Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosítás

A jelen biztosítási feltételek azon rendelkezéseket tartal- mazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 01-10- 041356, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.

48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az általános biztosítási feltételek és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó különös biztosítási feltételek alapján létrejött vagyonbiztosítási szerződések- re– a vagyonbiztosítások általános rendelkezéseiként – kell alkalmazni.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosí- tási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltéte- lekben meghatározottak az irányadók.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együtt alkotják az általános szerződési feltételeket.

A felek – amennyiben azt a magyar jogszabályok lehető- vé teszik – mind az általános, mind a különös biztosítási feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdés- ben a felek írásbeli megállapodása az irányadó.

Fogalmak

Új érték:

A műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy kár- időponti beszerzési vagy előállítási (épület ill. építmény esetén újraépítési) költsége, amely a vételáron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nél- kül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, a licencia és know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is.

Műszaki avult érték:

A műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A mű- szaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alap- ján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyama- tos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

Forgalmi érték:

A kereslet-kínálati viszonyok figyelembe vételével módo- sított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén,

amelyeknél az új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, ill. iparmű- vészeti alkotások, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték meghatározása az alábbiak figyelembe vételével lehetséges:

Bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figyelembe.

Bruttó nyilvántartási érték:

A vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántar- tásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, valamint a vagyontár- gyon a beszerzést követően aktivált beruházások össze- gét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

Csúcsérték:

Meghatározott kockázatviselési helyen lévő meghatáro- zott vagyoncsoportnak a biztosítási összeg alapjául szol- gáló értékelési mód szerinti legmagasabb értéke.

Teljes (totál) kár:

Teljes (totál) kárnak minősül, ha a biztosított vagyon- tárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan. Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költsé- ge meghaladná a károsodott vagyontárgynak a biztosítá- si összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti kár- időponti értéke vagy a káridőponti biztosítási összege közül a nagyobb összegűt. Totálkárnak minősül a biztosí- tási eseményből eredő eltűnés is.

Részleges kár:

Részleges kárnak minősül, ha a sérült vagyontárgy javí- tással, a károsodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás gazdaságilag nem indokolt.

Limit (kártérítési limit): a biztosítási összegen belül a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa.

Kártérítési limit:

A biztosítási összegen belül a biztosító szolgáltatási köte- lezettségének a felső határa.

Szublimit:

A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési

limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott felső határa.

Kombinált limit:

Több biztosított kockázatra, vagyontárgyra/vagyoncso- portra vagy bármilyen egyéb közös jellemzőre vonatkozó együttes limit.

Éves limit:

Egy teljes vagy tört biztosítási időszakban (évben) bekö- vetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó összevont (aggregát) limit.

Első kockázatra szóló biztosítás:

Első kockázatra szóló biztosítás esetén a biztosító a biz- tosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett kárt a vagyoncsoportra meghatározott bizto- sítási összegig téríti meg. Első kockázatra szóló biztosítás esetén a biztosító alulbiztosítottságot nem vizsgál és arányos kártérítést nem alkalmaz.

Hányadrész biztosítás:

Hányadrész biztosítás esetén a biztosító adott vagyon- csoport tekintetében a káreseményenkénti és a biztosítá- si időszakra/ tartamra vonatkozó szolgáltatási kötele- zettségének mértékét a kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg százalékában is meghatározza. A biz- tosító az alulbiztosítottságot vizsgálja és annak fennállá- sa esetén arányos kártérítést alkalmaz.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény (káresemény)

1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosítási szerződésben foglaltak alapján az általános és a különös biztosítási feltételek- ben, záradékokban meghatározott biztosítási szolgálta- tást teljesíti. Jelen biztosítási feltételek szempontjából biztosítási szerződés alatt a felek között létrejött megál- lapodás dokumentumainak összessége – ajánlat, adat- közlő, kötvény, és minden adatközlést tartalmazó doku- mentum – értendő.

1.1.2. A biztosítási eseményeket a különös biztosítási fel- tételek tartalmazzák.

1.1.3. Az általános és a különös biztosítási feltételek alkalmazása során a káresemény fogalom alatt a biztosí- tási esemény értendő.

1.1.4. Az általános biztosítási feltételekben alkalmazott fogalmak meghatározása a „Fogalmak” címszó alatt, a feltétel elején található.

1.2. A biztosított/szerződő

1.2.1. A jelen általános biztosítási feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződés keretében

a) biztosított az a természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akinek a bizto- sított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik;

b) szerződő az, aki a biztosítási szerződést megköti. A szerződő fél lehet a biztosított vagy aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg.

A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, az engedményezés esetét kivéve.

1.2.2. Együttbiztosított vagy társbiztosított az a biztosítá- si szerződésben megjelölt természetes személy, jogi sze- mély, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely a biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kap- csolat alapján a biztosítási szerződésben meghatározott vagyoncsoportok / vagyontárgyak / tevékenységek vonat- kozásában a biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben részesül a biztosítási szerződés- ben meghatározott mértékig.

1.2.3. A szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződőt és a bizto- sítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozatait mindenesetben a szerződőhöz intézi

1.2.4. Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított kötöt- te, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatko- zattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre.

1.3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a bizto- sító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés (1.3.2. pont) eltér az általános és/ vagy a különös biztosítási feltételekben foglalt rendelke- zésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasol- hatja, hogy a biztosítási szerződést az általános szerző- dési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határ- időt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítóhoz beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem vála- szol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosítási szerződést harminc napra írásban felmond- hatja.

1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfo- gadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatá- tól, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges elté-

résekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a köt- vény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a biztosítási szerződés az ajánlat szerint jön létre.

1.4. A biztosítás hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

1.4.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítás

– egyéb megállapodás hiányában – az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasz- tásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti. A biztosítás hatálybalépé- se egyben a kockázatviselés kezdete.

1.4.2. Ha a felek a biztosítási szerződésben a biztosítás hatálybalépését illetően az 1.4.1. pontban meghatáro- zottnál későbbi időpontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése ebben az időpontban kezdődik.

1.4.3. A biztosítás hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

1.4.4. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztá- rába beérkezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló és az időbeli hatály

1.5.1. A különös feltételek eltérő rendelkezése hiányában a biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tar- tamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.

1.5.2. A biztosítási időszak

a) határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződés esetén egy év,

b) határozott tartamra kötött biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási szerződés teljes tartama. Egy évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

1.5.3. A biztosítási évforduló - a ezzel ellentétes megálla- podás hiányában - a kockázatviselési kezdetét követő hónap első napja. A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés tartalmazza.

1.5.4. Egy teljes (nem tört) biztosítási időszak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

1.5.5. A biztosítási fedezet a biztosító kockázatviselés- ének tartama alatt bekövetkezett károkra terjed ki (idő- beli hatály).

1.5.6. Az időpontok számításánál a biztosított székhelye szerinti idő alkalmazandó és a napokban meghatározott időtartam 0.00 órakor kezdődik.

1.6. A biztosítás területi hatálya

A biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási

szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

2. A biztosított vagyontárgyak, költségek és veszteségek

Biztosítottak azok – a különös biztosítási feltételek alap- xxx xxxxxxxxxxxx – vagyontárgyak/vagyoncsoportok, költ- ségek és veszteségek, melyekre a biztosítási szerződés biztosítási összeget tartalmaz. A biztosítható és a biztosí- tási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakat/vagyon- csoportokat, költségeket és veszteségeket a különös biz- tosítási feltételek tartalmazzák.

3. A biztosítási összeg, a túlbiztosítás, a fedezetfeltöltés

3.1. A biztosított vagyontárgyak / vagyon-csoportok, költ- ségek és egyéb veszteségek biztosítási összegét a szerző- dő határozza meg biztosítási időszakonként (vagy a biz- tosítási szerződés teljes tartamára) és kockázatviselési helyenként. Lízingelt vagyontárgyak esetén azonban a biztosítási összeget a lízing teljes időtartamára kell meg- határozni a biztosítási szerződés megkötésekor. A bizto- sított vagyontárgyaknak / vagyoncsoportoknak, költsé- geknek és veszteségeknek a biztosítási időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó biztosí- tási összegét (összegeit), valamint az ezek összegzésével meghatározott teljes biztosítási összeget a biztosítási szerződés tartalmazza.

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a folyó biztosítá- si időszakra vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára meghatározott biztosítási összeg a biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa. A biztosítónak a biztosí- tási időszak egészére vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára vonatkozó teljesítési kötelezettsége - a biztosí- tási események számától függetlenül – nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben az adott vagyontárgyra / vagyoncsoportra vonatkozóan a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra vagy a szerződés teljes tartamára meghatározott biztosítási összeget. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli.

A biztosítási szerződésben a felek a biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatko- zóan – limiteket is meghatározhatnak. Az alkalmazható limiteket az általános biztosítási feltételek „Fogalmak” pontja tartalmazza.

3.2. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének meghatározása történhet:

· tételesen: az egyedileg azonosítható vagyontárgyakra külön-külön megjelölt biztosítási összeggel, vagy

· összevontan: valamely csoportképző ismérv (pl.: a vagyontárgyak jellege, funkciója, kockázatviselési

helye, értékelési módja, egyéb jellemzője) alapján meghatározott vagyoncsoportra megjelölt biztosítási összeggel. A vagyoncsoport biztosítási összegének tar- talmaznia kell valamennyi vagyontárgy értékét, amely a csoportképző ismérv alapján a vagyoncsoportba tar- tozik.

3.3. Az egyes kockázatviselési helyekre vonatkozó biztosí- tási összegek, valamint az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek egymástól függetlenek.

3.4. A vagyontárgyak értékelési módja a biztosítási összeg meghatározásához

3.4.1. A biztosított vagyontárgyak biztosítási összegeit a szerződő az alábbi értékek, illetve költségek alapján hatá- rozhatja meg és adhatja meg a biztosító részére:

a) Épület, építmény, gép, berendezés, felszerelés esetén az új érték, vagy a műszaki avult érték vagy a bruttó nyilvántartási érték;

b) Költségként elszámolt eszközök esetén az új érték vagy a műszaki avult érték;

c) Nem aktivált beruházások esetén a beruházás min- denkori állapotának megfelelő új érték;

d) A biztosított által előállított készlet (anyagok, befeje- zetlen termelés, félkész- és késztermékek, áruk) ese- tén a biztosított által történő újraelőállítás költsége;

e) Vásárolt készlet (anyagok, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermékek, áruk), betétdíjas göngyölegek esetén a beszerzési számla szerinti érték;

f) Nem avuló (értékálló) vagyontárgyak (pl.: muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgy, gyűjtemény) ese- tén a forgalmi érték vagy nyilvántartási érték. Megállapodás hiányában forgalmi érték.

g) Épített parkok növényei esetén a bruttó nyilvántartási érték vagy a telepítéskori állapotnak megfelelő újrate- lepítési költség. Megállapodás hiányában újratelepíté- si költség.

3.4.2. A 3.4.1.a és 3.4.1.b. pontokban meghatározott vagyontárgyak nem biztosíthatók új értéken abban az esetben, ha műszaki avultságuk meghaladja a 30 %-ot.

3.4.3. Az alábbiakban felsorolt vagyontárgyakra alkalma- zott értékelési módok kizárólag a következők lehetnek:

a) Készpénz esetén a névérték;

b) Értékcikk esetén a névérték, de használati jogot vagy díjat megtestesítő vagyontárgyak (pl.: telefonkártya) esetén az újraelőállítási költség;

c) Értékpapír, betétkönyv, takarékkönyv esetén az újra- előállítási költség, illetve a hirdetményi eljárással kap- csolatos költség első kockázatra;

d) Idegen tulajdonú vagyontárgyak esetén a műszaki avult érték;

f) Élőállatok esetén a nyilvántartási érték.

3.4.4. A biztosítási összeg meghatározása tekintetében a különös biztosítási feltételek vagy egyedi megállapodá- sok vonatkoznak a következőkre: üzemszüneti veszteség,

elektronikus adat, haszonnövény, feldolgozatlan nemes- fém, drágakő, igazgyöngy, közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi, illetve légi jármű, magánszemélyek sze- mélyes vagyontárgyai, háztartási ingóságok.

3.5. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítá- si időszak folyamán várhatóan bekövetkező káresemé- nyekkel összefüggésben felmerülő, a különös biztosítási feltételekben meghatározott költségeknek a szerződő által becsléssel meghatározott legmagasabb összege.

3.4. A biztosítási összegek aktualizálása a szerződő köte- lezettsége. A biztosítási összeg módosításával módosul- hat a biztosítási díj.

3.5. A adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek az ugyanabban a biztosítási időszakban bekö- vetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkennek, kivéve, ha a szerződő az éves díjat megfele- lően kiegészíti.

3.6. Túlbiztosítás

A biztosított vagyontárgyak / vagyoncsoportok biztosítási összege nem haladhatja meg biztosítási összeg megha- tározásakor alkalmazott értékelési mód szerinti értéket (túlbiztosítás). Ezen értéket meghaladó részben a bizto- sítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.

4. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk)

4.1. Általános kizárások

4.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/ előidézője

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), pol- gárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel;

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs,

d) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következté- ben hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem;

f) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;

g) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hiányossága;

h) szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás vagy próbaterhelés;

i) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely épít-

kezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosí- tott épületek és építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el;

j) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény;

A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosí- tott vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy meg- rongálására irányuló szándékos cselekedete;

k) terrorcselekmény;

Jelen feltételek szempontjából terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szer- vezetek kényszerítésére, és/vagy más állam alkotmá- nyos és/vagy társadalmi és/vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megzavarására és/vagy nemzetkö- zi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értendő, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoport- ban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelen- tős anyagi javakat kerít(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szerv- hez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselek- mények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. § (9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselekményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezésekben meghatározott bűncselekmények értendők.

4.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek

a) ha a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nélkül, kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működés- képtelenség miatt válik szükségessé;

b) a talajerő termőképességének elvesztése;

c) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés;

d) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állag- romlása, használata során bekövetkező kopása és elhasz- nálódása;

e) a biztosított vagyontárgy – rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló – esztétikai sérülése;

f) elektronikus adatvesztés, adattörlés;

Jelen kizárás szempontjából elektronikus adat az olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezés- re és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektronikus és elektrome- chanikus adatkezelésre, vagy eszközök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozá- sához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához, és kezeléséhez szükségesek.

g) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy

bármilyen egyéb okból történő károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása.

Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan programo- zott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illet- ve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”)

h) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működé- se, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzá- járult-e a kár bekövetkezéséhez;

i) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a szá- mítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőr- zésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rend- szerdátumaként kezelni;

j) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentétben – felismerje valamely dátumadat megválto- zását.

4.1.3. Nem térülnek meg a biztosítási szerződés alapján a következők:

a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, így különösen: perköltség, késedelmi kamat;

b) bármilyen következményi kár, – különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. termeléskiesés, szolgáltatás-kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülésére céljából felmerülő többlet- költségek (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) – ha a felek eltérően nem állapodnak meg;

c) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások,

d) a szavatosság és jótállás tárgykörébe eső károk és kiadá- sok,

e) a termelés célját szolgáló károsodott vagyontárgy érték- csökkenéséből származó olyan kár, amely a további ren- deltetésszerű használatot nem befolyásolja;

f) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyontár- gyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegységei- nek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén

az a veszteség, amely a nem károsodott darabok vagy részegységek használati vagy forgalmi értékének csökke- néséből adódik;

g) a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti érték.

4.2. A többszörös biztosítás

A biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltéte- lek szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre másik, korábban megkötött biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen biztosítási szerző- dés alapján járó többletszolgáltatás.

Többszörös biztosítás esetén is megilleti a biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített minimális díj és/vagy a többletszolgáltatásra eső díj.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítási díj megállapítása

5.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződőt terheli.

5.1.2. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – a biztosí- tó kockázatarányosan határozza meg.

A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyá- soló tényezők különösen:

· a biztosított által végzett tevékenység,

· a választott önrészesedés mértéke,

· a biztosítás tartama,

· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

· a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,

· 5 évre visszamenőleg a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó kárelőzmény,

· a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmé- réséhez megadott egyéb adatok,

· a jelen általános és az egyes különös biztosítási felté- telek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosí- tottai által alkotott veszélyközösség jellemzői.

5.1.3. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapít- ja meg, ha a biztosítás határozatlan tartamú, vagy ha – határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén – a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott tartamú biztosítás díja egyéb esetben a bizto- sítás teljes tartamára kerül megállapításra.

5.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

5.1.5. A biztosítási időszakra vagy tartamra fizetendő biz- tosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a díjtájé- koztató vagy a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

5.1.6. A biztosítás díjalapjait a különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.

5.2. Értékkövetés (Automatikus indexálás és éves adat- közlés)

5.2.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés eseté- ben a biztosítási összegek értékkövetése

· éves adatközlés vagy

· automatikus indexálás útján történhet.

5.2.2. Az értékkövetés módjában – a biztosító javaslata alapján – a felek szerződéskötéskor állapodnak meg.

5.2.3. Éves adatközlés

5.2.3.1. Ellenkező megállapodás hiányában a szerződő köteles a következő biztosítási időszakra vonatkozó biz- tosítási díj megállapításához évente, a biztosítási évfor- dulót megelőző 15. napig megküldeni a következő évre érvényes biztosítási összegekre vonatkozó – cégszerűen aláírt – adatközlőket.

5.2.3.2. Amennyiben a szerződő fenti adatközlési kötele- zettségének nem tesz eleget, úgy automatikus indexálás kerülhet alkalmazásra.

5.2.4. Automatikus indexálás

5.2.4.1. A biztosító a biztosítási összegeket a biztosítási évforduló napjának hatályával a mindenkori árnöveke- dés mértékének megfelelően, a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyenként meghatározott egyes vagyoncsoportokra, vagyontárgyakra vonatkozó iparági átlagos árnövekedési rátával indexálja, a készpénz és értékcikkek kivételével. A biztosítási összegek indexálásá- nak alapja a KSH által az indexálási értesítés kiküldésé- nek évét megelőző naptári évre közzétett árindex.

A biztosítási összegek indexálására legelőször a biztosí- tási szerződés létrejöttét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évfordu- ló napján. A biztosítási összeg és díj értékkövető módosí- tásáról és az alkalmazott árindex mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a naptári évfordulót 45 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

5.2.4.2. Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, úgy írásban részletes adatközlést tehet a Biztosító felé legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 15. napig. Ennek elmulasztása esetén automatikus indexá- lás kerül alkalmazásra.

5.2.4.3. Automatikus indexálás alkalmazása esetén sem tekint el a biztosító az alulbiztosítottság vizsgálatától (11.19. pont) és az aránylagos kártérítés alkalmazásától.

5.2.4.4. Első kockázatú biztosítási összegek valamint kár- térítési limitek nem kerülnek indexálásra.

5.3. A biztosítási díj megfizetése

5.3.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás első díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó díj (folytatóla- gos díj) pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

5.3.2. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosítási szerző- dés létrejöttekor kell megfizetni.

5.3.3. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak.

Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészle- tek a biztosítási szerződésben megjelölt időpontokban esedékesek.

5.3.4. A díj meg nem fizetésének következménye a bizto- sítási szerződés 13. pont szerinti megszűnése.

6. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

6.1. A közlési kötelezettség

6.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szer- ződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biz- tosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.

6.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelke- zésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempont- jából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződése- ket és hatósági határozatokat.

6.2. A változásbejelentési kötelezettség

6.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fenn- állása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de leg- később 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

6.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényeges- nek:

a) az üzleti forgalom, foglalkoztatottak létszámának jelentős megváltozása (jelentősnek minősül a válto- zás, ha a 25%-ot meghaladja),

b) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

c) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekö- vetkezett változás, a szerződő/biztosított székhelyének a megváltozása,

d) a biztosított által a biztosítónak bejelentett tevékeny- ségének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

e) a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének kockázatviselési helyenként 10 %-ot meghaladó válto- zása,

f) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása,

g) a biztosított vagyontárgy bérbeadása,

h) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megvál- tozása,

i) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása,

j) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jellem- zőiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetkezett változás,

k) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai válto- zás,

l) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységben történt változás,

m) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövet- kező módosulások.

6.2.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

6.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biz- tosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

6.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasz- tásának következményei

A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivé- ve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

6.4. A szerződés módosítása a biztosító utólagos tudomás- szerzése vagy változásbejelentés esetén

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudo- mást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről, továbbá ha a biztosítási szerződésben meghatá- rozott lényeges körülmények változását közlik vele, tizen- öt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat köz- lésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat meg- tételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

7. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

7.1. A károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdeké- ben a biztosított köteles haladéktalanul megtenni min- den tőle elvárható intézkedést. A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, szabványo- kat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fen- tiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait. E kötelezettség akkor is terheli a biztosítottat, ha a különös biztosítási feltételek a kármegelőzési teendőket szabályozzák.

7.2. A biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folya- matos karbantartásáról.

7.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A biz- tosító jogosult ellenőrizni a 7.1. pontban előírtak betartását.

7.4. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmu- lasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szer- ződés módosítását.

