A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
A MAGYAR EXPORT-IMPORT BANK ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
HITELEZÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
Hatályos: 2017. július 28-tól, a 2017. július 27. napját követően kötött szerződésekre.
1. AZ ÁSZF TARTALMA ÉS JELLEGE, KÖZZÉTÉTELE, MÓDOSÍTÁSA
1.1 A Magyar Export-Import Bank Zrt. (a továbbiakban: Bank) hitelezéssel kapcsolatos általános feltételei (továbbiakban: ÁSZF) a Bank hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló szolgáltatásai körében érvényesülő feltételeket határozzák meg.
1.2 Amennyiben az Ügyfél és a Bank írásba foglalt szerződése másképp nem rendelkezik, a Bank és az Ügyfél közötti bármely jogviszonyra – külön kikötés hiányában is – a Bank Üzletszabályzatának rendelkezéseit kell alkalmazni, a Bank és az Ügyfél közötti hiteljogviszony tartalmát és a kapcsolatok egyes részletszabályait, valamint a Bank és azon harmadik személy közötti bármely jogviszony részletszabályait, aki az Ügyfél szerződésszerű teljesítéséhez a Bank javára biztosítékot nyújt, a jelen ÁSZF, illetve a keret- vagy az egyedi szerződések határozzák meg. Az ÁSZF részét képezi a Bank és a hitelfelvevők (a továbbiakban: Ügyfél vagy Adós) közötti hitel- és kölcsön ügyletekre irányuló szerződéseknek (a továbbiakban: Szerződés), és irányadó minden esetben, amikor a Szerződés kifejezett eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
1.3 Az ÁSZF nyilvános, azt a Banknak az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében a hivatali órák alatt, illetve a Bank honlapján (xxx.xxxx.xx) bárki megtekintheti és megismerheti. Az ÁSZF-et - külön kérésre - a Bank ingyenesen az Ügyfél rendelkezésére bocsátja.
Szerződéses kapcsolat létesítésekor az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az ÁSZF-ben meghatározott feltételeket.
A Bank jogosult az ÁSZF-et bármikor egyoldalúan módosítani. A Bank az ÁSZF módosítását követően a módosított ÁSZF -et az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében és honlapján teszi közzé.
A Bank
a) az ÁSZF -nek az Ügyfelek számára kedvezőtlen módosításáról az Ügyfeleket a módosítás hatálybalépése előtt tizenöt (15) naptári nappal írásban értesíti;
b) az ÁSZF-nek az Ügyfelek számára kedvezőtlen változást nem jelentő módosításáról az Ügyfeleket a módosítás hatálybalépése előtti banki munkanapon a módosított ÁSZF-nek az Ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében, illetve a Bank honlapján történő elhelyezéssel értesíti.
Amennyiben az Ügyfél a számára kedvezőtlenül módosított ÁSZF ellen annak hatálybalépéséig írásban nem tesz észrevételt, azt az Ügyfél által elfogadottnak kell tekinteni. Amennyiben az Ügyfél írásban jelzi, hogy a tervezett módosítást nem fogadja el, a Bank jogosult az Ügyféllel megkötött Szerződést annak rendelkezéseinek megfelelően, szerződéses rendelkezés hiányában tizenöt (15) naptári napos határidővel felmondani. Ebben az esetben az Ügyfél köteles a Bank felé fennálló tartozásait haladéktalanul kiegyenlíteni.
Az ÁSZF módosítása a hatálybalépésétől kezdve vonatkozik a hatálybalépést megelőzően megkötött szerződésekre is.
1.4 A Bank jogosult az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatás kondícióinak, illetve egyéb szerződéses feltételek felülvizsgálatára és az ÁSZF-nek az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítására az alábbi esetekben:
a) a Bank tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy azt érintő jogszabály, jegybanki rendelkezés, vagy a Bankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása,
b) a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek megváltozása, a forrásköltségek megváltozása, így különösen Magyarország hitelbesorolásának változása, az országkockázati felár (CDS) változása, a jegybanki alapkamat változása, a bankközi hitelkamatok változása, a referencia kamat változása, a fogyasztói árindex változása, infláció, az állami kamattámogatás megváltozása, a Bank közteher-fizetési (például adó) kötelezettségének megváltozása, kötelező tartalékolási szabályok megváltozása,
c) a Szerződésben foglalt szolgáltatásra, az ügyletre, vagy az Ügyfélre vonatkozó kockázati megítélés (különös tekintettel az Ügyfél pénzügyi helyzetében bekövetkező kedvezőtlen változásokra), illetve az Ügyfél hitelképességének megváltozása, bármely biztosíték értékében, érvényesíthetőségében vagy értékesíthetőségében bekövetkezett változás.
A Bank a kondíciókban bekövetkezett változásról az Ügyfelet az 1.3. pont szerint előzetesen írásban értesíti. A módosítás az értesítésben megjelölt időpontot megelőző időszakra járó kamat ill. díj mértékét nem érinti.
2. HITEL ÉS PÉNZKÖLCSÖN NYÚJTÁSA
A Ptk. 6:382-6:389. §-ai valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésének 40. pontja alapján a hitel és a pénzkölcsön nyújtása a Bank gyakorlatában következőket jelenti:
2.1 Hitelnyújtás: díj ellenében, meghatározott hitel(keret) rendelkezésre tartása az Adós részére, amelynek terhére a Bank, meghatározott szerződési feltételek megléte esetén, kölcsönt nyújt vagy egyéb hitelműveletet végez.
E tevékenysége keretében a Bank a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban:
Korm. Xxxxxxxx) által megállapított szabályok szerint kamatkiegyenlítéses hitelt is nyújthat.
2.2 Pénzkölcsön (kölcsön) nyújtása: kamat ellenében pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az Adós a szerződésben megállapított törlesztési időpontban köteles visszafizetni.
3. A HITELKÉRELEM
3.1 Az Ügyfél a Bank által megadott formátumban benyújtott hitelkérelemben köteles a Bank részére megfelelő tájékoztatást adni a saját jogi, pénzügyi és gazdasági helyzetéről, ideértve a vagyonát vagy bármely vagyonelemét terhelő bármely jogról vagy kötelezettségről, a finanszírozás alapjául szolgáló ügylet feltételeiről, továbbá a finanszírozás céljáról, igényelt mértékéről, futamidejéről.
3.2 A Bank az Ügyfél által benyújtott hitelkérelmet ésszerű határidőn belül bírálja el, és a bírálatról az Ügyfelet írásban értesíti, azzal, hogy amennyiben pozitív döntés alapján ajánlat kiküldésére kerül sor az Ügyfél részére, a megküldött ajánlatban meghatározott bármely rendelkezés vagy feltétel módosítása a Bank illetékes döntéshozó testületének jóváhagyása mellett lehetséges. A Bank illetékes testületének ezirányú pozitív döntése esetén az Ügyféllel szerződést köt, amely tartalmazza az adott ügylet egyedi feltételeit.
