PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

Nyomtatványszám: F 120142 10 1906

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Miről szól ez az összefoglaló?

Az összefoglaló célja, hogy röviden ism ertesse a PostaFészekŐr biztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a PostaFészekŐr biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A PostaFészekŐr biztosítás részletes leírását a PostaFészekŐr (term ékkód: 12014) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. kiadvány tartalm azza.

Mi a PostaFészekŐr?

A PostaFészekŐr olyan biztosítás, m elynek célja az Ön vagyontárgyainak, így főként ing atlanának és ingóságainak védelm e.

Milyen lehetőségek közül választhat a PostaFészekŐr szerződés megkötésekor?

A biztosítás megköthető bármely postahelyen az alábbi választási lehetőségek mentén:

Épületbiztosítási fedezettípusok:

⯈ kő, beton, tégla és panel (szilárd falazatú) épületre, vagy

⯈ vályog vagy vályogot tartalm azó, fa és könnyűszerkezetes (puha falazatú) épületre Ingóságbiztosítási csom agok:

⯈ Ingóság Alapcsom ag vagy

⯈ Ingóság Kibővített csom ag

Az épületbiztosítási fedezetek és az ingóságbiztosítási csom a gok külön-külön is m egköthetők, vagy igény szerint kom binálhatók. A PostaFészekŐr biztosítás az alábbi felelősségbiztosításokat tartalm azza:

⯈ Épülethasználói felelősségbiztosítás (Épületbiztosítási fedezeteknél), m ely alapvetően az épület, lakás, telek tula jdonosa, bérlője használója által e m inőségben okozott károk m egtérítésére terjed ki,

⯈ Általános felelősségbiztosítás (Ingóság Kibővített csom agban), m ely kiterjed például a gyalogosként, kerékpárosként, kiskorú gondozójaként, e m inőségben okozott károk m eg térítésére,

⯈ Ebtartói felelősségbiztosítás (Ingóság Kibővített csomagban), mely az ebtartói m inőségben okozott károk m egtérítésére terjed ki.

A PostaFészekŐr m egköthető a fentieken túl Moduláris biztosításként is, ami azt jelenti, hogy Ön szerződéskötéskor az alábbi lehetőségek közül választhat:

⯈ Kér-e Épületbiztosítási fedezetet?

⯈ Épületbiztosításhoz választ-e plusz biztosítási esem ényeket, illetve felelősségbiztosítási m ódozatot az alábbiak közül:

- Épület-üvegtörés vagy kibővített épület-üvegtörés

- Vandalizm us általi rongálás

- Tetőbeázás és panelhézag m iatti vízkár

- Épülettulajdonosi felelősségbiztosítás

⯈ Kér-e Ingóságbiztosítást? Ha igen:

- Vagyontárgyanként választhatók a biztosítási összegek,

- Ingóságbiztosításhoz plusz biztosítási események, illetve felelősségbiztosítási m ódozatok választhatók, úgym int:

o Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás

o Bútor-üvegtörés

o Közvetett villám csapás

o Szolgáltatás-kim aradásból szárm azó egyéb vagyoni károk

o Bankkártya letiltás

o Általános felelősségbiztosítás

o Ebtartói felelősség biztosítás

A PostaFészekŐr Moduláris biztosításként történő megkötésére kizárólag az online postahelyeken van lehetőség, melyek pontos elérhetőségét m egtalálja a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx internetes oldalon.

Mód van önrész választására. Önrész vállalása esetén Önt díjkedvezmény illeti m eg, ugyanakkor kár esetén a kártérítési összegből a szerződésben meghatározott összeget levonásra kerül. Felelősségbiztosítási és kiegészítő balesetbiztosítási károknál önrész n incs.

A PostaFészekŐr m egkötésekor lehe tősége van az alábbi kiegészítő biztosítások választására:

⯈ Kiegészítő balesetbiztosítás: érvényes a biztosított ingatlan lakóira az egész világon.

⯈ Kiegészítő m elléképület biztosítás: érvényes a biztosított ingatlanhoz tartozó m elléképületekre (épületbiztos ítás vagy Moduláris épületbiztosítás választása esetén).

Milyen vagyontárgyak biztosíthatóak a PostaFészekŐrrel?

⯈ Épület, építmény: biztosított m indaz, ami tartósan, szerkezetileg beépített, és az épületet rendeltetésszerűen használhatóvá teszi (pl. ház, kapu, járda).

⯈ Épülettartozékok és épület berendezések : az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések (pl. redőny, spaletta, galéria, gardróbszekrény).

⯈ Általános háztartási ingóságok: m inden tárgy, am i általában egy háztartásban előfordul, és nem tartozik az értékőrző

vagyontárgyak, illetve az egyéb ingóságok közé (pl. edények, székek).

⯈ Értékőrző vagyontárgyak (Ingóság Kibővített csom ag és Moduláris biztosítás esetén): egyedi, nem a háztartási ingóságok csoportjába tartozó értékálló ingóságok (pl. nem esfém , drágakő, stb.)

⯈ Egyéb ingóságok: a fenti csoportokba nem sorolható, a PostaFészekŐr feltételekben felsorolt ingóságok (pl. készpénz az Ingóság Kibővített csom ag esetén 20 000 Ft-ig biztosított; m ezőgazdasági eszközök, állatok, növényi kultúrák).

Mire nem terj ed ki a PostaFészekŐr biztosítás?

Felhívjuk figyelmét, hogy a PostaFészekŐr biztosítás csak a biztosítási feltételekben rögzített esetekre terjed ki. Vagyontárgyait és Önt érheti olyan kár is, m elyre a biztosító nem teljesít kifizetést. Erről részletes információt a PostaFészekŐr (12014) Ügyfél -tájékoztató és biztosítási feltételek tartalm az.

Milyen időtartamra köthető a PostaFészekŐr biztosítás?

A PostaFészekŐr határozatlan időtartamra köthető, ami azt jelenti, hogy a biztosító m indaddig köteles a kockázat viselésére és szolgáltatás nyújtására, ameddig Ön a biztosítás díját fizeti, és a szerződést akár Ön akár a biztosító fel nem m ondja. A szerződés írásba n mondható fel a biztosítási időszak végét m egelőzően m inim um 30 nappal.

Hol nyújt védelmet a PostaFészekŐr biztosítás?

A PostaFészekŐr az Ön ingatlanán belül, felelősségbiztosítások kapcsán Magyarországon, a kiegészítő balesetbiztosítás vonatkozásában pedig az egész világon fedezetet nyújt, valam int Magyarország területén a biztosított m agán viselt biztosítási fedezet alatt álló ruházatában, poggyászában – beleértve a biztosítási fedezettel bíró értéktárgyait is – biztosítási esem ények m iatt bekövetkezett károkra vonatkozik.

Mit vállal Ön a PostaFészekŐr biztosítás megkötésével?

A biztosító szolgáltatását díjfizetés ellenében nyújtja, am i azt jelenti, hogy Xxxxx a PostaFészekŐr biztosítás díját m eg kell fizetnie, am ennyiben a szerződést fenn kívánja tartani. A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Társaságunk erről a biztosítási évfordulót 60 nappal m egelőzően írásban értesíti Önt.

Mi a teendő kár esetén?

Am ennyiben a biztosítási feltételekben szereplő káresemények valamelyike bekövetkezne, a biztosító szolgáltatásának érdekében legkésőbb a kár észlelését követő 2. m unkanapon jelentse be az alá bbi elérhetőségek valam elyikén:

⯈ Telefonon: 06 1 200 4800

⯈ E-m ailben: xxxxxxx @m xx.xx.

Hogyan léphet kapcsolatba a Posta Biztosítóval?

Munkatársaink a következő elérhetőségeken és időszakokban várják jelentkezését:

⯈ Telefonon: 06 1 200 4800 (hétfő 8.00-20.00, kedd-péntek 8.00-18.00)

⯈ Levélben: 1535 Budapest, Pf. 952.

⯈ E-m ailben: xxxxxxx @m xx.xx, info @m xx.xx

Biztosítási események	Ingóság Alapcsomag	Ingóság Kibővített csomag	Szilárd falazatú épületbiztosítás*	Puha falazatú épületbiztosítás**	Moduláris biztosítás
Árvíz	+	+	+	+	+
Földrengés	+	+	+	+	+
Földcsuszamlás	+	+	+	+	+
Felhőszakadás	+	+	+	+	+
Hónyomás	+	+	+	+	+
Jégverés	+	+	+	+	+
Vihar	+	+	+	+	+
Villámcsapás	+	+	+	+	+
Tűz	+	+	+	+	+
Robbanás	+	+	+	+	+
Kő- és földomlás	+	+	+	+	+
Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása	+	+	+	+	+
Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése	+	+	+	+	+
Idegen tárgyak rádőlése	+	+	+	+	+
Rablás	+	+	+	+	+
Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, háztartási gép elromlása, akváriumtörés)	+	+	+	+	+
Kibővített vezetékes vízkár	+	+	+	+	+
Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás	-	+	Ingóság Kibővített csomag megléte esetén +		választható
Épület-üvegtörés	-	-	+	+	választható
Kibővített épület-üvegtörés	-	-	-	-	választható
Bútorüveg-törés	-	+	-	-	választható
Közvetett villámcsapás	-	+	Ingóság Kibővített csomag megléte esetén +		választható
Vandalizmus	-	-	-	-	választható
Tetőbeázás- és panelhézag miatti vízkár	-	-	-	-	választható
Épülethasználói felelősségbiztosítás	-	-	+	+	választható
Általános felelősségbiztosítás	-	+	-	-	választható
Ebtartói felelősségbiztosítás	-	+	-	-	választható
Bankkártya letiltás	-	-	-	-	választható
Fagyasztott élelmiszerek megromlása	-	-	-	-	választható
Kiegészítő biztosítások
Kiegészítő balesetbiztosítás	választható	választható	választható	választható	választható
Kiegészítő melléképület biztosítás	-	-	választható	választható	választható

* Épületbiztosítás kő, beton, tégla és panel falazatú épületre

** Épületbiztosítás vályog vagy vályogot tartalmazó, fa és könnyűszerkezetű épületre

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek PostaFészekŐr (12014) ingatlan- és ingóságbiztosítás

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Biztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a PostaFészekŐr otthonbiztosítási szerződés m egkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek cím ű kiadványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak m indenben irányadók az Ön által m egkötni kívánt b iztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek részletes m egismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés m egkötésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Személyes adatok kezelése és titoktartás részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, am elyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Biztosító Zrt. továbbíthatja.

A biztosító és a függő biztosításközvetítő legfontosabb adata

⯈ Magyar Posta Biztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0 -0.; levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952, jogi form ája: zártkörűen m űködő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, m int cégbíróság, Cg. 01 -10-044751, Ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 200 4800 (hétfőnként 8.00 -20.00 óráig, míg egyéb m unkanapokon 8.00-18.00 óráig hívható). Fő tevékenységi kör: biztosítási tevékenység, vagyonbiztosítás. A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente je lentést tesz közzé a honlapján.

⯈ Magyar Posta Zrt. székhelye: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2 -6. A Magyar Posta Zrt. (illetve az alkalmazásában, m egbízásában eljáró term észetes személy) a PostaÉdesOtthon lakásbiztosítás közvetítése során függő biztosításközvetítőként a Magyar Posta Biztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítői tevékenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Biztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta Zrt. biztosításközvetítőként és postai szolgáltatóként jogosult a biztosítási díjat átvenni, továbbá az ügy félnek járó összeg kifizetésében közreműködni. Nem jogosult azonban a biztosítótól ügyfélnek járó összeget előzetesen átvenni, valamint a biztosító nevében a biztosítási szerződést m egkötni. A Magyar Posta Zrt. közvetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben. Más biztosítóban, biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik. A Magyar Posta Zrt. és ügyintézője biztosításközvetítői te vékenysége során a biztosító biztosítási termékeinek értékesítésére jogosult, a közvetített term ékeket nem tanácsadással értékesíti, az ajánlatot aláírhatja és átveheti, illetve a közvetítői tevékenységért javadalm azásban – jutalékban – részesül, m elyet a biztosítási díj tartalm az.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Biztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. – amennyiben a biztosítási szerződést a Magyar Posta Zrt. hálózatán keresztül kötötték

– felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Levélcíme: Magyar Nem zeti Bank, 1850 Budapest; Ügyfélszolgálat cím e: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0 –0.; Ügyfélszolgálati telefonszáma: 00 00 000 000; Fax száma: 00 0 000 0000; E-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás m egtekinthető a xxxxx://xxxxxx enykereso.m xx.xx/ honlapon. A biztosító nyilvántartási szám a: 12833632.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, m int a Magyar Posta Biztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Am ennyib en biztosítási szerződésével vagy a Magyar Posta Zrt. alkalmazásában, m egbízásában eljáró term észetes személy biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt m egteheti szóban (személyesen a biztosító székhelyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy m ás által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben vagy a honlapon található panasz bejelentési felületen keresztül xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxx).). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül Panaszkezelési osztályunkhoz, ahol bejelentését kivizsgáljuk, és arra 30 napon belül válaszolunk: Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztály, 1535 Budapest, Pf. 952 (levélben); xxxxxx@xxx.xx (e-mailben); 06 1 423-4298 (faxon). Am ennyiben panaszára a Magyar Posta Biztosító Zrt. Panaszkezelési osztályától nem kapott kielégítő választ, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés m egkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez (www.m xx.xx/xxxxxxxxxx). Levelezési cím : Ma gyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.172; telefon: 06 1 489 -9700; e-mail cím : xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx). Ügyfélszolgálat cím e: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., Levelezési cím: 1525 Budapest, Pf. 172.; Telefon: 00 00 000 000; E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx . A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül m egkísérelje a panaszügy rendezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenységi körén kívül eljáró természetes személy m inősül.) Am ennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Tájékoztatjuk, hogy a fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló 524/2013/EU rendelet értelmében online felületen m egkötöt t szerződése kapcsán esetlegesen felmerülő panaszát a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx weboldalon keresztül is továbbíthatja az illetékes alternatív vitarendezési fórum felé, vagy e -m ailben fordulhat az európai online vitarendezési fórum m agyarországi nem zeti kapcsolattartó pontjához az xxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen. A PBT eljárás, továbbá a Magyar Nem zeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) form anyomtatványai az alábbi linken, valamint a Magyar Nem zeti Bank ügyfélszolgálati elérhetőségén érhetőek el: xxxxx://xxx.x xx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/xxx-xxxxxxx-xx-xxxxxxxx-xxxxxxxxx- van

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást pedig – ha nem személyesen nyújtja be – javasoljuk, hogy ajánlott levélben juttassa el társaságunk részére. Írásbelinek m inősül a jognyilatkozat, ha azt a Szerződő a társaságunknál regisztrált e -mailről juttatja el hozzánk. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Biztosító Zrt.-hez megérkezik.. Minden iratban az irányadó nyelv a m agyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely m agyar bíróság előtt zajlik a m agyar jogszabályok alapján, m elyek az itt nem szabályozott kérdésekre m indig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári Törvényk önyvről szóló 2013. évi

V. törvény (továbbiakban: Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.). Jogszabályi változás esetén a m egváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadóak, m elyekről társaságunk külön ér tesítést nem küld.

PostaFészekŐr otthonbiztosítás szerződési feltételek

A PostaFészekŐr otthonbiztosítás szerződési feltételei (a továbbiakban: biztosítási feltételek) azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, am elyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Magyar Posta Biztosító Zrt. PostaFészekŐr otthonbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozással kötötték m eg.

A jelen szerződési feltételek alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről s zóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.

Általános biztosítási feltételek

1. A biztosító, a Szerződő, a biztosított személy(ek)

1.1 A biztosító a Magyar Posta Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító).

1.2 Szerződő: Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi. Szerződő az lehet, aki a vagyontárgy m egóvásában érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt javára köti. A biztosítási díj m egfizetésére a Szerződő köteles. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a Szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

1.3 Biztosított: A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak m inősül a biztosítási szerződésben Biztosítottké nt m egnevezett személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzátartozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fűződik. A biztosító szolgáltatására – ha a feltételek, vagy a szerződő felek eltérően nem rendelkeznek – a Biztosított jogosult.

1.4 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak a vagyonbiztosítás különös feltételeiben, illető leg a felelősségbiztosítások, illetve kiegészítő balesetbiztosítás feltételeiben Biztosí tottként m eghatározott szem élyek m inősülnek.

1.5 Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, akkor a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél hely ébe léphet, a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet m egillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is – m egtéríteni.

1.6 Zálogkötelezett, zálogjogosult: Ha a biztosítási szerződésre a Szerződő m int zálogkötelezett tekintetében hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, akkor a zálogjogosultnak történik a biztosítási szolgáltatás teljesítése, legfeljebb a m indenkori hitel és járulékai m értékéig.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

2.1 A Szerződő a biztosítási szerződés létrejöttét a biztosító által használt és m indenkor érvényes formanyomtatványon írásbeli a jánlattal vagy elektronikus ajánlattal kezdeményezi. Írásbeli ajánlatnak m inősül a biztosító által használt form anyomtatványon kéz zel kitöltött ajánlat vagy azzal m egegyező adattartalmú elektronikusan készített, m ajd kinyomtatott ajánlat, m elyet a Szerződő vagy megbízá sából az alkusz aláír. Elektronikus ajánlatnak m inősül a biztosító vagy az általa biztosítás közvetítésére m egbízott függő biztosításközvetítő, illetve alkusz által az Internet közcélú hálózatán működtetett portálon a jelen biztosítás feltételeinek elfogadására utalással felvett ajánlat, am ennyiben az elektronikus ajánlattétel során a portál lehetőséget kínál a biztosítási szerződés teljesítésének megkezdéséhez és ehhez a Szerződő kifejezetten hozzájárul.

2.2 A biztosítónak 15 napos határideje van arra, hogy elbírálja a Szerződő ajánlatát. Az ajánlatot a biztosító a 15 napos ajánlat -elbírálási határidőn belül elutasíthatja, vagy m ódosító javaslatot tehet. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles m egindokolni.

2.3 A biztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Szerződő írásban ajánlatot tesz a biztosítónak. A Szerződő az ajánlatához annak m egtételétől számított 15 napig kötve van, azt nem vonhatja vissza. A biztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös m egállapodásával jön létre.

2.4 Ha a Szerződő fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon be lül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a bi ztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak m egfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

2.5 Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a koc kázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Emellett amennyiben a b iztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek m egfelelően m ódosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a m ódosító javaslat kézhezvételétől szám ított tizenöt napon belül a szerződést harm inc napra írásban felm ondhatja.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

3.1 Ha a biztosítási szerződés létrejön, a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett időpontban kezdődik, feltéve, hogy az ajánlattal egy időben a Szerződő díjelőleget is fizetett. Ha a Szerződő az ajánlattal egy időben nem fizetett díjelőleget, a kockázatviselés a díjfizetés napját követő nap 0. órájában kezdődhet legkorábban.

3.2 Ha a biztosító és a Szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés kezdete a megállapodást köv ető nap 0. órája.

3.3 A felek a kockázatviselés kezdő időpontját illetően a fen tiektől eltérően is m egállapodhatnak.

3.4 Ha a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszaut alja az ajánlattevőnek.

3.5 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt be következett biztosítási eseményekre terjed ki, a jelen biztosítási feltételekben foglalt korlátozások figyelem bevételével.

3.6 A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

⯈ az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

⯈ az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi,

jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

3.7 A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, Kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

3.8 A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a 3.6 pont szerinti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás -, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

3.9. A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.1 A biztosítási szerződés határozatlan tartam ú.

4.2 Az első biztosítási időszak (biztosítási év) a kockázatviselés kezdetekor kezdődik.

4.3 A biztosítási időszak egy év, melynek az utolsó napja az évforduló. Az új biztosítási időszak első napja az évfordulót követő nap.

5. A biztosítási szerződés módosítása

5.1 A felek a szerződés tartalm át közös m egegyezéssel írásban m ódosíthatják.

5.2 Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződés ben m eghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés m ódosítására, illetőleg – ha a kockázatot a jelen szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a Szerződő (Biztosított) a m ódosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a m ódosító javaslat közlésétől számíto tt 30. napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor a biztosító figyelmezteti. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom m al hatályban m arad.

5.3 Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben m erül fel, a biztosító a biztosítási kockázat jelentős növekedésével összefüggő jogait a többi vagyontárgy vagy szem ély vonatkozásában nem gyakorolhatja

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

6.1 A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés m egszűnéséig áll fenn, kivéve az érdekmúlást, m ely esetben az érdekmúlás időpontjáig.

6.2 Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek m egszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak m egfelelő része m egszűnik.

6.3 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés m egszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj m egfizetését követelheti. A szerződés m egszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj m egfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni .

6.4 Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek m egszűnt, a szerződés vagy annak m egfelelő része m egszűnik.

6.5 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vál t vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak m egfelelő része m egszűnik.

6.6 A Szerződő/Biztosított halálával a szerződés nem szűnik m eg. A biztosítási érdek m egszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a b iztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedez et is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bárm elyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudom ásszerzést követő harm inc napon belül írásban, harm incnapos határidővel felm ondhatja.

6.7 A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a biztosítási időszak végére írásban felm ondhatják.

6.8 A szerződő m egfelelő határidőben beérkezett felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belü l a szerződő által teljesített befizetésekkel elszám olni. A szerződő érvényesen nem m ondhat le az őt m egillető felm ondási jogról.

