ŐRZŐ-VÉDŐ

ŐRZŐ-VÉDŐ

FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

Általános szerződési feltételek

Hatályos: 2023. április 1-től

ŐRZŐ-VÉDŐ Felelősségbiztosítás | Tartalomjegyzék

ŐRZŐ-VÉDŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 2

1. Biztosítási esemény 2

2. A biztosítási szerződés alanyai 2

3. Biztosítási szerződés létrejötte 2

4. A biztosítási szerződés módosítása 3

5. A biztosítási szerződés tartama 3

6. A biztosítási díj megfizetése, kockázatviselés 3

7. A szerződés megszűnése, folytatólagos díj megfizetése elmulasztásának következménye,

a szerződés újra érvénybe helyezése 5

8. A kockázatviselés területi és időbeli hatály 5

9. Önrészesedés 5

10. A biztosítási összeg, limit 5

11. A Biztosító szolgáltatásának szabályai 5

12. A biztosítással nem fedezett károk (kizárások) 6

13. A felek együttműködése 8

14. A Biztosító mentesülése 9

15. Elévülés 10

16. Jognyilatkozatok 10

17. Egyéb rendelkezések 10

18. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól 10

ŐRZŐ-VÉDŐ SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE 11

1. Szerződő, biztosított 11

2. Biztosított tevékenység 11

3. Biztosítási esemény 11

4. Kizárások 11

5. Önrészesedés 11

ŐRZŐ-VÉDŐ BALESETBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE 12

1. A biztosítási esemény 12

2. A biztosítási szerződés alanyai 12

3. A szerződés létrejötte 12

4. A biztosítási időszak, a szerződés megszűnésének esetei, maradékjogok 12

5. A biztosítási díj 12

6. Közlési kötelezettség 13

7. Egyéb változások bejelentése 13

8. A szerződés területi hatálya 13

9. Nem biztosítható személyek 13

10. Csökkentett biztosításképesség 13

11. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok 13

12. A kockázatviselés korlátozása 14

13. A biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól 14

14. A biztosítási szolgáltatások 15

15. A biztosítási esemény bejelentése 16

16. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 16

17. A biztosított egyéb kötelezettségei 16

18. A szolgáltatásra jogosult személy 17

19. A szolgáltatás kifizetése 17

20. A kötvény 17

21. Jognyilatkozatok 17

22. Elévülés 17

ŐRZŐ-VÉDŐ BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE 18

1. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatások 18

2. Biztosított személyek 18

3. A szerződés területi és időbeli hatálya 18

4. A biztosítási összeg és a biztosítási díj 18

ŐRZŐ-VÉDŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, amelyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei és a záradékok („feltételek”) másként nem rendelkeznek – a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire általánosan érvényesek.

Jelen általános szerződési feltételek, melyek egyben ügyféltá- jékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint a biztosítási tevékenységről szó- ló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) alapján jöttek létre. Ügyféltájékoztatónak minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatkozást tartalmaznak.

Felhívjuk figyelmét, hogy a Ptk. 6:7§ (4) bekezdése alap- ján az írásra, illetve olvasásra való képesség hiánya ese- tén (látássérült állapot okán) a szerződés érvényességé- hez további követelmények teljesülése szükséges.

Ügyfeleinknek lehetősége van a biztosító felé (írásban vagy telefonon keresztül) jelezni az esetleges, a fogyaté- kossággal összefüggő speciális igényeit. Kérjük, jelezze ennek fennálltát a biztosítónak vagy biztosításközvetítő- jének. A bejelentéshez használható formanyomtatvány a xxx.xxxxxx.xx oldalon található.

Amennyiben ezt nem kívánja jelezni, úgy speciális igé- nyeit nem áll módunkban figyelembe venni.

A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott ki- zárások, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltéte- lei, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gya- korlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.

1. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosítási szerző- désben foglaltak szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a Biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltűntetett, a vonatkozó feltételekben megállapí- tottak szerint azokért a személyi sérülésből és/vagy tárgyron- gálásból származó kár megtérítése és a személyi sérülésből eredő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog szabályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövetkező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérülése, egészség- romlása.

Tárgyrongálás: dolog megsemmisülése, sérülése vagy hasz- nálhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több biztosítási esemény a Biz- tosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban következett be.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. A biztosítási szerződés megkötésekor a Szerződő és a Biztosított személye különválhat.

Szerződő: a Biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat fedezi és akihez a Biztosító jognyilatkozatait intézi.

Biztosított: az a vállalkozás, azaz önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, aki a magyar jog szabályai szerint a bekövetkezett károkért kártérítési felelős- séggel valamint sérelemdíj megfizetésére kötelezettséggel tartozik.

Együttbiztosított: az a természetes személy, jogi személyi- ség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási esemény tekintetében a Biztosított részére, vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási feltételekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendelkezések Együttbiztosítottra is vonatkoznak.

Biztosító: A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. A Biztosító bizto- sítási díj ellenében a kockázatot viseli és a biztosítási szer- ződésben vállaltak szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződési feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

3. BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

3.1. A biztosítási szerződés a felek kölcsönös, egybe- hangzó akaratnyilatkozatával, megállapodásával jön lét- re. A biztosítási szerződés megkötését a ajánlatával a Szerződő kezdeményezi a Biztosító felé.

3.2. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételé- től számított 30 napon belül elbírálni. Az ajánlat esetle- ges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

3.3. A szerződés a biztosító ráutaló magatartásával nem jön létre.

3.4. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító a Szer- ződő/Biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve részére való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

3.5. Az ajánlat elbírálásának feltétele, hogy a kocká- zatvállalás szempontjából jelentős adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok a biztosítóhoz beérkezzenek.

3.6. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfo- gadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

3.7. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés eltér a feltételektől, a Biztosító tizenöt napon be- lül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a Biztosítónak kockázatelbí- rálásra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a Szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül

nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra a Biztosító írásban felmondhatja.

3.8. Ha a Biztosító kötvényt állít ki és a kötvény tartalma a Szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a köt- vény tartalma szerint jön létre.

3.9. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

4. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

4.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosí- tását bármikor kezdeményezheti írásban. A biztosítási szerző- dés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegye- zése szükséges.

4.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények, így különösen a kockázati körülmények vál- tozását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kocká- zatot kockázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja

– a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a mó- dosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik.

5. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA

5.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.

5.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapod- nak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év.

5.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

6. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGFIZETÉSE, KOCKÁZATVISELÉS

6.1. A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

6.2. Jelen biztosítás éves díjú. Az éves díj részletekben is meg- fizethető, a részletfizetés gyakorisága lehet havi, negyedéves, féléves és éves. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat szá- míthat fel.

