A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

ALL RISKS VAGYONBIZTOSÍTÁS

EGYEDI BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI

Az UNION Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételekben foglaltak szerint a Biztosított részére megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban a biztosítás hatálya alatt okoznak.

A károkkal kapcsolatos költségeket a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a szerződésben azokra külön biztosítási összeg került meghatározásra.

A biztosítási fedezet a szerződésben (ajánlat, adatközlő, kötvény) meghatározott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

A Biztosító a károkat kockázatviselési helyenként (telephelyenkét) biztosítási időszakonként a biztosítási összegig, vagy a Biztosított által választott kártérítési felső összeghatárig (téríthető maximális kár) az önrészesedéssel csökkentve magyar forintban téríti meg.

I.

A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

1. A biztosító kockázatviselése – a szerződés létrejötte esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában az azt követő napon kezdődik, amikor a Biztosított az első díjat a Biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a felek a díj megfizetésére vonatkozó halasztásban állapodnak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírói úton érvényesíti.

2. Ha a felek a szerződésben a biztosítás (szerződési tartam) kezdetét későbbi időpontban állapítják meg, a Biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik. Ebben az esetben azonban a befizetett díjat is csak a biztosítás (szerződési tartam) kezdetének időpontjától kezdődő időszakra lehet elszámolni.

3. Határozott tartamú szerződés esetén a Biztosító kockázatviselése a tartam lejártával megszőnik. A lejárat utáni időszakra beérkezett díj nem eredményezi a Biztosító további kockázatviselését, azt a Biztosító visszafizeti.

4. Határozatlan tartamú biztosítás esetében a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ezzel ellentétes megállapodás hiányában – a kockázatviselés kezdetétől számított 1 év. A határozatlan tartamra kötött szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére (évforduló) mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.

5. Ha a szerződés hatálya alatt a Biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához főződő érdeke megszőnik, akkor a szerződés, illetőleg annak a megfelelő része az érdekmúlás hónapja utolsó napjával megszőnik, kivéve, ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye.

6. Ha a biztosítási szerződés érdekmúlás következtében a határozott tartam lejárta előtt, vagy határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási évforduló előtt megszőnik, és a Biztosító a biztosítási tartam alatt, illetve időszakban nem teljesített szolgáltatást, a Biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj illeti meg, amely hónapban az érdekmúlás bekövetkezett. Ettől eltérő esetben a Biztosítót a biztosítás tartamára, illetve a biztosítási időszakra járó teljes díj megilleti.

7. A biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított 30 nap elteltével megszőnik, ha addig a Biztosított a hátralékos díjat nem fizette meg, a felek díjhalasztásban nem állapodtak meg, illetve a Biztosító díjkövetelését bírósági úton nem érvényesítette.

I.

A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) lévő biztosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan fizikai károsodása, amelyekkel kapcsolatban a Biztosító kártérítési kötelezettségét nem zárta ki.

A jelen feltételek alkalmazásában egy biztosítási eseménynek tekintendő minden kár, amely egy, vagy több

• 24 órán belül bekövetkezett vihar,

• 72 órán belül bekövetkezett jégverés, illetve tornádó,

• 504 órán belül bekövetkezett árvíz,

• 168 órán belül bekövetkezett földrengés

következménye azzal, hogy a Biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontja az előzőekben írt időtartamok kezdete.

III.

