PostaMozaik Megtakarítás folyamatos díjas díjvisszatérítéses elérési életbiztosítás (termékkód: 23033)

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

PostaMozaik Megtakarítás folyamatos díjas díjvisszatérítéses elérési életbiztosítás (termékkód: 23033)

A legfontosabb tudnivalók összefoglalása

Nyomtatványszám: F 230331 00 1701

Miről szól ez az összefoglaló?

Az összefoglaló célja, hogy röviden ismertesse a PostaMozaik Megtakarítás életbiztosítás leglényegesebb jellemzőit. Az összefoglaló nem része a biztosítási szerződésnek, és nem nyújt teljes körű tájékoztatást. A biztosítás részletes leírását a PostaMozaik Megtakarí- tás (termékkód: 23033) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek tartalmazza.

Mi a PostaMozaik Megtakarítás?

Olyan folyamatos díjfizetésű díjvisszatérítéses elérési életbiztosítás, melynek célja, hogy Ön rugalmasan, kedvező feltételekkel tudjon megtakarítani, ugyanakkor biztosítási védelemben is részesüljön a kiegészítő biztosítások révén. A biztosító szolgáltatásából a kifizetéskor érvényes közterhek kerülnek levonásra, a haláleseti szolgáltatás pedig öröklési illeték-mentes.

Milyen lehetőségek közül választhat a PostaMozaik Megtakarítás szerződés megkötésekor?

Ha Ön csak az alapbiztosítást választja, akkor a termék alapvetően megtakarítási célokat szolgál.

Ha a Biztosított életben van a szerződés lejáratakor, a biztosító kifizeti az elérési biztosítási összeget, amit növelhet a tartam során a szerződésen jóváírt többlethozam is. Az Elérési Kedvezményezett választhat, hogy a szolgáltatást egy összegben vagy rendszeres kifize- tés – járadék – formájában kéri. Ha a Biztosított a kockázatviselés ideje alatt meghal, a biztosítási esemény időpontjáig befizetett havi díjak összege, továbbá a többlethozam számlán, valamint a rendkívüli díjas számlán lévő aktuális összegek kerülnek kifizetésre a Halál- eseti Kedvezményezett számára. A haláleseti szolgáltatást a 65 éves kor alatti Biztosított baleseti eredetű halála esetén további 300 000 Ft, a szerződéskötéskor 65 éves és afeletti Biztosított közlekedési baleseti eredetű halála esetén szintén 300 000 Ft növeli. Ha a Biztosí- tott közlekedési balesetből eredő halál miatt hal meg, akkor a fenti összegeken kívül a jelen életbiztosítási feltételek 1. számú mellékleté- ben meghatározott közlekedési baleseti eredetű haláleseti összeget is kifizeti, amennyiben a szerződés az ott meghatározott – a biztosí- tási díj nagyságára vonatkozó – feltételeknek megkötésekor megfelel.

Ha Önnek további biztosítási védelemre is szüksége van, négy kiegészítő biztosítás közül választhat.

A Kockázati kiegészítő életbiztosítás a Biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála esetén nyújt szolgáltatást.

A Baleseti eredetű rokkantság esetére szóló és a Baleseti eredeti műtéti térítésre szóló kiegészítő biztosítások a nem várt baleseti eredetű eseményekre nyújtanak szolgáltatást. Akkor adnak pénzügyi segítséget, amikor a hirtelen megváltozott körülmények miatt erre a legnagyobb szükség van.

A negyedik kiegészítő biztosítás a Biztosított munkanélkülisége esetén segít a nehéz körülmények között. Átmeneti pénzügyi támoga- tást nyújt azzal, hogy legfeljebb 6 hónapos időtartamra átvállalja a biztosítási díj fizetését. Így a szerződés érvényben marad, a szolgálta- tás növekszik.

Milyen időtartamra és mely személyekre köthető a PostaMozaik Megtakarítás biztosítás?

A PostaMozaik Megtakarítás biztosítás 5-50 éves határozott időtartamra köthető 16-70 éves korú személyekre. Ne feledjük: minél hosszabb időn keresztül takarékoskodunk, annál nagyobb összeget gyűjthetünk össze akár havi néhány ezer forintos rendszeres megta- karítás révén (a mindenkori minimális díj figyelembevétele mellett).

Mit vállal Ön a PostaMozaik Megtakarítás biztosítás megkötésével?

Ön a tartam során vállalja a rendszeres díjfizetést. A biztosító a befizetett díj egy részét befekteti, másik részét a szolgáltatásai fedezésé- re levonja. A biztosító a szerződés díját évente automatikusan az előző év díjának 3%-ával növeli. A biztosító az éves díjemelésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki a díjelőírásról szóló értesítőt.

Amennyiben gondot jelent az Ön számára a folyamatos díj megfizetése, több lehetőség közül választhat:

⯈ A biztosítási tartam egytizedének, de legalább 2 díjjal fedezett év elteltét követően kérheti a biztosítási díj csökkentését

– biztosítási évfordulóra, az aktuális minimális díj figyelembevételével.

⯈ A szerződés díjmentes leszállítása kérhető, amennyiben az adott szerződés esetében az annak révén kapott összeg a leszállítás időpontjában pozitív. Ez azt jelenti, hogy a szerződés továbbra is érvényben marad, a továbbiakban díjfizetési kötele- zettséggel nem jár, de a biztosítási összeg a szerződés értékének és a díjmentes leszállítás időpontjának függvényében lecsök- ken, azonban rendkívüli díj továbbra is fizethető a szerződésre. A kiegészítő biztosítások tovább már nem nyújtanak fedezetet, a díjmentesítés időpontjától megszűnnek.

⯈ A díjmentesen leszállított szerződés esetében a leszállítást követő 6 hónapon belül lehetőség van a reaktiválásra. Ez azt jelenti, hogy az elmaradt díjak megfizetését követően a szerződés változatlan tartammal helyreállítható. A 2 díjjal fedezett évet követően díjmen- tesen leszállított szerződés esetében a leszállítástól számított 12 hónapon belül lehetőség van a díjfizetés folytatására. Ebben az esetben a szerződés tartama a díjjal nem rendezett időszakkal meghosszabbodik

⯈ Amennyiben olyan élethelyzetbe kerül, hogy a díj fizetését nem tudja vállalni, és a szerződésben megtakarított pénzére is szüksége van, a 30 napon belüli felmondási időt követően kezdeményezheti a szerződés visszavásárlását. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ez esetben a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki, ebből levonja a kamatadót, egyéb közterheket és az 1. számú mellékletben meghatározott kifizetési költségeket is.

⯈ A tartam során bármikor lehetősége van a megtakarítás esetenkénti gyarapítására (min. 50 000 Ft/alkalom), ezt rendkívüli díj befi- zetésnek nevezzük. Amennyiben a biztosító az ajánlatot elfogadja, a szerződés technikai kezdetét követően a befizetett rendkí- vüli díjak egy részét vagy egészét a tartam során bármikor ki lehet venni. Ezt nevezzük rész-visszavásárlásnak.

Hogyan léphet kapcsolatba a Posta Biztosítóval?

Ügyfélszolgálatunk elérhetőségei:

⯈ Telefonon: 06 1 200 4800 (hétfő 8:00-20:00, kedd-péntek 8:00-18:00).

⯈ Levélben: 1535 Budapest, Pf. 952

⯈ E-mailben: xxxx@xxx.xx

Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek

PostaMozaik Megtakarítás (23033) folyamatos díjas díjvisszatérítéses elérési életbiztosítás

Tisztelt Ügyfelünk!

Köszönjük a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. iránti megtisztelő bizalmát! Kérjük, mielőtt ajánlatot tesz a PostaMozaik Megtaka- rítás életbiztosítási szerződés megkötésére, figyelmesen olvassa el jelen Ügyfél-tájékoztató és biztosítási feltételek c. nyomtat- ványunkat, amely a biztosítási szerződés létrejötte esetén annak elválaszthatatlan részét képezi. Az abban foglaltak mindenben irányadók az Ön által megkötni kívánt biztosítási szerződésre, a Szerződő felek jogaira és kötelezettségeire. Az Ügyfél- tájékoztató és biztosítási feltételek részletes megismerése és átvétele után Ön a biztosítási ajánlat aláírásával kifejezi szándékát a biztosítási szerződés megkötésére.

Az adójogszabályok, a biztosítási szerződésre vonatkozó törvények a szerződés tartama alatt változhatnak, ezért indokolt a Szer- ződő részéről a szerződés tartama alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése, azoknak a változásáról a biztosító nem küld értesítést. A biztosító az adózásra vonatkozó aktuális információkat a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx) bocsátja Ügyfelei ren- delkezésére.

Ügyfél-tájékoztatónkban tájékoztatjuk Önt a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. legfontosabb adatairól, a felügyeleti szervünkről, a fogyasztói panaszügyintézésről, valamint a biztosítási szerződés alapjául szolgáló jogszabályokról. Részletesen ismertetjük Önnel azokat a tudnivalókat, amelyek a biztosítási szerződésre vonatkoznak. A Biztosítási titok részben felsoroljuk az adatvédelem és az adatkezelés szabályait és azokat a szervezeteket is, amelyeknek az Ön biztosítási titkot képező adatait a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. továbbíthatja.

Legfontosabb adatok

⯈ Magyar Posta Életbiztosító Zrt. székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxx xxxx 0-0.; levélcíme: 1535 Budapest, Pf. 952, jogi formá- ja: zártkörűen működő részvénytársaság, székhely állama: Magyarország, cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000, ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 1 200 4800 (hétfőnként 8:00-20:00 óráig, míg egyéb munkanapokon 8:00-18:00 óráig kedvezményes helyi díjjal hívható). A biztosító fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről évente jelentést tesz közzé a honlapján.

⯈ Magyar Posta Zrt. székhelye: 1138 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2-6. A Magyar Posta Zrt. (illetve az alkalmazásában, megbízá- sában eljáró természetes személy) a PostaMozaik Megtakarítás biztosítás közvetítése során függő biztosításközvetítőként a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. nevében jár el, a biztosításközvetítői tevékenység során okozott szakmai károkért a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. áll helyt. A Magyar Posta Zrt. biztosításközvetítőként és postai szolgáltatóként jogosult a biztosítási díjat átvenni, továbbá az Ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni. Nem jogosult azonban a biztosítótól Ügyfélnek járó összeget előzetesen átvenni, valamint a biztosító nevében a biztosítási szerződést megkötni. A Magyar Posta Zrt. köz- vetlen részesedéssel rendelkezik a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben. Más biztosító- ban, biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel nem rendelkezik.

Felügyeleti szerv

A Magyar Posta Életbiztosító Zrt. és a Magyar Posta Zrt. – amennyiben a biztosítási szerződést a Magyar Posta Zrt. hálózatán keresztül kötötték – felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (továbbiakban: MNB). Címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.; levélcíme: 1534 Budapest BKKP Pf. 777; ügyfélszolgálati telefonszáma: 06 80 203 776; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Az MNB a biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás megtekinthető a xxx.xxx.xx honlapon.

