KöBE

„LAST MINUTE” UTASBIZTOSÍTÁS

Hatályos: 2021. június 10-tôl megkötött szerzôdésekre

Tartalomjegyzék

1. „Last Minute” Utasbiztosítás

Ügyféltájékoztató 3

Sürgősségi és segítségnyújtási szolgáltatások 9

Kárrendezéshez szükséges dokumentumok köre 10

Fogalmak 14

Általános feltételek 18

Különös feltételek 28

Gépjármű segítségnyújtás – auto assistance 37

Ország-specifikus kiegészítő szolgáltatások 39

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerződéshez 41

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről 43

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 47

UTAS_23OO1_nF_2O21O61O

Fgyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Jelen tájékoztatónkban szeretnénk Önnek röviden bemutat- ni a KöBE „Last Minute” Utasbiztosítását. Célunk, hogy egy- értelműen és közérthető módon nyújtsunk tájékoztatást egyesületünkről, a biztosító szolgáltatásának lényegéről, kü- lönösen nagy hangsúlyt fektetve a specialitásokra és az esetlegesen alkalmazott korlátozásokra. Szeretnénk áttekin- tést adni továbbá arról, hogy milyen elemeket tartalmaz, és hogyan működik a biztosítás, pontosan mire kell figyelnie a szerződés megkötésekor, majd később a szerződés tartama alatt.

Fontos azonban, hogy ez az Ügyféltájékoztató nem helyette- síti a biztosítási feltételeket, ezért kérjük, hogy jelen tájékoz- tatásunkkal együtt – lehetőség szerint – a biztosítási feltéte- leket is olvassa át. A biztosítási szerződés fontos eleme to- vábbá az Ön – szóban vagy írásban tett – biztosítási ajánlata alapján kiállított kötvény, amely szerződése konkrét, egyedi adatait rögzíti. Amennyiben bármilyen további kérdése merül- ne fel a biztosítással kapcsolatban, telefonos ügyfélszolgála- tunkon (x00-0-000-0000) szívesen állunk rendelkezésére.

1. A biztosító

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Cégjegyzékszám: 9. Pk. 61. 110/1996

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Székhely: 1054 Bp., Xxxxxxxxx xxx 0. Lev. cím: 1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat:

Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: 1534 Bp., BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

FONTOS: Külön szeretnénk felhívni figyelmét arra, hogy a KöBE egy egyesületi formában működő biztosító. Egyesüle- tünk a vonatkozó törvények és alapszabályunk értelmében kizárólag tagjaival kötött szerződés alapján nyújthat szolgál- tatást, vagyis a biztosítási jogviszonyhoz egyben egy egye- sületi tagsági jogviszony is tartozik. A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés (azaz az egyesületi tagsági jog- viszony) feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. Jelen szerződés kapcsán létrejött tagsági jogviszony tagdíjfizetési kötelezettséggel nem jár.

2. A biztosítás

A KöBE „Last Minute” Utasbiztosítás az Ön külföldre történő utazásával összefüggésben felmerülő egészségügyi segít- ségnyújtási, utazási segítségnyújtási, betegségbiztosítási, balesetbiztosítási, poggyászbiztosítási és egyéb kiegészítő biztosítási szolgáltatásokat nyújt.

A biztoзító зеgítзégnуúјtó partnеrе

a EUROP ASSISTANCE MAGYARORSZÁG. Telefon: 00 00 0 000 00 00

Amennyiben Ön rendelkezik KöBE „Last Minute” Utasbizto- sítással, és a biztosítás tartama alatt Magyarország határain kívül balesetet szenved, váratlanul megbetegszik, vagy más okból kifolyólag egészségügyi ellátásra, jogsegélyszolgálat- ra, vagy bármely egyéb, a biztosító szolgáltatását kiváltó se- gítségnyújtásra van szüksége, a EUROP ASSISTANCE MA- GYARORSZÁG a biztosító nevében eljárva, a biztosított ál- lapotának és az adott körülményeknek leginkább megfelelő szolgáltatásokat szervezi meg.

3. A biztosítási szerződés

A biztosítási szerződés az Ön által, az ajánlattétel során megadott adatok alapján jön létre. Ezeket az információkat a biztosító utóbb, külön nem ellenőrzi, ezért különösen fontos, hogy a szerződéskötéskor mindig a valós adatokat adja meg, hiszen csak ebben az esetben lesz megfelelő a bizto- sítási védelem.

A szerződő az a természetes személy fogyasztó, vagy vállal- kozás, aki a biztosított javára a biztosítási szerződést meg- köti és a díjat megfizeti.

A biztosított az a természetes személy, akinek életével, egészségi állapotával, útipoggyászával és/vagy egyéb va- gyontárgyival kapcsolatos kockázatokra a biztosítási szerző- dés létrejön, illetve:

- a kockázatviselés megkezdésekor 70. életévét még nem töltötte be,

- magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik,

- a magyar kötelező egészségbiztosításban biztosított, vagy annak ellátására egyéb módon jogosult,

- érvényes társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ szám) rendelkezik,

- nem fizikai jellegű munkavégzés céljából utazik külföldre,

- nem olyan külföldi személy, aki saját állampolgársága sze- rinti országba utazik.

Az ajánlattétel alapján létrejött biztosítási szerződés része a biztosítási szabályzat (Általános és Különös feltételek), to- vábbá a biztosítási kötvény.

Biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerző- désben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatá- rozott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.

4. Biztosítási esemény

A KöBE „Last Minute” Utasbiztosítás biztosítási eseményeit és a hozzájuk kapcsolódó biztosítási összegeket a szolgálta- tási táblázat tartalmazza.

Egy-egy itt megadott esemény pontos leírását a biztosítás Xxxxxxx feltételeiben találja meg. Kérjük szerződéskötés előtt minden esetben alaposan olvassa át az egyes biztosí- tási eseményekhez kapcsolódó Xxxxxxx feltételeket, és csak abban az esetben kösse meg szerződését, amennyiben meg- győződött arról, hogy a leírt biztosítási események kellő biz- tosítási védelmet jelentenek majd a biztosított/ak számára.

5. A szolgáltatás

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a fel- tételekben, illetve a biztosítási kötvényben feltüntetett Szol- gáltatási táblázatban meghatározott összeget fizeti meg, a Különös feltételekben részletezett szabályok alapján.

6. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosítási szerződésben feltüntetett, az egyes biztosítási eseményekhez meghatározott összeg, amely egyben a biztosító térítésének felső határa.

7. A biztosítási szerződés tartama

A KöBE „Last Minute” Utasbiztosítás határozott tartamú, leg- alább 1, legfeljebb 90 napnyi időszakra köthető. A tartam el- ső napja a kötvényen feltüntetett kockázatviselés kezdete- ként megjelölt nap, a tartam vége a kockázatviselés utolsó napjának 24. órája.

8. A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetésének nap- xxx xxx hatályba.

A biztosító kockázatviselése kizárólag hatályba lépett szer- ződés vonatkozásában indulhat meg a biztosítási kötvény- ben feltüntetett napon, de legkorábban:

• a szerződéskötés időpontjában Magyarországon tartózkodó biztosítottak vonatkozásában, a biztosítási kötvény kiállítá- sának óra/perc pontossággal megjelölt időpontjában,

• a szerződéskötés időpontjában külföldön tartózkodó bizto- sítottak vonatkozásában pedig a kötvénykiállítás napját kö- vető nap nulla órájával.

9. Díjfizetés

A biztosítás díja a biztosítási szerződés teljes tartamára, a kötvény kiállításával egy időben, egy összegben fizetendő.

A biztosító függő biztosításközvetítője nem jogosult biztosí- tási díj átvételére, nem jogosult továbbá a szolgáltatási összeg kifizetésében közreműködni.

10. A biztosító mentesülésének feltételei

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a biztosított:

a) kármegelőzési

b) kárenyhítési

kötelezettségei valamelyikének nem tesz eleget és emiatt lé- nyeges körülmények kideríthetetlenekké, azonosíthatatlanok- ká válnak.

Amennyiben a biztosított halálát a biztosítási összegre jogo- sult szándékos magatartása idézte elő, ezen kedvezménye- zett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, ameny- nyiben a biztosítási eseményt a biztosított, illetve a szerződő fél, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk jog- ellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

11. Alkalmazott kizárások

Nem térít a biztosító azon események vonatkozásában, ame- lyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egészben, vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erő nemzetközi alkalmazá- sa, harci eszköz, vagy hadianyag felhasználásának követ- kezménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, tüntetés, felkelés, zendülés, fosztogatás, úttorlasz, egyéb erőszakos cselekmény kö- vetkezménye,

c) azbesztózis,

d) bármilyen típusú járvány,

e) bármely fertőző betegség, ettől való félelem, vagy fenye- getettség, függetlenül attól, hogy a félelem, illetve fenye- getettség vélt, vagy valós,

f) ionizáló sugárzás, nukleáris, mérgező biológiai, vagy ve- gyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvet- lenül, vagy közvetve nukleáris sugárzást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést eredményez.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki az alábbi eseményekre:

1. a biztosított jövedelmi, pénzügyi, vagy vagyoni helyzeté- vel összefüggően közvetlenül, vagy közvetetten bekövet- kező károkra,

2. foglalkozási betegségből (ártalomból) bekövetkező ká- rokra,

3. bármely robbanószerekkel, robbanó szerkezetekkel vég- zett tevékenység során történt, balesetből bekövetkező károkra,

4. bármely hivatásszerűen, versenyszerűen, vagy díjazásért űzött sporttevékenységben (edzésen, versenyen) való részvétel során, vagy azzal összefüggésben bekövetke- zett károkra,

5. edzőtáborozás során bekövetkezett bármely sportbale- settel összefüggő károkra (a téli sportok kivételével),

6. a biztosított szándékos veszélykereséséből eredő, bale- setből bekövetkező károkra (kivéve az életmentést), ide értve az orvosi előírások szándékos be nem tartásából származó következményeket is,

7. a biztosított részvétele bármely olyan versenyben, vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtá- sú szárazföldi-, vízi- vagy légi-jármű használatával jár,

8. a biztosított által vezetett bármely légijármű, vagy 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorral ellátott vízi

jármű használata során bekövetkezett balesetekkel összefüggő károkra,

9. bármely katonai, félkatonai, vagy rendőrségi (rendészeti) szervezetnél fizikai jellegű szolgálatteljesítés alatt bekö- vetkezett baleset,

10. bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség kezelése, elnevezésüktől, vagy osztályozásuktól függetlenül, pszi- chiátriai és pszichotikus állapotok, bármilyen fajta dep- resszió, illetve elmebaj, kóros elmeállapot,

11. szenvedélybetegségek, valamint gyógyszer-, alkohol-, drog elvonásával, vagy túladagolásával összefüggésbe hozható események (pl. alkoholmérgezés) kárai,

12. napszúrás, fagyás, megemelés,

13. a biztosított terhessége a terhesség 27. hetének kezde- tétől, illetve a szülés,

14. bármely olyan betegség, halál, egészségkárosodás, vagy költség, amelynek oka közvetve, vagy közvetlenül a HIV (Emberi Immunhiányt Okozó Vírus) és/vagy bármely HIV- vel kapcsolatos betegség, beleértve az AIDS-t (Szerzett Immunhiányos Szindróma), és/vagy annak bármely mu- táns származékát, vagy változatát,

15. olyan baleset, vagy betegség, amelyet nemi betegség, il- letve nemi betegséggel kapcsolatos kór okozott, illetve abból származik,

16. kizárólagos kozmetikai célú beavatkozások, operáció, vagy kezelés, fogyókúra-kezelés,

17. terhesség elősegítése, impotencia kezelése, illetve po- tencia-fokozás,

18. Magyarország határain belül felmerült orvosi költsé- gekre,

19. bármely típusú és formátumú adatvesztésből bekövetke- ző károkra,

20. az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hobbitevékeny- ségből származó károkra:

• ejtőernyőzés,

• siklóernyőzés,

• paplanernyőzés,

• paragliding,

• sárkányrepülés,

• motoros sárkányrepülés,

• vitorlázó repülés,

• segédmotoros vitorlázó repülés,

• hőlégballonozás,

• pályán kívüli: síelés, snowboardozás, szánkózás,

• gumikötél ugrás,

• vízisíelés,

• jet-ski-zés,

• motorcsónakkal vontatott eszközök használata (banán, flyfish, crazy ufo, xxxxx),

• vadvízi evezés (rafting), hydrospeed,

• canyoning,

• búvárkodás (40 méternél mélyebb merülés esetén),

• barlangászat,

• vadászat,

• szikla-, hegy- és falmászás,

• hegyvidéki túrázás, hegyi treking, hegyi kerékpározás,

• lövészet, íjászat,

• paintball,

• xxxxx ugrás,

• rocky jumping,

• surf, windsurf, kitesurf, vitorlázás, tengeri kajak,

• wakeboard, flyboard,

• auto-motor sport,

• via ferrata (klettersteig) túrázás.

Nem minősülnek biztosítási eseménynek a baleset bekövet- kezését megelőzően már sérült, nem ép szervek, testrészek, illetve a biztosítási szerződés megkötése előtt már meglévő, balesettel, vagy betegséggel okozati összefüggésbe hozha- tó eseményekből származó károk, utókezelések és kontroll- vizsgálatok.

Nem minősül biztosítási eseménynek az öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándékkal összefüggő eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára.

Nem minősül biztosítási eseménynek a biztosított bármely idegi, vagy elmebeli rendellenességével összefüggésbe hozható káresemény. Pszichikai reakciók okozta kóros za- varok esetén a biztosító kizárólag akkor teljesít szolgáltatást, ha ezt a jelen feltételek szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki az orvosi javaslat nélküli, vagy nem az előírt adagolású gyógyszerszedéssel okozati összefüggésbe hozható eseményekre.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kártérí- tési kötelezettsége nem áll be, amennyiben:

• a biztosított orvosi tanács ellenére vesz részt az utazásban,

• a biztosított, a számára előírt orvosi kezelésnek nem vetet- te magát alá, vagy nem követte az orvosi utasításokat,

• a biztosított kifejezetten orvosi kezelés céljából tesz uta- zást,

• a biztosított nem rendelkezik az adott ország előírásai sze- rint kötelező védőoltásokkal,

• a biztosított kezelését természetgyógyász végezte.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki az olyan eseményekre, amelyekben bármely kormány, közhivatal, vagy helyi hatóság jogszerű in- tézkedése a biztosított vagyontárgyainak elvételét, vagy ká- rosodását eredményezte.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázat- viselése nem terjed ki a biztosított – megbízási vagy munka- viszony alapján végzett – fizikai munkavégzésével összefüg- gésben bekövetkezett káreseményekre.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a bizto- sított által végzett tevékenység során azzal összefüggésben következtek be, hogy a biztosított nem tartotta be az általa végzett tevékenységre vonatkozó – a tevékenység végzésé- nek helye szerint illetékes – hatóság, vagy az adott létesít- mény üzemeltetőjének előírásait, vagy nem használta az adott tevékenység műveléséhez szükséges védőfelszere- lést.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított olyan gépjárművet vezetett, amelynek vezetéséhez érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, vagy amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye és ezen körülmény a bizto- sítási esemény bekövetkezésében közrehatott.

A Külön feltételekben részletezett országok kivételével, nem minősül biztosítási eseménynek a külföldön bérelt, alábbi jár-

művek használatával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset:

• motorkerékpár,

• dzsip,

• quad,

• buggy,

• segway,

• trike,

• kerékpár.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kocká- zatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek a munkavédelmi szabályok, biztosított által történő súlyos megszegésével összefüggésben következtek be.

12. A szerződés megszűnésének esetei

A KöBE „Last Minute” biztosítás megszűnhet:

• bizonyos esetekben biztosítási esemény bekövetkezésével,

• a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül, a tartam lejá- ratakor,

• érdekmúlással,

• szerződő kezdeményezésére közös megegyezéssel.

➊ Biztosítási esemény bekövetkezése:

A biztosított halálát okozó biztosítási esemény bekövetkezé- sével a biztosítási szerződés adott biztosítottra vonatkozó része megszűnik.

0 Tartam lejárata:

A biztosítási szerződés a határozott tartam utolsó napján megszűnik.

➌ Érdekmúlás:

Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítá- si érdeke megszűnt, az érdekmúlás, vagy lehetetlenülés nap- jával a biztosító kockázatviselése és ezzel együtt a biztosítá- si szerződés – biztosítási esemény bekövetkezése nélkül – megszűnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

❹ Közös megegyezés:

A szerződő szerződés megszüntetésére irányuló írásbeli kezdeményezése esetén, amennyiben a biztosító a szerző- dés megszüntetését elfogadja, a szerződés közös megegye- zéssel megszűnik.

A szerződés közös megegyezéses megszüntetésére vonat- kozó írásbeli nyilatkozatot a kötvényszámra történő hivatko- zással az alábbi elérhetőségek valamelyikén kell eljuttatni a biztosítóhoz:

e-mail: xxxx@xxxx.xx fax: x00 0 000 0000

levélben: KöBE 1475 Budapest, Pf.: 142

Amennyiben szerződő – legkésőbb a szerződés kockázatvi- selésének megkezdése előtti napon – írásban kezdeménye- zi a szerződés megszüntetését, a biztosító teljes összegben visszatéríti a befizetett díjat.

A szerződő – a kockázatviselés megkezdését követő – kö- zös megegyezéses megszüntetésre irányuló kérelme esetén,

amennyiben a szerződés közös megegyezéses megszűné- séig a megszolgált és díjjal rendezett időszakban biztosítási esemény nem történt, a biztosítót a megszolgált díjrészt meghaladóan a befizetett, és az addig meg nem szolgált biz- tosítási díj fele illeti meg.

A biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a szerződés megszűnése előtt esedékessé vált szolgáltatási összegek ki- fizetését, illetve a biztosítónak a szerződés megszűnése előtt bekövetkezett biztosítási eseményekkel kapcsolatosan ke- letkezett szolgáltatási kötelezettségeit.

Amennyiben a szerződés közös megegyezéses megszűné- se előtt valamely biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatást teljesített, vagy szolgáltatási kötelezettsége keletkezett, a biztosítót a teljes időszakra járó díj megilleti.

13. Teendők biztosítási esemény bekövetkezésekor

A biztoзító зеgítзégnуúјtó partnеrе (aззziзztеnсia зzolgáltató)

a EUROP ASSISTANCE MAGYARORSZÁG.

Ingуеnез зеgítзégnуúјtó 24 óráз vonal Tеlеfon: 00 36 1 236 75 58 (magуar nуеlvű)

Amennyiben a biztosítottnak külföldi útja során bármely ok miatt egészségügyi ellátásra, jogsegélyszolgálatra, vagy egyéb, a biztosító szolgáltatását kiváltó segítségnyújtásra van szüksége, lehetőség szerint még a segítségnyújtási szol- gáltatás igénybevételét megelőzően, de legkésőbb az ese- mény bekövetkezését követő 24 órán belül, a szerződő, vagy a biztosított köteles bejelenteni az eseményt a biztosító asszisztencia szolgáltatójához.

A biztosítási igény utólagos érvényesítéséhez szükséges benyújtandó dokumentumokat a biztosítási feltételek Kárren- dezéshez szükséges dokumentumok köre című fejezetben részletezzük.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítá- si esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí- tendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabály- sértési eljárás jogerős befejezéséhez, illetve a büntetőeljá- rásnak a bíróság jogerős ügydöntő határozatával, vagy vég- legessé vált nem ügydöntő végzésével történő befejezésé- hez, valamint az ügyészségnek, vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés, vagy közvetítői eljárás cél- jából történő felfüggesztésről szóló, illetve további jogorvos- lattal nem támadható eljárást megszüntető határozata meg- hozatalához a biztosító nem kötheti.

14. Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerződés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerződésből származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minősülő ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A szerződés megkötésével Ön felmenti az orvosi titoktartás alól a biztosítottakat kezelő és vizsgáló orvosokat, egész- ségügyi intézményeket, a társadalombiztosítási igazgatási szerveket azon – a biztosítottak egészségi állapotával fenn- álló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, esetleges halálá- val összefüggő – adatoknak a biztosító részére történő to- vábbítása tekintetében, amelyek a biztosító számára a koc- kázat vagy a szolgáltatás igény elbírálásához szükségesek.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiakban: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatáro- zottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

15. A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az Igazgatótanács, vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület Igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az eset- ben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellenértékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biz- tosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendő fedezetet. A pótlólagos befizetés mértéke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag ál- tal bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

16. Fizetőképességről és

a pénzügyi helyzetről szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A bizto- sító ezt a jelentést legkésőbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetőnek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstől számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

17. Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerződés kapcsán esetlegesen felmerülő panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon), vagy írásban (személyesen, vagy más által átadott irat útján, pos- tai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerződés, illetve a tagsági jogviszony létrejöt- tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, to- vábbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kap- csolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezé-

sére természetes személy fogyasztó írásban panaszt nyújt- hat be a Pénzügyi Békéltető Testülethez.

Székhely: MNB 1054 Bp., Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a természetes személy fogyasztó a kérelem be- nyújtását megelőzően a fogyasztói jogvitával érintett sze- mélynél, vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szervezetnél eredménytelenül mél- tányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol- vashat erről az MNB xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx oldalán.

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (80) 203-776 Ügyfélszolgálat e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetőségen érhető el.

A fentiekben részletezett lehetőségeken túl a felek bíróság- hoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztó- nak nem minősülő fél csak bírósághoz fordulhat.

Tájékoztatjuk, hogy a KöBE a 2013. évi CXXXIX. törvény és a 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti általános alávetési nyi- latkozatot nem tett.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy az Európai Parlament és a Ta- nács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozott egy online vitarendezési plat- formot. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyaror- szágon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online зzol- gáltatáзi зzerződéззel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel. A fogyasztó a Rendelet szerint online vita- rendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen meg- választott vitarendezési fórumnál. Az online vitarendezési platformot a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx linken érheti el.

