JOGORVOSLATI AKTUALITÁSOK

JOGORVOSLATI AKTUALITÁSOK

Xx. Xxxxxxx Xxx, közbeszerzési biztos, Közbeszerzési Hatóság

A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában a Döntőbizottság ismertetett határozata és e határozat tárgyában nemrég született iránymutató bírósági dön- tés az ajánlattevő által az alkalmasságának igazolására igénybe vett kapacitást nyújtó szervezet bevonásának korlátaival foglalkozik, mind az ajánlattevőnek az ajánlat elkészítésével, mind az ajánlatkérő által lefoly- tatott bírálattal kapcsolatosan.

D.43/23/2020. számú határozat.

A jogorvoslati üggyel érintett tárgyak: A tárgyalásos közbeszerzési eljárás második, ajánlattételi szaka- szában az ajánlattevő nem vonhatta be az eljárásba az új kapacitást nyújtó szervezetet a részvételi felhí- vásban előírt alkalmassági követelmény igazolására.

Kbt.-beli szabály hiányában az ajánlatkérőnek nem nyílt lehetősége arra, hogy az ajánlattevő által pótlólag megnevezett új gazdasági szereplőt – a többi közbe- szerzési eljárásban résztvevő jogszerű eljáráshoz fű- ződő joga megsértésével – az eljárásba és a bírálatba bevonja.

Tényállás

Az ajánlatkérő (közszolgáltató) a Kbt. Második Része, illetve a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 307/2015. Korm. rendelet) 7. §-a szerinti tárgyalásos közbeszerzési eljá- rást indított közforgalmú autóbuszvonalak üzemel- tetése szolgáltatás megrendelés tárgyában, melynek részvételi felhívását 2019. április 30-án adta fel.

A részvételi felhívás II.2.4) pontja tartalmazta a közbe- szerzés ismertetését.

A részvételi felhívás II.2.7) pontja szerint a szerződés időtartama 96 hónap, ami a felek közös megegyezésével meghosszabbítható további 24 hónappal.

Az ajánlatkérő a részvételi felhívás III.1.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében – többek között – a következő előírásokat tette:

„A kiválasztási szempontok felsorolása és rövid ismer- tetése:

A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. § (1) bek. alapján a részvételre jelentkezőnek a jelentkezés benyújtásakor az ESPD benyújtásával kell előzetesen igazolnia, hogy megfelel az M/1; M/2 alkal- massági követelményeknek, a 2. § (5) bekezdése alapján ajánlatkérő elfogadja az érintett gazdasági szereplő egyszerű nyilatkozatát, az ESPD IV. részében szereplő részletes információk megadását nem kéri.

Ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására csatolnia kell az alábbiakat:

M/1. Részvételre jelentkező csatolja a felhívás feladását megelőző 3 év legjelentősebb, beszerzés tárgya szerinti szolgáltatásainak ismertetését a Kr. 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján az alkalmassági minimumkövetelmé- nynek megfelelően részletezett tartalommal, a Kr. 22. §

(1) bekezdése szerinti nyilatkozat vagy igazolás benyújtásával.

Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy valamennyi, az alkalmasság igazolására előírt kritériumnak az e pont- ban csatolni előírt dokumentumokból egyértelműen megállapíthatónak kell lennie. Az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje (kezdő és befejező időpontja, legalább év/hó/nap bontásban), a szerződést kötő másik fél, a szolgáltatás tárgya és mennyisége, nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e,

Felhívjuk a figyelmet a Kr. 22. § (5) bek. foglaltakra.

A referenciamunka akkor tekinthető a felhívás feladá- sától visszafelé számított 3 éven belül teljesítettnek, ha a teljesítés időpontja erre az időszakra esik, de legfeljebb 6 éven belül megkezdődött [Kr. 21. § (3a)]. (…)

Az alkalmasság igazolására a Kbt. 65. § (7), (9) és (11) bekezdései is irányadók.

Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):

M/1. Alkalmatlan a részvételre jelentkező, ha

a) nem rendelkezik a felhívás feladásának napjától visszafelé számított 3 évben az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített, összesen legalább

24 hónapon keresztül és legalább 15 db autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységről szóló referen- ciával.

A 24 hónapos időtartamnak nem kell feltétlenül egybefüggően fennállnia.

Az előírt mennyiség több referenciával is teljesíthető, de legalább 24 hónapnyi olyan időtartam bemutatása szükséges jelentkező részéről, amikor az előírt 15 db-os megrendelés-állománnyal egyidejűleg rendelkezik, vagy

- nem rendelkezik a felhívás feladásának napjától visszafelé számított 3 évben az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített, összesen legalább 24 hónapon keresztül, legalább 15 db autóbusz műszaki üzemeltetéséről szóló refe- renciával.

A 24 hónapos időtartamnak nem kell feltétlenül egybe- függően fennállnia.

Az előírt mennyiség több referenciával is teljesíthető, de legalább 24 hónapnyi olyan időtartam bemutatása szük- séges jelentkező részéről, amikor az előírt 15 db-os megrendelés-állománnyal egyidejűleg rendelkezik, vagy…”

Az ajánlatkérő a felhívás VI.3) További információk pontjának 5) alpontjában előírta a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti információk részvételre jelentke- zésben történő feltüntetését, azaz meg kellett jelölni a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesí- téséhez a részvételre jelentkező alvállalkozót kíván igénybe venni; az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és a jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

Az ajánlatkérő a részvételi dokumentáció „X. A rész- vételi jelentkezés tartalma” fejezetében többek között a következő előírásokat tette:

„6. A Kbt. 65. § (7) bekezdése alapján a részvételre jelentkező az előírt alkalmassági követelménynek más szervezet (vagy személy) kapacitására támaszkodva is megfelelhet, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni a részvételi jelentkezésben (Közbeszerzési Dokumentu- mok V/3. számú melléklet) ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megje- lölésével azon alkalmassági követelményt vagy követel- ményeket, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő

vagy részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik. Amennyiben részvételre jelentkező más gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, a Kbt. 65. § (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerző- désben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okira- tot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.

Az alkalmasság igazolásához igénybe vett, az ajánlat- tevőn kívüli más szervezet részéről a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint csatolandó, kötelezettségvállalást tar- talmazó okiratnak tartalmaznia kell – a Kbt. 65. § (8) bekezdése szerinti szervezet részéről a részvételi jelentkezésben csatolni kell – az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektro- nikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

Ha részvételre jelentkező az előírt alkalmassági követel- ményeknek más szervezet vagy személy kapacitásaira támaszkodva kíván megfelelni, a részvételre jelentkező képviselője az érintett szervezetek vagy személyek mindegyikére vonatkozó formanyomtatványokat (EEKD-kat) is benyújtja.

Ilyen esetben az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról szükséges nyilatkozni a kapacitásaikat rendelkezésre bocsátó szervezetek és személyek nevé- ben, amelyeket az ajánlattevő igénybe kíván venni alkalmasságának igazolásához.

Részvételre jelentkező részéről az ilyen szervezet kapa- citására támaszkodni csak akkor lehetséges, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az alkalmassági köve- telményben elvárt szaktudást, illetve szakmai tapasz- talat érvényesülését a teljesítésben [Kbt. 65. § (9) bek.]. Nem használhatja fel a gazdasági szereplő alkalmas- sága igazolására azokat az adatokat, amelyek felhasz- nálására jogutódlás eredményeként – a jogelőd kapaci- tásszervezetként való bevonása nélkül – maga lenne jogosult, ha a jogelőd gazdasági szereplő tekintetében az eljárásban alkalmazandó valamely kizáró ok fennáll, vagy - ha a jogelőd megszűnt - megszűnése hiányában fennállna. A gazdasági szereplő ebben az esetben is élhet a Kbt. 64. §-ában foglalt öntisztázás szerinti

lehetőségével, és felhasználhatja a jogelődnek az alkal- masság igazolására szolgáló adatait, ha a korábban felmerült kizáró okkal összefüggésben igazolja megbíz- hatóságát.