Panaszügyintézés

Társaságunk számára fontos, hogy Ön, mint a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Ügyfele elégedett legyen szolgáltatásunkkal. Amennyiben Xxxxx a biztosítási szerződésével vagy a Magyar Posta Zrt. alkalmazásában, megbízásában eljáró természetes személy biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatos panasza van, azt megteheti szóban (személyesen a biztosító székhe- lyén található ügyfélszolgálaton vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefa- xon, elektronikus levélben). Kérjük, hogy írásban forduljon közvetlenül a Minőségbiztosítási osztályunkhoz, ahol kivizsgáljuk bejelentését, és 30 napon belül válaszolunk Önnek: Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztály, 1535 Bu- dapest, Pf. 952 (levélben); xxxxxx@xxx.xx (e-mailben); 06 1 423 4298 (faxon).

Amennyiben panaszára nem kapott kielégítő választ a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. Minőségbiztosítási osztályától, panaszával a következő intézményekhez fordulhat: fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bankhoz, a fo- gyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, a biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a Pénzügyi Békéltető Testülethez (székhely: 1013. Budapest, Krisztina krt. 39.; levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.:172; telefon: 00 00 000 000; e-mail cím: xxx@xxx.xx). A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosítótársasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy ren- dezését. (Fogyasztónak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy minő- sül.) Amennyiben vitás ügyét nem tudja peren kívül érvényesíteni, Önnek jogában áll bírósági utat igénybe venni.

Jognyilatkozatok, szerződésre alkalmazandó jog

Minden jognyilatkozat csak írásban érvényes, a felmondást pedig – ha nem személyesen nyújtja be – javasoljuk, hogy ajánlott levélben juttassa el társaságunk részére. Az Ön jognyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. tudomására jut. Minden iratban az irányadó nyelv a magyar, úgyszintén az esetleges jogvitában, amely magyar bíróság előtt zajlik a magyar jogszabályok alapján, melyek az itt nem szabályozott kérdésekre mindig vonatkoznak.

Jogszabályok

A biztosítási tevékenység és a biztosítási szerződés alapjául szolgáló legfontosabb jogszabályok a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban:

„Bit.”), valamint a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. tv.). Jogszabályi változás ese- tén a megváltozott jogszabályokban foglaltak az irányadók, melyekről társaságunk külön értesítést nem küld.

Tartalomjegyzék

1. Alapfogalmak 4

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos szabályok 4

2. A biztosítási szerződés alanyai 4

3. A biztosítási szerződés létrejötte, módosulásának szabályai 5

4. A kockázatviselés kezdete, biztosított kora, biztosítási tartam 5

5. Várakozási idő Kockázati kiegészítő életbiztosítás esetén 6

6. Biztosítási összeg 6

7. Biztosítási esemény az alapbiztosításban 6

A díjfizetésre vonatkozó szabályok 6

8. Biztosítási díj 6

9. Minimális biztosítási díj 7

10. A biztosítási díj emelése és csökkentése 7

11. Rendkívüli díj 7

12. Díjfizetés elmaradása 7

13. Reaktiválás 7

A hozam-visszajuttatás szabályai 7

14. A folyamatos díjból képzett díjtartalékra vonatkozó többlethozam-visszajuttatási szabályok 7

15. Rendkívüli díjas számlára vonatkozó hozam-visszajuttatási szabályok 7

16. A többlethozam-visszajuttatásának végrehajtási folyamata 8

A biztosítás megszűnése, a biztosító szolgáltatása 8

17. A biztosítás megszűnése 8

18. A biztosító szolgáltatása 8

19. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után 9

20. A biztosítási esemény bejelentése 9

21. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 9

22. A szolgáltatás kifizetése 10

Az ügyfél jogai és kötelezettségei a szerződés tartama alatt 10

23. Felmondás 10

24. Visszavásárlás 10

25. Díjmentes leszállítás 11

26. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség 11

A biztosító szolgáltatás alóli mentesülése, kizárások 11

27. Mentesülés 11

28. Kizárások 12

Adatkezelési, ügyfélazonosítási szabályok 12

29. Biztosítási titok 12

30. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok 15

31. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek 15

32. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek 15

33. Veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 15

Kockázati kiegészítő életbiztosítás különös feltételei 16

1. Biztosítási esemény 16

2. A biztosító szolgáltatása 16

Baleseti eredetű rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei 16

1. Biztosítási esemény 16

2. A biztosító szolgáltatása 16

Baleseti eredetű műtéti térítésre szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei 16

1. Értelmező rendelkezések 16

2. Biztosítási esemény 17

3. Kizárások 17

4. A biztosító szolgáltatása 17

Díjátvállalás munkanélküliség esetén kiegészítő biztosítás különös feltételei 17

1. Értelmező rendelkezések 17

2. Nem lehet a kiegészítő biztosítás Biztosítottja 17

3. Biztosítási esemény 17

4. A biztosító szolgáltatása 18

5. A kiegészítő biztosítás megszűnése 18

6. Szolgáltatási igény bejelentése 18

1. számú melléklet 19

2. számú melléklet 20

3. számú melléklet 20

4. számú melléklet 21

PostaMozaik Megtakarítás életbiztosítási feltételek

Ellenkező kikötés hiányában a jelen életbiztosítási feltételek irányadók a Magyar Posta Életbiztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosí- tó) PostaMozaik Megtakarítás biztosítási szerződésére. A jelen életbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

1. Alapfogalmak

1.1. Alapbiztosítás: az a biztosítás, amely önálló szerződésként megköthető, és amelyhez a kiegészítő biztosítások köthetők.

Baleseti / közlekedési baleseti eredetű halál: a Biztosítottnak az életbiztosítás kockázatviselésének kezdetétől a szerződés lejáratáig bekövetkezett balesete / közlekedési balesete következtében a baleset / közlekedési baleset napjától számított egy éven belüli halála, azzal, hogy mind a balesetnek, mind a halálnak a lejárat időpontjáig kell bekö- vetkeznie.

1.2. Baleset: a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő, külső hatás, melynek során a Biztosított anatómiai károsodást szenved. Nem minősül balesetnek az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet, valamint a balesettel közvet- len összefüggésbe nem hozható:

⯈ bakteriális vagy vírusfertőzések,

⯈ foglalkozási betegség (ártalom),

⯈ megfagyás, napszúrás, hőguta,

⯈ a Biztosított fegyveres szolgálata során a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüg- gésben álló események.

1.3. Közlekedési balesetnek minősül a Biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a Biztosított gyalogosként, jármű veze- tőjeként vagy utasaként szenved balesetet. Jármű alatt az „1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közleke- dés szabályairól” jogszabályban foglaltakat kell érteni. Nem minősül közlekedési balesetnek:

⯈ a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

⯈ a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

⯈ a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.

1.4. Elérési biztosítási összeg: a biztosítási szerződésben rögzített elérési biztosítási összeg, amit a biztosító tartam végén a biztosított életben léte esetén fizet, és amelyben a biztosító már figyelembe vette az értékkövetés hatását. Ezt az össze- get a tartam során növelik a többlethozam-visszatérítésből eredő összegek, és módosíthatja a Szerződő által kezdemé- nyezett díjnövelés vagy csökkentés.

1.5. Díjtartalék: a biztosító a biztosítás folyamatos díjának egy részéből a később bekövetkező biztosítási események (halál, elérés) kapcsán járó szolgáltatások fedezetéül és a jövőbeli költségeire a biztosításmatematika elvei alapján díjtartalékot (matematikai tartalék) képez. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként tartja nyilván, és ez képezi a szerződés vissza- vásárlásának, díjmentes leszállításának és a befektetések többlethozamából való részesedésnek a számítási alapját. A biz- tosító a szerződésre befizetett rendkívüli díjakat külön alszámlán tartja nyilván, és ezekre külön díjtartalékot képez.

1.6. Folyamatos díj: a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő, rendszeresen fizetendő biztosítási díj.

Kiegészítő biztosítás: az alapbiztosítás mellé a Szerződő külön díj ellenében kiegészítő biztosításokat választhat. A biz- tosító négy kiegészítő biztosítást kínál, melyek a biztosítási szerződés megkötésekor választhatók vagy később, biztosítási évfordulóra is megköthetők. Választható kiegészítő biztosítások:

⯈ Kiegészítő kockázati életbiztosítás

⯈ Baleseti eredetű rokkantság

⯈ Baleseti eredetű műtéti térítés

⯈ Díjátvállalás munkanélküliség esetén.

1.7. Költségek: a biztosító költségeit és díjait a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú melléklete szabályozza. Az

1. számú melléklet tartalma a biztosítás időtartama alatt mindig június 1-jén változhat az infláció mértékének függvényé- ben. A költségek növeléséhez használt index a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári évre vonatkozó, tárgyév január 31-én érvényes fogyasztói árindex alapján kerül meghatározásra, annak maximum 120%- ában. Amennyiben a megelőző évben vagy években nem került sor a költségek növelésére, a biztosítónak jogában áll az előző év, évek kumulált inflációjának függvényében a költségeket növelni. A költségek változásáról a biztosító a Szerződőt a hatálybalépés előtt legalább 60 nappal írásban tájékoztatja.

1.8. Lejárat: a biztosítás technikai kezdetétől számított, években megadott tartam utolsó napja, amennyiben a Biztosított ebben az időpontban életben van. Ebben az esetben a szerződés megszűnik, és az elérési szolgáltatás esedékessé válik.

1.9. Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az életbiztosítási díj megállapításakor kalkulál. A technikai ka- matláb a folyamatos díjakból képzett tartalék esetén évi 1,6%, a rendkívüli díjak esetén 0%, amit a biztosító garantál. A technikai kamatláb a szerződés tartama alatt kizárólag akkor változhat, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul.

1.10. Technikai kezdet: a biztosítás technikai kezdete megegyezik a kockázatviselés első napjával.

1.11. Többlethozam: a számviteli biztosítástechnikai tartalékok körébe tartozó matematikai tartalék befektetési hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége.

1.12. Többlethozam számla: a folyamatos díjból képzett díjtartalékon képződött, a Szerződőnek visszajuttatott többlethozam nyilvántartására szolgáló számla.

A biztosítási szerződéssel kapcsolatos szabályok

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A Szerződő az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, vállalja a biztosítási díj fizetését, és a szerződéssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult.

2.2. A Biztosított az a személy, akinek személyével kapcsolatos biztosítási esemény(ek)re a biztosítási szerződés létrejön. A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A hozzájárulás visszavonása esetén a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a Biztosított a szerződésbe belép.

2.3. Amennyiben a Szerződő nem azonos a Biztosítottal, a Biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges a szerződés megkötésé- hez és módosításához.

