AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ
AJÁNLATKÉRÉSI DOKUMENTÁCIÓ
Projekt megnevezése, száma:
KEHOP-1.3.0
EU-KA finanszírozás
Ajánlatkérő:
“országos vízügyi főigazgatóság”
Közbeszerzési eljárás címe:
Vállalkozási szerződés keretében „A Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja” című, KEHOP-1.3.0-15-2016-00015 azonosító számú projekt tervezési és kivitelezési munkáinak FIDIC Sárga Könyv szerinti megvalósítása a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletnek megfelelően.
tárgyában indított közbeszerzési eljárásához
MÓDOSÍTOTT
3. KÖTET
közbeszerzési tervdokumentáció
MEGRENDELŐ KÖVETELMÉNYEI
2016. november
3. KÖTET
Megrendelő követelményei
A 3. kötet felépítése
A Vállalkozó műszaki feladatait és kötelezettségeit leíró Megrendelő követelményei két fő részből állnak:
Általános követelmények
Részletes információk a tervezett létesítményekről
A Megrendelő követelményei egyben a közbeszerzési műszaki leírás, amelyet a Dokumentáció a fenti részekre bontva módon fogalmaz meg.
Tartalomjegyzék
1. A Megrendelő követelményei meghatározásának elvi lapjai 5
2.1 A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi 7
2.1.1 Az építési munka megnevezése 7
2.1.2 A jelenlegi helyzet ismertetése 7
2.1.4 A projekt alapdokumentációi 10
2.1.5 Engedélyek, előzmény okiratok 11
2.2 A Vállalkozó feladatai általánosságban 12
2.3 A létesítmények és az építési munka jellemzői 14
2.4 Teljesítménykövetelmények 14
2.5.1 Beton és vasbeton szerkezetek 15
2.5.3 Vízépítési kövek esetén 19
2.5.4 Általános földműépítés 19
3. 3. A szerződés teljesítésével kapcsolatos általános követelmények 20
3.1 A Vállalkozó személyzete 20
3.5.5 Kulturális örökségvédelem 26
3.6 Munka- és egészségvédelem 27
3.8 Robbanóanyagok bejelentése 29
3.9 Területszerzés, szolgalom alapítás 29
3.13.1 Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk 31
3.13.1.1 Tervezési elővizsgálatok és mérések 32
3.13.1.2 Engedélyezési és kiviteli tervek 33
3.13.2 Tervezési jogosultság, tervezői személyzet 35
3.13.3 A létesítmények élettartama 35
3.14.1 Munkaterület átadás-átvétel 36
3.14.2 Munkaterület gondozása 37
3.14.5 Közművezetékek feltárása 39
3.14.7 A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok 39
3.14.8 Útfelbontás, terület használat 40
3.14.9 Építés alatt betartandó követelmények 40
3.14.10 Építéssel igénybe vehető területek 41
3.14.11 Egyéb feltételek, intézkedések, információk 41
3.15 Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok, műszaki átadás-átvétel, próbaüzem 42
3.15.1 Műszaki Átadás- Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok 42
3.15.2 Műszaki átadás-átvételi dokumentáció 43
3.15.3 Műszaki átadás-átvételi eljárás 43
3.15.5 Üzemeltetési engedély 45
3.16 Utófelülvizsgálati eljárás 46
II. Részletes információk A Megvalósítandó LÉTESÍTMÉNYEKRŐL 47
4. TervezeNDŐ létesítmények bemutatása 47
4.1 Részletes műszaki ismertetés 47
4.1.1 Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése 47
4.1.2 Partfal rekonstrukció 47
4.1.3 Áramlásjavító és öbölkotrások 48
4.1.4 Mederanyag elhelyezés, zagyterek kialakítása 48
4.1.5 Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása 48
4.2.1 Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése 49
4.2.2 Partfal rekonstrukciók és azzal összefüggő műszaki létesítmények kialakítása 49
4.2.3 Áramlásjavító és öbölkotrások 59
4.2.4 Mederanyag elhelyezés, zagyterek kialakítása 61
4.2.5 Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása 66
4.4 Engedélyeztetési feladatok 69
4.5 Egyéb vállalkozói feladatok 71
4.6.1 A Tervbíráló Bizottság 74
I. Általános követelmények
1.A Megrendelő követelményei meghatározásának elvi lapjai
A tenderdokumentáció közbeszerzési műszaki leírásaként funkcionáló Megrendelő követelményei a közösségi joggal összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül az építési munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termékek alkalmazása tekintetében a kerültek meghatározásra.
A Vállalkozó tervezési munkája során jelen Követelményekben és az 5. kötetben bemutatott tervekből (indikatív terv) kell kiindulnia.
A megjelenő műszaki tartalom nem teljes és nem feltétlenül egyezik meg mindenben és pontosan a Megrendelői Követelményekkel, ezért az ajánlattétel szempontjából mind az elvi engedélyezési tervek, mind az elvi engedélyek csak az Indikatív jellegű tervdokumentáció (ld. dokumentáció 5. kötet) részét képezik.
Az Indikatív tervdokumentációkban szereplő megoldást a Vállalkozónak az ajánlattétel során elsősorban tájékoztatásként és lehetséges műszaki megoldásként kell kezelnie, amelytől, amennyiben azt az ajánlattétel során jelezte, a szerződés keretei között eltérhet, az abban foglaltak a Vállalkozó számára tehát az ajánlattétel során kizárólagos kötelezettséget nem jelentenek.
A tárgyi szerződés tervezés-kivitelezési feladat végrehajtására irányul, amely ún. FIIDC Sárga könyv „Üzemek, telepek és tervezés-építési projektek szerződéses feltételei elektromos és gépészeti létesítményekhez, valamint vállalkozó által tervezett építési és mérnöki létesítményekhez, Második, átdolgozott magyar nyelvű kiadás / Budapest, 2011. szeptember” általános feltételei szerint valósul meg. A szerződés a kiadvány magyar nyelvű fordítása.
Általános követelmény, hogy a Vállalkozó által engedélyezési, majd kiviteli tervek formájában megtervezésre kerülő létesítmények műszaki specifikációját az alábbi sorrend szerint alkalmazandó műszaki előírásokra való hivatkozással kell meghatározni.
az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványok
európai műszaki engedély, vagy közös műszaki előírások
egyéb nemzetközi szabványok
európai szabványügyi szervezetek által kidolgozott műszaki ajánlások
egyéb nemzeti szabványok
nemzeti műszaki engedélyek és nemzeti műszaki előírások
Mindazon műszaki és minőségi jellemzők esetén, ahol a munkákkal és létesítményekkel szemben támasztott követelményeket már jelen közbeszerzési műszaki leírás is a fenti műszaki előírásokra való hivatkozással határozta meg, a Megrendelő követelményeinek minden ilyen hivatkozását a „vagy azzal egyenértékű” kiegészítéssel együtt kell értelmezni és elfogadni.
Ahol a Megrendelői követelményekben megadott műszaki szabvány, előírás időközben hatályát vesztette, vagy visszavonásra került, a Vállalkozónak a Munkakezdési Jelentés vonatkozó fejezetében kell erre kitérni, megadva az ezzel egyenértékű megoldás műszaki előírásának hivatkozási számát.
A Vállalkozó tehát egy adott megrendelői követelmény biztosítására a hivatkozottól eltérő megoldást is választhat, alkalmazhat, de a hivatkozottal való egyenértékűségét minden ilyen esetben neki magának kell biztosítania, és bizonyítania.
Egyes esetekben – pl. hatósági engedélyezési dokumentációban bemutatott megoldáshoz, vagy műszaki leíráshoz – a hatóság az egyenértékűség igazolására szakértői véleményeket kérhet be, amelynek elkészítése és bemutatása a Vállalkozó kötelessége. Hasonló módon, bármely olyan esetben, ahol felmerül az egyenértékűség fennállása a Megrendelő képviselője is kérheti az egyenértékűség igazolásának dokumentálását, amely a Vállalkozó kötelessége. Egyenértékű megoldást csak írásban benyújtott igazolás és a Megrendelő, vagy a Mérnök írásos jóváhagyása esetén lehet alkalmazni.
Ahol a Megrendelő követelményei környezetvédelmi követelményt állítanak fel, a Vállalkozó a Kbt. vonatkozó előírásaival összhangban ökocímkével ellátott termékeket is alkalmazhat. Ez esetben azonban – hasonlóan a CE jelölésű termékek alkalmazásához – a Vállalkozónak a konkrét követelménynek való megfelelést is bizonyítani kell, amelyre a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentés, vagy egyéb megfelelő dokumentáció alkalmas.
A megrendelői követelmények teljesítésétől a Vállalkozó a szerződés teljesítése során csak a szerződés általános feltételei, 13. Cikkely (Változtatások és Kiigazítások), valamint 4.12. Alcikkely (Előre nem látható fizikai körülmények) alapján térhet el. Az eltérés lehetőségét és módját bizonyos esetekben a támogatást biztosító, közreműködő szervezeti feladatokat ellátó Irányító Hatóságnak is jóvá kell hagynia.
Azon követelményeket, amelyeket a Vállalkozóra nézve általános jogszabályi előírások fogalmaznak meg és nem a Megrendelő specifikus követelményei, illetve amelyekhez az előkészítés során előzetes adatszerzés sem történt (pl. lőszer mentesítési kötelezettség) a Megrendelői követelmények külön nem szabályozzák, azokat mint jogszabályi kötelezettség a Vállalkozó általános kötelezettségének kell tekinteni.
2.Alapadatok és okiratok
2.1A projekt célja, alapadatai és alapdokumentációi
2.1.1Az építési munka megnevezése
Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja
2.1.2A jelenlegi helyzet ismertetése
A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb természetes tava. Nemzetgazdasági, idegenforgalmi szempontból a Balaton után a második helyet foglalja el. Jelentős célpont mind a belföldi, mind a külföldi turizmus szempontjából. A tó különleges adottságokkal rendelkezik, nádasokkal tarkított sekély vízfelületű tó, ezért a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát általában hónapokon keresztül megőrzi. Ezért különösen fontos szerepet tulajdonítunk a tó évek óta javuló vízminőségének.
A Velencei-tó, bár életkora a tavak között nem túlságosan nagy, mégis erősen feltöltődött tó, nagy kiterjedésű nádasokkal (és egyéb mocsári növényzettel), kisebb-nagyobb nyílt vizes területekkel. Azaz a tóra a növényzettel benőtt és nyílt vizes területek váltakozása, a különböző vízterek eltérő vízminősége (mozaikosság) a jellemző. A nagyobb tisztások részben emberi beavatkozás eredményei.
A vízgyűjtő terület állapotleírása
A Velencei-tó északi részének vízgyűjtő területéről több kisebb vízfolyás is szállít vizet. Ezeknek a vízfolyásoknak nagy része időszakosnak tekinthető, mert száraz, csapadékszegény időszakban ki is száradhatnak. A terület nagy része erózió által veszélyeztetett. A meredek domboldalak kertművelésbe vont területeiről és a szántóterületekről könnyebben lemosódik a termőréteg, mert itt meg lett bontva a természetes növényborítottság védelme, ráadásul a parcellák kiosztásából adódóan a művelés iránya is az eróziónak kedvez (a barázdák nem a vízmozgásra merőlegesek). Ezeken a helyeken megjelent a barázdás erózió. Ugyancsak több út, utca is a víz mozgásának irányával párhuzamos, ami a nagy elragadó erő kialakulásának kedvez (vízmosásos részek kialakulásához vezet). A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban alakul ki a térségben okklúziós front, amely heves esőzéseket okoz. Az egyszerre lehulló nagy mennyiségű csapadék a talaj lemosódását okozza, különösen akkor, ha az a műveléssel megbontott, és még bevetetlen területeken folyik keresztül. A talajlepusztulás a meredekebb lejtőkön, művelésbe vont területeken, és az arra érzékeny talajtípusoknál nagyobb. A lemosódott talaj egy része még a lankásabb területrészeken lerakódhat, nagy része azonban a vízfolyásokba mosódik. A szállított hordalék, amely a vízfolyásban nem tud kiülepedni, a Velencei-tóba jutva annak feliszapolódását eredményezi, és ronthatja a vízminőséget, ezért nemkívánatos jelenség.
A felszíni vizeknél a vízminőségi problémákat az esetek túlnyomó többségében a vizek szerves anyag és tápanyag terhelése okozza. A megvizsgált kisvízfolyások legfőbb szennyezési forrása a szántóterületekről bemosódó talaj, mely főként növényi tápanyagokat, de növény-védőszer maradványokat is szállít a vizekbe. Az erózió a fokozott hordalékterhelés miatt is problémát okoz. A vízfolyások medrének közvetlen közelében – a teljes hossz mintegy 50%-ában – szántóföldek találhatók, ahonnan a természetes védőzónák hiányában a tápanyagok gyakorlatilag visszatartás nélkül közvetlenül a mederbe jutnak. A vízfolyások gyakran túl szűk hullámterei sem teszik lehetővé a mederbe bejutó tápanyag visszatartását. A szántóföldek közelsége és a védőzóna hiánya a gyomok terjedése szempontjából is kedvezőtlen.
A Velencei-tó víztereinek jelenlegi állapota
A
Velencei-tó fő táplálója a Császárvíz, levezető csatornája
a Dinnyés-Kajtori csatorna. Tekintettel arra, hogy a tápláló és
a leeresztő vízfolyás egyaránt a tó nyugati oldalán, egymás
alatt található, így a tó vizének átöblítésére nincs
lehetőség. Ezért a keleti medence szikes vize nemigen tud
cserélődni, gyakorlatilag lefolyástalan. Felesleges víz
leengedésére ritkán kerül sor, de ebben az esetben sem egyértelmű
a vízcserélődés pozitív hatása, mert a keleti medence vizének
cserélődése mellett igen jelentős a leeresztés hatására nyugat
felé mozduló szikes víztömeg mozgása, ami még jobban
megterhelheti a nyugati víztér sérülékeny lápi élőhelyeit.
A
tóba vezető nagyobb vízfolyások jelentős mértékben antropogén
és mezőgazdasági eredetű szennyezőkkel terheltek. A tó
mederfenntartó kotrása 1989-ig évente rendszeres volt, hajózási,
kikötő-használati, vízminőség javítási és rekreációs
céllal, azt követően már csak alkalomszerű.
A Velencei-tónak két jelentősen elkülönülő része van: az alapvetően természetvédelmi célú nádas-lápi rész és az elsősorban idegenforgalmi célt szolgáló nyílt vizes terület. A tavat alapvetően szikes tóként tartja számon a természetvédelem. Az a természeti jelenség, hogy egy lápi élőhely egy szikes víztérbe ágyazva őrződött meg, a Fertő-tó mellett csak itt jellemző.
A Velencei-tó műszaki állapotfelmérése
A partfalak jelenlegi műszaki kialakítását, állapotát a tó felső szabályozási szintjének folyamatos emelése, közel 5 km2-nyi nádas kikotrása és a partfalhasználat határozta meg.
A Velencei-tó első katonai térképe 1783-ban készült el, majd 1792-ben Csapó Benjamin elkészítette a tó lecsapolásának tervét. Ezt követően egyre pontosabb és szabatosabb térképfelvételek készülnek a tóról, elősegítve annak mind pontosabb megismerését. A tó igazi felfedezését az 1930-as évek második felére tehetjük, amikor megalakul az Agárdi Fürdőegylet és megkezdődik a mai napig tartó partszabályozási munka. Az 1960-as évek közepén megkezdődtek a Velencei-tó medrének szabályozási munkái, ami a meder kotrásából, a nádasok egy részének eltávolításából, a parti sáv feltöltéséből állt, és szükségessé vált két kis sziget – a Cserepes-sziget és a Velencei-sziget – létesítése is. A szabályozás következtében csökkent a tó teljes területe és ezen belül a nádasok területe.
A
tó területe a +140 cm-es szabályozási szintnél az 1969. évi
24,9 km2-ről
1990. év végére
22,04 km2-re
csökkent. A Velencei-tó vízszintszabályozására 1971-ben új
előírást fogadtak el, amelyben +130 cm-ben állapították meg az
alsó és +170 cm-ben a felső szabályozási vízszintet. 1976-ban
új szabályozási előírásokat fogadtak el, amelyek már a két
tározóra és a tóra is vonatkoznak, a tó szabályozási sávját
+140 és +160 cm közé szűkítették. A jelenleg is érvényes
szabályozási szinteket 1997-ben állapították meg, amely szerint
az alsó szabályozási vízszint
+130 cm, a felső
szabályozási vízszint az agárdi vízmérce „0” pontjához
(102,62 mBf.) viszonyítva +170 cm. Természetesen a szabályozási
vízszintek egy éven belül is változnak, a nyár eleji csapadékos
időszakban magasabb vízszintet írnak elő, mint a téli,
csapadékszegény időszakban.
A
Velencei-tó körül az 1960-as és 70-es években épült vasbeton
szerkezetű partfalak sem környezeti, sem társadalmi-gazdasági
szempontból nem felelnek már meg a kor követelményeinek.
Többségük elavult, romló állagú és nem megfelelő magasságú.
A partvédőművek és a mögöttes területek magasságának
többsége már nem felel meg az érvényben lévő „vizek
hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását
szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
műszaki szabályokról szóló”
30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletnek.
2.1.3A projekt célja
A projekt közvetlen célja a Velencei-tó vízminőségének fenntartható javítása, a part menti területek természet-közeli állapotának magasabb színvonalú megőrzése, biztosítása, illetve környezettudatos rehabilitációja, mindezekkel a Víz Keretirányelvnek megfelelő jó ökológiai állapot fenntartható elérésének biztosítása.
Közvetett módon cél a tóparti szolgáltatások ökoturisztikai szempontú újrapozícionálásának támogatása; és azok környezettudatos használatának és hozzáférhetőségének elősegítése - a környezetminőség komplex és fenntartható fejlesztésén keresztül.
A Velencei-tó maximális vízszintje az érvényben lévő üzemeltetési szabályzat szerint az agárdi vízmérce „0” pontjához (102,62 m B. f.) viszonyított +170 cm, amely egy több lépcsőben kialakult maximális szabályozási szint. A partvédőművek nagy részének magassága és műszaki alkalmassága azonban továbbra is a korábban használatos, alacsonyabb vízszintekhez igazodnak. A partvédőművek és a mögöttes területek magasságának többsége már nem felel meg az érvényben lévő jogszabálynak (30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet), ezzel komoly vízelvezetési problémákat okozva a tó közvetlen parti sávjában, melyet tovább súlyosbít a tó „nagyvízi medrének” átfogó vízrendezésének megoldatlansága. A magassági hiányok mellett további probléma a meglévő partvédőművek súlyosan leromlott állaga.
Az előkészítő fázisban meghatározásra került a mögöttes területek parthasználata is. A mostani és a tervezett jövőbeni parthasználatok felmérésével egy átfogó állapotértékelés készült a jelenlegi állapotról, illetve úgy ad javaslatot a Velencei-tó partjának használatára, hogy a feltöltött területek védelme, a strandolás, a vízi sportok és a kikötők létesítése is megoldott legyen. Figyelembe véve az ökológiai szempontokat, illetve az egyes parthasználatok egymásra való hatását és a kotrási zagy elhelyezését is.
Ezen törekvés harmonikusan illeszkedik a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendeletben rögzített 6 m-es kezelői sáv használatához.
A projekt végrehajtása során vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése történik meg a szükséges helyszíneken.
Kotrási munkálatok keretében megvalósul a Velencei-tóban betorkolló vízfolyások, öböl szakaszainak kotrása ~102,500 m3 iszapkotrással.
A természetvédelmi, áramlásjavító és vízminőség védelmi kotrások összesen ~39,600 m3 mederanyag eltávolításával valósulnak meg.
A kotrási anyagok elhelyezéséhez ~296,000 m3 befogadó képességű zagytér kialakítására van szükség a Cserepes-szigeten, illetve a Dinnyési zagytéren.
Elbontásra kerül ~5.200 fm partvédőmű, illetve műszaki létesítmény, valamint a jogszabályban megfoglaltazott műszaki feltételeknek megfelelő, azt kielégítő műszaki paraméterekkel épül ~29.000 fm új partvédőmű,
A projekt végrehajtása során 6 természetes ivóhely, illetve 2 fenntartható halbölcső létesül.
A projekt végrehajtása során a növényzetre és élővilágra gyakorolt hatás monitoring tevékenységének folyamatos elvégzése szükséges.
A nádgazdálkodás szabályairól szóló 120/1999.(VIII.16.) Kormányrendelet értelmében elkészül a Velencei-tó nádgazdálkodási terve.
A projekt a KEHOP-on belül kerül benyújtásra, mely alapján az OP céljainak megvalósításához is hozzá kell járulnia. „A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás” prioritási tengelyben kiválasztott tematikus cél az „éghajlat-változáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és kezelés előmozdítása”. Az OP tematikus céljai mellett meghatároz egyedi célkitűzéseket is, melyek közül, jelen projekt esetében az alábbi cél releváns:
A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása
A projekt átfogó célja:
Velencei-tó vízminőségének fenntartható javítása.
Az elsődleges célkitűzéseken kívül további célok kerültek meghatározásra, a konkrét problémák megoldására:
Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése;
Partfal rekonstrukciók és azzal összefüggő műszaki létesítmények kialakítása;
Áramlásjavító és öbölkotrások;
Mederanyag elhelyezés, zagyterek kialakítása;
Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása.
Általános célkitűzésként fogalmazhatóak meg:
A fejlesztést érintő jogszabályokban meghatározott előírások, kötelezettségek betartása;
A programok, fejlesztési tervek által meghatározott elképzelésekhez, igényekhez való igazodás;
Társadalmi, gazdasági igények figyelembevétele, érvényesítése a projektben;
A fejlesztés során korszerű, biztonságos, fenntartható műszaki megoldások alkalmazása;
A létesítmények feleljenek meg a táji adottságoknak, igazodjanak a környezetvédelmi és természetvédelmi igényekhez.
2.1.4A projekt alapdokumentációi
A „stratégiai tervezés és projekt előkészítés a 2014-2020 tervezési időszakra (KEOP-7.9.0/12)” pályázati kiírás keretén belül kidolgozásra kerültek a „Velencei-tavi partfal komplex fenntartható rehabilitációja” KEHOP-1.3.0. nagyprojekt előkészítési munkái. Ezen belül elkészült a projekt koncepció, a tevékenységek ütemterve, a projekt erősségeit és gyengeségeit feltáró megvalósíthatósági tanulmány, tervezett fejlesztések műszaki részeiről elvi vízjogi engedély szintű dokumentáció.
Az előkészítő projekt tartalma:
I. Egységes fejlesztési koncepció
I.1. Tervezési alapadatok
I.2. Áramlástani vizsgálatok
I.3. A meglévő partvédőművek, műtárgyak, jelenlegi műszaki állapotának felmérése, statikai vizsgálat.
I.4. Az északi oldalon található, tóba torkolló vízfolyások vízminőségi védelmi hordalék fogó tározók felülvizsgálata, jelenlegi műszaki állapot felmérése.
I.5. Szabályozási környezet módosítására vonatkozó javaslatok kidolgozása.
I.6. A feltöltések és a régi parti területek közötti vízrendezési létesítmények felmérése (mély fekvésű, tótól elzárt területek) és az ezekre vonatkozó vízrendezési megoldások megadása.
I.7. Talajmechanikai szakvélemény a mintaterületeken
I.8. Egységes fejlesztési koncepció meghatározása
II. Megvalósíthatósági tanulmány
II.1. Megvalósíthatósági tanulmány (MT)
II.2. Megalapozó környezeti vizsgálatok
II.3. Hulladékhasznosíthatósági tanulmány
III. Elvi vízjogi engedélyezési dokumentáció
III.1. Elvi vízjogi engedélyezési dokumentáció a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 1. §-ában valamint 1. sz. mellékletében foglaltak szerint, tervezői költségbecsléssel.
Munkavégzésre jogosító vízjogi létesítési engedélyek jelenleg nem állnak rendelkezésre, nem volt tárgya az előkészítő projektnek ezek megszerzése.
2.1.5Engedélyek, előzmény okiratok
A Megrendelő a munkák elvégzéséhez az alábbi tervekkel,engedélyekkel rendelkezik, amelyekben foglaltakat a Vállalkozónak a tervezés és a kivitelezés során az engedély típusára vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban kell figyelembe vennie.
Velencei-tó és tározóinak együttes üzemeltetési szabályzata, 2009
Velencei-tó vízszintszabályozása vízjogi üzemeltetési engedély,
A Dinnyési-zsilip üzemeltetési szabályzata, 2009
A Velencei-tavi vizes élőhelyek és ívóhelyek renaturálására és fenntartható halbölcsők kialakítására vonatkozó vízjogi létesítési engedély,
Gárdony 5309/17. hrsz. alatti zagytér vízilétesítményei fennmaradási engedélye,
Velencei-tó, Cserepes sziget zagytér és partvédőmű vízjogi üzemeltetési engedélye,
A megjelenő műszaki tartalom nem teljes és nem feltétlenül egyezik meg mindenben és pontosan a Megrendelői Követelményekkel, ezért az ajánlattétel szempontjából mind az egyes tervek, mind az egyes engedélyek csak az Indikatív jellegű tervdokumentáció (ld. dokumentáció 5. kötet) részét képezik.
Az Indikatív tervdokumentációk műszaki tartalmának megvalósítását a Megrendelői Követelmények szabályozása felülírhatja.
Az Indikatív tervdokumentációkban szereplő műszaki megoldást a Vállalkozónak az ajánlattétel során elsősorban tájékoztatásként és lehetséges műszaki megoldásként kell kezelnie, amelytől, amennyiben azt az ajánlattétel során jelezte, a szerződés keretei között eltérhet, az abban foglaltak a Vállalkozó számára tehát az ajánlattétel során kizárólagos kötelezettséget nem jelentenek.
2.2A Vállalkozó feladatai általánosságban
A Vállalkozó feladata az előzmények, okiratok, dokumentumok és a létesítmények jelenlegi állapotából kiindulva az összes tervezési, vizsgálati, kivitelezési munkák és próbák határidőben és I. o. minőségben történő elvégzése, amelynek eredményeképpen a projekt és a szerződés céljai teljesülnek.