6.3. A biztosítás első díja a szerződésben meghatározott idő- pontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biztosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosítási díj fizetése a Szerződő fél választása szerint történhet banki átutalás, csekk, vagy in- kasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a bizto- sító kérése esetén készpénzben kell megfizetni.

6.4. A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizeté- sére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendel- kezésére a kockázatviselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Ameny-

nyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges ha- tállyal megszűnik.

6.5. Az egyszeri díjat a szerződésben meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

6.6. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

6.7. A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

6.8. Ha a Szerződő az első díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a Biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

6.9. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik a Biztosító kockázatviselé- se, amely napon a Szerződő és a Biztosító a kockázatviselés kezdetére vonatkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a Szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a Biztosító erre halasztást adott.

6.10. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésé- vel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befi- zetett díjtöbbletet a Biztosító a következő időszak biztosítási díjába beszámítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beér- kezéstől számított 60 napon belül visszafizeti a Szerződőnek.

6.11. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetés- re, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

6.12. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig illeti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

6.13. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGEK ÉS DÍJAK ÉVENKÉNTI MÓDOSÍTÁSA

A Biztosító az évforduló előtt 60 nappal kezdeményezheti a biztosítási összegek és díjtételek módosítását, amikor javas- latot tesz a következő tartamra vonatkozó díjra.

6.13.1. Az értékkövetés

A vagyontárgyak értékében bekövetkezett változás követése érdekében a biztosító új értéken biztosított vagyontárgyak biztosítási összegét és ezáltal a biztosítási díját – a kárgya- koriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazítja (indexálja).

A biztosítási összeg mindig a biztosítási évfordulóval, az ér- tékkövetés mértékével változik (továbbiakban: értékkövetés).

Az indexálás módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt az index mérté- kéről, a módosított biztosítási összegről és díjról.

b) Az indexálás elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől indexálva él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Az indexálás mértéke:

A módosítás a biztosító vagyonbiztosításaival biztosítható va- gyontárgyak különböző körére a KSH által „Az ipar belföldi értékesítésének árindexei” illetve „Az építőipar termelői árin- dexei” a tárgyévet megelőző novemberében megállapított adatok alapján történik, amelyekből a biztosító súlyozott átla- gindexet képez. A biztosító az értékkövetés számítását évente egyszer az előzőekben meghatározott módon végzi azzal a kikötéssel, hogy a biztosító ettől +/–5%-os mértékkel eltérhet Az indexálás keretében a biztosítási és szolgáltatási össze- gek és díjak egymással egyenesen arányosan változnak. Az indexálás nem helyettesíti a biztosított vagyontárgyak értéké- nek egyéb okból bekövetkező változásait (beruházás, új esz- közök vásárlása, régi eszközök cseréje, készletek bővítése, egyéb értékemelkedés- vagy csökkenés stb.). A szerződéses adatokban bekövetkezett változásokat a változás-bejelentési kötelezettség alapján a biztosítónak haladéktalanul, írásban be kell jelenteni.

A biztosító az indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és indokolt esetben az arányla- gos térítés alkalmazásától.

Nem indexálódik(nak)

a) a szerződésben foglalt szolgáltatási limitek (kivéve a há- nyadrész összegét betöréses lopás, rablás biztosítás ese- tén),

b) a vagyonbiztosításban biztosított értékcikkek vagyoncso- porthoz tartozó vagyontárgyak,

c) az elektronikus berendezések és készülékek biztosítása,

d) járművek értéke

e) a küldöttrablás,

f) az üzemszünet,

g) a szállítmánybiztosítás, és

h) a felelősségbiztosítás biztosítási összegei és díja.

6.13.2. Díjkorrekció

A Biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozóan jogo- sult írásbeli javaslatot tenni az egyes vagyoncsoportokhoz tarto- zó díjtételek, a vagyoncsoportokhoz tartozó kiegészítő szolgálta- tások, valamint a kiegészítő biztosítások díjainak módosítására. A javaslatban biztosító arról tájékoztatja a szerződőt, hogy a biztosítási szerződésben vállalt szolgáltatásait milyen biztosí- tási díj megfizetése esetén tudja a következő biztosítási idő- szakban vállalni. A díjtétel emelés esetén a biztosítási összeg nem változik.

Díjtétel emelésének módja:

a) A biztosító minden biztosítási évforduló előtt legkésőbb 60 nappal levélben tájékoztatja a Szerződőt a javasolt díjtéte- lek és tételes díjak mértékéről és a díjról.

b) A javaslat elfogadása esetén a szerződőnek teendője nincs, a szerződés a következő biztosítási időszak kezde- tétől módosított értékekkel él tovább.

c) Amennyiben a szerződő az értékkövetést nem fogadja el, akkor a szerződést a felmondási szabályoknak megfelelő- en felmondhatja.

Díjtétel emelésének mértéke:

A díjtételeket – és ezáltal a díjakat – minden esetben az adott szolgáltatást érintő, és azokat befolyásoló tényezők változá- sának figyelembe vételével állapítja meg.

Díjmódosítási okok többek között:

• azon kockázatok lényeges változása, amelyek a veszély- közösség jelentős részét érintik (pl. klímaváltozás hatásai, technológiai változások, társadalmi-gazdasági változások hatásai).

• külső szolgáltató partnerek díjainak változása.

• viszontbiztosítási díjak változása.

• árfolyam változása.

• adó- vagy jogszabály-változások.

6.14. A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.

6.14.1. Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján

a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egy- mással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a to- vábbiakban: ügynök),

b) egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök);

Függő és többes ügynök az értékesítési tevékenység során tanácsadást nem végezhet.

6.14.2. Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).

4.14.3. Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékeny- sége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.

6.14.4. A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavég- zésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A közvetí- tői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a tevékeny- ségével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

6.14.5. Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e köte- lezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanács- adásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továbbításáért felelős.

6.14.6. Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói megha- talmazással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb

a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

6.14.6.1. Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett fel- hatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szerződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifizetésében közreműködni.

6.14.6.2. A biztosításközvetítő a Biztosítóval áll szerződéses jogviszonyban, tehát a biztosítási díj magába foglalja a java- dalmazást.

6.15. Tartamengedmény: A felek megállapodnak abban, hogy a szerződő legfeljebb 3 évre lemond a szerződés felmondá- sának jogáról. Ebben az esetben a Biztosító tartamenged- ményt adhat, melynek mértékét az ajánlaton rögzítik.