2.4. Az életbiztosítási szerződés Kedvezményezettje az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. Elérési és Haláleseti Kedvezményezettként több személy is megnevezhető. A kedvezményezés a biztosítási tartam alatt írásbeli nyilatkozattal megváltoztatható. Ha a Szerződő és a Biztosított személye nem azo- nos, akkor a Kedvezményezett jelöléséhez és módosításához a Szerződő és Biztosított közös írásbeli hozzájá- rulása szükséges. A Biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a Kedvezményezett kijelölését tar- talmazó része semmis, ilyen esetben Kedvezményezettnek a Biztosítottat, illetve örökösét kell tekinteni, aki azonban az ennek folytán neki járó biztosítási összegből a szerződő fél költekezéseit, beleértve a kifizetett biztosítási díjakat köteles megtéríteni. A Kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása csak akkor lép hatályba, amikor a Szerződő és a Biztosított biztosítónak címzett erre vonatkozó írásbeli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik. Kedvezmé- nyezett lehet a szerződésben megnevezett személy, vagy amennyiben Kedvezményezettet a szerződésben nem jelöltek, vagy a Kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, akkor az elérési szolgáltatás esetén a Biztosított, haláleseti szolgálta- tás esetén a Biztosított örököse.

2.5. A Kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a Kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik. Ezekben az esetekben a Biztosított vagy a Biztosított örököse a Kedvezményezett, ha új Kedvezményezettet nem neveznek meg.

2.6. Ha a Szerződő személye nem azonos a Biztosítottal, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosítottnak a szer- ződésbe történő belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról köteles a Biztosítottat tájékoztatni.

2.7. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződés tartama alatt, illetve mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik, a szerződésbe beléphet; a belé- péshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a Szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettsé- gek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díja- kért a Biztosított a Szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződőnek a szerző- désre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

3. A biztosítási szerződés létrejötte, módosulásának szabályai

3.1. Az életbiztosítási szerződés megkötésének előfeltétele, hogy a Szerződő írásban ajánlatot tegyen a biztosítónak. Az aján- latot a biztosító elutasíthatja. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles megindokolni.

3.2. A biztosítási szerződés a Szerződő és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodásával jön létre.

3.3. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van szükség 60 napon belül –, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelően tették. Ilyen esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító (képviselője) részére történő átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre.

3.4. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.

3.5. A biztosító a neki megfizetett díj ellenében vállalja az életbiztosítási kockázatot.

3.6. A biztosítás – ellenkező kikötés hiányában – az egész világra kiterjed.

3.7. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító törvényi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül ja- vaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igény- bevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

3.8. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének idő- pontjával módosul.

3.9. A biztosító a 3.8. pontban meghatározott tájékoztatásban - a Bit. ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó szabályozásának meg- felelő módon - tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

3.10. A módosító javaslat Szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

3.11. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti- zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

3.12. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

3.13. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító az előző két bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatko- zásában nem gyakorolhatja.

4. A kockázatviselés kezdete, biztosított kora, biztosítási tartam

4.1. A biztosítás kockázatviselésének kezdetén a Biztosított 16-70 éves személy lehet. Lejáratkor a Biztosított életkora nem haladhatja meg a 75. életévet.

4.2. Az alapbiztosítás baleseti halál biztosítási szolgáltatása azon a biztosítási évfordulón, amikor a Biztosított eléri a 65. életévet, megszűnik.

4.3. A Kockázati életbiztosítás, a Baleseti eredetű rokkantságra szóló, és a Baleseti eredetű műtéti térítésre szóló kiegészítő biztosítások szolgáltatásai a Biztosított 16-64 éves koráig választhatók. Ezen kiegészítő biztosítási szolgáltatások a Biztosított 65. életévének betöltését követő biztosítási évfordulóra megszűnnek. A Díjátvállalás munkanélküliség

esetén kiegészítő biztosítás 16-54 éves korig köthető meg, a kiegészítő biztosítás a Biztosított 55. életévének be- töltését követő biztosítási évfordulóra megszűnik.

4.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete (egyúttal a biztosítás technikai kezdete) a biztosítási ajánlat aláírását követő hónap elseje.

4.5. A kockázatviselés megkezdésének feltétele, hogy a Szerződő a szerződés első díját a biztosítónak megfizes- se, továbbá, hogy a biztosítási szerződés létrejöjjön.

4.6. A biztosítási díj akkor tekinthető megfizetettnek, amikor az a biztosító erre rendszeresített számlájára megfelelő azonosí- tási adatokkal, szerződésszámmal beérkezett.

4.7. A Biztosított/Társbiztosított belépési kora a biztosítás technikai kezdetének évszáma és a Biztosított/Társbiztosított sze- mély születési évének különbsége.

4.8. Biztosított/Társbiztosított életkora: A biztosítás technikai kezdetén a Biztosított/Társbiztosított személy belépési kora. A biztosítás tartama alatt a Biztosított/Társbiztosított életkora minden biztosítási évfordulón eggyel nő.

4.9. Biztosítási évforduló minden naptári évben a biztosítás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.

4.10. Biztosítási év az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.

4.11. A biztosítás egész évekre, 5–50 éves tartamra köthető. A biztosító a szerződés lejárata előtt legalább 60 nappal értesíti a Szerződőt a lejárat időpontjáról, és a Szerződő dönthet a szerződés tartamának meghosszabbításáról, amit írás- ban kell kezdeményeznie. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye eltér egymástól, a meghosszabbítást kérő nyilatkozatot a Biztosítottnak is alá kell írnia.

5. Várakozási idő Kockázati kiegészítő életbiztosítás esetén

5.1. A biztosító a kockázati kiegészítő életbiztosítási összeg nagyságától és a Biztosított korától függően kérheti egészségi nyilatkozat kitöltését.

5.2. A biztosító az egészségi nyilatkozat tartalmától, a kockázati kiegészítő életbiztosítási összeg nagyságától, valamint a Biz- tosított életkorától függően a szerződés létrejöttéhez orvosi vizsgálat elvégzését is kérheti. Amennyiben a biztosítási szer- ződés feltétele a leendő Biztosított orvosi vizsgálata, az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. Az alapbiztosítás felmondása esetén a biztosí- tó az orvosi vizsgálat költségét a befizetett díjból levonhatja.

5.3. Ha a biztosítás orvosi vizsgálat nélkül jön létre, a biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától számított hat havi várakozási időt köt ki. Ha a Biztosított e várakozási időn belül meghal, a biztosító a befizetett díjakat visszatéríti, és ez- zel a biztosítás megszűnik.

5.4. A biztosító azonban a kockázati kiegészítő életbiztosítási összeget fizeti ki, ha a Biztosított a várakozási időn belül bekö- vetkezett baleset következtében hal meg.

5.5. Orvosi vizsgálat esetén, amennyiben a biztosító elfogadja az ajánlatot, a biztosítást várakozási idő nélkülinek kell tekinte- ni.

5.6. A biztosító orvosi vizsgálat nélkül is eltekinthet a várakozási időtől, de ezért pótdíjat számíthat fel.

6. Biztosítási összeg

6.1. Az elérési biztosítási összeget a Szerződő a 9. pont figyelembevételével választja meg a szerződés megkötésekor.

6.2. Az elérési biztosítási összeg meghatározásakor a biztosító figyelembe veszi a 8.5. pontban meghatározott kötelező auto- matikus éves díjemelést.

7. Biztosítási esemény az alapbiztosításban

a) a Biztosított életben léte a szerződés lejáratakor (elérés), vagy

b) a Biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező halála, vagy

c) Biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező balesete, melynek következtében a Biztosított a baleset idő- pontjától számítva 1 éven belül meghal, vagy

d) Biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező közlekedési balesete, melynek következtében a Biztosított a közlekedési baleset időpontjától számítva 1 éven belül meghal.

A díjfizetésre vonatkozó szabályok

8. Biztosítási díj

8.1. A biztosítás folyamatos – havi, negyedéves, féléves vagy éves – díjfizetésű lehet. Havitól eltérő díjfizetés esetén a biztosí- tó kedvezményt adhat. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

8.2. A biztosítás első díjrészlete a szerződés létrejöttekor esedékes, a folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

8.3. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, melynél a biztosító figyelembe veszi a Biztosított élet- korát, a biztosítás tartamát, az elérési biztosítási összeget, a haláleseti biztosítási összeget, a kiegészítő biztosítások biz- tosítási összegeit és a díjfizetés gyakoriságát. Az életkor helytelen bevallása esetén a Biztosított valódi korának megfelelő biztosítási összeg kerül kifizetésre a ténylegesen befizetett díj figyelembevételével.

8.4. A Szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafizetését (kivéve a 23. pont szerinti 30 napon belüli felmondás ese- tét), amennyiben a kockázatviselés már megkezdődött.

8.5. Az alapbiztosítási és a kiegészítő biztosítási díj a biztosítási évfordulón kötelezően, automatikusan évente az előző év díjának 3%-ával növekszik. A biztosító az éves díjemelésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki az értesítőt. A biztosító az értékkövetésről a Szerződőt külön nem tájékoztatja, a megemelt díjról küldi ki a díjelőírást. Az értékkövetés esetén a biztosítási összeg a biztosítási díj növelésétől eltérő mértékben változik.

8.6. A Kockázati kiegészítő életbiztosítás díja és maximális biztosítási összege korfüggő (lásd jelen életbiztosítási feltételek 1. számú melléklete). Amennyiben a Biztosított magasabb korcsoportba lép, a biztosítási összeget a biztosító ennek megfe- lelően csökkenti.

8.7. Ha a Szerződő a díjat – díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező – képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni, a Szerződő azonban bizonyíthatja, hogy az korábban érkezett be.

8.8. Ha a Szerződő az első biztosítási díjat a szerződés létrejötte előtt fizeti meg, ezt az összeget a szerződés létrejöttéig a biztosító kamatmentes díjelőlegként kezeli, melyet a biztosítási szerződés létrejötte után a biztosítási díjba beleszámít. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetett első díjat a Szerződőnek 15 napon belül visszafizeti.

9. Minimális biztosítási díj

9.1. Az alapbiztosítás minimális folyamatos díja tartamfüggő, és nagyságát jelen életbiztosítási feltételek aktuális

1. számú melléklete tartalmazza.

9.2. A Szerződő a kiegészítő biztosítás(ok) megkötésekor az életbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében található életkor, minimális és maximális biztosítási összeg(ek) figyelembevételével meghatározza a kiegészítő biztosítás(ok) kezdeti bizto- sítási összegét.

10. A biztosítási díj emelése és csökkentése

10.1. A Szerződő a biztosítási tartam egytizedének, de legalább 2 díjjal fedezett év eltelte után kérheti a biztosítási évfordulóra a biztosítási díj csökkentését vagy az értékkövetés mértékét meghaladó emelését.

10.2. A biztosító a biztosítás díját a mindenkori, 1. számú mellékletben megadott minimális biztosítási díjnál alacso- nyabb összeg alá nem csökkentheti.

10.3. A díjemelés mértéke maximum évi 20% lehet.

10.4. Az értékkövetés mértékét meghaladó díjemelés esetén a biztosító egészségi nyilatkozat kitöltését kérheti a Biztosí- tottól, ennek függvényében a biztosító a díjemelési kérelmet elutasíthatja.

10.5. A Szerződő írásos kérelmének legkésőbb a biztosítási évforduló előtt 30 nappal be kell érkeznie a biztosítóhoz. Ameny- nyiben az írásos kérelem később érkezik be, a biztosító a díjcsökkentési vagy díjnövelési kérelmet csak az azt követő év- fordulóra tudja végrehajtani.

