KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS

a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanításra történő átadására vonatkozó közszolgáltatás biztosítására

SZERZŐDŐ FELEK

Szentendre Város Önkormányzat (székhely: 2000 Szentendre, Városház tér 3.; PIR törzsszám: 731290; adószám: 15731292-2-13; képviseli: Xxxxx Xxxxx xxxxxxxxxxxx), mint önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

Név, cím, adószám, képviseli (……..), mint közszolgáltató (a továbbiakban: (Közszolgáltató)

I. ELŐZMÉNYEK

1.1. Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)

10. § (1) bekezdése alapján az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. Az Mötv. 13. § (1) bekezdés 11. pont az Önkormányzat kötelező feladataként határozza meg a helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárításhoz kapcsolódó feladatokat.

1.2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgt.) 4. § (2) bekezdés d) pontja előírja, hogy a települési Önkormányzat – a vízgazdálkodási tevékenységek, mint közfeladatok (közszolgáltatások) körében – köteles gondoskodni a településen található szennyvízbekötés nélküli ingatlanok esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésének szervezéséről és ellenőrzéséről.

1.3. Felek rögzítik, hogy az Önkormányzat a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti közbeszerzési eljárást (a továbbiakban: "Közbeszerzési eljárás") folytatott le a Közszolgáltató kiválasztása tárgyában. Az Önkormányzat a Közbeszerzési eljárás eredményét kihirdette azzal, hogy a Közbeszerzési eljárás nyertese a Közszolgáltató, ezért a Felek a törvényes határidőn belül közszolgáltatási szerződést kötnek a hatályos jogszabályokban, a jelen szerződésben, a közbeszerzési dokumentumokban és a Közszolgáltató ajánlatában foglalt feltételekkel (a dokumentumok eltérése esetén fenti sorrend irányadó az értelmezésnél).

II. A SZERZŐDÉS CÉLJA, TÁRGYA

2.1. A szerződéskötés célja

a) Szentendre lakosságának egészség védelme, a város természeti és épített környezetének megóvása, a környezettudatos magatartás kialakítása;

b) a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz által okozott terhelések minimalizálása, a település szennyezettségének elkerülése érdekében a képződött nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a keletkező nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szakszerű gyűjtése.

2.2. A szerződés tárgya

Szentendre Város Önkormányzat …/2020. (…) rendelete alapján a Szentendre város közigazgatási területén az ingatlanokon keletkező, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (a továbbiakban: szennyvíz) ideiglenes tárolására szolgáló gyűjtőhelyről történő begyűjtése, a

szennyvíznek ártalmatlanítás céljából történő rendszeres elszállítása, továbbá a begyűjtött és elszállított szennyvíz ártalmatlanítása céljából a hatóságilag kijelölt leürítő ponton vagy ártalmatlanító telepen történő elhelyezése (a továbbiakban: közszolgáltatás). A szennyvizet fogadó létesítmény(ek): 2000 Szentendre, Ipar u. 2. DMRV Szentendrei szennyvíztisztító telep, 1039 Budapest III. kerület Pünkösdfürdő utca 1-3. koncentrált szennyvízleeresztő hely.

III. A KÖZSZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG TARTALMA

3.1. A Közszolgáltató jelen szerződés alapján ellátandó feladatai:

3.1.1. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtése elszállítása, és ártalmatlanításra történő átadása folyamatosan és Szentendre területén teljes körűen, az ajánlatában meghatározott tartalommal.

3.1.2. A közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű jármű, gép, eszköz, berendezés biztosítása, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakember alkalmazása. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítása az erre a célra készített különleges rendeltetésű, zárt rendszerű, gépi üzemeltetésű, csepegés, bűz- és szaghatást kizáró eszközzel és úgy végezhető, hogy az teljes mértékben megfeleljen a környezetvédelmi, vízügyi és közegészségügyi előírásoknak.

3.1.3. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítását úgy kell végezni, hogy az szennyezést, elcsorgást ne okozzon. A közszolgáltatás teljesítéséből eredő szennyezés esetén a közszolgáltató köteles a szennyezés eltakarításáról, a terület szennyeződésmentesítéséről, a kárelhárításról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról saját költségén haladéktalanul gondoskodni.

3.1.4. A közszolgáltatónak gondoskodnia kell a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtését végző személyek egészségét, biztonságát nem veszélyeztető munkavégzés feltételeiről - beleértve az egyéni védőeszközök biztosítását, azok elkülönített tárolását, rendszeres tisztítását, karbantartását és szükség szerinti gyakorisággal történő cseréjüket is - az egyéb vonatkozó jogszabályok figyelembevételével.

3.1.5. A közszolgáltató felelős a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért. A beszállítás tényét, mennyiségét az elhelyező telep üzemeltetőjével igazoltatni kell.

3.1.6. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szállítására szolgáló gépjárműveket, a közszolgáltatás végzéséhez szükséges eszközöket kizárólag az engedélyezett telephelyen szabad tárolni.

3.1.7. A szállítóeszköz tisztítása és fertőtlenítése kizárólag csak engedélyezett mosón végezhető, ahol olaj és iszapfogó beépítésre került, továbbá a vízforgató rendszer biztosítja a fertőtlenítőszeres technológiai szennyvíz elreagálásához szükséges feltételeket.

3.1.8. A közszolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztés és karbantartás elvégzése.

3.1.9. A közszolgáltatás körébe tartozó nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanításra átadása a felügyeletet ellátó hatóság által kijelölt helyek és létesítmények igénybevételével.

3.1.10. Az alkalmazott közszolgáltatási díj mértékéről és az alkalmazás tapasztalatairól az Önkormányzat legalább évenkénti egyszeri tájékoztatása.

3.1.11. Legkésőbb a közszolgáltatás megkezdésekor a fogyasztók számára postai úton, telefonon és e- mailen hozzáférhető ügyfélszolgálat, ügyeleti rendszer és internetes tájékoztatási rendszer működtetése és a fogyasztói kifogások és észrevételek elintézési rendjének megállapítása.