„12. Alkalmasság

Pénzügyi és Műszaki, illetve szakmai alkalmasság

Előzetes igazolási mód: A Kbt. 67. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a részvételre jelent- kezőnek, közös részvételre jelentkezőnek a 321/2015. (X.30.) kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján és a

II. Fejezetének megfelelően Egységes Európai Közbe- szerzési Dokumentum (EEKD) IV. részének “α” szaka- szának kitöltésével kell a gazdasági, műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételnek való megfelelést igazolnia. Az EEKD-t e-űrlapként kell kitölteni az EKR- ben. Az elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilat- kozatokat a közös RJ-k képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A Kbt. 67. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében az EEKD-ban a gazdasági szereplő egyrészt nyilatkozik arról, hogy az előírt műszaki-szakmai alkalmassági követelmények teljesülnek. A Kbt. 65. § (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell a részvételi jelentkezésben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettség- vállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendel- kezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtar- tama alatt.

Az előírt alkalmassági követelményeknek bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jelle- gétől függetlenül. A Kbt. 67. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében, ha az előírt alkalmassági köve- telményeknek a részvételre jelentkező más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, a részvételi jelent- kezésben be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről a Kbt. 67. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot oly módon, hogy az érintett szervezetek vagy személyek mindegyike által kitöltött és aláírt külön EEKD formanyomtatványokat is köteles benyújtani. Ilyen esetben a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vagy személyek az alkalmassági feltételek vonatkozásában csak azokról nyilatkoznak, amelyeket a részvételre jelentkező igénybe kíván venni az alkalmasság igazolásához. Továbbá Ajánlattevő köteles a részvételi jelentkezésben megjelölni ezt a

szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt vagy követelményeket, amelyek igazolása érdekében a részvételre jelentkező ezen szervezet erőforrására támaszkodik.”

Az ajánlatkérő a részvételi dokumentáció „XI. A részvételi jelentkezések elbírálása és értékelése” fejezetében egyebek mellett a következő előírásokat tette:

„1. Ajánlatkérő az összes részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosít a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg a felhívásban vagy a Közbeszerzési Dokumentumokban a részvételi jelentkezés részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, a részvételre jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ajánlatkérő jelen eljárásban a fentiek tekintetében teljes körűen biztosítja a hiánypótlást.

6. Ajánlatkérő a részvételi szakasz eredménye kapcsán külön eredményhirdetést nem tart, a részvételi szakasz eredményéről szóló döntése és az arról szóló értesítés részvételre jelentkezőknek történő megküldése során a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdései, illetve a Kbt. 79. § (1)-(2) bekezdései szerint jár el.”

A 2019. június 3-ai jelentkezési határidőig 4 gazdasági szereplő – köztük a kérelmező és a jelen ismertetés szerint V Kft. (a továbbiakban: érdekelt) nyújtotta be a részvételi jelentkezését.

A kérelmező részvételi jelentkezésében a V/2. sz. mellékletben a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatában megjelölte a közbeszerzés azon részeit, amelyek teljesítése céljából alvállalkozót vesz igénybe:

- A személyzet biztosításához kapcsolódóan: jár- művezetők vezénylésének optimalizálása.

- A járművek biztosításához kapcsolódóan: autó- buszok megfelelésének folyamatos, dokumen- tált ellenőrzése.

- Általános szerződéses teendőkhöz kapcsolódó- an: a Megrendelő rendszeres képviselete a köt- bértárgyalásokon.

Xxxxxxx venni kívánt és már ismert alvállalkozóként megjelölte a jelen ismertetés szerint X Xxx.-t.

A kérelmező részvételi jelentkezésében az V/3. sz. mellékletben a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint nyilat- kozott – többek között – arról, hogy a III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek más szer- vezet kapacitására támaszkodva kíván megfelelni, ka- pacitást rendelkezésre bocsátó szervezetként megne- vezte az M Kft.-t.

A kérelmező részvételi jelentkezéséhez csatolta az M Kft.-vel kötött alvállalkozói előszerződését, melyben az alvállalkozó vállalta az V/2. sz. mellékletben meghatározott feladatok elvégzését, valamint a III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmények teljesítéséhez szükséges erőforrások biztosítását.

A kérelmező és az M Kft. által elektronikusan kitöltött és benyújtott XXXX XX. részének “α” szakaszában mindkét gazdasági szereplő úgy nyilatkozott, hogy megfelel valamennyi előírt kiválasztási szempontnak.

Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mely a kérelmezőre vonatkozóan a következőket tartalmazta:

„A) A Kbt. 66. § (6) bekezdésére vonatkozó nyilatkozat

b) pontjában kérem, hogy szíveskedjen feltüntetni a közbeszerzés azon részét, amellyel összefüggésben az adott (megjelölt) alvállalkozóval szerződést fog kötni.

B) Jelentkező a jelentkezésében benyújtott Kbt. 65. § (7) bekezdésére vonatkozó nyilatkozatban azt tüntette fel, hogy a III.1.2.) és III.1.3.) pontra is kapacitásszervezetet vesz igénybe.

Kérem, hogy Xxxxxxxxxx tárgyi nyilatkozatot és a III.1.3.) pontra vonatkozó előszerződést szíveskedjen úgy javí- tani, hogy Ajánlatkérő egyértelműen meg tudja álla- pítani azt, hogy a fent hivatkozott pontokon belül valamennyi alpontra (P1, P2, P3, M1, M2) kapaci- tásszervezetet kíván igénybe venni. Kérem, hogy mind az előszerződésben, mind pedig a hivatkozott nyilat- kozatban szíveskedjen az egyes alkalmassági követel- ményekhez kapcsolódó alpontokra is hivatkoz- ni/megjelölni.

C) Kérem, hogy amennyiben az előszerződésben konk- rét ellenszolgáltatás (összegszerűen) nem szerepel, abban az esetben szíveskedjenek az előszerződésben feltüntetni, hogy Xxxxx az ellenszolgáltatás összegében a végleges szerződésben állapodnak meg, vagy azt, hogy Xxxxx az ellenszolgáltatás összegében megálla- podtak, annak összege a végleges szerződésben kerül

feltüntetésre. Kérem, hogy a javított előszerződést szíveskedjen benyújtani.”

A kérelmező a hiánypótlását határidőben benyújtotta, melyben az V/2. sz. mellékletben a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatát kiegészítette, az V/3. sz. mellékletben a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatában a III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság követelményét pontosította az M/1. xxxxxxxx, az alvállalkozói előszerződést pedig az ajánlatkérői kívánalmaknak megfelelően kiegészítette.

Az ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró összegezés- ben közölte, hogy valamennyi jelentkezőt a szerződés teljesítésére alkalmassá minősítette, és megjelölte az ajánlattételre felhívni kívánt jelentkezőket.

Az ajánlatkérő mind a négy alkalmasnak minősített részvételre jelentkező részére megküldte az ajánlattételi felhívást.

Az ajánlattételi felhívás fő feltételei – így az alkal- massági követelmények – megegyeztek a részvételi felhívásban foglaltakkal.

Az ajánlattételi felhívás 25. Egyéb információk 25. alpontjában az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatával kapcsolatban a következőket rögzítette:

„A tárgyalásos eljárásban az ajánlatok bírálatát az ajánlatkérő több szakaszban végzi:

- Az ajánlattételi felhívásban meghatározott aján- lattételi határidőre benyújtott, ajánlati kötöttsé- get nem eredményező első ajánlat vonatko- zásában az ajánlatkérő megvizsgálja, hogy az megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlatot a tárgyalások megkezdését megelőzően akkor kell érvénytelenné nyilvánítani, ha az ajánlat olyan okból érvénytelen, amellyel kapcsolatban a tárgyalások során vagy hiánypótlás keretében nincs lehetőség az ajánlat megfelelővé tételére. A tárgyalások megkezdését megelőzően csak akkor lehet az ajánlat érvénytelenségét a szakmai ajánlat nem megfelelő volta miatt megállapítani, ha a szakmai ajánlat nem felel meg az ajánlatkérő által meghatározott mini- mumkövetelményeknek. Az ajánlatban foglalt egyéb nyilatkozatokkal, dokumentumokkal kapcsolatos hiányokat a tárgyalások befejezéséig kell pótolni.

- A tárgyalások befejezését követően az ajánlat- kérő megvizsgálja, hogy a végleges ajánlatok megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumok tárgyalás befejezésekori tartalmának, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek és szükség szerint alkalmazza a 72. §-t. Azon nyilatkozatokra, dokumentumokra vonatkozó hiányok, amelyeket az első ajánlattal kapcsolat- ban a tárgyalások befejezéséig kellett volna pótolni, ezt követően már nem pótolhatóak.

