Általános Szerződési Feltételek

Általános Szerződési Feltételek

a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében támogatásban részesített végső kedvezményezettel kötendő támogatási szerződéshez

1. Általános rendelkezések

1.1. Fogalom meghatározások:

1.1.1 A jelen Általános Szerződési Feltételekben (a továbbiakban: ÁSZF) használt fogalmak értelmezése tekintetében az Európai Parlament és a Tanács a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló 2021/241 EU rendelet 2. cikkében és a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 373/2022. (IX. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: RRF rendelet) 2. §-ában foglaltak az irányadóak.

1.1.2. Az ÁSZF-ben a Nemzeti Hatóság, vagy a nevében eljáró lebonyolító szerv értelmezendő Támogatóként.

1.1.3. Ahol az ÁSZF Támogatót említ, lebonyolító szerv kijelölése esetén, az átruházott feladatok tekintetében a lebonyolító szervet is érteni kell.

1.1.4. Projekt teljes költsége: az Európai Unióval elszámolható összköltség, az Európai Unióval nem elszámolható, egyéb forrásból finanszírozott költségek és a nem elszámolható saját hozzájárulás összege.

1.1.5. Európai Unióval elszámolható összköltség: azok a költségek, amelyeket a végső kedvezményezett a Támogató felé el tud számolni, és amelyek az Európai Uniótól lehívhatók.

1.1.6. Európai Unió felé nem elszámolható, egyéb forrásból finanszírozott költség: azok a költségek, amelyeket a végső kedvezményezett a Támogató felé el tud számolni, de amelyek az Európai Uniótól nem hívhatók le.

1.1.7. Nem elszámolható saját hozzájárulás: Olyan kiadások, amelyek a Pénzügyi Elszámolhatósági Útmutató a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében támogatott projektek pénzügyi lebonyolításához elnevezésű útmutató (a továbbiakban: Elszámolhatósági útmutató) és a Felhívás alapján nem elszámolhatóak, de a projekt megvalósításához elengedhetetlenek, ezért a projektgazda saját forrásból biztosítja. Emellett ide sorolandóak a hazai költségvetésből biztosított, EU felé nem elszámolható támogatáshoz kapcsolódó önerő összegek is, amennyiben a hazai költségvetésből biztosított támogatás európai uniós versenyjogi értelemben állami támogatásnak minősül és nem biztosítható 100% intenzitásban.

1.2. Hatály

1.2.1. Jelen ÁSZF hatálya a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében támogatásban részesített végső kedvezményezettre és a Támogatóra terjed ki támogatási szerződés vagy támogatói okirat (a továbbiakban együtt: szerződés) alkalmazása esetén.

1.2.2. Az ÁSZF-et a végső kedvezményezett a szerződés aláírásával fogadja el. Támogatói okirat esetén a Támogatást igénylő a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az ÁSZF-ben foglaltakat megismerte, és a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogatás megítélése esetére kötelezettséget vállalt az abban foglaltak betartására és a projekt végrehajtására. A végső kedvezményezett köteles a projekt megvalósítása, így különösen a közbeszerzési eljárás lefolytatása során figyelembe venni a fejlesztéspolitikai intézményrendszer előírásait és útmutatóit.

1.2.3. Ha a szerződés vagy az ÁSZF módosításának tárgya az ÁSZF hatálya alá tartozó végső kedvezményezett kötelezettség alóli mentesítése, illetve részére a szerződésben vagy az ÁSZF-ben meghatározottakhoz képest többlet jogosítványok biztosítása, a Támogató erre vonatkozó egyoldalú nyilatkozata a szerződést, illetve az ÁSZF-et minden külön intézkedés nélkül, a nyilatkozatban meghatározott tartalommal, a nyilatkozat a végső kedvezményezett általi kézhezvételétől kezdődő határidővel módosítja.

1.2.4. A Támogató a végső kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum tekintetében a nyilvánvaló hibát a dokumentummal kapcsolatos eljárás során bármikor kijavíthatja, amelyről a végső kedvezményezettet értesíti.

1.3. A végső kedvezményezett a szerződés aláírásával nyilatkozik, hogy

1.3.1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvénynek (a továbbiakban: Áht.) megfelelően

a) megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének,

b) a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló törvényben foglalt közzétételi kötelezettségének eleget tett, vagy nem tartozik annak hatálya alá, és

c) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül.

1.3.2. a támogatási rendszerből való kizárás hatálya alatt nem áll,

1.3.3. nem áll fenn harmadik személy irányában olyan kötelezettség, amely a támogatással létrejött projekt céljának megvalósulását meghiúsíthatja,

1.3.4. a projekt részbeli vagy teljes meghiúsulása, vagy a támogatás szabálytalan felhasználása esetén a támogatást a Támogató döntésében vagy a döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján hozott, további jogorvoslattal nem támadható döntésben foglaltaknak megfelelően visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege az adott projektre vonatkozóan a végső kedvezményezett részére kifizetésre jóváhagyott, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámításra kerül,

1.3.5. ha ellene jogerős végzéssel végelszámolási, felszámolási-, csőd- vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárást rendelnek el, azt a Támogató felé bejelenti,

1.3.6. ha csekély összegű (de minimis) támogatást igényel, a folyamatban lévő és az azt megelőző két pénzügyi év során részére megítélt csekély összegű (de minimis) támogatásnak mennyi volt a támogatástartalma,

1.3.7. a projekt végrehajtása során a Fogyatékossággal élő Személyek Jogairól szóló ENSZ- egyezményben és az Európai Unió Alapjogi Chartájában foglaltakat betartja.

1.4. Ha a végső kedvezményezettnek a támogatási kérelemben vagy a szerződésben rögzített, vagy bármely, az RRF rendelet alapján szolgáltatott adataiban változás következik be,

a) ide értve különösen a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését, kapcsolattartó személyét vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy a támogatás egyéb feltételeit érintő változást, a végső kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt bejelenteni a Támogatónak.

b) az a) pontba nem tartozó adat – így különösen bankszámlaszám, hivatalos képviselő személyének, pénzügyi vezető, projektmenedzser személyének, kedvezményezett címének, mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összegének, költségelemen belüli átcsoportosítás – változását legkésőbb a következő beszámolóval vagy fenntartási jelentéssel egyidejűleg köteles bejelenteni a Támogatónak.

1.5. A végső kedvezményezett a projekt megvalósítására irányuló szállítói szerződéseiben köteles kikötni az elállás jogát legalább arra az esetre, ha a szállító ellen a szerződéskötést követően felszámolási, végelszámolási, hivatalból törlési, illetve egyéb, a megszüntetésére irányuló eljárás indul.

1.6. Nem köthető szerződés azzal a végső kedvezményezettel, aki

1.6.1. a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

1.6.2. jogerős végzéssel elrendelt kényszertörlési, felszámolási-, csőd-, végelszámolási- vagy egyéb – a jogutód nélküli megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,

1.6.3. a szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatot nem teszi meg, dokumentumot nem nyújtja be vagy ezek valamelyikét visszavonja,

1.6.4. nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek, vagy

1.6.5. mesterségesen teremtette meg a támogatási jogosultság megszerzéséhez szükséges körülményeket azzal a céllal, hogy a támogatási rendszer céljaival ellentétesen előnyhöz jusson,

1.6.6. ellene csalás vagy korrupció gyanúja merül fel.