4. SZERZŐDÉSKÖTÉSI FELTÉTELEK
Az Ügyfél a Szerződés megkötéséhez az alábbiakban felsoroltaknak köteles eleget tenni:
(i) Azonosítási adatlap Ügyfél általi cégszerű aláírása, és eredeti példányának Bank rendelkezésére bocsátása,
(ii) Tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozat Ügyfél általi cégszerű aláírása, és eredeti példányának Bank rendelkezésére bocsátása,
(iii) Korrupció ellenes nyilatkozat Ügyfél általi cégszerű aláírása, és eredeti példányának Bank rendelkezésére bocsátása;
(iv) a szankció alatt álló személlyel, szervezettel, vagy szervvel való üzleti kapcsolat esetleges fennállásáról szóló nyilatkozat Ügyfél általi cégszerű aláírása és eredeti példányának Bank rendelkezésére bocsátása;
(v) KYC (Know Your Customer) kérdőív Ügyfél általi cégszerű aláírása, és eredeti példányának Bank rendelkezésére bocsátása;
(vi) Ügyfél, valamint adott esetben a *Kezes/*Zálogkötelezett/*Óvadékot nyújtó által cégszerűen/tanúk előtt aláírt „a forrás jogszerűségéről szóló nyilatkozat” eredeti példányának Bank rendelkezésére bocsátása,
(vii) NAV által kiállított, 30, azaz harminc napnál nem régebbi igazolás (együttes adóigazolás) arról, hogy az Ügyfélnek nincs lejárt adó- és vámtartozása, vagy ennek igazolása más közhiteles NAV nyilvántartásból.
5. A KÖLCSÖN
5.1. A HITEL RENDELKEZÉSRE TARTÁSA
5.1 A Bank a Szerződésben meghatározott összegű hitel(keret)t, a Szerződésben meghatározott időtartam alatt, az Adós rendelkezésére tartja.
5.2 A Bank a hitel(keret) terhére kölcsönt folyósít vagy a Szerződésben meghatározott egyéb hitelműveletet végez. A rendelkezésre álló hitel(keret) összegét csökkentik a folyósított kölcsönök.
5.3 Ha a Szerződés rendelkezése alapján a hitelkeret rulírozó jellegű, akkor az Adós által a Bank részére visszafizetett kölcsönösszeggel a hitelkeret ismételten feltöltődik, egyéb esetben a hitelkeret összegét nem növelik az Adós által törlesztett összegek.
5.4 A Bank a rendelkezésre tartási időszak lejártát követően nem folyósít kölcsönt a hitel(keret) terhére.
5.2. Folyósítási előfeltételek
5.2.1. A Bank, a rendelkezésre tartási időszakon belül és a rendelkezésre álló hitelösszeg erejéig a hitel(keret) terhére kölcsönt folyósít az Adósnak, ha fennállnak a Szerződésben és az alábbiakban meghatározott feltételek, és amennyiben a Szerződés arról külön rendelkezik, akkor az Adós megfelelő tartalmú és formátumú folyósítási kérelmet nyújt be a Bankhoz.
5.2.2. A Bank akkor folyósít kölcsönt az Adós részére, ha fennállnak a következő feltételek:
(1) az [Adós]/[illetve a biztosítékot nyújtó személyek által] tett nyilatkozatok megfelelnek a valóságnak;
(2) nem következett be szerződésszegés, vagy olyan körülmény, amely miatt a Bank a felmondási jogát gyakorolhatná vagy a folyósítást megtagadhatná;
(3) a Szerződés és a Szerződésben előírt biztosítékok a vonatkozó szerződések és – amennyiben releváns- közhiteles nyilvántartásba vétel alapján létrejöttek és fennállnak (vagy, ha a Bank ehhez hozzájárult, legalább széljegyen szerepelnek), és [az Adós]/[illetve az adott biztosítékot nyújtó személy] teljesítette az azokkal kapcsolatos kötelezettségeit;
(4) amennyiben a Szerződés valamely biztosítékát a hitelbiztosítéki nyilvántartásba kell bejegyezni, [az Ügyfél]/[illetve a biztosítékot nyújtó személy] megfelelő dokumentumokkal igazolja, hogy megfelelően regisztrált a hitelbiztosítéki nyilvántartásban, és rendelkezésre bocsátja a regisztrált felhasználóra vonatkozó, a Bank által igényelt adatokat;
(5) az Adós a Bank részére bemutatta illetve átadta a következő dokumentumokat:
(i) [az Adós]/[, illetve a biztosítékot nyújtó személyek] hatályos létesítő okiratának eredeti példánya, vagy az eredeti példány bemutatása mellett a másolati példány;
(ii) a Szerződéssel, illetve a biztosítéki szerződésekkel kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyek eredeti aláírási címpéldánya vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintája.;
(iii) [az Adós]/[, illetve a biztosítékot nyújtó személyek] 30 napnál nem régebbi közhiteles (pl. cégbíróság vagy közjegyző által kiállított)
cégkivonata (külföldi Adós, vagy biztosítékot nyújtó személy esetében az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó személy létezését, képviseletét igazoló közokirat megfelelő felülhitelesítéssel) eredeti példánya, vagy az eredeti példány bemutatása mellett annak másolati példánya (egyéni vállalkozó esetén az illetékes hatóság által kiállított hatósági bizonyítvány „az egyéni vállalkozók nyilvántartásában kezelt adatok igazolásáról);
(iv) [az Adósnak]/[, illetve a biztosítékot nyújtó személynek] nincs lejárt tartozása a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) nyilvántartásban.
(6) Az Adósnak nincs lejárt tartozása a Bankkal szemben.
(7) A folyósítani kért kölcsön összege a Szerződés alapján már korábban folyósított kölcsönök összegével együttesen sem haladja meg a rendelkezésre tartott hitel(keret) összegét.
(8) Nincs az Adós vagyonát terhelő olyan jog vagy kötelezettség, amelyről az Adós a Bankot nem tájékoztatta.
(9) Az Adóssal szemben nem állnak fönn a Bank Üzletszabályzatában foglalt kizáró okok.
(10) Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó személyek legfőbb szervének határozata (amennyiben azt az alapító okiratuk előírja), amely jóváhagyja, hogy az Adós, illetve nevében az adott képviselő (meghatalmazott) megkösse az adott hitelszerződést / kölcsönszerződést és a vonatkozó biztosítéki szerződéseket, illetve hogy a biztosítékot nyújtó személy(ek) megkössé(k), illetve nevében az adott képviselő (meghatalmazott) megkösse a vonatkozó biztosítéki szerződéseket és azt ezt igazoló dokumentum eredeti példányát az Adós a Bank rendelkezésére bocsátotta.
