Általános Értékesítési- és Szállítási Feltételek
Általános Értékesítési- és Szállítási Feltételek
A jelen Általános Értékesítési- és Szállítási Feltételek – a továbbiakban: ÁÉSZF - a RATH Hungária Kft., mint eladó (adott esetben: vállalkozó) - és a vele szerződő partner – vevő (adott esetben: megrendelő) – jogviszonyára irányadó szabályokat tartalmazza. A megrendelésben, egyéb dokumentumokban az ÁÉSZF-től eltérő rendelkezések csak mindkét fél kifejezett elfogadása esetén érvényesek.
Kínálat és árak
1. Az eladó ajánlata más írásos megállapodás hiányában az ajánlat keltezésétől számított 30 naptári napig érvényes, ha az eladó az ajánlatában másképpen nem rendelkezik.
2. A megadott árak az eladó üzemében – címe: H-1106 Budapest, Porcelán u. 1.- történő átvétel esetén érvényesek. Az előre bérmentesített szállítások külön megállapodás tárgyát képezik.
3. Amennyiben mintadarab elkészítése szükséges, úgy annak költségei vagy részköltségei külön kerülhetnek kiszámlázásra az eladó döntésétől függően.
Szerződéskötés
4. Eltérő megállapodás hiányában az eladónak adott megbízás/megrendelés csak annak írásbeli visszaigazolását követően bír eladó felé kötőerővel.
5. Amennyiben a vevő tervrajzot vagy mintát ad át, felel az eladó felé, hogy azok használatával harmadik személy joga nem sérül. A vevő ezen rendelkezés megsértése esetén köteles mentesíteni az eladót harmadik személyek mindennemű igényétől. Ezen kívül a vevő felel az átadott tervrajz vagy minta műszaki helyességéért, hiánytalanságért, teljességéért és használhatóságért, eltérő írásbeli megállapodás hiányában eladó tervfelülvizsgálatot nem végez, akkor sem, ha esetleges szakmai javaslatot küld a vevő felé. Az eladó,- saját felróható magatartása miatt bekövetkezett hibákon kívül - nem felel azon termékek vagy szolgáltatások hibáiért, melyeket ezen tervrajz, vagy minta alapján állítottak elő.
Nem felel továbbá az eladó azért sem, ha az általa kínált termékekből a vevő olyan terméket választ és vásárol, amely összetétele, vagy egyéb tulajdonsága miatt a vevő által használni kívánt célra nem a legmegfelelőbb, vagy tartóssága, élettartama az adott célra történő használat során lerövidül.
6. A tervrajz, minta vagy a megbízás utólagos módosításából eredő többletköltségek külön kerülnek felszámításra.
7. Gyártástechnológiai okokból kifolyólag, különös tekintettel a törésveszélyre – vevő köteles a megrendelt darabszámtól eltérő darabszámokat átvenni, és azoknak ellenértékét megfizetni.
Standard áruk esetén, ha a megrendelési mennyiség eltér a standard gyűjtőcsomagolási mennyiségektől (egész raklap, dobozolt áru, stb.) és lehetséges a gyűjtőcsomagolástól eltérő mennyiség szállítása (például: tégla kevesebb darab a raklapon, vagy kevesebb zsák, mint amennyi eredetileg a raklapon van), a csomagolás megbontásáért vagy újracsomagolásért, eladó csomagolási költséget számít fel. Zsákos, vödrös árut nem lehet kisebb kiszerelési egységre megbontani.
Egyedi rendelésre gyártott egyedi termékek esetén 100 db megrendelése felett +5% mértékig a vevő köteles átvenni az árut. Mínusz 2 % eltérés erejéig a rendelést teljesítettnek kell tekinteni.