1.7. A végső kedvezményezett a szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy az RRF rendelet

5. § 23. pontja szerinti adatai kéthavonta megküldésre kerülnek az ARACHNE1 kockázatértékelő eszköz számára. Az ARACHNE kockázatértékelő eszköz használata során a kockázati mutatók meghatározása érdekében felhasználásra kerülnek. A végső kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a szerződés megkötése és esetleges módosítása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés során a Támogató következetesen, rendszeresen és kiterjedten alkalmazza az ARACHNE kockázatértékelő eszköz minden funkcióját a csalás, az összeférhetetlenség, a kettős finanszírozás és egyéb szabálytalanságok megelőzése érdekében.

1.8. A végső kedvezményezett a szerződés aláírásával vállalja, hogy a támogatás felhasználása során az RRF rendelet 15. alcíme szerinti összeférhetetlenségi szabályokat megismerte, és az összeférhetetlenség megakadályozása érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi, tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely összeférhetetlenséghez vezet, és biztosítja, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozó kötelezettségeket az általa képviselt szervezetet képviselni

1 xxxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxx/xxxx.xxx?xxxXxx000&xxxXxxxXxx0000&xxxxXxxxx

jogosult más személy(ek), a nevében döntéshozatalra jogosult személy(ek) és a munkavállalók is betartsák.

2. Biztosítékok

2.1. A támogatás – ideértve a bármely jogcímen igényelt előleg – kifizetésére mindaddig nem kerülhet sor, amíg a biztosítékok a szerződésben meghatározottak és a jogszabályokban foglaltak szerint rendelkezésre nem állnak.

2.2. A biztosítékok értékének fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt, továbbá a már kifizetett támogatás együttes összegét.

2.3. A végső kedvezményezett tudomásul veszi, hogy a Támogató az RRF rendelet 27. Biztosíték alcímében, illetve az Elszámolhatósági útmutatóban foglalt tartalmi és formai követelményeknek megfelelő biztosítékokat fogadja el.

2.4. Ha a szerződés módosításra kerül, – szükség esetén – a biztosítékokra vonatkozó dokumentumokat is módosítani kell.

3. Állami támogatás

3.1. Amennyiben a támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, a végső kedvezményezett köteles az állami támogatásokra vonatkozó közösségi szabályokat betartani. A Támogató a szabályok betartását a kifizetési igénylés ellenőrzése és helyszíni ellenőrzés során is vizsgálhatja.

4. Támogatás kifizetése

4.1. Támogatási előleg

4.1.1. Ha a Támogató a felhívásban támogatási előleg igénybevételét lehetővé tette, a támogatási előleg igénybevételét a végső kedvezményezett az előleg igénylésére irányuló kérelmének a Támogató felé történő benyújtásával kezdeményezheti. A támogatási előleg a felhívásban meghatározottak szerint igényelhető.

4.1.2. A végső kedvezményezett nem igényelhet támogatási előleget, ha a támogatás kifizetésére utófinanszírozással, a projekt megvalósítását követően, egy összegben kerül sor.

4.1.3. A Támogató a támogatási előleg összegét a végső kedvezményezett által benyújtott, tartalmi és formai szempontból is megfelelő előleg igénylésére irányuló kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül utalja át a végső kedvezményezettnek a szerződésben megjelölt bankszámlájára, amennyiben a kérelem ellenőrzése során nem merült fel olyan ok, amely miatt a kifizetést fel kellene függeszteni.

A Támogató a 4.1.3. bekezdéstől eltérően a szerződés megkötését követően haladéktalanul kifizeti az előleget, ha a biztosítéknyújtási kötelezettség alól az RRF rendelet 91. § (1) bekezdése alapján mentes közszféra szervezet végső kedvezményezett a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy a szerződéskötési folyamat során az előleg igénylésére irányuló kérelmet is benyújtja.

4.1.4. Ha az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával rendelkező végső kedvezményezett igénybe vett támogatási előleget, azonban a támogatási előleg kifizetését követő 12 hónapon belül nem nyújtott be kifizetési igénylést, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja, a végső

kedvezményezett köteles a korábban kifizetett támogatási előleget a kifizetés napjától számított, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:47. §-a szerinti kamattal növelten – kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervek esetén kamatmentesen

– visszafizetni. A támogatási előleg visszafizetéséig vagy a Támogató általi részletfizetési engedélyezés esetén az engedélyben meghatározottak szerint, a kifizetés (ideértve a szállítónak, az engedményesnek és a zálogjogosultnak történő kifizetést is) felfüggesztésre kerül.

4.1.5. Ha az európai uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatások kezelésére kincstári fizetési számlával nem rendelkező végső kedvezményezett igénybe vett támogatási előleget, azonban a támogatási előleg kifizetését követő 12 hónapon belül nem nyújtott be a kifizetett támogatási előleg legalább 60%-ával megegyező mértékű kifizetési igénylést, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja, a végső kedvezményezett köteles a korábban kifizetett támogatási előleget a kifizetés napjától számított, a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelten visszafizetni. A támogatási előleg visszafizetéséig vagy a Támogató általi részletfizetési engedélyezés esetén az engedélyben meghatározottak szerint, a kifizetés (ideértve a szállítónak, az engedményesnek és a zálogjogosultnak történő kifizetést is) felfüggesztésre kerül.

4.2. Fordított áfa-előleg

4.2.1. A szállítói finanszírozású tevékenységekre fordított áfa-előleg akkor vehető igénybe, ha a végső kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult közszféra szervezet és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) 142. §-ában – külföldi szállító esetén a 139-

140. § és 143. §-ában – foglalt feltételek teljesülnek.

4.2.2. A fordított áfa-előleget az adóval érintett bizonylat elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A fordított áfa-előleget záró kifizetési igénylés keretében nem lehet igényelni.

4.2.3. A Támogató a fordított áfa-előleg összegét a végső kedvezményezett által benyújtott áfa előzetes megtérítésére vonatkozó igénylés formailag és tartalmilag megfelelő beérkezésétől számított 15 napon belül kifizeti a végső kedvezményezett szerződésben megjelölt bankszámlájára.

4.2.4. A fordított áfa-előleg célhoz kötöttségéből adódóan a végső kedvezményezettnek a fordított áfa-előleg előzetes megtérítése iránti igénylésben meg kell jelölnie az áfa befizetésének időpontját, mely időpontot követő 5 munkanapon belül köteles benyújtani a Támogatóhoz a fordított áfa-előleggel történő elszámolását.

4.2.5. Ha

a) a végső kedvezményezett a fordított áfa-előleggel történő elszámolásra vonatkozó határidőt elmulasztja, vagy

b) a fordított áfa-előleggel érintett szállítói számla elutasításra kerül, vagy

c) a végső kedvezményezett a fordított áfa-előleget nem a fordított áfa adóhatóság felé történő rendezésére fordítja, vagy

d) az elszámolt összeg kevesebb, mint az igényelt és kifizetett fordított áfa-előleg,

a Támogató felszólítja a végső kedvezményezettet a nem megfelelően felhasznált fordított áfa-előleg összegének Ptk. szerinti kamattal növelt visszafizetésére.