3.1.12. A közszolgáltatásnak az ingatlan tulajdonosa, bérlője, vagyonkezelője vagy egyéb jogcímen használója, (a továbbiakban ingatlantulajdonos) felé történő folyamatos rendelkezésre állással, napközben, az ingatlantulajdonos bejelentésétől számított 2 munkanapon belüli teljesítése.

3.1.13. Közszolgáltató a közszolgáltatást akkor köteles elvégezni, ha annak alapvető feltétele mely szerint, a tevékenység balesetmentesen, biztonságosan és a jogszabályoknak megfelelően elvégezhető, fennáll.

3.1.14. Közszolgáltató csak az alapfelszereltséget igénylő, alkalmanként legalább 5 m3 mennyiséget tartalmazó szennyvízgyűjtő berendezést köteles kiüríteni a jelen közszolgáltatásra vonatkozó rendelet (továbbiakban Rendelet) mellékletében meghatározott közszolgáltatási díjért. Minden 5 m3 feletti mennyiség új megrendelésnek minősül, melyet az igénybe vevőnek külön kell megrendelni.

3.1.15. Közszolgáltató a megrendelés beérkezését követően jogosult a távolság, valamint az ingatlan természetbeni elhelyezkedésének előzetes helyszíni felmérésére, ellenőrzésére.

3.1.16. A közszolgáltató a közszolgáltatás ellátását megtagadhatja:

a) ha az ingatlan közút vagy magánút melletti telekhatára, vagy kerítése és a szennyvízgyűjtő berendezés távolsága meghaladja a 40 métert, vagy a jármű tartályának teteje és a szennyvíztároló fenékszintje közötti szintkülönbség a 8 métert meghaladja,

b) ha a szennyvíz veszélyes hulladéknak minősül,

c) ha a szennyvíz ismeretlen eredetű, annak veszélytelenségének megállapításáig,

d) ha a szennyvíz állaga olyan, amelyet a szállítójármű szivattyúja maximális terhelés mellett sem képes átszívni a szállítójármű tartályába,

e) ha a közszolgáltatói tevékenységet földrajzi okok miatt nem lehet elvégezni, az ingatlan a szállítójárművel biztonságosan nem megközelíthető,

f) ha az ingatlantulajdonos a szolgáltatás elvégzéséhez szükséges feltételeket nem biztosítja, különös tekintettel az ingatlanra való akadálymentes, biztonságos bejutást, a legrövidebb útvonalon történő becsövezést a műtárgyig,

g) ha az aknafedő felnyitása, vagy a szolgáltatás elvégzése a közszolgáltató képviseletében eljáró személyek testi épségét veszélyezteti. (Az emésztőgödör vagy műtárgy fedelének felnyitása az ingatlan tulajdonos kötelezettsége.)

3.1.17. Amennyiben az ingatlantulajdonos a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezen tényt a Közszolgáltatónak a szolgáltatás igénybevételi kötelezettségének keletkezésétől számított 15 napon belül írásban bejelenteni. A bejelentésben az ingatlantulajdonos köteles megadni a következő személyes adatait: neve / cégneve, lakcíme / székhelye / címe, születési helye és ideje / cégjegyzékszáma, anyja neve / adószáma.

3.1.18. Amennyiben az ingatlantulajdonos kötelezettsége a közszolgáltatás igénybevételére bármely ok miatt megszűnik vagy az adatokban változás áll be, annak tényét a kötelezettség megszűnésétől vagy a változástól számított 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a Közszolgáltató számára.

3.1.19. A közszolgáltatási tevékenységről nyilvántartás vezetése, melynek minimális tartalmi követelménye:

a) Az ingatlantulajdonos/bejelentő nevét és az adók módjára történő behajthatósághoz szükséges valamennyi személyes adatot:

b) Az ingatlan címét, helyrajzi számát:

c) A bejelentés időpontját (év/hó/nap/óra/perc)

d) A szolgáltatás teljesítésének időpontját (év/hó/nap/óra/perc)

e) Sikertelen elszállítás estén annak okát:

f) A megismételt elszállítási tevékenység időpontját (év/hó/nap/óra/perc)

g) Az elszállított háztartási szennyvíz mennyiségét (m3)

h) A leürítés helyét, időpontját (év/hó/nap/óra/perc)

i) A leürített mennyiséget (m3)

j) Az átvevő telep igazolását a leürítés tényéről

k) Az ingatlantulajdonos/bejelentő igazolását az elszállított háztartási szennyvíz teljesítésére és mennyiségére vonatkozóan.

3.1.20. A szolgáltatás teljesítésének meghiúsulása:

a) Ha az ingatlantulajdonos hibájából nem teljesül a szolgáltatás, Közszolgáltató írásban értesíti az ingatlantulajdonost, hogy a szolgáltatás teljesítésére megjelent, de elvégezni azt nem tudta, így különösen, ha nem tartózkodott az ingatlantulajdonos az ingatlanon. Ebben az esetben az értesítőn megadott elérhetőségen az ingatlantulajdonosnak újbóli megrendelést kell leadnia a Közszolgáltató részére.

b) A meghiúsult kiszállásért az ingatlantulajdonos részéről a Közszolgáltató felé alkalmanként 20 000 Ft összegű kötbér fizetendő, melynek esedékessége a meghiúsult kiszállást követő 15. nap.

c) Közszolgáltató részéről az ingatlantulajdonos felé a közszolgáltatási igény bejelentésétől számított 2 munkanapos teljesítési határidő eredménytelen elteltétől késedelmes munkanaponként 5000 Ft összegű, le legfeljebb összesen 20 000 Ft összegű kötbér fizetendő, melynek esedékessége az adott késedelmes munkanapot követő 15. nap.

d) Ha a Közszolgáltató hibájából nem teljesül a megrendelés, akkor a Közszolgáltató haladéktalanul értesíti az ingatlantulajdonost, meg kell jelölni a késedelem okát, várható mértékét, majd új időpontot kell egyeztetni.

e) Nem megfelelő útviszonyok, időjárási viszonyok esetén, illetve ha a szolgáltatás elvégzése akadályba ütközik, így különösen, ha parkoló autók akadályozzák a teljesítést, ez a Közszolgáltató részére nem felróható oknak minősül, de tájékoztatja az ingatlantulajdonost és új időpontot egyeztetnek.