A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK, KIZÁRÁSOK

1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban felsorolt okok miatt, vagy azokkal összefüggésben következtek be:

a) fokozatos állagromlás, használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az anyag természetéből fakadó káros tulajdonságok, zsugorodás, elpárolgás, súlyveszteség, erjedés, természetes hőképződés, öngyulladás (magában az öngyulladt anyagban bekövetkezett károk), férgek, rágcsálók, száraz vagy nedves rothadás, az anyagok ízének, textúrájának vagy felületének változásai, szennyezés, légköri szárazság vagy nedvesség, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog;

b) szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés;

c) alapok, falak, padozatok, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kihasasodása vagy tágulása;

d) a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő olyan hibák, illetve hiányosságok, amelyekről a biztosított tudott, vagy tudnia kellett;

e) olyan hatósági határozat, amely az építkezést, a bontást, a javítást, az újjáépítést szabályozza, illetve a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el;

e) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború;

f) állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok foganatosítanak;

g) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elő;

h) bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvő személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmény. Jelen kizárási feltétel szempontjából a "terrorizmus" politikai célú erőszakos cselekményt jelent, és minden olyan erőszak-alkalmazás ide tartozik, amelynek célja a lakosság vagy a lakosság bármely részének megfélemlítése;

i) azbeszt, illetve azbeszt tartalmú anyagok használata, felhasználása;

j) nukleáris reakció, robbanás, sugárzás, vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a jelen szerződésben fedezetbe vett események okozták-e vagy sem.

2. A Biztosító nem téríti meg:

a) a nem biztosított, illetve a nem biztosítható vagyontárgyakban (IV. fejezet) keletkezett károkat;

b) azokat a károkat, amelyek a Biztosított által tesztelt, javított, tisztított, átalakított, helyreállított vagyontárgyakban a Biztosított e tevékenysége során, illetve azzal összefüggésben következtek be;

c) a kizárólag csak meghibásodás, mőködésképtelenség, rendeltetésszerő használatban bekövetkező változás formájában előállott károkat;

d) az építési-szerelési tevékenységgel kapcsolatos károkat;

e) a biztosított vagyontárgyak belső vagy külső okból eredő törés, repedés kárát, amennyiben annak oka:

• tervezési hiba, feldolgozási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba, vagy rejtett hiba,

• elektromos üzemő gépek, berendezések elektromos, elektronikus sérülése vagy zavara (ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elektronikus berendezéseket, eszközöket, illetve vezetékeket),

• gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrészeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibásodása, turbulencia miatti törése, repedése,

Megtéríti azonban a Biztosító az ezek következtében az egyéb más biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

f) az energiaellátás, főtés vagy hőtés kimaradása (a szolgáltató szándékos energia- visszatartásának esetét is ideértve) következtében keletkezett károkat, kivéve, ha az ilyen kimaradást a biztosított telephelyen található energiaellátó, főtő vagy hőtő berendezéseknek biztosítási eseményből eredő sérülése okozta;

g) az információvesztés miatt vagy azzal összefüggésben keletkeztek károkat az alábbiak szerint:

g.1. Adatok vagy szoftverek károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben, illetve számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások, illetve sérülések eredményeznek.

g.2. Azok a károk és veszteségek, amelyek a mőködés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek, illetve számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások, illetve sérülések eredményeznek.

h) a szabadban, illetve az oldalfalakkal nem határolt építményekben tárolt vagyontárgyak esetén az eső, havas, illetve ónos eső, hódara, hó, jégeső, homok vagy por, fagyhatás, napsütés által okozott károkat;

i) a rendeltetésszerően tőznek kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat is – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tőzkárait;

j) a nyomás alatti tartályokban, gőzturbinákban, gőzgépekben vagy lendítőkerekekben szétszakadás vagy megrepedés, törés miatt keletkezett károkat;

k) a szállított vagyontárgyakban bekövetkezett károkat;

l) a csővezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése, dugulása, egyéb meghibásodása miatt kiömlő, elfolyt anyagok mennyiségi veszteségeként keletkezett károkat;

m) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányból eredő károkat vagy veszteségeket;

n) bármely folyadék talajszint alatti helyiségben való kiömlése illetve a felszínen áramló víz helyiségbe való beömlése által az érintett helyiség(ek) padlószintjétől számított 24 centiméter alatt tárolt készletekben okozott károkat;

o) a lopáskárokat;

