Bács-Kiskun MEgyei KAtasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató

Bács-Kiskun MEgyei KAtasztrófavédelmi Igazgatóság

Igazgató

Tárgy: Vízjogi létesítési engedély

Vízikönyvi szám: VIII/822

Ügyintéző: ………..

Telefon: …………..

H A T Á R O Z A T

A NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – 1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00., adószám: ……– mint engedélyes részére az alább felsorolt kötelezettségek megtartása mellett

vízjogi létesítési engedélyt

adok arra, hogy a Pannonway Építő Kft. - 8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9. - által készített „…… j. mellékút Szakmár összekötő út tervezése” című, ……... munkaszámú D1- vízépítés dokumentáció alapján, a tárgyi csapadékvíz elvezetés kivitelezési munkáit elvégezze.

Az engedélyezett vízilétesítmények a Szakmár ……………………., valamint Öregcsertő . ………………………. hrsz.-ú ingatlanokon valósulnak meg, mely ingatlanok a Sárköz (VIII) vízgyűjtőjéhez tartoznak.

Vízikönyvi szám: VIII/822

1./ Az engedélyezett létesítmény főbb műszaki jellemzői:

Meglévő állapot:

A tervezett út nyomvonala meglévő földúton halad, annak szelvényezése K-Ny irányú. A kezdőszelvényében csatlakozik az ……. jelű összekötő út ………. km szelvényéhez. A tervezett csatlakozás helyén jelenleg nincs kiépített közúti csomópont. Végszelvénye az …….. km szelvényben található.

A tervezéssel érintett szakasz kezdőszelvénye 0+000 a végszelvénye ………., így a beavatkozás hossza ~1675 m.

Az …….. jelű összekötő út tervezéssel érintett szakasza ÉK-DNY irányban halad az ………..

km szelvények között.

A magassági vonalvezetés tájba illeszkedő, hosszesése 0,00% - 0,50 % között változik.

A meglévő burkolat szélessége jellemzően ~6,0 m, a padka jelenlegi szélessége ~ 1,5 - 2,25 m között változik.

Az út jellemző keresztmetszeti kialakítása annak ívben való elhelyezkedéséből kifolyólag egyoldali esésű.

Az …….. j. Szakmár összekötő út mentén tervezett árkok szakaszosan vízelvezető, illetve tározó funkciót látnak el, a befogadótól való távolságuk és a terepviszonyok függvényében.

Az átereszek környezetét kivéve földmedrű árkok építésére van szükség.

Az árkok 40 cm-es fenékszélességgel 1:1,5 rézsűhajlással épülnek.

Az átereszek környezetében burkolt árkok kialakítása szükséges. A burkolt árkok 40 x 60 cm-es mederburkoló lapokkal kerülnek kialakításra.

A Sárközi-III. főcsatornába bal oldalon az ……….. km sz. között, míg jobb oldalon a ……….. km sz. között lehetséges a csapadékvizek bevezetése, négy ponton.

A csapadékvizek Sárközi-III. főcsatornába való bevezetése előtt minden bevezetési ponton (4 db) hordalékfogó műtárgyak építése szükséges. A hordalékfogó műtárgyakat az útcsatlakozók alatti átereszek befolyási oldalán szükséges kiépíteni. A hordalékfogó műtárgy U 40/40/200 előregyártott beton elemekből készül. Az előregyártott elemeket a tervezett árok szint alá kell fektetni, úgy hogy a be- és kifolyási oldalon 40 cm mély vízláda alakuljon ki. A műtárgy környezetében az árokburkolást kettő mederlap magasságban szükséges elvégezni.

A csapadékvíz út melletti befogadóba való elvezetése a ……… km szelvényben található árokba bal oldalon a …….. km szelvények között, jobb oldalon a ……….. km szelvények között lehetséges.

A vízelvezető árkok méretezésénél az útra és rézsűre hulló csapadékmennyiséggel számoltak, területi vízrendezés nem történik.

A tervezett nyomvonal egyes szakaszain az árok a meglévő …… hrsz.-ú földút területén halad. A meglévő földút mindkét oldalán földmedrű talpárok található, egyes szakaszokon árokfeltöltéssel kell számolni.

Az ………. km szelvényben lévő Sárközi III. főcsatorna keresztezésében jelenleg két db 1,50 x 1,50 méter belső keresztmetszetű monolit beton áteresz található. Az említett helyen külön, nem vízjogi engedély köteles szakági terv szerint hídműtárgyat szükséges építeni.

Az áteresz befolyási oldalán jelenleg egy tiltó műtárgy helyezkedik el. A műtárgy vízszint szabályozó szerepéből és annak jelenlegi állapotából kifolyólag megmarad.

A híd- és a kapcsolódó tiltós műtárgy továbbiakban is a vízfolyás üzemeltetőjének (Alsó-Duna Vízügyi Igazgatóság –Baja-) kezelésében marad.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchényi u. 2/C) 1143-000/2020. iktatószámú vízügyi objektumazonosító nyilatkozata alapján az alábbi VOR számokat adta a vízilétesítményekkel kapcsolatosan:

VOR	Objektum név	Objektum típus
ANH270	Szakmár belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer	Belterületi csapadékvízelvezető rendszer
APO945	Sárközi-III. főcsatorna 17+694 cskm bp. csapadékvíz elvezető árok-DK	Felszíni vízbevezetés - Vízterhelési pont
APO948	Sárközi-III. főcsatorna 17+694 cskm jp. csapadékvíz elvezető árok-DNY	Felszíni vízbevezetés - Vízterhelési pont
APO949	Sárközi-III. főcsatorna 17+724 cskm bp. csapadékvíz elvezető árok-ÉK	Felszíni vízbevezetés - Vízterhelési pont
APO950	Sárközi-III. főcsatorna 17+724 cskm jp. csapadékvíz elvezető árok-ÉNY	Felszíni vízbevezetés - Vízterhelési pont

2./ Engedélyes köteles:

2.1. a kivitelezés során jelen engedélyben, a vonatkozó jogszabályokban, előírásokban, valamint szabványokban foglaltakat betartani.