18. A szerződés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerződésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Szolgáltatási táblázat

BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

INDULÁS ELŐTTI SZOLGÁLTATÁSOK

START Ország-specifikus információk 24 órás szolgáltatás ASSISTANCE Közlekedési baleset miatti légijárat lekésése 50 000 Ft

UTAZÁS TARTAMA ALATT NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

EGÉSZSÉGÜGYI	Telefonos orvosi konzultáció és tanácsadás	24 órás szolgáltatás
SEGÍTSÉG-	Egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatások	24 órás szolgáltatás
NYÚJTÁS	Sürgősségi gyógyászati szállítás	5 000 000 Ft
	Sürgősségi ellátás orvosi költségei	50 000 000 Ft
	Sürgősségi fogászati kezelés (fogankénti limit, max. 2 fog)	400 EUR
	Gyógyszerek, gyógyászati eszközök rendelkezésre bocsátása	200 000 Ft
	Átszállítás EEK kórházba	4 000 000 Ft
	Hazaszállítás megszervezése	Limit nélkül
	Baleset vagy betegség miatt felmerülő egyéb költségek	200 000 Ft
	Xxxxxxxx hazaszállítása	Limit nélkül
	Koporsó költségeinek megtérítése	300 000 Ft
UTAZÁSI	Idő előtti hazautazás	200 000 Ft
SEGÍTSÉG-	Tartózkodás meghosszabbítása	300 000 Ft
NYÚJTÁS	Beteg gyermek látogatása	300 000 Ft
	Sürgősségi utazási költségek beteglátogatás esetére	300 000 Ft
	Xxxxxxx hazaszállítása	Limit nélkül
	Tolmácsszolgálat	200 000 Ft
	Biztosított személy felkutatása	500 000 Ft
	Pénzsegély közvetítése (max. 200 000 Ft-ig)	Szolgáltatás
	Információ útiokmányok elvesztése esetén	Szolgáltatás
	Légijárat késése (járattörlés) az utazás tartama alatt • 6–12 óra	30 000 Ft
	• 12 órán túl	60 000 Ft
BALESET-	Baleseti halál	3 000 000 Ft
BIZTOSÍTÁS	Légikatasztrófa	3 000 000 Ft
	Baleseti eredetű maradandó teljes rokkantság	5 000 000 Ft
	Baleseti eredetű maradandó részleges rokkantság	5 000 000 Ft
	Baleseti kórházi napi térítés	2 000 Ft
POGGYÁSZ-	Poggyász sérülés, elveszés	300 000 Ft
BIZTOSÍTÁS	• Csomagonkénti limit	100 000 Ft
	• Gépjárműben elhelyezett poggyász	150 000 Ft
	• Tárgyankénti limit	50 000 Ft
	• Tárgyankénti limit (infokommunikációs és fotóeszközök)	100 000 Ft
	• Személyi okmányok pótlásának közvetlen költségei	50 000 Ft
	Poggyász késés • 6–12 óra	10 000 Ft
	• 12–24 óra	40 000 Ft
	• 24 órán túl	60 000 Ft
JOGVÉDELEM	Xxxx képviselet és ügyvédi költségek	2 000 000 Ft
	Óvadék előleg	3 000 000 Ft
FELELŐSSÉG	Utas-felelősség	5 000 000 Ft
	Szállodai felelősségbiztosítás	500 000 Ft

UTAZÁS UTÁNI SZOLGÁLTATÁSOK

AFTER Magyarországra érkező légijárat – 6 órát meghaladó – késése 20 000 Ft

GÉPJÁRMŰ SEGÍTSÉGNYÚJTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

AUTO Menetképtelenné vált gépjárművel kapcsolatos segítségnyújtás Szolgáltatás ASSISTANCE Menetképtelenné vált gépjármű helyszíni javítása 200 EUR

Menetképtelenné vált gépjármű szállítása, tárolása 200 EUR

Menetképtelenné vált gépjármű hazaszállítása 500 EUR

Sofőr küldés 300 EUR

Menetképtelenné vált gépjármű utasainak

továbbszállítása / hazaszállítása (személyenkénti limit: 100 EUR) 600 EUR

Szállásköltség a javítás helyén (személyenkénti limit: 50 EUR) 250 EUR

Sürgőttégi ét tegíttégnyújtáti tzolgáltatátok

Legfontoзabb tudnivalók a külföldön igénуbe vehető зürgőззégi egéзzзégügуi éз зegítзégnуúјtáзi зzolgáltatáзokkal kapсзolatban

A biztoзító зegítзégnуúјtó partnere

a EUROP ASSISTANCE MAGYARORSZÁG.

Amennyiben a biztosítás tartama alatt a biztosított Magyar- ország határain kívül balesetet szenved, váratlanul megbe- tegszik, vagy bármely egyéb ok miatt segítségre van szüksé- ge, a EUROP ASSISTANCE MAGYARORSZÁG a biztosító nevében eljárva, a biztosított állapotának és az adott körül- ményeknek leginkább megfelelő szolgáltatásokat szervezi meg. A biztosító szolgáltatásait a valós kár mértékéig, legfel- jebb azonban a biztosítási kötvényben, illetve a jelen feltéte- lekben is csatolt, szolgáltatási táblázatban megjelölt biztosí- tási összeg erejéig nyújtja.

Az igényelt szolgáltatás természetétől függően a biztosító és asszisztencia partnere igyekszik úgy megszervezni az egyes szolgáltatásokat, hogy a biztosítottnak külön költségei ezzel kapcsolatban ne merüljenek fel, külföldön lehetőség szerint

ne kelljen semmiért közvetlenül fizetnie. Sajnálatos módon ez nem minden országban és nem minden körülmények kö- zött valósítható meg. Ezekben az esetekben a biztosító – a hazaérkezést követően – bírálja el és rendezi a biztosítási eseményekkel közvetlenül összefüggésbe hozható, a bizto- sított által megelőlegezett, külföldön eszközölt kifizetéseket, amennyiben az ehhez szükséges dokumentumokat a biz- tosított utóbb a biztosító rendelkezésére bocsájtja.

Amennyiben a biztosítottnak külföldi útja során bármely ok miatt egészségügyi ellátásra, jogsegélyszolgálatra, vagy bár- mely egyéb, a biztosító szolgáltatását kiváltó segítségnyúj- tásra van szüksége, lehetőség szerint még a segítségnyújtá- si szolgáltatás igénybevételét megelőzően, de legkésőbb az esemény bekövetkezését követő 24 órán belül, a szerződő, vagy a biztosított köteles bejelenteni az eseményt a biztosító asszisztencia szolgáltatójához.

EUROP ASSISTANCE MAGYARORSZÁG

Ingyenes segítségnyújtó 24 órás vonal

Telefon: @@ 00 0 000 00 00 (magyar nyelvű)

Kárrendezéthez tzüktéget dokuxentuxok köre

A biztosítási igény érvényesítéséhez az alábbi felsorolásban szereplő dokumentumokat kell benyújtani a biztosítóhoz. A felsorolt iratok, dokumentumok beszerzése és biztosítóhoz történő eljuttatása a biztosított (meghatalmazott), vagy ked- vezményezett kötelessége, azon káreseményekhez kapcso- lódó dokumentumok kivételével, amelyek vonatkozásában közvetlenül a biztosító asszisztencia szolgáltatója járt el.

A „Valamennyi kárigény esetén szükséges dokumentumok” körének felsorolásán túl, csak azon biztosítási események kerülnek külön nevesítésre, amelyek kapcsán felmerült ká- rok rendezéséhez további specifikus dokumentumokra lehet szükség.

Valamennyi kárigény esetén szükséges dokumentumok:

a) a káresemény leírását is tartalmazó, teljeskörűen ki- töltött, és a biztosított vagy – kiskorú biztosított eseté- ben – a törvényes képviselő által aláírt kárbejelentő nyomtatvány,

b) külföldi utazással kapcsolatos útiokmányok (pl. menet- jegyek, beszállókártyák, szállásfoglalások visszaiga- zolása, üzemanyagszámlák, úthasználati díjak szám- lái, bizonylatai stb.), útlevél és vízummásolat,

c) kedvezményezetti jogosultságot és az azonosítható- ságot igazoló hatósági iratok, igazolványok másolata,

d) a kárrendezésben esetlegesen közreműködő és a biz- tosított által meghatalmazott személy neve, címe, el- érhetősége, valamint a biztosított eredeti meghatal- mazása,

e) felmerült költségeket (pl. fakultatív program) igazoló és a biztosított nevére kiállított eredeti számla, eredeti befizetési bizonylat,

f) számlák kifizetéséhez a fizetési bizonylatok, valmint az aktuális árfolyam igazolása (bankszámlakivonat má- solat, pénzváltást igazoló bizonylat másolata stb.),

g) káresemény eredeti hatósági jegyzőkönyve, amennyi- ben ilyen készült,

h) a biztosított, kedvezményezett írásbeli hozzájárulása olyan, harmadik személyektől beszerzendő iratok, do- kumentumok vonatkozásában, amelyek tekintetében a biztosító szerződéskötéskor nem kapta meg az elő- zetes felhatalmazást,

i) további biztosító, vagy egyéb felelős személy érintett- sége esetén az általuk nyújtott térítés dokumentumai, bizonylatai.

Egészségügyi segítségnyújtás esetén

a) baleset, illetve közlekedési baleset tényét és körülmé- nyeit leíró illetékes hatóság által felvett, hiteles baleseti jegyzőkönyv, amely tartalmazza a baleset bekövetke- zésének körülményeit, helyét, pontos időpontját, a ba- lesetet szenvedett személy(ek) vagy gépjármű adatait,

b) betegség esetén a tünetek észlelésének időpontja és/vagy a diagnosztizálás első napja,

c) az ellátás sürgősségét igazoló orvosi dokumentáció, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

(1) diagnózis,

(2) orvosi kezelés részletes leírása,

(3) orvosi kezelés időpontja,

(4) elvégzett vizsgálatok leletei,

(5) zárójelentés,

(6) anamnézis,

(7) ellátó orvosok név szerinti megjelölése.

d) az igénybe vett szolgáltatás (pl. orvosi, gyógyszer-, kórházi, gyógyászati segédeszköz költségek stb.) bitosított nevére kiállított eredeti számlái és bizony- latai,

e) orvos (biztosított) által közvetlenül benyújtott számlá- nak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(1) kezelt személy neve,

(2) betegség megnevezése,

(3) diagnózis leírása (BNO),

(4) orvosi szolgáltatás részletei,

(5) a kezelés időpontja,

(6) a kezelés költsége tételesen,

(7) fizetési bizonylat,

(8) fogászati kezelés esetén a kezelt fog megjelölése, a kezelés leírása.

f) a biztosított egészségi állapotára vonatkozó előzmé- nyi adatok (pl. kórházi zárójelentés, háziorvosi, szak- orvosi dokumentumok),

g) háziorvosi törzskarton, kezelőkarton másolata,

h) a kórházi zárójelentés, vagy ambuláns lap másolata,

i) a műtéti leírás másolata, amennyiben ilyen készült,

j) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (ambuláns lap, orvosi jelentés valamennyi sérülés vagy megbetege- dés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisá- val, illetőleg az egészségkárosodás mértékének iga- zolásával, kórházi zárójelentés, ellátási lap, szövettani lelet, röntgen-, MRI-, CT-leletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai stb.),

k) mentési jegyzőkönyv,

l) hazaszállítás után keletkezett összes orvosi doku- mentum,

m) magyar kórház igazolása a fekvőbeteg-ellátásról,

n) hazaszállítás esetén befogadó nyilatkozat,

o) EEK másolat vagy az azt helyettesítő nyomtatvány,

p) kötelező védőoltások oltási bizonyítványai,

q) telefon-, szállásköltségek eredeti számlái.

EEK kórházba történő átszállítás esetén:

a) biztosított átszállításra vonatkozó írásos igénye,

b) biztosított nevére kiállított, érvényes EEK kártya má- solata,

c) biztosított ellátását végző kórház nyilatkozata, hogy az EEK kártya alapján nem nyújt szolgáltatást,

d) biztosított ellátását végző kórház nyilatkozata:

(1) a biztosított további sürgősségi kórházi ellátásá- nak indokoltságáról,

(2) a biztosított átszállításra alkalmas egészségi álla- potáról,

(3) az átszállítás módjáról, egyéb feltételeiről.

e) befogadó kórház nyilatkozata a biztosított ellátásának folytatásáról és az EEK kártya fedezet elfogadásáról,

f) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (ambuláns lap, orvosi jelentés valamennyi sérülés, vagy megbetege- dés jellegének és mértékének leírásával és diagnózi- sával, illetőleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával, kórházi zárójelentés, ellátási lap, szövet- tani lelet, röntgen-, MRI-, CT-leletek, kontroll vizsgála- tok dokumentumai stb.).

Általános segítségnyújtási szolgáltatások igénybevétele esetén

1. Tartózkodás meghosszabbítása esetén:

a) külföldi orvosi diagnózis és annak dokumentációja (diagnózist tartalmazó ambuláns lap, kórházi záró- jelentés, ellátási lap, szövettani lelet stb.),

b) szálloda által kiállított eredeti számla,

c) hazautazás többletköltségeinek eredeti számlái és útiokmányai.

2. Beteglátogatás esetén:

a) személyazonosító okmány és lakcímkártya másolata,

b) forgalmi, vezetői engedély másolata,

c) útvonal leírás,

d) hazautazás többletköltségeinek eredeti számlái és útiokmányai.

3. Járatkésés külföldön:

a) a biztosított nevére kiállított (elektronikus) teljes út- vonalra szóló repülőjegy, poggyászcímke, beszál- lókártya,

b) az igényelt költségekre vonatkozó – lehetőség sze- rint a biztosított nevére szóló – számlák,

c) a légitársaság által kiadott, a járatkésés tényét, idő- tartamát rögzítő igazolás, illetve a légitársaság nyi- latkozata a kártérítésről.

4. Közlekedési baleset miatt légijárat lekésés

a) a repülőjegy azonosítására alkalmas dokumentum, valamint a repülőjegy árának megfizetését igazoló bizonylat,

b) a légitársaság arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a hivatkozott jegyet nem vették igénybe,

c) az átírásra, vagy új repülőjegyre vonatkozó bizony- lat, valamint az igénybevétel igazolása.

5. Idő előtti hazautazás esetén:

a) hivatalos okiratok a hazautazási ok megalapozott- ságáról (pl. kórházi, orvosi, vagy BM szervezet ál- tal kiállított igazolás másolata, halotti anyakönyvi kivonat másolata stb.),

b) hazautazás többletköltségeinek eredeti számlái és útiokmányai.

6. Földi maradványok hazaszállítása:

a) hivatalos hatósági jegyzőkönyv a baleset, sérülés megtörténtéről, körülményeiről,

b) halál okát igazoló hatósági vagy orvosi bizonyítvány,

c) biztosított születési anyakönyvi kivonata,

d) házassági anyakönyvi kivonat,

e) halotti anyakönyvi kivonat,

f) temetői befogadó nyilatkozat,

g) rendőrségi jegyzőkönyv,

h) halottvizsgálati bizonyítvány,

i) boncolási jegyzőkönyv.

Baleзeti eзeménуek eзetén:

a) a baleset, illetve közlekedési baleset tényét és kö- rülményeit leíró illetékes hatóság által felvett, hite- les baleseti jegyzőkönyv, amely tartalmazza a ba- leset bekövetkezésének körülményeit, helyét, pon- tos időpontját, a balesetet szenvedett személy(ek) vagy gépjármű adatait,

b) biztosított, mint gépjármű utasának közlekedési balesete esetén a rendőrségi helyszíni jegyző- könyv másolata,

c) biztosított, mint gépjármű vezetőjének közlekedési balesete esetén a véralkohol/légalkohol vizsgálati eredmény másolata, vezetői engedély és a forgal- mi engedély másolata,

d) vizsgálatot végző orvos adatai,

e) akut szakorvosi ellátás dokumentumai (ambuláns lap, orvosi jelentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetőleg az egészségkárosodás mértékének igazolásával, kórházi zárójelentés, ellátási lap, szövettani lelet, röntgen-, MRI-, CT-leletek, kontroll vizsgálatok do- kumentumai stb.),

f) hatósági eljárásról szóló határozat, amennyiben a balesettel kapcsolatban indult hatósági eljárás,

g) búvárbaleset esetén hatósági jegyzőkönyv, a me- rülési jegyzőkönyv, a biztosított búvár-minősítését igazoló dokumentum, vagy az oktatást végző cég jegyzőkönyve,

h) mentési jegyzőkönyv.

Poggуáзzkár eзetén:

a) poggyászfeladási vény, csomagcímke, beszálló- kártya,

b) a poggyász eltűnésének, rongálódásának, károso- dásának részletes leírása,

c) a légitársasághoz benyújtott teljes dokumentáció,

d) a szállító kárral kapcsolatos nyilatkozata, igazolá- sa, a káresemény helyszínén felvett jegyzőkönyve (PIR),

e) a szállító által kiállított és a biztosítottnak nyújtott kártérítés mértékére vonatkozó igazolás,

f) amennyiben az adott szállító nem ismeri el a fele- lősségét, az erről szóló hivatalos nyilatkozat,

g) a károsult személy nevét, a káresemény bekövet- kezésének tényét, időpontját, körülményeit leíró, valamint az eltulajdonított tárgyak részletes listáját és értékét is tartalmazó eredeti és hiteles (rendőr- ségi) hatósági jegyzőkönyv, vagy a hatósági eljárás eredményéről szóló határozat, amely poggyász- eltulajdonítási károk esetén tartalmazza a biztosí- tott feljelentésének igazolását is,

h) amennyiben a szerződő vállalkozás, vagy fogyasz- tónak nem minősülő természetes személy, aláírási címpéldány, létesítő okirat,

i) amennyiben a károsodott vagyontárgy vállalkozás vagy fogyasztónak nem minősülő természetes sze- mély tulajdona, aláírási címpéldány, létesítő okirat,

j) a sérült, eltűnt vagyontárgyak részletes listáját ér- tékmegjelöléssel, illetve az értékmeghatározáshoz szükséges eredeti dokumentumok (pl. vagyontárgy vásárlási számlája),

k) 20 ezer forint egyedi értéket meghaladó értékű mű- szaki cikkeket infokommunikációs- és fotóeszközö- ket ért kár esetén a tulajdonviszonyt igazoló, ere- deti vásárlási dokumentum (pl. vásárlási számla),

l) a poggyász, illetve sérült vagyontárgyak javítási számlája, amennyiben ezek gazdaságosan még ja- víthatóak,

m) elveszett útiokmányok pótlási költségét igazoló számlák, dokumentumok (pl. garanciajegy, benyúj- tott kérelem stb.),

n) szálloda által felvett jegyzőkönyv,

o) személyi sérüléssel is együtt járó balesetek esetén a keletkezett teljes külföldi orvosi dokumentáció,

p) közlekedési baleset esetén a részletes hatósági igazolások,

q) elemi kár esetén szakhatósági igazolás.

Рoggуáзzkéзéз езеtén:

a) poggyászfeladási vény, csomagcímke,

b) a szállító kárral kapcsolatos nyilatkozata, igazolá- sa, jegyzőkönyve (PIR),

c) a szállító által ki nem szolgáltatott vagy hiányosan kiszolgáltatott poggyász esetében az eredeti jegy- zőkönyv és a bejelentett tételes poggyászlista, va- lamint a szállító által kiállított és a biztosítottnak nyújtott kártérítés mértékére vonatkozó igazolás,

d) amennyiben az adott szállító nem ismeri el a fele- lősségét, az erről szóló hivatalos nyilatkozat,

e) külföldön eszközölt, indokolt vásárlások költségei- nek számlával történő igazolása,

f) a késedelmesen kiszolgáltatott poggyász átvételé- nek pontos (óra perc pontosságú) időpontját is iga- zoló elismervény.

Fеlеlőззégi károk езеtén:

a) a biztosítási esemény rövid leírása,

b) a biztosított felelősségének elismerésére vagy el- utasítására vonatkozó nyilatkozata,

c) a keletkezett kár mértéke, bekövetkezésének he- lye, időpontja,

d) rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

e) hivatalos vagy hatósági jelentés, jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

f) hatósági eljárás száma, a hozott határozat, illetve az illetékes hatóság neve, címe,

g) ügyvédi meghatalmazás,

h) károsult, sérült személy neve, adatai,

i) a sérülés jellege, mértéke, a sérült személy orvosi dokumentumai,

j) a sérült személy gyógyászati, temetkezési és egyéb a káresettel kapcsolatosan közvetlenül felmerült (pl. ügyvédi) költségeit igazoló számlák,

k) dologi kár esetén a sérült, megsemmisült vagyon- tárgyak listája, a sérülés mértéke, értéke, a tulajdo- nos adatai,

l) kárszakértői szakvélemény, amennyiben ilyen ké- szült,

m) javítási számla, vagy javíthatatlanságot igazoló szakiparosi vélemény,

n) szakmai gyakorlat esetén az oktatási intézmény nyilatkozata.

Szállodai fеlеlőззég езеtén:

a) a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, időpont- ját rögzítő, a szálloda erre vonatkozó jegyzőköny- ve,

b) a biztosított felelősség elismerésére vonatkozó nyi- latkozata,

c) a szálláshely díjának megfizetését igazoló bizony- lat,

d) a sérült tárgyak fényképfelvételei és a sérülés, illet- ve a keletkezett kár mértékének leírása,

e) az önrészesedés megfizetését igazoló bizonylat.

Balезеti rokkantзági езеtеkbеn:

a) a rokkantság mértékét megállapító orvosi doku- mentum, NRSZH határozat, szakorvosi vélemény,

b) TB I-II-III. rokkantság esetén a nyugdíjbiztosító ha- tározatának és a határozat mellékleteinek (orvos szakértői intézeti szakvélemény) másolata,

c) a kezelőorvos vagy háziorvos nyilatkozata a bizto- sítási eseménnyel okozati összefüggésbe hozható alapbetegségek első kórismézésének pontos idő- pontjával,

d) káreseménnyel kapcsolatban keletkezett összes orvosi dokumentum.

Elhalálozáз езеtén:

a) hivatalos hatósági jegyzőkönyv a baleset, sérülés megtörténtéről, körülményeiről,

b) halottvizsgálati bizonyítvány,

c) születési anyakönyvi kivonat,

d) házassági anyakönyvi kivonat,

e) boncolási jegyzőkönyv,

f) magyar halotti anyakönyvi kivonat,

g) hatósági eljárás határozata, jegyzőkönyve, amennyi- ben ilyen készült,

h) amennyiben a biztosított nem jelölt név szerinti ked- vezményezettet jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány,

i) végrendelet,

j) halál okát igazoló hatósági, vagy orvosi bizonyít- vány.

Légikataзztrófa езеtén:

a) a légitársaság igazolása arra vonatkozólag, hogy a biztosított a katasztrófa időpontjában, utas minő- ségben a balesetet szenvedett gép fedélzetén tar- tózkodott,

b) továbbá a haláleset esetén benyújtandó, előzőek- ben felsorolt dokumentumok.

Külföldi kéзzрénzзеgélу езеtén:

a) igazolás a segély összegének és a vonatkozó tranzakciós költségek befizetésről.

Gуеrmеk hazaзzállítáз:

a) személyazonosító okmány,

b) utazási többletköltséggel kapcsolatos eredeti számlák és útiokmányok.

Biztoзított felkutatáзa, mentéзe:

a) felkutatás, szállítás költségeiről eredeti igazolás, számla,

b) hatósági jegyzőkönyv.

Óvadék, ügуvédi költзégek:

a) biztosított ellen indult szabálysértési vagy büntető eljárás iratai, teljes dokumentációja,

b) óvadék vagy hasonló biztosíték letételéről eredeti igazolás,

c) eredeti ügyvédi számla,

d) a biztosított kártérítési igényének érvényesítésével kapcsolatosan felmerült költségek igazolása, ere- deti számla.

Autó aззiзtanсe igénуbevétele eзetén

a) a biztosított gépjármű forgalmi engedélyének máso- lata,

b) a közlekedési balesetre vonatkozó, illetékes ható- ság által kiállított részletes helyszíni jegyzőkönyv és/vagy a vizsgálatot lezáró határozat,

c) fénykép a balesetben sérült járműről,

d) a gépjármű-vezető véralkoholszintjének megállapí- tására vonatkozó orvosi irat és rendőrségi jegyző- könyv,

e) a gépjármű-vezető vezetői engedélyének másolata,

f) a javítást végző szerelő illetve szerviz, valamint a gépjármű szállítását végző cég igazolása a menet- képtelenségről,

g) javítási munkalap az elvégzett javítások tételes fel- sorolásával, külön a kiszállásra, javításra, szállításra és a szükséges alkatrészekre vonatkozó bontásban,

h) felmerült költségek biztosított nevére kiállított és a gépjármű azonosítóit is tartalmazó (pl. rendszám, típus, alvázszám, forgalmi engedély száma stb.) eredeti számlái,

i) szállítói menetlevél, tachográf korong, szállítási munkalap.