p) a számítógépekben és elekronikus berendezésekben bekövetkező túláramingadozás, leejtés, ráöntés miatt bekövetkező károkat;

q) azokat a károkat, amelyek normalizált hiányként (káló) elszámolásra kerültek vagy kerülnek;

r) azokat a károkat, amelyek büntető jellegő többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként jelentkeztek (pl.: kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség);

s) azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgyak értékcsökkenéséből származnak, illetve amelyek a további rendeltetésszerő használatot nem befolyásolják;

t) azokat a károkat, amelyek kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;

u) az olyan vagyontárgyban, illetve annak valamely részében bekövetkezett újabb kárt annyiban, amennyiben a korábbi és a Biztosító által az újabb károsodás időpontjáig már megtérített kár nyomán a vagyontárgy helyreállítása az újabb káresemény bekövetkeztéig még nem történt meg;

v) azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami támogatásként vagy visszatérítésként a Biztosított, illetve a tulajdonos által visszaigényelhetők;

w) azokaz a károkat, illetve költségeket, amelyek a garancia, illetve a szavatosság körében megtérülnek;

x) azokat a többletköltségeket, amelyek:

- éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,

- expressz vagy légiposta fuvarköltségként merültek föl.

3. A Biztosító a hiány formájában előálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosított bizonyítja, hogy a hiány

a) a telephely területén elkövetett rablással, vagy

b) a telephelyen lévő lezárt helyiségbe történő erőszakos behatolással

összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában a biztosítási szerződésben meghatározott vagyonvédelmi előírások teljesültek, az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés mőködőképes és üzembe helyezett állapotú volt.

A jelen feltételek szerint rablás akkor történik, amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

IV.

A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK ÉS KÖLTSÉGEK, A NEM BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK

Biztosítható vagyontárgyak:

1. A Biztosított tulajdonát képező, nyilvántartásaiban kimutatott:

a) tárgyi eszközök:

- ingatlanok, épületek, egyéb építmények;

- mőszaki berendezések, gépek;

- egyéb berendezések, felszerelések;

- közúti forgalmi rendszámmal el nem látott jármővek;

- nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások;

b) közvetlen költségként elszámolt eszközök;

c) forgóeszközök (készletek):

- anyagok;

- áruk;

- betétdíjas göngyölegek;

- alvállalkozói teljesítmények;

- befejezetlen termelés, kivéve, ha a tárgya építés-szerelési teljesítés (tevékenység);

- félkész és késztermékek;

d) a Biztosító által elfogadott tőzmentes lemez-, vagy páncélszekrényben tárolt pénzkészlet, értékpapír, szellemi alkotás, mőérték, győjtemény;

e) nemesfémek, ékszerek, drágakövek, szőrme vagy szőrmével bélelt, illetve szegett ruhadarabok, képzőmővészeti vagy egyéb mővészeti alkotások, amennyiben azokat kizárólag technológiai céllal és rendeltetéssel, illetve munkafolyamat részeként használják.

Az előző d) és e) pontban írt vagyontárgyak biztosítása esetén a felek a vagyontárgyak értékelési módjában külön állapodnak meg.

2. Idegen tulajdont képező

a) bérbe vett ingatlanok és ingó vagyontárgyak;

b) feldolgozásra, javításra, tárolásra, őrzésre átvett idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak;

c) a Biztosítottal munkaszerződésben álló dolgozók olyan ruházati és használati tárgyai, amelyeket a munkáltató engedélyével a kockázatviselés helyén helyeztek el.

