A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-121/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I-FB-121/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az OTP Bank Nyrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az OTP Bank Nyrt.-nél (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Banknak — a folyamatos szerződések esetében a szerződés lejártakori teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A folyamatos szerződések esetében a szerződés lejártakori teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Felügyelet a Bankkal szemben 200.000 Ft — azaz kettőszázezer forint — fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II. A Felügyelet a kérelemnek a Bank panaszkezelését kifogásoló részében lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során jogszabálysértést nem tárt fel.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. július 22-én érkeztetett és 2011. október 11-én, valamint 2011. november 3-án kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA
AZ Ügyfél lakáshitellel rendelkezett a Banknál. A (…) számú hitelszámlán fennálló tartozását 2010. november 3-án kiegyenlítette. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a végtörlesztést követően nem kapott a Banktól a kölcsönszerződéssel kapcsolatos elszámolásáról szóló kimutatást. Ügyfél jelezte, hogy szóban és írásban is többször kérte a Banktól visszafizetett hitelének részletes elszámolását, de ennek ellenére nem kapott kimutatást.
Az Ügyfél 2011. október 11-én érkeztetett újabb levelében tájékoztatta a Felügyeletet, hogy a Bank a fogyasztóvédelmi eljárás megindítását követően megküldte részére az aktuális év elszámolásáról készített számlakivonatot, de nem küldte meg a kölcsönről szóló végelszámolást.
Ügyfél kifogásolta azt is, hogy 2011. június 28-án kelt levelére a Bank nem válaszolt.
A fentiek alapján az Ügyfél a beadványában foglaltak kivizsgálását kérte a Felügyelettől, és azt, hogy kötelezze a Bankot az elszámolás megküldésére.
A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi
- a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek)
- a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek,
- a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és
- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek
betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén.
A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN MEGÁLLAPÍTOTT TÉNYÁLLÁS, JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
I. A FOLYAMATOS SZERZŐDÉSEK ESETÉBEN A SZERZŐDÉS LEJÁRATKORI TELJES KÖRŰ ÍRÁSBELI KIMUTATÁS KÜLDÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE
I.1. Tényállás
Az Ügyfél beadványa szerint a (…) számú hitelszámlájának 2010. november 3-ai végtörlesztését követően a Bank nem küldte meg a részére a kölcsön elszámolásáról szóló kimutatást. Ügyfél előadta továbbá, hogy a Banktól szóban és írásban is többször kérte visszafizetett hitelének részletes elszámolását, de kérése ellenére sem kapott a hitelről elszámolást.
A Felügyelet a 2011. július 29-én kelt végzésében felhívta a Bankot, hogy nyilatkozzon arról, hogy a végtörlesztést követően eleget tett-e a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 206. § (1) bekezdése b) pontjában foglaltaknak, és xxxxxx meg a hitelszámláról készített kimutatás másolatát.
A Bank 2011. augusztus 25-én érkeztetett nyilatkozata szerint végtörlesztés esetén minden esetben kap az ügyfél a számlazárásról információt, a szerződés felmondásakor pedig felmondó levélből értesül tartozásának összegéről. Fenti levelében a Bank úgy nyilatkozott, hogy az Ügyfél részére a számlazárással kapcsolatos információt megadta.
A Bank a 2011. augusztus 25-én érkeztetett nyilatkozatához csatolta a 2011. augusztus 1-jén kelt, az Ügyfél (…) számú hitelszámlájának 2010. május 1. – 2010. november 22. közötti időszakra vonatkozó elszámolását, melyet a Bank az Ügyfélnek is megküldött a 2011. augusztus 23-án kelt leveléhez csatoltan.
A Felügyelet a 2011. november 14-én kelt végzésében felhívta a Bankot, hogy nyilatkozzon arról, hogy az Ügyfél kért-e – szóban, illetve írásban – a kölcsön teljes futamidejére vonatkozó elszámolást, és amennyiben igen, eleget tett-e a Bank a Hpt. 206. § (3) bekezdésében foglaltaknak, ha igen, küldje meg a kimutatás másolatát.