A Vállalkozó kötelessége minden olyan dokumentum elkészítése, engedély beszerzése és átadása a Megrendelőnek, amely a létesítmények használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, biztonságos működtetéséhez szükséges. Az engedélyezési eljárások díja a Vállalkozó költsége.
A Vállalkozó feladata továbbá az általa beszerzett engedélyek meghosszabbítása is, amennyiben az engedélyek érvényességi ideje lejár.
A Vállalkozó kötelezettsége a létesítményeket üzemeltető szervezettel és a Mérnökkel egyeztetni és jóváhagyását megszerezni, minden, a megrendelői követelményekben nem, vagy nem kellő részletességgel specifikált anyag, szerelvény és berendezés betervezése és beépítése előtt.
A szerződés hatálybalépését követően a Vállalkozó köteles az Üzemeltetővel az építési-szerelési munkák Ütemtervét és organizációját részletesen összehangolni, írásos megállapodás formájában előkészíteni és a Munkaterület-átadás átvételi eljárás jegyzőkönyvének mellékleteként rögzíteni a csak az Üzemeltető szervezet szakfelügyeletével végezhető munkákat.
A Vállalkozó munkájával nem akadályozhatja az Üzemeltető szervezet munkáját és csak korlátozottan akadályozhatja a létesítmények folyamatos üzemét.
A Vállalkozó az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt előzetes bejelentést köteles megküldeni az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőségnek az építési munkahely szerint illetékes felügyelőségéhez. Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni. Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni.
A Vállalkozónak munkáját az alábbi alapelvek betartásával és alapvető követelményeknek való megfelelés biztosításával kell végeznie:
A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű feleljen meg a vonatkozó valamennyi hatályos jogszabályi előírásnak, ezek közül is kiemelten az 5. fejezetben ismertetett hazai és nemzetközi jogi környezetnek, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX.15.) Korm. rendelet rendelkezéseinek. A vonatkozó jogszabályok műszaki előírásai a tervezés alapadataként kezelendők.
A tervezési és építési munkát úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű egésze és egyes részei külön-külön is feleljenek meg
az új megközelítésű európai irányelveket bevezető hatályos magyar jogszabályokban megfogalmazott alapvető követelményeknek,
a vonatkozó országos és helyi építési követelményeknek,
szakhatósági előírásnak
A tervezési és építési munkát továbbá úgy kell elvégezni, hogy az átadott mű az üzemeltetés során feleljen meg valamennyi felmerülő
környezetvédelmi előírásnak, jogszabályi és hatósági követelménynek,
munka- és tűzbiztonsági előírásnak,
munka- és egészség- és életvédelmi előírásnak, valamint az akadály-mentesítésre vonatkozó törvényi előírásoknak
A Vállalkozó a szerződés megvalósítását úgy kell szervezze és tervezze, hogy a létesítmények üzeme a munkák közben folyamatos legyen. A munkavégzés ne veszélyeztesse a létesítményi üzemi munkálatok dolgozóit, és az építési terület jól elhatárolt legyen.
A Vállalkozónak az előírt munkákat oly módon kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az megfeleljen a vonatkozó szabványokban foglaltaknak és biztosítsa, hogy a beruházás keretében megvalósuló mű, illetve egyes részeinek élettartama elérje vagy meghaladja a Megbízó követelményei vonatkozó részeiben meghatározott értékeket.
A munkák során, amennyiben egy meglévő műtárgy, szerkezet, berendezés tovább-használatra kerül, a Vállalkozónak a szükséges mértékű felújításokat, korszerűsítéseket e műtárgyakon, berendezéseken el kell végezni úgy, hogy azok élettartama illeszkedjen a létesítmények élettartamához.
A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák, vagy pedig a megrendelői követelményekben szerepel, teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani.
A tervezés és megvalósítás során, a Magyarországon érvényes törvényeket, rendeleteket, rendeletek által kötelezővé tett szabványokat, utasításokat, engedélyeket, tervezői előírásokat, hatósági és más közmű üzemeltetők és e terv előírásait, valamint a pályázatban, pályázati felhívásban előírt feltételeket, hirdetményeket maradéktalanul be kell tartani. Azokban az esetekben, ahol ezek nincsenek szabályozva, az alkalmazott gyakorlatnak és szokásoknak megfelelő műszaki megoldás szükséges.
A magyar szabványokban, engedélyekben nem szereplő anyagra, szerkezetre, berendezésre és technológiára vonatkozóan a Vállalkozónak bizonyítania kell, hogy az illető anyag, szerkezet vagy technológia a Műszaki Előírásokban rögzítetteknek megfelel. A nem szabályozott import termékeknek az ÉMI hivatalos alkalmazási engedélyével kell rendelkezniük, vagy a termékre vonatkozó engedélyt be kell szerezni, ellenkező esetben a termék vagy anyag nem alkalmazható.
A KEHOP támogatási rendszer által finanszírozott szerződésekben ki kell kötni, hogy a létrejövő szerzői jogi védelem alá eső alkotásoknak a kedvezményezett tulajdonába kell kerülniük. A Kedvezményezett köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatása során az ajánlati felhívásban, illetve a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben kikötni, hogy a teljesítés során keletkező, szerzői jogi védelem alá eső alkotáson a kedvezményezett területi korlátozás nélküli, határozatlan idejű, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez, továbbá jogot szerez az alkotás (terv) átdolgozására is.
2.3A létesítmények és az építési munka jellemzői
A létesítmények és az építési munka jellemzőit, jelenlegi állapotára vonatkozó információkat jelen kötet további pontjai, iletve az indikatív dokumentációk tartalmazzák.
2.4Teljesítménykövetelmények
A létesítményeknek a szerződés eredményeképpen jelen kötet további pontjaiban röügzített fő teljesítménykövetelményeknek kell megfelelnie.
2.5Szabványok, előírások
Vállalkozó a mindenkor hatályos építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, kormányrendeletek, szabványok, általános érvényű és eseti előírások, így különösen a statikai követelmények, valamint a szakmai, minőségi, környezetvédelmi, biztonsági előírások megtartásával szakszerűen, valamennyi kötelező dokumentum átadásával köteles vállalását megvalósítania, dokumentálnia.
Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett, az építmény – amelybe a termék beépítésre kerül – kielégíti az alapvető követelményeket (mechanikai ellenállás és stabilitás; tűzbiztonság; higiénia, egészség- és környezetvédelem; használati biztonság; zaj- és rezgés elleni védelem; energiatakarékosság és hővédelem).
Egy adott célra való építési termék megfelelőségét harmonizált szabvány által szabályozott építési termék esetében, vagy ha a termék megfelel egy, a termék vonatkozásában kiadott európai műszaki értékelésnek, a gyártónak forgalomba hozatalkor kiállított teljesítmény-nyilatkozattal kell igazolni. Továbbá a teherbíró szerkezetek megfelelőségét EUROCODE számítással kell igazolni.
Vállalkozónak a jelen dokumentációban hivatkozott szabványok, rendeletek, utasítások, szabályzatok és műszaki irányelvek előírásait a munkák Szerződés szerinti megvalósításához kötelezően be kell tartani. A figyelembe veendő előírások köre azonban valamennyi érvényes magyar előírást tartalmazza, és nem korlátozódik csupán az Ajánlatkérési Dokumentációban szereplőkre.
Hacsak másképpen meg nem határozzák, valamennyi technológiát, berendezést, felszerelést és anyagot úgy kell szolgáltatni, valamint a munkát is úgy kell kivitelezni, hogy megfeleljen a Ajánlatkérési Dokumentációban szereplő, valamint a jogszabály által kötelezően alkalmazandónak előírt magyar nemzeti szabványok legutolsó kiadásában rögzített követelményeknek.
Olyan esetekben, amikor az előírások vagy a hivatkozott szabványok kikötései különféle minőségi szinteket jelentenek, vagy a választás lehetőségét nyújtják, azokat a követelményeket kell kötelezően figyelembe venni, amelyek a legmagasabb minőségű szintnek felel meg.
A Vállalkozónak a beépített anyagok, szerkezetek, technológiák előírásoknak való megfelelőségét -a Mérnök kérésére- a vonatkozó szabványok bemutatásával is igazolnia kell.
Valamennyi alkalmazni kívánt, de magyar szabványban, vagy szabályzatban nem szereplő anyagra, szerkezetre, berendezésre és technológiára vonatkozóan a Vállalkozónak az Építési Tervek kiegészítésében bizonyítania kell, hogy az illető anyag, szerkezet v. technológia a Műszaki Előírásokban rögzítetteknek megfelel. A végzett munkákról átfogóan és a szakipari részekre vonatkozóan kivitelezői nyilatkozatot kell kiadni, mellékelve a szükséges minősítéseket, beépített anyagokról teljesítménynyilatkozatot, jogosultságokat és mérési jegyzőkönyveket.
A nem szabályozott import termékeknek az ÉMI hivatalos alkalmazási engedélyével kell rendelkezniük.
2.5.1Beton és vasbeton szerkezetek
Általános előírások
A beton és vasbeton szerkezetek betontechnológiáját az MSZ 4798-1:2004 (továbbiakban MSZ 4798-1) nemzeti szabvány alapulvételével, de szükség szerint azt meghaladóan kell kialakítani. Ez az alapelv attól függetlenül alkalmazandó, hogy a műtárgyat a régi nemzeti (MSZ 15022 szabványsorozat) vagy az új, európai tervezési szabványok (Eurocode 2 stb.) szerint tervezik.
AZ MSZ 4798-1 szabvány a beton műszaki feltételeit, teljesítőképességét, készítését és megfelelőségét szabályozó MSZ EN 206-1:2002 (továbbiakban MSZ EN 206-1) európai szabvány nemzeti alkalmazási feltétele.
Az építés betontechnológiája tehát legyen összhangban az európai előírásokkal, de azt meghaladó nemzeti követelményeket is tartalmazhat.
Környezeti osztály
A beton, illetve a felhasználásával készült beton és vasbeton szerkezet akkor tartós, ha az erőtani és alakváltozási igénybevételeket, valamint a környezeti hatásokat megfelelő karbantartás mellett a használati (tervezési) élettartam alatt, az MSZ 4798-1 szabvány szerint károsodás nélkül viseli. A tervezett műtárgyak használati élettartama legalább 100 év.
A tartósság követelményének a beton csak akkor felelhet meg, ha elsődleges feltételként az összetétele, a tömörsége bedolgozott állapotban, a szilárdulási folyamata (utókezelés) olyan beton-szövetszerkezetet eredményeznek, amely a majdani erőtani és alakváltozási követelményeken túl a környezeti követelményeknek is megfelel.
Beton vizsgálata
A beton vizsgálatát az MSZ 4798-1 szabványban előírt módszerekkel kell vizsgálni.
Építési anyagok
Az építkezés során csak a 3/2003.(I.25) BM-GKM-KvVM együttes rendelet szerinti megfelelőség igazolással rendelkező anyagot, építési terméket szabad felhasználni, beépíteni.
.Cement
Az építkezés során beton és vasbeton szerkezetek készítéséhez a következő cementfajtákat szabad felhasználni:
MSZ EN 197-1 szerinti, általános felhasználású cementek közül:
CEM I fajtájú portlandcementet,
CEM II fajtájú összetett portlandcementet,
CEM III fajtájú kohósalakcementet;
MSZ 4737-1 szerinti cementek közül:
szulfátálló különleges portlandcementet és kohósalakcementet (S),
mérsékelten szulfátálló különleges portlandcementet (MS).
A fenti cementfajtákat az alábbi megkötésekkel szabad alkalmazni:
CEM II fajtájú 32,5 szilárdsági osztályú portlandcementet legfeljebb C40/50 nyomószilárdsági osztályú beton készítéséhez szabad használni;
CEM III/A 32,5 jelű kohósalakcement legfeljebb C40/50 beton-nyomószilárdsági osztályig szabad használni;
CEM III/B 32,5 jelű kohósalakcement legfeljebb C35/45 beton-nyomószilárdsági osztályig szabad használni.
Kiegészítő anyagok
A beton készítéséhez különböző okokból (pl. péptartalom növelése, sóállóság javítása, vízáteresztő képesség csökkentése, szilárdság növelése stb.) szükség lehet kiegészítőanyagok (MSZ 4798-1 szerinti 1. vagy 2. típusú) adagolására. Szilárd vagy folyadék halmazállapotú kiegészítőanyagok (kőliszt, szilikapor, őrölt pernye, őrölt kohósalak, ill. szilikaszuszpenzió, műanyagdiszperzió stb.) minőségi jellemzőit a forgalmazónak vizsgálati jegyzőkönyvvel is igazolnia kell. A vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kiegészítőanyag fajtáját, a származási helyet és a gyártás időpontját.
Adalékanyagok
A beton készítéséhez csak mosott és osztályozott homok, kavics és homokos kavics frakciót, illetve zúzottkő vagy zúzottkavics frakciót szabad felhasználni.
Az adalékanyag frakció típusát és a keverék összetételét alkalmassági vizsgálattal kell kiválasztani.
Az adalékanyagok elégítsék ki az MSZ 4798-1 szabvány követelményeit. A zúzottkő és zúzottkavics frakciók feleljenek meg az ÚT 2-3.601 útügyi műszaki előírás követelményeinek is.
Az XK3(H) környezeti (igénybevételi) osztályú kopásálló beton 4 mm feletti adalékanyaga legalább Kf-A kőzetfizikai csoportú, KZ termékosztályú bazalt zúzottkő legyen.
Keverővíz
A keverővíz lehetőleg ivóvíz legyen, általában nem lehet gyógyvíz, ásványvíz, talajvíz, kellemetlen szagú, színezett, zavaros, habzó, pezsgő víz. Vezetékes ivóvizet a betonkészítés bármely folyamatában vizsgálat nélkül szabad használni. Amennyiben a keverővíz nem, vagy nem teljes egészében vezetékes ivóvíz, akkor be kell tartani az MSZ EN 1008 szabvány szerinti követelményeket.
Az adalékanyag mosására és a beton utókezelésére használt víz feleljen meg a keverővízzel szemben támasztott követelményeknek.
Betonadalékszerek
Az adalékszerekre vonatkozó minőségi követelmények a MSZ EN 934-2 szabványban, a mintavételre és megfelelőség-ellenőrzésre vonatkozó előírások az MSZ EN 934-6 szabványban találhatók. Az alkalmazás során az MSZ 4798-1 szabvány adalékszerekre vonatkozó fejezete szerint kell eljárni.
Az adalékszerek viszonylag kis mennyiségben fejtik ki hatásukat, adagolásuk felső határa beton és vasbeton esetén a cementtartalomra vetített 5 tömeg%.
Az adalékszernek az alkalmazott cementtel való összeférhetőségét igazolni kell.
Bármilyen adalékszert csak úgy szabad használni, ahogy azt már a betonkeverék tervezésénél figyelembe vették, és az alkalmassági vizsgálat is az adott adalékszerrel készült.
A felhasználásra kerülő beton adalékszer biztonsági adatlapját a gyártótól illetve a forgalmazótól be kell szerezni, mert az adalékszer veszélyességére, tárolására, valamint az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeire ez ad tájékoztatást.
Betonacél
A betonacél elégítse ki az MSZ EN 1992-1-1 szabvány követelményeit .
A vasbeton szerkezetekbe olyan MSZ EN 10080 szabvány szerinti (vagy annak megfelelő, a közeljövőben visszavonásra kerülő MSZ 339 ill. MSZ 5761 szerinti) hegeszthető betonacél és hegesztett síkháló építhető be, amely esetén a folyáshatár 5 százalékos alulmaradási hányadhoz tartozó jellemző értéke legalább 500 N/mm2, és szívóssági (duktilitási) osztálya „B”. A „B”. szívóssági (duktilitási) osztályban a szakítószilárdság és a folyáshatár jellemző értékének hányadosa legalább 1,08, és a legnagyobb húzóerőhöz tartozó nyúlás jellemző értéke legalább 5,0 %.
A betonfedés szükséges mértékéről az MSZ 4798-1 szabvány I. melléklete rendelkezik.
Tilos a betonacélokat hegesztéssel, vagy akár csak fűzővarratokkal egymáshoz, vagy más egyéb acélból készült merevítő szerkezethez kapcsolni. Tilos a betonacélokhoz hegesztéssel rögzíteni bármilyen bebetonozandó acélelemet. (pl. előregyártott szegélyelem rögzítő szerkezete, víznyelő, korlátoszlop stb.)
Betonfedés
A megfelelő betonfedés előírásáért a tervező, az előírt vastagság betartásáért a kivitelező felel (MSZ 4798-1:2004).
Kivitelezés
A beton és vasbeton szerkezet építés főbb kivitelezési szempontjait az MSZ ENV 13670-1 szabványtervezet és az MSZ 4798-1 szabvány L. melléklete alapján a kell végezni.
A kész beton és vasbeton szerkezet vagy szerkezeti elem átadásakor a betontechnológiai utasítás szerinti mintavételi és minősítési tervben megtervezett vizsgálatok eredményei alapján minősítési dokumentációt kell összeállítani. Az elkészült szerkezetek ellenőrzését az MSZ ENV 13670-1 szabványtervezet 11. fejezetének vonatkozó szakaszai, valamint a betontechnológiai utasítás rendelkezései szerint kell végezni.
Szabvány és műszaki előírás hivatkozások
MSZ 339:1987 Melegen hengerelt betonacél (visszavonási szándék: 2007. május 1.)
MSZ 4737-1:2002 Különleges cementek. 1. rész: Szulfátálló cementfajták
MSZ 4798-1:2004 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség, valamint az MSZ EN 206-1 alkalmazási feltételei Magyarországon
MSZ 5761:1987 Hegesztett síkháló vasbeton szerkezetekhez (visszavonási szándék: 2007. május 1.)
MSZ 18290-1:1981 Építési kőanyagok felületi tulajdonságainak vizsgálata. Kopási vizsgálat Böhme-módszerrel
MSZ EN 197-1:2000 Cement. 1. rész: Az általános felhasználású cementek összetétele, követelményei és megfelelőségi feltételei
MSZ EN 206-1:2002 Beton. 1. rész: Műszaki feltételek, teljesítőképesség, készítés és megfelelőség
MSZ
EN 934-2:2002 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és
injektálóhabarcs-hoz.
2. rész: Betonadalékszerek.
Fogalommeghatározások, követelmények, megfelelőség, jelölés
és címkézés
MSZ
EN 934-6:2002 Adalékszerek betonhoz, habarcshoz és
injektálóhabarcs-hoz.
6. rész: Mintavétel,
megfelelőség-ellenőrzés és megfelelőség-értékelés
MSZ EN 1008:2003 Keverővíz betonhoz. A betonkeverékhez szükséges víz mintavétele, vizsgálata és alkalmasságának meghatározása, beleértve a betongyártási folyamatból visszanyert vizet is
MSZ EN 1992-1-1:2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános előírások és az épületre vonatkozó szabályok
MSZ EN 1992-1-2:2005 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre
MSZ EN 1992-2:2006 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 2. rész: Hidak
MSZ EN 1992-3:2006 Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 3. rész: Gátak és folyadéktároló szerkezetek
MSZ EN 12350-1:2000 A friss beton vizsgálata. 1. rész: Mintavétel
MSZ EN 12350-2:2000 A friss beton vizsgálata. 2. rész: Roskadásvizsgálat
MSZ EN 12350-4:2000 A friss beton vizsgálata. 4. rész: Tömörödési tényezõ (helyesen: Tömörítési mérték)
MSZ EN 12350-5:2000 A friss beton vizsgálata. 5. rész: Terülésmérés ejtőasztalon
MSZ EN 12350-6:2000 A friss beton vizsgálata. 6. rész: Testsűrűség
MSZ EN 12371:2002 Természetes építőkövek vizsgálati módszerei. A fagyállóság meghatározása
MSZ EN 12390-1:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 1. rész: A próbatestek és sablonok alak-, méret- és egyéb követelményei
MSZ EN 12390-3:2002 A megszilárdult beton vizsgálata. 3. rész: A próbatestek nyomószilárdsága
MSZ EN 12390-7:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 7. rész: A megszilárdult beton testsűrűsége
MSZ EN 12390-8:2001 A megszilárdult beton vizsgálata. 8. rész: A vízzáróság vizsgálata
prEN 12390-9:2002 Testing hardened concrete – Part 9: Freeze-thaw resistance – Scaling (A megszilárdult beton vizsgálata. 9. rész: Fagy-, olvasztósóállóság. Felületi hámlás)
MSZ EN 13369:2004 Előre gyártott betontermékek általános szabályai
MSZ ENV 13670-1:2000 Betonszerkezetek kivitelezése. 1. rész: Általános előírások
ÚT 2-3.601:2006 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok
MSZ-ENV-13670-1 5. fejezet. Állványzat és zsaluzat (tervezet)
2.5.2Útépítés
Általános előírások
Az útépítés során be kell tartani az összes idevonatkozó szabványt és műszaki előírást.
A hivatkozott szabványok jegyzéke
MSZ 07-3713:1986 Közutak tervezése
MSZ 4751:1991 Beton útburkoló elemek
MSZ 4702-2:1997 Cementek. Követelmények és megfelelőségi feltételek
MSZ 11307-1:1983 Úttervezési rajzok. Általános követelmények és rajzjelek
MSZ 20188-1:1989 Közúti jelzőtáblák. Általános előírások
MSZ 20190:1988 A közúti útlezárás, elkorlátozás és forgalomelterelés elemei
MSZ 15001:1987 Alapozások tervezésének általános előírásai
2.5.3Vízépítési kövek esetén
MSZ EN 13383-1:2003 Vízépítési terméskő. Műszaki előírás
2.5.4Általános földműépítés
MSZ 15290:1999 Vízépítési földművek tömörségi előírásai
3.3. A szerződés teljesítésével kapcsolatos általános követelmények
3.1A Vállalkozó személyzete
Vállalkozó kulcsszemélyzete
A Vállalkozó kulcsszemélyzete az ajánlati felhívásban megkövetelt és nevesített szakemberekből, valamint azokból a munkák megkezdését követően megnevezendő szakemberekből kell álljon, akik a különböző tervezésre és kivitelezésre vonatkozó jogszabályok szerint a munkavégzéshez szükségesek.
Amennyiben a felhívás alapján ez nem egyértelmű, a Vállalkozó a felhívásban megkövetelt személyek közül köteles kiválasztani és a Munkakezdő jelentésben megjelölni helyszíni képviselőjét.
Támogató személyzet
A Vállalkozónak továbbá biztosítania kell a felkészült, és a szükséges képzettséggel és regisztrációval rendelkező további támogató személyzetet, akik a szerződés végrehajtásához, a kulcsszemélyzet munkájának támogatásához szükségesek a projektmenedzsment, a tervezés, az építés, próbák és bármely egyéb területen.
3.2A Vállalkozó irodája
A Vállalkozó köteles a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 7 nappal valamelyik építés-kivitelezési munkák helyszíneként szolgáló településen legalább egy darab helyszíni irodát létesíteni. Az irodá(k) helyét, a kiviteli terv részét képező Építés-organizációs tervben kell meghatározni.
Az irodát legalább az átadás-átvételi igazolás kiadásának napját követő 30 napig szükséges fenntartania. Az iroda kialakításának, üzemeltetésének és felszámolásának költségei a Vállalkozót terhelik.
Az iroda felszereltségének legalább olyan színvonalúnak kell lennie, hogy abban:
a Vállalkozó erre kijelölt személyzetének munkájához megfelelő munkakörülmények álljanak rendelkezésre,
a szerződés szerinti kommunikációhoz szükséges alapinfrastruktúra (telefon, fax, szélessávú internet kapcsolat) rendelkezésre álljon
a Vállalkozó szerződéses dokumentumai biztonsággal tárolhatók legyenek, ez biztonsági záras, tűzbiztos elhelyezést jelent
A tárgyalásokra a Vállalkozónak megfelelő méretű bútorozott helyiséget kell biztosítania.
3.3Felvonulási terület
A Vállalkozó a kivitelezéshez szükséges felvonulási területet közterület, illetve magánterület igénybevételével alakíthat ki, annak minden jogi és pénzügyi következményével együtt (Ajánlatkérőnél a közterület-használatból eredően bevétel nem keletkezhet, ezen összeggel csökken a támogatás mértéke). A felvonulási terület kialakítása a Mérnökkel és a közterület-foglalást jóváhagyó illetékes Polgármesteri Hivatallal, illetve az érintett ingatlan tulajdonosával, vagy kezelőjével történt előzetes egyeztetés után lehetséges.
A Vállalkozónak a felvonulási, ideiglenes anyagtárolási (depóniák, stb. ) területeket a kiviteli terv részét képező Építésszervezési terv részletes helyszínrajzán kell bemutatnia. A helyszínrajzon fel kell tüntetni minden ideiglenes építményt (vállalkozó irodája, anyagdepóniák, gép- és anyagtároló, gyártó-, keverőtelep, raktárak, tárolók, adminisztratív, szociális és egészségügyi létesítmények, laboratórium, stb.), a felvonulási útvonalat, valamint az ideiglenes közműcsatlakozások pontjait. A felvonulási telepet Vállalkozónak körül kell kerítenie, kapukkal és sorompókkal szükség szerint el kell látnia, továbbá a terület őrzéséről is gondoskodnia kell.
A felvonulási telep előkészítésénél, megvalósításánál, üzemeltetése során és az elbontásánál a természet-, környezet-, tűz-, munka-, egészségvédelmi és egyéb előírásokat szigorúan be kell tartani. A felvonulási telep ideiglenes közműellátásának biztosítása – és az ezekhez szükséges engedélyek és hozzájárulások beszerzése a Vállalkozó feladata. Vállalkozónak gondoskodnia kell tényleges fogyasztásának méréséről.
A munkálatok befejezése után a felvonulási telepet Vállalkozónak el kell bontania, a területet az eredeti állapotában helyre kell állítania és a tulajdonosának vagy kezelőjének hivatalosan át kell adnia.
Az építési terület határát meg kell jelölni és figyelmeztető munka- és tűzvédelmi táblákat kell kihelyezni. A gépek által időszakosan ezen túlnyúló veszélyességi övezetek határát arra az időszakra külön el kell határolni és meg kell jelölni.
3.4Minőségbiztosítás
Minőségirányítási dokumentáció
A Vállalkozónak a szerződés teljesítését Minőségirányítási rendszerben kell végeznie.
