ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

…. Rész

Mely létrejött egyrészről

Név: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2. Képviseli: Xx. Xxxxxx Xxxx, igazgató

Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 2.

Számlavezető pénzintézete: Magyar Államkincstár Számlaszáma: 10034002-01743654-00000000

Számlázási cím: 4024 Debrecen, Sumen u. 2. Adószáma: 15323871-2-09

Statisztikai jelzőszáma: 15323871841231209

mint Vevő

másrészről Név:

Cím:

Képviseli:

Levelezési cím:

Számlavezető pénzintézete:

Számlaszáma:

Számlázási cím:

Adószáma:

Statisztikai jelzőszáma:

Cégbíróság:

Cégjegyzék száma

mint Eladó, együttesen Felek (továbbiakban Felek) között, az alábbi feltételekkel:

PREAMBULUM

Vevő, mint ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Uniós eljárásrendről szóló a Kbt. Második Rész szerinti, uniós értékhatárt elérő nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 81. § (1) bekezdése alapján, Tenyészhal beszerzése (árubeszerzés) tárgyban (a továbbiakban: közbeszerzési eljárás), a(z) …. rész vonatkozásában a nyertes Ajánlattevő a jelen szerződés szerinti Eladó lett. Az Eladó, mint ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban a törvényes feltételeknek megfelelő érvényes ajánlatot nyújtott be, amely az eljárást megindító felhívás szerinti értékelési szempontok alapján Vevő az Eladót nevezte meg a közbeszerzési eljárás nyerteseként, így a Felek a törvényes határidőn belül a jelen szerződést (a továbbiakban: szerződés) kötik egymással.

1. A szerződés tárgya

1.1. Eladó eladja, Vevő megvásárolja a közbeszerzési dokumentumokban és jelen szerződésben meghatározott … kg mennyiségű, a műszaki dokumentációban meghatározott minőségű pontyot (továbbiakban: termék).

1.2. Eladó az 1.1. pontban megjelölt terméket a Szerződés aláírásától – legkésőbb a szerződés 2.1. pontjában foglalt határidőig, a szerződés 2. pontjában foglalt eladói kötelezettségekkel együtt - köteles Vevő részére átadni.

1.3. Az Eladó köteles a terméket a 2.3. pontban meghatározott helyszínre leszállítani.

1.4. Az Eladó jelen szerződés aláírásával jelen szerződésben meghatározott termék eladására vállal kötelezettséget, az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételekkel.

2. A szerződés időtartama, az adásvételi feltételek, átadás-átvétel

2.1. Jelen szerződés annak mindkét fél általi aláírásának napján lép hatályba. Az Eladó köteles a jelen szerződés 1.1. pontjában szereplő mennyiségű terméket egyszeri, a teljes mennyiséget tartalmazó teljesítés mellett, legkésőbb a szerződés hatályba lépésétől számított 30. napig leszállítani.

2.2. Jelen szerződés tárgyát képező termék eladása esetén az Eladó köteles a Vevőt jelen szerződésben meghatározott átadás-átvételi határidőt megelőzően legkésőbb 5 (öt) nappal írásban értesíteni, mely értesítésnek tartalmazni kell a rakodás helyszínét és pontos időpontját is. Az átadás átvétel csak a Vevő pozitív tartalmú visszaigazoló nyilatkozata esetén kezdhető meg. A visszaigazoló nyilatkozatnak –

tartalmától függetlenül – legkésőbb az átadás-átvétel tervezett időpontját megelőző napon meg kell érkeznie az Eladóhoz. Amennyiben a fenti határidőig az Eladóhoz nem érkezik meg a visszaigazoló nyilatkozat, e tény pozitív tartalmú visszaigazoló nyilatkozatnak minősül. Az Eladó köteles a terméket egy részletben leszállítani.

2.3. Az átadás-átvétel helyszíne: Hortobágy, Öregtavak nevű tóegység.

2.4. A termék szállítását az Eladó eszközével, saját költségére és felelősségére teljesíti. Az átadás-átvétel

az adott munkanapon 9:00-15:00 óra között történhet.

