Tartalomjegyzék

ÚTMUTATÓ

az Üzletszabályzathoz

Hatályos: 2024. szeptember 1-től

Tartalomjegyzék

I. A KEZESSÉGI KÉRELEM BENYÚJTÁSA 3

II. A KEZESSÉGI KÉRELEM BÍRÁLATA 6

III. DÍJFIZETÉS 7

IV. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 10

V. ÁLLAMI TÁMOGATÁS 11

VI. COSME VISZONTGARANCIA MELLETTI KEZESSÉG 27

VII. AGRÁR SZÉCHENYI ÚJRAINDÍTÁSI BERUHÁZÁSI HITEL PROGRAMHOZ NYÚJTOTT KEZESSÉGVÁLLALÁS 29

VIII. SZÉCHENYI MIKROHITEL PROGRAMHOZ NYÚJTOTT KEZESSÉGVÁLLALÁS 30

IX. TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 30

ÚTMUTATÓ

Az Útmutató az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) Üzletszabályzatának rendelkezései gyakorlati alkalmazásához nyújt segítséget.

I. A KEZESSÉGI KÉRELEM BENYÚJTÁSA

1. Az Alapítvány a pénzügyi intézményekkel – a pénzügyi intézmény választása szerint – az alapítványi együttműködésre kijelölt központi szervezeti egység közreműködésével vagy közvetlenül a fiókokkal tart fenn munkakapcsolatot.

Az elektronikus bélyegzővel1 igényelt kezességi kérelmek beküldése az Alapítvány web technológián alapuló E-garancia Rendszerében (a továbbiakban: Rendszer) történik az Alapítvány által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező pénzügyi intézmények munkaállomásain. A Rendszer elérése: xxxxx://xxx.xxxxxx.xx.

A Rendszer webböngésző segítségével használható, a technológiából következően a pénzügyi intézmények kliens munkaállomásai azonnal érzékelik a frissítést, a programon történő változások azonnal jelentkeznek a felhasználóknál.

A pénzügyi intézmények számára a Rendszer használatához a Rendszerből, illetve az Alapítvány honlapjáról letölthető Felhasználói kézikönyv áll rendelkezésre.

2. Kezességi kérelem a pénzügyi intézmény kockázatvállalásra vonatkozó döntésétől számított 180 napig, illetve a kezességgel biztosítandó szerződés aláírásának időpontjától számított 90 napig nyújtható be a Rendszerben.

A kezességi kérelem benyújtását megkönnyítendő az Alapítvány segédanyagot állított össze, amely az Útmutató 1. számú mellékletét képezi.

3. A kezességi kérelem benyújtásához szükséges dokumentumok:

a) a Rendszerben kitöltött, elektronikus bélyegzővel ellátott Igénylő Lap

A bélyegzőt elhelyező személyek – bélyegző elhelyezésére vonatkozó – jogosultságának ellenőrzésére az Alapítvány és a pénzügyi intézmény között létrejött azonosított elektronikus úton történő szerződéskötésről szóló megállapodás

– beváltáskor hatályos – rendelkezései szerint kerül sor.

Az Igénylő Lap mellékletei:

b) azonosítási nyilatkozat (pénzügyi intézmény nyilatkozata)

Egy checkbox kipipálásával a nyilatkozatot a rendszer elkészíti, további teendő nincs vele.

A dokumentumban a pénzügyi intézmény nyilatkozik, hogy a kezességvállalás iránti igény megfelel-e azoknak az alapvető feltételeknek, amelyek alkalmassá teszik arra, hogy az Alapítvány számára elküldésre kerüljön, és a befogadásának alapítványi vizsgálata megkezdődjön. Nyilatkozik többek között arról, hogy

▪ a vállalkozás nem áll offshore cég közvetlen tulajdonában (lásd Útmutató

3. számú melléklete);

▪ a vállalkozás mikro-, kis- és középvállalkozásnak (a továbbiakban: KKV) minősül;

1 Az Alapítvány technikai akadály felmerülése esetén elfogadhatja a kezességi kérelem igénylése esetén beküldött dokumentumokat akkor is, ha azokat elektronikus bélyegző helyett a jogszabályoknak megfelelően, a képviseletre jogosultak elektronikus aláírásával látják el.

A KKV meghatározáshoz szükséges mutatókat az éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni.

A KKV törvényben euróban meghatározott összegek forintra való átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által megállapított, a KKV üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozások esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.

▪ a szerződés célja nem az Alapítvány részéről korábban kezességgel nem biztosított és már lejárt szerződések kiváltása, megújítása.

c) a vállalkozás nyilatkozata, valamint a válságtámogatási jogcím szerinti kezesség igényléséhez kapcsolódó nyilatkozat(ok)

A vállalkozás által cégszerűen aláírt dokumentum, melynek kötelezően kitöltendő mezői a pénzügyi intézmény neve, valamint MÁK ügyfél-azonosító számmal rendelkező vállalkozások agrárcélú ügyletei esetén a költségvetési díjtámogatás igénylésének nyilatkozata (a Rendszerben megegyező módon kerül rögzítésre).

A Nyilatkozat a válságtámogatás igénybevételéhez elnevezésű dokumentum kitöltése szükséges a költségvetési díjtámogatás válságtámogatási jogcímen történő nyújtásához. Amennyiben a vállalkozás korábban nem részesült válságtámogatásban, elegendő a nyilatkozat első oldalát kitölteni és az utolsó oldalt aláírni, a dokumentum további részét kizárólag abban az esetben szükséges kitölteni, amennyiben a vállalkozás korábban részesült válságtámogatásban.

d) a pénzügyi intézmény és a vállalkozás által aláírt Kezességi Általános Szerződési Feltételek

A pénzügyi intézmény, a vállalkozás, valamint a kezességgel biztosítandó ügyletben szereplő valamennyi, biztosítékot nyújtó fél (dologi adós/kezes) aláírásával ellátott dokumentum, amelynek kötelező melléklete a Hirdetmény.

e) a kezességgel biztosítandó szerződés 1 példánya, annak elválaszthatatlan részét képező biztosítéki szerződésekkel együtt. (A biztosítéki szerződések esetén az Alapítvány elfogadja a pénzügyi intézmény részéről a szerződések ismételt feltöltését, ha azok korábbi szerződésekhez is kapcsolódnak.)

f) NAV adóigazolás – amennyiben a vállalkozás az alapítványi bírálat időpontjában nem szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban –, amely a kockázatvállalásról szóló pénzügyi intézményi döntéshez képest 60 napnál régebbi nem lehet.

Papír alapú szárazbélyegzős NAV igazolást nem szükséges a pénzügyi intézmény által hitelesíteni, elég az eredeti dokumentum szkennelt változatát csatolni.

Amennyiben NAV elektronikus aláírással kiállított igazolás áll a pénzügyi intézmény rendelkezésére, úgy az eredeti, elektronikus aláírással ellátott dokumentum csatolandó a kérelemhez, amelyet nem szükséges a pénzügyi intézmény részéről külön hitelesíteni.

g) átütemezett, illetve részletfizetéssel érintett adótartozás esetén az átütemezésre, illetve részletfizetésre vonatkozó határozat, illetve megállapodás

Az Üzletszabályzat Tételes kizáró okok fejezet II.3. 1.6. pontja alapján nem lejárt az a köztartozás, melynek vonatkozásában az adóhatóság a vállalkozás számára jogerős határozattal részletfizetést engedélyezett, ha a bírálat időpontjában a köztartozás összege nem haladja meg az előző évi éves nettó árbevétel 5%-át, és a határozatban foglaltakat a vállalkozás az előírtaknak megfelelően teljesíti. Amennyiben a fennálló átütemezett köztartozást, illetve annak múltbeli esedékes fizetési kötelezettségeit a vállalkozás az alapítványi bírálat érdekében részben (a fennmaradó összeg nem éri el az 5%-os korlátot) vagy egészében pénzügyileg rendezi, ennek igazolásaként NAV által kiállított dokumentum szükséges (ismételt átütemező határozat vagy NAV adóigazolás vagy NAV igazolás vagy adófolyószámla kivonat a megfizetett összegről).

h) „NYILATKOZAT– az igénybe vett állami támogatásokkal összefüggésben a Magyar Államkincstár előtti eljáráshoz kapcsolódóan”

Amennyiben a vállalkozás már rendelkezik a Magyar Államkincstárnál ügyfél- azonosítóval (korábbi MVH ügyfél-azonosító), úgy az azonosító számot kérjük a nyilatkozat 2. pontjában feltüntetni (a vállalkozás tulajdonosainak vagy a pénzügyi intézménynek az azonosító száma nem szükséges a kérelemhez). Az ügyfél- azonosító számot elsődleges agrár ügyletek (ld. V.4. pont) esetén minden esetben kötelező megadni.

i) amennyiben a kezességgel biztosítandó ügylethez vissza nem térítendő támogatás kapcsolódik, úgy a támogatási határozat vagy támogatási szerződés másolati példánya,

j) magas kockázati besorolású ügyletek esetén, továbbá amennyiben a kezességgel biztosítandó összeg eléri vagy meghaladja a 100 millió Ft-ot, a pénzügyi intézménynek a vállalkozást és az ügyletet részletesen bemutató – amennyiben kapcsolódik hozzá, kockázatkezelői véleményt tartalmazó – előterjesztése,

k) a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet2, EMVA rendelet3 vagy az általános csoportmentességi rendelet4 hatálya alá tartozó kérelmek esetén: EMVA / csoportmentességi nyilatkozat.

A kérelem benyújtása során célszerű meggyőződni a kérelemhez csatolt dokumentumok (ÁSZF, Vállalkozás nyilatkozata) hatályosságáról.

Az Igénylő Lap mellékleteként megküldött elektronikus dokumentumok eredeti, papír alapú példányait – az Üzletszabályzatban meghatározott kivételektől eltekintve - a pénzügyi intézmény beváltáskor köteles megküldeni az Alapítvány részére.

2 A Bizottság 2022/2472/EU rendelete (2022. december 14.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdőalapú ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról.

3 A 2023-2027-es programozási időszak vonatkozásában az Európai Parlament és a Tanács 2021/2115/EU rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről, az előző programozási időszak tekintetében pedig az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.

4 A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról.

II. A KEZESSÉGI KÉRELEM BÍRÁLATA

1. Az Alapítvány bírálata során többek között felhasználja a PartnerControl online céginformációs rendszer adatait (pl. cégjogi eljárások), a NAV elektronikus felületén elérhető végrehajtási eljárás alatt álló adózók, illetve köztartozásmentes adózók nyilvántartását, a KHR, hitelbiztosítéki nyilvántartás (MOKK), zálogjogi nyilvántartás (MOKK) és a Takarnet rendszer információit.

A kizáró okok alapítványi vizsgálata során, az alábbi feltételek fennállása esetén a pénzügyi intézménynek lehetősége van a kizáró ok tisztázására:

a) A vállalkozás csőd-, felszámolási, végelszámolási, vagy törlési eljárás hatálya alatt áll, illetve megszűnt vagy megszüntetésre került.

A pénzügyi intézmény által benyújtott, az adott eljárás jogerős lezárására, vagy a vállalkozás bejegyzésére vonatkozó határozat alapján.

b) A vállalkozásnak az Alapítvány által lekért KHR adatok alapján – a fennálló szerződések vonatkozásában – 90 napnál régebbi lejárt tartozása van, ide nem értve az alapítványi kezességgel biztosított lejárt szerződést, amelynek kiváltására a kezességi kérelem irányul.

A lejárt tartozást nyilvántartó pénzügyi intézmény nemleges nyilatkozata alapján, KHR tételazonosító megjelölésével.

