Kollektív Szerződés

A 2011. június 11. napjától érvényes, a korábbi módosításokkal 2016. október 01. napjával egységes szerkezetbe foglalt.

Kollektív Szerződés

1. számú módosítása

A Szegedi Közlekedési Kft., mint munkáltató és a Szegedi Közlekedési Kft. Munkatanácsa, mint a Szegedi Közlekedési Kft. munkavállalóinak érdekképviseleti szervezete között létrejött Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a szerződést kötő felekre és a munkáltatónál munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra, a munkáltató vezetőjének (ügyvezető igazgató) kivételével.

Felek között a Kollektív Szerződés határozatlan időtartamra jött létre. Hatályba lépésének időpontja 2011. június 11.

Az aláíró felek kifejezetten, kölcsönös akaratuknak megfelelően és egybehangzóan megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés jelen módosítása a 2017. január 1. napjától hatályos.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága 300- 759/2016. (XII.28.) PVB számú határozata alapján a Szegedi Közlekedési Kft. Szervezeti és Működési Szabályzata 2017. január 1. napján lép hatályba.

Aláíró felek megállapodnak abban, hogy 2017. január 17. napján, 2017 január 01. napjával történő hatálybalépéssel, a 2016. október 01. napján egységes szerkezetbe foglalt Kollektív Szerződés alábbiak szerint módosítják:

KSZ. 6. §

 Az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása a munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos valamennyi kérdésben történő döntés jogát jelenti. Idetartozik a munkaviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, a bér és egyéb anyagi ösztönzés megállapítása, a munka minősítése, hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása és kártérítési felelősség megállapítása,

 Az alapvető munkáltatói jogokat az ügyvezető igazgató gyakorolja. Az ügyvezető igazgató jogosult ezen munkáltatói jogokat- helyetteseit kivéve – külön rendelkezés szerint átruházni.

 Az alapvető munkáltatói jogok közül a hátrányos jogkövetkezmény alkalmazásával, illetve a kártérítési felelősség megállapításával kapcsolatos döntési jog gyakorlása az alábbiak szerint történik:

Jogkör gyakorlója

ügyvezető igazgató közvetlen irányítása alá tartozó, illetve

valamennyi munkavállaló esetén:

, pénzügyi-számviteli irodavezető, kontrolling irodavezető,

ügyvezető igazgató

gazdasági igazgatói kabinet munkavállalói esetén: gazdasági igazgató

műszaki főmérnök irányítása alá tartozó munkavállalók

esetén: műszaki főmérnök

fogalmi főmérnök irányítása alá tartozó munkavállalók

esetén: forgalmi főmérnök

infrastruktúra főmérnök irányítása alá tartozó munkavállalók

esetén: infrastruktúra főmérnök

pénzügyi-számviteli irodavezető irányítása alá tartozó

munkavállalók esetén: gazdasági igazgató

pénzügyi-számviteli irodavezető

parkolási üzletág-vezető irányítása alá tartozó munkavállalók esetén:

parkolási üzletág-vezető

repülőtér üzletág-vezető irányítása alá tartozó munkavállalók esetén

személyügyi és szolgáltató irodavezető irányítása alá tartozó munkavállalók esetén

közkapcsolati irodavezető irányítása alá tartozó munkavállalók esetén:

informatikai irodavezető irányítása alá tartozó munkavállalók esetén

beszerzési irodavezető irányítása alá tartozó munkavállalók esetén

repülőtér-üzletág vezető

személyügyi és szolgáltató

irodavezető közkapcsolati irodavezető

informatikai irodavezető beszerzési irodavezető

Társasági munkarend

KSZ 20.§

 A teljes munkaidő mértéke átlag napi 8 óra.

 A kötelező havi munkaidőkeretet úgy kell meghatározni, hogy a hónapok napjainak számából le kell vonni a szombatok, vasárnapok és a hétköznapra eső munkaszüneti napok számát. A megmaradó napok számát kell szorozni a Munka Törvénykönyvében előírt 8 órával. Az így keletkezett szám a havi kötelező munkaidő.

