Kiegészítő poggyászbiztosítás

Kiegészítő poggyászbiztosítás

különös feltételei (PKF3)

Hatályos: 2016. június 25.

Nysz.: 19108

Kiegészítő poggyászkár különös feltételei (PKF3) 3

I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási szolgáltatás 4

III. Területi hatály 6

IV. A szerződés megkötésének időpontja, a kockázatviselés kezdete, a biztosítási időszak,

a biztosítási díj megfizetése és a kockázatviselés megszűnése, szünetelése 6

V. Önrészesedés 7

VI. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 7

VII. Kockázatkizárás 9

VIII. A szerződő/biztosított kötelezettségei 10

IX. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 11

X. A biztosító mentesülése 11

XI. A szerződésben érintett felek jogállása 13

XII. Biztosítási díj módosítása 13

XIII. A szerződés módosítása 13

XIV. Egyebek 13

XV. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései 13

(PKF3)‌

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I.1. A biztosítás tárgya

Jelen kiegészítő biztosítási szerződésben foglaltak alapján a biztosító forintban megtéríti a biztosí- tott vagyontárgyakban bekövetkezett kárt a jelen feltételekben meghatározottak szerint.

I.2. Biztosított vagyontárgyak

A biztosított(ak) tulajdonában álló, a biztosítási esemény időpontjában a birtokukban lévő, az alap- biztosítási szerződésben biztosított gépjárműben magukkal vitt személyi használatú vagyontárgyai.

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a VII. fejezetben felsorolt vagyontárgyakra.

Alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű: a Magyarországon forgalomba helyezett sze- mélygépjármű vagy 3,5 tonnát nem meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjár- mű (a továbbiakban együtt: gépjármű), amelyre vonatkozóan a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában a Generali Biztosító Zrt-nél (a továbbiakban: Biztosító) határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: alapbiztosítás) szerződés van érvényben.

I.3. Szerződő és biztosított

A jelen feltétel szerinti szerződés szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével. A jelen feltétel alapján megkötött szerződés biztosítottjai az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjár- művet a biztosítási esemény bekövetkezésekor jogszerűen használó személyek (vezető és utasok).

Figyelemmel arra, hogy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés szerződője kizárólag az alap- biztosítás szerződője lehet, a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be.

I.4. Biztosítási események

I.4.1. Elemi kár

A gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban

– a gépjármű berendezéseinek meghibásodása, vagy villámcsapás, vagy külső tűz átterjedése folytán keletkezett tűz, illetve robbanás által,

– földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás által,

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés által, okozott kár, azzal a feltétellel, hogy a felsorolt természeti erők az alapbiztosítási szerződésben biztosí- tott gépjármű sérülését is okozzák.

Elemi kár biztosítási eseménynek minősül az az eset is, amennyiben a gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a kár azáltal következik be, hogy a felsorolt természeti erők közreha- tása folytán más tárgyak az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárműre dőlnek vagy annak nekicsapódnak.

I.4.2. Töréskár

Az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárműben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban a gépjármű balesete (a gépjárműre közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő (ideértve az ember és az állat által okozott) mechanikai behatás) – során okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy vagy állat által, a gépjárműben okozott rongálás következtében keletkezett sérülés.

I.4.3. Lopáskár

Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjármű megfelelően lezárt csomagtartójából vagy egyéb, a jármű belső terében kiképzett, fedéllel megfele- lően lezárt tárolórekeszéből dolog elleni erőszakkal ellopják és a vagyontárgyak nem kerülnek meg. A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében megfelelően lezártnak minősül a gépjármű, ha a lopáskár biztosítási esemény időpontjában megfelel az alábbi követelményeknek:

– nyílászáró elemeinek (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtérfedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, ill. levehető tető) rendeltetésszerűen zárt, fel-, ill. beszerelt állapota megakadályozta a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást,

– a zárak, zárbetétek rendeltetésszerűen használhatók voltak,

– a gyárilag beépített vagy az utólag felszerelt kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indítás- gátló) a lopáskár biztosítási esemény időpontjában üzemképes volt és a gépjármű védelmére kész állapotba volt helyezve.