3.1.21. Az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató között a közszolgáltatási tevékenység kötelező igénybevételére és a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó jogviszonyt a Rendelet szerint a közszolgáltatás igénybevételének ténye hozza létre, külön írásbeli szerződéskötés nélkül. A közszolgáltatás igénybevétele a szolgáltató rendelkezésére állásának kezdő időpontjában megvalósul. A jogviszony kezdő időpontja az a nap, amelyen a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésének megkezdéséről, rendelkezésére állásáról és a közszolgáltatás lényeges feltételeiről a Közszolgáltató az internetes honlapján tájékoztatást adott.

3.1.22. Az Önkormányzat talajterhelési díjjal, a közszolgáltatással és más, jogszabályban előírt feladataival kapcsolatban felmerült adatszolgáltatási igényeit a Közszolgáltató az Önkormányzat kérésére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013 (XI.29.) Korm. rendelet 10. alcíme alapján köteles teljesíteni.

3.1.23. Közszolgáltató köteles a felügyeletet ellátó hatóságnál a jelen szerződés megkötését követően haladéktalanul szentendrei közszolgáltatóként bejelentkezni.

3.2. A Közszolgáltató kötelességei:

3.2.1. Jogszabályoknak való megfelelés

a) A Közszolgáltató köteles megfelelni a rá vonatkozó jogszabályoknak, különösen az olyan rendelkezéseknek, amelyek esetében a megfelelés hiánya veszélyezteti a Közszolgáltatási kötelezettség teljesítését.

b) A Közszolgáltató köteles figyelembe venni az Önkormányzat nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásra vonatkozó rendeletét.

c) A Közszolgáltató köteles a szakszerű és biztonságos üzemeltetéssel kapcsolatos műszaki, technológiai, biztonságtechnikai, közegészségügyi és munkavédelmi, környezet- és természetvédelmi előírásokat megtartani.

3.2.2. Engedélyek

Közszolgáltató köteles minden olyan engedélyt megszerezni, fenntartani és minden lényeges tekintetben megfelelni az ilyen engedély feltételeinek, mely jogszabály előírása alapján a Közszolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges.

3.2.3. Működési hatékonyság

Közszolgáltató köteles gazdálkodását a tőle elvárható gondossággal, a költséghatékonyságot szem előtt tartva folytatni, különösen:

a) Közszolgáltató egyes közszolgáltatási feladatok ellátásánál – a jelen szerződés V. fejezetében (Közreműködő igénybevétele) meghatározott szempontok alapján – mérlegelni köteles, hogy az adott feladatot saját maga vagy Közreműködő(k) igénybevételével lássa-e el, és ennek alapján hozza meg a döntését a vonatkozó jogszabályokban, valamint a jelen Szerződésben foglaltak figyelembevételével.

3.2.4. A Közszolgáltató a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény rendelkezéseinek megfelelően, közszolgáltatási feladatainak ellátása során biztosítani kívánja a felhasználók, elkülönített vízhasználók megfelelő tájékoztatásához, valamint hatékony jogorvoslathoz való jogának érvényesülését. A Közszolgáltató a fogyasztói érdekképviselethez fűződő jogok érvényesítéséhez szükséges intézményrendszer fenntartásáról és folyamatos fejlesztéséről gondoskodik.

3.2.5. Biztosítás

A közszolgáltatási tevékenység ellátása során bekövetkezett káresemények esetén Közszolgáltató köteles felelősséget vállalni, a közszolgáltatási tevékenységére a szerződés teljes időtartama alatt 10 000 000 Ft/év és 5 000 000 Ft/kár kifizetési limitösszegű érvényes felelősségbiztosítással rendelkezni.

3.2.6. Tájékoztatási kötelezettség

Közszolgáltató a tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles az Önkormányzatot tájékoztatni:

a) Xxxxxxx olyan eseményről vagy körülményről, amely a Szerződés 10.2. pontja (Önkormányzat rendkívüli felmondási joga) értelmében megalapíthatja az Önkormányzat azonnali hatályú felmondási jogát;

b) Bármely olyan egyéb eseményről vagy körülményről, mely veszélyezteti a közszolgáltatási kötelezettség teljesítését,

c) Minden olyan jogszabályváltozásról, mely a szerződés módosítását teszi szükségessé.

A c) pontban foglalt tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően Közszolgáltató késedelem nélkül köteles az Önkormányzatnak átadni a Szerződés módosítására vonatkozó javaslatát.

d) A Közszolgáltató köteles a külön jogszabályokban és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásra vonatkozó rendeletben foglaltak szerint eleget tenni adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettségének, az Önkormányzat Képviselő- testülete számára közszolgáltatói tevékenységének éves értékeléséhez részletes költségelszámolást és a tapasztalatokról szakmai tájékoztatót készíteni, és ezt a tárgyévet követő

év március 31-éig a Szentendrei Közös Önkormányzati Hivatal útján az Önkormányzatnak benyújtani;

3.2.7. Környezetvédelmi szempontok figyelembevétele

A Közszolgáltató jelen Szerződés teljesítése során a természetes és épített környezet védelme érdekében, a Közszolgáltatási tevékenység ellátásának veszélyeztetése nélkül arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló – a környezet állapotára értékelhető befolyással rendelkező – erőforrásait optimálisan hasznosítsa (ideértve különösen az energia- és anyagtakarékos működést), hogy ezáltal maga is tevékenyen hozzájáruljon a környezet állapotának megóvásához és a fenntartható fejlődéshez.