8. A biztosító mentesülése

8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a) a szerződő vagy a biztosított,

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

c) a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja,

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

8.2. A jelen általános biztosítási feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:

a) A kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatá- rozott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladóan ittas vagy bármi- lyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

b) A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

c) A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármeg- előzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlő- désének veszélyére.

9. Az önrészesedés

9.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított maga visel. Az önrészesedés biztosítási ese- ményenként meghatározott százalékos és/vagy összeg- szerű mértékét a biztosítási szerződés tartalmazza.

9.2. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban külön- böző önrészesedések válnak érvényessé, akkor csak a leg- magasabb önrészesedés kerül alkalmazásra.

9.3. Ha a kár összege a biztosítási eseményenkénti önré- szesedést nem haladja meg, akkor a kárviselésre a bizto- sított köteles.

9.4. Az önrészesedés összege a szolgáltatás összegéből levonásra kerül.

10. A biztosítási esemény bejelentésének és a kárrendezésnek a szabályai

10.1. A szerződő/biztosított a biztosítási eseményt – a tudomására jutását követően – haladéktalanul, de legké- sőbb 2 (két) munkanapon belül köteles írásban bejelen- teni a biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatá- rozott címre, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartal- mának ellenőrzését.

10.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a biztosítási kötvény számát,

b) a káresemény időpontját, rövid leírását,

c) a károsodott vagyontárgy megnevezését, a kárszemle helyét,

d) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

e) a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerző- dő által meghatalmazott személynek a kapcsolattar- táshoz szükséges adatait,

f) a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, vala- mint

g) minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.

A kárbejelentést követően a szerződőnek/biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyújtani a biztosító felé.

10.3. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biz- tosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségeit nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

10.4. A biztosító a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül köteles megkezdeni a kárrendezést.

10.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott ötödik munkanapon sem kezdi meg a kár felmérését, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejte- zett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

10.6. Amennyiben a biztosító a helyszínen történő kárfel- mérés során pótszemlét tart szükségesnek, a biztosított

a káresemény helyszínét és a károsodott vagyontárgya- kat további 5 munkanapig – illetve a biztosító által meg- jelölt, ennél rövidebb időpontig – változatlan állapotban köteles fenntartani.

10.7. A károk felmérése céljából végzett helyszíni vizsgá- lat megállapításait a biztosító a biztosítottal/szerződővel közösen készített, a károkat tételesen felsoroló jegyző- könyvben rögzíti.

10.8. A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosí- tott idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk összeg- szerű megállapítását a szerződő felek csak a tulajdonos vagy megbízottja bevonásával közösen végezhetik.

10.9. A biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállítá- sával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget köte- les azonosíthatóan nyilvántartani és elszámolni, függet- lenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen

– történik.

10.10. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosí- tott – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselek- mény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelen- tést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példá- nyát a kárbejelentéshez mellékelni.

10.11. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosí- tott a vagyontárgy állapotában és a kár helyszínén, a biz- tosító kárfelmérésének a megkezdéséig, de legkésőbb a kárbejelentésnek a biztosítóhoz való beérkezésétől szá- mított ötödik munkanapon 24 óráig csak olyan mérték- ben változtathat, amennyire ez a kárenyhítéshez szüksé- ges. Nem áll be a biztosító fizetési kötelezettsége, ameny- nyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében lehetetlenné válik számára a fizetési köte- lezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmé- nyek tisztázása.

10.12. A biztosító vagyonbiztosítási szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosí- tási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:

a) a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentu- mokat,

b) összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasz- tott írásbeli kárigényt,

c) a biztosítottnak/károsultnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

d) hivatalos dokumentumot a biztosítási összeg nagysá- gának igazolásáról,

e) a biztosított tulajdonjogának igazolására, idegen

vagyontárgyakra vonatkozóan pedig a birtoklás jog- címének igazolására vonatkozó okiratokat (mint pl. bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás), a vagyon- tárgy tulajdonosának megnevezésével,

f) tűz és robbanáskár esetén a tűzvédelmi hatóság igazolását, jegyzőkönyvet a tűzvizsgálatról (ha készült),

g) ha más hatósági eljárás is volt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

h) vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi fel- jelentést, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyvet,

i) rendkívüli időjárási viszonyok és természeti jelensé- gek hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

j) a biztosító hozzájárulásával megbízott szakértő hiva- talos véleményét,

k) a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgálta- tás-kimaradás kár esetén),

l) a káresemény előtti karbantartás naplóit, a karbantar- tás igazolását, a főjavítás, felújítás igazolását,

m)a káreseményt megelőző üzemelés adatait,

n) a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költsége- ket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

o) a vagyonnyilvántartást, leltáríveket, egyedi tárgyi esz- köznyilvántartó lapokat, számlákat a készletekről,

p) a helyreállításra vonatkozó - legalább három különbö- ző - árajánlatot ill. a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

q) a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

10.13. Speciális előírások üzemszünet biztosítások esetén káreseményt megelőző rendelés állomány, megrendelé- sek, megbízási szerződések, könyvvizsgálói jelentés, ter- vezett üzleti eredményszámítás a tárgyévre.

10.14. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelő- ző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általá- nos forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

10.15. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

10.16. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének az ese- dékessége nem függhet a káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől.

11. A biztosító szolgáltatása

11.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a károkat a biztosítási szerződésben

a) megjelölt biztosítási összeg(ek), valamint

b) biztosítási összegen belül meghatározott limit(ek)ere- jéig az önrészesedéssel csökkentve, forintban téríti meg valamennyi szolgáltatási szabály figyelembevételével.

11.2. A biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg

a) károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg meg- határozásakor alkalmazott értékelési mód szerinti káridőponti értékét;

b) a károsodott vagyontárgy egyedi biztosítási összegét;

c) a károsodott vagyoncsoport(ok) összevont biztosítási összegét;

d) a biztosított költség(ek) biztosítási összegét;

e) különös biztosítási feltételekben meghatározott egyéb biztosítási összegeket;

f) a biztosítási szerződésben biztosítási összegen belül meghatározott kártérítési limite(ke)t.

A szolgáltatás mértékének megállapítása

11.3. A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/ vagy a vagyontárgy/vagyoncsoport értékelési módjától (3.4. pont), valamint a kár jellegétől (teljes/részleges) függően a biztosító az alábbiak szerint téríti meg a káro- kat.

11.3.1. A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridő- ponti értéket.

11.3.2. Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletke- zett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.

11.3.3. Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költ- séget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti műszaki avultságának megfelelő százalékkal. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a 15.2. pontban meghatározottak alapján történik.

11.3.4. Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részle- ges kára esetén a javítási, helyreállítási, restaurálási költ- séget.

11.3.5. Bruttó nyilvántartási értéken biztosított vagyontár- gyakban keletkezett részleges kár esetén a javítási, hely- reállítási költséget, csökkentve azonban azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékének és káridő- ponti új értékének arányában.

11.3.6. Készletnek minősülő egyéb vagyontárgyban kelet- kezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.

11.3.7. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térí- tése:

a) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, tény- legesen felmerült költségek;

b) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.

11.3.8. A biztosított által előállított és befejezetlen terme- lésben, anyagokban, félkész- és késztermékekben , áruk- ban keletkezett károk esetén a biztosító a készültségi fok- nak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.

11.3.9. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárai- nak térítése betétdíjon történik.

11.3.10. Készpénz

a) megsemmisülése esetén a névértéket, de sorszám- mal azonosítható bankjegy esetén újraelőállítási költséget;

b) eltűnése esetén névértéket.

11.3.11. Értékcikk

a) megsemmisülése esetén névértéket, de sorszámmal (vagy egyéb azonosító jellel) azonosítható értékcikk esetén újraelőállítási költséget;

b) eltűnése esetén névértéket, de minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg (pl.: telefonkártya), a biztosító a funkció letiltásával kapcsolatos költséget téríti meg.

11.3.12. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek

a) megsemmisülése esetén újraelőállítási költséget;

b) eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költséget.

11.3.13. Épített parkok növényeinek sérülése esetén a biz- tosító szolgáltatása az eredeti telepítéskori állapotnak megfelelő újratelepítési költségre terjed ki.

11.3.14. Élőállatok sérülése esetén a biztosító a károkat a darabonként meghatározott nyilvántartási érték erejéig az esetleges vágóhídi megtérülés levonásával téríti meg.

11.3.15. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alap- xxx xxxxxxxxx vagyontárgyak kárainak térítésénél a bizto- sító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

11.4. A biztosított költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következté- ben ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosí- tott költségeket a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összegig, de legfeljebb a biztosítási szerző- dés alapján a vagyontárgy/ak/ban keletkezett kárra téríthető – a költségtérítés nélküli – szolgáltatási összeg mértékéig.

11.5. A biztosítási fedezetbe vont egyéb vagyontárgyak kárait, illetve egyéb veszteségeket a biztosító a különös biztosítási feltételek szabályai szerint téríti meg.

A biztosító szolgáltatásának korlátozása

11.6. Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága a káresemény időpontjában meghaladja a 30%-ot, úgy ezen vagyontárgyra a biztosító szolgáltatása

nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított kártérítési összeget.

11.7. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása – ingatla- nok kivételével - nem haladhatja meg a vagyontárgy for- galmi értékét.

11.8. Épített parkok növényeinek sérülése esetén kizáró- lag a teljes (totál) kárt térit meg a biztosító.

Egyéb szolgáltatási szabályok

11.9. Totálkár esetén a biztosító a megállapított szolgálta- tási összegből levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét.

11.10. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak meg- felelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg.

11.11. Ha a vagyontárgy károsodásának bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

11.12. A biztosító nem téríti meg, illetőleg a kártérítésből levonja az ugyanazon vagyontárgyat vagy annak ugyan- azon részét ért előző káresemény alapján kifizetett kárté- rítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

11.13. Ha a kár helyreállításához hatósági engedély szük- séges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridőpon- ti műszaki avult értéken téríti meg.

11.14. A biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a kárrendezés, illetve a szolgáltatá- si összeg megállapítása során vagyontárgyanként vizs- gálja.

11.15. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontár- gyak a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megál- lapítása során úgy tekintendők, mintha azok külön-külön lettek volna biztosítva.

11.16. Az egyes kockázatviselési helyekre és az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a biztosító szolgáltatása szempont- jából sem a kockázatviselési helyek, sem a vagyontár- gyak vagy vagyoncsoportok között nem csoportosítha- tók át.

11.17. A biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított az adó vissza- igénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meg- határozása a forgalmi adó mértékének figyelembevéte- lével történt, valamint a vagyontárgyat kijavították, helyreállították, illetve pótolták és azt olyan számlával igazolták, amelyen fel van tüntetve az általános forgal- mi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámít- ható.

11.18. Alulbiztosítás

Ha a káresemény időpontjában a károsult vagyontárgy/ vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint az az érték, amely a biztosítási összeg alapjául szolgáló értéke- lési mód szerint ténylegesen megállapítható, akkor a biz- tosító a vagyontárgyban keletkezett kárt csak olyan mér- tékben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/ vagyoncsoport biztosítási összege az értékelési mód sze- rinti ténylegesen megállapított értékhez aránylik (ará- nyos kártérítés). Az alulbiztosítottságot minden egyes biztosított vagyontárgyra/vagyoncsoportra és kockázatvi- selési helyre külön-külön kell vizsgálni.

A vagyontárgyak/vagyoncsoportok alulbiztosítása esetén a biztosított költségek térítése is csökkentésre kerül vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra alkalmazott kártérí- tési aránynak megfelelően.

A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot

a) első kockázatra meghatározott biztosítási összeg ese- tén vagy

b) ha a kár becsült összege nem haladja meg:

· a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát, és

· az 1 millió forintot.

A b) pontban meghatározott feltételeknek együttesen kell fennállniuk.

11.19. Engedményezés

A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén a biztosító az engedményezési dokumentumokban (engedményezési szerződés, illetve a pénzügyi szervezet és a biztosító közötti együttműkö- dési megállapodás) meghatározottak szerint, részben vagy egészben az engedményesnek teljesít.

A biztosítási szolgáltatás harmadik személyre történő engedményezése esetén a biztosított/szerződő az enged- ményezés tényét és az engedményes nevét írásban köte- les bejelenteni a biztosítóhoz. Ha a bejelentés elmarad, a biztosító a biztosított részére teljesít.

11.20. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje

A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgálta- tás mértékének meghatározásához szükséges adatok- nak, okmányoknak, dokumentációnak a biztosítóhoz tör- tént beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül

forintban nyújtja vagyonbiztosítás esetében a biztosított vagy az engedményes részére.

12. A biztosító megtérítési igénye

12.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosí- tottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A biztosított megadni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesí- téséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást annak törvényi engedményi joga alapján.

12.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köte- les a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyi- dejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

13. A biztosítási szerződés megszűnése

13.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn, kivéve, ha a megszűnés oka a biz- tosítási érdek megszűnése.

13.2. A határozatlan tartamra vagy legalább két évre kötött határozott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (évforduló) írás- ban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.

13.3. A határozott tartam lejártával a biztosítási szerző- dés – és ezzel a biztosító kockázatviselése is – megszű- nik.

13.4. Ha a biztosítási esemény a biztosítás hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehe- tetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a bizto- sítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.

Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő, illetve egyéb biztosítá- si érdeke megszűnik, akkor a szerződés, illetőleg annak megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával szintén megszűnik.

A biztosító az érdekmúlás napjával bezárólag viseli a kockázatot.

13.5. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következté- ben megszűnik, a biztosítót a kockázatviselés megszűné- sének a napjáig járó díj illeti meg, kivéve, ha az érdekmú- lás biztosítási esemény következménye. Az utóbbi eset- ben a biztosítót a teljes biztosítási időszakra (biztosítási

évre) járó díj megilleti. Egy évnél rövidebb tartamú bizto- sítási szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.

13.6. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a bizto- sító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

13.7. A folytatólagos díj meg nem fizetése miatt meg- szűnt szerződés az eredeti tartalommal újra hatályba lép, ha a szerződés megszűnéséig esedékessé vált díjat a megszűnés napjától számított három hónapon belül megfizetik és azt a biztosító 15 napon belül nem utasítja vissza. A szerződés az utólagos díjfizetést követő nap 0 órájakor lép újra hatályba. A szerződés megszűnése és újra hatályba lépése közötti időszakban a biztosító koc- kázatviselése nem áll fenn.

13.8. A biztosítási szerződés év közben történő megszű- nésekor a felek egymással elszámolni kötelesek. Egy éves biztosítási időszak esetén elszámoláskor az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.

14. Elévülés

14.1. A jelen általános és az egyes különös biztosítási fel- tételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdő- dik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedé- kessé válik.

14.2. Ha jogszabály a 14.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosí- tási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogsza- bály által meghatározott elévülési időn belül van lehető- ség.

14.3. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor (időbeli hatályának lejártakor) a biztosítási szerződés felei egy- másnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), akkor a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A biztosítá- si szerződés megszűnésekor még teljesítendő szolgálta- tásra / ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szer- ződés rendelkezései vonatkoznak.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. A személyes adatok kezelése

15.1.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levon- ható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meg- határozott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

15.1.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szer- ződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szol- gáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatko- zik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

15.1.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

15.1.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekez- dése értelmében a biztosítási szerződés keretei között is megteheti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hoz- zájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tar- talmazza.

15.1.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhe- tetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

15.1.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

15.1.7. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozá- sával – a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, ira- tok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvé- nyeknek megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt-t (Cg. 00-00-000000, 1100 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás telje- sítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogo- sultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minő- sül. A Bit. 78. § (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek sze- mélyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző sze- mélyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

15.1.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújt- hatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

15.1.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjé-

től kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás telje- sítése során történik.

15.1.10. Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsoro- lását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.

15.1.11. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekez- dése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetet- len módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírá- sával hozzájárul különleges adatainak a biztosítási szer- ződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

15.1.12. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adat- továbbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök eseté- ben. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsola- ta. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait –hoz- zájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

15.1.13. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke- zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

15.1.14. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatok- ról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

· nevéről,

· címéről (székhelyéről),

· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.

15.1.15. Az adatvédelemi kérdésekben történő tájékozta- tás iránti kérelmeket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Stratégiai és Általános Igazgatás Divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni.

A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékozta- tási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályzó jog- szabály korlátozhatja.

15.1.16. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.1.17. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kap- csolatban igény érvényesíthető.

15.1.18. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügy- feleivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos minden olyan személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amely- nek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll ren- delkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

15.1.19. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet til- takozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

15.2. Az irányadó jog

A jelen biztosítási szerződési feltételek alapján létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv és a Bit rendelkezései az irány- adók.

16. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

16.1. A szerződési feltételek struktúrája megváltozott, az egyes biztosítási termékben szabályozott kockázatokra irányadó speciális szabályok az egyes különös biztosítási feltételekben, míg a valamennyi termékre vonatkozó általános előírások az általános biztosítási feltételekben találhatók, és ekként a biztosítási feltételek egymást kiegészítve tartalmazzák az Allianz Hungária Zrt. által kínált biztosítás általános szerződési feltételeit, amelyek alapján megkötik a biztosítási szerződéseket.

16.2. Az általános biztosítási feltételek tartalmazzák a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegének lehetsé- ges értékelési módjait.

16.3. A fogalmak meghatározása összegyűjtve, külön pontba került.

16.4. Pontosításra kerültek az alábbi fogalmak és kifejezések:

a) Káresemény fogalma, mely azonos fogalom a biztosí- tási eseménnyel.

b) Társbiztosított vagy együttbiztosított fogalma.

c) A kockázatviselés hatálya, mely azonos fogalom a biz- tosítás hatályával. A kockázatviselés (biztosítás) hatá- lya nem azonos a biztosítási szerződés hatályával, a kettő elválhat egymástól.

d) A szublimit, az első kockázati biztosítási összeg és a hányadrész fogalma.

16.5. Eltérően került szabályozásra

a) A biztosítási évforduló: az új szabályozás szerint ez a kockázatviselés első napját követő hónap első napja, amennyiben a felek eltérően nem állapodtak meg. A korábbi feltételünkben ez január 01. volt.

b) A díjszámítás alapját képező összeg aktualizálása: az új szabályozás szerint, amennyiben a szerződő/bizto- sított nem tesz eleget az éves adatszolgáltatási kötele- zettségének, úgy a díjszámítás alapja index szám alapján aktualizálásra kerül.

16.6. Kizárások/biztosítással nem fedezett károk rendszere A kizárások/biztosítással nem fedezett károk újraszabá- lyozásra kerületek annak érdekében, hogy a fedezet terje- delme szerződő/biztosított számára egyértelmű legyen. Több kizárás/biztosítással nem fedezett kár csupán azért szerepel a feltételekben, hogy a biztosítás alapján meg nem térülő károkról a szerződőnek/biztosítottnak hatá- rozottabb képe legyen. Ezekben az esetekben is termé- szetesen már a biztosítási esemény fogalmából vagy más kizárásból levezethető, hogy az adott kárra nem terjed ki a biztosítási fedezet.

A vagyonbiztosítások általános feltételei közül új kizárá- sok, illetve pontosítások a fedezet egyértelművé tétele érdekében:

a) a talajerő termőképességének elvesztése;

b) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlensége;

c) a garancia és szavatosság tárgykörébe eső károk és kiadások;

d) ha a kár a termelés célját szolgáló vagyontárgyak esz- tétikai sérülése miatti, a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló értékcsökkenésként merül fel.

16.7. A biztosító szolgáltatásának korlátozása a korábbi- aktól eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.

16.8. Jogszabály változás miatt a biztosító szolgáltatásá- nak teljesítéséhez olyan számlát kell benyújtani, ame- lyen fel van tüntetve az általános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

16.9. Az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosítás korábbi- akban terjesztett szerződési feltételei nem tartalmaztak all risks (összkockázatú) vagyonbiztosítási különös felté- teleket, valamint a dekontaminációs költségekre vonat- kozó kiegészítő biztosítási feltételeket.

16.10. Az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosításba épí- tett összkockázat (all risks)-jellegű vagyonbiztosítás annyiban tér el a biztosító által alkalmazott All Risks (összkockázatú) vagyonbiztosítástól, hogy ez utóbbiban az alapbiztosítás nem nyújt fedezet az alábbi kiegészítő biztosításokban nevesített kockázatokra:

· A villámcsapás másodlagos hatása elektromos gépek- ben és berendezésekben

· Technológiai csõvezetékek törésébõl eredõ kár

· Vandalizmus által okozott kár

· Betöréses lopás és rablás biztosítás

· Üvegtörés kár

· Üzemszünet-biztosítás

· Dekontaminációs költségek térítése

Az összkockázat-jelleg abban áll, hogy az Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosításban található Összkockázatú(all risks)-jellegű vagyonbiztosítás alap- biztosításként magában foglalja a fenti kiegészítő bizto- sításokat, és szabályrendszerében alkalmazza az azokra vonatkozó kiegészítő biztosítási feltételeket.