I.4.4. Rabláskár

Amennyiben a biztosított vagyontárgyakat az alapbiztosítási szerződésben biztosított gépjárműben tartózkodó vagy a gépjárműbe be- és kiszálló vagy a gépjárműbe be- és kirakodó biztosítottaktól elrabolják és azok nem kerülnek meg.

A jelen kiegészítő biztosítási szerződés értelmében rablásnak minősül, ha az elkövető jogtalan el- tulajdonítás céljából a biztosított vagyontárgyakat úgy szerzi meg, hogy a gépjárműben tartózkodó vagy abba be-, kiszálló vagy abba be-, kirakodó biztosított személyek ellen erőszakot vagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi.

II. BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

II.1. Biztosítási összeg

II.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa egy biztosítási időszakon belül a – biztosítási ajánlaton, illetve biztosítási kötvényen feltüntetésre kerülő – biztosítási összeg.

II.1.2. A biztosítási összeg nem függ a károsult biztosított személyek számától. Ha a biztosítási összeg nem elegendő a biztosított károsultak jelen feltételek szerint megalapozott kárigényének teljesítésé- re, a szolgáltatás az összes szolgáltatási (kártérítési) igénynek a biztosítási összeghez viszonyított arányában történik.

II.2. Totálkár esetén

II.2.1. Totálkárnak minősül, ha valamely biztosítási esemény következtében a biztosított vagyontárgy

II.2.1.1. megsemmisült vagy

II.2.1.2. ellopták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (VI. fejezet) nem került meg vagy

II.2.1.3. elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (VI. fejezet) nem került meg vagy

II.2.1.4. a megrongálódott vagyontárgy helyreállítása gazdaságtalan.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosított vagyontárgy javítási költségei meghaladják a biztosí- tott vagyontárgy káridőponti forgalmi értéke maradványértékkel csökkentett összegét és a javítási költség a káridőponti forgalmi érték 70 %-át meghaladja. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított vagyontárgy nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg.

II.2.2. Totálkár esetén a biztosítási szolgáltatás számításának alapja a biztosított vagyontárgyak káridő- ponti forgalmi értéke.

Káridőponti forgalmi érték: a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű vagyontárgynak magyar forintban kifejezett forgalmi értéke.

II.2.3. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül - áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezett- ség a biztosított vagyontárgyak tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a biztosított vagyon- tárgy jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült

– vagy felmerült, de bármely módon megtérült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült - áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a biztosított vagyontárgy ká- ridőponti értékének, valamint a fel nem merült - vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült

- áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

II.2.4. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító az irányadó jog- szabályok szerint levonásba helyezhető áfa összegét totálkár esetén nem téríti meg.

II.2.5. A biztosított vagyontárgyra vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállása alatt bekövetkezett lopás káreseményekre a biztosító csak a biztosított vagyontárgy közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

II.2.6. A biztosítottnál maradt maradvány értéke a biztosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerül.

II.2.7. A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biztosító részére történő bemutatásával.

II.2.8. A maradvány (roncs) átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A maradvány átvételére a biztosító nem kötelezhető.

II.2.9. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biz- tosítónak visszafizetni. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után sérült állapot- ban kerülnek meg, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatásból a maradványértéket a biztosítónak visszafizetni. A biztosított vagyontárgy megkerülésének tényéről a biztosító 2 munkanapon belül értesíti a biztosítottat.

II.3. Részkárok esetén

Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (II.2.1. pont), a biztosító az alábbi szol- gáltatásokat nyújtja:

II.3.1. a helyreállítás – Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalnak megfelelő - alkatrész- illetve munkadíjárak alapján igazolt költségeinek megtérítése.

II.3.2. A biztosított személy a biztosított vagyontárgyon fennálló tulajdonjogát hitelt érdemlően bizonyítani köteles, elsődlegesen a vagyontárgyak eredeti beszerzési számlájának a biztosító részére történő bemutatásával.

II.3.3. A helyreállítást számlával kell igazolni, de a felek bizonylatok hiányában a becsült kárérték tekinte- tében megállapodást is köthetnek.