2. A kezességi kérelmek bírálatára a kérelemben szereplő adatok felhasználásával kerül sor, amelyek helyessége kiemelt fontosságú. A bírálat során lényeges szempont az Üzletszabályzatban meghatározott fedezeti követelmények teljesítése.

A pénzügyi intézmények hitelezési tevékenységük során bevált gyakorlat a keretjellegű jelzálogjogok alkalmazása, melynek kapcsán az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

- Az igénylés során a fedezeti kör rögzítésekor a keretjellegű jelzálogjogok lényeges adata a „kitöltött keret tárgybani kötelezettséggel együtt”, amelynek során a pénzügyi intézmény azon kötelezettségállomány együttes összegét jelöli meg a kérelemben szereplő ügylettel együtt, amelyet az adott ranghelyen szereplő zálogjog biztosít.

- A kezességi kérelem gyakran olyan vállalkozásra vonatkozik, amely a kérelmet benyújtó pénzügyi intézménynél már rendelkezik az Alapítvány által kezességgel biztosított ügylettel és az új kérelemben a régi ügylet mögött is fedezetként szereplő közös keretjellegű jelzálogjog kerül bevonásra.

Ebben az esetben a korábbi ügyletre vonatkozóan az Üzletszabályzat VI. 4.1.d) pontja előzetes hozzájáruláshoz kötött módosítást ír elő, miután a keretjellegű jelzálogjog újabb ügylettel történő terhelése a biztosíték feltételeinek, érvényesíthetőségének módosítását jelenti.

Az új kérelem jóváhagyására az előzetes hozzájárulás megtörténtét követően kerülhet sor.

3. Az Üzletszabályzat fedezetekre vonatkozó előírásai szerint a földalapú támogatást megelőlegező kölcsön-, hitelszerződésnél elegendő a hitelező pénzügyi intézmény által előírt fedezet. Az Alapítvány a földalapú támogatások alatt a SAPS, zöldítés és AKG támogatásokat érti.

4. Az Alapítvány a kezességvállalás folyamatában a vállalkozásnak nyújtott költségvetési díjtámogatásra való jogosultság – az Alapítvány számára kötelezően előírt – ellenőrzését is elvégzi, az alábbiak szerint (kivéve Xxxxx Széchenyi Kártya konstrukció, Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel konstrukció keretében és a piaci kezességi díjon vállalt, illetve az állami viszontgarancia nélkül nyújtott kezességekre).

Kizárólag agrárcélú ügyletek esetén igényelhető költségvetési díjtámogatás, a vidékfejlesztési célú új ügyletekhez nem. Továbbá csak abban az esetben tud az Alapítvány agrárcélú ügyletekhez költségvetési díjtámogatás melletti kedvezményes díjat nyújtani (ami 0,75%-kal jelent kedvezőbb díjat 80%-os kezességvállalás mellett), ha a vállalkozás rendelkezik MÁK ügyfél-azonosító számmal. Elsődleges agrár ügyletek esetén a MÁK ügyfél-azonosító szám megadása minden esetben kötelező, más agrár ügyletek vonatkozásában nem. Az ügyfél-azonosító megszerzéséhez a vállalkozásoknak regisztrálniuk kell magukat a Magyar Államkincstárnál. Amennyiben a bírálat során az Alapítvány megállapítja, hogy a vállalkozás nem rendelkezik MÁK ügyfél-azonosítóval, úgy az ügylet teljes időtartama alatt a díjtámogatás nélküli kezességi díjat fogja az Alapítvány számlázni. Az Alapítvány 2019. április 1. után nem regisztrál meghatalmazás alapján vállalkozásokat a MÁK-nál. Az agrárügyletek díjtámogatásra való jogosultságának megállapítása során ellenőrzésre kerül a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés is, melynek kapcsán vizsgáljuk, hogy a vállalkozás szerepel-e az alábbi nyilvántartásokban:

a) Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapja (xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx), a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének nem megfelelő adózók listája, valamint a 2021. március 11-ig hatályban lévő rendelkezéseknek megfelelő, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerint a rendezett munkaügyi követelményeknek nem megfelelő adózók listája,

b) Technológiai és Ipari Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály honlapja (xxxx://xxxxxxxxxxxxx.xxxx.xxx.xx) „rendezett munkaügyi kapcsolat” menüpont,

c) Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapja (xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxxxx-xxxxxxxxxxxxx).

Amennyiben az ellenőrzés eredményeként az állapítható meg, hogy a vállalkozás megtalálható valamelyik listán, továbbá megállapítható, hogy a vállalkozást végleges és végrehajtható, nyilvánosságra hozott közigazgatási határozatban bírsággal sújtották, és a határozat nem régebben kelt, mint a kezességvállalás iránti igény benyújtásától számított két év, a vállalkozása rendezett munkaügyi kapcsolat feltételeinek nem felel meg.

Amennyiben az ellenőrzés eredményeként az állapítható meg, hogy a vállalkozás egyik listán sem szerepel, vagy a vállalkozás a listák bármelyikén szerepel, de a határozat nem végleges és nem végrehajtható, bírság nem került kiszabásra vagy a határozat régebben kelt, mint a kezességvállalás iránti igény benyújtásától számított két év, a vállalkozás rendezett munkaügyi kapcsolattal rendelkezik.

5. Az Üzletszabályzat V.2.4 pontja szerinti folyósításnak hitelkeret esetében azt tekintjük, amikor a hitelkeret a vállalkozás számára ténylegesen elérhetővé és lehívhatóvá válik, tehát megnyílik a rendelkezési joga. A rendelkezési jog megnyílását – tehát azt az időpontot, amikortól a vállalkozás a hitelkerethez ténylegesen hozzáfér – a pénzügyi intézménynek igazolnia szükséges.

III. DÍJFIZETÉS

Az Alapítvány az új kezességvállalások során kizárólag évenkénti díjat számol fel, kivéve a 367 napot nem meghaladó futamidejű kezességek esetében, amely esetben a Kezességi Levél kiadásakor egy összegben kerül kiszámlázásra az egész futamidőre számított díj.

A kezességi díjról kiállított első számviteli bizonylat kifizetése – minden más számviteli bizonylathoz hasonlóan – a kiállításától számított 45 napon belül esedékes. Amennyiben a díj nem kerül megfizetésre, az Alapítvány a Kezességi Levél közlésétől számított 50 nap elteltét követően első alkalommal, majd 60 nap elteltét követően második alkalommal a Rendszerben emlékeztető üzenetet küld a pénzügyi intézmény számára. Ha a kezességi díj a számviteli bizonylat kiállításától számított 90 napon belül sem kerül kiegyenlítésre, a kezességi szerződés megszűnik.

A 367 napot meghaladó ügyletek évenként fizetendő kezességvállalási díja minden tárgyév január 1-től tárgyév december 31-ig, illetőleg a tárgyévre eső szerződés lejáratáig kerül felszámításra, a díjszámítás alapja az adott ügyletből előző év december 31-én fennálló tartozás összege. A pénzügyi intézmények a Rendszerben, a PartnerWeb időszaki jelentés funkciójában tartják nyilván naprakészen az ügyletek fennálló tartozásait. Az Alapítvány minden hónap 5. munkanapján (január hónapban a 10. munkanapon) időszaki zárást végez, januárban – az előző év decemberi időszakára vonatkozóan – az adatokhoz díjösszegeket rendel.

Az év végén fennálló záró állomány összegéről és az ennek alapján meghatározott éves díjról a pénzügyi intézmények kimutatást kapnak január első munkanapján a PartnerWeb felületén, az időszaki jelentés funkcióban. Ezzel kapcsolatosan a pénzügyi intézmények fiókjaikkal, kirendeltségeikkel történő egyeztetés alapján eltérést jelenthetnek be az időszaki zárás megtörténtéig. A bejelentett eltérésekkel korrigált kötelezettség alapján az Alapítvány legkésőbb február 12-én elkészíti pénzügyi intézményenként az összesített éves kezességvállalási díjra vonatkozó számviteli bizonylatot, amelynek melléklete az egyeztetett, tételes kötelezettség lista. Az ily módon kiállított számviteli bizonylat megfizetésének határideje szintén a kiállítástól számított 45. nap. Eltérő bejelentés hiányában az Alapítvány a rendszerben nyilvántartott adatok alapján állítja ki az éves díjra vonatkozó számviteli bizonylatot. Az éves díjra vonatkozó számviteli bizonylatot helyettesítő analitika tételesen tartalmazza a tárgyévre kiállított számviteli bizonylatokat, valamint azok összesítését, melyet a pénzügyi intézmény az Alapítvány részére átutalni köteles. Az éves díjra vonatkozó számviteli bizonylatot helyettesítő analitika PDF, illetve Excel formátumban letölthető.

Már hatályba lépett kezességi szerződések esetén, ha a kezességi díj nem került a 45 napos fizetési határidőn belül megfizetésre, úgy az Alapítvány a vonatkozó számviteli bizonylat kiállításától számított 50 nap elteltét követően a Rendszerben emlékeztető üzenetet küld a pénzügyi intézmény számára. Amennyiben a teljesítés a számviteli bizonylat kiállításától számított 60 napon belül sem történik meg, úgy az Alapítvány jogosulttá válik a kezességi szerződés azonnali hatályú felmondására.

Az Alapítvány a pénzügyi intézmények egyedi kérésére a kezességvállalási ügyenkénti éves díjra vonatkozó számviteli bizonylatokat – a banki bizonylatok elkészítése érdekében – a pénzügyi intézményeknek elektronikus úton, vagy adathordozón kinyomtatható formában is átadja.

1. Egyéb díjak, díjvisszatérítés

A Hirdetményben meghatározott esetekben az Alapítvány kezelési díjat, valamint a beváltási határidő meghosszabbításának díját számítja fel. Az egyéb díjak és díjvisszatérítések rendezésére az Alapítvány helyesbítő számviteli bizonylatot bocsát ki a bekövetkezett eseménynek megfelelő összegben és előjellel.

A Hirdetmény V.1.1 a) pontjában rögzített kezelési díjat az Alapítvány fedezetmódosítás során számítja fel, ideértve a fedezet kiengedését, cseréjét, továbbterhelését, új fedezet bevonását, zálogkötelezett változását, ingatlan esetén a telekalakítást, albetétesítési eljárást stb. Az Alapítvány a fedezeteket érintő technikai jellegű adatmódosításokért nem számít fel kezelés díjat.

2. Díjstruktúra

Az Alapítvány alapvetően kétféle kezességi díjat alkalmaz: kedvezményes és piaci díjat.

a) kedvezményes díj

Amennyiben a vállalkozás adott ügylete valamely támogatási kategóriába besorolható, akkor az Alapítvány kedvezményes díjon nyújt kezességet, melynek mértéke a Hirdetmény I.1. pontjában található.