2.5. Az átadás-átvétel napján a Vevő 14.1. pont szerinti kapcsolattartója, a rakodást megelőzően megvizsgálja a jelen szerződés tárgyát képező tenyészhalak (termék) egészségi állapotát, továbbá a rakodást megelőző mérlegelés során kerül elbírálásra, hogy a termék megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban rögzített műszaki/szakmai elvárásoknak. Eladó az átadás-átvétel során köteles átadni az állategészségügyi igazolásokat is (érvényes (KOI) vírus vizsgálati igazolással, állatorvosi vagy vízi állategészségőri igazolás), amelyek nem lehetnek régebbiek a jelen szerződés megkötését megelőző 21 naptári napnál.

2.6. Vevő jelen szerződés tárgyát képező terméket az Eladó kapcsolattartójának jelenlétében veszi át jelen szerződés 2.3. pontjában megjelölt helyszínen. Az átadás-átvételről jegyzőkönyv készül, melyet mindkét fél aláír, melyben rögzíteni kell az átadás-átvételt megelőző mérlegelés során tapasztaltakat a halak egészségi állapotát és megfelelőségét illetően. Az átadás-átvétellel egyidejűleg – szerződésszerű teljesítés esetén - teljesítésigazolás kiállítása történik, mely a felek közötti elszámolás alapját képezi.

2.7. Az Eladó köteles az átadás-átvételkor átadni állategészségügyi igazolásokat [érvényes (KOI) vírus vizsgálati igazolás, állatorvosi vagy vízi állat-egészségőri igazolás], amelyek nem lehetnek régebbiek a szerződés keltétől számított 21 napnál.

2.8. A teljesítésigazolás és mindkét fél által aláírt átadás-átvételi jegyzőkönyv kézhezvételét követően Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxx Osztályvezető aláírja a teljesítésigazolást a Kbt. 135. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

2.9. A kárveszély átszállása a Termék birtokbaadásakor készülő átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásakor, míg a Termék(ek) tulajdonjogának átszállása a teljes vételár kiegyenlítésekor történik.

3. Szerződéses ár

3.1. Jelen szerződés tárgyát képező termék vételára Ft/kg + áfa, azaz … forint per kilogramm + áfa

érték alapján számolandó ki, mely összesen Ft + áfa, azaz … forint + áfa. Felek megállapodnak,

hogy a vételár tartalmazza a Termék(ek) szállítását, a szállításhoz szükséges szakszerű és megfelelő csomagolást, illetve valamennyi díjat, illetéket, egyéb terheket, amik a Xxxxxx(ek) szerződésszerű átadás-átvételével kapcsolatban felmerültek.

[Az ajánlattevő ajánlatában foglaltaknak megfelelően kitöltendő.]

3.2. A 3.1. pont szerinti ár a Termékértéke mellett magában foglalja az átadási helyre való átadás-átvételnek és lerakásának a költségeit is.

3.3. A szerződéses ár fix ár, a szerződés időtartama alatt nem módosítható.

3.4. Eladó jelen szerződés szerinti tevékenysége ellátása során egyéb költségigénnyel a Vevő felé nem léphet

fel.

3.5. A számlázás és kifizetés pénzneme: HUF.

3.6. A Kbt. 136. § (1) bekezdés alapján az Eladó nem fizet, illetve számol el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek az Eladó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak.

3.7. Az Eladó vállalja, hogy a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a Kbt. 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről a Vevőt (Ajánlatkérőt) haladéktalanul értesíti Magyarország Alaptörvénye 39. cikkének (1) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése alapján készített átláthatósági nyilatkozat haladéktalanul történő megküldésével. A vonatkozó jogszabály szerint a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a Megrendelő felmondja vagy - ha a szerződés teljesítésére még nem került sor - a szerződéstől eláll.

3.8. A külföldi adóilletőségű Eladóköteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet az Eladóra vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.

4. Fizetési feltételek

4.1. Vevő előleget nem biztosít.

4.2. A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1) bekezdésének a rendelkezései az irányadóak.

4.3. Az ellenszolgáltatás az igazolt teljesítéseket követően Xxxxx által benyújtott számla alapján átutalással

– forintban - kerül kiegyenlítésre a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdései és a Kbt. 135. § (6) bekezdései szerint

- a helyesen kiállított számla kézhezvételétől számított 30 napon belül. Eladó részszámlázásra nem

jogosult.

