Contract

Állásfoglalás megbízások felvétele és továbbítása, valamint megbízások végrehajtása szolgáltatásokra vonatkozó megbízási keretszerződés – kiszervezési és a végrehajtási megállapodásra irányadó jogszabályok szemszögéből történő – minősítése kapcsán

A Kérelmező állásfoglalás iránti kérelmet (Beadvány) nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., telephelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (MNB). A Beadványban a Kérelmező által megkötni tervezett, ügyletkötésre vonatkozó megbízási keretszerződés – kiszervezési és a végrehajtási megállapodásra irányadó jogszabályok szemszögéből történő – minősítése kapcsán kérte az MNB útmutatását.

I. TÉNYÁLLÁS

A Kérelmező egy Európában, illetve világszerte jelentős szerepet betöltő befektetési alapkezelő csoport tagja. A csoporttagok között több üzleti területen is megvalósul együttműködés, jelen jogértelmezést igénylő esetben akként, hogy a csoporthoz tartozó európai uniós székhelyű vállalkozás (Befektetési Vállalkozás) a Kérelmező befektetési döntéseinek végrehajtásához kapcsolódóan megbízásokat vesz fel, hajt végre és továbbít a Kérelmező számára.

A Kérelmező alternatív befektetési alapkezelőként (ABAK) a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.) szerinti fő tevékenyégei mellett portfóliókezelési [Kbftv. 7.§ (3) bekezdés a) pont, Bszt1. 5. §

(1) bekezdés d) pont], valamint befektetési tanácsadás [Kbftv. 7.§ (3) bekezdés b) pont, Bszt. 5. § (1) bekezdés e) pont] tevékenységet is végez, pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítására [Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pont] vonatkozó tevékenységi engedéllyel azonban nem rendelkezik.

A Kérelmező a Befektetési Vállalkozással megbízási szerződést (Szerződés) tervez kötni. A Befektetési Vállalkozásnak – a Kérelmezővel ellentétben – nem tartozik a tevékenységi körébe a portfóliókezelés [Kbftv. 7.§ (3) bekezdés a) pont, Bszt. 5. § (1) bekezdés d) pont], viszont a pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások felvétele és továbbítása szolgáltatásokat [Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pont, Bszt.

5. § (1) bekezdés a) pont] jogosult végezni.

A Szerződés célját és tárgyát a Beadvány alapján „[a] megbízások felvétele és továbbítása, valamint a megbízások végrehajtása szolgáltatások nyújtása, valamint az azokhoz kapcsolódó, middle-office jellegű szolgáltatások nyújtása képezi (mint pl. Trade Confirmation, Trade Enrichment, Trade Matching, settlement instruction transmission, settlement monitoring, reporting). A nyújtandó szolgáltatások részét képezik az ügyletekről teendő különböző jelentések (köztük a MiFIR2 26. cikke szerinti ügyletjelentés) megtétele is”.

A Szerződés tartalmát illetően rögzítendő, hogy a Befektetési Vállalkozás a Szerződés teljesítése során a Kérelmezőtől kapott megbízás(ok)nak megfelelően járna el, a Befektetési Vállalkozásnak adott megbízás és a Kérelmező által kezelt alapok befektetési politikája közötti összhangért és megfelelőségért kizárólag a megbízó Kérelmező, mint ügyfél tartozna felelősséggel. Emellett kiemelésre kerülne a Szerződésben az is, hogy a Befektetési Vállalkozás sem portfóliókezelési

1 A befektetési vállalkozásokról és árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény

2 a pénzügyi eszközök piacairól és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 600/2014/EU (2014. május 15.) európai parlamenti és a tanácsi rendelet

szolgáltatást, sem befektetési tanácsadás szolgáltatást nem nyújt. A Szerződés tartalmazná a

Kérelmező, mint Ügyfél szakmai ügyfélkénti minősítését.