A biztosító a konkrét kárigény elbíráláshoz a fentieken túl egyéb okiratokat, igazolásokat és nyilatkozatokat maga is beszerezhet. Ennek biztosításához a szerződő/biztosított fel- hatalmazza a biztosítót, hogy kártérítési kötelezettsége kere- tein belül, a biztosított nevében mindennemű – a biztosító ál- tal célravezetőnek tűnő, a biztosítottal egyeztetett – nyilatko- zat megtételére.

Fogalxak

Akut fogbetegзég:

Akut az a váratlan és hirtelen fellépő fájdalommal járó fogbe- tegség, amely halaszthatatlan beavatkozást igényel.

Alkoholmérgezéз:

Jelen biztosítás szempontjából alkoholmérgezés a 2,5 ezre- lék véralkoholszintet meghaladó mértékű alkoholos befolyá- soltság.

Ambulánз központ:

Az ambuláns központ olyan engedéllyel rendelkező, a kór- háztól, klinikától, vagy orvosi rendelőtől eltérő intézményt je- lent, amely sürgősségi sebészeti, vagy orvosi kezelést nyújt.

Aззziзztenсia зzolgáltató:

Jelen biztosítás kapcsán a külföldön bekövetkezett konkrét kárügyekben közvetlenül a biztosító szerződéses segítség- nyújtó partnere a Europ Assistance Magyarország jár el a biz- tosító nevében és megbízásából, kárrendezési megbízottként.

Autó-motorзport:

Jelen szerződés vonatkozásában auto-motorsportnak minő- sül bármely – speciálisan kialakított, átalkított – gépi erővel hajtott eszköz közúton kívül, vagy versenypályán történő hasz- nálata, ilyen eszközök használatával járó versenyen vagy versenyre való felkészülésen, edzésen, kalandtúrán, túra- versenyen történő aktív részvétel.

Baleзet:

A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás kö- vetkezménye, amely közvetlenül és minden egyéb októl füg- getlenül a biztosított jelen szerződésben meghatározott va- lamely testi sérülését, maradandó rokkantságát, vagy halálát okozza.

Jelen biztosítás szempontjából az öngyilkosság, öngyilkossá- gi kísérlet nem minősül balesetnek.

Betegзég:

Bármely, a biztosított egészségi állapotában bekövetkező egészségkárosodás, vagy megbetegedés, feltéve, hogy ez a változás a biztosítás időhatálya alatt következik be és az adott betegség nem tartozik a kizárások körébe, illetve nem már meglévő, bármely betegség.

Biztoзítáзi eзeménу:

A biztosítás hatálya alatt bekövetkezett, jelen szabályzatban meghatározott események azon köre, amelyek vonatkozá- sában a biztosító vagy asszisztencia szolgáltatója jelen szer- ződés alapján szolgáltatást teljesít.

Biztoзított јármű:

Jelen biztosítás Auto Assistance szolgáltatásával kapcsola- tos fogalom, a biztosítási szerződésben rögzített magyar for- galmi rendszámú, a kockázatviselés megkezdésekor, Ma- gyarországról induló, 14 évesnél nem idősebb és a kocká- zatviselés teljes tartama alatt, érvényes forgalmi engedéllyel rendelkező, 3,5 t együttes össztömeget meg nem haladó „A”

vagy „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető, üzemképes és rendszeresen karbantartott, jogszerűen használt, üzembiz- tos gépjármű.

A biztosított által bérelt bérautó, vagy üzletszerűen személy- és/vagy áruszállításra használt gépjármű, nem minősül biz- tosított járműnek.

Biztoзított gépјárműben utazó:

Kizárólag jelen biztosítás Auto Assistance szolgáltatásával kapcsolatos fogalom, a biztosított személlyel, mint a menet- képtelenné vált biztosított gépjármű vezetőjével azonos gép- járműben utazó azon személyek, akik a menetképtelenség bekövetkezésének időpontjában rendelkeznek érvényes KöBE-s utasbiztosítási fedezettel.

Célorзzág (deзztináсió):

Az utazás tervezett célországa, ahová az utazás irányul. Amennyiben egy ilyen ország az adott utazás kapcsán nem értelmezhető (pl. körutazás), az utazás során valamennyi érintett ország külön-külön is célországnak tekinthető.

Dzзip:

Jelen biztosítás szempontjából dzsipnek minősül a gyárilag vagy utólagosan, kifejezetten off-road használatra kialakított, négykerék meghajtású, pick-up, vagy terepjáró kivitelű gép- jármű.

EEK:

Az Európai Egészségbiztosítási Kártya az átmeneti jelleggel egy másik uniós (EGT) tagországban (illetve jogszabály által meghatározott egyéb országokban) tartózkodó személy szá- mára az orvosilag szükséges ellátások igénybevételére jogo- sítja a Magyarországon állami egészségügyi ellátásra jogo- sult személyeket.

Elemi kár:

Jelen szerződés vonatkozásban elemi kárnak minősül a föld- rengés, földcsuszamlás, szikla- és kőomlás, árvíz, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, villámcsapás közvetlen és indukciós hatása, továbbá a tűz.

Elveзztéз:

A végtagok fizikai elvesztése (amputációja), vagy működő- képességük teljes és maradandó elvesztése.

• Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédképesség teljes és végleges elvesztését jelenti.

• Szem elvesztése: a látás teljes és végleges elvesztését je- lenti. Ez akkor tekinthető bekövetkezettnek, ha a korrekciót követően a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

Fertőző betegзég:

Specifikus fertőző ágensek, vagy azok toxikus termékei által okozott megbetegedés, amelyet adott kórokozónak, vagy

termékének egy fertőzött személyből, állatból, vagy rezervo- árból (bármely fertőző forrásból) egy arra fogékony gazda- szervezetbe való közvetett, vagy közvetlen átjutása hoz létre.

Fizikai munkavégzéз:

Olyan tevékenységek összessége, amelyben a munkafeladat ellátása elsősorban testi erőkifejtést igényel, végrehajtása lényegét tekintve mások által előre meghatározott módon és eszközökkel történik.

Fogуaзztó:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi. V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 8:1. § 3. pontja szerinti fogalom: a szakmá- ja, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

Jelen szabályzat alapján nem minősül fogyasztónak a jogi személy, továbbá az a természetes személy, aki szakmai, üzleti tevékenységén, foglalkozásán belül eső célból jár el: egyéni vállalkozó, vagy valamely jogi személy vezető beosz- tású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelé- sére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

Gуermek:

A káresemény időpontjában a 18. életévét még nem betöl- tött, érvényes biztosítási fedezettel rendelkező személy.

Háború:

Háború – akár kinyilvánították a hadiállapotot, akár nem – vagy egyéb harci cselekmények, ideértve azt az esetet is, amikor bármely szuverén állam katonai erőt alkalmaz vala- mely gazdasági, földrajzi, nemzeti, politikai, faji, vallási, vagy más cél érdekében.

Hiteleз orvoзi dokumentáсió:

A biztosítási esemény bekövetkezésének, vagy a baleset/ megbetegedés ellátásának helyén működő, az adott gyógyí- tó tevékenység ellátására érvényes engedéllyel rendelkező orvos (szakorvos) által kiállított irat.

Infokommunikáсióз- éз fotóeзzközök:

Jelen biztosítás szempontjából kizárólag az alábbiakban fel- sorolt tárgyak minősülnek infokommunikációs- és fotóeszkö- zöknek: laptop, tablet, notebook, netbook, ebook olvasó, vi- deo- vagy digitális kamera, sportkamera, dashcam (fedélzeti kamera), okostelefon, fényképezőgép, GPS készülék.

Járvánу

Jelen biztosítás szempontjából járványnak minősül egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb, vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordu- lása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatá- rozott időtartam alatt, vagy legalább két egymással össze- függő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható.

Kórház:

Jelen biztosítási esemény szempontjából kórháznak minősül az adott ország tisztiorvosi és szakmai felügyelete által elis- mert és engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely egészségügyi intézményként, vagy kórházként került bejegyzésre abban az országban, ahol a biztosított folyama- tos orvosi felügyelet alatt áll.

Közeli hozzátartozó:

Jelen biztosítás szempontjából közeli hozzátartozó a házas- társ, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örök- befogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér; hozzátarto- zó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élet- társ egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér há- zastársa, bejegyzett élettársa.

Közlekedéзi baleзet:

A káresemény helyszíne szerint illetékes szakhatóság által közlekedési balesetnek minősített esemény, amelynek követ- keztében a biztosított gépjárű és/vagy a biztosított személy

– jegyzőkönyvben dokumentált – sérüléseket szenved.

Külföldön indokolt váзárláзok:

A biztosított tartózkodásának fenntarthatóságához szüksé- ges élelmiszerek vásárlása, illetve a biztosított előre terve- zett utazási céljának megvalósításához vagy a továbbjutás- hoz elengedhetetlenül szükséges és indokolt olyan – elsősor- ban ruhanemű, tisztálkodási és higéniai – eszközök beszer- zése, amelyeket az időben ki nem szolgáltatott útipoggyász is tartalmazott.

Légikataзztrófa:

Jelen biztosítás szempontjából légikatasztrófának minősül olyan menetrendszerű, személyszállítást végző, erre a tevé- kenységre hatósági engedélyekkel rendelkező repülőgép le- zuhanása, kényszerleszállása, amelyen a biztosított utasként tartózkodott.

Menetképtelenné vált gépјármű:

Jelen biztosítás Auto Assistance szolgáltatásával kapcsolatos fogalom. A biztosított gépjármű akkor minősül menetképtelen- nek, ha közlekedési baleset, vagy bármely előre nem látható műszaki meghibásodás miatt üzemképtelenné válik, vagy a hi- ba természete miatt a gépjármű a meghibásodás helyén érvé- nyes hatósági előírások miatt nem vehet részt a forgalomban.

Műзzaki сikk:

Bármely elektromossággal (pl. elemmel, akkumulátorral, há- lózati áramforrással) működtetett eszköz, az órák, valamint az infokommunikációs- és fotóeszközök kivételével.

Műзzaki hiba:

A biztosított gépjármű olyan meghibásodása, amely a biztosí- tási szerződés kockázatviselésének megkezdésekor, illetve a szerződés tartama alatt előre nem látható ok miatt következik be és üzemképtelenséget okoz (pl. motorhiba, defekt stb.).

Jelen biztosítás szempontjából nem minősül műszaki meghi- básodásnak, amennyiben a hiba az alábbi okok bármelyiké- vel összefüggésben következik be:

a) a gépjármű nem rendelkezik az adott ország jogszabályai által előírt kötelező tartozékokkal (pl. pótkerék, hólánc, iz- zókészlet, kerékkulcsok stb.),

b) nem rendeltetésszerű a gépjármű használata (pl. nem megfelelő üzemanyag-tankolás),

c) az adott gépjárműtípusra vonatkozó karbantartási hiá- nyosságok, üzemeltetési előírások be nem tartása (pl. olaj- csere, fékbetétcsere elmulasztása stb.),

d) önhiba (pl. kulcs elvesztése).

NRSZH:

Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, 2017. január 1- jétől: Budapest Főváros Kormányhivatal, Rehabilitációs Fő- osztály.

Nуolс napon túl gуógуuló зérüléз:

Jelen biztosítás szempontjából 8 napon túl gyógyuló sérülés- nek minősül, ha a biztosítottat legalább 8 egymást követő naptári napon orvos által igazoltan, keresőképtelennek mi- nősítették, vagy az iskolalátogatási kötelezettség alól orvosi előírásra felmentették.

Ugyanazon balesetből eredő, egymást követő, többszöri gyógytartamok nem adódnak össze.

PIR:

Angol szavak rövidítése (Property Irregularity Report). Sé- rült/elveszett poggyász bejelentő lapja. Amennyiben az uta- zás során poggyászát nem kapja meg, vagy sérülten, hiányo- san veszi kézhez, ennek tényét minden esetben jelezni kell a káresemény helyszíne szerinti reptéren. A bejelentést kö- vetően a reptéren felvesznek egy jegyzőkönyvet és kiállítanak egy dokumentumot, ez a PIR. Később a „PIR számra” hivat- kozva – akár on-line is – ellenőrizni tudja, hogy megtalálták- e már a poggyászát.

Poggуáзzkéзéз:

Poggyászkésedelemnek minősül, ha a biztosított önhibáján kívül, a célállomásra történő megérkezést követően az indu- láskor szabályszerűn feladott poggyászát igazoltan az uta- zási szerződésben meghatározott kiszolgáltatási időpontot követő hat órán túl kapja kézhez. Az átszállási pont nem mi- nősül célállomásnak.

Ptk.:

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.).

Rezervoár

Jelen biztosítás szempontjából rezervoár:

• bármely természetes tárolórendszer, amely elvileg korlátlan ideig biztosítja a kórokozó fennmaradását a természetben

• személy, állat (ízeltlábú, rágcsáló stb.) növény, talaj, anyag vagy ezek kombinációja,

- melyekben kórokozó él,

- amelytől a kórokozó túlélése elsődlegesen függ,

- amelyben a kórokozó olyan módon szaporodik, hogy fo- gékony szervezetekben betegséget képes létrehozni,

- amely nem beteg, csak tárolja a kórokozót.

Sorozatkár:

Jelen feltételek szempontjából sorozatkár az, ha egyazon károkozói magatartásból több kártérítési kötelezettség szár- mazik és az ok (a biztosítási esemény) és az okozatok kö- zötti összefüggés fennáll.

Sürgőззégi ellátáз:

Az a hiteles, külföldi orvosi dokumentációval igazolt azonnali orvosi ellátás, amelyet a biztosított balesete, vagy hirtelen be- következő súlyos betegsége miatt vettek igénybe és amely- nek elmaradása a biztosított életét, testi épségét, egészségi állapotát veszélyeztette volna.

Szakképzett orvoз:

Olyan orvos, vagy szakember, aki a gyógyító tevékenység végzésének helye szerinti ország jogszabályai szerint gyó- gyító tevékenységre jogosult és aki nem maga a biztosított, vagy a biztosított közeli hozzátartozója.

Személуi okmánуok:

Jelen szerződés biztosítási védelme az alábbi – a külföldön történő utazáshoz, továbbhaladáshoz elengedhetetlenül szükséges – személyi okmány-típusokra terjed ki: útlevél, vezetői engedély, biztosított jármű forgalmi engedélye.

Szolgáltatáз:

Jelen biztosítás kapcsán a biztosító által teljesített pénzbeli kifizetés, vagy a biztosító asszisztencia szolgáltatója által, természetben nyújtott nemzetközi segítségnyújtási szolgál- tatás.

Szolgáltatáзi táblázat:

A jelen szabályzatban foglalt biztosítási események és szol- gáltatások, valamint az ezekhez tartozó térítési összegek összefoglaló táblázata.

Szükзégeз éз indokolt orvoзi költзégek:

A szükséges és indokolt orvosi költségek azokat a költsége- ket jelentik, amelyeket az igénybe vett, orvosilag szükséges gyógykezelések, szolgáltatások és ellátások helyén, a hason- ló súlyosságú és jellegű kezelések esetében általában alkal- maznak, kivéve azon ellátások költségeit, amelyeket a bizto- sítás hiányában nem vettek volna igénybe és orvosilag nem indokoltak.

Területi hatálу:

A biztosítás területi hatálya az alábbiakban felsorolt orszá- gokra terjed ki: Albánia, Andorra, Ausztria, Azerbajdzsán, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehor- szág, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fehéroroszor- szág, Feröer, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görög- ország, Grúzia, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Ka- zahsztán, Kirgizisztán, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mol- dova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olasz- ország, Oroszország, Örményország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Tadzsikisztán, Törökország, Türkme- nisztán, Ukrajna, Üzbegisztán, Vatikán, továbbá Magyaror- szág, a biztosítási feltételekben részletezett biztosítási ese- mények vonatkozásában.

Területi hatálу – Auto Aззiзtanсe:

A biztosítás területi hatálya az alábbiakban felsorolt orszá- gokra terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Herce- govina, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögor- szág, Hollandia, Horvátország, Írország, Koszovó, Lengyel- ország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Ma- cedónia, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvé- gia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spa- nyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlové- nia, Törökország, Vatikán, továbbá Magyarország, a biztosí- tási feltételekben részletezett biztosítási események vonat- kozásában.

Téli зportok:

Jelen szerződés szempontjából téli sportnak minősül a síe- lés, sífutás, snowbordozás, vezetővel és engedéllyel történő pályán kívüli síelés, szánkózás.

Vállalkozáз:

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti fogalom: a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

Általánot feltételek

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – 1108 Budapest, Venyige u. 3. – (továbbiakban: Biztosító) a jelen biztosítási feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítás díja ellenében a szerződésben meghatáro- zott biztosítási események Magyarország területi, közigaz- gatási határain kívül történő bekövetkezése esetén a szintén itt meghatározott biztosítási összeg erejéig biztosítási védel- met nyújt.

A biztosítási feltételekre, illetve a feltételekben nem rendezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

1. A biztosítási szerződés alanyai

Biztoзító: A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egye- sület – 1108 Budapest, Venyige u. 3. – az a jogi személy, aki a biztosítási szerződést a szerződővel megköti és a szerző- désről kötvényt állít ki.

Szerződő: a biztosító jognyilatkozatainak címzettje, az a ter- mészetes személy fogyasztó, vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. §

(1) bekezdés], aki a biztosított javára a biztosítási szerződést megköti és a díjat megfizeti.

Biztoзított: az a kockázatviselés megkezdésekor 70. élet- évét még nem betöltött, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező, a magyar kötelező egészségbiztosításban bizto- sított, vagy annak ellátására egyéb módon jogosult természe- tes személy, aki érvényes társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ szám) rendelkezik és akinek az életével, egészségi állapotával útipoggyászával és/vagy egyéb vagyontárgyaival kapcsolatos kockázatokra a biztosítási szerződés létrejön, amennyiben nem fizikai jellegű munkavégzés céljából utazik külföldre.

Nem minősül biztosítottnak:

• külföldi személy saját állampolgársága szerint országban,

• külföldön, munkaviszony alapján, fizikai munkát végző sze- mély.

Egy biztosítási szerződésben ugyanazon tartam vonatkozá- sában egyszerre több személy is lehet biztosított.

Kedvezménуezett: Az a személy, aki a biztosított halála esetén a szerződés szerint járó szolgáltatás(ok) igénybevé- telére jogosult.

Amennyiben a biztosított írásban kedvezményezettet nem jelölt meg, a kedvezményezett a biztosított törvényes örökö- se.

A szerződő kedvezményezett jelölésre, illetve a kedvezmé- nyezett személyének változtatására kizárólag a biztosított írásbeli hozzájárulásával jogosult.

2. Biztosítási szerződés létrejötte

Biztosítási szerződés a kockázatviselés megkezdésekor Ma- gyarországon tartózkodó természetes személy (biztosított) eseti utazásaira köthető.

Amennyiben a biztosított a kockázatviselés megkezdésének időpontjában külföldön tartózkodik, csak abban az esetben köthető részére biztosítási szerződés, ha a biztosított a kül- földi utazásának kezdetétől a megkötendő biztosítási szerző- dés hatálybalépésének időpontjáig a biztosítóval korábban kötött biztosítási szerződés alapján biztosítási védelem alatt áll, és ezalatt az időszak alatt biztosítási esemény nem tör- tént.

A biztosítási szerződés – a szerződő fél által tett jognyilatko- zat módjától függően – létrejöhet szóban, vagy írásban.

A szerződő által tett, a szerződés létrehozására irányuló jog- nyilatkozat:

a) jelenlevők között – a biztosító tudomásszerzésével – azonnal

b) távollevők között, a biztosítóhoz való megérkezéssel válik hatályossá.

Szerződő szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, valamennyi olyan körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – szóban közölt ajánlati nyilatkozat során szóban, illetve írásban tett ajánlat esetén a szerződés részét képező ajánlaton – kérdést tett fel.

Szóban közölt ajánlati nyilatkozat

Szóban, telefonon keresztül közölt nyilatkozat alapján, távol- lévők között szerződéskötés kizárólag úgy lehetséges, ha a szerződő ajánlatát – a biztosító által kifejezetten erre a célra létrehozott és fenntartott – olyan telefonszámon tette meg, melynek erre a célra való felhasználási lehetőségéről a biz- tosító előzetesen, nyilvános tájékoztatást tett közzé.

Írásban közölt ajánlati nyilatkozat

Távollévők között, írásban kötött szerződés létrehozására irá- nyuló ajánlattétel történhet papír alapon, amennyiben szer- ződő nyilatkozatát aláírta és az ajánlat a biztosítóhoz beér- kezett.

Távollévők között, írásban kötött szerződés létrehozására irá- nyuló ajánlattétel történhet még a biztosító, vagy biztosítás- közvetítő által üzemeltetett olyan – informatikai és adatbiz- tonsági szempontból védett – elektronikus rendszerekben, internetes platformokon, amelyek alkalmasak:

a) a tartalom jognyilatkozat megtételét követő megváltoztat- hatatlanságának szavatolására,

b) a tartalom időkorlát nélküli visszaidézhetőségére,

c) a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevő személyének egyér- telmű azonosításra,

amennyiben az ajánlatot a biztosító kifejezetten erre a célra kidolgozott nyomtatványának az ajánlat-tételhez szükséges tartalomnak megfelelő és teljes körű kitöltésével, a biztosító által előre rögzített és az ajánlattétel időpontjában hatályos díjszabása alapján teszik, ha az a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (xxxxxxxxxxxx@xxxx.xx), vagy más külön meg- állapodásban rögzített, elektronikus kapcsolattartásra létre- hozott elérhetőségre beérkezett.

Írásban közöltnek tekintendő a szerződéskötésre irányuló ajánlatot tartalmazó elektronikus nyilatkozat, amennyiben a fentiek szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus doku- mentumot az ajánlattevő fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minősített elektronikus aláírással látja el és az ajánlat a biztosító nyilvánosan meghirdetett (ajanlatke- xxx@xxxx.xx), vagy külön megállapodásban rögzített elekt- ronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére beérke- zett.

A biztosítási szerződés a szerződő szóban, vagy írásban tett ajánlata alapján készített kötvény/elektronikus kötvény kiállí- tásával, vagy az utasbiztosítási kártya kiadásával jön létre. A biztosító, illetve megbízottja (függő üzletkötő, vagy független alkusz) a vonatkozó biztosítási díj egyösszegben történő megfizetését igazoló bizonylat ellenében állítja ki a szerződő igénye szerint az elektronikus, és/vagy papír alapú kötvényt, vagy adja ki a kártyát. A biztosítási kötvény vagy utasbizto- sítási kártya legkorábban a biztosítási szerződésben megje- lölt kockázatviselés megkezdése előtt 180 nappal állítható ki.

Elektronikus úton megkötött szerződés – ideértve az elek- tronikus kötvényt, az általános-, a különös és a kiegészítő feltételeket – előzetesen regisztrált szerződő számára, az ügyfélportálon keresztül érhető el.

Jelen biztosítás ugyanazon biztosított, ugyanazon utazásá- nak tartamára csak egyszeresen köthető meg.

3. A szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozott tartamú, legalább 1, leg- feljebb 90 napnyi időszakra köthető. A tartam első napja a kötvényen feltüntetett kockázatviselés kezdeteként megjelölt nap, a tartam vége a kockázatviselés utolsó napjának 24. órája.

4. A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetésének nap- xxx xxx hatályba.

A biztosító kockázatviselése kizárólag hatályba lépett szerző- dés vonatkozásában indulhat meg a biztosítási kötvényben feltüntetett napon, de legkorábban:

• a szerződéskötés időpontjában Magyarországon tartózko- dó biztosítottak vonatkozásban a biztosítási kötvény kiállí- tásának óra/perc pontossággal megjelölt időpontjában,

• a szerződéskötés időpontjában külföldön tartózkodó bizto- sítottak vonatkozásban pedig a kötvénykiállítás napját kö- vető nap nulla órájával.