6.9 Ha a Szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizeti m eg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével – a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal m egszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A díjnemfizetés m iatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, am ely a díj-nemfizetés m iatti m egszűnés előtti – díjjal fedezetlen – kockázatviseléssel arányos.

6.10 Ha a szerződés a jelen feltételek I.6.9. pontjában írt m ódon a folytatólagos díj m eg nem fizetése következtében szűnt m eg, ak kor a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írá sban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált bi ztosítási díjat a Szerződő m egfizeti.

6.11 A szerződést a feleknek lehetőségük van közös m egegyezéssel is m egszüntetni.

6.12 A 3.8. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

7.1 A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára m egilleti a – kockázatviselésének ellenszolgáltatására szolgáló – biztosítási díj. A biztosító a díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja m eg.

7.2 A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a szerződésben m egjelölt díjfizetési ütem szerinti időszaknak az első napján esedékes, am elyre a díj vonatkozik.

7.3 A Szerződő és a biztosító m egállapodhatnak abban, hogy a Szerződő a biztosítás éves díját részletekben fizeti m eg (havi, negyedéves, féléves díjfizetési gyakoriság).

7.4 A felek az első díj halasztott fizetésében is m egállapodhatnak. A halasztott első díj a m egállapodás szerint esedékes.

7.5 Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették m eg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó Ptk.-ban szereplő, a jelen szerződésre irányadó szabályok m egfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a Szerződőt a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartam ra m arad fenn

7.6 Am ennyiben a biztosítási esemény a biztosító biztosítási díjjal nem fedezett kockázatviselésének ideje alatt következik be, de a biztosítás m ég nem szűnt meg, úgy a biztosítási időszakra járó és meg nem fizetett díja(ka)t a biztosító az esedékes biztosítási szolgál tatás, illetve a térítés összegéből levonhatja.

7.7 A biztosítási díj fizetésének három m ódja van:

⯈ Készpénz-átutalási m egbízás (csekk).

⯈ Csoportos beszedési megbízás (ha a Szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, m egbízást adhat a bankjának a folytatólagos díjak lehívásának engedélyezésére).

⯈ Átutalási m egbízás (ha a Szerződő rendelkezik lakossági folyószámlával, akkor azt a lehetőséget is választhatja, hogy a bankjának átutalási m egbízást ad).

A határidőre történő díjfizetésről a Szerződőnek kell gondoskodnia. Ha a szerződésben csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés szerepel, és ennek ellenére a díjfizetés csoportos beszedési m egbízás útján, a Szerződő érdekkörébe eső okból nem valósul meg, és ezt a Szerződő a biztosító felszólítása ellenére sem orvosolja , úgy a biztosító jogosult a díjfizetés m ódját egyoldalúan készpénz-átutalási m egbízásra módosítani. Amennyiben ezt követően a Szerződő a csoportos beszedési megbízással történő díjfizetés lehetőségét ba nkjánál m xxxxxxxxx, és erről a biztosító értesül, úgy az eredeti díjfizetési m ódot a biztosító további külön értesítés nélkül visszaállítja.

8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás, a fedezetfeltöltés

8.1 Ajánlatának m egtételekor a Szerződő

⯈ dönti el, hogy m ely vagyoncsoportokat, m ilyen választható biztosítási eseményekre, m ekkora szolgáltatási összeggel kíván biztosítani, és azok m ellé m ilyen választható kiegészítő biztosítást igényel, vagy

⯈ választhat a biztosítani kívánt vagyoncsoportokra a biztosító által előre összeállított biztosítási eseményeket és szolgáltatási összegeket tartalm azó term ékcsom agok közül.

8.2 A biztosítási összeg az a biztosítási szerződésben (ajánlaton) – a 8.3 pontban foglaltaknak megfelelően – meghatározott összeg, amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, azzal, hogy a jelen biztosítási feltételekben egyes biztosítási események és vagyoncsoportok kapcsán szereplő, szolgáltatást korlátozó rendelkezések a szolgáltatás összegé nek felső határát a biztosítási összegnél alacsonyabb összegben is m eghatározhatják.

8.3 A biztosítási szerződésben a Szerződő az alábbiakra határozhat m eg biztosítási összeget:

a) Ingóság Alapcsom agra vagy Ingóság Kibővített csom agra; továbbá

b) Épületbiztosításra kő, beton, tégla és panel falazatú épületek esetén (a továbbiakban: Szilárd falazatú épületbiztosítás) vagy Épületbiztosításra vályog vagy vályogot tartalmazó falazatú, fa és könnyűszerkezetes épületek esetén (a továbbiakban: Puha falazatú épületbiztosítás).

c) A Moduláris biztosításon belül:

⯈ Épületbiztosításra, illetve

⯈ Ingóságbiztosításra

Moduláris ingóságbiztosítás választása esetén a Szerződőnek lehetősége van

- ha a Szerződő nem kívánja tételesen m eghatározni az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoporton belüli alvagyontárgy csoportok biztosítási összegeit, akkor az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra;

- ha a Szerződő tételesen kívánja meghatározni az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoporton belüli alvagyontárgy csoportok biztosítási összegeit, akk or azokra külön-külön.

A Moduláris biztosításon belül, ha a Szerződő az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra vagy azon belül bármely

alvagyontárgy csoportra biztosítási összeget jelölt, akkor

- az Értékőrző vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeget külön -külön;

- az Egyéb ingóságok vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeget külön -külön.

8.4 A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt alvagyontárgy csoportok biztosítási összegei kárre ndezéskor nem vonhatók össze.

8.5 A biztosítási összeg – vagyonbiztosítás esetén – nem haladhatja m eg a biztosítani kívánt vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értékét. Alulbiztosításnak m inősül, ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke. Ilyen esetben a biztosító arányos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan a káridőponti biztosítási összeg aránylik a káridőponti újjáépítési, ill etve új állapotban való beszerzési értékhez.

8.6 Ha a biztosítási szerződés a biztosító által meghatározott és a szerződésben feltüntetett m inimális biztosítási összeggel vagy azt meghaladó biztosítási összeggel jött létre, úgy kár esetén a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, és nem érvényesíti az alulbiztosítás jogkövetkezményét, az arányos kártérítést. Utóbbi alól kivételek: az indexálás visszautasításának, valamint az épület, illetv e melléképület alapterületére vonatkozó közlési kötelezetts égsértés esetei.

8.7 Felelősségbiztosításnál a biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határát jelenti egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban. A kártérítés és az egyéb költségek együtt sem haladhatják meg a biztosítási összeget. Egy biztosítási évben legfeljebb öt felelősségbiztosítási káreseményre terjed ki a biztosítási fedezet.

8.8 A bban az esetben, ha a biztosítási szerződés kiegészítő melléképület biztosítást is tartalmaz, a biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa a melléképületre az épületbiztosítás biztosítási összegének 50%-a.

8.9 Fedezetfeltöltés:

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese mény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő a díjat m egfelelően kiegészíti. Ezen jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a Szerződő figyelmét és a fedezet feltöltés díját közölte. Ha a Szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg m ellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra .

9. Az értékkövetés szabályai

9.1 A biztosító a biztosítási összeget és a biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – rendszeresen az árszínvonal változásához igazítja (indexálja). Az indexálásra a biztosítási évfordulón kerül sor. Az indexálás az épületbiztosítás, valamint az ingóságbiztosít ás biztosítási összegeire vonatkozik.

Az indexált biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és az alábbiakban m eghatározott index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

9.2 Az indexálást a biztosító m indig a biztosítási évfordulót m egelőző utolsó érvényes biztosítási összegre és díjra végzi el.

Az indexszám a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett, előző év azonos hónapjára vonatkoztatott júniusi fogyaszt ói árindex, am elytől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet az indexszám szeptemberi nyilvánosságra kerülését k övető év során történő indexálások alkalm ával. A biztosító egy naptári éven belül ugyanazon szerződés vonatkozásában az indexszám ot nem m ódosíthatja.

A biztosítási összeg és díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott index m értékéről, valamint a m ódosított biztosítási összeg és díj m értékéről a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal m egelőzően írásban értesíti a Szerződőt.

A biztosító az indexált biztosítási összeget ezer forintra, a biztosítási díjat pedig egész forintra kerekítve szám ítja ki.

9.3 Ha az indexált biztosítási összeget és biztosítási díjat a Szerződő nem fogadja el, akkor az értékkövetésről szóló levél kézhe zvételétől szám ított 15 napon belül írásban igényelheti az értékkövetés előtti állapot visszaállítását.

9.4 Ha a Szerződő nem fogadja e l a biztosító által felajánlott indexálást, kár esetén a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot.

10. Önrészesedés

10.1 A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek – káreseményenként – nem érik el az önrészesedés összegét. A biztosító a vagyonbiztosítás alapján járó szolgáltatási (kártérítési) összegből levonja a Szerződő által választott, a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedés összegét.

10.2 A biztosító nem alkalmaz önrészesedést az Általános, az Épülethasználói és az Ebtartói felelősségb iztosítás, valamint a Kiegészítő balesetbiztosítás esetén.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A) A Szerződő, Biztosított kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség

11.1 Am ennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalm áról, illetve m inden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról.

A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

11.2 A Szerződő és a Biztosított a szerződés m egkötésekor köteles a biztosítóval a valóságnak m egfelelően közölni m inden olyan, a kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak m egfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz, a kérdések m egválaszolatlanul hagyása egym agában nem jelenti a közlési kötelezettség m egsértését.

A közlésre, illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat: egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

11.3 Az adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított is felelős. A közölt adatok ellenőrzését a biztosító részére lehetővé kell tenni. A biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt és Biztosítottat a közlési kötelezettség alól nem m entesíti.

11.4 Ha a Szerződő az ajánlaton az épület, illetve m elléképület négyzetméterére vonatkozó adatot – a valóságtól eltérően – alacsonyabban adja m eg, akkor a biztosító vizsgálhatja az alulbiztosítottságot, és érvényesítheti annak jogkövetkezm ényét, az arányos kárté rítést.

11.5 A Szerződő (Biztosított) köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülmények változását a biztosítónak 15 napon belül, írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető m indaz a körülmény, am elyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton, kötvényen, eg yéb nyom tatványon adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

Be kell jelenteni különösen, ha

⯈ a biztosított épület hasznos alapterülete megváltozott (pl. tetőtér-beépítés, lakóépület bővítése, melléképület építése, bővítése),

⯈ a biztosított vagyonérték változása m iatt az m eghaladja a biztosítási összeget,

⯈ ingatlan lakatlanná (nem állandóan lakottá) válik,

⯈ Szerződő (Biztosított) cím e m egváltozik.

11.6 A közlésre, illetve a változás-bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztos ító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő (Biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat .

Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

11.7 A Szerződőnek, Biztosítottnak minden esetben kell eljárnia , ahogy az az adott helyzet ben általában elvárhat ó, betartva a jogszabályi, hatósági előírásokat, szabványokat. A Szerződő felek megállapodnak, hogy a Szerződő (Biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, melynek keretében köteles különösen:

a) az épületeit a mindenkor hatályos építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelően építeni/építtetni és karbantartani, felújítani;

b) ingó és ingatlan vagyonának kezelése során az elvárhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni;

c) a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás es etén a védettségi szintnek megfelelően, szakszerűen bezárni, a védettségi szintet befolyásoló minden biztonsági berendezést üzembe helyezni;

d) az időszakos tartózkodás céljára szolgáló (üdülő) ingatlanokban a víz-, a fűtés és hűtésvezetéket, és az azokra kapcsolt berendezéseket vízteleníteni az elfagyás megelőzése érdekében, illetve a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét pedig elzárni a vízkárok megelőzése érdekében;

e) az állandóan lakott épületekben az átmenetileg nem üzemeltetett víz-, fűtés- és hűtésvezetékek főelzáró szelepét elzárni a vízkárok megelőzése érdekében;

f) a biztosított vagyontárgyakat, különösen elektromos, gáz- és vízvezető létesítményeket, a hozzájuk csatlakoztatott berendezéseket, készülékeket, valamint a tetőket, ereszcsatornákat é s az ingatlanra a határoló falakon kívül rögzített tárgyakat rendeltetésszerű állapotban tartani és a hiányosságokat vagy a károkat haladéktalanul elhárítani;

g) az elhasználódott, kopott alkatrészeket, berendezéseket megjavítani, vagy – ha ez nem lehetséges – kicserélni;

h) talajszint alatti helyiségben ingóságot csak a padozat szintjétől számítva legalább 20 cm magasan tárolni;

i) a káresemény észlelését követően haladéktalanul értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében;

j) betöréses lopás, rablás esetén a káresemény észlelését követően haladéktalanul feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni;

k) az ingatlan kulcsainak ellopása, elrablása vagy elveszése, valamint a zár megsérülése, használhatatlanná válása esetén a zárakat 24 órán belül kicserélni, a zárcseréig pedig gondoskodni a személyes őrzésről;

l) a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a biztosító kárfelmérését nem akadályozó, a vagyon- és személybiztonságot elősegítő intézkedéseket haladéktalanul megtenni;

m) a csapadék elvezetéséről gondoskodni, csepegtető járdát, az épületekre ereszcsatornát kiépíteni.

11.8 A kárenyhítés szükséges költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre . Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

11.9 A biztosító mentesülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kötelezettség

11.10 A Szerződőnek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól s zámított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a biztosítónak. A bejelentés m egtehető személyesen (a biztosító ügyfélszolgálatán vagy bármely postán), te lefonon, ajánlott levélben és faxon, valamint elektronikus levélben a xxxxxxx@xxx.xx e-mail címen, illetve a biztosító weboldalán. A be jelentésnek legalább az alábbiakat kell tartalm aznia:

⯈ az ajánlat szám (szerződésszám );

⯈ szem élyi adatok (Szerződő, Biztosított, Károsult neve, cím e, telefonszám a);

⯈ a káresem ény helye, ideje, leírása;

⯈ a kár által érintett vagyontárgyak tételes felsorolása, becsült kárösszeg;

⯈ írásos bejelentésnél a levélírás helye, kelte és sajátkezű aláírás is szükséges.

Felelősségbiztosítások esetén a Biztosított köteles 30 napon belül bejelenteni, ha vele szemben a s zerződésben m eghatározott tevékenységével kapcsolatosan kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, mely ilyen kárigényre alapot adhat.

11.11 Értesítendő szervek: Tűz, robbanás esetén mindenképpen (még az eloltott tűzről is) értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzről a jogszabály szerint az arra illetékes hatóságtól tűzeseti igazolást kell beszerezni. Betöréses lopás vagy rablás, kifosztás esetén a rendőrséget kell értesíteni, és feljelentést kell tenni. A feljelentésben tételesen meg kell nevez ni az eltűnt vagy sérült vagyontárgyakat is. A rendőrség a nyomozás befejezése után nyomozást megszüntető, felfüggesztő határozatot ad ki, vagy az ügyet vádemelési javaslattal (indítvánnyal) átteszi az ügyészséghez. A kapott értesítés, okirat egy példányát el kell juttatnia a biztosítóhoz.

A kárbejelentéshez, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

11.12 A biztosítási szolgáltatás teljesítését igénylő személynek kell igazolnia, hogy a biztosító szolgáltatásának a szerződésben valamint jogszabályban előírt feltételei fennállnak. Neki kell bizonyítania a kár bekövetkeztét, összegszerűségét, valamint a kár és a ká rokozó tényező közti összefüggést. Bűncselekmény esetén a nyom ozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet m eghozataláról a szolgáltatásra jogosult köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

11.13 A biztosítási szerződés teljesítését igénylő személy a biztosító szolgáltatásának teljesítése érdekében a felmerült károk és költségek igazolása céljából az alábbi dokum entum ok benyújtására köteles:

⯈ tűzkárnál: tűzeseti igazolás;

⯈ betöréses lopás vagy rabláskárnál: rendőrségi feljelentés m ásolata;

⯈ ingatlan káránál: javítási vagy helyreállítási szám la vagy árajánlat, vagy költségvetés;

⯈ kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény esetén a biztosított ingatlan fölötti vagy azzal szomszédos lakás tulajdonosának elismerő nyilatkozata, vagy ha a kárt a lakást bármilyen egyéb jogcímen használó személy okozta, akkor az ő elismerő nyilatkozata, feltüntetve benne azt is, hogy rendelkezik-e a károkozásra is érvényes felelősségbiztosítással; amennyiben igen, akkor biztosítójának m egnevezése, kötvényének szám a ;

⯈ felelősségi kár esetén a Biztosított kártérítési felelősségének m egállapításához szükséges dokumentumok (a Biztosított felelősséget elismerő, kizáró vagy vitató nyilatkozata, a rendőrségi igazolás a balesetről, hatósági eljárás indulása esetén erről való nyilatkozat);

⯈ ingóság káránál: az ingóságoknak és károsodásuk m értékének tételes részletezése, az ingóságok típusát és eredetét igazoló okm ány, illetve, ha van, akkor az ingóságokról készült fénykép is;

⯈ a biztosítási esemény bekövetkezését és az ennek következtében elszenvedett károk m értékét (összegszerűségét) igazoló

dokumentumok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások, személyi sérülés esetén az azt alátámasztó orvosi iratok, szakvélem ények, halál esetén anyakönyvi kivonatok, halotti bizonyítvány).

11.14 A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt m egelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek m egszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó -köteles szolgáltatás e llenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének m egfelelő összeg m egtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak, amely- en feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy am elyből annak összege kiszám ítható.

11.15 A biztosító a szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult szabálysértési vagy bünt ető eljárás jogerős befejezéséhez (jogerős határozathoz) n em köti, kivéve, ha jogszabály rendelkezése erre lehetőséget nyújt.

11.16 A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár m értékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokum entum okkal is igazolja.

Állapot megőrzési kötelezettség

11.17 A Biztosított a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben – személy- és vagyonvédelem, valamint a kár további súlyosbodása és az újabb károk elkerülése érdekében – változtathat. Ellenkező esetben nagymértékben megnehezítheti a kár keletk ezési okának megállapítását, az esetleges nyomok rögzítését (ilyen lehet például a tűz keletkezésének oka, a betörés helyének, módjának, eszközének felderítése). Nem terheli a Biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a balesetbiztosítási esemény beköve tkezése esetén.

Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár megszemlélése, a Szerződő (Biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak ) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosítási eseménynek, illetve következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében gondoskodni kell arról, hogy azonosításra alkalmas módon rögzítésre kerüljenek a helyreállítást vagy a kij avítást megelőzően a sérült vagyontárgyak, a kárkép, valamint a kockázatviselési hely. Ennek megfelelő módja lehet, ha a Szerződő (Biztosított) a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be annyiban, amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében szolgáltatási kötelezettségének elbírálhatósága, illetve a károsodás mértékének megállapítása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált.

11.18 Lehetővé kell tennie, hogy a biztosító a kár okára, mértékére, a jogalap megállapítására és a kártérítési kötelezettség kiterjedésére vonatkozóan vizsgálatot végezhessen, valamint minden erre szolgáló felvilágosítást – kérésre írásban is – bizonylatokkal együtt meg kell adnia. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított ezeket a kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

Díjfizetési kötelezettség

11.19 A Szerződő köteles a biztosítási díj m egfizetésére. Első díjrészletként függetlenül a választott díjfizetési ütemtől minden esetben minimum 3 havi díjat kell befizetni.

B) A biztosító kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség

11.20 A biztosító köteles a biztosítási szerződés m egkötése előtt közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást adni a Szerződő részére a Magyar Posta Biztosító Zrt., valamint függő biztosításközvetítője, a Magyar Posta Zrt. főbb adatairól, a fogyasztói panaszokkal és bejelentésekkel foglalkozó szervezetekről, a biztosító és a biztosításközvetítő felügyeleti szervéről, a biztosítási szerz ődés főbb jellem zőiről, az adatkezelés elvi és gyakorlati tudnivalóiról, valam int a biztosítási szerződés jelen fe ltételeiről.

Szolgáltatási kötelezettség

11.21 A jelen biztosítási feltételek alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget vagyonbiztosítás alapján, hogy a szerződésben meghatározott díj ellenében, magyar forintban a jelen biztosítási feltételekben meghatáro zott összeghatárig, de legfeljebb a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig megtéríti

⯈ a kockázatviselés helyén,

⯈ a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett,

⯈ a biztosítási események által okozott,

⯈ a biztosított vagyontárgyakban keletkezett

károk összegét a jelen biztosítási feltételekben meghatározott módon.

12. A biztosító mentesülése

A biztosító vagyonbiztosítás esetén mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

⯈ a Szerződő vagy a Biztosított,

⯈ a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

⯈ a Biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Vezető munkakört betöltő személynek minősül a jelen szerződési feltételek szerint a biztosított jogi személy üzletvezetésre jogosult tagja, továbbá a kötelezettségvállalásra jogosító munkakört betöltő alkalmazottja, tagja vagy megbízottja, illetve a biztosított jogi személy vezető beoszt ású tisztségviselője, ha ez a minősége a jogi személlyel fennálló jogviszonyán alapul

Ezek a rendelkezések a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is érvényesek.