4.4. Ajánlattevő egy végszámla benyújtására jogosult. A végszámla a szerződés 1. pontjában meghatározott feladat szerződésszerű teljesítését követően nyújtható be. A számlához minden esetben csatolnia kell a szállítólevelet, az átadás-átvételi jegyzőkönyvet és Vevő 14.1. pontjában meghatározott képviselője által aláírt teljesítésigazolást. A fenti dokumentumok nélkül a számla nem fizethető ki. Eladó teljesítése akkor tekinthető szerződésszerűnek, ha Eladó a jelen szerződésben meghatározott feladatait határidőben, maradéktalanul, jelen szerződésben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően teljesíti.

4.5. A számlát 1 (egy) példányban kell benyújtani. Az Eladó a számla kiállításakor az irányadó jogszabályok szerint köteles eljárni.

A számlán feltüntetendő vevő: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Cím: 4024 Debrecen, Sumen u.

2.

A számla benyújtása az alábbi címre történik: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, cím: 4002

Debrecen, Pf. 216.

4.6. A Vevő jogosult a benyújtott számlát felülvizsgálni. Ha a Vevő részéről kifogás merül fel a benyújtott számlával összefüggésben, úgy a Vevő köteles a kifogásolt számlát 10 napon belül visszajuttatni az Eladóhoz.

4.7. Ha a benyújtott számlát a Vevő tartalmi meg nem felelés miatt visszautasítja, az Eladó köteles azt megfelelő tartalommal ismét benyújtani. A fenti hiánypótlás miatti késedelmes fizetésből eredő kártérítési, kártalanítási vagy késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli a Vevőt.

4.8. Számla kifizetésére csak akkor kerül sor, ha az Eladó bemutat, átad vagy megküld a Vevőnek a terhelés időpontjától számított 30 napnál nem régebbi nemlegesnek minősülő együttes adóigazolást, vagy arról értesíti a Vevőt, hogy a kifizetés időpontjában szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban. Amennyiben az együttes adóigazolás köztartozást mutat, az azt követő eljárásra az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (6) bekezdésére tekintettel a 36/A. § (3)-(4) bekezdése az irányadó.

5. A számla összegének a Vevő általi késedelmes kiegyenlítése esetén Vevő a Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamatot köteles megfizetni az Eladónak.

6. A felek jogai és kötelességei

6.1. A felek a szerződés teljesítése során kötelesek fokozottan együttműködni, a jóhiszemű ügyvitelnek megfelelően eljárni.

6.2. A szerződő felek kijelentik, hogy az egymással való kommunikációban és az egyes feladatok elvégzése során az elektronikus utat részesítik előnyben. A szerződés teljesítése során a dokumentálás elektronikus adathordozókon történik, és csak a felek által elfogadott utolsó verziók kerülnek kinyomtatásra.

6.3. A fentiekkel összefüggésben a felek kijelentik, hogy minden, a jelen szerződés keretében a felek által egymásnak küldött értesítés elsősorban e-mailben fog történni. (Csak különösen fontos esetben telefaxon, illetve ajánlott levélben). Ezen értesítések hatálya a címzett általi átvételekor, illetőleg neki történő kézbesítéskor áll be. A szerződésszegéssel, illetve a jelen szerződés megszűnésével kapcsolatos nyilatkozatok kizárólag tértivevényes postai küldeményként kézbesíthetők. A Szerződéssel kapcsolatos írásbeli nyilatkozatok akkor is szabályszerűen közöltnek tekintendők, ha a címzett az átvételt megtagadta, vagy a küldeményt nem vette át. Ilyen esetben a kézbesítés időpontja az átvétel megtagadásának napja, illetve a kézbesítés megkísérléséről szóló postai jelentés napja.

6.4. Ha a szerződés teljesítése során bármikor az Eladó olyan feltételekkel találkozik, melyek akadályozzák a teljesítést, a Vevőt azonnal írásban értesítenie kell a késedelem tényéről és annak várható időtartamáról. Az értesítés elmaradása vagy késedelmes közlés esetén annak minden következményét az Eladó viseli.

6.5. Amennyiben ajánlatában jelezte, az Eladó jogosult alvállalkozó(k) igénybevételére, az alvállalkozók tevékenységéért azonban úgy felel, mint a sajátjáért.

6.6. Vevő csak az Eladóval áll szerződéses kapcsolatban, az alvállalkozókkal nem.

6.7. Az Eladó szavatol jelen szerződés tárgyát képező halak per, teher-, és igénymentességéért, továbbá kinyilatkozza, hogy azokat harmadik személy részére nem idegenítette el.