Összegezve tehát a Szerződés, bár mind célját, tárgyát, tartalmát tekintve ún. végrehajtási célú megállapodásnak felel meg, és tartalmazza is az ilyen megállapodások esetén azokba foglalandó rendelkezéseket, ugyanakkor olyan – a fentiekben ismertetett – többletkontroll jogokat is biztosítani törekszik a Kérelmező részére, amelyek jellemzően kiszervezés esetén illetnék meg a megbízót.

II. JOGKÉRDÉS

A Kérelmező elsősorban annak megerősítését kérte az MNB-től, hogy a Szerződés szerinti jogviszony végrehajtási célú megállapodásként, és nem az alapkezelői tevékenység kiszervezéseként minősítendő.

Másodsorban, amennyiben az MNB – a Kérelmezővel ellentétesen – arra az álláspontra jut, hogy a Szerződés kiszervezési megállapodásnak tekintendő, kérdés, hogy az MNB álláspontja szerint a Szerződés megkötésének akadályát jelenti-e a Kbftv. 41. § (2) bekezdés c) pontja szerinti vagyonkezelői (portfóliókezelői) tevékenységi engedély meglétének a hiánya. Végül kérdés, hogy – ez utóbbi esetben

– az MNB mely feltételeknek való megfelelés esetén látja biztosítottnak a Szerződés előzetes felügyeleti jóváhagyását.

III. A Kérelmező álláspontja

A Kérelmező álláspontja értelmében a fenti tényállásban bemutatott célú, tárgyú és tartalmú Szerződés nem a Kbftv. 41. § (1) bekezdése szerinti kiszervezési megállapodásnak, hanem ún. „trading” végrehajtási célú megbízási szerződésnek minősül, ebből következően az ilyen típusú megállapodásnak a Kérelmezőre vonatkozó ágazati szabályozásban, vagyis a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2012. december 19-i 231/2013/EU bizottsági felhatalmazáson alapuló rendelet (ABAK Rendelet) 28. cikkében meghatározott feltételeknek kell megfelelnie.

Álláspontjának alátámasztásául a Kérelmező elsőként rögzítette, hogy minden esetben a megbízóra (kiszervező) – azaz jelen esetben a Kérelmezőre – vonatkozó jogszabályok alapján vizsgálandó, hogy egy adott szerződéses jogviszonyt kiszervezésnek kell-e tekinteni.

Jelen Szerződés kiszervezéskénti minősítése tárgyában így az alternatív befektetési alapkezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2011/61/EU irányelv (ABAK-irányelv), az ABAK-rendelet, valamint a Kbftv. releváns rendelkezései nyújtanak iránymutatást.

A Kérelmező álláspontja szerint a Szerződés szerinti szolgáltatás kiszervezett tevékenységkénti minősülése kérdésében elsőként a Kérelmező engedélyezett tevékenységeinek azon köre vizsgálandó, amelynek a kiszervezését jelenthetné a szóban forgó „trading” megbízás.

A Szerződés tárgyát legfőképp a megbízások felvétele és továbbítása, illetve megbízások végrehajtása szolgáltatások képezik, azonban tekintettel arra, hogy a Kérelmező a Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti – pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása – tevékenységi engedéllyel nem rendelkezik, valamint a Kérelmező álláspontja szerint a „trading” megbízás teljesítése a Kbftv. 7.

§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott befektetéskezelés3 egyik elemével mutat rokon vonásokat, csak ez utóbbi tevékenység vehető elméletben „kiszervezett tevékenységként” számításba. A Kérelmező által előadottak szerint az ABAK-oknak a Kbftv. 7. § (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott egyéb tevékenységei ugyanis még részben sem fedik le a portfólióügyletek végrehajtását.

Az ABAK-ok által végezhető tevékenységek kapcsán kiemelendő, hogy a Kbftv. az implementált uniós szabályozástól valamelyest eltérően kategorizálja az alapkezelői tevékenységi kör részletezését, annak részelemeit, azon belül is a Kbftv. 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységet.

