Felsőpáhok Község Önkormányzata 4/2005. (III.8.) számú rendelete

Felsőpáhok Község Önkormányzata 4/2005. (III.8.) számú rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól

(egységes szerkezetben a 17/2005.(XII.12.) számú rendelettel)

Felsőpáhok Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 80. §-ában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya 1.§.

(1) A rendelet hatálya Felsőpáhok Község Önkormányzata tulajdonában lévő ingatlanokra, ingóságokra, valamint vagyoni értékű jogokra, társasági üzletrészekre és értékpapírokra, pénzeszközökre és pénz- ügyi követelésekre (továbbiakban önkormányzati vagyon) és az önkormányzati vagyonkezelőkre ter- jed ki.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelők különösen a képviselő-testület hivatala (körjegyzőség) és az ön- kormányzat költségvetési szervei (intézményei).

2.§.

Nem terjed ki a rendelet hatálya a közterületek használatának rendjére, erre vonatkozó szabályokat az ön- kormányzat külön rendeletben szabályozza.

3.§.

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és egyéb forgalomképes vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körét törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonát ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes va- gyontárgyak körét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat egyéb forgalomképes vagyonának felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(5) Az egyes vagyontárgyak forgalomképtelenné, korlátozottan forgalomképessé, vagy forgalomképessé nyilvánításáról – amennyiben azt törvény nem rendezi – a képviselő-testület határozatban dönt.

(6) Amennyiben az önkormányzat tulajdonában a rendelet 1. számú mellékletében nem nevesített va- gyontárgy kerül, akkor annak besorolásáról a képviselő-testületnek döntenie kell.

(7) A Képviselő-testület a vagyontárgy, vagy a vagyontárgy egy része – törzsvagyoni minősítését adó – rendeltetésének megváltozása esetén a törvény előírásainak keretei között, egyes forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalomképes vagyontárgyat, illetve a vagyontárgy egy részét forgalomképessé nyilváníthat határozatában.

(8) Ha az ingatlan(rész) forgalomképességében változás történik, az új ingatlan(rész)besorolását a va- gyon kimutatásban és az ingatlanvagyon – kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlan- nyilvántartási állapotnak megfelelően.

4.§.

(1) Az önkormányzat vagyonának hasznosítása a kötelező feladat ellátását nem veszélyeztetheti.

(2) Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

Vagyonnyilvántartás és vagyonkimutatás 5.§. 1

(1) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meg- lévő vagyon állapota szerinti kimutatása, célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele.

(2) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképte- len és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon bontás- ban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és az önkormányzati részesedése-

1 Módosította a 17/2005.(XII.12.) sz. r. 1.§-a, hatályos 2006. január 1-től

ket, értékpapírokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat összegzett számviteli nyilván- tartási értéken veszi számba.

(3) A vagyonleltárban a pénzkészlet mellett szerepeltetni kell az önkormányzati va- gyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A költségvetési évről december 31-ei fordulónappal készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolá- sokat is – minden évben leltározni kell. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátá- masztani.

(5) A leltár a könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök, és források valódiságát tá- masztja alá. A leltárnak tartalmaznia kell tételesen és ellenőrizhető módon az önkor- mányzat eszközeit mennyiségben és értékben, forrásait értékben.

(6) Az eszközök – kivéve az immateriális javakat, a követeléseket – leltározását meny- nyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a köve- telések, az idegen helyen elhelyezett, vagyonkezelésben lévő értékpapírok) és források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(7) A könyvviteli mérlegben értékkel nem szereplő, használt és használatban lévő kész- leteket, kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket a leltározási szabályzatában meghatározott módon kell leltározni.

(8) Amennyiben az eszközök állományában bekövetkezett változásokról folyamatos részletező nyilvántartás van vezetve mennyiségben és értékben, a leltározást elegendő kétévenként végrehajtani.

(9) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a képviselő-testületnek be kell mutatni.

6.§. 2

A jegyző köteles biztosítani a vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adatai- val való egyezőséget.

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályai A tulajdonosi jogok gyakorlása

7.§.

(1) Az önkormányzatot megilletik mind azok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület, illetőleg átruházott hatáskörben – e rendeletben foglaltak szerint a polgármester gyakorolja.

(3) Átruházott hatáskörben hozott döntésről a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

8.§.

(1) A Képviselő-testület 1 -2. számú mellékletben körülírt, egyes önkormányzati tulajdonú vagyontár- gyai – tulajdonjog változással nem járó – egyéb módon történő hasznosításáról az alapító okirat sze- rinti tevékenység keretében az önkormányzati vagyonkezelőkre bízhatja.