16.11. A Vagyonbiztosítások- általános biztosítási feltéte- lek, valamint a Felelősségbiztosítások- általános biztosí- tási feltételek kiegészültek az eddig záradéki formában nyújtott kárrendezési okiratokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel.

Vagyonbiztosítások

Különös biztosítási feltételek

Tűz- és elemi kár biztosítás

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Buda- pest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. –, (a továbbiakban: biz- tosító) és a szerződő között az általános biztosítási felté- telek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létre- jött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

1. Általános rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekre vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások ren- delkezései az irányadók az alábbi kiegészítésekkel.

1.1. A biztosítás tárgya és területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportokra és költségekre terjed ki.

1.2. A biztosítási esemény

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen

– az alábbiakban megnevezett veszélynemekből eredően, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai káro- sodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használa- ta érdekében szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szük- ségessé válik a vagyontárgy pótlása.

1.2.1. Tűzkár

1.2.1.1. A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxi- dációs folyamat, amely a tűz alapvető tényezőinek egy időben/helyen való jelenléte esetén – éghető anyag, kellő mennyiségű oxigén, gyújtóforrás, – gyulladási hőmérsék- let hatására alakul ki öntáplálóan, terjedőképesen, hő, láng, fény és füst kíséretében.

Tűzkár a fentiek szerint bekövetkező tűz károsító hatása- ként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

1.2.1.2. A biztosító nem téríti meg a tűzkárt, ha

a) az gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölés, szín-és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következett be,

b) magában az öngyulladt anyagokban állt elő, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,

c) az a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett

vagyontárgyakban (kazánokban, kohókban, kemen- cékben, kályhákban stb., beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat) a használatukkal összefüggésben állt elő, de megtéríti az abból más vagyontárgy(ak)ra átterjedő tűz által okozott károkat,

d) azt az elektromos berendezések zárlati hőhatása magában a berendezésben okozta, megtéríti azonban az abból átterjedő tűz által okozott károkat,

e) az üzemelő légi járműben keletkezett,

f) az elektromos gépekben, berendezésekben, vagy fel- szerelésekben az alkalmazott feszültség-, illetve áram- védelem kiiktatása következtében állt elő.

1.2.2. Robbanás és összeroppanás kár

1.2.2.1. A robbanás vagy összeroppanás olyan hirtelen energia-felszabadulással, akusztikai hatással együtt járó rombolás, amelyet két egymástól elválasztott térben lét- rejövő, illetve meglevő nyomáskülönbség okoz az elvá- lasztó elem szilárdsági tulajdonságainak egyidejű meg- változása miatt vagy mellett.

Robbanás- vagy összeroppanáskár a fentiek szerint bekö- vetkező robbanás és összeroppanás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

1.2.2.2. A biztosító nem téríti meg a robbanás- vagy össze- roppanáskárt, ha az:

a) céltudatos, tervszerű, előre bejelentett és engedélye- zett robbantás eredményeként keletkezett,

b) nyomástartó edényben keletkezett (megtéríti azonban a biztosító azokat a károkat, amelyek a nyomástartó edények robbanása vagy összeroppanása következté- ben más vagyontárgyban keletkeztek),

c) folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása (üzemi nyomás) következtében állott elő,

d) berendezések, készülékek vagy műszerek üveg, kvarc, kerámia határoló elemmel elválasztott terei között állt elő, megtéríti azonban az egyéb vagyontárgyak emiatt bekövetkezett károsodását,

e) repülőgépek által előidézett ún. hangrobbanásból származott.

1.2.3. Villámcsapás kár

1.2.3.1. A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyenlí- tődés vagy nagyfeszültségű villamos kisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló és gyújtóha- tással károsít.

1.2.3.2. Villámcsapáskár a villámcsapás gyújtó, égető hőhatásának, – szenesedés, üszkösödés, kormozódás,

alak-, szín- és halmazállapot-változás – továbbá dinami- kus erőhatásának – törés, repedés, kihajlás, csavarodás, szálkásodás, stb. – károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező károsodás.

1.2.3.3. A biztosító nem téríti meg azokat a villámcsapás károkat, amelyek: az előírt villámvédelmi rendszer hiá- nya, hiányossága miatt, magában a villámvédelmi rend- szerben keletkeztek.

1.2.3.4. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/i villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség vagy tranziens jelenségek.

1.2.4. Légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár

1.2.4.1. Légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kár a

a) légi járművek rázuhanása miatt keletkezett kár;

b) légi járművel történő ütközés során keletkezett kár;

c) ismeretlen földi járművek által okozott rongálási kár.

1.2.4.2. A biztosítási fedezet a fenti 1.2.4.1. a) pont eseté- ben az emberi személyzettel ellátott légi közlekedésű jár- művek, egyéb repülő eszközök, azok részei és/vagy rako- mánya becsapódása vagy lezuhanása által a biztosított épületekben és építményekben keletkezett közvetlen fizi- kai károkra terjed ki.

1.3. Ismétlődő elemi károk

Egyetlen biztosítási eseménynek minősül

a) a 72 órán belül ismételten bekövetkező forgószél, vihar, felhőszakadás, tűz és tűzvész;

b) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földmozgás, továbbá e biztosítási eseményből kialakuló, vagy e biztosítási esemény miatt bekövetkező esemény/ek;

c) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre a biz- tosítási fedezet kiterjed.

2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek, a nem biztosított vagyontárgyak és tevékenységek

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő által meghatározott, a biztosítási szerző- désben vagyoncsoportonként biztosítási összeggel meg- jelölt vagyontárgyak.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határoz- ható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

2.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező

2.1.1.1. tárgyi eszközök:

a) épületek és egyéb építmények,

b) műszaki berendezések, gépek,

c) egyéb berendezések és felszerelések.

2.1.1.2. forgóeszközök:

a) készletek:

· anyagok,

· áruk,

· félkész termékek,

· késztermékek;

b) tűzmentes tárolóban tárolt készpénz 5 millió forintig.

2.1.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:

2.1.2.1. a fenti 2.1.1.1. pontban felsorolt és a biztosított által bérelt tárgyi eszközök,

2.1.2.2. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolás- ra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti 2.1.1.2. pont sze- rinti forgóeszközök.

2.2. Nem biztosított vagyontárgyak

a) iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

b) értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme;

c) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak;

d) építéssel és xxxxxxxxxxx együtt nem járó, nem aktivált beruházások;

e) járművek (légi-, vízi járművek, gépjárművek, mezőgaz- dasági járművek, munkagépek, lassú járművek, vontat- mányok, kötöttpályás járművek), kivéve a kizárólag telephelyi használatú munkagépek (pl.: targonca),

f) élőállatok;

g) vasúti sínek;

h) vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

i) műholdak,

j) pincehelyiségek, nádtetős épületek és a bennük lévő vagyontárgyak,

k) ideiglenes létesítmények, pavilonok;

l) sátrak és tartalmuk, légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;

m) utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak,

n) vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák,

o) élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

p) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények,

q) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések,

r) levegő,

s) vérkészletek,

t) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek, árusító auto- maták – a tartalmukkal együtt;

u) szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művé- szeti alkotás, műérték, gyűjtemény;

v) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a terme- lésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

2.3. Biztosítható költségek

Az általános biztosítási feltételek 2. pontja szerint a szer- ződő a biztosítási összeg megjelölésével a biztosítási ese- mények folytán a biztosított vagyontárgyakban keletke- zett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő aláb- bi költségeket biztosíthatja:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,

c) szakértői költségek, amennyiben a szakértő megbízá- sához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,

d) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásának enyhítését szolgáló intézkedések következ- tében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúco- lással, állványozással, ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedé- sekkel összefüggésben merülnek fel,

e) a mentés, bontás, maradványeltávolítás során a köz- művekben, közüzemi berendezésekben, közutakban keletkező károk helyreállítási költségei, ha ezek a jog- szabálynál fogva a biztosítottat terhelik.

A költségek biztosítási összege: a telephelyi biztosítási összeg 5%-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

2.4. Nem biztosított tevékenységek

a) A biztosító nem viseli a kockázatot amennyiben a biz- tosított tevékenységi körében mezőgazdaság, vadgaz- dálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, bányá- szat szerepel.

b) A biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a koc- kázatviselési helyen folytatott tevékenység

· „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt tevé- kenység,

· pénzváltó- vagy zálog tevékenység,

· vegyszer kereskedelem,

· disco, kocsma, söröző, borozó, bár,

· kaszinó, játékterem,

· könnyűszerkezetes – jellemzően szezonális – ven- déglátó egységben folytatott tevékenység

függetlenül attól, hogy a kár ezen tevékenységekkel összefüggésben következett-e be.

3. Kizárások és biztosítással nem fedezett károk

Az Általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások kizárásaiban foglaltakon túl,

3.1. nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek

a) a nem biztosított (2.2. pont), biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgyvédelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem/ bizton- sági berendezés műszaki feladatainak rendeltetéssze- rű teljesítésével összefüggésben keletkeztek;

c) építési- szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkeztek.

4. A biztosítási díj

A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és a biztosított költségek folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.

5. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

5.1. A biztosítási esemény bejelentésére és a biztosító tel- jesítésére az Általános biztosítási feltételek - vagyonbiz- tosítások 10. és 11. pontjaiban foglaltak az irányadók.

5.2. A szolgáltatási összeg esedékességére az Általános biztosítási feltételek - vagyonbiztosítások 11. pontjában foglaltak vonatkoznak.

6. Önrészesedés

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösszeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káresemé- nyenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményen- ként.

Természeti elemi károk

A biztosító – pótdíj ellenében – a jelen kiegészítő biztosí- tásban meghatározottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított vagyontár- gyakban balesetszerűen előre nem látható okból, véletle- nül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező köz- vetlen fizikai károkat, amelyek a vagyontárgy rendeltetés- szerű használata érdekében szükségessé teszik a károso- dott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melyek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a viharkár, az árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár, a földmozgáskár, a földrengéskár, továbbá a jégve- rés- és hónyomás kár.

1. Viharkár

1.1. A vihar olyan légmozgás, amelynél a legerősebb szél- lökés eléri vagy meghaladja a 75 km/h sebességet.

1.2. A viharkár

· a viharnak a felületekre kifejtett nyomó- és szívóhatá- sa, illetve

· a vihar által sodort, a vihar következtében kidőlt tár- gyak utóhatása által

a biztosított vagyontárgyakban közvetlenül vagy közve- tetten okozott fizikai károsodás, törés, repedés, alakválto- zás, kényszerhelyzet-változás vagy a vihar alatti csapa- dékhatás, beázás által.

1.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki:

a) a szabadban elhelyezett készletekre, kivéve, ha a táro- lási rendelkezések vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre lehetőséget adnak, és a készleteket a tárolási rendelkezésekben meghatáro- zott módon tárolták.

b) papírból, műanyagból vagy fából készült, áruszállítás- ra szolgáló rekeszekre és ládákra, valamint a raklap- okon lévő, csapadék-, illetve fagyveszély-érzéketlen készletekre, ha azokat nem rögzítették.

1.4. A biztosító nem téríti meg a viharkárt, ha az

a) időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.)

b) épületek, építmények – beleértve a befejezetlen állo- mányba tartozó létesítményeket is – üvegezésében, meleg- és hidegágyakban, üvegházak üvegezésében, fóliával fedett építményekben,

c) kizárólag az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében, földterületekben, telkekben, növényi kultúrákban, szabadban tárolt terményekben, termésekben

keletkezett.

1.5. A biztosító nem téríti azokat a törés- vagy egyéb káro- kat, amelyek helyiségeken belüli légáramlás következté- ben tárgyak feldőlése, elsodródása, leszakadása folytán következnek be.

1.6. A viharral együtt járó csapadék által okozott károk esetén a biztosítási fedezet csak az épületekre és az épü- letekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

1.7. Nem minősül viharkárnak az a kár, amely a tetőszer- kezet hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karban- tartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be.

2. Árvíz, belvíz és felhőszakadás által okozott vízkár

2.1. Árvíznek minősül az árvédett területen lévő kocká- zatviselési helynek az eláradása, mely eláradás a földi felszíni álló- és/vagy folyóvizek áradásával összefüggés- ben következett be.

Az árvízkár a fentiek szerint bekövetkező árvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

2.2. A belvíz a természetes vagy mesterséges lefolyás vagy beszivárgás hiánya / működésképtelensége következté- ben a talajfelszínen összegyülemlő nagy mennyiségű csapadékból származó víztömeg.

A belvízkár a fentiek szerint bekövetkező belvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

2.3. A felhőszakadás olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt rendkívüli intenzitással (legalább 5 mm/10 perc) lezúdult nagy mennyiségű (legalább 30 mm/24 óra) csapadékvíz a talajfelszínen összegyülemlik/áram- lik, illetve felgyülemlése/lefolyása miatt a megfelelően méretezett és karbantartott vízelvezető rendszer elégte- lenné válik.

A felhőszakadáskár a fentiek szerint bekövetkező felhő- szakadás károsító hatásaként a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkező fizikai károsodás.

2.4. Vízkárként megtéríti a biztosító a biztosított vagyon- tárgyak fizikai károsodását, mely az árvíz, belvíz vagy fel- hőszakadás folytán fellépő nagymennyiségű víz követ- keztében keletkezett elázás, elsodródás, törés, rombolás, továbbá szennyeződés által.

2.5. Az árvíz, belvíz, felhőszakadás okozta vízkárok fedezete nem vonatkozik

a) a vihar okozta hullámverés következtében előálló károkra,

b) a vízkár nélküli átnedvesedésre, felázásra,

c) a talajszerkezetben, illetve talajerőben szerves és műtrágyák kilúgozása folytán keletkezett károkra,

d) a növényi kultúrákra,

e) a víz elvezetésére vagy felfogására szolgáló létesítmé- nyekre, árkokra, gátakra, öntözőberendezésekre, víz- ügyi létesítményekre, műtárgyakra (áteresz, zsilip, stb.), továbbá halastavakra, víztározókra, valamint ezek állat- és növényállományára,

f) a 2.6. és 2.7. pontok szerint meghatározott hullámtér- ben és nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakra,

g) a felhőszakadás hatására az épületek külső vakolatá- ban és festésében keletkezett károkra,

h) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett vagyontárgyakra, ha azok a padozatszinttől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra nem voltak felhe- lyezve (kivéve a szabványok, előírások alapján rendel- tetésszerűen a padlószinten elhelyezett vagyontárgya- kat) és a kár ezzel okozati összefüggésben van,

i) az árvíz- és belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvíz- védelmi munkák címén felmerült költségekre.

2.6. Hullámtér a természetes és/vagy mesterséges vizek árvízvédelmi töltései közötti, vagy – ahol töltések nincse- nek – a magas partok közötti terület.

2.7. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyó- meder és az azzal közelítően párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjeggyel jelölt) közúti, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének hatá- ra között fekszik.

3. Földmozgáskár

3.1. A földmozgás alatt értendő:

a) a földcsuszamlás, amely a talaj fizikai vagy szilárdsági

/ állékonysági egyensúlyi állapotának hirtelenül fellé- pő megváltozása következtében keletkező, a természe- tes vagy mesterséges lejtés irányába bekövetkező – esetenként jelentős tömegű – talajelmozdulás;

b) a föld- és kőomlás, amely a lejtős terepen, hegy- vagy domboldalon a talaj fizikai vagy szilárdsági tulajdon- ságainak megváltozása, illetve bármely külső terhelés miatt a kő, kőtörmelék, szikla, valamint földanyag ter- mészetes lejtés irányába történő leomlása, lezúdulá- sa;

c) ismeretlen építmény, üreg beomlása, ha a természe- tes egyensúly megszűnik, és hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be az üregesedés irányába. Ismeretlen építmény a biztosított/szerződő tudomá- sán kívüli, a káreseményig fel nem tárt, az építési dokumentációban és az ingatlan-nyilvántartásban nem szereplő, a talajhoz szilárdan kötődő, a biztosí- tott telephelyén lévő létesítmény.

A földmozgáskár a fentiek szerint bekövetkező földmoz- gás károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező fizikai károsodás.

3.2. A biztosító nem téríti meg

a) a földmozgáskárt, ha az:

· ideiglenesen szüneteltetett vagy véglegesen befeje- zett bányászati,

· bányalétesítési és aktív bányászati tevékenység következtében állott elő, vagy,

· a biztosított által végzett vagy végeztetett földmun- kák, föld-, kavics-, kő-, illetve homokkitermelés során történt,

b) a talaj stabilizálásának, a lecsúszott, leomlott föld- vagy kőtömeg visszaszállításának, az ismeretlen üre- gek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőművek tervezésének, építésének költségeit,

c) az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedésé- vel, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásával okozati összefüggésben keletkezett károkat,

d) a nem megfelelően kiválasztott alapozási mód, hibás alapozási méretezés, vagy nem teherbíró altalajra (pl.: zsugorodó agyagra, löszre, stb.) építés miatt bekövet- kező károkat,

e) a bányák föld alatti részének beomlásából, a csapa- dékvíz, a természetes vagy mesterséges vizek okozta

kiüregelődésből, az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből eredő káro- kat.

4. Földrengéskár

4.1. A földrengés a föld belső energiájának megváltozásá- ból származó talajmozgás, amelynek károsító hatása a Mercalli-Sieberg-féle skála 5. fokozatát eléri vagy megha- ladja.

4.2. A földrengéskár a fentiek szerint bekövetkező föld- rengés károsító hatásaként a biztosított Vagyontárgyak- ban bekövetkező károsodás.

5. Jégverés és hónyomás kár

5.1. Jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégsze- mek formájában lehulló csapadék, amely az épületek, építmények tetőzetében, homlokzatában és / vagy kültéri szerkezeteiben az ütődés következtében törést / repedést

/ deformálódást eredményez, és ezzel a funkciót rontó károsodást okoz.

A jégverés kár a tűz- és elemi kár biztosítási szerződés- sel biztosított épületek, építmények tetőzetében (tető- szerkezetében és tetőfedésében) okozott törés / repedés kár.

5.2. A hónyomás kár a biztosított épületekben, építmé- nyekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a szo- kásos mértékű hóterhelést meghaladó hónyomás által okozott kár.

5.3. Nem téríti meg a biztosító a jégverés- és hónyomás kárt, ha

a) az épületek héjazatának sérülése nélkül,

b) az ideiglenes fedésben,

c) fólia- és sátorfedésben,

d) kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és a hófogó szerkezetekben,

e) a hideg és melegágyak üvegezésében, fóliasátrakban,

f) üvegtetőkben keletkezett.

5.4. Nem minősül jégverés, vagy hónyomás kárnak az a kár, amely a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitele- zésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be.

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösszeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káresemé- nyenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményen- ként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosítási feltét- eleiben foglaltak az irányadók.

A villámcsapás másodlagos hatása elektromos gépekben és berendezésekben

A biztosító jelen kiegészítő biztosítás alapján megtéríti a Tűz- és elemi kárbiztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekö- vetkező közvetlen fizikai károkat, a jelen kiegészítő bizto- sításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okoz- ta kár.

1. A biztosítás kiterjed az elektromos/elektronikus gépek- ben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség okozta károkra, ha a káresemény bekövetkeztének az időpontjában ki volt építve a kor műszaki, technikai színvonalának megfelelő- en elvárható, és az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszültség-védelmi rendszer.

2. A biztosító nem téríti meg a kárt,

· ha az a villámvédelmi és/vagy túlfeszültség-védelmi rendszerek teljes vagy részleges hiányával, illetve azok karbantartásának elmulasztásával okozati összefüg- gésben keletkezett;

· ha a biztosítási esemény kapcsán kizárólag a túlfe- szültség-védelmi rendszer károsodott;

· ha a károsodott vagyontárgy kora a káresemény bekö- vetkeztének időpontjában elérte az 5 évet.

3. A biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti és biz- tosítási időszakonkénti felső összeghatára a teljes biztosí- tási összeg 2,5 százaléka de maximum 500 ezer forint.

4. A jelen biztosításban nem érintetteket illetően a tűz- és elemi kárbiztosításban rögzítettek az irányadók.

Az épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkár

A biztosító a jelen kiegészítő biztosításban meghatáro- zottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerű- en - előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező közvetlen fizikai károkat, amelyek a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdekében szükségessé teszik a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melyek kapcsán szük- ségessé válik a vagyontárgy pótlása.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a víz- vagy gőzvezeték-töréskár.

A víz- és gőzvezeték-törés a biztosított saját tulajdoná- ban lévő vagy idegen tulajdonú (a biztosított által bérelt vagy más jogcímen használt) telephelyen belüli víz- vagy gőzvezeték olyan meghibásodása, amely a kockázatvise- lési helyen belül víz- és gőzvezeték, továbbá ezek tartá- lyainak, berendezéseinek, illetve szerelvényeinek törése, repedése, dugulása miatt állt elő.

Víz- és gőzvezeték töréskár a fentiek szerint bekövetkező víz- vagy gőzvezeték-törés következtében kiáramló víz- és/vagy gőz károsító hatásaként a biztosított vagyontár- gyakban bekövetkező károsodás.