Ha a Vállalkozó saját, nemzeti rendszerben akkreditált MSZ EN ISO 9001 szabvány alapú, vagy ezzel egyenértékű, európai szabványon alapuló rendszer szerint működik, ennek érvényes tanúsítványát és a folyamatszabályozás rendszerét bemutató ún. minőségirányítási fedlapot kell benyújtania a Mérnöknek a munkakezdést követő 28 napon belül.
Ha ilyen rendszerrel (tanúsítvánnyal) nem rendelkezik, a szerződés hatálybalépést követően a Vállalkozónak el kell készítenie az ISO 10005:2005 szabványon alapuló Projekt Minőségtervet. Ezt a Mérnök felülvizsgálja, a Mérnök észrevételei alapján azt esetleg módosítani, véglegesítenie kell. Ezt követően a Projekt Minőségterv a szerződés része, a Vállalkozónak munkáját ennek megfelelően kell végeznie, amely működésének, fenntartásának bizonyítékait a Mérnök bármikor jogosult ellenőrizni.
Minőségellenőrzés
A kivitelezés megkezdésének feltétele a Mérnök által jóváhagyott Mintavételi és Minősítési Terv (MMT) dokumentáció. A MMT-t a Vállalkozónak a kivitelezési munkák megkezdése előtt legalább 14 nappal kell benyújtania a Mérnöknek jóváhagyás céljából.
A Vállalkozó ezt követően a munkája minőségét a MMT alapján végrehajtott minőségellenőrzési vizsgálati dokumentációval, valamint a beépítésre kerülő termékek esetén a vonatkozó jogszabályi igazolásokkal együtt tudja igazolni.
A minőséget igazoló dokumentumokat a Vállalkozónak naprakészen kell tartania, egy példányt mindig a Vállalkozó irodájában, s kérésre a Mérnöknek, műszaki ellenőrnek azt be kell mutatnia.
A MMT annak nyomon követhető bemutatását szolgálja, hogy a Vállalkozó által maga készített munkák, műtárgyak, építményszerkezetek, vagy termékként beszerzett, de saját munkával beépítésre kerülő szerkezetek minősége megfelel a megrendelői követelményekben és az ezen alapuló Kiviteli tervben foglalt minőségi követelményeknek.
A MMT-nek tartalmaznia kell a létesítmények minden, termékként közvetlenül be nem építhető részét és minden építési munkafázist, amelyhez a Vállalkozónak hozzá kell rendelnie a következő információkat:
Sorszám
Építési munkafázis, építményrész megnevezése
Előírt minőségi követelmény
Megengedett eltérés, osztályba sorolási határok
Vizsgálat, mérés szabványának, illetve módszer, eszköz megnevezése
Mintavételi gyakoriság
Dokumentálás módja
Ha olyan paraméter jellemzőt határoz meg, amely az építménnyel kapcsolatos alapvető kritériumokat befolyásolhatja (állékonyság, szilárdság, biztonság, egészségvédelem, stb.) akkor a vizsgálatot, mérést csak nemzeti rendszerben akkreditált intézmény, laboratórium végezheti.
A benyújtásra kerülő MMT része (melléklete) a Vállalkozó saját és az akkreditált intézmény vizsgálókapacitásának bemutatása és az akkreditációs tanúsítvány másolata.
A termékként beszerzésre és beépítésre kerülő anyagok, szerelvények, berendezések stb. megfelelőségét igazolni kell, az igazolásokat a összes beépített tételre – legalább egy másodpéldányban - a Vállalkozó helyszíni irodájában is kell őrizni, létesítmények és a fő munkák szerinti csoportosításban tárolni, és a Mérnök kérésére bármikor bemutatni.
Jelen szerződés keretében végzett tervezési és kivitelezési munkák esetében a Vállalkozó köteles valamennyi vonatkozó, érvényes és hatályos magyar és európai szabványt betartani. Azoktól való eltérés csak kellő indokoltság esetén és a Mérnök előzetes jóváhagyásával lehetséges.
A Vállalkozó a kiviteli tervezés során köteles meghatározni az I. osztályú teljesítéshez szükséges anyagminőségi követelményeket. A kivitelezés során a Mérnök által jóváhagyott tervek minőségi előírásait be kell tartani.
Az Ajánlatnak teljes körűen tartalmaznia kell a rendeltetésszerű használathoz, üzemeltetéshez, tökéletes működéshez szükséges valamennyi szerkezet, gépészeti és elektromos szerelés, függesztő, tartó, támasztó és rögzítő szerkezetei, valamint a technológiai segédszerkezetek költségfedezetét, mely nem képezheti költségvita tárgyát.
Az Ajánlati ár összegébe beletartozik minden állvány és segédszerkezet a bontási, biztonsági és biztosítási alátámasztásokkal együtt, minden egyes tételének tartalmaznia kell a szállítási és elszállítási költségfedezetet.
Az építési munkák során csak kiváló minőségű (1. osztályú) anyagok beépítése megengedett és csak kiváló minőségű (1. osztályú) építési munka során.
A Vállalkozó köteles a munkák előírt minőségének biztosítása érdekében gyártást ellenőrző vizsgálatok elvégzésére felszereltség és személyzet szempontjából alkalmas akkreditált laboratóriumot biztosítani, illetve megbízni.
A Vállalkozó köteles minden minőségi vizsgálatot elvégezni vagy elvégeztetni, amelyet a Műszaki Előírások, szabványok v. Műszaki Irányelvek szerint az elkészült szerkezetek, illetve elvégzett munka minőségének bizonyítására el kell végezni, függetlenül attól, hogy laboratóriuma milyen felszereltségű.
A Vállalkozói laboratóriumban, vagy harmadik jogi személy laboratóriumában a Vállalkozónak lehetőséget kell biztosítani a Mérnök, vagy képviselője számára minden olyan vizsgálat elvégzésére vagy elvégeztetésére, amely a mű megvalósításával kapcsolatos. A vizsgálatokhoz szükséges kiszolgáló személyzet rendelkezésre bocsátása és azok költsége a Vállalkozót terheli.
Mind a saját maga által elvégzett (akár munkahelyi, akár központi laboratóriumban), mind a külső közreműködővel elvégeztetett minőségi vizsgálatok költségét a Vállalkozónak kell viselnie.
Az Ajánlatnak tartalmaznia kell a munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi kötelezettségek betartásának és teljesülésének valamennyi feltételét, azok költségfedezetét.
3.5Környezetvédelem
3.5.1Általános előírások
A Vállalkozónak a szerződés teljesítése során úgy kell eljárni, hogy a környezetet a lehető legkisebb mértékben terhelje, veszélyeztesse. Ez a követelmény vonatkozik mind a betervezésre és beépítésre kerülő termékek és megoldások kiválasztására, mind a kivitelezés és a próbák során alkalmazott eszközökre, berendezésekre, módszerekre.
A Vállalkozó köteles tisztán tartani az építési területet, annak környezetét, valamint azokat a területeket, amelyeket az építés, illetve anyagszállítás érint. Semmilyen környezetterhelés mértéke nem érheti el a magyar szabványokban és jogszabályokban megengedett határértékeket.
A Vállalkozónak hathatós módszereket kell alkalmaznia a munkaterülethez vezető közutakon a sár-, vagy iszaplerakódás, egyéb szennyeződés elkerülésére, amit a létesítmények megvalósításával összefüggésben használt járművei vagy egyéb berendezései okoznak. A Vállalkozónak saját költségére azonnal és folyamatosan el kell távolítania és szállítania minden, az építési forgalom által a közutakra rárakódott sarat és szennyeződést. Külön óvintézkedéseket kell foganatosítani a közterületek védelmére, valamint a zaj, por vagy egyéb szennyezés megelőzésére.
Az építési munkahelyen, a felvonulási területen és egyéb építéssel érintett területről a felszíni vizeket megfelelő módon el kell vezetni. A keletkezett szennyvizet, amennyiben annak tartalma az előírt határértékeket nem lépi túl, a meglévő szennyvízcsatornába kell vezetni. Egyéb esetben azt az összetételének megfelelő szivárgásmentes fogadótartályokban kell gyűjteni, elszállításáról, ártalmatlanításáról a Vállalkozónak kel gondoskodnia.
Bármilyen abból fakadó kárt, amely a szükséges intézkedések elmulasztásából következik, a Vállalkozónak meg kell térítenie.
Vállalkozó csak kifogástalan állapotú, megfelelően karbantartott és ellenőrzött gépekkel végezheti az építést. A gépek a vonatkozó jogszabályokban rögzített határérték alatti szennyezőanyag kibocsátásúak lehetnek csak. A meghibásodott, csöpögő stb. gépek a munkából kivonandók.
A kivitelezésnél használt vegyszereket, kenőanyagokat, üzemanyagokat, stb. a vonatkozó biztonsági előírásoknak megfelelően kell tárolni és használni. Azokat jól láthatóan meg kell jelölni, és az üzemeltető hasonló anyagaitól elkülönítve kell tárolni. A maradék anyagokat össze kell gyűjteni, és veszélyes anyagként kell kezelni.
A Vállalkozónak a kivitelezést a környezet veszélyeztetése nélkül kell végeznie, be kell tartania az egyes engedélyekben rögzített környezetvédelmi előírásokat.
Az építési, kivitelezési munkálatok során figyelemmel kell lenni a következőkre.
Az alkalmazott gépekkel arra képesítéssel és/vagy engedéllyel rendelkező kezelő dolgozzon.
A kivitelezés (szállítás, rakodás, deponálás, stb…) során a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről vonatkozó előírásait be kell tartani. Másodlagos diffúz szennyezést megfelelő műszaki beavatkozással (pl: járóút locsolása) csökkenteni kell. Betartandó továbbá a csőgyártó vonatkozó előírása.
Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett bármilyen kárt a Vállalkozónak saját költségén a jogszabályok keretei között a lehető legrövidebb időn belül el kell hárítania, az erre visszavezethető kivetett bírságokat meg kell fizetnie.
A közterületen végzett építési munkáknál Vállalkozó köteles biztosítani a kommunális szolgáltatások zavartalanságát, a tűzoltás, életmentés feltételeit, a hétköznapi életvitel folyamatosságát és biztonságát. Amennyiben az akadályoztatás elkerülhetetlen, legalább egy héttel a tervbe vett munkálatok megkezdése előtt köteles kiértesíteni a Mérnököt illetve az érintetteket.
Az előírtak be nem tartása miatt keletkezett esetleges károkkal és az illetékes hatóságok bírságolásával kapcsolatos költségek kizárólag a Vállalkozót terhelik.
Minden olyan munkafolyamat megkezdése előtt, mely várhatóan kárt okozhat a környezet épületeiben, építményeiben (vibrálás, szállítás, stb.) Vállalkozó köteles a várható hatásterületet meghatározni (számítással, kísérlettel vagy egyéb módon). Amennyiben a meghatározott hatásterületen belül meglévő épületek, építmények vannak, azok állagfelmérését Vállalkozónak el kell végezni és a munkák során keletkezett károkat az érintett tulajdonosok részére meg kell térítenie. Az állagfelmérés elvégzését időben kell elvégezni, illetve annak hiánya az ütemterv szerinti munkavégzést nem hátráltathatja.
Kiemelt jogszabályok
a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995.évi LIII.tv.
a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv.
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv.
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet
a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet
a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet
a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelmében szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet
98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
3.5.2Zaj és rezgésvédelem
A Vállalkozó köteles a zaj-, és rezgésártalmaktól az építés, felvonulás és szállítás által érintett területek környezetében élő lakosságot és építményeket megvédeni. A keletkezett zaj és rezgés mértéke a magyar jogszabályokban (27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékeket nem haladhatja meg.
A környezetet zavaró zajkeltő építési tevékenység ezért, havária helyzetet kivéve, csak a nappali (06-22 óra) időszakban lehet végezni. A zajkeltő tevékenység végzése során az üdülési szeonban az üdülő övezetre vonatkozó esetleges egyedi szabályozásokra figyelmmel kell lenni.
Az építési (bontási) munkálatok csak akkor kezdhetők meg, ha a kivitelező(k) a -zajkeltő építési munkák végzése során kibocsátott zajra vonatkozóan – a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság által kiadott zajkibocsátási határértékkel rendelkeznek, melyben előírt értékek megtartásáról az építési (bontási) munkálatok folyamán gondoskodni kell.
3.5.3Keletkező hulladékok
A bontási anyagot és építési hulladékokat az engedély és kiviteli tervekben meghatározottak szerint kell elhelyezni a vonatkozó 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól előírása szerint.
Rendkívüli esetben, üzemzavar elhárítása során keletkező olajos anyagokat össze kell gyűjteni, és veszélyes hulladékként kezelni.
A gépek, szállító járművek karbantartása a kivitelező telephelyén történhet, csak a vonatkozó előírásoknak megfelelő gépeket lehet használni a kivitelezés során.
A munkálatok során keletkező kommunális hulladékok tekintetében be kell tartania hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény előírásait, a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban pedig a 225/2015 (VIII.7) és a 246/2014. (IX.29) kormányrendeletekben foglaltakat.
Hulladékgazdálkodási szempontok:
A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat környezetszennyezést kizáró módon szelektíven gyűjteni.
A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás), illetve hasznosítónak való átadás fogadható el.
A hulladékok csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át.
A keletkező hulladékokat hulladéklerakóra kell szállítani.
A műszaki átadás(-ok) időpontjáig keletkező minden hulladékot az építéssel érintett területről el kell szállítani. A felmerülő költségek a Vállalkozót terhelik.
Levegő és zajvédelmi szempontból:
A létesítés és üzemeltetés során mindennemű hulladék elégetése tilos.
A létesítés során a porképződést a lehető legkisebbre kell csökkenteni.
A burkolt útfelületeket rendszeresen takarítani kell a felhordott szennyeződéstől (pl. sár) a másodlagos porszennyezés megelőzése érdekében.
A létesítés és üzemeltetés ideje alatt minden lehetséges intézkedést meg kell tenni a porterhelés csökkentésére (pl. locsolás, napi takarítás-sepregetés, előre megtervezett, szervezett munka- és gépjármű koordinálás).
3.5.4Vízvédelem
Tilos a felszíni vízbe bármilyen halmazállapotú, hulladékot vagy vízszennyezést okozó terméket bevezetni, illetve juttatni.
A munkák során szükségessé váló munkaárok, munkagödör víztelenítéséből keletkező vizek elvezetése, csatornába juttatása, környezetet nem szennyező elhelyezése, a Vállalkozó feladata és költsége. Az elvezetéssel kapcsolatos engedélyek, hozzájárulások beszerzése és annak költsége szintén a Vállalkozó feladata.
A mederkotrási munkák során az élővízbe visszvezetett zagyvízre vontakozó minőségi határértékeket az engedélyező hatóság rögzíti a vízjogi létesítési engedélyben, melyek betartása és az esetlegesen kapcsolódó monitoring tevékenység végzése Vállalkozó feladata és költsége.
Havária helyzet esetén, ha a környezet szennyezésének veszélye vagy a szennyezés fennáll, haladéktalanul intézkedni kell a vészhelyzet, illetve a szennyezés megszüntetésére, és egyidejűleg értesíteni kell a területileg illetékes Természetvédelmi, Környezetvédelmi Felügyelőséget, a vízfolyás, vagy álló víz kezelőjét, valmaint a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot.
3.5.5Kulturális örökségvédelem
A tervezési és az azt követő építési munkák során a földmunkával járó fejlesztést a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken lehetőség szerint el kell kerülni.
A régészeti feltárások tekintetében hatósági eljárásra új nyomvonal létesítése, illetve anyagnyerőhely biztosítása esetén kerül sor, ez esetben szakhatóságként az illetékes Járási Hivatal örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező szervezet jár el.
A kivitelezési földmunkák megkezdése előtt régészeti megelőző és mentő feltárást kell végeztetni, vagy a kivitelezéskor régészeti szakfelügyelet kell biztosítani a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény vonatkozó előírásainak betartásával.
A Vállalkozó által készítendő előzetes régészeti dokumentáció alapján kell megállapítani kötelezettségeket, vagy ellenkezőleg a régészeti hatóság illetékességének hiányát. A Vállalkozónak ennek megfelelően kell eljárnia és a tervezési folyamatban beütemeznie és elkészít(t)e(t)nie a szükséges szakhatósági dokumentumokat és beszereznie az engedélyeket.
Amennyiben a földmunkák során régészeti megfigyelés kerül előírásra, ezt a Vállalkozónak, ugyancsak a normál tervezési ütemezésben el kell végeztetnie (ennek költsége az egyösszegű ár része).
A leletmentéshez szükséges munkaterületet a Vállalkozó köteles biztosítani. A Vállalkozó abban az esetben lehet jogosult a FIDIC ÁSZF 20.1. szerint követelés benyújtására a Megrendelő felé, amennyiben a leletmentő feltárásként meghatározásra kerülő régészeti munka teljesítésére előírt (előzetesen egyeztetett, ásatási naplóba rögzített) határidő több mint 30 nappal elhúzódik előre nem látható körülmények illetve az előirányzottnál nagyobb kiterjedésű feltárási kötelezettség felmerülése miatt.
A kivitelezés időtartama alatt a szükségessé váló régészeti szakfelügyeletet azonban a vállalkozó köteles elvégeztetni.
Vállalkozó költsége: ERD elkészítése, próbafeltárás (ERD-hez szükséges lehet), esetleges megelőző feltáráshoz terület biztosítása, régészeti szakfelügyelet biztosítása.
Megrendelő költsége: esetleges megelőző, illetve leletmentő feltárás költsége, régészeti szakértő beszerzése.
3.5.6A termőföld védelme
Mezőgazdasági művelésű terület igénybevételére a projekt során nem kerül sor.
3.5.7Növényzet
A zagytérépítés, zagyelhelyezés tervezett építési területén a munkát akadályozó növényzet (fák, tuskók, stb….) eltávolítása, a szükséges műszaki tervek elkészítése és a vízjogi és környezethasználati engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata, olyan területnagyságban, ahogyan az építési munka, majd a zagyelhelyezés biztonságos végzése ezt igényli. A kivágott fa, tuskó és egyéb növényzet elszállítása, megsemmisítése, vagy hasznosítása szintén a Vállalkozó feladata azok költségeivel együtt.
3.6Munka- és egészségvédelem
Az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a Vállalkozó feladata és felelőssége.
A Vállalkozónak a szerződés végrehajtása során mind a tervezés mind az építés során be kell tartania “az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről” szóló 4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendeletben foglalt minimális munkavédelmi követelményeket.
A Vállalkozó feladata a kivitelezési munkák során a vonatkozó munkavédelmi előírások, egészséges munkavégzés feltételeinek mindenkori biztosítása, a Vállalkozó feladata továbbá a vonatkozó tűzvédelmi előírások betartása, amely előírásokat kiviteli tervekben kell meghatároznia. A vonatkozó előírások megszegésével okozott kár és a fizetendő bírság teljes mértékben a Vállalkozó felelőssége.
Már a tervezés szakaszában ki kell jelölnie és a Munkakezdő jelentésben a Megrendelőnek be kell jelentenie a Munkavédelmi Koordinátorát, aki a kivitelezés során is közreműködik.
A kiviteli tervdokumentáció minden szakági fejezetének tartalmaznia kell egy Biztonságtechnikai és egészségvédelmi tervfejezetet, aminek többek között az adott munkák vonatkozó veszélyforrásait és az ellenük foganatosított vállalkozói intézkedéseket részletesen tartalmazniuk kell. A Vállalkozó feladata az építési szerkezetegyeztetési, építéstechnológiai, vízgépészeti, épületgépészeti munkabiztonsági és tűzvédelmi sajátos kivitelezői igényeket tisztázni.
Munkavédelmi oktatás
A kivitelezés megkezdésének feltétele a Vállalkozó személyzetének és alvállalkozóinak munkavédelmi oktatása, amit a megfelelő formanyomtatványon igazolnia kell. A Vállalkozónak a munkavédelmi tervben foglalt esetekben és rendszerességgel a munkavédelmi eligazításokat és oktatást meg kell ismételnie. A Vállalkozónak gondoskodnia kell arról, hogy alvállalkozói irányában vállalt kötelezettségei továbbadásra kerüljenek, azok betartásáért felelős. Így meg kell győződjön arról, hogy alvállalkozói betartják és alkalmazzák a munka- és egészségvédelmi előírásokat, a személyi védőeszközöket viselik, oktatásban részesültek.
A Vállalkozónak a kezelő személyzetet is ki kell oktatnia minden munka- és egészségvédelemmel összefüggő feladatra.
Balesetek és rendkívüli események jelentése
A szokásos havi előrehaladási jelentéseken kívül a Vállalkozó azonnal és írásban kell, hogy jelentse a Mérnöknek és a hazai előírásoknak megfelelően az összes érintett szervnek a munkahelyen történt minden balesetnek, vagy szokatlan eseménynek a részleteit, azok akár befolyásolják a munka előrehaladását, akár nem. Szintén jelenteni köteles mindazon intézkedéseket, amelyeket az ügyben tett.
Személyi védőeszközök
A Vállalkozónak a munkavállalót a munkavédelmi tervben foglaltak szerint egyéni védőeszközökkel kell ellátnia, azok használatáról a munkavédelmi oktatás keretében ki kell képeznie. Az egyéni védőeszközök követelményeiről a vonatkozó 18/2008.(XII.3.) SZMM rendeletben foglaltakat be kell tartani. Vállalkozónak az alkalmazott személyi védőeszközök megfelelőség-igazolását a munkahelyen kell tartania és Mérnök kérésére bemutatnia.
Vonatkozó fontosabb előírások
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv.,
az építkezéssel kapcsolatos biztonsági és egészségügyi kérdésekről és a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1988. évi 75. ülésszakán elfogadott 167. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2000. évi LXXX. Törvény,
18/2008. (XII.3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról,
4/2002. (II. 20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről,
14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről,
MI 04-906-86 Munkavédelem Műszaki Irányelv: az építési tervek munkavédelmi fejezeteinek tartalmi követelményeiről
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről
24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról
A villamos légvezetékek környezetében végzett munkavégzésnél a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet (a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről) szerinti előírásokat kell betartani.
3.7Tűzvédelem
A Vállalkozó a tervezés során köteles a tűzvédelemre és a robbanásveszélyes környezetre vonatkozó tervezési előírásokat, illetve a kivitelezés során a szakmai szabályokat betartani.
A kivitelezés során felel a kivitelezésre vonatkozó munkavédelmi, tűz- és balesetmegelőzési előírások betartásáért, a szükséges tűzoltó eszközök helyszínen tartásáért.
A Vállalkozó köteles tevékenységi területén a közvetlen tűzvédelmet szolgáló – jogszabályban, szabványban, hatósági határozatban előírt – tűzvédelmi berendezéseket, készülékeket, felszereléseket, technikai eszközöket állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni.
A Vállalkozó személyzetét, alvállalkozóit a munkavédelmi oktatáshoz hasonló szabályok szerint tűzvédelmi oktatásban kell részesítse, amely megtörténtének a megfelelő formanyomtatványon való igazolása a kivitelezés megkezdésének feltétele.
3.8Robbanóanyagok bejelentése
A Vállalkozó szerződéses kötelezettsége a létesítmény földmunkáinak lőszementesítése, erre jogosult szakcég bevonásával. A szakvélemény megjelöli a lőszerek előfordulásának valószínűsíthető helyét, méretét.
A Vállalkozó az építés során a lőszermentesítési szakvéleményben foglalt kockázatnak megfelelően köteles a szükséges munkabiztonsági és óvintézkedéseket megtenni. Ha a földmunkák során robbanótestet vagy annak tűnő tárgyat talál, illetve ilyen tárgy hollétéről tudomást szerez, akkor köteles az építési munkát haladéktalanul felfüggeszteni és bejelentést tenni a helyi rendőri szervnek a tűzszerészeti mentesítési feladatok ellátásáról szóló 142/1999. (IX. 8.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően és köteles az elrendelt intézkedést megtenni illetve annak végrehajtásában közreműködni.
A talált robbanótestek mentesítésével kapcsolatos katonai tűzszerészeti feladatok ellátásának költségeit a Magyar Honvédség viseli. A térítésmentes katonai tűzszerészeti feladatok ellátásán felül a katonai tűzszerész szervezet a Vállalkozó írásbeli megrendelésre, és térítése ellenében elvégezheti olyan terület, objektum tűzszerészeti átvizsgálását, amely a Vállalkozó feltételezése szerint robbanótestet tartalmaz.
Adott helyzetről a Mérnököt is egyidejűleg tájékoztatni kell.is
3.9Területszerzés, szolgalom alapítás
A tervezett projektfejlesztés a Magyar Állam tulajdonában, a KDTVIZIG, valamint a Velencei-tó környéki Önkormányzatok kezelésében lévő területen valósul meg, így terüeltszerzés, szolgalom alapítás a projekt során nem valósul meg.
3.10Információs táblák
A Vállalkozónak minden építési helyszín mentén legalább egy db, a létesítmény megvalósítását jelző, ideiglenes táblát kell elhelyeznie.
A táblát a kivitelezés teljes időtartama alatt megfelelő állapotban kell tartani és a munkák befejezését követő 2 hónap után elbontani.
Az információs táblán az építési műszaki ellenőri, valamint a felelős műszaki vezető szakmagyakorlási jogosultság részletes szabályairól szóló 266/2013 (VII.11.) kormányrendelet szerint, magyar nyelven kell feltüntetni még:
az építtető, a felelős műszaki vezető és az építési műszaki ellenőr nevét,
az építés tárgyát, az építés kezdési és várható befejezési időpontját,
az építési-szerelési munka és a Vállalkozó szervezet megnevezését.
A kiegészítő tájékoztatás érdekében Vállalkozó azokon a helyeken, ahol a fennálló forgalmi rendet jelentős mértékben átszervezi az építés ideje alatt (pl.: útlezárások, egyirányúsítások, stb.) köteles külön tájékoztató táblát készíteni a megváltozott forgalmi rendről a lakosság tájékoztatására. A táblák beszerzésével, elhelyezésével és megfelelő állapotban tartásával kapcsolatos valamennyi költség a Vállalkozót terheli.
3.11Felelőségbiztosítás
Vállalkozó köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását bemutatni az előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 11. § szerint.