A szerződő által a tartam lejárta előtt történő felmondás ese- tén a szerződőt kötelezheti a teljes tartamra adott engedmény összegét egy összegben, a felmondás napján visszafizetni a Biztosító részére.

7. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE, FOLYTATÓLAGOS DÍJ MEGFIZETÉSE ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE, A SZERZŐDÉS ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉSE

7.1. A folytatólagos biztosítási díj esedékességétől szá- mított 30. nap elteltével a kockázatviselés az esedékes- ség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő díjha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő kitűzésével a díjfizetésre az esedékességet követő 30. napig írásban fel nem szólította szerződőt. Ebben az esetben a póthatáridő eredménytelen eltelté- vel a szerződés az esedékesség napjára visszamenő ha- tállyal megszűnik.

7.2. Ha a Biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miat- ti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a Szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egyidejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biz- tosítónak a szerződés újból hatályba lép.

7.3. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, ille- tőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

7.4. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

7.5. A biztosítási összeg változása maga után vonhatja a biz- tosítási díj változását is.

8. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLY

8.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott és bekövetkezett és az elévülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig be- jelentett károkra terjed ki.

8.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szolgáltat, ame- lyeket megalapozó káreseteket Magyarország területén okoz- ták és azok Magyarország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

9. ÖNRÉSZESEDÉS

9.1. A Biztosító kár esetén az általa nyújtandó szolgálta- tási összeget a biztosítási szerződés szerinti önrész levo- násával határozza meg. A Biztosító az önrészesedést a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes biztosítási eseménynél figyelembe veszi.

10. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG, LIMIT

10.1. A biztosítási összeget a Szerződő/Biztosított határozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizető- eszközben. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa.

10.2. A Biztosító a károkat eseményenként és biztosítási idő- szakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A Biztosító által az eseményenként és a biz- tosítási időszakonként meghatározott biztosítási összeg mér- téke eltérhet egymástól.

10.3. A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biztosítási összeg erejéig a felelősség kérdésének vizsgálatára és az ala- pos kártérítési követelések kielégítésére. A biztosítási véde- lem kiterjed a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig a Biztosított biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett jogi képviseletének költségeire, az esetleges per- költségre, valamint az alapos kártérítési követelésekből eredő kamatkövetelésekre.

10.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfize- tésből eredő, a jogi képviseletből származó költségek- re, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból szár- maznak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatla- nul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mulasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan megala- pozatlanul elhúzza.

10.5. Együttbiztosított megjelölése esetén a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összeg a Biztosítottra és az Együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanabból a biztosítási eseményből származó kárigény(ek) esetén Biztosí- tó kizárólag egyszer szolgáltat.

11. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

11.1. A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jo- got nem biztosít.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási ösz- szeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj.

11.2. A biztosító a kárrendezési eljárás során megállapított kár- térítési összeget csak a károsultnak fizeti; a károsult kártérítési igényét közvetlenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Bizto- sított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

11.3. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kö- telezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitat- ja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

11.4. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeér- tékét a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alap- ján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az eset- ben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a Károsult egészségi állapotának figyelembe vételével állapítja meg.

11.6. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kí- vül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

11.7. Egy káreseményből eredő felelősségbiztosítási szolgál- tatások együttes összege nem haladhatja meg az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben rögzített káresemé- nyenkénti biztosítási összeget (kombinált limit).

11.8. A biztosító a kárrendezéshez nélkülözhetetlen doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a szolgáltatási igény benyújtásától számított egy hónapon belül a biztosítási szol- gáltatásra jogosult személynek:

a) kellően megindokolt javaslatot tesz a szolgáltatására azok- ban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezett- ségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jog- címenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indokolással ellátott választ ad a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre azokban az esetekben, ami- kor a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.

Ha a kár kapcsán a biztosító járadék egyösszegű megváltását kezdeményezi, úgy ezzel egyidejűleg a biztosító köteles tájé- koztatást adni a járadék megváltási tőkeösszegének jelenérté- kéről, melynél kisebb összegért a járadék nem váltható meg.

12. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK (KIZÁRÁSOK)

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben megfo- galmazott olyan események, amelyekre a Biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a biztosítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosítási ese- ménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

12.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési igényre

a) amelyet a Szerződő és a Biztosított egymásnak oko- zott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,

c) amelyet a Biztosított maga szenved el,

d) ahol a Biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosítási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. bünte- tés, bírság, kötbér, késedelmi kamat) merül fel,

f) valamint nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei ér- ték, good-will megsértésével, valamint az előszereteti érték kárpótlásával összefüggésben keletkeztek.

g) amit a Biztosított jogi személy vagy jogi személyiség- gel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdo- nosainak vagy közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okoz,

h) amelyet több Biztosított (együttbiztosított) esetén a Biztosítottak egymásnak okoznak.

i) amely a Biztosított törvényes kártérítési kötelezettsé- gét meghaladó, egyoldalú kötelezettségvállalásából ered

j) amely sem személysérülésre, sem pedig tárgyrongá- lásra nem vezethető vissza

12.2. Nem fedezi a biztosítás külön megállapodás hiá- nyában:

a) Biztosított alvállalkozója által okozott károkat,

b) a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott ká- rokat,

c) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges károkat,

d) a vadgazdálkodással okozott károkat,

e) a vegyszerszórási, a Biztosított által növényvédő sze- rek, mezőgazdasági kemikáliák felhasználásával, kör- nyezetbe juttatásával okozott károkat,

f) a genetikai károkat,

g) Biztosított által gondozott növényi kultúrák által oko- zott károkat,

h) a légi-, vízi-, vasúti és kötöttpályás közlekedési tevé- kenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemelteté- sével okozott károkat,

i) a Biztosítottat, mint személy- és vagyonvédelmi, vala- mint magánnyomozói tevékenység folytatójaként ter- helő károkat,

j) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat,

k) a gépjármű üzembentartójának kötelező felelősség- biztosításáról szóló mindenkori hatályos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

l) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékenység foly- tatásából eredő károkat,

m) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során oko- zott károkat,

n) a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott károkat, valamint,

o) ha a károkat nem a tevékenység folytatása idézte elő, hanem részben vagy egészben az épületek, építmé- nyek avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tar- tásával okozati összefüggésben keletkeztek.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozás- nak minősül különösen, ha a Biztosított

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és tárgyi feltételek hiányában vé- gezte,

• a kárt súlyosan ittas (2,51 gramm/liter feletti mértékű véralkohol szintű) állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggés- ben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, foglal- kozási szabályok súlyos vagy ismétlődő, illetve folya- matos megsértésével okozta,

• a kárt a szakmai előírások, belső utasítások súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megszegésével okozta.