A biztosító nem téríti meg azt a víz- és gőzvezeték-törési kárt, amely

a) tűzivíz- és egyéb oltóvízvezeték, berendezés (pl. sprinkler), annak szerelvényeinek töréséből eredt,

b) technológiai célú, felhasználású, illetve technológiai berendezés részét képező víz- és gőzvezeték, annak szerelvényei (kivéve épületek, építmények ivóvízellátá- sát, fűtését szolgáló vezetékeit) töréséből eredt,

c) a csővég nyitott állapota, illetve a csővezetékek, tartá- lyok, vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepei- nek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljesen elzárt állapota miatt keletkezett,

d) a kiömlő, elfolyt folyadék veszteségeként keletkezett,

e) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények előírt karbantartási munkáinak elmulasztása követ- keztében keletkezett,

f) magában a meghibásodott csővezetékekben és tartá- lyokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett,

g) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása foly- tán keletkezett,

h) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzem- szerű működést nem befolyásolja,

i) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javítá- sával közvetlen okozati összefüggésben állt elő,

elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett.

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösszeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káreseményen- ként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosítási feltét- eleiben foglaltak az irányadók.

Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár

A biztosító – pótdíj ellenében – a jelen kiegészítő biztosí- tásban meghatározottak szerint megtéríti a Tűz- és

elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított vagyontár- gyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, vélet- lenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező köz- vetlen fizikai károkat, amelyek a vagyontárgy rendeltetés- szerű használata érdekében szükségessé teszik a károso- dott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg mely- nek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a technológiai csővezeték töréséből eredő kár.

1. A technológiai csővezeték törése a technológiai folya- dékok, porok, gázok rendeltetésszerűen használt csőve- zetékeinek, edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repe- dése.

2. Technológiai csővezeték töréséből eredően megtéríti a biztosító a technológiai folyadékok (pl. savak, lúgok, különböző oldatok, tejféleségek, szeszes és szeszmentes italok, folyékony szénhidrogének vagy szénhidrogén- származékok), illetve porszerű anyagok, gázok kiáramlá- sa által a biztosított vagyontárgyakban okozott közvetlen fizikai károkat.

3. Nem minősül technológiai csővezetéknek a fűtési és közüzemi jellegű és használatú földgáz- vagy propán- bután gázvezeték, továbbá a közüzemi vízvezeték.

A biztosító nem téríti meg azt a technológiai csővezetéktö- résből eredő kárt, amely:

a) a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett,

b) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzá- ró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, ill. teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered,

c) a kiömlő, elfolyt anyagok veszteségeként keletkezett,

d) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvé- nyeiben keletkezett,

e) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása foly- tán keletkezett,

f) olyan szennyezési kár, mely eltávolítható és az üzem- szerű működést nem befolyásolja,

g) a törött vezeték, hibás szerelvény szakszerűtlen javítá- sával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

h) a technológiai csővezeték törése nélküli átnedvese- désből, felázásból keletkezett.

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösszeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káresemé- nyenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményen- ként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosítási feltét- eleiben foglaltak az irányadók.

Vandalizmus által okozott kár

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a vandalizmus kár.

1. A vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsem- misítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cse- lekedete.

2. Jelen kiegészítő biztosítás alapján sem térülnek meg a biztosított vagyontárgyakban keletkezett, az általános biztosítási feltételek 4.1.3. a), c) és d) pontjaiban megha- tározott okok miatt bekövetkezett károk.

3. A biztosítás nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban keletkezett alábbi károkat:

a) a vagyontárgy egészének vagy részeinek eltulajdonítá- sa;

b) graffiti (falfirkálás) által okozott kár, a graffiti eltávolí- tásának költsége;

c) bármilyen üvegtörés.

4. A biztosítás nem terjed ki a graffiti eltávolításának a költségeire sem.

5. Kártérítési limit: 500.000 Ft káreseményenként és biz- tosítási időszakonként.

6. Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösz- szeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft kárese- ményenként, maximális összege 250 ezer Ft káresemé- nyenként.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosítási feltét- eleiben foglaltak az irányadók.

Betöréses lopás és rablás biztosítás

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Buda-

pest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. –, (a továbbiakban: biz- tosító) és a szerződő között az Általános biztosítási felté- telek - vagyonbiztosítások és jelen különös biztosítási fel- tételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkal- mazni kell.

1. Általános rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételekre vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások ren- delkezései az irányadók az alábbi kiegészítésekkel.

1.1. A biztosítás tárgya és területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben megha- tározott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyoncsoportokra és költségekre terjed ki.

1.2. A biztosítási esemény

Biztosítási esemény a betöréses lopás és rablás kár

1.2.1. Betöréses lopás

Betöréses lopás az, ha a tettes a jogtalan eltulajdonítást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magá- ban foglaló bezárt, illetéktelen behatolás ellen védett és a behatolás helyén és időpontjában legalább a minimális mechanikai védelem feltételeinek megfelelő helyiségbe erőszakos módon, vagy úgy hatol be, hogy a lezárt helyi- séget hamis vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel kinyitja, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képte- len állapotát kihasználja.

1.2.2. Rablás

Rablás az, ha a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulaj- donítása érdekében a biztosított vagy alkalmazottja / megbízottja ellen

· a tettes a vagyontárgy megszerzése céljából erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkal- maz, illetve a fenti személyt ennek érdekében öntu- datlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, vagy ha

· a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek, a nem biztosított vagyontárgyak

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő által meghatározott, a szerződésben vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

2.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező vagyontárgyak

2.1.1.1. tárgyi eszközök:

a) műszaki berendezések, gépek,

b) egyéb berendezések és felszerelések,

2.1.1.2. forgóeszközök:

a) készletek:

· anyagok,

· áruk,

· félkész termékek,

· késztermékek;

b) a vagyonvédelmi előírásoknak megfelelő értéktároló- ban tárolt készpénz 5 millió forintig.

2.1.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:

2.1.2.1. a fenti 2.1.1.1. pontban felsorolt és a biztosított által bérelt tárgyi eszközök,

2.1.2.2. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolás- ra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti 2.1.1.2. pont sze- rinti forgóeszközök.

2.2. Nem biztosított vagyontárgyak

a) ingatlanok,

b) iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

c) értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme,

d) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak,

e) nem aktivált beruházások,

f) járművek (légi-, vízi járművek, gépjárművek, mező- gazdasági járművek, munkagépek, lassú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek), kivéve a kizárólag telephelyi használatú munkagépek (pl.: targonca),

g) élőállatok,

h) vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat, vasúti sínek),

i) ideiglenes létesítmények, pavilonok;

j) sátrak és tartalmuk, légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;

k) vérkészletek,

l) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek árusító automa- ták – a tartalmukkal együtt,

m)szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művé- szeti alkotás, műérték, gyűjtemény,

n) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a terme- lésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

2.3. Biztosítható költségek

A biztosító költségtérítésként megtéríti a betöréses lopás, a rablás, vagy ezek kísérlete során a biztosított vagyon- tárgyak elhelyezésére szolgáló épületben rongálással okozott kárt.

2.4. Nem biztosított tevékenységek

a) A biztosító nem viseli a kockázatot amennyiben a biz- tosított tevékenységi körében mezőgazdaság, vadgaz- dálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, bányá- szat szerepel.

b) A biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a koc- kázatviselési helyen folytatott tevékenység

· „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt tevé- kenység,

· pénzváltó- vagy zálog tevékenység,

· vegyszer kereskedelem,

· disco, kocsma, söröző, borozó, bár,

· kaszinó, játékterem,

· könnyűszerkezetes – jellemzően szezonális – vendég- látó egységben folytatott tevékenység,

függetlenül attól, hogy a kár ezen tevékenységekkel összefüggésben következett-e be.

3. A biztosítási összeg

3.1. A biztosítási összegek meghatározása vagyoncsopor- tonként és telephelyenként történik. Az egyes vagyoncso- portokra meghatározott biztosítási összegek megegyez- nek a Tűz- és elemi kár biztosításra feladott biztosítási összegekkel. A jelen különös feltételek alapján meghatá- rozott biztosítási összeg nem tartalmazza az ingatlanok biztosítási összegét, melyekre betöréses lopás-, és rablás- biztosítás nem köthető.

3.2. A biztosítható költség biztosítási összege: a betöréses lopás és rablás biztosítás telephelyi biztosítási összegé- nek 5%-a, de legfeljebb 250.000 Ft.

4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk

4.1. A biztosító az általános biztosítási feltételekben fog- laltakon túl nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a nem biztosított (2.2. pont), biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) lopás, elveszés, eltűnés, hiány, leltárhiány, veszteség (együttesen: hiány) következtében keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány a kockázatvi- selési helyen elkövetett betöréses lopással vagy rab- lással összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a jelen biztosítási szerződésben megha- tározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkal- mazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működő- képesen üzembe volt helyezve.

4.2. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a károso- dott vagyontárgy vonatkozásában - a káresemény bekö- vetkeztének időpontjában, a behatolás helyén - nem tel- jesültek azok a minimális vagyonvédelmi előírások, ame- lyek arra a kockázati vagyoncsoportra vonatkoznak, amelybe kockázati besorolása alapján az adott vagyon- tárgy tartozik. A kockázati vagyoncsoportokról és az alá- juk tartozó egyes vagyontárgyakról a különös biztosítási feltételek 11. pontja rendelkezik. („Betöréses lopásra és rablásra vonatkozó vagyonvédelmi előírások és kártéríté- si limitek”)

4.3. Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények üvegezésében, valamint az üveg dísztárgyakban és a csil- lárokban keletkezett rongálási károkat.

4.4. Nem téríti meg a biztosító az üzlethelyiségtől külön lévő önálló kirakatokban, kirakat vitrinekben és tartal- mukban keletkezett károkat.

5. A biztosítási díj

A biztosítás díjalapja a biztosított vagyoncsoportoknak és a biztosított költségnek a biztosítási időszakra vonat- kozó biztosítási összege.

6. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

6.1. A biztosítási esemény bejelentésére és a biztosító tel- jesítésére az általános feltételek 10. és 11. pontjaiban fog- laltak az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:

6.1.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa a kár- esemény időpontjában megvalósuló védelmi szintnek és a kockázati vagyoncsoportnak megfelelő kártérítési limit, amely legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összege.

A 11.5. pont kockázati vagyoncsoportonként tartalmaz- za az egyes védelmi szintekre vonatkozó kártérítési limiteket.

6.1.2. A biztosító a 2.3. pont szerint megtéríti a betöréses lopás és rablás, vagy ezek kísérlete során a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épületekben ron- gálással okozott károkat, legfeljebb a biztosítható költsé- gek biztosítási összegének mértékéig.

6.2. A biztosító szolgáltatásának korlátozása

6.2.1. Nem téríti meg a biztosító a készpénzes betöréses lopás és rablás kárt, amennyiben a kár időpontjában a telephelyen tárolt készpénz értéke meghaladja az 5 mil- lió Ft-ot.

6.2.2. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az üzlet kirakatában elhelyezett áruban keletkezett betöré- ses lopáskár összege meghaladja az üzlet biztosított készletértékének 10 százalékát.

6.2.3. Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben a biztosított tevékenysége játékterem üzemeltetés, óra-, ékszer kis- vagy nagykereskedelem, pénzváltó, pénzinté- zeti tevékenység, zálog tevékenység, mezőgazdasági vegyszer kereskedelem.

7. Önrészesedés

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösszeg 10 százaléka, minimális összege 25 ezer Ft káresemé- nyenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményen- ként.

8. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

Az általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások 6. pontjában írtakon túlmenően a kockázat mértékére kiható és változásbejelentési kötelezettséget teremtő vál- tozásnak minősül különösen

a) új védelmi módszerek bevezetése,

b) a vagyonvédelem megváltozása.

9. A biztosított/szerződő kár-megelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

A biztosított/szerződő – az általános biztosítási feltételek

– vagyonbiztosítások 7. pontjában írtakon túlmenően – köteles betartani a „Betöréses lopásra és rablásra vonat- kozó vagyonvédelmi előírások” kármegelőzésre vonatko- zó előírásait, továbbá minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat is mindenkor be kell tartania.

10. Egyéb rendelkezések

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat, azonban vissza kell fizetnie a szolgáltatási összeget.

11. Betöréses lopásra és rablásra vonatkozó vagyonvédelmi előírások és kártérítési limitek

11.1. Fogalom meghatározások

11.1.1. A minimális mechanikai védelem

Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű,

· az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

· az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hen- gerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kul- csos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár.

Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

11.1.2. A részleges mechanikai védelem

Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, födémszerkezetei, padozatai és a nyílászárók legalább az alábbiaknak megfelelnek:

· a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 15 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült, tömör téglafaléval azonos értékű,

· a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100*300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal vagy ezzel bonthatósági/áthatolási szempontból egyenértékű más mechanikai megoldással – pl. betörésgátló biz- tonsági üveggel – védett (bankok, pénzintézetek eseté- ben az átmérő minimum 16 mm),

· a rács 300 mm-enként, és minimum 4 db falazókörömmel van hozzáerősítve a falazathoz; a minimális beépítési mélység a legalább 15 cm vastag, hagyományos téglából épített tömör fal esetén 150 mm (vagy más, ezzel egyenértékű, kívülről nem sze- relhető műszaki megoldás fogadható el),

· a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) tok- szerkezeteit falazókörmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazathoz vannak erősítve,

· az ajtószerkezetek megerősített kivitelűek; kiemelés feszítés és reteszhúzás ellen védettek,

· a zárást minimum 2 darab biztonsági zár végzi,

· biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hen- gerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kul- csos zár, továbbá a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg minősített lamellás zár,

· az ajtó legalább három diópánttal van a tokhoz rögzítve,

· az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonsá- gát nem befolyásolja,

· a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 18 mm mélyen zárnak

· az ajtólap és a tok záráspontossága 5 mm-en belül van

· bevésőzár esetében az ajtólap külső, keskenyebbik oldala fémlemezzel van megerősítve,

· a zárlemez fatokhoz megerősített.

Megjegyzés: A lakat nem minősül biztonsági zárnak. Fenti feltételeknek együttesen kell teljesülniük.

11.1.3. A minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális elektronikai jelzőrendszer előírásai:

Ha térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, és a felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

Az elektronikai jelzőrendszerrel szemben támasztott követelmények:

· a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képez, és a védett téren belül van elhelyezve,

· a központi egység jelzi a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon egyaránt,

· a központi egységnek – az üzemeltető által sem nyit- ható kivitelű, szabotázsvédett – burkolata minimum 1 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szilárdsá- gú anyagból – készült,

· az élesítés legalább ún. kulcsos kapcsolóval történik, a kapcsoló háza minimum 1,5 mm vastag lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag, és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvona- lon riasztást ad,

· az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezi,

· élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központ vala- mennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló- berendezést felügyeli, és a jelzés után egy másodper- cen belül riaszt,

· a jelzőáramkör megszakadását a rendszer jelzi,

· a kültéri jelzésadók a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra vannak telepítve, hogy csak segédeszközzel lehet őket elérni,

· a kültéri hangjelzés a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 percen belül automatikusan megszűnik, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karban- tartó által kézzel lekapcsolható, a rendszer a bekap- csolást követően ismételten éles állapotba kapcsol,

· a kültéri hangjelzőnek szabotázsvédett, minimum 1,5 mm vastag lágyacél burkolata van, vagy ezzel egyenér- tékű mechanikai védelemmel rendelkezik, a hangere- je 1 m-es távolságban meghaladja a 100 decibelt, vál- takozó kéthangú jelzéssel,

· az energiaellátást két, egymástól független, kölcsön- hatásmentes energiaforrás – elektromos hálózat és akkumulátor – biztosítja; elemes táplálás esetén – egy elemkészlettel – a rendszer minimum 3 hónapig üzemképes,

· az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara ese- tén biztosítja automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus vég- rehajtását,

· akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töl- tésről gondoskodnak,

· a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve vezetik.

11.2. A készpénz tárolás (III. kockázati vagyoncsoport) vagyonvédelmi előírásai

A 11.3. pontban meghatározott III. kockázati vagyoncso- portba tartozó vagyontárgyak (készpénz) tárolására vonatkozó előírások:

11.2.1. A tárolás céljára szolgáló helyiségre vonatkozó minimális védelmi előírás a részleges mechanikai véde- lem 1 millió Ft-ot meghaladó összegű készpénz tárolás esetén részleges mechanikai védelem és minimális elektronikai jelzőrendszer, valamint

11.2.2. A tárolt készpénz összegének megfelelő Mabisz minősítéssel rendelkező értéktárolóban (megerősített lemezszekrény, páncélszekrény, stb.), az értéktároló épü- let tartószerkezethez - nem aljzatbetonhoz, nem burko- lathoz - való rögzítése a Mabisz minősítése szerinti kivi- telben.

11.2.3. Kizárólag rablás kockázat esetén a készpénz tárolása pénztárgépben vagy lemezkazettában is elfo- gadott.

11.3. Kockázati vagyoncsoportok a biztosítható vagyontár- gyak kockázati besorolása alapján

I. kockázati vagyoncsoport:

1. műszaki berendezések: vállalkozási célú műszaki berendezések, gépek, irodatechnika,

2. egyéb tárgyi eszközök: iroda, üzemi felszerelés, bútor, ill. minden egyéb fel nem sorolt, kézi erővel nem, vagy nehezen mozgatható (súlyos, terjedelmes) vagyontárgy,

3. készletek: anyagok, áruk, befejezetlen termelés, fél- kész- és késztermékek.

II. kockázati vagyoncsoport:

II./1 Kereskedelmi - nem személyi, illetve hobbi és élveze- ti - mennyiségű és célú

1. háztartási és szórakoztató elektronikai termékek,

2. mobiltelefonok és tartozékaik,

3. híradás- és számítástechnikai termékek,

4. barkácsgépek, elektronikus mérő, vizsgáló berendezések, II./2 Minden egyéb, 250 000 Ft-ot meghaladó egyedi érté- kű, kézi erővel könnyen mozgatható vagyontárgy.

III. kockázati vagyoncsoport:

Készpénz

11.4. Minimális vagyonvédelmi előírások

· az I. kockázati vagyoncsoport esetén minimális mechanikai védelem,

· a II. kockázati vagyoncsoport esetén minimális mechanikai védelem és minimális elektronikai jelző- rendszer,

· a III. kockázati vagyoncsoport esetén a készpénz táro- lás vagyonvédelmi előírásai.

11.5. Kártérítési limitek

A biztosító szolgáltatásának felső határa a káresemény időpontjában megvalósuló, a védelmi szintnek és a koc- kázati vagyoncsoportoknak megfelelő kártérítési limit, amely legfeljebb a vagyoncsoport biztosítási összege.

Védelmi szint	I. kockázati vagyoncsoport
minimális mechanika	2.500.000 Ft
részleges mechanika vagy minimális mechanika és minimális elektronika	5.000.000 Ft
részleges mechanika és minimális elektronika	7.500.000 Ft
Védelmi szint	II. kockázati vagyoncsoport
minimális mechanika és minimális elektronika	2.500.000 Ft
részleges mechanika és minimális elektronika	5.000.000 Ft

Az alábbi táblázat kockázati vagyoncsoportonként tartal- mazza az egyes védelmi szintekre vonatkozó kártérítési limiteket:

Védelmi szint	III. kockázati vagyoncsoport
készpénz tárolás vagyonvédelmi előírásai szerint	2 000 000 Ft
pénztárgépekben vagy lemezkazettákban tárolt készpénz rablás	50.000 Ft

Üvegtörés kár

A biztosító – pótdíj ellenében – a jelen kiegészítő biztosí- tásban meghatározottak szerint megtéríti a Tűz- és elemi kár biztosítási szerződéssel biztosított vagyontár- gyakban balesetszerűen - előre nem látható okból, vélet- lenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekövetkező köz- vetlen fizikai károkat, amelyek a vagyontárgy rendeltetés- szerű használata érdekében szükségessé teszik a károso- dott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melyek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása. Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény az üvegtörés kár.

1. A biztosító a biztosított részére megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosított irodahelységeinek, keres- kedelmi egységeinek, ipartelepeinek műhelyeinek vagy más, a biztosítási szerződésben (ajánlat, adatközlő, köt- vény) meghatározott telephelyeinek beépített üvegezésé- ben törés vagy repedés következtében álltak elő.

2. Az üvegtörés biztosítás kiterjed:

a) a biztosított kereskedelmi egységek, bemutatótermek belső üvegezésére (pult, vitrin, kirakatszekrény stb.), valamint

b) az üveg cégtáblákra is.

3. A biztosítás nem fedezi az üvegtörés- vagy repedéskárt, ha az a biztosított ajánlatának megtételekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben következett be.

4. A biztosítási szerződés nem terjed ki

a) a felek eltérő megállapodásának hiányában az épület- szerkezeti üvegezésekre (pl. üvegtéglára, üvegpadló- ra), copolit üvegre,

b) nem üveg alapú fényáteresztő, polimeres, polikarbonát épületszerkezeti elemekre,

c) az üveg dísztárgyakra és a csillárokra,

d) a melegágyak és üvegházak üvegezéseire,

e) az üvegtetőkre,

f) neoncsövekre,

g) taposóüvegekre,

h) ólom-, ón- és rézfoglalatokra, illetve az azokban elhe- lyezett különleges üvegekre.