(2) Az önkormányzati vagyont más jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy természetes személy csak akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonjog egy részének gyakorlásával megbízza.

(3) Az önkormányzati vagyonkezelők a rájuk bízott vagyont bérleti vagy használati szerződés útján saját hatáskörben –e rendeletben foglaltak szerint hasznosíthatják.

(4) A hasznosítás az önkormányzati vagyonkezelő alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, nem ve- szélyeztetheti, az önkormányzati vagyon állagát nem ronthatja.

2 Módosította a 17/2005.(XII.12.) sz. r. 2.§-a, hatályos 2006. január 1-től

(5) A vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért az önkormányzati vagyon- kezelő szerv vezetője a felelős.

(6) Ha a vagyontárgyhoz kapcsolódó intézményi, közüzemi, vagy hivatali funkció megszűnik a vagyon- tárgy hasznosításáról a képviselő-testület dönt.

9.§.

Önkormányzati vagyon, vagyonrész vállalkozásban történő beviteléről – megfelelő hozamszámítás alapján – a képviselő-testület dönt.

10.§.

(1) A képviselő-testület a polgármesterre az alábbi hatásköröket ruházza át:

a) korlátozottan fogalomképes vagyontárgy tulajdonjog átruházással nem járó egyéb hasznosí- tása 500.000 Ft értékhatár alatt,

b) forgalomképes vagyontárgy tulajdonjog átruházással nem járó egyéb hasznosítása 500.000 Ft szerződési értékhatár alatt,

c) az önkormányzat vagyonával – különösen telekmegosztás, telekösszevonás, telekhatár- rendezés, építési ügyekben tulajdonosi hozzájárulás, építési engedélyezési eljárás kezdemé- nyezésével – kapcsolatos tulajdonosi jognyilatkozatok megadása,

d) önkormányzati ingatlanon közműszolgáltatók részére, közművezetékek elhelyezése céljából vezetékjog, szolgalmi jog, használati jog biztosítása, amennyiben az nem befolyásolja az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

e) döntés az ingatlan – nyilvántartásban az önkormányzat javára bejegyzett idegen ingatlanon fennálló elidegenítési és terhelési tilalom esetén a korlátozás alóli felmentésről,

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt értékhatár alatt a szerződés teljes időtartamára, illetve ha- tározatlan idejű szerződésnél 5 évre vonatkozó értéket kell érteni.

11.§.

(1) A képviselő-testület a tulajdonjog gyakorlásával összefüggő egyes feladatokat a polgármesteri hiva- tal útján látja el, illetve erre intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, vagy természetes, illetve jogi személyekkel, jogi személyiségekkel nem rendelkező társaságokkal megál- lapodhat, ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(2) A tulajdonjog gyakorlásával kapcsolatos feladatok különösen:

a) az önkormányzati vagyon nyilvántartása és vezetése, az ingatlankataszter felfektetése,

b) az önkormányzati vagyonnal való eredményes gazdálkodás szempontjából szükséges dönté- sek meghozatalának kezdeményezése,

c) az önkormányzati vállalkozások előzetes pénzügyi, gazdaságossági elemzése, megvalósítha- tósági tanulmányok elkészítése,

d) a tulajdonjog gyakorlásával összefüggésben, a döntés alapjául szolgáló testületi előterjeszté- sek elkészítése,

e) pályázati kiírások lebonyolítása, a beérkező pályázatok véleményezése, szerződések elkészí- tése, illetve elkészíttetése.

Az egyes jogügyleteknél alkalmazandó szabályok

12.§.

(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására (bérletére, el- idegenítésére) üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesíté- sére pályázatot írhat ki.

(2) A pályázatot a Képviselő-testület bírálja el.

(3) A pályázati irányelveket a 3. számú melléklet tartalmazza.

13.§.

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyont elidegeníteni, vagy rendeltetéstől eltérő célra hasznosítani ak- kor lehet, ha a Képviselő-testületi döntés alapján az önkormányzati feladatellátáshoz már nem szük- séges, vagy feladatellátás egyéb módon is biztosítható.

(2) Az (1) bekezdésben nevesített vagyon elidegenítése esetén, az értékesítést megelőzően a vagyont a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből a forgalomképes vagyoni körbe kell besorolni.

14.§.