3.12Írásos jelentések
A Vállalkozónak munkája során a Szerződéses Feltételek vonatkozó előírásai szerint szerint írásos előrehaladási jelentéseket kell készítenie. Ezek a következők:
Munkakezdő,
Havi előrehaladási
Próbaüzemet lezáró, értékelő jelentés
A Teljesítés igazolás kiadásához kapcsolódó Zárójelentés
Vállalkozó a Szerződéses Feltételekben szabályozottak szerint köteles tevékenységeire vonatkozóan megfelelő részletességű megvalósítási ütemtervet készíteni a főbb, Mérnök által meghatározott pénzügyi és műszaki jellemző mennyiségek feltüntetésével, és azt a Szerződésben szabályozottak szerint időközönként aktualizálni.
A Vállalkozó az előrehaladási jelentéseken kívül a Megrendelő külön kérésére, 7 napon belül, rendkívüli jelentést vagy beszámolót köteles elkészíteni, amelynek tartalmát, követelményeit a Megrendelő határozza meg.
Az előrehaladási jelentések minimális tartalma a Szerződéses Feltételekben foglaltakon kívül, illetve ahhoz illesztve:
Jelentés |
Tartalmi követelmények |
Tervezet leadásának határnapja |
I. típus Munkakezdő jelentés |
|
A szerződés hatálybalépésétől számított 30. nap |
II. típus Havi előrehaladási jelentés |
|
Havonként, a tárgyhónap utolsó napját követő 8 napon belül. |
III. típus Próbaüzemet lezáró jelentés |
|
A próbaüzem befejezését követő 14 napon belül |
IV. típus Zárójelentés |
1. A jótállási időszak alatt bekövetkező hibák és kijavításukról kiadott igazolás (Mérnök) 2. Üzemeltető konformitás nyilatkozata az elkészült mű rendszerébe való illeszkedéséről 3. Vállalkozó nyilatkozatai:
|
A Teljesítés Igazolás igényléséhez |
A jelentések magyar nyelven a Szerződéses Feltételek dokumentálás szabályai szerinti formátumban kell elkészíteni. A jelentéseket a fent jelzett határidőben a Vállalkozónak e-mailben és 2 pld nyomtatásban dokumentáltan kell átadnia a Mérnöknek.
A véglegesített jelentésből amit a Vállalkozónak a Mérnök észrevételeit követő 3 munkanapon belül kell elkészíteni, 1 elektronikus és 2 nyomtatott példányt kell a Mérnöknek átadnia.
3.13A tervezés
A vonatkozó szerződéses feltételeket az „Általános Feltételek” 5. cikkelye és a „Különös Feltételek” tartalmazza.
3.13.1Vállalkozó által elvégzendő tervezési munka, elkészítendő tervek és dokumentációk
A Vállalkozó általánosságban köteles az ajánlati dokumentációnak megfelelően minden olyan tervezési munka és ezzel összefüggő feladat elvégzésére, amely a vízjogi létesítési engedély, valamint a kivitelezéshez, a szerződés teljesítéséhez szükséges.
Az engedélyeztetési eljárásokkal kapcsolatos minden feladat a vállalkozóé, és az összes azzal kapcsolatos kockázat is őt terheli. Kivételt képez ez alól az alábbi helyezet:
Az alábbi tervezési munkák elvégzése és tervdokumentációk elkészítése – relevanciától függően - kiemelt követelmény:
Tervezési elővizsgálatok és mérések:
Geodéziai felmérés
Talajmechanikai vizsgálat
Állapotfelvételi dokumentáció
Engedélyezési és kiviteli dokumentációk:
Előzetes régészeti vizsgálat
Előzetes Vizsgálati Dokumentáció és Natura 2000 hatásbecslés,
Környezeti hatástanulmány
Lőszermentesítési szakvélemény
Vízjogi létesítési engedélyezési tervek
Kivitelezési dokumentációk
Minden egyéb olyan terv, mely szükséges a szerződésszerű teljesítéshez (minőségbiztosítási terv, organizációs terv, fakivágási terv, forgalomszabályozási terv, dúcolási terv, víztelenítés terve, munkavédelmi, tűzvédelmi, Biztonsági- és egészségvédelmi terv, bányahatósági tervek stb.)
Engedélyek:
Örökségvédelmi határozat
Előzetes Vizsgálati Dokumentációt lezáró határozat, szüksége esetén környzetvédelmi engedély
Vízjogi létesítési engedélyek
Földhivatali engedélyek
Közmű- és közútkezelői hozzájárulások
Közúti csatlakozások kiépítése, átépítése (zagytér és üzemi kikötő megközelítéséhez)
Nemzeti Közlekedési Hatóság vizimunka-végzés engedélye (úszó kotrógépek esetében)
Átadás-átvételhez szükséges dokumentációk
Megvalósulási dokumentációk
Műszaki átadás-átvételi eljárás(ok) dokumentációja
Megfelelőségi tanúsítványok és teherbíró épített szerkezetek EUROCODE számításai
Üzemeltetési engedély kérelem dokumentációja üzemeltetési szabályzattal
A Mérnöknek áttekintésre benyújtott tervet 1 pld-ban elektronikusan és 3 pld-ban nyomtatásban kell benyújtani a Szerződés Feltételei vonatkozó részeinek követelményei szerint.
A jóváhagyott tervet és dokumentumot a Vállalkozó 4 pld-ban elektronikusan és 5 pld-ban nyomtatásban szállítja. Ezen felüliek az engedélyeztetésekhez szükséges példányszámok, melyet szintén a Vállalkozó biztosít.
A különböző tervfázisokhoz tartozó tervlapokat AutoCAD vagy azzal teljes mértékben kompatibilis programmal kell elkészíteni, és szerkeszthető formában (dwg kiterjesztéssel), valamint pdf formátumban is át kell adni a Megrendelőnek.
3.13.1.1Tervezési elővizsgálatok és mérések
A Vállalkozó feladata minden olyan mérés, vizsgálat és számítás elvégzése, amely a tervezéshez és az építéshez szükséges. Ebbe a körbe tartozik elsősorban a tervezési terület részletes geodéziai felmérése, hivatalos digitális alaptérképre, a tervezéshez-építéshez szükséges részletességű talajmechanikai vizsgálat, talaj- illetve talajvízvizsgálatok.
Másodsorban ide tartoznak azok a kiegészítő geodéziai, szilárdsági és minden egyéb vizsgálat és mérés, amelyek szükségessége a tervezési munka során keletkezett, vagy a kivitelezés megkezdéséhez, folytatásához bármilyen okból szükséges.
Hasonlóan a minőségellenőrzéshez, az olyan vizsgálatokat, amelyek a létesítmények biztonságával, szilárdságával, állékonyságával összefüggő paramétert szolgáltatnak, vagy minősítést alapoznak meg, csak akkreditációval rendelkező intézmény, labor végezhet.
Minden olyan tervezési vizsgálatot, mérést, számítást, amelyre létezik műszaki szabvány, előírás vagy jogszabály a Szerződés Általános és Különös Feltételek vonatkozó részei, valamint a Megrendelői követelményekben meghatározott prioritás alapján kiválasztott műszaki előírás szerint kell elvégezni. A kiviteli terveket csak részletes talajmechanikai szakvélemény alapján szabad elkészíteni.
A meglévő állapot megismerésére részletes geodéziai felmérést kell készíteni. Ennek ki kell terjednie a meglévő, megmaradó vagy felújításra kerülő műtárgyakon, létesítményen kívül az elbontásra kerülő műtárgyakra, létesítményekre illetve a tervezéssel érintett terület terepadatainak és a terepen lévő műtárgyaknak, létesítményeknek a felmérésére.
A Vállalkozó feladata a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően a munkaterületet és annak részleteit (felvonulási-, és szállítási útvonalak) tartalmazó digitális fényképes dokumentáció elkészítése, rendszerezett és azonosított tartalomjegyzékkel, konszignációval 2 pld-ban DVD-n.
3.13.1.2Engedélyezési és kiviteli tervek
Engedélyezési terv
A Vállalkozó feladata az építéshez, létesítéshez szükséges mindennemű engedélyezési terv elkészítése, kérelem, dokumentáció összeállítása, benyújtása és a létesítést jóváhagyó hatóságok jogerős engedélyeinek beszerzése.
Azokra a létesítményekre, amelyekre vonatkozóan a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet szerinti jogerős és végrehajtható vízjogi létesítési engedélyt kell beszerezni a Vállalkozó feladata a vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció elkészítése és a vízjogi létesítési engedély beszerzése, a Megrendelő követelményei alapján, a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet előírásai szerint.
A partvédőművek tervezéshez figyelembe kell venni a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben meghatározott műszaki paramétereket is.
Az előzetes régészeti dokumentáció (ERD) elkészítése úgyszintén a kivitelező vállalkozó feladatát képezi.Összeálllításánál figyelembe kell venni a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról.
A Vállalkozó által készített tervek engedélyezési eljárásai során felmerülő díjak, illetékek, stb a Vállalkozó költsége. Ehhez kapcsolódóan a keletkező építési és bontási hulladékokkal kapcsolatosan a Vállalkozónak a 45/2004 (VII.26) BM-KvVM egy. rendeletben az építtetőre előírt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítenie kell.
A Megbízó által összehívott Tervbíráló Bizottság és a Mérnök által jóváhagyott engedélyes tervdokumentáció nyújtható be az illetékes hatósághoz engedélyeztetés céljából.
Környezetvédelmi engedélyek
A Vállalkozó felelőssége, hogy a projekt alapdokumentációi és alapdokumentumai alapján a Megrendelői követelményeknek megfelelő műszaki megoldásokat megtervezze és a megvalósításhoz szükséges jogerős és végrehajtható építési, vízjogi létesítési és egyéb hatósági engedélyek megszerzése során a környezet- és természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásához, az általa lefolytatott engedélyezési eljárásokhoz szükséges terveket és dokumentációkat elkészítse, hozzájárulásukat megszerezze.
A környezet- és természetvédelmi hatóságok feltételei és előírásai a Vállalkozóra nézve kötelezettséget jelentenek mind a tervezés mind a kivitelezés során. Ld. a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról.
A kivitelezést megelőzően a Vállalkozó műszaki megvalósítási tervdokumentációt (kiviteli dokumentációt) köteles készíteni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint. A kiviteli dokumentáció tartalma nem térhet el a jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedélyben, a vízjogi létesítési engedélyben és a hozzá tartozó, jóváhagyott és engedélyezési záradékkal ellátott tervekben foglaltaktól és a terveknek meg kell felelniük a Szerződéses Megállapodás részét képező valamennyi dokumentumban meghatározott követelménynek is. Ennek betartásáért a Vállalkozó felel.
A kiviteli (műszaki megvalósítási, építési) terv olyan terviratok és tervrajzok összessége, amely minden, a megvalósításhoz szükséges és elégséges közvetlen információt, utasítást tartalmaz, továbbá tanúsítja a vízjogi létesítési engedélyben (és vízjogi létesítési engedélyezési tervben), a Szerződéses Megállapodásban és annak részét képező dokumentumokban részletezett követelmények teljesítését és ennek figyelembevételével a létesítmény egyértelműen megépíthető és üzembe helyezhető.
A kiviteli tervnek minden olyan részletet, méretet, adatot és anyagminőséget stb. tartalmaznia kell, amelyek alapján a munka- és anyagmennyiségek egyértelműen meghatározhatók és amelyek alapján a kivitelező szervezet a létesítményt meg tudja építeni és a Mérnök meggyőződhet arról, hogy az adott létesítmény a Műszaki Előírásokkal összhangban, annak megfelelően fog megépülni. Az érvényben lévő Szabványok és Műszaki előírások alkalmazása a tervezés és kivitelezés során kötelező.
A tervlapokon nem szereplő, a kivitelezésre vonatkozó utasításokat, a munka- és tűzvédelmi előírásokat a tervekhez tartozó iratanyagokban, a műszaki leírásokban, konszignációkban kell ismertetni, a működtetéssel kapcsolatos tudnivalókkal együtt.
A részletterveket a Mérnök ellenőrzi és hagyja jóvá a Szerződésben foglalt határidőkön belül. A részletterveket illetően a Mérnök egyeztet a Megbízóval és a Üzemeltetővel. A Mérnök nem hagy jóvá olyan tervet, mely ellen a Megbízó kifogást emelt. A Vállalkozó köteles a terveket a Mérnök utasítása alapján módosítani, amennyiben erre szükség van. A módosított tervek szintén egyeztetésre kerülnek.
A Megbízó által összehívott Tervbíráló Bizottság és Mérnök által jóváhagyott tervdokumentáció alapján végezheti a kivitelezést az építési vállalkozó. Kizárólag az ily módon jóváhagyott dokumentáció lehet a Munkák megvalósítását szolgáló építési tervdokumentáció.
Egyéb tervek
A Vállalkozó tartozik azokat a kiegészítő rajzokat, számításokat elkészíteni, amelyeket a Mérnök elrendelt, és amelyek a megépítendő létesítmény szakszerű és előírt minőségű megvalósításához szükségesek.
Továbbá a Vállalkozónak kötelessége mindennemű „egyéb” engedélyek beszerzése, ezzel kapcsolatos egyeztetések lefolytatása.
Minden üzemeltetéssel kapcsolatos eredeti dokumentumnak magyar nyelvűnek kell lennie, vagy szakmailag lektorált fordítással kell rendelkeznie.
Avéglegesített Üzemeltetési és karbantartási kézikönyveket az átadás-átvételi igazolás kiadásának igényléséhez kell a Vállalkozónak benyújtani 1-1 elektronikus adathordozón, illetve 3 pld-ban nyomtatásban.
A jóváhagyott tervből a jóváhagyást követően a Vállalkozó 3 pld-t nyomtatásban átad a Mérnök részére.
Megvalósulási terv
Az építési munkálatok egyes szakaszainak befejezésekor a Vállalkozónak a Szerződésben foglalt módon és mennyiségben el kell készítenie az általa épített létesítmények megvalósulási tervét. A megvalósulási terveknek valamennyi részletet tartalmaznia kell oly módon, ahogy azt ténylegesen kivitelezték és a kivitelezés után bemérték.
Az Átadás – átvételi Igazolás addig nem adható ki, amíg a Megvalósulási terveket a Mérnök jóvá nem hagyja.
Az építési munkálatok befejezésekor a fentieken túlmenően Vállalkozónak el kell készítenie a tényleges megvalósult létesítmények, építmények megvalósulási térképét a földhivatali ingatlan – nyilvántartásba történő bejegyzéshez a Földmérés és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény és végrehajtásáról szóló rendeletei előírásainak megfelelően. Vállalkozónak a térkép elkészítése során egyeztetnie kell az illetékes Földhivatallal a térképpel szemben elvárt tartalmi és formai követelmények, valamint a szükséges példányszám vonatkozásában.
Az elkészült nyomvonalas létesítményeket eltakarásukat megelőzően geodéziailag be kell mérni helyszínrajzi és magassági értelemben is. A megvalósult közműveket egy olyan alaptérképen kell ábrázolni, mely tartalmazza a kivitelezési munkák előtti felszíni létesítményeket is és amely a Szerződő Hatóság és az Üzemeltető saját Nyilvántartási rendszeréhez illeszthető.
Vállalkozónak a megvalósulási terveket és beméréseket digitális formában is szolgáltatnia kell a Megbízó és az Üzemeltető felé.
Egyebek
Az engedélyezési terv és a kiviteli tervek készülhetnek olyan szakaszonként, amely szakasz megépítése esetén az önállóan üzembe helyezhető és működtethető, valamint azt az engedélyező hatóság elfogadja.
A tulajdonjog rendezése és megszerzése, a Vállalkozó által készített, átadott dokumentációk alapján a Megbízó feladata. . Az állami területeken történő közműhálózat építésénél (pl. közutak mentén) az MNV Zrt., illetve az MNV Zrt. képviseletében eljáró Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ részére fizetendő kártalanítási díj (jóvátételi díj) a Vállalkozót terhel, azok az egyösszegű ajánlati árban megjelennek.
3.13.2Tervezési jogosultság, tervezői személyzet
A Magyarországon folytatandó önálló építészeti-műszaki tervezési tevékenységre vonatkozó szabályozást a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet tartalmazza. E szerint ilyen tevékenység csak a rendelet szerint meghatározott szakmai névjegyzékbe vétellel elnyert tervezési jogosultsággal folytatható.
A kulcsszemélyeken túlmenően is, a létesítmények tervezéséhez szükséges létszámú és megfelelő szakirányú jogosultsággal bíró tervezői személyzet szükséges.
3.13.3A létesítmények élettartama
A Vállalkozónak a szerződés szerinti munkákat, a létesítményeket úgy kell megterveznie és kiviteleznie, hogy az, és annak egyes részei a vonatkozó rendeletekben megjelenő élettartamokon keresztül alkalmas legyen az előírt teljesítmény- és minőségi követelményeknek megfelelő működésre (ld. 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendeletet az egyes nyomvonal jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről). A szavatosság fejezetben kifejtésre kerülnek a részletes követelmények.
3.14Kivitelezés
3.14.1Munkaterület átadás-átvétel
A kivitelezési munka megkezdésének feltétele a Munkaterület átadás-átvételi eljárás lefolytatása, erre a feleket a Mérnök hívja össze a Vállalkozó értesítése alapján. Az eljárásra a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kerül sor.
Ha a munkaterület közterületet is érint, akkor a munkaterületen mindennemű tervezett tevékenységet előzetesen is egyeztetni kell a területkezelőkkel, meg kell ismerni és a munkák során figyelembe kell venni előírásaikat, szabályozásukat és meg kell hívni őket az átadás-átvételi eljárásra.
A Vállalkozó a Kivitelezési Munkakezdési Jelentéshez csatoltan többek között benyújtja Ütemtervét és az általa igénybe venni kívánt Munkaterület határait.
A Mérnök, a Megrendelő és az Üzemeltető véleményét figyelembe véve (utóbbiakat a Mérnök véleménye tartalmazza) a Vállalkozó és a Megrendelő a Munkakezdési Jelentés benyújtását követő 15 napon belül véglegesítik a munkaterület határait. A véglegesített Ütemterv és a Munkaterület határainak véglegesítését követően a Megrendelő a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az Ütemtervben jelzett kivitelezési időpontra.
A munkaterület akkor alkalmas az építésszerelési munkák elvégzésére, ha állapota a szerződés teljesítését nem gátolja.
A munkaterület átadás – átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely az építési napló melléklete, de a már megnyitott Építési Naplóban is rögzíteni lehet.
A munkaterület átadásáról készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
Az átadás – átvételi eljárás helyét, idejét, a jelen lévő képviselők nevét, beosztását, címét, telefonszámát,
A munkaterület pontos fizikai határait és az elhatárolás módját,
Azokat a korlátozásokat, amelyeket mint a szerződés teljesítéséhez szükséges és nélkülözhetetlen munkákat csak az Üzemeltető szervezet végezhet, vagy csak szakfelügyeletével végezhetők, ezek feltételeit,
A résztvevő, érintett feleknek a munkaterületnek a munkavégzésre való alkalmasságára utaló nyilatkozatát, feltételeiket,
A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátott helyiségek, berendezések, anyagok megnevezését és állapotát,
A Megrendelő által, az Üzemeltető jóváhagyásával a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított helyiségeket, berendezéseket, anyagokat és ezek egység díjtételeit, amelyek nem tartalmazhatnak hasznot,
Az Üzemeltető által a Vállalkozó részére térítés ellenében biztosított energia és közművek egységárait, amelyek nem tartalmazhatnak hasznot,
Vállalkozónak gondoskodnia kell a tényleges fogyasztások (víz, villany, stb.) méréséről és a fogyasztási díjak rendszeres kiegyenlítéséről. A szerződéses tervezési és építési munkálatok kivitelezése során fellépő közüzemi fogyasztás mindennemű költségei a Vállalkozót terhelik, ezért a Vállalkozónak az átmeneti fogyasztásra szerződést kell kötnie az építkezés idejére a közmű-szolgáltatókkal (vízellátás, áramellátás, gázellátás, telekommunikációs hálózat).
Az eljárás során szükség szerint tisztázandó további kérdések:
Az építési munka célja, bemutatása
A területtulajdonosok és területkezelők számbavétele
A munkaterületet érintő közművek és szolgáltatók számbavétele
Felvonulási és anyagtárolási és építési terület kijelölése
A Vállalkozó területhasználati igénye, területhasználati feltételek
Az építéshez szükséges külső energia- és közműigények, kapcsolatok és szolgáltatási feltételek
Kitűzési alappontok, vonalak és azok jegyzékének átadása
A munkaterület elkorlátozása
Forgalomterelési, irányítási feltételek
Munkabiztonság és balesetvédelem
A végzendő munka egyéb különös követelményei
A munkaterület átadása – átvétele egyebekben a Ptk. 6:241 § és a 191/2009. (IX. 15.) Korm.rendelet szerint történik.
Az átadást követően a Vállalkozó a területen kivitelezésre jogosult, amennyiben bemutatja a Mérnöknek, hogy rendelkezik a kivitelezés megkezdésének szerződéses feltételeivel.
Az átadást követően a Vállalkozónak kell gondoskodni:
a munkaterület elkorlátozásáról, őrzéséről,
a kötelező figyelmeztető jelzések elhelyezéséről.
a végzendő munka egyéb különös követelményei
A Megrendelő felelős azért, hogy a kivitelező részére átadott munkaterületre harmadik személy ne érvényesíthessen olyan jogos igényt, mely az építésszerelési munkák elvégzését akadályozza.
3.14.2Munkaterület gondozása
A munkaterület átadás-átvételét követően Vállalkozó az elkészült létesítmények átadás-átvételi igazolásának (Mérnök adja ki) kiadásáig felel a munkaterület és a létesítmények biztonságáért, megfelelő állapotáért.
Bármely közterületen végzett munka építési területének határait, és azok biztosításának módját a Kezelői hozzájárulások és engedélyek iránti kérelem dokumentációjának kell tartalmaznia. A Vállalkozó közterületi munkaterületen csak ezen, a Kezelők által jóváhagyott tervek alapján tevékenykedhet.
Vízi munkavégzés helyszínét a vonatkozó jogszabályban rögzített hajózási jelekkel kell megjelölni.
A raktározási és tárolási terület kialakítása csak a munkaterület határain belül kijelölt területen, vagy a Vállalkozó saját területein megengedett. A munkaterület határain kívül végzett munkákhoz a Vállalkozónak külön engedélyt kell beszerezni.
A Vállalkozó a munkaterületként használt, de létesítményként beépítésre nem kerülő területeket ottléte alatt köteles jó állapotban megtartani, és az Átadás-átvéli igazolás kiadásához köteles azokat a rendes kopás és elhasználódás figyelembe vételével az eredeti állapotukba, vagy a megrendelő követelményei szerint visszaállítani. A Vállalkozó semminemű fizetségre nem jogosult azokért a fejlesztésekért, amelyeket a saját kezdeményezésére a szerződés szerinti munkákon felül a munkaterületen végrehajt.
A kivitelezéshez szükséges egyéb felvonulási, vagy munkaterületekről (beleértve a Vállalkozó központi műszaki, technológiai vagy adminisztratív-szociális ellátást biztosító telepeit, keverő- és anyagtároló telepeit, nyomvonal menti bázisait, stb.) a Vállalkozó tartozik gondoskodni.
A munkák befejezése után a felvonulás ideiglenes melléképítményeit el kell bontani, a terület állapotát a fentiek szerint helyreállítani, kezelőjének, tulajdonosának így visszaadni, vagy a terület más módon történő hasznosításáról – a kezelő egyetértésével – gondoskodni kell. A fentiekben leírt felvonulási melléképítmények költségeit a szerződéses árból kell fedezni.
A Vállalkozó feladata a kivitelezés során az érintett geodéziai földmérési jelek megőrzése, vagy ha azok megsemmisülnek, azokat földhivatalnak bejelenteni és pótlásukat a földhivatal előírása szerint megrendelni, valamint ennek költségét állni.
3.14.3Építési napló
A Vállalkozónak az építési kivitelezési munkákról építési naplót kell vezetnie. Az építési napló vezetését „az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról” szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szabályozza. A jogszabályban foglaltak a megrendelői követelmények része, a Vállalkozóra nézve kötelező.
A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet alapján: 24.§ (4) A sajátos építményfajták vonatkozásában az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építési naplóvezetési, ellenőrzési és bejegyzési kötelezettségüket – az építési napló vezetési kötelezettség teljesítésének formájára vagy kezdő időpontjára vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában – a miniszter által rendelkezésre bocsátott és a sajátos építményfajtáért felelős miniszter által fenntartott, működtetett és szükség szerint továbbfejlesztett elektronikus építési napló alkalmazással kötelesek teljesíteni.
Megrendelő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 27. § a szerződés teljesítésének ellenőrzése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben csak a Kbt. 138. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt, és az alvállalkozói teljesítés aránya nem haladja meg a Kbt. 138. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott mértéket.
3.14.4Kitűzés
A Kitűzést a Szerződés Feltételek vonatkozó részei szabályozzák.
A Vállalkozó felelős a kitűzésekért és köteles minden jelet, határkövet, vagy a kitűzéshez használt egyéb tárgyakat védeni és gondosan karbantartani., károsodás esetén a mérést megismételve pótolni.
A műtárgyak kitűzését megelőzően, a Vállalkozónak a Mérnök kérésére a műtárgyak kitűzendő kontúrvonalával helyszínrajzot kell készíteni, melyet a Mérnökkel jóvá kell hagyatnia.
Valamennyi épület, és építmény, műtárgy kitűzését a Mérnöknek jóvá kell hagynia. A jóváhagyás módja a Mérnök, vagy a műszaki ellenőr bejegyzése az építési naplóba.
A kitűzését EOV koordináta rendszerben kell megadni.
3.14.5Közművezetékek feltárása
A kivitelezés megkezdése előtt a Vállalkozó köteles feltárással, vagy egyéb közvetlen módon (vizsgálat, mérés és kitűzés) meggyőződni a különféle közművezetékek helyzetéről.
A közművezetékek közelében végzendő munkák megkezdése előtt, a közművezetékekhez történő csatlakozás elkészítésekor a Vállalkozónak a közmű Üzemeltetőjének szakfelügyeletét kell kérnie és amennyiben ez a közmű előírása, munkát csak így folytathat.
Ha a földmunkák készítése során a Vállalkozó esetleg felderítetlen föld alatti közművezetéket tár fel, a szükséges intézkedés érdekében azonnal értesítenie kell a Mérnököt és az Üzemeltetőt, és meg kell tennie a baleset és kár elkerüléséhez szükséges megelőző intézkedéseket.