A társaságnál alkalmazott munkaidőkeret lehet:

 havi (minden hónap elsejétől a hónap utolsó napjáig),

 kéthavi,

 negyedéves (naptári negyedévhez igazodóan)

 éves

 A munkavállalók munkaidő-beosztása:

 egyenlő (egyműszakos) vagy

 egyenlőtlen (kötetlen, rugalmas, vezénylés szerinti),

 megszakítás nélküli,

 osztott.

 Az egyenlőtlen munkaidő beosztásban a napi munkaidő 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet.

 Az osztott napi munkaidő első részének kezdete és a második rész befejezése közötti időtartam maximum 15 óra lehet. Az első rész vége és a második rész kezdete között minimum három óra pihenőt kell biztosítani.

A társasági munkarend szabályai:

 Rugalmas munkaidő beosztás:

Törzsidő: hétfőtől –a hét utolsó munkanapját megelőző napig

a hét utolsó munkanapján

Peremidő: hétfőtől – a hét utolsó munkanapját megelőző napig

a hét utolsó munkanapján

09:00 – 15:00 óráig

09:00 – 13:30 óráig

06:00 – 09:00 óráig

15:00 – 18:00 óráig

06:00– 09:00 óráig

13:30 – 16:00 óráig

 Vezénylés szerinti munkarend:

A vezénylést legalább hét nappal korábban és 7 napos időtartamra, írásban ki kell adni.

A kiadott vezénylésben történő változáskor az elvont pihenőnapot 150, illetve 200 %-kal kell elszámolni attól függően, hogy a meghatározott munkaidőkeretben a kötelező szabadnapok kiadásra kerültek-e

A kiadott vezénylésen túl további 7 napra vezénylés tervezetet kell kiadni. A vezénylés tervezetben történt változás esetén pótlék nem kerül elszámolásra.

A vezénylést és vezénylés tervezetet elektronikus úton kapják a munkavállalók, a vezénylés kifüggesztésre is kerül a szolgálati helyeken.

A vezénylésen fel kell tüntetni a munkaidőkeret kezdetét és végét.

Társasági munkarend:

1. Kötetlen munkaidőben dolgoznak az alábbi munkavállalók:

 gazdasági igazgató

 szervezetirányítási elemző, szervező (ügyvezetői megbízott)

 foglalkozás- egészségügyi orvos,

 foglalkozás- egészségügyi asszisztens,

 üdülőgondnok,

 műszaki főmérnök,

 forgalmi főmérnök

 infrastruktúra főmérnök,

 vasút építmény-fenntartási üzemvezető,

 villamos forgalmi üzemvezető

 trolibusz és autóbuszforgalmi üzemvezető

 forgalomirányítási üzemvezető

 esetvizsgáló

 parkolási üzletág-vezető

 repülőtér üzletág-vezető

 személyügyi és szolgáltató irodavezető

 közkapcsolati irodavezető

 informatikai irodavezető

 beszerzési irodavezető

 pénzügy számviteli irodavezető

 kontrolling irodavezető

2. Havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő beosztással dolgozik:

 trolibusz autóbusz járműfenntartási üzemvezető, szolgálatvezető

 villamos járműfenntartási üzemvezető, ,szolgálatvezető

 járműfelújító és építő üzemvezető, ,szolgálatvezető

 áramátalakító fenntartási, szolgálatvezető

 felsővezeték fenntartási, szolgálatvezető

 pályafenntartási, szolgálatvezető

 takarító szolgálatvezető

3. Havi munkaidőkeretben, vezénylés szerint, két műszakos munkarendben dolgozik:

 autómentő elszállító

 járműkiadó pénztáros

4. Havi munkaidőkeretben, állandó éjszakai műszakban dolgozik, 20 órától 04 óráig:

 járműtakarító (villamos járműfenntartási üzem) (teljes munkaidőre 20 % bérpótlékra jogosultak)

5. Havi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő beosztással, megszakítás nélkül vagy egyműszakos munkarendben, vezénylés szerint dolgozik:

 villamosvezető,

 trolibuszvezető,

 autóbuszvezető,

5/A Megszakítás nélküli munkarend 5/B Egyműszakos munkarend

A munkavállalók indokolt írásbeli kérelem formájában nyújthatják be az igényüket egyműszakos munkaidő beosztás iránt. A munkáltató a kérelmek elbírálását ügyrendben szabályozza.