5. A biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti felső összeghatára:

· 100 000 Ft, amennyiben a tűz- és elemi kár biztosítás

teljes biztosítási összege 50 000 000 Ft-nál kevesebb,

· 150 000 Ft, amennyiben a tűz- és elemi kár biztosítás teljes biztosítási összege legalább 50 000 000 Ft.

6. Üvegtörés kár esetén nincs önrészesedés.

A jelen kiegészítő biztosításban nem érintetteket illetően a Tűz- és elemi kár biztosítás különös biztosítási feltét- eleiben foglaltak az irányadók.

Üzemszünet-biztosítás

A jelen különös biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell.

A jelen különös biztosítási feltételekre vonatkozóan az Általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások ren- delkezései az irányadók az alábbi kiegészítésekkel.

A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biz- tosítás az érvényben és hatályban lévő, a biztosítási szer- ződésben megnevezett különös biztosítási feltételeihez (a továbbiakban: alapbiztosítás) kapcsolódó kiegészítő biztosítás (továbbiakban: üzemszünet-biztosítás).

A biztosító a kiegészítő biztosítás alapján megtéríti a jelen különös biztosítási feltételekben részletezett felté- telek fennállása esetén a biztosítási szerződésben meg- nevezett üzemszüneti költségeket.

1. A biztosítási esemény

1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése miatt vagy azzal közvetlen okozati összefüggésben bekövetke- zett üzemszünet, ha

· az alapbiztosításban meghatározott biztosítási ese- mény az alapbiztosítással fedezetbe vont és az alap- biztosításban meghatározott kockázatviselési helyen lévő vagyontárgyakban következett be, és

· az alapbiztosításban meghatározott biztosítási ese- mény alapján a biztosító szolgáltatás teljesítésére köteles, valamint

· az üzemszünet miatt üzemszüneti költségek merültek fel.

1.2. Az üzemszünet tartama alatt bekövetkezett újabb biztosítási esemény miatt bekövetkező üzemszünet új, önálló biztosítási eseménynek minősül, kivéve, ha az újabb biztosítási esemény ugyanazon vagyontárgy(ak) ban azonos okból és azonos kockázatviselési helyszínen következett be.

2. A biztosított

A jelen üzemszünet-biztosítás keretében biztosított az alapbiztosítási szerződésben is biztosított jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet.

3. A biztosítási szerződés hatálya, a kockázatviselés kezdete és vége

3.1. A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt koc- kázatviselési helyen a szerződés hatálya alatt bekövetke- zett üzemszünet miatt az üzemszünet megszűnésének a napjáig, de legfeljebb a maximális kártérítési időszak alatt keletkezett üzemszüneti költségekre nyújt fedeze- tet. A biztosító kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi időpont, mint az alapbiztosítás kockázatviselés- ének kezdete.

3.2. Ha az alapbiztosítás határozott tartamú, akkor az üzemszünet-biztosítás is csak határozott tartamú lehet.

3.3. A biztosítási évforduló napja megegyezik az alapbiz- tosítás évfordulójának napjával.

3.4. A biztosítási fedezet a biztosított valamennyi tevé- kenységére kiterjed, de a felek megállapodhatnak a bizto- sított pénzügyileg önálló elszámolási egységeinek tevé- kenységére vonatkozó fedezetben is, ha az alapbiztosí- tásban is így állapodtak meg a felek.

4. Fogalom meghatározások

A jelen üzemszünet-biztosítás különös biztosítási feltét- eleinek alkalmazásában

4.1. Alapbiztosítás: A jelen üzemszünet-biztosítás alapbiz- tosítása a tűz- és elemi kár biztosításnak a tűz-, villám- csapás-, robbanás-, összeroppanáskárra, légi járművek és ismeretlen földi járművek által okozott kárra, valamint a természeti elemi kárra vonatkozó fedezet. Az alapbizto- sítás biztosítási eseményeinek meghatározását az alap- biztosításra vonatkozó különös biztosítási feltételek tar- talmazzák.

4.2. Üzemszünet: A biztosított tevékenység teljes vagy rész- leges szünetelése az alapbiztosításban meghatározott biz- tosítási esemény miatt. Az üzemszünet legfeljebb az alap- biztosítással fedezett dologi kár bekövetkezését közvetle- nül megelőző állapot műszaki helyreállításáig tart, feltéve, hogy a műszaki helyreállítás lehetővé teszi a tevékenység káresemény előtti szinten történő folytatását.

4.3. Üzemszüneti költségek: az üzemszünettel összefüg- gésben felmerült költségek, amelyek az 5. pontban meg- határozottak, és amelyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

4.4. Maximális kártérítési időszak:

A biztosító helytállási kötelezettségének a jelen üzem-

szünet-biztosítási szerződésben meghatározott maximá- lis időtartama. A biztosító legfeljebb a maximális kártérí- tési időszak alatt felmerült üzemszüneti költségeket térí- ti meg. A maximális kártérítési időszak az alapbiztosítási káresemény bekövetkeztének időpontjával kezdődik, vége az üzemszünet-biztosítás megszűnését követő idő- pontra is eshet.

4.5. Tényleges kártérítési időszak:

Az alapbiztosításban meghatározott káresemény bekö- vetkeztének időpontjával kezdődik, és az üzemszünet megszűnésének napjával, de legkésőbb a maximális kár- térítési időszak végével szűnik meg.

4.6. Üzleti év:

Az üzleti évnek a mindenkor hatályos számviteli törvény- ben meghatározott fogalma.

4.7. Forgalom: A vállalati tevékenység során elért eredmény.

5. Biztosítható költségek

5.1. Üzemszüneti költségeken azok az üzemszünettel összefüggésben felmerült, és az 5.2. pontban meghatáro- zott költségek értendők, melyek az üzemszünet alatt is terhelik a biztosítottat.

5.2. Az üzemszüneti költségek biztosítása az alábbi költ- ségekre vonatkozik:

5.2.1. Közvetett költség jellegű költségek:

a) az alkalmazotti alapbérköltségnek a munkaszerződés- ben szereplő összege,

b) a biztosított szerződéses kötelezettsége alapján fize- tendő közüzemi rendelkezésre állási (alap) díjak, táv- közlési előfizetési díjak;

c) a biztosítási esemény bekövetkezte előtt, a biztosított tevékenység üzemszerű végzése céljából megkötött hitel-vagy lízingszerződés időarányos hitelkamatai, ügyleti kamatai.

5.2.2. Az üzemszünet kapcsán felmerült alábbi többlet- költségek:

a biztosított tevékenység folytatása céljából ideiglenesen bérelt ingatlan vagy egyéb tárgyi eszköz – bérleti szerző- dés alapján fizetendő – bérleti díja, üzembehelyezési, üzemeltetési költsége.

6. Biztosítási összeg

Az üzemszünet biztosítás biztosítási összege (kártérítési limit) 1.000.000 Ft.

7. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk)

7.1. A biztosítási fedezetből kizárt károk

7.1.1. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn,

a) ha az üzemszüneti költségek nem az alapbiztosítás-

ban meghatározott biztosítási események bekövetke- zése miatt merültek fel;

b) ha az alapbiztosítási fedezet nem vonatkozik a káro- sodott vagyontárgy(ak)ra.

7.1.2. A biztosító nem téríti meg azokat az üzemszüneti költségeket, amelyek:

a) hatóságilag elrendelt építési vagy helyreállítási tila- lom, üzemkorlátozás következményei;

b) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlensége miatt merültek fel, ideértve a hatósági korlátozásokat is;

c) a károsodott vagyontárgyak helyreállításának, utánpótlá- sának késedelmessége vagy nem az eredeti állapotnak megfelelően történt helyreállítás miatt keletkeztek;

d) a helyreállításhoz, beszerzéshez szükséges pénzügyi fedezet hiánya miatt keletkeztek;

e) a biztosított mulasztása, késedelme miatt merültek fel;

f) pénz, betétkönyv, értékpapír, értékcikk, okmány, okirat, üzleti könyv, terv, rajz, számla, egyéb irat, prog- ram, szoftver, adathordozó megsemmisülése, eltulaj- donítása, elveszése, hiánya vagy megrongálódása miatt keletkeztek;

g) szerződésből adódó kötelezettségek nem vagy nem megfelelő teljesítése miatt álltak elő, mint pl. – de nem kizárólagosan – a gyártási, szállítási határidő késedelme, valamilyen szolgáltatás elmaradása miatti kártérítési, kártalanítási és egyéb kötelezettségek;

h) piacvesztés miatt keletkeztek;

i) kedvezmények, támogatások elvesztéséből adódtak;

j) a maximális kártérítési időszakon túl merülnek fel,

k) földrengésből erednek.

7.2. Nem biztosított költségek

A biztosítás nem fedezi az alábbiakat:

a) bevétel- és nyereségkiesés;

b) alkalmazotti bérköltségnek az alapbéren felüli és/vagy munkaszerződésben nem rögzített összege, mint pl. prémiumok, jutalmak, végkielégítések, és egyéb mun- kabéren felüli juttatások (cafeteria, természetbeni jut- tatások);

c) forgalomtól függő biztosítási díjak, licencdíjak, feltalá- lói díjak;

d) egyéb, a termeléssel és/vagy kereskedelemmel össze nem függő bevételek és költségek, pénzügyi bevételek és ráfordítások, rendkívüli bevételek és ráfordítások, különös tekintettel a tőke-, spekulációs és ingatlan- ügyletekből származó nyereségekre és költségekre.

8. Maximális kártérítési időszak tartama

A maximális kártérítési időszak tartama legfeljebb 3 hónap.

9. Önrészesedés

Az önrészesedés mértéke káreseményenként a kárösszeg (a térítendő üzemszüneti költségek) 10 százaléka, mini-

mális összege 25 ezer Ft káreseményenként, maximális összege 250 ezer Ft káreseményenként.

10. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

10.1. A biztosított a közlési és változásbejelentési kötele- zettsége körében az Általános biztosítási feltételek – Vagyonbiztosítások 6. pontjában meghatározottak sze- rint köteles eljárni.

10.2. A biztosított a biztosítási szerződés megkötése előtt, de legkésőbb a biztosítási ajánlat megtételével egyidejűleg köteles nyilatkozni, hogy eredmény kimuta- tását forgalmi költség eljárással vagy összköltség eljá- rással készíti.

10.3. A közlési- és változásbejelentési kötelezettség elmu- lasztásának a következményeire az Általános Biztosítási Feltételek – Vagyonbiztosítások 6.3 pontjában leírtak az irányadók.

11. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

A biztosító szolgáltatására vonatkozóan az Általános biz- tosítási feltételek – vagyonbiztosítások rendelkezései az irányadók, az alábbi kiegészítésekkel:

11.1. A kárigény bejelentése

11.1.1. A biztosított köteles az alapbiztosításban megha- tározott káresemény bejelentésével egy időben, de legké- sőbb annak felmérésének megkezdésekor a biztosítóval írásban közölni, hogy a jelen üzemszünet-biztosítási szerződés alapján milyen költségek megtérítését igényli.

11.1.2. A káresemény bejelentésének és az azt követő adatszolgáltatásnak az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon túlmenően tartalmaznia kell az üzemszüneti költségek becsült vagy várható típusát, tar- tamát és összegét, a már megtett és a tervezett kárenyhí- tő intézkedéseket.

11.2. A kárigény érvényesítése

11.2.1. A biztosított köteles a biztosító írásbeli kérésére átadni az összes olyan könyvviteli nyilvántartást, ered- mény kimutatást és egyéb dokumentumot, bizonyítékot, információt és minden olyan adatot, amelyek a kárigény elbírálásához, az üzemszünettel összefüggésben felmerült költségek mértékének megállapításához szükségesek.

11.2.2. A biztosított köteles a kár enyhítése érdekében a biztosítóval együttműködni, a biztosító jogosult az intéz- kedések végrehajtását ellenőrizni.

11.2.3. A biztosított köteles üzleti könyveit, mérlegeit, egyéb üzleti dokumentumait a Számvitelről szóló, min- denkor hatályos törvényben előírt időtartam alatt, de leg- alább öt évig megőrizni, és olyan helyen és módon tárol- ni, hogy ne semmisüljenek meg.

11.3. A biztosító szolgáltatása

11.3.1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a bizto- sító a biztosítási szerződésben foglaltak szerint az 5. pontban megnevezett és az üzemszünet megszűnésének a napjáig, de legfeljebb a maximális kártérítési időszak alatt keletkezett üzemszüneti költségeket téríti meg, az önrészesedéssel csökkentve.

11.3.2. A maximális kártérítési időszakra megállapított, és az alapbiztosításban meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkeztének időpontjában hatályos biztosítási összeg – a biztosítási időszakra vonatkozóan – a biztosí- tó szolgáltatásának felső határa.

11.3.3. Ha a biztosítási időszak alatt több biztosítási ese- mény következik be, a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége ez esetben is a 11.3.2. pontban áll fenn.

11.3.4. A költségeket olyan mértékben téríti meg a bizto- sító, amilyen mértékben ezek a költségek az üzemszüne- tet eredményező biztosítási esemény bekövetkezése nél- kül is felmerültek volna.

11.3.5. Az alkalmazotti bér címén a biztosító az alapbiz- tosításban meghatározott biztosítási esemény bekövet- kezte előtt már alkalmazásban lévő munkavállalók részére, érvényes munkaszerződés alapján járó, és tény- legesen kifizetett alap munkabért téríti meg, a kizárások- ban felsoroltak kivételével.

11.3.6. A biztosítottat terhelő kamatfizetési kötelezettség mértékét az alapbiztosításban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte előtt megkötött, és ezen időpont- ban is érvényes hitel-, vagy lízingszerződés alapján álla- pítja meg a biztosító.

11.3.7. A tényleges kártérítési időszak alatt felmerült üzemszüneti költségeket, illetve azok összegét a biztosí- tottnak kell bizonyítania.

11.3.8. A biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás révén a biztosított nem kerülhet kedvezőbb helyzetbe, mint ha a biztosítási esemény be sem következett volna.

11.3.9. Az 5.2.2. pont alapján a biztosítóval előzetesen egyez- tetett és írásban jóváhagyott többletköltségek térülnek.

12. A biztosító mentesülésének különös szabályai

12.1. Amennyiben a biztosító mentesül az alapbiztosítás szerint, úgy és legalább olyan mértékben mentesül a jelen üzemszünet-biztosítási szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól is.

12.2. Ha a biztosítottnak lehetősége lett volna üzemszü- neti veszteségeinek mérséklésére, de ezen intézkedések megtételét elmulasztotta, a biztosító a mulasztása ará- nyában mentesül a mulasztásból eredő veszteség megté- rítése alól, amennyiben a mulasztás szándékos vagy súlyosan gondatlan volt.

13. A biztosítási szerződésének megszűnésének különös szabályai

Az Általános biztosítási feltételek – vagyonbiztosítások- ban foglalt esetek mellett az üzemszünet biztosítási szerződés az alábbi esetekben is megszűnik:

13.1. az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg, ha a jelen üzemszünet-biztosítási szerződés hatálya alatt az alapbiztosítás megszűnik.

13.2. ha a szerződő vagy a biztosító a több évre kötött határozott időtartamú, továbbá a határozatlan időre kötött üzemszünet-biztosítási szerződést, az alapbiztosí- tástól függetlenül felmondja az általános biztosítási fel- tételek 13. pontjában foglaltak szerint.

Összkockázat(all risks)-jellegű vagyonbiztosítás

A jelen összkockázat-jellegű különös biztosítási szerző- dési feltételek és az azok részét képező kiegészítő biztosí- tási feltételek– azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között az Vagyonbiztosítások-általános biztosítási feltételek és jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött Összkockázat(all risks)-jellegű vagyonbiztosítási szerző- désekre alkalmazni kell.

1. Általános rendelkezések

A jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biz- tosításokra a Vagyonbiztosítások - Általános biztosítási feltételei irányadók annyiban, amennyiben a különös biztosítási feltételek és a kiegészítő biztosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek.

A különös biztosítási feltételek részét képező kiegészítő biztosítási feltételek az alábbiak:

· A villámcsapás másodlagos hatása elektromos gépek- ben és berendezésekben

· Technológiai csővezetékek töréséből eredő kár

· Vandalizmus által okozott kár

· Betöréses lopás és rablás biztosítás

· Üvegtörés kár

· Üzemszünet-biztosítás

· Dekontaminációs költségek térítése

A kiegészítő biztosítási feltételekben nevesített biztosítá- si eseményekre a különös biztosítási feltételek rendelke- zéseit a kiegészítő biztosítási feltételekben foglalt eltéré- sekkel kell alkalmazni.

Ha a kiegészítő biztosítási feltételekben „Tűz- és elemi kár biztosítási szerződés” kitétel szerepel, alatta az Összkockázat(all risks)-jellegű vagyonbiztosítás értendő.

1.1. A biztosítás tárgya és területi hatálya

A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatá- rozott kockázatviselési helyeken lévő, és biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyakban / vagyoncsopor- tokban bekövetkező biztosítási eseményekre és költsé- gekre terjed ki.

1.2. A biztosítási esemény

1.2.1. A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosí- tási esemény a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen

– előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső beha- tás miatt – bekövetkező olyan közvetlen fizikai károsodása, amely a vagyontárgy rendeltetésszerű használata érdeké- ben szükségessé teszi a károsodott vagyontárgy javítását, helyreállítását, illetőleg melynek kapcsán szükségessé válik a vagyontárgy pótlása, és amellyel kapcsolatban a biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

A kizárásokat a Vagyonbiztosítások-általános biztosítási feltételek és a jelen különös biztosítási feltételek, vala- mint a kapcsolódó kiegészítő biztosítások feltételei tar- talmazzák.

1.2.2. Egyetlen biztosítási eseménynek minősül

a) a 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés, ziva- tar vagy tornádó; vagy ha a felsorolt események közül bármely kettő 24 órán belül következik be;

b) a 72 órán belül ismételten bekövetkező hurrikán, orkán, tájfun, trópusi ciklon, forgószél, vihar, felhősza- kadás, tűz és tűzvész, valamint újabb sztrájk, zendü- lés, polgári zavargás, erőszakos tüntetés;

c) a 168 órán belül ismételten bekövetkező földrengés, földmozgás, szökőár, vulkánkitörés, tengerrengés, továbbá e biztosítási esemény/ek valamelyikéből kialakuló, vagy e biztosítási esemény/ek miatt bekö- vetkező, valamint a fentiekben nem említett, egyéb elemi kárnak minősülő esemény/ek;

d) az 504 órán belül ismételten bekövetkező olyan árvíz, amelyet ugyanaz az egyszer vagy többször tetőző, egy vagy több víztömegként jelentkező magas vízállás okoz

amennyiben a bekövetkező biztosítási eseményre bizto- sítási fedezet kiterjed.

2. A biztosítható vagyontárgyak és költségek, a nem biztosított vagyontárgyak és tevékenységek

2.1. Biztosítható vagyontárgyak

A jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosított vagyontárgyak a biztosított nyilvántartásában kimutatott és a szerződő által meghatározott, a biztosítási szerző- désben egyedileg, vagy vagyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak.

Vagyoncsoport egészére biztosítási összeg akkor határoz- ható meg, ha a biztosítási szerződésben a teljes vagyon- csoport biztosítva van.

A biztosítható vagyontárgyak a jelen különös biztosítási feltételek alapján az alábbiak:

2.1.1. A biztosított saját tulajdonát képező

2.1.1.1. tárgyi eszközök:

a) épületek és egyéb építmények,

b) műszaki berendezések, gépek,

c) forgalmi rendszámmal el nem látott járművek, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező sze- mély- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek (a biztosítási fedezet kizárólag a biztosítási szerződésben megnevezett telephelyeken bekövetkező tűz-, robbanás-, összeroppanás-, villámcsapás kárra, továbbá épületek víz- és gőzvezetékeinek töréséből eredő vízkárra vonatkozik),

d) egyéb berendezések és felszerelések,

e) építéssel és szereléssel együtt nem járó, nem aktivált beruházások.

2.1.1.2. forgóeszközök:

a) készletek:

· anyagok,

· áruk,

· félkész termékek,

· befejezetlen termelés (amennyiben nem építés-sze- relés alatt álló vagyontárgyak),

· késztermékek;

b) a betöréses lopásra és rablásra vonatkozó kiegészítő biztosítási feltételekben szabályozott vagyonvédelmi előírásoknak megfelelően tárolt készpénz és egyéb pénzeszközök.

2.1.2. Idegen tulajdont képező vagyontárgyak:

2.1.2.1. a fenti 2.1.1.1. pontban felsorolt és a biztosított által bérelt tárgyi eszközök,

2.1.2.2. a biztosított által feldolgozásra, javításra, tárolás- ra, őrzésre, értékesítésre átvett, a fenti 2.1.1.2. pont sze- rinti forgóeszközök.