5. A biztosítás megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnhet:

• bizonyos esetekben a biztosítási esemény bekövetkezésével,

• a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül, a tartam lejá- ratakor,

• érdekmúlással,

• szerződő kezdeményezésére közös megegyezéssel.

➊ Biztosítási esemény bekövetkezése:

A biztosított halálát okozó biztosítási esemény bekövetkezé- sével a biztosítási szerződés adott biztosítottra vonatkozó része megszűnik.

0 Tartam lejárata:

A biztosítási szerződés a határozott tartam utolsó napján megszűnik.

➌ Érdekmúlás:

Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosított biztosítási érdeke megszűnt, az érdekmúlás, vagy lehetetlenülés napjával a biztosító kockázatviselése és ezzel együtt a biztosítási szerződés – biztosítási esemény bekö- vetkezése nélkül – megszűnik. A biztosítót ebben az esetben az érdekmúlás napjáig esedékes díj illeti meg.

❹ Közös megegyezés:

e-mail: xxxx@xxxx.xx fax: x00 0 000 0000

levélben: KöBE 1475 Budapest, Pf.: 142

A szerződő – a kockázatviselés megkezdését követő – kö- zös megegyezéses megszüntetésre irányuló kérelme esetén amennyiben a szerződés közös megegyezéses megszűné- séig a megszolgált és díjjal rendezett időszakban biztosítási esemény nem történt, a biztosítót a megszolgált díjrészt meghaladóan a befizetett és az addig meg nem szolgált biz- tosítási díj fele illeti meg.

6. A biztosítás területi hatálya

A biztosítás Magyarország kivételével Európa minden orszá- gára érvényes, de a biztosító kockázatviselése kiterjed a Ma- gyarország területén bekövetkező, a kötvényen feltüntetett célországba történő utazás megkezdését követő, vagy a kül- földről a hazautazás befejezése előtt bekövetkezett baleseti halálra és maradandó teljes, vagy részleges egészségkáro- sodásokra, továbbá közlekedési, vagy légibalesetben meg- sérült, megsemmisült poggyászok káraira, továbbá a haza- utazást követő különös feltételekben részletezett biztosítási eseményekre is.

7. A biztosítás időbeli hatálya

A biztosítás 1–90 napra köthető meg, legfeljebb 180 nappal a kockázatviselés megkezdése előtt.

A biztosítás időtartamának meghosszabbítása a szerződés megkötését követően nem lehetséges!

8. A biztosítási díj

A biztosított életkora, a kiválasztott célország, az utazás tarta- ma és az utazás jellege alapján a biztosító által meghatározott biztosítási díj a biztosítási kötvényen kerül feltüntetésre. A biz- tosítás díja a biztosítási szerződés teljes tartamára, a kötvény kiállításával egy időben, egy összegben fizetendő.

9. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosítási szerződésben feltüntetett, az egyes biztosítási eseményekhez meghatározott összeg, amely egyben a biztosító térítésének felső határa.

10. Biztosítási esemény (biztosítási szolgáltatások)

Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a különös feltételekben részletezett, valamennyi olyan esemény és kár, amelyek bekövetkezése esetén a biztosító szolgáltatni köteles.

11. Szerződő, biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

11.1. Tájékoztatási kötelezettség

A szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a szer- ződés tartalmáról, hatályáról, valamint az abban be- következett esetleges változásokról, továbbá a koc- kázatviselés, illetve a szerződés megszűnéséről.

11.2. Közlési kötelezettség

Szerződő szerződéskötéskor köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges, valamennyi olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – szóban közölt ajánlati nyilatkozat során szóban, illetve írásban tett ajánlat esetén a szerződés részét képező ajánlaton – kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfe- lelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségé- nek eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul ha- gyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

11.3. Változás-bejelentési kötelezettség

A szerződő, illetve a biztosított a szerződés megköté- sét követően, köteles a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges, valamennyi körülmény változását a tudomásra jutást követő 48 órán belül bejelenteni a biztosítónak.

Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, ame- lyekre vonatkozóan a biztosító – szóban közölt aján- lati nyilatkozat során szóban, valamint írásban tett ajánlat esetén, a szerződés részét képező ajánlaton – kérdést tett fel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilat- kozatokban, különös tekintettel az utazás megkezdé- sének időpontjára, továbbá a biztosított egészségi ál- lapotában bekövetkezett változásokra.

11.4. A közlésre, illetőleg változás-bejelentésre irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biz- tosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény, vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük el- mulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelente- ni, noha arról tudnia kellett és az közlésre, bejelentés- re köteles lett volna.

Közlési, változás-bejelentési kötelezettség megszegése A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító köte- lezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körülményt a bizto- sító szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.5. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni bármely, jelen szerződésben foglalt biztosítási ese- mény elkerülése, vagy enyhítése érdekében. Ennek keretében pl. a biztosított az utazás teljes tartama alatt köteles gondoskodni a magával vitt vagyontárgyainak megóvásáról, azok elveszése esetén pedig, minden ésszerű intézkedést megtenni azok visszaszerzése érdekében. Egyben köteles az elkövetők felderítése,

felelősségre vonása érdekében az eljáró hatóságok- nak minden tőle elvárható segítséget megadni.

A biztosított által eszközölt kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

Xxxxxxxxx testi sérülést követően a biztosítottnak a le- hető legrövidebb időn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia, és annak orvosi tanácsait köteles pon- tosan betartani a gyógyító eljárás végéig.

A biztosító nem téríti meg a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségeinek nem tett eleget.

11.6. Kárbejelentési kötelezettség

A szerződő fél, illetve a biztosított köteles a biztosítá- si eseményt az észlelést követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül bejelenteni a biztosító asszisztencia szolgáltatójánál, különösen, ha a bizto- sított olyan eseményt idézett elő, amely harmadik sze- mély halálát, testi sérülését, vagy harmadik személy vagyontárgyainak sérülését okozta.

A poggyászkárt legkésőbb a káresemény bekövetke- zését követő 30 napon belül be kell jelenteni a biz- tosítónak.

Baleseti halál esetén a tudomásra jutástól számított legkésőbb 24 órán belül értesíteni kell a biztosító asszisztencia szolgáltatóját.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövet- kezését a fentiekben meghatározott határidőre a bizto- sítónak, illetve az asszisztencia szolgáltatónak (EUROP ASSISTANCE MAGYARORSZÁG) nem jelenti

be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi le- hetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

Jelen korlátozás nem kerül alkalmazásra, amennyiben az asszisztencia szolgálat értesítése az adott helyzet- ben és körülmények között, bármely okból – a beje- lentési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló 24 órán belül – nem volt megvalósítható.

A biztosítási igény érvényesítéséhez a különböző biz- tosítási események bekövetkezése esetén a II. feje- zetben részletezett dokumentumokat kell benyújtani a biztosítóhoz.

A biztosító által igényelt valamennyi igazolást, nyilat- kozatot és bizonyítékot a biztosítottnak, az általa meg- határozott formában kell benyújtani. Az ezzel kapcso- latos költségeket a biztosító nem téríti meg.

11.7. Együttműködési kötelezettség

A biztosított köteles a biztosító szolgáltatásához a szükséges információkat és nyilatkozatokat rendelke- zésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár

összegének a megállapításában, a kár rendezésé- ben, illetve a jogalap nélküli kártérítési igények érvé- nyesítésének elhárításában.

Amennyiben a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielé- gíteni.

A biztosított köteles – amennyiben lehetséges – a ká- rosult vagyontárgyak megőrzésére, szükség esetén a biztosítónak történő bemutatására.

A biztosítottnak lehetővé kell tennie a biztosító, illetve megbízottja számára a biztosítási eseménnyel kap- csolatos körülmények vizsgálatát.

A biztosító a kárigény elbíráláshoz a II. fejezetben fel- soroltakon túl, egyéb okiratokat, igazolásokat és nyi- latkozatokat maga is beszerezhet.

12. A biztosító kötelezettségei

Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:

a) a szerződés adatairól – a szerződő ilyen irányú megkeresésekor, haladéktalanul;

b) a bejelentett károk rendezésének státuszáról – a károsult ilyen irányú megkeresésekor, haladékta- lanul, illetve a kárrendezés tartama alatt, rendsze- resen;

c) a folyamatban lévő kifizetésekről, illetve ezek eset- leges akadályairól – az akadály felmerülésekor haladéktalanul.

Szolgáltatási kötelezettség

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító legfel- jebb a biztosítási szerződésben feltüntetett szolgáltatási táb- lában meghatározott összeget fizeti meg, a Különös feltéte- lekben részletezett szabályok alapján.

Szolgáltatási kötelezettség korlátozása

A kárigénnyel kapcsolatosan felmerült általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a károsult az adott biztosított vagyontárgy kapcsán nem jogo- sult az ÁFA visszaigénylésre.

A biztosító a keletkezett kár, illetve a felmerült költségek té- rítésével kapcsolatos ÁFA-köteles szolgáltatásának ellenér- téke után az általános forgalmi adó mértékének megfelelő összeget kizárólag csak olyan számla alapján téríti meg, amelyen külön feltüntetésre kerül az ÁFA összege, vagy amelyből ez kiszámítható.

A szolgáltatási kötelezettség határideje

A biztosító szolgáltatási kötelezettségét a káresemény elbí- ráláshoz szükséges utolsó dokumentum beérkezésétől szá- mított tizenöt napon belül teljesíti.

A szolgáltatási kötelezettség teljesítésének módja Szolgáltatási kötelezettségét a biztosító a szolgáltatási igénylő lapon a biztosított által megjelölt módon, bankszám- lára, vagy lakcímre történő utalással teljesíti.

13. Mentesülés

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben a biztosított:

a) kármegelőzési,

b) kárenyhítési,

kötelezettségei valamelyikének nem tesz eleget és emiatt lé- nyeges körülmények kideríthetetlenekké, azonosíthatatla- nokká válnak.

Amennyiben a biztosított halálát más biztosított, vagy a biz- tosítási összegre jogosult szándékos magatartása idézte elő, ezen kedvezményezett, vagy örökös vonatkozásában a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól.

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított, illetve a szerződő fél, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

14. Általános kizárások

14.1. Nem térít a biztosító azon események vonatkozásá- ban, amelyek oka közvetlenül, vagy közvetve, egész- ben vagy részben:

a) háború, polgárháború, katonai erő nemzetközi al- kalmazása, harci eszköz, vagy hadianyag felhasz- nálásának következménye,

b) polgári zavargás, sztrájk, tüntetés, felkelés, zendü- lés, fosztogatás, úttorlasz, egyéb erőszakos cse- lekmény következménye,

c) azbesztózis,

d) bármilyen típusú járvány,

e) bármely fertőző betegség, ettől való félelem, vagy fenyegetettség, függetlenül attól, hogy a félelem, illetve fenyegetettség vélt, vagy valós,

f) ionizáló sugárzás, nukleáris, mérgező biológiai, vagy vegyi anyagok olyan kibocsátása, kiszökése, amely közvetlenül, vagy közvetve nukleáris sugár- zást, radioaktív vegyi, biológiai szennyezést ered- ményez.

14.2. Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi eseményekre:

a) a biztosított jövedelmi, pénzügyi, vagy vagyoni helyzetével összefüggően közvetlenül, vagy köz- vetetten bekövetkező károkra,

b) foglalkozási betegségből (ártalomból) bekövetkező károkra,

c) bármely robbanószerekkel, robbanó szerkezetek- kel végzett tevékenység során történt, balesetből bekövetkező károkra,

d) bármely hivatásszerűen, versenyszerűen, vagy dí- jazásért űzött sport-tevékenységben (edzésen, ver- senyen) való részvétel során, vagy azzal össze- függésben bekövetkezett károkra,

e) edzőtáborozás során bekövetkezett bármely sport- balesettel összefüggő károkra (a téli sportok kivé- telével),

f) a biztosított szándékos veszélykereséséből eredő, balesetből bekövetkező károkra (kivéve az élet- mentést), ide értve az orvosi előírások szándékos be nem tartásából származó következményeket is,

g) a biztosított részvétele bármely olyan versenyben, vagy versenyre való felkészülésben, amely motoros meghajtású szárazföldi-, vízi- vagy légi-jármű hasz- nálatával jár,

h) a biztosított által vezetett bármely légijármű, vagy 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorral el- látott vízi jármű használata során bekövetkezett balesetekkel összefüggő károkra,

i) bármely katonai, félkatonai, vagy rendőrségi (ren- dészeti) szervezetnél fizikai jellegű szolgálatteljesí- tés alatt bekövetkezett baleset,

j) bármely idegi, vagy elmebeli rendellenesség keze- lése, elnevezésüktől, vagy osztályozásuktól függet- lenül, pszichiátriai és pszichotikus állapotok, bármi- lyen fajta depresszió, illetve elmebaj, kóros elmeál- lapot,

k) szenvedélybetegségek, valamint gyógyszer-, alko- hol-, drog elvonásával vagy túladagolásával össze- függésbe hozható események (pl. alkoholmérge- zés) kárai,

l) napszúrás, fagyás, megemelés,

m) a biztosított terhessége a terhesség 27. hetének kezdetétől, illetve a szülés,

n) bármely olyan betegség, halál, egészségkároso- dás, vagy költség, amelynek oka közvetve, vagy közvetlenül a HIV (Emberi Immunhiányt Okozó Ví- rus) és/vagy bármely HIV-vel kapcsolatos beteg- ség, beleértve az AIDS-t (Szerzett Immunhiányos Szindróma), és/vagy annak bármi mutáns szárma- zékát, vagy változatát,

o) olyan baleset, vagy betegség, amelyet nemi beteg- ség, illetve nemi betegséggel kapcsolatos kór oko- zott, illetve abból származik,

p) kizárólagos kozmetikai célú beavatkozások, ope- ráció, vagy kezelés, fogyókúra-kezelés,

q) terhesség elősegítése, impotencia kezelése, illetve potencia-fokozás,

r) Magyarország határain belül felmerült orvosi költ- ségekre,

s) bármely típusú és formátumú adatvesztésből be- következő károkra,

t) az alábbi, fokozott veszéllyel járó sport-, hobbitevé- kenységből származó károkra:

• ejtőernyőzés,

• siklóernyőzés,

• paplanernyőzés,

• paragliding,

• sárkányrepülés,

• motoros sárkányrepülés,

• vitorlázó repülés,

• segédmotoros vitorlázó repülés,

• hőlégballonozás,

• pályán kívüli: síelés, snowboardozás, szánkózás,

• gumikötél ugrás,

• vízisíelés,

• jet-ski-zés,

• motorcsónakkal vontatott eszközök használata (ba- nán, flyfish, crazy ufo, rixxx),

• vadvízi evezés (rafting), hydrospeed,

• canyoning,

• búvárkodás (40 méternél mélyebb merülés esetén),

• barlangászat,

• vadászat,

• szikla-, hegy- és falmászás,

• hegyvidéki túrázás, hegyi treking, hegyi kerékpározás,

• lövészet, íjászat,

• paintball,

• bázis ugrás,

• rocky jumping,

• surf, windsurf, kitesurf, vitorlázás, tengeri kajak,

• wakeboard, flyboard,

• auto-motor sport,

• via ferrata (klettersteig) túrázás.

14.3. Nem minősülnek biztosítási eseménynek a baleset bekövetkezését megelőzően már sérült, nem ép szer- vek, testrészek, illetve a biztosítási szerződés megkö- tése előtt már meglévő, balesettel, vagy betegséggel okozati összefüggésbe hozható eseményekből szár- mazó károk, utókezelések és kontrollvizsgálatok.

14.4. Nem minősül biztosítási eseménynek az öngyilkos- ság, ide értve az öngyilkossági szándékkal összefüg- gő eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudat- állapotára.

14.5. Nem minősül biztosítási eseménynek a biztosított bár- mely idegi, vagy elmebeli rendellenességével össze- függésbe hozható káresemény. Pszichikai reakciók okozta kóros zavarok esetén a biztosító kizárólag ak- kor teljesít szolgáltatást, ha ezt a jelen feltételek sze- rint balesetnek minősülő esemény okozza.

14.6. Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az orvosi javaslat nél- küli, vagy nem az előírt adagolású gyógyszerszedés- sel okozati összefüggésbe hozható eseményekre.

14.7. Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben:

• a biztosított orvosi tanács ellenére vesz részt az uta- zásban,

• a biztosított, a számára előírt orvosi kezelésnek nem vetette magát alá, vagy nem követte az orvosi utasí- tásokat,

• a biztosított kifejezetten orvosi kezelés céljából tesz utazást,

• a biztosított nem rendelkezik az adott ország előírá- sai szerinti kötelező védőoltásokkal,

• a biztosított kezelését természetgyógyász végezte.

14.8. Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan eseményekre, amelyekben bármely kormány, közhivatal, vagy helyi hatóság jogszerű intézkedése a biztosított vagyontár- gyainak elvételét, vagy károsodását eredményezte.

14.9. Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított – megbí- zási, vagy munkaviszony alapján végzett – fizikai munkavégzésével összefüggésben bekövetkezett káreseményekre.

14.10. Nem minősül biztosítási eseménynek, és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a biztosított által végzett tevékenység során azzal összefüggésben következtek be, hogy a biztosí- tott nem tartotta be az általa végzett tevékenységre vonatkozó – a tevékenység végzésének helye szerint illetékes – hatóság, vagy az adott létesítmény üzemel- tetőjének előírásait, vagy nem használta az adott te- vékenység műveléséhez szükséges védőfelszerelést.

14.11. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított olyan személygépkocsit vezetett, amelynek vezetésé- hez érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, vagy amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye és ezen körülmény a biztosítási esemény bekövetke- zésében közrehatott.

14.12. A Külön feltételekben részletezett országok kivételé- vel, nem minősül biztosítási eseménynek a külföldön bérelt, alábbi járművek használatával okozati össze- függésben bekövetkezett baleset:

• motorkerékpár,

• dzsip,

• quad,

• buggy,

• segway,

• trike,

• kerékpár.

14.13. Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az események- re, amelyek a munkavédelmi szabályok, biztosított ál- tal történő súlyos megszegésével összefüggésben következtek be.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. Jelen biztosítás Általános és Különös feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a 6:63. § (5) bekez- dés kivételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a ha- tályos magyar jog szabályai az irányadók.

15.2. Az Általános és Különös feltételekben is egyaránt sza- bályozottak eltérése esetén a Különös feltételekben foglaltak az irányadók.

15.3. Amennyiben a Különös feltételek másként nem rendel- keznek, jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a káresemény bekövetkezésétől számított egy év alatt évülnek el.

15.4. Jelen biztosítási szerződés kapcsán esetlegesen fel- merülő panaszokat a biztosító központi panaszirodá- jához lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefo- non) vagy írásban (személyesen, vagy más által át- adott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus le- vélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

15.5. A biztosítási szerződés, illetve a tagsági jogviszony létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és meg- szűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére természetes személy fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Bé- kéltető Testülethez.

Székhely: MNB 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, BKKP Pf. 172. Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a természetes személy fogyasztó elő- zetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vi- tás ügy rendezését.

15.6. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése ese- tén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.7. A fentiekben részletezett lehetőségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve természetes személy fogyasztónak nem minősülő fél csak bírósághoz for- dulhat.

15.8. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: H-1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat:

Címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

15.9. Biztosítási titoknak minősül minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – szemé- lyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

15.10. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- ződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó kö-

vetelések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

15.11. A 15.10. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél előze- tes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

15.12. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nél- kül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktar- tási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbizto- sító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazo- kat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

15.13. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezeléséről és védelméről szó- ló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájá- rulásával kezelheti.

15.14. Jelen szerződés kapcsán az ügyfél személyes adata- inak, továbbá egészségi állapotával összefüggő ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelőzően adja meg.

15.15. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggő, általa ke- zelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény ér- vényesíthető.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.16. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megva- lósulásához szükséges mértékben és ideig. Az adato- kat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

15.17. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

15.18. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásá- nak kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügye- lővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezett- ség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adó- kötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgá- lattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gép- járművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, továbbá – a közúti közlekedési bale- setével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű ja- vítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok ál- tal támasztott követelményeket kielégítő adatkeze- lés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül- nek, valamint a harmadik országbeli biztosító szék- helye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosí- tó jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

15.19. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottai- ra is kiterjed.

15.20. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

15.21. A biztosító a 15.18. illetve a 15.20. pontokban, a Bit. a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatá- rozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

15.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írás- beli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, vala- mint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus- finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kap- csolódó kötelezettségét teljesíti.

15.23. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénz- ügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásá- ról szóló törvényben meghatározott bejelentési köte- lezettségének tesz eleget.

15.24. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intéz- ménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonat- kozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megke- reséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét, vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját.

15.25. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Ál- lamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfe- lelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

15.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adat- köre, célja és jogalapja van, és a harmadik ország- ban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tag- államba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

15.27. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

15.28. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amely- ből az egyes ügyfelek személye, vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyele- téről szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történő adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosí- tó a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.

15.29. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesí- tése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szer- ződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerző- désekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a fi- gyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) be- kezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

15.30. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

15.31. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól,

azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá

– az érintett személyes adatainak továbbítása esetén

– az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

15.32. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – adatainak zárolását és törlését.

15.33. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése, vagy továbbítá- sa kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötele- zettség teljesítéséhez, vagy az adatkezelő, adatát- vevő, vagy harmadik személy jogos érdekének ér- vényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adat- kezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása, vagy továbbí- tása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

15.34. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásá- tól számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érin- tett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alap- ján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik ré- szére a tiltakozással érintett személyes adatot koráb- ban továbbította és akik kötelesek intézkedni a tiltako- zási jog érvényesítése érdekében.

15.35. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító

a fentiek szerinti határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meg- határozott módon – bírósághoz fordulhat.

15.36. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év el- teltével, a különleges adatnak, vagy bűnügyi szemé- lyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

15.37. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

15.38. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.39. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel, vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amely- nek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

15.40. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

15.41. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üz- leti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Különöt feltételek

A biztosító jelen szerződésben részletezett szolgáltatásaival az utazással kapcsolatos lehető legteljesebb körű biztosítási védelmet igyekszik nyújtani, már az utazás megkezdése előtt, az utazás tartama alatt, sőt bizonyos esetekben még a haza- érkezést követően is.

A) INDULÁS ELŐTTI SZOLGÁLTATÁSOK

A biztosító a biztosítási szerződés megkötését követően, de még az utazás megkezdése előtt az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

1. Ország-specifikus információk

Az asszisztencia szolgálat az utazás megkezdése előtt az alábbi információkat nyújtja a biztosított kérésére:

a) a célország útlevél- és vízumkövetelményei,

b) a célország vámszabályai,

c) a célországi egészségügyi, oltási, járványügyi elő- írásai.

2. Közlekedési baleset miatt légijárat lekésés

Amennyiben a biztosított az utazás megkezdése előtt 12 órán belül olyan közlekedési balesetet szenved, amely miatt uta- zását az előre foglalt menetrendszerinti légijáraton nem tudja megkezdeni, a biztosító megtéríti a repülőjegy módosításá- nak költségeit, vagy amennyiben 24 órán belül ez nem meg- oldható, a biztosított kérése alapján ugyanazon célállomásra történő eljutáshoz repülőjegy vagy bármely más közlekedési eszközre szóló menetjegy vásárlásának költségeit, legfel- jebb az eredeti repülőjegy árának mértékéig, de maximum a szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg erejéig.