2.2 az engedélyt a hozzátartozó iratokkal együtt megőrizni, tulajdonos változás esetén a jogutódnak a megállapodásuknak megfelelően átadni.

2.3. tudomásul venni, hogy

a hatóság által jóváhagyott tervdokumentációban foglaltaktól csak a vízjogi létesítési engedély módosítását követően térhet el, ellenkező esetben fennmaradási engedély kérelem benyújtása mellett bírság fizetésére kötelezhető

a 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet (továbbiakban VR) 3. § (6) bek. alapján a vízjogi létesítési engedély az abban meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése mellett feljogosít az engedélyben meghatározott vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére.

A vízilétesítmény használatbavételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély, vagy a jogszabály szerint szükséges egyéb hatósági engedély megszerzésének kötelezettsége alól nem mentesít.

a VR 3. § (7) bek. alapján a vízjogi létesítési engedély - a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel - az abban meghatározott ideig hatályos.

A hatályossági idő az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható.

a VR 11. § (1) bek. alapján a vízjogi engedély az engedélyes kérelmére - az engedély kiadásánál irányadó jogszabályi előírásokra is figyelemmel - módosítható, amennyiben a létesítményeket az engedélyben meghatározott műszaki megoldástól eltérően kívánja megterveztetni, megépíteni, megváltoztak az engedély alapjául szolgáló körülmények és feltételek, megváltozott a tulajdonos vagy a beruházó (engedélyes) személye.

A tulajdonos vagy az engedélyes személyében bekövetkezett változást az engedélyes köteles a hatóságnak 30 napon belül bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.

2.4. a vízjogi üzemeltetési engedély kérelem benyújtásáig hatályos vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezni.

2.5. a kivitelezést úgy végezni, hogy az mások érdekeit ne sértse, vagy ha érinti az érdekelt fél hozzájárulását megszerezni.

2.6. a kivitelezés során másoknak okozott kárt helyreállítani, illetve megtéríteni.

2.7. a kivitelezési munkálatok megkezdésének időpontjáról a hatóságot a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal értesíteni.

2.8. A beruházás kivitelezése csak az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX. 15) Kormány rendelet szabályozása alapján - műszaki vezető és a műszaki ellenőr alkalmazási kötelezettségével – folytatható.

A vízjogi üzemeltetési engedély kérelem mellékleteként be kell nyújtani: a felelős műszaki vezető nyilatkozatát ill. a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet.

2.9. gondoskodni az építési napló vezetéséről. Xxxxxxxx az engedélyes figyelmét, hogy hatóságom a megnyitott építési naplóba, ellenőrzései során bejegyzést tehet, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 27.§. (1) bek. c) pontja alapján.

2.10. az építési naplót a munkaterület átadásával egyidőben megnyitni.

2.11. a kivitelezést úgy végezni, hogy környezetszennyezés ne következzen be. Esetleges környezetszennyezés bekövetkezésekor – a kárenyhítési intézkedések haladéktalan megkezdésével egy időben – értesíteni kell a hatóságomat.

2.12. a közműkezelői nyilatkozatokban foglaltakat betartani.

2.13. a csapadékvíz elvezető csatorna és más nyomvonalas létesítmények keresztezésénél betartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre

és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben előírtakat,

2.14. a sikeres műszaki átadás-átvételt követő 15 napon belül a vízjogi üzemeltetési engedélyt megkérni.

2.15. amennyiben indokolt, a hatályossági idő lejárta előtt legkésőbb 60 nappal vízjogi létesítési engedély módosítást kérnie a vízügyi hatóságtól.

Amennyiben a megvalósítástól eláll, azt írásban be kell jelenteni a vízügyi hatósághoz.

2. 16. a kivitelezési munkálatok megkezdéséig az Engedélyesnek rendelkeznie kell az érintett ingatlanok vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízilétesítmény megépítésével összefüggésben létrejövő megállapodással

2.17. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (6500 Baja, Széchenyi u. 2/C.), mint a felszín alatti vízkészletek vagyonkezelője 1143-020/2020. számú vagyonkezelői hozzájárulásában foglaltakat be kell tartani:

• A VGT2 az EU Víz Keretirányelvével összhangban a vizek jó állapotának elérését és megtartását tűzte ki környezeti célállapotként. Az igazgatóság vagyonkezelői jogköréből következően felelősséggel tartozik a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv célkitűzéseinek teljesüléséért.

• A tervezett fejlesztés által érintett csatorna ökológiai állapotromlása nem megengedett, cél a jó ökológiai minősítés elérése.

• A felszíni víztest állapotromlásának elkerülése érdekében a kivitelezés során kerülni kell a felszíni víz veszélyeztetését, törekedni kell a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet környezeti célkitűzéseinek elérésére és be kell tartani ezen rendelet előírásait.

• A felszíni vízbe bocsátott csapadékvíz minőségének mindenkor meg kell felelnie a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet, 4. Általános védettségi kategória befogadóira megállapított határértékeknek.

• A felszíni vizek állapotromlásának megakadályozása érdekében az engedélyes bármilyen szennyezés észlelése esetén köteles azonnal igazgatóságunkat értesíteni, továbbá meg kell kezdenie a kárelhárítást, kárenyhítést. Tájékoztatjuk, hogy ilyen esetben a kárelhárítás költsége a károkozót terheli.

• Bármely rendkívüli, akár véletlenszerű szennyezés esetén is, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 36. § (1)-(5) bekezdéseinek megfelelően a szennyezést okozó szankcionálható.

• A felszín alatti víztest állapotromlásának elkerülése érdekében a kivitelezés majd a későbbi üzemeltetés során kerülni kell a felszín alatti vizek veszélyeztetését, törekedni kell a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet célkitűzéseinek elérésére és be kell tartani ezen rendelet előírásait.

• A Víz Keretirányelvben megfogalmazott főbb célkitűzések, valamint a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályai a 221/2004. (VII.21.) Korm. rendeletben kerültek megfogalmazásra. A rendelet főbb célkitűzése a felszíni- és felszín alatti víztestek jó állapotának elérése és a VKI kritériumainak megfelelő jó állapotban való megtartása.