13. Általános kizárások

13.1 Vagyon- és felelősségbiztosítások esetén a közreható okokra való tekintet nélkül a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra és költségekre, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbi események, körülmények által vagy azokkal kapcsolatban keletkeztek:

⯈ atomenergia, ionizáló sugárzás;

⯈ bármilyen jellegű, a biztosítási események között nem nevesített természeti katasztrófa;

⯈ bármilyen jellegű háborús esemény (háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül a Magyarország területén, továbbá a Magyarország területén kívül más ország ellen folytatott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása), invázió, fegyveres összeütközés, polgárháború;

⯈ belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, lázadás, puccs, sztrájk, terrorizmus, tömegmegmozdulás, katonai gyakorlat, harci cselekmény, zavargás, tüntetés;

⯈ elkobzás, lefoglalás, kényszer-államosítás;

⯈ hadijog, rendkívüli állapot;

⯈ a környezet szennyezésével okozott károk;

⯈ az épületnek vagy bármely részének (falak, födémek, vezetékek, csövek, nyílászárók, burkolatok, készülékek, beépített tartozékok stb.) építése, átépítése, felújítása, bővítése, festése, javítása, karbantartása alatt vagy – közvetlenül vagy közvetve – emiatt keletkezett kár;

⯈ talajvíz által okozott károk, továbbá a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;

⯈ a belvíz okozta károk, még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása okozta;

⯈ a biztosított objektumban folytatott tűz- és robbanásveszélyes tevékenység során, az azzal összefüg gésben keletkezett károk.

13.2 Nem áll fenn a biztosító fizetési kötelezettsége akkor, ha a károkozó tényező a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattétel előtt is fennállt.

13.3 A biztosítási feltételek az általános kizárásokon túlmenően, az egyes biztosítási események kapcsán speciális kizárásokat is tartalmaznak.

13.4 A kizárások körében szereplő büntetőjogi fogalmak a Büntető törvénykönyv rendelkezései alapján értelmezendők.

14. Egyéb rendelkezések

Megtérítési igény

14.1 A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig m egtérítési igény illeti m eg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Bi ztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A m egszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. Bizt osított, illetve a Szerződő a károkozóval szembeni követeléséről – ezzel a biztosító m egtérítési igényét korlátozva – sem részben, sem egészben nem m ondhat le. Balesetbiztosítás esetén a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben m egtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt. Am ennyiben a biztosító nem térítette m eg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A m egtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíten i..

14.2 Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat. Ebben a z esetben a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.

Elévülés

14.3 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő követelések megállapodás szerinti elévülési határideje két év. A vagyonbiztosítási igények elévülési idejét a biztosítási esemény bekövetkezésétől, a felelősségbiztosítás alapján felmerülő igények elévülési idejét a kárnak, illetve a kárigénynek a Biztosítottal való közlését ől kell számítani.

A datkezelés, adatvédelem - Személyes adatok kezelése és titoktartás (a 2014. évi LXXXVIII. törvény alapján)

14.4 A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő szerződés végrehajtása érdekében a biztosító kezeli a Szerződőnek (Biztosítottnak) az ajánlaton, illetve a biztosítási szerződésben rögzített személyes adatait (a továbbiakban: „személyes adatok”). A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait azon időtartam alatt kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesí thető. A biztosító a személyes adatokat csak a biztosítási szerződés m egkötéséhez, m ódosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez kapcsolódóan, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb célból kezeli. A biztosító a Szerződő (Biztosított) személyes adatait, erre vo natkozó és kifejezett írásbeli hozzájárulása nélkül csak a Bit. 135-142. és 146-147.§-aiban nevesített szervezeteknek továbbíthatja. A biztosító az adatkezelés során adatfeldolgozót vesz igénybe. A Szerződő (Biztosíto tt) a személyes adatainak a jelen szerződési feltételekben m eghatározottak szerinti kezeléséhez a biztosítási szerződés (ajánlat) aláírásával kifejezetten hozzájárul.

A személyes adatok kezelésére és titoktartásra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók a Bit-ben foglaltak szerint, a jogszabály szövegének m ódosítása nélkül, szám ozásának m egtartása m ellett:

135. § (1 ) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a s zolgáltatással ös szefüggnek. A z adatkezelés c élja csak a biztosítási s zerződés megkö téséhez, módosításához, állományban tartás ához, a biztos ítás i s zerződés ből s zármazó követelés ek megítélés éhez s züks éges , vagy az e törvény által meghatározott eg yéb c él lehet.

(2 ) A z (1 ) bekezdésben meghatározott céltól eltérő c élból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet.

A hozzájárulás megtagadás a miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadás a es etén rés zére nem nyújtható előny.

(3 ) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy vis zontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük s orán bármilyen módon hozzájutottak.

136. § A z ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről s zóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1 ) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulás ával kezelheti.

137. § Biztos ítás i titok c s ak akkor adható ki harmadik s zemélynek, ha

a) a biztosító vagy a vis zontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kis zolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentés t ad,

b) e törvény alapján a titoktartás i kötelezetts ég nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanús ító s zervezet és alvállalkozója ezt a tanús ítás i eljárás lefolytatás a keretében is meri meg.

138. § (1 ) A biztos ítás i titok megtartás ának kötelezetts ége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkés zítő eljárás t folytató s zervvel, a nyomozó hatós ággal és az ügyés zs é ggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, fels zámolóval, a természetes s zemélyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, C saládi C s ődvédelmi Szolgálattal, c saládi vagyonfelügyelővel, bírós ággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt s zakértővel,

e) a (2 ) bekezdés ben foglalt es etekben az adóhatós ággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztons ági s zolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdas ági V ers enyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatós ággal,

i) az egés zs égügyről s zóló 1 9 9 7 . évi C LI V . törvény 1 0 8 . § (2 ) bekezdés ében foglalt es etben az egés zs égügyi államigazgatás i s zerv vel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte es etén a titkos informác iógyűjtés re felhatalmazott s zervvel,

k) a vis zontbiztos ítóval, a c s oport más ik vállalkozás ával, valamint együttbiztos ítás es etén a koc kázatvállaló biztos ítókkal,

l) törvényben s zabályozott adattovábbítások s orán átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó s zervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közút i közlekedési igazgatási feladatokkal ös s zefüggő hatós ági ügyekben a közlekedés i igazgatás i hatós ággal, valamint a közúti közlekedés i nyilvántartás i s zervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási s zerződési állomány tekintetében - az erre irányuló megállapodás rendelkezései s zerint - az átvevő biztos ítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez s zükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő s zervezettel, a N emzeti Irodával, a le velezővel, az I nformációs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett más ik jármű javítás i adatai tekintetében az önrendelkezés i joga alapján - a károkozóval,

o) a kis zervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához s züks éges adatok tekintetében a könyvvizs gálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesül nek, valamint a harmadik országbeli biztosító s zékhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik ors zágbeli biztos ítóval, biztos ítás közvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztos ával,

r) a feladatkörében eljáró N emzeti A datvédelmi és I nfo rmác iós zabads ág H atós ággal,

s ) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus - malus bes orolás ra nézve a rendeletben s zabályozott es etekben a biztos ítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási s zerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár -megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási s zervvel, az agrárkár-enyhítési s zervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzés ekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a fels zámoló s zervezeteket nyilvántartó hatós ággal,

s zemben, ha az a)-j), n), s ), t) és u) pontban megjelölt s zerv vagy s zemély adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási s zerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt s zerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés c élját és jogalapját köteles megjelölni. A c él és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogs zabályi rendelkezés megjelölés e is .

(2 ) A z (1 ) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötel ezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adats zolgáltatás i kötelezetts ég terheli.

(2 a) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a H pt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő

követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztos ítás i s zerződés megjelölés ét, a kért adatok fajtáját és az adatkérés c élját.

(3 ) N em jelenti a biztosítási titok s érelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült

Á llamok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA s zabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes s zabályairól s zóló 2 013. évi X XXVII. törvény (a továbbiakban: A ktv.) 4 3/B-43/C. §- ában foglalt kötelezettség teljes ítés ében merül ki.

(3 a) N em jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H . §- ában foglalt kötelezettség, valamint a FA T C A - törvény alapján az A ktv. 4 3 /B. és 4 3 /C . §- ában foglalt kötelezetts ég teljes ítés ében merül ki.

(4 ) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1 ) és (6 ) bekezdésekben, a 137. §- ban, a 140. §- ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és s zervezetek felé az ügyfelek s zemélyes adatait továbbíthatja.

(5 ) A biztos ítás i titoktartás i kötelezetts ég az eljárás keretén kívül az (1 ) bekezdés ben meghatározott s zervek alkalmazottair a is kiterjed.

(6 ) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági s zolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írás ban tájékoztatás t adni, ha adat merül fel a rra, hogy a biztos ítás i ügylet

a) a 2 0 13. június 30-ig hatályban volt 1978. évi I V. törvényben foglaltak s zerinti kábítószerrel visszaéléssel, új ps zichoaktív anyaggal visszaéléssel,

terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vis szaéléssel, lőfegyverrel vagy lős zerrel vis szaéléssel, pénzmosással, bűns zövetségben vagy bűns zervezetben elkövetett bűnc s elekménnyel,

b) a Btk. s zerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros s zenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív

anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vis szaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggés ben. (7 ) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az E urópai Unió és az ENSZ Biztonsági

T anácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról s zóló törvény meghatározott bejelentés i kötelezetts égének tes z ele get.

(8 ) N em jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok s érelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás s orán a csoportfelügyelet e setében a c soportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi c s oport irányító tagja rés zére történő átadás a.

(9 ) N em jelenti a biztos ítás i titok s érelmét a H pt. 1 6 4 /B. § s zerinti adattovábbítás .

139. § A biztos ítás i titok megtartás ának kötelezetts ége nem áll fenn abb an az es etben, ha

a) a magyar bűnüldöző s zerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző s zerv írásbeli megkeresésének teljesítése c éljából - írásban kér biztos ítás i titoknak minős ülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése c éljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljárás hoz kapc s olódó kötelezetts égét teljes íti.

140. § (1 ) N em jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik ors zágbeli adatfeldolgozó s zervezethez történő adattovábbítás abban az es etben:

a) ha a biztos ító ügyfele (a továbbiakban: ada talany) ahhoz írás ban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel. (2 ) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell

alkalmazni.

141. § (1 ) N em jelenti a biztos ítás i titok s érelmét

a) az olyan ös s zes ített adatok s zolgáltatás a, amelyből az egyes ügyfelek s zemélye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep es etében a külföldi s zékhelyű vállalkozás s zékhelye (főirodája) s zerinti felügyeleti hatóság s zámára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás , ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatós ág k özötti megállapodás ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozás a és a hatás vizs gálatok elvégzés e c éljából a minis zter rés zére s zemélyes adatnak nem minős ülő adatok átadás a,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegés zítő felügyeletéről s zóló törvényben foglalt r endelkezés ek teljes ítés e érdekében történő adatátadás .

(2 ) A z (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a vis zontbiztos ító a biztos ítás i titok védelmére hivatkoz va nem tagadhatja meg.

142. § (1 ) A z adattovábbítási nyilvántartásban s zereplő személyes adatokat az adattovábbítástól s zámított öt év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi s zemélyes adatnak minős ülő adatok továbbítás a es etén hús z év elteltével törölni kell.

(2 ) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett s zemélyt nem tájékoztathatja a 138. § (1 ) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6 ) bekezdése alapján végzett adattovábbítás okról.

(3 ) A biztosító és a viszontbiztosító a s zemélyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon

időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztos ítás i, vis zontbiztos ítás i, illetve a megbízás i jogvis zonnyal kapc s olatban igény ér vényes íthető.

143. § (1 ) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos s zemélyes adatokat kezelhet, ameddig a s zerződés létrejöttének meghiús ulás ával kapc s olatban igény érvényes íthető.

(2 ) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot,

amelynek kezelése esetében az adatkezelési c él megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez ninc s törvényi jogalap.

(3 ) E törvény alkalmazásában az elhunyt s zemélyhez kapcsolódó adatok kezelésére a s zemélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4 ) A z elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítás i szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

144. § A biztosító, a viszontbiztosító, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a viszontbiztosítóban részesedést s zerezni kívánó személy, a vezető állású s zemély, egyéb vezető, valamint a biztosító és a viszontbiztosító alkalmazottja, megbízottja köteles a biztosító és a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomás ára jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megőrizni.

145. § (1 ) A 1 4 4 . §- ban előírt titoktartás i kötelezetts ég nem áll fenn a felad atkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) nemzetbiztons ági s zolgálattal,

c) Á llami Számvevős zékkel,

d) Gazdas ági V ers enyhivatallal,

e) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és c élszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által kijelölt bels ő ellenőrzés i s zervvel,

f) vagyonellenőrrel,

g) I nformác iós Központtal,

h) - a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében - az agrárkár-megállapító szervvel, agrárkár-enyhítési s zervvel, mezőgazdasági igazgatási s zervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

s zemben.

(2 ) N em jelenti az üzleti titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság fe lé történő adatszolgáltatás a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §- ában foglalt kötelezetts ég teljes ítés éhez.

(3 ) N em jelenti az üzleti titok s érelmét a Felügyelet által az E urópai Biztosítás - és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: E BFH) felé történő

adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az E urópai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 7 1 6/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről s zóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1 0 9 4 /2 0 1 0 /E U rendelet) megfelelően.

(4 ) A 1 4 4 . §- ban előírt titoktartás i kötelezetts ég nem áll fenn

a) a nyomozó hatós ággal és ügyés zs éggel,

b) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló xxxxx xxx végrehajtóval, valamint az önkormányzati adós s ágrendezés i eljárás keretében a bírós ággal s z emben.

(5 ) N em jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a biztosítókról és a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok s zolgáltatása a jogalkotás

megalapozás a és hatás vizs gálatok elvégzés e c éljából a pénz-, tőke- és biztos ítás i piac s zabályozás áért felelős minis zter rés zére. (6 ) N em jelenti az üzleti titok s érelmét a feladatkörében eljáró I nformác iós Központ által végzett adattovábbítás .

146. § (1 ) A ki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

(2 ) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat az e törvényben meghatározot t körön kívül a biztosító és a vis zontbiztos ító, továbbá az ügyfél felhatalmazás a nélkül nem adható ki harmadik s zemélynek és fela datkörön kívül nem has ználható fel.

(3 ) A ki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt s zerezzen, továbbá, hogy a biztos ítónak, a vis zontbiztos ítónak vag y ügyfeleinek hátrányt okozzon.

147. § (1 ) Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti t itkot tartalmazó irat a keletkezésétől s zámított hatvan év múlva a levéltári kutatás ok c éljá ra felhas ználható.

(2 ) N em lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvános ságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adats zolgáltatás i kötelezetts ég es etén.

(3 ) A z üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a P tk.-ban és az üzleti titok védelméről s zóló 2018. évi LIV. törvényben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

147/A. § (1 ) A Hpt. 164/B. §-a alapján átvett adatokat a biztosító tevékenységi köre ellátásával összefüggésben a szolgáltatásai nyújtásához szükséges mértékben megismerheti, és az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelheti, ha az ügyfél az adattovábbítást a (2) bekezdés szerint nem korlátozta vagy tiltotta meg.

(2 ) A hitelintézet H pt. s zerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító ügyfele kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani a H pt. 164/B. § (2)

bekezdés e s zerinti adattovábbítás t.

(3 ) A hitelintézet Hpt. s zerinti ellenőrző befolyása alatt működő biztosító az ügyféllel kötendő s zerződést megelőzően köteles az ügyfél részére a H pt. 164/B. §- ában foglalt kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást adni. Az írásbeli tájékoztatásban egyértelműen fel kell hívni az ügyfél figyelmét arra, hogy a s zemélyes adatai e §- ban foglalt kezelés ének lehetős égét bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

149. § (1 ) A biztosító (e § alkalmazásában: megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a

s zerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése s orán a s zolgáltatások jogszabályoknak és s zerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által - a 1 3 5. § (1 ) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével - kezelt és a (3 )-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozás ában, feltéve, ha a megkeres ő biztos ító erre vonatkozó jogos ults ága a biztos ítás i s zerződés ben rögzítés re került.

(2 ) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeres és kézhezvételétől s zámított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeres ő biztos ítónak.

(3 ) A megkereső biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2 . mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapc s olatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a s zerződő, a biztos ított, a kedvezményezett s zemély azonos ító adatait;

b) a biztos ított s zemély adatfelvételkori, a s zerződés es koc kázattal kapc s olatos egés zs égi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott s zemélyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó s zerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeres ett biztos ítónál megkötött s zerződés megkötés ével kapc s olatban felmerült koc kázat felmérés éhez s züks éges adatokat; és

e) a megkeres ett biztos ítónál megkötött s zerződés alapján teljes ítendő s zolgáltatás ok jogalapjának vizs gálatához s züks éges adato kat.

(4 ) A megkereső biztosító az 1 . melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a s zerződő, a biztos ított, a kedvezményezett és a káros ult s zemély azonos ító adatait;

b) a biztos ított vagyontárgyak, követelés ek vagy vagyoni jogok beazonos ítás ához s züks éges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítás i es eményekre vona tkozó adatokat;

d) a megkeres ett biztos ítónál megkötött s zerződés megkötés ével kapc s olatban felmerült k oc kázat felmérés éhez s züks éges adatokat; és

e) a megkeres ett biztos ítónál megkötött s zerződés alapján teljes ítendő s zolgáltatás ok jogalapjának vizs gálatához s züks éges adato kat.

(5 ) A megkereső biztosító az 1 . melléklet A) rés z 10-13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó s zerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a káros ult s zemély előzetes hozzájárulás a es etén a káros ult s zemély azonos ító adatait;

b) a s zerződő, a biztos ított és a kedvezményezett azonos ító adatait, továbbá a (4 ) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő s zemély adatfelvételkori, a s zerződés es koc kázattal kapc s olatos egés zs égi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő s zemélyt érintő korábbi - az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos

- biztos ítás i es eményekre vonatkozó s zemélyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult s zemély előzetes hozzájárulása esetén a s zemélyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igén yt érvényesítő s zemélyt érintő korábbi - az e bekezdés ben meghatározott ágazathoz tarto zó s zerződés s el kapc s olatos - biztos ítás i es eményekre vonatkozó adatokat.

(6 ) A megkereső biztosító az 1 . melléklet A) rés z 3 . és 1 0. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó s zerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű

járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján - az 1 . melléklet A) rés z 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulás a nélkül is - jogos ult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is ,

b) az adott járművet érintően a biztos ító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár ös s zegére vonatkozó informác iókat.

(7 ) A z (1 ) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárg y vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkeres ő biztos ító felelős az (1 ) bekezdés ben meghatározott megkeres és i jogos ults ág tényének fennállás áért.

(8 ) A megkeres ő biztos ító a megkeres és eredményeként tudomás ára jutott adatot a kézhezvételt követő kilenc ven napig kezelheti .

(9 ) H a a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez s zükséges, az adatkezelés (8 ) bekezdés ben meghatározott időtartama meghos s zabbodik az igény érvényes ítés ével kapc s olatban indult eljárás befejezés éig.

(1 0 ) Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény

érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismer ést követő egy évig kezelhető. (1 1 ) A megkereső biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az ab ban szereplő adatok köréről a

megkeres és s el érintett ügyfelet a biztos ítás i idős zak alatt legalább egys zer értes íti.

(1 2 ) H a az ügyfél a s zemélyes adataihoz való hozzáférést kér és a megkereső biztosító - a (8 )-(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

(1 3 ) A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb

adatokkal az (1 ) bekezdés ben meghatározottól eltérő c élból nem kapc s olhatja ös s ze.

(1 4 ) A megkeres és ben megjelölt adatok teljes ítés ének a helyes s égéért és pontos s ágáért a megkeres ett biztos ító a felelős .

150. § (1 ) A biztosítók - az 1 . melléklet A) rés z 3 -6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó s zerződésekkel kapcsolatban - a biztosítási s zerződés vonatkozásában - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a s zolgáltatások jogszabályoknak és s zerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási s zerződés ekkel kapc s olatos vis s zaélés ek kis zűrés e c éljából közös adatbázis t (a továbbiakban: A datbázis ) hozhatnak létre, ame ly tartalmazza

a) a s zerződő s zemély azonos ító adatait;

b) a biztos ított vagyontárgy azonos ító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott s zerződőt vagy vagyontárgyat érintő korábbi biztos ítás i es eményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztos ító megnevezés ét és a biztos ítás t igazoló okirat s zámát.

(2 ) A biztos ító az (1 ) bekezdés ben meghatározott adatokat az adat keletkezés ét követő harminc napon belül továbbítja az A datb ázis ba.

(3 ) A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a s zerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a s zolgáltatások jogszabályoknak és s zerződésnek megfelelő teljesítés e és a vis s zaélés ek megakadályozás a c éljából az A datbázi s ból adatot igényelhet.

(4 ) A z A datbázis kezelője a jogs zabályoknak megfelelő igénylés s zerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylő biztos ítónak.

(5 ) N em áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az A datbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelőjét terhelő biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezetts ége a biztos ító vonatkozás ában, amely a jogs zabálynak megfelelő i génylés s el fordul hozzá. (6 ) A z Adatbázis kezelőjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére

nézve a biztos ítás i titokra vonatkozó s zabályok megfelelően alkalmazandóak.