100 db illetve ez alatti rendelésekre az alábbi maximális eltérések alkalmazhatók:
Megrendelt mennyiség (db) | Elfogadott eltérés (db) |
1 - 3 | + 1 |
4 - 6 | + 2 |
7 - 9 | + 3 |
10 - 70 | + 4 |
71 - 100 | + 5 |
Szállítási idő
8. A szállítási határidő –amennyiben pontos időpont nem került rögzítésre-, akkor kezdődik, amikor a megállapodás minden részlete közös megegyezéssel meghatározásra került. Meghatározott időszakra szóló, de mennyiségi meghatározás nélküli eladások (keretjellegű megbízások, szerződések) esetében az egyes szállítások mennyisége és szállítási határideje külön kerülhet megállapításra. A szállítási határidő számításán kívül esik az az idő, amíg az eladó a vevő hibájából – tervek hibájából, megrendelés egyéb módosításából stb. - a termékeket gyártani nem tudja.
9. Egyéb megállapodás hiányában az eladó részteljesítésre jogosult.
10. Az eladó a szállítás határidejét módosíthatja, vagy a szállítástól részben vagy egészben elállhat, amennyiben az előállítás vagy a szállítás – az eladónak fel nem róható külső körülmény (különösen, de nem kizárólagosan: sztrájk, munkaerőhiány, szállító akadályoztatása, energia- vagy alapanyag-hiánya, törés vagy téves égetés, elemi károk, stb.) vagy vis-maior esetén – akadályba ütközik. Az Eladó szállítási késedelméből vagy elmaradásából eredő közvetlen vagy közvetett következményi károk megtérítését a vevő
nem jogosult követelni az eladótól, kivéve a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősség eseteit.
Gyártás és szállítás
11. Az eladó termékeire az eladó által pl.: termékinformációs,- vagy adatlapon közölt – különösen a méret,- és alakeltérésekre vonatkozó – tűréshatárok az irányadóak. A termékinformációs,- és adatlapokon megnevezett egyéb értékek/ tulajdonságok esetében csak irányértékekről van szó. A tulajdonságok csak abban az esetben minősülnek biztosítottnak, amennyiben azokat eladó kifejezetten írásban megerősíti, egyebekben az eladó mintadarabjai – a mintadarab műszaki tulajdonságai - is csak támpontnak minősülnek, kivéve azon műszaki tulajdonságok tekintetében, melyek biztosítását az eladó írásban vállalta. Jelen szerződés nem minősül minta szerinti adásvételnek, a termékek konkrét műszaki specifikációit a felek által közösen rögzített tervrajz, és egyéb műszaki dokumentáció tartalmazza.
12. A termékek vizsgálatára azok az eladó által szokásosan alkalmazott vizsgálati módszerek érvényesek, amelyeknél alapvetően az európai ipari normák (EN) illetve szabványok alkalmazására kerül sor. A tűzállóanyagok minőségbiztosítása az eladó által az üzemeiben folyamatosan végzett statisztikai minőségellenőrzés formájában történik. Ezen vizsgálatok alapján kiállított minőségi bizonylatok ingyenesen állnak a vevők rendelkezésére. (Megfelelőségi nyilatkozat, Minőségazonossági bizonyítvány) Az ezen felüli tételes anyagvizsgálatokhoz külön írásbeli megállapodás szükséges, és az ezzel járó költségeket a vevő viseli. Az eladó által elvégzett minden egyes anyagvizsgálatról a Minőségi bizonyítvány vagy Minőségi tanúsítvány csak külön megállapodás és költségtérítés ellenében kerül vevő részére kiadásra. Az eladó által elvégzett minőségvizsgálat nem helyettesíti a vevő vizsgálati és kifogásolási kötelezettségét.
13. Az idomok előállításához szükséges formák – más megállapodás hiányában - az eladó tulajdonában maradnak még akkor is, ha azok előállítási költségeinek egy részét vagy egészét a vevő viseli. A fából készült formák két évig, a fém formák öt évig kerülnek megőrzésre az első szállítás – átvétel - napjától számítva. A vevő által szolgáltatott modellekkel, mintákkal az eladó szakszerűen bánik, de az eladó semmilyen felelősséget nem vállal ezek elvesztéséért vagy megrongálódásáért. Amennyiben a sablonok, formák javításra szorulnak, a költségek a vevőt terhelik.