A kedvezményes díjon nyújtott kezesség állami támogatásnak minősül (lásd: VI. fejezet). A kedvezményes díjkategória egyik speciális eleme az ún. korrigált díj, melynek mértéke egyedileg, ügyletenként kerül kiszámításra. A korrigált díj abban az esetben kerülhet felszámításra, amennyiben a vállalkozás rendelkezik szabad támogatási kerettel vagy a támogatási intenzitás maximuma nem kihasznált, de a Hirdetmény I.1. pontjában található díjak alkalmazásával számított támogatástartalom a szabad támogatási keretet vagy az adott esetre alkalmazandó maximális támogatási intenzitást meghaladná. A támogatási jogszabályok alapján ilyen esetben kedvezményes díjon nem nyújtható a kezesség. A Hirdetmény I.1. pontjában szereplő díjaknál magasabb – de a piaci díjnál alacsonyabb – ún. korrigált díj alkalmazása azonban alacsonyabb támogatástartalmat eredményez, így az adott esetben maximálisan adható támogatási összeg vagy a maximális támogatási intenzitás nem kerül meghaladásra. Ebben az esetben a szabad keretből kiindulva kerül megállapításra a korrigált díj, amely a rendelkezésre álló támogatástartalom és/vagy támogatási intenzitás kihasználását még lehetővé teszi. Ha az állami támogatásokról szóló uniós és hazai jogszabályok alapján nem nyújtható kedvezményes díjon (ezen belül korrigált díjon) kezesség, akkor az Alapítvány a kezességet piaci díjon nyújthatja. A kedvezményes kezességi díjhoz költségvetési díjtámogatás kapcsolódhat.

b) piaci díj

Az uniós szabályozás miatt az Európai Bizottság által jóváhagyott módszertan szerint szükséges minden év július 1-i fordulónappal meghatározni a módszertan szerinti szegmensekre vonatkozó piaci díjakat (Hirdetmény I.3. pont).

3. Példa a korrigált díj alkalmazására

„X” Kft. 20 millió Ft összegű forgóeszköz-hitelt szándékozik felvenni az Alapítvány készfizető kezességvállalása mellett. Az ügylet az agrár de minimis támogatási jogcím alá tartozik.

Költségvetési díjtámogatás melletti kedvezményes díj esetén

A kérelem paraméterei:

• hitelösszeg: 20.000.000 Ft

• kezesség mértéke: a hitel tőkeösszegének 80%-a (16 M Ft)

• díjfizetés gyakorisága: évenkénti

• kedvezményes díj mértéke (pl.) 0,4%/év (80 % kezességre)

• piaci díj mértéke (pl.) 1,19% (80% kezességre)

• futamidő: 3 év

• hitel törlesztés: véglejáratkor egy összegben

• kapott „agrár de minimis” támogatások (tárgyévi + megelőző 2 évi): 23.700 EUR

• szabad „agrár de minimis” támogatási keret az igényléskor: 1.200 EUR

• HUF/EUR árfolyam (pl.): 365,70

A fenti adatok alapján az alapítványi kezesség számított támogatástartalma: 1256,52 EUR, amely 56,52 EUR-ral meghaladja a fenti szabad keret összegét. Emiatt az 0,6%/év kedvezményes díj nem alkalmazható, és a vállalkozás részére piaci díjon kellene a kezességet nyújtanunk.

A példában alkalmazandó KORRIGÁLT DÍJ mértéke 0,436 %/év, amely évente 0,9335 %-kal alacsonyabb, mint a fenti piaci díj mérték.

A fenti korrigált díj felszámítása esetén a kezesség támogatástartalma 1.199,25 EUR, így a szabad támogatási keret felhasználásra került.

Korrigált díj alkalmazására abban az esetben nincs lehetőség, ha a vállalkozás szabad keretéből kiindulva nem állapítható meg piaci díjnál alacsonyabb díjmérték.

IV. A KEZESSÉGI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A kezességi szerződés módosítása nem lehetséges, ha

• a hitelszerződésből fakadó követelés a kezesség beváltása szempontjából már esedékessé vált,

• a módosítást tartalmazó szerződés (ideértve a szerződést egyoldalúan módosító nyilatkozatot is) aláírásának dátuma későbbi, mint az eredeti szerződés véglejárata,

• a módosítás a fennálló kezesség összegének tényleges növekedését eredményezi (mely esetben új kezességi kérelmet kell benyújtani),

• a szerződés a módosítást követően nem felel meg a szerződésre vonatkozó jogszabályoknak, az alapítványi és az intézményi belső szabályoknak (ideértve a termékmegállapodások paraméterlistáinak I. fejezetében rögzített előírásokat is).

A fennálló kezesség összegének növekedése nem jelenti korlátját a kezességi szerződés módosításának, ha ez a változás kizárólag a futamidő növekedésnek és az ügylethez kapcsolódó kamatgaranciának tudható be. Az Alapítvány a hitelszerződések olyan módosításait, amelyek a rendelkezésre tartási idő módosítására irányulnak nem kezeli kezességi szerződés módosítását eredményező esetként, de a kezességgel biztosított összeg ilyenkor sem haladhatja meg az eredetileg kezességgel biztosított összeget (ideértve azt az alesetet is, hogyha a kezességgel biztosított összeg csökkenése után annak növelését eredményezi a következő módosítás), és a hitelszerződés módosításának továbbra is meg kell felelnie a jogszabályoknak és a pénzügyi intézmény belső szabályainak.

2. A szerződést érintő előzetes hozzájáruláshoz kötött módosításokat a pénzügyi intézménynek az alábbiak szerint kell végrehajtani:

2.1. Szerződés módosítás (beleértve a tartozáselvállalást, a szerződés átruházást, engedményezést és a tartozásátvállalást, továbbá a szerződés hatálybalépési és folyósítási feltételei módosítását) esetén ezen szerződések módosítása kizárólag kétoldalú írásbeli szerződéses alakisággal fogadható el.

2.2. Közjegyzői okiratba foglalt szerződések módosítása esetén, amennyiben a közjegyzői okirat érvényesíthetőségét befolyásoló feltétel módosul, úgy a módosított közjegyzői okiratot szükséges benyújtani. A módosítás megtörténtéről a pénzügyi intézmény a módosított szerződés elektronikus másolatának Rendszerben történő benyújtásával értesíti az Alapítványt

3. Biztosítékok módosítása

• Ha a főkötelezettséget tartalmazó szerződés szövege tartalmazza a biztosítékok részletes megnevezését, felsorolását, úgy a biztosítékokat érintő módosulás esetén a szerződéses formában történő módosításától eltekinteni nem lehet. Ez esetben a módosítás megtörténtéről a pénzügyi intézmény az Alapítványt a módosított szerződés elektronikus másolatának Rendszerben történő benyújtásával értesíti.

• Amennyiben a szerződésben nem szerepel a biztosítékok felsorolása, hanem a biztosítéki szerződések a szerződés mellékletét képezik, úgy a módosításnál a pénzügyi intézmény az alapjogviszonyra és a melléklet-módosulásra utaló új biztosítéki szerződés elektronikus másolatának Rendszerben történő benyújtásával értesíti az Alapítványt.

• Amennyiben az eredeti biztosítékokhoz képest a módosítás során kiegészítő biztosítékok bevonására kerül sor, úgy a pénzügyi intézmény csak az új biztosítéki szerződést köteles benyújtani az Alapítványhoz. A hitelszerződés módosítása esetén annak beküldése is szükséges.

• A pénzügyi intézmények a kezességgel biztosított szerződések fedezeteit érintő értékváltozásokat az Alapítvány felé az Üzletszabályzatban meghatározott módon benyújtott kezességmódosítási kérelmek során jelezhetik, melyeket az Alapítvány – a belső szabályzataiban rögzített módon – vezeti át nyilvántartásaiban.

4. A biztosítékok megszüntetése

• Ha a biztosítékok, vagy azok egyikének megszüntetése, megszűnése szerződéses formában történik, úgy ezen okirat elektronikus másolatát kell a Rendszerben benyújtani az Alapítvány.

• Ha a biztosítékok, vagy azok egyikének megszüntetése jegyzőkönyv, megállapodás vagy az adóssal, kötelezettel kötendő kétoldalúan aláírt okirat formájában történik, úgy ezen okirat eredeti példányának megküldésével köteles a megszűnést bejelenteni a pénzügyi intézmény.

• Amennyiben a biztosítékok, vagy azok bármelyikének megszüntetésére a pénzügyi intézmény egyoldalú lemondó nyilatkozatával kerül sor, úgy a módosítás bejelentésére a biztosíték megszűnésének igazolására a pénzügyi intézmény egyoldalú lemondó nyilatkozat elektronikus másolatának Rendszerben történő benyújtását az Alapítvány elfogadja.

Ha a módosítást tartalmazó okiratból nem állapítható meg egyértelműen, hogy mely kölcsönügylethez kapcsolódik, illetve, hogy melyik szerződés módosítását tartalmazza, úgy ezen körülményt a pénzügyi intézmény köteles külön levélbe foglalt nyilatkozattal közölni az Alapítvánnyal.

V. ÁLLAMI TÁMOGATÁS

1. Az állami támogatás logikája

Az alapítványi kezesség az uniós jogszabályok alapján állami támogatásnak minősül a költségvetési viszontgarancia miatt abban az esetben, amennyiben a kezességvállalás a piaci kezességi díjnál alacsonyabb díjon történik.

Állami támogatásnak minősülő kezességvállalás esetében a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci díj (a szolgáltatás valós értéke) és a ténylegesen fizetendő díj különbözete – a

7. pontban bemutatott számítás szerint – a támogatástartalomban testesül meg. A támogatástartalom összege nem tényleges készpénzkifizetésben jelenik meg a vállalkozó számára, hanem azt az előnyt foglalja magában, hogy a vállalkozó az alapítványi kezességgel hozzájutott a hitelhez (garanciához, pénzügyi lízinghez, faktoringhoz) és a kezességvállalásért a piaci kezességi díjnál alacsonyabb díjat fizetett.

Az állami támogatási szabályok szerint az Alapítvány minden állami támogatásnak minősülő kezességének meg kell felelnie valamely, az uniós jogszabályokban szereplő támogatási jogcím feltételeinek. Megfelelő jogcím hiányában az Alapítvány nem tudja állami támogatásként (kedvezményes díjon) nyújtani a kezességet.

Amennyiben a vállalkozás, illetve az ügylet a válságtámogatási jogcím feltételeinek megfelel, az Alapítvány elsődlegesen válságtámogatási jogcímen nyújtja a támogatást. Amennyiben a vállalkozás, illetve az ügylet de minimis és a mezőgazdasági csoportmentességi/EMVA/általános csoportmentességi rendelet szerinti támogatás feltételeinek is megfelel, az Alapítvány a támogatást mezőgazdasági csoportmentességi, EMVA rendelet vagy általános csoportmentességi rendelet szerinti jogcímen nyújtja.

Ha egy beruházáshoz a Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatás kapcsolódik, akkor az Alapítvány által nyújtott kedvezményes díjú kezességet az EMVA rendelet szerint vagy válságtámogatási jogcímen vállaljuk. Ha az ügylethez nem kapcsolódik támogatás vagy más forrásból nyújtott támogatás kapcsolódik hozzá, úgy a hitelcél figyelembevételével az Alapítvány a díjkedvezményt mezőgazdasági csoportmentességi vagy általános csoportmentességi jogcímen nyújtja.

Bár a kezességi díjat az Alapítvány közvetlenül a pénzügyi intézmények részére számlázza ki, a díj ügyfelekre történő áthárításával a kedvezményes díj által biztosított előny a vállalkozás, mint végső kedvezményezett számára kerül továbbadásra. A díjkedvezmény továbbadása nélkül a pénzügyi intézmény lenne a támogatás kedvezményezettje, ami az állami támogatási szabályok korlátaiba ütközne.

2. A támogatás nyújtója

Fő szabályként a támogatás nyújtója az Alapítvány, hiszen az Alapítvány – az alapítói céljaival összhangban – a saját vagyona terhére teszi lehetővé a kezesség igénybevételét a vállalkozások számára a piaci díjnál alacsonyabb díj mellett.