(7 ) A z Adatbázis kezelője - amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges - a hozzá intézett, a 138. § (1 ) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő igényléseket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosítók számára. A z A datbázis kezelője az igénylés továbbítás áról az igénylőt egyidejűleg köteles tájékoztatni. (8 ) A z igénylő biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tud omására jutott, illetve általa kezelt

egyéb adatokkal a (3 ) bekezdés ben meghatározottól eltérő c élból nem kapc s olhatja ös s ze.

(9 ) A z A datbázis ban továbbított adatok helyes s égéért és pontos s ágáért az azt továbbító biztos ító felelős .

(1 0 ) Az (1 ) bekezdésben meghatározott adatok a (1 1 ) bekezdés ben meghatározott kivétellel a nyilvántartás ba vételt követő öt évig kezelhetők. (1 1 ) Biztosítási s zerződés létrejötte esetén az (1 ) bekezdésben meghatározott adatok a s zerződés fennállása alatt, a s zerződésből származó igények elévüléséig

kezelhetők az (1 ) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A s zerződés megszűnésének és a s zerződésből származó igények elévülésének tényéről a biztosító

tájékoztatja az A datbázis kezelőjét.

(1 2 ) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilenc ven napig kezelheti. (1 3 ) H a az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés (12)

bekezdés ben meghatározott időtartama meghos s zabbodik az igény érvényes ítés ével kapc s olatban indult eljárás jogerős befejezés éig .

(1 4 ) H a az igénylés eredményeként az igénylő biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez s zükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismer ést követő egy évig kezelhető. (1 5 ) Az Adatbázisból adatot igénylő biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1 ) bekezdésben meghatározott c élból kezelheti.

(1 6 ) Az igénylő biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésről, az abban szereplő adatokról, továbbá az igénylés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási

idős zak alatt legalább egys zer értes íti, továbbá az ügyfél kérelmére a s zemélyes adataihoz hozzáférés t biztos ít.

151. § (1 ) A 150. § (1 ) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1 ) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat művelő biztosítók megállapodást megelőző piaci részesedés s zerint s zámított kétharmada megállapodik az adatbáz is létrehozásáról, a működés ében történő rés zvétel feltételeiről és az A datbázis fenntartás ával kapc s olatos költs égek fedezetéről.

(2 ) A z adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az A datbázisba továbbíto tt adatok továbbításának és

lekérdezés ének lehetős égét az érintett s zerződés ek feltételeiben meghatározzák.

14.5 Tájékoztatás a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződésről

A biztosítási ajánlat aláírását m egelőzően kérjük, olvassa végig jelen, a távértékesítés keretében kötött pénzügyi szolgáltat ási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: „Xxxxxx.xx.”) előírásai alapján készült tájékoztatót.

I. A szolgáltatóra vonatkozó tájékoztatás: Magyar Posta Biztosító Zrt. főbb adatai:

Cégnév: Magyar Posta Biztosító Zrt.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0 -0. Cégjegyzékszám : 01 -10-044751

Adószám : 12833632 -4-44

Képviseletre jogosultak: Xxxxxxxxx Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxx, Xxxx Xxxxx Fő tevékenységi kör: biztosítási tevékenység, vagyonbiztosítás

Elérhetőségeink, kapcsolattartás:

Postacím: 1535 Budapest, Pf. 952. Telefon: (x00 0) 000 00 00

Fax: (x00 0) 000 00 00

Internet: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx E-m ail: info@postabizto xxxx.xx

Felügyeleti szerv:

Név: Magyar Nem zeti Bank

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0 –0. Postacím : 1534 Budapest BKKP Pf. 777,

E-m ail cím : ugyfelszolgalat@m xx.xx Telefon: (+36 1) 428 -2600

Telefon ügyfeleknek: (+36 40) 203 -776

Fax: (x00 0) 000 00 00

Levélcím : Magyar Nem zeti Bank, 1850 Budapest Internet: www.m xx.xx

II. Szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás

A biztosítási szerződés lényege, hogy díjfizetés ellenében a biztosító vállalja a biztosítási szerződésben nevesített biztosítási e semények m egvalósulása kapcsán a szerződési feltételekben szereplők szerinti szolgáltatás teljesítését.

A biztosítási szerződés ré szletes jellemzőit, a biztosító teljesítésének szabályait, valamint a fogyasztó díjfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeit, és a biztosító szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos kötelezettségeit, előfeltételeit teljes körűen a biztosítási szerződés fe ltételei tartalmazzák, az abban foglaltakon túl egyéb jogcím en díjfizetési kötelezettsége a fogyasztónak nincs.

Tájékoztatjuk, hogy a Távért. tv. a biztosítókat kötelezi arra, hogy tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függhet, illetve arról, hogy a m últbeli teljesítések nem jelentenek garanciát a jövőben várható teljesítésekre nézve. Ezzel kapcsolatban felhívjuk a figyelmét arra, hogy a biztosító minden káreseményt egyedileg vizsgál. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a biztosítási szerződéshez kapcsolódó szerződési feltételekben találhatók m eg a biztosítási díj és a biztosítási szolgáltatás értékkövetésé re (indexálására) vonatkozó szabályok, ha az adott term ék esetében a biztosító ezt alkalm azza.

A távközlési eszköz használatával kapcsolatosan a biztosító külön díjat, költséget nem számol fel, a fogyasztót ezzel kapcsolatosan többletköltség nem terheli.

III. A szerződésre vonatkozó tájékoztatás

1.) Szerződéskötés technikai lépései, írásbeliség, hibajavítás:

Biztosítási szerződés megkötésére távértékesítés keretében lehetőség van az interneten elérhető módon a biztosító weboldalán az erre szolgáló felületen a szükséges adatok beírásával, hozzájárulások elektronikus úton történő megadásával, illetve technikailag az előzőe kkel azonos módon biztosítási alkuszok által üzemeltetett weboldalakon keresztül. A biztosító weboldalán kötött szerződés esetén a fogyasztó e -mailben kapja meg a biztosítási szerződést elektronikus form ában. Alkuszon keresztül kötött szerződés esetében a fogy asztó az alkusz által alkalmazott technológiától függően m egkaphatja a szerződést elektronikus form ában:

a) e-m ailben,

b) az alkusz honlapján elektronikus form ában elérhető m ódon, stb.

A biztosító a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat aláírását m egelőzően a biztosító saját weboldalán történő szerződéskötés esetén elektronikus form ában átadja.

A biztosító olyan m ódon bocsátja a fogyasztó rendelkezésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt adatokról szóló tájékoztatást,

távértékesítési tájékoztatót, hogy annak megismerésére, elolvasására, és annak a fogyasztó részéről PDF formátumban való letöltésére a biztosító weboldalán lehetőség van.

Ha a szerződéskötés biztosítási alkusz közreműködésével történik, akkor a biztosító olyan m ódon bocsátja a fogyasztó rendelke zésére a szerződési feltételeket és a kötelezően előírt távértékesítési tájékoztatót, hogy azokat elektronikusan átadja az alkusz számára, aki azokat a fogyasztó felé a szerződéskötésre vonatkozó jognyilatkozat m egtétele előtt továbbítani (hozzáférhetővé tenni) köteles.

A fentebb felsorolt távértékesítési csatornák bármelyikén keresztül létrejövő szerződéses jognyilatkozatot a biztosító a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”) 6:7.§.(3) bekezdésére figyelem m el írásbelinek tekinti.

A biztosító rendelkezik a Ptk. 6:82.§.(1) e.) pontja szerint a szo lgáltatási tevékenységre vonatkozó m agatartási kódexszel, m ely a www.m xxxxx.xx weboldalon érhető el a Magyar Biztosítók Szövetségének Etikai- és Versenykódexe cím m el.

A távértékesítés keretében felm erülő esetleges hibák azonosítását és kijavítását a biztos ító a következők szerint biztosítja :

Ha a kitöltés hibás, abban az értelemben, hogy nem tartalmazza a felület által igényelt adatot, akkor a felületen hibaüzenet jelenik meg. Ha a fogyasztó az ajánlat véglegesítését megelőzően hibát észlel, annak törlésére, javítására lehetősége van. Ha a fogyasztó a hibát az ajánlattételt követően észleli, akkor annak érdekében, hogy a hibák kijavításra kerüljenek és a szerződés a megfelelő tartalommal jöjjön lé tre, a biztosító ügyfélszolgálata teljes körűen a fogyasztó rendelkezésére áll.

2.) Tájékoztatási kötelezettség, elállási/felmondási jog

A szolgáltató a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződések vonatkozásában a törvényi előírásoknak megfelelően kö teles a fogyasztó számára távértékesítéssel kapcsolatosan, illetve a szerződési feltételekről a szerződés m egkötését m egelőzően a szerződéskötéshez igénybe vett távközlő eszköznek m egfelelő m ódon egyértelm ű, közérthető és pontos tájékoztatást adni.

A biztosító a szerződési feltételeket és a távértékesítéssel kapcsolatos tájékoztatást a fogyasztó számára a biztosítási ajánlat aláírását m egelőzően elektronikus form ában m egism erhetővé teszi.

A fogyasztó a biztosítási feltételekben m egjelölt a szerződés m egszüntetésére irányuló jogán felül, a szerződést, tekintettel arra, hogy az távértékesítés keretében köttetett, a szerződéskötés napjától (az ajánlat biztosítóhoz történt beérkezésétől) számított tizennégy naptári napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felm ondhatja.

Ha a fogyasztó távértékesítési tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, felmondási jogát a szerződés megkötésétől (az ajánlat biztosítóhoz történt beérkezésétől) kezdődően, a tájékoztatás kézhezvételétől szám ított 14 napon belül gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztónak sem a távértékesítéssel, sem a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatást nem nyújt, a fogyasztó a felm ondási jogát a biztosítási szerződés m egkötésétől kezdődően a törvénynek m egfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől szám ított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztó számára a távértékesítéssel, illetve a szerződési feltételekkel kapcsolatos tájékoztatási kötele zettségének nem m egfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó a felmondási jogát a biztosítási szerződés m egkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított három hónapos jogvesztő ha táridő elteltéig gyakorolhatja.

Ha a szolgáltató a fogyasztót az őt m egillető felmondási jogról, annak fennállásáról, vagy fenn nem állásáról, a felmondási jog gyakorlásának feltételeiről, m ódjáról és jogkövetkezményeiről, valam int a felm ondásra nyitva álló határidő eltelte előtt történő szolgáltatásnyújtás lehetőségéről az ehhez szükséges hozzájárulásról nem tájékoztatta, a fogyasztó a felm ondási jogát a biztosítási szerződés megkötésétől kezdődően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül, de legfeljebb a szerződéskötéstől számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

Nem illeti m eg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek m indkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

A felm ondásra érvényes határidő lejárta előtt csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető m eg a szerződés te ljesítése.

Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek m egfelelően ténylegesen teljesítet t szolgáltatásarányos ellenértéket jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja m eg a m ár teljesített szolgáltatásért – a szerződésben m eghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak m inősüljön. A szerződés m egkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke m egtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos m értékben van helye.

A szolgáltató csak abban az esetben jogosult az előbbi bekezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fogyasztó részére a felmondási jog gyakorlására vonatkozó tájékoztatást m egadta.

Ha a felm ondásra érvényes határidőt a biztosító távértékesítési tájékoztatással kap csolatos m ulasztása a fentebb írtak szerint m eghosszabbította, a biztosító a m eghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek m egfelelő tájékoztatás m egadásáig teljes ített szolgáltatás ellenérték ét nem követelheti.

Ha a biztosító a szerződés alapján a teljesítést a felmondási határidő leteltét m egelőzően kezdte m eg a fogyasztó erre irányuló előzetes hozzájárulása nélkül, a biztosító a fogyasztóval szemben annak felmondása esetén a felm ondásig teljesített szolgáltatás ellen értékének követelésére sem jogosult.

A biztosító köteles a fogyasztó által fizetett pénzösszeget a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladékta lanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni.

A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénzösszeget vagy átadott dolgot a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

A felm ondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát az előző bekezdésekben m eghatározott határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon, így faxon, ajánlott levélben a biztosító címé re megküldi, illetve szem élyes ügyfélszolgálaton, illetőleg bárm ely postahelyen ügyfélfogadási időben leadja.

A felmondást írásban a biztosító székhelyének postai cím ére ( 1535 Budapest, Pf. 952.) vagy a 06-1-423-4298-as fax számra kell megküldeni, vagy az a biztosító részére bocsátható személyesen is a Magyar Posta Biztosító Zrt. személyes ügyfélszolgálatán (10 22 Budapest, Bég u. 3-5.), továbbá a Magyar Posta Zrt. postahelyein.

3.) Szerződésre vonatkozó egyéb lényeges információk

A biztosítási szerződés határozatlan időre jön létre, a szerződés m egszüntetésének lehetőségével kapcsolatos részletes rendelkezéseket a biztosítási szerződési feltételek tartalm azzák.

A biztosító által a szerződéskötést megelőzően nyújtott tájékoztatásra, a felek együttműködésére a m agyar jog az irányadó, a tájékoztatás, a biztosítási szerződés és a kapcsolattartás nyelve a m agyar.

A felek a szerződés m egkötését m egelőzően, a szerződést érintő lényeges kérdésekről kötelesek egymást tájékoztatni, együttműködési kötelezettségükre a Ptk., a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, valamint a Xxxxxx.xx., a felsorolt jogszabályokban nem szabályozott kérdésekben a m agyar jogrend az irányadó.

A biztosító és a fogyasztó közötti esetleges jogvitára a Polgári Perre ndtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerinti illetékességgel, és hatáskörrel rendelkező bíróság joghatósága irányadó, a felek különleges hatásköri, vagy illetékességi kikötést egymás közötti viszonyukban, sem a tájékoztatással és ahhoz kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel, sem a szerződéssel kapcsolatosan nem alkalm aznak.

4.) Szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésére szolgáló fórumok, panaszeljárás

Akár a tájékoztatással, akár a szerződéssel kapcsolatos kifogását, panaszát lehetősége van benyújtani a biztosító jelen tájék oztató I.) pontjában szereplő elérhetőségei bárm elyikén, a Minőségbiztosítási osztály részére cím ezve.

Abban az esetben, ha a fogyasztó úgy véli, hogy a biztosító a Magyar Nem zeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezéseit m egsérti, jogosult fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezni a Magyar Nemzeti Banknál, a hatóság jelen tájékoztató I.) pontjában szereplő elérhetőségei bárm elyikén.

Am ennyiben a fogyasztó panasza a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és m egszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére irányul, és a korábban a biztosítónál kezdeményezett panaszeljárás során a biztosítótól kapott válasszal, döntéssel nem ért egyet, úgy panaszával kapcsolatban a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT) fordulhat. A PBT elérhetőségei az alábbiak:

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím : H-1525 Budapest BKKP Pf. 172. Telefon: 000-0000-000, E-m ail: pbt@m xx.xx

A PBT eljárás, továbbá a Magyar Nem zeti Bank fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem (pénzügyi fogyasztóvédelmi beadvány) formanyomtatványai az alábbi linken, valamint a Magyar Nemzeti Bank ügyfélszolgálati elérhetőségén érhetőek el: xxxxx://xxx.x xx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx /panaszom -van/m it-tegyunk-ha-penzugyi-panaszunk-van

Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlattól

14.6 Az 12014-es termékkódú PostaFészekőr otthonbiztosítás a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen nem tér el.

14.7 Az 12014-es termékkódú PostaFészekőr otthonbiztosítás a biztosító által korábban kínált 12013-as termékkódú otthonbiztosítási terméktől lényegesen az alábbiakban tér el:

⯈ a biztosítási termék újabb biztosítási eseményekkel, vagyoncsoportokkal és biztosítási csomagokkal bővült;

⯈ ingóságbiztosítás esetén egyes vagyoncsoportokra vonatkozó kárlimitek a biztosítási összeg százalékában meghatározottak;

⯈ a földrengés biztosítási esemény meghatározásának vonatkozásában;

⯈ az indexálás (értékkövetés) szabályaiban;

⯈ az elévülés szabályaiban;

⯈ korlátozásra került a Kibővített vezetékes vízkár biztosítási esemény tekintetében az egy biztosítási időszakon belül térített károk darabszáma;

⯈ a betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében módosult a kártérítési limit a két biztonsági zárral felszer elt

ajtón keresztül történő behatolás esetében, továbbá módosításra került a melléképületet érintő betöréses lopás biztosítási esemény kártérítési határa;

⯈ módosult a szabályozás a Szerződő kötelezettsége tekintetében a sérült, károsodott tárgyak, épületelemek

megőrzése esetében.

Fogalom meghatározások

14.8 A jelen feltételek alkalmazásában

Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel teljes m értékben elválasztott teret a lkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja.

Épület hasznos alapterülete

⯈ lakóépület (családi ház) esetén az összes lakott alapterület, beépített tetőtér esetén csak az 1,9 m belmagasságot meghaladó terület, a zárt veranda, a lakóépület alagsorában lévő, burkolt, fűtött lakóhelyiségek (hobbi szoba, konditerem, mosókonyha, stb.) alapterülete. Nem kell figyelembe venni a nem beépített tetőteret, a padlást, az erkélyt, a teraszt, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pl. szenespince, tároló, garázs).

⯈ többlakásos épületekben a lakás teljes alapterülete, de a lakáshoz tartozó pincerész, tároló, közös használatú helyiségek alapterülete nem .

Melléképületnek m inősül az olyan, a főépülettől különálló, szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja , a főépülettel azonos kockázatviselési helyen található, önálló bejárattal rendelkezik, a főépületből meg nem közelíthető, és nem lakás célját szolgálja (garázs, tároló, istálló, ól, term énytároló, m űhely, szerszámoskamra, nyári konyha, stb.). Nem m inősülnek m elléképületnek az üvegházak, fóliasátrak, a m elegágyak.

Melléképület alapterülete: az épület rendeltetésének m egfelelő célú területek összessége.

Épülettartozékok, épület berendezések: ide tartoznak azok az épület fő funkcióját biztosító szerkezetek, berendezések, szerelvények, az épülethez tartósan rögzített, szerkezetileg beépített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak, amelyek az épület rendeltetés szerű használatához szükségesek. Így különösen:

⯈ az épülethez szilárdan rögzített, be - és hozzáépített elemek és berendezések: té relválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, m ázolás, tapétázás, burkolatok; álm ennyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos m ozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezéseikkel együtt; villám hárító -rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók;

⯈ beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, am elyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására gyártottak, és am elyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem m ozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.);

⯈ az épületbe szerkezetileg beépített ajtó - és ablakszerkezetek, üvegezések;

⯈ az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó m érőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó berendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízm elegítők és konvektorok);

⯈ az épület ivó-, szenny- és csapadékvíz ellátását/elvezetését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hozzájuk tartozó m érő- és szabályozó berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; egészségügyi berendezésekkel, WC -, fürdő-,

zuhany- és m osdóberendezésekkel;

⯈ az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó- berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-

, légtechnikai- és klím aberendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektro m os tűzhely, bojler, vízm elegítő);

⯈ felvonók, gépi m űködtetésű szintkülönbség áthidalók; kaputelefonok, csengők; szemétledobó berendezések; kapunyitó motor; antennák;

⯈ riasztó- és m egfigyelőrendszerek/központok, kam erák; falba épített értéktárolók m echanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelm i eszközök, berendezések, ezekhez csatlakozó vezetékek.

Építménynek m inősülnek: kerítés, kapu, tám fal, járda, gépkocsi beálló, vízóraakna, derítő, ciszterna, erkély, terasz.

Gépjármű-tartozék

Jelen feltételek alkalm azásában a gépjárm ű-tartozék kizárólag a következőket jelenti:

⯈ a téli/nyári évszakkal ellentétes csere gum igarnitúra (m axim um négy darab), valam int a hozzátartozó felni garnitúra,

⯈ a biztonsági gyerm ekülés,

⯈ a hólánc,

⯈ a tetőcsom ag- és síbox-tartó,

⯈ a síléc- és snowboard-tartó és

⯈ a gépjárm űre szerelhető kerékpártartó.

Éves limit, kárlimit

Éves lim it: az a határösszeg, am eddig a biztosító egy biztosítási évben m egtéríti a károkat. Kárlim it: a biztosító káresem ényenkénti szolgáltatásának felső határa.

Hozzátartozók

Közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a m ostoha - és a neveltgyerek, az örökbefogadó, a m ostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. Hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valam int a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.

Közös tulajdon

A társasház alapító okiratában külön tulajdonként meg nem jelölt, és a társasház tulajdoni törzslapján nyilvántartott építmények, épületrészek, épület berendezések, lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Külön tulajdon

Társasház esetén: a tulajdoni külön lapokon feltüntetett, és a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként m egjelölt egye s lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Szövetkezeti ház esetén: a tulajdoni külön lapokon nyilvántartott, és a szövetkezeti alapszabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek.

Állandóan lakott épület

Állandóan lakottnak m inősül az olyan épület, am ely

⯈ a teljes háztartás vitelére alkalm as, és

⯈ am elyben a Biztosított ott lakásra berendezkedett, és

⯈ am elyben a Biztosított állandóan m inden évszakban és életvitelsze rűen lakik.

Nem minősül állandóan lakottnak az építés vagy felújítás alatt lévő ingatlan.

I. Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei

1. A biztosított

1.1 A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak m inősül a biztosítási szerződésben Biztosítottként megnevezett személy, valamint a vele a kockázatviselés helyén állandó jelleggel vagyonközösségben, illetve közös háztartásban élő hozzáta rtozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) m egóvásához érdeke fűződik.

2. Területi hatály

A kockázatviselés helye

2.1 A vagyonbiztosítás tekintetében kockázatviselési helynek minősül a biztosított vagyontárgynak (épületnek/ingóságnak) a szerződésben feltüntetett cím e, cím hiányában helyrajzi szám a.

2.2 Hatósági kiköltöztetés esetén kockázatviselési helynek m inősül az általános háztartási i ngóságok és értékőrző vagyontárgyak tekintetében az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, m ert lakása biztosítási esemény közvetlen következm ényeként lakhatatlanná vált.

A kockázatviselés helyének kiterjesztése

2.3 A biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén káreseményenként az ingóság biztosítási összeg 5%-a erejéig viseli a kockázatot a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a Biztosított magán viselt biztosítási fedezet alatt álló ruházatára, biztosítási fedezet alatt álló poggyászára, beleértve a biztosítási fedezettel bíró értéktárgyait is, abban az esetben, ha a biztosítási szerződés tartalmaz Ingóság Kibővített csomagot, vagy akkor, ha a biztosítási szerződés a Moduláris biztosítás keretében ingóságbiztosítást tartalmaz.

2.4 A biztosító többlakásos épületek esetén

⯈ az Ingóság Alapcsomag vonatkozásában káreseményenként az Ingóság Alapcsomagra vonatkozó biztosítási összeg 4%-a erejéig,

⯈ az Ingóság Kibővített csomag vonatkozásában káreseményenként az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg 7%-a erejéig,

⯈ a Moduláris biztosítás Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportja és Egyéb ingóságok vagyoncsoportja

vonatkozásában káreseményenként e két vagyoncsoportra összesen 100 000 Ft összegig,

viseli a kockázatot a kockázatviselés helyén kívül, a többlakásos épület – alapító okirat szerinti – közös helyiségeiben, valamint a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségekben tárolt ingóságok tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén. E pont alapján a biztosító nem viseli a kockázatot az Értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre vonatkozóan.

3. A biztosított vagyontárgyak köre; a biztosítási összeg meghatározása

Biztosított vagyontárgyaknak azok az alább i 3.1. és 3.2. pontban nevesített vagyontárgyak, illetve vagyontárgy csoportok m inősülnek, m elyek:

⯈ épületek és ingóságok esetén a biztosítási szerződésben biztosítási összeggel m egjelölésre kerültek ;

⯈ épületbiztosítás esetén a biztosított épülethez tartozó építmények, épülettartozékok, épület berendezések (külön biztosítási összeg feltüntetése nélkül);

⯈ a biztosítási szerződésben (ajánlaton) a melléképület kiegészítő biztosítás kiválasztásra került, és a melléképület alapterületét is feltüntetették.

3.1 Épületek, építmények, épülettartozékok, épület berendezések, melléképületek

3.1.1 A biztosító kockázatviselése a szerződésben m egjelölt kockázatviselési helyen található, az építésügyi szabályok által épületnek, építm énynek minősített vagyontárgyak (továbbiakban: épületek, építmények) biztosítási esemény m iatti károsodására terjed ki.

3.1.2 A biztosító kockázatviselése az épületbiztosítás alapján kiterjed:

a) épületek esetében annak biztosítási összegével és külön díjával együtt a szerződésben feltüntetett épületekre (lakóház, lakás, hétvégi ház, hegyi hajlék, présház, tanya, stb.);

b) a szerződésben külön fel nem tüntetett építményekre, az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külö n díj m egfizetése nélkül;

c) a szerződésben külön fel nem tüntetett épülettartozékokra, épület berendezésekre , az épületbiztosítás biztosítási összegén belül, külön díj m egfizetése nélkül;

d) a főépülettel azonos cím en található melléképületekre (istálló, ól, garázs, term énytároló, stb.), ha a m elléképületek alapterülete együttesen nem haladja m eg a főépület hasznos alapterületének háromszorosát, és am elyek a biztosítási

szerződésben (ajánlaton) a m elléképület kiegészítő biztosítás kiválasztásra került, és a m ell éképületek alapterületét is feltüntették.

3.1.3 A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi, nem biztosított vagyontárgyakra:

a) a szerződésben feltüntetett kockázatviselési helyen kívül található melléképületekre;

b) a melléképület(ek)re, ha a melléképület alapterülete vagy a melléképületek együttes alapterülete meghaladja a főépület hasznos alapterületének háromszorosát;

c) a földbe vájt, kikövezetlen falú építményekre;

d) a fóliasátrakra, ponyvasátrakra, üveg- és hajtatóházakra;

e) a medencére.

3.1.4 Többlakásos épületek esetében a biztosító kockázatviselése kiterjed a kockázatviselés helyén kívül a biztosított épülethez, lakáshoz – az alapító okirat szerint – tartozó közös vagy külön tulajdonú épületrészekre is a Biztosított tulajdoni hányada erejéig.

3.2 Ingóságok

Jelen feltételek szerint biztosított ingóságok azok a nem az épület részét képező (szerkezetileg nem beépített) vagyontárgyak, vagy vagyontárgy csoportok, amelyek biztosítási összege a biztosítási szerződésben feltüntetésre került, és amelyek a háztartás mindennapos m űködéséhez szükségesek, és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, illetve a keresőtevékenység kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközei, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

A biztosító kockázatviselése szem pontjából az ingóságok a következő három vagyoncsoportba kerülnek besorolásra:

3.2.1 Általános háztartási ingóságok

Azok a háztartásban általában előforduló, az épületbe be nem épített m ozgatható vagyontárgyak összessége, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak szem élyes használatára, fogyasztására szolgálnak, így különösen:

a) lakberendezési és felszerelési tárgyak;

b) ruhanem űk;

c) hobbi eszközök (ideértve a hangszereket, a sport-, horgász- és vadászfelszereléseket és tartozékaikat), barkács eszközök;

d) szám ítástechnikai eszközök, perifériák;

e) elektrom os és híradástechnikai, optikai berendezések;

f) em beri energiával meghajtott, nem m otoros járművek (kerékpár, kerekesszék stb.); ezek ápolási, szerelési anyaga i és tartalék alkatrészei; gépjárm ű tartozékok;

g) kerti berendezés és felszerelési tárgyak;

h) egyéb háztartási ingóságok (pl. könyvek, gyerm ekjátékok, élelm iszerek).

Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Alapcsomagra vagy az Ingóság Kibővített csomagra jött létre, úgy a szerződésben meghatározott, az Ingóság Alapcsomagra vagy az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg képezi a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határát, kivéve a fenti c), d), e) és f) pontban szereplő alvagyontárgy csoportokat, melyeknél külön-külön minden egyes alvagyontárgy csoport esetén a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben, az Ingóság Alapcsomagra vagy az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó meghatározott biztosítási összeg

⯈ 4%-a az Ingóság Alapcsomag esetén, illetve

⯈ 7%-a az Ingóság Kibővített csomag esetén.

Moduláris biztosítás keretén belül az Általános háztartási ingóságokra a Szerződő az szerződésben (ajánlaton) vagy egy összegben jelöl m eg biztosítási összeget, vagy a fenti a)-h) pontokban definiált alvagyontárgy csoportokra külön -külön. Így

⯈ ha a szerződés az Általános háztartási ingóságokra egy közös biztosítási összeg megjelölésével jött létre, úgy ez az összeg képezi a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határát, kivéve a fenti c), d), e) és f) pontban szereplő alvagyontárgy csoportokat, melyeknél külön-külön minden egyes alvagyontárgy csoport esetén a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa az Általános háztartási ingóságokra vonatkozó biztosítási összeg 7%-a;

⯈ ha a szerződés az Általános háztartási ingóságokra nem egy közös biztosítási összeg megjelölésével jött létre, mert a Szerződő az egyes alvagyontárgy csoportokra tételesen részletezte külön-külön az egyes biztosítási összegeket, úgy a biztosító fedezet vállalása a külön-külön megjelölt biztosítási összegig áll fenn.

3.2.2 Értékőrző vagyontárgyak

a) Nem esfém ek, drágakő vagy igazgyöngy, valam int az ezek felhasználásával készült tárgyak.

b) Képzőművészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, csiszolások (pl. üveg), m elyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselő művészeti alkotásnak nevezhetők. Az ipar- és népm űvészeti alk otások általános háztartási ingóságnak és nem értékőrző vagyontárgynak tekintendők.

c) Antik bútorok. Az 1900 előtt készült 100.000 Ft értéket meghaladó bútorok sorolandók ebbe a vagyoncsoportba. A vagyontárgyak eredetét, m inősítését, értékét a Biztosított kö teles bizonyítani.

d) Valódi szőrm ék (az irha kivételével).

e) Kézi csom ózású vagy kézi szövésű (keleti) szőnyegek.

f) Nem gyárilag, egyedileg sokszorosított m űalkotások.

g) Bélyeg- és érm egyűjtem ények.

h) Egyéb gyűjtemény, régiségek, ritkaságok. Az olyan antik tárgyak é s különleges, nagy értékkel bíró ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba, m elyeknek kora, ritkaság jellege, állapota miatt kiemelt értékük van. A vagyontárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani.

Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Alapcsomagra jött létre, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Értékőrző vagyontárgyakra.

Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Kibővített csomagra jött létre, úgy a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg

⯈ 4%-a a nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak [3.2.2 a)]

⯈ vonatkozásában,

⯈ az összes többi értékőrző vagyontárgy [3.2.2 b)-h)] pontban felsorolt vagyontárgyak] vonatkozásban pedig együttesen összesen a biztosítási szerződésben az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozóan m eghatározott biztosítási összeg 7%-a.

Moduláris biztosítás esetén az Értékőrző vagyontárgyakra vonatkozóan csak azzal a feltétellel jöhet létre érvényesen biztosítási szerződés, ha a Szerződő a biztosítási szerződésben (ajánlaton) az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra vagy azon belül bármely alvagyontárgy csoportra biztosítási összeget jelölt. Moduláris biztosítás esetén az Értékőrző vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Értékőrző vagyontárgycsoport alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeg.

3.2.3 Egyéb ingóságok

a) Készpénz.

b) Vállalkozói vagyontárgyak (gépek, berendezések, felszerelések; áruk, készletek, termékek, javításra átvett vagyontárgyak).

c) Mezőgazdasági eszközök és termények. Ide tartoznak a mezőgazdasági kistermelés gépei, berendezései, terményei, valamint a kisipari, kiskereskedői és egyéb vállalkozások azon vagyontárgyai (tárgyi eszközök, készletek stb.) , amelyeket a Biztosított a kockázatviselés helyén használ vagy tárol.

d) Állatok és növényi kultúrák.

Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Alapcsomagra jött létre, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a készpénzre és a vállalkozói vagyontárgyakra. A mezőgazdasági eszközök és termények vonatkozásában a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Alapcsomagra vonatkozó biztosítási összeg 2%-a, míg az állatok és növényi kultúrák tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Alapcsomagra vonatkozó biztosítási összeg 1% -a.

Ha a biztosítási szerződés az Ingóság Kibővített csomagra jött létre, úgy a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a vállalkozói vagyontárgyakra. A biztosító kockázatviselése kiterjed a készpénzre maximum 20 000 Ft biztosítási összeg erejéig. A mezőgazdasági eszközök és termények vonatkozásában a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatá rozott, az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg 4%-a, míg az állatok és növényi kultúrák tekintetében a biztosítási szerződésben meghatározott, az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó biztosítási összeg 2%- a.

Moduláris biztosítás esetén az Egyéb ingóságok vagyontárgy csoportra vonatkozóan csak azzal a feltétellel jöhet létre érvényesen biztosítási szerződés, ha a Szerződő a biztosítási szerződésben (ajánlaton) az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoportra vagy azon belül bármely alvagyontárgy csoportra biztosítási összeget jelölt. Moduláris biztosítás esetén az Egyéb ingóságok alvagyontárgy csoportjaira vonatkozóan a biztosító szolgáltatásának (térítésének) maximális felső határa a biztosítási szerződésben meghatározott, az Egyéb ingóságok alvagyontárgy csoportjaira vonatkozó biztosítási összeg.

Moduláris biztosítás esetén, ha a szerződés a Szerződő választásának megfelelően tartalmazza a készpénzre vonatkozó fedezetet, a biztosító kockázatviselése a készpénzre maximum 20 000 Ft biztosítási összeg erejéig terjed ki.

3.3 Ingóságok körében nem biztosított vagyontárgyak

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

a) az építés alatt álló épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerűségből betárolt, beépítésre váró építő-, segéd- és kiegészítő anyagok, valamint beépítésre váró épület berendezések és épülettartozékok;

b) a pénz (az Ingóság Kibővített csomagban, illetve a Moduláris biztosításban meghatározott szolgáltatás kivételével), valuta, a készpénzkímélő fizetőeszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk- kártya, váltó, utalvány, takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány), az értékpapír, értékcikkek, az utalványok, bérletek, az igazolvány és egyéb okmányok;

c) az okirat (pl. személyes okmányok, azaz a Biztosított(ak) tulajdonát képező személy igazolvány, személyi azonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, egyéni vállalkozói igazolvány, útlevél, diákigazolvány, taj-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, közlekedési okmányok [vezetői engedélyek (jogosítvány), forgalmi engedély, törzskönyv, nemzet közi vezetői engedély]), a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordozókon tárolt adatállomány, saját fejlesztésű számítógépes programok;

d) bármilyen, nem emberi energiával meghajtott (szárazföldi, vízi vagy légi) jármű és annak – a jelen feltételekben meghatározott gépjármű-tartozékon kívüli egyéb – tartozéka, alkatrésze, valamint a lakókocsi, az utánfutó;

e) a nem háztartási jellegű és mértékű, az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok;

f) a bérlők, társbérlők, albérlők, fizetővendégek vagyontárgyai, ha a felsoroltak nem a szerződésben név szerint megjelölt Biztosítottak,

g) vállalkozói tulajdonban lévő vagyontárgyak, ha azok a biztosítási szerződés alapján nem Biztosítottak.

3.4 Az értékőrző vagyontárgyakra, valamint a készpénzre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha azok

⯈ garázsban, padláson, pincében, melléképületben, tárolóban vagy

⯈ nem állandóan lakott épületben, vagy

⯈ a Biztosítottakon kívül más személyek által hozzáférhető helyiségben, vagy

⯈ a Biztosított közvetlen felügyelete nélkül hagyott nyitott épületrészben (pl. erkély, lodzsa, terasz stb.), vagy

⯈ többlakásos épület esetén annak közös helyiségeiben, illetve a Biztosított kizárólagos használatában vagy külön tulajdonában lévő helyiségeiben

bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.

4. Biztosítási események

A biztosító a jelen feltételek alapján csak azokat a károkat téríti m eg, amelyeket közvetlenül a jelen feltételek által neves ített, az alábbiakban felsorolt biztosítási események okoznak, feltéve, hogy a biztosítási szerződés tartalmazza az adott biztosítási eseményre vonatkozó fedezetet.

4.1 Tűz

Tűz biztosítási eseménynek m inősül az a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás, amelyet füst - és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont – pl. kályha, gáztűzhely, kazán – nélkül vagy azt elhagyva a Biztosított szándéka ellenére, balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban égéssel kárt okoz.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) az olyan tűzkárokra, amelyek a biztosított tárgyakban azáltal keletkeztek, hogy megmunkálás, feldolgozás vagy egyéb célból hasznos tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy a tűztérbe ejtik vagy dobjá k,

b) a tűzkár nélkül, a hő hatására történő pörkölődés, szín- vagy alakváltozás miatt keletkezett károkra,

c) az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből magukban az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban keletkezett károkra,

d) az égés, izzás nélküli kizárólag füst- és koromszennyeződésben megnyilvánuló károkra,

e) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl. kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárok ra, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább,

f) az olyan károkra, amelyek esetében a tűz önerejéből nem terjedt tovább, pl. cigarettaparázs miatti kiégés, világító- vagy fűtőtestek közelében elhelyezett tárgyak perzselődése, égése,

g) azokat a tűzkárokra, melyek azzal összefüggésben következnek be, hogy a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak.

4.2 Robbanás

Jelen feltételek szempontjából robbanás biztosítási esemény alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, m elynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik, és ez a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A fentiek értelmében nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, és ezért a biztosító kockázatviselése nem ter jed ki:

a) a hangrobbanás által okozott kárra,

b) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott kárra,

c) szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanás okozta kárra,

d) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott kárra,

e) arra a robbanáskárra, amely azzal összefüggésben következik be, hogy a kockázatviselés helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak,

f) arra a kárra, amely magában a káreseményt okozó vagy azt a rendellenes működésével kiváltó tartozékban, szerelvényben, készülékben keletkezett,

g) a háztartási gépek (pl.: kávéfőző, mikrohullámú sütő, tűzhely stb.) rendeltetésellenes használatának következményeképpen bekövetkezett robbanás által okozott károkra,

h) szénsavas italokat tartalmazó a csomagoláson feltüntetett szavatossági időn túl tárolt PET palackok robbanása által okozott károkra.

4.3 Villámcsapás

Villám csapás a villámnak a vagyontárgyakon közvetlenül kifejtett, szabad szem m el is látható rom boló, illetve gyújtó hatása.

A biztosító nem téríti meg a villámcsapás kárt, amely azzal összefüggésben következik be, hogy a kockázatviselés helyén

„A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály szerint tűzveszélyesnek, illetve robba násveszélyesnek minősülő anyagokat használnak fel, tárolnak.

4.4 Közvetett villámcsapás (villámcsapás másodlagos hatása)

Közvetett villámcsapás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a villám becsapódásának 1000 mé teres körzetében, a m ágneses térerősség-változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség m iatt, a kockázatviselés helyén a biztosított elektromos berendezések, felszerelések hálózati tápegységében, valamint azon részegységeiben, alkatrészeiben kár keletkezik.

Kárm egelőzési kötelezettségek közvetett villám csapás vonatkozásában:

Ha a biztosító a jelen feltételek alapján közvetett villámcsapás biztosítási esemény alapján szolgáltatást teljesített, akkor a biztosító az ezt követő, az elektromos berendezéseket érintő, villámcsapás okozta károk rendezésénél vizsgálhatja a kármegelőzési kötelezettség körébe tartozó alábbi intézkedések m egtörténtét, azaz:

⯈ túlfeszültségvédő aljzat(ok) m eglétét, és/vagy

⯈ az elektromos-, telefon-, valamint antenna hálózatokról történő leválasztás m egtörténtét, am ennyiben ezt az elektromos berendezés jellege indokolja, illetve életszerűen lehetővé teszi.

A Biztosítottnak felróható mulasztás esetén a biztosító a Biztosított közrehatása mértékével arányos szolgáltatást teljesít.

4.5 Vihar

Vihar biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha a kockázatviselés helyén 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt m eghaladó sebességű időjárás m iatti légmozgások, vagy e légmozgások által elsodort, döntött tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak.

Biztosítási esemény az is, ha a biztosított épületek vihar által m egrongált nyílászáróján vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített, vihar által megrongált tetőfedésén keresztül a viharral egyidejűleg beöm lő csapadékvíz áztatással kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Az alábbi speciális kizárás érvényes vihar biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tartott ingóságokban, állatokban, lábon álló növényekben, terményekben és takarmányokban keletkező, vihar által okozott károkat,

b) a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethe tő le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezen nyílások a vihar következtében keletkeztek,

c) a biztosított vagyontárgyakban keletkező olyan kárt, amely visszavezethető épületszerkezeti hiányosságokra, kivéve, ha ezek a hiányosságok vihar következtében keletkeztek,

d) a biztosított épületeken belüli huzat által okozott kárt,

e) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat.

Vihar biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos v árakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.6 Felhőszakadás

Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt m ért m ennyiségéből számított átlagos i ntenzitás m értéke a 0,75 m m /perc értéket elérte, illetve m eghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 m m -t elérte, illetve m eghaladta, és ennek következtében a talajszinten áramló nagy m ennyiségű víz rom bolással, elöntéssel – ideértve a term észetes és m esterséges elvezető rendszerek elégtelenné válása m iatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem minősül felhőszakadás biztosítási eseménynek, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a biztosított épületben a talajvíz okozta épületsüllyedés károkat,

b) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

c) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett felhőszakadás károkat,

d) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított leg alább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal,

e) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra,

f) az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező károkat,

g) a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező károkat,

h) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

i) megfelelő vízelvezetés hiányában a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék okozta épületsüllyedés károkat,

különösen csepegtető járda és ereszcsatorna hiányának esetén.

Felhőszakadás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.7 Jégverés

Jégverés biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az a rongálódási kár, amelyet a csapadék jégeső vagy jégverés form ájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületek, építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott – tetőfedésében, redőnyeiben a jégverés vagy jégeső okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált, fentiek szerinti tetőfedésen ke resztül, a biztosítási esem énnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beöm lő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Az alábbi speciális kizárás érvényes jégverés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, amelyek visszavezethetők le nem zárt nyílászárókra vagy más le nem zárt nyílásokra, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés miatt keletkeztek.