Míg az ABAK-irányelv I. melléklete az ABAK egyik főtevékenységét „portfoliókezelésként” határozza meg, addig a Kbftv. 7. § (1) bekezdés a) pontja ugyanezen portfóliókezelési tevékenységet

„befektetéskezelés tevékenységnek felelteti meg, egyúttal a szóban forgó tevékenységet úgy magyarázza, hogy az a befektetési döntések meghozatalát és végrehajtását jelenti.

A Kérelmező álláspontja szerint mindenesetre a befektetési döntések végrehajtása az ABAK döntésétől függően – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – kétféle módon kivitelezhető: (1) az ABAK- rendelet 25. és 27. cikkeiben foglaltakkal összhangban az ABAK a kezelt befektetési alapjai és portfóliói nevében, illetve javára saját maga köti meg a portfólióügyleteket vagy (2) az ABAK-rendelet 28. cikkében foglaltaknak megfelelően mindezekre – végrehajtási célú megállapodás keretében – megbízást adhat az arra tevékenységi engedéllyel rendelkező szolgáltatónak („üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása”).

A „trading” típusú megbízás kapcsán a Kérelmező ezt követően kifejtette, hogy az kizárólag végrehajtási célú megállapodásnak tekinthető, parallel módon kiszervezésként történő minősítésének nincs létjogosultsága, amely álláspontjának alátámasztásául számos érvet sorolt fel, különös tekintettel az alábbiakra:

­ Az ABAK-rendelet 28. cikk (2) bekezdés második albekezdésének azon része, mely szerint „[a]z ABAK olyan politikát határoz meg, hajt végre és alkalmaz, amelynek révén képes megfelelni az első albekezdésben említett kötelezettségének. A politika minden egyes eszközosztály tekintetében meghatározza azokat a jogalanyokat, amelyekhez a megbízások továbbíthatók. Az ABAK csak akkor köthet ilyen végrehajtási célú megállapodást, ha az megfelel az e cikkben megállapított kötelezettségeknek. Az ABAK az általa kezelt ABA befektetőit megfelelően tájékoztatja az e bekezdéssel összhangban elfogadott politikáról és annak bármely lényeges módosításáról” is végrehajtási célú megállapodásként hivatkozik az ilyen típusú megbízásra, és nem utal arra, hogy az kiszervezésnek lenne tekintendő.

­ Amennyiben a „trading” típusú megbízást kiszervezésnek kellene tekinteni, úgy a szóban forgó esetben az ABAK-rendelet 75. cikk i) pontját is alkalmazni kellene, miszerint „[a]z átruházás, amennyiben portfoliókezelésre vonatkozik, összhangban van az ABA befektetési politikájával. Az ABAK utasítja a megbízottat, hogy az hogyan hajtsa végre a befektetési politikát, majd nyomon követi, hogy a megbízott folyamatosan megfelel-e ennek", azonban – habár a portfóliókezelés egyik részelemére vonatkozik jelen esetben is a megbízás – a Szerződés alapján a Kérelmezőnek nincs az idézett jogszabályhely szerinti utasítási joga. „Trading” típusú megbízás esetén a megbízott nem az ABA befektetési politikájának végrehajtására, csupán azon belül bizonyos megbízás végrehajtására vagy a megbízás végrehajtási célú továbbítására vállal kötelezettséget.

3 a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása

­ Az elhatárolásnál lényeges szempont, hogy míg a végrehajtási célú megállapodásnál a releváns jogszabályi rendelkezések – jelen esetben az ABAK rendelet 28. cikke – az ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítását jelöli meg a jogviszony lényeges elemének, addig a kiszervezés esetén a megbízó, mint kiszervező a saját nevében ad megbízást az egyébként általa ellátandó tevékenység megbízott általi teljes körű ellátására.