(1) Önkormányzati ingatlant érintő, tulajdonjog változással járó döntés előkészítése során a 3 millió Ft eladási árat várhatóan meghaladó ingatlanról független ingatlanforgalmi szakvéleményt kell besze- rezni.

(2) A várhatóan 3 millió Ft-ot meg nem haladó nettó eladási ár esetén a polgármesteri hivatal értékelése alapján is meghozható a döntés.

(3) A képviselő-testület döntésénél – gazdasági megfontolásból – eltekinthet az értékbecslés készítésétől, illetve az értékbecslésben rögzített értéktől.

15.§.

(1) Beépítetlen földterület csak akkor adható bérbe, ha a rá irányadó településrendezési előírásoknak megfelelő terület felhasználás várhatóan öt éven belül nem valósul meg.

(2) A bérelt földterületen kizárólag kártérítési igény nélkül megszüntethető ideiglenes építmény helyez- hető el.

16.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonában álló, értékesítésre ki nem jelölt, kizárólag mezőgazdasági művelésre alkalmas ingatlanokat haszonbérbe adással kell hasznosítani.

(2) A haszonbérleti szerződést legfeljebb 3 éves időtartamra lehet megkötni, amely meghosszabbítható.

17.§.

Bérleti, haszonbérleti szerződésekben ki kell kötni a bérleti jog továbbadása feltételeként a bérbeadó hozzá- járulását.

18.§.

(1) A Képviselő-testület – ha ahhoz önkormányzati érdek fűződik – bérleti díj, használati díj megfizetése nélkül is hasznosíthatja ingatlan vagyontárgyait.

(2) A hasznosítás szabályait a 20. §. tartalmazza.

19.§.

Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, intézményt, gazdasági társaságot, közhasznú társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban, közhasznú társaságban hasznosíthatja.

Ingyenes használatban lévő ingatlanok kezelésének és működtetésének szabályai 20.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgy csak a képviselő-testület döntése, vagy törvényi kötelezettség alapján adható ingyenesen használatba.

(2) Az ingyenes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell.

(3) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban ténylegesen fel- merülő költségeket a használt területtel arányos részét meg kell téríteni. Ezek különösen a használt helyiségek (ingatlanok, ingatlanrészek) belső felújítási, karbantartási költségei, a közös költségek, a használt helyiségek közüzemi díjai.

(4) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni.

21.§.

(1) Az önkormányzat kisebbségi résztulajdonában lévő gazdasági társaságokban, közhasznú társaságok- ban a taggyűlésen az önkormányzatot a polgármester, vagy az által meghatalmazott személy képvi- seli a képviselő-testület iránymutatásai szerint.

(2) A polgármester a tulajdonosi képviseletről szükség szerint ad tájékoztatást a képviselő-testületnek.

22.§.

A nem társasági tulajdonrészt megtestesítő értékpapírokkal való gazdálkodásra az önkormányzatok pénzesz- köz gazdálkodására és a költségvetés rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A pénzeszközökre vonatkozó rendelkezések

23.§.

Az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján lévő, átmenetileg szabad pénzeszköz pénzintézet- nél történő elhelyezéséről, illetőleg államilag garantált értékpapír vásárlásáról, értékesítéséről a polgár- mester dönt.

Követelések kezelése 24.§.

(1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3.§ (4) bekezdés 10. pontja és a 249/2000.(XII.24.) Korm. rendelet 5.§. 3 pontja szerint minősített behajthatatlan követelések, amelyek különösen:

- az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjakkal,

- az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével) rész- letfizetés mellett történt egyéb hasznosításával,

- közterület-használati díjakkal, földhaszon, illetve egyéb bérleti díjakkal,

- étkezési térítési díjakkal,

- átadott pénzeszközökkel,

- termékértékesítéssel, vagyongazdálkodással összefüggő,

- egyéb követelésekkel

kapcsolatos követelésekből származhatnak, amelynek leírási jogát:

a) a költségvetési törvényben meghatározott kis összegű, egyedi értékhatárig a polgármester,

b) az a) pontban meghatározott értékhatár felett a Képviselő-testület gyakorolja.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét igazolni kell.

(3) Behajthatatlan követelések felülvizsgálatát évente egyszer a zárszámadási rendelet elfogadását meg- előző 60 napon belül el kell végezni.

(4) Behajthatatlannak nem minősülő esetekben követelésről lemondani csak a képviselő-testület jogo- sult.

(5) A (4) bekezdésben foglalt követelés lemondásáról szóló döntés lehet:

a) kérelmet elutasító,

b) kérelemnek részben helyt adó,

c) kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,

d) kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,

e) kérelemnek helyt adó.