6. Negyedéves munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, 12 órás munkaidő beosztásban, vezénylés szerint dolgoznak:

 villamos szervizcsoportok munkavállalói,

 trolibusz autóbusz járműfenntartási üzem szervizcsoportok munkavállalói,

 diszpécser,

 balesetihelyszínelő

 garázsmester,

 parkolóházkezelő

Szervizcsoportok és garázsmesterek munkarendje:

I. nap 06:00 – 18:00 óráig

II. nap 18:00 – 06:00 óráig

III-IV. nap pihenőnap

Diszpécserek, Baleseti helyszínelők és parkolóház kezelők munkarendje:

I. nap 06:30 – 18:30 óráig

II. nap 18:30 – 06:30 óráig

III-IV. nap pihenőnap

7. Negyedévesmunkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, egyenlőtlen munkaidő beosztásban, vezénylés szerint dolgozik:

 menetirányító

 elektrikus (áramátalakító fenntartási szolgálat)

 segédelektrikus (áramátalakító fenntartási szolgálat)

 szolgálati kisegítő

 járműmozgató

 felsővezeték szerelő (felsővezeték fenntartási szolgálat)

 járműtakarító (trolibusz-autóbusz járműfenntartási üzem)

8. Negyedéves munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő beosztással, vezénylés szerint dolgozik:

 karbantartó , (objektum fenntartási szolgálat)

 takarító,

 vezető pályamunkás (pályafenntartási szolgálat)

 pályamunkás (pályafenntartási szolgálat)

 parkolási vezénylő,

 parkoló ellenőr,

 automata üzemeltető

 közkapcsolati főmunkatárs

 közkapcsolati munkatárs

 marketing munkatárs

 anyagbeszerző és logisztikai munkatárs

 pénztáros

 főpénztáros

 értékcikk ellátó

9. Egyenlő, napi 8 órás munkaidő beosztásban (06:00 -14:00 óráig) foglalkoztatottak, akiknél a heti pihenőnapok szombatra és vasárnapra esnek:

 raktáros, (beszerzési iroda)

 járműszerelő (villamos járműfenntartási üzem),

 járműszerelő (trolibusz autóbusz járműfenntartási üzem)

 járműszerelő (járműfelújító és építő üzem)

 festő fényező(járműfelújító és építő üzem)

 mechanikus szerelő (járműfelújító és építő üzem, tanműhely)

10. Éves munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő beosztással, vezénylés szerint dolgoznak, figyelembe véve, hogy az üzemidő minden nap 8:00 órától napnyugtáig tart:

repülőtér-üzletág munkavállalói, kivéve:

 üzletág vezető,

 adminisztrátor-pénztáros

11. Rugalmas munkaidőben dolgoznak a következő munkakörben dolgozó munkavállalók.

 Ügyvezetői kabinet

 titkársági munkatárs

 Gazdasági igazgatói kabinet

 irattáros, iratkezelő

 hivatalsegéd

 Személyügyi és szolgáltató iroda

 személyügyi munkatárs

 bérügyi munkatárs

 társadalombiztosítási-bérügyi munkatárs

 bér és rendszerszervezési munkatárs

 Informatikai iroda

 informatikai munkatárs

 Beszerzési iroda

 beszerzési munkatársak

 közbeszerzési referens

 Pénzügy Számviteli Iroda

 pénzügyi irodavezető helyettes

 pénzügyi főmunkatárs

 pénzügyi munkatárs

 számviteli irodavezető helyettes

 számviteli főmunkatárs

 számviteli munkatárs

 számviteli és informatikai munkatárs

 adótanácsadó

 Kontrolling iroda

 pályázati referens, kontroller

 Parkolási üzletág

 parkolási üzemvezető

 parkolási munkatárs

 Infrastruktúra Főmérnökség

 műszaki és gazdasági munkatárs

 műszaki főmunkatárs

 hálózatnyilvántartási főmunkatárs

 védelmi főmunkatárs

 objektum fenntartási szolgálatvezető

 Műszaki Főmérnökség

 műszaki és gazdasági munkatárs

 gyártmányfejlesztési főmunkatárs

 diagnosztikai oktató

 diagnosztikai munkatárs

 technológus

 Forgalmi Főmérnökség

 forgalmi technológus

 forgalmi oktató

 villamos vezénylő

 trolibusz autóbusz vezénylő

 Repülőtér üzletág

 adminisztrátor pénztáros

Műszakpótlék mértéke:

megszakítás nélküli munkarend esetén:

 délutáni műszakpótlék mértéke: 20 %

 éjszakai műszakpótlék mértéke: 40 % többműszakos munkarend esetén:

 délutáni műszakpótlék mértéke: 15 %

 éjszakai műszakpótlék mértéke: 30 %

Éjszakai munkavégzésnek minősül a 22 és 6 óra közötti munkavégzés.

 Ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a megszakítás nélküli vagy a többműszakos munkarendre vonatkozó szabályozás alkalmazandó.

 A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között, legalább négy óra eltérés van.

Munkaközi szünet, napi és heti pihenőidő

KSZ 21. §

 Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzés megszakításával – legalább húsz perc, legfeljebb egy óra egybefüggő munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg. A munkaközi szünet betartásának ellenőrzése a szervezeti egységek vezetőinek hatásköre és kötelessége. Az első munkaközi szünet 20 perc időtartama a munkaidőbe nem számít bele.

 Fiatalkorú munkavállaló (18 éven aluli) részére, ha a napi munkaideje a 4,5 órát meghaladja, 30 perc munkaközi szünetet kell biztosítani, amely időtartam része a munkaidőnek.

 Ha zárt helyen a napi középhőmérséklet várhatóan + 10°C-t nem éri el a műszak időtartamának több, mint 50 %-ában, az ott dolgozóknak minden 50 perc munkavégzés után 10 perc pihenőidőt kell biztosítani fűtött helyiségben.

Ha szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet várhatóan + 4°C-t nem éri el a műszak időtartamának több, mint 50 %-ában az ott dolgozóknak minden 50 perc munkavégzés után 10 perc pihenőidőt kell biztosítani fűtött helyiségben, vagy fűtött lakókocsiban.

 Munkaközi szünet időpontjai:

 A rugalmas munkaidőben foglalkoztatottaknál a 20 perc munkaközi szünet 12:00 – 13:00 óra között vehető igénybe. Tárgyalás, értekezlet, ügyfelezés esetén a munkaközi szünet eltérő időpontban is igénybe vehető.

A műszaki főmérnök irányítása alá tartozó fizikai munkavállalók munkaközi szünetei:

A járműfenntartási és felújító-építő üzemek munkavállalóinak munkaközi szünetei:

Villamos javítóműhely munkavállalóinak: (,

mechanikus szerelők, villamossági szerelők, szakmunkás tanulók, szolgálatvezető)

Trolibusz – autóbusz javítóműhely munkavállalóinak ( mechanikus szerelők, villamossági szerelők,, szakmunkás tanulók, szolgálatvezető)

Járműfelújító és építő üzemi munkavállalóinak:

Pulz utcai telephelyen (mechanikus szerelők, villamossági szerelők, festő- fényezők,szakmunkás tanulók, szolgálatvezető):

Körtöltés utcai telephelyen (, mechanikus szerelők, villamossági szerelők, szakmunkás tanulók, szolgálatvezető):

09:00 – 09:20 óra

08:00 – 08:20 óra

08:30 – 08:50 óra

08:00 – 08:20 óra

Villamos szervízcsoportok munkavállalóinak munkaközi szünete:

nappalos műszak esetén: 09:00 – 09:20 óra

és

14:00 – 14:20 óra

éjszakás műszak esetén: 21:00 – 21:20 óra

és

02:00 – 02:20 óra

Trolibusz – autóbusz szervízcsoportok munkavállalóinak, továbbá a garázsmesterek munkaközi szünete:

nappalos műszak esetén: 08:00 – 08:20 óra

és 14:00 – 14:20

óra

éjszakás műszak esetén: 21:00 – 21:20 óra

és

02:00 – 02:20 óra

Trolibusz – autóbusz járműfenntartási üzem járműtakarítóinak a munkaközi szünete:

Délelőttösök (07:00 – 15:00) 08:20 – 08:40 óra

Délutánosok (15:00 – 01:00) 18:00 – 18:20 óra

Délelőttös mosógép kezelők 09:00 – 09:20 óra

Délutános mosógép kezelők 20:00 – 20:20 óra

Villamos járműtakarítók munkaközi szünetei:

02:00 – 02:20 óra

1. Forgalmi főmérnök irányítása alá tartozó munkavállalók munkaközi szünete Villamos-, trolibusz- és autóbuszvezetők munkaközi szünetét vezénylés szerint, az érvényes menetrendhez igazodóan kell biztosítani úgy, hogy az más egyéb munkavégzéssel nem szakítható meg. Osztott szolgálat esetén a munkaközi szünetet lehetőség szerint a délelőttös műszakban kell kiadni.