10.6. A biztosítási díj növelése vagy csökkentése esetén az alapbiztosítás biztosítási összege a biztosítási díj növelésétől vagy csökkenésétől eltérő mértékben változik.

11. Rendkívüli díj

11.1. A Szerződőnek lehetősége van a szolgáltatás növelése érdekében rendkívüli díj befizetésére is. A befizetéseket a biztosító elkülönítetten, a rendkívüli díjas számla alszámláin tartja nyilván.

11.2. A rendkívüli díjas számla aktuális összege legkésőbb a szolgáltatással egyidejűleg kerül kifizetésre.

11.3. Ha a Szerződő a folyamatos díjfizetési kötelezettségét nem teljesítette, akkor a biztosító a rendkívüli díjas számla aktuális összegéből a folyamatos díjas tartozását a díjelmaradás időpontjától számított 60. nap után kiegyenlíti, abban az esetben is, ha a rendkívüli díjas számla aktuális összege erre nem nyújt teljes fedezetet.

11.4. A részvisszavásárlás maximális összege a rendkívüli díjas alszámláknak a rész-visszavásárlási hónap első napján képviselt aktuális értéke.

12. Díjfizetés elmaradása

Ha a Szerződő a díjat nem fizeti meg, a biztosító a következményekre történő figyelmeztetés mellett a Szerződőt a felszó- lítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja; a póthatáridő ered- ménytelen elteltével – ha a szerződés még nem rendelkezik pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel – a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. Megszűnés esetén a biztosító elszámol a Szer- ződővel a hatályos jogszabályban meghatározottak szerint. Amennyiben a szerződés rendelkezik pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel, a 25. pontban meghatározottaknak megfelelően díjmentes leszállításra kerül sor.

13. Reaktiválás

13.1. A díjmentesen leszállított szerződés visszaállítására két lehetőség van.

13.2. A szerződés eredeti tartalommal történő visszaállítása:

⯈ Ha a Szerződő a díjmentes leszállítás hatályának napjától számított 6 hónapon belül a teljes díjhátralékot az időará- nyos késedelmi kamattal együtt megfizeti, a díjmentes leszállítás előtti kockázatviselés ezen összeg megfizetését kö- vető nap 0 órájától újrakezdődhet.

⯈ Egy biztosítási szerződés reaktiválását legfeljebb kétszer lehet igénybe venni a biztosítási tartam alatt.

13.3. A szerződés díjfizetésének visszaállítása, a díjhátralék megfizetése nélkül, a tartam meghosszabbításával:

⯈ A szerződés díjfizetésének visszaállítására, legalább 2 díjjal fedezett évet követően díjmentesen leszállított szerződé- sek esetén van lehetőség.

⯈ Ha a Szerződő a díjmentes leszállítás hatályának napjától számított 12 hónapon belül írásban kéri a szerződés díjfize- tésének visszaállítását, a díjmentes leszállítás előtti kockázatviselés az igény biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0 órájától a tartam kivételével, az eredetivel megegyező feltételekkel újrakezdődhet.

⯈ A szerződés díjfizetésének visszaállítása esetén a biztosítás tartama, a díjmentesen leszállított időszak hosszával meg- növekszik.

⯈ A szerződés díjfizetésének visszaállítását a tartam alatt legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.

13.4. A reaktiválás feltétele, hogy biztosítási esemény ez alatt az idő alatt nem következett be, és a díjfizetés elmaradásának időtartama alatt nem történt kockázatnövelő esemény; erről a Biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia.

A hozam-visszajuttatás szabályai

14. A folyamatos díjból képzett díjtartalékra vonatkozó többlethozam-visszajuttatási szabályok

Az Ügyfél által befizetett folyamatos díj egy részéből a biztosító díjtartalékot képez, melynek többlethozamából 80%-ot az Ügyfél többlethozam-jóváírási számláján jóváír.

15. Rendkívüli díjas számlára vonatkozó hozam-visszajuttatási szabályok

15.1. A Rendkívüli díjas számla az Ügyfél által befizetett rendkívüli díjak elhelyezésére szolgál.

15.2. Rendkívüli díjas számlára visszajuttatott hozam az a bruttó hozam, amelyből a biztosító a maximum 1,6 százalékpont költséget még nem vonta le.

15.3. A visszajuttatott hozamból a biztosító éves szinten maximum 1,6 százalékpontot levon a szerződéssel kap- csolatos költségeinek fedezetére, amelyet figyelembe vesz a garantált nettó hozam meghirdetésekor.

15.4. Garantált nettó hozam: A biztosító az évesített nettó hozamot megadott időtartamra (minimum 1, maximum 3 naptári hónapra) előre állapítja meg, és arra garanciát vállal, ez a garantált nettó hozam. Egy hozam-megállapítási időszakra az évesített hozamot a biztosító legkésőbb az előző hozam-megállapítási időszak utolsó munkanapján állapítja meg, és az időszak hosszának megjelölésével közzéteszi a biztosító honlapján:

(xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx/Xxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxx/XxxxxXxxxxx_Xxxxxxxxxxxx) és a postahelyeken. A meghirdetett garan- tált nettó hozam a rendkívüli díjas számlán teljes egészében jóváírásra kerül.

15.5. A hozam jóváírása: a befektetés kezdeti napja a rendkívüli díjnak a biztosító számlájára történő beérkezését követő legkésőbb második nap. A befektetés utolsó napja a biztosítás megszűnését megelőző nap. A biztosító a garantált nettó hozamok jóváírását időarányosan havonta, a hónap végén végzi. Hozamjóváírásra első alka- lommal az adott naptári hónap végén kerül sor a befektetés kezdetekor érvényes garantált nettó hozammal.

15.6. Egy adott időszakra vonatkozó hozam számításának alapja az időszak kezdetekor a rendkívüli díjas számla aktuális ösz- szege.

15.7. A hozam kiszámítása: a biztosító a hozamot az adott hozam-megállapítási időszakra garantált nettó hozam alapján, teljes időszak (hónap) esetén havi, tört időszak (nap) esetén napi kamatozással számítja.

⯈ A havi nettó hozamszámítás módja: az adott időszakra vonatkozó hozamszámítás alapja az időszak kezdetekor a rendkívüli díjas számla aktuális összege. A biztosító egy adott időszakra előre meghirdet egy j éves (nettó) hozam- százalékot, amelyből az adott időszakra kiszámolja a havi hozamot, amelyet a biztosító teljes egészében visszajuttat a Biztosítottaknak. (A havi hozamszázalékot százalékban kifejezve 5 tizedes jegyre kerekítve adja meg a biztosító.)

1

jh = (1+ j)12 —1

⯈ A napi nettó hozamszámítás módja: ha a szerződés az adott naptári hónap t-edik napján megszűnik, akkor arra a hónapra járó törthavi hozam:

j =j ∙ t— 1

ahol n az adott naptári hónap napjainak száma.

h,xxxxxxxx h n

15.8. A biztosító a szerződés tartama alatt minden egyes naptári hónap utolsó napján az adott időszakra a rendkívüli díjas számla előző hónap végi aktuális összegét a garantált nettó hozammal tőkésíti. Az így meghatározott összeg a rendkívüli díjas számla aktuális összege.

15.9. A rendkívüli díjas számla aktuális összege naptári hónapon belül: a rendkívüli díjas számla előző hónap végi aktuális ösz- szege növelve az aktuális naptári hónap alatt a hozamszámítás szerint képződött napi kamatokkal, valamint az adott nap- tári hónapban történt rendkívüli díjas befizetésekkel és csökkentve az adott naptári hónapban történt részvisszavásárlá- sok összegével.

16. A többlethozam-visszajuttatásának végrehajtási folyamata

16.1. A folyamatos díjból képzett díjtartalékon elért hozam és a technikai kamat különbségének legalább 80%-át a biztosító minden naptári évfordulón a biztosítási szerződés többlethozam számláján helyezi el. Többlethozam-visszajuttatásból a többlethozam-számla is részesül. A biztosító a többlethozam-számlán elhelyezett összegre is garantálja az 1,6%-os tech- nikai kamatot, és az e feletti többlethozam legalább 80%-át ugyancsak a többlethozam számlán helyezi el.

16.2. A rendkívüli díjas számla többlethozama: a biztosító minden naptári év végén kiszámítja, hogy a rendkívüli díjas számlán elért hozam, illetve az év során visszajuttatott hozamok milyen viszonyban vannak egymással. Amennyiben a visszajutta- tott hozamok nem érnék el a többlethozam 80%-át, a visszajuttatott hozam és a többlethozam 80%-a közötti különbsé- get a biztosító a többlethozam felosztásának időpontjában érvényben lévő szerződések között, azok rendkívüli díjas számláinak arányában felosztja. A többlethozam felosztását a biztosító az adott naptári év végét követő 6 hónapon belül végzi el. A többlethozamot a felosztás időpontjáig a biztosító az aktuális garantált nettó hozammal kamatoztatja.

16.3. A kiegészítő biztosításokra nem érvényes a többlethozam-visszatérítés.

A biztosítás megszűnése, a biztosító szolgáltatása

17. A biztosítás megszűnése

17.1. Az alapbiztosítási szerződés megszűnik

⯈ a Biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjával,

⯈ a szerződés lejáratakor a lejárat napjával,

⯈ felmondás esetén (3.4. pont és 23. pont),

⯈ a Biztosított hozzájáruló nyilatkozatának visszavonásával (2.2. pont),

⯈ a szerződés visszavásárlásakor (24. pont),

⯈ a 28.3. pont esetében a szankció, korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napjával.

17.2. A kiegészítő biztosítások megszűnnek

⯈ a Szerződő által az évforduló előtt legalább 30 nappal történő felmondás esetén a biztosítási évfordulóra,

⯈ az alapbiztosítás díjmentes leszállítása esetén a díjmentes leszállítás hatályának időpontjára visszamenőleg,

⯈ valamint a 4.3. pontban meghatározott életkorok betöltését követő biztosítási évfordulón megszűnnek.

18. A biztosító szolgáltatása

18.1. A biztosító az alap biztosítás keretében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, a legkorábban bekövetkező ese- mény kapcsán:

a) Elérési szolgáltatás: Ha a Biztosított él a biztosítási tartam lejáratakor, a biztosító kifizeti a többlethozammal nö- velt elérési biztosítási összeget (figyelembe véve a tartam során esetleg bekövetkezett díjmódosításokat), valamint a rendkívüli díjas számla aktuális összegét. A biztosító elérési szolgáltatása kérhető járadék formájában is.

b) Haláleset: a Biztosítottnak a szerződés tartama alatt bekövetkező halála esetén, a biztosítási esemény idő- pontjáig járó havi díjak, a rendkívüli díjas számla és a többlethozam számla aktuális értéke, illetve a túlfizetés ösz- szege kerül kifizetésre a Haláleseti Kedvezményezett számára. Amennyiben a szerződés a biztosítási esemény idő- pontjában díjhátralékkal rendelkezik, úgy annak összege a biztosítási szolgáltatásból levonásra kerül. A haláleseti szolgáltatást a 65 éves kor alatti Biztosított baleseti eredetű halála esetén további 300 000 Ft, a szerződéskötéskor 65 éves és afeletti Biztosított közlekedési baleseti eredetű halála esetén szintén 300 000 Ft növeli. Ha a Biztosított közlekedési balesetből eredő halál miatt hal meg, akkor a fenti összegeken kívül a jelen életbiztosítási feltételek 1. számú mellékletében meghatározott közlekedési baleseti eredetű haláleseti összeget is kifizeti, amennyiben a szer- ződés az ott meghatározott – a biztosítási díj nagyságára vonatkozó – feltételeknek megkötésekor megfelel.