2.2. Nem biztosított vagyontárgyak

a) iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

b) értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme,

c) szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művé- szeti alkotás, műérték, gyűjtemény ,

d) építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak,

e) építéssel és xxxxxxxxxxx együtt nem járó, nem aktivált beruházások,

f) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelke- ző személy- és teherszállító járművek, munkagépek, lassú járművek;

g) légi járművek,

h) vízi járművek,

i) kötött pályás járművek,

j) az f-j) pontokban meghatározott járművekre szerelt (nem szériatartozék) elektronikus berendezések,

k) vasúti sínek,

l) a kockázatviselési helyszínen kívüli szállító- és elosz- tóvezetékek,

m)műholdak,

n) utak, alagutak és hidak,

o) pincehelyiségek, nádtetős épületek,

p) ideiglenes létesítmények, pavilonok, sátrak és a ben- nük lévő vagyontárgyak ,

q) tározók, vízi létesítmények és azok műtárgyai, dokkok, mólók, gátak, töltések, csatornák,

r) fúrótornyok,

s) élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források),

t) föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, termények, lábon álló fák, növények,

u) földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések,

v) élőállatok,

w) levegővel, meleg levegővel felfújt fóliasátrak / csarno- kok és az azokban levő vagyontárgyak, légvárak, felfúj- ható játékok,

x) vérkészletek,

y) pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, játékgépek a tartalmukkal együtt,

z) műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a terme- lésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

2.3. Nem biztosított tevékenységek

2.3.1. A biztosító nem viseli a kockázatot amennyiben a biztosított tevékenységi körében mezőgazdaság, vadgaz- dálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, bányászat szerepel.

2.3.2. A biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a kockázatviselési helyen folytatott tevékenység:

· „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt tevé- kenység,

· pénzváltó- vagy zálog tevékenység,

· vegyszer kereskedelem,

· disco, kocsma, söröző, borozó, bár,

· kaszinó, játékterem,

· könnyűszerkezetes – jellemzően szezonális – vendég- látó egységben folytatott tevékenység

függetlenül attól, hogy a kár ezen tevékenységekkel összefüggésben következett-e be.

2.4. Biztosítható költségek

A Vagyonbiztosítások- általános biztosítási feltételek 2. pontja szerint a szerződő a biztosítási összeg megjelölé- sével a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkkal összefüggésben indokoltan felmerülő alábbi költségeket biztosíthatja:

a) mentési, oltási költségek,

b) bontási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok szállítási, elhelyezési és megsemmisítési költségeinek kivételével,

c) szakértői költségek amennyiben a szakértő megbízá- sához a biztosító előzetesen, írásban hozzájárult,

d) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következté-

ben felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyon- tárgy elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideiglenes közműlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmen- tett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel összefüggésben merülnek fel,

A költségek biztosítási összege: a telephelyi biztosítási összeg 5%-a, de legfeljebb 1.000.000 Ft.

3. Kizárások és biztosítással nem fedezett károk

3.1. A kár okára vonatkozó kizárások

3.1.1. A Vagyonbiztosítások-általános biztosítási feltéte- lek kizárásaiban foglaltakon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka

a) villámcsapás indukciós hatása miatti túlfeszültség

b) vízkőlerakódás, szennyeződés, üveg-, festett vagy csi- szolt felületek karcolódása, rozsdásodás, korrózió, oxi- dáció, lerakódás, használaton kívüli állás;

c) az anyag természetéből eredő zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, öngyulladás (a kizárás magában az öngyulladt anyag- ban keletkezett kárra vonatkozik), az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai;

d) fokozatosan kialakuló deformálódás, állagromlás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagoso- dás; korrózió, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba. Nem minősül kizárásnak, ha a jelen pontban felsoroltak a biztosított vagyontárgy más, jelen biztosítás alá vont részeit, vagy más bizto- sított vagyontárgyat károsítják;

e) alapok, falak, pillérek, gerendák (teherhordó szerkeze- tek), padozatok, járdák, támfalak, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása, repedése, törése. Jelen kizárás nem vonatkozik a felso- roltak következtében más biztosított vagyontárgyak- ban keletkező károkra;

f) tranziens jelenség miatti túlfeszültség,

g) szennyeződés, mikroorganizmus, fertőzés, korhadás, toxikus hatású penészedések, gombásodások és hatá- saik;

h) olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés nem érte el a 75 km / h sebességet. Jelen kizárás nem vonatkozik az ezen okból bekövetkező tűz- és robba- nás kárra;

i) homok, por, illetve fagyhatás, napsütés, légköri száraz- ság vagy nedvesség, szmog, füst, gáz, köd, normális légköri viszonyok;

j) férgek, rágcsálók, rovarok és egyéb állatok kártétele.

3.2. Vagyontárgyra vonatkozó kizárások

A Vagyonbiztosítások- általános biztosítási feltételekben foglalt kizárásokon túl, a biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) nem biztosított (2.2. pont)-, biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) szabadban lévő vagyontárgyakban eső, havas/ónos eső, hódara, hó, hónyomás, jégeső, jégverés hatására keletkeztek, ideértve azt a jégverés- és hónyomás kárt,

· amely az épületek héjazatának sérülése nélkül az ide- iglenes fedésben, fólia- és sátorfedésben, kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és a hófogó szer- kezetekben, vagy a hideg és melegágyak üvegezésé- ben, fóliasátrakban, üvegtetőkben keletkezett, továbbá

· amely a tetőszerkezet hibás méretezésével, kivitele- zésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következett be.

Jelen kizárás nem vonatkozik:

· a biztosított épületek, építmények tetőzetében (tetőszerkezetében és tetőfedésében) jégverés által okozott törés és repedés kárra,

· a biztosított épületekben, építményekben és az azokban elhelyezett ingóságokban a szokásos mér- tékű hóterhelést meghaladó hónyomás által oko- zott kárra,

· csapadékhatással okozott vízkárra.

c) rendeltetésüknél fogva tűznek kitett vagyontárgyak- ban – beleértve a felhasznált tüzelő- és egyéb techno- lógiai anyagokat – a rendeltetésszerű használattal összefüggésben tűzkárként keletkeztek;

d) a nyomás alatti tartályokban, vagy lendítőkerekekben szétszakadás vagy repedés, törés miatt keletkeztek;

e) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy védelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / bizton- sági berendezés műszaki feladatainak rendeltetéssze- rű teljesítésével összefüggésben keletkeztek;

f) a biztosított vagyontárgy részét képező elektronikai alkatrészekben bármilyen belső hatásra következtek be. Belső hatásnak minősül, ha nem bizonyítható, hogy a kárt valamely biztosított kockázatból származó külső behatás okozta.

Ha belső hatás miatt valamely cserélhető rész vagy modul károsodása következett be, a kizárás nem terjed ki más cserélhető részekben, modulokban bekövetkező, jelen fel- tételek szerint biztosítási eseménynek minősülő károkra;

g) külső adathordozókban és az azokon tárolt adatokban keletkeztek.

3.3. Meghatározott körülményre vonatkozó kizárások

3.3.1. A Vagyonbiztosítások-általános biztosítási feltéte- lekben foglaltak kizárásokon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) a biztosított vagyontárgy szállítása (ideértve a fel-, le- és átrakodást is), átrakása, össze- és szétszerelése alatt vagy által következik be;

b) a biztosított gépek és elektronikus eszközök, berendezések belső vagy külső erőhatás miatt bekövetkező töréseként, repedéseként jelentkezik. A jelen különös biztosítási felté- telek szerint törésnek, repedésnek minősül a biztosított vagyontárgyaknak balesetszerűen, előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett olyan törése, repedése, amely a biztosított vagyontárgyak részleges vagy teljes működésképtelenségét okozza. Törésen és repedé- sen kívül az alábbi maradandó alakváltozással (deformá- lódással) járó mechanikai károsodások is törés- és repe- déskárnak minősülnek: megnyúlás, szakadás, összenyo- módás, (ki)hajlás, (el)nyíródás, (el)csavarodás.

c) lopás, elveszés, eltűnés, hiány, leltárhiány, veszteség (együttesen hiány) következtében keletkezik.

3.3.2. A Vagyonbiztosítások- általános biztosítási feltéte- lekben foglalt kizárásokon túl nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár

a) nem dologi jellegű következményi kár;

b) üzemszüneti veszteségből származó nyereségkiesés,

c) a biztosított vagyontárgyban, hullámtérben vagy nem mentett árterületen elázás, elsodródás, törés, rombo- lás, továbbá szennyeződés által keletkezett. Hullámtér a természetes és mesterséges vizek árvízvédelmi tölté- sei közötti, vagy – ahol töltések nincsenek – a magas partok közötti terület. Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterü- letnek az a része, amely a folyómeder és az azzal közel párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjeggyel jelölt) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve a települések belterületének határa között fekszik;

d) a biztosított vagyontárgyak bármilyen meghibásodá- sából, működési zavarából vagy működésképtelensé- géből – így különösen elektromos vagy mechanikai meghibásodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy a hűtőfolyadék hiányából, kima- radásából – ered, kivéve az ilyen okokból bekövetke- zett tűz- és robbanáskárokat;

e) a motor által beszívott víz miatt keletkezik;

f) a biztosított vagyontárgyakból (azok tárolóedényeiből, tartályaiból, csővezeték-hálózataiból, szerelvényeiből, a konténerekből, kohókból, kemencékből, üstökből) kiömlő, elfolyt anyagok, áruk, termékek (készletek) veszteségeként keletkezik.

3.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezett károkra, amennyi- ben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza.

4. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

4.1. A biztosítási esemény bejelentésére és a biztosító tel- jesítésére a Vagyonbiztosítások- általános biztosítási fel- tételek 10. és 11. pontjaiban foglaltak az irányadók.

4.2. A szolgáltatási összeg esedékességére a Vagyonbizto- sítások-általános biztosítási feltételek 11. 20. pontjában foglaltak vonatkoznak.

5. A biztosítási díj

A biztosítás díjalapja a biztosított vagyon és a költségtérí- tések folyó biztosítási évre vonatkozó biztosítási összege.

Dekontaminációs költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási szerződéssel biztosított vagyontárgyakban balesetszerűen – előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, külső behatás miatt – bekö- vetkező közvetlen fizikai károkkal összefüggésben felme- rült dekontaminációs költségeket, a jelen kiegészítő biz- tosításban meghatározottak szerint.

Jelen kiegészítő biztosítás szerint biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosításban meghatározott szennyező- dés eltávolításának a szükségessége.

A jelen kiegészítő biztosításban nem szabályozottakban a különös biztosítási feltételekben foglaltak az irányadók.

1. A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyban kelet- kezett, a jelen biztosítási szerződés feltételei biztosítási eseménynek minősülő kárral közvetlen összefüggésben felmerült, a szennyező anyag eltávolításának és a biztosí- tott telephelyéről más, megfelelő helyszínre történő szál- lításának költségeit.

2. Szennyeződés: olyan anyag (ideértve a baktériumokat, gombákat, vírusokat vagy más ártalmas összetevőket), amely veszélyezteti a biztosított vagyontárgyat, annak használatát, állagát.

3. A biztosító a biztosított telephelyeken, illetve telephelyek alatti víz, talaj, élővilág szennyeződésével, eltávolításával illetve cseréjével kapcsolatos költségeket nem téríti meg.

4. Nem téríti meg továbbá a biztosító a nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés okozta vagy azzal összefüggésben felmerült károkat, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták-e vagy sem.

A szolgáltatás káreseményenkénti és biztosítási időszakon- kénti felső összeghatárát, továbbá az önrészesedést a bizto- sítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza.

Felelősségbiztosítások

Általános biztosítási feltételek

A jelen általános biztosítási feltételek azon általános ren- delkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. – (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő/biztosított között az általános és a szerződő által választott kockázatokra vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szer- ződéseire – a felelősségbiztosítási kockázatok általános rendelkezéseiként – kell alkalmazni.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra vonatkozóan az általános biztosítási feltételekben, míg a különös biztosítási feltételeknek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosí- tási feltételekben meghatározottak az irányadók.

Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen az általános szerződési feltételek.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény (kárese- mény)

1.1.1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezte esetén az általános és a külö- nös biztosítási feltételek alapján a feltételekben megha- tározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

1.1.2. A felelősségbiztosítások esetében a biztosítási ese- mény (káresemény) olyan másnak okozott kár, melyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérí- tési kötelezettséggel tartozik, és amelynek bekövetkezé- séhez a biztosító szolgáltatási kötelezettsége fűződik. Az egyes biztosítási eseményeket a különös biztosítási felté- telek tartalmazzák.

1.1.3. Egy biztosítási eseménynek (káreseménynek) minősül a több, azonos okból bekövetkezett,

a) időben összefüggő, vagy

b) több károsultat érintő kár (sorozatkár).

1.1.4. Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során a káresemény fogalom alatt a biztosítási esemény értendő.

1.2. A biztosított/szerződő

1.2.1. A jelen általános és a különös biztosítási feltételek, valamint az azok alapján létrejött biztosítási szerződés keretében

a) biztosított az, akinek a magyar anyagi jog szerinti kár- térítési kötelezettségére a felelősségbiztosítás fedeze- tet nyújt,

b) szerződő az, aki a biztosítási szerződést megköti. A szerződő fél lehet a biztosított, vagy aki a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg.

1.2.2. Társbiztosított vagy együttbiztosított az a biztosítá- si szerződésben megjelölt természetes személy, jogi sze- mély, vagy jogi személyiség nélküli szervezet, amely a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási ese- mény (káresemény) tekintetében a biztosított részére vagy helyett végzett tevékenysége során okozott károk vonatkozásában a biztosítottal együtt, vele azonos bizto- sítási védelemben részesül. Ez esetben a biztosítási szer- ződésben a biztosított kockázatra meghatározott kártérí- tési limit a biztosítottra és a társbiztosítottra (vagy együttbiztosítottra) együttesen vonatkozik.

1.3. A biztosítási szerződés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. (Jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, az álta- lános szerződési feltételek, és a kötvény értendő.)

1.3.2. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a bizto- sító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a biztosítási szerződés visszamenő hatály- lyal jön létre attól az időponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.

1.3.3. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés (1.3.2. pont) eltér az általános szer- ződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a biztosí-

tási szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a köt- vénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szer- ződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a biztosítási szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

1.3.4. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfo- gadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

1.3.5. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatá- tól, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyel- mét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.

1.4. A biztosítás hatálybalépése (a kockázatviselés kezdete)

1.4.1. A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítás a felek által megállapított napon lép hatályba.

1.4.2. A biztosító a biztosítás hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot.

1.4.3. A biztosítás hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.

1.4.4. Ha a felek a hatálybalépés időpontjában nem álla- podtak meg, akkor a biztosítás az azt követő nap – a biz- tosító székhelye szerinti – 0:00 órakor lép hatályba, ami- kor

a) a szerződő fél az első díjat, illetve az egyszeri díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, vagy

b) a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban álla- podtak meg, vagy

c) a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesí- ti.

1.4.5. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztá- rába beérkezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azon- ban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási időszak, a biztosítási évforduló

1.5.1. A biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott idő- tartamra köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosí- tási szerződésben rögzítik.

1.5.2. A biztosítási időszak

a) határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén egy év,

b) határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási szerződés teljes időtartama. Egy évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott időtar-

tamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egy- éves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.

1.5.3. A biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hónap 1-je. A biztosítási évfordulót a bizto- sítási szerződés tartalmazza.

Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap.

1.5.4. A biztosítási szerződés

a) határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén tartalmazza

· a kockázatviselés első napját, valamint

· a biztosítási évfordulót,

b) határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját.

Amennyiben a biztosítási szerződés nem tartalmazza az

1.5.2. pontban írt adatokat, úgy ezek vonatkozásában jelen általános biztosítási feltételek szerinti általános szabályok az irányadók.

1.6. A biztosítás (kockázatviselés) időbeli és területi hatálya

1.6.1. A biztosító kockázatviselése

a) határozott tartamú biztosítási szerződés esetén a koc- kázatviselésnek első napjától az utolsó napjáig,

b) határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetén a kockázatviselés első napjától legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnésének napjáig

terjedő időtartamon belül okozott és bekövetkezett bizto- sítási eseményekre terjed ki (kockázatviselés időbeli hatálya).

1.6.2. Ha a felelősségbiztosítási fedezet folyamatos fenn- állása érdekében a szerződő fél több egymást követő idő- szakra úgy köt felelősségbiztosítási szerződést, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszűnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése – figyelemmel az elévülési időre – a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki.

1.6.3. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kockázat- viselés időbeli hatálya alatt okozott, bekövetkezett és leg- később a biztosítási szerződés megszűnését követő 30. napon a biztosítónak bejelentett, és a különös biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek (káresemény- nek) minősülő károkra terjed ki.

1.6.4. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént. Amennyiben a károkozás mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) A kár bekövetkezésének időpontja a károsodástól füg- gően az alábbi:

· Személyi sérüléses károk esetén:

· Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

· Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

· Halál esetén a halál beállta.

· Egyéb nem vagyoni károk esetén, amikor a károsító esemény negatív hatása először igazoltan bekövet- kezett.

· Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének időpontja;

· Sorozatkár esetén az első káresemény időpontja.

c) A kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biz- tosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette. Jelen általános biztosítási feltételek alkal- mazása során írásbeli bejelentésnek minősül az

e-mail útján történő közlés is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár e-mail útján, akár más írásos formában – visszaigazolta.

1.6.5. A biztosító a Magyarország területén okozott és bekövetkezett károkat téríti meg. (a kockázatviselés terü- leti hatálya).

2. A biztosítási összeg

2.1. A biztosítási összeg fogalma

2.1.1. A biztosítási összeg a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szer- ződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben

· a biztosítási eseményenként (káreseményenként) és

· a biztosítási időszakra

meghatározott kártérítési limit, mely a biztosító szolgál- tatásának felső határa.

2.1.2. A kötvényszintű (kombinált vagy aggregát) limit alkalmazása esetén, az összes felelősségbiztosítási koc- kázatra együttes – biztosítási eseményenkénti (kárese- ményenkénti) és biztosítási időszakonkénti – kártérítési limitet kell meghatározni. A biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) és/vagy a biztosítási időszakonkén- ti kötvényszintű limitet bármelyik választott felelősség- biztosítás alapján nyújtott szolgáltatás kimerítheti.

2.1.3. A szublimit a 2.1.1. pont szerinti kártérítési limiten belül az egyes kockázatokra meghatározott limit.

2.1.4. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonat- kozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események (káresemények) számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésben a károkozás idő- pontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatáro- zott kártérítési limitet.

2.1.5. A biztosító a biztosítási eseményenkénti (kárese- ményenkénti) és/vagy biztosítási időszakonkénti, kártérí- tési limiteken belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesí- tésével összefüggésben a károsult oldalán felmerülő költ- ségekre.

2.1.6. Ha a biztosítási esemény (káresemény) kapcsán érvényesített megalapozott kárigény teljes összege meg- haladja a biztosítási eseményenkénti (káreseményen- kénti) kártérítési limitet, akkor a biztosító szolgáltatása - az önrészesedésnek a kárösszegből való levonása után − legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitig terjed. Ha azonban a biztosítási időszakra vonat-

kozó kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kárté- rítési limitnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.

2.1.7. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti (kár- eseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes káro- sultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti (kárese- ményenkénti) kártérítési limit aránylik a megalapozott kárigények együttes összegéhez.

2.2. Az önrészesedés

2.2.1. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biz- tosítási eseményenként (káreseményenként) meghatá- rozott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosí- tási kötvény tartalmazza.

2.2.2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káresemé- nyenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor kárté- rítésre a biztosított köteles.