­ Végrehajtási célú megállapodás – csakúgy, mint a jelen Szerződés – esetén a megbízó a megbízott felett nem rendelkezik olyan típusú „ellenőrzési jogkörrel”, mint amilyen a klasszikus kiszervezés esetén egyébként megilletné, a megbízott tekintetében a vonatkozó jogszabályi rendelkezések

„csak” a legjobb végrehajtás elvét rögzítik.

­ Az ABAK-rendelet 78. cikkében, illetve a Kbftv. 41. § (2) bekezdésében c) pontjában foglaltak alapján a befektetéskezelési tevékenység végzése csak olyan vállalkozáshoz szervezhető ki, amely tevékenységi engedélye alapján portfóliókezelésre jogosult:

„[a]z ABAK-rendelet 78. cikkével összhangban eljárva, amennyiben a kiszervezés a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt tevékenységeket érinti, az csak olyan vállalkozásoknak adható, amelyek rendelkeznek vagyonkezelői engedéllyel, vagy erre a célra jegyezték be őket, és felügyelet hatálya alá tartoznak, vagy amennyiben ez a feltétel nem teljesíthető, a kiszervezés csak a Felügyelet előzetes jóváhagyásával történhet".

A Kérelmező érvelése szerint a „trading” típusú megállapodás kiszervezésként minősítése azért sem lehetett jogalkotói cél, mert abban az esetben a megbízó csak olyan befektetési vállalkozásnak továbbíthatná a megbízását végrehajtás céljából, amelynek portfóliókezelésre szóló tevékenységi engedélye is van (a megbízás felvétele és továbbítása, valamint a megbízás végrehajtási tevékenységekre szóló engedélyeken felül).

IV. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA

A Kérelmező által felvetett jogkérdés megválaszolása tekintetében

(1) a kiinduló pont az ABAK által kiszervezhető tevékenységek körének meghatározása,

(2) kérdés, hogy a Szerződés tárgyát képező szolgáltatás(ok) az irányadó jogszabályok alapján mely

tevékenységnek feleltethető(ek) meg, végül

(3) tisztázandó, hogy a Szerződés szerinti konstrukció kiszervezésnek minősül-e, amennyiben igen, úgy

megfelel(het)-e a releváns kiszervezési szabályoknak, vagy

(4) végrehajtási célú megállapodásként kezelhető.

1.)

A Kbftv. 41. § (1) bekezdése alapján „[a]z ABAK tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe”.

A Kbftv. szerinti kiszervezés fogalom nem határozza meg részletekbe menően az ABAK-ok által kiszervezhető tevékenységek körét, a „tevékenységének” fordulat alapján azonban levonható az a következtetés, hogy i) az ABAK minden olyan tevékenységét kiszervezheti, amelyet egyébként maga látna el, ii) nem engedélyezett tevékenység kiszervezése fogalmilag kizárt.

A Kérelmező tevékenységi köre jelenleg nem terjed ki a Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tevékenységre [„pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása”], ezért amennyiben a Szerződés tárgyát képező szolgáltatás csak ezen tevékenységnek lenne megfeleltethető, annak „kiszervezése” a Kérelmező esetében nem lenne értelmezhető.

2.)

A Kbftv. 5. §-a alapján „[a] befektetési alapkezelő kollektív portfóliókezelési tevékenységének végzése előzetes hatósági engedélyhez kötött, amelyet a Felügyelet ad ki. A 6. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység folytatására – amennyiben e törvény másképp nem rendelkezik – kizárólag befektetési alapkezelő kaphat engedélyt”.

A Kbftv. 7. § (1) és (3) bekezdése szerint:

„(1) Az ABAK-nak az 5. § szerinti hatósági engedély birtokában legalább az alábbi tevékenységeket kell végeznie:

a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);

b) kockázatkezelés”.