- A b) pont szerint megfelelőnek tekintett végle- ges ajánlatokat az ajánlatkérő az eljárást megin- dító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján értékeli és a 69. § (4)–(6) bekezdései szerint jár el.

Az ajánlatkérő a Kbt. 69. §-át megfelelően alkalmazza. Ajánlatkérő először értékeli a megfelelőnek tekintett végleges ajánlatokat az eljárást megindító felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján. Ezt követően bekéri a legkedvezőbbnek tekintett, illetve adott esetben az azt követő meghatározott számú legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőtől a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, és ha alkal- mazandó, a részvételre jelentkezők rangsorolásával kapcsolatban meghatározott igazolásokat. Értelem- szerűen nem kell bekérni már az igazolást, ha korábban az igazolás valóságtartalmával kapcsolatban felmerült alapos kétsége miatt a Kbt. 69. § (7) bekezdése alapján azt már bekérte.”

Az ajánlattételi határidőig 3 gazdasági szereplő – köztük a kérelmező és az érdekelt – nyújtott be ajánlatot.

Az ajánlatkérő tárgyalt mindhárom ajánlat-tevővel külön-külön, majd közölte, hogy a tárgyalásokat lezárta.

Az ajánlatkérő megküldte a végleges ajánlat megtételére szóló felhívását a tárgyalások során kialakított módosított műszaki tartalommal és szerződéses feltételekkel.

A végleges ajánlat megtételére vonatkozó határ-időre mindhárom ajánlattevő benyújtotta a vég-leges ajánlatát.

Az ajánlatkérő a kérelmezőt és az érdekeltet hívta fel a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások benyújtására, melynek keretében kérte a xxxxxxxx XXX.1.3.) pont M/1. alpontjára vonatkozó igazolást is, a

felhívásban megadott alkalmassági feltételek és igazo- lási módok megismétlésével.

A kérelmező az igazolások körében többek között a következő dokumentumokat nyújtotta be:

- Az V/2. sz. mellékletben a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozatának b) pontját kiegészítette egy további feladattal:

- személyszállítási feladatok ellátásához szükséges, a szerződés hatálya alá tartozó járművek (autóbuszok) műszaki üzemeltetése: javítása, karbantartása, műszaki vizsgára történő felkészítése, és az üzemeltetéssel kapcsolatos minden rendeltetésszerű használatból adódó műszaki hiba javítása.

A c) pontot szintén kiegészítette, és az igénybe venni kívánt és már ismert alvállalkozóként megjelölt M Kft. mellett megnevezte a jelen ismertetés szerint K Kft.-t is.

- Az V/3. sz. mellékletben a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot szintén kiegészítette azzal, hogy kapacitást nyújtó szervezetként a III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M/1. a) pontjára megjelölt M Kft. mellett a III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmasság M/1. b) pontjára kapacitást biztosító szervezetként megjelölte a K Kft.-t.

- A K Kft.-vel kötött alvállalkozói előszerződést, melyben az alvállalkozó vállalta a V/2. sz. mellékletben meghatározott, újonnan feltüntetett feladat elvégzését, valamint a III.1.3) Műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelmények M/1. b) pontjának teljesítéséhez szükséges erőforrások biztosítását.

- Referenciaigazolást, amelyet a jelen ismertetés szerint P Kft., mint szerződést kötő másik fél állított ki az M Kft. számára a következők szerint:

- Egy további referenciaigazolást, amelyet az M Kft., mint szerződést kötő másik fél állított ki a K Kft. számára az alábbi tartalommal:

Az ajánlatkérő megküldte az ajánlattevők részére az ajánlatok elbírálásáról szóló össze- gezést, mely szerint az eredményes eljárásban a kérelmező és az érdekelt érvényes ajánlatot tettek, az eljárás nyertese a kérelmező lett. A kérelmező, mint nyertes ajánlattevő vonat- kozásában az összegezés V.2.9) pontjában alvállalkozóként és V.2.10) ponjában erőforrást nyújtó szervezetként az M Kft. került megje- lölésre.

A szerződést kötő fél neve, címe	P Kft.
A referencia tárgya, rövid is- mertetése (a szerződés tár- gya)	Országos regionális és elővárosi menet- rendszerű, közforgalmú autóbusz-köz- lekedés ellátására vonatkozó közleke- dési szolgáltatás biztosítása
A teljesítés kezdő és befeje- zési időpontja év, hó, nap részletezettséggel	A teljesítés kezdő időpontja: 2017. 04. 13. A befejezés időpontja: 2019. 12. 31. 2017. 04. 13 - 2019. 07. 31. közötti idő- szakban az előírt megrendelés-állo- mányt Vállalkozó teljesítette.
A szolgáltatás mennyisége	Meghatározott menetrend szerinti sze- mélyszállítás 23 db autóbusszal és Vállalkozó által biztosított személyzettel 2 000 000 km/év futásmennyiségben.
Nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.	A szerződés teljesítése az M Kft. részéről folyamatos, a főbb szolgáltatási eleme- ket illetően megfelelő és szerződésszerű, a szerződés felmondására okot adó esemény nem következett be a szolgáltatás nyújtása során.

Az érdekelt iratbetekintésen vett részt, ahol betekintett a kérelmező által benyújtott rész- vételi jelentkezés, ajánlat, hiánypótlás, illetve a kizáró okok hiányát, továbbá az alkalmassági feltételeket igazoló dokumentumok azon ré- szeibe, melyeket az általa feltételezett jogsér- tések érintettek.

A kérelmező előzetes vitarendezést kezdemé- nyezett az érdekelt iratbetekintésének engedé- lyezése ellen, melyet az ajánlatkérő elutasított.

A szerződést kötő fél neve, címe	M Kft.
A referencia tárgya, rövid ismertetése (a szerződés tárgya)	Személyszállítási feladatok ellá- tásához szükséges, a szerződés ha- tálya alá tartozó járművek javí- tása, karbantartása, műszaki vizs- gára történő felkészítése, és az üzemeltetéssel kapcsolatos min- den rendeltetésszerű használatból adódó műszaki hiba javítása.
A teljesítés kezdő és befejezési időpontja év, hó, nap részletezettséggel	A teljesítés kezdő időpontja: 2017. 04. 01. A befejezés időpontja: a megálla- podás határozatlan időtartamra szól, 2017. 04. 01. - 2019. 04. 30. (hirdet- mény feladásának a napja) közötti időszakban az előírt megrendelés- állománnyal Szolgáltató egyidejű- leg rendelkezett.
A szolgáltatás mennyisége	35 db autóbusz műszaki üzemel- tetése
Nyilatkozat arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.	A teljesítés az előírásoknak és a szerződésben foglaltaknak megfe- lelően történt.

Az érdekelt előzetes vitarendezést kezdemé- nyezett az összegezés ellen, melyben hat kérel- mi elemben támadta a kérelmező ajánlatát érvényessé nyilvánító ajánlatkérői döntést.

Az 1. kérelmi elem szerint a kérelmező nem felel meg az M/1. műszaki, illetve szakmai alkalmassági követelménynek. Véleménye szerint a P Kft. által az M Kft. számára kiállított referenciaigazolás nem megfelelő a műszaki- szakmai alkalmasság igazolására. A referencia- igazolás 3., A teljesítés kezdő és befejezési időpontja év, hó, nap részletezettséggel sora kapcsán, a P Kft. a teljesítés kezdő időpontját 2017. 04. 13-ban, a befejezés időpontját pedig 2019.12. 31-ben jelöli meg. A P Kft. referen- ciaigazolásában meghatározott befejező dátum 2019.12. 31. Azonban az ajánlatkérő által előírt, a felhívás feladásának napjától számított 24 hónapos határidő 2019. 04. 30-án lezárul, melyre figyelemmel a referencia igazolás a legalább 24 hónapnyi olyan időtartam igazolására nem alkalmas, amikor az előírt 15 db-os megrendelés állománnyal az ajánlattevő rendelkezik.

Továbbá a fent hivatkozott referencia igazolás 4., A szolgáltatás mennyisége sor vonatkozá- sában az alábbiak kerültek feltüntetésre: „Meg- határozott menetrend szerinti személyszállítás

23 db autóbusszal és vállalkozó által biztosított sze- mélyzettel 2.000.000. km/év futásmennyiségben.”