A Vállalkozónak a munkákat alapvetően úgy kell végeznie, hogy az építés helyén és annak közelében lévő közművek ne sérüljenek. Amennyiben a közműveket megsérti akkor a Vállalkozónak a Megrendelő képviselőjének és a közmű üzemeltetőnek a jóváhagyásával meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, hogy a javítást saját költségén elvégezze.
A Vállalkozónak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a közművek nyomvonalának megváltoztatására, amennyiben erre a munkavégzéshez szükség van. Ilyen intézkedésekhez a Megrendelő képviselőjének előzetes jóváhagyására van szükség.
Az építés befejezése után az ideiglenes közműbekötések tekintetében az eredeti állapot helyreállítása szükséges.
3.14.6Bontások
Mivel a kivitelezés során bontási munkákra is sor kerül, a bontott anyagok és a törmelék elszállításáról és előírtaknak megfelelő elhelyezéséről a Vállalkozónak kell gondoskodnia. A bontást csak a jóváhagyott Bontási terv alapján lehet elvégezni.
A munkák során a meglévő, fel nem használt és a jövőben funkció nélkül maradó vezetékeket, műtárgyakat és építményeket, amennyiben azok a munkák elvégzését bármilyen mértékben akadályozzák teljes mértékben (alapokat is beleértve) kell elbontani.
A bontandó építmények esetében a bontási munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy a létesítmény közmű mentes azaz nem csatlakozik egyik közműhálózathoz sem. Vállalkozó a bontási munkák előtt köteles az Üzemeltető, a közműkezelők és a Mérnök szakfelügyeletét kérni, akik írásban nyilatkoznak a létesítmény bonthatóságáról. Az építmény bontása csak az ilyen nyilatkozat kiadása után végezhető el.
Az elektromos közcélú vezetékek és berendezések bontását csak a vezeték tulajdonos által kijelölt szakkivitelezők végezhetik el.
A Vállalkozó feladatát képezi a szerződés teljesítéséhez szükséges tevékenységes elvégzéséhez nélkülözhetetlen térszín alatti építmények elbontása és elszállítása, a talált, üregek stb. feltöltése.
3.14.7A bontási- és földmunkák során fellelt ismeretlen, veszélyes anyagok
Ha a bontások során a terveken nem szereplő tárgy kerül kitakarásra, az ilyen tárgyak és dolgok kitakarását követően a bontási munkát fel kell függeszteni és a Mérnököt azonnal értesíteni kell, aki dönt a szükséges intézkedésekről.
Vállalkozó felelős minden olyan kárért, amely abból ered, hogy a Mérnök értesítése és jóváhagyása nélkül munka közben feltárt tárgyat, dolgot bontott el, és abból harmadik személynek kára származott.
Vállalkozónak a munkát azonnal fel kell függesztenie, a munkát végző személyzetet biztonságos védőtávolságon kívül kell helyeznie és a Mérnököt, valamint az illetékes hatóságot (rendőrség) értesítenie kell, ha lőszert, robbanásveszélyes, vagy más veszélyes anyagot, vagy ezekre hasonlító tárgyat tár fel, vagy ezek jelenlétére utaló jelet, jelzést talál.
Az ilyen megelőző biztonsági intézkedések elmulasztásából származó kárért Vállalkozó felel.
3.14.8Útfelbontás, terület használat
Amennyiben az építési munkák során közterület igénybevételére van szükség, Vállalkozónak az alábbiak szerint kell eljárni.
A közutak használatával kapcsolatos alapvető szabályokat és feltételeket a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv., valamint a Közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet tartalmazza.
A közterület használat engedélyezése kérelemre indul, amelyet Vállalkozó készít és nyújt be a 19/1994. KHVM rendelet, illetve a közút Kezelője által meghatározott formában, tartalommal. A kérelemmel együtt benyújtandó tervdokumentáció elkészítése Vállalkozó feladata.
A Vállalkozó feladata a közterület-használattal járó forgalomszabályozási feladatok elvégzése is. E szabályozás alapjait az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984.(XII.21.) KM rendelet tartalmazza, míg a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági szabályait a hasonló című 3/2001. (I.31.) KöViM rendelet tartalmazza. Az e rendeletekben előírtak Vállalkozóra nézve kötelező feladatok.
A települések közigazgatási területén belül eső belterületi és külterületi helyi közutak, közterületek kezelője a települési önkormányzat polgármesteri hivatala, ezen belül a Jegyző. A települések némelyike a közterületi ingatlanok nem-rendeltetésszerű használatát saját önkormányzati rendeletében szabályozza, amely léte esetén a Vállalkozónak a szerint kell eljárnia.
Kezelői hozzájárulás szükséges minden olyan esetben, amikor a közút nem közlekedési célú igénybevétele a közterület felbontásával, közúton folyó munkával jár. A hozzájárulás meghatározott időtartamra, de legfeljebb egy évre adható, kérelemre egyszer meghosszabbítható.
Mind a települések rendeleteiben, mind a Magyar-Közút Nonprofit Zrt kezelésében lévő utakra vonatkozó kezelői előírásokat be kell tartani.
Vállalkozónak bármely magántulajdonban lévő ingatlan területének igénybevétele előtt be kell szereznie a vonatkozó ingatlan tulajdonosának, kezelőjének írásos hozzájárulását, illetve egyeztetnie kell az igénybe venni kívánt terület nagyságáról. A hozzájárulásban ki kell térni az ingatlanon végzett építési munka időtartamára, a napi munkavégzés idejére.
3.14.9Építés alatt betartandó követelmények
A csővezeték létesítésével összefüggő minden minőségi vizsgálatnál a leendő üzemeltető részvételét lehetővé kell tenni. A műszaki átadás előtt a vezetéket tisztító idommal kell kitisztítani.
A kivitelezés során a az MSZ-10-310 szabvány előírásait kell betartani:
A rendeltetéssel kapcsolatos általános követelmények
Építési szerelési előírások
Minőségi követelmények
A minőség ellenőrzése
Minősítés
A szükségessé váló tervmódosítások megterveztetése, a szükséges példányszámok előállítása, az ezzel járó egyeztetések, hozzájárulások beszerzése, engedélyeztetések és felmerülő költségek, a Vállalkozó feladata és költsége.
A vállalkozó a kivitelezés időtartama alatt nem lehetetlenítheti el a meglévő csapadékvíz, belvíz-, és szivárgó csatornák működését és az összes vízellátó rendszeren kívüli közműhálózatok folyamatos üzemét. Ezen túlmenően biztosítania kell az ingatlanok megközelíthetőségét. Amennyiben ezek akadályoztatása elkerülhetetlen, a Vállalkozó a közművek üzemeltetőjével, és az érintett ingatlan tulajdonosokkal egyeztetve végezhet munkát.
A folyamatos üzem fenntartása érdekében az építendő létesítmények miatt kiváltandó egyéb közművek kiváltási munkáit Vállalkozónak a beruházás keretében építendő létesítmények munkái előtt kell elvégeznie. A meglévő, de átépítésre kerülő közművek üzemét az átépítés alatt Vállalkozónak olyan, Mérnökkel egyeztetett ideiglenes megoldással kell folyamatosan fenntartania, mely nem okoz fennakadást a lakosság, valamint az érintett üzemek, intézmények ellátásában.
Az átépítési munkák megkezdése előtt a Vállalkozónak meg kell győződnie arról, hogy az átépítendő/bontandó létesítmény által betöltött funkcióját más, meglévő vagy ideiglenes telepített létesítmény látja el a terveknek megfelelően. Vállalkozó az átépítési/bontási munkák előtt köteles az Üzemeltető, a közműkezelők és a Mérnök szakfelügyeletét kérni, akik írásban nyilatkoznak a létesítmény átépíthetőségéről/bonthatóságáról. A létesítmény bontása csak az ilyen nyilatkozat kiadása után végezhető el.
A közművek eltakarása előtt a Vállalkozó köteles a közműkezelő szakfelügyeletét kérni, aki a megfelelően elvégzett munka esetén írásos nyilatkozatot ad ki. A közmű eltakarása csak az ilyen nyilatkozat kiadása után végezhető el.
Üzemelő vezetéken történő munkát, a szolgáltatás felelőssége miatt, csak a vezeték üzemeltetőjének szakterüelte mellett végezhet a Vállalkozó. A Vállalkozó az üzemelő vezetékre kötéssel megbízhatja az Üzemeltetőt, ebben az esetben a munkavégzés költsége a Vállalkozót terheli.
3.14.10Építéssel igénybe vehető területek
Az építés során igénybe csak engedéllyel rendelkező területek (építési és felvonulási) vehetők igénybe. A terület igénybevételéhez szükséges engedélyek beszerzése a Vállalkozó feladata.
Az igénybe vett területeket a kivitelezés befejeztével az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani, felvonulási épületeket el kell bontani és a területet hivatalosan visszaadni tulajdonosának.
Az igénybe vett területek költségét és károkozás esetén a kártalanítást a Vállalkozónak kell fizetnie.
3.14.11Egyéb feltételek, intézkedések, információk
A Vállalkozónak a kivitelezés előtt az építésről, kivitelezésről műszaki és pénzügyi ütemtervet kell készíteni, majd a vonatozó előírások, szerződések szerinti gyakorisággal aktualizálni.
Lakott területen végzett munkavégzésről a lakosságot megfelelő módon 3 nappal előre tájékoztatni kell az Önkormányzattal egyeztetett módokon.
A magyar szabványban, alkalmazási engedélyekben nem engedélyezett anyagokra, termékekre, import termékekre Vállalkozónak hivatalos engedélyt kell szerezni az alkalmazásukra a vonatkozó rendeletek betartásával. Beépítésük csak az engedély birtokában megengedett.
A munkaterület csapadékvíz elvezetése a Vállalkozó feladata és költsége.
A munkával érintett terület környezetében lévő építmények, épületek, vagy a szállítási útvonalak útjainak állapotfelmérését a Vállalkozónak fel kell mérni, méretni, dokumentálni, amelyben a kivitelezés esetlegesen kárt tehet. Az építéssel okozott kárt a Vállalkozónak meg kell térítenie a tulajdonos részére.
Mezőgazdasági-, vagy erdőművelésű terület igénybevétele esetén az okozott kárt meg kell téríteni.
A tervezési, kivitelezési munkákra vonatkozó elírások be nem tartása, a munkák során okozott kár megtérítése és a hatóságok esetleges bírsága, ezek költségei a Vállalkozót terhelik.
3.15Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok, műszaki átadás-átvétel, próbaüzem
Az átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok azon szakaszok esetén, ahol a szerződés, vagy a hatóság a létesítési engedélyben próbaüzem lefolytatását írja elő, két lépcsőben kerülnek végrehajtásra.
Az előzetes műszaki átadás-átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok (Szerződés Általános és Különös Feltételek 9.1. Alcikkely (a) és (b) bekezdés)
Próbaüzem, üzempróba, komplex kipróbálás (Szerződés Általános Feltételek 9.1. Alcikkely (c) bekezdés)
Próbaüzem lefolytatása esetén, azt megelőzően az adott Létesítményt/ Szakaszt előzetes műszaki átadás-átvételi eljárás tárgyává kell tenni. A sikeres előzetes műszaki átadás-átvétel nem jelenti a Létesítmény/ Szakasz átvételét, az csak a sikeres próbaüzemet követően valósulhat meg.
Vezetékrekonstrukció, vagy más olyan építési munka esetében, ahol próbaüzemre sem a szerződés, sem a hatósági engedély alapján nem kerül sor, a műszaki átadás-átvételi eljárás megegyezik az Átadás-átvétel alapján történő üzembe helyezéssel.
A Műszaki átadás-átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok lefolytatását, illetve a műszaki átadás-átvételi eljárást Szakaszonként, fizikailag független egységenként külön kell lefolytatni.
Fizikailag független egység az, amely az építési munka többi részétől függetlenül kivitelezhető és üzemeltethető.
3.15.1Műszaki Átadás- Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok
A Vállalkozónak a műszaki átadás-átvételi eljárást megelőzően a Szerződéses Feltételek szerint el kell végeznie a Létesítmény megfelelőségét, minősítését (I.o. minőségben való elkészítését) alátámasztó vizsgálatokat és (üzem)próbáit.
Ezt Vállalkozó a saját alkalmazottai segítségével, a Mérnök ellenőrzése mellett végzi el. A gépészeten, elektromos berendezéseken, irányítástechnikai eszközökön – amennyiben vannak ilyenek - először száraz forgatási, funkcionális próbákat kell elvégezni, majd a vizes-próbák következnek.
3.15.2Műszaki átadás-átvételi dokumentáció
A műszaki átadás-átvételi eljárásra azt követően kerülhet sor, hogy a Vállalkozó a tervezett időpontot megelőzően 14 nappal a Mérnök rendelkezésére bocsátotta a műszaki átadás-átvételi dokumentációt, azt a Mérnök felülvizsgálta és nem talált benne olyan hibát, hiányosságot, ami a Létesítmény/ Szakasz nem megfelelő minőségére utalna, vagy veszélyeztetné a Létesítmény biztonságos üzembe helyezését.
A műszaki átadás-átvételhez szükséges dokumentációt a Vállalkozónak kell elkészítenie és nyomtatásban, kötetekbe rendezve kell benyújtania a Mérnök számára. A teljes dokumentáció minden részét felülvizsgálat céljából 2 pld-ban benyújtani, majd a javítások, véglegesítés és kiegészítések után az alábbiakban jelzett példányszámban (minimum 1 eredeti és 3 másolat).
Az átadott dokumentáció felülvizsgálatára a Mérnöknek 14 napja van. Ezt követően a Vállalkozó – amennyiben szükséges – a dokumentációt a Mérnök észrevételei alapján javítja és kiegészíti, majd a Mérnök írásos igazolást ad ki az átadás-átvételi dokumentumok hiánytalan benyújtásáról, átvételéről.
Amennyiben az átadott dokumentáció alapján a Mérnök úgy ítéli meg, hogy a létesítmény biztonságosan próbaüzem alá helyezhető, ennek mind szerződéses, mind műszaki feltételei adottak, a Vállalkozó az érintett felek egyidejű írásban történő értesítésével kitűzi a műszaki átadás átvétel időpontját.
3.15.3Műszaki átadás-átvételi eljárás
A műszaki átadás-átvételi eljárásra azt követően kerülhet sor, hogy a Vállalkozó a tervezett időpontot legalább 7 nappal megelőzően megküldte az erről szóló értesítést, a Mérnök átvizsgálta, a Vállalkozó véglegesítette, kiegészítette a műszaki átadás-átvételi dokumentációt, ennek keretében különösen az Átvételt megelőző tesztek és vizsgálatok jegyzőkönyveit, és a Próbaüzemi tervet.
Az eljárásra meghívásra kerülnek az érintett hatóságok, kezelők és az üzemeltető szervezet képviselői is. A műszaki átadás-átvételi eljáráson ki lesz kérve a meghívott hatóságok és Üzemeltetők nyilatkozatait is.
A műszaki átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyv készül. A Vállalkozónak az eljáráson szóban összefoglalóan ismerteti a műszaki átadás-átvételt megelőző próbák eredményét, (a FIDIC átadás-átvételt megelőző üzempróbák, azaz:) a próbaüzem tervét, menetét, lebonyolítását az esetleges üzem-átállások programját, amelyekről készített tervet előzetesen átadta a Mérnöknek.
A műszaki átadás-átvételi eljárás során jegyzőkönyvbe vételre kerülnek a Létesítmény és az átadott Dokumentáció hiányosságai.
A műszaki átadás-átvételi eljárást egyebekben a Ptk. 6:247 § és a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet alapján kell lefolytatni.
3.15.4Próbaüzem
Próbaüzem lefolytatása akkor kerül sor, ha azt az engedélyező hatóság határozatában előírja, illetve ha Megrendelő külön igényt támaszt.
Az előkészítettség tükrében elmondható, hogy a projekt során nem valósul meg olyan létesítmény, közmű, vagy műtárgy, amely próbaüzem lebonyolítását tenné szükségessé Megrendelő oldaláról. Amennyiben a Megvalüsíthatósági Tanulmény felülvizsgálata, vagy a részlettervek kidolgozása során mégis felmerül és Hatósági előírásként megjelenik a próbaüzem szükségessége, akkor az eljárásrend az alábbbiak szerint alakul.
Vállalkozónak a jóváhagyott Próbaüzemi Terv, valamint a (ideiglenes) „Kezelési és karbantartási utasítás” alapján, az üzemeltető személyzetének képzése és betanítása után kell elvégeznie.
A próbaüzem a Létesítmény, vagy Szakasz tartós terhelés alá helyezését, meghatározott ideig és feltételek közötti üzemét jelenti, amely alatt a
Vállalkozó felelős:
a Létesítmény/ Szakasz üzemeltetéséért, a próbaüzem irányításához szükséges szakemberek, anyagok, segédanyagok, eszközök biztosításáért
a próbaüzemet megelőzően az (ekkorra már szerződéses jogviszonyba került) üzemeltető szervezettel írásos megállapodás megkötéséért
a próbaüzem során szükséges beállítások, mérések, vizsgálatok elvégzéséért, ezek költségeinek viseléséért
a próbaüzem egyéb költségeinek viseléséért, amely tartalmazza a Létesítmény üzemi és üzemeltetési költségeit, a felhasznált anyagok és energia költségeit, az üzemeltető személyzetének munkabérét és ennek költségeit
a biztonságos munkafelszerelés és munkakörnyezet biztosítása mind saját, mind az üzemeltető szervezet dolgozóinak
folyamatos kommunikáció biztosítása az üzemeltető szervezet felelős alkalmazottai és a próbaüzemet irányító saját alkalmazottai között a pontos mérések és az üzemelés problémáinak pontos felderítése érdekében
a terveken, a kiépítésen, a gépeken vagy a dokumentáción szükséges esetleges változtatások megállapítása a hatékonyság növelése és az üzemeltetési költségek csökkentése érdekében
a szükséges vizsgálatok, ellenőrző mérések elvégzése és dokumentálása.
A Megrendelő felelős:
a Létesítmény/ Szakasz próbaüzem alá helyezésével kapcsolatban a hatóságok által előírt, jogszabályokban szereplő, vagy egyéb a Vállalkozóval kötött szerződés tárgyán kívül eső, feltétel biztosításáért,
a megfelelő terhelés, a szükséges mennyiségű és amennyiben ennek javítása nem a szerződés célja, a jogszabályi határértékeknek megfelelő minőségű ivóvíz biztosításáért,
az üzemeltető szervezet teljes kezelő-személyzetének, készenléti, szakfelügyeleti egységeinek és megfigyelőinek rendelkezésre állásáért,
a Létesítmény/ Szakasz üzemeltetéséhez kapcsolódó egyéb egységek üzemeltető szervezet által történő üzemeltetéséért, azok üzemszerű állapotának fenntartásáért,
A próbaüzemet az átadott és a műszaki átadás-átvételi eljáráson bemutatott ideiglenes Kezelési és karbantartási utasításban foglaltak szerint kell végezni, amelyet a próbaüzem tapasztalatai és eredményei alapján a Vállalkozónak a próbaüzem során véglegesítenie kell.
A próbaüzem időtartamát a vízjogi létesítési engedélyben a hatóság határozza meg.
A próbaüzem során a Vállalkozónak két alapvető szempontrendszer követelményeinek való megfelelést kell igazolnia.
Az első szempont, hogy a Létesítménynek vizsgálatokkal alátámasztva, dokumentáltan meg kell felelnie a vonatkozó hatósági engedélyben (elsősorban a vízjogi létesítési engedély) a próbaüzemre és az üzemeltetésre vonatkozó hatósági elvárásoknak, előírásoknak. A Vállalkozónak továbbá a próbaüzem révén kell igazolnia, hogy a Létesítmény megfelel a szerződésben meghatározott teljesítmény és funkcionális követelményeknek.
A próbaüzemet sikertelennek kell nyilvánítani, ha a próbaüzem alá helyezett Létesítmény tekintetében az alábbiak közül valamelyik körülmény fennáll:
a próbaüzemhez szükséges feltételek fennállása esetén nem igazolható stabil körülmények között a Megrendelői Követelmények szerinti teljesítmény és funkcionális követelmény teljesülése (vízmű-rekonstrukció),
az üzem nem felel meg valamely engedélyben, vagy jogszabályban rögzített környezetvédelmi előírásnak,
hiányoznak, vagy elégtelenek az egészségügyi, biztonság, munkavédelmi utasítások, információk,
Amennyiben környezetvédelmi kibocsátási határértékek állnak fenn a létesítmény üzemével kapcsolatban, a Vállalkozónak a megfelelő mérésekkel kell igazolni az előírt emissziós, zaj- és rezgésterhelési értékek betarthatóságát.
A próbaüzem során az elvégzendő mérésekre, a mérendő paraméterekre vonatkozólag a Vállalkozónak a hatósági engedély előírásait be kell tartania.
A jogszabályban, vagy a hatósági engedélyben meghatározott paraméterek fennállásának igazolására a méréseket és vizsgálatokat nemzeti rendszerben akkreditált (NAT) intézmény/ szervezetnek kell végeznie, az eredményeket mérési jegyzőkönyvekben kell dokumentálni.
Próbaüzemi zárójelentés
A próbaüzemről (amennyiben előírásra kerül) a Vállalkozónak próbaüzemi zárójelentést kell készítenie. A próbaüzemről készült zárójelentést– amennyiben az engedélyek ezt előírják, a hatóságoknak, valamint - a Mérnöknek kell benyújtani, ami a Létesítmény Átadás-átvételi igazolás igénylésének feltétele.
A próbaüzemi zárójelentésnek tartalmazni kell legalább az alábbiakat:
A rendszerre és folyamatokra vonatkozó adatokat
A próbaüzemi mérések kiértékelését
A jelentés karbantartásról szóló részében az év során elvégzett beavatkozás jellegű és tervszerű karbantartási munkálatokat kell részletesen feltüntetni.
A műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedett hiányosságokat, azok pótlását.
A hatósági engedélyben és a Megrendelői követelményekben foglalt tervezési célok, teljesítmény és funkcionális követelmények teljesítését
A készlet- és tartalék alkatrész-leltárt a próbaüzem végén
A próbaüzem elfogadásának feltétele a próbaüzemi zárójelentés átadása és elfogadása.
3.15.5Üzemeltetési engedély
A Vállalkozó által megvalósított egységekre vonatkozó Üzemeltetési engedély kérelem részt 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásai alapján Vállalkozó állítja össze és a majdani engedélyes nyújtja be az illetékes hatósághoz az utolsó próbaüzem/üzempróba befejezését követő 60 napon belül. Vállalkozónak a jogerős üzemeltetési engedély megszerzéséig Megrendelő rendelkzésére kell állnia az esetleges további hatósági előírások és követelmények teljesítése érdekében.
Az üzemelési engedély kérelemrész elkészítésénél az üzemeltető érvényes vízjogi engedélyét figyelembe kell venni.
3.16Utófelülvizsgálati eljárás
A szerződés és a vonatkozó jogszabályok szerint a Létesítmény szerződésnek való megfelelőségét az átadás-átvételi igazolás kiadását követő 12 hónap elteltével utó-felülvizsgálati eljárás keretében is meg kell vizsgálni.
Az utófelülvizsgálati eljárás időpontjáról a Mérnök írásban értesíti a Vállalkozót a tervezett időpontot megelőzően legalább 60 nappal.
Az utófelülvizsgálat során végzendő egyéb ellenőrzések és specifikus vizsgálatok körének meghatározása, illetve a mérések elvégzése a Mérnök, illetve a Megrendelő, szervezet feladata és felelőssége.
Az utófelülvizsgálati eljárásról készített dokumentáció alapján a Mérnök állapítja meg a Létesítmény szerződés szerinti minőségét, a Vállalkozó esetleges garanciális kötelezettségeit, a fennálló hibákat, amelyet a Vállalkozó köteles kijavítani.
Az utó-felülvizsgálatok során feltárt bárminemű nem megfelelést, hibát a Vállalkozó a Jótállás feltételei szerint köteles javítani.
3.17Szavatosság
A Vállalkozó a hibás teljesítésért szavatossági felelősséggel tartozik. A szavatossági igényérvényesítés törvényben lefektetett jog, amely ez esetben a Megrendelőt illeti meg.
Hibás teljesítésnek minősül, ha a Létesítmények, vagy azok bármely része a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben foglalt leírásnak, vagy követelményeknek, így többek között annak, hogy az adott dolog meghatározott időn keresztül károsodás, lényeges műszaki jellemzőinek csorbulása nélkül alkalmas legyen funkciójának ellátására.
A magyar jog – összhangban az európai joggal – alapesetben hat hónapos igényérvényesítési határidőt határoz meg a szavatossági jogok érvényesítésére. Azonban, mivel a szerződés tárgya, vagyis a Létesítmények között több tartós használatra rendelt dolog található, amelyek kötelező alkalmassági idejét jogszabály szabályozza, e dolgok, szerkezetek esetében a szavatossági igény ezen, e jogszabályokban szereplő jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
II. Részletes információk A Megvalósítandó LÉTESÍTMÉNYEKRŐL
4.TervezeNDŐ létesítmények bemutatása
4.1Részletes műszaki ismertetés
A projekt kapcsán a Vállalkozó kötelezettségébe tartozó alábbi főbb beruházási elemek tervezésére és megvalósítására kerül sor:
Vállalkozó feladata az engedélyes tervek alapján elkészített, Tervellenőr és KDTVIZG által jóváhagyott kiviteli tervekben rögzített műszaki tartalom teljes körű, hiánytalan megvalósítása. A kiviteli munkarészek jellemző mennyiségi kimutatása az előkészítő projekt során kidolgozott Megvalósíthatósági Tanulmány (MT) alapján kerültek meghatározásra.
Az ajánlati felhívással összhangban a vállalkozó fő feladatai az alábbiak:
Megvalósíthatósági tanulmány (MT) felülvizsgálata, megfelelőségének biztosítása
Vízjogi létesítési engedélyes dokumentáció összeállítása az engedélyköteles létesítmények építéséhez, beavatkozásokhoz; jogerős engedélyek megszerzése
Kiviteli tervek készítése a vízjogi létesítési engedélyek alapján
Teljes körű kiviteli munka elvégzése
Vízjogi üzemeltetési engedélyes dokumentáció összeállítása az új, vagy megváltozott létesítményekre vonatkozóan.