II.3.4. A helyreállítási költségből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít.

II.3.5. A helyreállítás során a biztosított vagyontárgyon végzett változtatásokkal, minőség- vagy teljesít- ményjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javí- tás ideje alatt a biztosított vagyontárgy funkcióinak pótlására igénybe vett kölcsönzött eszközökkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem téríti meg.

II.3.6. Amennyiben a biztosított áfa-levonási jogosultsággal rendelkezik, úgy a biztosító az irányadó jog- szabályok szerint levonásba helyezhető áfa összegét részkárok esetén nem téríti meg.

II.3.7. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a ja- vítóiparban a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a biztosított vagyontárgy helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti.

II.3.8. A lecserélt alkatrészek átvételéről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kérése alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a biztosított vagyontárgy helyreállítását követően nem kerül átadásra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg.

III. TERÜLETI HATÁLY

A biztosítás területi hatálya Európa területére érvényes. Európa földrajzi értelemben értendő, azaz a volt Szovjetunió utódállamainak ázsiai területére és Törökország ázsiai területére a biztosítási védelem nem terjed ki.

IV. A SZERZŐDÉS MEGKÖTÉSÉNEK IDŐPONTJA, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE ÉS A KOCKÁZATVISELÉS MEGSZŰNÉSE, SZÜNETELÉSE

IV.1. A szerződés megkötésének időpontja

A jelen kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag az alapbiztosítás megkötésével egyidejűleg ke- rülhet sor.

IV.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában - nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája.

IV.3. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak megegyezik az alapbiztosítás biztosítási időszakával.

IV.4. A biztosítási díj megfizetése

IV.4.1. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.2. A folytatólagos biztosítási díj megfizetése az alapbiztosítás díjával együttesen, annak díjfizetési üte- mezése és módja szerint, a biztosítási időszakra arányosan elosztott díjrészletekben esedékes.

IV.4.3. Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapbiz- tosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött - az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó - díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvényszámát és az alapbiztosítás (kgfb) módozati megjelölését alkalmazza.

IV.5. A kockázatviselés megszűnése, szünetelése

IV.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyen- líti ki a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet leg- alább 30 napos póthatáridő kitűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az ese- dékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg és a biztosító eredménytelenül hívta fel a szer- ződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.5.2. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fi- zetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik.

IV.5.3. Amennyiben az alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból vég- legesen kivonják, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés ezzel egyidejű- leg megszűnik.

IV.5.4. Amennyiben az alapbiztosításban biztosított gépjárművet a magyarországi forgalomból ide- iglenesen kivonják, és ezen tényre tekintettel az alapbiztosítás szünetel (Gfbt. 26.§ (7) bek.), úgy a biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés is szünetel.

A szünetelés időtartama alatt a szerződő kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel törté- nő hatályban tartására nem áll fenn.

IV.5.5. A biztosító kockázatviselése és a biztosítási szerződés az alapbiztosítás bármely okból törté- nő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

IV.5.6. A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondhatják.

V. ÖNRÉSZESEDÉS

A biztosítási szolgáltatást a biztosító a biztosított vagyontárgyak tekintetében önrészesedés levo- nása nélkül teljesíti.

VI. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK ESEDÉKESSÉGE

VI.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biztosító szolgáltatása – úgy a jogalap, mint az összegszerűség tekintetében – a szükséges iratok és bizonyítékok, valamint a fedezetigazolás (a díjfizetés igazolása) benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VI.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett téríti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok lehetnek:

VI.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Ittassági nyilatkozat

– Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

VI.2.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kapcsolatban

– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető információkkal kapcsolatban

– Zár- és nyomszakértői vélemény

– Díjfizetés igazolása

– Kulcsok, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyzőkönyv

– Menetlevél

– Fuvarlevél

VI.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

VI.2.4. Kár összegét igazoló dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

VI.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Az általános feltételekben esetlegesen szereplő azon rendelkezés, mely szerint a biztosító a biztosí- tási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult bünte- tő- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez köti, nem alkalmazható.