4.2.6. A végső kedvezményezett a kifizetett fordított áfa-előleget akkor is a kifizetés napjától számított, Ptk. szerinti kamattal növelten köteles visszafizetni, ha

a) legkésőbb a záró kifizetési igénylésben nem számol el a kifizetett fordított áfa-előleggel, vagy

b) a fordított áfa-előleget, vagy annak egy részét a záró kifizetési igénylésig bármikor önként visszafizeti.

4.3. Szállítói előleg

4.3.1. Szállítói finanszírozás esetén a végső kedvezményezett a közte és a szállító közötti szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előleg igénylésére irányuló kérelmet. Az előleget a Támogató közvetlenül a szállító részére fizeti ki.

A szállítói előleg a végső kedvezményezett és a szállító közötti szerződésben foglalt – tartalékkeret nélküli – összegre igényelhető.

4.3.2. Szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a közszféra szervezet végső kedvezményezett a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzés hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét. A végső kedvezményezett által kikötött biztosíték mértéke nem haladhatja meg közte és a szállító közötti szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetének mértékét. A szállító – választása szerint –

a) biztosítékot nyújt a közte és a végső kedvezményezett közötti szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben a Támogató javára az RRF rendelet 90. § (2) bekezdése vagy a Kbt. 134. § (6) bekezdése szerint, vagy

b) figyelemmel arra, hogy ha a szállítói előleg jogosulatlan igénybevétele a szállítónak felróható és a szállító nem nyújtott biztosítékot, a követelés behajthatatlansága esetén a Támogató kezdeményezi az állami adóhatóságnál a szállító és a szállítóban többségi befolyással rendelkező szervezet adószámának törlését – nem nyújt biztosítékot.

4.3.3. A végső kedvezményezett a szállító által – a szállítói előleg kifizetését követő 8 napon belül

– kiállított előlegszámlát annak beérkezését követő 5 napon belül köteles záradékolni és a Támogató részére az Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs Rendszer (továbbiakban: EPTK) felületen szkennelve benyújtani. A szállítói előleggel való elszámolás rész-

, illetve végszámlával történik.

A záradékolási kötelezettséggel érintett dokumentumra záradékként a projekt azonosító számát,

„Az elszámoló bizonylat elszámolására benyújtásra került.” szöveget, valamint az elszámolni kívánt összeget kell felvezetni. Elektronikus számla esetén a záradékolást a szállító is elvégezheti.

4.3.4. A végső kedvezményezett köteles haladéktalanul tájékoztatni a Támogatót, ha olyan információ birtokába jut, amely a szállító szerződésszegését, ideértve a szállítói előleg nem rendeltetésszerű, vagy céltól eltérő felhasználását alapozza meg.

A végső kedvezményezett köteles haladéktalanul információt szolgáltatni, és a Támogatóval együttműködni annak érdekében, hogy a szállítói szerződés céljával nem összeegyeztethető módon felhasználásra kerülő szállítói előleg szállító általi visszafizetésére, illetve annak fedezetéül szolgáló biztosíték érvényesítésére mielőbb sor kerüljön.

4.3.5. A szállítói előleg 50%-ával legkésőbb a szállítói szerződés szerinti ellenszolgáltatás elszámolható összege 50%-ának teljesítését követően haladéktalanul el kell számolni.

4.3.6. A szállítói előleget a Támogató visszaköveteli, ha a végső kedvezményezett nem nyújt be kérelmet időközi kifizetésre a szállítói előleg – vagy az előleg több részletben történő kifizetése esetén annak első részlete – kifizetésétől számított 12 hónapon belül, valamint ha a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen helyszíni ellenőrzés megállapítása – a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja.

4.4. Beszámolási kötelezettség, kifizetési igénylés

4.4.1. A végső kedvezményezett a szerződésben foglalt ütemezés szerinti projekt mérföldkövek elérését követő tizenöt napon belül kifizetési igényléssel egybekötött szakmai beszámolót nyújt be. A beszámolóban bemutatja a projekt műszaki-szakmai előrehaladását a projekt eredményességére, valamint hatékonyságára is kitérve. Az utolsó projekt mérföldkő elérését követően a meghatározott határidőig záró kifizetési igénylést és záró beszámolót szükséges benyújtani.

4.4.2. A projekt mérföldkőben vállalt eredmények alátámasztását szolgáló dokumentumokat a szakmai beszámolóhoz kell csatolni. A Támogató nem vizsgálja azokat a benyújtott dokumentumokat, amelyek nem az alátámasztást szolgálják, illetve a Felhívás előírásai szerint benyújtásuk nem szükséges.

4.4.3. Projekt mérföldkőhöz nem kötött, technikai időközi kifizetési igénylés csak a következő esetekben nyújtható be:

a) szállítói finanszírozási módban a szállítói előleg utalását követően előlegszámla benyújtása céljából;

b) amennyiben végső kedvezményezett személyében bekövetkező változások miatt a projekt átadására kerül sor, és ehhez kapcsolódóan a projektből kiváló végső kedvezményezett (jogelőd) a projektátadás előtt elszámolást nyújt be;

c) fordított ÁFA-előleg elszámolása céljából;

d) amennyiben az adott felhíváshoz tartozó végső kedvezményezettek száma eléri az ezer darabot és erről a felhívás kifejezetten így rendelkezik;

e) az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. § rendelkezései szerinti az alvállalkozói teljesítés ellenértékének elszámolása céljából lehet benyújtani.

4.4.4. A beszámoló benyújtása és a kifizetés igénylése elektronikusan, az elektronikus alkalmazások használatának szabályai szerint történik.

Szakmai beszámolóhoz kötött kifizetési igénylés esetén a támogatás folyósításának feltétele a szakmai beszámoló elfogadása azzal, hogy a nemzeti hatóság a kifizetési igénylést elutasítja, ha a szakmai beszámoló benyújtása határidőben nem történt meg.

A kifizetési igényléshez az Elszámolhatósági útmutató szerinti alátámasztó dokumentumok eredeti példányát kell elektronikus formában (papír alapú dokumentumok esetén szkennelve) csatolni az EPTK felületen.

4.4.5. Ha olyan alátámasztó dokumentum benyújtása szükséges, amely az elektronikus alkalmazásba jogi vagy infrastrukturális okból nem tölthető fel, akkor a dokumentum benyújtásáért felelős személy ezt jelzi a Támogató részére, és a dokumentumot postai úton nyújtja be.

Jogi ok az, ha

a) egy dokumentumnak csak a papír alapú változatához kötődik bizonyító erő, vagy

b) a papír alapú dokumentum digitalizált változatához a polgári perrendtartásról szóló törvény okiratokra vonatkozó szabályai szerint az eredetinél alacsonyabb szintű bizonyító erő kötődik.

4.4.6. Infrastrukturális ok az, ha az elektronikus alkalmazás műszaki jellemzőiből fakadóan nem képes fogadni a kérdéses dokumentumot. Ha benyújtásáért felelős személy jelzését követő tizenöt napon belül a postai küldemény nem érkezik be a Támogatóhoz, akkor a Támogató a rendelkezésére álló információk alapján jár el. Az összesítőkre vonatkozó szabályokat az Elszámolhatósági útmutató tartalmazza.