4.1.1Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése
A betorkolló vízfolyások hordalékénak a tóba történő bemosódását a torkolatok mederrendezésével kell megoldani, oly módon, hogy a kivitelezési munkák a vízfolyások telekhatárán belül megoldhatóak legyenek, ne legyen szükség idegen területek igénybevételére.
Azoknál a vízfolyásoknál, ahol szükséges lenne, de jelenleg nem működik iszapfogó műtárgy, ott a szállított hordalék kiülepedésének érdekében a torkolati szakaszon kell hordalékfogót kialakítani.
4.1.2Partfal rekonstrukció
A partfalak jelenlegi műszaki kialakítását, állapotát a tó felső szabályozási szintjének folyamatos emelése, közel 5 km2-nyi nádas kikotrása és a partfalhasználat határozta meg. A jelenleg is érvényes szabályozási szinteket 1997-ben állapították meg, amely szerint az alsó szabályozási vízszint 130 cm, a felső szabályozási vízszint 170 cm. Természetesen a szabályozási vízszintek egy éven belül is változnak, a nyár eleji csapadékos időszakban magasabb vízszintet írnak elő, mint a téli, csapadékszegény időszakban.
A Velencei-tó természetes partvédelmét és mesterséges partbiztosítását vizsgálva megállapítható, hogy a tó jelenlegi partjának védelmét szolgáló jellegzetes megoldások között, legnagyobb részt az állandó jellegű partvédőművek képviselnek, nagyjából az összes hossz egyharmadán található természetes (nádas) védelem, és viszonylag rövid hosszon van ideiglenes jellegű kőszórás.
Az összesen 23 km hosszú állandó jellegű partvédőműből 8 km a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében van, a fennmaradó 15 km önkormányzati kezelésű. A projekt végrehajtása során a Velencei-tó vonatkozásában 47 nevesített helyszínen történik partbiztosítással kapcsolatos beavatkozás.
4.1.3Áramlásjavító és öbölkotrások
A projekt közvetlen célja a Velencei-tó vízminőségének fenntartható javítása, a part menti területek természet-közeli állapotának magasabb színvonalú megőrzése, biztosítása, illetve környezettudatos rehabilitációja, mindezekkel a Víz Keretirányelvnek megfelelő jó ökológiai állapot fenntartható elérésének biztosítása. A jó ökológiai állapot elérése érdekében a tóban felgyülemlett iszap eltávolítására szükség van. Az iszapot kotrással és zagytereken történő elhelyezéssel lehet eltávolítani.
Kijelölésre került 25 db öböl, valamint 11 db helyszínen védett természeti területen végzendő áramlásjavító kotrás.
4.1.4Mederanyag elhelyezés, zagyterek kialakítása
Az áramlásjavító és öbölkotrásokból származó anyag 2 zagytéren kerül elhelyezésre.
Cserepes-sziget:
A
zagytér a sziget területének 2/3-án, 16,9 ha nagyságú területen
kerül kialakításra. A sziget teljes területének 30,1 %-án
(80.687 m2)
turisztikai beruházások lesznek, melyet egységesen a
104,9
mBf. szintre kell rendezni, melyhez összesen 30.100 (tömör) m3
helyi talaj szükséges.
A tervezett zagytárózó a
hidromechanizációs kotrási iszapok elhelyezésére kell kiépíteni.
A zagytározóba elhelyezett zagy maximális szintje: 105,6
mBf. A tervezett zagytározó tározó kapacitása 265.700 m3.
Gárdonyi zagytér:
A tervezett zagytározó Gárdony város DNy-i végén, a Chernel István utca és a tó közötti területen, a régi zagytéren lesz kialakítva. Az 5309/17 helyrajzi számú területet korábban is zagytárózására használták, vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A tervezett zagytér tároló kapacitása 30.200 m3.
4.1.5Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása
A projekt keretében a természetes szaporodások részletes megfigyelése és tapasztalatai alapján a tó még kiépítetlen partfalú területein olyan területek megvalósítása történik meg, melyek a halak természetes szaporodását, ivadéknevelését teszik lehetővé. A tervezett fenntartható halbölcsők üzemeltetése a mindenkori időjárás függvényében április végétől illetve május végétől kb. 90 napig tart, mely követően a halbölcső leeresztésre kerül, a felnevelt ivadékokat visszaengedik a tóba. A projekt végrehajtása során 6 természetes ivóhely, illetve 2 fenntartható halbölcső létesül.
4.2Műszaki leírás
4.2.1Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése
A hordalékfogó műtárgyas betorkollással kiépített Koldus-árok, Csincsa-árok és Csónakházi-árok esetében a feltöltött sankoló terekből az iszapot ki kell kotorni és a továbbiakban kihelyezhető mezőgazdasági területre vagy inert hulladéklerakóra szállítható. A sankolóterek felújítása során a cső-átereszek és az iszapoltató művek műszaki állapotát is felül kell vizsgálni és szükség esetén felújítani. A sankolóterek kialakításánál vízminőségi kárelhárítási hely kialakítása szükséges, melyek mobil merülő falak elhelyezését biztosítják.
A Csontréti-patak torkolata előtti 95 fm hosszú, 7-10 m széles medrét tisztítást követően (növényzet és iszap eltávolítása a kisvízi meder alapozási szintjéig) homokos kaviccsal javasolt feltölteni a megfelelő szintig (kisvízi mederél), így pangó víz nem alakul ki benne. A kiszedett iszap – vizsgálatok függvényében - kihelyezhető mezőgazdasági területre vagy hulladéklerakóra szállítható. A feltöltött széles mederszelvény egyik oldalán előre gyártott elemekből kell kialakítani a kisvízi medret (osztott szelvény). A torkolatnál a tavi rész jelenleg pangó vizes nádas, amely szűrőmezőként tud funkcionálni. Tehát külön hordalékfogó kialakítása a Csontréti-patak esetében nem szükséges.
A hordalékfogó tározók vonatkozásában az alábbi részmunkálatok elvégzése szükséges.
Tételek megnevezése |
Mennyiségi egység |
Mennyiség (becsült) |
Vízfolyások (A3-árok, Bella-patak, A4-árok, Kelta-árok, Pákozdi-ér, Laposkúti árok, Sukorói-ér) medrének kiszélesítése
|
||
Földmunka (a vízfolyások, mederszélesítése az M7 autópályától D-re eső területen) 1m-rel ~10 fm hosszon átlag 1 m mélységgel számolva, humuszleszedéssel, a kitermelt földterületen történő elteregetésével, humuszterítéssel és füvesítéssel. |
m3 |
140 |
Kisvízi meder kialakítása a Csontréti-patak torkolati részén
|
||
Medertisztítás (0+000 - 0+095), a kitermelt iszap kijelölt hulladéklerakó helyre történő szállításával, elhelyezésével. |
m3 |
408 |
CSOMIÉP könnyített mederburkoló elemek beépítése (0+000 - 0+095) |
m3 |
95 |
Homokos kavics feltöltés a kisvízi mederélig |
m3 |
600 |
Meglévő sankolóterek tisztítása (Csincsa-árok, Csónakházi-árok, VIB4-árok)
|
||
Iszapkitermelés és kijelölt hulladéklerakó helyre történő szállításával, elhelyezésével. |
m3 |
5.000 |
4.2.2Partfal rekonstrukciók és azzal összefüggő műszaki létesítmények kialakítása
A partvédőművek fenntartható, komplex rehabilitációja és egységes tervezéssel optimális magasságra emelése szükséges. A partvédőművek korszerűsítése során az elsőrendű ökológiai állapotjavítást célzó szempontok mellett kiemelt jelentőséget kell tulajdonítani a parthasználati követelményeknek, a fenntarthatóságnak és a korszerű technológiák, környezetbarát anyagok alkalmazásának. Az előkészítő projekt során kialakított, partvédőművek és partszakaszok jelölésével és elnevezésével megegyezően nevezett partszakaszok főbb műszaki paraméterei az alábbiak:
|
Partszakasz megnevezése |
mennyiség (becsült) |
egység |
mennyiség (becsült) |
egység |
||||||
|
|
építés |
bontás |
|
|||||||
1. Dinnyési MOHOSZ csónakkikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
1 320 |
fm |
|
|||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
490 |
fm |
|
|
|
|||||
|
nagy mólók átépítése (4 m széles), + nyugati mólószár áttörése |
238 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörő felújítása |
90 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötőfej megerősítése |
1 |
db |
|
|
|
|||||
2. Madárvárta csónakkikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
kikötői partfal (C típusú) átalakítása (függőleges partfal) |
336 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
3. Agárdi Park strand |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs (B típusú) partfal magasságának emelése, felújítása |
320 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs (B típusú) partfal átalakítása függőlegessé |
100 |
fm |
|
|
|
|||||
|
gyermekmedence jelenlegi partfalának elbontása, természetes föveny kialakítása |
|
|
95 |
fm |
|
|||||
4. Agárdi Béke utcai kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
480 |
fm |
|
|||||
|
rézsűs (B típusú) partfal magasságának emelése, felújítása |
66 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
185 |
fm |
|
|
|
|||||
|
móló átépítése (3 m széles) |
108 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörők felújítása |
150 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötőfej megerősítése |
3 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
5. Agárdi vizisporttelep és VVSI 1. és VVSI 2. számú kikötők |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
235 |
fm |
|
|||||
|
az 1. számú kikötő függőleges partfalának (G típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
157 |
fm |
|
|
|
|||||
|
a 2. számú kikötő függőleges partfalának (E típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
58 |
fm |
|
|
|
|||||
|
a 2. számú kikötő rézsűs (B típusú) partfal magasságának emelése, felújítása |
120 |
fm |
|
|
|
|||||
|
két kikötő közötti partfal (A típusú) felújítása |
167 |
fm |
|
|
|
|||||
|
strandnál a tómeder felhomokolása ~10 m szélességben |
500 |
m3 |
|
|
|
|||||
|
hullámtörők felújítása |
160 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötőfej megerősítése |
4 |
db |
|
|
|
|||||
|
móló átépítése (3 m széles, két cölöpsoros) |
50 |
fm |
|
|
|
|||||
|
mólószár áttörése vízáramlás biztosítás céljából |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
az 1. számú kikötőnél betonsólya felújítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
6. Agárdi kikötői sétány |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs (B típusú) partfal magasságának emelése, felújítása |
147 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
7. Agárdi hajókikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
függőleges partfal (F típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
144 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs (B típusú) partfal magasságának emelése, felújítása |
132 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötői móló felújítása (E és B típusú partfalak) |
152 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörő felújítása |
137 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötőfej megerősítés |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
8. Agárdi Napsugár strand |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (A típusú) magasságának emelése, felújítása |
196 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
297 |
fm |
|
|
|
|||||
|
meglévő homokos gyermekmedence felújítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
9. Brajnovits csónakkikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
220 |
fm |
|
|||||
|
rézsűs partfal (C típusú) átalakítása függőlegessé (5 m-es vb. szádfal) |
140 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs partfal (C típusú) felújítása a keleti oldalon |
230 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötő belső öblének 15-20 m-es feltöltése |
600 |
m3 |
|
|
|
|||||
|
öblítő csatorna kialakítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
gyalogos fahíd létesítése |
2 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
10. Agárdi szabadstrand (Tini strand), Brajnovits partfal |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (A típusú) felújítása |
931 |
fm |
|
|
|
|||||
|
nyugati felén a sétány mentén mellvédfal a Zsinór utcáig |
330 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
11. Határárki csónakkikötő és régi tófelügyelőség előtti part |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése |
46 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
310 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs partfal (C típusú) átépítése |
233 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
12. Gárdonyi (Határárki) kikötő és hajóállomás |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
455 |
fm |
|
|||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
369 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
30 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötői móló átépítése |
55 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörők felújítása |
203 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörő végén kikötőfej megerősítés |
2 |
db |
|
|
|
|||||
|
kikötői medence megnyitása a vízáramlás biztosítására (15 m hosszú, 3 m széles) |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
13. Holdfény sétány, szabadstrand |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
161 |
fm |
|
|
|
|||||
|
szörflejáró felújítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
partszakasz keleti végén természetes föveny kialakítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
14. Sport Beach strand és kemping |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
288 |
fm |
|
|
|
|||||
|
természetes föveny kialakítása a lépcsős partfal elbontásával (250 m), felhomokolással |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
hullámtörő sziget építése |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
15.Vízügyi kikötőtől Ny-ra lévő partszakasz (Pisztráng utcai szabadstrand) |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
361 |
fm |
|
|
|
|||||
|
strand K-i végén parti terület magassági rendezése |
300 |
m3 |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
16. Gárdonyi Vízügyi (Fogoly utcai) kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
210 |
fm |
|
|||||
|
rézsűs partfal (B, C, D típusú) átépítése |
533 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
101 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
17. Gárdonyi félsziget |
|
|
|
|
|
||||||
|
balesetveszélyes partszakaszok kijavítása |
1 469 |
fm |
|
|
|
|||||
|
az íves szakaszokon a partfal kihorgonyzása |
50 |
db |
|
|
|
|||||
|
partfal függőleges vb lemezei mögött geotextília elhelyezése, tereprendezés 3 m széles sávban |
1 469 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörő nyúlgátjának felújítása |
350 |
fm |
|
|
|
|||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
150 |
fm |
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
18. Gárdonyi hajóállomás |
|
|
|
|
|
||||||
|
függőleges partfal (F típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
346 |
fm |
|
|
|
|||||
|
bejáró híd átépítése |
24 |
fm |
|
|
|
|||||
|
természetes anyagból (fa) kikötőhely kialakítása (3 m széles) |
50 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
19. Gárdonyi félszigettől keletre (Tulipán utcai nyitott partszakasz és Nádfal kikötő) |
|
|
|
|
|
||||||
|
kőszórás pótlása (~1 m3/fm) |
392 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
20. Gárdonyi Tóparty rendezvény strand |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
209 |
fm |
|
|
|
|||||
|
lépcsős partfal elbontása, természetes föveny kialakítása |
|
|
75 |
fm |
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
21. Velencefürdői (Cserje utcai) szabadstrand |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
132 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
22. Velencefürdői Vízügyi Telep |
|
|
|
|
|
||||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
54 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
23. Cserje utcai kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
180 |
fm |
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
290 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörők felújítása |
80 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörő végén kikötőfej megerősítés |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
24. Cserje és Béke utcai kikötők közötti partszakasz |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
363 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
25. Béke utcai kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
160 |
fm |
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
433 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
26. HIDRO teleptől Ny-ra |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
520 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
27. HIDRO telepi kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
50 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
355 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hullámtörő felújítása |
97 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötőfej megerősítés |
2 |
db |
|
|
|
|||||
|
ipari kikötő egyéb létesítményeinek felújítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
A kikötő felújításának műszaki feladatai (egyéb létesítmények):
a. Új elektromos, víz és csatornahálózat kiépítése. b. Térvilágítás felújítása, fejlesztése. c. Csapadékgyűjtő és kezelő rendszer kiépítése. (Burkolt térfelszíneken) d. 2 x 80 m2 hasznos alapterületű vízminőségi kárelhárítási kiszolgáló létesítmény építése a HÉSZ-hoz illeszkedően, valamint 200 m2 hasznos alapterületű vízminőségi anyagvédelmi raktár építése. e. Nagy és kishajó kikötő berendezések kialakítása. (Három nagyhajó és terv szerinti kapacitás szerinti számú kishajó kikötő berendezés.) f. Osztályba sorolási jellemzőknek megfelelő szárazdokk kialakítása. (A jelenlegi helyén, annak lehetőség szerinti felhasználásával.) g. Szilárd burkolatú gyalogos és jármű közlekedési útvonalak kiépítése. h. Hajó kiemelő daru és egy járműves darus, daruzó hely kialakítása. (Egy db 5t emelőképességű, fix telepítésű daru és egy nagy teherbírású daruzó hely létesítése úgy, hogy a szárazdokk daruzása is biztosítható legyen.) i. A kikötőmedence és a bevezető hajóút helyreállítása. ( Kotrás a vízjogi létesítési engedélyben foglalt szint biztosítása érdekében.) j. Kikötő bejárati jelek újjáépítése. Kialakítás, áramellátás.
|
|
|
|
|
|
|||||
28. Velencei csónakkikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
80 |
fm |
|
|||||
|
kikötőt a strandtól elválasztó móló elbontása |
|
|
600 |
m2 |
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
112 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
29. Hotel Resort Termálfürdő |
|
|
|
|
|
||||||
|
öntött partfal (A típusú) magasságának emelése, felújítása |
67 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
86 |
fm |
|
|
|
|||||
|
meder felhomokolása |
765 |
m3 |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
30. Velencei déli kanyari kikötőtől Ny-ra lévő partszakasz |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
242 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
31. Velencei déli kanyari kikötő és hajóállomás |
|
|
|
|
|
||||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
587 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs partfal (C típusú) átépítése (D típusúra) |
168 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
32. Velencei déli kanyari hajóállomástól K-re |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
221 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
33. Velence Korzó |
|
|
|
|
|
||||||
|
nincsen beavatkozás |
- |
|
|
|
|
|||||
34. Velencei déli kanyari sétány |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) szükséges javítása, sétány déli végénél partszakasz felújítása |
386 |
fm |
|
|
|
|||||
|
partfal járófelület biztosítása fahíd beépítésével |
30 |
m2 |
|
|
|
|||||
|
szörflejáró felújítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
35. Tóbíró szabadstarnd |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
130 |
fm |
|
|
|
|||||
|
déli kanyari sétányhoz csatlakozó rézsűs partfal (B típusú) szükséges javítása |
122 |
fm |
|
|
|
|||||
|
beton gyerekmedence középső tagjának elbontása szükséges mederrendezéssel |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
36. Csontréti kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
415 |
fm |
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
385 |
fm |
|
|
|
|||||
|
Csontréti-patak torkolati szakaszán kisvízi burkolt meder kialakítása |
95 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
37. Geritzen lakópark partfala |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) szükséges javítása |
39 |
fm |
|
|
|
|||||
|
lezáró facölöpök bekötéseinek megerősítése |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
38. Drótszamár (Panoráma) kemping |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
576 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
39. Északi kanyari kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
vendégmólók bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
383 |
fm |
|
|||||
|
csónakkikötő bejáratánál lévő mólók átépítése |
72 |
fm |
|
|
|
|||||
|
hajóállomás bejáróhídjának elbontása |
|
|
72 |
fm |
|
|||||
|
hajóállomás fogadó platójának bontása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
318 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
40. Északi kanyari strand |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
64 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (F típusú) átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
270 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
41. Északi kanyari félsziget |
|
|
|
|
|
||||||
|
kikötő vendégmólójának bontása (vb. móló elemek és cölöpök) |
|
|
40 |
fm |
|
|||||
|
függőleges partfal (F típusú) átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
388 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötő mólójának átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
79 |
fm |
|
|
|
|||||
|
kikötői sólya felújítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
42. Evezőspálya |
|
|
|
|
|
||||||
|
függőleges partfal (F típusú) átépítése rézsűssé |
2 100 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (F típusú) átépítése az indítótoronytól keletre (4 m-es vb. szádfal) |
100 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (F típusú) felújítása, kőszórás megtámasztással |
396 |
fm |
|
|
|
|||||
|
partfal mentén szilárd burkolatú (karbantartó) út kialakítása (6 600 m2) |
2200 |
fm |
|
|
|
|||||
|
zárt vízbevezetés átalakítása (Csónakházi-, Csincse-, Koldus-árok) |
3 |
db |
|
|
|
|||||
|
alépítmények telepítése (8 m hosszú 0,6 x 0,6 m keresztmetszetű vb. cölöpök leverése) |
33 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
43. Evezőspályától Ny-ra, sukorói szabadstrand |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú) magasságának emelése, felújítása |
341 |
fm |
|
|
|
|||||
|
betonjárda elbontása (szabadstrand és evezőspálya között) |
|
|
200 |
fm |
|
|||||
|
dupla cölöpsoros (4 m-es cölöpök) móló (a nád terjedése ellen a strand két végén) |
2 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
44. Sukorói „0” szelvényű kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
rézsűs partfal (B típusú ) magasságának emelése, felújítása |
448 |
fm |
|
|
|
|||||
|
természetes anyagú függőleges partfal pótlása és javítása |
72 |
fm |
|
|
|
|||||
|
meglévő facölöpös sólya felújítása |
1 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
45. Sukorói ikerszelvényű kikötő |
|
|
|
|
|
||||||
|
nincsen beavatkozás |
- |
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
46. Szúnyog-sziget és az ikerszelvényű kikötő közötti természetes partszakasz |
|
|
|
|
|
||||||
|
fadeknik (3 db) felújítása |
107 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
47. Szúnyog-sziget |
|
|
|
|
|
||||||
|
hajóállomás függőleges (E típusú) partfalának átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
128 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
a szigetre bevezető út alatt áteresz kialakítása (vízmozgás biztosítása érdekében) |
4 |
db |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
48. Cserepes-sziget |
|
|
|
|
|
||||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (6 m-es vb. szádfal) |
564 |
fm |
|
|
|
|||||
|
függőleges partfal (E típusú) átépítése (4 m-es vb. szádfal) |
776 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs (B típusú) partvédőmű építése a kőszórással védett szakaszon |
492 |
fm |
|
|
|
|||||
|
rézsűs (B típusú) partvédőmű építése a partvédőmű nélküli szakaszon |
597 |
fm |
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||
49. Velence-sziget |
|
|
|
|
|
||||||
|
partvédőmű megerősítése kőszórás kiegészítésével és talajstabilizációval |
1 320 |
fm |
|
|
|
|||||
A tervezett partvédőművek szerkezeti kialakításai:
„A” típusú partvédőmű: kőbeton súlytámfal
A típus, ahol a jelenlegi kőbeton (öntött) partfalra a járda magasításának céljából vb. lemez és azzal egybeöntött vb. koszorú készül. A magasítás mértéke H2-1,90 cm. Mivel a felcsapódó hullám magas (H3), ezért a partvonalra hullámtörő ülőfal (vagy mellvédfal) kerülhet. A mellvéd magassága ~50 cm. Az ülőfal (vagy mellvédfal) mellett 2,00 m széles térkő burkolat készül H2 magassággal.
„B” típusú partvédőmű: kőburkolatú rézsűs part
„B1” típus, ahol nincs külön hullámtörő támfal, mert H2 a 210-220 cm tartományban van és a H3 általában 20 cm-rel haladja meg a H2-t.
„B1 hullámtörő mellvéddel” típus, ahol a H3 jelentősen meghaladja a H2 értékét, ezért a felfutó hullámok ellen támfallal védekezni kell. A hullámtörő támfal kialakítása mellvéd, amely a járda tó felőli oldalára kerül. Általában jól illeszkedik parti sétányok kialakítására.
„B1 hullámtörő ülőfallal” típus, ahol a magas H3, és a mögöttes terep alacsony volta miatt a felfutó hullámok megtörésére van szükség. A hullámtörő támfal a járda tóval ellentétes oldalán van és a parkosított környezetben, strandokon, kempingekben ülőfalként lehet esztétikusan kialakítani.
„B2” típus, ahol nincs külön hullámtörő támfal, hanem a kőburkolat elé magasított kőszórás épül a súrlódási veszteség csökkentése érdekében, amely beavatkozással a hullám felfutása csökkenthető.
„BCs” típus a Cserepes-sziget É-i partján a meglévő kőhányáson. A rézsűs kőburkolat a H2 szintig jön fel, ahol 80 cm széles betonba rakott kőburkolatú padka épül ki.
Egy hullámtörő fog éri el a H3 szintet. Nincs kiépített járda, hanem 2,0 m szélességben
5 cm vastag hengerelt murva felület zárja le a terep felé a partvédőművet.
„C” típusú partvédőmű: „lebegő” betonlapos part
Ezt a partfal-kialakítást mindenhol át kell alakítani.
”D” típusú partvédőmű: földrézsűs part
„D” típusú partvédőmű, amely gyakorlatilag a földrézsűre épült, nincs alatta kőrakat alap. A magassági emelés érdekében az elbontott védmű helyén forgácskőből, darált betonból, betontörmelékből készül a magasítási igényeknek megfelelő alap. Erre kerül a betonba rakott kőburkolat a rézsűn a H1 szintig. 80 cm széles, kisesésű betonba rakott kőburkolatból készült padka emelkedik a H2 magasságig, ahol beton gerenda zárja le a kőburkolatot. Onnan térkő burkolattal kialakított 2,0 m széles járda vezet a H3 szintig.
„DCs” típus a Cserepes-sziget É-i oldalán a természetes partszakaszon. A rézsűs kőburkolat a H2 szintig jön fel, ahol 80 cm széles betonba rakott kőburkolatú padka épül ki. A talaj kimosódás elleni védelmét 1,0 m széles és 1,5 m mély stabilizált talaj biztosítja, amely párhuzamosan szalad a parton a partvédőművel.
„DV” típus kimondottan a Velence-sziget természetes partbiztosításánál alkalmazandó partvédelem. A partvédelem lényege, hogy a jelenlegi gyengén kiépített, hiányos kőszórás megerősítésre kerül és magasítva lesz a H1 szintig a hullámzás elleni védelem jegyében.
A zagy feltöltésből épült sziget iszap anyagának védelme céljából (amelyet a kőszórás nem tud biztosítani) a parttal párhuzamosan talajcsere történik (stabilizált talajjal) 1,0 m szélességben és 1,5 m mélységben. A stabilizált talaj felső síkja a H2 szint.
„E” típusú partvédőmű: egy-cölöpsoros partfal
„E1” típusú partfal, ahol a meglévő, függőleges partvédőművek olyan rossz állapotban vannak (elsősorban a cölöpök megdőlése okoz gondot), hogy a helyreállítást a meglévő szerkezetek teljes eltávolításával egy teljesen új partvédőmű építését jelenti. Az új partvédőmű egysoros, függőleges kialakítású, vasbeton szádfal lehajtásával készül. Az új vb falat hátra kell horgonyozni (fúrt, injektált kivitelben). A vb. szádlemezeket (4,0-6,0 m hosszúságúak) felül vasbeton koszorú fogja össze. A vb koszorú mellett 2,0 m széles térkő burkolattal ellátott járófelület épül.