6.8. Az Eladó szavatol azért is, hogy a leszállított halak és a hozzákapcsolódó dokumentációk mindenben megfelelnek jelen szerződésben, illetve a jogszabályokban foglaltaknak.

6.9. Szerződés aláírásával egyidejűleg Eladó nyilatkozik arról, hogy a 368/2011 (XII.31.) számú kormányrendelet 50. § (1a) bekezdése szerint átlátható szervezetnek minősül. Eladó képviselője a nyilatkozatban foglaltak változása esetén arról haladéktalanul köteles Vevőt tájékoztatni. A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződést Vevő felmondja, vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.

6.10. Szerződő felek magukra nézve kötelezőnek fogadják el, hogy a költségvetési pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2190/2002. (VI. 21.) Korm. Határozat alapján az Állami Számvevőszék, illetve a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is jogosult ellenőrizni a rendelkezésükre bocsátott költségvetési pénzeszközök szerződésszerű felhasználását.

7. Szerződésszegés

7.1. Szerződésszegésnek minősül minden olyan magatartás vagy mulasztás, amelynek során bármelyik fél jogszabály, illetve a szerződés alapján őt terhelő bármely kötelezettségének teljesítését elmulasztja.

7.2. Amennyiben az Eladó a szerződést megszegi, kötbér és kártérítési felelősséggel tartozik, kivéve, ha bizonyítja, hogy a szerződés teljesítése során úgy járt el, ahogy az a gazdálkodó szervezettől az adott esetben elvárható.

7.3. A fenti szerződésszegés következményei alól nem mentesít az a körülmény, hogy a szerződésszegést az Eladó, mint gazdálkodó szervezet irányítására, felügyeletére jogosult szerv intézkedése okozza.

7.4. Amennyiben az Eladó jelen szerződés 2.1. pontjában megállapított határidőn belül nem tudja jelen szerződés tárgyát képező terméket leszállítani (késedelmes átadás-átvétel), az Eladó kötbér fizetésére köteles, melynek alapja a 3.1. pontban foglaltak figyelembe vételével megállapított teljes nettó szerződéses ár, mértéke pedig naptári naponta az így megállapított nettó szerződéses ár 1%-a. Vevőt az Eladó 15 naptári napot meghaladó késedelme esetén megilleti a szerződés azonnali hatályú felmondásának joga vagy az elállás joga. Késedelmes teljesítés esetén Ajánlattevőnek a késedelem tényét azonnal írásban jeleznie kell Vevő felé.

7.5. Vevő késedelmi kötbért jogosult követelni az Eladó hibás teljesítése esetén is (amennyiben a leszállított termék a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy nem felel meg az ajánlatban foglalt paramétereknek) a hiba kijavításának időtartamára, amennyiben a hiba kijavítását igényelte. Amennyiben a hiba már a teljesítési határidő lejárata előtt felmerült, és azt az Eladó határidőig kijavítja, a Vevő kötbérre nem jogosult. Amennyiben a hiba kijavítására meghatározott határidő eredménytelenül letelt, Vevő jogosult a szerződést egyoldalúan felmondani vagy elállni, és meghiúsulási kötbért követelni.

7.6. Az Eladó nem teljesítése esetén (a teljesítés lehetetlenné válása, meghiúsulása, illetőleg a szerződés teljesítésének megtagadása) Vevő a nettó elleszolgáltatás 15%-a szerinti meghiúsulási kötbérre jogosult. A Vevő szintén jogosult a meghiúsulási kötbérre, ha jelen szerződés 11.4. pontjában meghatározottak szerint megszűnik, illetve a szerződést a Vevő azonnali hatályú felmondással megszünteti.

7.7. Amennyiben a szerződés azért szűnik meg, mert az Eladó késedelme meghaladja a 15 naptári napot, a

Vevőt csak a meghiúsulási kötbér illeti meg.

7.8. A kötbér megfizetése nem érinti a Vevő azon jogát, hogy a szerződésszegéssel okozott és a kötbér összegével nem fedezett kárának megtérítését követelje.

7.9. A Vevő a felmerülő kötbért minden értesítő levél útján közli Eladóval, aki ez alapján az abban meghatározott határidőben köteles azt Vevőnek megfizetni.