14. A szállítás akkor tekintendő teljesítettnek és a kárveszélyviselés akkor száll át a vevőre (előre bérmentesített szállítás kikötésekor is), ha az áru az eladó üzemét elhagyta. Az eladó általi szállítmánybiztosításra csak abban az esetben kerül sor, ha a vevő a biztosítást kifejezetten előírja és kötelezettséget vállal a felmerülő költségek viselésére és a felek erről külön, írásban megállapodnak. A fuvarozó közbejöttével történő szállítás esetén, a fuvarozó által okozott károk, a fuvarozó késedelme stb. a vevőt terheli függetlenül attól, hogy az eladó a fuvarozás megszervezésében segítséget nyújtott-e. A fuvarozó díját a vevő köteles megfizetni a fuvarozó felé, kivéve, ha a felek másképp állapodnak meg.
15. Amennyiben a szállításra kész termékek az eladón kívülálló okból az eladónál maradnak, a termékeknek akár a fuvarozó, akár közvetlenül a vevő általi átvétele az eladón kívül álló okból elmarad, abban az esetben minden egyéb jogcselekmény nélkül ”telephelyen történő tárolás” szolgáltatás igénybevételének minősül a megrendelt termékek eladó általi további tárolása. A termékek tárolására a vevő költségére és felelősségére kerül sor. A tárolás költsége: a megrendelt termékek teljes nettó vételárának 1,25%-a naponta, de maximum a megrendelt termékek teljes nettó vételárának 10%-át elérő mértékű összeg.
A termékek tárolása a megrendelt termékek átvételének elmaradásától (17. pontban meghatározott „Készrejelentés”-i felhívás átvételétől) számított 9. naptól kezdődően díjköteles. A tárolás költségét az eladó a termékek tényleges átvételekor jogosult kiszámlázni. Ezáltal az eladó azon joga nincs érintve, hogy a vevőtől követelje a termék átvételét.
16. Amennyiben a termékek - az eladón kívül álló okból - az átvételre megállapított végső határidőtől számított 30 napon belül nem kerülnek a vevő által átvételre, akkor az eladó tárolási kötelezettsége megszűnik. A vevő által még ki nem fizetett termékek esetében – különös tekintettel arra, hogy az eladó a tulajdonjogát a teljes vételár kifizetéséig fenntartja - az eladó dönthet úgy, hogy a termékeket más módon hasznosítja vagy megsemmisíti. Ez esetben a vevő köteles az eladónak mindennemű kárát megtéríteni, mely a termékek átvételének elmaradása miatt keletkezett.
Díjszámítás és fizetés
17. A számla – részteljesítés esetén is – a szállítás napján kerül kiállításra. Amennyiben a vevő a rendelésére legyártott termékeket, a rendelés-visszaigazolás határidejétől számított 2 héten belül nem veszi át „Készrejelentés”-i felhívást kap, azaz az eladó értesítést küld arról, hogy készen áll a teljesítésre. Ha további három munkanapon belül sem veszi át a termékeket, a jelen ÁÉSZF 15. és 16. pontja kerül alkalmazásra.
18. Az elszámolásra kerülő, leszállított termékek mennyiségének tömeg alapján történő megállapításához kötelező az üzemi mérleg igénybevétele, továbbá a megrendelt darabszám ellenőrzése. Szabványtermékek esetében a tömeg nem kerül minden egyes raklap vonatkozásában külön megállapításra, hanem az elektronikus adatbázisban szereplő, azonos típusú raklapok adatai kerülnek alkalmazásra. A termékek mennyisége miatti esetleges kifogásait a vevő– ha fuvarozó közreműködésével veszi át az árut, akkor a fuvarozó – köteles az átvételkor írásban bejelenteni. Későbbi darabszámra vonatkozó kifogások illetve tömegkifogások figyelembevételére nincs lehetőség.