5.2.3. Amennyiben a Szerződés további feltételként vesztegetéssel és korrupciós cselekményekkel kapcsolatos nyilatkozat megtételét írja elő, korrupciós cselekménynek minősülnek
1.) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben (a továbbiakban: a „Régi Btk.”) meghatározott egyes közélet és a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmények (VII. és VIII. cím), azaz
- a vesztegetés (Xxxx Xxx. 250-255/A. §),
- a befolyással üzérkedés (Régi Btk. 256. §),
- a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban (Xxxx Xxx. 258/B-258/D. §), és
- a befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban (Xxxx Xxx. 258/E.§), valamint az ezekhez kapcsolódó közokirat-hamisítás és magánokirat-hamisítás (Régi Btk. 274-276. §), és
2.) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: a „Btk.”) meghatározott egyes korrupciós bűncselekmények (XXVII. fejezet), azaz
- a vesztegetés (Btk. 290. §),
- a vesztegetés elfogadása (Btk. 291. §)
- a hivatali vesztegetés (Btk. 293. §)
- a hivatali vesztegetés elfogadása (Btk. 294. §)
- a vesztegetés bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 295. §)
- a vesztegetés elfogadása bírósági vagy hatósági eljárásban (Btk. 296. §)
- a vesztegetés feljelentésének elmulasztása (Btk. 297. §)
- a befolyás vásárlása (Btk. 298. §)
- a befolyással üzérkedés (Btk. 299-300. §),
valamint az ezekhez kapcsolódó közokirat-hamisítás (Btk. 342. §) és hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §) és okirattal visszaélés (Btk. 346. §).
5.3 A kölcsön folyósítása
5.3.1 A kölcsön folyósítása a megkötött Szerződésben foglaltak szerint történik.
5.3.2. A Bank a kölcsönt a hitel(keret) devizanemében folyósítja.
5.3.4 Ha a kölcsön nem a hitel(keret) devizanemében kerül folyósításra, az Adós felhatalmazza a Bankot, hogy a konverziót végrehajtsa, amelynek során az általa a folyósítás napjára jegyezett árfolyamot alkalmazza. Forintban (HUF) meghatározott hitelkeretből más devizanemű kölcsön lehívása esetén az adott deviza Bank által jegyzett eladási árfolyama, míg Forinttól eltérő devizanemben meghatározott hitelkeretből Forint (HUF) kölcsön lehívása esetén a hitelkeret devizanemének Bank által jegyzett vételi árfolyama kerül alkalmazásra. Amennyiben a hitelkeret és a folyósított kölcsön devizaneme megegyezik ugyan, de a lehívási kérelemben feltüntetett összeg devizaneme ezektől eltér, úgy a szükséges technikai átszámításhoz a Bank az általa jegyzett középárfolyamot alkalmazza.
5.3.5 A Bank a kölcsönösszeg folyósítását, illetve az Adós annak átvételét - az igénybevételi lehetőség megszűnése előtt - abban az esetben tagadhatja meg, amennyiben akár a Bank, akár az Adós körülményeiben olyan lényeges változás állt be, amely miatt a Szerződés teljesítése többé nem várható el, illetve amennyiben a jelen Szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt a Bank a 10.1 pontban foglalt azonnali felmondási jogát gyakorolná.
5.4 A kölcsön törlesztése
5.4.1 Adós köteles a folyósított kölcsönt, annak valamennyi kamatával és járulékaival együtt, a Szerződésben meghatározott határidő(k)ben, illetve határnapo(ko)n hiánytalanul megfizetni. Az Ügyfél általi teljesítés időpontja az a nap, amelyen az összeget jóváírták a Bank által megadott bankszámlán.
5.4.2 A Bank az esedékes tőketörlesztési, kamat és egyéb díjfizetési kötelezettségéről az Adóst az esedékességet 5 banki munkanappal megelőzően írásban tájékoztatja, azonban a fizetési kötelezettség fennállása, összege és esedékessége nem függ a tájékoztató megtörténtétől, vagyis a tájékoztatás esetleges elmaradása nem érinti az Adós visszafizetési kötelezettségét.
5.4.3 A kölcsön törlesztése a hitel(keret) devizanemében teljesítendő. Ha a törlesztés nem a Szerződés devizanemében történik, az Adós ezennel felhatalmazza a Bankot, hogy a konverziót végrehajtsa, amelynek során az általa a törlesztés teljesítésének napjára jegyzett árfolyamot alkalmazza. Forintban meghatározott hitelkeret más devizanemű törlesztése esetén az adott deviza Bank által jegyzett vételi árfolyama, míg Forinttól eltérő devizanemben meghatározott hitelkeret Forint törlesztése esetén a hitelkeret devizanemének Bank által jegyzett eladási árfolyama kerül alkalmazásra.
5.4.4 A hitel végső lejáratának időpontját a Szerződés határozza meg. Ezen időpontot követően a Bank nem folyósít kölcsönt a hitel terhére, illetve ezen időpontig az Adós köteles a Bank számára minden folyósított kölcsönt, azok kamatait és más, a jelen szerződéssel kapcsolatban a Banknak járó pénzösszeget visszafizetni, illetve megfizetni.
5.5 Kötelező előtörlesztés
5.5.1 Az Adós, ha a kölcsön fenntartása jogszabályváltozás miatt jogszabálysértést eredményezne, a Bank felhívására haladéktalanul köteles a kölcsönt előtörleszteni.
5.5.2 Amennyiben a Szerződés arról rendelkezik, hogy az időtartama alatt bekövetkező körülmény okán a folyósított kölcsön összege nem haladhatja meg a Szerződésben előírt mértéket, az Adós köteles kölcsöntartozását oly mértékben előtörleszteni, hogy a fennmaradó kölcsöntartozás összege ne haladja meg a Szerződésben előírt arányt.
5.6 Önkéntes előtörlesztés
5.6.1 Az Adós, ha a tartozását annak esedékességét megelőzően kívánja törleszteni, köteles az előtörlesztésről legalább 5 banki munkanappal megelőzően írásban értesíteni a Bankot.
5.6.2 Az előtörlesztési értesítésnek tartalmaznia kell a törlesztendő összeget és a törlesztés időpontját.
5.6.3 Az előtörlesztési értesítés következtében a fizetési kötelezettség esedékessége az előtörlesztési értesítésben foglaltak szerint módosul. Amennyiben a teljes kölcsön kerül előtörlesztésre, akkor az előtörlesztendő összeggel egyidejűleg esedékessé válik az azután járó kamat is.