A szolgáltatásnak az alábbi speciális korlátozása érvényes jégverés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biz tosító nem téríti meg:

b) lábon álló növényekben, gyümölcsösökben,

c) az ideiglenes fedésekben,

d) a fólia és üvegházakban, melegágyakban,

e) a szabadban tartott ingóságokban,

f) az épületek külső festésében, külső vakolatában, külső burkolatában, valamint üvegezésében k eletkezett kárt,

g) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat,

h) a háziállatok elhullását okozó károkat,

i) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.

4.8 Hónyomás

Hónyomás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából az ingatlan tetőszerkezetén képződött, felhalmozódott hó és jég súlya miatt megcsúszó, illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg vagy jégtömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az épület, építm ény tetőszerkezetében vagy az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával m egépített és karbantartott tetőfedésben em iatt keletkezett nyíláson keresztül egyidejűleg be ömlő csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

A szolgáltatásnak az alábbi speciális korlátozása érvényes hónyomás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a szabadban tárolt ingóságokban keletkezett károkat, v alamint

b) az üvegtetőkben, üvegházakban keletkezett károkat.

4.9 Á rvíz

Árvíz biztosítási eseménynek m inősül a jelen feltételek szempontjából az, ha az állandó vagy időszakos jellegű term észetes va gy m esterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az idő járási körülmények m iatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvízvédelmi töltések, gátak, árvízvédelmi m űvek átlépésé vel, átszakításával az árvíz szempontjából védettnek, m entesítettnek m inősített területen, a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével kárt okoz.

A jelen feltételek szem pontjából:

⯈ Nagyvízi m eder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a m agasabb jelöli ki. A nagyvízi m eder rendeltetése a m ederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

⯈ Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi m űnek m inősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

⯈ Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi tölté s, és így azokat a m ederből kilépő víz szabadon elöntheti.

⯈ Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

- a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezé s előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

- a term észetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

- a dom bvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellem ző,

- a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi m edertől távolabb elhelyezkedő oly an vonulatok, terepm élyedések, am elyek eredete (szárm azása) a folyó egykori m edrére vezethető vissza.

⯈ Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások m elletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi m űnek m inősített árvízvédelm i töltés épült.

⯈ Árvízvédelmi m ű: az elsőrendű, m ásodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka,

járulékos létesítménye, am ely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

A z alábbi speciális kizárás érvényes árvíz biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) vihar okozta hullámverés következtében bekövetkező károkat;

b) az épület falazatában, szerkezetében keletkezett kárt, ha a biztosított épület falazata részben vagy egészben vályogot is tartalmaz, de az épület nem rendelkezik mindenütt a talajszinttől számított legalább 50 cm magas, szilárd (kő, tégla, beton, stb.) és a talajnedvességtől szigetelt alapzattal;

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

c) a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóság kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokra,

d) talajvíz által okozott károkra, azaz a talajvíz átlagos szintjének megemelkedése miatti károkra, továbbá a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károkra,

e) a belvíz okozta károkra, még akkor is, ha a belvizet a vízelvezető árkok hiánya vagy a karbantartásuk elmulasztása

okozta. Belvíznek minősül a talajszint felett tartósan megmaradó pangó víz,

f) közvetlen elöntés nélküli, fakadóvíz és átszivárgás, átnedvesedés (pl. buzgár) okozta károkra,

g) az árvízi megelőzéssel, mentéssel összefüggésben keletkező egyéb károkra.

Á rvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 napo s várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.10 Földrengés

Földrengés biztosítási eseménynek m inősül a jelen feltételek szempontjából az a kár, m elyet a kockázatviselés helyén az EMS skála (Európai Makroszeizmikus Skála) 6. fokozatát elérő, vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Földrengés biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 30 nap os várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.11 Xxxxxxxxxxxxxx

Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül a jelen feltételek szempontjából a földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Nem minősül földcsuszamlásnak, ezért a biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek a talajrétegek lassú, alacsony intenzitású olyan elmozdulása következtében keletkeztek, amely esetben a talajréteg elmozdulása romboló hatását időben elnyújtva fejti ki.

Az alábbi speciális kizárás érvényes földcsuszamlás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) azokat a károkat, melyek azért következnek be, mert a védelemül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el védelmi funkcióját, vagy azért, mert nem létesítettek támfalat, pedig a terep talajmechanikai viszonyai ennek megépítését indokolták volna,

b) a tudatos emberi tevékenység (pl. bányászati tevékenység, alagút, földmunkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint süllyesztés) miatt bekövetkező károkat,

c) a biztosított ingatlan alatti feltöltés vagy a talaj megsüllyedé se miatt keletkezett károkat,

d) a földcsuszamlás miatt a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkező kárt.

Földcsuszamlás biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.12 Kő- és földomlás

Kő- és földomlás biztosítási eseménynek m inősül a váratlanul, balesetszerűen lehulló kő - és földdarabok által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

Az alábbi speciális kizárás érvényes kő- és földomlás biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

a) tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, talajvízszint süllyesztés),

b) támfal hiánya, vagy nem megfelelő műszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt keletkezett,

c) amely a kő- és földomlás következtében a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban keletkeztek.

4.13 Ismeretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása

Ism eretlen építmény és ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek m inősül a Szerződő, vagy a Biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplő, illetőleg a káreseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása , m elynek következtében a biztosított épületben kár keletkezik.

Az alábbi speciális kizárás érvényes ismeretlen építmény és ismeretlen üreg biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg a bányák föld alatti részének beomlásából; a csapadékvíz, a természetes víz vagy a mesterséges vizek okozta kiüregelődésből; az alapok alatti talajsüllyedésből; a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő kárt.

Nem ismeretlen az az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezéséig a Szerződő, a Biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

4.14 Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése

Idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha az idegen (nem a Szerződő/Biztosított tula jdonában vagy használatában lévő) jármű, annak alkatrésze, vagy rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban, a biztosítási szerződésben cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Nem m inősül idegen járm űnek az a járm ű, amely a Szerződő vagy a Biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított obje ktum ot.

A szolgáltatás speciális korlátozása érvényes idegen jármű (földi, vízi, légi jármű) ütközése biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben, a háziállatok elhullásával keletkezett károkat.

4.15 Idegen tárgy rádőlése

Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek m inősül, ha valamely idegen, a jelen feltételek alapján létrejött szerződésben n em biztosított, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádől éssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen oszlop, fa rádőlése,).

Idegen tárgynak m inősülnek azok a tárgyak, am elyek a káresemény időpontjában nem voltak a Biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.

4.16 Betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás

4.16.1 Betöréses lopás biztosítási eseménynek az a lopás minősül, amikor a tettes úgy követi el cselekmén yét, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe jogtalanul behatol az alábbi m ódszerek valam elyikével:

a) dolog elleni erőszakkal a fal, födém vagy tető kibontásával,

b) dolog elleni erőszakkal az ajtószerkezet be - vagy feltörésével,

c) dolog elleni erőszakkal az ablakszerkezet be - vagy feltörésével,

d) olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől m érve 3 méternél magasabban van, és a z oda való feljutást egyéb építm ény vagy épületrész nem segítette,

e) ham is kulcs, álkulcs használatával (nem az adott zárhoz készült kulccsal) vagy m ás, a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel, de kim utatható nyom ot hagyva,

f) olyan eszközzel, mely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

g) a helyiség saját kulcsának a felhasználásával, m elyhez a jelen feltételekben definiált rablás útján jutott.

4.16.2 Helyiségnek az épület vagy m elléképület m inden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű része m inősül.

4.16.3 Lezárt helyiségnek tekintendő a tér olyan m ódon elkülönített része, am elyet határoló szerkezetei az arra jogosulatlan idegen szem élyekkel szem ben az elm ozdítástól, a behatolástól és a betekintéstől egyaránt m egóvnak.

4.16.4 A jelen feltételek szempontjából nem minősül lezárt helyiségnek különösen, ha a helyiség határoló épületszerkezeti elemei (fa lazata, födémszerkezete, nyílászárója, stb.) 40 m m-nél vékonyabb deszka, drótfonat, 5 m m-nél vékonyabb könnyűfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslem ez, vagy egyszeres 3 m m -es és ennél vékonyabb síküveg.

4.16.5 A jelen feltételek szerint

⯈ ha az ablakszerkezetet legalább 150 m m m élyen a falba rögzített rács védte és a betörés során ennek leküzdése a fal- kibontásával következett be, akkor a betörés m ódszere a 4.16.1 a) pont szerinti m ódnak m inősül;

⯈ ha az ajtószerkezet elleni erőszak a tok kibontásával következett be, akkor a betörés módszere a 4.16.1 a) pont szerinti módnak m inősül.

4.16.6 A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek, ha

a) a lopást a helyiség elveszett vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el,

b) annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelyből eltulajdonították a biztosított vagyontárgyakat, az épület jelen feltételek VII. 1. pontja szerinti védelmi előírásainak nem felel meg.

4.17 Rablás

Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a Biztosítottal szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy m egtartása végett erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz a Biztosítottal szem ben.

4.18 Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, akváriumtörés)

Vízkár biztosítási eseménynek m inősül, ha a kockázatviselési helyen belül a víz -, csatorna-, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása vagy a vezetékek dugulása miatt a kiáramló folyadék vagy gőz, továbbá az akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének m eghibásodása miatt a kiáramló víz a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül kárt okoz.

A vízkár biztosítási esemény alapján a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén a törés, repedés, kilyukadás, dugulás helye felkutatásának és a kár helyreállításának a költségét víznyomó, belső csapadékvíz-lefolyó, szennyvízlefolyó, tüzelési, fűtési, hűtési és gőzvezetékek esetén.

A biztosító káreseményenként a technológiailag indokolt mértékig fizeti ki a cső cseréjének a költségét, de cső-, illetve vezetékfajtától függetlenül legfeljebb összesen 6 méter cső cseréjének költségét viseli.

Vízkár biztosítási esemény alapján a biztosító nem téríti meg:

a) a sérült csaptelepek, a vezetékekre kapcsolt háztartási gépek és tartozékaik javításának vagy pótlásának költségeit,

b) a kiömlő folyadék vagy gőz értékét,

c) az akváriumnak és tartalmának az értékét.

Speciális kizárás: Nem minősül vízkár biztosítási eseménynek a gombásodás, penészedés formájában jelentkező közvetett kár.

Vízkár eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.19 Kibővített vezetékes vízkár

Kibővített vezetékes vízkár biztosítási eseménynek m inősül, ha a biztosított i ngatlan fölötti vagy az azzal szomszédos lakás csővezetékeinek, ezek tartozékainak, szerelvényeinek, valamint a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedés e, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, m osógép ürítő csövének szakszerűtlen elhelyezése, vagy a vezetékek dugulása miatt a kiáramló folyadék, továbbá a kockázatviselés helyén kívül nyitva hagyott csapból kiáramló folyadék a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Éves limit: A biztosító egy biztosítási éven belül maximum két Kibővít ett vezetékes vízkár biztosítási esemény bekövetkezte esetére nyújt kártérítést.

Kibővített vezetékes vízkár biztosítási eseményre vonatkozóan a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

4.20 Bútorüveg-törés

Bútor-üvegtörés biztosítási eseménynek m inősül a biztosított bútorok síküvegeiben, illetve a norm áltükrökben bárm ely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító megtéríti a síküvegezés és a normáltükrök pótlási költségét, legfeljebb 6 mm vastagságig és egyenként legfeljebb 3 m2 felületig.

Fentiek alapján a biztosító kockázatviselése nem terjed ki, ezért nem téríti meg egyéb üvegtárgyak vagy felületek (pl. épületüvegezés, díszüveg, üveg világítótestek, velencei tükör, üvegkerámia főzőlap, sütőajtó üvege) kárát. Az alábbi speciális kizárás érvényes bútor-üvegtörés biztosítási esemény vonatkozásában, ezért a biztosító nem téríti meg:

a) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

b) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

c) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

d) a helyükről kiszerelt üvegezésben keletkezett kárt.

Szolgáltatás korlátozása: Egy biztosítási év alatt a bútorüveg -törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető kártérítés felső határa Ingóság Kibővített csomag esetén az Ingóság Kibővített csomagra vonatkozó a biztosítási összegnek, Moduláris biztosítás esetén az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének 1%-a.

4.21 Épület-üvegtörés

Épület-üvegtörés biztosítási eseménynek m inősül a biztosított épületek, lakások táblánként 3 m 2-nél nem nagyobb, szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható nyílászáró ajtajainak, nyílászáró ablakainak üvegeiben, folyosói és lépcsőházi, erkély és lodzsa üvegezésében bárm ely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító épület-üvegtörés biztosítási esemény alapján a táblánként 3 m2-nél nem nagyobb

⯈ hőszigetelt üvegfelületek pótlási költségét,

⯈ nem hőszigetelt üvegfelületek kára esetén legfeljebb a 4 mm-es síküveggel (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) való pótlás költségét

téríti meg.

Egy biztosítási év alatt az épületüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető kártérítés felső határa az épület biztosítási összegének 1%-a (éves limit).

A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott 1%-os éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is, a biztosítási szerződésben szereplő épületbiztosítási összeg 0,5%-áig.

A biztosító épület-üvegtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

a) az üvegtetők, üvegházak, télikertek, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében;

b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

c) a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

d) név- és cégtáblák üvegezésében,

e) a tükörfelületekben,

f) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

g) a biztonsági üvegekben,

h) a beépített üvegfalakban, kopolit üvegekben,

i) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

j) az üvegezés díszítésében, festésében keletkezett kárt,

k) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben keletkezett további kárt,

l) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

m) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt kelet kezett kárt,

n) a helyükről kiszerelt nyílászárók üvegezésében,

o) zuhanykabinban keletkezett kárt.

4.22 Kibővített épület-üvegtörés

Kibővített épület-üvegtörés biztosítási eseménynek m inősül a biztosított épületek, lakások táblánként 6 m 2-nél nem nagyobb, szerkezetileg beépített, fix vagy nyitható nyílászáró ajtajainak, nyílászáró ablakainak üvegeiben, folyosói és lépcsőházi, erkély és lodzsa üvegezésében bárm ely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedés.

A biztosító a kibővített épület-üvegtörés biztosítási esemény alapján megtéríti a táblánként 3 m 2-nél nem nagyobb

⯈ hőszigetelt üvegfelületek pótlási költségét,

⯈ az épületbe szerkezetileg beépített üvegfalak és üvegtetők síküvegezésének pótlási költségeit.

Megtéríti továbbá a biztosító a táblánként 6 m2-nél nem nagyobb nem hőszigetelt üvegfelületek síküvegezésének (beleértve a drót- és katedrálüveget, színeset is) pótlási költségeit.

Egy biztosítási év alatt a kibővített épületüveg-törés biztosítási esemény miatt összesen kifizethető kártérítés felső határa az épület biztosítási összegének 2%-a (éves limit).

A biztosító az üvegbiztosításra fentiekben meghatározott, 2%-os éves limit összegen belül megtéríti a biztosított üvegek cseréjét lehetetlenné tevő akadályok le- és visszaszerelési költségeit is, a biztosítási szerződésben szereplő épület biztosítási összeg 1%-áig.

A biztosító a kibővített épület-üvegtörés biztosítási esemény alapján nem téríti meg:

a) az üvegházak, télikertek, meleg- és hidegágyak, kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

b) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében,

c) a festett, csiszolt, metszett, ólom- vagy rézbetétes üvegekben,

d) név- és cégtáblák üvegezésében,

e) a tükörfelületekben,

f) a törésvédő, fényvédő és vagyonvédelmi fóliákban,

g) a biztonsági üvegekben,

h) a kopolit üvegekben,

i) az üvegezést rögzítő- és tartószerkezetben, valamint elektromos berendezéseikben,

j) az üvegezés díszítésében, festésében keletkezett kárt,

k) a biztosítás megkötésekor már sérült, vagy korábban toldott üvegekben kele tkezett további kárt,

l) az üveg felületén karcolással, kipattogzással (kagylótörés) keletkezett kárt,

m) az üveg áthelyezése vagy az üvegezés megváltoztatása miatt keletkezett kárt,

n) a helyükről kiszerelt nyílászárók üvegezésében keletkezett kárt.

4.23 Tetőbeázás- és panelhézag miatti vízkár

Tetőbeázás- és panelhézag m iatti vízkár biztosítási eseménynek m inősül, és a biztosító a m egtéríti azokat a károkat, melyeket a kockázatviselés helyén a kívülről érkező csapadékvíz az épület

⯈ tetőszigetelésének vagy héjalásának m eg hibásodása,

⯈ panelhézag-töm ítésének hiánya, elöregedése, illetve

⯈ nyílászáróinak szigetelési m eghibásodása, elöregedése

következtében a m eghibásodott (hibás, elöregedett) részen beszivárogva okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Nem minősül tetőbeázás- és panelhézag miatti vízkár biztosítási eseménynek, ezért a biztosító nem téríti meg:

⯈ az árvíz, vihar, hónyomás, jégverés miatt keletkezett károkat,

⯈ a felhőszakadásból származó csapadékvíz-elöntés okozta károkat,

⯈ a hibás, elöregedett szigetelés és fedés helyreállítási költségeit,

⯈ a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.

Tetőbeázás- és panelhézag biztosítás alapján valamely helyiség ismételt beázása esetén a biztosító abban az esetben téríti meg a keletkezett vízkárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibásodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 100 000 Ft értékhatárig téríti meg a tetőbeázás- és panelhézag miatti vízkárt.

4.24 Vandalizmus

Vandalizmus biztosítási esemény a biztosított építmény falazatának, bejárati ajtajának, kaputelefonjának ism eretlen elkövető által a kockázatviselés helyén történő m egrongálás a.

Nem minősül biztosítási eseménynek a más biztosítási esemény (pl. épületrongálás) alapján téríthető rongálási kár, továbbá a kaputelefon-rendszer kültéri egységeinek megrongálása miatt a beltéri (erősítő) egységekben keletkezett kár, valamint az, ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyontárgy.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb az épületbiztosítási összeg 1% -áig téríti meg a vandalizmus miatti kárt.

4.25 Fagyasztott élelmiszerek megromlása

Biztosítási eseménynek m inősül a kockázatviselés helyén lévő fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlásából eredő kár, ha az elektromosáram-szolgáltató m inim um 8 órás folyamatos szolgáltatás kim aradása m iatt rom lanak meg a fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek, ezt a szolgáltató előre nem jelezte, és ha az áram kimaradás tényét és időtartam át a kockázatviselés helye szerint illetékes áram szolgáltató igazolja.

Nem minősül biztosítási eseménynek, és nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az a fagy asztókészülék vagy az ingatlan elektromos hálózatának hibájából ered.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 15 000 Ft értékhatárig téríti meg a fagyasztott élelmiszerek megromlásából eredő kárt.

4.26 Bankkártya letiltás

Biztosítási eseménynek m inősül a Biztosított hitelkártyájának vagy lakossági folyószámlájához kapcsolódó bankkártyájának az elvesztése, ellopása következtében szükségessé vált letiltás.

Nem téríti meg a biztosító:

⯈ a terhelési (Xxxxxxx debit, charge) kártyák letiltási díját,

⯈ a hitel- vagy bankkártya elvesztése, ellopása miatt bekövetkezett kárt és az egyéb felmerülő költségeket.

A biztosító biztosítási évenként egy alkalommal, de káronként legfeljebb 10 000 Ft értékhatárig téríti meg a hitel- vagy bankkártya letiltás költségeit. Kártérítési szolgáltatást a biztosító csak az érintett bank kártyaletiltásról szóló igazolása alapján teljesít.

4.27 A biztosítási események besorolása

a) Az Ingóság Alapcsomag a 4.1-től 4.3-ig, valamint a 4.5-től 4.15-ig, valamint a 4.17-től 4.19-ig pontokban szereplő biztosítási esem ényeket tartalm azza.

b) Az Ingóság Kibővített csom ag a 4.1 -től 4.20-ig pontokban szereplő biztosítási esem ényeket tartalm azza.

c) A Szilárd falazatú épületbiztosítás, valamint a Puha falazatú épületbiztosítás a 4.1 -től 4.3-ig, valamint a 4.5-től 4.15-ig, valamint a 4.17-től 4.19-ig szereplő pontokban, valam int a 4.21. pontban m eghatározott biztosítási esem ényeket tartalm azza.

d) A Moduláris biztosítás tartalmazza a 4.1 -től 4.3-ig, valamint 4.5-től 4.15-ig, valamint a 4.17 -től 4.19-ig pontokban szereplő biztosítási eseményeket. Ezen felül a Szerződő igényének megfelelően szabadon választhatók a 4.4., a 4.16, valamint a 4.20 -tól 4.26-ig szereplő pontokban m eghatározott biztosítási esem ények.

e) A Szilárd falazatú épületbiztosítás és az Ingóság Kibővített csomag, vagy a Puha falazatú épületbiztosítás és az Ingóság Kibővített csom ag együttes megléte esetén a biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított épületben, építményben, épülettartozékokban, épület berendezésekben, kiegészítő m elléképület biztosítás esetén a m elléképületben betöréses lopás és azzal összefüggő rongálás biztosítási esemény miatt annak kártérítési limitösszegén belül, illetve közvetett villámcsapás biztosítási esemény miatt bekövetkezett károkra is.

5. A biztosító szolgáltatása

Szolgáltatásra jogosultak köre

5.1 A biztosító szolgáltatására – ha a biztosítási feltételek, vagy a szerződő felek eltérően nem rendelkeznek – a vagyontárgy tulajdonosa jogosult.