„(3) Az ABAK az (1) és (2) bekezdésben felsorolt tevékenységek, valamint – külön engedély birtokában végzett – ÁÉKBV részére folytatott alapkezelés mellett kizárólag az alábbi tevékenységeket végezheti rendszeres gazdasági tevékenysége keretében; az a)-d) pontokban meghatározott tevékenységek esetén az adott tevékenységre előírt engedély birtokában és figyelemmel a (4) bekezdésre:

a) portfóliókezelés, ideértve a foglalkoztató nyugdíj szolgáltató intézmény portfóliójának kezelését,

b) befektetési tanácsadás,

c) kollektív befektetési értékpapírok letéti őrzése, letétkezelése, amely dematerializált értékpapírok esetében az értékpapírszámla vezetését is tartalmazza, valamint a végzett tevékenység jellegétől függően ügyfélszámla vezetését is magában foglalja, továbbá a kollektív befektetési értékpapírokkal kapcsolatos adminisztratív szolgáltatások,

d) pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása”.

Az idézett jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, hogy a Kbftv. az ABAK-ok tekintetében (is) megengedi, hogy bizonyos – a Kbftv. 7. § (3) bekezdésben felsorolt – befektetési szolgáltatásokat végezzenek. Ezen tevékenyégek – így a Beadványban feltett jogkérdés tekintetében releváns „pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása” tevékenység – a kollektív portfóliókezeléstől független önálló (befektetési) szolgáltatásoknak tekinthetők.

Az MNB egyetért a Kérelmezővel abban, hogy amennyiben a „befektetési döntések végrehajtásának” szükségszerű velejárója lenne a „pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása” befektetési szolgáltatás saját jogon történő nyújtása, abban az esetben gyakorlatilag valamennyi, kizárólag a Kbftv. 7. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek végzésére jogosító engedély birtokában lévő ABAK működésképtelen lenne. Az ABAK ugyanis csak abban az esetben lenne jogosult a befektetési döntések végrehajtásához kapcsolódó megbízások továbbítására, amennyiben maga is rendelkezne a Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tevékenységi engedéllyel, amely engedély meglétét azonban

– a befektetéskezeléssel és a kockázatkezeléssel ellentétben – nem írja elő kógens módon a Kbftv. az

ABAK-ok számára.

A Kbftv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti befektetéskezelés tekintetében a Kbftv. tartalmaz egy magyarázó jellegű definíciót, amely szerint abba beletartozik többek között a befektetési döntések végrehajtása. Az ABAK-irányelv I. számú mellékletének 1. a) pontja a Kbftv. szóhasználatától eltérő módon – portfóliókezelésként – határozza meg ezt a tevékenységet, a hazai, magyarázó jellegű definíciónak ugyanakkor nincs meg az ABAK-irányelvbeli alapja. Mindemellett a Kbftv. 7. §-ához fűzött miniszteri indokolás sem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a befektetéskezelés körébe tartozó „eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása” miként különböztethető meg, illetve határolható el a Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti „pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízás felvétele és továbbítása” tevékenységtől.

Az MNB álláspontja szerint a befektetéskezelés körébe tartozó „eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása”, valamint a Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pontja és a Bszt. 5. § (1) bekezdés

a) pontja szerinti szolgáltatás közé nem vonható egyenlőségjel, hiszen akkor a Kbftv.-n belüli elkülönítésüknek sem lenne létjogosultsága.

Az MNB értelmezése alapján a Befektetési Vállalkozás által ellátandó feladatok és tevékenységek alapvetően a Kbftv.-ben kodifikált befektetéskezelés körébe tartozó egyes résztevékenységekkel mutatnak átfedést és egyezőséget.

A Szerződés tárgyát képező szolgáltatások kapcsán az MNB rögzíti, hogy mivel az Alapkezelő a megbízások felvétele és továbbítása, illetve megbízások végrehajtása szolgáltatásokra vonatkozóan ad megbízást a Befektetési Vállalkozás részére, ebből következően a Befektetési Vállalkozás a Beadványban említett egyéb middle-office jellegű szolgáltatásokat, valamint jelentéstételi feladatokat (különösen a MiFIR 26. cikke szerinti ügyletjelentés) alaptevékenységéből fakadó kötelezettségeiből adódóan – és nem a Szerződés alapján – látja el. Utóbbi feladatok végrehajtási célú megállapodásként vagy kiszervezésként történő minősítése tehát nem merül fel.