19. A szabványnak megfelelő csomagolás Euro-raklapra történik, zsugorfóliázva. Az ezt meghaladó csomagolás külön felszámításra kerül.
20. Késedelmes fizetés esetében a Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamat kerül felszámításra. A késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás
esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke.
A vevő vagyoni helyzetének romlása, valamint bármilyen – esetlegesen más szerződésből is adódó - fizetési késedelme esetén az eladó jogosult a szállításokat biztosíték adásához kötni, vagy a fizetési kötelezettségek teljesítéséig a termékeket részben vagy egészben visszatartani, vagy 30 napot meghaladó fizetési késedelem esetén a szerződéstől póthatáridő nélkül elállni. Az elállás a szerződést felbontja. Ebben az esetben a felek kötelesek az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eladót a fentiek miatti elállással összefüggésben kár éri, azt a vevő köteles az eladó részére megtéríteni.
21. A fizetések kizárólag az eladó által megadott bankszámlára történhetnek.
22. A teljes vételár megfizetéséig az áru az eladó tulajdonában marad. A vevő a tulajdonjog átszállásáig nem jogosult azt harmadik személynek zálogba vagy biztosítékul adni, vagy egyéb módon megterhelni, átruházni, kivéve a jelen szerződés 23. pontjában foglaltakat. A vevő köteles az eladót haladéktalanul tájékoztatni a tulajdonjog-fenntartás alatt álló áru harmadik személyhez való hozzájutásáról. Ha a vevő fizetési késedelembe esett, akkor az eladó jogosult a tulajdonjog fenntartás alatt álló áruról szabadon rendelkezni. Eladó tulajdonjog-fenntartásának érvényesítésekor a vevő köteles az eladó követelésére az árut mindenféle feltétel nélkül átadni.
23. A vevő jogosult az árukat rendeltetésszerű üzletmenet keretében – szintén tulajdonjog fenntartással – megfelelő ellenérték fejében továbbértékesíteni, mindaddig, amíg fizetési késedelembe nem esik. Ilyen továbbértékesítés esetén az új vevőt köteles tájékoztatni, hogy a tulajdonjoggal jelenleg nem rendelkezik, így az új vevő is csak akkor szerezheti meg az áru tulajdonjogát, ha a vevő előbb azt megszerezte. Az ilyen továbbértékesítésből a vevőt megillető teljes vételárat és egyéb ekkor keletkező teljes követeléseket már most az eladóra engedményezi a Ptk. 6:193. § szakasza alapján. Az eladóra engedményezett követelés biztosítékául szolgál a mindenkor eladott, tulajdonjog fenntartás alá eső áru értékének erejéig. A vevő köteles az eladót tájékoztatni, ha a tulajdonjog fenntartás alatt álló árut a jelen pontban foglaltak szerint értékesítette. Köteles az eladóval közölni a harmadik adós – az új vevő – nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét) és a követelések mértékét, és mindazokat az adatokat, mely alapján az engedményezett követelés megfelelően beazonosítható – különösen de nem kizárólagosan: szerződés kelte, megnevezése, nyilvántartási száma, ha ilyennel rendelkezik, kiadott számla száma, kelte, fizetési határideje stb… -, illetve átadni az eladó részére azt a tájékoztató levelet az engedményezésről, mellyel a eladó tájékoztatni tudja az új vevőt az engedményezés tényéről. Az eladó a vevő fizetési késedelme esetén jogosult az engedményezésről a harmadik adóst – új vevőt - tájékoztatni és az engedményezett követelést érvényesíteni.