3. Az 1. és 2. pontban fel nem sorolt egyéb vagyontárgyak csak egyedi megállapodás alapján biztosíthatóak.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

4. A Biztosító nem vállal fedezetet az alábbi vagyontárgyakra:

a) iratok, tervek, üzleti könyvek, kartotékok, rajzok, mágneslemezen vagy egyéb adathordozón tárolt adatok, vásárolt és saját készítéső szoftverek, elszámolások, számlák, illetékbélyegek, adósbizonylatok, csekkek, hitelkártyák, a biztosítási kártyák vagy bélyegek bármely változata;

b) pénzbedobással mőködő és pénzkiadó automaták tartalmukkal együtt;

c) utak, alagutak, hidak, vízi létesítmények és mőtárgyaik, dokkok, mólók, fúrótornyok, gátak, csatornák, halastavak, víztározók, kutak;

d) föld, földterület (a föld értéke, termőképessége), ideértve a föld alatti bányákat, külfejtéseket és a földben található ásványokat, a földmunkák költségei, mezőgazdasági ültetvények és termények, víz, levegő, erdők, lábon álló fák és egyéb növényzet, valamint állatok;

e) beruházásnak minősülő építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak;

f) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező jármővek, vasúti mozdonyok, vasúti vagonok, vasúti sínek, a biztosított telephelyén kívül elhelyezkedő szállító és elosztó vezetékek, légi jármővek, vízi jármővek;

g) minták, szemléltető modellek, prototípusok, kiállítási darabok, továbbá típushoz kötött, a folyamatos termeléshez már nem használatos termelési berendezések (pl.: öntőformák, célszerszámok, stb.);

h) robbanóanyagok;

i) föld alatt elhelyezett és/vagy mőködő vagyontárgyak, vízbe, vízfelületre, hullámtérbe vagy árterületre telepített és/vagy mőködő vagyontárgyak.

Biztosítható költségek:

5. A Biztosított a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan indokoltan felmerülő alábbi költségek fedezetére:

a) a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásaik enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségek, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, ideiglenes fedéssel, dúcolással, állványozással, ideiglenes közmőlétesítéssel, továbbá a szükséges kényszer-kitelepítéssel vagy a megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merülnek fel;

b) mentési, oltási költségek, beleértve az idegen tulajdonban ennek során keletkező károkat is;

c) bontási, romeltakarítási, maradványeltávolítási költségek, a veszélyes hulladékok elhelyezési, megsemmisítési költségeinek kivételével;

d) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint ténymegállapítási költségek;

e) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek, melyek az a), b), c), d) pontokban felsorolt tevékenységekhez szükségesek;

f) a helyreállítás alatt a termelés továbbfolytatásához szükséges ideiglenes cső- és kábelvezeték-rendszerek anyag-, valamint fel- és leszerelési költségei, a visszatérülő anyagok visszavételezési értékének levonásával;

g) a közmővek, közüzemi berendezések, közutak – az a), b), c) pontokban felsorolt tevékenységek során szükséges – rombolási kárainak helyreállítási költségei, ha ezek jogszabálynál fogva a Biztosítottat terhelik.

V.

A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg megállapításának módszerét és a vagyontárgyak, vagyoncsoportok, illetve a költségtérítés biztosítási összegét a Biztosított határozza meg és azok mindenkori karbantartása is a Biztosított kötelezettsége.

2. A vagyontárgyankénti, illetve vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket kockázatviselési helyenként (telephelyenként) a biztosítási időszakra vonatkozóan kell meghatározni. Biztosított vagyontárgyaknak a telephelyi adatközlő lapokon biztosítási összeggel megjelölt vagyontárgyak, vagyoncsoportok minősülnek. A vagyontárgyankénti, illetve vagyoncsoportonkénti biztosítási összegek egymás terhére, illetve javára nem konvertálhatóak, illetve csoportosíthatóak át. Ha az egyes vagyontárgyak biztosítási összegei meghaladják az azoknak megfelelő biztosított utánpótlási értéket, az összeg efölötti része nem kerülhet szétosztásra azon vagyontárgyak között, melyeknél alulbiztosítás mutatkozik.

3. A biztosítási összeg meghatározásánál a kockázatviselési helyhez (telephelyhez) tartozó teljes biztosítható vagyont figyelembe kell venni. A tárgyi és a forgóeszközök (készletek), továbbá az idegen vagyontárgyak esetében a biztosítási időszak folyamán előforduló legmagasabb értéket kell meghatározni.

4. Saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

a) Tárgyi eszközök: (beruházások kivételével)

- utánpótlási (újraelőállítási, újrabeszerzési érték) érték vagy mőszaki avult (valóságos) érték

b) Az utánpótlási értékhez viszonyított 40 % -os vagy ezt meghaladó mértékő technikai avultságú, továbbá a „0”-ra leírt tárgyi eszközök:

- mőszaki avult (valóságos) érték

c) Nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások:

- a beruházás újraelőállítási, újrabeszerzési költsége

d) Vásárolt készletek (anyagok, áruk):

- közvetlen költségekkel növelt újrabeszerzési ár

e) Befejezetlen termelés, kész- és félkész termékek, készáruk:

- a készültségi foknak megfelelő újraelőállítási költség (önköltség)

f) Közvetlen költségként elszámolt eszközök:

- a biztosítási évre vonatkozó beszerzési áron kalkulált, az év során előforduló legmagasabb értékösszeg

g) Véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök:

- mőszaki avult (valóságos) érték

5. Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítási összege:

- mőszaki avult (valóságos) érték.

6. A jelen feltételek alkalmazásában:

Utánpótlási érték: a mőszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékő új vagyontárgy újrabeszerzési, újraelőállítási értéke, amely a tényleges beszerzési áron felül a csomagolás, a szállítás, a vám, a telepítés, a tervezés, az összeszerelés, a próbaüzem költségeit, a licencia és a know-how díjat is magában foglalja, de semmiféle árengedményt nem tartalmaz.

Mőszaki avult (valóságos) érték: a mőszaki avulás mértékével csökkentett utánpótlási érték.

Mőszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik: kor, mőszaki állapot, üzemelési idő, karbantartás színvonala, üzemelési körülmények, folyamatos vagy időszakos használat, a vagyontárgy és alkatrész utánpótlási lehetősége.

7. A biztosítási szerződés (ajánlat, kötvény, adatközlő) tartalmazza a biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illetve vagyontárgyankénti biztosítási összegét, az értékmegállapítás módszerét, továbbá a költségtérítés felső határát.

8. Amennyiben egy vagyoncsoporton belül a Biztosított eltérő értékmegállapítási módszereket alkalmaz, az érintett vagyoncsoportot részletes listán meg kell bontani, feltüntetve az egyes vagyontárgyak biztosítási összegét és az értékmegállapítás módszerét.

9. A biztosítási összege(ke)t a felek közös megegyezéssel évközben is megváltoztathatják. A biztosítási összeg módosítása a díj megváltozásával jár együtt.

VI.

AZ ADATKÖZLÉS ÉS A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítás díja a biztosítás díjalapjának függvényében biztosítási időszakonként kockázatarányosan kerül meghatározásra.

2. A biztosítási díj megállapításának alapja a biztosított vagyontárgyak tárgyévi biztosítási összege és a költségtérítés tárgyévi felső határának összege.

3. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének napján, a további biztosítási időszakokra pedig a biztosítási évforduló napján esedékes. Az egy biztosítási időszakra járó biztosítási díjat egy összegben, előre kell megfizetni, azonban a felek a szerződésben a díj részletekben történő megfizetésében is megállapodhatnak. Az egy évnél rövidebb határozott tartamú biztosítási szerződés díja egyösszegben a tartam első napján esedékes.

VII.

A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A Biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni a károk megelőzése, illetve enyhítése érdekében, ezzel kapcsolatban a tervezésre, építésre, telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre és bontásra vonatkozó szakmai előírásokat köteles mindenkor betartani.

2. A Biztosító maga vagy képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni.

3. Ha a Biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését, vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja, a szerződés módosítását kezdeményezheti. Amennyiben a Biztosító a kárral összefüggésben az előzőekben felsorolt kötelezettségek megszegését állapítja meg, a kártérítési összeg megállapításánál jogosult figyelembe venni a Biztosított közrehatását.