5.6.4 Részbeni előtörlesztés esetén az előtörlesztett összeg a törlesztő részletek Szerződésben meghatározott eredeti sorrendjében csökkenti az Adós fennálló tartozását és az előtörlesztett összeg ismételten nem vehető igénybe.
5.6.5 Nem kamatfizetési periódus napján történő előtörlesztés esetén a nemzetközi hitelpiaci standardok szerinti megtörési díj kerül felszámításra.
6. KAMAT, DÍJAK, KÖLTSÉGEK, ADÓ
6.1 Kamat
6.1.1 Adós köteles a kölcsön összege után, a folyósítás értéknapjától a törlesztés napjáig kamatot fizetni.
6.1.2 A kamat mértéke megegyezik a Szerződésben meghatározott referencia kamat (LIBOR/ EURIBOR/BUBOR/CIRR/EU Referencia alap-kamatláb) és kamatfelár összegével. A kamatfelár fix mértékű.
6.1.3 A referencia kamat éves százalékos mértéke a Szerződésben meghatározott időtartamra (kamatperiódus) kerül rögzítésre. Az első kamatperiódus az első folyósítás napján, az összes további kamatperiódus pedig az előző kamatperiódus utolsó napján kezdődik; a kamatperiódusok azon a napon érnek véget, amely az adott hónapban
számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha ilyen nincs, akkor a hónap utolsó napján. Amennyiben egy kölcsön végső lejárata bármely okból nem kamatfizetési napra esik, az utolsó kamatfizetési időpont megegyezik a kölcsön végső lejáratának napjával. Kamatszámítás a kamatperiódus utolsó napjára nem történik.
6.1.4 A referencia kamat meghatározásánál használt rövidítések jelentése a következő: LIBOR (London Interbank Offered Rate): a londoni bankközi piacon a kölcsön pénznemére és a Szerződés alapján irányadó kamatperiódusra vonatkozó éves százalékos kamatláb.
EURIBOR (Euro Interbank Offered Rate): a frankfurti bankközi piacon euróra és a Szerződés alapján irányadó kamatperiódusra vonatkozó kamatláb.
BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb): a Magyar Nemzeti Bank által a Szerződés alapján irányadó kamatperiódusra rögzített kamatláb.
Kamatkiegyenlítéses hitel esetén: CIRR az OECD Megállapodás által meghatározott, a Szerződés megkötésének időpontjában a hitelnyújtás devizanemére érvényes, az OECD titkárság által közzétett CIRR kamatláb, amely rögzített a teljes futamidő alatt.
EU Referencia alap-kamatláb az Európai Unió Bizottsága által közzétett, rendszeres időközönként frissített, a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxxxx_xxx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx_xxxxx.xxxx oldalon elérhető alap-kamatláb.
6.1.5 A fenti kamatlábak meghatározására elsősorban a Reuters-monitor megfelelő oldalán feltüntetett mérték irányadó. Amennyiben az adott oldalon a szolgáltatás nem elérhető, a Bank olyan más oldalt vagy szolgáltatást határoz meg, mely megfelelő kamatlábat jelöl meg.
6.1.6 A kamat összegét a következő képlet alkalmazásával kell megállapítani:
A kamatszámítás 365/360 nap figyelembevételével történik.
6.1.7 A kamat a kölcsöntartozás devizanemében fizetendő. Ha a kamat fizetése nem a Szerződés devizanemében történik, az Adós ezennel felhatalmazza a Bankot, hogy a konverziót végrehajtsa, amelynek során az általa a konverzió napján jegyzett árfolyamot alkalmazza.
6.1.8 A kamatfizetés a folyósítást követően, a Szerződésben meghatározott kamatperiódussal megegyező gyakorisággal illetve az utolsó törlesztő részlettel egyidejűleg esedékes.
6.2 Késedelmi kamat és behajtási költségátalány
Az Adós a lejárt tartozások után, az esedékesség napjától a teljesítés időpontjáig a Szerződésben meghatározott kamaton felül késedelmi kamatot köteles fizetni, amelynek mértékét a Szerződés tartalmazza.
Az Adós, illetve valamennyi a Bank javára biztosítékot alapító vállalkozásnak minősülő személy fizetési késedelme esetében köteles a Banknak mint jogosultnak negyven
eurónak (EUR 40) a Magyar Nemzeti Banknak az esedékesség napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget fizetni...
6.3 Költségek
6.3.1 A Szerződés végrehajtásával és érvényesítésével összefüggésben felmerült valamennyi költséget az Adós viseli.
6.3.2 A Szerződésben kikötött biztosítékok fenntartásával és ellenőrzésével kapcsolatban felmerült valamennyi költséget az Adós viseli.
6.3.3 Az Adós köteles, a Bank erre irányuló írásbeli felhívásától számított három banki munkanapon belül, a Szerződés megkötését követően született vagy módosított jogszabálynak (ide értve a jogszabály értelmezésének, alkalmazásának és az azzal kapcsolatos ügymenetnek a módosulását is) való megfelelésből, a Szerződéssel összefüggésben eredő – újonnan felmerülő vagy megnövekedett – költségeket a Banknak megfizetni.
6.3.4 Az Adóst terheli a Szerződésben szabályozott devizahitellel kapcsolatos mindennemű árfolyamkockázat. A Szerződés aláírásával az Adós elismeri, hogy az árfolyamkockázattal tisztában van, és az abból fakadó mindennemű kockázatot magára nézve elfogad.
6.3.5 Előtörlesztés esetén az Adós, a Bank felszólítására, köteles megtéríteni az előtörlesztés következtében felmerülő megtörési költséget és a Bank veszteségét, beleértve a Banknak az előtörlesztés által megszakított fix készpénzbevételének pótlásával kapcsolatban felmerült, igazolt költségét.
6.3.6 Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben a kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont ügylet már nem felel meg a Korm. Rendeletben előírt feltételeknek, úgy az Adós a Bank felszólítására köteles a 6.4.5 pontban hivatkozott megtörési költségen és veszteségen felül megtéríteni továbbá azon felmerült és igazolt költséget is, amely az adott ügylettel kapcsolatban az adott naptári negyedévben a költségvetés terhére már nem számolható el.
6.4 Díjak, jutalékok
6.4.1 Rendelkezésre tartási jutalék
A rendelkezésre álló, de le nem hívott hitelkeret összegre vetített jutalék, melynek megfizetésére a rendelkezésre tartási időszakban a Szerződésben meghatározott időközönként, illetve időpont(ok)ban utólag kerül sor. Az Adós a rendelkezésre tartott hitelkeret után a Szerződésben meghatározott mértékű rendelkezésre tartási jutalékot fizet, amelynek számítására az alábbi képlet irányadó.
rendelkezésre tartási jutalék évi %-a x rendelkezésre tartott összeg x naptári napok száma 36.000
A rendelkezésre tartási jutalék a rendelkezésre tartás kezdő időpontjától a Szerződésben meghatározott gyakorisággal utólag, illetve a rendelkezésre tartás utolsó napján esedékes, és a rendelkezésre tartott hitelkeret pénznemében fizetendő.