3.3. Az Önkormányzat jogai és kötelezettsége

3.3.1. A szerződő felek rögzítik, hogy az Önkormányzat a szerződés időtartama alatt a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátása érdekében kötelezettséget vállal arra, hogy:

a) A Közszolgáltató számára szükséges információkat rendszeresen biztosítja,

b) A szerződés hatálya alatt Szentendre város közigazgatási területén a Közszolgáltató részére a közszolgáltatás vonatkozásában kizárólagos közszolgáltatási jogot biztosít,

c) Rendeletben szabályozza a közszolgáltatás rendjét;

d) Jelen szerződéssel kapcsolatos, a szolgáltatást igénybe vevőket terhelő kötelezettségeket nyilvánosságra hozza;

e) a Szentendrén működtetett különböző közszolgáltatások összehangolását elősegíti.

3.3.2. Az Önkormányzat a helyi települési nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás ellátásáról szóló rendelet módosítása előtt köteles a Közszolgáltatóval egyeztetni. Rendelet módosítás esetén, a Felek kötelesek egyeztetni a Közszolgáltatói szerződés esetleges módosításról.

3.3.3. Az Önkormányzat az ingatlantulajdonosokkal és bejelentőkkel szemben támogatja Közszolgáltatót a jogszabály adta szankcionálási lehetőségeivel a közszolgáltatás feladatainak maradéktalan ellátása érdekében.

IV. ELLENTÉTELEZÉSEK

4.1. A közszolgáltatási kötelezettség ellátásának ellentételezéseként számított díjat a Vgt. 44/D. §-ban foglalt alapelvek alapján kell megállapítani.

4.2. Az Önkormányzat a közszolgáltatásért a közszolgáltatást igénybevevő által fizetendő ellenszolgáltatást kéttényezős díjként, a Vgt. 44/D. §-ban meghatározott szabályok szerint, a Közszolgáltató által készített javaslat alapján, egy éves díjfizetési időszakra állapítja meg. A közszolgáltatás díját meghatározó önkormányzati rendelet elfogadását (módosítását) megelőzően, minden év október 31. napjáig a Közszolgáltató köteles a Vgt. 44/D. § (7) bekezdése szerint költségelemzés alapján a 44/D. § (1)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően díjkalkulációt készíteni.

4.3. Közszolgáltató a Vgtv. és végrehajtási rendeletei alapján számított, a költségek és a ráfordítások, továbbá az ésszerű nyereség figyelembevételével a Közszolgáltató által javasolt és az Önkormányzat által elismert díj mértékét jelen szerződés 1. sz. melléklete tartalmazza (számított közszolgáltatási díj).

4.4. A Közszolgáltató a közszolgáltatás elvégzéséért jogosult a szolgáltatást igénybe vevő megrendelőktől számla kibocsájtása ellenében az önkormányzati rendeletben meghatározott közszolgáltatási díj közvetlen beszedésére. A Közszolgáltatási díj a szolgáltatást igénybevevő által a nem közművel

összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő díj. A közszolgáltatási díjat a Képviselő-testület fogadja el és az Önkormányzat Rendeletben hirdet ki.

4.5. A Közszolgáltató díjkompenzációra kizárólag akkor jogosult, amennyiben az Önkormányzat a rendeletében meghatározott közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató által számított közszolgáltatási díjnál (1. sz melléklet) alacsonyabb mértékben határozza meg, vagy díjkedvezményt, vagy díjmentességet állapít meg. Abban az esetben, ha jogszabály, vagy az Önkormányzat rendelete díjkedvezményt, vagy díjmentességet állapít meg, a számított és a fizetendő díj közötti különbözetet a tervezett mennyiségek alapján az Önkormányzat negyedéves gyakorisággal köteles megtéríteni a közszolgáltató számára. A különbözetről a Közszolgáltató számlát állít ki Önkormányzat részére minden tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig.

4.6. A 4.5. pont szerinti kompenzáció felmerülése esetén annak elszámolása:

4.6.1. Az alulkompenzáció megtérítése:

Ha az éves elszámolás alapján (a közszolgáltató éves beszámolójának elfogadását követően) a jogos kompenzációs igény a – tervezett és tényleges mennyiségek eltérése miatt – meghaladja a kifizetett díjkompenzációt, úgy az alulkompenzáció összegét az Önkormányzat köteles az elszámolást követő 30 napon belül megtéríteni a közszolgáltatónak.

4.6.2. A túlkompenzáció visszatérítése:

Ha az éves elszámolás alapján (a közszolgáltató éves beszámolójának elfogadását követően) a kifizetett díjkompenzáció meghaladja jogos kompenzációs igényt, úgy a túlkompenzáció összegét a közszolgáltató köteles az elszámolást követő 30 napon belül megtéríteni az Önkormányzatnak.

4.7. Számított közszolgáltatási díj: Közszolgáltató a Vgt. és végrehajtási rendeletei alapján számított, a költségek és a ráfordítások, továbbá az ésszerű nyereség figyelembevételével a Közszolgáltató által javasolt és az Önkormányzat által elismert díj mértéke.

A Közszolgáltatási díj: a szolgáltatást igénybevevő által a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közszolgáltatás igénybevételéért fizetendő köbméter alapú díj.

A közszolgáltatásért fizetendő díj: az ingatlanról begyűjtött szennyvíz mennyiségének és a jelen szerződés 1 sz. melléklete szerinti, számított Közszolgáltatási díj szorzata.

4.8. Az ingatlantulajdonosok a közszolgáltatási díjat a Közszolgáltató részére alkalmanként utólag, számla alapján, a számla kézbesítésétől számított 15 napon belül kötelesek kiegyenlíteni. Ha a számlát tartalmazó postai küldemény átvételét a címzett megtagadja, úgy a postai úton megküldött számlát a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha a számlát tartalmazó postai küldemény „nem kereste” postai jelzéssel érkezik vissza, akkor azt a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

4.9. A közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban az ingatlantulajdonos a számla átvételétől számított 30 napon belül a közszolgáltatónál írásban kifogást emelhet. A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincs. A kifogásra, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a Közszolgáltató válaszolni köteles.