VIII.

A BIZTOSÍTOTT KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS-BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1. A Biztosítottnak a szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölnie kell, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és köteles a Biztosító minden feltett kérdésére válaszolni.

2. A Biztosított köteles a Biztosítónak haladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely a kockázat mértékére kihat.

3. Változás-bejelentési kötelezettség alá tartozik különösen:

a) a vagyon telephelyek közötti átcsoportosítása;

b) a biztosított telephelyek/vagyontárgyak bérbeadása;

c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő zálogjog keletkezése;

d) a biztosított vagyontárgyakat, illetve a Biztosítottat érintő csőd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás megindítása;

e) a biztosított vagyontárgyakra és kockázatokra vonatkozó további biztosítási szerződés megkötése;

f) a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások;

g) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó nem idényszerű leállítása;

h) a kockázatviselés helyén új tevékenység, új technológia beindítása, új anyagok alkalmazása.

4. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg jogosult a szerződést harmincnapos határidővel írásban felmondani. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító

javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a Biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a Biztosító az előzőekben írt xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

5. A Biztosított köteles a jogállásában bekövetkezett változást (pl.: szétválás, egyesülés, megszűnés) a Biztosítónak haladéktalanul írásban be jelenteni.

IX.

A KÁRBEJELENTÉS ÉS A KÁRRENDEZÉS SZABÁLYAI

1. A Biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezése után azt haladéktalanul, de legkésőbb az észleléstől számított két munkanapon belül írásban be kell jelentenie.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

- a káresemény leírását, időpontját;

- a károsodott létesítmények, vagy eszközök megnevezését, helyét;

- a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);

- a kárrendezésben közreműködő és a Biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefax számát;

- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását.

3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül a kárrendezést megkezdeni.

4. A Biztosítottnak az egy káreseményből származó károk helyreállításával kapcsolatos anyag-, munkabér-, valamint egyéb költségeket elkülönítetten (külön munkaszámon) kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben, vagy idegen kivitelező útján, vagy mind a két módon történik.

5. A Biztosított köteles a kárát és annak mértékét bizonyító okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartó lapokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat a Biztosító rendelkezésére bocsátani.

6. A károk megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

7. A káreseménnyel kapcsolatban idegen tulajdonú vagyontárgyakat ért károk kivizsgálását és összegszerű megállapítását a szerződő felek csak a károsult, vagy megbízottjának bevonásával közösen végezhetik.

8. A Biztosított a káresemény bekövetkezése után haladéktalanul köteles:

a) tűzkár biztosítási eseménynél a tűzrendészeti hatóságnál bejelentést tenni,

b) bűncselekménynek minősülő vagy azzal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezésekor pedig az illetékes rendőrhatóságnál feljelentést tenni és a feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

9. A Biztosított a károsodott vagyontárgyak állapotán, a kár helyszínén, a kárfelmérési eljárás megindulásáig, de a kárbejelentés Biztosítóhoz történő beérkezésétől számított ötödik munkanap

24. órájáig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. A Biztosító mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt.

10. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket, stb. azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

11. A kár mértéke vagy összegszerűsége tekintetében létrejött megegyezés hiányában a felek megállapodhatnak abban, hogy a kár mértékét és összegszerűségét háromtagú szakértői

bizottság állapítsa meg. A szakértői bizottság egyik tagját a Biztosított, a másik tagját a Biztosító jelöli ki, akik a szakértői bizottság elnökéül közösen választják meg a harmadik szakértőt. A szakértői bizottság szótöbbséggel határoz. A felek szakértői bizottság határozatát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az eljárás során a felek saját szakértőik költségeit maguk viselik, míg az elnök költsége közöttük 50-50 % arányban oszlik meg.