Amennyiben a kezességhez a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 94/2013. (X. 10.) VM rendelet és a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 74/2015. (XI. 10.) FM rendelet alapján költségvetési díjtámogatás kapcsolódik, a vállalkozásnak nyújtott költségvetési díjtámogatás támogatástartalma erejéig a támogatás nyújtója az Agrárminisztérium, az azon felüli támogatástartalom tekintetében pedig az Alapítvány. Ezen jogszabályok egyértelműen rögzítik, hogy az Alapítvány kezességvállaló intézményként csak megelőlegezi a vállalkozásoknak az állami költségvetésből járó díjtámogatást, és a támogatási jogviszony a vállalkozás, mint kedvezményezett és a Magyar Állam között jön létre. A költségvetési díjtámogatás miatti előnyt alacsonyabb kiszámlázott díjak formájában – nettó elszámolással – biztosítjuk a partnereinknek. Költségvetési díjtámogatás igénybevétele esetén így a pénzügyi intézménynek és a vállalkozásnak nincs további teendője a támogatás lehívásával kapcsolatban. A díjtámogatás összegét az Alapítvány közvetlenül számolja el az Agrárminisztérium nevében eljáró Magyar Államkincstárral.

3. A támogatástartalom-igazolás

Az állami támogatásként igénybe vett kezesség támogatástartalmáról és a támogatás jogcíméről az Alapítvány támogatástartalom-igazolást köteles kibocsátani a vállalkozás számára, melyen szerepel az igénybe vett kezesség támogatástartalma és jogcíme.

Az Alapítvány a támogatástartalom-igazolást elektronikus formában, elektronikus bélyegzővel ellátva a vállalkozás – pénzügyi intézményen keresztül megadott – e-mail címére küldi meg.

A kezességhez kapcsolódó, a vállalkozásnak nyújtott költségvetési díjtámogatás igénybevétele esetén az Agrárminisztérium és az Alapítvány által nyújtott támogatásról közös támogatástartalom-igazolás kerül kiállításra.

Amennyiben a vállalkozás a hitelt nem veszi igénybe és a pénzügyi intézmény a Kezességi Levél visszavonását kéri, az Alapítvány a támogatástartalom-igazolást visszavonja.

4. Ágazati lehatárolás

Az igénybe vehető támogatási jogcímet alapvetően az ügylet felhasználási célja – azaz hitelcélja – határozza meg. Lényeges lehatárolási szempont, hogy a garantált ügylet milyen TEÁOR szerinti tevékenységet szolgál.

Állami támogatási szempontból az alábbi ágazati lehatárolást alkalmazzuk:

- mezőgazdasági tevékenység: a TEÁOR ’08 szerinti 01.1, 01.2, 01.3, 01.4, 01.5 tevékenységek,

- halászati tevékenység: a TEÁOR ’08 szerinti 03.1, 03.2 tevékenységek,

- általános tevékenység: valamennyi, az előző kettő kategóriába nem tartozó tevékenység.

A besorolás meghatározza, hogy az 5. pontban szereplő támogatási jogcímek közül melyeket lehet alkalmazni.

A fenti mezőgazdasági és halászati tevékenységi körök együttesen alkotják az Üzletszabályzatban szereplő elsődleges agrár ügyleteket meghatározó, az Üzletszabályzat 3. számú mellékletében felsorolt tevékenységi köröket. Ezekre vonatkozik az Üzletszabályzat Hirdetményében szereplő elsődleges agrár ügylet esetén alkalmazandó piaci díj.

A fenti lehatárolás alapján általánosként definiált tevékenységekre az Üzletszabályzat Hirdetményében szereplő nem elsődleges agrár ügylet esetén alkalmazandó piaci díj vonatkozik.

5. Az alapítványi kezességnél alkalmazott támogatási jogcímek

5.1. Mezőgazdasági (agrár) csekély összegű (de minimis) támogatás

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- a Bizottság 1408/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról,

- az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet,

- a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet.

A 4. pont szerinti mezőgazdasági tevékenység esetén alkalmazható. Ezen a jogcímen az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt támogatás összege – a 7. pontban bemutatott számítás szerint – bármely három pénzügyi év időszakában tagállamonként nem haladhatja meg a 25 000 eurót. Magyarország egészére vonatkozóan 119 498 650 euró az országkeret.

A vállalkozásnak nyújtott agrár de minimis támogatásokról a Magyar Államkincstár nyilvántartást vezet. Ezért a vállalkozás szabad támogatási keretét az Alapítvány – a vállalkozás „Nyilatkozat az igénybe vett állami támogatásokkal összefüggésben a Magyar Államkincstár előtti eljáráshoz kapcsolódóan” nyomtatványon adott felhatalmazása alapján – közvetlenül a Magyar Államkincstártól kérdezi le.

Nem alkalmazható ez a jogcím a következő esetekben:

- olyan támogatás, amelynek összege a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

- a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

- az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás.

5.2. Általános csekély összegű (de minimis) támogatás

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- a Bizottság (EU) 2023/2831/ rendelete (2023. december 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról,

- az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet,

- a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet.

A 4. pont szerinti általános tevékenység esetén alkalmazható. Ezen a jogcímen az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt támogatás összege – a 7. pontban bemutatott számítás szerint – bármely három évből álló időszakban (3*365 nap) tagállamonként nem haladhatja meg a 300 000 eurót.

A vállalkozás szabad támogatási keretének megállapítása érdekében a vállalkozás és a vele egy és ugyanazon vállalkozás viszonyban álló vállalkozások által korábban ezen a jogcímen kapott támogatásokat a „Nyilatkozat az igénybe vett állami támogatásokkal összefüggésben a Magyar Államkincstár előtti eljáráshoz kapcsolódóan” nyomtatványon kell megadnia a vállalkozásnak. Az egy és ugyanazon vállalkozás fogalmáról a 6. pontban is írunk.

Nem alkalmazható ez a jogcím a következő esetekben:

- a halászati és akvakultúra termékek elsődleges előállításával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

- a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás;

- a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás a következő esetekben:

o a termék első eladásához szükséges, a mezőgazdasági üzemben végzett tevékenységek (mint például gabonafélék betakarítása, vágása, cséplése, tojások csomagolása),

o a viszonteladóknak és feldolgozóknak történő első eladás.

;

- a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás a következő esetekben:

o az állat vagy növény első eladásra való előkészítéséhez szükséges, a gazdaságban vagy a fedélzeten végzett tevékenységek – beleértve a darabolást, a filézést vagy a fagyasztást –,

o a viszonteladók vagy feldolgozók részére történő első értékesítés.

- amennyiben a támogatás összege a mezőgazdasági/halászati piacon beszerzett vagy forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

- amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek/előállítóknak történő teljes vagy részleges továbbadás;

- a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

- az importáruval szemben belföldi áru használatához kötött támogatás;

5.3. Halászati csekély összegű (de minimis) támogatás

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- a Bizottság 717/2014/EU rendelete (2014. június 27.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról,

- az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet,

- a mezőgazdasági vállalkozások által de minimis támogatásként igénybe vehető intézményi kezességvállalásról szóló 50/2007. (VI. 27.) FVM rendelet.

A 4. pont szerinti halászati tevékenység esetén alkalmazható. Ezen a jogcímen az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt támogatás összege – a 7. pontban bemutatott számítás szerint – bármely három pénzügyi év időszakában tagállamonként nem haladhatja meg a 40 000 eurót. A Magyarország egészére vonatkozóan 846 353 euró az országkeret.

A vállalkozásnak nyújtott halászati de minimis támogatásokról a Magyar Államkincstár nyilvántartást vezet. Ezért a vállalkozás szabad támogatási keretét az Alapítvány – a vállalkozás „Nyilatkozat az igénybe vett állami támogatásokkal összefüggésben a Magyar Államkincstár előtti eljáráshoz kapcsolódóan” nyomtatványon adott felhatalmazása alapján

– közvetlenül a Magyar Államkincstártól kérdezni le.

Nem alkalmazható ez a jogcím a következő esetekben:

- olyan támogatás, amelynek összegét a piacon beszerzett vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján állapították meg;

- a harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez nyújtott támogatás, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, az értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó támogatás;

- az importáru helyett belföldi áru használatához kötött támogatás;

- halászhajók vásárlására nyújtott támogatás;

- halászhajók főhajtóműveinek vagy kiegészítő hajtóműveinek korszerűsítésére vagy cseréjére irányuló támogatás;

- a hajó halászati kapacitásának növelését célzó műveletekre vagy halfelderítési képességének növelését célzó berendezésekre irányuló támogatás;

- új halászhajók építésére vagy halászhajók behozatalára nyújtott támogatás;

- a halászati tevékenységek ideiglenes vagy végleges szüneteltetésére irányuló támogatás, kivéve, ha az 508/2014/EU rendelet erről kifejezetten rendelkezik;

- a felderítő halászatra irányuló támogatás;

- vállalkozás tulajdonjogának átadására irányuló támogatás;

- közvetlen újratelepítésre irányuló támogatás, kivéve abban az esetben, ha azt valamely uniós jogi aktus állományvédelmi intézkedésként kifejezetten előírja, illetve kísérleti újratelepítés esetén.

5.4. Mezőgazdasági csoportmentességi támogatás

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- mezőgazdasági csoportmentességi rendelet,

- az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet,

- a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás szabályairól szóló 31/2015. (VI. 9.) FM rendelet.

Jelen pontban rögzített támogatás a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. (A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás) és 17. (A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás) cikke szerinti támogatásnak minősül.

Kezességvállalásból álló mezőgazdasági csoportmentességi támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a vállalkozás a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a beruházást nem kezdte meg. A támogatási kérelem benyújtásának időpontja

- a hitelkérelem benyújtásának napja, ha a kedvezményes díjú kezességvállalás igénybevételéről a vállalkozás a hitelkérelemben nyilatkozik, vagy

- a hitelkérelem benyújtását követően az a nap, amikor a vállalkozás a kezességvállalás igénybevételi szándékáról a pénzügyi intézmény felé nyilatkozik, vagy

- a vállalkozás EMVA/ csoportmentességi nyilatkozata aláírásának napja, amely nem lehet a hitelkérelem benyújtásánál korábbi.

A beruházás megkezdésének dátuma a kölcsönszerződésben szereplő időpont, ennek hiányában a beruházás megkezdésének a hitel folyósításának dátuma minősül.

Az Alapítvány támogatási kérelemnek az Igénylő Lapot és mellékleteit, különösen a vállalkozás nyilatkozatát, illetve a EMVA / csoportmentességi nyilatkozatot tekinti. A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 6. cikk (2) bekezdésében rögzített adatokat az Igénylő Lap és mellékletei az alábbiak szerint tartalmazzák:

- vállalkozás neve és mérete, valamint a projekthez vagy a tevékenységhez szükséges közfinanszírozás típusa és összege: vállalkozás nyilatkozata,

- a projekt vagy a tevékenység ismertetése, befejezésének időpontja: kölcsönszerződés azzal, hogy a befejezés időpontjának a hitel visszafizetésének időpontja minősül,

- a projekt vagy a tevékenység megkezdésének időpontja és helyszíne: Igénylő Lap,

- elszámolható költségek: Igénylő Lap, támogatási határozat.

A támogatás típusa kezességvállalás formájában nyújtott mezőgazdasági csoportmentességi támogatás. A támogatás az Agrárminisztérium által a vállalkozásnak nyújtott vissza nem térítendő kezességi díjtámogatás a mikro-, kis- és középvállalkozások hitelezésének elősegítése érdekében a kezességvállalási díjak költségvetési támogatásáról szóló 74/2015. (XI. 10.) FM rendelet alapján, a rendeletben előírt mértékben, valamint ezen felül az Alapítvány által, kedvezményes díjú kezességvállalás formájában kerül nyújtásra. A támogatáshoz kapcsolódó támogatástartalom pontos összege a támogatástartalom-igazolásban kerül feltüntetésre.