12.3. Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt külön megálla- podás hiányában:

a) amely a természetes és mesterséges környezet szeny- nyezéséből, környezetveszélyeztető tevékenységből ered,

b) amit a Biztosított szolgáltatói minőségben okoz,

c) amit a Biztosított munkáltatói minőségben a munka- vállalónak okoz, valamint amelyek foglalkozási meg- betegedésből erednek,

d) amit Biztosított, mint ingatlan bérbeadója vagy bérlő- je okoz,

e) ami a termékfelelősség körébe tartozik, amit a Bizto- sított mint gyártó, importáló, forgalmazó okoz

f) amit a Biztosított szerződésszegésével okoz,

g) amely a Biztosított és a károsult közötti jogviszonyra irányadó szabályok szerint elévült

h) amely a biztosítási eseményekkel nem közvetlen ösz- szefüggésben következett be, a következményi káro- kat, az elmaradt hasznot, így különösen az üzemszü- netből eredő termeléskiesést, állásidőre fizetett bért, a késedelmes teljesítés következményeit

i) amely a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris re- akcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer- sugárzásból erednek,

j) amely a nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék) elő- állításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

k) amely a jogszabály alapján megtérülő, illetve más biz- tosítással már fedezett,

l) amely mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

m) amely a Biztosított jogszabályban írt felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

n) amely az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a III. típusú humán T-limfotróp vírus (Human T-Cell LymphatV1rLls Typ III (HTLV III)) vagy más néven lymphadenopathiához asszociált vírus (Lymphadenopathy Associated Vims (LAV)) vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb válto- zatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely a szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal (AIDS)) vagy hasonló terméű szindrómával vagy a mindenkori elnevezéstől független hasonló természetű egészségi állapottal bármilyen módon rokonságban áll,

o) amely azbesztózisból vagy bármilyen hasonló beteg- ségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszt- termékek és/vagy azbeszttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalma- zása, tárolása vagy alkalmazása során keletkezik,

p) amely közvetlenül vagy közvetve a szivacsos agyvelő- bántalmak (Spongi formen Encep betegségcsoport vagy tünet együttes megbetegedései, vagy szind- róái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek következményeképp lépnek fel, ilyen például a „Kergemarha-kór” más né- ven Creutzfeld-Jakob szindróma (CJB) más néven prionok okozta szivacsos agyvelőgyulladás és egyéb előfordulási formái mint például: Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME), Chronic Wastingbetegség (CWD)), Gerstszindróma (GSS), a Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

q) állatról állatra, vagy állatról emberre terjedő kóroko- zók vagy paraziták okozta betegségekre visszavezet- hető károkra.

12.4. Nem téríti meg a Biztosító továbbá bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amelynek eredménye, keletkezé- si oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a következő eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevékenysége, há- borús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenet- től függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű há- borús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zendülés, láza- dás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

e) terrorizmus bármilyen formájával összefüggésben ke- letkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és sére- lemdíj iránti igények, beleértve minden egyéb, a szerződé- si feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terrorcselekménnyel vagy annak elkövetése so- rán közveszély okozásával, vagy e cselekmények közreha- tásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

Xxxxx feltétel értelmében terrorista cselekménynek mi- nősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, vagy amelyet önállóan vagy egy bizonyos szer- vezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kapcso- lódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

• egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

• a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásol- ja, vagy

amelyek módja és körülményei arra engednek következ- tetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és sérelemdíj iránti igények, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, ame- lyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselek- mények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

13. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A SZERZŐDŐ/BIZTOSÍTOTT KÖTELEZETTSÉGE

13.1. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

13.1.1. A biztosítási fedezet csak azon tevékenységekre vo- natkozik, amelyet a biztosítási szerződésen, kötvényen, illetve ajánlaton megjelöltek.

13.1.2. A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges körülményt, amelye- ket ismert vagy ismernie kellett. A közölt adatok valóságtar- talmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kö- telezettség alól nem mentesíti.

13.1.3. A Szerződő/Biztosított köteles – a Biztosító kérésé- re – a Biztosító kockázata szempontjából jelentős okiratokat,

szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

13.1.4. Amennyiben a Szerződő és a Biztosított személye nem azonos, a biztosító a szerződőt köteles tájékoztatni, a szerződő köteles a Biztosított(akat) teljes körűen tájékoztatni a biztosítá- si szerződés feltételeiről, a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról.

13.2. VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

13.2.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és/ vagy a közlési kötelezettség körébe vont körülmények válto- zását a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul – de legfel- jebb bekövetkezésüktől számított 8 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni.

13.2.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb vál- tozások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megváltozása,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzem- be helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• A kármegelőzés vagy kárelhárítás rendszerének módosu- lása,

• új üzem, telep létesítése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi időtartam- ra történő – nem idényszerű – leállítása (átmeneti szünetel- tetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak átadása vagy bérbe- adása,

13.2.3. A Szerződő/Biztosított a Biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú ok- iratokat a Biztosítónak átadni.

13.2.4. Biztosított köteles legkésőbb minden biztosítási év- fordulót megelőző 60. napig írásban nyilatkozni az érintett időszakban bekövetkezett árbevételéről, a díjszámítás alapját képező adatokról, illetve azok változásáról.

13.2.5. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős meg- növekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

13.2.6. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítot- tat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosító- val közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

13.3. KÁRBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

13.3.1. A Szerződő/Biztosított a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül – a bejelentési kötelezettség megszegé- se esetére megállapított következmények mellett – köteles a Biztosítónak bejelenteni, ha vele szemben a felelősségbizto- sítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcso- latban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre alapot adhat.

A Szerződő/Biztosított vagy meghatalmazottja a biztosítási eseményt azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni. Telefonon való bejelentés esetén a Biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A kárbejelentést a szerződő/biztosított az alábbi elérhetősé- gek valamelyikén teheti meg:

− levélben a biztosítónak a biztosítási szerződésben megha- tározott címére,

− a xxx.xxxxxx.xx/xx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx internetes ol- dalon,

– e-mailen a xxxxxxxxx@xxxxxx.xx címen,

− telefonon a x00-0-000-0000 számon,

− ügyfélszolgálati irodáinkban személyesen.

13.3.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Szer- ződő/Biztosított köteles a Biztosító rendelkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszo- nyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövet- kezésének, a kártérítési összeg megállapításának elbírálásához szükségesek.

13.3.3. Biztosítási esemény esetén a jogalap elbírálásának és/vagy a kártérítés nagyságának megállapítása érdekében a biztosító kérheti a hatóság vonatkozó határozatának az ere- deti és/vagy hiteles másolatát.