4.10. A Közszolgáltató a díjhátralék, mint adók módjára behajtandó köztartozás behajtására a Vgt. 44/E. §-ában foglaltak szerint intézkedhet.

V. KÖZREMŰKÖDŐ IGÉNYBEVÉTELE

5.1. Közreműködő igénybevétele

Közszolgáltató jogosult arra, hogy Közszolgáltatási Kötelezettsége teljesítése érdekében a Kbt. szabályai szerint egy vagy több olyan Közreműködőt vegyen igénybe, akik maguk is megfelelnek a vonatkozó jogszabályi és hatósági előírásoknak.

5.2. A Közszolgáltató és a Közreműködők közötti szerződések rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a jelen Szerződésben foglaltakkal.

5.3. Közreműködő kiválasztásának szabályai

5.3.1. A Közszolgáltató a Közreműködőt a Kbt. és az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően köteles kiválasztani.

5.3.2. Közszolgáltató tájékoztatási kötelezettsége

Az Önkormányzat erre irányuló kérelme esetén, annak kézhezvételét követően legkésőbb öt (5) munkanapon belül, a Közszolgáltató köteles tájékoztatni az Önkormányzatot – a közüzemi szolgáltatók kivételével – a Közreműködők köréről, feladataik terjedelméről és szerződéses feltételeikről, a hatályos adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően és üzleti titkokat nem sértve.

5.4. Felelősség

Közszolgáltató a Közreműködő teljesítéséért úgy felel, mintha saját maga teljesített volna.

VI. ELLENŐRZÉS

6.1. Az Önkormányzat jogosult (illetve jogszabályban meghatározott esetekben köteles) a Közszolgáltató Szerződésben vállalt és jogszabályokban előírt kötelezettségei teljesítését – saját maga vagy szakértő bevonásával – ellenőrizni.

6.2. Közszolgáltató köteles az ellenőrzés során az Önkormányzat képviselőivel (ideértve az Önkormányzat által megbízott szakértőket is) együttműködni, számukra minden az ellenőrzés elvégzéséhez ésszerűen szükséges támogatást megadni.

6.3. Felek megállapodnak abban, hogy helyszíni ellenőrzésre nem kizárólag előzetesen egyeztetett időpontban kerülhet sor, azonban a helyszíni ellenőrzés az indokolt és szükséges mértéket meghaladóan nem zavarhatja a Közszolgáltatási tevékenység Közszolgáltató általi ellátását.

VII. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÁS, ADATKEZELÉS

7.1. A Közszolgáltató köteles hétköznap munkaidőben a telefonon, e-mailen történő kapcsolattartást biztosítani. A Közszolgáltató a vonatkozó szolgáltatások feltüntetésével köteles az ügyfeleket hirdetmény útján – illetve más, helyben szokásos módon – tájékoztatni.

7.2. Az Ügyfelek a közszolgáltatási tevékenység ellátásával kapcsolatos panaszaikkal, észrevételeikkel a Közszolgáltató ügyfélszolgálatához fordulhatnak. A beérkezett panaszokat Közszolgáltató nyilvántartásba veszi. Közszolgáltató köteles a panaszok, észrevételek kivizsgálását, az orvoslásukhoz szükséges intézkedések megtételét és az Ügyfelek tájékoztatását ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül elvégezni, mindezt visszakereshető módon dokumentálni.

7.3. Abban az esetben, ha az ügyfél az Önkormányzathoz fordul bejelentéssel, panasszal, úgy az Önkormányzat köteles erről a Közszolgáltatót késedelem nélkül tájékoztatni, s egyidejűleg a bejelentést, illetve panaszt a Közszolgáltatónak kivizsgálásra, illetve további intézkedésre továbbítani. Az így átadott bejelentéseket, illetve panaszokat a Közszolgáltató köteles ésszerű időn belül kivizsgálni, s a szükséges intézkedéseket megtenni, valamint mindezekről az ügyfelet és az adatvédelmi előírásokat figyelembe véve az Önkormányzatot is egyidejűleg tájékoztatni.

7.4. A panaszok, bejelentések alapján Önkormányzat jogosult Közszolgáltató ügyfél-tájékoztatása,

feladatellátása vonatkozásában észrevételeket tenni, illetve a jogszabályokban biztosított jogaival élni.

7.5. A Közszolgáltató az adatnyilvántartást az információs önrendelkezési jogról és az információs szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak alkalmazásával, valamint az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi és szerződéses rendelkezések betartásával köteles végezni.

7.6. A Felek kölcsönösen kijelentik, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami költségvetés felhasználásával kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli.

VIII. VIS MAIOR

8.1. Vis maior események

Vis maior eseménynek minősül bármely olyan előre nem látható esemény, amely bármely Félen kívül álló okból merül fel és az érintett Féltől elvárható gondossággal sem kerülhető el, illetve hárítható el, ideértve különösen, de nem kizárólagosan a következőket:

⮚ háború, háborús cselekmények, invázió, polgárháború;

⮚ felkelés, forradalom, lázadás, zendülés, zavargás, terrorcselekmény;

⮚ államosítás, kisajátítás vagy rekvirálás;

⮚ természeti katasztrófa;

⮚ radioaktív szennyezés vagy sugárzás;

⮚ országos vagy iparági munkabeszüntetés, szabotázs, embargó, importkorlátozás, energiahiány vagy -korlátozás, járvány vagy karantén;

⮚ olyan munkaerő- vagy anyaghiány, amelyet Vis Maior Eseménynek minősülő körülmények idéznek elő.