A Felügyelet ismételt felhívására a Bank a 2011. november 29-én érkeztetett levelében válaszolt. A nyilatkozata szerint az Ügyfél részéről első alkalommal 2011. június 2-án érkezett a Bankhoz írásbeli kérelem a (…) számú kölcsön elszámolásával kapcsolatban. Az Ügyfél kérelmére 2011. június 29-én a Bank megküldte a hitelszámla 2009. május 1. – 2010. november 22. közötti időszakra vonatkozó elszámolását, mely egyébként tartalmában megegyezik a Bank 2011. augusztus 1-jén kelt elszámolásával.
A Bank a 2011. november 29-én érkeztetett levelében továbbá úgy nyilatkozott, hogy az eltelt idő távlatában nem rekonstruálható, hogy az Ügyfél személyesen kérte-e a hitellel kapcsolatos elszámolást. Amennyiben az Ügyfél a hitelszámlával kapcsolatban, a jogszabályi és a szerződéses kötelezettségen felül újabb részletes egyedi kimutatásra tart igényt, úgy azt kérésére – a Bank hirdetményeiben meghatározott feltételek szerint – a rendelkezésére bocsátja.
I.2. Jogszabályi környezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 206. § (1) bekezdése kimondja, hogy:
„206. § (1) Folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében a pénzügyi intézmény köteles az ügyfél részére
a) legalább évente egy alkalommal, valamint
b) a szerződés lejártakor
egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni.”
A Hpt. 206. § (3) bekezdése szerint:
„206. § (3) Az ügyfél - saját költségére - a kérést megelőző öt évben végrehajtott egyedi ügyletekről kimutatást kérhet. Az ilyen kimutatást a pénzügyi intézmény legkésőbb kilencven napon belül köteles az ügyfélnek írásban megküldeni.”
I.3. A tényállás minősítése
A Hpt. xxxxx rendelkezésével kapcsolatban a Bank a 2011. augusztus 25-én érkeztetett levelében akként nyilatkozott, hogy a Hpt. 206. § (1) bekezdésében foglaltak a folyamatos szerződések (betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés) esetében jelent a Bank számára kötelezettséget, mely kifejezetten a betét ügyletekről rendelkezik. Ügyfél esetében azonban nem betét elszámolásokról van szó, így jelen esetben a hivatkozott törvényi rendelkezés nem alkalmazható, irreleváns.
A Bank álláspontja szerint a határozott idejű kölcsönszerződések (lakáshitelek esetében) lejárata a szerződésben meghatározott konkrét időpont. Amennyiben az ügyfél a szerződésben meghatározott konkrét időpontot megelőzően teljesen kiegyenlíti a hitelszámlán fennálló tartozását (előtörleszt), vagy a hitele felmondásra kerül, és a tartozás egy összegben a szerződés szerinti lejáratot megelőzően esedékessé válik, úgy a Hpt. ezen szakasza ezen ok miatt nem alkalmazandó.
A Felügyelet álláspontja szerint azonban a kölcsönszerződésre, mint folyamatos szerződésre is vonatkoznak a Hpt. 206. § (1) bekezdésének rendelkezései, valamint a kölcsönszerződéshez kapcsolódó hitelszámla végtörlesztése a szerződés megszűnésének és így lejáratának tekinthető.
A Felügyelet álláspontja szerint a Hpt. fentebb idézett 206. §-val kapcsolatban a jogalkotó szándéka arra irányult, hogy minden folyamatos szerződés esetén tájékoztatási (kimutatás küldési) kötelezettséget állítson fel a pénzügyi intézmények részére, az ügyfelek tájékoztatása és védelme érdekében. A Hpt. 206. § (1) bekezdésének rendelkezése szerint a zárójelben szereplő „(betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződés)” szövegrész csak példaként szolgál a folyamatos szerződések típusára.
A Felügyelet jogértelmezésében a Hpt. 206. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés nem csak a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződések, hanem az összes folyamatos szerződés esetében is kifejezett kötelezést ír elő a pénzügyi szervezetek részére arra vonatkozóan, hogy a pénzügyi intézmények legalább évente egy alkalommal és a szerződés lejártakor is kimutatást küldjenek az ügyfél részére.