Az érdekelt piaci információi alapján vélelmezte, hogy a referenciaigazolás valótlan adatot tartalmaz a tekintetben, hogy a szerződéses időszak minden pilla- natában teljesítette az ajánlattevő az előírt min. 15 db járművel történő szolgáltatást, melyre figyelemmel alkalmatlan az M1 műszaki-szakmai feltételek vonatko- zásában. Ezen vélelmét támasztja alá az is, hogy a teljesítés kezdő és befejezési időpontja sor vonatko- zásában a referenciát kiállító nem a teljesítés megkez- désének időpontját jelölte meg, hanem a szerződéskötés időpontját.

Az érdekelt véleménye szerint a referenciaigazolás nem igazolja azt, hogy a teljesítés szerződésszerű volt. A nem szerződésszerű teljesítést alátámasztja a Döntőbizottság D.10/33/2019 számú, a szóban forgó szerződés kapcsán hozott határozata is, mely kimondja, hogy a P Kft. és az M Kft megsértette a Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontját.

Az ajánlatkérő hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján – egyebek mellett – a következő tartalommal:

„1. A referencia nyilatkozat utolsó, Xxxxxxxxxxx arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e sorában található válaszból Ajánlatkérő nem tudja kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szerződés teljesítése teljes mértékben az előírá- soknak és szerződésnek megfelelően történt-e: „A szer- ződés teljesítése az M Kft. részéről folyamatos, a főbb szolgáltatási elemeket illetően megfelelő és szerző- désszerű, a szerződés felmondására okot adó esemény nem következett be a szolgáltatás nyújtása során.”

Kérem, hiánypótlás keretében szíveskedjen a referen- ciaigazolást olyan tartalommal benyújtani, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a szerződés telje- sítése az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

1. A Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbi- zottsága D.10/33/2019 számú határozata kimondja, hogy a P Kft. és az M Kft megsértette a Kbt. 141. § (6) bekezdés b) pontját.

Kérem, felvilágosításnyújtás keretében szíveskedjenek nyilatkozatot benyújtani arra vonatkozóan, hogy van-e folyamatban a Döntőbizottság hivatkozott

határozatának megtámadására irányuló közigazgatási per.”

A kérelmező a hiánypótlását határidőben benyújtotta. A hiánypótláshoz csatolt kísérőlevélben a következőket adta elő:

„1. Álláspontunk szerint az M Kft. (kapacitást nyújtó szervezet és alvállalkozó) által a Referenciaigazolásban részletezett szolgáltatás szerződésszerű volt. A Hiány- pótlási felhívás 2. pontjában említett Döntőbizottsági Határozatban foglalt döntés, és annak indoklása nem a szerződésszerű teljesítést vitatja, hanem a szerződés- módosítás jogszerűségét.

A módosított szerződésben részes felek közösen kiala- kított akaratának a Referenciaigazolás tárgyát képező teljesítés megfelelt, melyet alátámaszt a Határozat 48. oldal 142. pontjában a Döntőbizottság azon álláspontja is, miszerint „az ajánlatkérő 2017. szeptember 12-én nyilatkozott arról, hogy a bevonni kívánt autóbuszokat a kérelmezett bemutatta, forgalmi engedélyük egy másolati példányát átadta és az ajánlatkérő megálla- pította, hogy az autóbuszok a szerződésben megha- tározott követelményeknek megfelelnek” továbbá „a kérelmezett havi elszámolásai alapján az ajánlatkérő a kérelmezett által nyújtott szolgáltatás ellenértékét rendszeresen megfizette a kérelmezett részére.

A Határozat 28. oldal 83. pontjában ajánlatkérő előadta, hogy „tekintettel arra, hogy ajánlatkérő akkori képvi- selője úgy ítélte meg, hogy a teljesítésbe bevont autóbuszok az elvárt követelményeknek megfelelnek és az ajánlattal műszakilag egyenértékűek, a vállalkozási díj kifizetése körében sem emelhetett az ajánlatkérő utóbb kifogást.” Ugyanezen pontban „az ajánlatkérő hangsúlyozta azt is, hogy az említett jegyzőkönyv aláírásával, a teljesítés műszaki egyenértékűségének, megfelelőségének ajánlatkérő általi elismerésével az is kizárttá vált, hogy az ajánlatkérő későbbi ügyvezetése utóbb kifogást emeljen, kötbért vagy egyéb jogkövet- kezményt érvényesítsen ezen körben.

Amennyiben azonban az M Kft. által nyújtott Refe- renciaigazolásból Ajánlatkérő nem tudná kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szerződés teljesítése megfelelő volt, és ezáltal az előírt alkalmassági minimumkövetelmény teljesült, kérem, hogy a K Kft. (kapacitást nyújtó szervezet és alvállalkozó) által kiállított és Ajánlattevő által benyújtott doku- mentumokat vizsgálja meg az Ajánlati/részvételi felhívás III.1.3) „Műszaki, illetve szakmai alkalmasság”

megnevezésű pont M/l. alpontjának b) eleme (autó- buszok műszaki üzemeltetése) vonatkozásában, és az abban foglaltak alapján állapítsa meg Ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát.

2. Az M Kft. a 170. § alapján a Közbeszerzési Döntő- bizottság D. 10/33/2019. számú érdemi határozata ellen közigazgatási pert indított.”

Az ajánlatkérő az érdekelt előzetes vitarendezési kérelme 1. kérelmi elemének helyt adott, a többi (2-6.) kérelmi elemet elutasította.

Az ajánlatkérő megküldte az ajánlatok elbírálásáról szóló módosított összegezést, mely szerint az eljárás nyertese az egyedüli érvényes ajánlatot benyújtó érde- kelt lett. Az ajánlatkérő a módosított összegezés V.2.11) pontjában a kérelmező ajánlatát az alábbi indokolással érvénytelenné nyilvánította:

A kérelmező a hiánypótlásában csatolt nyilatkozatában kérte, hogy az Ajánlatkérő az alkalmasságának vizs- gálata során az általa benyújtott, K Kft. által kiállított referenciaigazolást vegye figyelembe, amennyiben a vizsgált – P Kft. által kiállított – referenciaigazolást Ajánlatkérő nem találja megfelelőnek. A Közbeszerzési Hatóság 2019/227 számú, a hiánypótlás szabályairól szóló útmutatójának az „Az új gazdasági szereplő bevonása” alcíme az alábbiakat tartalmazza, amelyre tekintettel az Ajánlatkérőnek nincs lehetősége a fenti kérésének megfelelően a K Kft. által kiállított refe- renciaigazolás figyelembevételére: „Új alkalmasságot igazoló szervezet bevonására fentiek alapján kizárólag egyszakaszos eljárásokban, illetve kétszakaszos eljárás részvételi szakaszában van lehetőség. Kétszakaszos eljárásban – annak ajánlattételi szakaszában – új gazdasági szereplő nem vonható be az eljárásba az alábbiakra tekintettel. Kétszakaszos eljárásban a rész- vételi szakaszban tehát lezárul a kizáró okok és az alkalmasság vizsgálata, és az ajánlattételi szakaszban – a Kbt. 69. § (7)-(8) bekezdés kivételével – a kizáró okok, alkalmassági feltételek igazolására kerül sor a Kbt. 69. §

(4) bekezdés szerint dokumentumok benyújtásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő, illetve adott esetben az azt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő vonatkozásában, valamint abban az esetben, ha a korábban benyújtott igazolások nem alkalmasak annak bizonyítására, hogy az adott ajánlattevő, alvállalkozó, alkalmasság igazo- lásában részt vevő szervezet az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatálya alá, illetve megfelel

az előírt alkalmassági követelményeknek. Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában tehát az adott ajánlat- tevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet egységes európai közbeszerzési dokumentumában fog- laltak alátámasztására szolgáló igazolások benyújtására kerül sor, illetve amennyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállal- kozó vonatkozásában a részvételi szakaszban benyúj- tották, de az igazolás, nyilatkozat az ajánlattételi sza- kaszban nem alkalmas – az adott esetben – kizáró okok hiányának, alkalmassági feltételek fennállásának igazo- lására, újabb nyilatkozatok, igazolások csatolása szük- séges ugyanazon ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában.” Tekintettel arra, hogy a kérelmező által a Kbt. 80. § (4) alapján, az Ajánlatkérő által kibocsátott hiánypótlási fel- hívásra adott válaszában nem igazolta megfelelően az előírt alkalmassági követelményeknek való megfele- lőségét, az ajánlattevő ajánlatát Ajánlatkérő érvényte- lenné nyilvánította a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján.”