13.3.4. A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az 1. sz. mellékletben rögzített dokumentumok benyújtását/bemuta- tását kéri.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

• a károsult személyét és a keletkezett kártérítési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve pol- gári peres eljárásról vagy egyéb hatósági eljárásról való tájékoztatást,

• Biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, dokumentumokat,

• a Biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges információt. Ameny- nyiben a káresemény jellege igényli, az illetékes hatóságo- kat, szerveket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell Szerződőnek/Biztosítottnak.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifi- zetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmé- nyek kideríthetetlenné válnak.

13.3.5. A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás ál- talános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, a köve- telésének érvényesítése érdekében.

13.3.6. Kármegelőzési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden, az adott helyzetben elvárha- tó intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

13.3.7. Kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben elvárható magatartás követelménye szerint enyhíteni.

A Biztosító javaslatot tehet a kár enyhítésére. Amennyiben a Biztosított ettől a megoldástól eltér, a többletköltségeket a Biztosító nem téríti.

13.4. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

13.4.1. A Biztosító a károkat és sérelemdíjat a feltételekben foglaltak szerint téríti meg. A felelősséget elismerő nyilatko- zat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítési összeg megfizetésére, a Biztosító a Biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A Biztosító késedelmes szolgáltatása ese- tén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

13.4.2. A szolgáltatási összeg a térítés alapjául szolgáló utol- só okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

13.4.3. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyá- soló körülményeket és a Szerződő/Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

14. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

14.1. A Szerződő/Biztosított közlési, illetőleg változás- bejelentési kötelezettségének megsértése esetén a Biz- tosító helytállási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor is- merte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14.2. A Biztosító adhat a Biztosított részére a kármeg- előzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által írásban adott, a kármegelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsolatos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

14.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Szerződő/Biztosított a Biztosítónak a biztosítási ese- mény bekövetkezését a 13.1.3. pontban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, feltéve, hogy a biztosítási esemény lényeges körülményei ez által kideríthetetlenné válnak.

14.4. A Szerződő/Biztosított a kárral kapcsolatban hoz- zá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak visz- szafizetni.

14.5. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivé- ve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fenn- maradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biz- tosított köteles minden elvárható támogatást megadni a

Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszke- resetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségének elmulasztásából származó következ- mények a Biztosítottat terhelik.

14.6. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

14.7. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezek- ről lemondott.

14.8. A szerződő/biztosított köteles minden elvárható támogatást megadni a biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A biztosított visszkereseti igényéről a biztosító hátrányára nem mondhat le.

E kötelezettségének elmulasztásából származó követ- kezmények a biztosítottat terhelik.

15. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított két év.

16. JOGNYILATKOZATOK

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elekt- ronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

A Biztosított/Szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

17. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

17.1. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó kü- lönös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátartozó alatt a Ptk. 8:1. §-ban meghatározott személyeket kell érteni.

17.2. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

17.3. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alap- ján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a ma- gyar jog az irányadó.

A biztosítási szerződést érintő, a biztosítók által kötelezően alkalmazandó jogszabály megváltozása esetén, az új, illetve módosult jogszabályi rendelkezés automatikusan a biztosítási szerződés részévé válik.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amely- nek alkalmazásában a felek korábban megegyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak.

17.4. A jelen általános szerződési feltételek a szerkesztésének lezárásakor hatályos Bit. szövegének megfelelően készült (kü- lönös tekintettel a Titoktartási kötelezettség, titokvédelemmel kapcsolatos előírásokra valamint a panaszkezelésre vonatko- zó pontokra). Az Általános Szerződési Feltételek szerkeszté- sének lezárási dátuma: 2021.04.01. Tekintettel arra, hogy a Bit. módosítására a biztosítási szerződés létrejöttéig is sor ke- rülhet, ezért a xxx.xxxxxx.xx honlapon elérhető a mindenkor hatályos Bit. szövege.

17.5. A biztosító cégneve:

Társaságunk cégneve: SIGNAL IDUNA Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Adószáma: 10828704-2-44

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Bejegyezve a Fővárosi Bíróságon, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015 Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Telefon: (x00 0) 000 0000

Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx, xxx.xxxxxx.xx Felügyelő hatóság:

A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos fel- adatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

17.6. A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőké- pességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.

18. ELTÉRÉS A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A jelen általános szerződési feltételek az alábbiakban térnek el a korábbi szerződési gyakorlattól:

a) az indexálás és díjemelés szabályai változtak,

b) fedezetfeltöltés lehetősége kizárásra került.

ŐRZŐ-VÉDŐ SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE

E feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelősségbiz- tosítás Általános Feltétele az irányadó.

1. SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

Xxxxx feltétel alapján szerződő és egyben biztosított a vagyon- védelmi tevékenységet rendőrhatósági engedély bir tokában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Ka- mara tagjaként folytató egyéni vállalkozó.

2. BIZTOSÍTOTT TEVÉKENYSÉG

Jelen feltétel keretében biztosított tevékenység a szerződő/ biztosított által egyéni vállalkozóként vállalkozói (megbízási) szerződés alapján végzett és az abban meghatározott épüle- tek, objektumok, telephelyek illetve az ezekben/ezeken tárolt ingóságok élőerős védelme.

Nem biztosított a

– pénz és értékcikk szállítása, kísérése,

– szállítmány kísérése,

– természetes személyek életének és testi épségének védelme,

– futballmérkőzések és éjszakai szórakozóhelyek, disz- kók biztosítási feladatainak ellátása,

– távfelügyeleti objektumőrzés, kivonuló szolgálat,

– vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek terve- zése, telepítése, üzemeltetése, karbantartása, sze- relése,

– magánnyomozói tevékenység.

3. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A biztosító vállalja, hogy megtéríti a jelen feltételek teljesülése esetén, de legfeljebb az ajánlaton megjelölt kártérítési limitig a biztosított által a megbízási szerződés alapján folytatott őr- ző-védő tevékenység során okozott károkat, amelyekért a biz- tosított a magyar jog szerint helytállni tartozik.

A szerződés kiterjed az őrzés céljára tartott és erre a feladatra kiképzett és tartott, bizonyítvánnyal ellátott kutyával az őrzés közben okozott károkra, valamint a fegyver tartásából eredő, az őrzés közben okozott károkra is, feltéve, ha a biztosított a fegyver használójaként a fegyver viseléséhez szükséges en- gedéllyel rendelkezik.

Jelen szerződési feltételek alapján a biztosító nem térí- ti meg azokat a károkat, amelyeket a biztosított a vele együtt őrzést végző személy(ek)nek okozott, függetlenül attól, hogy ezek a személy(ek) az őrzést a biztosítottal egy időben, vagy attól eltérő időpontban végezték.