A Felügyelet a Bank 2011. augusztus 25-én érkeztetett nyilatkozatából és az általa becsatolt dokumentumokból megállapította, hogy a Bank a végtörlesztést követően, vagyis a szerződés lejártakor – 2010 novemberében – nem küldött a (…) számú hitelszámláról teljes körű írásbeli kimutatást az Ügyfél részére, hanem csak az Ügyfél 2011. június 2-ai írásbeli kérésére utólag küldte meg a hitelszámla 2009. május 1. – 2010. november 22. közötti időszakra vonatkozó 2011. június 29-én kelt záró elszámolását, így a Bank nem tett eleget a Hpt. 206. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt előírásnak.
Az Ügyfél beadványa szerint a végtörlesztést követően szóban több alkalommal kérte a Banktól a hitelszámlájára vonatkozó részletes elszámolást. A Bank a 2011. november 29-én érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy az eltelt idő távlatában nem rekonstruálható, hogy az Ügyfél személyesen kérte-e a hitellel kapcsolatos részletes elszámolást.
A Felügyelet az eljárási iratok, továbbá a Bank és az Ügyfél nyilatkozatai alapján megállapította, hogy az Ügyfél hitelszámlájának elszámolásáról egyedi kimutatás készítésére vonatkozó kérelme tekintetében dokumentálható kommunikáció nem történt. A Felügyelet az eljárás során megállapította, hogy az Ügyfél és a Bank nyilatkozatai a részletes írásbeli kimutatás kérése vonatkozásában egymásnak ellentmondóak.
Tekintettel arra, hogy a felek nyilatkozatai közötti ellentmondás feloldása a fogyasztóvédelmi eljárás során nem vezetett eredményre, az Ügyfél egyedi elszámolással kapcsolatos kivonat iránti igényének vonatkozásában az állapítható meg, hogy az Ügyfél erre irányuló írásbeli kérelme 2011. június 2-án érkezett a Bankhoz, melyre válaszolva a Bank 2011. június 29-én kelt levelében csatolta a hitelszámla 2009. május 1. – 2010. november 22. közötti időszakra vonatkozó 2011. június 29-én kelt záró elszámolását.
A fentiekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél kérelmének azon részére vonatkozóan, hogy a Bank betartotta-e a Hpt. 206. § (3) bekezdésében foglalt, az Ügyfél kérésére történő egyedi kimutatás küldésére vonatkozó rendelkezést, a Bank terhére a Hpt.
206. § (3) bekezdésében rögzített jogszabályi rendelkezés megsértése nem volt megállapítható.
II. A PANASZKEZELÉSRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI ELŐÍRÁS BETARTÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
II.1. Tényállás
Ügyfél beadványa szerint a hitelszerződés lezárásáról szóló kimutatás megküldésének elmaradása miatt írásban panasszal fordult a Bankhoz. Ügyfél kifogásolta, hogy a 2011. június 28-án kelt levelére a Bank nem válaszolt.
A Felügyelet a 2011. július 29-én kelt végzésében felhívta a Bankot, hogy nyilatkozzon arról, hogy az Ügyfél 2011. június 28-án kelt levelét mikor érkeztette, arra adott-e választ, amennyiben igen, küldje meg a válaszlevél másolatát, valamint a postázást igazoló dokumentumokat.
A Bank a fogyasztóvédelmi eljárás során a 2011. augusztus 25-én érkeztetett levelében úgy nyilatkozott, hogy nyilvántartásában az Ügyfél 2011. június 28-án kelt levele nem fellelhető.
A Felügyelet a 2011. október 24-én kelt végzésében hiánypótlásra hívta fel az Ügyfelet, melyben a 2011. június 28-án kelt levelének átvételét igazoló dokumentum megküldését kérte az Ügyféltől. Az Ügyfél válaszul a 2011. november 3-án érkeztetett leveléhez csatolta a 2011. június 2-án a Bank (…) szám alatti fiókjában írásban benyújtott kérelmét, melyben a 2010 őszén visszafizetett lakáshitelének elszámolását kérte. Az Ügyfél csatolta továbbá a 2011. július 15-ei (…) ragszámú ajánlott feladóvevény másolatát.