• Be kell tartani a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben foglalt, vonatkozó előírásokat.

• A keresztezéseknél a medret a mederelfajulástól védeni kell.

• A területen keletkező és összegyülekező vizek kártokozás mentes továbbvezetését, illetve a csatornákba történő bevezetését mindenkor biztosítani kell.

• A csatorna medrében és a parton esetlegesen kialakuló kedvezőtlen változásokat a jogszerű állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

• A tervezés során be kell tartani a vizeknek és vízilétesítményeknek más, nyomvonal jellegű építménnyel történő keresztezésére és megközelítésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 1. melléklet 2.5. pontjának a belvízcsatornák keresztezésére vonatkozó általános előírásait.

• Belvízcsatornát keresztező közút műtárgyát legalább a csatornaszakaszra engedélyezett, illetve a belvízcsatorna kezelője által megadott vízhozamra kell méretezni a tisztíthatóság (karbantarthatóság) figyelembevételével.

• A műtárgyat olyan nyílásmérettel kell tervezni, hogy alkalmas legyen a mértékadó vízhozam átvezetésére és lehetővé tegye a karbantartási munkák elvégzését.

• A csatornák keresztezésénél a fenntartó gépeink számára folyamatosan biztosítani kell a csatorna mentén történő akadálymentes közlekedés, illetve a tervezett úton történő átközlekedés lehetőségét.

• A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 57. § (2) bekezdésében foglaltak szerint: „A belvízcsatornákat érintő munkák megkezdése előtt a kivitelező köteles a munkakezdést bejelenteni a belvízcsatorna tulajdonosának, illetve kezelőjének. A belvízcsatornákat érintő munkákat a kivitelező a belvízcsatorna kezelőjének ellenőrzése mellett köteles elvégezni.” Kérjük ezért, hogy a szakfelügyeleti megállapodás előkészítése érdekében az építtető vagy a kivitelező szerződéskötéshez szükséges adatait részünkre megadni szíveskedjenek, mivel a kivitelezés munkálatai csak a szakfelügyeleti megállapodás megkötését követően kezdhetők meg.

• A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) fogalommeghatározása alapján, megítélésünk szerint a tervezett csapadékvíz bevezetések országos közút és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítménynek minősülnek.

• A Vgtv. 20. § (3a) bek. szerint: „Az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles tűrni, hogy az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítményt az ingatlanán elhelyezzék és üzemeltessék, illetve az ehhez szükséges vízimunkákat elvégezzék, feltéve, hogy az az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárja ki.”

• A Vgtv. 20. § (4) bekezdése alapján igazgatóságunkat a 20. § (3a) bekezdése szerinti korlátozás mértékének megfelelő kártalanítás illeti meg. A kártalanítási megállapodás megkötésére igazgatóságunk jogosult.

• Kérjük, hogy a vízjogi engedélyes az igazgatóságunknál a kártalanítási megállapodás megkötését kezdeményezni szíveskedjen. A kártalanítási megállapodás megkötéséhez az érintett terület pontos nagyságát és elhelyezkedését meghatározó helyszínrajz is szükséges, amelyet meg kell küldeni igazgatóságunknak a kártalanítási megállapodás előkészítése érdekében.

3./ Az érintett szakhatóságok által előírt kötelezettségeket betartani, nevezetesen:

3.1. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály BK/KTF/07899-2/2020. számú szakhatósági hozzájárulását előírásokkal megadta, az alábbiak szerint:

„A Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály 2020. december 22. napján érkezett megkeresésében hatóságunk szakhatósági állásfoglalását kérte a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) által benyújtott kérelem alapján, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű …… jelű mellékút Szakmár összekötő út csapadékvíz elvezetése vízjogi létesítési engedélyének kiadásához.

A vízjogi létesítési engedély kiadásához hatóságunk szakhatósági hozzájárulását megadja az alábbi előírással:

A beruházási munkálatokat a vadon élő élővilág és a természetes, természetközeli állapotú élőhelyek legnagyobb kíméletével kell végezni.
Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet alapján meghatározott érzékeny természeti területen a gyep (rét, legelő, kaszáló) és nádas művelési ágú ingatlanokra vonatkozóan a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyét kell kérni a termőföld művelési ágának megváltoztatásához.
A kivitelezési munkálatok a madarak fészkelési időszakán kívül augusztus 15. és március 15. között végezhetőek.
A kivitelezés (esetlegesen a kivitelezést megelőző régészeti feltárás) során a nyitott munkaárkok kétéltű- és hüllő fajok számára csapdaként működnek, ezért a munkaárkokból történő folyamatos – legalább kétnaponta történő – mentésükről (illetve a munkaárkok betemetését közvetlenül megelőzően is), kiszedésükről, valamint a kivitelezés által érintett területtől számított 100 m-re, természetközeli állapotú élőhelyen történő elhelyezésükről gondoskodni kell.
A beruházással érintett szakaszon a fakitermelést és cserjeirtást szeptember 30. és március 15. között kell elvégezni. A fakitermelési tevékenység megkezdése előtt 5 nappal a tevékenység kezdő dátumát be kell jelenteni a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság illetékes természetvédelmi őrének (………………..). Amennyiben a fakitermelés során fészkelő vagy odúlakó védett állatfaj egyedét veszélyezteti a tevékenység, haladéktalanul értesíteni kell az illetékes természetvédelmi őrt, valamint a munkálatokat a további intézkedésig fel kell függeszteni.
Ideiglenes depónia, felvonulási terület és szállítási útvonal csak a kisajátítási határon és az erre a célra külön kijelölt helyen létesíthető.
A BK/KTF/02995-26/2020 iktatási számon kiadott előzetes vizsgálatot lezáró határozatban foglaltak releváns részeit be kell tartani.

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg."