6.4.2 Egyszeri díj
Az első folyósításra kerülő kölcsönből, de legkésőbb a szerződéskötést követő 30 napon belül fizetendő díj, melynek mértéke a teljes szerződött hitel(keret) összegére vetítve kerül megállapításra.
6.4.3 Eljárási díjak
Az Adós a Szerződésben meghatározottakon felül köteles megfizetni a Szerződés teljesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos banki műveletek díját.
6.4.4. Prolongációs díj
A hitelügylet prolongációja kapcsán az átütemezett kölcsönösszeg után az Ügyfél a Szerződésben meghatározott egyszeri prolongációs díjat köteles a Bank részére megfizetni, amelyhez az átütemezési kérelmet a hitel lejárata (beleértve a hitel részlejáratát is) előtt legkésőbb 30 banki munkanappal köteles benyújtani.
6.4.5 Megtörési díj
(a) nem kamatkiegyenlített hitelek esetében: Nem kamatfizetési napon történő előtörlesztés esetén megtörési díj kerül felszámításra, mely az előtörlesztést követő első banki munkanaptól az adott kamatperiódus végéig a hitelszerződés szerint járó kamat és az előtörlesztett összeg kamatperiódus végéig történő kihelyezésével a piacon elérhető kamat különbözete.
(b) kamatkiegyenlített hitelek esetében: Nem kamatfizetési napon történő előtörlesztés esetén megtörési díj kerül felszámításra, mely az előtörlesztést követő első banki munkanaptól az adott kamatperiódus végéig a Kamatkiegyenlítési Rendelet szerint járó bázisköltség és az előtörlesztett összeg kamatperiódus végéig történő kihelyezésével a piacon elérhető kamat különbözete.
6.4.6 Monitoring díj
A hitel futamideje alatt fizetendő egyszeri vagy éves díj, amely a hiteladós gazdasági tevékenysége, fizetési képessége és az alapul szolgáló szerződés teljesítése ellenőrzésének díja.
6.5 Adó
A Szerződés alapján az Adós által fizetendő valamennyi ellenszolgáltatás ÁFA nélkül értendő. Ha a Bank által nyújtott bármely szolgáltatás ÁFA-köteles, az Adós köteles az ellenszolgáltatást az ÁFA összegével megnövelve megfizetni.
7. A BIZTOSÍTÉKOK
7.1 Általános kötelezettségek
7.1.1 Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy a Szerződés alapján az Adóst terhelő tőketartozás, kamat, díj, járulék és minden egyéb fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítékául – az Üzletszabályzatban felsorolt egyes biztosítékok közül – a Szerződésben meghatározott személyi (pl. készfizető kezesség, garancia) és/vagy dologi
(pl. zálogjog, így különösen a finanszírozott követelésen alapított zálogjog, óvadék) biztosítékokat köteles nyújtani a Bank számára.
7.1.2 Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a Szerződésben előírt biztosítékok létrejöjjenek, fennmaradjanak, érvényesíthetőek legyenek, és értéküket megőrizzék, valamint hogy azok teljesítése a Bank részére az előírt határidőkben megtörténjen. Amennyiben az Adós, illetve valamely biztosítékot nyújtó egyéb személy a fenti kötelezettségeinek nem tesz eleget és ezáltal a biztosítékok fennállását, értékét, érvényesíthetőségét veszélyezteti, akkor a Bank vagy az általa megbízott személy jogosult az Adós helyett – annak költségére – közvetlenül eljárni, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást.
7.1.3 Az Adós illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a biztosíték tárgyát képező vagyontárgyakat rendeltetésszerűen és szakszerűen használni, kezelni, üzemeltetni, megfelelően őrizni és karban tartani, és az azokkal kapcsolatos jogszabályi kötelezettségeinek eleget tenni.
7.1.4 Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a biztosíték tárgyául szolgáló vagyontárgyak tulajdonjogát fenntartani; azokat elidegeníteni és megterhelni csak a Bank előzetes írásbeli jóváhagyása mellett jogosult.
7.1.5 Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a biztosítékul szolgáló követelések előírt mértékét fenntartani, gondoskodni azok érvényesíthetőségéről, és a követeléseket – esedékessé válásukkor – érvényesíteni, úgy, hogy a fizetések teljesítése a vonatkozó biztosítéki szerződésben foglaltak szerint megtörténjen.
7.1.6 Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a biztosíték tárgyául szolgáló vagyontárgyakat megfelelően, a Bank számára elfogadható biztosító társaságnál és feltételekkel, minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítást a Szerződésből fakadó valamennyi kötelezettsége maradéktalan teljesítéséig fenntartani. A biztosítási szerződés tekintetében az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a biztosítóval szemben fennálló követelésen a Bank választása szerint a Bank javára jelzálogjogot alapítani, vagy a követelést a Bankra engedményezni, illetve a biztosítási jogviszonyban a Bankot mint kedvezményezettet megjelölni, és minderről a Bankot, a megfelelő okmányok bemutatásával tájékoztatni. Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a Bank számára – a biztosítási szerződés megkötésétől számítva – nyolc nappal az esedékes díjfizetés után, de legalább félévente dokumentummal igazolni, hogy a biztosítási díjat megfelelő módon befizette. A Bank a biztosítások meglétének és a díjfizetés ellenőrzésének feladatát, valamint a biztosítási feltételek meghatározását az általa kijelölt szakértő cégre bízhatja.
Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy a biztosítási szerződést a Bank előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg. A Bank a biztosító által átutalt biztosítási (kártalanítási) összeget a követelésének esedékessége (lejárata) előtt is jogosult az Adós tartozásának csökkentésére fordítani, amennyiben az Adós az elveszett, megsemmisült vagyontárgyat nem pótolja. A kártalanítási összegnek a Bank követeléseit meghaladó része az Adóst illeti meg.
7.1.7 Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a hitelezési kockázat növekedése vagy a biztosítékok értékének illetve érvényesíthetőségének csökkenése esetén, a Bank felszólítására, a biztosítékokat kiegészíteni legalább olyan mértékben, hogy
helyreálljon a szerződéskötéskor fennállt fedezeti arány. Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a Bank külön felszólítása hiányában is az időközben elhasználódott vagy értékesített vagyontárgyakat pótolni.