18.2. Járadékszolgáltatás választásának lehetősége az alapbiztosítási szolgáltatás

Ha a Biztosított a szerződés lejáratakor életben van, az Elérési Kedvezményezett írásban igényelheti az egyösszegű eléré- si szolgáltatás helyett a szolgáltatás járadékbiztosítás formájában történő kifizetését. A biztosító a járadék kezdeti össze- gét a járadékbiztosítás létrejöttekor hatályos díjszabás szerint állapítja meg. Ha a Biztosított a járadékszolgáltatás tarta- ma alatt hal meg, a biztosító a járadékbiztosítás aktuális tartalékát fizeti ki a Kedvezményezett részére.

19. A Biztosított kötelezettségei a biztosítási esemény bekövetkezése után

19.1. Betegség vagy baleset esetén mindent meg kell tenni a kár enyhítése érdekében, az akut történésre tekintettel haladékta- lanul szakorvosi segítséget kell igénybe venni, és a szükséges teendők elvégzésében a gyógyító eljárás befejezéséig ké- sedelem nélkül az ellátó intézménnyel együtt kell működni.

19.2. A betegséggel és balesettel foglalkozó hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy a biztosító számára a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos információkat megadják és a káresemény tisztázásában a biztosítóval együttműködjenek.

20. A biztosítási esemény bejelentése

20.1. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül kell a biztosítónak írásban bejelen- teni.

20.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerző- désben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné válnak.

21. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

21.1. Szolgáltatási igény (haláleset, elérés, rész- és teljes visszavásárlás, a kiegészítő biztosítások biztosítási eseményei) bejelentése esetén a biztosító a következő iratok biztosítóhoz történő benyújtását, illetve bemutatását kéri:

⯈ biztosítási szerződés (eredeti ügyfélpéldány),

⯈ szolgáltatási igénybejelentő, kárbejelentő,

⯈ szolgáltatásra jogosult személy adóilletőségi nyilatkozata,

⯈ utolsó díjfizetést igazoló bizonylat (kétség esetén),

⯈ a szolgáltatásra jogosult személy személyazonosságának igazolására alkalmas iratok:

- személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány (az érvényességet igazoló rész is) és

- lakcímkártya.

21.2. Haláleseti szolgáltatás esetén a 21.1. ponton túl az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

⯈ halotti anyakönyvi kivonat, boncolási jegyzőkönyv,

⯈ az elhunytat utolsóként kezelő orvostól származó részletes orvosi bizonyítvány, vagy – ha ilyen kezelésre nem került sor – más olyan orvosi vagy hatósági bizonyítvány, mely tartalmazza a halál okát, valamint a Biztosított halálát okozó betegség kezdetének időpontját és lefolyását, illetőleg a halál körülményeit,

⯈ halottvizsgálati bizonyítvány,

⯈ háziorvosi igazolás, mely tartalmazza a halált okozó betegségek diagnosztizálásának pontos időpontját,

⯈ a Haláleseti Kedvezményezett jogosultságának igazolására alkalmas iratok, amennyiben nem jelöltek Haláleseti Ked- vezményezettet vagy érvénytelen a Haláleseti Kedvezményezett jelölése,

- jogerős hagyatékátadó végzés / öröklési bizonyítvány,

- jogerős gyámhatósági határozat,

⯈ a Haláleseti Kedvezményezett sajátkezű aláírással ellátott nyilatkozata a kifizetésre vonatkozóan,

⯈ külföldön bekövetkezett halál esetén a külföldi hatóság által kiállított hiteles irat hitelesített magyar fordítása,

⯈ hatósági (szabálysértési vagy büntető) eljárás indulása esetén az eljárást lezáró határozat, ezen határozat rendelke- zésre állásának hiánya azonban a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.

A biztosító szolgáltatásának feltétele lehet, hogy a Haláleseti Kedvezményezett, amennyiben a mindenkori hatályos jog- szabályok lehetővé teszik:

⯈ mentse fel az érintett orvosokat, az egészségügyi intézményeket és hatóságokat titoktartási kötelezettségük alól a biz- tosítóval szemben, annak érdekében, hogy a biztosító a biztosítási eseménnyel összefüggő információkat az orvosok- tól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól – akik, illetve amelyek a Biztosítottat kezelték, vizsgálták – a kért fel- világosításokat, orvosi jelentéseket és dokumentumokat beszerezze, illetve

⯈ járuljon hozzá, hogy a Biztosított tisztázatlan halála esetén a holttestet a biztosító megvizsgáltassa, szükség szerint a boncolását és exhumálását elvégeztesse.

21.3. A Biztosított közlekedési baleseti eredetű halála esetén a 21.2. pontban felsoroltakon túl az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

⯈ baleseti jegyzőkönyv,

⯈ a rendőrségi határozat másolata,

⯈ véralkohol-vizsgálati eredmény (amennyiben készült),

⯈ a közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyve (amennyiben a közlekedési vállalat járműve a baleset- ben közrehatott).

21.4. A szerződés visszavásárlása, a rendkívüli díjak rész-visszavásárlása esetén a 21.1. ponton túl az alábbi dokumen- tum benyújtása/bemutatása szükséges:

⯈ írásos visszavásárlási kérelem; amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye eltér, mindkét félnek alá kell írnia a kérelmet.

21.5. A Baleseti eredetű rokkantság kiegészítő biztosítás szolgáltatásának igénybevételéhez a 21.1. ponton túl az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

⯈ a baleseti rokkantság mértékét megállapító orvosszakértői szakvélemény,

⯈ a baleset kapcsán készült rendőrségi vagy hatósági jegyzőkönyv másolata,

⯈ a Biztosított kórházi ellátását igazoló kórházi dokumentáció, zárójelentés.

21.6. A Baleseti eredetű műtéti térítés kiegészítő biztosítás szolgáltatásának igénybevételéhez a 21.1. ponton túl az alábbi dokumentumok benyújtása szükséges:

⯈ a műtéti leírás,

⯈ a kórházi zárójelentés és a műtéttel összefüggő orvosi dokumentumok,

⯈ a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egyéb orvosi dokumentumok.

21.7. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Biztosított rokkantságának mértékét vagy a műtét szükségességét a bizto- sító orvosszakértőjével ellenőriztesse, és megfelelő orvosszakmai indokolás mellett azt felülbírálja. Vitás esetekben a Biz- tosítottnak joga van orvosszakértői bizottság felállítását kérni. A bizottság egyik tagját a biztosító, a másik tagját a Bizto- sított vagy annak képviselője, harmadik tagját pedig a biztosító és a Biztosított vagy képviselője közösen jelölhetik meg. A szolgáltatási igény elbírálása során a biztosító kérheti további orvosi vizsgálat elvégzését. A vizsgálatok lefolytatásának kezdeményezésére és azok elvégzésére a biztosító által megbízott orvos jogosult. A biztosító beszerezhet továbbá egyéb iratokat, melyek a biztosítási esemény és a jogosultság tisztázásához szükségesek. Minden olyan adatszerzés költsége, amely a biztosítási esemény tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, azt a felet terheli, aki érdekeit érvényesíteni kí- vánja.

21.8. A 21.1. - 21.6. pontokban felsorolt dokumentumok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a biztosítási szerződés telje- sítését igénylő fél azon jogát, hogy a biztosítási esemény bekövetkezését és az elszenvedett kár mértékét a bizonyítás ál- talános szabályai szerint egyéb dokumentumokkal is igazolja.

21.9. A fenti iratok beszerzésének költségei azt terhelik, aki a biztosítóval szemben az igényét érvényesíti. A Biztosítottnak vagy a Kedvezményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt iratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének bizonyításához.

22. A szolgáltatás kifizetése

22.1. A biztosító teljesítése a szolgáltatás jogosságának és összegszerűségének elbírálásához szükséges valamennyi szüksé- ges iratnak a biztosítóhoz való beérkezése után legkésőbb 15 napon belül történik.

22.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat a felhívás ellenére nem, vagy ismételten hiányosan nyújtot- ták be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg a rendelkezésre álló dokumentum alapján bírálja el.

22.3. Késedelmes kifizetés esetén az esedékes biztosítási összeg után a biztosító a törvényben előírt késedelmi kamatot fizeti.

22.4. A szolgáltatás kifizetésének módja (banki átutalás, postahelyi kifizetés, lakcímre történő utalás) szerint a biztosító a jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében felsorolt költségeket vonja le a szolgáltatás értékéből.

Az ügyfél jogai és kötelezettségei a szerződés tartama alatt

23. Felmondás

23.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül tájékoztat- ja a Szerződőt a biztosítási szerződés létrejöttéről.

23.2. A biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatójában köteles a szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy Szerződőt tájékoztatni, hogy az életbiztosítási szerződést a tájé- koztató kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal, indoklás nélkül azonnali hatállyal fel- mondhatja. A Szerződőt a 30 napon belüli felmondási jog nem illeti meg, amennyiben az életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg, illetve hitelfedezeti életbiztosítási esetén. A Szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető 30 napon belüli felmondási jogról.

23.3. A Szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 30 napon belül a Szerződő által a biztosí- tási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. A szerződés 30 napon be- lüli felmondása esetén a biztosító a Szerződő által befizetett folyamatos díjból az éves díj huszonnegyedét, maxi- mum azonban 3 000 Ft-ot a szerződés létrejöttével kapcsolatosan felmerült adminisztrációs költségeire, és ezen túlmenően jelen életbiztosítási feltételek aktuális 1. számú mellékletében megjelenített kifizetési költséget levon. Amennyiben a szerződés létrejöttéhez orvosi vizsgálatra is szükség volt, a biztosító ennek költségét is visszatarthatja, il- letve a Szerződővel az orvosi vizsgálat díját megfizettetheti.

23.4. A Szerződő – ha az első évi biztosítási díj megfizetésre került – az életbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára felmondhatja (rendes felmondás). A biztosító az évfordulóra történő rendes felmondás esetén a visszavásárlási összeget fizeti ki és ezzel a szerződés megszűnik (24. pont).

23.5. A kiegészítő biztosításokat a Szerződő, biztosítási évfordulóra, évforduló előtt legalább 30 nappal felmondhatja.

24. Visszavásárlás

24.1. A Szerződőnek az alapbiztosításra vonatkozó visszavásárlási igényét írásban kell a biztosító számára eljuttatni.

24.2. A Szerződő visszavásárlási joga a 30 napos felmondási időt követően nyílik meg. A visszavásárlási igény bejelentése ese- tén a biztosító kockázatviselése a visszavásárlási kérelemnek a biztosító tudomására jutását követő nap 0 órájától meg- szűnik.