3.2. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály BK/NTO/07406-2/2020. számú szakhatósági hozzájárulását előírásokkal megadta, az alábbiak szerint:

„Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály (továbbiakban: talajvédelmi hatóság) a Katasztrófavédelmi Igazgatóság fenti hivatkozási számú megkeresése és a mellékelt dokumentáció és hiánypótlás alapján

TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSÁT

adja NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.) által kérelmezett ……… j. mellékút-Szakmár összekötő út csapadékvíz elvezetés vízilétesítményeire vonatkozó vízjogi létesítési engedély kiadásához, az alábbi feltételek betartása mellett:

A kivitelezési, karbantartási munkák minden fázisában különös figyelmet kell fordítani a munkálatokkal érintett, valamint a munkaterülettel érintkező szomszédos mezőgazdasági területek talajának védelmére (felvonulási útvonalak, depóhelyek, taposási kár….stb).
A létesítés, javítás, karbantartás során semmilyen talajidegen anyag (pl. csurgalékvíz, iszap, egyéb hulladék…stb.) termőföldre nem kerülhet.
A vízelvezető árok és egyéb vízi műtárgyak létesítési munkálatai során a humuszos termőréteg és a meddő altalaj egymással ne keveredjen, azokat elkülönítetten kell deponálni.
A beruházással érintett területről a felszínen lévő 20 ill. 30 cm vastag feltételesen mentésre érdemes humuszos termőréteg kiszállítása tilos, azt a humuszgazdálkodási tervnek megfelelően a beruházás területén kell hasznosítani felszíni humuszos termőrétegként.
A munkaárokból kiszoruló altalaj a felszínre nem teríthető el.
A munkálatok befejeztével az érintett termőföldeken hulladék, valamint egyéb talajidegen anyag nem maradhat.
Egyéb kérdésekben az érintett területekre vonatkozóan készített, a korábban lefolytatott végleges más célú hasznosítási eljárásban benyújtott talajvédelmi terv javaslatai az irányadók.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen jogorvoslatnak helye nincs.”

4./ A vízjogi létesítési engedély 2023. január 31-ig hatályos, de azt az első fokú vízügyi hatóság hivatalból vagy az engedélyes megalapozott kérelmére – a hatályossági időn belül – módosíthatja, illetve korlátozhatja, vagy visszavonhatja.

Az engedély hatályának meghosszabbítása – az előbbi időpont lejárta előtt – a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendeletben előírt mellékletek csatolásával kérhető.

A vízjogi létesítési engedély nem mentesít más szükséges hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól és a megépítendő vízilétesítmények üzemeltetésére nem jogosít.

Egyidejűleg a vízügyi hatóság ügyfél által beküldött nyilatkozat alapján megállapítja, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke 100.000 Ft., melyet az engedélyes megfizetett.

Jelen döntés a közléssel véglegessé válik, ellene közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs, de a döntést sérelmező fél – kifejezetten jogszabálysértésre hivatkozással – a döntés bírósági felülvizsgálata érdekében közigazgatási pert indíthat. A keresetlevelet a felülvizsgálni kért határozat/végzés közlésétől számított 30 napon belül a döntést hozó szervnél lehet benyújtani, de azt a Szegedi Törvényszékhez kell címezni.

Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (pl. jogi képviselő, a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, állami szerv stb.) és az ilyen kapcsolattartási formát választó természetes személy a keresetlevelet joghatályosan, kizárólag szabályszerűen előterjesztett elektronikus formában nyújthatja be.

A döntés végrehajtására a keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya.

A jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti.

A közigazgatási per illetéke 30.000 Ft.

A felet a közigazgatási bírósági eljárásban tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Az engedély nem mentesít a létesítéshez szükséges egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

I N D O K O L Á S

NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00., adószám: .........- meghatalmazása alapján a Pannonway Építő Kft. 8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9. - által készített „………… j. mellékút Szakmár összekötő út tervezése” című,…… munkaszámú D1- vízépítés dokumentáció alapján kérte meg, a csapadékvíz elvezetéshez kapcsolódó kivitelezési munkák megvalósításához szükséges a vízjogi létesítési engedély kiadását.

Tárgyi beruházást az egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) Korm. rendelet kiemelt beruházássá nyilvánította.

Megállapítottam, hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII tv 398 § (6) bek. alapján az ügyfél nem ellenőrzött bejelentéssel élt, hanem kifejezett engedély kérelmet nyújtott be a vízügyi-vízvédelmi hatósághoz. A törvény hatálya a 398 § (2) bek. b) pontja alapján nem terjed ki a kérelmezett tevékenységre, amely Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségei, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusai alapján kizárólag engedéllyel gyakorolható, ezért a hatóság az Ákr. szerinti teljes eljárásban döntött.

A hatóság a 35300/5158-2/2020.ált. számú hiánypótlásra felhívó végzésében tájékoztatást adott arról, hogy az Ákr. 43. § (2) bekezdése szerint a továbbiakban a teljes eljárás szabályai szerint jár el, és az ügyintézési határidő a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LII. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével – legfeljebb negyvenkét nap lehet.

A kérelmet és mellékleteit, továbbá a rendelkezésre álló iratokat a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29.) BM rendelet és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1/B § előírásai szerint a vízügyi hatóság ellenőrizte és megállapította, hogy az hiányos, így érdemben nem bírálható el, ezért a 35300/5158-2/2020.ált. iktatószámon hiánypótlás teljesítésére szólította fel a kérelmezőt, melyet az ügyfél teljesített.

A tárgyi beruházás célja az …….. j. mellékút Szakmár összekötő út megvalósításával összefüggő csapadékvíz elvezetés.

A benyújtott tervdokumentációt a Pannonway Építő kft. tervezője Xxxxx Xxxx készítette, aki a tárgyi vízilétesítmények tervezésére jogosultsággal rendelkezik.

A tervezői felelősségi nyilatkozatot a dokumentációhoz csatolták.

A tervdokumentáció mellékletét képezi a meghatalmazás, amelyben a NIF Zrt. (1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00) meghatalmazta a Pannonway Építő Korlátolt Felelősségű Társaságot (8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9.), hogy a vízjogi engedélyezési eljárást lebonyolítsa.