„E2” Az E1-hez hasonló típus, de a tönkrement fal függőleges maradt, és így a régi szerkezetek „eltemetésével” az új partvédőmű közvetlenül a régi szerkezet elé épül.
„ECs1” típus a Cserepes-sziget turisták által látogatott függőleges fallal kiépített D-i, DK-i partszakaszán. A meglévő, igen rossz állapotú függőleges partfal megtartásával („eltemetésével”) épül az új függőleges partfal úgy, hogy közvetlenül a régi szerkezetek elé lesz lehajtva egy vasbeton szádfal, amelyet felül egy vasbeton koszorú fog össze.
Az új vb falat hátra kell horgonyozni (fúrt, injektált kivitelben). A vb. koszorú mellé a terepen 2,0 m széles térkövezéssel ellátott járófelület készül. Koszorú szintje a H2 szintre (225 cm) épül ki, míg a rendezett terep szintje ~H3 (230 cm).„ECs2” típus a Cserepes-sziget turisták által kevésbé látogatott függőleges fallal kiépített D-i, DNy-i partszakaszán. A meglévő, igen rossz állapotú függőleges partfal megtartásával („eltemetésével”) épül az új függőleges partfal úgy, hogy közvetlenül a régi szerkezetek elé lesz lehajtva egy vasbeton szádfal, amelyet felül egy vasbeton koszorú fog össze. Az új vb falat hátra kell horgonyozni (fúrt, injektált kivitelben). A vb. koszorú mellé a terepen nem készül kiépített járda, hanem csak 2,0 m szélességben a terep 5 cm vastag hengerelt zúzottkövet kap. Koszorú szintje a H2 szintre (225 cm) épül ki, míg a rendezett terep szintje ~H3 (230 cm).
„F” típusú partvédőmű: két-cölöpsoros partfal
„F1” típusú partfal, ahol a meglévő, függőleges partvédőművek olyan rossz állapotban vannak (elsősorban a cölöpök megdőlése okoz gondot), hogy a helyreállítást a meglévő szerkezetek teljes eltávolításával egy teljesen új partvédőmű építésével lehet megoldani.
A jelenlegi kétsoros cölöpsor tó felé eső első sora teljes homlokfala cölöpökkel együtt eltávolításra kerül és helyette egysoros, függőleges kialakítású partfal készül, 4-6 m hosszú vasbeton szádfal lehajtásával. Az új vb falat hátra kell horgonyozni (fúrt, injektált kivitelben). A vb. szádlemezeket felül vasbeton koszorú fogja össze. A vb koszorú mellett 2,0 m széles térkőburkolattal ellátott járófelület épül. A hátsó szerkezeteket (panelek, gerendák, cölöpök) nem kell eltávolítani, „betemetésre” kerülnek.„F2” Az F1-hez hasonló típus, de a tönkre ment fal függőleges maradt, és így a régi szerkezetek „eltemetésével” az új partvédőmű tó felőli homlokfala (vb. szádfalból kivitelezve) közvetlenül a régi szerkezet elé épül.
„F3” típus, ahol a jelenlegi szerkezetet változatlanul megtartva, H2-re emeljük a járószintet, és a hullámzás redukálása, elnyeletése érdekében a vízfelőli oldalt magas kőrakattal támasztjuk meg.
„G” típusú partvédőmű: vasbeton szögtámfal kiváltása
„G” típusú szögtámfal csak rövid (~160 m) szakaszon épült ki hely hiány miatt. Megdőlt, eredeti állapotba állítása igen költséges lenne. Helyette új függőleges partfal épül a meglévő, tönkrement partfal elé. Az új partfal egysoros vasbeton szádpallós partfal.
A tönkrement szögtámfal eltakarásra kerül. Eltakarás előtt meg kell oldani a hátrahorgonyzását az eltemetendő szögtámfalnak, hogy később dőlése ne okozhasson gondot.
Evezős pálya
„P” A kajak-kenu nemzetközi versenyek céljára kedvezőtlen a pálya kerületén kiépített két-soros függőleges partfal, elsősorban a függőleges partról visszaverődő hullámok kialakulása miatt. Elsősorban ezért válik elkerülhetetlenné a jelenlegi függőleges vasbeton partfal átépítése lapos rézsűjű, csillapított hullám visszaverődést előidéző part kiépítése.
A
javasolt kiépítés során a meglévő vasbeton szerkezetek nagy
részét el kell távolítani. Először is el kell távolítani és
betonzúzdába kell szállítani a jelenlegi járdát (felépítményt),
majd a két függőleges panel közötti jelenlegi feltöltés nagy
részét ki kell emelni és deponálni az esetleges újra
hasznosítás, vagy tereprendezés céljára.
Az eltávolítással
segítjük a tó felőli homlok panel kiemelését és
megakadályozzuk, hogy a jelenlegi feltöltés kontrollálatlanul
„befolyjon” a tóba, miután a homlokpanelt eltávolítjuk.
Párhuzamosan a homlokpanel eltávolításával a háttér panneklt
visszavéssük +120, +130 cm szinti. Ugyancsak vissza kell vésni a
cölöpök hátsó sorát a kis víz magasságáig. Az első sor
cölöpöt mindenképpen ki kell húzni és betonzúzdába kell
szállítani.
A kihúzandó első cölöpsor elé ~80 cm magas 1:1,5-es rézsűvel és ~50 cm korona szélességgel kialakítandó víz alatti kőrakat kerül. A kőrakat tó felőli oldalán opcióként elhelyezhetők, megtámasztás gyanánt a kajak-kenu pályáról (és esetleg elbontandó partszakaszról ide szállított) gerendák egy-vagy két sorban. A megtámasztó kőrakat partfelőli oldalára és a munkagödör fenekére TERFILL szövet kerül, majd 1:3 rézsűvel törmelékkővel és ledarált betonnal (hiány esetén homokos-kaviccsal) visszatöltés készül. A rézsű hullámzás elleni védelmét zúzott kővel kitöltött betonráccsal, vagy egyéb georács megoldással kell biztosítani. Rézsűvédelem gyanánt a kiemelt vb. panelek is az előkészített rézsűre fektethetők.
4.2.3Áramlásjavító és öbölkotrások
A kotrási munkálatok elvégzését meg kell, hogy előzze az engedélyezési és kiviteli terv készítése, a kotrandó öblök felderítése, a meglévő mólók, víziállások eltávolítása, majd a teljes kotrandó felület megtisztítása az idegen anyagoktól. A kotrás ténylegesen alkalmazott technológiáját, a kivitelezést elnyerő vállalkozó fogja majd kialakítani, saját kotróihoz alkalmazva a technológiát. A kotrási helyenként külön-külön meghatározott iszapmennyiségek az előkésztő projektben meghatározottak szerint az alábbiak:
Partszakaszok, öblök, valamint védett természeti területen végzett kotrási mennyiségei:
Öbölkotrások |
||
Partszakasz megnevezése |
Kotrási mennyiség (becsült) (m3) |
Iszap elhelyezése |
Dinnyési MOHOSZ csónaköböl |
10 160 |
Hidomechanizációval Gárdonyi zagytérre |
Madárvárta csónaköböl/Cherner utcai csónaköböl/ |
1 200 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Agárdi Béke utcai öböl és VVSI 2. számú öböl |
4 750 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Agárdi vízisporttelep és VVSI 1. számú öböl |
1 570 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Agárdi hajóöböl /Yacht Klub Agárd öböl/ |
2 000 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Brajnovits csónaköböl /Napsugár strandi csónaköböl/ |
940 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Határárki csónaköböl /Névtelen, Bikavölgyi árok torkolata/ |
720 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Gárdonyi (Határárki) hajóöböl /Tesz üdülőnél lévő öböl/ |
2 150 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Gárdonyi vízügyi öböl |
7 690 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre + nyomásfokozóval |
Gárdonyi félsziget |
15 040 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre + nyomásfokozóval |
Velence-fürdő hajóállomás |
8 820 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre + nyomásfokozóval |
Nádfal öböl |
640 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre + nyomásfokozóval |
Cserje utcai öböl |
2 240 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Béke utcai öböl |
2 740 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti |
HIDRO telepi öböl /Velence, Hidromechanizációs öböl/ |
2 750 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Velencei csónaköböl/Móló strand csónaköböl/ /Velence Resort & Spa csónaköböl/ |
730 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Déli kanyari öböl és hajóállomás /Velence, ,,Fehérház melletti öböl" / |
8 770 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Alapítványi csónaköböl |
250 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Csontréti öböl /Tóbíró-közi csónaköböl/ |
8 990 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Északi kanyari öböl/Enyed utcai öböl/ |
7 410 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Északi kanyari félsziget/Velencei vízisporttelep medencés csónakmenhely/ |
1 210 |
Vízi szállítással Cserepes szigeti zagytérre |
Sukorói ,,0" szelvényű öböl |
6 630 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Szúnyog szigeti hajóállomás |
1 120 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Szúnyog szigeti csónaköböl |
2 200 |
Hidomechanizációval Cserepes szigeti zagytérre |
Kuti-csapás |
11 700 |
Hidomechanizációval Gárdonyi zagytérre |
Tófelügyelőségi öböl |
1 730 |
Hidomechanizációval Gárdonyi zagytérre |
Védett természeti területen végzett áramlásjavító kotrások |
||
Jele |
Megnevezése |
Kotrási mennyiség (becsült) (m3) |
B1 |
Bella-csapás |
500 |
B2 |
Hereföldi-csapás |
800 |
B3 |
Göbölkúti-csapás |
800 |
B4 |
Papréti-csapás |
1.000 |
B5 |
Nádüzemi árok |
476 |
B6 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Északi árok |
560 |
B7 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Déli árok |
420 |
B8 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Déli gát |
6.000 |
B9 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Északi gát |
3.000 |
B10 |
Áramlást javító árkok |
10.000 |
B11 |
Költőszigetek |
|
A védett természeti területen végzett áramlásjavító kotrások következtében kiemelt iszap elszállítása nem szükséges. A B11 jelű helyszínen az iszapból helyben átrakva a természetvédelem igényeinek megfelelő költőszigetek készülnek.
Összes öbölkotrási mennyiség (becsült): 102.450 114.150 m3
Cserepes szigetre kerülő mennyiség: ~7290.00560 m3
Gárdonyi zagytérre kerülő mennyiség: ~ 3012.000 23.70590 m3
Az egyes helyszínekről hidromechanizációs technológiával kitermelendő kotrási mennyiségek végleges elhelyezése a kiépítendő zagyterek szabad kapacitásának figyelembevételével, felülvizsgálandók. Vállalkozó feladata a Megvalósíthatósági Tanulmány aktualizálása, felülvizsgálata, melynek során lehetőség nyílik az eredetileg tervezett elhelyezés szükségszerű racionalizálására. A szállítási hossz és nyomásfokozó szükséglet vonatkozásában felmerülhet több agárdi öbölkotrás esetében a földrajzilag közelebb eső Gárdonyi zagytéren való iszapelhelyezés.
Védett természeti területen végzett áramlásjavító kotrások |
||
Jele |
Megnevezése |
Kotrási mennyiség (becsült) (m3) |
B1 |
Bella-csapás |
500 |
B2 |
Hereföldi-csapás |
800 |
B3 |
Göbölkúti-csapás |
800 |
B4 |
Papréti-csapás |
1.000 |
B5 |
Nádüzemi árok |
476 |
B6 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Északi árok |
560 |
B7 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Déli árok |
420 |
B8 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Déli gát |
6.000 |
B9 |
Dinnyés-Kajtori csatorna Északi gát |
3.000 |
B10 |
Áramlást javító árkok |
10.000 |
B11 |
Költőszigetek |
|
Védett természeti területen végzendő áramlásjavító kotrási mennyiség:
~ 39.556 m3
A védett természeti területen végzett áramlásjavító kotrások következtében kiemelt iszap elszállítása nem szükséges. A B11 jelű helyszínen az iszapból helyben átrakva a természetvédelem igényeinek megfelelő költőszigetek készülnek.
4.2.4Mederanyag elhelyezés, zagyterek kialakítása
A projekt keretében 2 db zagytér kialakítása tervezett: 1 db 265.700 m3 kapacitású Cserepes-szigeten, ill. 1 db 30.200 m3 kapacitású Gárdonyban.
Cserepes-szigeti zagytározó
A tervezett zagytározó a Cserepes-sziget területének 2/3-án, 16,9 ha nagyságú területen kerül kialakításra. A sziget teljes területének 30,1 %-án (80.687 m2) turisztikai beruházások lesznek, melyet egységesen a 104,9 mBf. szintre kell rendezni, melyhez összesen 30.100 (tömör) m3 helyi talaj szükséges. A sziget partja mellett 10 m szélességben védősáv alakítandó ki az új gátak mellett, annak teljes hosszában. A 18.100 m2 nagyságú védősávot 104,3 mBf szintre kell rendezni.
A zagytározó területén 8 db zagykazetta kerül kialakításra, amely 4 üzemelő (É-1, É-2, D-1 és D-2 jelű) egységet jelent. Egy-egy kazetta alapterülete 15-20ezer m2 közötti. A tervezett zagytárózó a hidromechanizációs kotrási iszapok elhelyezésére lesz kiépítve. A zagytározóba elhelyezett zagy maximális szintje: 105,6 mBf.
A tervezett zagytározó tároló kapacitása ~ 265.700 m3.
Terület előkészítés
A tervezett zagytározó területének ~50 %-át növényzet (cserjék, bokrok stb.) borítja, melyeket az építés előtt el kell távolítani. A ~85.000 m2 nagyságú területről eltávolított növényzetet uszályokkal a partra, majd tehergépjárművekkel komposztálóra kell szállítani.
Földmunkák
A
korábban is zagytárózónak használt területen a meglévő
földgátak a tópart közvetlen közelében találhatók, ezért a
parton húzódó meglévő gátakat (7.800 m3
térfogatú) a 10 m-es védősáv kialakítása érdekében el kell
bontani. A meglévő zagyterek között húzódó gátakat nem kell
elbontani, azokat csak a tervezett módon meg kell erősíteni
illetve meg kell magasítani.
A tervezett védőgátak (körgát)
külső rézsűjének talppontjai a parttól 10 m-re kerülnek
kitűzésre.
A tervezett gátak főbb műszaki adatai típusonként:
|
Védőgát |
Osztógát |
Korona szélessége: |
4,0 |
2,5 |
Koronaszint: |
106,11 mBf. |
105,8 mBf. |
Rézsűhajlás külső: |
1:2 |
1:1,5 |
Rézsűhajlás belső: |
1:1,5 |
1:1,5 |
Gáttalp szélessége: |
~ 11 m |
~9 m |
A tervezett védőgát (körtöltés) hossza 2.380 m, (melyből 1.765 m új építésű, a fennmaradó 620 m megerősítendő) az osztógát töltésé 1.120 m. A meglévő gátat a turisztikai területhez csatlakozó (D-1/a, É-2/a és az É-2/b jelű) kazettáknál kell megerősíteni, illetve magasítani. Az új körtöltésbe valamint a megerősítendő gátakba (tömör állapotban) 28.400 m3, az osztó gátakba 11.300 m3 talaj építendő be.
A tervezett
gátakat a helyi
talajból a
korábban elhelyezett kotrási iszapból valamint a meglévő gátak
elbontásából származó anyagból lehet
kivitelezni. A kitermelés során a
~104,3 mBf. szint feletti
iszapok kitermelése megengedett.
Zagykezelő műtárgyak építése
A területen 8
db zagykazetta kerül kialakításra, amely 4 üzemelő (É-1, É-2,
D-1 és D-2) egységet jelent, mivel a zagytárózó üzemeltetése
szempontjából két kazetta alkot egy üzemelő egységet.
Az
egyik kazettába (a) kerül bevezetésre a zagy, a másik kazettából
(b) kerül elvezetésre a letisztult zagyvíz. A 4 db üzemelő
zagykazetta (a+b) egységek közötti vízkormányzást 4 db DN500
acélcső áteresszel kell biztosítani, egyenként 40 fm csőanyag
beépítésével.
A zagyvíz visszavezetést beton alaptestbe épített, 8 db álló DN300 acélcsőből készített, nyelő műtárgyakon keresztül kell megvalósítani. Az álló csőtagra 50 cm-es közökkel oldalsó, zárható beömlő pipák kerülnek, melynek anyaga DN200 acél cső. A zagyvíz visszavezető műtárgyakhoz egyenként 30 fm hosszúságú gravitációs vezeték csatlakozik a nyelő műtárgyak anyagával megegyező minőségben és méretben.
A tervezett zagytározó a hidromechanizációs kotrásokból származó zagyok elhelyezésére szolgál. A kotróhajóról érkező zagy a zagytározó É-i és az ÉK-i védőgátján összesen 1.200 m hosszban kiépített zagytávvezetéken keresztül jut el az egyes zagykazettákba. A zagyvezeték DN250-es acél csővezetékekből kerülnek megépítésre a gát koronaszintjén elhelyezett vasbeton zsámolyokra fektetve illetve rögzítve.
Gárdonyi zagytározó
A tervezett zagytározó Gárdony város DNy-i végén, a Chernel István utca és a tó közötti területen, a régi zagytéren kerül kialakításra, az 5309/17 helyrajzi számú területet korábban is zagytárózására használták. A régi zagytér tó felőli felén halbölcsők kerülnek kialakításra, ezért a terület ezen felét zagy elhelyezésére – még ideiglenesen sem lehet felhasználni. A tervezett zagytér aszfalt burkolatú úton közelíthető meg. A zagytér elsődlegesen a száraz kotrásokból kikerülő és teherautón érkező kotrási anyagot fogadja majd be. A zagytér alkalmas lesz a hidromechanizációs kotrási iszapok elhelyezésére is.
A tervezett zagytér tároló kapacitása 30.200 m3.
Terület előkészítés
A tervezett zagytározó területének ~30 %-át növényzet (cserjék, bokrok stb.) borítja, melyeket az építés előtt el kell távolítani. Az eltávolított növényzetet komposztálóra kell szállítani. A volt zagytározó a meglévő aszfaltútról földes bejáróval rendelkezik, melyet az építés előtt fel kell újítani, illetve meg kell erősíteni.
Földmunkák
A zagytározó tervezett körgátjának és osztógátjának kialakítása a meglévő gátak magasításával, illetve megerősítésével történik. A megépítendő körtöltés hossza 1.100 m, az osztó töltésé 45 m. A tervezett gátakat a helyi talajból (korábban elhelyezett kotrási iszapból) lehet kivitelezni.
A
zagytér út menti (DK-i) védőgátja olyan szélességben készül,
hogy azon egy 4 m szélességű makadám utat kell építeni ahhoz,
hogy a tehergépjárművek a kotrási anyagot közvetlenül a
zagykazettába tudják üríteni.
A tervezett gátak főbb műszaki adatai típusonként:
|
Védőgát DK-i |
Védőgát |
Osztógát |
Korona szélessége: |
7,0 m |
4,0 m |
2,5 m |
Koronaszint: |
106,00 mBf. |
106,00 mBf. |
105,70 mBf. |
Rézsűhajlás külső: |
1:2 |
1:2 |
1:1,5 |
Rézsűhajlás belső: |
1:1,5 |
1:1,5 |
1:1,5 |
A gátak terv szerinti kialakításához 7.100 (tömör) m3 helyi talaj szükséges. A gátak magasítását, megerősítését 20-30 cm-es rétegenkénti terítés és tömörítés mellett kell elvégezni. A gátak szélesítése, magasítása előtt a meglévő gátak belső (zagytér felőli) rézsűjét lépcsőzni kell.
A
tervezett rézsűket visszanyeséssel kell kialakítani. A körgátak
meglévő külső (~1:2 hajlású) rézsűit csak egy-két szakaszon
kell kiigazítani, nagyobb földmunkára nincs szükség. Elvárt
tömörség a zagygátak és a bejáró út esetében egyaránt:
Trq>90%.
Tekintettel
arra, hogy a korábban elhelyezett iszapok talajfizikai jellemzői
(pl. szivárgási tényező) jelenleg nem ismertek, ezért a zagytér
halnevelde felöli (ÉNy-i) rézsűjét agrofólia védelemmel
javasoljuk ellátni az esetleges átszivárgás megakadályozására.
A rézsűvédelem kiépítéséhez
2.200 m2
agrofóliára van szükség. A fóliának csak addig van vízrekesztő
szerepe, amíg az elhelyezett zagyból a víz nagy része el nem
távozik.
Zagykezelő műtárgyak építése
A zagytárózó üzemeltetése szempontjából két kazetta alkot egy üzemelő egységet. Az egyik kazettába (a) kerül bevezetésre a zagy, a másik kazettából (b) kerül elvezetésre a letisztult zagyvíz.
A két kazetta között a víz átvezetést (mindkét irányba) szintenként 2 db DN500-as acél csőátereszek biztosítják. A tervezett átereszek folyásfenék szintjeit a 104,2 és a 105,0 mBf. szinteken javasoljuk felvenni. Az egyes átereszek zárásával vagy megnyitásával szabható meg az átvezetés iránya és szintje. Az átvezető műtárgyat a meglévő gátátvágásban célszerű beépíteni az osztótöltés megerősítésével, megépítésével egy időben. Az átvezető műtárgy kiépítéséhez 30 m DN500-as acél vezeték, két fakorláttal ellátott faanyagú kezelőtér szükséges.
A zagyvíz visszavezetést beton alaptestbe épített, álló DN300 acélcsőből készített, nyelő műtárgyakon keresztül kell megvalósítani. Az álló csőtagra 50 cm-es közökkel oldalsó, zárható beömlő pipák kerülnek, melynek anyaga DN200 acél cső. A zagyvíz visszavezető műtárgyakhoz összesen 600 fm hosszúságú gravitációs vezeték csatlakozik a nyelő műtárgyak anyagával megegyező minőségben és méretben, befogadó a zagytér melletti föld medrű árok. Az elvezető vezetéket DN400 védőcsőben kell elhelyezni a bejáró út alatt.
A tervezett zagytározó elsődlegesen a tengelyen érkező, száraz kotrásos iszapok fogadására szolgál, azonban alkalmassá kell tenni a hidromechanizációs kotrásokból származó zagyok elhelyezésére is. Ennek érdekében tó partjától a zagytározó ÉNy-i védőtöltésén keresztül, összesen 600 m hosszban kell a zagytávvezetéket kiépíteni. A zagyvezeték DN250-es acél csővezetékekből kerülnek megépítésre a terepszinten elhelyezett vasbeton zsámolyokra fektetve illetve rögzítve. A tervezett elosztó vezetéken elhelyezett tolózárakkal biztosítható az egyes beömlő vezetékek önálló üzemeltetése.
A
beérkező tehergépjárművek a zagytározó DK-i töltésén
közelíthetik meg az egyes kazettákat.
A töltés 7 m
szélességű koronaszintjén kell a 4,0 m szélességű, 500 m
hosszúságú, minimálisan 25 cm vastagságú zúzottkő burkolatú
utat megépíteni.
Építési forgalomnak megfelelő burkolat kiépítése, valamint kerékpárút helyreállítása
Az engedélyezett, és minden érintettel egyeztetett organizációs terv elkészítése Vállalkozó feladata. Ehhez Vállalkozónak meg kell szerezni valamennyi érintett terület tulajdonosának hozzájárulását. Vállalkozónak feladata a területhasználatok megszerzése, a kivitelezési munkákat követően pedig a szállítási útvonalak helyreállítása.
A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő telephelyek (Velencei-tavi Tófelügyelőség, Hidromechanizációs üzemi kikötő) megközelítése a kiviteli munkálatok során szükséges. Az építési forgalom várhatóan nagymértékben károsítja a Velencei-tó partján közelmúltban épített kerékpárút pályaszerkezetét és annak burkolatát.
A telephelyek megközelítéséhez hasonlóan a vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező Gárdony, 5309/17 hrsz. területen lévő zagytér közútról történő megközelítését is biztosítani kell, ahol tehergépkocsik, trélerek, valamint földmunkagépek forgalmára kell számítani.
Fentiekre tekintettel a KDTVIZIG kezelésében lévő gárdonyi zagytér, a Hidromechanizációs üzemi kikötő, illetve a Velencei-tavi Tófelügyelőség közúti megközelítéshez nagy teherbírású, szilárd burkolat kiépítése szükséges (21 t tengelyterhelés), 4,0 m szélességben. A meglévő önkormányzati, országos közúti, valamint kerékpárutak biztonságos keresztezéséhez, közúti csatlakozásokhoz, forgalomtechnikai terv készítése és közlekedési hatósági engedélyeztetése.
Szükséges továbbá a keresztező létesítmények esetleges kiváltása (légvezetékek, átereszek, stb.) az építési forgalom biztosítása érdekében, valamint a kiépített bejárók utólagos helyreállítása (kerékpárút, átereszek, útcsatlakozások stb.) a projekt fenntartási időszak zavartalan lebonyolítása érdekében.
4.2.5Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása
A projekt keretében a természetes szaporodások részletes megfigyelése és tapasztalatai alapján a tó még kiépítetlen partfalú területein olyan területek megvalósítása történik meg, melyek a halak természetes szaporodását, ivadéknevelését teszik lehetővé. A tervezett fenntartható halbölcsők üzemeltetése a mindenkori időjárás függvényében április végétől illetve május végétől kb. 90 napig tart, mely követően a halbölcső leeresztésre kerül, a felnevelt ivadékokat visszaengedik a tóba.
A projekt során kialakítandó létesítmények az alábbiak:
Gárdony, 5309/17 hrsz.-ú és 5419 hrsz.-ú ingatlanokon:
- Fenntartható halbölcső 1.
- Fenntartható halbölcső 2.
- Természetes ívóhely 1.
- Természetes ívóhely 2.
- Természetes ívóhely 3.
- Természetes ívóhely 4.
- Természetes ívóhely 5.
Sukoró 021/11 hrsz.-ú ingatlanon
- Természetes ívóhely 6.