12. A Biztosító a kártérítés összegét a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adat, okmány, dokumentáció beérkezésétől számított 15 napon belül köteles megfizetni.

X.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, A KÁRTÉRÍTÉS MÉRTÉKE

Általános rendelkezések

1. Kár esetén a Biztosítottnak a tulajdonjogát, idegen vagyontárgyak esetén a rendelkezési jogát (bérlet, lízing, őrzés, megmunkálás, feldolgozás, eladás, javítás) bizonyítania kell, továbbá a tulajdonos személyét meg kell neveznie.

2. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult és a vagyontárgy helyreállításra, illetve pótlásra került.

3. Az egyes vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a károk térítése alkalmával vagyontárgyanként kerülnek értékelésre. Amennyiben a káresemény időpontjában a biztosított vagyontárgy, vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a jelen feltételekben meghatározott biztosítási összeg megállapítási módszer (V. fejezet) szerinti érték (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy, vagyoncsoport értékhez aránylik (aránylagos kártérítés). A biztosítottságot a Biztosító kockázatviselési helyenként, a biztosításra feladott minden tételesen felsorolt vagyontárgy, illetve vagyoncsoport esetében külön-külön vizsgálja.

4. Ha a kár helyreállításához hatósági engedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontárgyakban keletkezett kárt a biztosító káridőponti avult értéken téríti meg.

5. Teljes (totál) kár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

6. Részleges kár: javítással helyreállítható károk.

7. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás, vagy pótlás esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás, vagy pótlás költségeit téríti meg az előző pontokban foglaltaknak megfelelően.

8. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más egyéb károsító esemény is közrehatott, a Biztosító a kárt csak abban a részében téríti meg, amely biztosítási esemény következménye.

9. A teljes (totál) károk, továbbá a javítással helyreállítható károk esetében is az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét a Biztosító a kár összegéből levonja.

A vagyontárgyak kártérítési szabályai

10. A biztosított saját tulajdonát képező, a termelésben résztvevő tárgyi eszközök, közvetlen költségként elszámolt eszközök kárainak térítése:

Utánpótlási (újraelőállítási, újrabeszerzési) értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

• Teljes kár: káridőponti utánpótlási érték

• Részleges kár: a helyreállítás költsége a vagyontárgy káridőponti utánpótlási értékéig

Mőszaki avult (valóságos) értéken biztosított vagyontárgyak esetén:

• Teljes kár: káridőponti műszaki avult (valóságos) érték

• Részleges kár: a helyreállítás költsége – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti műszaki avult (valóságos) értékéig

11. Véglegesen használaton kívül helyezett tárgyi eszközök kárainak térítése :

• Teljes kár: a vagyontárgy káridőponti technikai avult (valóságos) értéke

• Részleges kár: a helyreállítás költsége – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti műszaki avult (valóságos) értékéig

12. Nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházások kárainak térítése:

• Teljes kár: a készültségi foknak megfelelő ténylegesen felmerült költségek

• Részleges kár: javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek erejéig.

13. A vásárolt anyagok és árukészletek kárai káridőponti újrabeszerzési áron, illetve ár erejéig a ténylegesen felmerült közvetlen költségek figyelembevételével térülnek.

14. A befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek kárai esetén a Biztosító a készültségi oknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, ez azonban nem lehet magasabb, mint a piaci ár.

15. Saját tulajdunú göngyölegekben és alvállalkozói teljesítményekben keletkezett károk térítése:

• Teljes kár: káridőponti újrabeszerzési ár, újraelőállítási költség

• Részleges kár: helyreállítási költség a vagyontárgy káridőponti újrabeszerzési, újraelőállítási értékéig.

16. Idegen tulajdonú vagyontárgyak kárainak térítése:

• Teljes kár: káridőponti műszaki avult (valóságos) érték

• Részleges kár: helyreállítási költség – az értékemelkedés levonásával – a vagyontárgy káridőponti műszaki avult (valóságos) értékéig.

17. Idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik.

A káreseménnyel kapcsolatos költségek térítésének szabályai

18. Amennyiben a Biztosított a szerződésben biztosítási összeget határozott meg a biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan indokoltan felmerülő költségek fedezetére, a Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt költségeket (IV. 4. pont) a szerződésben megjelölt mértékig. Ha a Biztosító aránylagos kártérítést alkalmaz (alulbiztosítás), akkor a költségeket is aránylagosan téríti meg.

XI.

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

1. Ha a Biztosított nem jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Biztosított, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója, vagy olyan alkalmazottja vagy megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

2. Ha a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve a szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségben munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul xxxxxx.Xx 1. és 2. pontok a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is vonatkoznak.

3. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a Biztosított kármegelőzési kötelezettségét nem tartotta be (pl. az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének időpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a Biztosítottnak felróható okból működésképtelen volt), és a káresemény, illetve a kár ezekkel okozati összefüggésben keletkezett.

4. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

5. A közlésre, illetve a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

XII. ÖNRÉSZESEDÉS

Minden egyes biztosítási esemény megállapított kártérítési összegéből a szerződésben meghatározott önrészesedésnek megfelelő összeget a Biztosított maga visel.

XIII.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A biztosítási szerződésből eredő kártérítési igények elévülési ideje az esedékességtől számított egy év.

2. A Biztosító törvényi engedményi joga alapján visszkeresetének érvényesítéséhez a Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányok a Biztosítottat terhelik.

3. A Biztosított a Biztosító által megtérített kárra a hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a Biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a Biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni és erről egyidejűleg írásbeli tájékoztatást adni.

4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. A biztosítási szerződés felmondását a felek ajánlott levélben, vagy egyéb jogérvényes módon közölhetik.

5. A szerződő felek – eltérő megállapodás hiányában – a biztosításra vonatkozó semmilyen, birtokukban lévő adatot, információt harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.

6. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

7. A felek jogvita esetére kikötik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választott bíróság kizárólagos hatáskörét. Az eljárás során a bíróság a magyar jogszabályokat, illetve a bíróságra vonatkozó eljárási szabályokat alkalmazza.

8. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Polgári Törvénykönyv és a Bit. rendelkezései irányadók.

9.	A Biztosító főbb adatai
	A Biztosító neve:	UNION Biztosító Zrt.
	Székhelye:	1082 Budapest, Baross u. 1.
	Cégjegyzék száma:	Fővárosi Bíróság Cg. 00-00-000000
	A Biztosító felügyeleti szerve:	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete,
		1013 Budapest, Krisztina krt. 39.,
		postacím: 1535 Budapest, 114. Pf. 777.

A panaszügyek intézésére a Biztosító Vezérigazgatósága jogosult.

Vitás esetekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, valamint a bíróságokhoz lehet fordulni.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

10. A biztosítási titok

10.1. Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő -, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződésre vonatkozik.

10.2. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a 2003. évi LX. Törvény (Bit) szerint biztosítási titokként kezelni.

10.3. A biztosító ügyfeleinek azon üzleti biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a kárral, szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- nyilvántartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet.

10.4. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik

– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

10.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

- a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad; vagy

- a biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A biztosítási törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a.) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b.) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatósággal és ügyészséggel,

c.) büntetőügyben, polgári ügyben valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e.) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f.) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g.) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h.) feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i.) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésben foglalt egészségügyi hatósággal,

j.) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szervvel,

k.) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l.) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető hivatallal,

m.) az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n.) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

o.) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p.) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval szemben,

ha az a.) – p.) pontokban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az

adatkérés célját és jogalapját. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

10.6. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

10.7. A biztosító, a nyomozóhatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a.) kábítószer-kereskedelemmel, b.) terrorizmussal,

c.) illegális fegyverkereskedelemmel vagy

d.) pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben.

10.8. A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

10.9. Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

UNION Biztosító Zrt.