A biztosító szolgáltatásának feltétele az utazás megkezdé- sének lehetetlenülését okozó közlekedési baleset jegyző- könyvvel alátámasztott igazolása, továbbá a fuvarozó arra vonatkozó igazolása, hogy a hivatkozott repülőjegyet nem vették igénybe.

A kár mértékének megállapításhoz minden esetben szükséges az átírás, vagy az új repülőjegy megvásárlásának bizonylata, valamint az eredeti repülőjegy, annak számlája és az útvonal- leírás is.

B) UTAZÁS TARTAMA ALATT NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSOK

I. SürgŐsségi egésiségügyi segítségnyújtás

baleset vagy betegség esetén

Jelen biztosítás szempontjából biztosítási eseménynek mi- nősül a biztosított olyan balesete, betegsége, amelynek kö- vetkeztében, külföldi tartózkodása alatt orvosilag indokoltan, sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul.

A biztosítási esemény időpontja a baleset bekövetkezésének időpontja, betegség esetén a tünetek jelentkezésének idő- pontja.

A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosítási eseményt, annak bekövetkezését követően, lehetőség sze- rint haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül be kell jelen- teni az asszisztencia szolgáltatónak.

A biztosító megtéríti a szükséges és indokolt sürgősségi egészségügyi ellátás – alábbiakban részletezett – számlával igazolt költségeit, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meg- jelölt biztosítási összeg erejéig:

• Telefonos orvosi konzultáció és tanácsadás

• Egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatások

• Sürgősségi gyógyászati szállítás

• Sürgősségi ellátás orvosi költségei

• Sürgősségi fogászati kezelés

• Gyógyszerek és gyógyászati eszközök rendelkezésre bo- csátása

• Átszállítás EEK kórházba

• Hazaszállítás megszervezése

• Baleset vagy betegség miatt felmerülő egyéb költségek

• Hoxxxxxx xazaszállítása

• Koporsó költségei

1. Telefonoз orvoзi konzultáсió éз tаnáсзаdáз Amennyiben a biztosított külföldön, balesetével vagy egész- ségi állapotának hirtelen változásával összefüggésben egész- ségügyi tájékoztatásra tart igényt, a biztosító asszisztencia szolgáltatója lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 2 órán belül magyar nyelvű orvosi konzultációs lehetőséget biztosít.

2. Еgéзzзégügуi зegítзégnуúјtáзi зzolgáltаtáзok

A biztosító asszisztencia szolgáltatója a biztosított bejelenté- sét követően mindent megtesz annak érdekében, hogy a biz- tosított tartózkodási helyére a lehető legrövidebb időn belül állapotának megfelelő szakképzett személyt, vagy orvost küldjön, vagy a biztosítottat szükség esetén az általa megne- vezett helyen a legközelebbi ellátást biztosító intézményhez irányítsa, vagy orvosi ellátást szervezzen számára.

Amennyiben a biztosított egészségi állapota ezt megköveteli, a biztosító asszisztencia szolgáltatója megszervezi a biztosí- tott további egészségügyi ellátását is. Ennek keretében fel- veszi a kapcsolatot a megfelelő egészségügyi intézménnyel, konzultál a kezelőorvossal, tájékoztatja a biztosítottat az igénybe vehető gyógyászati ellátás lehetőségeiről.

A biztosító asszisztencia szolgáltatója a sürgősségi ellátás tartama alatt folyamatosan kapcsolatot tart az ellátó orvos- sal, illetve az egészségügyi intézménnyel, vállalja továbbá, hogy napi rendszerességgel tájékoztatást ad egy, a biztosí- tott által megjelölt személy részére.

3. Ѕürgőззégi gуógуáзzаti зzállítáз

A biztosított balesete, vagy súlyos megbetegedése esetén a biztosító asszisztencia szolgáltatója megszervezi a biztosí- tott sürgősségi gyógyászati szállítását abba a legközelebbi

kórházba, vagy egészségügyi központba, amely megfelelő felszereltséggel rendelkezik a biztosított állapotának leg- megfelelőbb kezeléséhez és átvállalja annak költségeit, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett biztosítási összeg erejéig.

Az igénybevétel helyszínén rendelkezésre álló lehetőségek, a mentési szituáció speciális körülményei, valamint biztosított állapotának súlyosságától függően, a gyógyászati szállítás a rendelkezésre álló lehető legalkalmasabb eszköz igénybe- vételével történik:

a) mentőautóval,

b) mentőhelikopterrel,

c) egyéb speciális mentőjárművel.

4. Ѕürgőззégi ellátáз оrvозi költзégei

A sürgősségi ellátás orvosi költségeinek vonatkozásában a biztosító asszisztencia szolgáltatója kizárólag az alábbi szol- gáltatások – az igénybevétel helyszínén szokásos – a bizto- sított állapota alapján indokolt mértékű ellátásának költsége- it téríti, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg erejéig:

a) ambuláns orvosi vizsgálat, gyógykezelés (például érzéstelenítés) díja (kórházi és kórházon kívüli or- vosi költségek, beleértve a laboratóriumi vizsgála- tokat, a mentőszolgálat (a kórházba, illetve kórház- ból történő szállítás) költségeit is,

b) gyógyszerek, vagy gyógyáruk költsége,

c) bármely mentőszolgálat által végzett, bármely mó- don megvalósult betegszállítás, mentés költsége,

d) kórházi gyógykezelés költségei max. 30 nap tar- tamra

(1) fekvőbeteg kórházi ellátásának költségei,

(2) kórházi szoba (többágyas) és ellátás költségei,

(3) műtőhasználat, az intenzív szoba és az Ambu- láns Központ díjai,

(4) orvosi honorárium,

(5) röntgen és laborvizsgálatok, intenzív ellátás költ- ségei,

(6) műtéti költségek,

e) gyógyászati segédeszközök költségei (pl. mankó, térd-, könyök- és vállrögzítő stb.)

f) transzfúziók, művégtagok, vagy műszemek költsé- gei, (ezen eszközök javításának és pótlásának ki- zárásával), protézisek költségei,

g) szakképzett nővéri ellátás költségei kórházban és kórházon kívül,

h) sürgősségi terhességi, vagy szülészeti ellátás a terhesség 26. hetének végéig.

5. Ѕürgőззégi fоgáзzati kezeléз

Amennyiben a kockázatviselés ideje alatt a biztosított bale- set következtében, illetve nem baleseti eredetű közvetlen fáj- dalomcsökkentésre irányuló, akut fogbetegsége esetén, sür- gősségi fogászati és/vagy szájsebészeti ellátásra szorul, a biztosító asszisztencia szolgáltatója megszervezi a fogászati ellátást és átvállalja annak költségeit a szolgáltatási táblázat- ban megadott fogankénti limit értékéig, legfeljebb két fog esetében. A fogorvosi ellátás költségeinek közvetlen ellátó felé történő rendezését a biztosító nem vállalja, ezeket a biz- tosított a hazaérkezést követően benyújtott dokumentumok alapján érvényesítheti.

Nem minősül biztosítási eseménynek és a biztosító nem té- ríti meg a fogpótlás, a protézis, a végleges koronák és/vagy műfogak beépítésével kapcsolatos költségeket, a hídkészí- tés és -javítás, a fogkőeltávolítás, a fogszabályozás és egyéb, fogkozmetikai, parodontológiai kezelések, valamint az utazás előtt már megkezdett és nem befejezett fogászati kezelésekkel összefüggésben felmerülő további költségét.

6. Gуógузzerek éз gуógуáзzati зegédeзzközök rendelkezéзre bосзátáзa

Abban az esetben, ha a biztosított egészségi állapota olyan fontos gyógyszerek, illetve gyógyászati segédeszközök al- kalmazását igényli, amelyek a biztosított tartózkodási helyén nem szerezhetőek be, a biztosító asszisztencia szolgáltatója minden ésszerű és rendelkezésre álló lehetőséget felhasz- nál arra, hogy a szükséges gyógyszereket, illetve gyógyászati segédeszközöket a biztosított részére eljuttassa, a vonatko- zó jogszabályok figyelembevételével. A biztosító kifizeti a szállítási költségeket, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg erejéig, de a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök beszerzési költsége a bizto- sítottat terheli, kivéve, ha az a biztosított sürgősségi ellátásá- val közvetlen összefüggésben vált szükségessé.

7. Átзzállítáз EEK kórházba

Amennyiben a biztosított sürgősségi ellátása olyan kórházban kezdődik, amelyben történő ellátásra az EEK kártya nem nyújt fedezetet, de további orvosi kezelésére van szükség és a biztosított egészségi állapota lehetővé teszi, hogy elhagy- ja a kórházat, vagy egészségügyi intézményt, a biztosító döntése alapján az asszisztencia szolgálat megszervezi a biztosított valamely EEK kórházba történő átszállítását és vállalja annak költségeit, legfeljebb a szolgáltatási táblázat- ban meghatározott biztosítási összeg erejéig, amennyiben a biztosított rendelkezik érvényes, és az adott egészségügyi ellátás igénybevételére feljogosító EEK kártyával.

A biztosítónak jogában áll bármely, már megkezdett egész- ségügyi szolgáltatás más intézményben történő folytatását (pl. EEK kórház) kezdeményezni és megszervezni, amennyi- ben ezt a biztosított állapota lehetővé teszi és egészségi ál- lapotának veszélyeztetése nélkül ez megvalósítható.

A biztosító nem vállalja azon többletköltségek megtérítését, amelyek annak következtében merültek fel, hogy a biztosító

– a biztosított együttműködésének hiánya miatt – nem tudta a biztosítottat a gyógykezelés folytatása céljából valamely EEK, vagy magyarországi kórházba átszállítatni.

8. Нazaзzállítáз megзzervezéзe

Amennyiben a biztosított külföldön folyamatosan sürgősségi ellátás alatt áll, vagy kezelése befejeződött, de orvosi szem- pontból állapota alapján nem maradhat az eredetileg terve- zett utazási tartam végéig, vagy nem képes az eredetileg ter- vezett módon és utazási eszközzel hazatérni és egészségi állapota lehetővé teszi a hazaszállítást, a biztosító asszisz- tencia szolgáltatója megszervezi a biztosított hazaszállítását és átvállalja annak költségeit.

14 év alatti biztosított hazaszállításához, amennyiben indo- kolt, a biztosító kísérőt is biztosít.

A hazaszállítás módjának és időpontjának meghatározása a biztosító orvosa és a kezelőorvos egyeztetése alapján tör- ténik.

A hazautazást követően a biztosított ellátásával kapcsolato- san Magyarországon felmerült költségeket a biztosító nem vállalja.

9. Baleзet, vagу betegзég miatt felmerülő egуéb költзégek

Jelen esemény kapcsán megtéríti a biztosító a biztosított, illet- ve annak legfeljebb egy fő kísérője számára, valamely biztosí- tási eseménnyel közvetlenül összefüggő, indokolt és számlá- val igazolt utazási költségeit, telefon, fax és egyéb kommuni- kációval kapcsolatos költségeit, legfeljebb a szolgáltatási táb- lázatban meghatározott biztosítási összeg mértékéig.

10. Holtteзt hazaзzállítáзa

A biztosított – a biztosítás tartama alatt okozott biztosítási esemény következtében történő – elhalálozása esetén, a biz- tosító asszisztencia szolgáltatója megszervezi a holttest vo- natkozó előírásoknak megfelelő hazaszállítását. A biztosító legfeljebb az elhunyt utolsó (pl. lakcímkártyával) igazolt lakó- helyére, vagy tartózkodási helyére történő szállítás költsé- geinek megfelelő összeg megtérítését vállalja át.

11. Koporзó költзégeinek térítéзe

Amennyiben a biztosított az utazás alatt, a biztosítás tarta- mán belül meghal és a halálozás helye szerinti jogszabályok a holttestnek koporsóban való szállítását írják elő, a biztosí- tó asszisztencia szolgáltatója megszervezi és kifizeti a nem- zetközi előírásoknak megfelelő koporsó beszerzését, legfel- jebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg mértékéig.

II. Utaiási segítségnyújtási siOlgáltatásOk

1. Idő előtti hazautazáз

Amennyiben a biztosítással fedezett utazás tartama alatt a biztosítottnak, a biztosított házastársának, vagy élettársának Magyarországon tartózkodó közeli hozzátartozója, hozzátar- tozója meghal, vagy életveszélyes állapotba kerül, a biztosí- tó asszisztencia szolgáltatója megszervezi a biztosított szá- mára az idő előtti hazautazást és átvállalja annak költségeit, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott biz- tosítási összeg erejéig, amennyiben az idő előtti hazautazás napja legalább két (2) nappal a biztosítás tartamának lejára- ta elé esik.

2. Тartózkodáз meghoззzabbítáзa

Orvosilag indokolt esetben, illetve amennyiben a biztosított orvosi ellátását, vagy kórházi elbocsátását követő egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy az eredetileg tervezett idő- pontban és/vagy utazási módon utazzon haza, a biztosító asszisztencia szolgáltatója megszervezi a biztosított – illetve a biztosított kérése alapján – a vele külföldön tartózkodó plusz egy fő szállodai elhelyezését és ennek legfeljebb 7 éj- szakára vonatkozó költségeit átvállalja, legfeljebb a szolgál- tatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg erejéig.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatási táblázat- ban feltüntetett limiten belül a biztosító megszervezi a biz- tosított, illetve – a biztosított kérése alapján – a vele külföl- dön tartózkodó plusz egy fő számára a tartózkodás meg-

hosszabbítása miatt szükséges későbbi hazautazást és át- vállalja annak többletköltségeit.

3. Beteg gуermek látogatáзa

Szülői kíséret nélkül utazó 14 és 18 év közötti biztosított kül- földön bekövetkező balesete, vagy 4 napnál hosszabb kór- házi kezelését igénylő balesete, megbetegedése, vagy életve- szélyes állapota esetén, a biztosító a biztosított egy közeli hozzátartozója, vagy gondviselője részére megtéríti a beteg- látogatással kapcsolatos számlával igazolt utazási és legfel- jebb 7 éjszakára kiterjedő szállodai tartózkodásának költsé- geit, legfeljebb a szolgáltatási táblában meghatározott mér- tékig.

4. Ѕürgőззégi utazáзi költзégek beteglátogatáз eзetére A biztosítottnak a biztosítás tartama alatt bekövetkezett ba- lesete vagy betegsége esetén, amennyiben a kórházi ellátás tartama előreláthatólag a 10 napot meghaladja, vagy a bizto- sított életveszélyes állapotba kerül, a biztosító megszervezi a biztosított által megjelölt személy részére a biztosított tar- tózkodási helyére történő oda-vissza történő utazást, megté- ríti annak költségeit, valamint a szállodai tartózkodás költsé- geit, legfeljebb 7 éjszakára a szolgáltatási táblázatban feltün- tetett értékhatárig.

5. Gуermek hazaзzállítáзa

Amennyiben a biztosított az utazás tartama alatt bekövetke- ző balesete, megbetegedése, vagy halála miatt, a vele együtt utazó – jelen szerződésben biztosított – egy, vagy több, 14 év alatti gyermek felügyelet nélkül marad, a biztosító asszisz- tencia szolgáltatója megszervezi a gyermek(ek) hazautazását és annak költségeit átvállalja.

6. Тolmáсззzolgálat

A biztosított külföldön bekövetkező balesete, betegsége vagy gépjárművének meghibásodása esetén, amennyiben a biz- tosítottnak tolmácsra lenne szüksége, a biztosító assziszten- cia szolgáltatója megszervezi és megfizeti az indokoltan igénybe vett tolmácsolási költségeket.

7. Biztoзított зzemélу felkutatáзa

Amennyiben a biztosított tartózkodási helye külföldön, vala- mely sürgősségi ellátást igénylő baleset, vagy betegség mi- att ismeretlenné válik, a biztosító asszisztencia szolgáltatója vállalja a biztosított felkutatásának megszervezését és meg- téríti annak költségeit, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett értékhatárig.

8. Pénzзegélу közvetítéзe

Amennyiben a biztosított külföldön, önhibáján kívül sürgős anyagi segítségre szorul, a biztosító asszisztencia szolgálta- tója – legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg erejéig – vállalja annak az összegnek a biz- tosítotthoz történő eljuttatását, amelyet a biztosított bármely hozzátartozója Magyarországon a biztosítónak befizet.

A valutaváltás és tranzakciós költségek a biztosítottat terhe- lik.

9. Informáсió útiokmánуok elveзztéзe eзetén Amennyiben a biztosított az utazás tartama alatt útlevelét, forgalmi engedélyét, jogosítványát, menetjegyét, bankkártyá- ját, vagy más készpénz-helyettesítő fizetőeszközét külföldön elveszítette, azt tőle eltulajdonították, vagy bármely ok miatt

megsemmisült, a biztosító asszisztencia szolgáltatója segít- séget nyújt az iratok, fizetőeszközök pótlásának megszerve- zésében.

10. Légiјárat kéзéзe, јárattörléз az utazáз tartama alatt Amennyiben valamely menetrendszerű légijárat a külföldi utazás során, a menetrendtől eltérően, bármely okból (pl. já- rattörlés) 6–12, illetve 12 órát meghaladóan késik és a légi- társaság írásban igazolja a késés időtartamát (vagy a járat- törlés tényét), valamint, hogy a biztosított érvényes menet- jeggyel utasként a légijárattal utazott, a biztosító megtéríti a késés tartamához rendelt szolgáltatási táblázatban feltünte- tett biztosítási összeget.

A biztosítás időtartama alatt – a járatkésések (járattörlések) számától függetlenül – térítés a szolgáltatási táblázatban fel- tüntetett összeg erejéig történik.

A Magyarországra történő hazautazással kapcsolatos járat- törlés, járatkésés esetei külön biztosítási eseményben kerül- tek meghatározásra. Az ilyen típusú követelésekre alapított kártérítési igények jelen biztosítási esemény tekintetében nem térülnek.

Amennyiben a biztosított olyan balesetet szenved, amelynek következtében a biztosított eltűnik és holttestét nem találják meg a baleset időpontját követő 365 napon belül, valamint a baleset ténye és az okozati összefüggés bizonyítást nyer, akkor a szerződés minden egyéb feltétele és kikötése értel- mében a biztosító a biztosítottat halottnak tekinti és a bale- seti halál esetére járó szolgáltatás kifizetését teljesíti.

Amennyiben a biztosítási összeg kifizetése után bármikor ki- derül, hogy a biztosított mégis életben van, valamennyi kifi- zetést a biztosító részére teljes mértékben vissza kell fizetni.

Amennyiben a biztosított elhalálozását megelőzően ugyan- azon biztosítási eseményből következően baleseti maradan- dó egészségkárosodásra (rokkantság) vonatkozóan a bizto- sító már teljesített szolgáltatást, a baleseti halál biztosítási összegét a már kifizetett szolgáltatási összeggel csökkenti.

2. Légikataзztrófa

Amennyiben a biztosított légikatasztrófa során, vagy ennek következtében 365 napon belül elhalálozik, a biztosító kifizeti a kedvezményezett(ek)nek a szolgáltatási táblázatban meg- jelölt biztosítási összeget.

1. Baleзeti halál

III. BalesetbiitOsításOk

3. Baleзeti maradandó telјeз rokkantзág

Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden

Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más októl függetlenül a baleset időpontját követő 365 napon belül a halálát okozza, a biztosító kifizeti a kedvezmé- nyezett(ek)nek a szolgáltatási táblázatban megjelölt biztosí- tási összeget.

egyéb októl függetlenül a baleset időpontját követő kettő éven belül a teljes 100%-os maradandó rokkantságát okozza, és ezen rokkantság az utolsó tizenkét (12) egymást követő hó- napban folyamatosan fennállott és a kétéves időszak végén is maradandó volt, úgy a biztosító kifizeti a szolgáltatási táb- lázatban megjelölt biztosítási összeget.

Rokkantзági táblázat

Кároзodáз јellege	Rokkantзági fok (%)
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	70%
Egyik felső végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	65%
Egyik felső végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	60%
Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	60%
A beszélőképesség teljes elvesztése	60%
Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	50%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	30%
Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	30%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép	30%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	20%
Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	10%
A szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	5%
Az ízlelőképesség teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy működésképtelensége	2%
Az ujjak (a hüvelykujj kivételével) és a lábujjak izületmerevsége esetén a nevezett tagok elvesztésére megállapított térítésnek 50%-át fizeti a biztosító.

A biztosító a rokkantság jellegének, maradandóságának és mértékének egyértelmű orvosi megállapítását megelőzően szolgáltatást nem teljesít. A rokkantság jellegét, maradandó- ságát és mértékét legkésőbb a biztosítási esemény bekövet- kezését követő kettő éven belül meg kell állapítani.

Maradandó teljes rokkantságot okozó baleset következtében a biztosított képtelenné válik bármely olyan foglalkozásnak, vagy munkának a gyakorlására, amelyért fizetést, vagy nye- reséget realizálhat és amelyre végzettsége, képzettsége, vagy gyakorlata képessé teszi.

Jelen biztosítási esemény vonatkozásában a biztosító nem téríti meg a baleset következtében kialakuló hátrányos esz- tétikai következmények, illetve egyéb (pl. szociális, anyagi stb.) hátrányok miatt támasztott követeléseket.

4. Baleзeti maradandó réзzlegeз rokkantзág Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a baleset időpontját követő 365 na- pon belül a jelen fejezetben meghatározott egészségkároso- dáshoz vezet, a biztosító kifizeti a rokkantsági táblázatban megjelölt biztosítási összeg adott egészségkárosodásra meghatározott százalékát.

A rokkantság fokát a Rokkantsági Táblázatban foglaltakat is figyelembe véve, a biztosító orvosa állapítja meg, a testi funk- cióvesztés, a szövődmények és a balesetből eredő egyéb sérülések figyelembevételével.

A maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a tényleges munkaképesség csökkenésétől, a biz- tosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől.

A biztosító orvosát más orvosok, illetőleg orvos-szakértői testületek döntése nem köti.

A rokkantsági táblázatban nem említett maradandó rokkant- ság (egészségkárosodás) a táblázatban szereplő esetekkel való összehasonlítás alapján, súlyosságával arányosan kerül elbírálásra, a biztosított foglalkozásának figyelmen kívül ha- gyásával. A maradandó rokkantság mértékét a biztosító or- vosa állapítja meg.

A biztosított számára a jelen biztosítási esemény alapján nyúj- tott fedezet megszűnik, amikor a teljes biztosítási összeg ki- fizetése megtörtént.

Ugyanazon balesetből származó, több egészségkárosodás esetén az egyes egészségkárosodásra fizetendő százalékos értékek összegzésre kerülnek, de a szolgáltatás teljes össze- ge nem haladhatja meg a teljes biztosítási összeget.

5. Baleзeti kórházi napi térítéз

Amennyiben a biztosított az utazás tartama alatt külföldön olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül, az utazás előre tervezett tartama alatt, illetve a hazaérkezést követően Magyarorszá-

gon folyamatos kórházi fekvőbeteg kezelését eredményezi, a kórházban töltött – legfeljebb 50 – ápolási napra kifizeti a szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeget.

Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg ellátásban részesült személynek minősül, akit orvosi ellátás igénybevé- tele céljából a kórházba, több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvétel és elbocsátás napja kö- zött, minden éjszakát a kórházban tölt, az orvosi ellátással összefüggésben.

A kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást azokra a napokra, ame- lyeken a biztosított nem tartózkodik a kórházban, vagy az ott-tartózkodásának tartama 24 óránál rövidebb, a kórházba történő felvétel, vagy az onnan történő elbocsátás napjának kivételével.

IV. POggyásibiitOsítás

1. Рoggуáзzзérüléз, -elveзzéз

1.1. Úti poggyász

Amennyiben a kockázatviselés ideje alatt, külföldön a bizto- sított Magyarországról magával vitt útipoggyásza (személyes tulajdonú tárgyai, vagy amelyekért felel), továbbá ruházata:

• baleset, tűz, vagy elemi kár következtében megsérül, meg- semmisül,

• azokat ellopják, elrabolják,

a biztosító megtéríti a keletkezett kárt, annak valóságos mér- tékéig, legfeljebb azonban a szolgáltatási táblázatban meg- jelölt biztosítási összeg erejéig, a csomagonkénti, illetve tár- gyankénti limit figyelembevételével.

Megtéríti továbbá a biztosító a szállító hibás teljesítése által okozott kár szállító által nyújtott, kártérítéssel nem fedezett részét, a keletkezett kár valóságos mértékéig, legfeljebb azonban a szolgáltatási táblázatban megjelölt biztosítási összeg erejéig, a csomagonkénti, illetve a tárgyankénti limit figyelembevételével.

A biztosító a kártérítés mértékét a károsodott, illetve eltulajdo- nított vagyontárgyak kárkori, avult értéke alapján állapítja meg.

A biztosító teljesítési kötelezettsége a bőröndökre szerelt különböző görgők, zárak, csatok, cipzárak (húzózárak), sínek, fogantyúk, húzókarok stb. sérülése esetén együttesen 10 000 forintig terjed szerződésenként.

A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést meg- tenni a biztosított vagyontárgyak biztonsága érdekében, illet- ve eltűnés esetén azok visszaszerzéséért.

1.2. Csomagonkénti és tárgyankénti limit

A biztosító jelen biztosítási eseménnyel kapcsolatos teljesí- tési kötelezettségét a szolgáltatási táblázatban feltüntetett csomagonkénti és tárgyankéti limit figyelembevételével nyújtja. Jelen biztosítási esemény vonatkozásában a tárgyak és tartozékaik, valamint a párban, készletben stb. lévő va- gyontárgyak egy károsodott egységnek minősülnek, káraik páronként, készletenként stb. a tárgyankénti limit figyelem- bevételével térülnek.

1.2.1. A biztosító teljesítési kötelezettsége kozmetikumok és piperecikkek esetén összességében nem haladhatja meg a

20.000 forintot.

1.2.2. A húszezer forint egyedi értéket meghaladó értékű műszaki cikkek, infokommunikációs- és fotóeszközök kizáró- lag a jogszerű tulajdonlást bizonyító, eredeti dokumentumok biztosítónak történő benyújtása esetén minősülnek biztosí- tott vagyontárgynak.

1.3. Gépjármű csomagterében elhelyezett poggyász lopása Gépjárművek csomagteréből ellopott poggyász esetén a biz- tosító csak abban az esetben téríti meg a kárt, ha az ellopott tárgyak a jármű merevburkolatú, zárszerkezettel biztosított csomagterébe voltak bezárva (melybe kívülről nem lehet be- látni) és az erőszakos eltulajdonítás ténye tárgyi bizonyíté- kokkal és hatósági jegyzőkönyvvel alátámasztható. A gépko- csi lezárt csomagteréből történő eltulajdonítás esetén, a kár- térítési összeg a szolgáltatási táblázatban megjelölt, vonat- kozó biztosítási összeg legfeljebb 50%-a.

1.4. Személyi okmányok pótlása

Az utazáshoz, továbbhaladáshoz elengedhetetlenül szüksé- ges személyi okmányok (pl. útlevél, jogosítvány, biztosított gépjármű forgalmi engedélye) külföldön történt elvesztése, ellopása, vagy sérülése esetén a biztosító legfeljebb a szol- gáltatási táblázatban megjelölt összeghatárig fedezi azok számlával, vagy egyéb bizonylattal igazolt újrabeszerzésének közvetlen költségeit, a poggyászbiztosítás biztosítási össze- gén belül.

1.5. Nem biztosítható vagyontárgyak

Jelen biztosítás kapcsán nem minősül biztosított vagyon- tárgynak és a biztosító nem téríti meg az alábbi vagyontár- gyakkal kapcsolatos kárigényeket:

a) bank- és hitelkártyák kárai,

b) TB-kártya, adóigazolvány, diákigazolvány, egyéb vásárlói kártyák elveszési kárai,

c) a szerződés tartama alatt külföldön vásárolt va- gyontárgyak,

d) készpénz, belföldi, vagy külföldi bankjegyek, csek- kek, postai utalványok, utazási csekkek, utazási je- gyek, bármilyen fajtájú értékpapírok, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv, benzin- és egyéb jegyek vagy valamely szolgáltatás igénybevételére jogosító, pl. kuponok elvesztése,

e) bármely jármű, vagy szállítóeszköz, illetve ezek al- katrészei, tartozékai vagy felszerelési tárgyai (pl. tetőcsomagtartó, tetőbox, utánfutó, autórádió, cd- lejátszó, motoros csomagtároló doboz stb.)

f) kontaktlencsék, hallási segédeszközök, művégta- gok kárai,

g) kulcsok (mechanikus és elektronikus egyaránt), távirányítók kárai,

h) áruminták, szerszámok, munkavégzés céljára szol- gáló eszközök, élelmiszerek kárai,

i) órák, ékszerek, fél- és drágakövek, nemesfémek, nemesszőrmék kárai,

j) műtárgyak, régiségek, gyűjtési értékkel bíró tár- gyak, bútorok kárai,

k) hangszerek, fegyverek, lőszerek,

l) műfog, műfogsor, fogászati híd, fogszabályzó kárai,

m) napszemüveg, bármilyen nem dioptriás (pl. sport) szemüveg, kontaktlencse,

n) élelmiszer, ital és dohányáru, dohányzáshoz kap- csolódó eszközök (pl. pipa, szivarvágó stb.),

o) munkavégzés céljára szolgáló eszközök,

p) légifuvarlevéllel, vagy hajóraklevéllel feladott pogy- gyász kárai,

q) a biztosított személyi szükségletét meghaladó mennyiségben szállított dolgok kárai.

1.6. Kizárások

Jelen biztosítás kapcsán nem minősül biztosítási esemény- nek és a biztosító nem téríti meg az alábbi káreseményekkel kapcsolatos igényeket:

a) a poggyász elvesztése, elhagyása, leejtése, illetve valamennyi, a biztosítottnak vagy a vele együtt utazóknak felróható károkozás a baleset, közleke- dési baleset kivételével,

b) vízbe, folyadékba esés, átnedvesedés okozta ká- rok,

c) törékeny tárgyak törése, kivéve ha azt tűz, vagy a szállító járművet ért baleset okozta,

d) kopás, elhasználódás, gombásodás, vagy rágcsá- lók okozta kár,

e) őrizetlenül hagyott csomag, ruhanemű és szemé- lyes vagyontárgyak kárai,

f) azon gépjárműben lévő poggyászban bekövetke- zett kár, amely poggyászt nem helyeztek el hala- déktalanul a biztosított szálláshelyén,

g) a gépjármű utasteréből, kesztyűtartójából, a gép- járműre szerelt boxokból, ülés alatti tárolókból, vagy bármely ponyvával fedett raktérből eltulajdonított vagyontárgyak kárai,

h) sátorból eltulajdonított vagyontárgyak kárai,

i) olyan kár rombolás, vagy rongálódás, amit a kor- mány, vagy egyéb közigazgatási szerv utasítása miatti késedelem, elkobzás, vagy lefoglalás okozott,

j) olyan kár, rombolás, vagy rongálás, amelyet a lé- gijárművek által keltett nyomáshullámok okoztak,

k) olyan kár, rongálódás, amelyet bármiféle tisztítási, festési, javítási, vagy helyreállítási tevékenység okozott,

l) olyan kár, rongálódás, amit légköri, vagy klimati- kus állapot, illetve bármilyen fokozatosan károsító hatás okozott,

m) állatok által okozott károk,

n) járművek és tartozékai (pl. tetőcsomagtartó, tető- box, utánfutó, autórádió, cd-lejátszó, motoros cso- magtároló doboz, oldaltáska stb.), valamint az azokban bekövetkezett károk,

o) olyan károk, amelyeket nem jelentettek a megfele- lő rendőrhatóságnak, vagy a szállítónak maximum 24 órával a felfedezésük után.

1.7. Káreseménnyel kapcsolatos teendők

Káresemény bekövetkezése esetén a biztosítottnak hala- déktalanul értesítenie kell a következő szervezeteket:

a) a szállítót, abban az esetben, ha a kár, vagy sérü- lés szállítás közben történt,

b) az illetékes rendőri szervet eltűnés, lopás esetén.

A szállítói, illetve a rendőri jelentést a kár bekövetkezésének helyszíne szerinti illetékes szervezetektől kell beszerezni, azok egy példányát a kárigénnyel együtt, a káresemény be- következését követő legkésőbb 30 napon belül kell benyújta- ni a biztosítónak.

1.8. Szállító által okozott károk

Amennyiben a kárt a szállító okozta, a kárigényt először a szállítóhoz kell benyújtani. A biztosító a szállító által meg nem térített károkra nyújt fedezetet, a károsodott vagyontárgyak valóságos értékéig, a csomagonkénti és a tárgyankénti limit figyelembevételével, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott összeg mértékéig.

Szállítói károkozás esetén az eredeti jegyeket, beszállókár- tyát és csomagcédulákat a biztosítottnak meg kell tartani és a kárigénnyel együtt a biztosítónak átadni.

1.9. Többszörös biztosítás

Amennyiben jelen szerződés alapján a biztosítottnak olyan kártérítési igénye keletkezik, amely – jelen szerződéstől füg- getlenül – más biztosítónál is biztosított, a biztosított személy jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.

Az a biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek sze- rint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köte- les fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biz- tosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.

A biztosítók a fentiekben hivatkozott megtérítési igény alap- ján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek meg- felelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-kü- lön felelnének.

Jelen szerződés alapján a biztosító a károsodott vagyontárgy valóságos értékéig, legfeljebb azonban a szolgáltatási táblá- zatban feltüntetett biztosítási összeg erejéig nyújt térítést, a csomagonkénti, illetve a tárgyankénti limit figyelembevételével.

2. Роggуáзzkéзéз

2.1. Biztosítási esemény

Amennyiben a kockázatviselés ideje alatt, Magyarország ha- tárain kívül, a biztosított a légitársaságnál saját nevére szó- lóan, szabályszerűen feladott poggyászát – a külföldre érke- zéstől számított 6 órás várakozási idő elteltét követően – kés- ve kapja meg (azaz poggyásza időlegesen eltűnik), vagy az érkezéskor más poggyászt kap meg, mint amit ténylegesen feladott és a ki nem szolgáltatás, vagy téves kiszolgálás té- nyét a fuvarozó légitársaság képviselőjének írásban a kése- delem észlelését követő 2 órán belül bejelentette, a biztosí- tó kifizeti a poggyász késése miatt külföldön eszközölt, indo- kolt és számlával igazolt sürgősségi vásárlások összegét, a szolgáltatási táblázatban megjelölt, késési tartam intervallu- mokhoz tartozó biztosítási összeg erejéig. Számlával (bizony- lattal) történő igazolás nélkül a biztosító a biztosítási összeg legfeljebb 20%-ának erejéig nyújt szolgáltatást.

2.2. Kizárások

A járattörlés miatti poggyászkésedelem nem minősül bizto- sítási eseménynek.

2.3. A biztosító szolgáltatása

Jelen szolgáltatását a biztosító biztosított személyenként egyszeresen nyújtja, a késedelmet szenvedett csomagok szá- mától függetlenül.

A biztosított akkor is jogosult a poggyász késése miatt külföldön tett sürgősségi vásárlások megtéríttetésére, ha a poggyásza később hiány- és sérülésmentesen megkerült. Ilyen esetben a biztosító a fenti összeghatárok figyelembevételével azoknak a sürgősségi vásárlásoknak a megtérítésére köteles, amelyeket a biztosított a várakozási idő elteltét követően, de még a késve érkezett poggyász tényleges átvétele előtt eszközölt.

2.4. A szolgáltatás korlátozása

Amennyiben a biztosított a légitársaságtól külföldön gyorsse- gélyt kapott és a gyorssegély összege a sürgősségi vásárlá- sok összegét fedezte, a biztosító jelen szolgáltatás alapján nem nyújt kártérítést.

Amennyiben a poggyászkésedelem körülményeire vonatko- zó további vizsgálat egy későbbi időpontban megállapítja, hogy a poggyász elveszett, úgy a jelen kockázatviselés alap- xxx xxxxxxxxxxx került összeg, a poggyászbiztosítás alapján teljesített kárkifizetésből levonásra kerül.

A biztosító szolgáltatását a biztosított hazaérkezését követő- en, Magyarországon nyújtja.

2.5. Káreseménnyel kapcsolatos teendők

A poggyászkésésről azonnal értesíteni kell az érintett szállí- tót, légitársaságot és a késedelemről jegyzőkönyvet kell fel- vetetni a szállítóval. A biztosító nem kötelezhető kártérítés ki- fizetésre, ha a poggyász késése az alábbi okok valamelyike miatt következik be:

a) a csomag elkobzása a vám, vagy bármely más közigazgatási hatóság által,

b) a poggyász, illetve személyes használatú vagyon- tárgyak, légifuvarlevéllel, illetve hajóraklevéllel tör- tént feladása,

c) a szállító alkalmazottai által tartott sztrájk, vagy egyéb szervezett megmozdulás, amely már létezett, illetve amelyet hivatalosan bejelentették az utazás megkezdése előtt,

d) a légijárművet valamely polgári légihatóság kivonta a forgalomból, és erről az utazás megkezdése előtt a szállítónak értesítést küldtek.

V. JOgvédelmi segítségnyújtás

1. Jоgi képviзelet éз ügуvédi költзégek

Amennyiben a biztosítottat közlekedési baleset, gondatlan- ság, bűncselekmény, szabályszegés vagy bármely – jelen feltételekben nem kizárt – sporttevékenység (pl. téli sportok) végzése során előidézett károkozás miatt letartóztatják, illet- ve letartóztatását kilátásba helyezik, a biztosító assziszten- cia szolgáltatója megszervezi a biztosított védelmét és gon- doskodik a biztosított jogi képviseletéről.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd felmerült, az adott országban általában elfogadott díjszabás szerint kiállított és számlával igazolt tiszteletdíjának költségét legfeljebb a szol- gáltatási táblázatban jelzett összeg erejéig.

A jogvédelmi szolgáltatás kapcsán maga a biztosított is tehet javaslatot az eljáró jogi képviselő személyére, ilyen személy igénybevételéhez azonban minden esetben a biztosító elő- zetes hozzájárulása szükséges.

2. Óvadék előleg

Amennyiben a biztosítottat közúti baleset vagy bármely – je- len feltételekben nem kizárt – sporttevékenység végzése so- rán előidézett károkozás miatt letartóztatják, illetve letartóz- tatását kilátásba helyezik, a biztosító a szolgáltatási táblázat- ban meghatározott biztosítási összeg erejéig VISSZATÉRÍ- TENDŐ előleget folyósít az óvadék letételéhez.

Az előleg kifizetésének napjától számított, 30 nap áll a bizto- sított rendelkezésére, hogy ezt az összeget a biztosítónak visszafizesse. Amennyiben a biztosított az óvadék összegét az illető ország hatóságainak rendelkezése értelmében ezen időhatáron belül visszakapja, köteles azt azonnal a biztosító- nak visszajuttatni.

Ha a hatósági idézésre a biztosított nem jelenik meg, az óva- dék összegének visszafizetése a biztosító számára azonnal esedékessé válik. Amennyiben az óvadék összegét a meg- adott határidőn belül nem térítik vissza, a biztosító igényét jogi úton érvényesíti.

VI. FelelŐsségbiitOsítás

1. Utaз-felelőззég

1.1. Biztosítási esemény

Jelen biztosítási esemény kapcsán megtéríti a biztosító a biz- tosított által, külföldön, a kockázatviselési időszakban szer- ződésen kívüli, harmadik személynek jogellenesen okozott személysérüléses, vagy személyi sérüléssel is együttjáró események kapcsán keletkező tárgyrongálási károkat, leg- feljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg erejéig.

Jelen biztosítás kapcsán nem minősül szerződésen kívüli harmadik személynek, így nem szolgáltat a biztosító a csa- ládtagnak, az utastársnak, ugyanazon kötvényben biztosított más személynek, az alkalmazottnak okozott károk esetén.

A biztosított köteles a tudomására jutott biztosítási eseményt a tudomásra jutást követően haladéktalanul közölni a bizto- sítóval, köteles továbbá minden olyan tájékoztatást is meg- adni a biztosítónak, amely a keletkezett kár körülményeivel, annak mértékével kapcsolatos.

1.2. Kizárások

Jelen biztosítás kapcsán nem minősül biztosítási esemény- nek, így nem szolgáltat a biztosító:

a) a biztosított által szándékosan elkövetett károko- zás esetén,

b) hatóság, vagy bíróság által megállapított pénzbír- ságokra, egyéb büntető jellegű költségekre, továb- bá a károkozó biztosított ezzel kapcsolatos képvi- seleti költségeire,

c) a biztosított olyan megállapodásán nyugvó felelős- ségi esetekre, amelyeket a biztosított saját maga kötött,

d) bármely motoros meghajtású szárazföldi- vagy vízi jármű, légi jármű birtoklásából, karbantartásából, használatából, be- és kirakásából eredő felelősség károkra,

e) bármely lőfegyver használatával, vagy annak bir- toklásával közvetlenül, vagy közvetett módon összefüggő károk esetén,

f) ha a kárt a biztosított, vagy más olyan személy – akiért a biztosított felelősséggel tartozik – tulajdo- nában lévő állat okozta,

g) a biztosított által tulajdonolt, birtokolt, bérelt vagy bérbe adott ingatlan (földterület, épület, építmény), vízi jármű, vagy légijármű vonatkozásában felme- rülő felelősség esetén,

h) bármely a biztosított külföldön történő munkavég- zésével kapcsolatos kár esetén,

i) a biztosított kereskedelmi, üzleti tevékenységéből, ügyletéből származó kár esetén,

j) fertőző betegségeknek a biztosított által történő át- adásából eredő felelősség esetén,

k) szexuális zaklatásból, fizikai erőszak, vagy pszichi- kai kényszer alkalmazásából származó felelősség esetén,

l) olyan szerek használatából, eladásából, előállítá- sából, átadásából, szállításából, vagy birtoklásából eredő felelősség, melyet az illetékes hatóság kábí- tószernek minősített,

m) olyan felelősség, amely egy másik biztosítás, vagy jogszabály alapján megtérül,

n) a környezetszennyezést, vagy környezeti ártalma- kat okozó károkra,

o) hatósági engedélyhez kötött tevékenységek, ilyen engedély nélküli folytatásával összefüggő károkra,

p) amennyiben a biztosító felhívása ellenére a károko- zás körülményeit a biztosított nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna.

1.3. A szolgáltatási kötelezettség korlátozása

Amennyiben több személy közösen okoz kárt és így a biz- tosított felelőssége a károkozókkal egyetemleges, a biztosí- tó helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságá- nak mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának ará- nyát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy tekinti, hogy a kár a károkozók és a biztosított között egyenlő arány- ban oszlik meg.

A biztosító a jelen szerződés alapján kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha bebizonyo- sodik, hogy a biztosítási eseményt a biztosított szándéko- san, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.4. Teendők kár esetén

Kár esetén a biztosítottnak azonnal kapcsolatba kell lépnie a biztosító asszisztencia szolgálatával, amint tudomására jut, hogy a bekövetkezett káresemény más személy testi sérülé- sét, vagy bármely vagyontárgy megrongálódását eredmé- nyezte.

A biztosító előzetes írásbeli jóváhagyása nélkül tett felelős- ség elismerés, egyezség, vagy fizetési ígéret hatálya a biz- tosítóra nem terjed ki.

A biztosító fenntartja a jogot, hogy a biztosított védelmét az ellene támasztott kárigénnyel kapcsolatban saját hatásköré-

ben xxxxxxx és ebből a célból a biztosított nevében járjon el. A biztosítónak jogában áll a védelmet úgy irányítani, ahogy ezt a legmegfelelőbbnek tartja.

A védelmi eljárás során a biztosított köteles a biztosítót teljes mértékben segíteni, és valamennyi, számára hozzáférhető információt és dokumentumot a biztosító rendelkezésére bo- csátani. Az ezen kötelezettségek elmulasztásából eredő ká- rok a biztosítottat terhelik.

2. Szállodai felelőззégbiztoзítáз

Jelen biztosítási esemény kapcsán megtéríti a biztosító a keletkezett kár mértékéig, legfeljebb azonban a szolgáltatási táblázatban meghatározott biztosítási összeg – 10% ön- résszel csökkentett – mértékéig a biztosított által, külföldön az őt elszállásoló szállodának, vendéglátóhelynek az adott létesítmény berendezésében okozott azon dologi károkat, amelyekért a biztosított az adott ország joga szerint helytáll- ni tartozik. A szolgáltatási összegen belül megtéríti továbbá a biztosító a keletkezett kár enyhítésével és megállapításával kapcsolatos költségeket, továbbá a peren kívüli, vagy bíró- sági eljárás költségeit.

A biztosított köteles a tudomására jutott biztosítási eseményt a tudomásra jutást követően haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutás időpontját követő 24 órán belül közölni az asszisztencia szolgáltatóval, köteles továbbá minden olyan tájékoztatást is megadni, amely a keletkezett kár körülmé- nyeivel, annak mértékével kapcsolatos.

A felmerült költségeket a biztosító közvetlenül fizeti az adott szállodának, vendéglátóhelynek, a károsult kárigényét azon- ban közvetlenül a biztosítóval szemben nem érvényesítheti. A biztosító csak azt követően nyújt szolgáltatást, miután a biztosított az őt terhelő önrész összegét a szállodával szem- ben kiegyenlítette.

C) UTAZÁS UTÁNI SZOLGÁLTATÁSOK

1. Magуarorзzágra érkező légiјárat kéзéзe

Amennyiben a biztosított Magyarországra történő hazauta- zása során – valamely menetrendszerű légijárat törlése, vagy késése miatt – az eredeti érkezési időponthoz képest 6 órát meghaladóan késve érkezik és emiatt lakóhelyére, tartózkodási helyére történő továbbutazása az eredetileg ter- vezett módon már nem lehetséges, a biztosító megtéríti a ké- sés miatt indokoltan felmerült és számlával igazolt hazauta- zással kapcsolatos többletköltségeket, vagy egy éjszakára vonatkozó szállodai elhelyezés költségét a szolgáltatási táb- lázatban feltüntetett összeghatárig.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a légitársaság késésre és annak időtartamára vonatkozó írásos igazolása illetve, igazolás arról, hogy a biztosított érvényes menetjeggyel utas- ként a késést szenvedett légijárattal utazott.

D) TERRORIZMUS

Jelen szerződés biztosítási védelme – valamennyi biztosítá- si esemény tekintetében – kiterjed a terrorcselekmény vétlen elszenvedőjét ért káreseményekre, amennyiben a kárese- mény országa a kockázatviselés megkezdésének napján nem szerepelt a Külgazdasági és Külügyminisztérium kiutazás szempontjából nem javasolt országok listáján (xxxx://xxxxxxx- xxxxxxxxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxx-xxx-xxxxxxxx-xxxxxxxx).