A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmeket terjesz- tett elő az érdekelt előzetes vitarendezési kérelmére adott ajánlatkérői válasszal és a módosított össze- gezéssel szemben, melyek tartalma lényegét tekintve megegyezett a jogorvoslati kérelmében előadottakkal.

Az ajánlatkérő a vitarendezési kérelmeket elutasította.

A jogorvoslati kérelem

A kérelmező jogorvoslati kérelme szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontját és a Kbt.

77. § (4) bekezdését azzal, hogy a kérelmező ajánlatát érvénytelenné, az egyéb érdekeltet pedig az eljárás nyertesévé nyilvánította a módosított összegezésben.

Az ajánlatkérő észrevétele

Az ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását alaptalanság miatt.

A Döntőbizottság döntése és annak indokai

A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasította. A határozat indokolása az alábbiakat tartalmazta:

Az ajánlatkérő a tárgyi közbeszerzési eljárását 2019. április 30. napján indította, így jelen jogorvoslati eljárás- ra a Kbt. és más releváns jogszabályok e napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Döntőbizottságnak elsődlegesen a Kbt. 3. § 16. xxxxxx szerint abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a jogorvoslati kérelem hány kérelmi elemet tartalmaz.

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét megvizsgálva megállapította, hogy a kérelmező az ajánlatát az M/1. alkalmassági követelmény nem megfelelő igazolása miatt érvénytelenné nyilvánító ajánlatkérői döntést vitatta. Az elsőként elnevezett kérelmi elemben az M Kft. részére, a másodiknak nevezett kérelmi elemben a K Kft. részére kiállított referenciaigazolásra vonatkozóan fejtette ki, hogy az ajánlata érvénytelenné nyilvánításával az ajánlatkérő miért sértette meg a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontját és a Kbt. 77. § (4) bekezdését.

A Döntőbizottság a Kbt. 3. § 16. pontjában megha- tározott kérelmi elem fogalmát értelmezve megálla- pította, hogy a kérelmező mindkét esetben ugyanazt az ajánlatkérői magatartást kifogásolta ugyanazon – az érvénytelenségi okot is tartalmazó – jogszabályi rendelkezések megjelölésével, a hivatkozott jogszabályi rendelkezés pedig kimondja, hogy a kérelmező ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének érvényte- lenségét megállapító ajánlatkérői döntés vitatása egy kérelmi elemet képez.

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem egy kérelmi elemet tartalmaz.

A Döntőbizottságnak az ügy érdemét tekintve abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az ajánlatkérő jogszerűen állapította-e meg, hogy a kérelmező nem igazolta megfelelően a részvételi felhívás M/1. pontjá- ban előírt alkalmassági követelménynek való megfe- lelését, így jogszerűen állapította-e meg ajánlata érvény- telenségét a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján.

A Kbt. szabályozási rendszerében a jogalkotó az alapvető fontosságú rendelkezések körében határozta meg, hogy az ajánlatkérőnek a közbeszerzési doku- mentumokban kell meghatároznia az ajánlatadás feltételeit.

Az ajánlatkérő joga és kötelezettsége, hogy az alkal- massági – köztük a műszaki és szakmai – követel- ményeket, illetve ezek igazolási módját a Kbt.-ben, illetve a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendeletben rögzített szabályoknak megfelelően írja elő.

Az ajánlatkérőnek meg kell győződnie az ajánlattevők alkalmasságáról, ennek érdekében az ajánlatkérő

feladata, egyben törvény által előírt kötelezettsége, hogy valamennyi általa előírt igazolási módhoz alkal- masságot kizáró feltételt rendeljen.

Az alkalmassági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó bírálat, vagyis az alkalmasság igazolása két lépcsőben történik. Előzetesen az ajánlatkérő által köte- lezően az ajánlattevők rendelkezésére bocsátandó, és az ajánlattevők által kötelezően alkalmazandó Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum EEKD kitöltésé- vel, illetve annak ajánlatkérő részéről történő ellenőr- zésével történik az alkalmasság igazolása. Ezt követi az erre a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján felkért ajánlattevő (adott esetben ajánlattevők) részéről az alkalmasságra vonatkozó – az e körben kibocsátott felhívásban előírt – igazolások benyújtása.

Az ajánlattevőknek az érvényes ajánlattételük érdeké- ben úgy kell benyújtaniuk ajánlataikat, hogy vala- mennyi ajánlatkérői előírást teljesítsenek. Az ajánlat- kérőt pedig az ajánlatok bírálata során az a kötelezettség terheli, hogy az általa előre meghatározott feltételek szerint vizsgálja meg a benyújtott ajánlatokat, azok érvényessége szempontjából.

A Kbt. eljárásrendi szabályai kógensek a tekintetben, hogy az ajánlatkérőnek az ajánlatok érvényessége köré- ben mit és hogyan kell vizsgálnia, és a Kbt. valamennyi vizsgálathoz konkrét jogszabályi rendelkezéseket, konkrét szabályokat határoz meg.

Amennyiben az ajánlat hibája, hiányossága valamely, a Kbt. 71-72. § szerinti bírálati cselekménnyel – ideértve a bírálat Kbt. 80. § (4) bekezdése szerinti újranyitását is – sem orvosolható, az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell nyilvánítania az ajánlatot.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvény- telenség abban az esetben következik be, ha az ajánlattevő nem felel meg valamely alkalmassági követelménynek, illetve az annak való megfelelést nem igazolta megfelelően.

A Döntőbizottság először a jogorvoslati kérelem M Kft. részére kiállított referenciaigazolásra vonatkozó részét vizsgálta.

A Döntőbizottság rögzítette, hogy az ajánlatkérő a részvételi xxxxxxxx XXX.1.3) M/1. pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmasság körében négy vagylagos minimumkövetelményt határozott meg, köztük az M/1. a) pont szerintit. Ezen referenciakövetelmény

jogorvoslati eljárás szempontjából releváns feltételei azok voltak, hogy a részvételre jelentkezőnek rendel- keznie kellett összesen legalább 24 hónapon keresztül és legalább 15 db autóbusszal végzett személyszállítási tevékenységről szóló referenciával. Az ajánlatkérő ezen előírást pontosítandó azt is rögzítette, hogy „Az előírt mennyiség több referenciával is teljesíthető, de legalább

24 hónapnyi olyan időtartam bemutatása szükséges jelentkező részéről, amikor az előírt 15 db-os megrendelés-állománnyal egyidejűleg rendelkezik”.

Az ajánlatkérő a referencia-nyilatkozat, illetve -igazolás tartalma tekintetében – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésének megfelelően – előírta, hogy a dokumentumnak egyebek mellett tartalmaznia kell az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

A kérelmező részvételi jelentkezésében igénybe venni kívánt és már ismert alvállalkozóként, illetve kapacitást nyújtó szervezetként az M Kft.-t nevezte meg. Az EEKD

IV. részének “α” szakaszában mindkét gazdasági sze- replő úgy nyilatkozott, hogy valamennyi előírt kiválasz- tási szempontnak – így az M/1. alkalmassági köve- telménynek – megfelel.

Ennek alapján az ajánlatkérő a részvételi szakaszt lezáró összegezésben a kérelmező ajánlatát érvényessé, a kérelmezőt pedig a szerződés teljesítésére alkalmassá nyilvánította, majd az ajánlatok bírálata körében az egyéb érdekelt mellett a kérelmezőt is felhívta a Kbt. 69.

§ (4) bekezdése szerinti – az M/1. alkalmassági követelményre is vonatkozó – igazolások benyújtására. A kérelmező ezen felhívásra benyújtotta a P Kft., mint szerződést kötő másik fél által az M Kft. számára kiállított referenciaigazolást is, mely arra vonatkozó nyilatkozatként, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e, egyebek mellett tartalmazta, hogy „A szerződés teljesítése az M Kft. részéről folyamatos, a főbb szolgáltatási elemeket illetően megfelelő és szerződésszerű”.