8.2. Tájékoztatási kötelezettség

Ha vis maior esemény bekövetkezése akadályozza vagy késlelteti valamely felet a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítésében, akkor az érintett fél köteles az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül tájékoztatni a másik felet az ilyen esemény beálltáról, annak jellegéről és az adott fél szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésére várhatóan gyakorolt hatásáról.

8.3. Vis Maior jogkövetkezményei

A Szerződés 8.2. pontja (Tájékoztatási kötelezettség) szerinti tájékoztatási kötelezettségét teljesítő, vis maior esemény által érintett fél:

a) Mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése, illetve határidőben történő teljesítése alól olyan mértékben, amilyen mértékben azok teljesítését az adott vis maior esemény akadályozza vagy késlelteti és mindaddig, amíg az adott vis maior esemény fennáll;

b) Köteles minden tőle telhető ésszerű intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a vis maior eseménynek a szerződés szerinti kötelezettségei teljesítésére gyakorolt hatását enyhítse és szerződésben vállalt egyéb, a vis maior esemény által nem érintett kötelezettségeit teljesítse;

c) Köteles a másik felet a vis maior esemény megszűnéséről haladéktalanul értesíteni és szerződésben vállalt kötelezettségeit újra folyamatosan teljesíteni.

8.4. Lehetetlenülés

Amennyiben a vis maior esemény 90 (kilencven) napon keresztül folyamatosan fennáll és a felek a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére annak ellenére sem képesek, hogy minden tőlük telhetőt megtettek a vis maior esemény következményeinek elhárítására, a felek jogosultak közösen

megállapítani a szerződés lehetetlenülését.

IX. A SZERZŐDÉS IDŐBELI HATÁLYA ÉS MÓDOSÍTÁSA

9.1. Hatálybalépés, időbeli hatály

Jelen szerződés a Felek aláírását követő 120. napon lép hatályba.

A Szerződő felek jelen közszolgáltatási szerződést határozott időre, a hatályba lépéstől számított 5 évre kötik meg, mely a felek egyező akarata esetén további 5 évre meghosszabbítható.

9.2. Módosítás

a) A Szerződés kizárólag a Felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

b) Ha jogszabályváltozás miatt a szerződés valamely rendelkezésének vagy rendelkezéseinek módosítása válik szükségessé, akkor a felek kötelesek arról késedelem nélkül tárgyalások kezdeni.

c) Ha a szerződés futamideje alatt olyan, a szerződés megkötésekor az adott fél által előre nem látható, lényeges és tartós változás következik be valamely fél körülményeiben, amely körülmény az adott fél jogos érdekeit jelentősen sérti, akkor az érintett Fél kezdeményezésére a Felek kötelesek a Szerződés módosítása végett a Szerződés érintett részét újra tárgyalni. Nem hivatkozhat a szerződés e rendelkezésére azon fél, amely az adott lényeges körülmény-beli változást bizonyíthatóan – közvetlen vagy közvetett módon – maga idézte elő.

d) A szerződés módosítására kizárólag a Kbt. 141. § alapján van lehetőség.

9.3. Pénznem változása

a) Amint Magyarország csatlakozik az Európai Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakaszához és törvényes fizetőeszköznek a forint devizanem helyett az euró devizanem kerül bevezetésre, a változás kezelése tárgyában a jövőben esetlegesen megalkotandó jogszabály rendelkezései szerint a Szerződés automatikusan módosul vagy, ha azt bármely Fél kéri, a Szerződést a Felek módosítják, így különösen, ha a forintról euróra történő áttérésben megállapodnak.

b) Az ezzel kapcsolatos esetleg felmerülő nézeteltéréseiket a felek a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezésekkel összhangban, tárgyalás útján rendezik. Az euróra történő átváltás nem eredményezi a Szerződés megszűnését és a Szerződésben szabályozott kötelezettségek az új pénznemben maradnak fenn.

X. A SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE

10.1. Megszüntetés

a) A Xxxxx a Szerződést közös megegyezéssel, írásban bármely időpontban jogosultak megszüntetni annak figyelembevételével, hogy az ne veszélyeztesse az Önkormányzat kötelező közszolgáltatási feladatainak ellátását.

b) Tekintettel a Szerződés határozott időtartamára, a Szerződés, bármely Fél egyoldalú nyilatkozatával kizárólag a Szerződésben meghatározott rendkívüli esetekben szüntethető meg.

10.2. Önkormányzat rendkívüli felmondási joga

Az Önkormányzat a közszolgáltatási szerződést a Vgt. 44/G.§ (3) bekezdésében és a Kbt. 143. § (3) bekezdésében foglaltak alapján felmondhatja, ha a Közszolgáltató

- a közszolgáltatás ellátása során a környezet védelmére és a vízgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok, vagy a rá vonatkozó hatósági határozat előírásait súlyosan megsérti, és ennek tényét a bíróság jogerősen vagy hatóság véglegesen megállapítja;

- a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsérti;

- ha a Közszolgáltatóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;

- ha a Közszolgáltató közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

10.3. Közszolgáltató rendkívüli felmondási joga

A közszolgáltatási szerződést a Vgt. 44/G.§ (4) bekezdésben foglaltak szerint felmondhatja, ha:

- az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgáltató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését, vagy

- a közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.

10.4. Mindkét fél rendkívüli felmondási joga

Bármelyik fél a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha 4.2. pont szerint előterjesztett díjjavaslatban szereplő számított közszolgáltatási díjról, illetve szükség esetén annak kompenzációjáról a Felek között nem születik egyezség legkésőbb tárgyév február 28-ig, vagy a felek megegyezése szerint járó kompenzáció megfizetése nem történik meg határidőben.

10.5. Súlyos szerződésszegésnek minősül a feleknek minden olyan felróható magatartása, amely a szerződésben illetve a szerződésben hivatkozott jogszabályok által meghatározott kötelezettségeinek megsértését eredményezi úgy, hogy ez a másik fél számára súlyos anyagi és/vagy erkölcsi érdeksérelemmel jár.