A biztosító térítésének felső határa – az egy szerződésben biztosított valamennyi természetes személyt érintően, összesen – a szolgáltatási táblázatban feltüntetett biztosítá- si összeg, függetlenül az adott szerződésben biztosított sze- mélyek számától.

Gépjárxű tegíttégnyújtát – auto attittance

Jelen gépjármű segítségnyújtási biztosítás a KöBE „Last Minute” alapbiztosításának kiegészítő biztosítása, amely az alapbiztosítás általános feltételeivel együtt érvényes, legfel- jebb 30 napra köthető.

Jelen kiegészítő biztosítás biztosítási díjának megfizetése ellenében a biztosító a kockázatviselés időtartama alatt leg- feljebb egy biztosítási eseményre vonatkozóan az alábbi szolgáltatások teljesítését vállalja.

Biztosítási esemény: a biztosított gépjármű a kockázatvise- lés tartama alatt, a biztosítás területi hatálya alá tartozó va- lamely ország területén történő közlekedési baleset vagy műszaki meghibásodás miatti menetképtelenné válása.

1. Menetképtelenné vált gépјárművel kаpсзolаtoз зegítзégnуúјtáз

Amennyiben valamely, a biztosítás területi hatálya alá tartozó országban az utazás tartama alatt a biztosított személy által

„A” vagy „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető biztosított jármű bármely ok miatt (pl. közlekedési baleset, műszaki meghibásodás stb.) menetképtelenné válik, amelynek követ- keztében a biztosítottnak helyszíni segítségre van szüksége, a biztosító asszisztencia szolgáltatója tájékoztatást nyújt az adott helyszín közelében elérhető és adott problémát megol- dani képes szolgáltató (pl. autómentő szolgálat, autóköl- csönző, szerviz, márkaszerviz, gumijavító, benzinkút stb.) el- érhetőségéről, nyitvatartásáról, az adott helyszíntől való tá- volságáról, a megközelítés legcélszerűbb módjáról.

2. Menetképtelenné vált gépјármű helузzíni јаvítáза Amennyiben valamely, a biztosítás területi hatálya alá tartozó országban az utazás tartama alatt a biztosított személy által

„A” vagy „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető biztosított jármű defekt, az akkumulátor lemerülése vagy biztosíték meg- hibásodása miatt menetképtelenné válik, a biztosító asszisz- tencia szolgáltatója megszervezi a hiba helyszíni elhárítását és átvállalja annak kiszállási és munkadíj költségét, legfel- jebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett értékhatárig.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatása nem terjed ki a helyszíni javítás során felmerült anyagköltsé- gekre (pl. új gumiabroncs vásárlása), illetve a helyszíni javí- tás nem megfelelő minőségben történő elvégzéséből eredő hibákra és károkra.

Jelen szolgáltatás területi hatálya a Magyarország területén be- lül bekövetkezett eseményekre is vonatkozik, legfeljebb a szol- gáltatási táblázatban feltüntetett biztosítási összeg 50%-áig.

3. Menetképtelenné vált gépјármű зzervizbe зzállítáза, tároláза

Amennyiben valamely, a biztosítás területi hatálya alá tartozó külföldi országban az utazás tartama alatt a biztosított sze-

mély által „A” vagy „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető biztosított jármű közlekedési baleset, vagy műszaki meghi- básodás miatt menetképtelenné válik és javítása a helyszí- nen nem megoldható, a biztosító asszisztencia szolgáltatója megszervezi a menetképtelen gépjármű legközelebbi, de max. 100 km távolságon belüli és adott meghibásodás javítá- sának elvégzésére alkalmas szervizbe szállítását, vagy az ügyfél kérése alapján a legközelebbi márkaszervizbe történő szállítását.

A szolgáltatási táblázatban feltüntetett összeghatárig a bizto- sító vállalja a gépjármű szállításának, illetve a javítás megkez- déséig esetlegesen felmerült szükségtárolásának – 5 napot meg nem haladó tartamra vonatkozó – költségeit, továbbá a szerviz és a biztosított közötti folyamatos kapcsolattartást a javítás aktuális státuszáról.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgáltatása nem terjed ki a menetképtelen gépjármű megjavításának költ- ségeire, a beszerelt alkatrész- és anyagköltségekre.

Jelen szolgáltatás területi hatálya a Magyarország területén belül bekövetkezett eseményekre is vonatkozik, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett biztosítási összeg 50%- áig.

4. Menetképtelenné vált gépјármű hаzазzállítáза Amennyiben valamely, a biztosítás területi hatálya alá tartozó külföldi országban az utazás tartama alatt a biztosított sze- mély által „A” vagy „B” kategóriás jogosítvánnyal vezethető biztosított jármű közlekedési baleset, vagy műszaki meghi- básodás miatt menetképtelenné válik és annak az adott or- szágban történő javítása 5 munkanapon belül nem oldható meg, a biztosító ezen két feltétel együttes teljesülése esetén megszervezi a menetképtelen gépjármű hazaszállítását, a jármű tulajdonosának, üzembentartójának, vagy a szerződés biztosítottjának állandó lakóhelyére, és átvállalja annak költ- ségeit, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett összeghatárig.

5. Sofőr küldéз

Amennyiben a biztosítás tartama alatt a biztosított baleset vagy betegség következtében vezetésképtelen állapotba ke- rül és a vele együtt utazó útitársak egyike sem tudja hazave- zetni az egyébként üzemképes gépjárművet, a biztosító vál- lalja egy, a biztosított által megjelölt személy Magyarország- ról a biztosított tartózkodási helyére történő utaztatásának megszervezését és annak közlekedési többletköltségét, leg- feljebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett értékhatárig.

6. Külföldön menetképtelenné vált gépјármű utaзainak tovább зzállítáзa, hazaзzállítáзa

Amennyiben a külföldön menetképtelenné vált gépjármű ja- vítása a szervizbe szállítás napján nem fejeződik be, vagy a gépjármű nem javítható, a biztosító vállalja a biztosított sze- mélyek és csomagjaik tervezett célállomásra, vagy a ma- gyarországi állandó lakóhelyre történő eljuttatásának meg- szervezését és annak költségeit. A biztosító mindig a bizto- sított igényeit figyelembe véve, az adott helyzetnek és körül- ményeknek legmegfelelőbb továbbszállítási, hazaszállítási módot szervezi meg.

Jelen biztosítási esemény keretében a fentieken túl a biztosí- tó vállalja továbbá a gépjárművezető megjavított gépjárműért

történő visszautaztatásának megszervezését és költségeit, illetve amennyiben a gépjármű nem javítható, a biztosított utasok legkésőbb a kockázatviselés utolsó napján történő hazaszállításának megszervezését és annak költségeit leg- feljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott szerződé- senkénti összeghatárig, a személyenkénti limit figyelembe- vételével.

7. Ѕzálláзköltзég a јavítáз helуén

Amennyiben a külföldön menetképtelenné vált gépjármű ja- vítása a szervizbe szállítás napján nem fejeződik be, vagy a gépjármű nem javítható, illetve a biztosított személyek tovább- utaztatása a biztosítási esemény napján nem megoldható, a biztosító vállalja a biztosított személyek elhelyezésének meg- szervezését és annak költségeit a javítás befejezéséig, vagy a továbbutaztatás első lehetséges időpontjáig, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban meghatározott szerződésenkénti összeghatárig, a személyenkénti limit figyelembevételével.

Orsiág-speCifikus kiegésiítŐ siOlgáltatásOk tábláiata

XxxXx pÓtdíj megfiietése nélkül igénybe vehetŐ siOlgáltatásOk

Az alábbi táblázatban feltüntetett ország-specifikus fedezetek kizárólag az adott ország területén, a biztosítás tartama alatt bekövetkezett események

vonatkozásában igényelhetők, az Általános és Különös feltételek, továbbá a vonatkozó Külön feltételek figyelembevételével.

Területi hatály	Strand sérülés (tengeri sün, medúza-, csípés rájaszúrás, sárkányhal- harapás	Strand- baleset (banán, flyfish, crazy ufo, paragliding, ringo)	Napsiúrás	VíiispOrt- baleset (jet-ski, vízisí, rafting, flyboard, hydrospeed, surf, windsurf, kitesurf, wakeboard, vitorlázás, tengeri kajak)	HegyispOrt- baleset (hegymászás, hegyvidéki túrázás, hegyi treking, barlangászat, canyoning, hegyi kerékpározás)	Bérelt járművel bekÖvetkeiett baleset (motorkerékpár, dzsip, Quad, buggy, segway, trike, kerékpár)	Fakultatív prOgram lemOndása (biztosítási esemény miatt) személyenkénti térítési limit	AlkOhOl- mérgeiés
Albánia		Fedezve	Fedezve				10.000 Ft
Andorra						Fedezve	10.000 Ft
Ausztria				Fedezve	Fedezve	Fedezve
Azerbajdzsán								Fedezve
Belgium						Fedezve
Bosznia-Hercegovina		Fedezve		Fedezve
Bulgária			Fedezve
Ciprus	10.000 Ft	Fedezve	Fedezve				10.000 Ft
Csehország					Fedezve			Fedezve
Dánia								Fedezve
Egyesült Királyság						Fedezve	10.000 Ft
Észtország								Fedezve
Fehéroroszország								Fedezve
Feröer						Fedezve	10.000 Ft
Finnország								Fedezve
Franciaország		Xxxxxxx	Xxxxxxx	Xxxxxxx	Xxxxxxx	Xxxxxxx
Gibraltár			Fedezve			Fedezve
Görögország	10.000 Ft	Fedezve	Fedezve	Fedezve		Fedezve	10.000 Ft
Grúzia								Fedezve
Hollandia						Fedezve
Horvátország	10.000 Ft	Xxxxxxx	Xxxxxxx	Xxxxxxx		Xxxxxxx
Izland						Fedezve
Írország						Fedezve
Kazahsztán								Fedezve
Kirgizisztán								Fedezve
Koszovó						Fedezve
Lengyelország					Fedezve
Lettország						Fedezve
Liechtenstein					Fedezve	Fedezve
Litvánia						Fedezve	10.000 Ft
Luxemburg						Fedezve
Macedónia						Fedezve
Málta	10.000 Ft	Fedezve				Fedezve	10.000 Ft
Moldova					Fedezve
Monaco						Fedezve	10.000 Ft
Montenegró		Fedezve	Fedezve				10.000 Ft
Németország								Fedezve
Norvégia					Xxxxxxx			Xxxxxxx
Olaszország	10.000 Ft	Xxxxxxx	Xxxxxxx	Xxxxxxx	Xxxxxxx	Xxxxxxx
Oroszország					Fedezve			Fedezve
Örményország								Fedezve
Portugália	10.000 Ft	Fedezve	Fedezve				10.000 Ft
Románia					Fedezve		10.000 Ft
San Marino			Fedezve
Spanyolország	10.000 Ft	Fedezve	Fedezve	Fedezve	Fedezve		10.000 Ft
Svájc					Fedezve	Fedezve
Svédország					Fedezve			Fedezve
Szerbia				Fedezve
Szlovákia					Fedezve
Szlovénia				Fedezve	Fedezve
Tadzsikisztán								Fedezve
Törökország	10.000 Ft	Fedezve	Fedezve	Fedezve		Fedezve	10.000 Ft
Türkmenisztán								Fedezve
Ukrajna								Fedezve
Üzbegisztán								Fedezve
Vatikán			Fedezve				10.000 Ft

Ortzág-tpecifikut kiegétzítő tzolgáltatátok

Xxxxx Xxxxx feltételekben foglalt speciális részletszabályok az Általános és Különös feltételekkel együtt érvényesek. Amennyiben az adott biztosítási esemény vonatkozásában az Általános vagy Xxxxxxx feltételek eltérő szabályokat tar- talmaznak, a jelen speciális feltételekben foglalt szabályozás az irányadó.

➊ Strand зérüléз: Biztosítási eseménynek minősül az adott kiegészítő fedezethez rendelt ország területén bekövetke- zett tengeri sün, medúza, rája vagy sárkányhal okozta olyan sérülés, csípés, szúrás, harapás, amely sürgősségi egész- ségügyi ellátás igénybevételét eredményezi.

Biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a sürgős- ségi ellátás Különös feltételekben részletezett térítésén túl, a kiegészítő fedezeteket tartalmazó szolgáltatási táblázatban feltüntetett összeget téríti, amennyiben az igényérvényesítés- hez szükséges orvosi dokumentációból egyértelműen azono- sítható, hogy a baleset oka, a fentiekben részletezett sérülé- sek valamelyike volt.

0 Strand baleзet: Általános feltételek 14.2. t) pontjában részletezettekkel ellentétben, kizárólag az adott kiegészítő fedezethez rendelt ország területén bekövetkezett sürgőssé- gi egészségügyi segítségnyújtás tekintetében, biztosítási eseménynek minősül az alábbi eszközök használata, vagy tevékenységek gyakorlása során bekövetkezett baleset:

• banán,

• flyfish,

• crazy ufo,

• paragliding,

• xxxxx.

➌ Naрзzúráз: Általános feltételek 14.2. l) pontjában részle- tezettekkel ellentétben, kizárólag az adott kiegészítő fedezet- hez rendelt ország területén bekövetkezett sürgősségi egész- ségügyi segítségnyújtás tekintetében, a napszúrás biztosítá- si eseménynek minősül.

❹ Vízi зрort baleзet: Általános feltételek 14.2. t) pontjában részletezettekkel ellentétben, kizárólag az adott kiegészítő fedezethez rendelt ország területén bekövetkezett sürgőssé- gi egészségügyi segítségnyújtás tekintetében, biztosítási eseménynek minősül az alábbi tevékenységek gyakorlása, illetve az itt felsorolt eszközök használata során bekövetke- zett baleset:

• jet-ski, vízisí,

• rafting, hydrospeed,

• flyboard, wakeboard,

• surf, windsurf, kitesurf,

• vitorlázás, tengeri kajakozás.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, ha az adott eszközt üzemeltető vállalkozás által nyújtott felelősségi és/vagy baleseti fedezet a sürgősségi ellátás költségét nem fedezi, vagy az eszköz üzemeltetője ilyen biz- tosítással nem rendelkezik.

➎ Hegуi зрort baleзet: Általános feltételek 14.2. t) pontjá- ban részletezettekkel ellentétben, kizárólag az adott kiegé- szítő fedezethez rendelt ország területén bekövetkezett sür-

gősségi egészségügyi segítségnyújtás tekintetében, biztosí- tási eseménynek minősül az alábbi, 3500 métert meg nem haladó magasságban, kijelölt útvonalon történt, nem verseny, nem versenyre való felkészülés, nem edzőtáborozás vagy nem szervezett expedíció során bekövetkezett baleset:

• hegymászás, hegyvidéki túrázás, hegyi treking,

• hivatásos barlangász által vezetett barlangászat,

• hivatásos vezető által vezetett canyoning,

• hegyi kerékpározás.

➏ Bérelt јárművel elзzenvedett baleзet: Biztosítási ese- ménynek minősül az adott kiegészítő fedezethez rendelt or- szág területén, az alábbi, helyben bérelt járművek vezetésé- vel, használatával közvetlenül okozati összefüggésben be- következett olyan baleset, amely a biztosított sürgősségi egészségügyi ellátását eredményezi:

• dzsip, buggy, motorkerékpár,

• quad,

• segway, trike,

• kerékpár.

Amennyiben az adott járműtípus vezetése az adott ország szabályai alapján vezetői engedélyhez kötött, a biztosító – valamely biztosított személyre vonatkozó – adott balesettel összefüggő szolgáltatásának feltétele, hogy a balesetet oko- zó biztosított rendelkezzen az adott járműtípus vezetésére jogosító és a baleset időpontjában érvényes vezetői enge- déllyel.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag akkor áll be, ha az adott eszközt üzemeltető vállalkozás által nyújtott felelősségi és/vagy baleseti fedezet a sürgősségi ellátás költ- ségét nem fedezi, vagy az eszköz üzemeltetője ilyen biztosí- tással nem rendelkezik.

❼ Fakultatív рrogram lemondáзa: Kizárólag utazási irodák által szervezett utazás esetén, biztosítási eseménynek minő- sül a Magyarországon, vagy a célországban előre befizetett és eredeti befizetési bizonylatokkal igazolt, a külföldi tartóz- kodás során igénybe venni tervezett, turisztikai célú fakultatív program – jelen szerződésben foglalt valamely biztosítási ese- mény bekövetkezése miatt szükségessé vált – lemondása.

A biztosító az adott fakultatív programra bejelentkezett bizto- sított személyekre befizetett összeget téríti meg, legfeljebb a szolgáltatási táblázatban feltüntetett, személyenkénti limit mértékéig. A szerződés hatálya alatt a biztosító egyetlen fa- kultatív program lemondásával kapcsolatban nyújt térítést.

Jelen esemény kapcsán a biztosító kizárólag akkor szolgál- tat, ha a vonatkozó szolgáltatói szerződés alapján a biztosí- tott nem volt jogosult a befizetett díj teljes összegben történő visszatérítésére, vagy jogosultsága ellenére sem tudta elér- ni a befizetett összeg visszatérítését, noha arra bizonyítható módon kísérletet is tett.

❽ Alkoholmérgezéз: Általános feltételek 14.2. k) pontjában részletezettekkel ellentétben, kizárólag az adott kiegészítő fe- dezethez rendelt ország területén bekövetkezett sürgősségi egészségügyi segítségnyújtás tekintetében, az alkoholmér- gezés biztosítási eseménynek minősül.

Tájékoztató

a távértéketítét keretében kötött biztotítáti tzerződéthez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Főtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételről szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fővárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerződés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére. A szerződésre a biztosítási te- vékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés tekintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. tör- vényt (továbbiakban Tétv.), valamint kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződés esetén a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkal- mazni.

A biztosítási szerződésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerződési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerződési feltételek Egyesületünk honlap- xxx xxxxxxxxxx. A szerződési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerző- dési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és tájékozta- tási kötelezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerző- déskötést megelőző tájékoztatás, a szerződéskötés, valamint a szerződés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerződésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje) a szerződést a szerződéskötés napjától szá- mított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthető ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolha- tó módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelke- zéseknek megfelelően – a biztosítónak elküldi. A felmondás- ról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektro- nikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhet- jük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmon- dásra nyitva álló határidő lejárta előtt megkezdődik. Ha azon- ban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás időarányos dí- ját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonat- kozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elkül- dését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon be- lül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidő a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező fogyasztók a biztosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz fordulhatnak kártérítésért, a nem kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás(ok)ra jelen szerződés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alaptól eltérő – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetőség.

A biztosítási szerződés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tájékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tájékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhető biztosítási fel- tételek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/A), valamint további ügyfélszolgálati irodáinkban;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve elutasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a kérelem benyújtását megelőzően biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvé- nyesítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértéketítét keretében kötött pénzügyi ágazati tzolgáltatáti tzerződétekről

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követő ügyleteket, vagy azonos jellegű, de idő- ben elkülönülten végrehajtott műveletsort foglalnak maguk- ba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés alakiságára vonatkozó előírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott időszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövőben megkötendő ügyletek, illetve műveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, és az árutőzsdei szolgáltatás, valamint az Ön- kéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tag- sági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosult- ságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat cél- jának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerződés: a c) pontban meghatározott szolgáltatá- sokra irányuló szerződés (önkéntes kölcsönös biztosító pénz- tári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyi- latkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag táv- közlő eszközt alkalmaz;

g) távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a fe- lek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szer- ződési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minő- sül szervezett távértékesítésnek egyedi szerződéseknek táv- közlő eszköz útján történő megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerződéskötésre irányu- ló jognyilatkozatát megelőzően – tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére –, kellő időben köteles a fogyasz- tót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következő adatokról köteles tájékozta- tást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevéről (nevéről), székhelyéről, fő te- vékenységi köréről, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címéről,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam- ban székhellyel rendelkező – esetleges képviselőjének ne- véről, címéről, a fogyasztóval való kapcsolattartása címéről, ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltató- nak a szerződés megkötésében közreműködő képviselőjétől eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közreműködő nevéről, címéről, illetve a

szolgáltatóval való kapcsolat jellegéről,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyező vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelő hatóság nevéről, székhelyéről, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetről, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetőségéről,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményről, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövőben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeiről,

bg) a távközlő eszköz használatának a fogyasztót terhelő esetleges többletköltségéről;

c) a szerződésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, il- letve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményei-

ről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fo- gyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor,

cc) a szerződés lejárata előtti egyoldalú megszüntetésé- nek lehetőségéről és következményeiről,

cd) a feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre al- kalmazandó jogról, az előzetes tájékoztatás nyelvéről,

ce) a szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvéről vagy nyelveiről, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötéséről;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésé- re rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetővédelmi Alaptól eltérő – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetőség), amelyhez a fogyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerződéskötési szándé- kát egyértelművé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerződés megkötése előtt további tájékoztatá- si kötelezettséget ír elő, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által előírt szerződéskötést megelő- ző tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdés- ben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezett- ségének is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénz- forgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában előírt tájékoztatást kell meg- adni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fo- gyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követő ügyletek, illetve az azo- nos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétől eltérően, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizáró- lag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy mű- veletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műve- letének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendel- kezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele előtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és te-

lefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerződéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltak- tól eltérően a következőkről köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevéről és a szolgáltatóhoz fűződő viszonyáról,

b) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetőségéről,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeiről,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről (elekt- ronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoz- tatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegéről.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fo- gyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6.

§ (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) be- kezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a tel- jes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6.

§ (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azon- nali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fo- gyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelő- zően – tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegé- re – kellő időben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésre vonatkozó szerződési fel- tételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papí- ron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történt, amely az előzetes tájé- koztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés meg- kötését követően haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerződés fennál- lása alatt bármikor köteles a szerződési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerződés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlő eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- ződéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethető.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerződéstől – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított har- minc nap.

(3) Biztosítási szerződés esetében a fogyasztó a szerző- dést a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerződés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerződés lét- rejöttéről tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a tájé- koztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdések- ben meghatározott határidő elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése sze- rinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájé- koztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdő- dően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idő- ponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyako- rolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a tör- vénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfel- jebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyako- rolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a törvénynek megfele- lő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekez- désekben meghatározott határidő, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §- ának (1) bekezdése, valamint az ingatlanok időben megosz- tott használati jogának megszerzésére irányuló szerződé- sekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1)

bekezdése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerződé- sekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerződéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vők között kötött szerződést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató előzetes megállapodása alapján a har- madik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő le- járta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfele- lően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerző- désben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítot- tan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát ké- pező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elő- írt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő a 6.