A csatolt tulajdoni lapok alapján:

a Szakmár …… hrsz ingatlan Szakmár Község Önkormányzat tulajdonában van. Az Önkormányzat a tulajdonosi hozzájárulását S-I/1157-61/2020 számon, a közútkezelői hozzájárulását S-I/1157-62/2020. számon adta meg,
a Szakmár ……. hrsz ingatlan ……… tulajdonában van,
a Szakmár …… hrsz ingatlan a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, aki 1143-020/2020. számon vagyonkezelői hozzájárulását előírásokkal megadta,
a Szakmár ….. hrsz ingatlan Szakmár Község Önkormányzat tulajdonában van. Az Önkormányzat a tulajdonosi hozzájárulását S-I/1157-61/2020 számon, a közútkezelői hozzájárulását S-I/1157-62/2020. számon adta meg,
az Öregcsertő …… hrsz ingatlan …….. tulajdonában van,
az Öregcsertő ……. hrsz ingatlan ……… tulajdonában van,
az Öregcsertő …… hrsz ingatlan a Magyar Állam tulajdonában van, kezelője az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, aki 1143-020/2020. számon vagyonkezelői hozzájárulását előírásokkal megadta,
az Öregcsertő ……. hrsz ingatlan ……… és ……….. tulajdonában van,
az Öregcsertő …….. hrsz ingatlan ………….. tulajdonában van.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1/B § (4) bekezdés d) pontja szerint ha a tervezett vízhasználat, vízimunka elvégzése, vízilétesítmény megépítése, üzemeltetése vagy megszüntetése termőföldet érint vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy részeként valósul meg, azonban az ingatlan nem az engedélyes tulajdona – a közcélú vízilétesítmény elhelyezését biztosító vízvezetési szolgalom alapításának [Vgtv. 20. § (1) bekezdés], az országos közút és tartozékai, illetve a törzshálózati vasúti pálya és tartozékai víztelenítését szolgáló közcélú vízilétesítmény elhelyezésének [Vgtv. 20. § (3a) bekezdés], a környezeti kármentesítési célú vízilétesítmények elhelyezésének [1995. évi LIII. törvény 101. § (4) bekezdés] esetét kivéve –, a létesítő (kérelmező) nyilatkozatának fennállását arról, hogy rendelkezik vagy a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlan vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízhasználattal, vízimunka elvégzésével, vízilétesítmény megépítésével, üzemeltetésével vagy megszüntetésével összefüggésben létrejött vagy létrejövő megállapodással.

Fentiekben megjelölt nem az Engedélyes tulajdonát képező ingatlanok kapcsán a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. K-53467/2020. iktatószámon nyilatkozatot adott az …… j. mellékút Szakmár összekötő út tervezése – ingatlanok igénybevételére, használatára vonatkozó jogcím fennállásáról az alábbi tartalommal:

„A NIF Zrt. a kivitelezés megkezdéséig rendelkezni fog az érintett ingatlanok vonatkozásában a polgári jog szabályai szerinti jogosultsággal, illetve a tervezett vízilétesítmény megépítésével összefüggésben létrejövő megállapodással.”

A dokumentációhoz csatolták a Magyar Közút Nonprofit Zrt. BKK-977/20/2020. számú közútkezelői hozzájárulást.

Az engedélyes 2020. január 6-án kérelmet nyújtott be az eljárás megszüntetésére vonatkozóan.

Ezt követően 2020. január 8-án kérte a megszüntetési kérelem érvénytelenítését.

A vízügyi hatóság az e-építési napló vezetésével kapcsolatos kötelezettséget az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (Éktr.) 5. § (5), 24. § (1), (4), valamint a 42. § (7) bekezdései alapján írta elő.

Xxxxxxxx az engedélyes figyelmét, hogy a vízügyi hatóság a megnyitott építési naplóba, ellenőrzései során bejegyzést tehet, az Éktr. 27.§. (1) c) bekezdése alapján.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) bekezdése kimondja, hogy törvény vagy a szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság számára előírhatja, hogy az ott meghatározott szakkérdésben és határidőben más hatóság (a továbbiakban: szakhatóság) kötelező állásfoglalását kell beszereznie.

A hatóság a döntése meghozatalánál az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII.29.) Korm. rendelet 16. táblázata alapján az alábbi szakhatóságokat vonta be az eljárásba.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály BK/KTF/07899-2/2020. számú szakhatósági hozzájárulását előírásokkal adta meg az alábbi indokolással:

„Az engedélyező hatóság 2020. december 22. napján érkezett megkeresésében hatóságunk szakhatósági állásfoglalását kérte a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ……. jelű mellékút Szakmár összekötő út csapadékvíz elvezetése vízjogi létesítési engedélyének kiadásához.

A rendelkezésre álló adatok alapján hatóságunk az alábbiakat állapította meg:

A tervezett beruházás az alábbi területeket érinti:

Szakmár ………………………. hrsz.
Öregcsertő ………………………. hrsz.

Az …….. jelű mellékút – Szakmár közötti összekötő út megvalósítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. A megvalósítani kívánt út mentén tervezett árkok szakaszosan vízelvezető, illetve tároló funkciót látnak el a befogadótól való távolságuk és terepviszonyok függvényében.

Az ……… km szelvényben lévő Sárközi III. főcsatorna keresztezésében jelenleg két darab 1,5 x 1,5 m belső keresztmetszetű monolit beton áteresz található, amely bontásra kerül a hídműtárgy építése miatt.

A csapadékvíz Sárközi III. főcsatornába való bevezetése előtt minden bevezetési ponton hordalékfogó műtárgyak építését tervezik, amelyek előtt 4,0 m hosszan iszapfogó medence kialakítása szükséges, melynek mélysége 50 cm.

Tárgyi tevékenység jellegét tekintve a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 87. c) pontja - országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül - hatálya alá tartozik, azaz a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. Az előzetes vizsgálat tárgyában a BK/KTF/02995-26/2020 iktatási számon kiadott határozatában hatóságunk nem állapított meg jelentős környezeti hatást.