(6) A helyi adóból és a gépjárműadóból származó követelések mérséklésének, elengedésének módjára külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.

25.§.

(1) Pénzügyi követelés vagyoni megváltását csak a képviselő-testület engedélyezheti.

(2) Az önkormányzat kezességvállalásáról a képviselő-testület dönt.

Önkormányzat tulajdonszerzései 26.§.

(1) Az önkormányzati vagyon ingyenes, illetve visszterhes szerződés útján történő gyarapításáról, vala- mint ingatlan bérbevételéről, vagy használati jogának megszerzéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzati vagyon visszterhes gyarapítása esetén e rendelet 14.§.xxxx foglaltakat kell alkal- mazni.

Egyéb rendelkezések 27.§.

(1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről a vagyonke- zelő nyilvántartást vezet.

(2) Az önkormányzat vagyonában külső körülmények, vagy más személyek által okozott kár enyhítése érdekében az önkormányzati vagyonkezelő vagyoni és felelősségbiztosítást köt.

28.§.

(1) Az önkormányzat költségvetése terhére nyújtott 200.000 Ft-ot meghaladó, nem normatív, céljellegű támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára összegére, megvalósítás helyére vonatkozó adatokat a döntést követő 60 napig közzé kell tenni.

(2) A vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, a vagyon, vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó – nettó 5.000.000 Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó szerződések meg- nevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerző- dés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változását közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül.

(3) A szerződés értékére az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B.§. (2) bekezdésé- ben, a közzététel módjára a 15/A. §-ban foglaltak az irányadók.

Záró rendelkezések 29.§.

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyon- gazdálkodás szabályairól szóló 7/1994.(X.30.) számú önkormányzati rendelet.

Xx. Xxxxxxx Xxx Xxxxxx Xxxxxx

körjegyző polgármester

Kihirdetve: 2005. március 8.

Xx. Xxxxxxx Xxx körjegyző

1. számú melléklet

Felsőpáhok Község Önkormányzata

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2005. (III.8.) számú rendeletéhez

Törzsvagyon

1. Forgalomképtelen törzsvagyon részei:

a) helyi közutak és műtárgyaik (1990. LXV. tv. 79.§.)

b) terek és parkok (1990. LXV. tv. 79.§.)

c) vizek és közcélú vízi létesítmények (1991. XXXIII. tv. 18.§.)

d) levéltári anyagok (1991. XXXIII. tv. 23.§.)

e) közterületi ingó vagyontárgyak (köztéri műalkotások, táblák stb.)

f) köztemetők,

g) azok a vagyontárgyak amelyeket törvény, vagy a képviselő-testület annak nyilvánít.

2. Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részei:

a) közművek (1990. LXV. tv. 79.§.)

b) egészségügyi, szociális, kulturális, oktatási intézmények elhelyezésére szolgáló épületek (1990. LXV. tv. 79.§.)

c) önkormányzat és szervei elhelyezésére szolgáló épületek (1990. LXV. tv. 79.§.)

d) műemlékileg védett, műemlék jellegű ingatlanok (1991. XXXIII. tv. 3.§.)

e) muzeális gyűjtemény és muzeális érték (1991. XXXIII. tv. 22.§.)

g) védett természeti terület és természeti érték (1991. XXXIII. tv. 33.§.)

h) hulladékgazdálkodással kapcsolatos építmények

i) önkormányzat ellátási felelőssége körébe tartozó gazdasági társaságok, közhasznú társaságok üzletrészei

j) azon a vagyontárgyak, amelyeket a képviselő-testület annak nyilvánít.

Felsőpáhok Község Önkormányzata

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2005. (III..8.) számú rendeletéhez

Forgalomképes vagyoni kör részei

Az 1. számú mellékletben meghatározottakon kívül minden vagyon:

1) Ingatlanok

- lakóházak, vegyes rendeltetésű és nem lakás céljára szolgáló épületek, lakások, helyiségek,

- építési telkek,

- belterületi külterületi, mezőgazdasági művelésre és egyéb hasznosításra alkalmas földterületek,

- egyéb ingatlanok.

2) Önkormányzati közvetlen tulajdonú ingó tárgyak.

3) Likvid eszközök

- pénzeszközök, követelések,

- részvények, kötvények, egyéb értékpapírok,

- az önkormányzat ellátási felelőssége körében nem tartozó gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő üzletrészei, részesedései.