24.3. A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetében a szerződés felmondásakor a biztosító a kockázati díjakkal csökkentett folyamatos díjakra visszavásárlási összeget számol az utolsó díjjal rendezett időszakot követő hónap első napjára. A jelen életbiztosítási feltételek 4. számú mellékletében található táblázat a minimális visszavásárlási össze-

geket a visszavásárlás időpontjáig a kockázati díjjal csökkentett befizetett folyamatos díj százalékában adja meg a biztosí- tási évfordulók időpontjára.

24.4. Visszavásárlás esetén a 24.3. pontban meghatározott összeget növeli a rendkívüli díjas számla és a többlethozam számla aktuális értéke. Az így számított összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott módon és mértékkel növelten, az egyéb közterheket és a fennmaradó összeget kifizeti a Szerződőnek.

24.5. A visszavásárlással megszűnt szerződés nem reaktiválható.

25. Díjmentes leszállítás

25.1. A díjfizetés elmaradása esetén vagy a Szerződő írásbeli kérésére a Szerződő mentesül a további díjfizetés alól a szerződés megszűnéséig vagy a díjfizetés visszaállításáig (ld.: 13. pont). A díjmentes leszállítás abban az esetben lehetséges, ha a díjmentes leszállítás hatályának időpontjára az alapbiztosítási szerződés pozitív értékű díjmentesen leszállított biztosítási összeggel rendelkezik. A baleseti halálra szóló- és a kiegészítő biztosítások szolgáltatásai a díjmentes leszállítás hatályával megszűnnek.

25.2. A díjmentes leszállítás a biztosítási összeg csökkentését jelenti olyan összegre (Díjmentesen leszállított biztosítási ösz- szeg), amelynek jövőbeli teljesítésére a biztosításnak a díjmentesítés hatálya időpontjában érvényes visszavásárlási érté- ke fedezetet nyújt. A 30 napos felmondási időt követően, ha a díjmentesen leszállított biztosítási összeg pozitív értékű, a díjmentes leszállítás történhet a Szerződő írásbeli kérelmére, vagy díjfizetés elmaradás esetén.

25.3. Azt az alapbiztosítási szerződést, mely rendelkezik pozitív díjmentesen leszállított értékkel és a folyamatos díjak több mint 90 napos elmaradásban vannak, és amelyeknél a rendkívüli díjak összege nem nyújt fedezetet az esedékes díjra, vagy a rendkívüli díjas számláról történő átvezetés az ügyfél nem kéri valamint a Szerződő nem kapott a díjfizetésre halasztást, a biztosító automatikusan díjmentesen leszállítja. A díjmentes leszállítás az utolsó díjjal rendezett időszakot követő hónap első napjával történik. A Szerződő e jogkövetkezmény helyett választhatja a szerződés visszavásárlását vagy rendes fel- mondását a biztosítóhoz a díjesedékességtől számított 45 napon belül beérkező írásbeli kérelmével.

25.4. A díjmentes leszállítás időpontjától a Szerződőt díjfizetési kötelezettség nem terheli, azonban a szerződésre továbbra is fizethet rendkívüli díjat.

25.5. A díjmentesen leszállított alapbiztosításra is vonatkoznak a befektetések többlethozamából történő részesedés szabályai.

25.6. A díjmentesen leszállított alapbiztosítás visszavásárolható, ebben az esetben a biztosító a díjtartalékot és a 24.4. pontban meghatározott összegeket fizeti ki.

25.7. A díjmentesen leszállított szerződés, biztosítási esemény bekövetkeztekor a díjmentesen leszállított biztosí- tási összeget fizeti ki.

26. Közlési és változás-bejelentési kötelezettség

26.1. A Szerződő és a Biztosított köteles a szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismer vagy ismernie kell.

26.2. A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség a Szerződőt és a Biztosítottat egyaránt terheli.

26.3. A Szerződő köteles a szerződés tartama alatt a Szerződő, a Biztosított és a Kedvezményezettek alábbi adatai- ban bekövetkező változásokat 8 munkanapon belül írásban bejelenteni:

⯈ lakcím,

⯈ levelezési cím,

⯈ személyi adatok,

⯈ adóilletőség,

⯈ foglalkozás (Biztosított),

⯈ rendszeresen űzött sporttevékenység (Biztosított).

26.4. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő bizonyítja, hogy:

⯈ a biztosító az elhallgatott, be nem jelentett körülményt ismerte,

⯈ a közlés elmaradása sem a Szerződőnek, sem a Biztosítottnak nem róható fel,

⯈ az elhallgatott vagy nem a valóságnak megfelelően közölt körülményt a biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében,

⯈ a biztosítási szerződés megkötése illetve a közlési- vagy változás-bejelentési kötelezettség keletkezése óta 5 év már eltelt.

A biztosító szolgáltatás alóli mentesülése, kizárások

27. Mentesülés

A biztosító mentesül a baleseti eredetű halálra szóló biztosítási összeg kifizetése alól, és a visszavásárlás esetére érvényes (a 24. pontban meghatározott) összeget fizeti ki, ha bizonyítja, hogy

⯈ a Biztosított a Kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeget az örökösöknek fizeti meg, a Kedvezményezett abból nem részesül- het, vagy

⯈ a biztosítási eseményt a Biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, így különösen:

- ittas (0,8 ezrelék véralkoholszint vagy a felett) vagy kábítószer alkalmazásának hatása alatti állapotá- val közvetlen összefüggésben bekövetkező biztosítási esemény,

- jogosítvány nélküli járművezetés közben bekövetkező biztosítási esemény, vagy

⯈ a Biztosított halála a Biztosított vagy a Szerződő szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be.

28. Kizárások

28.1. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a Szerződő nem áll semmilyen

⯈ az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

⯈ az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jog- szabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós lis- tát is.

28.2. A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan Biztosítottat, Kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

28.3. A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a Szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a 28.1. pont szerinti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatá- lya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom ha- tályba lépésének napja.

28.4. A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

28.5. Nem minősülnek balesetnek, ezért a baleseti eredetű haláleseti biztosítási összeg nem kerül kifizetésre a balesettel közvetlen összefüggésbe nem hozható:

⯈ bakteriális vagy vírusfertőzések,

⯈ foglalkozási betegség (ártalom),

⯈ megfagyás, napszúrás, hőguta,

⯈ a Biztosított fegyveres szolgálata során, a fegyverviselésével, fegyverhasználatával és ezekkel összefüg- gésben álló események esetén.

28.6. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből az alábbi eseményekből eredő baleseteket:

⯈ háborús, polgárháborús események, felkelés, zavargás, lázadás,

⯈ radioaktív vagy ionizáló sugárzás (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést),

⯈ nukleáris energia folytán bekövetkezett balesetek,

⯈ terrorcselekmények.

28.7. A biztosító kizárja a szolgáltatásából az elme- és tudatzavarban bekövetkezett baleseteket, ha azok a Biztosí- tott alkohol, kábítószer, vagy gyógyszerek miatti lényeges korlátozottsága miatt következtek be; ezekben az esetekben a biztosító a visszavásárlás esetére érvényes (a 24. pontban meghatározott) összeget fizeti ki.

28.8. A biztosító kizárja a szolgáltatásából, ha a baleseti eredetű halál biztosítási esemény akrobaták, cirkuszi ál- latápolók, állatszelídítők, hegyimentők, hegyivezetők, kaszkadőrök, kommandósok, mélytengeri búvárok, pénzszállítók, pirotechnikusok, robbantómesterek, robbantómunkások, tűzszerészek, rendőrök, testőrök ese- tében azok foglalkozásával összefüggésében következik be.

28.9. A biztosító kizárja a szolgáltatásából, ha a baleseti eredetű halál biztosítási esemény bekövetkezésére veszé- lyes sportok, különösen az autó-motorsport versenyek (tesztedzés, rally-verseny), szikla- és hegymászás, barlangászat, mélytengeri búvárkodás, repülős sportok, snowboard, ejtőernyős ugrások, siklóernyőzés, vad- vízi evezés, rafting következtében kerül sor.

28.10. Nem köthető kiegészítő biztosítás, ha a Biztosított:

⯈ testi fogyatékosságban vagy betegségben szenved, krónikus vesedializált beteg, súlyos betegségen vagy műtéten esett át, és ennek a baleseti eseményekre kihatása lehet. Ezen betegségek, műtétek a követke- zők: szív- és érrendszeri betegségek, a gerincoszlop és a gerincvelő sérülései, betegségei, a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, valamint az ideg- és elmebetegségek, illetve a felsorolt betegségek következményeként fellépő ájulás, szédülés, erő- sen korlátozott látás (8 dioptriától);

⯈ a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz (NRSZH), a Rehabilitációs Hatósághoz vagy ezek minden- kori jogelődjéhez vagy jogutódjához nyújtott már be igénybejelentést csökkent vagy megváltozott mun- kaképesség elbírálásához, vagy ilyen ellátásban részesül.

28.11. A biztosító kizárja szolgáltatásából kiegészítő biztosítások kötése esetén azokat, a biztosítási eseményeket, melyeknek bekövetkezése a Biztosított veszélyes foglalkozásának következménye. A veszélyes foglalkozáso- kat a biztosító jelen feltételek 2. számú mellékletében határozza meg.

28.12. A biztosító kizárja szolgáltatásából kiegészítő biztosítás kötése esetén a Biztosított által végzett veszélyes sportok következményeként bekövetkező biztosítási eseményeket. A biztosító jelen feltételek 3. számú mel- lékletében határozza meg a veszélyes sportokat.

28.13. Amennyiben a fentiek valamelyike teljesül, a biztosítási összeg helyett a visszavásárlási összeg kerül kifize- tésre.

Adatkezelési, ügyfélazonosítási szabályok

29. Biztosítási titok

29.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a bizto- sítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biz- tosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelé- sek megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

29.2. Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, vagy a viszontbiztosító a csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

29.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

29.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 29.1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

29.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

29.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során el- járó bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgá- lattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót a törvényben meghatározott körben nyilat- kozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi állam- igazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartás- ban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint - az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egy- más közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá - a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján - a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, to- vábbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében - ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelke- zik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal - a harmadik or- szágbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló mi- niszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályo- zott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpoliti- káért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intéz- ménnyel

szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi ren- delkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CXXXVII. törvényben (továbbiakban: „Hpt.”) meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli meg- kereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, és az adatkérés célját.

29.7. A biztosító, vagy viszontbiztosító a 29.5., 29.6., 29.7., 29.12., 29.14. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

29.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyo- mozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi- choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegy- verrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer ké- szítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelenté- sének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegy- verrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel

van összefüggésben.

29.9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

29.10. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

29.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

29.12. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiz- tosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha - az adatalany hozzájárulásának hiányában - az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önren- delkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv) 8. § (2) be- kezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

29.13. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbí- tásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

29.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, az adatok átadását a biztosító, viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság kö- zötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem mi- nősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt foglalt rendelkezések teljesítése ér- dekében történő adatátadás.