A beruházással érintett külterületi ingatlanok nem képezik részét országos jelentőségű védett természeti területnek, Natura 2000 területnek. Azonban a beruházással érintett terület határos az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.), és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének 8.7.13. pontja alapján a Kiskunsági szikes tavak és az őrjegi turjánvidék elnevezésű, HUKN10002 azonosítószámú, különleges madárvédelmi Natura 2000 területtel. Továbbá a beruházási terület a Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény (MTrT.) által meghatározott Országos Ökológiai Hálózatot érinti. Az ingatlanokon védett, fokozottan védett növény- és állatfaj előfordulásáról a hatóságnak nincs tudomása.

Az érintett ingatlanok az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: ÉTT.) 3. § (2) bekezdésének a) pontja, a (4) bekezdése, továbbá a 2. számú mellékletének 8.1.1. pontja alapján a Dunavölgyi-sík elnevezésű, kiemelten fontos érzékeny természeti terület részei. A ÉTT. 7. § alapján „Az e rendelet szerint létrehozott ÉTT-re … a Tvt. természeti területekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.”

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontja szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 91. § (7) bekezdése szerint ahol más jogszabály gyep művelési ág megnevezést használ, ott e törvény hatálybalépésétől kezdődően rét, legelő művelési ág megnevezést kell használni, vagyis a gyep, a rét és a legelő művelési ág egy, és ugyanazon fogalom.

Hatóságunk a BK/KTF/02995-26/2020 iktatási számon előzetes vizsgálatot lezáró határozatot adott ki melyben a tevékenységet előírások betartásával engedélyezte.

Előírásaink jogszabályi alapjai:

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 8. § (1) bekezdése alapján: „A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani.”

A Tvt. 17. § (1) bekezdés alapján: „…a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni.”

A Tvt. 43. § (1) bekezdés szerint: „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”

A Tvt. 42. § (1) bekezdés szerint: „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.”

Hatóságunk hatáskörét az eljárásban az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 16. Vízügyi és Vízvédelmi ügyek táblázatának 9. és 10. pontja, illetékességét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdése állapítja meg.

A szakhatósági hozzájárulásunkat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) számú Korm. rendelet figyelembevételével hoztuk meg.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalását az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 55. § (1) – (2) bekezdése alapján adta ki.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság állásfoglalása elleni fellebbezési lehetőségét az Ákr. 55. § (4) bekezdése szabályozza.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság az Ákr. 85. § (1) bekezdésére figyelemmel kéri az érdemi határozat megküldését.”

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály BK/NTO/07406-2/2020. számú szabhatósági hozzájárulását feltételekkel adta meg az alábbi indokolással:

„Tisztelt Címzett fenti hivatkozási számú levelében, szakhatósági állásfoglalás iránti kérelemmel kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály, Növény és Talajvédelmi Osztályát, mint talajvédelmi hatóságot. A talajvédelmi hatóság a megkeresés mellékleteként érkezett dokumentációk, valamint a korábban lezajlott ingatlanügyi hatósági eljárásban érkezett talajvédelmi terv és humuszgazdálkodási terv (készítette: …………….j_Szakmár út/2020., készült: 2020.11.16.) alapján a megkeresésben szereplő termőföldeket is érintő vízjogi létesítési engedély kiadásához állásfoglalását a rendelkező részben írt feltételekkel megadja.

A jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 112. § alapján adtam.

Hatóságunk illetékességét a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Kormányrendelet (továbbiakban: R.) 14. § (4) bekezdés, a hatáskörét az 52. § állapítja meg.

A talajvédelmi hatóság álláspontjának kialakítása a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 43. § (1), (2) bekezdések, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. melléklet 16. táblázat 11. pont és az Ákr. 55. § (1) bekezdés alapján történt.”

A vízügyi hatóság a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló többször módosított 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. §. (4) bekezdése szerint ügyfélként értesítette az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságot, mint a felszíni és felszín alatti vizek vagyonkezelőjét, aki az engedély kiadásáig ügyféli nyilatkozatot nem tett.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a felszíni és felszín alatti vizek vagyonkezelője, az engedélyes részére az eljárás során 1143-020/2020. iktatószámon adott vagyonkezelői hozzájárulást, amely az alábbi:

„Az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság, mint a Magyar Állam tulajdonában lévő felszíni és felszín alatti vízkészlet vagyonkezelője, ………… tervező által a VIZEK keretrendszeren keresztül 2020/21406/1 VIZEK azonosítóval érkezett kérelmében a benyújtott tervdokumentációk alapján a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (1134 Xxxxxxxx, Xxxx x. 45.) mint engedélyes részére

vagyonkezelői hozzájárulást ad

……. j. mellékút Szakmár összekötő út tervezése D1 Vízépítési terv engedélyezési eljárásához az alábbi feltételekkel:

1. A csapadékvíz elvezetéssel és szikkasztásával érintett, Szakmár és Öregcsertő közigazgatási területéhez tartozó területek környezetében található talajvízadó földtani képződményei a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) szerint az sp.1.15.2. Duna-Tisza köze – Duna-völgy déli rész sekély porózus víztest részét képezik, mely a felülvizsgált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv állapotértékelése alapján kémiai szempontból jó, mennyiségi szempontból pedig gyenge minősítést kapott.

2. Műszaki adatok

2.1. A tervezett beruházás érinti az igazgatóságunk vagyonkezelésében lévő Sárközi-III. főcsatornát. (Szakmár ……. hrsz., Öregszertő ……. hrsz.) Az útra hulló csapadék egy része a főcsatornába kerül bevezetésre.

A tervezett beruházással érintett területek:

- Szakmár ………………………….. hrsz.

- Öregcsertő …………………………… hrsz.

A ……………… jelű mellékút – Szakmár közötti összekötő út megvalósítása nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy, valamint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházással összefüggő ügy.

A tervezett összekötő út beruházás keretében a csapadékvíz-elvezetés tekintetében az alábbiak megvalósítása tervezett:

• Az …………. j. mellékút – Szakmár összekötő út mentén tervezett árkok szakaszosan vízelvezető, illetve tározó funkciót látnak el a befogadótól való távolságuk és a terepviszonyok függvényében.