4) Forgalomképes vagyoni jogok:

- használati jog, földhasználati jog,

- bérleti jog.

Felsőpáhok Község Önkormányzata

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 4/2005. (III.8.) számú rendeletéhez

Pályázati irányelvek

Ezen melléklet tartalmazza az önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak elidegenítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására vonatkozó pályázatok kiírására és a benyújtott pályázatok tartalmi követelmé- nyeire, az elbírálás módjára vonatkozó feltételeket, és a pályázati körbe nem tartozó egyéb vagyontárgyak felsorolását.

1) A pályázati rendszer nem terjed ki:

- a bérlemények bérlő számára történő elidegenítésre, illetve bérleti idő meghosszabbításra,

- telek kiegészítések értékesítésére, nem önkormányzati tulajdonú felépítmények alatt földterületek hasz- nosítására, értékesítésére,

- vagyontárgyak önkormányzati alapítású vállalkozásba vitelére, gazdasági társaságok üzletrészeinek ér- tékesítésére,

- állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezésére,

- részvények értékesítésére,

- pályáztatás kétszeri eredménytelensége utáni esetekre,

- ha a hasznosítandó helyiség közérdekű célt és az önkormányzat által ellátott oktatási, kulturális, egész- ségügyi és szociális feladat megoldását szolgálja,

- 5 millió Ft egyedi értékhatár alatti vagyontárgy értékesítésére, kivéve több jelentkező esetét, illetve 5 millió Ft-ot elérő, vagy meghaladó értékhatár esetén ha a képviselő-testület az önkormányzat, vala- mint Felsőpáhok község hosszú távú stratégiai elképzelései megvalósítása céljából, megalapozott önkormányzati érdekből, a pályázat mellőzéséről rendelkezik,

- határozott időre szóló bérleti szerződésre,

- lakóház építés céljára kialakított telkek elidegenítésére,

- mezőgazdasági rendeltetésű földek haszonbérbeadásra, elidegenítésére,

- ellenérték nélküli vagyonhasznosítás esetére.

2) A pályázati hirdetmény az önkormányzat lapjában , esetenként országos, vagy megyei sajtóban is megjelentethető.

3) A pályázati ajánlatot csak hirdetményben közzétett vagyontárgyakban, az ott megjelent tevé- kenységi körre, beépítés esetén a mindenkori érvényben lévő településrendezési terv szerinti funkcióra lehet tenni.

4) A pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) - az elidegenítési ár alsó határát (pályázati tárgyaláson a licit alkalmazási lehetőségét)

- használati jog megszerzésének minimális értékét (helyiségek esetében övezetenkénti érték, mely fekvés és műszaki állapot figyelembe vételével kerül megállapításra.)

- telkek esetén a közművesítettségi fok és fekvés.

b) Vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében a pályázó által elvégzendő munkák mennyiségben, vagy értékben való meghatározását.

c) A hasznosítási szerződés megszűnésekor a használót terhelő helyreállítási kötelezettséget,

d) A vagyontárgy pontos megnevezését,

- alapterület nagyságát,

- műszaki jellemzőit,

- tulajdonosi jogosultságot,

- az ajánlott funkciót, tevékenységi, illetve üzletkört,

- bérleti díj alsó határát, utalva a várható inflációs ráta érvényesíthetőségére,

- bánatpénz kikötését, amennyiben a pályázó önhibájából szerződéskötésre nem kerül sor.

e) A bérleti, a használati jog időtartamát.

f) A fizetendő bérleti, használati díjat (alsó határ jelleggel, vagy fix összegben meghatározva.)

g) A pályázati ajánlat benyújtásának helyét és idejét.

h) A pályázati tárgyalás helyét, idejét.

i) Pályázati csomag díjazás ellenében történő átvétel lehetőségét.

5) A pályázatot írásban kell benyújtani, amely tartalmazza:

- pályázó nevét, címét,

- jelenlegi tevékenységét, tervezett tevékenység megnevezését,

- nyilatkozattételét a feltételek elfogadására.

6) A pályázati versenytárgyalás szabályai:

A pályázati versenytárgyalás lebonyolítása a körjegyzőség feladata.

A versenytárgyalásra beérkező zárt pályázatok egyidejű felbontását kell biztosítani. Koncessziós pályázat elbírálásakor közjegyzőt kell biztosítani.

A tárgyalás tisztaságát a jegyző köteles biztosítani.

7) Amennyiben a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy pályáztatás eredménytelen volt azt ismételten újra meg kell hirdetni.