4.4.7. Az egyszerűsített elszámolási módok esetén a költségek felmerülését a végső kedvezményezettnek nem kell alátámasztania pénzügyi háttérdokumentumokkal (pl. számlával, bankszámlakivonattal, összesítővel, illetve egyéb számviteli bizonylattal), és a Támogató a piaci árnak való megfelelést sem vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a végső kedvezményezettnek a kifizetési igény mellékleteként nem kell a költség felmerülését igazoló pénzügyi dokumentumokat benyújtania, és elkülönítetten sem szükséges azokat a projekt helyszínén/nyilvántartásában megőriznie. A végső kedvezményezettnek ugyanakkor a hazai számviteli szabályoknak meg kell felelnie, a saját számviteli nyilvántartásában a kiadásokat könyvelnie, a bizonylatokat a hazai jogszabályok szerint szükséges megőriznie. A Támogató és ellenőrző szervezetek helyszíni ellenőrzés során nem vizsgálhatják a kiadások számviteli bizonylatait és pénzügyi alátámasztását.

Ezen költségek vonatkozásában a végső kedvezményezett kizárólag a kimenetek és eredmények igazolására alkalmas, a felhívásban nevesített alátámasztó dokumentum(ok) benyújtására köteles.

4.5. A támogatás kifizetése

4.5.1. A támogatás kifizetése a felhívás alapján a következő módon történhet:

a) utófinanszírozás: a végső kedvezményezett által kifizetett számlák vagy egyéb, elszámolást alátámasztó dokumentumok támogatási összegének utólagos megtérítése közvetlenül a végső kedvezményezett, az engedményes vagy a zálogjogosult fizetési számlájára,

b) szállítói finanszírozás: a végső kedvezményezettet megillető támogatás összegének kifizetése közvetlenül a szállító, engedményes vagy zálogjogosult fizetési számlájára.

A támogatás kifizetésének feltétele utófinanszírozás és szállítói finanszírozás esetén – egyszerűsített elszámolás kivételével – a fizikai teljesítés igazolása a végső kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylésben.

4.5.2. A végső kedvezményezett által benyújtott kifizetési igénylésben a pénzügyi teljesítés igazolását a végső kedvezményezett

a) bruttó tervezés esetén az önerő összegének szállító vagy a szállítói engedményes, zálogjogosult felé történő megfizetésével,

b) nettó tervezés esetén – az ÁFA törvény 142. §-a szerinti fordított áfa kivételével – az önerő és az áfa összegének a szállító vagy a szállítói engedményes, zálogjogosult részére történő megfizetésével igazolja a Támogató felé.

A kifizetési igénylés szállítói és utófinanszírozást vegyesen is tartalmazhat.

4.5.3. A végső kedvezményezett köteles:

a) a bizonylaton aláírásával igazolni a vásárolt termék megvételét, használatát vagy a szolgáltatás igénybevételét (teljesítés-igazolás),

b) az Elszámolhatósági útmutató 1. Elszámolhatóság általános szabályai fejezet „Számlával szembeni követelmények” alcíme valamint a 10. Dokumentum mátrix fejezete szerint a záradékolást elvégezni,

c) idegen nyelvű bizonylat esetén a végső kedvezményezett cégszerű aláírásával ellátott, a főbb megnevezések magyar nyelvű fordítását tartalmazó másolatot mellékelni.

4.5.4. A támogatás terhére elszámolható költségek és a támogatás összege forintban kerül megállapításra. Forinttól eltérő pénznemben kiállított bizonylat esetén a bizonylat végösszege és az arra jutó támogatás összege az Elszámolhatósági útmutató szerint kerül átszámításra.

4.5.5. A Támogató a kifizetési igénylés beérkezésétől számított 30 – szállító részére történő közvetlen kifizetés esetén 15 – napon belül, legfeljebb 15 napos határidővel a végső kedvezményezettet felhívja a hiányok pótlására, illetve a hibák kijavítására. A hiánypótlásra rendelkezésre álló határidő felfüggeszti a Támogató részére előírt kifizetési határidőt. Ha a végső kedvezményezett a hiánypótlási kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a Támogató a rendelkezésre álló információk alapján dönt.

Záró kifizetési igénylés esetén a Támogató több alkalommal is hiánypótlásra hívhatja fel a végső kedvezményezettet és több alkalommal is feltehet részére tisztázó kérdést. Ezt az eljárást az igénylés beérkezését követő hatvan napon belül le kell zárni.

4.5.6. A Támogató a beszámoló benyújtásának elmulasztása vagy elutasítása esetén felfüggeszti a támogatás kifizetését a beszámoló szakmai jóváhagyásáig. Ha a kifizetési igényléssel kapcsolatban olyan hiány merül fel, amely vonatkozásában kizárólag egyes bizonylathoz kapcsolódóan szükséges a hiánypótlás elrendelése, úgy a hiánypótlással nem érintett bizonylatok támogatástartalmának kifizetését a Támogató abban az esetben biztosítja, ha a beszámoló elfogadásra kerül.

4.5.7. Ha a végső kedvezményezett által benyújtott időközi vagy záró kifizetési igénylés vagy annak egy része ellentmondásos információkat tartalmaz, a Támogató az információk további részletezését, pontosítását, az ellentmondások feloldását kérheti a végső kedvezményezettől legfeljebb öt napos határidő tűzésével tisztázó kérdés formájában. A tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló határidő felfüggeszti a Támogató részére előírt kifizetési határidőt. A tisztázó kérdésre tűzött határidőn túl beérkezett választ a Támogató figyelmen kívül hagyja. Ha a végső kedvezményezett a tisztázó kérdésre adott választ hibásan vagy hiányosan nyújtja be, a Támogató a kifizetési igénylést a rendelkezésre álló információk alapján bírálja el.

A Támogató a tartalmi és formai szempontból is megfelelő kifizetési igénylés beérkezésétől számított 45 napon belül – közvetlenül a szállító részére történő kifizetés esetén 30 napon belül – kifizeti a támogatást. A szállítói és utófinanszírozást vegyesen tartalmazó kifizetési igénylés esetén is biztosítani kell a szállító részére a 30 napon belül történő kifizetést. Ha a kifizetési igénylés alapján támogatás kifizetésére nem kerül sor, a dokumentumok ellenőrzése vonatkozásában a fenti határidők az irányadók.

4.5.8. A kifizetésre rendelkezésre álló határidőt az Elszámolhatósági útmutatóban felsorolt esetek bekövetkezése felfüggeszti.

4.5.9. Ha a támogatás a Támogatónak felróható okból határidőben nem kerül kifizetésre, a Támogató a késedelem időtartamára a határidő lejáratának napján érvényes jegybanki alapkamat

mértékének megfelelő késedelmi kamatot fizet a jogosultnak, ha a késedelemmel érintett bizonylatra jutó késedelmi kamat összege meghaladja a 10 000 forintot. Nem kell késedelmi kamatot fizetni:

a) azon végső kedvezményezett részére, akinek a felhívás, illetve a szerződés nem teljesítéséből adódóan visszafizetési kötelezettsége keletkezett;

b) központi költségvetési szerv végső kedvezményezett részére;

c) a kifizetés felfüggesztésének időtartamára.