7.1.8 Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a Bankot haladéktalanul tájékoztatni a biztosítékok értékét vagy érvényesíthetőségét negatívan érintő minden körülményről és az azokban bekövetkezett változásokról. Az Adós, illetve a biztosítékot nyújtó egyéb személy köteles a fajta és mennyiség szerint meghatározott, – azonban időközben elhasználódott vagy értékesített – vagyontárgyakat pótolni. A Bank, vagy az általa megbízott szakértő a helyszínen is jogosult ellenőrizni, hogy követeléseinek a biztosítéka megfelelő-e.
7.1.9 Ha az Adós esedékességkor nem teljesít, a Bank jogosult érvényesíteni bármely biztosítékhoz kapcsolódó kielégítési jogát.
7.1.10. Az Adós köteles
(1) tájékoztatni a Bankot valamennyi fizetési számlájáról,
(2) 3 munkanapon belül értesíteni a Bankot új fizetési számla nyitásáról vagy fizetési számlája számának megváltozásáról,
(3) a Bank választása szerint visszavonhatatlan beszedési megbízási (inkasszó) felhatalmazást adni a Bank javára valamennyi fizetési számlája tekintetében, és átadni a számlavezető pénzintézet erre vonatkozó tudomásulvételét igazoló nyilatkozatot, valamint
(4) tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a Banknak a fent hivatkozott dokumentumban kikötött jogának gyakorlását bármilyen módon akadályozza, vagy amely az érintett fizetési számla(ák) megszűnését vagy fedezetlenné válását eredményezné.
7.1.11 Az Adós a Szerződés megkötésével hozzájárul ahhoz, hogy számlavezető hitelintézete(i) a Bank kérésére általános jellegű bankinformációt adjanak számláiról, számlaforgalmáról és fizetőképességéről.
7.2 Biztosítékok érvényesítése
7.2.1 A Bank, kielégítési jogának megnyíltát követően, az Adóssal szembeni esedékes követelése érvényesítése érdekében, jogosult az egyes biztosítéki szerződésekben és az adott biztosítékokra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jogokat gyakorolni. A Bank jogosult a jelen ÁSZF 10.1 pontjában foglalt jogkövetkezményeket alkalmazni, amennyiben az Adós nem teljesíti a kikötött biztosítékkal kapcsolatos állagmegóvási, biztosítás-kötési, díjfizetési, pótlási vagy lényeges körülményekről való tájékoztatási kötelezettségét. A biztosítékok nyújtásával, értékbecslésével, fenntartásával, kezelésével, biztosításával és érvényesítésével, valamint a Bank által megbízott szakértővel történő felülvizsgálatával kapcsolatos minden költség az Adóst terheli.
Ha valamely biztosítékkal kapcsolatos jog gyakorlása vagy követelés érvényesítése a biztosíték lekötési időtartama alatt esedékessé válik, a Bank jogosult a követelést érvényesíteni, így különösen az értékpapírokat, azok kamat-, vagy osztalékszelvényeit, illetve a zálogjegyeket beváltani, a javára elzálogosított követeléseket érvényesíteni.
7.2.2 Ha a követelést több biztosíték biztosítja, valamennyi biztosíték és valamennyi biztosítékul lekötött vagyontárgy az egész követelés biztosítékául szolgál, és a Bank a
jogszabályok adta lehetőségek keretei között szabadon eldöntheti, hogy a biztosítékokhoz kapcsolódó kielégítési jogát érvényesíti-e, illetőleg azt milyen sorrendben érvényesíti.
7.2.3 A zálogjogok érvényesítése a Bank választása szerint bírósági végrehajtás útján vagy bírósági végrehajtáson kívül (zálogjog Bank mint zálogjogosult általi értékesítése, zálogtárgy tulajdonjogának a Bank mint zálogjogosult által történő megszerzése, vagy elzálogosított jog, vagy követelés érvényesítés) történik. A zálogjogok bírósági végrehajtáson kívüli érvényesítése a Ptk. rendelkezései szerint történik. A Bank mint zálogjogosult a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra térhet át.
7.2.4 Óvadék esetében a Bank, ha ezt a biztosíték természete lehetővé teszi, jogosult követelését a biztosítékból – annak értékesítése nélkül – közvetlenül kielégíteni.
7.2.5 A Bank minden esetben teljes körűen elszámol az Adóssal a biztosítékokkal kapcsolatos költségekkel és bevételekkel.
7.2.6 A Bank jogosul beszámítani az Adós felé fennálló tartozásait az Ügyféllel szemben fennálló követeléseibe.
8. KIJELENTÉSEK
8.1 Az Adós szavatosságvállalása
Az Adós, a Szerződés aláírásával, a Bank javára, annak érdekében, hogy a Bank hitelt nyújtson számára, a következő nyilatkozatokat teszi, és a Bank a hitelt a következő kijelentések helytállóságát feltételezve nyújtja. Minden egyes Lehívási Kérelem benyújtásakor úgy kell tekintetni, hogy az Ügyfél az alábbi kijelentéseket megismétli, és kijelenti, hogy ezen nyilatkozatok a lehívás időpontjában is megfelelnek a valóságnak.
8.2 Jogállás
Az Adós érvényesen létrehozott és bejegyzett gazdasági társaság, megfelelő jogképességgel rendelkezik vagyonának tulajdonlásához és üzleti tevékenységének folytatásához.
8.3 Jogosultság és felhatalmazás
Az Adós megfelelő jogosultsággal és minden szükséges felhatalmazással rendelkezik ahhoz, hogy a Szerződést megkösse és az abból fakadó kötelezettségeit teljesítse.
8.4 Kötelező erejű kötelezettségek
Az Adósnak a Szerződésben vállalt kötelezettségei jogszerűek, érvényesek és kötelező erejűek, valamint kikényszeríthetőek és végrehajthatók. A Szerződés nem ütközik jogszabályba, az Adós létesítő okiratába, vagy bármely, rá kötelező megállapodásba.
8.5 Fizetőképesség
Az Adós nem fizetésképtelen, nincs folyamatban, valamint nem kezdeményeztek vele szemben csőd-, felszámolási-, végrehajtási- vagy végelszámolási eljárást, és ilyen nem is fenyeget.
8.6 Nincs felmondási esemény
Nem áll fenn, nem is fenyeget, és a Szerződés megkötése, az abban foglaltak teljesítése, illetve a hitel igénybevétele sem eredményezi a jelen ÁSZF 10. pontjában, illetve a Szerződésben meghatározott felmondási események bármelyikének bekövetkezését.