§ (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgál- tató a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) határidő lejárta előtt a fogyasztó előzetes hozzájárulása nél- kül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénz- összeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivéte- lével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhez- vételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon be- lül visszatéríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szó- ló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyúj- tott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglal- tak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerző- déstől történő elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közreműködés nélkül működő – automata hívókészülé- ket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szol- gáltató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában hasz-

nálhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kap- csolatot lehetővé tevő távközlő eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti műveletek a fogyasztó- ra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerződés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik or- szág jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harma- dik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdés- ben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrend-

szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követően tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, vala- mint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányel- ve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgál- tatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv ha- tályon kívül helyezéséről – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2021. áprilirában ülér tartára nélkül lefolytatott Küldöttgyűléren

elfogadott módorítárokkal egyréger rzerkezetben)

Jóváhagyta a KöBE ülés tartása nélkül lefolytatott Küldöttgyűlése 2021. április 14-én

UTAS_23OO1_nF_2O21O61O

A K Ö B E A l a p s z a b á l y a

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 0.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfe- lelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfe- lelôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesület- tel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos kö- telezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalás- nál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

48 UTAS_23001_KF_20210610

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyűlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási időszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj előre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási időszak első napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerződés biztosítási időszakából a megelőzően kötött szerződés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fede- zett hátralevő részre eső tagdíj az új szerződés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási időszak közbeni megszűnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerződés hiányában a biztosítási időszakon belül megszűnik, de a megszűnt szerződés ugyanazon biztosítási időszakában új biztosítási szerződés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem kelet- kezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerződés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástech- nikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyeзület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tag- jai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre megha- tározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggően nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetőségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bővítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelőzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával befektet- heti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonat- kozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyeзület tevékenyзégi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körből az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ága- zatok alá tartozó és az Egyesület működésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázato- kat műveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tűz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség

8. 13. Általános felelősség

9. 16. Különböző pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítő kockázatokat is műveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határo- zata alapján függő biztosításközvetítői tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállala- tai részére történő könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

3.1. A tagзági viзzony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyűlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerződést kötő (szerződő)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerződés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés kere- tében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelő nyilatkozattal is megtehető.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerző- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerződése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyeзületi tagзág megзzűnéзe

3.3.1. A tagsági viszony megszűnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszűnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszűnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenőleg szűnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridő utolsó napjának eredménytelen elteltével szűnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnése esetében a tagsági viszony a tag halála időpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszűnéssel egyidejűleg szűnik meg.

3.3.4. Kötelező gépjármű felelősség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármű birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerződést folyamatos díjfizetéssel, legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jog- erőre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerződés idő- közben egyéb okból nem szűnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másola- tának csatolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerződő halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerződés- be szerződőként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerződő he- lyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületből való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület ré- szére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerződése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerződése eseté- ben a legkésőbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerződés a tag kilépési nyilatkozata közlését követően a leg- korábbi évfordulón szűnik meg kivéve, ha a tag szerződése ezen évforduló előtt egyéb okból megszűnik (pl. érdekmú- lás, díj nem fizetés miatti szerződés megszűnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületből, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyűlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetővé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelő határidőn belül írásban kö- zölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésről szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul meg- küldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudo- másszerzést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgató- tanácsi határozat meghozatalát követően a tag biztosítási szerződéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biz- tosítási szerződés ezen alapuló felmondásából eredően az Egyesületet felelősség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történő bármilyen jogcímű befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsőbbséget élve- ző levonásokat követően jogosult elsősorban a tag tagsági viszonyából eredő – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált

– fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, előzményi időszak alapján érvényesítendő összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsődleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai éз kötelezettзégei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes működést elősegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyűlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyűlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintő bármely kérdést felvetni, annak napirendre tűzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a tudomásszerzést követő belül 30 (harminc) napon belül bíró- ság előtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplő biztosítási szer- ződés vagy szerződések alapján áll fenn:

- Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végző árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelősségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelősségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelősségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelősségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszűnése esetén a jogviszonyt meg- alapozó szerződés kockázatviselésének megszűnése és az alapján a tagsági jogviszony megszűnése közötti időtartam- ra, amennyiben a megszűnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerződés vagy szerződések alapján kockázatviselés a tag- sági jogviszony megszűnésével érintett biztosítási időszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztá- son személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelően a rá vonat- kozó jogszabályi előírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselője(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve érte- lemszerűen a Küldötteken keresztül történő közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselője/képviselői változását haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedeleméből eredő következményekért az Egye- sületet felelősség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyeзület зzervezeti felépítéзe

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyűlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelő Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyűléз

4.2.1. Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekből álló Küldöttgyű- lés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyűlése (Területi Küldött- választó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelöléзe

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhető.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthető, vagy az Egyesület székhelyén igényelhető – a jelölt és a jelölő személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körűen kitöltött jelölő lapon, minimálisan teljes bizonyító erejű magánokirati formában lehet. A küldött- jelölt a jelölés elfogadásáról a jelölő lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett előéletű-e vagy sem, valamint arról, hogy ő, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítővel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselő vagy ellenőrző testület tagja. Ezen nyilatkozat tar- talmát a Levezető elnök a küldöttválasztás megkezdése előtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen meg- jelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerűen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölőlap legké- sőbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezető elnök részére eredetben át- adásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek lis- tája az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés helyszínén folyamatosan megtekinthető. A listán már feltűntetett személy to- vábbi jelölése érvénytelen.

4.4. Кüldöttválазztáз

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelően legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyűlés működésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyűlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyűlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyűlést az aktuálisan megválasztott, működő Küldöttgyűlés megalakulásától számított 5 év elteltét meg- előző 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+főváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fővároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelőző naptári hónap első napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fővárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszé- dos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésre vonatko- zó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthető.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyil- vántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyűlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Kül- döttválasztó Gyűlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész szá- mú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttvá- lasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás első Területi Küldöttválasztó Gyűlésére vonatkozó hir- detmény közzétételét megelőző naptári hónap első napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Kül- döttgyűlés létszáma meghaladja a törvényben előírt legfelső mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttvá- lasztó Gyűlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszámot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülő új Küldöttgyűlés létszáma a törvényi előírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsőként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyűlésről szóló hirdetményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszűné- se esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárás- ban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyűlés napja előtt legkésőbb 10 nappal megelőzően internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének ha- tárnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyűlés kezdő időpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tag- sági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyűlés előtti regisztráció során hitelt érdemlően igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles előzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésről közzétett hirdetményben közlésre kerül a Terü- leti Küldöttválasztó Gyűlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttvá- lasztó Gyűlés időpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabá- lyok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyűlés kezdőidőpontját követően, lehetőleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával későbbi időpontra, de legkésőbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés előtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenőrizhető legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselője a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlően (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselője(i) ezen túlmenően a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlően igazolni. Értelemszerűen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag je- len van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülő megismételt Területi Küldöttválasztási Gyűlés az előre meghirdetett na- pirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlé- sen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyűlést az jelenlévő tagok által nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztott Leve- zető Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezető Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetőségét, a szava- zási eljárás alakszerűségét.

4.4.18. A Levezető Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyűlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerűsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyű- lésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés levezető elnökével együtt (választást felügyelő bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyűlés esetleges berekesztéséről. Amennyiben a választást felügyelő bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyűlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Kül- döttválasztó Gyűlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyűlést hív össze. A vá- lasztást felügyelő bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlő igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlő igazolásával (4.4.13.) kap- csolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyűlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a Levezető elnök által felkért személy vezet. A jegyző- könyvet a választást felügyelő bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Gyűlés által megválasztott két jegy- zőkönyv hitelesítő hitelesíti.

4.5. A Küldött jogálláзa

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyűlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyűlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyűléssel összefüggő tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi előírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyűlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdődően az azt követően megválasztásra kerülő új Küldöttgyűlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszűnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat előtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszűnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésőbb a Küldöttgyűlés előtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megér- kező írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszűnése esetén, a megválasztás szerint soron következő pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyűlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületről, annak tisztségviselőiről, tagjairól tudomására jutott mindennemű adat, információ tekinteté- ben, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerősíteni.

4.6. A Küldöttgyűléз kizárólagoз hatáзköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévő, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat ha- táridőben visszaküldő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban megha- tározott célját érintő módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyűlés közötti időszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselőinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzőkönyvvezetőnek és a jegyzőkönyv hitelesítőknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselői és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyűlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyűléз hаtárоzаtkéреззégе, hаtárоzаthоzаtаl

4.7.1. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyűlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a je- lenlévő küldöttek szavazatainak egyszerű (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyűlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejű vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétől függően az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap ér- telemszerű kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendő, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérően, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzőkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyűlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselője(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselő(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselője meghatalmazotton keresztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlő eszköz útján lebonyolított Küldöttgyűlés és az ülés tartása nélküli döntés- hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyűlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyűlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben ré- szesít;

4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

4.7.10.3. xxx ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapí- tása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyűléз öззzеhíváза

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a Kül- döttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyűlés ülésének idő- pontját minimum 15 nappal korábban köteles kitűzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött válasz- tást követő első Küldöttgyűlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívásának sza- bályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyűlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyűlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körül- mény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyűlést megelőző 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévő elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyűlés megtartható az Egyesület székhelyétől eltérő, a Küldöttgyűlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezér- igazgató legkésőbb 30 nappal a Küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra tör- tént javaslat a fenti határidő után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyűlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következő Küldöttgyűlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyűlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyűlések helye és ideje, valamint határozatképtelen- sége miatt megismételt Küldöttgyűlések időpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyűlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyűlés a meghívóban nem szereplő napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyűlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyűlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelő Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyűlést az Igazgatótanács által javasolt napi- renddel 24 órán belüli időpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyűlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyűlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő Küldöttgyűlést a napirendre vonatkozó rész- letes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5 pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikro- fon és webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a résztvevők azonosításának módját.

4.8.13. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő Küldöttgyűlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre egyidejűleg alkalmas elektronikus hírközlő eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hír- közlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevőinek azonosítására, a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történő rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenőrizhetők legyenek. Az elektronikus hírköz- lő eszköz útján tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.

4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5 pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére történő megküldésével kezdeményezi, egyidejűleg megküldi a határozathozatal- hoz szükséges lényegi információkat és írásbeli előterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján tör- ténik. Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitele- sítés-szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozatai- kat a 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektronikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartal- maznia kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szol- gáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia.

4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, erről a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Kül- dött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szer- vezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat ese- tén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács részére, amennyi szavazati jogot képviselő Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása ese- tén.

4.8.17. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg- előzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttek-

kel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnö- ke ír alá.

4.8.18. A Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet

4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszűnéséről,

4.8.18.2. az Egyesület egyesüléséről, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regiзztráció a Küldöttgyűléзhez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyűlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyűlésen jelenlévő va- lamennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyűlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselője(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem termé- szetes személy Küldött képviselője ezen túlmenően képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezető Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását követően vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. jelszó, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazga- tótanács dönt.

4.9.3. A Küldöttgyűlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyűlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyűléз Levezető Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyűlést az Igazgatótanács által előzetesen megbízott levezető elnök, míg az ő akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által előzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezető elnök helyettesre is vonatkoznak.

4.10.2. A Levezető Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetőségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerűségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyűlés a napirendekkel összefüggő felszólalások, észrevételek időtartamát megállapítja, úgy biztosítja az időkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezető Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyűlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyűlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezető Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség időtartamára az Igazgatótanács által előzetesen megbízott Levezető Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyűléз Jegyzőkönyve

4.11.1. A Küldöttgyűlésről írásbeli jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök által javasolt, és Küldöttgyűlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzőkönyvvezető vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvve- zetőt az Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hír- közlő eszköz útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevő Küldöttek és meghívottak azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak té- nyét, illetve a szavazás eredményét.

4.11.2. Bármelyik jelenlévő Küldött indítványára a Küldöttgyűlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetőségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzőkönyv. Az írásbeli jegyzőkönyv a felvétel alapján készítendő el, legkésőbb a Küldöttgyűlést követő 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel- vétel készítését a Küldöttgyűlés érdemi megkezdését követőn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése előtt elhangzot- takról készült írásbeli jegyzőkönyvrészt a Levezető Elnök, a Jegyzőkönyvezető és a két Jegyzőkönyv-hitelesítő köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyagot – a Küldöttgyűlést követő 365 napig, vagy az adott Küldöttgyűlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerős befejezéséig kell megőrizni.

4.11.4. A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök, a Jegyzőkönyvvezető és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a Küldött- gyűlés által megválasztott kettő jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzőkönyv, illetve a felvétel megőrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.11.6. Elektronikus hírközlő eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.

4.12. Mandátumvizзgáló Bizottзág

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyűlés napján és kezdete előtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenőrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenőrzi, megállapítja a jelenlevő küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyűlés Levezető Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenőrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Kül- döttgyűlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezető elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyűlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettő–öt főből álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyűlést megelő- zően eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belső ellenőr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egye- sület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatзzámláló Bizottзág

4.13.1. A Küldöttgyűlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezető Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggő szavaza- tokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyűlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 főből áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenőrzi a szavazás szabályszerűségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresz- tül beszámol a Küldöttgyűlésnek a szavazás eredményéről.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyi- ben a jelölést követően összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek ke- retében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés vissza- utasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megiзmételt Küldöttgyűléз

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyűlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyűlés- re vonatkozó rendelkezések az irányadók. Xxxxx, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyűlés összehívására az eredeti napirenden szereplő ügyekben az eredeti meghívóban szereplő napon későbbi időpontban kerül sor, a Küldöttgyűlés a meg- hívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyű- lés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés összehívása az eredeti Küldöttgyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyűlésről távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyűlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyűlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem le- het változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyűlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyű- lés elhatározza.

4.15. A Küldöttgyűléз határozatának kihirdetéзe

4.15.1. A Küldöttgyűlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzőkönyv hitelesítését követő 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésről az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

5.1. Az Egyeзület tiзztзégviзelői

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelő Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyeзület tiзztзégviзelőire vonatkozó közöз зzabályok

5.2.1. A Küldöttgyűlés az Egyesület tisztségviselőit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás tel- jes körű lebonyolítását követően az újonnan megválasztott Küldöttekből álló új Küldöttgyűlés alakuló ülését (alakuló Kül- döttgyűlés) követő 120 napon belül megtartandó tisztségviselő-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselő meg- bízása a megválasztása (ciklus) lejárata előtt bármely okból megszűnik, úgy a helyére választott tisztségviselő megvá- lasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselő választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kéz- felemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyűlés a szavazást megelőzően dönt.

5.2.2. Tisztségviselő csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.

5.2.2.1. Tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szüksé- ges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesz- tés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bí- rói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselője, amennyiben az Egyesü- let az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselője, akit eltiltot- tak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselő csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselői megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselőket a megbízás ellátásáért Küldöttgyűlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselők a tisztségüket az Egyesület vezetése és működtetése során az ilyen tisztséget betöltő személyektől el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselő a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselő, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselő megbízása megszűnik

5.2.8.1. a megbízás időtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselő egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselő halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérő rendelkezése hiányában a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö- vetkeztével.

5.2.9. A tisztségviselő a megválasztási időtartamának lejárta előtt a Küldöttgyűlés határozatával indokolás nélkül bármikor visszahívható.

5.2.10. A tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve működőképességét (határo- zatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyűlése az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselők az Egyesületről, annak tisztségviselőiről, tagjairól tudomására jutott mindennemű adat, információ te- kintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselő a megvá- lasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerősíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselői összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelöléз

5.3.1. Tisztségviselőnek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhető, aki az adott tisztségre előírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselőt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alap- ján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejű magánokiratban (jelölő lap), a jelölt és a jelölő személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követő tisztségviselő választás- ra a jelölőlapokat a Küldöttválasztás utáni első Küldöttgyűlést követő 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tisztségviselő kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követő 30. napig lehet a jelölőlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyűlési meghívó alakszerűsége az irányadó) A jelölő lapnak az IT elnökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidőn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvé- nyességéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejűleg a jelöltnek a fenti alakszerűségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyi- latkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidőn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet ré- szére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyűlés elé csak olyan személyek terjeszthetők, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minősül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselő választó Küldöttgyűlést megelőzően benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselő választó Küldöttgyűlés időpontjáig valamely tisztségviselő jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselő a tisztség betöl- tésére és az abból eredő jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követően jogosult.

5.3.6. A tisztségviselő jelölt, amennyiben a tisztségviselő választó küldöttgyűlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére előzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselő választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidőben, az 5.3.5. pontban foglaltak- ra figyelemmel köteles kitűzni. Megválasztott tisztségviselő kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a ki- esés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá,

az Igazgatótanács a kieső tisztségviselők megválasztását legkésőbb a soron következő rendes Küldöttgyűlésre köteles kitűzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következő rendes Kül- döttgyűlés időpontját megelőző 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanácз

5.4.1. Az Egyesület vezető szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelő Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelőssége egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a ha- tározat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségéről a Küldöttgyűlésnek beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévő tagjainak egyszerű többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kér- dést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelő Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igazgatótanács elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatóta- nács ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet előterjesztő maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyűlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.2. a Küldöttgyűlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes je- lenlét, távközlő eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezése –, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. küldöttgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések, határozati javaslatok előkészítése és szakmai megalapo- zása,

5.4.12.4. a Küldöttgyűlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és előzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetők kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belső ellenőrzési veze- tő kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivé- ve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Működési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértő vagy szakértők igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelő Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok működtetése, irányítása,

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerve- zetekkel közös tulajdonú társaság alapítása,

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) működési formájának és főtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tőkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi előírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatke- zelésére, belső kontrollrendszerére, belső ellenőrzésére és kiszervezésére vonatkozó belső szabályzatok jó- váhagyása.

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Xxxx Xxxx Xxxxxx

Tagjai: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxx

5.5. Felügyelő Bizottзág

5.5.1. Az Egyesület működését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Tagjait és elnökét a Küldöttgyűlés írás- beli szavazással 5 évre választja. A Felügyelő Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoz- tatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelő Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi és felügyeli az Egyesület működését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes működés biztosítására alkalmas ellenőrzési rendszerrel, felügyeli és szak- mailag irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenőrzi az éves és közbenső pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. § (4) bekezdésében előírt feladatokat.

5.5.3. A belső ellenőrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelő Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentése- ket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját

• Megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belső el- lenőrzési feladatkört

• A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslato- kat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelő Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek számol be.

5.5.6. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfőbb szervének határozataiba ütköző tevékenységet végez, vagy ilyen módon működik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelő Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.7. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelő Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelen- tési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelő Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő 10 napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a Felügyelő Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belső szabályza- tainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.8. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelő Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belső ellenőrrel elvégezteti, és annak eredményéről a soron következő Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Kül- döttgyűlésnek beszámol.

5.5.9. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.10. A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelő Bizottság határoza- tait a jelenlévő tagjainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.11. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.12. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, Küldöttgyűlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.13. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.14. A Felügyelő Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai зzervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyűlés által elfogadott stratégia szerinti célkitűzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés- előkészítő tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Első számú vezető látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyűlési időpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Első számú vezető a Küldöttgyűléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület első számú vezetőjének minősül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített veze- tők alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belső ellenőr kivételével – a Felügyelő Bi- zottság előzetes tájékoztatása szükséges. A belső ellenőr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelő Bizottság elő- zetes egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogo- kat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az első számú vezetőre előírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyeзület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyeзület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a művelt biztosítási termékek szerződői által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetéзek:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület működési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyűlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelőző 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét bizto- sítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésé- re, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elő a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesü- letre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek ese- tén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által telje- sítendő befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület ré- szére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetéзek módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerződés megkötésekor, legkésőbb a második díjfizeté- si gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidőszakra megfizetni, azután a tárgyidő- szakot követő években az Egyesület által küldött díjbekérő levélen megjelölt időpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerződéseknek megfelelően kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részéről indítványozott banki átutalással vagy kész- pénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyűlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forint- ban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRŐL

9.1. Az Egyeзület gazdálkodáзa

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelően az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegéből adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldött- gyűlés döntésének megfelelően, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyűlés döntésének megfelelő részét az Egye- sület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képződésének évét követő évben az Egyesületnél élő biztosítási szerződéssel ren- delkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredő tőkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

10.1. Az Egyeзület megзzűnéзe

Az Egyesület megszűnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyűlési határozattal, illetőleg biztosító részvénytársaság- gá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával,

10.2. Jоgutód nélküli megзzűnéз vаgy megзzüntetéз eзetén аz egyeзületi vаgyоn felhазználáза

10.2.1. Az Egyesület megszűnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsődleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszűnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerződésből eredő követeléseket elsősorban a képző- dött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszűnéskori tagjai között, a Küldöttgyűlés külön döntésének megfelelően kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Наtályозuláз

11.1.1. Az Egyesület működését a Fővárosi Bíróságon történő nyilvántartásba vételét követően kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyűlése a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló [102/2020. (IV. 10.)] 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk. 3:20. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően [2020. május 27.] 2021. április 14. napján Küldöttgyűlési xxxxxxxx- xxxxx jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyűlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szüksé- ges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felü- gyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyűlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendel- kezéseiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállás- ról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezé- seit kell alkalmazni.

Budapest, 2021. április 14.

Dr. Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxx

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

A сivil зzervezetek bíróзági nyilvántаrtáзáról éз аz ezzel öззzefüggő elјáráзi зzаbályоkról зzóló 2011. évi CLXXXI. tör- vény 38. § (2) bekezdéзében fоglаltаknаk megfelelően igаzоlоm, hоgy јelen аlаpзzаbály egyзégeз зzerkezetbe fоglаlt зzövege megfelel аz аlаpзzаbály módозítáзоk аlаpјán hаtályоз tаrtаlmánаk.

Dr. Xxxxxx Xxxxxx vezető јоgtаnáсзоз

KöBE Alapszabály 1. sz. melléklet

Alapítók:

Xxxxx Xxxxxx 1093 Budapest, Lónyai u. 34.

Xxxxx Xxxx 2000 Szentendre, Kisforrás u. 19.

Xxxxxx Xxxxx 1997 Budapest, Illatos u. 9.

Xxxx Xxxxx 7636 Pécs, Fagyöngy u. 42. Dunaújvárosi Ipartestület 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxx xxx 0. EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.

Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.

FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A

Főtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.

Xxxxx Xxxxx 2428 Kisapostag, Petőfi u. 48.

Győri Ipartestület 0000 Xxxx, Xxxxx X. x. 31. Hódmezővásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 7. Xxxxxx Xxxxxxxx 1064 Budapest, Izabella u. 63.

J.-N.-SZ. M. KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Xxxxx Xxxx. u. 2.

Xxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 82.

Xxxxxxx Xxxxxx 1104 Budapest. Csombor u. 2/B Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5. Xxxx Xxxxxx 4000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.

Xxxxxx Xxxxxx 1125 Budapest, Tusnádi u. 38/B

Xxxxx Xxxxxx 6800 Hódmezővásárhely, Damjanich u. 73.

Xxxxxxx Xxxxxx 8000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.

Makói Ipartestület 6900 Makó, József A. u. 3.

Xxxx Xxxxxx 6900 Makó, Xxxxxx xxxxx 27.

OVIT Rt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 000.

Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.

Xxxxxx Xxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete 0000 Xxxx, Xxxxxxx x. 24–26. Xxxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx X. x. 15.

Xxxx Xxxxxx 5600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.

Xxxxx Xxxxx 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.

Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.

Xxxxxxx Xxxxx 1031 Budapest, Pákász u. 7.

Xxxxxx Xxxxxx 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Xxxxxxxx Xxxxxx 9400 Sopron, Táncsics M. u. 40.

Xxxxxxx Xxxxxx 1031 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 127.

Xxxxxx Xxxxxx 2370 Dabas, Xxxxxxxxx J. u. 1.

Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.

Xxxx Xxxxxx 2344 Dömsöd, Xxxxxxxxx u. 24.

Trans-port Kft. 9023 Győr, Csaba u. 21.

Xxxx Xxxxx 1192 Budapest, Ady u. 9.

Xxxxx Xxxxxx 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.

Xxxxxx Xxxx 7100 Xxxxxxxxx, Csalogány u. 4.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Százados u. 2.

Document Metadata

Table of Contents

KöBE

Document Metadata