Kezességvállalásból álló mezőgazdasági csoportmentességi támogatás nem nyújtható:

a) exporttal kapcsolatos közvetlen tevékenység finanszírozásához;

b) importtermékekkel szemben hazai termék előnyben részesítése esetén;

c) ÁFA finanszírozására, kivéve, ha a hitelfelvevő ÁFA visszaigénylésére nem jogosult;

d) forgótőke finanszírozásához.

Az egy beruházáshoz nyújtható támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a beruházás elszámolható költségeinek 50%-át. A támogatás halmozódásra vonatkozó további szabályokat a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás szabályairól szóló 31/2015. (VI.9.) FM rendelet 3.§ (8)-(11) bekezdései és 6.§ és 8. §-a tartalmazza.

5.4.1 A mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, elsődleges mezőgazdasági termelésre irányuló beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményes díjú kezességvállalás

Jelen pont szerinti jogcím a 4. pontban foglalt mezőgazdasági tevékenységek esetén alkalmazható.

Kezességvállalásból álló mezőgazdasági csoportmentességi támogatás támogatástartalma kedvezményezettenként és beruházásonként nem haladhatja meg az 600 ezer eurót.

Igénybe vehető, amennyiben a beruházás az alábbi célok közül legalább egyet megvalósít:

a) a mezőgazdasági üzem összteljesítményének és fenntarthatóságának javítása, különösen a termelési költségek csökkentése, illetve a termelés javítása és átcsoportosítása révén;

b) a természeti környezet minőségének, a higiéniai körülményeknek vagy az állatjólét színvonalának a javítása, amennyiben az érintett beruházás normái szigorúbbak a hatályban lévő uniós előírásoknál;

c) a mezőgazdaság fejlesztéséhez, átalakításához és korszerűsítéséhez - többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, valamint az energiahatékonysághoz, a fenntartható energiaellátáshoz, valamint a víz- és energiatakarékossághoz az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz - kapcsolódó infrastruktúra kiépítése és továbbfejlesztése;

d) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek és növénykárosítók, védett állatok által károsított termelési potenciál helyreállítása és az említett események és tényezők általi károkozás megelőzése;

e) az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a szénmegkötés fokozása révén hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia használatának és az energiahatékonyságnak az előmozdítása;

f) a fenntartható körforgásos biogazdasághoz való hozzájárulás, valamint a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás támogatása;

g) hozzájárulás a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése.

Az alábbi költségek finanszírozásával kapcsolatban nyújtható:

a) ingatlan építése, vásárlása, lízingelése, fejlesztése;

b) gép és berendezés vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) számítógépes szoftver beszerzése, kifejlesztése vagy használati díja, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzése;

d) nem építési célú földvásárlás, a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 10%-áig;

e) az a) és b) pont szerinti kiadásokhoz kapcsolódó általános költség, amely abban az esetben is elszámolható, ha a bennük foglalt eredmény alapján nem merül fel az a) és b) pont szerinti kiadás;

f) természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállítását célzó beruházás esetén az a költség, amely a mezőgazdasági termelési potenciálnak az említett események bekövetkezése előtti szintre történő visszaállítása kapcsán merül fel;

g) a természeti katasztrófák, természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatbetegségek vagy növénykárosítók által okozott károk megelőzésére irányuló beruházás esetében a megelőző intézkedések költsége;

h) a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. cikk (3) bekezdésével összhangban és a 14. cikk (6) bekezdés f) és g) pontjára figyelemmel – az öntözéssel kapcsolatos beruházás költségei;

i) a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet 14. cikk (4) bekezdésével összhangban – a bioüzemanyagoknak vagy a megújuló energiaforrásból származó energiának a mezőgazdasági üzem szintjén történő előállításához kapcsolódó költségei, amennyiben az ilyen termelés nem lépi túl a mezőgazdasági üzem átlagos évi üzemanyag- vagy energiafogyasztását.

Nem nyújtható az alábbi célok finanszírozásával kapcsolatban:

a) termelési jogok, támogatási jogosultságok és egynyári növények vásárlása;

b) egynyári növények vásárlása és telepítése;

c) vízelvezetési munkálatok;

d) az uniós szabványoknak való megfelelést szolgáló beruházások a fiatal mezőgazdasági termelők számára a gazdálkodói tevékenységük megkezdésétől számított huszonnégy hónapon belül nyújtott támogatás kivételével;

e) állatok vásárlása, kivéve ha a fentebb d) pontban megjelölt célt szolgálja;

f) adathálózatok magánterületen kívüli vezetékezése vagy kábelezése;

g) lízingszerződés esetén olyan költségre, amely nem ingatlan építése, vásárlása, lízingelése, fejlesztése; gép és berendezés vásárlása vagy lízingelése (az adott eszköz piaci értékének erejéig) kapcsán merül fel; illetve nem építési célú földvásárlás esetében a beruházás összes elszámolható költségének 10%-át meghaladó költségre;

h) tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek előállításához szükséges beruházás.

5.4.2 A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával kapcsolatos beruházáshoz nyújtott kedvezményes díjú kezességvállalás

Kezességvállalásból álló mezőgazdasági csoportmentességi támogatás támogatástartalma kedvezményezettenként és beruházásonként nem haladhatja meg a 7,5 millió eurót.

Az alábbi költségek finanszírozásával kapcsolatban nyújtható:

a) ingatlan építése, vásárlása, lízingelése, fejlesztése, ezen belül az adathálózatok passzív, házon belüli vezetékezésére vagy strukturált kábelezésére és adott esetben a passzív hálózat épületen kívüli magánterületen lévő kiegészítő részére fordított beruházások;

b) gép és berendezés vásárlása vagy lízingelése az adott eszköz piaci értékének erejéig;

c) számítógépes szoftver beszerzése, kifejlesztése vagy használati díja, valamint szabadalom, licencia, szerzői jog és védjegy megszerzése;

d) nem építési célú földvásárlás, a beruházás összes elszámolható költségének legfeljebb 10%-áig;

e) beruházáshoz kapcsolódó, aktiválható költségek finanszírozása.

5.5. EMVA rendelet szerinti támogatás

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- EMVA rendelet

- a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet, és az előző programozási időszak tekintetében a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet,

A Vidékfejlesztési Program keretében támogatott beruházásokhoz kapcsolódó ügyletek esetén alkalmazzuk. Feltételei döntően megegyeznek az 5.4 pont szerinti mezőgazdasági csoportmentességi támogatás feltételeivel azzal a különbséggel, hogy az EMVA rendelet szerinti támogatás esetén eltérőek a feltételek, így pl. a megkezdettséget nem kell vizsgálni. Az egy beruházáshoz különböző forrásból vagy formában (pl. vissza nem térítendő támogatás és kedvezményes díjú kezességvállalás) nyújtható támogatások együttes összegét az EMVA rendelet rendelkezési korlátozzák. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az EMVA rendelet és az ezen alapuló Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatások európai uniós versenyjogi értelemben ugyan nem tekintendőek állami támogatásnak, de köznapi értelemben vett támogatásként itt térünk ki rá.

Amennyiben az ügylethez elnyert vissza nem térítendő támogatás és az Alapítvány által nyújtott állami támogatás együttes összege meghaladja az EMVA rendelet szerinti felső határt, a vállalkozás nyilatkozata szükséges ahhoz, hogy az Alapítvány állami viszontgarancia mellett, kedvezményes díjon nyújtsa a kezességet. Ebben az esetben a beruházáshoz kapcsolódó vissza nem térítendő támogatás a megítélt összeghez képest csökkentésre kerülhet az állami támogatási jogszabályokban meghatározott felső határ érvényesítése érdekében.

A jogosultsági feltételek fennállását az alapítvány vizsgálja, részben a vállalkozás nyilatkozata (EMVA / csoportmentességi nyilatkozat) alapján.

5.6. Általános csoportmentességi támogatás

Vonatkozó főbb jogszabályok:

- általános csoportmentességi rendelet

- az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet.

Jelen pontban rögzített támogatás az általános csoportmentességi rendelet 14. (regionális beruházási támogatás), 17. (kkv-knak nyújtott beruházási támogatás), 22. (induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás) és 41. (megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházási támogatás) cikke szerinti támogatási kategóriákon alapulhat.

A kedvezményes kezességi díjban megjelenő általános csoportmentességi támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a vállalkozás a támogatási kérelem benyújtását megelőzően a beruházást még nem kezdte meg. A támogatási kérelem benyújtásának időpontja:

- a szerződés megkötésére vonatkozó kérelem pénzügyi intézményhez történő benyújtásának napja, ha a kedvezményes díjú kezességvállalás igénybevételéről a vállalkozás a hitelkérelemben nyilatkozik;

- a szerződés megkötésére vonatkozó kérelem pénzügyi intézményhez történő benyújtását követően az a nap, amikor a vállalkozás a kezességvállalás igénybevételi szándékáról a pénzügyi intézmény felé nyilatkozik.

A beruházás megkezdésének dátuma a szerződésben szereplő időpont, ennek hiányában a beruházás megkezdésének a folyósítás dátuma tekintendő.

Az Alapítvány támogatás kérelemnek az Igénylő Lapot és mellékleteit, különösen a vállalkozás nyilatkozatát és az EMVA / csoportmentességi nyilatkozatot tekinti. Az általános csoportmentességi rendelet 6. cikk (2) bekezdésében rögzített adatokat az Igénylő Lap és mellékletei az alábbiak szerint tartalmazzák:

- a vállalkozás neve és mérete, valamint a támogatás típusa és a projekthez szükséges állami finanszírozás várható összege: vállalkozás nyilatkozata,

- a projekt ismertetése befejezésének időpontjával együtt: szerződés azzal, hogy a befejezés időpontjának a kezességgel biztosított összeg visszafizetésének időpontja minősül,

- a projekt kezdetének időpontja és a projekt helyszíne: Igénylő Lap,

- elszámolható költségek jegyzéke: Igénylő Lap, támogatási határozat.

A támogatás típusa kezességvállalás formájában nyújtott általános csoportmentességi támogatás, amely az Alapítvány által, kedvezményes díjú kezességvállalás formájában kerül nyújtásra. A támogatáshoz vissza nem térítendő kezességi díjtámogatás kapcsolódhat, amennyiben a díjtámogatás nyújtásának feltételei fennállnak. A támogatáshoz kapcsolódó támogatástartalom pontos összege a támogatástartalom- igazolásban kerül feltüntetésre.

Kezességvállalásból álló általános csoportmentességi támogatás nem nyújtható:

- azon vállalkozás részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,

- nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

- halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,

- halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,

- mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha

• a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

• a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

- exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

- abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

- olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,

- a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére,

- atomenergia termeléshez.

Az Alapítvány az általános csoportmentességi támogatást nem alkalmazza, ha a kezességgel biztosított ügylet a 4. pont szerinti mezőgazdasági vagy halászati tevékenységhez kapcsolódik.

5.6.1. Regionális beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményes díjú kezességvállalás

Nem nyújtható támogatás továbbá:

- acélipari tevékenységhez,

- lignitipari és szénipari tevékenységhez,

- ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,

- energiatermelési, -tárolási, -átviteli, -elosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,

- széles sávú ágazathoz kapcsolódó beruházáshoz.

Kizárólag induló beruházásokhoz nyújtható támogatás, azaz olyan beruházáshoz, amely vagy tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányulva:

• új létesítmény létrehozásához,

• meglévő létesítmény kapacitásának bővítéséhez,

• valamely létesítmény termelésének diverzifikációja olyan termékekre vagy szolgáltatásokra, amelyeket a létesítmény korábban nem termelt vagy nem kínált,

• a létesítménybe történő beruházással érintett termék(ek) teljes termelési folyamatának vagy átfogó szolgáltatás(ok) nyújtásának alapvető megváltoztatása,

vagy egy bezárt, vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek megvásárlásával jár (de önmagában egy ilyen gazdasági társaságban történő részesedésszerzés nem minősül induló beruházásnak). A pótló beruházás tehát nem minősül induló beruházásnak.