5.2 Ha a biztosítási szerződésre hitelbiztosítéki záradék bejegyzés történt, akkor a zálogjogosultnak történik a biztosítási szol gáltatás teljesítése, legfeljebb a m indenkori hitel és járulékai m értékéig.

A térítési összeg meghatározásának alapelvei

5.3 A biztosító szolgáltatása épületbiztosítás esetén:

5.3.1 A biztosított a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult.

5.3.2 A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Ha azonban a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) értékét meghaladná (teljes kár), a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való felépítésének (helyreállításának) értékét téríti az 5.3.3. pontban foglaltak szerint.

5.3.3 Az épület vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgy teljes kára esetén a biztosító az új állapotban való beszerzés vagy újraépítés értékét (együtt: újraépítési érték) akkor fizeti meg, ha az épület újjáépítése, helyreállítása a kockázatviselés helyén, számlával igazoltan, a károsodottal azonos műszaki tartalommal ténylegesen megtörténik, azaz, ha a biztosított tényleges kárát az újraépítés költségei képezik.

Számla hiányában, illetve ha az újjáépítés ténylegesen nem történik meg, a biztosító a vagyontárgy (épület) forgalmi értékét téríti meg a biztosítási összeg keretein belül. Forgalmi érték: az adott ingatlan helyi viszonyoknak megfelelő, a kár időpontját közvetlenül megelőző állapot szerinti piaci értéke.

Az újraépítési érték nem lehet több az ajánlatban az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegnél.

5.3.4 Ha a helyiség mennyezetének és két oldalfalának a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyis ég egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

5.3.5 A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki azokra a károkra, kárigényekre, illetve többlet költségekre, amelyek azzal összefüggésben merülnek fel, hogy a biztosított épület nem építhető újjá, illetve nem állítható helyre az eredeti építési technológia, anyag felhasználásával, tekintettel arra, hogy a káridőpontban érvényes építési előírások, szabványok olyan mértékben megváltoztak, hogy az épület állapota csak értékemelkedéssel állítható helyre. A bizt osító az értékemelkedést a kártérítési összegből levonja.

5.3.6 A biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely az eredetivel megegyező alkatrész, elem kereskedelmi hiánya miatt alkalmazott eltérő anyag felhasználása alapján a nem károsodott épületrész esztétikai értékcsökkenéséből adódik.

5.3.7 Ha az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyen - értékű módon technológiai váltás miatt, vagy más okból már nem állítható helyre, akkor a korszerűbb technológia értéknövelő hatását a kártérítési összegből le kell vonni.

5.4 A biztosító szolgáltatása ingóságbiztosítás esetén:

5.4.1 A biztosított a biztosítási összeg keretei között minden esetben a ténylegesen felmerült kárának megtérítésére jogosult. A biztosító jelen biztosítási feltételek alapján a károsodott vagyo ntárgy(ak) káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének költségeit téríti az értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével, kivéve azt az esetet, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható. A káridőponti új állapotban való újrabeszerzés k öltségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minőségű hazai kereskedelemben kapható vagyontárgy káridőponti új állapotban való beszerzésének átlagos költsége. A biztosító az értékemelkedést a kártérítési összegből levonja.

A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének értékét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridőponti új állapotban való újrabeszerzésének értékét téríti az értékemelkedés értékmódosító hatásának figyelembevételével. A biztosító az értékemelkedést a kártérítési összegből levonja.

5.4.2 Ha a károsodottal azonos műszaki paraméterekkel egyenértékű vagyontárgy a hazai kereskedelemben már nem kapható, akkor a károsodott vagyontárgy elméleti új értékének megállapítása során a kár időpontjában forgalmazott hasonló vagyontárgy beszerzési értékéből le kell vonni a műszaki különbségek becsült értékét (értékemelkedés).

5.4.3 Garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tartozékok, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely emiatt a garnitúra, sorozat stb. – a kártól mentes – darabjainak értékcsökkenésében állt elő.

5.4.4 Eszmei, illetőleg előszereteti értéket a biztosító a kártérítés megállapítása során nem vesz figyelembe.

5.5 A biztosító szolgáltatása épületbiztosítás, ingóságbiztosítás esetén egyaránt:

5.5.1 A szolgáltatás összegéből levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke.

5.5.2 Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

5.5.3 A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken. Költségtérítések

5.6 A biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító az alább felsorolt indokolt, célszerű költségeket, ha azok egy biztosított kárral közvetlen összefüggésben állnak, vagy elkerülhetetlen következményei, és a Biztos ítottat terhelik. Ezt a biztosítási szolgáltatást a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés m inden esetben tartalm azza.

Rom- és törmelékeltakarítási költségek

5.6.1 A törmeléknek a legközelebbi hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre történő szállítási és lerakási vagy megsemmisítési költsége, valamint a kockázatviselési hely megtisztításának és egyszeri takarításának költségei legfeljebb a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2%-áig.

Kárenyhítési költségek

5.6.2 A kár enyhítése vagy elhárítása miatt felmerült költségek, kivéve a kárenyhítés folyamán keletkezett egészségkárosodások miatt fellépő költségek, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2% -áig.

Xxxxxxx és tűzoltási költségek

5.6.3 Megtéríti a biztosító a mentés és a tűzoltás miatt felmerült költségeket, valamint ennek során az idegen tulajdonban keletkezett károkat is, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2% -áig. Nem téríti meg a biztosító a tűzoltóság és más segítségnyújtásra kötelezett szerv költségeit vagy az általuk az idegen vagyontárgyakban okozott károkat.

Bérleti díj

5.6.4 Ha a hatóság a biztosított ingatlant lakhatatlanná nyilvánítja, akkor a biztosító megtéríti az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti többletköltségét a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 90 napig, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2%-áig. Ennek feltétele, hogy a Biztosított tegyen meg minden elvárhatót az ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.

Lakbérkiesés

5.6.5 Ha a biztosított ingatlanban olyan kár keletkezik, hogy az ingatlan bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy részének fizetését, akkor a biztosító a kiköltözéstől a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 90 napig megtéríti az emiatt elmaradt lakbért, a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek 2%-áig. Ennek feltétele, hogy a Biztosított tegyen meg minden elvárhatót az ingatlan lakhatóvá tétele érdekében.

Kárhely felkutatása

5.6.6 A biztosító m egtéríti az általa kért kárh ely felkutatásának költségét.

A szolgáltatás különös szabályai A kártérítés esedékessége

5.6.7 A biztosító szolgáltatása a biztosítási szolgáltatás jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat, illetve dokumentum biztosítóhoz való beérkezésétől számított 9 m unkanapon belül esedékes, kivéve term észeti katasztrófák és tömeges károk esetét.

5.6.8 Term észeti katasztrófák és töm eges károk esetén a biztosító szolgáltatása a biztosítási szolgáltatás jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat, illetve dokumentum biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 m unkanapon belül esedékes. Ha a biztosító szolgáltatására jogosult személy igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt a ttól a naptól kell szám ítani, am ikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

5.6.9 Term észeti katasztrófának tekintendő az Országos Meteorológiai Szolgálat narancs vagy vörös veszélyességi szintű riasztása esetén bekövetkező vihar, felhő- szakadás, jégverés, villámcsapás, közvetett villámcsapás biztosítási esemény, továbbá az árvíz és földrengés biztosítási események bekövetkezése. Tömeges kárnak az az eset tekintendő, amikor legalább száz Biztosított károsodik egy napon belül ugyanazon biztosítási esem ény következtében.

II. Az épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei

Biztosított, károsult; Területi és időbeli hatály

1. Az épülethasználói felelősségbiztosítás alapján a biztosító m egtéríti azokat a szerződésen kívüli, Magyarország területén - a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, am elyekért a Biztosított, m int

⯈ a szerződésben (ajánlaton/szerződésben) m egjelölt épület, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlője használója, vagy

⯈ háztartási céllal gázpalackot használó

e m inőségében a m agyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló társasházaknál azokat a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt okozott károkat is, amelyeket tűz, robbanás, vagy vezetékekből és azok szerelvényeiből kiömlő víz vagy gőz idézett elő, és amelyek m iatt

⯈ a bérbeadó − jogszabály alapján − a kárt okozó Biztosított bérlővel szem ben,

⯈ a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a Biztosítottal szem ben,

⯈ a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a Biztosítottal szem ben, illetőleg

⯈ az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösséggel szem ben érvényesítenek igényt.

3. A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára az általános biztosítási feltételek rendelkezései (lásd I. pont) az irányadók.

A biztosítás megszűnése, a biztosítás díja

4. A felelősségbiztosítási szerződés m egszűnésére, a biztosítási díj m egfizetésére az általános biztosí tási feltételek rendelkezései (lásd I. pont) az irányadók.

5. Az a biztosítási szerződés, m ely tartalmazza a Szilárd falazatú épületbiztosítást, vagy a Puha falazatú épületbiztosítást, kü lön díj m egfizetése nélkül tartalmazza az épülethasználói felelősségbiztosítást is. A Moduláris biztosítás keretében a Szerződő által külön díj m egfizetése m ellett választható az épülethasználói felelősségbiztosítás.

A biztosítási összeg; biztosítási események

6. A biztosítási összeget a jelen épülethasználói felelősségbiztosítási feltételek 7. pontja, a biztosító szolgáltatását kiváltó biztosítási esem ényeket pedig a 1. és 2. pontja tartalm azza.

A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése

7. A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg.

8. A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – felelősségi károkat a Biztosított(ak) tulajdoni hányadának arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakás és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

9. Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket

⯈ a Biztosított keresőfoglalkozás, vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott, vagy

⯈ a Biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak, vagy

⯈ a Biztosított állatai okoztak.

10. Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

a) alkoholos állapotban okozta (a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, vagy, ha történt véralkoholszint vizsgálat, annak eredménye 2,5 ezreléket meghaladó véralkoholszintet állapított meg), vagy bódulatot keltő szer hatása alatti állapotban okozta,

b) úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta és a kár megismétlődésének lehetőségére a biztosító vagy a hatóság őt figyelmeztette és a káresemény ezt követően, a szükséges intézkedés(ek) elmulasztása miatt következett be.

III. Az általános felelősségbiztosítás feltételei

Biztosított, károsult; Területi és időbeli hatály

1. Az általános felelősségbiztosítás alapján a biztosító m egtéríti azokat a s zerződésen kívüli, Magyarország területén - a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt - harmadik személynek (károsult) okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkezett károkat, am elyekért a Biztosított, m int

⯈ cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes szem élyek gondozója;

⯈ közúti, közlekedési balesetet előidéző gyalogos;

⯈ em beri erővel hajtott kerékpár, rokkantjármű és szállítóeszköz használója; szervezett kereteken kívüli, hobbi célú sporttevékenységet végző (a gépi m eghajtású sporteszközök kivételével);

⯈ önvédelm i lőfegyver, vagy egyéb önvédelm i eszköz használója

e m inőségében a m agyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik az alábbiak szerint.

2. A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára az általános b iztosítási feltételek rendelkezései (lásd I. pont) az irányadók.

A biztosítás megszűnése, a biztosítás díja

3. A felelősségbiztosítási szerződés m egszűnésére, a biztosítási díj m egfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkez ései (lásd I. pont) az irányadók.

4. Az a biztosítási szerződés, m ely tartalmazza a Kibővített Ingóság csomagot, külön díj m egfizetése nélkül tartalmazza az általános felelősségbiztosítást is. A Moduláris biztosítás keretében a Szerződő által külön díj m egfizetése m ellett választható az általános felelősségbiztosítás.

A biztosítási összeg; biztosítási események

5. A biztosítási összeget a jelen általános felelősségbiztosítási feltételek 6. pontja, a biztosító szolgáltatását kiváltó bizto sítási eseményeket pedig az 1. pontja ta rtalm azza.

A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése

6. A biztosító a károkat és az azzal összefüggő költségeket (pl. jogi képviseleti költségek) biztosítási eseményenként 5 millió Ft biztosítási összegig, mint kártérítési felső határig téríti meg.

7. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket a Biztosítottak egy - másnak, vagy hozzátartozóiknak okoztak. Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot.

8. Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károkozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

b) úgy okozta, hogy engedélyhez kötött tevékenységet engedély hiányában folytatott,

c) azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta és a kár megismétlődésének lehetőségére a biztosító vagy a hatóság őt figyelmeztette és a káresemény ezt követően, a szükséges intézkedés(ek) elmulasztása miatt következett be.

IV. Az ebtartói felelősségbiztosítás feltételei

Biztosított, károsult; Területi és időbeli hatály

1. Az ebtartói felelősségbiztosítás ala pján a biztosító m egtéríti azokat a szerződésen kívüli, a jelen feltételek alapján létrejött szerződés hatálya alatt harmadik személynek (károsult) a kockázatviselés helyén belül okozott személysérüléses, vagy dolgokban keletkez ett károkat, amelyekért a Biztosított, mint ebtartó e m inőségében a m agyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén bekövetkezett ebtartói felelősségi károkat a biztosító akkor téríti meg, ha a kárt a Biztosított, vagy e tevékenységgel m egbízott szem ély felügyelete m ellett, pórázon kísért kutya okozta.

3. A felelősségbiztosítási szerződés időbeli hatályára az általános biztosítási feltételek rendelkezései (lásd I. pont) az irány adók.

A biztosítás megszűnése, a biztosítás díja

4. A felelősségbiztosítási szerződés m egszűnésére, a biztosítási díj m egfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkez ései (lásd I. pont) az irányadók.

5. Az a biztosítási szerződés, m ely tartalmazza a Kibővített Ingóság csomagot, külön dí j m egfizetése nélkül tartalmazza az ebtartói felelősségbiztosítást is. A Moduláris biztosítás keretében a Szerződő által külön díj m egfizetése m ellett választható az ebta rtói felelősségbiztosítás.

A biztosítási összeg; biztosítási események

6. A biztosítási összeget a jelen általános felelősségbiztosítási feltételek 7. pontja, a biztosító szolgáltatását kiváltó biztosítási eseményeket pedig az 1. és 2. pontja tartalm azza.

A biztosító szolgáltatása, jogi képviseleti költségek térítése

8. Nem téríti meg a biztosító az elmaradt vagyoni előnyt, hasznot. Nem téríti meg a bizto sító azokat a károkat, amelyeket

⯈ a Biztosítottak egymással, vagy hozzátartozóikkal szemben érvényesítenek,

⯈ a Biztosított háziállata növényi kultúrákban okoz,

⯈ a Biztosított olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartását jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormányzat tiltja.

9. Mentesülés: A biztosítót a kárért felelős személy szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása mentesíti a szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben. Jelen felelősségbiztosítási feltételek szempontjából a károk ozás súlyosan gondatlan különösen akkor, ha a kárért felelős személy a kárt

b) azonos károkozási körülményekkel, ismétlődően okozta és a kár megismétlődésének lehetőségére a biztosító vagy a hatóság őt figyelmeztette és a káresemény ezt követően, a szükséges intézkedés(ek) elmulasztása miatt következett be.

V. A kiegészítő balesetbiztosítás feltételei

A PostaFészekŐr otthonbiztosításhoz külön díj ellenében kiegészítő balesetbiztosítás köthető. A jelen kiegészítő balesetbiztosí tási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket kizárólag a PostaFészekŐr otthonbiztosításhoz (m int alapbiztosításhoz) kötött kiegészítő balesetbiztosításra kell alkalm azni. Az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás vonatkozó r endelkezései az irányadók.

A Biztosított, a Kedvezményezett

1. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött szerződésben Biztosítottnak minősül a biztosítási szerződésben Biztosítottké nt megnevezett szem ély.

2. Nem biztosítható személyek: Nem lehet Biztosított, aki testi fogyatékosságban vagy betegségben szenved, súlyos betegségen vagy műtéten esett át, és ennek a baleseti eseményekre kihatása lehet. Ezen betegségek, műtétek a következők:

⯈ szív- és érrendszeri betegségek, a gerincoszlop és a gerincvelő sérülés ei, betegségei, a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, valamint az ideg - és elme- betegségek, illetve a felsorolt betegségek következményeként fellépő ájulás, szédülés;

⯈ erősen korlátozott látású (8 dioptriától).

3. Nem lehet Biztosított, akinél a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) szakvéleménye alapján egészségkárosodást állapítottak m eg, és a társadalombiztosítási szervek rokkantsági nyugdíjat, járadékot állapítottak m eg részére, valamint aki az NR SZH-hoz m unkaképesség csökkentési kérelm et adott be.

4. A szolgáltatásra jogosult személy: A rokkantsági, valamint a csonttörési szolgáltatásra a Biztosított jogosult. A haláleseti szolgáltatásra

kedvezményezett a Biztosított örököse.

Területi és időbeli hatály

5. A kiegészítő balesetbiztosítás területi hatálya az egész világra kiterjed.

6. A balesetbiztosítási szerződés időbeli hatályára az általános biztosítási feltételek rendelkezései (lásd I. pont) az irányadó k.

A biztosítás megszűnése

7. A balesetbiztosítási szerződés m egszűnésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései (lásd I. pont) az irányadók.

A Biztosított, Kedvezményezett kötelezettségei

8. A biztosítási esemény bejelentése: A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 m unkanapon belül kell írásban a biztosítónak bejelenteni. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

9. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bem utatását kérheti:

⯈ kárbejelentő,

⯈ sérülést igazoló orvosi dokum entum ok (am buláns lap, kórházi zárójelentés, vizsgálati lap).

10. Baleseti halál esetén a biztosító az alábbi okm ányok ben yújtását is kérheti:

⯈ halotti anyakönyvi kivonat,

⯈ boncolási jegyzőkönyv,

⯈ az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítvány, m ely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülm ényeit,

⯈ külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített m agyar fordítása,

⯈ halott-vizsgálati bizonyítvány,

⯈ háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a biztosítási eseményt m egelőző betegségek diagnosztizálásának pontos időpontját,

⯈ a haláleseti Xxxxxxx ényezett jogosultságának igazolására alkalm as iratok:

- jogerős hagyatékátadó végzés/öröklési bizonyítvány,

- jogerős gyám hatósági határozat,

⯈ a haláleseti Xxxxxxx ényezett szem élyazonosságának igazolására alkalm as iratok:

- személyazonosító igazolványának bemutatása vagy a Kedvezményezett hozzájárulásával annak m ásolata (az érvényességet tartalm azó rész is) és

- lakcím kártya,

- haláleseti Xxxxxxx ényezett sajátkezű aláírással ellátott nyilatkozata a kifizetésre vonatkozóan,

- hatósági (szabálysértési vagy büntető) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat; ezen határozat rendelkezésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

A jelen pontban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés teljesítését igénylő f él azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár m értékét a bizonyítás általános szabályai szerint egyéb dokum entum okkal is igazolja.

11. A biztosító szolgáltatásának feltétele lehet, hogy a Kedvezményezett, amennyiben a mindenkori hatályos jogszabályok lehetővé teszik:

⯈ m entse fel az érintett orvosokat, az egészségügyi intézményeket és hatóságokat titoktartási kötelezettségük alól a biztosítóval szemben, annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggő információkat az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól – akik, illetve amelyek a Biztosítottat kezelték, vizsgálták – a kért felvilágosításokat, orvosi jelentéseket és dokum entum okat beszerezze,

⯈ illetve járuljon hozzá, hogy a Biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet a biztosító m egvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhum álását elvégeztesse.

12. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a Biztosított életben léte esetén a biztosító megkövetelheti, hogy a Biztosított a bizt osító által előírt orvosszakértői vizsgálatokon részt vegyen. A hiteles orvosi dokumentumokat a biztosító orvosszakértője bírálja el. Vitás esetekben a Biztosítottnak joga van orvos szakértői bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a m ásik tagját a Biztosított vagy annak képviselője, harm adik tag ját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselője közösen jelölhetik m eg.

13. Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli , aki érdekeit érvényesíteni kívánja, és ezt igazolja.

14. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után: A baleset után mindent meg kell tenni a kár enyhítése érdekében, az akut történésre tekintettel haladéktalanul szakorvosi segítséget kell igénybe venni, és a szükséges teendők elvé gzésében a gyógyító eljárás befejezéséig késedelem nélkül az ellátó intézménnyel együtt kell működni. A balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkat megadják és a káresemény tisztázásban a biztosítóval együttm űködjenek.

A biztosítás díja

15. A biztosítási díj m egfizetésére az általános biztosítási feltételek rendelkezései (lásd I. pont) az irányadók.

A biztosítási összeg, a biztosító szoláltatása

16. A biztosító a biztosítási esem ény bekövetkezése esetén szem élyenként az alábbi biztosítási összeget fizeti:

⯈ baleseti halál esetén 200 000 forint;

⯈ 100%-os baleseti rokkantság esetén 250 000 forint;

⯈ csonttörés esetén 5 000 forint.

Baleseti rokkantság biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a rokkantsági táblázatban foglalt, a rokkantság mértékének megfelelő szolgáltatást fizeti. A szolgáltatás mértékét az adott sérülésből, az egyidejűleg elszenvedett többszörös sérülésből adódó végleges állapot, az állandósult funkcionális károsodás foka és a rokkantság fokát meghatározó táblázat fogja meghatározni. A biztosító csak az 51%-os vagy azt meghaladó végleges rokkantság esetén nyújt arányos szolgáltatást. Az állandósult baleseti kár mértékének megállapítás akor a MABISZ Baleseti sebészeti orvosszakértői útmutatóban foglalt alapelveket és mértékeket kell irányadónak tekinteni.