A tömegközlekedési járművezetők részére a nyári menetrend időszakában 10-18 óra között a munkaközi szüneten felül fordulónként, de leghamarabb 40 perc elteltével legalább 5 perc, úgynevezett „hőkiállást” kellbiztosítani a menetrendben meghatározott módon.

A napi munkaidő megszakításával az első munkaközi szünet 20 percét meghaladó része, a további munkaközi szünet(ek) és a „hőkiállás” fizetett munkaidőnek minősül, azzal a korlátozással, hogy a munkaközi szünet és a „hőkiállás” együttes időtartama maximum 60 perc lehet.

2. Parkolási üzletág szervezetébe tartozó fizikai munkavállalók munkaközi szünete: Parkoló ellenőrök – adatrögzítők részére műszakonként háromszor 20 perc pihenőidőt kell biztosítani.

7:40 órás munkakezdés esetén: 10:10 – 10:30

13:10 – 13:30

15:10 – 15:30

10:20 órás munkakezdés esetén: 12:30 – 12:50

15:00 – 15:20

17:50 – 18:10

Parkolóház kezelők, autómentő és elszállító csoport munkavállalói, valamint a parkolási jegytérítő munkaközi szünetét ügyfélmentes időben kell biztosítani, illetve azt ügyfélmentes időben lehet igénybe venni.

3. Az infrastruktúra főmérnökség szervezetében tartozó fizikai munkavállalók munkaközi szünete:

Egyenlő, napi 8 órás munkaidő beosztásban foglalkoztatottaknál: délelőttös műszak esetén: 09:00 – 09:20 óra

délutános műszak esetén: 20:00 – 20:20 óra

éjszakai műszak esetén: 03:40 – 04.00 óra

12 órás munkaidő beosztásában foglalkoztatottaknál: nappali műszak esetén: 09:00 – 09:20 óra és

14:00 – 14:20 óra

éjszakai műszak esetén: 22:00 – 22:20 óra és 02:00 – 02:20 óra

Létesítmény takarítók munkaközi szünete:

délelőttösök (06:00 – 14:00) 08:00 – 08:20 óra

délutánosok (16:00– 24:00) 18:00 – 18:20 óra

4. Repülőtér üzemeltető üzletág szervezetében tartozó munkavállalók munkaközi szünete:

A 20 perc munkaközi szünet 12:00 -13:00 óra, illetve 18:00 – 19:00 óra között vehető igénybe a repülőtér üzemelési időtartam függvényében.

5. Közkapcsolati munkatársak tekintetében a munkaközi szünetet ügyfélmentes időben kell igénybe venni.

Díjmentes utazási igazolvány

KSZ 38.§

 A helyi tömegközlekedés díjmentes igénybevételére jogosító éves utazási igazolványok juttatásának rendje a vonatkozó jogszabály alapján:

 Díjmentes utazási kedvezményt nyújthat a szolgáltató a jogosult kérelme (nyilatkozata) alapján:

 munkaviszony létesítésének napján a munkavállalójának, illetve a munkavállaló próba idejének letelte után a közvetlen hozzátartozójának (kivéve a közcélú foglalkoztatást létesítő munkavállaló és a további munkaviszonyt létesítő hozzátartozóit),

 a Személyi Jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3.§ 23. pontja szerinti nyugdíjban részesülő munkavállalójának, aki a társaságnál legalább 5 évet ledolgozott, illetve közvetlen hozzátartozójának,

 annak, aki a munkavégzésével összefüggésben szerzett egészségkárosodása miatt megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, rehabilitációs járadékban, rokkantsági járadékban részesülő vagy jogszabály alapján súlyosan fogyatékosnak minősülő, fogyatékossági támogatásban részesülő volt munkavállalójának, illetve közvetlen hozzátartozójának,

 halálos üzemi balesetet szenvedett volt munkavállaló közvetlen hozzátartozójának

 társaságunknál szakmai gyakorlaton tanulószerződés vagy hallgató szerződés alapján részt vevő szakképző iskolai tanulónak, felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak, valamint tanulószerződés nélkül a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlaton résztvevő szakképző iskolai tanulónak,