VI.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelműen megállapításra került, de annak összege olyan körülmények folytán, amelyekért a szerződő nem felelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

VII. KOCKÁZATKIZÁRÁS

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kockázatból kizárt események)

VII.1. A kár

VII.1.1. gépjármű versenyen történő részvétel vagy arra való felkészülés közben keletkezik;

VII.1.2. nem baleseti jelleggel következik be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, stb.);

VII.1.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcse- lekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben merül fel. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

VII.1.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek rendelkezései során keletkezik;

VII.1.5. szándékos bűncselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következik be;

VII.1.6. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezik, amely alkalmával ki akarta vonni magát valamely hatóság intézkedése alól;

VII.1.7. ionizáló sugárzás hatására következik be.

VII.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

VII.2.1. nemesfémből, drágakövekből készült ékszerekben vagy azok felhasználásával készült tár- gyakban;

VII.2.2. nemes szőrmében, bélyeggyűjteményben;

VII.2.3. művészeti és egyéb szellemi alkotásban;

VII.2.4. hangszerben, fegyverben, lőszerben;

VII.2.5. készpénzben vagy azt helyettesítő bármilyen eszközben vagy bizonylatban (bank-, illetve hi- telkártya, vásárlásra vagy szolgáltatás igénybevételére jogosító bérlet, utalvány, csekk, stb.), értékpapírban, takarékbetétkönyvben, értékcikkben, okmányokban;

VII.2.6. munkavégzés céljára szolgáló eszközökben;

VII.2.7. a gépjárművel díj ellenében szállított vagyontárgyakban;

VII.2.8. szerszámokban és egyéb műszaki cikkekben, szórakoztatóelektronikai termékekben és ezek tartozékaiban;

VII.2.9. a gépjármű tartozékaiban és felszereléseiben;

VII.2.10. a személyi használat körét meghaladó vagyontárgyakban például munkaeszközök, kereső tevékenységgel kapcsolatos egyéb vagyontárgyakban (árukban) keletkezett;

VII.2.11. a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, az alap- biztosítási szerződésben biztosított gépjármű üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káresemény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket;

VII.2.12. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű vezetésére.

VII.3. Ha a javítható vagyontárgyat vagy annak javítható részét, tartozékát a helyreállítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltségeket nem viseli.

VII.4. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyak nem baleseti jellegű töréskárából (pl. anyagfáradás) eredő károkat, ideértve a biztosított vagyontárgyak harmadik személy általi rongálását is.

VII.5. A biztosító nem téríti meg a biztosított vagyontárgyakra telepített programok újratelepítési, beszerzési (előállítási) költségét, egyedi programok esetén a forrásprogramoknak tetszőleges dokumentációból történő beviteli költségét, ideértve – dokumentáció hiányában – az újraprogramozás költségét, továbbá a biztosított vagyontárgyakon tárolt adatok tetszőleges adathordozóról (dokumentációból) történő újbóli bevitelének, beszerzésének költségét, ideértve az adatok újraelőállítási költségét (pl.: megismételt adatgyűjtés, újból elvégzett kísérletek).

VII.6. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított vagyontárgyban keletkezett értékcsökkenésre.

VIII. A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGEI

VIII.1. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

VIII.1.1. A lopás, rongálás, tűz vagy robbanás által okozott káreseményt a felfedezéstől számított, a rablás káreseményt a bekövetkezésétől számított 1 napon belül be kell jelenteni az illetékes rendőrható- ságnál, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. A tűz- és rob-

banáskárokat be kell jelenteni az illetékes tűzoltóságnál, a vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél és az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni.

VIII.1.2. Törés- és elemi kár esetén a károsodott vagyontárgyat sérült állapotában kell bemutatni a biztosí- tónál.

VIII.1.3. Kár esetén a káreseményt az Általános Vagyonbiztosítási Feltételekben írtak szerint kell a biztosító részére bejelenteni.

VIII.1.4. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

VIII.1.5. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére be kell jelenteni.

VIII.1.6. A szerződő/biztosított csak a kárfelvétel után, illetve a biztosító előzetes, írásbeli hozzájárulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű és a sérült, biztosított vagyontárgy helyreállítá- sáról.