8.7 Információk
Hacsak az eltérést az Adós a Banknak írásban fel nem tárta:
(a) az Adós által a Bank részére átadott pénzügyi beszámoló és a Szerződéssel, valamint az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződésekkel összefüggésben átadott minden egyéb információ valós és pontos;
(b) a pénzügyi beszámoló és egyéb információ átadása óta az Adós üzletmenetében, vagyonában vagy pénzügyi helyzetében lényeges hátrányos változás nem következett be;
(c) az Adós által felkínált biztosítékokra vonatkozó információ átadása óta a biztosíték értékében, értékesítésében, jogi státuszában nem következett be olyan változás, amely a Bank biztosítéki jogait illetve azok érvényesíthetőségét hátrányosan érinti.
8.8 Jogszabályoknak való megfelelés, eljárások hiánya
Az Adós nem követett el jogszabálysértést, és vele szemben nincs olyan, bírósági vagy egyéb eljárás, vizsgálat, amely hátrányosan érintheti azt a képességét, hogy eleget tegyen a Szerződésben vagy az ÁSZF-ben foglalt fizetési és egyéb kötelezettségeinek.
8.9 Adózás, támogatások felhasználásának jogszerűsége
(a) Az Adósnak nincs lejárt adó-, vám-, társadalombiztosítási vagy egyéb adó, vagy adók módjára behajtható köztartozása („Adó”).
(b) Adókhoz kapcsolódóan az Adóssal szemben nincs igényérvényesítési eljárás, és ennek kezdeményezése ésszerű valószínűséggel nem is várható.
(c) Az Adós kizárólag magyar adóügyi joghatóság alá tartozik.
(d) Amennyiben az Adós igénybe vett az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatást, úgy azokkal összefüggésben kötött támogatási szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségét teljesítette; valamint nincs az Európai Bizottságnak rá vonatkozó, valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata, és legjobb tudomása szerint nem áll fenn olyan körülmény, amely ilyen határozat meghozatalát eredményezné.
8.10 Teher és pénzügyi adósság
(a) A Bank javára alapított biztosítékokon és a Bank által jóváhagyott terheken kívül az Adós vagyonán nem áll fenn zálogjog vagy egyéb biztosítéki jog.
(b) A szerződéskötés során a Bank által tudomásul vett, illetve a Szerződésben kifejezetten engedélyezett kötelezettségen kívül az Adósnak bankkal vagy más pénzügyi intézménnyel szemben nem áll fenn adóssága, és nincs egyéb gazdasági hatását tekintve hitelnek minősülő ügyletből fakadó kötelezettsége.
9. KÖTELEZETTSÉGEK
Az Adós - a hitelnyújtás feltételeként, a Szerződésben foglaltakon felül - kötelezettséget vállal a következő előírások teljesítésére.
9.1 Jogszabálynak és szerződésnek való megfelelés
(a) Az Adós minden rá vonatkozó lényeges jogszabálynak és szerződéses kötelezettségvállalásnak megfelel.
(b) Az Adós a megadott határidőn belül teljesíti minden esedékes köztartozását és egyéb fizetési kötelezettségét.
(c) Az Adós a tevékenysége folytatásához és a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges minden engedélyt és meghatalmazást haladéktalanul megszerez, az azokban előírt feltételeknek folyamatosan megfelel, azokat érvényben és hatályban tartja.
9.2 Rendes gazdálkodás
(a) Az Adós üzleti tevékenységét lényeges változtatás nélkül folytatja.
(b) Az Adós vagyontárgyait a rendes gazdálkodásának megfelelően használja és hasznosítja.
(c) Az Adós kizárólag piaci feltételekkel, a reális ár-érték viszonyoknak megfelelően lép üzleti kapcsolatba.
9.3 Vagyonbiztosítás
Az Adós, a hasonló üzleti tevékenységet folytató társaságoknál szokásos mértékben és módon, az üzletviteléhez és vagyontárgyaihoz, valamint külkereskedelmi szerződés finanszírozása esetén a kiszállításra kerülő árukhoz kapcsolódó kockázatokkal szemben jó nevű, a Bank által elfogadott biztosító társasággal biztosítást tart fenn, a biztosítási díjat esedékességkor befizeti és ezt – a biztosítási szerződés megkötésétől számított – félévente a Bank számára igazolja.
9.4 A hitel felhasználása
Az Adós a kölcsönt kizárólag a Szerződésben meghatározott célra használhatja fel.
9.5 Kártérítés, kötbér
9.5.1 Az Adós – a Szerződésben, az ÁSZF-ben és a jogszabályokban meghatározott bármely egyéb következményen felül - teljes kártérítési felelősséggel tartozik a kötelezettségeinek megsértésével a Banknak okozott mindennemű kárért.
9.5.2 Ha az Adós nem tesz eleget bármely, a jelen ÁSZF-ben vagy a Szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettségének, és e mulasztását a Bank erre irányuló felszólításának kézhezvételétől számított 15 napon belül nem orvosolja, köteles a Bank részére kötelezettségszegésenként a határidő lejártától a tájékoztatási kötelezettség teljesítésének napjáig havonta (30 napos hónappal számítva) 100.000 forint összegű késedelmi kötbért fizetni. A késedelmi kötbér megfizetése nem mentesíti az Adóst tájékoztatási kötelezettségének teljesítése alól. A Bank a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.
9.5.3 Ha az Adós a hitelkérelem elbírálásának vagy a Szerződés előkészítésének, illetve aláírásának folyamatában megszegi a tájékoztatási és/vagy az együttműködési kötelezettségét, amelynek következtében a Szerződés aláírása vagy az az alapján történő folyósítás meghiúsul, teljes kártérítési felelősséggel tartozik a kötelezettségeink megsértésével az ügylet meghiúsulásának következtében a Banknak okozott mindennemű kárért.
10. A FELMONDÁS ESETEI
10.1 Felmondás
A Bank jogosult a Szerződést felmondani a következő esetekben:
(1) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;
(2) az adós a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;
(3) a kölcsönhöz kapcsolódó biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki;
(4) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
(5) az Adós vagyoni helyzetének romlása, az Adós gazdasági, pénzügyi viszonyaiban, illetve jogi státuszában olyan jelentős visszaesés, illetve változás vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
(6) az Adós szerződésszegést követett el;
(7) az Adós hitelképtelenné válik;
(8) a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) 6:384. paragrafus 1alapján a kölcsönösszeg átadása megtagadható lenne;
(9) az Adós a Bankot valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy egyébként más módon megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését, vagy annak tartalmát, vagy a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta;
(10) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi;
(11) az Adós a Szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik és a mulasztását felszólításra sem pótolja;
(12) a Szerződés megkötésével összefüggésben alapos gyanú merül fel a fenti
5.2.3 pontban meghatározott korrupciós cselekmény elkövetésére, ha ez büntetőeljárást eredményez. Xxxx ezennel lemond arról a jogáról, hogy a Bankkal szemben bármilyen igényt érvényesítsen, amennyiben a Bank a jelen pontban meghatározott okra hivatkozva mondja fel a szerződést;
(13) az Ügyféllel szemben felszámolási, törvényességi felügyeleti, megszűntnek nyilvánítási vagy végrehajtási eljárás kezdeményezésére kerül sor.