A rokkantság fokát az alábbi táblázat iránymutató jelleggel tartalmazza:

Testrészek egészségkárosodása	Térítés mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egy szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Egyoldali felkar csonkolása	65%
Egyoldali comb csonkolása	60%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Agyzúzódás utáni állapot, súlyos maradványtünetekkel és folyamatos ápolási igénnyel	100%
A nyaki, háti, ágyéki gerincvelő sérülése állandósult bénulással	70–100%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Hüvelykujj elvesztése	15%
Mutatóujj elvesztése	10%
Több ujj elvesztése egyenként	2%

A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosszakértője állapítja meg, hogy a Biztosított normál testi teljesítőképessége m ilyen m értékben csökkent. Az előzőekben megadott egészségkárosodási százalékos szolgáltatások összegződhetnek, a biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási összeg.

Ha a baleset következtében a Biztosított a baleset napjától számított 1 éven belül meghal, rokkantsági szolgáltatás nem igényelhető, és az ugyanazon baleset alapján már kifizetett rokkantsági kártérítés a haláleseti összegből levonásra kerül.

A baleset utáni első évben rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a károsodás és a baleset közötti okozati összefüggés orvosi szempontból egyértelműen tisztázott. Ha a biztosító fizetési kötelezettsége egyértelműen megállapítást nyert, de a várható károsodási fok nem állapítható m eg pontosan, a Biztosított előlegként kérheti az abban az időpontban előrelátható károsodási fok szerinti összeg 20%-ának kifizetését. Az előlegként kifizetett összeg nem haladhatja meg a baleseti halálra szóló biztosítási összeget. Am ennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a Biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától évenként a rokkantság fokának újbóli m egállapítását kérni. Ha az új felülvizsgálat m agasabb rokkantsági fokot állapít m eg, a biztosító ennek m egfelelően térít.

Biztosítási események

17. Biztosítási eseménynek minősül, ha szakorvosi irattal igazolást nyer, hogy a Biztosított akaratán kívül, a kockázatviselési időszak alatt bekövetkező hirtelen fellépő, külső hatás (baleset) során és annak következtében a Biztosított olyan igazolható, heveny m ódon bekövetkező anatómiai, orvosilag kimutatható fizikai károsodást szenved, m ellyel okozati összefüggésben a Biztosított 1 éven belül meghal, vagy a biztosító nyilvános rokkantsági táblázatában foglaltak szerint végleges egészségkárosodást vagy csonttörést szenved.

Csonttörésnek m inősül, ha külső mechanikai behatás következtében a csont folytonossága teljes keresztmetszetében m egszakad. Nem képeznek biztosítási eseményt a csontrepedések. Nem minősül biztosítási eseménynek a fogtörés, fogpótlás.

Jelen feltételek vonatkozásában baleseten a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső behatás értendő.

A biztosító szolgáltatása

18. A szolgáltatás kifizetése: A biztosító teljesítése valamennyi, a káreset elbírálásához szükséges okmánynak a biztosítóhoz való beérkezése után 9 m unkanapon (kivéve természeti katasztrófák és tömeges károk esetén) belül történik. A biztosító a szolgáltatást a szol gáltatásra jogosult bankszám lájára átutalással vagy lakcím ére utalással teljesíti.

19. A kockázatviselés korlátozása: Amennyiben a balesettel érintett testrész a baleset időpontjában akár korábbi baleseti sérülés, akár degeneratív elváltozás vagy más megbetegedés eredményeképpen már sérült állapotban volt, a biztosít ó a jelen feltételek alapján kizárólag az annak szempontjából releváns baleset kapcsán bekövetkező, és az egyéb károsodásoktól egyértelműen elkülöníthető többletkárosodások figyelembevételével határoz a szolgáltatás kifizetéséről és a rokkantság fokának megállapításáról.

20. Kizárások

20.1 A biztosító az alábbi eseményeket kizárja kockázatviselési köréből:

⯈ háborús, polgárháborús események, felkelés, zavargás, lázadás;

⯈ radioaktív vagy ionizáló sugárzás (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);

⯈ nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek;

⯈ terrorcselekmények;

⯈ az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek, ha azok a Biztosított alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek, illetve egyéb pszichotróp tudatmódosításra alkalmas szerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be;

⯈ alkohol- és drogfüggőség esetén ezek kezelésével összefüggő események;

⯈ a Biztosított szerződés tartamán belül elkövetett öngyilkossága.

Kizárás, szolgáltatáskorlátozás csonttörés esetén: a biztosító nem teljesít szolgáltatást abban az esetben, ha bármely csontbetegség (pl. rosszindulatú csont- és porcdaganatok) minden formája, illetve egyéb szervekből kiinduló daganat áttételeinek következtében létrejött patológiás csonttörés, csontvelőgyulladás (osteomyelitis), súlyos csontritkulás (osteoporosis), csontlágyulás (osteomalacia), illetve azok szövődménye közvetve vagy közvetlenül részben vagy egészében közrehatottak a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha egy baleset során több csont is eltörik, a biztosító a biztosítási szolgáltatást legfeljebb csak egyszer nyújtja. A biztosító egy biztosítási éven belül maximum háromszor fizeti ki a biztosítási szolgáltatást.

21. Mentesülések

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét.

A biztosító nem fizeti ki a biztosítási szolgáltatást, amennyiben bizonyítja, hogy a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta. Jogellenes és súlyosan gondatlan ma gatartás alatt különösen a következőket kell érteni:

⯈ ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy afelett) vagy kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotával közvetlen összefüggésben bekövetkező biztosítási esemény;

⯈ jogosítvány nélküli járművezetés közben bekövetkező biztosítási esemény.

Mentesül a biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a Biztosított halála a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be.

VI. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

1. Az épület mechanikai védelmének előírásai

A betöréses lopás biztosítási esemény (lásd a jelen feltételek II. 4. 16. pontját) kapcsán a biztosító csak a biztosítási eseménnyel közvetlen oki összefüggésben levő épületszerkezeti elemek mechanikai vé delmét vizsgálja. A betöréses lopás

kockázatra csak akkor terjed ki a jelen feltételek szerinti vagyonbiztosítás, ha a biztosított ingatlan mechanikai védelme kielégíti legalább az alábbi feltételeket.

1.1 Lakóépület, lakás

1.1.1 Falazat

A falazatok, födémszerkezetek, padozatok szilárdsága legalább 6 cm vastagságú hagyományos, kisméretű, töm ör téglafal szilárdságának feleljen m eg, vagy azzal egyenértékű áthatolás elleni védelm et nyújtson.

Ilyen falazat lehet például:

⯈ 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más, két vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

⯈ speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigete lő és tűzálló anyag található, vagy a m echanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el;

⯈ „Ytong” téglából készült falazat.

1.1.2 Nyílászárók

Az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó(k) zárását zárt állapotban levő, az alábbi jellemzők valamelyikének megfelelő, szabályszerűen telepített biztonsági zár(ak) végzi(k).

Biztonsági zár az a zárszerkezet, am elyet

⯈ legalább 5 csapos hengerzár, vagy

⯈ m echanikus és/vagy elektronikus m ágneszár, vagy

⯈ legalább 10.000-es variáció szám ú szám -, vagy betűjel kom binációs zár, illetve

⯈ a Magyar Biztosítók Szövetsége által az MSzEn 1303 -as szabvány szerinti 4 -es, vagy 5-ös biztonsági fokozatúként term ékazonosított csapos, vagy kéttollú kulcsos, lamellás, illetve bármilyen más elven működő, de ezekkel megegyező védelmi szintet biztosító zár, vagy

⯈ a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által termékazonosított, vagy ezekkel m egegyező védelmi szintet biztosító biztonsági lakat m űködtet.

Hengerzár esetén a szabályszerű telepítés azt jelenti, hogy a szerelést letörés ellen védetten kell végezni, ami azt jelenti, hogy a zár az ajtólap, vagy a védelem síkjából m aximum 2 m m -t nyúlhat ki. (A hengerzár esetleges gyári, beépített törés elleni védelme nem elégséges.)

A kétszárnyú ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenniük. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett nem nyíló szárny alsó és felső részén található, rögzített rigliket (reteszeket) illetve annak függőlegesen m ozgó (csúszó) részét például átfúrássa l és csavarral rögzíteni kell, vagy m agát az ajtószárnyat belülről, a padozathoz csavarozott ékkel kell rögzíteni, kitám asztani.

Az ajtók záráspontossága oldalanként 8 m m vagy annál kevesebb kell, hogy legyen. Az ajtók, ablakok egyéb m echanikai eszközzel (pl. rács, betörésgátló fólia stb.) nem védett üvegezése összességében legalább 6 m m vastag kell, hogy legyen.

1.2 Melléképület

1.2.1 Falazat

A m elléképület is – a nyílászárókkal együtt – m inden oldalról zárt egységet képez, szilárd alappal rendelkezik. Anyaga lehet: tégla, falazóelem , beton, könnyű- vagy szendvicsszerkezet.

1.2.2 Nyílászárók

Az ajtók zárását legalább egy darab, zárt állapotban levő, kulcsos zár végzi. Az ajtók, ablakok egyéb mechanikai eszközzel (p l. rács, betörésgátló fólia) nem védett üvegezése összességében legalább 6 m m vastag.

2. A betöréses lopás biztosítási esemény (lásd a jelen feltételek II. 4. 16. pontját) miatti kártérítés felső határa (kártérítési limitösszegek)

2.1 Általános háztartási ingóságok és Egyéb ingóságok esetén:

a) 300 000 forint, ha a betöréses lopás a II. 4.16.1. c), vagy d) pontokban definiált módon következik be;

b) 750 000 forint, ha ajtónként egy darab zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II. 4.16.1. b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be;

c) 1 500 000 forint, ha ajtónként legalább két darab, zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II. 4.16.1.

b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be;

d) 1 500 000 forint, ha a betöréses lopás a II. 4.16.1. a) vagy g) pontokban definiált módon következik be.

2.2 Értékőrző vagyontárgyak esetén:

a) 20 000 forint, ha a betöréses lopás a II. 4.16.1. c) vagy d) pontokban definiált módon következik be;

b) 150 000 forint, ha ajtónként egy darab zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II. 4.16.1. b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be;

c) 500 000 forint, ha ajtónként legalább két darab, zárt állapotban levő, szabályszerűen telepített biztonsági zár végezte az ingatlan külső, az illetéktelenek behatolását gátló ajtó (ajtók) zárását és a betöréses lopás a II. 4.16.1.

b) vagy e) vagy f) pontokban definiált módon következik be;

d) 500 000 forint, ha a betöréses lopás a II. 4.16.1. a) vagy g) pontokban definiált módon következik be.

2.3 A melléképületben egy betöréses lopás biztosítási esemény miatti kártérítés felső határa:

a) 50 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel a jelen feltételek VII. 1.2. pontjában a melléképületekre előírt mechanikai védelmi előírásoknak;

b) 200 000 forint, ha a melléképület vagyonvédelmi színvonala megfelel a jelen feltételek VII. 1.1. pontjában a lakóépületre előírt mechanikai védelmi előírásoknak.

2.4 Rongálás kár limitösszege: A biztosító megtéríti a betöréses lopással vagy annak kísérletével ö sszefüggő – a biztosítási szerződés alapján biztosított vagyontárgyakban keletkezett – rongálási károkat is káreseményenként 100 000 Ft összeghatárig.

VII. Adatkezelési tájékoztató

Jelen tájékoztató célja, hogy az a term észetes személyeknek a személyes adatok k ezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.; a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján általános áttekintést nyújtson arról, hogy a Magyar Posta Biztosító Zrt. (Cg.: 01- 10-044751; Adószám: 12833632-4-44; Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; továbbiakban: „biztosító”), milyen célokból és hogyan kezeli a biztosítási szerződés megkötése és a szolgáltatás nyújtása kapcsán tudomására jutott személyes adatokat. Kérjük, hogy alábbiakat a minél szélesebb körű tájékozódás érdekében figyelmesen olvassa el.

A. Alapfogalmak az adatkezelésben

adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált m ódon végzett bármely m űvelet vagy m űveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy m egváltoztatás, lekérdezés, be tekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb m ódon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve m egsem m isítés

adatkezelő: az a term észetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bárm ely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy m ásokkal együtt m eghatározza

adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében szem élyes adatokat kezel

érintett: a jelen tájékoztató szem pontjából az a szem ély, akinek a szem élyes adatait a biztosító kezeli

személyes adat: azonosított vagy azonosítható term észetes személyre („érintett”) vonatkozó bárm ely inform áció; azonosítható az a term észetes személy, aki közvetlen vagy közvetett m ódon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a term észetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságá ra vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható

egészségügyi adat: egy term észetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról.

Az adatkezeléssel kapcsolatos a fentieken túli fogalmak részletes leírását a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx oldalon elérhető adatkezelési tájékoztató tartalm azza.

B. Az adatkezelés jogalapja, célja és kezelt adatok köre

1. Az adatkezelés jogalapja

Az adatkezelés jogalapja jelen esetben az érintett hozzájárulása, valamint az, hogy az adatkezelés mind a biztosítási szerződés megkötéséhez, m ind pedig szolgáltatásaink többségének igénybevételéhez elengedhetetlen. Az adatszolgáltatás m inden adat vonatkozásában önkéntes, de felhívjuk a figyelmet arra, hogy a szerződéskötéskor kért adatok a kockázat m eghatározását illetve az ajánlat elfogadását, a szolgáltatás nyújtásához kért adatok hiánya pedig a szolgáltatás teljesítését lehetetl enné teheti.

2. Az adatkezelési célok

A biztosító a szem élyes adatokat különösen az alábbi célokból kezeli:

a) kockázat elbírálás, biztosítási szerződések m egkötése, teljesítése, nyilvántartása és kárrendezés, számlázás, be -és kifizetések teljesítése, adójóváírá sok kezelése

b) a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos lejárt és kiegyenlítetlen követelések érvényesítése, behajtása

c) pénzm osás – és terrorizm us finanszírozásának m egelőzése céljából

d) panaszkezelés és ügyfélszolgálat m űködtetése

e) tartalékszám ítás, elem zések készítése, statisztikai adatszolgáltatás nyújtása céljából történő adatkezelés

f) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség m egóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések m egelőzése és m egakadályozása érdekében (belső ellenőrzés, csalásfelderítés)

g) közvetlen üzletszerzés, m arketing célok

3. Kezelt adatok köre

A biztosító kizárólag azokat a személyes adatokat kezeli, amelyek a fent említett adatkezelési célok elérésére alkalmasak és ennek érdekében egyaránt szükségesek is. A biztosító különösen az alábbi adatokat kezeli a biztosítási szerződés és szolgáltatás nyújtás típusától függően:

a) term észetes szem élyi azonosító adatok (pl. nem e, neve, születési évszám a, édesanyja xxxx)

b) egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, személyi igazolvány száma, útlevélszám, rendszám, telefonszám , e -m ail cím )

c) pénzügyi adatok (pl. bankszám laszám , jövedelem , m egtakarítás)

d) biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. biztosított vagyontárgyra, kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek)

e) egészségügyi adatok szem élybiztosítások illetve szem élyi károk esetén

C. A datkezelés időtartama

A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatokat a biztosító a biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt, valamint azon időtartamig kezeli, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legfeljebb az adott szerződés vonatkozásában az utolsó kapcsolatfelvételtől (pl. levélváltás, beérkező vagy kimenő irat keletkezése) számított 8 évig. A biztosító a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának m egelőzése érdekében felvett adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, ügyleti m egbízás teljesítésétől számított 10 évig kezeli, az egyéb jogi kötelezettségen alapuló adatkezelés esetén m indaddig, m íg azt a jogszabály rendeli.

D. A datkezelő, és adattovábbítás

A jelen tájékoztató B.3. pontjában felsorolt adatok adatkezelője a biztosító. A biztosítás értékesítés, valamint szolgáltatásnyújtás és így az adatkezelése során a biztosító külső szolgáltatókat, mint adatfeldolgozókat és függő biztosításközvetítőt vesz igénybe , akik részére az érintett adatait átadhatja. Az adatfeldolgozókat a xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx weboldalról elérhető adatkezelési tájékoztatóból ism erheti m eg.

E. Az érintettek jogai, joggyakorlás módja

1. Személyes adatai kezelésével kapcsolatosan az érintettet az alábbi jogok illetik meg:

a) hozzáférés: jogosultság arra, hogy a biztosító á ltal kezelt szem élyes adataihoz hozzáférést kapjon.

b) helyesbítés: az érintett kérheti a biztosítótól szem élyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését.

c) törlés: az érintett kérheti szem élyes adatainak a törlését alábbi indokok valam elyikének fennállása esetén

⯈ a szem élyes adatokra m ár nincs szükség abból a célból, am elyből azokat a biztosító kezelte

⯈ az érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek m ás jogalapja nincs

⯈ szem élyes adatait jogellenesen kezelték

⯈ a szem élyes adatokat az irányadó uniós vagy tagállam i jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell

⯈ a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott inform ációs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.

d) korlátozás: kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valam elyike teljesül

⯈ vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő az adatok pontosságát ellenőrizze

⯈ az adatkezelés jogellenes és az érintett ellenzi az adatok törlését e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

⯈ a biztosítónak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de ezeket azonban az érint ett jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelm éhez igényli

⯈ az érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szem ben.

e) tiltakozás: az érintett tiltakozhat az adatkezelés ellen, ha arra elsőbbséget élvező egyéb jogszerű ok nincs

f) adathordozás: jogosultság arra, hogy az érintett személyes adatokat m egkapja és azokat egy m ásik adatkezelőnek továbbítsa, am ennyiben ennek jogszabályi feltételei fennállnak;

g) visszavonás: am ennyiben a biztosító a személyes adatokat az érintett hozzájárulása alapján kezeli, akkor a hozzájárulás bárm ikor visszavonható.

Az elhunyt szem éllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

2. Joggyakorlás módja

Az E.1. pont szerinti érintteti jogokkal kapcsolatosan az érintett kérelmével a biztosítóhoz fordulhat, aki az ennek alapján m eghozott intézkedésekről indokolatlan késedelem nélkül, de általában a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül köteles tájék oztatást adni. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelm ek szá m át, ez a határidő további két hónappal m eghosszabbítható. A határidő m eghosszabbításáról a biztosító a késedelem okainak m egjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül köteles tájékoztatást adni. Am ennyiben az előzőekben m egjelölt id őtartamon belül a biztosító nem tesz intézkedéseket az érintett kérelme nyom án, akkor késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékozt atja az érintettet az intézkedés elmaradásának okairól. A tájékoztatást és intézkedést a biztosító díjm entesen szolgáltatja, kivéve, ha az érintett kérelm e egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege m iatt – túlzó, ebben az esetben a biztosító ésszerű összegű díjat szám íthat fel vagy az intézkedést m egtagadhatja

Xxxxxxxx gyakorlásával kapcsolatban kérjük, hogy forduljon a biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez az xxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címen, vagy a biztosító ismert elérhetőségeinek bármelyikén az A datvédelmi tisztviselőhöz címezve.

Amennyiben megítélése szerint az adatkezelés során jogai sérelmet szenvedtek , panasszal élhet a Nemzeti A datvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (cím : 1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/c; telefon: +36 -1-391-1400; e-m ail: ugyfelszolgalat@na xx.xx, web: xxx.xxxx.xx), vagy kérelmével bírósághoz fordulhat.

Document Metadata

Table of Contents

PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014)

Document Metadata

PostaFészekŐr ingatlan- és ingóságbiztosítás (termékkód: 12014)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

PostaFészekŐr otthonbiztosítás szerződési feltételek

Általános biztosítási feltételek

1. A biztosító, a Szerződő, a biztosított személy(ek)

2. A biztosítási szerződés létrejötte

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

4. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

5. A biztosítási szerződés módosítása

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás, a fedezetfeltöltés

9. Az értékkövetés szabályai

10. Önrészesedés

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A) A Szerződő, Biztosított kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség

A közlési és változás-bejelentési kötelezettség

Általános kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

Kárbejelentési (biztosítási esemény bejelentési) kötelezettség

A kárbejelentéshez, a biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges dokumentumok

Állapot megőrzési kötelezettség

Díjfizetési kötelezettség

B) A biztosító kötelezettségei Tájékoztatási kötelezettség

Szolgáltatási kötelezettség

12. A biztosító mentesülése

13. Általános kizárások

14. Egyéb rendelkezések

I. Vagyonbiztosítás különös biztosítási feltételei

1. A biztosított

2. Területi hatály

A kockázatviselés helye

A kockázatviselés helyének kiterjesztése

3. A biztosított vagyontárgyak köre; a biztosítási összeg meghatározása

4. Biztosítási események

5. A biztosító szolgáltatása

II. Az épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei

III. Az általános felelősségbiztosítás feltételei

IV. Az ebtartói felelősségbiztosítás feltételei

V. A kiegészítő balesetbiztosítás feltételei

VI. Betörésvédelmi szintek és összeghatárok

VII. Adatkezelési tájékoztató

Elérhetőségeink: 1535 Budapest, Pf. 952 - 06 1 200 4800 - xxxx@xxx.xx - xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx - személyesen bármely postán

Document Metadata