10.6. Tekintettel a közszolgáltatások folyamatos fenntartásához fűződő társadalmi érdekekre, a Közszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy rendkívüli felmondási joga gyakorlását követően jóhiszemű tárgyalásokat folytat az Önkormányzattal arra vonatkozóan, hogy mely minimálisan elégséges közszolgáltatások nyújtását vállalja és milyen feltételekkel azon időszakban, amely ésszerűen elegendő időt biztosít az Önkormányzat számára a megszűnt szerződés helyettesítésére.

10.7. Önkormányzat tájékoztatása alapján a Közszolgáltató tudomással bír arról, hogy a szerződés teljesítéséhez az Önkormányzatnak kiemelt érdeke fűződik, jelen szerződés tárgya Szentendre lakossága egészségvédelmének, a város természeti és épített környezete megóvásának egyik feltétele, így amennyiben a Közszolgáltató késedelmesen vagy egyébként hibásan teljesít, azzal az Önkormányzat részére közvetve is jelentős kárt okozhat.

10.8. A közszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos valamennyi olyan dokumentumot, nyilvántartást, valamint a folyamatban lévő ügyekről tájékoztatást, amely a tevékenység folytatásához szükséges a Közszolgáltató az Önkormányzatnak a szerződés megszűnése napján köteles átadni.

10.9. Felmondás esetén a felmondási idő a másik féllel történt közléstől számított hat hónap, mely időtartam alatt közszolgáltató a közszolgáltatást a felmondási határidő végéig változatlan feltételekkel biztosítani köteles.

XI. ÉRTESÍTÉSEK, ÍRÁSBELISÉG

11.1. Szerződő Felek kölcsönösen szükségesnek tartják egymás haladéktalan, de legkésőbb három napon belüli, írásban történő tájékoztatását minden olyan dologról, ami a szerződés szerinti teljesítést veszélyezteti, vagy lehetetlenné teszi.

Az a Fél, aki ezt elmulasztja, vagy későbbi időben teszi meg, mint ahogyan az bizonyíthatóan tudomására jutott, az elegendő okot szolgáltat arra, hogy az együttműködési jó szándékot a másik Fél kétségbe vonja és az esetet úgy minősítse, hogy az vitathatatlanul kimeríti a szerződésszegés fogalmát.

11.2. Amennyiben a Felek bármelyikének az értesítési elérhetősége megváltozna, az adott Fél köteles a változás várható bekövetkezése előtt a másik Felet értesíteni.

11.3. Bármely közlés, amelyet a Felek bármelyike jelen szerződés szerint vagy azzal kapcsolatban a másik Félnek, vagy valamely másik személynek ad, küld vagy kézbesít:

- e-mailben történő továbbítás esetén azt követő első munkanapon válik hatályossá, amikor az e- mail fogadását bizonyító visszajelzést a küldő fél kézhez kapja, az ily módon elküldött e-mail kézhezvételére vonatkozó vélelmet a címzett Fél akkor döntheti meg, ha hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy a visszajelzés ellenére mégsem kapta kézhez a küldeményt; vagy

- levélben történő továbbítás esetén akkor válik hatályossá, amikor az ajánlott és tértivevényes küldeményként, hivatali kapun vagy futárszolgálat útján továbbított levelet az adott címre kézbesítették, illetve a kézbesítés sikertelensége esetén 5 munkanappal azután, hogy a kézbesítést az adott Félnek sikertelenül megkísérelték.

11.4. A kapcsolattartásra kijelölt személyek kötelesek a teljesítést akadályozó körülményekről haladéktalanul írásban értesíteni egymást és kezdeményezni a szükséges intézkedést. Személyükben történő változásról a felek kötelesek egymást egy napon belül írásban értesíteni. A felek megállapodnak abban, hogy egyik fél sem hivatkozhat arra, hogy valamely általa e-mail címéről küldött elektronikus levél nem az arra jogosulttól származik.

11.5. A Felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a Szerződésben előírt bármely jóváhagyás vagy megállapodás csak írásban érvényes.

11.6. Kapcsolattartók

A kapcsolattartók adatait a szerződés külön záradéka tartalmazza.

11.7. Változások bejelentése

Bármely fél megváltoztathatja kapcsolattartó címét a másik félnek küldött értesítéssel. A kapcsolattartó cím megváltozása az értesítés kézbesítésétől számított 5 (öt) munkanap elteltével válik hatályossá.

11.8. Közszolgáltató

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)–kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a Közszolgáltató adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az Önkormányzat számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíti.

11.9. A külföldi adóilletőségű Közszolgáltató köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a Közszolgáltatóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

XII. A FELEK NYILATKOZATAI

12.1.Közszolgáltató nyilatkozatai

Közszolgáltató a szerződés keltének napján az alábbi nyilatkozatokat teszi, illetve tartja fenn:

a) Közszolgáltató a magyar jogszabályok szerint létrejött, bejegyzett gazdálkodó szervezet;

b) Közszolgáltató képviselője jogosult arra, hogy a Szerződést aláírja;

c) A Közszolgáltatónak a Szerződésben vállalt kötelezettségei jogszerűek, érvényesek és kötelező erejűek;

d) A Szerződés Közszolgáltató képviselői általi aláírása és az abban foglalt jogok Közszolgáltató általi gyakorlása, illetve kötelezettségek Közszolgáltató általi teljesítése nincsen ellentétben:

(i) a Közszolgáltató társasági okirataival;

(ii) a Közszolgáltatóra vonatkozó jogszabályokkal vagy

(iii) semmilyen a Közszolgáltató vagy a Közszolgáltató vagyona tekintetében kötelező érvényű megállapodással.