• A csapadékvíz befogadóba való elvezetése a következő szakaszokon lehetséges.

- A ………………. km sz.-ben található árokba bal oldalon a ……………….. km sz. között, jobb oldalon a ………………… km sz. között.

- A Sárközi III. főcsatornába bal oldalon az …………………… km sz. között, míg jobb oldalon a ………………………. km sz. között.

• Az …………………….. km szelvényben lévő Sárközi-III. főcsatorna keresztezésében jelenleg két db 1,5 x 1,5 méter belső keresztmetszetű monolit beton áteresz található. Az említett helyen külön szakági terv szerint hídműtárgy építése szükséges, az áteresz bontásra kerül.

• A csapadékvizek Sárközi-III. főcsatornába való bevezetése előtt minden bevezetési ponton hordalékfogó műtárgyak építését tervezik. A hordalékfogó műtárgyakat az útcsatlakozók alatti átereszek befolyási oldalán tervezik kiépíteni.

• A hordalékfogó műtárgyak előtt 4,0 méter hosszon iszapfogó medence kialakítása szükséges, melynek mélysége 50 cm.

2.2. Vízgyűjtő-gazdálkodási jellemzők:

Magyarország kormánya 1155/2016. (III.31.) Korm. határozatával elfogadta az ország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervét és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése alapján közzétette a Hivatalos Értesítőben.

Felszíni víz

A Sárközi III. főcsatorna Magyarország felülvizsgált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT2), illetve az 1-10 Duna-völgyi főcsatorna tervezési alegység állapotértékelése szerint 6S típushoz tartozó (síkvidéki – kis esésű – meszes – közepes-finom mederanyagú – kicsi vízgyűjtőjű) mesterséges vízfolyás. A VGT2-ben szereplő állapotértékelés szerint tárgyi felszíni víztest mérsékelt ökológiai minősítést kapott, míg az EMVA és VKJ szerinti mennyiségi állapota jónál nem rosszabb.

Felszín alatti víz

A csapadékvíz elvezetéssel és szikkasztásával érintett, Szakmár és Öregcsertő közigazgatási területéhez tartozó területek környezetében található talajvízadó földtani képződményei a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) szerint az sp.1.15.2. Duna-Tisza köze – Duna-völgy déli rész sekély porózus víztest részét képezik, mely a felülvizsgált Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv állapotértékelése alapján kémiai szempontból jó, mennyiségi szempontból pedig gyenge minősítést kapott.

Vízbázisvédelem

A tervezett nyomvonal nem érint hatósági határozattal kijelölt vízbázisvédelmi területet.

3. Vonatkozó általános jogszabályi alapok

• Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

• A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

• A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

• 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról

• 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

• 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról

4. Betartandó előírások részletezése

• A tervezett fejlesztés által érintett csatorna ökológiai állapotromlása nem megengedett, cél a jó ökológiai minősítés elérése.

• A keresztezéseknél a medret a mederelfajulástól védeni kell.

• A területen keletkező és összegyülekező vizek kártokozás mentes továbbvezetését, illetve a csatornákba történő bevezetését mindenkor biztosítani kell.

• A csatorna medrében és a parton esetlegesen kialakuló kedvezőtlen változásokat a jogszerű állapotnak megfelelően helyre kell állítani.

• A műtárgyat olyan nyílásmérettel kell tervezni, hogy alkalmas legyen a mértékadó vízhozam átvezetésére és lehetővé tegye a karbantartási munkák elvégzését.

5. Vagyongazdálkodás

6. Speciális jogszabályi előírások:

• 221/2004. (VII. 21. ) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól

• 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

• 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

• 30/2008. (XII. 31.) KvVM rend. a vizek hasznosítását, védelmét és elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról

• 28/2004. (XII. 25.) KvVM rend. a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól

7. Jelen hozzájárulás

- 2 évig (elvi, létesítési, megszüntetési engedély esetén) érvényes.

8. Igazgatóságunk, mint a felszíni és a felszín alatti vizek vagyonkezelője jelen hozzájárulását kizárólag a részére megküldött dokumentumokban foglaltak alapján és azokhoz képest változatlan műszaki adattartalom mellett az „……. j. mellékút Szakmár összekötő út tervezése D1 Vízépítési terv” vízjogi létesítési engedélyezési eljáráshoz adja.

A vagyonkezelői hozzájárulás önmagában kivitelezésre, üzemeltetésre nem jogosít, és nem mentesít az egyéb hozzájárulások, további engedélyek beszerzése, az azokban, valamint a jogszabályokban foglaltak betartása alól!”

A beruházással érintett ingatlanok tulajdonosait/ vagyonkezelőit a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28/D. § (1) bekezdése, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.). 10. § (1) bekezdés és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1./A. § (1) bekezdése szerint a vízügyi hatóság az eljárás megindításáról értesítette.

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvt.) 66/A. § (1) bekezdése és a vízügyi igazgatási, valamint a vízügyi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX.4.) Korm. rendelet 10. § (3a) bekezdése alapján a környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban, azaz jelen vízjogi engedélyezési eljárásban a környezetvédelmi szempontok részét képező vízvédelmi szempontok érvényesülését vízvédelmi hatósági jogkörömben szakkérdésként megvizsgáltam.

A Kvt. 66/A. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a hatóság a tervezett tevékenység elvégzéséhez nem járulhat hozzá, ha az környezeti elemet, így a felszíni, vagy felszín alatti vizet veszélyeztetne vagy károsítana.

A fentiek értelmében jelen vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban a Kvt. általános rendelkezésein túl a vízvédelmi szempontok érvényesülése érdekében a vízügyi, vízvédelmi hatóság szakkérdésként vizsgálta a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, és a Magyarország felülvizsgált, 2015. évi vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről (a továbbiakban: VGT2) szóló 1155/2016. (III. 31.) Korm. határozatban foglaltaknak való megfelelőséget.