29.15. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egész- ségi állapotra vonatkozó adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év el- teltével törölni kell.

29.16. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 29.6. b), f) és j) pontjai, illetve 29.8. pont alapján végzett adatto- vábbításokról.

29.17. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jog- viszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

29.18. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, amed- dig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

29.19. A biztosító, viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

29.20. A Bit alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

29.21. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

29.22. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények mó- dosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a bizto- sító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA- törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

30. A biztosítási titokra és az üzleti titkokra vonatkozó közös szabályok

30.1. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszontbiztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

30.2. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvános- ságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó - az Infotv.-ben meghatározott - adatszolgáltatási kötelezettség ese- tén.

30.3. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

31. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek

31.1. A FATCA-törvény szerinti, e törvény hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi a FATCA- törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban ezen alcím tekintetében együtt: Számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás 1. Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban ezen alcím tekintetében: illetőségvizsgálat).

31.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja

31.3. a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

31.4. b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről,

31.5. c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.

31.6. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.

32. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek

32.1. Az Aktv. szerinti, a Bit hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban: intézmény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/X. xxxxxx szerinti Pénzügyi Számla vonatkozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számlatulaj- donos és Xxxxxxxx (továbbiakban együtt: Számlatulajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányuló vizsgálatot (továbbiakban: illetőségvizsgálat).

32.2. Az intézmény a Számlatulajdonost az illetőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyisége- iben kifüggesztett hirdetmény útján vagy - ha az lehetséges - elektronikus úton tájékoztatja

32.3. a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,

32.4. b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettségéről.

32.5. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számí- tott harminc napon belül írásban - ha az lehetséges elektronikus úton - tájékoztatja.

33. Veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

33.1. A biztosító (megkereső biztosító) - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a Bit biztosítási titokra megfogalmazott szabályok szerint, a biztosítási termék sajá- tosságainak a figyelembevételével - kezelt és a 33.3. pontban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a meg- kereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

33.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott meg- felelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megke- reső biztosítónak.

33.3. A megkereső biztosító a Bit 1. melléklet A) rész 1.2. pontjában, továbbá 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó ada- tokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 1. melléklet A) rész 1.2. pontban továbbá a 2. mel- lékletben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos - biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

33.4. A 33.1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyo- ni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megke- resés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító felelős a 33.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

33.5. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti.

33.6. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges, az adatkezelés 33.5. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

33.7. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

33.8. A megkereső biztosító a 33.1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

33.9. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító - a 33.5.-33.7. pontokban meghatározottakra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tá- jékoztatni a kérelmezőt.

33.10. A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 33.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

33.11. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

Kockázati kiegészítő életbiztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény, a Biztosítottnak a kockázatviselés időszaka alatt bekövetkező halála

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a haláleset napján aktuális biztosítási összeget fizeti ki. A kifizetéssel a biztosítás megszűnik.

2.2. Amennyiben a Biztosított él a biztosítási tartam lejáratakor, a kiegészítő biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

Baleseti eredetű rokkantság esetére szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. Biztosítási esemény

Baleseti eredetű rokkantság biztosítási eseménynek minősül, ha szakorvosi irattal bizonyítást nyer, hogy a kockázatvise- lés időszaka alatt bekövetkező baleset eredményeképpen a Biztosított olyan igazolható, heveny módon bekövetkező ana- tómiai károsodást szenved, mellyel okozati összefüggésben a baleset napjától számított egy éven belül a biztosító nyilvá- nos rokkantsági táblázatában foglaltak szerint végleges egészségkárosodást szenved.

2. A biztosító szolgáltatása

2.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a rokkantsági táblázatban foglalt, a rokkantsági mértéknek megfelelő szolgáltatást fizet. A biztosító csak a 25%-os vagy azt meghaladó végleges rokkantság esetén nyújt szolgáltatást.

2.2. Az állandósult baleseti kár mértékének megállapításakor a Magyar Biztosítók Szövetsége (a továbbiakban: MABISZ) Bal- eseti Sebészeti Orvos Szakértői Útmutatóban foglalt alapelveket és mértékeket kell irányadónak tekinteni.

2.3. A rokkantság fokát a következő táblázat iránymutató jelleggel tartalmazza:

Testrészek egészségkárosodása	Térítés mértéke
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egy szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Egyoldali felkar csonkolása	65%
Egyoldali comb csonkolása	60%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Agyzúzódás utáni állapot, súlyos maradványtünetekkel és folyamatos ápolási igénnyel	100%
A nyaki, háti, ágyéki gerincvelő sérülése állandósult bénulással	70-100%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Hüvelykujj elvesztése	15%
Mutatóujjak elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	2%

2.4. A táblázatban nem rögzített szervek vagy testrészek elvesztése, funkciócsökkenése esetén a biztosító orvosszakértője állapítja meg, hogy a Biztosított normál testi teljesítőképessége milyen mértékben csökkent.

2.5. Az előzőekben megadott egészségkárosodási százalékos szolgáltatások összegződhetnek, a biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási összeg.

2.6. Ha a baleset következtében a Biztosított 1 éven belül meghal, a rokkantsági szolgáltatás nem igényelhető, a már kifizetett rokkantsági kártérítés a haláleseti összegből levonásra kerül.

2.7. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a Biztosítottnak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 2 évig, évenként a rokkantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha az új felülvizsgálat ma- gasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít.

2.8. Maximális térítés a tartam alatt a baleseti eredetű rokkantsági összeg 100%-a.

Baleseti eredetű műtéti térítésre szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. Értelmező rendelkezések

1.1. Műtétnek számít a gyógyító, helyreállító vagy megelőző célú orvosi beavatkozás, amely a testszövetek összefüggését manuálisan, orvosi eszközök segítségével megváltoztatja. Jelen különös feltételek értelmében csak azok a műtétek ké- peznek biztosítási eseményt, amelyek ok-okozati összefüggésben állnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező bal- esetekkel. A műtétek besorolása a MABISZ Orvosi Tagozata által készített lista alapján történik. A részletes lista a biztosító honlapján megtekinthető.

1.2. Nem térített műtéteknek tekinti a biztosító a MABISZ Orvosi Tagozata által készített lista 0-ás, 4-es, 4,5-ös és 5-ös csoportjaiba besorolt műtéteket.

1.3. Kis műtéteknek tekinti a biztosító a MABISZ Orvosi Tagozata által készített lista 3. csoportjába sorolt műtéteket.

1.4. Közepes műtétnek tekinti a biztosító a MABISZ Orvosi Tagozata által készített lista 2. csoportjába sorolt műtéteket.

1.5. Xxxx műtéteknek tekinti a biztosító a MABISZ Orvosi Tagozata által készített lista 1. csoportjába sorolt műtéteket.

1.6. A gyógykezelés olyan, az ÁNTSZ engedélyével rendelkező gyógyintézetben történhet, ahol az orvostudomány által elfo- gadott vizsgálati és kezelési módszerek alkalmazására a szakmai szabályok betartása mellett kerül sor.

1.7. Kórháznak minősülnek Magyarországon az Egészségügyi ellátórendszer működéséért mindenkor felelős hatóság és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, vagy ennek mindenkori utódja által elfogadott és nyilvántartott kórhá- zak és klinikák, amelyek állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt állnak. Jelen életbiztosítási feltételek szempontjából nem minősülnek kórháznak az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, központok és a szanatóriumok, szociális otthonok és azok beteg- osztályai, a gyógyfürdők, az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, valamint az egyébként kórháznak minősü- lő intézmények ilyen jellegű osztályai.

1.8. Új biztosítási eseménynek minősülnek az olyan balesetek és azok közvetlen következményei, amelyek szakorvosi meg- ítélés alapján időben és térben jól elhatárolhatók korábbi és későbbi biztosítási eseményektől és azok következményeitől.

2. Biztosítási esemény

A Biztosítotton végrehajtott, a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező baleset következményeként kórházban elvégzett műtét(ek).

3. Kizárások

A biztosító kockázatviselése PostaMozaik Megtakarítás életbiztosítási feltételek 1.2. pontjában felsoroltakon túl nem terjed ki

⯈ a biztosítási szerződés kockázatviselése előtt bekövetkezett balesetek miatt szükséges bármilyen műtétre, valamint

⯈ a nem baleseti eredetű kozmetikai jellegű műtétekre.

4. A biztosító szolgáltatása

A biztosító az egyes műtéti csoportokba sorolt beavatkozások esetén a baleseti eredetű műtéti térítésre szóló biztosítási összegnek

⯈ nem térített műtétek esetén 0%-át,

⯈ kis műtétek esetén 50%-át,

⯈ közepes műtétek esetén 100%-át,

⯈ nagy műtétek esetén 200%-át

téríti meg a Biztosított részére. A biztosító egy biztosítási időszakon belül legfeljebb a választott biztosítási összeg kétsze- resét, azaz a biztosítási összeg 200%-át fizeti ki.

Díjátvállalás munkanélküliség esetén kiegészítő biztosítás különös feltételei

1. Értelmező rendelkezések

1.1. Munkaviszony: a munkáltató és alkalmazásában álló természetes személy (munkavállaló, közalkalmazott, köztisztviselő, kormánytisztviselő) között munkavégzésre irányuló szerződés alapján létrejövő jogviszony. Munkaviszony alatt a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a közalkalma- zottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, illetve a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, legalább heti 36 órás jogviszonyokat kell érteni.

1.2. Munkanélküliség: a munkaviszonynak a Biztosított önhibáján kívüli megszűnése. A munkaviszony megszűnése nem számít önhibán kívülinek, amennyiben a megszüntetést bármilyen formában a Biztosított kezdeményezi, akár egyoldalú- an, akár a munkáltatóval közösen. A munkanélküliséget az illetékes Munkaügyi Központ álláskeresőként való nyilvántar- tásba vételét igazoló írásos határozatával kell igazolni. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Biztosított álláskeresési járadékra, ill. álláskeresési segélyre válik jogosulttá.

1.3. Várakozási idő: a szerződés kezdetétől vagy az előző biztosítási szolgáltatás végétől számított három hónap; ha ezen időszak alatt válik a Biztosított munkanélkülivé, a biztosító nem nyújt szolgáltatást, nem vállalja át a biztosítás díját.

1.4. Önrész: munkanélkülivé válás esetén a Biztosított álláskeresési járadékra való jogosultságának első napjától számított 30 nap. Ezen időszak alatt a díjátvállalás még nem kezdődik el.