e) Közszolgáltató rendelkezik minden olyan, jogszabály által előírt engedéllyel, mely a Közszolgáltatási tevékenység folytatásához szükséges;

f) Közszolgáltató rendelkezik a Közszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel;

g) Közszolgáltató a közszolgáltatási szerződés hatálya alatt rendelkezik hatályos felelősségbiztosítással, valamint

h) Közszolgáltató ellen nincs folyamatban olyan bírósági, választott bírósági vagy közigazgatási eljárás, amely kedvezőtlen elbírálás esetén veszélyezteti a közszolgáltatási kötelezettség teljesítését, és a Közszolgáltató legjobb tudomása szerint ilyen eljárás nem is fenyeget,

i) Közszolgáltató biztosítani tudja a közszolgáltatás - külön jogszabályban meghatározott - mindazon személyi és tárgyi, valamint közegészségügyi feltételeit, amelyek garantálják a közszolgáltatás tartós és a környezetvédelmi szempontoknak maradéktalanul megfelelő ellátását,

j) A végzendő begyűjtési tevékenységet a begyűjtés helye szerint illetékes vízügyi hatóságnak bejelentette, és a vízügyi hatóság a tevékenységet nyilvántartásba vette, és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározottaknak megfelelő mértékű biztosítékkal, garanciával;

k) Kijelenti, hogy átlátható szervezetnek minősülő gazdálkodó szervezet, nem esik az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdésében foglalt tilalom alá.

12.2. Önkormányzat nyilatkozatai

Az Önkormányzat a Szerződés keltének napján az alábbi nyilatkozatokat teszi, illetve tartja fenn:

a) Az Önkormányzat képviselője jogosult arra, hogy a Szerződést aláírja és az abban vállalt kötelezettségeit teljesítse;

b) Az Önkormányzatnak a Szerződésben vállalt kötelezettségei jogszerűek, érvényesek és kötelező erejűek, valamint

c) A Szerződés az Önkormányzat képviselője általi aláírása és az abban foglalt jogok Önkormányzat általi gyakorlása, illetve kötelezettségek Önkormányzat általi teljesítése nincsen ellentétben

az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatával vagy az Önkormányzatra vonatkozó jogszabályokkal.

XIII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

13.1. Engedményezés, átruházás

Egyik Fél sem jogosult a másik Fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül a Szerződésből eredő jogait engedményezni vagy a Szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit átruházni.

13.2. Teljes körű megállapodás

A Megállapodás tartalmazza a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét. A Megállapodás hatálybalépésével hatályát veszti valamennyi közlés, tárgyalás és megállapodás (szóbeli vagy írásbeli), amelyet a Felek a Megállapodás tárgyát illetően a Megállapodás kelte előtt tettek vagy kötöttek. A félreértések elkerülése végett a Felek rögzítik, hogy a jelen pontban foglalt kikötés a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”) 6:87. §-a szerinti teljességi záradéknak minősül.

13.3. Részleges érvénytelenség

A Szerződés valamely rendelkezésének jogszabályba ütközése, érvénytelenné vagy kikényszeríthetetlenné válása, nem érinti a Szerződés bármely egyéb rendelkezésének hatályát.

13.4. Jogorvoslat és jogról való lemondás

A Szerződés vagy jogszabály alapján fennálló bármely jog vagy jogorvoslati lehetőség gyakorlásának elmulasztása vagy késedelme nem minősül az ilyen jogról történő lemondásnak, továbbá bármely jog vagy jogorvoslat egyszeri vagy részleges gyakorlása nem akadályozza ugyanazon vagy bármely más jog vagy jogorvoslat jövőbeni vagy más módon történő gyakorlását.

13.5. Példányok

A szerződés magyar nyelven készült és hat (6) mindenben megegyező példányban került aláírásra, amelyek mindegyikének ugyanolyan joghatálya van, mintha a felek egyetlen okiratot írtak volna alá.

13.6. Vitás ügyek rendezése

A Felek megállapodnak abban, hogy a szerződésből eredő vagy azzal összefüggő bármely nézeteltérést, vitát megkísérelnek tárgyalásos úton rendezni. Felek a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerült esetleges jogvitájuk elbírálására – hatáskörtől függően – a Megbízó székhelye szerinti bíróság illetékességét kötik ki.

13.7. Irányadó jog

A jelen szerződésre, valamint az azzal kapcsolatos jognyilatkozatokra és egyéb közlésekre a magyar jog az irányadó. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, továbbá a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatási tevékenység részletes szabályairól szóló 455/2013. (XI.29.) Kormányrendelet, valamint Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének .../2020. (….) Önk. sz. rendeletében foglaltak az irányadóak.

13.8. Egyéb rendelkezések

Jelen szerződés aláírására Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének …/2020. (… ) Kt. sz. határozata hatalmazta fel a polgármestert.

Felek a fenti szerződést, mint akaratukkal mindenben egyezőt átolvasás és értelmezés után jóváhagyólag írják alá.

Szentendre, 2020....................................................

Közszolgáltató Önkormányzat

A SZERZŐDÉS MELLÉKLETEI:

0.xx melléklet: Számított közszolgáltatási díj Záradék: kapcsolattartók adatai

0.xx. melléklet

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás legmagasabb számlázható díja a 2021. július 1-jétől határozatlan ideig tartó díjfizetési időszakra

1. Közszolgáltatási díj

• alapdíj: … Ft/m3 + áfa.

• ürítési díj: … Ft/m3 + áfa.

……….. Ft/m3 + Áfa, mely az alábbi két tényezőből áll:

ahol a közszolgáltatás díja fordulónként fizetendő, mely forduló 5 m3 mennyiséget jelent.

2. Közszolgáltatási átalánydíj

2.1. Amennyiben az Ingatlantulajdonos nem veszi igénybe a jelen rendelet szerint a közszolgáltatást, úgy az eltelt év időszakára 70 m3 átlagos szennyvíz mennyiségre számított közszolgáltatási díjnak megfelelő összegű közszolgáltatási átalánydíj fizetésére köteles mindaddig, amíg a közszolgáltatást igénybe nem veszi, vagy szennyvíz kibocsátása igazolhatóan meg nem haladja az 500m3 /év mennyiséget. Az átalánydíj fizetés első esedékessége 2022. július 1.