4.5.10. A késedelmi kamat alapja a késedelemmel érintett bizonylat támogatástartalma. Szállítói finanszírozás, illetve engedményezés, zálogjog esetén a Támogató a szállító, az engedményes vagy a zálogjogosult számára fizet késedelmi kamatot.

4.5.11. A végső kedvezményezett köteles a projekt végrehajtása érdekében elszámolni kívánt költségekre kötött szerződéseknek a támogatás kifizetése szempontjából releváns adatait az EPTK felületen rögzíteni a szerződés megkötését követően, legkésőbb a szerződés alapján elszámolni kívánt költség kifizetési igénylés keretében történő benyújtásáig.

4.5.12. Ha a felhívás vagy a szerződés nem zárja ki, szóbeli megállapodás alapján költségelszámolásra legfeljebb bruttó százezer forintot meg nem haladó összegű megrendelések esetén kerülhet sor.

4.5.13. A kifizetési igénylés mellékleteként benyújtandó alátámasztó dokumentumok körét, azok benyújtásának módját, valamint a záradékolásra vonatkozó előírásokat az Elszámolhatósági útmutató 10. Dokumentum mátrix fejezete határozza meg.

5. Szerződésmódosítás

5.1. A végső kedvezményezett vagy a Támogató kezdeményezésére – figyelemmel a felhívásban meghatározottakra is – a szerződés közös megegyezéssel módosítható. A végső kedvezményezett a szerződés módosítására irányuló kérelmét indokolással ellátva, a kérelmet alátámasztó dokumentumokkal köteles a Támogató részére eljuttatni.

5.2. Ha a módosítás a támogatás feltételeinek olyan változására vonatkozik, amelyhez a Támogató előzetes jóváhagyása szükséges, a végső kedvezményezett köteles azt olyan időpontban előterjeszteni, amely lehetővé teszi, hogy a Támogató a hozzájárulásról megalapozott döntést tudjon hozni.

5.3. A szerződés módosítása csak írásban, valamennyi szerződő fél – az eredeti szerződéssel megegyező módon történő – aláírásával történhet, kivéve, ha jogszabály, a szerződés vagy az ÁSZF eltérően rendelkezik.

5.4. Ha a Támogató a végső kedvezményezett által előterjesztett módosítási javaslatot nem hagyja jóvá, és a végső kedvezményezett a hozzájárulás megtagadásának ellenére a változtatást végrehajtja, az ebből eredő szabálytalanságért, annak jogkövetkezményeiért, valamint a támogatás visszafizetéséért a végső kedvezményezett felelős.

5.5. A bejelentési kötelezettség fennállása mellett nem kell a szerződést módosítani, ha

a) a projekt fizikai befejezése a hatályos szerződésben meghatározott időponthoz képest késik, de legfeljebb a felhívásban meghatározott fizikai befejezésre megadott végső határidőig megtörténik,

b) a projekt mérföldkő elérése a hatályos szerződésben rögzített időponthoz képest legfeljebb tizenöt napot késik, amennyiben a projekt mérföldkő nem minősül egyúttal mérföldkőnek is, vagy nem okozza mérföldkő csúszását, de a projekt fizikai befejezése a hatályos szerződésben meghatározott időponthoz megtörténik,

c) a változás következtében a szerződésben rögzítetthez képest azonos vagy jobb műszaki, szakmai megoldás fog megvalósulni,

d) a kedvezményezett egyszeri elszámolásról többszöri elszámolásra tér át,

e) a változás a projekt műszaki, szakmai tartalmát, a támogathatóság feltételeit nem érinti, és nem jelent kockázatot a projekt eredményességére,

f) a kapcsolattartó személye megváltozik.

5.6. A szerződésmódosítás elbírálásáig a támogatás kifizetését a Támogató felfüggeszti, ha

a) a módosítás a kifizetést befolyásoló alapadatokra vonatkozik, vagy

b) egyszeri elszámoló kezdeményezi.

Az a) és b) pontokon kívüli esetekben a Támogató a szerződésmódosítás elbírálásáig a támogatás kifizetését felfüggesztheti.

5.7. A szerződés kizárólag abban az esetben módosítható, ha a projekt továbbra is megfelel a felhívás céljának, továbbá ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet támogatás biztosítására, a RRF rendeletben foglalt kivételektől eltekintve.

5.8. Ha a projekt egy vagy több, a felhívásban meghatározott önállóan támogatható eleme már megvalósult, a Támogató a szerződés módosításával kezdeményezheti a projekt műszaki, szakmai tartalmának módosítását, valamint a meg nem valósult projektelem(ek) vonatkozásában a támogatási jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését.

5.9. A Támogató a szerződést a végső kedvezményezett javára egyoldalúan módosíthatja.

5.10. A Támogató indokolt esetben akkor módosíthatja a szerződést vagy az ÁSZF-et egyoldalúan a végső kedvezményezett hátrányára, ha a projekt szabályos megvalósítása érdekében szükséges, vagy a módosításra jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv által lefolytatott vizsgálat ellenőrzési jelentésében foglalt megállapítása és javaslata miatt van szükség.

5.11. A szerződés, valamint az ÁSZF a vonatkozó jogszabályok módosításával, illetve új, a szerződés és az ÁSZF szempontjából releváns jogszabályok hatálybalépésével minden külön intézkedés nélkül módosulnak.

6. Támogatás kifizetésének felfüggesztése

6.1. A Támogató az RRF rendeletben, illetve az Elszámolhatósági útmutatóban nevesített esetekben köteles, illetve jogosult a támogatás kifizetését felfüggeszteni

6.2. A Támogató felfüggesztheti a támogatás kifizetését jogszabály ilyen irányú rendelkezése, illetve az ÁSZF szerinti szerződésszegés esetén.

6.3. Ha a végső kedvezményezett a felfüggesztésre okot adó körülményt a Támogató által tűzött határidőn belül nem szünteti meg, az szerződésszegésnek minősül.

6.4. A támogatás kifizetésének felfüggesztése esetén a végső kedvezményezettet kártalanítás, kártérítés, illetve késedelmi kamat nem illeti meg. A végső kedvezményezettet a vele szemben

alkalmazott szankciók nem mentesítik a szerződésben, valamint az ÁSZF-ben foglalt kötelezettségei teljesítése alól.

7. Közbeszerzésekre vonatkozó szabályok

7.1. Ha a projekt megvalósítása során a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége fennáll, a közbeszerzési eljárások szabályos lefolytatásáért kizárólag a végső kedvezményezett felel. Ennek megfelelően bármely közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogsértés, illetve szabálytalanság megállapítása esetén a támogatás egészére vagy egy részére vonatkozó visszafizetési kötelezettség kizárólag a végső kedvezményezettet terheli.

7.2. A végső kedvezményezett köteles a projekt keretében történő közbeszerzéseinek lefolytatása során az RRF rendelet IV. Fejezete szerint eljárni, így különösen a Támogatót és a közbeszerzésekért felelős minisztert az abban foglaltaknak megfelelően tájékoztatni, a tevékenységük végzéséhez szükséges dokumentumokat részükre megküldeni és ezen szervezetekkel együttműködni, a közbeszerzési dokumentumokat ezen szervezetek által támasztott tartalmi követelmények alapján elkészíteni.

7.3. A Támogató és a közbeszerzésekért felelős miniszter jogosult megismerni a végső kedvezményezett közbeszerzési szabályzatát.