2. Nem lehet a kiegészítő biztosítás Biztosítottja

a 28.1. pontban kizártakon túl az a személy,

⯈ aki nem rendelkezik állandó magyarországi lakcímmel,

⯈ aki nem rendelkezik legalább 9 hónapja munkáltatónál folyamatos és határozatlan időtartamú, legalább heti 36 órás munkaviszonnyal,

⯈ aki saját vagy közeli hozzátartozójának alkalmazottja,

⯈ akinek a munkáltatója a biztosítási szerződés aláírása előtt akár írásban akár szóban (rendes, rendkívüli felmondás vagy közös megegyezés útján) kezdeményezte a munkaviszony megszűnését,

⯈ aki regisztrált munkanélküli, keresőképtelen (betegállományban van),

⯈ aki a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz (a továbbiakban: NRSZH), a Rehabilitációs Hatóság- hoz vagy ezek mindenkori törvényes elődjéhez vagy utódjához nyújtott már be igénybejelentést csök- kent vagy megváltozott munkaképesség elbírálásához, vagy ilyen ellátásban részesül,

⯈ akit az Országos Orvosszakértői Intézet, illetve az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet vagy az NRSZH a kockázatviselés kezdetét megelőzően véleményezett, és ezen intézetnél új vagy régi megváltozott munkaképességű személyként tartanak nyilván,

⯈ aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosult- ságot megszerezte.

3. Biztosítási esemény

3.1. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a Biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt a kockázatviselés kezde- téhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanélkülivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

3.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a Biztosított álláskeresőként történő regisztrálásának időpontja.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. A biztosító a várakozási idő leteltét és a 30 napos önrész végét követően a Biztosított munkanélküliségének időtartamára, de legfeljebb 6 hónapra a biztosítás díját átvállalja.

4.2. A biztosító a jelen kiegészítő biztosítás teljes tartama alatt maximum két biztosítási eseményre térít.

4.3. A várakozási idő és az önrész időszaka a biztosítási eseményt követően újrakezdődik.

5. A kiegészítő biztosítás megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnésének esetén túl a kiegészítő biztosítás megszűnik a Biztosított 55. életévének betöltését követő biztosítási évfordulón, illetve a Biztosított nyugdíjazásakor, ideértve a megváltozott munka- képesség miatti nyugdíjazást is.

6. Szolgáltatási igény bejelentése

6.1. A szolgáltatási igényt írásban, 8 munkanapon belül kell bejelenteni a biztosítónak. A szolgáltatási igény benyújtásához a

21.1. pontban szabályozottakon túl a következő iratokat kell csatolni:

⯈ Xxxxxx érdemlő igazolás arról, hogy a Biztosított az ajánlat aláírásának időpontjában a biztosítási feltételekben leírtak- nak megfelelő munkaviszonnyal rendelkezett.

⯈ A munkaviszony megszűnéséről szóló dokumentumok.

6.2. Az illetékes Munkaügyi Központnak a Biztosított álláskeresőként való nyilvántartásba vételét igazoló írásos határozata. A szolgáltatás megkezdését követően a Biztosítottnak havonta be kell mutatnia a biztosító számára az álláskeresési járadék vagy a segély folyósítását igazoló eredeti bankszámlakivonatot vagy az eredeti postai utalványt.

6.3. Ha a Biztosított az előző pontban felsorolt igazolásokat nem adja be, akkor a biztosító a szolgáltatását megszünteti.

6.4. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást, amennyiben az elmaradt dokumentumok bemutatásra kerül- nek. A Biztosított hibájából történő késedelmes térítés esetén a biztosítót egyéb kötelezettség nem terhel.

1. számú melléklet Érvényes 2017. január 1-től

Minimális havi díjak a tartam függvényében (ki-

Tartam (év)	Minimális havi díj (Ft)
5-9	12 500
00-00	00 000
15-19	8 500
20 és a felett	6 000
Minimális rendkívüli díj	50 000

egészítő biztosítások nélkül): Rendkívüli díj rész-visszavásárlása:

Részvisszavásárlás minimális ösz- szege	50 000 Ft
Részvisszavásárlás költsége	350 Ft / alkalom

Éves díj huszonnegyede, legfeljebb 3 000 Ft.

30 napon belüli felmondás adminisztrációs költsége:

A kiegészítő biztosítások biztosítási összegei és biztosítási díjai:

A kockázati kiegészítő életbiztosítás, a Baleseti eredetű rokkantság esetére szóló és a Baleseti eredetű műtéti térítésre szóló kiegészítő biztosítási kockázatoknál a minimális biztosítási összeg a maximális biztosítási összegig tetszőleges egész számmal többszörözhető. A díj és a biztosítási összeg ugyanolyan arányban változik.

a) A kockázati kiegészítő életbiztosítás:

Biztosított életkora (év)	Minimális kezdeti bizto- sítási összeg	Maximális kezdeti biztosítási összeg	Havi díj
16-39	100 000 Ft	2 000 000 Ft	30 Ft/100 000 forintonként
00-00	000 000 Ft	1 000 000 Ft	75 Ft/100 000 forintonként
00-00	000 000 Ft	500 000 Ft	300 Ft/100 000 forintonként

b) Baleseti eredetű rokkantság esetére szóló és a Baleseti eredetű műtéti térítésre szóló kiegészítő biztosítások:

Kiegészítő biztosítás	Biztosított életkora (év)	Minimális kezdeti biztosítási összeg	Maximális kezdeti biztosítási összeg	Havi díj
Baleseti eredetű rokkantság	16-64	1 000 000 Ft	3 000 000 Ft	100 Ft/ 1 000 000 forinton- ként
Baleseti eredetű műtéti térítés	00-00	00 000 Ft	200 000 Ft	75 Ft/50 000 forintonként

c) Díjátvállalás munkanélküliség esetén kiegészítő biztosítás díjának számítási módja: (az alapbiztosítás havi díja + a kiegészítő biztosítások havi díja) x 0,09

Közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összege:

Ha a szerződéskötéskor érvényes éves díj és szerződéskötéskor teljesített rendkívüli díjfizetések összege legalább

1 000 000 Ft, a biztosító díjfüggő közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összeget nyújt, melynek összege min- den megkezdett 10 000 000 Ft szumma díjra 1 000 000 Ft. Például:

Szerződéskötéskor érvényes folyamatos éves díj és szerződéskötéskor befizetett rendkívüli díj összege	Közlekedési baleseti eredetű haláleset biztosítási összege
72 000– 999 999 Ft	0 Ft
1 000 000 Ft – 9 999 999 Ft	1 000 000 Ft
10 000 000 Ft- 19 999 999 Ft	2 000 000 Ft

Kifizetési költségek:

A kifizetési költségek a biztosítási szolgáltatás, visszavásárlási összeg rész visszavásárlási összeg és a 30 napos felmondásnál a díjvisszatérítési összeg kifizetése során, kizárólag a rendkívüli díjas számla értéké- ből, míg a járadékfolyósítás során a folyósításra kerülő járadékrészlet teljes összegéből kerülnek levonásra a következők szerint:
Bankszámlára történő utalás esetén:	3 ezrelék, maximum 6 000 Ft
Lakcímre (postahelyre) történő utalás esetén tranzakciónként:	100 000 Ft-ig 800 Ft, 100 000 Ft felett 600 Ft + minden megkezdett 100 000 Ft után 650 Ft
Postai online rész-visszavásárláskor a készpénzfelvételi díj (postai tranzakción- ként):	200 Ft + a tranzakció összegének 6 ezreléke, maximum 6 000 Ft

2. számú melléklet Veszélyes foglalkozások:

• Ablaktisztító

• Ács

• Akrobata

• Állatápoló (cirkuszi)

• Állatgondozó (állatkerti)

• Állatszelidítő

• Állványozó

• Artista

• Atomerőműben dolgozó

• Bádogos

• Balett művész

• Bányászati gépkezelő

• Bányászati technikus

• Békefenntartó katona

• Berepülő pilóta

• Biztonsági őr

• Börtönfelügyelő

• Börtönőr

• Büntetés végrehajtási neve- lő

• Bűnügyi bizottságvezető

• Bűnügyi technikus

• Cirkuszi állatszelidítő

• Cirkuszi előadó

• Csikós

• Csillés

• Dugattyú hajtóműves repü- lőgép személyzete

• Építési vállalkozó

• Építésvezető

• Építőipari dolgozó

• Építőipari segédmunkás

• Építőipari szakmai irányító

• Építőipari szakmunkás

• Épületbádogos

• Épületburkoló

• Erdész

• Erősáramú szak- és segéd- munkás

• Erősáramú villamos ipari technikus

• Faipari munkás

• Favágó

• Fegyőr

• Fegyveres őr

• Felsővezeték szerelő

• Gázkészülék szerelő

• Gázpalack töltő

• Gázvezeték szerelő

• Gázszerelő

• Hajtó

• Helikopter személyzet

• Helikopteres építő

• Helikopteres rendőr

• Helikopteres szállító

• Hengerész

• Hírszerző

• Hivatásos katona

• Idegenlégiós

• Ipari alpinista

• Ipari búvár

• Kaszkadőr

• Katona

• Katonai helikopter személy- zete

• Katonai szállítógép sze- mélyzete

• Katonatiszt

• Kazángépkezelő

• Kéményseprő

• Keszonmunkás

• Kidobó ember

• Kohászati gépkezelő

• Kohászati olvasztás

• Kohászati technikus

• Kohó- és anyagmérnök

• Kommandós

• Kormányőr

• Kőfejtő

• Kőtörő

• Légi fényképész

• Légi kártevőirtó

• Lovász

• Magánnyomozó

• Mélyfúró

• Mélytengeri búvár

• Mentő helikopteres

• Mérgező anyagokkal dolgo- zó

• Műhelypilóta

• Nyílászáró szerelő

• Nyílászáró beépítő

• Olajbányász

• Öntödei dolgozó

• Pénzszállító

• Pilóta növendék

• Pirotechnikus

• Reklám repülőgép vezető

• Rendőr

• Rendőrségi nyomozó

• Repülés oktató

• Repülő növendék

• Repülőgép vezető (nem polgári)

• Robbantómester

• Robbantó munkás

• Segédvájár

• Sugárhajtású gép személy- zete

• Sugárhajtású repülőgép ve- zető

• Sugármentesítő

• Sugármentesítő gépkezelő

• Szerződéses katona

• Szilárd ásvány kitermelő

• Táncos

• TEK alkalmazott

• Tengerész

• Testőr

• Tesztpilóta

• Tető- és vízszigetelő

• Tetőfedő

• Tűzoltó

• Tűzszerész

• Vagyonőr

• Vájár

• Vas-és színesfém kohász

• Víz- gázszerelő

• Víz-, gáz- és fűtésszerelő

3. számú melléklet Veszélyes sportok:

• autó-motorsport versenyek

(tesztedzés, rally-verseny)

• barlang expedíció,

• barlangászat,

• biatlon,

• birkózás

• bob,

• canyoning,

• ejtőernyős ugráskötélugrás,

• lesiklás,

• magashegyi expedíció,

• mélybe ugrás (bungee jum- ping)

• mélytengeri búvárkodás

• mountainboard,

• műlesiklás,

• óriás műlesiklás,

• ökölvívás

• rafting

• repülős sportok,

• sí akrobatika,

• siklóernyőzés,

• síugrás,

• skate,

• snowboard,

• szikla- és hegymászás,

• vadvízi evezés

• harci sportok:

o judo

o karate,

o aikido,

o kungfu,

o iaido,

o taekwon-do

o kempo

o kendo,

o kick-box,

o pankráció

o szumo

o capoeira,

o tai-chi,

o thai box,

o hapkido