Vevő kifejezetten úgy rendelkezik, hogy engedményezési nyilatkozatát az eladó jogosult az új vevőnek átadni és ezt az új vevő– tekintettel arra, hogy az a vevőtől, mint engedményezőtől származik - a Ptk. 6:197 § szakasza szerinti értesítésnek tekinteni. A felek rögzítik, hogy a vevő fizetési kötelezettsége az engedményezés ellenére fennmarad, kivéve, ha az eladó az új vevőtől az engedményezés alapján a teljes követeléséhez – tőkére, kamatra, költségekre is kiterjedően - hozzájut. Amennyiben az eladó az új vevőtől az eredeti
teljes követelésénél nagyobb összeghez jut hozzá, akkor köteles azzal a vevő felé elszámolni.
Szavatosság és felelősség
24. Az előírt méretektől, termék tulajdonságoktól való eltérések az ajánlatban, illetve a termékinformációs- és adatlapon feltüntetett tűrések szerint megengedettek. Az így meghatározott tűréseken belüli értékek esetén a termék nem minősül hibásnak.
25. Eladó kizárólag azért a vállalt termékminőségért (termék tulajdonságáért) felel, mely a termék adatlapokon fizikai és kémiai értékekkel meghatározásra került, vagy jogszabály kifejezetten előírja. Eladó ezt meghaladóan nem vállal szavatosságot a termékek egyéb tulajdonságaira, különösen, de nem kizárólagosan a tartósságára, tekintettel arra, hogy az egyes termékek a különböző vevő specifikus eljárásokban, illetve alkalmazásokban való felhasználása során eltérő tartósságot eredményeznek. A vevő ezért köteles a termékek felhasználhatóságát saját speciális folyamataiban és alkalmazási körülményei között kísérleti,- és tesztberendezések segítségével saját költségére és felelősségére felülvizsgálni és a terméket ennek megfelelően kiválasztani és megrendelni. A különböző termékek közötti választás lehetősége és felelőssége akkor is a vevőt illeti/terheli, ha az eladó valamely terméket ajánl, vagy szakmai tanácsot nyújt.
26. Eladó csak akkor vállal felelősséget a termékek egyéb tulajdonságaira nézve a vevő specifikus eljárásokban, illetve alkalmazásokban történő felhasználhatóságáért, amennyiben az eladót külön díjazás ellenében, egy külön engineering (tervezési) szolgáltatással bízzák meg. Ez esetben a szerződésben rögzítik a felek, hogy mely további tulajdonságokért és milyen mértékben vállal szavatosságot az eladó. A vevő részére adott egyszerű – akár írásbeli, akár szóbeli – szaktanácsadás esetén – tekintettel arra, hogy ez esetben az eladó a teljes engineering eljárást nem folytatja le - az Eladó a tervezésért, a termékválasztásért, valamint a termékek vevő specifikus felhasználásért semminemű felelősséget nem vállal, a termékekért csak a 25. pontban foglaltak szerint felel. A vevő a szaktanács kikérése során ezt kifejezetten elfogadja és figyelembe veszi.
27. Minden egyéb műszaki tulajdonságra, a termékek tartósságára, az általuk teljesített üzemórák nagyságára eltérő írásbeli megállapodás hiányában az eladó nem vállal jótállást és tekintettel arra, hogy ezen tulajdonságok szerződésben vállalt követelményeknek nem minősülnek, ezért szavatossági kötelezettség sem tartozik hozzájuk, kivéve, ha kógens jogszabály másképpen nem rendelkezik.
28. A nyilvánvaló hibákat, illetve hiányosságokat (különösen amennyiben azok a mennyiségre, méretre, formára vonatkoznak) az átadáskor azonnal, míg az egyéb hibákat az észrevételt követően írásban és haladéktalanul kell jelenteni az eladó számára. A szavatossági igények – szakszerű beépítés és rendeltetésszerű használat esetén – az átadást követő 12 hónapon belül érvényesíthetők.
Jótállás a vevőt csak akkor illeti meg, ha az eladó azt kifejezetten írásban vállalta, vagy jogszabály kötelezően előírja.