Az ajánlatkérő az első eljárást lezáró összegezésben a kérelmező ajánlatát érvényessé, a kérelmezőt pedig az eljárás nyertesévé nyilvánította. Az egyéb érdekelt ezen döntéssel szemben előterjesztett vitarendezési kérelme alapján az ajánlatkérő a kérelmezőt – a bírálat Kbt. 80. §

(4) bekezdése szerinti újra nyitásával – hiánypótlásra hívta fel, mely az előző bekezdésben szereplő, szerződésteljesítésre vonatkozó nyilatkozat idézése mellett azt is tartalmazta, hogy „Kérem, hiánypótlás

keretében szíveskedjen a referenciaigazolást olyan tar- talommal benyújtani, amelyből egyértelműen megálla- pítható, hogy a szerződés teljesítése az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e”.

A kérelmező a hiánypótlásához nem csatolt az ajánlat- kérő felhívása szerinti referenciaigazolást, hanem kísé- rőlevelében előadta, hogy az M Kft. által teljesített, a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra becsatolt referenciaigazlásban részletezett szolgáltatás szerző- désszerű volt, illetve hivatkozott a D.10/33/2019. szá- mú döntőbizottsági határozat egyes pontjaira, melyek alapján álláspontja szerint szintén megállapítható, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek meg- felelően történt.

Az ajánlatkérő a módosított összegezésben a kérelmező ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné nyilvánította, ezen döntését egyebek mellett azzal indokolva, hogy a kérelmező a hiányokat nem pótolta, és a hiánypótlási felhívásra benyújtott válasza nem adott kétséget kizáró módon információt a tekintetben, hogy egyértelműen megállapítható legyen, hogy a szerződés teljesítése az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt.

A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti felhívásra a kérelmező által az M Kft. kapacitást nyújtó szervezet közlekedési szolgáltatására vonatkozóan becsatolt referenciaigazo- lásból nem volt megállapítható az M/1. a) alkalmassági követelmény együttes feltételei közül sem az összesen legalább 24 hónapon keresztül, sem pedig a legalább 15 db autóbusszal végzett személyszállítási tevékenység.

A referenciaigazolásban szereplő nem egyértelmű

„folyamatos”, illetve „főbb szolgáltatási elemeket illetően megfelelő és szerződésszerű” kifejezések ponto- sítása érdekében az ajánlatkérő konkrét hiánypótlási felhívást bocsátott ki a kérelmező részére, aki ezt nem teljesítette, mivel a hiánypótlás során nem csatolt a szerződésszerű teljesítést, így az M/1. a) alkalmassági követelményt egyértelműen igazoló referenciaiga- zolást.

A Döntőbizottság az ajánlatkérő által a Közbeszerzési Hatóság és a P Kft. felé intézett megkeresések kapcsán rögzítette egyrészt, hogy ez a Kbt. 69. § (13) bekezdése szerinti jogintézmény az ajánlatkérő számára csupán lehetőség, és nem a bírálat részét képező kötelezettség, másrészt, hogy az ajánlatkérő az egy kapott választ sem vette figyelembe az eljárást lezáró döntésekor,

harmadrészt, hogy a fent ismertetett tények elegendőek voltak az ajánlatkérő döntése jogszerűségének vizs- gálatához.

A fentiek alapján a Döntőbizottság nem vette figye- lembe az ügyfelek D.10/33/2019. számú döntőbi- zottsági határozattal összefüggő előadásait, illetve a kérelmezőnek a P Kft. által az ajánlatkérő megkere- sésére adott válasz benyújtásának körülményeire vonat- kozó bizonyítási indítványát, mivel az Ákr. 62. §-a szerinti tényállás-tisztázási kötelezettsége körében úgy ítélte meg, hogy az ügyfelek által korábban rendel- kezésre bocsátott, illetve hivatkozott bizonyítékok elegendőek az ügy eldöntéséhez.

A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő jogszerűen döntött úgy, hogy a kérelmező a P Kft. által az M Kft., mint kapacitást nyújtó szervezet részére kiállított referenciaigazolással nem igazolta az M/1. a) alkalmassági követelménynek való megfelelőségét.

A Döntőbizottság ezt követően a jogorvoslati kérelem K Kft. részére kiállított referenciaigazolásra vonatkozó részét vizsgálta meg.

A Döntőbizottság a fent hivatkozottakon túl, e körben releváns tényként az alábbiakat rögzítette.

A kérelmező az ajánlatkérő Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívására becsatolt dokumentumokban az M Kft. mellett igénybe venni kívánt és már ismert alvállalkozóként a K Kft.-t is megnevezte, illetve a Kbt.

65. § (7) bekezdése szerinti nyilatkozatot szintén kiegé- szítette azzal, hogy kapacitást nyújtó szervezetként az M/1. a) pont szerinti alkalmassági követelményre megjelölt M Kft. mellett az M/1. b) pontjában foglalt vagylagos követelmény igazolására kapacitást biztosító szervezetként megjelölte a K Kft.-t.

A kérelmező ezen felhívásra benyújtotta továbbá az M Kft., mint szerződést kötő másik fél által a K Kft. részére kiállított referenciaigazolást is.

Az ajánlatkérő Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján kibo- csátott hiánypótlási felhívására benyújtott hiánypótlás- ban a kérelmező kérte, hogy amennyiben az ajánlatkérő nem találja megfelelőnek a másik referenciaigazolást, úgy vizsgálja meg a K Kft. vonatkozásában benyújtott dokumentumokat, és azok alapján állapítsa meg a kérelmező szerződés teljesítésére való alkalmasságát.

Az ajánlatkérő a módosított eljárást lezáró döntése indokolásában e körben többek között rögzítette, hogy a Közbeszerzési Hatóság ide vonatkozó útmutatója alapján kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában új gazdasági szereplő nem vonható be az eljárásba.

A Döntőbizottság megítélése szerint a Kbt. 65. § (2) bekezdése azon rendelkezéséből, hogy „Ennek során meg kell határozni, hogy az (1) bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére.”, valamint a Kbt. 71., 84., 85. és 87. §-a előírásainak együt- tes értelmezéséből az következik, hogy az ajánlattevő alkalmasságának igazolásához új kapacitást nyújtó gazdasági szereplő megnevezésére kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában nincs lehetőség, amennyiben az ajánlatkérő nem alkalmazta a Kbt. 71. § (4) bekez- désében előírtakat.

Kétszakaszos eljárás ajánlattételi szakaszában tehát az adott ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet által a részvételi szakaszban becsatolt EEKD- ban foglaltak alátámasztására szolgáló igazolások be- nyújtására kerül sor, illetve amennyiben azokat az ajánlattevő, alkalmasság igazolásában részt vevő szer- vezet, alvállalkozó vonatkozásában a részvételi sza- kaszban benyújtották, de az igazolás, nyilatkozat az ajánlattételi szakaszban nem alkalmas – az adott esetben

– kizáró okok hiányának, alkalmassági feltételek fennál- lásának igazolására, újabb nyilatkozatok, igazolások csatolása szükséges ugyanazon ajánlattevő, alkalmas- ság igazolásában részt vevő szervezet, alvállalkozó vonatkozásában.

A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jelen tárgyalásos közbeszerzési eljárás második, aján- lattételi szakaszában a kérelmező már nem vonhatta volna be az eljárásba K Kft.-t új kapacitást nyújtó szervezetként a részvételi felhívás M/1. b) pontja sze- rinti alkalmassági követelmény igazolására, ezért az ajánlatkérő jogszerűen döntött úgy, hogy a K Kft. részére kiállított referenciaigazolást nem vette figyelem- be a kérelmező szerződés teljesítésére való alkalmassá- gának vizsgálatakor.

A Döntőbizottság rögzítette, hogy döntése során nem vette figyelembe az Európai Bíróság ügyfelek által hivatkozott C-223/16. számú ítéletét, mivel az annak alapjául szolgáló eljárás tényállása nem azonos a tárgyi

jogorvoslati eljárásban rögzítettekkel, így az abban található megállapítások nem hozhatók szinkronba a vizsgált ügy specifikumaival.

Mindezekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapí- totta, hogy az ajánlatkérő jogszerűen nyilvánította ér- vénytelenné a kérelmező ajánlatát a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontja alapján.

A Döntőbizottság határozata ellen a kérelmező ter- jesztett elő keresetet a bírósághoz

A Fővárosi Törvényszék a 103.K.704.388/2020/14. számú 2020. október 7. napján kelt ítéletében a keresetet elutasította.

Az ítétel indokolása szerint a bíróság az alperesi határozat jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálta – a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában

– a meghozatalának időpontjában fennálló tények alapján, figyelemmel a Kp. 85. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra. Tárgyalás tartása iránti kérelem hiányában a bíróság tárgyaláson kívül járt el.