A maximális támogatási intenzitás Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – valamint Pest területén kisvállalkozások esetében 70%, középvállalkozások esetében 60%. Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl településein kisvállalkozások esetén 50%, középvállalkozások esetén 40%, Baranya vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye: 75%/70%.

Elszámolható költségként lehet figyelembe venni:

- a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök (a szokásos piaci ár figyelembevételével) és immateriális javak költségét,

- a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltségét vagy

- az a) és a b) pontban szereplő költségtípusok egy részének kombinációját. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat.

Az elszámolható költségekre egyebekben az Üzletszabályzat 5. mellékletének 3.5.2.-

3.5.9. pontjaiban foglalt részletszabályok vonatkoznak.

Nem számolható el költségként:

- a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,

- a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

- az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,

- a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,

- a személygépkocsi költsége

A vállalkozásnak az elszámolható költségek legalább 25%-ára kiterjedő pénzügyi hozzájárulást kell biztosítania saját forrásaiból vagy külső finanszírozás igénybevételével, minden állami támogatástól mentes formában.

A beruházást annak befejezése után legalább három évig fenn kell tartani az érintett területen és az a létesítmény, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás megvalósul, nem telepíthető át a beruházás befejezésétől számított legalább két évig.

5.6.2. Kkv-knak nyújtott beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményes díjú kezességvállalás

Kizárólag az 5.6.1. pont szerinti induló beruházásokhoz nyújtható támogatás.

Vállalkozásonként és beruházási projektenként a támogatás nem haladhatja meg a 8,25 millió EUR-nak megfelelő forintösszeget.

A támogatási intenzitás nem haladhatja meg kisvállalkozás esetében az elszámolható költségek 20%-át, középvállalkozás esetében az elszámolható költségek 10%-át.

A támogatás keretében elszámolható költségek:

- a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek (beleértve a beruházáshoz és annak kezdeti telepítéséhez közvetlenül kapcsolódó egyszeri, nem amortizálható költségeket is) és/vagy

- a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége vagy

- az a) és a b) pontban szereplő költségtípusok egy részének kombinációja. Ez az összeg azonban nem haladhatja meg az a) és a b) pont szerinti összegek közül a magasabbat.

Az elszámolható költségekre egyebekben az Üzletszabályzat 5. mellékletének 3.5.2, 3.5.3., 3.5.5. és 3.5.8.-3.5.10. pontjaiban foglalt részletszabályok vonatkoznak.

5.6.3. Induló vállalkozások beruházásaihoz kapcsolódó kedvezményes díjú kezességvállalás

Induló vállalkozásnak olyan kisvállalkozás minősül, amely:

- legfeljebb öt éve került bejegyzésre,

- a tőzsdén nem jegyzett,

- nem vette át egy másik vállalkozás tevékenységét, kivéve, ha az átvett tevékenység árbevétele a támogatott vállalkozás árbevételének kevesebb mint 10%-át tette ki az átvételt megelőző pénzügyi évben,

- nem osztott nyereséget,

- nem vásárolt fel másik vállalkozást vagy nem összefonódás útján jött létre, kivéve, ha a felvásárolt vállalkozás árbevétele a támogatott vállalkozás által a felvásárlást megelőző pénzügyi évben elért árbevételnek kevesebb mint 10%-át teszi ki, vagy az összefonódás útján létrejövő vállalkozás árbevétele az összefonódó vállalkozások által az összefonódást megelőző pénzügyi évben elért összesített árbevételnek kevesebb mint 10%-át teszi ki.

Támogatás nyújtható azon összefonódás útján létrejött, a fenti feltételeknek egyébként megfelelő vállalkozás részére is, amely esetében az összefonódásban részt vevő vállalkozások közül a legrégebben bejegyzett vállalkozás bejegyzésétől számított öt év még nem telt el.

Olyan vállalkozás esetében, amelyet nem kell bejegyezni, az ötéves támogathatósági időszak kezdete az az időpont, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét vagy gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik, attól függően, hogy melyik a korábbi időpont.

Az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás formája ebben az esetben nem piaci díj ellenében, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott kezesség.

A kezességvállalással biztosított összeg nem haladhatja meg az 5.6.1. pontban felsorolt régiókban a 3,3 millió EUR-nak megfelelő forintösszeget. Budapest esetében a kezességgel biztosított összeg felső határa 1,65 millió EUR-nak megfelelő forintösszeg. Az innovatív vállalkozásnak minősülő kisvállalkozások esetében a felsorolt határértékek kétszerese vehető figyelembe.

Innovatív vállalkozásnak minősül a vállalkozás:

(i) amely független szakértő által készített értékeléssel alá tudja támasztani, hogy a belátható jövőben új, az iparági technika mindenkori állásához képest jelentős javulást jelentő, ugyanakkor technológiai vagy ipari problémák kockázatát hordozó termékeket, szolgáltatásokat vagy folyamatokat fejleszt majd ki; vagy

(ii) amelynek kutatás-fejlesztési költségei az összes működési költség legalább 10%-át teszik ki a támogatás nyújtását megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi előzményekkel nem rendelkező induló vállalkozás esetében ugyanezen arányt a folyó pénzügyi időszak független könyvvizsgáló által hitelesített pénzügyi kimutatásában kell kimutatni, vagy

(iii) részére a támogatás nyújtását megelőző 3 évben az Európai Innovációs Tanács kiválósági pecsét minőségi védjegyet adományozott a C(2017)7124 bizottsági végrehajtási határozatban elfogadott „Horizont 2020” 2018–2020. évi munkaprogram vagy az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének (23) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján, illetve befektetésben részesült az Európai Innovációs Tanács Alapjából, vagy

(iv) amely a támogatás nyújtását megelőző három évben részt vett a Bizottság CASSINI űrpolitikai kezdeményezésének bármely tevékenységében (például vállalkozás-akcelerátor vagy partnerkeresés), illetve befektetésben részesült a CASSINI magvető és növekedési finanszírozási eszközből, vagy az ISEP (InnovFin űrpolitikai tőkefinanszírozási kísérleti kezdeményezés) keretében; vagy CASSINI- díjban részesült; vagy az (EU) 2021/695 rendelettel összhangban finanszírozásban részesült az űrkutatás területén, ami induló vállalkozás létrehozását eredményezte; illetve az (EU) 2021/697 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az Európai Védelmi Alap keretében végrehajtott kutatás-fejlesztési tevékenység kedvezményezettjeként finanszírozásban részesült; vagy az európai védelmi ipari fejlesztési program keretében finanszírozásban részesült az (EU) 2018/1092 rendelettel összhangban.

Az 5 és 10 év közötti futamidőre nyújtott kezességek esetében a kezességgel biztosított maximális összeg kiigazítható a fenti összegeknek, valamint a 10 év és a kezesség tényleges futamideje hányadosának a szorzatával. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességek esetében a kezességgel biztosított maximális összeg megegyezik az ötéves kezességre vonatkozó maximális összeggel. A kezesség mértéke nem haladhatja meg az alapul szolgáló kölcsön 80%-át.

5.6.4. Megújuló energia, megújuló hidrogén és nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatására irányuló beruházásokhoz kapcsolódó kedvezményes díjú kezességvállalás

A beruházási támogatás csak újonnan létrehozott vagy felújított kapacitásokhoz nyújtható, és a támogatás összege nem függ a termeléstől. Nem nyújtható a támogatás működési célra.

A támogatás nyújtásának meghatározott beruházási célokra vonatkozó egyedi korlátait az Üzletszabályzat 5. melléklet 6.1.2 – 6.1.6 pontjai tartalmazzák.

Vállalkozásonként és beruházási projektenként a támogatás felső korlátja 30 millió EUR. A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

- az elszámolható költségek 45%-a, a megújulóenergia-termelésre beleértve az (EU) 2018/2001 irányelv VII. mellékletének megfelelő hőszivattyúkat, a megújuló hidrogén termelésre és a megújuló energiaforrásokon alapuló nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre irányuló beruházások esetében;

- az elszámolható költségek 30%-a, az előző ponton kívüli egyéb beruházás esetében.

A támogatási intenzitás kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében pedig 10 százalékponttal növelhető.

6. Egy és ugyanazon vállalkozás fogalma

A 2014-től alkalmazandó csekély összegű (de minimis) támogatási szabályok vezették be az úgynevezett „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmát. A szabályozás szerint egy és ugyanazon vállalkozásnak minősül valamennyi vállalkozás, amelyek között az alábbi kapcsolatok legalább egyike fennáll:

a) valamely vállalkozás rendelkezik egy másik vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogának többségével;

b) valamely vállalkozás jogosult kinevezni vagy elmozdítani egy másik vállalkozás igazgatási-, irányítási- vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét;

c.) valamely vállalkozás jogosult meghatározó befolyást gyakorolni valamely másik vállalkozás felett az utóbbi vállalkozással kötött szerződés alapján vagy az annak alapító okiratában vagy társasági szerződésében meghatározott rendelkezésnek megfelelően;

d.) valamely vállalkozás, amely részvényese vagy tagja egy másik vállalkozásnak, az adott vállalkozás egyéb részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás szerint egyedül ellenőrzi az említett vállalkozás részvényesei, illetve tagjai szavazati jogának többségét.

Az a) – d) pontban említett kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkező vállalkozásokat is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.

A fogalom jelentősége abban áll, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően 2014-től a – mezőgazdasági, halászati és általános – csekély összegű (de minimis) támogatási kereteket már nem az egyedi vállalkozás, hanem a fenti fogalom szerint meghatározott cégcsoport szintjén kell értelmezni.

Az agrár és a halászati de minimis támogatásokról a Magyar Államkincstár központi nyilvántartást vezet. Annak érdekében, hogy a Magyar Államkincstár az „egy és ugyanazon vállalkozás” szintű összesítéséket is el tudja végezni az adatbázisában, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 11/A. §- ában előírásra került, hogy a támogatás kedvezményezettjének a Magyar Államkincstár felé közvetlenül, azaz nem az Alapítványon keresztül nyilatkoznia kell arról, hogy mely egyéb vállalkozásokkal tekinthető egy és ugyanazon vállalkozásnak.

Az „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmának és a nyilatkozattételi kötelezettség értelmezéséhez a Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Értesítő 2014/2. számában megjelent tájékoztatója nyújt segítséget.

7. A támogatástartalom számítása

Az alapítványi kezesség támogatástartalmának számítása

- az Európai Bizottság által elfogadott módszertan vagy

- az úgynevezett arányosításos módszer vagy

- az Atr. 2. melléklet C) pontjában foglalt módszer alapján történik.

7.1. Európai uniós módszertan

A kezességvállalás támogatási elemének kiszámításához az Alapítvány által használt módszertant – az N 201b/2007 és az N 125/2008 számú korábbi módszertanok módosításaként – N 705/2009 számmal fogadta el az Európai Bizottság.

A módszertan szerint a kezesség támogatástartalma egyenlő a módszertan alapján számított piaci kezességi díj és a vállalkozó által ténylegesen fizetett kezességi díj jelenértékének különbözetével. A piaci díjat az Alapítvány négy szegmensre határozza meg (elsődleges agrár beruházás, elsődleges agrár forgóeszköz, elsődleges agráron kívüli beruházás, elsődleges agráron kívüli forgóeszköz) és minden évben július 1-jével frissíti. A számítás az Alapítvány működési költségeit, a beváltásokból eredő veszteségeket és a tőkeköltséget veszi figyelembe 10 éves átlagok alapján. Az Alapítvány piaci díjai az Üzletszabályzat Hirdetményében kerülnek közzétételre.