VIII.1.7. Ha az eltulajdonított biztosított vagyontárgyak a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően meg- kerültek, a biztosított köteles az átvételt megelőzően a tudomására jutásától számított 2 munkana- pon belül a biztosítónak írásban bejelenteni és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a biztosított vagyontárgyak átvételénél jelen kíván-e lenni.

VIII.2. A szerződő/biztosított további kötelezettségei külföldi utazás esetére

VIII.2.1. A biztosított vagyontárgyak lopás- és rabláskárát a külföldi rendőrhatóságnál, robbanás- és tűzká- rát az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Külföldön bekövetkezett lopás- és rabláskár esetén a hazaér- kezést követően haladéktalanul értesíteni kell a szerződőnek az illetékes hazai rendőri szervet is.

VIII.2.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót.

VIII.3. Változásbejelentési kötelezettség

VIII.3.1. A szerződő/biztosított 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását.

VIII.3.2. Amennyiben a szerződő/biztosított a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

VIII.3.2.1. a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy VIII.3.2.2. az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke-

zésében.

IX. KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni. A felek megállapodhatnak a bizto- sított kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendői vonatkozásában tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

X. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

X.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biztosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a gépjármű üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmulasztották.

Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) fog- laltakon túlmenően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkoholszint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti alkoholos befolyásoltság alatt vezették vagy kábítószeres befolyásoltság állapotá- ban, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt;

c) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a bal- eset időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye;

d) ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat a X.1. pontban jelölt személyek valame- lyike megsértette;

e) a gépjármű gumiabroncsa(i) vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbizton- sági követelményeknek;

f) a kárt a gépjármű túlterhelése vagy a rakomány szakszerűtlen rögzítése és annak elmoz- dulása okozta;

X.1.1. Lopáskár biztosítási esemény tekintetében a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

a) ha a gépjármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. abla- küveg- rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indí- tókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használha- tó, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gépjárművet megfelelően lezárt helyen;

b) ha a biztosítási esemény időpontjában a gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa.

X.2. A biztosító mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben a szerződő/biztosított a jelen kiegészítő biztosítási feltétel VIII.1.1. és VIII.2.1. pontjaiban foglalt hatósági bejelentésnek nem tesz eleget, és/vagy a bejelentésről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor nem mutatja be.

X.3. A biztosító fenntartja a jogát a szerződés érvénytelenségére való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem megfelelően közöl vagy a kárrendezés során a biztosítót megtéveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

X.4. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a VII. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek megsértése következtében keletkeztek.

X.5. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekövetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

X.6. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban meglévő véralkohol/légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapotát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól vagy úgy nyilatkozik, hogy a biztosítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szakértői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek miatt a véralkohol/légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

XI. A SZERZŐDÉSBEN ÉRINTETT FELEK JOGÁLLÁSA

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés értelem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyan- ezek betartását meg kell követelniük a gépjármű mindenkori jogszerű használójától is. A kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerződőt/tulajdonost.

XII. BIZTOSÍTÁSI DÍJ MÓDOSÍTÁSA

XII.1. A szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a kockázati tényezők, így különösen az alkatrészárak vagy szervizdíjak mértékének vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú biztosítási szerződések - kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős, legalább 10%-ot meghaladó változására vagy a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%- os mértékben módosíthatja.

XII.2. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

XII.3. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül - a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatja.

XII.4. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

XIII. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása – a feltételekben foglalt kivételekkel - kizárólag írásban történhet.

XIV. EGYEBEK

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

XV. JELEN FELTÉTELEKNEK A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV RENDELKEZÉSEITŐL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEI

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a feltételek rendelkezéseit, melyek a Polgári Tör- vénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi feltételektől eltérő - rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

XV.1. A Ptk. 6:451. §-ában foglaltaktól eltérően a szerződésbe a biztosított szerződőként nem léphet be (I.3. pont.).

Jelen feltétel 2016. június 25. napjától hatályos.

Generali Biztosító Zrt.

Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonos ügyfélszolgálat: x00 0 000 0000 xxxxxxxx.xx