8. A végső kedvezményezett általi szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei

8.1. A végső kedvezményezett általi szerződésszegés esetei

8.1.1. A végső kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy ha a projekt részben vagy egészben meghiúsul, vagy a támogatást szabálytalanul használja fel, a támogatást – a Támogató döntésében, vagy a döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelem alapján hozott döntésben foglaltaknak megfelelően – visszafizeti, és tudomásul veszi, hogy ennek elmulasztása esetén annak összege a megítélt, de még ki nem fizetett támogatási összegbe beszámításra kerül.

8.1.2. A szerződés végső kedvezményezett általi megszegésének minősül, ha a végső kedvezményezett

8.1.2.1. a támogatást jogszabályellenesen, nem rendeltetésszerűen, illetve nem a projekt céljának megvalósítására használja fel, vagy a támogatott tevékenység megvalósítása egyéb módon meghiúsul, illetve tartós akadályba ütközik,

8.1.2.2. a támogatott tevékenység megvalósításával – neki felróható okból – késedelembe esik, illetve részben vagy teljes mértékben elmulasztja azok teljesítését,

8.1.2.3. a projekt megvalósítása során jogszabályon vagy a szerződésen alapuló egyéb kötelezettségét megszegi, annak nem vagy nem határidőben tesz eleget így különösen, ha

a) már nem felel meg a Felhívásban előírt feltételeknek,

b) nem tesz eleget, illetve nem határidőben tesz eleget a szerződésben, ÁSZF-ben vagy jogszabályban foglalt bejelentési, adat-, és információszolgáltatási, nyilatkozattételi vagy egyéb együttműködési kötelezettségének,

c) határidőben nem teljesíti bármely jelentéstételi vagy beszámolási kötelezettségét, azt nem a megfelelő formában vagy nem a megfelelő információkkal és mellékletekkel nyújtja be, és kötelezettségét a teljesítésre vagy hiánypótlásra vonatkozó felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül sem teljesíti,

d) a közbeszerzésre, tájékoztatásra, nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségeit nem, vagy nem szabályszerűen teljesíti,

e) az ellenőrzésre jogosult ellenőrző szervek munkáját akadályozza, vagy az ellenőrzést megtagadja, és az ellenőrzést az erre irányuló írásbeli felszólításban megjelölt határidőig sem teszi lehetővé,

f) az Áht.-ban, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) vagy a felhívásban a szerződés megkötésének feltételeként meghatározott és megtett nyilatkozatait visszavonja.

8.2. A végső kedvezményezett általi szerződésszegés jogkövetkezményei

A Támogató a végső kedvezményezett általi szerződésszegés esetén a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:

8.2.1. A támogatás részleges visszavonása

8.2.1.1. Ha a projekt egyes tevékenységei, vagy elemei szerződésszerűen nem teljesíthetőek, azonban a projekt más, teljesíthető elemei – a projekt célja szerint - önmagukban is értékelhető, hasznosítható projektegységet képeznek, a Támogató visszavonhatja a végső kedvezményezett részére kifizetett, de a nem szerződésszerű teljesítés okán el nem számolható résztevékenységek és projektelemek költségére jutó támogatás összegét. A visszavonás a kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervek kivételével a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt összegben történik.

8.2.1.2. Önmagában is értékelhetőnek tekinthető az a projektelem, amely a projekt egészének megvalósulása hiányában is a projekt céljának megfelelően hasznosítható.

8.2.2. Elállás a szerződéstől

8.2.2.1. A Támogató a szerződéstől eláll, ha:

a) a végső kedvezményezett vonatkozásában az Áht. 48/B. §-a szerinti összeférhetetlenség fennáll;

b) a végső kedvezményezett felvásárlás folytán veszíti el KKV státuszát és nagyvállalat nem lett volna támogatható az adott Felhívás keretében, így a végső kedvezményezett elveszíti a támogatásra való jogosultságát.

8.2.2.2. Ha a végső kedvezményezett a rá vonatkozó bármilyen jogszabályi, szerződéses kötelezettségét, vagy a támogatói intézményrendszer által kiadott előírást vagy útmutatót megszegi, a Támogató jogosult a szerződéstől elállni, így különösen

a) a 7.1. pontban írt szerződésszegések esetén, kivéve, ha a szerződés vagy az ÁSZF a szerződésszegéshez más jogkövetkezményt fűz,

b) ha a végső kedvezményezett a Támogató szerződésszerű teljesítésre vonatkozó felszólítására az abban megjelölt határidőt követő 30 napon belül sem teljesíti a szerződés, valamint az ÁSZF alapján fennálló kötelezettségét,

c) ha a szerződés megkötésétől számított tizenkét hónapon belül

ca) a támogatott tevékenység nem kezdődik meg és a megvalósítás érdekében harmadik féltől megvásárolandó szolgáltatásokat, árukat, építési munkákat legalább azok tervezett összértékének 50%-át elérő mértékben – esetleges közbeszerzési

kötelezettségének teljesítése mellett – a végső kedvezményezett nem rendeli meg, vagy az erre irányuló szerződést harmadik féllel nem köti meg,

cb) a támogatás igénybevételét a végső kedvezményezett nem kezdeményezi kifizetési igénylés benyújtásával és késedelmét ezen idő alatt írásban nem menti ki,

d) ha a végső kedvezményezett a támogatási döntést vagy a támogatási jogviszonyt befolyásoló valótlan adatot szolgáltatott,

e) ha a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik vagy a szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

f) ha a végső kedvezményezett megszegi a szerződésben vagy jogszabályban foglalt kötelezettségeit,

g) ha a végső kedvezményezett a szerződés megkötéséhez adott nyilatkozatát visszavonja,

h) ha a projekthez nyújtott biztosíték megszűnik, megsemmisül, vagy értéke számottevően csökken és a végső kedvezményezett nem nyújt új vagy további biztosítékot a Támogató által kitűzött határidőn belül,

i) ha jogszabály alapján ellenőrzésre jogosult szerv az ellenőrzés adatai alapján a szerződés-, illetve jogszabálysértés megállapítására, vagy a támogatás visszakövetelésére vonatkozó javaslatot tesz, amellyel a Támogató egyetért,

j) ha a végső kedvezményezett ellen a bíróság jogerős végzése alapján felszámolási-, végelszámolási-, kényszertörlési-, vagy az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló eljárás indult, vagy a végső kedvezményezettel szemben végrehajtási-, adósságrendezési-, vagy egyéb, a végső kedvezményezett fizetésképtelenségével, illetve megszüntetésével összefüggésben indult eljárás van folyamatban,

k) ha a végső kedvezményezett a köztartozás rendezésére történő Támogató általi felszólítást követő 90 napon belül köztartozását nem szünteti meg,

l) a végső kedvezményezett ellen lefolytatott szabálytalansági eljárás eredményeként, az elállás jogkövetkezménynek megállapításakor,

m) ha a végső kedvezményezett egyéni vállalkozás megszűnik,

n) a Kormány döntése alapján,

o) az RRF rendeletben, az Ávr.-ben, vagy más vonatkozó jogszabályban meghatározott egyéb esetekben.