4. KIZÁRÁSOK

Nem fedezi a biztosítás:

– a kivonuló szolgálat által okozott károkat,

– a magánnyomozó tevékenységből eredő károkat,

– a biztosított által elkövetett bűncselekménnyel össze- függésben keletkezett károkat,

– a biztosított által igénybevett alvállalkozók által oko- zott károkat,

– az őrzött létesítmény vagy telephely ruhatárában el- helyezett tárgyak sérüléséből, eltűnéséből vagy el- cseréléséből adódó károkat,

– pénzben, értékpapírban bekövetkezett károkat,

– gépjárművekben okozott sérülési, rongálási, meg- semmisülési károkat, valamint a gépjárművek eltűné- séből, eltulajdonításából eredő károkat,

– éjszakai szórakozóhelyek, diszkók, gépjárműparko- lók, hidak, felüljárók, piacok, vásárcsarnokok, vasúti pályaudvarok, őrök által bejárhatatlan területek, pl. építési területek, vezetékek, mezőgazdasági területek őrzése során okozott károkat,

– kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje alatt elkö- vetett lopásokból eredő károkat,

– olyan tárgyak eltűnéséből, eltulajdonításából eredő károkat, amelyről utólag nem bizonyítható, hogy azo- kat a megbízó telephelyén, illetve létesítményében tá- rolták,

– az őrzött vagyontárgyak dézsmálásából, leltárhiány- ból eredő károkat,

– azokat a károkat, amelyek amiatt keletkeztek, mert a biztosított nem az általánosan elfogadott szakmai el- várásoknak megfelelően látta el feladatát,

– a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxx- könyve alapján terhelő kártérítési kötelezettséget,

– a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott ká- rokat,

– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított a ká- rokozás időpontjában nem rendelkezett az őrző-védő tevékenység végzéséhez szükséges hatósági enge- déllyel,

– a biztosítottak egymásnak okozott kárát, valamint a más biztosítás alapján megtérülő igényeket.

5. ÖNRÉSZESEDÉS

E biztosítás levonásos önrészesedése a kár összegéből 10%, de minimum 10 000 Ft, káreseményenként.

A felek ennél magasabb mértékű önrészesedésben is meg- állapodhatnak.

ŐRZŐ-VÉDŐ BALESETBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS FELTÉTELE

Jelen általános szerződési feltételek, melyek egyben ügyfél- tájékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény – a továbbiakban Bit. – alapján jött létre.

Jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerző- désre a magyar jog az irányadó.

Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

A szerződési feltételek a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. azon balesetbiztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket az Őr- ző-védő Balesetbiztosítás Általános Feltételére hivatkozással kötöttek.

Nem alkalmazandók az Őrző-védő Balesetbiztosítás Általá- nos Feltétele egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazásának kizárását az egyes balesetbiztosítási különös és kiegészítő feltételek kifejezetten előírják.

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a balesetbiztosítá- si esemény bekövetkeztekor áll be.

Balesetbiztosítási esemény olyan, a kockázatviselési idő- tartam alatt a biztosított akaratán kívül fellépő hirtelen külső behatás, amelynek következménye a biztosítottnak a baleset megtörténtétől számított egy éven belüli

– halála, illetve

– tartós egészségkárosodása (rokkantsága).

1.2. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

1.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

2.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő egyéni vállalko- zó, aki a biztosítási díjat tartozik fizetni.

Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

Biztosított: az a természetes személy, akinek a biztosítási tartamon belüli balesete esetén a biztosító szolgáltatási (fize- tési) kötelezettsége beáll.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A biztosított a szerződésbe szerződőként nem léphet be.

Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult sze- mély, aki lehet:

– a szerződésben megnevezett személy,

– a biztosított vagy törvényes örököse, ha kedvez- ményezettet a szerződésben nem jelöltek meg, vagy a ked-

vezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában. A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozatával – a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármi- kor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a bizto- sított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örökö- se a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem nevez- nek meg.

3. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

A biztosítási szerződés a szerződő által benyújtott aján- lat alapján jön létre, kizárólag őrző-védő felelősségbizto- sítás megkötésével együtt, közös ajánlaton.

4. A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI, MARADÉKJOGOK

A biztosítási szerződés a szerződő által benyújtott ajánlat alapján jön létre, kizárólag őrző-védő felelősségbiztosítás megkötésével együtt, közös ajánlaton.

4.1. A biztosítás tartama 1 év, mely automatikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerző- déses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellen- kező értelmű nyilatkozatot nem tesz.

Biztosítási időszaknak – kivéve, ha a megkötött szerződés rövi- debb időre szól – egy éves időtartam tekintendő (biztosítási év).

4.2. A szerződés megszűnhet:

– a biztosított személy elhalálozásával,

– felelősségbiztosítás megszűnésével,

– díjnemfizetés miatt, illetve

– felmondással.

4.3. A biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, így nem visszavásárolható, nem díjmentesíthető, valamint nincs lehetőség kölcsön felvételére sem.

5. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

5.1. A biztosítás díja éves díj, mely a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

5.2. Ha a szerződő a biztosítási díjat a szerződés hatálybalé- pése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjá- ig a biztosító kamatmentesen kezeli.

5.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti.

5.4. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjnak megfizetését kérheti a biztosító, amelyben a kockázatviselés véget ért.

6. KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG

6.1. A szerződő szerződéskötéskor köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

6.2. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló köte- lezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményeket a szerződéskötéskor a biztosító ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére.

6.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosító kockáza- telbírálási szabályzata értelmében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. A kockázatelbírálási szabályzat a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Vezérigazgatóságán található. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik.

7. EGYÉB VÁLTOZÁSOK BEJELENTÉSE

A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímváltozást, személyi adatokban bekövetkezett változást, illetve egyéb a kockázatelvállalás szempontjából lényeges változást (ver- senyszerű sport- és veszélyes hobbytevékenység miatt) mind a szerződőnek, mind a biztosítottnak 5 munkanapon belül kö- zölnie kell a biztosítóval.

8. A SZERZŐDÉS TERÜLETI HATÁLYA

A biztosító kockázatviselése csak a szolgálati helyen és idő- ben bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

9. NEM BIZTOSÍTHATÓ SZEMÉLYEK

9.1. Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elme- betegek és az állandó gondozásra szorulók.

Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki minden- napi életviteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni.

Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt vá- lik biztosíthatatlanná, az adott biztosítási időszak utolsó napjával megszűnik a szerződés. Ezen időszakban a biz- tosító teljesítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított álla- pota között nincs ok-okozati összefüggés.

Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított biztosíthatatlanná válásáról, és kockázatot a kockázatel- bírálási szabályzata értelmében nem vállalhatja, a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.

9.2. Nem biztosíthatóak a 70. életévüket betöltött szemé- lyek. A biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biz- tosított születésének évszámát.

Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik biztosíthatatlanná, függetlenül attól, hogy előtte biztosí- tási esemény bekövetkezett vagy sem, a biztosítottra vo- natkozóan a szerződést a biztosító a biztosítási évforduló előtt 30 nappal írásban felmondja.

9.3. Nem biztosítható személyekre vonatkozóan biztosí- tási szerződés nem köthető.

10. CSÖKKENTETT BIZTOSÍTÁSKÉPESSÉG

Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy beteg- ségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át, a biztosító és a biztosított megállapodása szerint külön fel- tételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizárásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fentieknek baleseti eseményre kihatása lehet.

Ide tartoznak:

– szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerin- coszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is.

– szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától).

A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosí- tási kötvényben, illetve a szerződésben feltünteti.

11. A BIZTOSÍTÁSI VÉDELEMBŐL KIZÁRT KOCKÁZATOK

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

11.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balese- tek akkor, ha az ittasságon, kábító illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás ro- ham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő gör- csös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.

11.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzájárulásá- val mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavat- kozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

11.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekövetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

11.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccs- kísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balese- tek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvétel- ről volt szó.

11.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvé- tel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy köz- szolgálati kötelesség teljesítése közben került sor.

11.6. Motor nélküli légijármű (repülő szerkezet), segéd- motoros vitorlázórepülőgép, motoros sárkányrepülő va- lamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett bal- esetek.

11.7. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű személyzete- ként elszenvedett, valamint légi járművel folytatott egyéb hivatás gyakorlása közben bekövetkezett balesetek.

11.8. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísérlete.

11.9. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fagyás, habituális ficam, patológiás törés, kivéve, ha az baleset következménye.

11.10. Autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ide- értve a teszttúrákat és rally versenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való aktív részvétel során bekö- vetkező balesetek, ideértve a jármű személyzetét (spor- tolók) és a kisegítő személyzetet.

11.11. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugárzás illet- ve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetek.

11.12. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási védelem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismér- tékű bőr- és nyálkahártyasérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy később) a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanusz- ra nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében bekövet- kező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

11.13. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyékony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

11.14. Recehártyaleválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.

11.15. A szerződés megkötésének időpontjában már bár- mely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott

– nem ép – testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

11.16. Nem téríti meg továbbá:

Bárminemű kár, veszteség, költség, melynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggés- be hozható a terrorizmus bármilyen formájával az alábbi- akban foglaltak szerint:

a) Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, me- lyeket közvetlenül, vagy közvetve terrorcselekménnyel, vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbiakban meghatározott egyéb cselekmé- nyekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrend- ben is – közrehatott-e a kár bekövetkeztében.

b) Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel, vagy annak előkészítésével valósult-e meg – melyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), és amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve ál- lamot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egészben befo- lyásolja, vagy

– melyek módja és körülményei arra engednek kö- vetkeztetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtot- tak végre.

c) Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatáro- zott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetése- ket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cse- lekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, amelyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgál- nak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függ- nek össze.

12. A KOCKÁZATVISELÉS KORLÁTOZÁSA

12.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak ak- kor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívülről jövő be- hatás okozta, amelyre a kockázatviselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

12.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechani- kus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye. 12.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biz- tosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozza.

12.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő esemény okozta.

13. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG KIFIZETÉSE ALÓL

13.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála illetve sérülése a kedvezmé- nyezett szándékos magatartása folytán következett be.

13.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kocká- zatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gon- datlan magatartással

– a szerződő fél vagy a biztosított,

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

– üzletvezetésre jogosult tagjuk,

– alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

13.3. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése:

– a kedvezményezett szándékos magatartása követ- keztében,

– a biztosított jogellenesen, szándékosan elkövetett bűn- cselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy

– a biztosított súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be.

13.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül külö- nösen, ha a biztosítási esemény

– a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen összefüggés- ben valósul meg, vagy

– nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tu- datmódosító szer hatására állt be,

– a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezrelék) vezetése következtében áll be, vagy

– a biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvé- delmi szabályok be nem tartása miatt következett be.

13.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.

14. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

14.1. TARTÓS EGÉSZSÉGKÁROSODÁS (ROKKANTSÁG)

14.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül meg- állapítható, hogy a baleset következményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan ká- rosodott (rokkant marad), a biztosító a szerződésben megha- tározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megál- lapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapítani:

A szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%

14.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalé- kok összegződhetnek, de nem haladhatják meg a 100 %-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meg- haladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán az egész- ségkárosodási százalékok összegződnek és a 100%-ot meg- haladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése ill. részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészségkárosodási százalékok megfelelő hánya- dát kell figyelembe venni.

Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell meg- állapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvo- si szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértéke független a biztosított foglalkozá- sától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munka- végzést akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe.

Testrészek egészségkárosodása:	Térítés:
Egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	70%
Egy kar könyökízület felettig való elvesztése
vagy teljes működésképtelensége	65%
Egy kar könyökízület alatt való elvesztése
ill. teljes működésképtelensége	60%
Egy kéz teljes elvesztése, illetve teljes
működésképtelensége	55%
Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy
teljes működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy
működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy
működésképtelensége	5%
Egy láb combközép felettig való teljes
elvesztése, vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége	60%
Egy láb térd alatt való elvesztése, illetve
teljes működésképtelensége	50%
Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése
vagy teljes működésképtelensége	45%
Egyik lábfej teljes elvesztése, illetve
teljes működésképtelensége	40%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy
teljes működésképtelensége	5%
Bármely másik lábujj teljes elvesztése
vagy működésképtelensége	2%
Mindkét szem látóképességének
teljes elvesztése	100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%

A baleseti eredetű rokkantságot, munkaképesség csökke- nés vagy ennek megfelelő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségkárosodás mértékét minden esetben a biztosító or- vosa állapítja meg. A 14.1.1. xxxxxxx feltüntetett táblázat csak iránymutatásként szolgál.

14.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított tartós egészségkárosodás (rokkantság) mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Ameny- nyiben az a biztosító orvosának véleményétől eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra fel- kérni. A független orvosszakér tői felülvizsgálattal kapcsolatban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak ab- ban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egész- ségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgá- latot a biztosító kérte.