3. A biztosítási fedezetből kizárt károk

3.1. Általános kizárások

3.1.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki

a) az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforra- dalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statári- um, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete,

b) az olyan kárra, amelynek oka a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jel- leggel,

c) az olyan kárra, amelynek oka lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedet- lenség, polgári zavargás, munkahelyi zavargás, szabo- tázs, továbbá bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szük- ségállapotot hirdettek ki,

d) az olyan kárra, amelynek oka terrorcselekmény (Terrorcselekmény alatt olyan az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezetek kényszerítésére, és/ vagy más állam alkotmányos és/vagy társadalmi és/ vagy gazdasági rendjének megváltoztatására, megza- varására és/vagy nemzetközi szervezet működésének megzavarására és/vagy a lakosság bármely részének megfélemlítésére irányuló személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos cselekményt értünk, amelyet különösen politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló célból egyénileg vagy szervezett (terrorista) csoportban követnek el. Terrorcselekményt követ(nek) el az(ok) is, aki(k) ugyanezen indítóokból és célból jelentős anyagi java-

xxx xxxxx(enek) hatalmá(uk)ba, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nem- zetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. A személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó, fegyverrel kapcsolatos bűncselekmények alatt a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. tv. 261. §

(9) bekezdésének a) pontjában, illetve a terrorcselek- ményre vonatkozó mindenkor hatályos rendelkezé- sekben meghatározott bűncselekmények értendők.),

e) az olyan kárra, amelynek oka hasadóanyagok robba- nása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugár- zás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárese- ményt a biztosítási szerződés szerint biztosítási ese- ménynek minősülő események okozták- e, vagy sem,

f) azbeszttel kapcsolatos károkra,

g) a biztosított jogszabályban meghatározott felelőssé- génél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilat- kozatban vállalt helytállási kötelezettség alapján térí- tendő kárra,

h) szavatossági, jótállási és garanciális igényekre,

i) a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvé- nyesíthető igényekre,

j) olyan kárra, amely a biztosított és károsult közötti jog- viszonyra irányadó szabályok szerint elévült,

k) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt közeli hozzátartozóinak okozott károkra. Jogi személyek képviselője, cselekvőképtelen és korlátozottan cselekvőképes személyek törvényes képviselője és annak közeli hozzátartozója a biztosí- tottal és annak közeli hozzátartozójával azonos elbí- rálás alá esik,

l) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén a tulajdonosainak és közvetlen hozzátartozójának, valamint a biztosított tulajdoná- ban lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nél- küli egyéb szervezetnek okozott kárra a biztosított tulajdoni hányadának arányában,

m)a biztosított saját tulajdonát képező vagy általa bérelt, illetve a biztosítottnak bármilyen más jogcímen a bir- tokában, rendelkezési körében vagy ellenőrzése alatt lévő vagyontárgyakban keletkezett károkra,

n) genetikailag módosított termék gyártásával, forgalma- zásával okozott károkra; pirotechnikai anyagok, eszkö- zök, robbanóanyagok, fegyverek, lőszerek gyártásával forgalmazásával, tárolásával, minősítésével kapcsola- tos károkra; mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárra, kivéve a nikotint tartalma- zó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő károkra,

o) a vérátömlesztéssel, vérkészítmények alkalmazásával összefüggésben keletkezett, valamint a Hepatítis-, HIV-fertőzéssel, AIDS betegséggel, legionella baktéri- ummal, a szarvasmarhák szivacsos agyvelő-gyulladá- sával (BSE) és a fertőző szivacsos agyvelőgyulladás

(TSE) betegségével kapcsolatos károkra,

p) rágalmazással, becsületsértéssel kapcsolatos károkra,

q) emberrablással, zsarolással vagy váltságdíj - követe- léssel kapcsolatos károkra,

r) a más biztosítással korábban biztosítási fedezetbe vont és onnan megtérülő károkra,

s) a gépjármű felelősségbiztosítás fedezeti körébe tarto- zó károkra,

t) USA, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland területén folytatott tevékenységgel kapcsolatos károkra.

3.2. Különös kizárások

3.2.1. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a) a biztosított teljesítési segédje/ alvállalkozója által okozott károkra,

(Teljesítési segédnek minősül a biztosított által a szol- gáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany (pl. vállalkozási szerződés esetén az alvállalkozó).

Nem minősül teljesítési segédnek a biztosított mun- kavállalója, illetve tagja, ha a szolgáltatás teljesítésé- ben munkaviszony vagy tagsági viszony alapján vesz részt.)

b) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárára,

c) a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minősé- gükben okozott károkra,

d) a munkavállalók által a munkahelyre bevitt vagyon- tárgyakban keletkezett károkra,

e) a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat is) elvesztéséből eredő károkra,

f) az álló járműre fel-, illetve arról való lerakodás során keletkezett károkra,

g) a gépjármű munkagépként való használata során – a forgalomban való részvétele nélkül – keletkezett károkra,

h) nevelési, oktatási, gyermekellátási tevékenységet ellá- tó intézet gondozói-felügyelői felelősségével kapcsola- tos károkra,

i) hulladékok tárolásával, újrahasznosításával, megsem- misítésével és szállításával kapcsolatos károkra (hul- ladékgazdálkodás),

j) adatvédelmi szabályok megsértésével, szellemi tulaj- donjogra vonatkozó szabályok megsértéséből, továb- bá titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra,

k) az olyan kárra, amelynek oka szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez,

l) a biztosított szakmai tevékenységével / mulasztásával bárkinek okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre (A jelen kizárás szempontjából szakmának minősül minden olyan tevékenység, amelynek jogszabályban meghatározott vagy az adott szakma képviselőiből álló kamara / szövetség / érdekképviseleti szervezet

által írásba foglalt szabályai, szakmai elvei (ajánlások, irányelvek) vannak),

m) államigazgatási jogkörben okozott károkra,

n) a tisztességtelen piaci magatartással okozott károkra,

o) a reklám- vagy egyéb, a szolgáltatást igénybe vevőnek adott tájékoztatás által, valamint a reklám vagy egyéb tájékoztató hiányosságaival okozott károkra,

p) a károsult elmaradt hasznaira (kivéve a magánsze- mély rendszeres jövedelmét), gazdasági veszteségeire (A jelen kizárás szempontjából rendszeres jövedelem a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem. Munka- viszony körében jövedelem mind a pénzben, mind a természetben megállapított munkabér, és azon rend- szeres szolgáltatások ellenértéke, amelyekre a munka- viszonyban álló károsult a munkabéren felül jogosult, feltéve, hogy azokat a biztosítási esemény bekövetkez- tét megelőzően rendszeresen igénybe vette. Munka- végzésre irányuló más jogviszony esetén a jövedelem a rendszeres kereset.),

q) a károsult egyéb olyan következményi kárainak meg- térítésére, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon ala- puló kötelezettségeinek,

r) a kötbérre, bírságra és punitives damages-re (punitive damages: az angolszász jogrendszerben a károkozó személlyel szemben alkalmazott büntető szankcióra),

s) a tisztán pénzügyi veszteségre (A jelen kizárás szem- pontjából tisztán pénzügyi veszteségen értendő a károsodás folytán bekövetkezett olyan pénzügyi vesz- teség, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve meg- semmisüléséből ered.),

t) testi sérülés vagy egészségkárosodás nélkül előterjesz- tett nem vagyoni kárigényekre, illetve kizárólag lelki sérülés alapján előterjesztett kárigényekre, ide nem értve valamely természetes személy testi épségében okozott kár miatt előterjesztett közeli hozzátartozói kártérítési igényeket,

u) az olyan kárra, amelynek oka az elektronikus adat- vesztés, adattörlés,

(Elektronikus adat: olyan géppel olvasható, kommuni- kációra, értelmezésre és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektroni- kus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy eszkö- zök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalma- sak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a progra- mok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek),

v) az olyan kárra, amelynek oka jogtalan behatolás és/ vagy felhasználás, vagy az, hogy elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból károsodnak, elvesznek, törlődnek, megsemmi- sülnek, torzulnak, sérülnek vagy módosulnak. (Számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt

okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan programo- zott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illet- ve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”),

w) az olyan kárra, amelynek - akár közvetlen, akár közve- tett módon – az oka az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelme- zésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátuma- ként kezelni,

x) az olyan kárra, amelynek oka a számítógépes rend- szernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentétben – fel- ismerje valamely dátumadat megváltozását,

y) környezetszennyezéssel, környezet igénybevételével okozott károkra,

z) valamely termék hibájából származó károkra.

4. A biztosítási díj

4.1. A biztosítási díj megállapítása

4.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződőt terheli.

4.1.2. A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében – a biztosí- tó kockázatarányosan határozza meg.

4.1.3. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapít- ja meg, ha a biztosítás határozatlan időtartamú, vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés ese- tén a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott időtartamú biztosítás díja egyéb eset- ben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.

4.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

4.1.5. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.

4.1.6. A biztosítás díjalapjait a különös biztosítási feltéte- lek tartalmazzák.

4.1.7. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:

a) a biztosítási összeg (kártérítési limit),

b) a választott önrészesedés összege,

c) a biztosított által végzett tevékenység,

d) a biztosítás tartama,

e) a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

f) a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,

g) 5 évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény),

h) a biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felmé- réséhez megadott egyéb adatok,

i) a jelen általános és az egyes különös biztosítási felté- telek alapján létrejött biztosítási szerződések biztosí-

xxxxxx által alkotott veszélyközösség jellemzői.

4.1.8. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosí- tott) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díj- számításhoz szükséges adatokat.

4.2. A biztosítási díj aktualizálása (Éves adatközlés/ automa- tikus indexálás)

4.2.1. Határozatlan időtartamra kötött szerződés esetén, vagy ha a felek a határozott időtartamra kötött szerző- désben egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg, a biztosító a soron következő biztosítási időszak biztosítási díját minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával – éves adatközlés vagy automatikus indexálás alapján – aktualizálja a jelen általános biztosítási feltéte- lekben és az egyes különös biztosítási feltételekben meg- határozott módon.

Éves adatközlés általános szabályai

4.2.2. Éves adatközlés esetén, a szerződő/biztosított a soron következő biztosítási időszak díjának a kiszámítás- hoz szükséges és a különös biztosítási feltételekben meg- határozott adatokra, valamint az esetleges módosítások- ra vonatkozó nyilatkozatát az adatközlő kitöltésével a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig köteles a bizto- sítást kezelő szervezeti egység rendelkezésére bocsátani (előzetes adatközlés), mely alapján a biztosító meghatá- rozza a következő biztosítási időszak előzetes biztosítási díját. A biztosító az előzetes biztosítási díjról a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.

4.2.3. Előzetes adatközlés esetén a szerződő/biztosított a tárgyévet követően a különös biztosítási feltételekben meghatározott időpontig köteles közölni a díjszámítás- hoz szükséges adatokat (utólagos adatközlés). Amennyiben az utólagos adatközlés alapján megállapí- tott biztosítási díj 10%-kal meghaladja az előzetes bizto- sítási díjat, a felek a következő díjfizetéskor, de legkésőbb az adatközléstől számított 60 napon belül elszámolnak egymással.

Automatikus indexálás általános szabályai

4.2.4. Automatikus indexálás esetén, a biztosító a követ- kező biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat az előző évi díjalapok és a különös biztosítási feltételekben meghatározott KSH index szorzataként kapott értékek alapján állapítja meg. Az első automatikus indexáláskor a biztosító az ajánlatban/adatközlőben/kérdőívben közölt adatok alapján, az első biztosítási időszak díjalap- jaiként meghatározott értéket a KSH indexszel megszo- rozva megállapítja a következő biztosítási időszak díj- alapjainak az értékét, majd kiszámítja az annak megfele- lő biztosítási díjat. Ezt követően a következő biztosítási időszakok díjalapjaiként meghatározott értéket az előző év díjalapjaiként meghatározott érték és a KSH index szorzataként határozza meg a biztosító. Indexálásra csak akkor kerül sor, ha az index-szám nagyobb, mint 100.

4.2.5. A 4.2.4. pontban foglaltakra tekintettel módosult

biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt 45 nappal írásban értesíti a szerződőt.

4.2.6. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szer- ződést a biztosítási időszak végére felmondani.

4.3. A biztosítási díj megfizetése

4.3.1. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a biztosítás első díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó díj pedig a biz- tosítási évforduló napján esedékes.

4.3.2. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. A két évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a biztosí- tási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

4.3.3. A szerződő felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak.

4.3.4. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díj- részletek a biztosítási szerződésben megjelölt időpontok- ban esedékesek.

4.3.5. Ha a biztosítási esemény (káresemény) bekövetke- zik, és biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limi- tet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosí- tási esemény (káresemény) bekövetkezésének időpontjá- ban esedékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat

– az esetleges díjhátralékkal együtt – a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani.

4.3.6. A díj meg nem fizetésének következménye a bizto- sítási szerződés 10.1.5. pont szerint megszűnése.

5. A biztosított és a szerződő közlési és változásbejelentési kötelezettsége

5.1. A közlési kötelezettség

5.1.1. A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szer- ződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biz- tosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.

5.1.2. A biztosított/szerződő köteles a biztosító rendelke- zésére bocsátani a biztosító kockázatvállalása szempont- jából jelentős okiratokat, dokumentációkat, biztosítási szerződéseket és hatósági határozatokat.

5.2. A változásbejelentési kötelezettség

5.2.1. A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fenn- állása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de leg- később 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére.

5.2.2. A felek - különösen - az alábbi körülményeket tekin- tik lényegesnek:

a) a szerződéskötéskor az ajánlaton/adatközlőn írásban közölt adatok és körülmények megváltozása,

b) a díjszámítás alapját képező adatok jelentős megvál- tozása (jelentősnek minősül, ha ezen adat értéke 10

%-kal emelkedett)

c) a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

d) a biztosított jogállásában, társasági formájában bekö- vetkezett változás,

e) a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegy- zés módjában bekövetkezett változást,

f) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megvál- tozása,

g) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetke- ző módosulások.

5.2.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

5.2.4. A biztosító – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biz- tosított/szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.

5.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség elmulasz- tásának következményei

5.3.1. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény (káresemény) bekövetkeztében.

5.3.2. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körül- ményekről, továbbá ha a biztosítási szerződésben meg- határozott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot sza- bályzata értelmében nem vállalhatja – a biztosítási szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a bizto- sított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a biztosítási szerző- dés a módosító javaslat közlésétől számított harminca- dik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosí- tottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a biztosítási szerző- dés az eredeti tartalommal hatályban marad.

5.3.3. Amennyiben a szerződő/biztosított nem tesz eleget az 0.0.0./x pontban meghatározott kötelezettségének, úgy a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a különös biztosí- tási feltételekben részletezettek szerint arányosan áll fenn.

6. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

6.1. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

6.1.1. A biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle várható intézkedést

haladéktalanul megtenni. A biztosított mindenkor köte- les betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemelte- tésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait. E kötelezettség akkor is terheli a biztosítottat, ha a különös biztosítási feltételek a kármegelőzési teendőket szabályozzák.

6.1.2. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében.

6.1.3. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, stb. vég- rehajtását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

6.2. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség elmulasz- tásának következménye

6.2.1. Ha a biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabá- lyok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását.

7. A biztosítási esemény (káresemény) bejelentésének szabályai

7.1. Bejelentési határidő

7.1.1. A biztosítási eseményt (káreseményt) a biztosított a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legké- sőbb 15 (tizenöt) napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartal- mának ellenőrzését.

7.1.2. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított a kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettsé- geit nem vagy késedelmesen teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

7.2. Bejelentés tartalma

7.2.1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

· a biztosítási kötvény számát,

· a káresemény leírását,

· a károkozás helyét és időpontját,

· a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,

· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,

· a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),

· a károsodott dolgok (létesítmények, eszközök) és tulajdonosuk megnevezését,

· a károsult(ak) kárigényének összegét,

· a biztosított felelősségének elismeréséről vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot,

· a kár bekövetkezésének az évére vonatkozó és a díj- számítás alapját képező – a különös biztosítási felté- telekben meghatározott – tényleges adatokat, melye- ket az ajánlat/adatközlő is tartalmaz,

· a sérült személy(ek) nevét, személyi adatait, a sérülés leírását és mértékét, a sérült(ek) kárigényét,

· a sérült hozzájárulását olyan adatok tekintetében, amelyek átadásához − vagy ahhoz, hogy azokat a biz- tosító kezelhesse − a sérült hozzájárulása szükséges (adatvédelem),

· a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,

· ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a tit- kot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,

· ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a rendelke- zésre bocsátott titok kezelésére vonatkozó szabályo- kat, belső utasításokat,

· minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jog- alapjának, összegszerűségének elbírálásához, vala- mint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).

7.2.2. Ha a biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.

7.2.3. A biztosító felelősségbiztosítási szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosí- tási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:

a) a bekövetkezett vagyoni vagy nem vagyoni hátrány bekövetkezését – a költségeket is beleértve - igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumen- tumokat,

b) a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációt,

c) a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,

d) a bekövetkezett vagyoni és/vagy nem vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okirato- kat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,

e) a károsult által érvényesítet kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csatolt okirato- kat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumo- kat,

f) a helyreállításra vonatkozó árajánlato(ka)t ill. a káro- sodás helyreállítása esetén a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát,

g) a károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát,

h) ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/ vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.

i) a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,

j) a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatko- zata arra vonatkozóan, hogy a károsult nem természe- tes személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdoni hányaddal.

k) az egyes felelősségbiztosítások szerződési feltételei- ben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.

7.2.4. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelő- ző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általá- nos forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

7.2.5. A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

7.2.6. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének az esedé- kessége nem függhet a káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezésétől.

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A biztosító szolgáltatásának általános szabályai

8.1.1. A biztosítási esemény (káresemény) bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a köt- vényben a károkozás időpontját magába foglaló biztosí- tási időszakra meghatározott, biztosítási esemény (kár- esemény)/biztosítási időszak kártérítési limitek összegé- ig az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelem- bevételével megtéríti a károsult azon kárait,

· amelyekért a biztosított magyar anyagi jog szerint felelősséggel tartozik, és

· a károsult a biztosítottal szemben a kárigényét érvé- nyesítette,

· a biztosított biztosítási eseményt jelen általános és az egyes különös biztosítási feltételek szerint bejelentet- te,

· és a káresemény nem minősül biztosítási fedezetből kizárt kárnak, illetve kizárt kockázatnak.

8.1.2. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosító kár- rendezésre illetékes egységéhez történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a károsult részére.

8.1.3. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét közvetle- nül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak

akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejű- leg az irat másolatát a biztosító részére átadni.

8.1.4. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatá- lyos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági/választott bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben/eljárásban részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli/ eljárásbeli részvételről előzetesen írásban lemondott.

8.1.5. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szer- ződő helytelen adatokat szolgáltatott vagy nem tett ele- get a jelen általános és az egyes különös biztosítási felté- telekben meghatározott – a díj alapját befolyásoló ada- tokra vonatkozó - közlési kötelezettségének, a biztosító a megállapított kárt a különös biztosítási feltételekben meghatározott módon és mértékben arányosan téríti meg. A biztosító szolgáltatása a megállapított teljes kár mértékét nem haladhatja meg.

8.1.6. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

8.1.7. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatósá- gának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságá- nak arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárért való felelősség a károkozók között egyenlő arányban oszlana meg.

8.1.8. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelő- ző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általá- nos forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illet- ve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltün- tetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

8.2. A járadék tőkésítésének és a tőkeérték megállapításá- nak szabályai

8.2.1. A járadékfizetési kötelezettség esetén mind a bizto- sító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményez- heti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

8.2.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét az 1990. évi halandósági tábla alapján, férfiak esetén 6 éves, nők esetén 5 éves koreltolással, 3,5%-os technikai kamat-

láb figyelembevételével állapítja meg a biztosítási szer- ződésben rögzített kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

9. A biztosító visszakövetelési joga

9.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a biztosított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szándé- kosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biz- tosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

9.2. A súlyosan gondatlan károkozás eseteit a különös biztosítási feltételek szabályozzák.

10. A biztosítási szerződés megszűnése

10.1. A megszűnés egyes esetei

10.1.1. A határozatlan időtartamra vagy legalább két évre kötött határozott időtartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (évforduló) írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap.

10.1.2. A határozott időtartamra kötött biztosítási szerző- dés esetén a biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával szűnik meg.

10.1.3. Ha a biztosítási esemény (káresemény) a biztosí- tási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezett, illetve a bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek (együttesen: érdekmúlás), a biztosítá- si szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá. Ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a biz- tosítási esemény (káresemény) bekövetkezése lehetet- lenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, akkor a biz- tosítási szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

10.1.4. Ha a biztosítási jogviszony érdekmúlás következ- tében megszűnik, a biztosítót annak a hónapnak az utol- só napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdek- múlás bekövetkezett Egy évnél rövidebb tartamú biztosí- tási szerződés esetén a biztosítás teljes tartamára járó díj illeti meg a biztosítót.

10.1.5. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított harmincadik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a bizto- sító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

10.2. A biztosítási szerződés megszűnésének következménye

10.2.1. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítá- si szerződés megszűnéséig áll fenn. Érdekmúlás esetén a biztosító kockázatviselése az érdekmúlás napján meg- szűnik.

10.2.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befize- tett díj nem helyezi újból hatályba a biztosítási szerző-

dést. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat visszafizeti.

10.2.3. Ha a felek egymással elszámolni kötelesek, akkor az egy éves biztosítási időszak esetén az egy napra eső díj az éves díj 360-ad része.

11. Egyéb rendelkezések

11.1. A személyes adatok kezelése

11.1.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) termé- szetes személlyel (a továbbiakban: érintett).

11.1.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szer- ződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szol- gáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

11.1.3. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.

11.1.4. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés keretei között is megte- heti. Az ezen rendelkezés alapján megadható hozzájáru- lást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

11.1.5. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhe- tetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

11.1.6. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.

11.1.7. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozá- sával – a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levele, iratok nyomtatása vonatkozásában – a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u.. 5.) bízza meg. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez

– postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78.

§ (3) bekezdése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevé- kenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.

11.1.8. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújt- hatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

11.1.9. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjé- től kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja har- madik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás telje- sítése során történik.

11.1.10. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolá- sát a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügy- fél-tájékoztató tartalmazza.

11.1.10.1. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félre- érthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul különleges adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/ módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.

11.1.11. Az ajánlat tartalmaz továbbá egy speciális adat- továbbítási felhatalmazást a biztosítási ügynökök eseté- ben. A biztosítási szerződések megkötésében biztosítási ügynökök (a Bit. értelmében függő biztosításközvetítők) működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet társaságunk kapcsola- ta. Annak érdekében, hogy társaságunk minél teljesebb körben kiszolgálhassa ügyfeleit, az ügyfelek adatait –hoz- zájárulásuk esetén – a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adjuk át.