1
6:384. § A hitelező a kölcsönösszeg kifizetését megtagadhatja, ha a szerződés megkötése után az adós körülményeiben vagy a biztosíték értékében vagy érvényesíthetőségében olyan lényeges változás állt be, amely miatt a szerződés teljesítése többé nem elvárható, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot.
.
10.2 A további felmondási okokat a Szerződés határozza meg.
10.3 A felmondás jogkövetkezménye
10.3.1 Felmondás esetén az Adós Bankkal szembeni valamennyi tartozása egy összegben lejárttá és esedékessé válik, a Bank jogosult követelését érvényesíteni, és ennek érdekében a biztosítéki jogait gyakorolni.
10.3.2 Ha a Bank nem él vagy csupán részben él a felmondás lehetőségével, az nem jelenti e jogról való lemondást, amely külön jogfenntartási nyilatkozat nélkül is fennmarad.
11. EGYÉB FELTÉTELEK
11.1 Bizonyítás
11.1.1 Az Adós Szerződés alapján fennálló tartozásai mindenkori összegének megállapítására elsődlegesen a Bank üzleti könyvei az irányadóak.
11.1.2 A Bank jogosult a Szerződés alapján az Adóssal szemben fennálló követelései bizonyítása érdekében az Adós bármely hitelintézetnél vezetett számlái és a Bank vonatkozó bizonylatai alapján közjegyzői okiratba foglalt közjegyzői ténytanúsítványt készíttetni, és azt az esetleges végrehajtási eljárásban is felhasználni.
11.2 Fizetések
11.2.1 Az Adós köteles a Szerződés alapján fennálló tartozásait (tőke-, kamat-, jutalék) azok esedékességekor megfizetni. Ha valamely esedékességi nap nem banki munkanap, az ezt követő banki munkanapot kell az esedékesség napjának tekinteni.
11.2.2 Az Adós fizetési kötelezettségét a Bank számlájára való átutalással köteles teljesíteni.
11.2.3 Az Adós fizetési kötelezettsége a Bank számláján történő jóváírás értéknapján, , konverzió esetén a jóváírásról való tudomásszerzést követő legkésőbb 2. (második) értéknapon tekintendő teljesítettnek. Amennyiben a jóváírás visszamenőleges értéknappal történik meg a Bank számláján, akkor a fizetési kötelezettség a jóváírásról való tudomásszerzés napján tekintendő teljesítettnek.
11.3 Alanycsere
11.3.1 A Szerződés a Szerződő Feleket és azok jogutódait köti.
11.3.2 Az Adós a Szerződésben foglalt jogokat , kötelezettségeket, a Szerződésből fakadó követeléseket, illetve a Szerződéses pozícióját a Bank előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül nem engedményezheti, illetve nem ruházhatja át.
11.3.3 A Bank jogosult – az Adós hozzájárulása nélkül – a Szerződésből fakadó követeléseit és jogait harmadik személy részére engedményezni vagy átruházni, illetve biztosítékul megterhelni, valamint, ebből a célból, harmadik személy részére átadni e követelésre, illetve jogokra vonatkozó információkat (ideértve banktitkot és üzleti titkot
is) és dokumentumokat, amely információ átadáshoz az Adós a Szerződés aláírásával kifejezetten hozzájárul. Az Adós a Szerződés megkötésével kifejezetten és visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy a Bank a Szerződések alapján fennálló tartozásait, illetve szerződéses pozícióját harmadik személy részére átruházhassa. Az Adós a Szerződés megkötésével kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy Bank általi szerződés átruházás esetében az általa nyújtott biztosítékok fennmaradjanak.
11.4 Irányadó jog, részleges érvényesség, jogviták
11.4.1 A Szerződésre a magyar jog az irányadó. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Bank Üzletszabályzata, a jelen ÁSZF, a Ptk., illetve a vonatkozó jogszabályok irányadók.
11.4.2 A Szerződés bármely pontjának érvénytelensége csak az adott rendelkezést érinti, és nem vonja maga után az egész szerződés érvénytelenségét.
11.4.3 A Felek megkísérlik a felmerülő vitás kérdéseket egymás között békés úton rendezni. Ennek sikertelensége esetén Felek – a polgári peres eljárás szabályai szerint – a hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhatnak.
11.5 Értesítések
11.5.1 A Szerződés értelmében küldendő minden értesítés, kérelem vagy egyéb üzenetváltás az Adós és a Bank között írásban kell, hogy történjék. Az értesítést, kérelmet, vagy egyéb üzenetet átadottnak kell tekinteni, ha az kézbesítés, posta útján jutott el a másik félhez a Szerződésben meghatározott címen vagy más olyan címen, amelyet az adott fél értesítés útján közöl a másik, üzenetküldő féllel.
11.5.2 Belföldi címzett esetén a postai úton küldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az Adós az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az Adós az iratot nem vette át (nem kereste), vagy az Adós ismeretlen helyre költözött, a küldemény ismeretlen jelzéssel érkezik vissza, vagy a kézbesítés bármely egyéb okból sikertelen volt, azt a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik (5.) munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni. Külföldi címzett esetén a Bank az általa az Ügyfél részére postára adott értesítéseket a postára adást követő nyolcadik (8.) naptári nap elteltével kézbesítettnek tekinti. Telefax útján küldött értesítés esetén – ellenkező bizonyításáig – a kézhezvétel időpontjának a telefax „activity report”-jában megjelölt időpontot kell tekinteni.
11.6 Teljességi záradék
A Szerződés tartalmazza a Szerződés tárgyára vonatkozó, a Bank és az Adós közötti megállapodás valamennyi feltételét, a Szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik. A Szerződének nem képezi részét a felek által korábban alkalmazott, vagy kialakított, illetve semmilyen olyan gyakorlat, vagy szokás, amelyet hasonló jellegű szerződés alanyai ismernek vagy alkalmaznak.
11.7 Bankmunkaszüneti nap
Amennyiben a Szerződében meghatározott bármely esedékesség/nap bankmunkaszüneti napra esik – és a Szerződés máshogy nem rendelkezik -, a Bank az esedékesség/irányadó nap tekintetében a bankmunkaszüneti napot követő legkorábbi bankmunkanapot tekinti irányadónak, kivéve, ha a kamatkiegyenlítési rendszerbe bevont ügylet esetén a végső lejárat napja bankmunkaszüneti napra esik, mely esetekben a bankmunkaszüneti napot megelőző utolsó bankmunkanap lesz az esedékesség napja/irányadó nap.