A felperes keresetében az M Kft. részére kiállított referenciaigazolás elfogadhatóságára vonatkozó megál- lapítást érdemben nem vitatta, továbbá a jogorvoslati kérelmi elemek számával kapcsolatos érveit, - ameny- nyiben az önmagában a számosság figyelmen kívül maradása miatt jogsértő - nem fejtette ki, ezért a Fővárosi Törvényszék e körben nem vizsgálódhatott.

A Kbt. 80. § (4) bekezdése értelmében bármely jogsértés észlelése esetén kellő ténybeli és jogi alap áll az ajánlatkérő rendelkezésére a bírálati szakasz újranyi- tásához, és a jogsértés elhárításához szükséges felhívás kiadásához. Amennyiben a felperes azon érvelése helytálló lenne, hogy ezáltal a vitarendezési kérelmet előterjesztők átvennék az ajánlatkérő bírálati feladatát, lényegében kiüresedne az előzetes vitarendezési kére- lem jogintézménye, és éppen a versenytársak nem kifogásolhatnák a másik ajánlat érvényességére vonat- kozó döntést.

Helyesen utalt az alperes arra, hogy a Kbt. eljárásrendi szabályai kógensek a tekintetben, hogy az ajánlat- kérőnek az ajánlatok érvényessége körében mit és hogyan kell vizsgálnia, és amennyiben az ajánlat hibája, hiányossága valamely, a Kbt. 71-72. § szerinti bírálati cselekménnyel – ideértve a bírálat Kbt. 80. § (4) bekez- dése szerinti újra nyitását is – nem orvosolható, az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell nyilvánítania az ajánlatot.

A felperes azon hivatkozása, hogy az alperes egyáltalán nem értékelte azt a körülményt, hogy alperesi érdekelt a referenciaigazolás megfelelőségére vonatkozó állás- pontját csak azt követően változtatta meg, hogy a másik ajánlattevő iratbetekintést gyakorolt és az álláspontját kifejtette, nem lehetett alapos, mert ez a körülmény a közbeszerzési eljárás, és ezáltal az alperes döntése jogszerűségét illetően nem bírt jelentőséggel. A Kbt. fent idézett 80. § (4) bekezdése szerint ugyanis jelentősége az egyéb érdekelt előzetes vitarendezés iránti kérelme előterjesztése tényének és az alperesi érdekelt jogsértés megvalósítására vonatkozó meggyőződésének és erre alapított döntésének volt.

Xxxxxxxxxxx érvelt a felperes azzal is, ha egy ajánlatkérő a korábbi álláspontjától el kíván térni, és már intézkedett is a megkeresés, felhívás megküldése iránt, akkor nem szabad közömbösnek tekintenie azt, hogy arra milyen válasz érkezett. Jelen esetben a jogsértés megállapításához és a döntés meghozatalához elegendő volt a felperes által benyújtott hiánypótlást és a hivatkozott alperesi határozatban foglaltakat értékelni, mert azok alapján a megalapozott döntés meghozható volt, ezért a válaszok be nem várása, illetve a később beérkezett válasz értékelésének mellőzése az alperesi érdekelt döntésének jogszerűségét nem eredményezte. Ezt az alperes a határozatában ugyancsak helytállóan állapította meg.

A fentiekre is tekintettel a felperes alaptalanul sérel- mezte a bizonyítási indítványa mellőzését is. Az alperes egyrészt a határozatában kellő és egyben helytálló indokát adta a mellőzésre vonatkozó döntésének, más- részt a bizonyítás felvétele szükségtelen lett volna, mert annak eredménye nem lett volna alkalmas befolyásolni az ügy érdemét, nem támaszthatta alá a felperesi elég- telen hiánypótlás és igazolás megfelelőségét.

Az alperes az új gazdasági szereplők bevonásának lehetősége kapcsán releváns jogszabályi rendelkezé- seket számba vette, azokat teljeskörűen határozatában ismertette. Ezek közül a Fővárosi Törvényszék a Kbt. II. Része az Uniós értékhatárt elérő értékű közbeszerzések általános eljárási szabályai közül kiemelte a gazdasági szereplők nyilatkozattételi- és benyújtási kötelezett- ségei; előzetes és utólagos igazolási- és bizonyítási kötelezettségei; továbbá az ajánlatkérők ehhez kapcso- lódó elfogadási-, felhívási-és kizárási kötelezettségei; továbbá előzetes és utólagos ellenőrzési-, bírálati- és hiánypótlási feladatai körére vonatkozó rendelke- zéseket.

A Kbt. rendelkezései alapján az alperes határozata he- lyesen tartalmazta, hogy a Kbt. rendszerében az alkal- massági követelményeknek való megfelelésre vonat- kozó bírálat, és az alkalmasság igazolása is két lép- csőben történik. Előzetesen a kötelezően alkalmazandó egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöl- tésével, illetve annak ellenőrzésével, majd a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján felkért ajánlattevők alkalmasságra vonatkozó igazolásai benyújtásával és azok ellenőr- zésével.

A Fővárosi Törvényszék az alábbi kiegészítéssel fogadta el az alperes jogértelmezését arra nézve, hogy a Kbt. – határozatban is figyelembe vett – előírásai együttes értelmezéséből az következik, hogy az ajánlattevő alkalmasságának igazolására, és ennek érdekében új kapacitást nyújtó gazdasági szereplő megnevezésére a kétszakaszos eljárások ajánlattételi szakaszában már nincsen lehetőség.

A Kbt. 85. § (1) bekezdése és a Kbt. 83. § (3) bekezdése egyértelműen rögzíti, hogy a tárgyalásos eljárások első, részvételi szakaszában az ajánlatkérőnek a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról kell – a Kbt. 69. §-ával összhangban – először a döntését meghoznia. Ezt követően, az eljárás második, ajánlat- tételi szakaszában csak az általa már alkalmasnak minősített részvételre jelentkezőknek küldhet ajánlat- tételi felhívást, és csak az ajánlattételre felhívott rész- vételre jelentkezőkkel tárgyalhat a szerződés feltéte- leiről. A részvételi szakasznak és az ajánlattételi sza- kasznak tehát külön rendeltetése van. A részvételi szakaszban megtörténik, és le is zárul a kizáró okok és az alkalmasság első körös vizsgálata. Az ajánlattételi szakaszban pedig már az ajánlatok kialakításáról tárgyalnak a felek, és a végleges ajánlatok benyújtását követően – a Kbt. 69. § (4) bekezdés alapján – a kiválasz- tottaknak az egységes európai közbeszerzési dokumen- tumban megtett és a részvételi szak lezárásakor az ajánlatkérő által már figyelembe vett és értékelt állításaik igazolására kerül sor, amely – a Kbt. 69. § (9) bekezdése szerint – egy konkrét bizonyítási kötele- zettség, amely – megelőző állítások hiányában (hiszen a később bevonni kívánt gazdasági szereplők esetén ilyenről nem beszélhetünk) – nem is lenne értelmezhető. A fenti, sajátosnak nevezett eljárási szabályok tehát az alkalmasságnak az ajánlattételi szakban való igazolását eleve kizárják. Az alperes helytállóan mutatott rá arra, hogy a felperesi érvelés elfogadása esetén a kétsza- kaszos eljárásokban lényegében kiüresedne az első – a

részvételi – szakasz Kbt. 85. § (1) bekezdésében is rögzített alkalmasság-megállapítási funkciója, amely ezért nem is fogadható el a jogalkotó feltételezett szán- dékának.

Tekintettel azonban arra, hogy e sajátos szabályok a többi eljárási szabállyal – köztük a Kbt. hiánypótlási szabályaival is – együtt alkalmazandók, a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti esetben mégis előfordulhat olyan eset, hogy új gazdasági szereplő bevonására sor kerül- jön az ajánlattételi szakban. Ez azonban kizárólag akkor lehetséges, ha az ajánlattevő az alkalmasság igazolá- sához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támasz- kodott vagy olyan alvállalkozót nevezett meg korábban, amely a Kbt. 71. § (4) bekezdésében taxatív módon felsorolt kizárási okok valamelyikének a hatálya alá került, és az ajánlatkérő – a kizárással érintett gazdasági szereplő kizárását követően, hiánypótlás keretében – kifejezetten arra hívja fel az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt, hogy a kizárt helyett, szükség esetén, más gazdasági szereplőt megnevezzen és az eljárásba bevonjon.