11.1.12. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke- zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.

11.1.13. Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:

a) az általa kezelt adatokról, illetve

b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,

c) az adatkezelés céljáról,

d) az adatkezelés jogalapjáról,

e) az adatkezelés időtartamáról,

f) az adatfeldolgozó

g) nevéről,

h) címéről (székhelyéről),

i) adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.

11.1.14. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti kérel- meket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi

felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Vezérigazgatóság, Jogi osz- tály) kérjük eljuttatni.

11.1.15. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jog- viszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

11.1.16. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződés- sel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a biztosítási szerződés létrejöttének meghiúsu- lásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

11.1.17. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfe- leivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcso- latos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezés- re, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.

11.1.18. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet til- takozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.

11.2. Elévülés

11.2.1. A jelen általános és az egyes különös biztosítási feltéte- lek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények egy év alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.

11.2.2. Ha jogszabály a 10.2.1. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.

11.2.3. Ha jogszabály a jelen általános és az egyes külö- nös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez egy évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály ren- delkezései az irányadók.

11.3. Az irányadó jog

11.3.1. A jelen általános biztosítási feltételek és az egyes különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv és a Bit szabályai az irányadók.

11.4. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól

A Biztosító által már terjesztett általános szerződési fel- tételektől csak annyiban tér el, hogy a feltételekhez nem köthetők záradékok.

Általános felelősségbiztosítás

Különös biztosítási feltételek

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítási esemény (káresemény)

1.1.1. A jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szer- ződésben név szerint feltüntetett biztosított által

· a biztosítottal szerződéses jogviszonyban nem álló harmadik személynek, vagy

· a biztosítottal szerződéses kapcsolatban állóknak szerződésen kívül okozott kár, amelynek megtérítésé- ért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

(felelősség a szerződésen kívül okozott károkért, ún. deliktuális kárfelelősségi tényállás)

2. Biztosítással nem fedezett károk és kizárások

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a) a biztosítottal szerződésben álló fél teljesítési segédjé- nek/alvállalkozójának a szolgáltatás teljesítése során okozott károkra,

b) a szerződésszegéssel a másik szerződő félnek okozott károkra (szerződésszegésért való felelősség, ún. kontraktuális kárfelelősség),

c) a munkáltatói, illetve szakképzést szervezői felelős- ségből, vagy az egyéb szervezett munkavégzés kereté- ben természetes személy(ek) foglalkoztatásából eredő olyan károkra, amelyek károsultja a munkavállaló vagy a foglalkoztatott,

d) a biztosítottat mint ingatlan, gépek, műszaki eszkö- zök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, lízingbe- adóját terhelő kártérítési kötelezettségekre,

e) építési-, szerelési tevékenységgel okozott károkra,

f) a biztosított által bérelt, haszonbérelt, használatba átvett építőipari gépek használata által okozott károkra,

g) a biztosított által rendezvényszervezői minőségében okozott károkra,

h) a gépjárművek, vagy munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, a mesterséges tereptárgyakban okozott károkra, valamint a gépjár- művek, munkagépek használata során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

i) a gépjárműmosók, benzinkutak, gépjárműjavító műhe- lyek, szervizek tevékenysége és a gépjármű gumiszere- lés során a gépjárművekben okozott károkra,

j) a légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közlekedési tevé- kenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemelteté- sével okozott károkra,

k) a vadállomány által okozott, továbbá állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkra,

l) a vad-, haszon- és hobbyállat-tartói tevékenység foly- tatásával okozott károkra,

m) fertőzött állat által okozott károkra,

n) a valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztá- sa miatt bekövetkező károkra,

o) a külön jogszabályban meghatározott útkezelői, útkarbantartói kötelezettség elmulasztásával okozott károkra,

p) a vegyszerszórási károkra,

q) biztosított által gondozott növényi kultúrák által, vagy a gondozási tevékenység végzése során okozott károk- ra,

r) víz, gáz, elektromos áram, távhőszolgáltatás és csator- naszolgáltatási tevékenységgel, és bármely közüzemi szolgáltatással okozott károkra,

s) épületüzemeltetési tevékenységgel okozott károkra, ha a biztosított az épület üzemeltetését gazdasági haszonszerzés céljából végzi (üzemeltetői tevékeny- ség),

t) bármilyen betegséggel való megfertőződéssel, beteg- ségek terjedésével kapcsolatos károkra.

3. A biztosítási díj alapja és a biztosítási díj

3.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díj alapja a biztosított éves bruttó árbevétel- ének

a) teljes tárgyévi - biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó - értéke (hatá- rozatlan tartamú biztosítás esetén)

b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott tartamú biztosítás esetén).

3.2. Éves adatközlés/automatikus indexálás különös szabályai Éves adatközlés különös szabályai

3.2.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított a felek eltérő ren- delkezése hiányában éves adatközlésre köteles.

3.2.2. A szerződő/biztosított a következő biztosítási idő- szakra vonatkozó díjának megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételek szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig – előzetes adatközlésre köteles, és az

adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló valamennyi adatról.

3.2.3. Az előzetes adatközlést követően a szerződő/bizto- sított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül utó- lagos adatközlésre köteles, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó árbevételéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapí- tott biztosítási díj alapján a biztosító és a szerződő/bizto- sított – az általános biztosítási feltételekben meghatáro- zott esetben – egymással elszámolnak.

Automatikus indexálás különös szabályai

3.2.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adat- közlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb ipari termelői árinde- xet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző

4. hónap ipari termelői árait az előző év azonos idősza- kával összehasonlító index.

3.2.5. A biztosító a 3.2.4. pont szerint meghatározott díj- alap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási idő- szak biztosítási díját.

3.2.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/ biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biz- tosítási díját indexálja a 3.2.4. pont szerint.

4. A biztosító szolgáltatása

4.1. Arányos kártérítés

4.1.1. Amennyiben a szerződő/biztosított nem tesz eleget

· az utólagos adatközlési kötelezettségének, és az utóla- gos adatközlés alapján megállapított díj alapján a feleknek el kellett volna számolniuk egymással, vagy

· a bruttó árbevételének az általános biztosítási feltéte- lek szerinti jelentős megváltozása esetén a változásbejelentési kötelezettségének,

akkor a káresemény bekövetkeztekor a biztosító a megál- lapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kár- nak – a térítésére köteles, amekkora része a szerződő/ biztosított által közölt a díjszámítás alapját képező brut- tó árbevétel annak a tényleges bruttó árbevételnek, ame- lyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszá- mítás alapjaként figyelembe kellett volna venni.

4.1.2. A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés alkal- mazásától, amennyiben a kártérítési igény mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft-ot.

5. A biztosító visszakövetelési joga

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során súlyo- san gondatlan magatartásnak minősül, ha a biztosított

a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül vagy az abban meghatározott feltételek hiányá- ban végzett,

b) a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott sze- mélyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végezte a tevékenységét,

c) a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

d) a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsér- tésével okozta, vagy ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, és hasonló sza- bályszegésből eredően három éven belül már követke- zett be biztosítási esemény.

6. Egyéb rendelkezések

6.1. Jelen különös biztosítási feltételek a felelősségbizto- sítások általános biztosítási feltételeivel együtt alkalma- zandók.

Eltérés a korábbi szerződéses feltételektől:

a) A mikroszegmens jellemzőit figyelembe véve a koráb- bi különös biztosítási feltételekhez képest új kizárások kerültek jelen különös biztosítási feltételbe, mely sze- rint a biztosító helytállási kötelezettsége az alapfede- zet körében nem terjed ki:

· a biztosítottat mint ingatlan, gépek, műszaki eszkö- zök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, lízingbe- adóját terhelő kártérítési kötelezettségekre,

· a biztosított által bérelt, haszonbérelt, használatba átvett építőipari gépek használata által okozott károkra,

· a biztosított által rendezvényszervezői minőségé- ben okozott károkra,

· a gépjárműmosók, benzinkutak, gépjárműjavító műhelyek, szervizek és a gépjármű gumiszerelés során a gépjárművekben okozott károkra,

· fertőzött állat által okozott károkra,

· épületüzemeltetési tevékenységgel okozott károkra, ha a biztosított az épület üzemeltetését gazdasági haszonszerzés céljából végzi (üzemeltetői tevé- kenység),

· bármilyen betegséggel való megfertőződéssel, betegségek terjedésével kapcsolatos károkra.

b) Pontosításra kerültek az alábbi kizárások

· a gépjárművek, vagy munkagépek által okozott, nem baleseti jellegű útrongálási károkra, a mesterséges tereptárgyakban okozott károkra, valamint a gépjár- művek, munkagépek használata során a talaj vagy növényi kultúrák letaposásából származó károkra,

· a légi, vízi-, vasúti- és kötöttpályás közlekedési tevé- kenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemel- tetésével okozott károkra.

c) Felhívjuk figyelmüket, hogy az Általános felelősségbiz- tosításokra vonatkozóan új kizárásokat a Felelősségbiztosítások Általános biztosítási feltételei is tartalmaznak.

d) Új elem, hogy a biztosított/szerződő, amennyiben nem tesz eleget az éves adatközlési kötelezettségének, úgy a biztosítási szerződésben meghatározott éves bruttó árbevétel automatikus indexálásra kerül a KSH által az évforduló napját megelőzően legfrissebben közzétett, az előző év azonos hónapjához viszonyított ipari termelői árindex alapján.

e) Új elem továbbá, amennyiben a biztosított/szerződő hibás adatokat közöl illetve a díjszámítás alapját képező bruttó árbevétel nem azonos a tényleges árbe- vétellel, úgy a biztosító – hasonlóan a vagyonbiztosí- táshoz- aránylagos kártérítést nyújt.

A fedezet kiterjesztése a bérlői felelősségre

A jelen kiterjesztés alapján az általános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint módosulnak:

1. A különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatározot- takon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosí- tott a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlan bérlőjeként, a bérleti szerződés megszegésével a bérbeadónak okoz, és amely kár megtérítéséért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. A jelen kiterjesztő záradék alapján a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázvezeték vagy csatorna törése, dugu- lása, technológiai csővezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűz- oltó berendezés kilyukadása által okozott károk megtérítésé- re vállal kötelezettséget, a bérlői felelősség fennállása esetén.

3. Az általános biztosítási feltételek 0.0.0./x pontja szerinti kizárás nem alkalmazandó a biztosítási szerződésben meg- jelölt bérleményben (ingatlanban) elhelyezett, és a bérbeadó tulajdonát képező vagyontárgyakban okozott károkra.

4. A különös biztosítási feltételek 2./b pontja nem vonatkozik a bérleti szerződés megszegésével a bérbeadónak okozott károkra.

5. Az általános felelősségbiztosítási fedezetnek a jelen zára- dék szerinti kiterjesztése esetén a szerződő a biztosítási szer- ződésben meghatározott pótdíjat köteles fizetni.

6. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a felelősségbiz- tosítások általános biztosítási feltételei és az általános fele- lősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

A fedezet kiterjesztése a bérbeadói felelősségre

A jelen kiterjesztés alapján az általános felelősségbiztosí- tás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint módosulnak:

1. A különös biztosítási feltételek 1. pontjában meghatá- rozottakon kívül biztosítási esemény az a kár is, amelyet a biztosított a biztosítási szerződésben megjelölt bérle- mények bérbeadójaként, a bérleti szerződés megszegésé- vel a bérlőnek okoz, és amely kár megtérítéséért a bizto- sított a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

2. A jelen kiterjesztés alapján a biztosító kizárólag a tűz, robbanás, víz- és gázvezeték vagy csatorna törése, dugu- lása, technológiai csővezeték törése, kiömlő víz vagy gőz, tűzoltó berendezés kilyukadása által okozott károk meg- térítésére vállal kötelezettséget, a bérbeadói felelősség fennállása esetén.

3. A különös biztosítási feltételek 2./b pontja nem vonat- kozik a bérleti szerződés megszegésével a bérlőnek oko- zott károkra.

4. Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a felelős- ségbiztosítások általános biztosítási feltételei és az álta- lános felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadók.

Munkáltatói felelősségbiztosítás

1. Általános rendelkezések

1.1. Biztosítási esemény (káresemény)

Jelen különös biztosítási feltételek szempontjából bizto- sítási eseménynek minősül a biztosított munkavállalójá- nak munkabalesete miatt bekövetkezett kára, amelynek megtérítéséért a biztosított a magyar munkajog szabá- lyai szerint felelősséggel tartozik.

1.2. A biztosított/szerződő

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosított a biztosítási szerződésben név szerint feltün- tetett munkáltató.

2. Biztosítással nem fedezett károk és kizárások

A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

a) a foglalkozási megbetegedés és a szervezett munka- végzéssel összefüggésben álló egyéb, nem baleseti eredetű megbetegedés okozta károkra,

b) a munkavállalókat/hallgatókat munkahelyükre menet vagy onnan jövet, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkra, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközön, utazás során történt,

c) a kölcsönvett munkaerő munkabalesetéből származó károkra,

d) a távmunkát végző munkavállaló munkabalesetéből származó károkra,

e) a fegyveres erők és fegyveres szervezetek tagjainak, a katasztrófavédelem központi és területi szervei tagjai- nak munkabalesetéből eredő károkra

3. A biztosítási díj alapja és a biztosítási díj

3.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított bruttó munkabérkölt- ségének

a) a teljes tárgyévi – biztosítási évfordulótól biztosítási évfordulóig tartó időszakra vonatkozó - értéke (hatá- rozatlan idejű biztosítás esetén),

b) a biztosítási időszakra eső értéke (határozott idejű biztosítás esetén).

3.2. A bruttó munkabérköltség: a tárgyévben kifizetett összes bruttó munkabér/illetmény és egyéb bér jellegű juttatások összege a biztosított munkáltató egész szerve- zetére vonatkozóan, ideértve a biztosítotthoz kirendelt

munkavállaló munkabérét/illetményét és egyéb bér jelle- gű juttatásait is.

3.3. Éves adatközlés/automatikus indexálás különös sza- bályai

Éves adatközlés különös szabályai

3.3.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a határozatlan időtartamú vagy olyan két évnél hosszabb határozott időtartamú biztosítási szerződés esetében, melynél a felek egy éves biztosítási időszakban állapodtak meg a szerződő/biztosított főszabály szerint éves adatközlésre köteles.

3.3.2. Éves adatközlés esetén a szerződő/biztosított a következő biztosítási időszakra vonatkozó díjának meg- állapításához – az általános biztosítási feltételekben írtak szerint a biztosítási évfordulót megelőző 60. napig - előzetes adatközlésre köteles, és az adatközlő kitöltésével nyilatkozik az előzetes biztosítási díjat befolyásoló vala- mennyi adatról.

3.3.3. Az éves adatközlés esetén az előzetes adatközlést követően a szerződő/biztosított a biztosítási évfordulót követő 30 napon belül köteles az utólagos adatközlésre, és az adatközlőn nyilatkozik az előző évi tényleges bruttó munkabérköltségéről. Az utólag közölt tényleges adatok figyelembevételével megállapított biztosítási díj alapján a biztosító és a szerződő/biztosított – az általános bizto- sítási feltételekben meghatározott esetben – egymással elszámolnak.

Automatikus indexálás különös szabályai

3.3.4. Amennyiben a szerződő/biztosított az éves adat- közlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj alapját automatikusan aktualizálja. Az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legfrissebb azon indexet alkalmaz- za, amely az alkalmazottak biztosítási évfordulót meg- előző 4. havi bruttó nominális átlagkeresetét az előző év azonos időszakával összehasonlító index.

3.3.5. A biztosító a 3.3.4. pont szerint meghatározott díj- alap és a biztosítási szerződésben meghatározott díjtétel szorzataként megállapítja a következő biztosítási idő- szak biztosítási díját.

3.3.6. Fix díjas szerződés esetén a biztosító a szerződő/ biztosított biztosítási szerződésében meghatározott biz- tosítási díját indexálja a 3.3.4. pont szerint.

4. A biztosítási esemény bejelentése

A kárbejelentéshez – az általános biztosítási feltételek- ben meghatározottakon túlmenően - minden esetben csatolni kell a munkabalesetről készült jegyzőkönyv másolatát.

5. A biztosító szolgáltatása

5.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a biz- tosítottnak a biztosítási eseménnyel összefüggésben az Egészségbiztosítási Pénztárral és/vagy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal szemben keletkezett megtérítési kötelezettségére is, a munkabaleset kapcsán a munkavállalónak nyújtott

· egészségbiztosítási ellátás, valamint

· a baleseti nyugellátás vonatkozásában.

5.2. Arányos kártérítés

5.2.1. Amennyiben a szerződő/biztosított nem tesz eleget

a) az utólagos adatközlési kötelezettségének, és az utóla- gos adatközlés alapján megállapított díj alapján a feleknek el kellett volna számolniuk egymással, vagy

b) a bruttó munkabérköltségének az általános biztosítási feltételek szerinti jelentős megváltozása esetén a változásbejelentési kötelezettségének,

akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító a megálla- pított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak

– a térítésére köteles, amekkora része a szerződő/biztosí- tott által közölt a díjszámítás alapját képező bruttó mun- kabérköltség annak a tényleges bruttó munkabérköltség- nek, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alapjaként figyelembe kellett volna venni.

5.2.2. A biztosító eltekinthet az arányos kártérítés alkal- mazásától, amennyiben a kártérítési igény mértéke egy biztosítási eseményre vonatkozóan nem haladja meg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit 20 %-át, de maximum 3 000 000 Ft-ot.

6. A biztosító visszakövetelési joga

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha a bizto- sított

a) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül vagy az abban meghatározott fel- tételek hiányában végzett,

b) a biztosított a jogszabályban, egyéb előírásban meg- határozott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányá- ban végezte a tevékenységét,

c) a biztosított a kárt ittas állapotban vagy bódulatot keltő szerek hatása alatt, ezzel az állapotával össze- függésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetke- zésében közrehatott,

d) a biztosított a kárt a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetőleg ezen

szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsérté- sével okozta, amiből eredően három éven belül már következett be munkabaleset,

e) ha a fenti esetek bármelyike miatt a munkavédelmi felügyeleti hatóság egymillió forintot meghaladó bír- ságot rótt ki.

7. Egyéb rendelkezések

7.1. Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során az alábbi fogalmaknak van jelentőségük:

· Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüg- gésben éri. A munkavégzéssel összefüggésben követ- kezik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szerve- zett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szol- gáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgál- tatás igénybevétele során éri.

· Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be, és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

· Munkavállaló: a szervezett munkavégzés keretében munkát végző személy, ideértve a kirendelt munkavál- lalót is, ha a munkáltatói jogok és kötelezettségek a kirendelés során a jelen szerződés biztosítottját illetik meg, illetőleg terhelik. Ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgató is a gyakorlati kép- zés ideje alatt.

· Károsult: a biztosítottal szemben kártérítésre jogosult munkavállaló és/vagy annak a károkozással összefüg- gésben kártérítésre jogosult közeli hozzátartozója.

· Foglalkozási megbetegedés: az a betegség, amely a munkavállaló foglalkozásának a különös veszélye foly- tán keletkezett.

· Kirendelés: kirendelésnek az minősül, ha a munkálta- tók közt létrejött megállapodás alapján a munkaválla- lót eredeti munkáltatója más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezi, feltéve, hogy a munkavállaló kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, és a két munkáltató tulajdonosi kapcsolatban áll egymás- sal.

· Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban, a köz- szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban, szö- vetkezeti tagság esetén munkaviszony jellegű jogvi- szonyban, a tanulói és hallgatói jogviszonyban a gya- korlati képzés során, büntetés-végrehajtási jogvi- szonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként) vég- zett munka, továbbá a közigazgatási határozat alap- ján végzett munka, valamint a munkáltató által kez- deményezett, irányított vagy jóváhagyott társadalmi munka, mindezen felül ideértendő az iskolarendszerű szakképzésben részt vevő hallgatók gyakorlati képzése is.

· Munkáltató: a munkavállalót/hallgatót szervezett munkavégzés keretében foglalkoztató. Munkáltatónak kell tekinteni a kirendelt munkavállalót foglalkoztatót, a szakképzés keretében gyakorlati oktatást folytatót, valamint a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizá- rólag személyesen végző egyéni vállalkozót a munka- végzés hatókörében tartózkodók védelmére vonatkozó rendelkezések tekintetében. A társadalmi munka ese- tén munkáltató a társadalmi munka szervezője.

7.2. Jelen különös biztosítási feltételek a felelősségbizto- sítások általános biztosítási feltételeivel együtt alkalma- zandók.

8. Eltérés a korábbi szerződéses feltételektől

Új elem, hogy a biztosítási szerződéshez nem köthetők záradékok.

Allianz Hungária Zrt.

AHB - 43400/2F

Allianz Hungária Zrt.

00-00-000-000

xxx.xxxxxxx.xx

Document Metadata

Table of Contents

Allianz Cégmester Vállalkozásbiztosítás

Document Metadata