A módszertan szerinti támogatástartalom-számítást az Alapítvány hitel- és lízingügyletek esetén alkalmazhatja.

A támogatástartalom számítása a következő képletek szerint történik:

TT = PV(Piacidíj) − PV(Ténylegesdíj)

A piaci díjak jelenértéke:

𝑛=0

𝑃𝑉(𝑃𝑖𝑎𝑐𝑖 𝑑í𝑗) = ∑N

A tényleges díjak jelenértéke:

K𝙽

𝑛

Q𝑛×M×PD× 360

(1+𝑖)𝑛

𝑃𝑉(𝑇é𝑛𝑦𝑙𝑒𝑔𝑒𝑠 𝑑í𝑗) = ∑N

Q ×M×GD×K𝙽𝑛

𝑛=0

𝑛

     360

(1+𝑖)𝑛

TT: támogatástartalom, a támogatások összegének jelenértéke PV(Piaci díj): a piaci díjak jelenértéke

PV(Tényleges díj): a ténylegesen fizetett díjak jelenértéke

Qn: a kezességvállalással biztosított összeg a kezességvállalás n. évének elején M: a kezességvállalás mértéke (%)

PD: az Európai Bizottság által elfogadott módszer szerint kalkulált piaci díjmérték (%) GD: a kezességvállalási szerződés szerinti tényleges kezességvállalási díj (%)

KNn: a kezesség napjainak a száma a kezesség vállalás időszakának n. gazdasági évében i: a kezességvállalási döntés időpontjában érvényes referencia kamatláb

7.2. Arányosításos módszer

Az úgynevezett arányosításos módszer szerint történik a támogatástartalom meghatározása, ha a támogatás jogcíme csekély összegű (általános, agrár, halászati) és az ügylet típusa garancia vagy faktoring.

A támogatástartalom számítása a következő képlet szerint történik:

𝑇𝑇 = Kez × FUÉv

7,5 5

TT: támogatástartalom, a támogatások összegének jelenértéke Xxx: kezesség összege a kezességvállaláskor

FUÉv a kezességvállalási futamidő hossza évben kifejezve

Az arányosításos módszer alkalmazásának korlátot szab, hogy az ügylet futamideje nem haladhatja meg az öt, illetve tíz évet, továbbá az Alapítvány kezességvállalásának összege nem haladhatja meg a következő összegeket:

a) agrár de minimis támogatás esetén

- amennyiben a kezességvállalás lejárati ideje legfeljebb öt év, 187 500 eurót, vagy

- amennyiben a kezességvállalás lejárati ideje legfeljebb tíz év, 93 750 eurót;

b) általános de minimis támogatásnál

- amennyiben a kezességvállalás lejárati ideje legfeljebb öt év, 1 500 000 eurót (közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 750 000 eurót), vagy

- amennyiben a kezességvállalás lejárati ideje legfeljebb tíz év, 750 000 eurót (közúti árufuvarozási tevékenységet folytató vállalkozások esetében 375 000 eurót);

7.3. Atr. 2. melléklet C) pontjában foglalt módszer

Az Atr. 2. melléklet C) pontjában foglalt módszer szerint történik a támogatástartalom meghatározása, amennyiben szükség van a támogatástartalom kiszámítására és igazolására, de az általános csoportmentességi rendelet, mezőgazdasági csoportmentességi rendelet, EMVA rendelet vagy válságtámogatás alapján nyújtott támogatás esetén az adott szerződésre nem terjed ki az Európai Bizottság által elfogadott módszertan hatálya,

A piacinál alacsonyabban megállapított kezességvállalási díj alkalmazása esetén a támogatástartalom a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj és a ténylegesen fizetendő díj különbsége jelenértékének összege, az alábbi képlettel számítva:

ahol:

i = diszkont kamatláb az állami támogatás odaítélésének napján,

PR1 = a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számított) díj, PR1’ = a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj,

PR2 = a kezességvállalásért a második évben fizetendő piaci (számított) díj, PR2’ = a kezességvállalásért a második évben ténylegesen fizetendő díj, PRn = a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számított) díj, PRn’ = a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj.

8. Támogatáshalmozódás

Egy vállalkozás által korábban már igénybe vett, illetve egy ügylethez (projekthez) más formában (pl. vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás vagy kedvezményes kamatozású hitel) nyújtott támogatások csak az egyes támogatási jogcímekre vonatkozó – összeg és támogatásintenzitási – korlátok figyelembevételével halmozhatók.

A csekély összegű (de minimis) támogatás csak abban az esetben halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott más típusú állami támogatással, ha a halmozott támogatások nem lépik túl egy csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget.

A különböző formában (vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, kedvezményes kamatozású hitel, kedvezményes díjú kezesség, kezességi díjtámogatás stb.) nyújtott de minimis támogatások halmozhatók az egyes de minimis rendeletekben meghatározott értékhatárokig. Az adható támogatás maximális összegének vizsgálatakor a különböző támogatások támogatástartalmát kell összesíteni.

A de minimis jogcímekre vonatkozó támogatáshalmozódási előírások:

a) az általános de minimis támogatás halmozható agrár de minimis és/vagy halászati de minimis támogatásokkal az általános de minimis rendeletben szereplő felső határig (300 000 euró),

b) az agrár de minimis és a halászati de minimis rendelet hatálya alá tartozó támogatások a halászati de minimis rendeletben szereplő felső határig (40 000 euró) halmozhatók.

9. Ha nem elegendő a támogatási keret

Amennyiben az alkalmazandó támogatási jogcímre vonatkozó jogszabályban előírt feltételek nem teljesülnek, vagy a vállalkozás összes támogatása meghaladná a vonatkozó jogszabályban meghatározott felső határt és/vagy a jogszabályban előírt maximális támogatásintenzitási mértéket, akkor a kezesség állami támogatásként (kedvezményes díjon) nem nyújtható, csak piaci kezességként (piaci díjon).

Részleges támogatási lehetőség esetén az Alapítvány úgynevezett korrigált díjat számít fel. A korrigált díj mértéke a támogatási lehetőség arányában kerül meghatározásra úgy, hogy a vállalkozás számára biztosítjuk a még igénybe vehető maximális támogatást, a fennmaradó részre pedig arányos piaci díjat alkalmazunk.

A vállalkozásnak nyújtott költségvetési díjtámogatás igénybevétele esetén az állami támogatási szabályok szerint felhasználható támogatási keret és/vagy támogatási intenzitás elsőként a költségvetési díjtámogatásra kerül felhasználásra, és csak az azon felüli díjkedvezményt biztosítja az Alapítvány.

VI. MENTESÜLÉSI DÍJON VÁLLALT KEZESSÉG

Az Alapítvány kezességvállalása során a módszertanok5 alapján a vállalkozások és az ügyletek egyedi kockázataitól független, egységes díjakat alkalmaz azzal a feltétellel, hogy a kezességvállalások összege nem lépi túl a 2,5 millió EUR-t vállalkozásonként. Ez a limitösszeg az Európai Bizottság 2008/C 155/02 számú, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló közleményén (a továbbiakban Garancia Közlemény) alapul.

A Garancia Közlemény 3.3. pontjában foglalt mentesülési díj (más néven: safe harbour premium) bevezetésével az Alapítvány a fentiekben hivatkozott, vállalkozásonkénti 2,5 millió EUR-os összeghatáron felüli kezességvállalást kívánja biztosítani a vállalkozások számára.

A mentesülési díjat az Alapítvány akkor alkalmazza, ha a kezesség bírálatakor a vállalkozás szerződéseihez vállalt alapítványi kezesség együttes összege meghaladja a 2,5 millió eurót. Az összeghatár vizsgálatánál nem kell figyelembe venni a vállalkozás azon ügyleteit, amelyekhez az Alapítvány már mentesülési díjon vállalt kezességet.

Mentesülési díjon vállalt kezesség esetén egy ügylet abban az esetben sem kerülhet átsorolásra a 2,5 millió euró összeghatár alatti díjkategóriába, amennyiben a kezességi szerződés módosításával a kezesség összege már nem haladja meg a 2,5 millió eurót.

A mentesülési díj piaci kezességnek minősül, és kizárólag agrár célú ügyletek esetében alkalmazható, a faktoring szerződés kivételével. A mentesülési díj kategóriájának meghatározása a pénzügyi intézmény által a kezesség igénylése során a vállalkozásra vonatkozóan megadott PD érték alapján történik.

A mentesülési – és a kapcsolódó kedvezményes – díj mértékét az Üzletszabályzat Hirdetménye tartalmazza. Kedvezményes kezességi díj a 2,5 millió eurós összeghatár feletti ügyletek esetében akkor alkalmazható, ha az állami támogatás igénybevételének feltételei

5 N 201b/2007 és N 125/2008, amelyeket az N 705/2009 számú határozat módosított.

fennállnak. A támogatástartalom a kategóriának megfelelő mentesülési díjkulcs és az alkalmazott kedvezményes díj különbsége alapján kerül kiszámításra.

VII. COSME VISZONTGARANCIA MELLETTI KEZESSÉG

1. Összefoglaló

A COSME viszontgaranciát a COSME Program (vállalkozások és a kis- és középvállalkozások versenyképességét segítő program) és az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) az Európai beruházási terv keretében biztosította 2023. december 31-ig. A COSME Program keretében az ESBA célja az Európai Unióban a termelékeny beruházások finanszírozásának és végrehajtásának támogatása és elősegítése, valamint a forrásokhoz való hozzájárulás javítása volt.

A COSME program keretében nyújtott kezesség – szemben a magyar költségvetési viszontgaranciával – nem minősült európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak. Így azok a vállalkozások is kedvező – a piaci díjnál alacsonyabb – díjon kaphattak kezességet, amelyek támogatási korlátba ütköznek.

A program keretében az Alapítvány elsősorban azon vállalkozások számára nyújtott kezességet, amelyek de minimis támogatási kerete kimerült vagy közvetlen exportcélú finanszírozáshoz igényelték a kezességet.

Figyelemmel arra, hogy a COSME Program keretében kezességet az Alapítvány 2023. december 31-ig nyújthatott, új COSME kezesség kiadására már nincsen lehetőség. Az Üzletszabályzatban és annak 4. számú mellékletében azonban az Alapítvány megtartotta a COSME kezességre vonatkozó szabályrendszerét tekintettel a folyamatban lévő COSME viszontgaranciás ügyletekre.

2. Adatszolgáltatás

Az Alapítványnak negyedévente jelentést kell küldenie az EIF részére, amelynek adattartalmát nagyobb részben a saját adatbázisaink tartalmazzák, kisebb részben viszont a pénzügyi intézmények által szolgáltatott adatok adják. Ezért COSME viszontgaranciás ügyletek esetében a pénzügyi intézményeknek a megszokottnál bővebb adattartalommal kell rendszeresen jelenteniük a PartnerWeb felületen. Többletinformáció igény, hogy az érintett hitelek esetében

• mikor volt az első folyósítás dátuma,

• mennyit folyósítottak eddig összesen,

• mennyi a fennálló tőkeösszeg és

• véget ért-e már a folyósítási időszak.