A benyújtott kérelem és dokumentáció, az ADUVIZIG vagyonkezelői hozzájárulása valamint a szakhatósági hozzájárulás felülvizsgálata során megállapítást nyert, hogy a kért vízjogi létesítési engedély kiadásának akadálya nincs, a létesítmények tervezett megvalósítása megfelel a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényben (továbbiakban Vgtv.) előírtaknak, ezért a rendelkező részben foglaltak betartása mellett a kért vízjogi létesítési engedélyt a vízügyi hatóság kiadta.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. § (7) bekezdése kimondja, hogy a vízjogi létesítési engedély – a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel – az abban meghatározott ideig hatályos, ezért az engedély hatályosságát a rendelkező részben foglaltak szerint határozta meg a vízügyi hatóság. A hatályossági idő az engedély módosítására vonatkozó szabályok szerint meghosszabbítható.

Továbbá tájékoztatjuk, hogy a jelen engedély hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok esetén a vízilétesítmények engedély nélkül vagy attól eltérően építettnek minősülnek, így arra csak vízjogi fennmaradási engedély adható.

A jelen engedély hatályának lejártát követően végzett létesítési munkálatok engedély nélkülinek minősülnek, és a Vgtv. 32/A. § (1) bekezdése szerinti jogkövetkezményt vonnak maguk után.

Az engedélyes a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.31.) BM rendelet (továbbiakban R.) 1. sz. melléklet 2.6. (csapadékvíz elvezetés) és a 4. sz. melléklet szerinti nyilatkozata alapján 100.000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizetett be a vízügyi hatóság számlájára.

A határozatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 80.§ (1) bekezdése alapján, a 81.§ (1) bekezdésben előírt formában és tartalommal hozta meg a vízügyi hatóság.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. Törvény 2. § (1) bekezdése és az Ákr. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján a döntés kézbesítése hirdetményi úton is történik. A közlés jogkövetkezményei ilyen esetben is a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak be. A döntés kézbesítésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő ötödik nap.

Az Ákr. 88. § (3) bekezdése szerint a hirdetményt a hatóság hirdetőtábláján, valamint honlapján kell elhelyezni.

Az Ákr. 116.§ (4) bekezdés e) pontja alapján a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyben nincs helye fellebbezésnek, a határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közléssel véglegessé válik.

A döntés elleni jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 112. §-a és 114. § (1) bekezdése rendelkezik.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 18.§ (1) bekezdése szerint a pert az ellen a közigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a jogvita tárgyát képező közigazgatási tevékenységet megvalósította. Többfokú közigazgatási eljárásban hozott cselekmény esetén a közigazgatási cselekmény megvalósítója az utolsó fokon eljárt közigazgatási szerv.

A keresetlevél benyújtásának idejéről és helyéről a Kp 39. § (1) bekezdése, benyújtásának módjáról a Kp. 28. § (1)-(2) bekezdése rendelkezik.

Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozóan a Kp. 29. § (1) bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XLVI. fejezetére valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8-10. §-ára figyelemmel adtam tájékoztatást.

Az elektronikus útra kötelezett, vagy az elektronikus utat választó felnek ANYK űrlapot kell kitölteni, amelyhez a xxxxx://xxxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/00000/xxxxxxxx-x-xxxxxxxxxxx elérhetőségi úton található internetes oldalon talál segítséget.

A keresetlevél benyújtásának halasztó hatályát a Kp. 39. § (6) bekezdése zárja ki.

A Szegedi Törvényszék hatáskörét a Kp. 12. § (1) bekezdése, illetékességét a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklet 7. pontja alapján állapítottam meg.

A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. § (1) bekezdése, megfizetésének módját a 74. § (1)-(1a) bekezdése határozza meg

Az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama, így az Ákr. 44. § -a alapján teljesített hiánypótlás időtartama az Ákr. 50. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az ügyintézési határidőbe nem számít be.

Az ügyintézési határidő a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LII. törvény 3. § (1) bekezdése értelmében az (5) bekezdésben meghatározott, valamint az általános építésügyi hatósági engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő kivételével – legfeljebb negyvenkét nap lehet, a vízügyi hatóság a határidőn belül kiadta az engedélyt.

A vízügyi-vízvédelmi hatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) és (3a) bekezdése és a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetékességét a 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 3. pontja állapítja meg.

Jelen határozatot a vízgazdálkodásról szóló többször módosított 1995. évi LVII. tv., a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII.29) BM rendelet és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szerint hoztam.

A vízügyi, vízvédelmi hatóság a határozatot a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI. 6.) KHVM rendelet 10. § (4) bekezdése alapján nyilvántartásba veszi.

Kelt.: Kecskemét, elektronikus bélyegző szerint.

……………… tű. ezredes

tűzoltó tanácsos

katasztrófavédelmi igazgató

Mellékletek: -

Terjedelem: 20 oldal

Kapja:

XXX Xxx. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. – Cégkapu
Pannonway Építő Kft. – 8900 Zalaegerszeg, Batsányi J. u. 9. – Cégkapu
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály – 6000 Kecskemét, Bajcsy-Zsilinszky X. xxx. 2. – Nova Szeüsz
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény-és Talajvédelmi Főosztály Növény és Talajvédelmi Osztály – 6000 Kecskemét, Xxxxxx xx 00. – Nova Szeüsz
Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság - 6500 Baja, Széchenyi u. 2/c. – Nova Szeüsz
Szakmár Község Önkormányzata – 6336 Szakmár, Bajcsy-Zs. E. u. 24. – NSz
……………………………………….. – PSz
……………………………………..... – PSz
………………………………….…... – PSz
……………………………….……… – PSz
………………………………………... – PSz
………………………………………... –PSz
Nemzeti Ökológiai es Természetvédelmi Egyesület – 6500 Baja, Bajnok u. 16/B. – Cégkapu
Magyar Közút Nonprofit Zrt. – 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13. – Cégkapu
Vízikönyv – véglegessé válás után személyes kézbesítéssel
Hirdetményezés elektronikusan honlapunkon és a hatóság hirdetőtábláján

Document Metadata

Table of Contents

Bács-Kiskun MEgyei KAtasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató

Document Metadata