7.10. Eladó kötbérfizetési kötelezettsége esetén Vevő a kötbér összegével kompenzálhatja az Eladó aktuális számláját, figyelemmel ugyanakkor a Kbt. 135. § (6) bekezdésében foglaltakra. Kötbérfizetési kötelezettség esetén az Eladó köteles külön nyilatkozatban is elismerni Vevő követelését. Amennyiben Xxxxx a kötbérfizetési kötelezettségének elismerését jogszerűtlenül megtagadja, Vevő jogosult érvényesíteni vele szemben minden, e kötelezettsége megszegéséből eredő kárt, költséget, elmaradt hasznot.

8. Vis maior

8.1. Vis maior-on a felek ellenőrzési képességét meghaladó körülményeket kell érteni, beleértve, de nem kizárólagosan az alábbiakat:

- akár megüzent, akár meg nem üzent háború és ellenségeskedés, megszállás, idegen ellenség akciói, mozgósítás, rekvirálás vagy embargó

- nukleáris üzemanyagból, vagy a nukleáris anyag lebomlásából keletkező nukleáris hulladékból származó ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyeződés, vagy radioaktív mérgező robbanás, vagy egyéb veszélyes tulajdonság a robbanásveszélyes nukleáris üzemekben vagy azok nukleáris részlegeiben,

- lázadás, forradalom, felkelés, katonai vagy bitorló hatalomátvétel, polgárháború,

- zendülés, tüntetés vagy rendzavarás, kivéve, ha az kizárólag az Eladó alkalmazottaira terjed ki

- természeti katasztrófa.

8.2. Ha bármelyik fél úgy véli, hogy vis maior következett be, s ez akadályozza a kötelezettségeinek végrehajtásában, azonnal köteles írásban (elsősorban e-mailen vagy faxon) értesíteni a másik felet, s közölni vele az esemény körülményeit, okát és feltehetően várható időtartamát.

8.3. Ha vis maior körülmény bekövetkezett, mindkét fél, de különösen az Eladó köteles törekedni a szerződésből eredő kötelezettségeinek folytatólagos teljesítésére, amennyire az ésszerűen elképzelhető.

9. Szerződésmódosítás

9.1. A szerződést kizárólag a Kbt. 141. §-ában foglaltak alapján írásban lehet módosítani.

10. Érvényesség, részleges érvénytelenség

10.1. Amennyiben jelen szerződés egy rendelkezése teljes egészében vagy részben érvénytelen lenne vagy érvénytelenné válna, a szerződés érvényessége egyebekben azonban fennmarad, kivéve, ha e rész nélkül a felek a szerződést nem kötötték volna meg.

11. A szerződés megszűnése

11.1. Jelen szerződés a szerződésben foglalt feladatok hiánytalan teljesítéséig hatályban marad. A szerződés megszűnése ugyanakkor nem befolyásolja jelen szerződésből fakadó szavatossági, illetve jótállási kötelezettségeket.

11.2. A szerződés teljesítéssel történő megszűnésén túlmenően a felek a szerződést azonnali hatállyal, egyoldalú jognyilatkozattal is megszüntethetik (azonnali hatályú felmondás), ha

- a másik fél a szerződésben meghatározott és vállalt kötelezettségeit ismételten nem teljesítette, s erre a másik fél határidő tűzésével felszólította és a határidő eredménytelenül telt el;

- az Eladó 15 napot meghaladó késedelembe esik;

- a szerződés 7.5. pontja szerinti esetben, ha a hiba kijavítására meghatározott határidő eredménytelenül letelt;

- az Eladó részéről bírósági döntés szerint a csődeljárás során a hitelezőkkel nem jön létre egyezség;

- az Eladó ellen felszámolási eljárás indul a vonatkozó jogszabályok alapján;

- a másik fél fizetésképtelenségét a bíróság a vonatkozó jogszabályok alapján megállapítja;

- az Eladó végelszámolását az erre jogosult szerv elhatározza.

11.3. A Vevő a szerződést felmondhatja, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - a szerződéstől elállhat, ha:

- feltétlenül szükséges a szerződés olyan lényeges módosítása, amely esetében a 141. § alapján új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni;

- az Eladó nem biztosítja a 138. §-ban foglaltak betartását, vagy az Eladóként szerződő fél személyében érvényesen olyan jogutódlás következett be, amely nem felel meg a 139. §-ban foglaltaknak; vagy

- az EUMSZ 258. cikke alapján a közbeszerzés szabályainak megszegése miatt kötelezettségszegési eljárás indult vagy az Európai Unió Bírósága az EUMSZ 258. cikke alapján indított eljárásban kimondta, hogy az Európai Unió jogából eredő valamely kötelezettség tekintetében kötelezettségszegés történt, és a bíróság által megállapított jogsértés miatt a szerződés nem semmis.