8.2.2.3. A szerződéstől történő elállás esetén a végső kedvezményezett az addig kifizetett támogatás – beleértve az előleg - összegét a Ptk. 6:47. §-a szerinti kamattal növelt mértékben – kincstári körbe tartozó központi költségvetési szervek esetén kamatmentesen

– köteles visszafizetni a Támogató által megjelölt bankszámlára, az elállás kézhezvételétől számított 30 napon belül. A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás – vagy annak egyes részletei – kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

8.2.2.4. A végső kedvezményezett a kamaton felül a Ptk. 6:48. §-a szerint köteles késedelmi kamatot fizetni, ha bármely visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti.

8.2.2.5. A végső kedvezményezett elállhat a szerződéstől, ha annak teljesítésére a szerződéskötést követően nem képes. A szerződés ilyen esetben, annak megkötésére visszamenő hatállyal megszűnik, és a végső kedvezményezett - a kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerveket kivéve - köteles a támogatásnak az elállás időpontjáig kifizetett jogszabályban meghatározott mértékű kamattal növelt összegét, az elállásban közölt határidőben visszafizetni.

A kamatszámítás kezdő időpontja a támogatás – vagy annak egyes részletei – kifizetésének napja, utolsó napja pedig a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

A végső kedvezményezett a kamaton felül a Ptk. 6:48. §-a szerint köteles késedelmi kamatot fizetni, ha visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti. Nem kell kamatot fizetnie a végső kedvezményezettnek az RRF rendelet 225. § paragrafusában felsorolt esetekben.

8.2.2.6. Ahol az ÁSZF szerződéstől történő elállást említ, azon támogatói okirat esetén a Támogató által történő elállás esetén a támogatói okirat visszavonását, végső kedvezményezett részéről történő elállás esetén támogatásról való lemondást kell érteni.

9. Támogatások ellenőrzése

9.1. A végső kedvezményezett a szerződés aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatás felhasználásának, illetve a projekt megvalósulásának ellenőrzését minden olyan szervezet, hatóság, egyéb személy részére lehetővé teszi, amelyeket erre jogszabály jogosít, illetve kötelez.

Az állami beruházások központi nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 1830/2016. (XII. 23.) Korm. határozat 3. pont a) és b) alpontjában foglaltakra tekintettel érintett végső kedvezményezett, a szerződéssel érintett építési beruházások vonatkozásában a Központi Állami Beruházás Ellenőrzési Rendszer (KÁBER) által igényelt adatszolgáltatást – az e célra rendelkezésre bocsátott, egyedi azonosítást lehetővé tevő elektronikus felületen – a szerződés megkötését követő 15 napon belül teljesíti, és hozzájárul ahhoz, hogy e kötelezettsége teljesítését és a beruházás megvalósítását az erre jogosultak – jogszabályban meghatározottak szerint – ellenőrizzék.

9.2. A végső kedvezményezett köteles biztosítani, hogy az előzetesen részére bejelentett helyszíni ellenőrzések alkalmával az erre feljogosított képviselője a szerződésben rögzített megvalósítási helyszínen jelen legyen, és a szükséges dokumentumok, információk és kért adatok rendelkezésre bocsátásával és megadásával, valamint a projekt elemeihez való fizikai hozzáférés biztosításával segítse az ellenőrzések végrehajtását, továbbá a vizsgálat alapján készített jegyzőkönyv átvételét aláírásával igazolja.

9.3. A végső kedvezményezettnek, amennyiben a felhívás akként rendelkezik, kötelező nyilvántartást vezetnie és adatot szolgáltatnia a bevont célcsoportról. Elvárás, hogy a végső kedvezményezett a projektben résztvevő személyekre vonatkozóan biztosítsa a szükséges egyéni adatok összegyűjtését, és az egyéni kérdőíveken szereplő adatokat lehetőség szerint keletkezésüket követően, de legkésőbb a keletkezés hónapjának utolsó napjáig az információs rendszerbe feltöltve a Támogató rendelkezésére bocsássa.

10. A projekt dokumentumainak nyilvántartása és megőrzése

10.1. A végső kedvezményezett köteles a projekt dokumentumainak nyilvántartását és őrzését biztosítani és azt a jogszabályokban meghatározott szervezetek, hatóságok, illetve egyéb személyek részére hozzáférhetővé tenni. A végső kedvezményezett a projekttel kapcsolatos

minden dokumentumot köteles elkülönítetten nyilvántartani, és legalább 2031. december 31-éig megőrizni.

10.2. Ha a szerződésben meghatározottak szerint a támogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatást tartalmaz, a végső kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

10.3. A végső kedvezményezett köteles a projektre vonatkozóan elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.

11. Tulajdonjog és szellemi jogok

11.1. A projekt eredményei, így különösen (az akárcsak részben) a támogatásból létrehozott vagyon és az azzal kapcsolatos jelentések és egyéb dokumentumok tulajdonjoga, valamint a projekt során létrejött, vagy beszerzett vagyoni értéket képviselő szellemi alkotások felhasználásának joga a végső kedvezményezettet illeti.

11.2. A projekt megvalósításának végére a projekt eredményeként létrejött vagyontárgyak tulajdonjogát (szellemi alkotások felhasználásának jogát) – ha azzal eredetileg nem rendelkezett, és az átruházás nem ütközik jogszabályi rendelkezésbe, vagy nem idegen tulajdonon történt a beruházás – át kell ruházni a végső kedvezményezettre. Az átruházás dokumentumait a záró beszámolóhoz csatolni kell.

11.3. Ha a végső kedvezményezett a projekt keretében közbeszerzési eljárás lefolytatására köteles, az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívásban, vagy a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben kiköti, hogy a teljesítés során keletkező, a szerzői jogi védelem alá eső alkotáson a végső kedvezményezett területi korlátozás nélküli, harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. Köteles továbbá biztosítani, hogy a szerződés alapján a végső kedvezményezett jogot szerezzen az alkotás (terv) átdolgozására.

Ha a projektet a végső kedvezményezett bármely okból nem valósítja meg, vagy részben valósítja meg, akkor a szerzői jogi védelem alá eső alkotás felhasználásának jogát köteles átruházni a Támogatóra vagy az általa megjelölt személyre.

11.4. Ha a szerződés alapján kifizetett támogatás terhére, vagy a projekt keretében létrejött szellemi alkotás felhasználására a végső kedvezményezett jogot szerez, úgy köteles ezen használati jogot Felhívásra a Támogató részére ingyenesen biztosítani. A Támogató e jogot üzletszerűen nem jogosult gyakorolni, így a felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját a Támogató részéről közvetve sem szolgálhatja.

11.5. A végső kedvezményezett köteles a teljesítésre kerülő tervezési szolgáltatások tekintetében a tervezőt megillető, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerezni. A felhasználói jognak magában kell foglalnia az alkotás (terv) átdolgozásának jogát is.

11.6. Ha a szerződés alapján kifizetett támogatás terhére, vagy a projekt keretében létrejött szellemi alkotás felhasználására a végső kedvezményezett jogot szerez, úgy tulajdonjogának érintetlenül hagyása mellett köteles annak oktatási / képzési / foglalkoztatási célra történő felhasználását bármely további felhasználó részére ingyenesen biztosítani. A felhasználó ezt a jogát üzletszerűen nem gyakorolhatja, így a felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálhatja.