Jelen esetben a felperes az általa eredetileg megnevezett gazdasági szereplőt kívánta – előbb a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti felhívásra önként, majd a Kbt. 80. §

(4) bekezdés szerinti hozzá intézett, de teljesen más irányú hiánypótlás keretében – másikra cserélni, az M Kft. vonatkozásában kizárási helyzet nem merült fel. Figyelemmel azonban arra, hogy más olyan Kbt.-beli szabály, amely e sajátos szabályok alkalmazására vonatkozó kötelezettséget felül írná, nem ismert – ilyenre a felperes sem hivatkozott – az alperesi érde- keltnek nem nyílt lehetősége arra, hogy a felperes által pótlólag megnevezett új gazdasági szereplőt – a többi közbeszerzési eljárásban résztvevő jogszerű eljáráshoz fűződő joga megsértésével – az eljárásba és a bírálatába bevonja. Az alperes ezt a határozatában helytállóan állapította meg.

A Kbt. 71. § (6) bekezdése szerinti újabb hiánypótlás elrendelésének szükségessége – kizárással érintett gazdasági szereplő kizárása hiányában és újabb meg- nevezésére felhívás hiányában – nem merült fel, irrelevánssá vált ezért az a tény, hogy az alperesi érdekelt ki is zárta a részvételi felhívásában az újabb hiánypótlás elrendelését arra az esetre, ha korábban nem szereplő gazdasági szereplőt vonnának be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás, s így, ha létre is jöhetett

volna a bevonás, abban az esetben már hiánypó- toltatásra nem kerülhetett volna sor.

Tévesen érvelt a felperes amellett, hogy a bevonás lehetőségét csak kifejezett jogszabályi rendelkezéssel lehetne korlátozni, mert egyrészt – a fentiek szerint – az új gazdasági szereplő bevonása eleve csak bizonyos feltételek megvalósulása esetén áll fenn a kétszakaszos eljárásokban, másrészt a Kbt. 2. § (7) bekezdése alapján e törvény szabályaitól – így a Kbt. 85. § (1) bekezdésben foglaltaktól is – csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi.

Az alapelvi rendelkezések értelmezése útján sem lehet helyesen arra jutni, hogy a közbeszerzési eljárások egyes szakaszainak rendeltetését és a tételes szabályai alkalmazására vonatkozó kötelezettséget figyelmen kívül lehetne hagyni. Téves a felperes jogi érvelése arra nézve, hogy az ajánlatkérői eljárás és döntés – egyebek mellett az önkényessége és kiszámíthatatlansága okán – a közbeszerzési eljárás alapelveivel sem lenne össze- egyeztethető. A hiánypótlás megadása a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerint sem járhatna ugyanis a 2. § (1)-(3) és

(5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével. Ezt erősíti az EUB C-387/14. számú ítélete, - amely még a korábbi irányelv értelmezésére vonatkozik, de az egyenlő és megkülönböztetés-mentes bánásmódban részesítés, és az átlátható eljárás elvére nézve, miután az új 2014/24/EU Irányelv 18. cikkével azonos, éppúgy irányadónak tekinthető – mely szerint:

„34 […] a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy úgy kell-e értelmezni a 2004/18 irányelv 51. cikkét - ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben -, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvé- telre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szereplő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy e gazdasági szereplő rendelke- zésére bocsátja a szóban forgó szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitásait és erőforrásait.

35 Az e kérdésre adandó válasz tekintetében emlékeztet-ni kell arra, hogy a 2004/18 irányelv(46) preambulumb- ekezdésének és 2. cikkének megfelelően az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket kötelesek egyenlő és hátrányos megkülönböztetéstől mentes bánásmódban részesíteni, és átlátható módon eljárni (2016. április 7-i Partner Xxxxxxx Xxxxxxx ítélet, C324/14, EU:C:2016:214, 60. pont).

36 Ennek megfelelően egyrészről az egyenlő bánásmód és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve megköveteli, hogy az ajánlattevők azonos esélyekkel rendelkezzenek aján- lataik összeállításakor, és ebből következően azt a követel- ményt is magában foglalja, hogy valamennyi ajánlattevő tekintetében ugyanazon feltételek vonatkozzanak az ajánla- tokra. Másrészről az átláthatóság kötelezettségének célja az ajánlatkérő szerv részéről a részrehajlás és az önkényesség kockázata hiányának biztosítása. Ez a kötelezettség magában foglalja, hogy az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzési eljárás minden feltételét és részletes szabályát világosan, pontosan vagy egyértelműen kell megfogalmazni, elsősorban annak érdekében, hogy minden, észszerű mérték- ben tájékozott, általános gondossággal eljáró ajánlattevő megérthesse annak pontos jelentését, és azt ugyanúgy értelmezhesse, másodsorban pedig azért, hogy az ajánlatkérő szerv ténylegesen ellenőrizhesse, hogy az ajánlattevők aján- latai megfelelnek-e a szóban forgó szerződésre irányadó szempontoknak (2016. április 7-i Partner Xxxxxxx Xxxxxxx ítélet, C-324/14,

EU:C:2016:214, 61. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). […]

45 A fentiekből az következik hogy az első-harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2004/18 irányelv 51. cikkét - ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben - úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az, hogy egy közbeszerzési eljárásban való részvételre jelentkezés benyújtására előírt határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő, annak igazolása céljából, hogy megfelel a közbeszerzési eljárásban való részvétel feltételeinek, az eredeti ajánlatában nem szerep- lő olyan dokumentumokat nyújt be az ajánlatkérő szervhez, mint egy harmadik szervezet által teljesített szerződés, illetve ez utóbbi arra vonatkozó kötelezettségvállalása, hogy e gaz- dasági szereplő rendelkezésére bocsátja a szóban forgó szerződés teljesítéséhez szükséges kapacitásait és erőfor- rásait.”

A közzétett útmutatók a jogalkalmazást hivatottak elősegíteni, és a közbeszerzési joggyakorlatot foglalják össze és mutatják be – jelen esetben a hiánypótlási szabályok helyes alkalmazásának ismertetése keretein belül az új gazdasági szereplők bevonása tekintetében is

– ezért valóban nincsen jelentősége annak, hogy az adott útmutató a közbeszerzési eljárás megindítását követő pár hónappal került kiadásra. Figyelemmel továbbá arra, hogy az útmutatók, egyéb jogi állásfoglalások nem jogszabályok, esetükben az időbeli hatály fogalma sem értelmezhető, ennek következményeként a felperes e körben előadott hivatkozása sem volt helytálló. A Fővárosi Törvényszék csupán emlékeztet arra, hogy a

Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács útmutatója az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kér- désekről (K.É. 2019. évi 106. szám; 2019. június 4.) II.4. pontja is kitér erre a témára „Az alvállalkozó lecserélése vagy mellőzése a közbeszerzési eljárás során” cím alatt (16-19. oldal), azonos jogértelmezéssel. Ezen útmutató kiemeli azt is, hogy ha az ajánlattevő már nyilatkozott az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről, elvileg nem is fordulhat elő az, hogy utólag észleli, hogy azoknak mégsem felel meg, ami felveti a hamis nyilatkozat adás lehetőségét.

Az alperes a határozatában egyértelmű indokát adta a C-223/16. sz. ítéletet részletes vizsgálata mellőzésének, s nem csupán közölte, hogy azt nem vizsgálja, az indokolás hiányát ezért a felperes alap nélkül kifogá- solta. Az alperes a szükséges mértékben ismertette az útmutató alkalmazására vonatkozó, helytálló érveit.

Önmagában az alperes azzal, hogy a jogi érvelése részletes ismertetését követően, a több éves joggya- korlat meglétére és az útmutatóra utalás mellett a határozatában nem nevesített még konkrét döntéseket is, eljárási jogsértést nem valósított meg, ezért ez a hivatkozás a határozat jogszerűtlenségének szintén nem képezhette az alapját.

A fentiek szerint a felperes alaptalanul állította a kere- setében, hogy az alperes nem megfelelően értékelte és minősítette az alperesi érdekelt eljárását és döntését, a keresettel támadott határozat megváltoztatásának nem volt helye, ezért a Fővárosi Törvényszék a felperes teljes körben alaptalan keresetét elutasította.