11.4. A Vevő a Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.

11.5. A Vevő a Kbt. 143. § (3) bekezdése alapján jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani – ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon – ha

- az Eladóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott valamely feltétel,

- az Eladó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

12. Alkalmazandó jog

12.1. Jelen szerződést a Magyarország jogrendje szerint kell értelmezni. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben elsősorban a következő jogszabályokat kell figyelembe venni:

– a Ptk.,

– a Kbt. és kapcsolódó végrehajtási rendeletek.

13. Eljárás jogvita esetén

13.1. Jelen szerződés végrehajtásával kapcsolatos minden vitás kérdést a felek békés úton kísérelnek megoldani. A békés úton 30 napon belül nem rendezhető vitás kérdések eldöntésére a szerződő felek illetékességtől függően a Debreceni Törvényszék vagy a Debreceni Járásbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki.

14. A Vevő részéről a teljesítésigazolás kiállítására jogosult személy, illetve az Eladó kapcsolattartója

14.1. Vevő részéről a teljesítésigazolás kiállítására jogosult személy: Név: Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxx Osztályvezető

Tel: 30/000-0000

14.2. Eladó átvételre jogosult kapcsolattartója: Név: Xxxx Xxxxx

Tel: 30/000-0000

15. Egyéb

15.1. A következő dokumentumok – jelen szerződésben említett mellékleteken kívül – a szerződés elválaszthatatlan részét képezik azok fizikai csatolása nélkül is:

– A közbeszerzési eljárást megindító felhívás,

– közbeszerzési dokumentumok,

– Eladó ajánlata.

15.2. A fenti dokumentumok és a szerződés egymást elválaszthatatlanul értelmezik, azaz amennyiben a jelen szerződés és a fenti dokumentumok tartalma között ellentmondás van, akkor a jelen szerződés az irányadó. A jelen szerződésben nem érintett kérdésekben – amennyiben azokra vonatkozóan a felsorolt dokumentumok tartalmaznak rendelkezéseket – a felsorolt dokumentumokban foglaltak érvényesülnek. A tartalmuk közötti ellentmondás esetén a dokumentumok felsorolásuk sorrendjében irányadóak.

Jelen szerződés 5 db egymással szó szerint megegyező példányban készült. A szerződés 3 db eredeti példánya a Vevő és 2 eredeti példánya pedig az Eladót illeti meg. Alulírott felek a jelen szerződést akaratukkal megegyezőnek találták, és jóváhagyólag aláírták.

Kelt:

……………………………………..

Vevő

Xx. Xxxxxx Xxxx, igazgató Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

………………………………………… Eladó

Pénzügyi ellenjegyző:

...........................................

Xx. Xxxxxxxxxxxx Xxx

gazdasági igazgató-helyettes Dátum: ……………………………

Szakmai ellenjegyző: ………………………………

Jogi ellenjegyző: ……………………………………

Mellékletek:

1./ Átláthatósági nyilatkozat

2./ Állategészségügyi igazolások (érvényes (KOI) vírus vizsgálati igazolással, állatorvosi vagy vízi állategészségőri igazolás)

1. sz. melléklet

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése szerinti

gazdálkodó szervezet által tett

NYILATKOZAT

visszterhes szerződés megkötéséhez, ilyen szerződésen alapuló kifizetés teljesítéséhez, valamint költségvetési támogatás nyújtásához

1.) A nyilatkozattételre kötelezett szervezet adatai (különösen a cégkivonat és az aláírási címpéldány alapján):

Szervezet neve:
Székhelye:
Adóilletősége (ha az nem Magyarország):
Cégjegyzékszáma:
Adószáma:
Statisztikai számjele:
Cégjegyzésre jogosult képviselő(k) neve:
Cégjegyzés módja:	ÖNÁLLÓ EGYÜTTES
Tényleges tulajdonosainak neve és személyigazolvány száma, tulajdoni hányada, befolyásának és szavazati jogának mértéke:
A gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetve több mint 25%-os tulajdoni részesedéssel, befolyással vagy szavazati joggal rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet neve, tulajdoni hányada, befolyása és szavazati jogának mértéke:
tényleges tulajdonosainak természetes személyazonosító adatai, tulajdoni hányada, befolyásának és szavazati jogának mértéke:
adóilletősége:
ellenőrzött külföldi társaság-e (ehhez kapcsolódó egyéb szükséges adat):

(A 30 napnál nem régebbi cégkivonat és aláírási címpéldány másolatát a nyilatkozattételi jogosultság ellenőrzése céljából kérjük csatolni!)