14.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fize- tési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható károsodási fok szerint járó kifizetést.

14.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottaknak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a rok- kantság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgá- lat magasabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifize- tett és a felülvizsgálaton megállapított alacsonyabb szolgálta- tás különbségét a biztosítónak visszatérítenie.

14.1.6. Ha a biztosított halála

– a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, rokkantsági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

– a balesetet követő egy éven belül, de a balesettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől szá- mított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó or- vosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

14.2. BALESETI HALÁL

14.2.1. Ha halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A ha- láleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.

14.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági szol- gáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatásé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

15. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

15.1. A biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy, illetve képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban bejelen- teni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

15.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet ko- rábban már jelentették.

15.3. Baleseti rokkantságra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az esetben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.

15.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biztosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.

16. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES IRATOK

16.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség be- álltának és összegszerűségének megállapításához szükséges iratokat maradéktalanul a biztosító rendelkezésre bocsátotta.

16.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását kéri:

a) biztosítási szerződés, illetve biztosítási kötvény,

b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta,

c) a szolgálati napló azon oldalának másolata, mely igazolja, hogy a biztosított a baleset időpontjában a baleset helyszí- nén szolgálatban volt,

d) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok,

e) a biztosított, illetve kedvezményezett érvényes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi xxxxxxxx,

f) halál esetén

– a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,

– a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szük- séges iratok,

– hiánytalanul kitöltött haláleseti bejelentőlap

g) rokkantság esetén

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvo- si dokumentum másolata,

– kórházi kezelőlap és zárójelentés,

– friss jelentés a biztosított állapotáról,

– hiánytalanul kitöltött rokkantsági bejelentőlap,

h) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró jogerős határozat,

– a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat vagy vádirat,

i) azok az iratok, amelyek a jogosultság, továbbá a bizto- sítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szükségesek,

j) örökösi minőség igazolására

– jogerős hagyatékátadó végzés.

k) továbbá minden olyan dokumentum, vagy egyéb adat, mely a biztosítási esemény, illetve a biztosító fizetési kö- telezettségének tisztázásához elengedhetetlenül szüksé- ges, így különösen a biztosított korábbi egészségi állapo- tára vonatkozó dokumentumok.

16.3. A biztosító jogosult a halál körülményeinek vizsgálatára.

16.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

16.5. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biztosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezésekre vonatkozó jogszabályok be- tartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kárigény érvényesítésével egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szerződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat sze- rezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intéz- ményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosítottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilágosításokat, orvosi je- lentéseket és dokumentumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köteles azonban a biztosított, illetve a szolgáltatásra igényt érvényesítő az ada- tok, dokumentumok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

17. A BIZTOSÍTOTT EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI

17.1. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy baleseti ha- lála esetén holttestét orvosokkal megvizsgáltassa, ha szüksé- ges felboncoltassa.

17.2. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyí- tó eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – a lehetőség szerint – elhárításáról és enyhítéséről.

17.3. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosító által meg- nevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

18. A SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSULT SZEMÉLY

18.1. A haláleseti szolgáltatásra a haláleseti kedvezményezett jogosult.

18.2. Egyéb szolgáltatás felvételére a biztosított jogosult.

19. A SZOLGÁLTATÁS KIFIZETÉSE

19.1. A biztosító szolgáltatásait a kedvezményezett részére postai utalással, vagy banki folyószámlára utalással teljesíti.

19.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgáltatások kifi- zetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 15, a rokkantság esetén 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja és arról nyilatkozik.

19.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jo- gosságának elismerését illetve a jogosulttal történt megegye- zést követő 15 napon belül a biztosítási szolgáltatást kifizeti.

20. A KÖTVÉNY

20.1. A biztosító a szolgáltatásait csak a kötvény bemutatása ellenében köteles kifizetni.

20.2. Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült a szerződő (biztosított) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a bizto- sító másolatot állít ki.

A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény ér- vénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradék- ban feltünteti.

21. JOGNYILATKOZATOK

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a bizto- sító felé megtenni.

22. ELÉVÜLÉS

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a biztosítási esemény bekövetkeztétől, illetve a követe- lés alapjául szolgáló egyéb körülmény bekövetkezésétől számított két év.

ŐRZŐ-VÉDŐ Felelősségbiztosítás | Különös feltételek

ŐRZŐ-VÉDŐ BALESETBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELE

Jelen balesetbiztosítás különös feltétele a SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. Őrző-védő Balesetbiztosítás Általános Feltéte- lével együtt érvényes.

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

1.1. A SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt. a szerződő díjfizetése el- lenében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

Ha a biztosított

a) baleset következtében a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, a szerződésben meghatározott biztosítási összeget,

b) baleset következtében a baleset megtörténtétől számí- tott egy éven belül tartós egészségkárosodást szenved (100%-osan megrokkan), a szerződésben meghatározott biztosítási összeget,

c) baleset következtében a baleset megtörténtétől számított egy éven belül tartós, 20% feletti részleges egészségká- rosodást szenved, a szerződésben meghatározott bizto- sítási összegnek az egészségkárosodás fokával arányos részét fizeti ki.

2. BIZTOSÍTOTT SZEMÉLYEK

2.1. Biztosított lehet minden 18 és 70 év közötti őrző-védő egyéni vállalkozó, aki magyar állampolgár vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ha a biztosító kockázat- vállalási feltételeinek megfelel.

2.2. Ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor

65. életévét már betöltötte, a biztosító a szerződésben meg- határozott biztosítási összegnek csak 2/3 részét fizeti ki.

2.3. A biztosított belépési korát a biztosító úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének évszámából levonja a biztosított születésének évszámát.

3. A SZERZŐDÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

3.1. A biztosítás kizárólag a szolgálati helyen és időben bekö- vetkező balesetekre terjed ki.

A szolgálati helyet és időt a szolgálati napló igazolja. Foglalko- zási betegségek nem minősülnek üzemi balesetnek.

3.2. Baleset esetén a biztosító a biztosítási szolgáltatás kifi- zetéséhez kéri a szolgáltatásra igényt tartó személytől a szol- gálati napló azon oldalának másolatát, mely bizonyítja, hogy a biztosított a baleset időpontjában a baleset helyszínén szol- gálatban volt.

4. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

4.1. A biztosítási összeget szerződéskötéskor a szerződő fél választja ki.

4.2. A biztosítás díja éves díj.

SIGNAL IDUNA Biztosító Zrt.

1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Levélcím: 1519 Budapest, Pf. 260.

Telefon: 00 0 000 0000 xxxx@xxxxxx.xx • xxx.xxxxxx.xx

SIG 4698