 Közvetlen hozzátartozónak minősül a jogosulttal (mint magánszeméllyel) közös háztartásban élő házastárs, az élettárs, a bejegyzett élettárs, továbbá a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező gyermek a tankötelezettsége fennállásának időtartamában, vagy ha nappali tagozatos oktatásban vesz részt, tanulmányai befejezéséig.

 Az utazási igazolvány kiadásához a következő okmányok bemutatása szükséges:

 munkavállaló érvényes személyi igazolványának és lakcímkártyájának bemutatása (új belépőnél a munkaügyi és személyzeti főmunkatárs által kiállított adatlap átadása is szükséges),

 közös háztartásban élő házastárs, élettárs és bejegyzett élettárs érvényes személyi igazolványának és lakcímkártyájának a bemutatása,

 eltartott gyermek érvényes diákigazolványának illetve – a b) pont alapján - nappali tagozatos érvényes diákigazolványának bemutatása (amennyiben a diákigazolványon lévő lakcím nem egyezik meg a munkavállaló bejelentett lakcímével, akkor az érvényes lakcímkártya bemutatása is szükséges),

 A 6. életévét betöltött óvodás esetében az óvoda által kiállított igazolás és a gyermek nevére szóló sorszámozott igazolvány (pl: TB kártya, lakcímkártya, útlevél, stb.) bemutatása.

 A jogosultsághoz szükséges adatokban (pl.: lakcím, stb.) történő változásról a jogosult köteles 15 napon belül írásban tájékoztatást nyújtani.

 Az utazási igazolványok tárgyévet követő év január 31-ig érvényesek, kivéve, ha a munkaviszony vagy a tanulószerződés határozott időre szól akkor a határozott idő lejáratával az utazási igazolvány érvényessége is megszűnik. Az utazási igazolványokon fel kell tüntetni az érvényesség idejét. Abban az esetben, ha a munkavállaló szerződése meghosszabbításra kerül esetleg határozatlan időjűvé válik akkor új utazási igazolvány igénylésére jogosult.

 Az utazási igazolványok elvesztését, eltulajdonítását a jogosult köteles 3 munkanapon belül jelenteni az erre rendszeresített formanyomtatványon, amelyen kérelmezheti annak pótlását is. Ha az éves utazási igazolvány eltulajdonításáról a jogosult rendőrségi feljelentést tett, annak másolatát az erről tett bejelentéshez kell csatolni.

 A munkaviszony megszűnése esetén le nem adott utazási igazolványok árát a munkavállalónak meg kell fizetni.

A jogosultnak, és a jogosult házastársnak, élettársnak és bejegyzett élettársnak felvett éves utazási igazolványoknál az általános éves bérlet időarányos részét (megszűnést követő hónapokra) kell megfizetni.

Az eltartott gyermek részére kiadott éves utazási igazolványoknál a munkaviszony megszűnését követő hónapok számával megszorozva a tanuló havi bérlet árának megfelelő összeget kell megfizetni.

 Amennyiben a jogosult vagy közvetlen hozzátartozója részére kiadott utazási igazolvánnyal visszaélés történik, úgy a jogosulttól, illetve hozzátartozójától azt be kell vonni és a KSZ. 15. §. k) pontja alapján a munkáltató azonnali hatállyal történő felmondásának lehetősége megnyílik.

A társaság ebből eredő kárért a jogosult kártérítési felelősséggel tartozik.

A visszaélést elkövető jogosultat, illetve közvetlen hozzátartozóját a jogszabály szerint nyújtható díjmentes utazási kedvezmény juttatásából a továbbiakban 6 hónapig ki kell zárni.

 Jogosultság megszűnése esetén, a megszűnést követő naptól kezdődően, lehetőség van az utazási igazolványt megvásárolni az általános éves bérletár időarányos részének kiegyenlítésével. Az eltartott gyermek esetében az elszámolás alapja a tanuló havi bérlet ára.