2.) Alulírott (alulírottak) az 1.) pontban meghatározott szervezet cégjegyzésre jogosult képviselője (képviselői) nyilatkozom (nyilatkozzuk), hogy az általam (általunk) jegyzett gazdálkodó szervezet megfelel a következő feltételeknek, ennek alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv.

3. § (1) bek. 1. pont b) alpontja szerinti átlátható szervezetnek minősül:

a) a szervezet tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

b) a szervezet az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

c) a szervezet nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

d) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében az a), b) és c) alpont szerinti feltételek fennállnak.

3.) Kijelentem (kijelentjük), és aláírásommal (aláírásunkkal) igazolom (igazoljuk), hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak a valóságnak mindenben megfelelnek. Tudomásul veszem (vesszük), hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdésében és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.

Kelt:            

aláírás aláírás

TÁJÉKOZTATÁS

az átláthatósági nyilatkozat kitöltéséhez

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése az alapján „az államháztartás központi alrendszerében a kiadási előirányzatok terhére nem köthető olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek”. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (10) bekezdése alapján a nemzeti vagyon (állami és önkormányzati vagyon) hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető. Ugyanezen törvény 13. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

A nemzeti vagyonról szóló törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontja határozza meg az átlátható gazdálkodó szervezetre vonatkozó kritériumokat a következőképpen:

„b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:

ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,

bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,

bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,

bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak.”

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény meghatározza az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát a következőképpen: „11. ellenőrzött külföldi társaság: az a külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), amelyben a külföldi társaság adóéve napjainak többségében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű tényleges tulajdonos (a továbbiakban: részesedéssel rendelkező) van, valamint az a külföldi társaság, amelynek az adóévben elért bevételei többségében magyarországi forrásból származnak, bármely esetben akkor, ha a külföldi társaság által az adóévre fizetett (fizetendő), adóvisszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap [csoportos adóalanyiság esetén a csoportszinten fizetett (fizetendő) adóvisszatérítéssel csökkentett adó és az adóalap] százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 10 százalékot vagy a külföldi társaság nulla vagy negatív adóalap miatt nem fizet társasági adónak megfelelő adót, bár eredménye pozitív; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a külföldi társaság székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére és amely államban valódi gazdasági jelenléttel bír, azzal, hogy

a) valódi gazdasági jelenlétnek minősül a külföldi társaság és az adott államban lévő kapcsolt vállalkozásai által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenység, ha az ebből származó bevételük eléri az összes bevételük legalább 50 százalékát;

b) befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése, tartása és elidegenítése, valamint az adott államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság vagy egyéb szervezet, továbbá az adott állam illetékes hatóságának engedélyével rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap, társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége;

c) nulla vagy negatív eredmény és adóalap esetén a külföldi állam által jogszabályban előírt társasági adónak megfelelő adó mértékének (amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétől függően több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek) kell elérnie a 10 százalékot;

d) a külföldi társaság adóéve alatt a részesedéssel rendelkező adóévének utolsó napján vagy napjáig lezárult utolsó adóévet kell érteni;

e) e rendelkezéseket önállóan alkalmazni kell a külföldi társaság székhelyétől, illetőségétől eltérő államban lévő telephelyére is;

f) e rendelkezés alkalmazásában tényleges tulajdonosnak minősül az a magánszemély, aki a külföldi társaságban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékával vagy – a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – meghatározó befolyással rendelkezik;

g) nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi társaság, amelyben az adóév első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett személy vagy kapcsolt vállalkozása az adóév minden napján legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkezik;

h) e rendelkezésben foglaltakat – az f) pont szerinti tényleges tulajdonosi jogállás közvetett fennállásának kivételével – az adózó köteles bizonyítani.”

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (2) bekezdése, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 41. § (6) bekezdése és 55. §-a alapján a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglalt feltételeknek való megfelelésről a szerződő félnek cégszerűen aláírt módon nyilatkoznia kell.

A valótlan tartalmú nyilatkozat alapján kötött szerződés semmis.