A Bank 2011. november 29-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél által becsatolt postai igazolás nem az Ügyfél 2011. június 28-án kelt levelének feladóvevénye, hanem a 2011. július 13-án kelt, az Ügyfél Felügyelethez intézett azonos tartalmú megkeresésének, a Bank által 2011. július 26-án nyilvántartásba vett levelének feladóvevénye, melyre a Bank 2011. augusztus 23-án válaszolt az Ügyfélnek. A Bank a nyilvántartását ismételten felülvizsgálta, és arról tájékoztatta a Felügyeletet, hogy az Ügyfél 2011. június 28-án kelt levele a Banknál nem fellelhető.
A Bank 2011. november 29-én érkeztetett levelében nyilatkozott arról is, hogy az Ügyfél 2011. június 2-án a bankfiókban írásban benyújtott kérelmére 2011. június 29-én a hitelszámla elszámolásáról készített kimutatását megküldte.
II.2. Jogszabályi környezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215/B. § (1) és (7) bekezdése kimondja, hogy:
„(1) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény biztosítja, hogy az ügyfél a pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”
„(7) A pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény az írásbeli panasszal kapcsolatos, indoklással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az Ügyfélnek.”
II.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet az Ügyfél 2011. június 2-án a Bank fiókjában benyújtott beadványával kapcsolatosan megállapította, hogy az tartalma szerint a Hpt. 215/B. § (1) bekezdése szerinti panasznak minősül, mivel abban az Ügyfél kifogásolta, hogy a végtörlesztést követően a hitelszámlájáról nem kapott elszámolást, amelynek megválaszolásával kapcsolatosan a jogszabály 30 napos válaszadási határidőt határoz meg. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Bank a hitelszámlára vonatkozó elszámolást az Ügyfél részére 2011. június 29-én megküldte.
Az Ügyfél a beadványában kifogásolta, hogy a 2011. június 28-án kelt panaszára a Bank nem válaszolt, ugyanakkor a fogyasztóvédelmi eljárás során nem nyert igazolást, hogy az Ügyfél 2011. június 28-án kelt panaszát a Banknak megküldte. A Bank 2011. augusztus 25-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél 2011. június 28-án kelt levele a nyilvántartásában nem szerepel, az a Bankhoz nem érkezett meg.
A Bank 2011. november 29-én érkeztetett nyilatkozata szerint az Ügyfél által 2011. július 15- én postára adott panaszát 2011. július 26-án vette nyilvántartásba, melyre a 2011. augusztus 23-án kelt levelében válaszolt, azaz a rendelkezésére álló 30 napon belül.
A fentiekre való tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Bank a Hpt. 215/B. § (7) bekezdését nem sértette meg.
IV. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint:
„71. § (1) Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a),
c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.”
IV.1. A jogsértés további folytatásának megtiltása
Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a folyamatos szerződések esetében a szerződés lejártakori teljes körű írásbeli kimutatás küldéséről szóló jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.
IV.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása
A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a Hpt. 206. § (1) b) pontja szerint meghatározott a folyamatos szerződések esetében a szerződés lejártakori teljes körű írásbeli kimutatás küldésére vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Bankkal szemben
200.000 Ft összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a
61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. §
(1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Bankkal szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés az ügyfélvédelemre vonatkozóan fogalmaz meg alapvető előírást, mely jogszabálynak való pontos megfelelés biztosítása a pénzügyi szervezet alapvető kötelezettsége, mivel az ügyfél (fogyasztó) csak kellően részletes és pontos tájékoztatás alapján kerülhet abba a helyzetbe, hogy hitel-, illetve kölcsönszerződésének teljesítését az arra vonatkozó adatok birtokában teljesíteni tudja. Az Ügyfél a Bank mulasztásának hatására nem kapott a végtörlesztést követően, vagyis a szerződés lejártakor a hitelszámlájáról teljes körű írásbeli kimutatást. A fogyasztóvédelmi bírság összegének megállapítása során a Felügyelet
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés a)-q) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.
Budapest, 2012. január 12.
xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.,
a PSZÁF ügyvezető igazgatója