A tervezett beavatkozások az alábbiak:
Tevékenység megnevezése |
Mértékegység |
Mennyiség
|
Földmunka, a tervezett halbölcsők, töltések és a természetes ívóhelyek kialakítása, a kikerülő anyag helyben történő áthelyezésével, szükség szerinti tereprendezés elvégzésével, rézsűképzéssel, vízszintes felületképzéssel (becsült mennyiség) |
m3 |
9.000 |
Bentonit szigetelés kialakítása a tervezett halbölcsők felületén (becsült mennyiség) |
m2 |
12.000 |
Nyomóvezeték építése szükséges földmunkával és fektetési ágyazattal (becsült mennyiség) |
m |
620 |
Szivattyúzási hely kialakítása, durva rács beépítésével, szivattyú beszerzése és beépítése szerelvényekkel, szükség szerinti védelemmel |
db |
1 |
Vb. tolózár akna építése, szükséges földmunkával, tolózár beszerzése és beépítése (2 db), szükséges szerelvényekkel |
db |
1 |
Barátzsilip építése szükséges földmunkával |
db |
2 |
Átjáró híd kialakítása (1,5 m szélességben) ideiglenes elzárási lehetőség kiépítésével, szükséges földmunkával |
db |
6 |
Egyéb partrendezés (becsült mennyiség) |
m |
500 |
A létesítmények részletes műszaki adatai:
Gárdony, 5309/17 hrsz.
|
Fenntartható halbölcső 1. |
Fenntartható halbölcső 2. |
Szabad vízfelület nagysága |
4.075 m2 |
3.826 m2 |
Üzemi vízszintje |
105,30 m B.f |
105,30 m B.f |
Tervezett fenékszint |
104,50 m B.f. |
104,50 m B.f. |
Átlagos vízmélysége |
80 cm |
80 cm |
Műtárgy |
Barátzsilip |
Barátzsilip |
Elválasztó töltés:
koronaszélessége: 3,0 m
koronaszintje: 106,00 mBf.
rézsűhajlása: 1:6
|
Természetes ívóhely 1. |
Természetes ívóhely 2. |
Szabad vízfelület nagysága minimális üzemvízszintnél: |
3.173 m2 |
2.063 m2 |
Szabad vízfelület nagysága maximális üzemvízszintnél |
5.017 m2 |
3.647 m2 |
Üzemi vízszintje |
104,02 m B.f. - 104,32 m B.f. |
104,02 m B.f. - 104,32 m B.f. |
Tervezett fenékszint |
103,90 m B.f. |
103,90 m B.f. |
Átlagos vízmélysége |
12 - 42 cm |
12 - 42 cm |
Műtárgy |
Átjáró gyalogos fahíd |
Átjáró gyalogos fahíd |
Küszöbszint |
103,90 m B.f. |
103,90 m B.f. |
Nyílásméret |
4,0 m |
4,0 m |
Gárdony, 5309/17 és 5419 hrsz.
|
Természetes ívóhely 3. |
Természetes ívóhely 4. |
Természetes ívóhely 5. |
Szabad vízfelület nagysága minimális üzemvízszintnél: |
9.456 m2 |
7.140 m2 |
7.735 m2 |
Szabad vízfelület nagysága maximális üzemvízszintnél |
11.078 m2 |
13.083 m2 |
9.120 m2 |
Üzemi vízszintje |
104,02 m B.f. - 104,32 m B.f. |
104,02 m B.f. - 104,32 m B.f. |
104,02 m B.f. - 104,32 m B.f. |
Tervezett fenékszint |
103,90 m B.f. |
103,90 m B.f. |
103,90 m B.f. |
Átlagos vízmélysége |
12 - 42 cm |
12 - 42 cm |
12 - 42 cm |
Műtárgy |
Átjáró gyalogos fahíd |
Átjáró gyalogos fahíd |
Átjáró gyalogos fahíd |
Küszöbszint |
103,90 m B.f. |
103,90 m B.f. |
103,90 m B.f. |
Nyílásméret |
4,0 m |
4,0 m |
4,0 m |
Sukoró 021/11hrsz.
|
Természetes ívóhely 6. |
Szabad vízfelület nagysága minimális üzemvízszintnél: |
17.260 m2 |
Szabad vízfelület nagysága maximális üzemvízszintnél |
30.000 m2 |
Üzemi vízszintje |
104,02 m B.f. - 104,32 m B.f. |
Tervezett fenékszint |
103,90 m B.f. |
Átlagos vízmélysége |
12 - 42 cm |
Műtárgy |
gázló |
Küszöbszint |
103,90 m B.f. |
4.3Tervezési feladatok
Előzetes környezeti hatásvizsgálat, NATURA 2000 hatásbecslés
Vállalkozó feladata az Előzetes környezeti hatásvizsgálat elvégzése és az Előzetes vizsgálati dokumentáció összeállítása a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 4. mellékletének követelményei szerint. A NATURA 2000 hatásbecslést csak az érintett területekre kell elkészíteni.
Vállalkozó feladata a Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (Hatóság) jogerős határozatának beszerzése.
Az engedélyezési eljárással kapcsolatos valamennyi díj megfizetése a Vállalkozót terheli.
Példányszám az engedélyezési eljáráshoz benyújtandó példányszámon felül:
7 (5+2) db nyomtatott és 3 (2+1) db CD (egyeztetett xls, doc, dwg, pdf és szerkeszthető formátumban).
Környezeti hatástanulmány
Amennyiben a Hatóság Környezeti hatástanulmány készítését írja elő, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5.§ (2) bekezdés szerinti határozatának 1. számú melléklete figyelembevételével meghatározza a Környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit. Vállalkozó feladata a Környezeti hatástanulmány (Natura 2000 nyilatkozattal, Natura 2000 térképpel) 314/2005. (XII.25.) vonatkozó rendeletek szerinti összeállítása.
Vállalkozó feladata a jogerős környezetvédelmi engedély beszerzése.
Az engedélyezési eljárással kapcsolatos valamennyi díj megfizetése Vállalkozót terheli.
Példányszám az engedélyezési eljáráshoz benyújtandó példányszámon felül:
Környezeti hatástanulmány: 7 (5+2) db nyomtatott és 3 (2+1) db CD (egyeztetett xls, doc, dwg, pdf és szerkeszthető formátumban).
Környezeti hatástanulmány Közérthető összefoglaló: 7 (5+2) db nyomtatott és 3 (2+1) db CD (egyeztetett xls, doc, dwg, pdf és szerkeszthető formátumban)
Műszaki tervezéshez szükséges vizsgálatok és adatgyűjtések (geodéziaia felmérés, talajmechanikai szakvélemény készítés, állapot felvételi dokumnetáció, humuszmentési terv, árvízi tapasztalatok stb.) beépítve az engedélyes, és kiviteli dokumentációkba
Régészeti hatástanulmány,
Lőszer mentesítési hatástanulmány
Amennyiben szükségessé válik területszerzés a terület igénybevételi (kisajátítási) tervdokumentáció (területszerzéssel megbízott vállakozók számára átnyújtandó)
Művelésből való kivonási tervdokumentációkat (földhivatali, erdészeti) az anyagnyerő helyekre, és ivóvíz vezeték nyomvonalakra kell elkészíteni.
Vízjogi engedélyezési tervek az alábbi bontás szerint
Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése,
Partfal rekonstrukciók,
Áramlásjavító és öbölkotrások, zagyterek kialakítása,
Zagytér rekultivációs tervek
Az „Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása vízjogi létesítési engedély” megszerzése nem képezi a Vállalkozó feladatát, Kedvezményezett saját hatáskörében eljárva szerzi meg.
Az engedélyezési eljárással kapcsolatos valamennyi díj megfizetése a Vállalkozót terheli.
A kiviteli tervdokumentációk
Vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése,
Partfal rekonstrukciók,
Áramlásjavító és öbölkotrások,
Zagyterek kialakítása,
Ívóhelyek, halbölcsők kialakítása.
Egyéb tervezési munkák
Megvalósulási tervekek készítése
Vízjogi üzemelési engedélyes tervek és üzemelési szabályzatok készítése
Közúti csomópont kialkítása (2 db)
4.4Engedélyeztetési feladatok
Engedélyek:
Vagyonkezelői hozzájárulások:
Közúti útcsatlakozások korszerűsítéséhez (Magyar-Közút KHT) 2 db.
Kerékpár út (Önkormányzatok)
Tulajdonosi hozzájárulások:
A létesítmények tervezése és a munkák megvalósítása során minden olyan érintett ingatlan tulajdonosától a hozzájárulásokat be kell szerezni, amelynek tulajdonosa nem a Magyar Állam.
Vállalkozó feladata a projekt során megvalósuló létesítmények vonatkozásában a megvalósult állapot tervszerű rögzítésén alapuló vízjogi üzemeltetési engedélyezési tervek összeállítása a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelt előírásainak megfelelően.
A beruházással érintett földrészletek határvonalainak esetleges megváltoztatásával kapcsolatos földmérési munkarészek elkészíttetése és engedélyeztetése, a jogi rendezéshez szükséges okiratok elkészíttetése, illetve a változások földhivatali ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyeztetése,
Termőföld más célú hasznosítással, illetve művelési ág változással kapcsolatos földmérési munkarészek, rekultivációs tervek, és egyéb szükséges munkarészek elkészíttetése és engedélyeztetése, illetve ezen változások földhivatali ingatlan-nyilvántartásbeli bejegyeztetése,
Amennyiben szükségessé válik idegen terület igénybevétele esetén a terület feletti rendelkezési jog megszerzése (kisajátítás, adásvétel, szolgalmi jog alapítás, bérlet, hozzájáruló nyilatkozat beszerzése, stb.) teljes körű ügyintézéssel.
Megszerzendő vízjogi üzemeltetési engedélyek:
Korábban is KDTVIZIG kezelésében lévő partvédőművek
engedélyes: KDTVIZIG
Korábban is önkormányzati kezelésben lévő partvédőművek
engedélyes: a területileg illetékes önkormányzat
Halbölcsők, ívóhelyek
engedélyes: MOHOSZ
Vízminőségi hordalékfogó tározók
engedélyes: KDTVIZIG
Zagyterek
engedélyes: KDTVIZIG
Vállalkozó feladata továbbá javaslat kidolgozása az elkészülő létesítmények fenntartásához szükséges intézményi keretek kialakítására, a létesítmények üzemeltetésére és a fenntartási feladatok 5 éves távlatára vonatkozó feladat és időarányos költségeire.
Fenti feladatok során felmerülő összes költség, beleértve az eljárási díjakat is, Vállalkozót terhelik.
4.5Egyéb vállalkozói feladatok
Lőszermentesítés
Régészeti feltáró munkák során együttműködés a régészeti szervekkel
Szakfelügyeletek biztosítása
Közreműködés PR-tevékenységben
A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi és formai követelményeit a KEHOP-1.3.0 pályázatokra vonatkozó MT útmutató tartalmazza. Vállalkozó feladata, hogy a rendelkezése álló megvalósíthatósági tanulmányt felülvizsgálja és az útmutató előírásainak való megfelelés biztosítása érdekében esetlegesen szükséges tartalmi és / vagy formai változtatásokat elvégezze.
Az előkészítő projekt keretein belül megtörtént a nádgazdálkodás szabályairól szóló 120/1999.(VIII.16.) Kormányrendelet értelmében befejeződött a Velencei-tó nádminősítési eljárása. A nádgazdálkodási terv készítésének nélkülözhetetlen velejárója a Velencei-tóra vonatkozó nádgazdálkodási szabályzat elkészítése is. És mivel a természetvédelmi jogszabályi elvárásoknak is meg kell felelni – nem csak a fokozottan védett területen –, valamint figyelembe kell venni, hogy a nádasok jelentős része a degradálódás különböző fázisaiban van, helytállóbb nádkezelési szabályzatot, ill. tervet készíteni.
Ehhez az alapot a 2015-ben elkészült nádas (növényzet)- minősítési térképek szolgáltatják. Kereteit a hatályos jogszabályok jelölik ki, de tartalmát a helyi adottságok, specifikumok határozzák meg.
A terv kitér:
az egyértelmű fogalom meghatározásokra
a nádgazdálkodás hosszú távú céljainak meghatározására
a nádkezelési eljárások összetevőire
a növényzet-eltávolítás lehetséges módozataira
az aratás (eltávolítás) gyakoriságának, az aratási forgó kialakításának szempontjaira
a természetvédelmi- és
az iparszerű nádgazdálkodási szempontokra
a nádasok egyéb kezelési módozataira
a náddepók kialakításának, kezelésének szempontjaira
Az általánosan érvényes kezelési szabályzat alapján a Velencei-tó terület-egységeire külön-külön lebontva lehet elkészíteni a nádgazdálkodási tervet. A területegységek elhatárolásának alapelveit is ki lehet/kell dolgozni.
A tervet a Velencei-tó egészére kell elkészíteni, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve.
A Velencei-tó partvédőművek építése és a kotrási munkák alatt végzendő makrofita monitoring
A Velencei-tó – amellett, hogy nagyon fontos üdülőtó – kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi terület, olyan sztyepptó, aminek eredendő jellemzője a feltöltöttség, a kiterjedt nádas borítottság (fertő). Emiatt minden lényeges beavatkozás érintheti a magasabb rendű növényzetet, ezért a beavatkozások alatt, azok változásait monitorozni kell, hogy szükség szerint azonnali változtatás legyen alkalmazható a kivitelezési szakaszban.
A kiviteli munkák a tómederben és a partvédőművek építése során közvetlen és közvetett, azonos idejű és időben késleltetett hatással lehetnek a vízi- és vízszéli magasabb rendű növényzetre.
Területi érintettség alapján is kettős szempont határozza meg a növényzet monitorozásának szükségességét:
a VGT-szerinti nyílt vizes (K-i) tórész, valamint
az úszólápi (Ny-i) tórész. Ez utóbbiban a fokozottan védett természetvédelmi területtel.
A parti, vízszéli kiviteli munkáknak a növényzetre gyakorolt közvetlen hatásának vizsgálata a kiterjed a Vörös Könyves parti kákások (tengermelléki kákások), valamint a nádas állományok érintett szegélyeinek változásaira. A nyíltvizes tórész (áramlásjavító) kotrási munkálatai során ugyancsak a védett és a védendő növény együttesek mechanikai behatásait vizsgáljuk.
Az úszólápi tórészen végzendő áramlásjavító kotrások során a növényzet alakításának egyidejű, helyszíni monitorozása is szükséges, hogy amennyiben a nádasok megújulását elősegítő változtatás szükséges és/vagy lehetséges, úgy (tervezést nem igénylő) változtatást el lehessen végezni.
A kiviteli munkák végzésének ideje alatt a növényzet monitorozása végrehajtható a parton gépkocsival, gyalog, ill. vízen motorcsónakkal (az úszólápi részen esetleg más eszközzel) történő helyszíni bejárással, fotódokumentáció, terepi jegyzőkönyvek készítésével. Ezt a munkát a nehezem bejárható részeken nagy – a kiviteli munkák előrehaladásával szinkronizált – gyakoriságú drónos felvételekkel lehet támogatni, folyamatos kiértékelés mellett.
A kiviteli munkák befejezésekor a záró állapot rögzítésére infravörös- és valódi színes ortofotót kell készíteni, ami a hosszúidejű változások kiindulási állapotrögzítését is jelenti egyben. Ekkor az aktuális növényzettérképet is el kell készíteni a 22/1998. (II. 13.) Kormányrendeletnek megfelelő minőségben. A növényzettérképpel szembeni alapvető elvárás, hogy legyen szinkronban a megelőző időszak növénytérképeivel, az utolsó állapotfelméréssel és minősítéssel összehasonlítható legyen, a projekt időtartama alatt bekövetkező változások kimutathatóak legyenek.
A Vállalkozó feladata:
Nádgazdálkodási terv készítése
2015-ben elkészült a Velencei-tó 22/1998 (II.13.) Korm.rend. szerinti (alapvetően természetvédelmi prioritású)-, valamint a gazdasági hasznosíthatóság (G-kategóriák) szerinti nádas (növényzet)- minősítési térképe. Ezek alapján el kell készíteni a Velencei-tó növényzetkezelési szabályzatát és annak keretei között a tó közép- és hosszútávú (10-30 év) nádgazdálkodási tervét, az alábbi legfontosabb szempontok figyelembe vételével:
A fentiekben részletezett tartalmi elemeket a növényzetkezelési/nádgazdálkodási szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) általános részében a vonatkozó jogszabályok és a kapcsolódó szakirodalom alapján a Velencei-tóra általában kell kidolgozni
A 22/1998. (II.13.) Korm.rend. szerinti és a G-kategóriák szerinti minősítési osztályokra ki kell dolgozni az általános részben az egyes kategóriákhoz rendelve és definiálva a legfontosabb természetvédelmi-, tóökológiai és/vagy gazdasági hasznosíthatósági hosszú távú célokat. Ha szükséges, akkor a VGT szerinti úszólápi- és a nyíltvizes víztestre és/vagy a természetvédelmi területre külön-külön.
Ki kell dolgozni a Velencei-tó területegységeinek növényzetkezelési/nádgazdálkodási szempontú elhatárolásának alapelveit. Felül kell vizsgálni és ha szükséges, át kell dolgozni, egyértelműsíteni kell a vízügyi és a természetvédelmi gyakorlatban jelenleg alkalmazott területegység-lehatárolást. (Akár megtartva a jelenlegi kezelő-szerinti fő megkülönböztetést, de lehetséges a VGT szerinti 2 fő típuson belüli egységekre bontás is. A jelenlegit a tó kezelői rendelkezésre bocsájtják).
Az általános részben megfogalmazottakat a Velencei-tó területegységeire külön-külön lebontva kell elkészíteni a nádgazdálkodási/nádkezelési és/vagy egyébnövényzet-kezelési tervet, a tartalmi elemeket kifejtve.
A Szabályzatot elektronikusan és 4 példányban kinyomtatva kell elkészíteni, ill. átadni térképmellékletekkel együtt.
A Velencei-tó partvédőművek építése és a kotrási munkák alatt végzendő makrofita monitoring
A felvezetőben megfogalmazottak szerint a kiviteli munkák végzése alatt, azzal egyidőben, szükség esetén naponta (pl. áramlásjavító kotrások) monitorozni kell a magasabb rendű növényzet változásait, különös tekintettel a védett- és/vagy veszélyeztetett fajokra, társulásokra, ill. a magas minősítésű kategóriákba sorolt állományokra.
A direkt veszélyeztető beavatkozást az építési naplóban rögzíteni kell és kivitelezővel, megbízóval, kezelővel egyeztetve kezdeményezni kell a szükséges változtatást.
Az egyéb azonnali és késleltetett változásokat terepbotanikai módszerekkel (gps-sel bemért helyszínen terepfotó, szükség szerint terepjegyzőkönyv) kell és a záró állapotot rögzítő növényzettérképen kell ábrázolni.
Az úszólápi részen végzendő áramlásjavító kotrások során egyidejű, helyszíni monitorozás szükséges. Amennyiben a nádasok megújulását elősegítő változtatás szükséges és/vagy lehetséges, úgy a (tervezést nem igénylő) változtatást a kivitelezővel és a kezelőkkel egyeztetve meg kell határozni és a kivitelezést módosítani kell.
A záró állapot rögzítésére a kiviteli munkák végén – de lehetőleg július és október között – 30 cm-es felbontású infravörös és valódi színes ortofotót kell készíteni, ami a hosszúidejű változások kiindulási állapotrögzítését is jelenti egyben.
A digitális ortofotók alapján az aktuális növényzettérképet el kell készíteni a 22/1998. (II. 13.) Kormányrendeletnek megfelelő minőségben és a G-kategóriák szerint is.
A növénytérképezés módszertana megegyezik a megelőző, 2015. évi növénytérképezésével.A digitális növényzettérkép hotlinkkel koordináta-helyesen előhívható formában tartalmazza a terepfelmérések dokumentumait, fotókat, jegyzőkönyveket.
A növényzettérképről 4-4 példány printout készül 1:5000 méretarányban és ugyancsak
4 példányban készül záróértékelés is.A teljesítés feltétele: a 4-4 példány írásos dokumentáció, valamint a digitális növényzettérkép, ill. a záróértékelések elektronikus formában történő átadása.
A monitorozáshoz és a növényzetkezelési terv/nádgazdálkodási szabályzat kidolgozásához szükséges 2015. évi digitális növényzettérképet és zárójelentést Megbízó ArcMap térinformatikai rendszerben rendelkezésre bocsájtja.
4.6Tervbírálat
A Megbízó által összehívott Tervbíráló Bizottság és Mérnök által (FIDIC 5.2 alcikkely szerint) jóváhagyott tervdokumentáció alapján készítheti elő és végezheti a kivitelezést az építési vállalkozó. Kizárólag az ily módon jóváhagyott dokumentáció lehet a Munkák megvalósítását szolgáló építési kivitelezési tervdokumentáció. A Tervbíráló Bizottság jóváhagyását követően nyújthatja be a kivitelező a Mérnök számára a tervdokumentációt jóváhagyásra.
4.6.1A Tervbíráló Bizottság
Valamennyi terv szakmai bírálatának végrehajtására a Megrendelő Tervbíráló Bizottságot működtet. A Tervbíráló Bizottság a tervek jóváhagyására feljogosított, a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatójának véleményező és javaslattevő szerve. A Tervbíráló Bizottság elnökét, titkárát, szakági felelős, állandó tagjait és az esetenként tagként bevonandó tagokat az illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatója jelöli ki.
A Tervbíráló Bizottság ülésére meg kell hívni az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét, a tervező, a kivitelező, az üzemeltető képviselőjét, valamint tájékoztatni kell a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság igazgatóját az ülés időpontjáról és napirendjéről.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság képviselőjét az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese jelöli ki.
A Tervbíráló Bizottság összehívását a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság szakági felelőse kezdeményezi, melyet a Tervbíráló Bizottság elnöke hagy jóvá. A jóváhagyást követően a Tervbíráló Bizottság titkárának, vagy megbízottjának kell leadni a bírálatra kerülő tervet/terveket, a kijelölt opponensek névsorát, a bírálatra kerülő terv/tervek rövid műszaki tartalmának összefoglalásával úgy, hogy a tervbírálatról szóló értesítés és a szükséges tervek 1-1 elektronikus példánya 8 nappal az ülés előtt az érdekeltek rendelkezésére álljon.
A Tervbíráló Bizottság elé csak hiánytalanul felszerelt, szakhatóságokkal egyeztetett terveket lehet előterjeszteni. A tervek bírálatra való alkalmasságáért a szakágazati felelős felel, de annak alkalmasságát a bizottság titkárának ellenőrizni kell.
Az
opponenseket a szakágazat felelős javaslata alapján a Tervbíráló
Bizottság elnöke jelöli ki.
A
tervekhez opponensi véleményt kell készíteni minden esetben:
a szakágazati felelősnek,
a Tervbíráló Bizottság állandó tagjainak,
az esetenként kijelölt tagnak.
Az
opponensi véleményeket az ülés előtt 4 nappal kell a Tervbíráló
Bizottság elnökének és titkárának eljuttatni, ahonnan a
tervezőhöz kell egy-egy példányt megküldeni felkészülés
céljára.
4.6.2A tervbírálat lefolytatása
A terveket a szakágazati felelős terjeszti elő, megindokolva a beruházási munka szükségességét. Utána a tervező ismertetése következik.
Elsőként
a tervet a szakágazati felelős, vagy az általa javasolt opponens
bírálja, majd a többi felkért opponens.
A
tervező az opponensi véleményekre egyenként válaszol, valamint
az ülésen esetlegesen szóban tett véleményekre.
A
Tervbíráló Bizottság a terv szakmai bírálata során
megvizsgálja különösen azt, hogy
a tervben foglaltak beilleszkednek-e az érintett terület vízgazdálkodásának rendjébe, s megfelelnek-e a távlati fejlesztési célkitűzéseknek,
a tervező eleget tett-e a megrendelésben foglaltaknak, beszerezte és érvényesítette-e az illetékes szervek (hatóságok) előírásait, kikötéseit,
a terv kielégíti-e a korszerű műszaki követelményeket, a gazdaságosság, takarékosság és a műszaki fejlesztés követelményeit,
a kiviteli tervek nem térnek-e el a jóváhagyott beruházási programban foglalt gazdasági és műszaki jellemzőktől,
organizációs terv esetén a megvalósítás tervezett időtartama összhangban van-e az alkalmazandó technológiával,
a költségvetések mennyiségi kiírásai helyesek-e, és megfelelnek-e az előírásoknak, organizációs feltételeknek, ill. körülményeknek.
Az
ülésről a Tervbíráló Bizottság elnöke által megbízott
személynek jegyzőkönyvet kell vezetni, melyben a lényegi
vélemények kerüljenek rögzítésre.
A
bizottság az üléseken szótöbbséggel alakítja ki a véleményét,
s a tervet az
alábbiak szerint minősíti:
elfogadásra javasolja
átdolgozásra (kiegészítésre) javasolja
elfogadásra alkalmatlannak nyilvánítja.
Ha
a Tervbíráló Bizottság a tervet átdolgozásra (kiegészítésre)
javasolja, állást kell foglalnia abban, hogy az átdolgozást
(kiegészítést) a tervező milyen határidőre köteles elvégezni.
4.6.3A tervjóváhagyás
A kiviteli tervdokumentációkat a területileg illetékes Vízügyi Igazgatóság vezetője, vagy az általa erre felhatalmazott személy hagyja jóvá.
A
tervjóváhagyás tényét az Tervbíráló Bizottság titkára
vezeti rá a terv borítólapjára, a műszaki leírásra, az
általános tervre, az átnézetes és részletes helyszínrajzra,
valamint a költségvetés kiírásra.
A tervjóváhagyást követően nyújthatja be a kivitelező a Mérnök számára a tervdokumentációt jóváhagyásra..
5.A fejlesztés hazai és nemzetközi jogszabályi keretei
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK irányelve. Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. alatt irányelvet fogadott el az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről. Ennek célja, hogy meghatározza az árvízkockázatok értékelésére és kezelésére irányuló tevékenységek kereteit, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében.
Az irányelv 9. cikkének 2. pontja értelmében ezen irányelv 7. és 14. cikkében említett első árvízkockázat-kezelési tervek kidolgozását és későbbi felülvizsgálatait a 2000/60/EK irányelv 13. cikkének (7) bekezdésében meghatározott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek felülvizsgálataival összehangolva kell végrehajtani, és azok e felülvizsgálatokba beépíthetők.
83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról.
30/2008. (XII.31.) KvVM rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról.
120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról.
A nádminsőítést a Balaton és a parti zóna nádasainak védelméről, valamint az ezeken folytatott nádgazdálkodás szabályairól szóló 22/1998. (II. 13.) Korm. rendeletben rögzített minősítési eljárásrend alapján kell elkészíteni.
1