3-4.)

Az MNB egyetért a Kérelmezővel a tekintetben, hogy a Befektetési Vállalkozásnak adott megbízás nem kiszervezés, hanem az ABAK-rendelet 28. cikke alapján végrehajtási célú megállapodás [az ABA nevében történő üzletkötésre vonatkozó megbízás más jogalany részére történő, végrehajtási célú továbbítása].

Kiszervezésnek abban az esetben minősülne a Szerződés, ha a Kérelmező az általa kezelt befektetési alapok „teljes körű” kezelését adná át a csoportba tartozó Befektetési Vállalkozás részére. A kiszervezésre vonatkozó irányelvi rendelkezések és az azoknak megfelelő Kbftv. 39-41. §-aiban foglalt előírások tartalma egyértelmű a tekintetben, hogy a befektetési alapkezelői főtevékenységek kiszervezésének a feltétele, hogy a megbízott rendelkezzen alapkezelői tevékenységi engedéllyel. A Beadványban vázolt esetben erről nem lehet szó, hiszen a Befektetési Vállalkozásnak nincs engedélye portfóliókezelésre. Minthogy azonban a Szerződés tárgya kifejezetten a megbízások – ABAK-rendelet

28. cikkében leírtakkal összhangban való – végrehajtásra történő továbbítása, mindez nem lehet

akadálya a Szerződés felek között történő megkötésének.

Mindezekkel összefüggésben az MNB felhívja a Kérelmező figyelmét arra, hogy a konstrukció megvalósítása esetén annak teljeskörűen meg kell felelnie az ABAK-rendelet 28. cikkében foglaltaknak, nem mellőzhető továbbá a cégcsoportba tartozás okán felmerülő összeférhetetlenségek megfelelő kezelése sem.

Figyelemmel arra, hogy az MNB álláspontja szerint a Szerződés nem tekintendő kiszervezési megállapodásnak, a Beadványban a Szerződés előzetes felügyeleti jóváhagyásának feltételrendszerét érintően feltett kérdés nem kerül megválaszolásra.

Összegzés

A fentiek alapján összességében megállapítható, hogy a Befektetési Vállalkozás a Szerződés keretében nem a Kbftv. 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti „klasszikus” megbízás felvétele és továbbítása tevékenységét végzi a csoportjába tartozó Kérelmező részére. A konstrukció keretében a Befektetési Vállalkozás – az ABAK-rendelet 28. cikke alapján – a Kérelmező által kezelt alapok portfóliójába és az egyéni befektetők portfóliójába tartozó eszközökkel kapcsolatos ügyletkötésre vonatkozó megbízásokat kap és hajt végre, amelynek okán a szóban forgó konstrukcióra az ABAK- rendelet és a Kbftv. kiszervezési szabályai nem alkalmazandóak.

***

Az MNB felhívja a Kérelmező figyelmét arra, hogy az MNB a véleményét kizárólag a Beadványban rendelkezésre bocsátott információk alapján alakította ki, így az abban foglalt egyedi jogértelmezés csak az abban előadott tényállásra vonatkozik. Az MNB véleménye nem tekinthető kötelező erejű állásfoglalásnak, a benne foglaltaknak más hatóságra, illetve a bíróságra nézve nincs kötelező tartalma. Jelen állásfoglalás kizárólag tájékoztatás céljából készült, a benne foglaltak egyéb célok (pl. marketing) érdekében, továbbá harmadik személyekkel szemben nem használhatóak fel, illetve jogvita eldöntésére nem alkalmazhatóak.

2020. május 11.