29. Amennyiben a szállítmány egy része hibás, vevő nem jogosult a teljes szállítmányt hibásnak minősíteni és az átvételt megtagadni.
30. Az eladó anyagszállítások esetén ingyenes pótszállítások (termék csere) révén teljesíti szavatossági kötelezettségét, amennyiben a kivitelezést is az eladó vállalta, akkor ingyenes javítás/beépítés révén.
31. Eladó késedelmes teljesítéséből eredő károkért (kártérítés, munkadíj pótlása, szállítmánykirakodások, késedelmi büntetések és hasonlóak) csak korlátozott mértékben felel. Az eladó hibás teljesítésből adódó kártérítési kötelezettsége nem haladhatja meg a hibás termékek vételárának 5 százalékát – a hibás termékek vételárán felül, ha azokat az eladó cserélni, javítani nem tudja. A vevő a kártérítési kötelezettség korlátozását kifejezetten elfogadja.
32. Az eladó - a vevő kérésére - jogosult (de nem köteles) a kifogásolt hibákat egy erre szakosodott vizsgálati intézménnyel megvizsgáltatni. Amennyiben ezen vizsgálat a kifogásolt hibát / szavatossági igényt nem igazolja, úgy a vevő nem élhet szavatossági jogával, és a vizsgálat költségei ez esetben a vevőt terhelik. Ez nem jelenti a szavatosságból fakadó, a vevőt terhelő bizonyítási kötelezettség átvételét.
33. Amennyiben az eladó a saját személyzete révén segít a vevő építésvezetésének a szerelés vagy az üzembe helyezés folyamán, az eladó csak azért felelős, hogy a szakmailag megfelelő személyzetet kiválasztja és szakmailag helyes tanácsadást végez. Az eladó az építésvezetés tekintetében csak tanácsadást nyújt és nem vállal felelősséget a termékek beépítése során keletkező károkért. Az ezt meghaladó igények, különösen kártérítési igények kizártak, kivéve – a szándékosan okozott, továbbá emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegésért való felelősség eseteit.
34. Amennyiben az eladó, vagy az általa megbízott alvállalkozó munkatársai a vevő által biztosított munkaterületen dolgoznak, akkor a vevő felel azért, hogy az adott munkaterületre vonatkozó munka-, baleset-, és tűzvédelmi oktatást a munkaterületre belépő munkavállalóknak megadja és az ezzel kapcsolatos adminisztrációs és egyéb kötelezettségeket ellássa. Külön írásban köteles felhívni a munkavállalók figyelmét, ha az adott munkaterületen specifikus munka-, baleset- és tűzvédelmi rendelkezések vannak érvényben, illetve, ha az adott területen speciális munkavédelmi felszerelés viselése kötelező. A vevő felel a jelen pontban foglalt kötelezettsége megszegéséből eredő mindennemű kárért.
A vevő tudomásul veszi, hogy abban az esetben, ha a eladó, vagy az alvállalkozója azt észleli, hogy a munkaterületre való belépés nem biztonságos, akkor minden külön értesítés nélkül a munkaterületet elhagyja és a munkálatokat felfüggessze addig, amíg a munkaterület biztonságossá nem válik. Ez esetben a késedelemből, vagy egyéb okból keletkező károkért, egyéb jogkövetkezményekért az eladó semmiben nem felel.
Általános rendelkezések
34. Felek a közöttük létrejött szerződésből, a jelen ÁÉSZF-ből, illetve minden ehhez kapcsolódó jognyilatkozatból eredő jogvitára a magyar joghatóságot kötik ki és a magyar jogszabályokat rendelik alkalmazni. Az ENSZ adásvételre vonatkozó joga kizárt.
35. Jelen értékesítési- és szállítási feltételektől eltérő szabályozás, különösen a vevő üzletszabályzata, általános szerződési feltételei stb. csak az eladó kifejezett, előzetes írásbeli elfogadása esetén válik hatályossá.
Budapest, 2018. május 25.