12. Tájékoztatás és nyilvánosság

12.1. A végső kedvezményezett a projekt megvalósítása során köteles a jogszabályokban meghatározott tájékoztatási és nyilvánossági kötelezettségeknek eleget tenni, a monitoring és információs rendszerben a releváns adatokat rögzíteni, a projektről és a támogatásról az ott meghatározott módon és tartalommal információt nyújtani. A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó követelményeket a xxx.xxxxxxxx.xxx.xx honlapról letölthető „A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz Kedvezményezettjeinek Tájékoztatási Kötelezettségei (a továbbiakban: KTK RRF)” és az „Arculati Kézikönyv” dokumentumok tartalmazzák.

12.2. A KTK RRF-ben előírt kommunikációs tevékenységek nem teljesítése vagy részleges teljesítése, illetve az előírtaktól eltérő formában történő megvalósítása a megítélt támogatás kommunikációra elszámolható részének csökkentését vonja maga után.

12.3. Ha a végső kedvezményezett a kötelezően előírt tevékenységeken túl egyéb kommunikációs tevékenységeket is tervez, vállalja, hogy azok esetén is betartja a 11.1. pontban leírtakat.

12.4. A projekt elszámolható költségeinek részét képezik a kommunikációs költségek is.

12.5. A végső kedvezményezett a szerződés aláírásával vállalja, hogy a Támogató elektronikus és nyomtatott kiadványaiban, média-megjelenéseiben és egyéb tájékoztató jellegű rendezvényein projektjét bemutatja.

12.6. A végső kedvezményezett köteles bármely, a projekttel kapcsolatban szervezett eseményről a Támogatót írásban értesíteni a rendezvény napját megelőző 10 naptári nappal a rendezvény meghívójával, a meghívottak körével együtt.

12.7. A végső kedvezményezett a szerződés aláírásával hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Támogató a kezelésében lévő, a támogatás felhasználására vonatkozó adatokat nyilvánosságra hozhatja, kivéve azokat az adatokat, melynek nyilvánosságra hozatalát jogszabály kifejezetten megtiltja.

12.8. A szerződés teljesítéséhez szükséges, hogy a Támogató – a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) előírásainak megfelelően – a végső kedvezményezett szerződésben, valamint a projekt megvalósítása során benyújtott adatlapokon és mindezek mellékleteiben feltüntetett személyes adatait kezelje. Az adatkezelés céljait a xxx.xxxxxxxx.xxx.xx honlapon elérhető mindenkor hatályos Adatvédelmi tájékoztató tartalmazza.

12.9. A végső kedvezményezett biztosítja, hogy – az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelően – a szerződésben, valamint a projekt megvalósítása során benyújtott adatlapokon és mindezek mellékleteiben feltüntetett érintettek (a végső kedvezményezett és esetleges konzorciumi partnereinek, szállítóinak, azok alvállalkozóinak, tulajdonosainak nevében és érdekében eljáró más személyek valamint a célcsoport tagoknak) személyes adatainak a végső kedvezményezett általi kezelése és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer számára történő rendelkezésre bocsátása megfelelő jogalappal és az érintettek megfelelő tájékoztatását követően történik. A végső kedvezményezett a megfelelő adatkezelést vállalja.

12.10. Az adatkezelés jogalapját jogszabályi felhatalmazás, az érintettre vonatkozó szerződéses kötelezettség, vagy az érintett előzetes, egyértelmű, megfelelő tájékoztatáson alapuló, önkéntes és határozott hozzájárulása képezheti, amelyben félreérthetetlen hozzájárulását adja a rá vonatkozó

személyes adatok meghatározott célból és körben történő kezeléséhez. Az érintettektől személyes adatai kezeléséhez általános jelleggel hozzájárulás nem kérhető.

Ha a RRF rendelet szerint a végső kedvezményezett tájékoztatással és a nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a Támogató folyamatosan, de legkésőbb a záró kifizetési igénylés jóváhagyásáig ellenőrzi. Ha az adatkezelés jogszerűségével kapcsolatban a projekt megvalósítása során kétség merül fel, úgy a Támogató számára a releváns dokumentumokat be kell nyújtani.

13. Kapcsolattartás

13.1. A Szerződő Felek közötti kapcsolattartás az RRF rendelet 18. Az elektronikus kapcsolattartás alcíme szerint történik.

13.2. A végső kedvezményezett és a Támogató nem hivatalos kommunikációja (pl. projektet érintő, joghatást nem keletkeztető pontosítás, eljárásrendi kérdések tisztázása) telefonon vagy elektronikus úton (pl. elektronikus levelezés) is lehetséges.

13.3. A Támogató és a végső kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására az RRF rendelet 19. A határidő alcímének a szabályait kell alkalmazni.

13.4. A végső kedvezményezett a rendelkezésére bocsátott elektronikus alkalmazás által alkalmazott elektronikus aláírások joghatását és a bírósági eljárásokban bizonyítékként való elfogadhatóságát 1999/93/EK irányelv értelmében elismeri.

14. A Szerződés megszűnése

14.1. A Szerződés teljesítése, a projekt megvalósítása

14.1.1. A projekt fizikai befejezésének napja az a nap, amelyen a projekt keretében támogatott valamennyi tevékenység a szerződésben és a felhívásban meghatározottak szerint elvégzésre került. A projekt fizikai befejezése napjának a projekt utolsó támogatott tevékenysége fizikai teljesítésének a napja minősül.

14.1.2. A projekt pénzügyi befejezésének minősül, ha a projekt fizikai befejezése megtörtént, valamint a projektmegvalósítás során keletkezett bizonylatok – szállítói kifizetés esetén az előírt önrész szállítók részére történő – kiegyenlítése megtörtént. A 100%-os támogatási intenzitású, kizárólag szállítói finanszírozású projektek esetén a projekt pénzügyi befejezésének napja a bizonylatok Támogató által történő kiegyenlítésének napja. A projekt pénzügyi befejezésének dátuma a projekt megvalósítási ideje alatt felmerült, a végső kedvezményezett által megfelelően elszámolt költségek közül a legkésőbbi kiegyenlítés dátuma.

14.1.3. A projekt megvalósítása akkor tekinthető befejezettnek, ha a projekt fizikailag és pénzügyileg is befejezett, valamint a végső kedvezményezettnek valamennyi támogatott tevékenysége befejezését igazoló és alátámasztó kifizetési igénylését a Támogató jóváhagyta és a támogatás kifizetése megtörtént.

14.1.4. A projekt akkor tekinthető lezártnak, ha a szerződésben a pénzügyi befejezést követő időszakra nézve a végső kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az előző bekezdésben foglalt feltételek teljesültek.

A szerződés a teljesítést (beleértve az ellenőrzéstűrési, valamint a dokumentum-megőrzési kötelezettséget is) megelőzően csak

a) vis maior,

b) lehetetlenülés,

c) a Támogató vagy a végső kedvezményezett általi elállás,

d) közös megegyezéssel történő megszüntetés vagy

e) a bíróság határozata alapján szűnik meg.

14.2. A szerződést felmondani nem lehet.

15. Jogvita rendezése

A szerződéshez kapcsolódóan a végső kedvezményezett és a Támogató között felmerült jogvita rendezésére polgári peres eljárás keretében kerül sor a Támogató székhelye szerint illetékes bíróság útján.