VIII. AGRÁR SZÉCHENYI ÚJRAINDÍTÁSI BERUHÁZÁSI HITEL PROGRAMHOZ NYÚJTOTT KEZESSÉGVÁLLALÁS

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében az 1194/2020. (IV. 30.) Korm. határozat a COVID- 19 járványra tekintettel, a Széchenyi Kártya Programon belül új hitelkonstrukciókat alakított ki, köztük a Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel Programot (másképpen Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+). A konstrukció közvetítője a KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amely a honlapján közzétett A KAVOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Zártkörűen Működő Részvénytársaság Széchenyi Kártya Program Üzletszabályzat (a továbbiakban: KAVOSZ Üzletszabályzat) IV.1. pontja alapján a pénzügyi intézmény megbízásából jár el annak érdekében, hogy a vállalkozás a pénzügyi intézménnyel a program keretein belül szerződést kössön.

A kérelem befogadását és a KAVOSZ Üzletszabályzat szerinti igénylési eljárást, illetve előzetes ellenőrzést és előminősítést a Regisztráló Szervezetek irodái végzik a KAVOSZ-szal kötött megállapodás alapján.

Az Alapítvány Üzletszabályzata a 6. számú mellékletben foglalt eltérésekkel alkalmazandó. A mellékletben tételesen felsorolásra kerülnek a konstrukció keretében alkalmazott azonosítási feltételek és tételes kizáró okok. A vállalkozás nyilatkozata és az ÁSZF helyett a „Nyilatkozat Agrár Széchenyi Újraindítási Beruházási Hitel Konstrukcióban való részvételhez” elnevezésű dokumentum kitöltése szükséges, de a nyilatkozat nem képezi az Igénylő Lap mellékletét, eredeti papír alapú példányát csak a beváltáskor szükséges megküldeni az Alapítvány számára.

A konstrukció keretében az Alapítvány kezességvállalását csekély összegű (de minimis) jogcímen vagy piaci kezességi díjon nyújtja, amelyhez a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: NGM) támogatása társul a kamat, kezelési költség, és kezességi díj tekintetében. Az NGM által a vállalkozásnak nyújtott díjtámogatás is a költségvetési díjtámogatásnak minősül, amely tekintetében a pénzügyi intézmény a KAVOSZ Üzletszabályzatban foglaltak szerint köteles eljárni, a költségvetési díjtámogatás feltételeinek fennálltát az Alapítvány külön nem vizsgálja és nem kérdezi le a Magyar Államkincstár nyilvántartásából a szabad keretet és nem módosítja utólagosan számviteli bizonylatát.

IX. SZÉCHENYI MIKROHITEL PROGRAMHOZ NYÚJTOTT KEZESSÉGVÁLLALÁS

Az 1483/2021. (VII. 16.) Korm. határozat alapján indult el a Széchenyi Mikrohitel Konstrukció, amely a hazai mikrovállalkozások fejlődését segíti agrár és nem agár beruházási célok finanszírozásában. A Széchenyi Mikrohitel Konstrukció esetében az intézményi kezességvállalás opcionális, valamint az Alapítvány fogalomrendszere szerinti vidékfejlesztési ügyletekre is kiterjed.

Az Alapítvány a kezességvállalás feltételrendszerét a 7. számú mellékletben rendezi. A mellékletben rögzítésre kerül, hogy a kezességvállalásra csekély összegű (de minimis) jogcímen vagy piaci díj alkalmazásával kerülhet sor, és minden esetben 80% az alapítványi kockázatvállalás mértéke. Az Üzletszabályzat rendelkezéseihez képest eltérést jelent, hogy a költségvetési díjtámogatás feltételeinek fennálltát az Alapítvány külön nem vizsgálja, valamint nem kérdezi le a Magyar Államkincstár nyilvántartásából a szabad keretet, és nem módosítja utólagosan számviteli bizonylatát. A díjak a díjtámogatás támogatási jogcímétől függenek.

X. TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

Az Alapítvány működési rendje szerint a vállalkozóval nem áll kapcsolatban, ezért annak érdekében, hogy nyilvántartásait megfelelően vezetni tudja és a vállalt kötelezettségeiről aktuális adatokat tartalmazó adatbázisa legyen, a pénzügyi intézmények az Alapítványnak rendszeresen havonta – minden hónap 5. munkanapjáig (január hónapban a 10. munkanapjáig) – a következő adatokról adnak tájékoztatást a Rendszerben – az erre a célra kialakított felületen történő – közléssel kölcsönszerződések, garanciaszerződések és pénzügyi lízing szerződések esetén:

a) a kamatfizetési kötelezettségek nem, vagy szerződéstől eltérő összegű teljesítése (kamatelmaradás egyenleg),

b) az Alapítványnál nyilvántartott törlesztési kötelezettségek nem, vagy szerződéstől eltérő összegű teljesítése, egyenlegközlés (fennálló tőkeegyenleg),

c) saját ügyletminősítése szerinti stage besorolás

Amennyiben az Alapítvány a pénzügyi intézménytől származó havi adatszolgáltatás keretében szolgáltatott adatok körében nyilvánvaló eltérést, hiányosságot észlel az egyes szerződések tekintetében, úgy azt jelzi a pénzügyi intézmény felé, amelynek egyetértése esetén a havi adatszolgáltatás adattartalma utólagosan javításra kerül.

A pénzügyi intézménynek ezen felül további feladata az Alapítvány részére a Rendszerben rögzített és érvényesített adatokat havonta ellenőrizni és összevetni saját nyilvántartásaival, melyeknek meg kell egyezniük a pénzügyi intézmény nyilvántartásában szereplő adatokkal.

A Rendszerben rögzített adatok alapítványi átvezetéssel kerülnek be az Alapítvány adatbázisába. Az Alapítvány a jelentési időszak végén automatikus zárást végez, amelynek eredményeként az adott hónap tervezett törlesztését teljesítettnek tekinti abban az esetben, amennyiben nem érkezett eltérő (nem, vagy szerződéstől eltérő fizetésről szóló) közlés. Ha a folyamat eredményeként egy adott ügyben mind a törlesztési kötelezettség, mind a kamatelmaradás összege nulla, akkor az a következő időszaki zárás során lezárásra kerül, amennyiben a pénzügyi intézmény időközben nem módosítja az egyenleget.

A havi zárást követően a lezárandó kezességekről a pénzügyi intézmények tájékoztatást kapnak a Rendszeren keresztül. Az Alapítvány ezen tájékoztatása alapján a pénzügyi intézmény köteles saját nyilvántartásait ellenőrizni.

Az év végi egyenleg közlésre a következő év januárjában, a 10. munkanapig van lehetőség.

1. A kamatfizetési tájékoztatás szempontjai

A kezességgel biztosított szerződésben előírt kamatfizetési kötelezettség szerződés szerinti teljesítéséről az Alapítványt nem kell tájékoztatni.

A szerződéstől eltérő, elmaradó kamatfizetésekről, a kamat(elmaradás) egyenlegéről, majd a kamatelmaradás pénzügyi kiegyenlítéséről az erre a célra a Rendszerben kialakított felületen kell az Alapítvány tájékoztatni.

Ha a szerződés felmondásra került, a felmondás napja szerinti hónaptól kezdődően erre az ügyre kamatelmaradást nem kell szerepeltetni.

2. Az egyenlegközlés szempontjai

A szerződéstől eltérő, elmaradó törlesztésekről, vagy az elmaradt tőketörlesztések megfizetéséről az erre a célra a Rendszerben kialakított felületen kell az Alapítványt tájékoztatni.

A kezességgel biztosított szerződésben előírt tőkefizetési kötelezettség szerződés szerinti teljesítéséről az Alapítványt nem kell tájékoztatni, a hónapot követő hó 5. (januárban a 10.) munkanapon (munkaszüneti nap esetén az azt követő munkanapon) a zárást követően az Alapítvány adatbázisában megfizetetté válik.

Ha a szerződés felmondásra került, az adott ügyről mindaddig tájékoztatni kell az Alapítványt az adott hónap fennálló tőkeegyenlegéről, amíg a kezesség beváltásra nem kerül.

3. Pénzügyi intézmény közlése, kérelme Tőke és kamategyenleg közlése

A pénzügyi intézmény a tervezett törlesztéstől való eltérés esetén a fennálló egyenleget, illetve a kamat (elmaradás) egyenleget közli a szerződés devizanemnek megfelelően. Amennyiben az egyenleg közléskor tőkeelmaradás, illetve előtörlesztés áll fenn, akkor azt a Rendszerben közölni kell. A kamatelmaradás egyenleg közléséhez az eseményben a kamatelmaradás egyenleg kezdődátumát is közölni kell.

Kezesség lezárása

A pénzügyi intézmény a Rendszeren keresztül elektronikus bélyegzővel ellátott nyilatkozatában jelezheti a kezesség közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó igényét vagy ha a fennálló tartozás teljesen megfizetésre került, közölve egyben az ügylet kifolyósított összegét. A pénzügyi intézménynek rögzítenie kell a lezárás időpontját is. A fennálló tartozás teljes megfizetése a havi adatszolgáltatás során is közölhető. Amennyiben még nem történt kifolyósítás, a megfizetett kezességi díjat az Alapítvány visszatéríti, a kezességhez kiadott támogatástartalmat visszavonja. Amennyiben már történt (teljes vagy részleges) kifolyósítás, a megfizetett kezességi díjnak a visszavonás időpontja és a tárgyévi számlázott időszak figyelembevételével számított időarányos részét (a tárgyév igénybe nem vett időszakra eső részt) az Alapítvány visszafizeti.

Kezesség visszanyitása

A pénzügyi intézmény az Üzletszabályzatban rögzített időtartamon belül Rendszeren keresztül elektronikus bélyegzővel ellátott kérelemben igényelheti a téves adatszolgáltatás (egyenlegközlés vagy ügyletkezelési feladat, illetve annak hiánya) miatt lezárt kezességek lezárás előtti státuszába (Hatályos, Lejárt) tételét, amennyiben a szerződés a pénzügyi intézménynél fennáll és még nem telt el a téves adatszolgáltatástól számítva több mint 180 nap (ugyanannál a pénzügyi intézménynél fennálló és alapítványi kezességgel biztosított másik hitel kiváltása esetén 90 napon belül jelezhető, hogy a folyósítás elmaradt). A visszanyitáshoz szükséges az utolsó fordulónapkor fennálló egyenleg megadása, valamint a tárgyévet megelőző év december 31-én fennálló egyenleg, ha ez hiányzik vagy egyenlegként

0 szerepel és a kezességi igény elbírálására a tárgyévet megelőző évben került sor. Visszanyitás után a téves lezárás miatti kezességi díj visszatérítést vagy az elmaradt kezességi díjat az Alapítvány kiszámlázza.

Beváltási határidő hosszabbítása

A beváltási határidő Üzletszabályzatban rögzített meghosszabbításához kapcsolódó közlés. Az alapítványi intézkedéshez a pénzügyi intézmény írásbeli kérelme és indokolása szükséges.

Hitelfelmondás

Ha a pénzügyi intézmény a kezességgel érintett szerződést felmondta, vagy jogszabály alapján lejárttá vált, a felmondást, vagy a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül ezt jelenteni köteles az Alapítványnak a Rendszeren keresztül elektronikus bélyegzővel ellátott és indoklást tartalmazó értesítéssel.

Hitelfelmondás visszavonása

Ha a pénzügyi intézmény a kezességgel érintett szerződés felmondását téves közlés miatt visszavonja. Az alapítványi intézkedéshez a pénzügyi intézmény írásbeli kérelme (fax, papír) és indokolása szükséges.

Beváltás visszavonása

A pénzügyi intézmény a beváltás visszavonását (azon lejárt ügyletre, amelyre lehívási lap érkezett, de még nem került beváltásra) a Rendszeren keresztül elektronikus bélyegzővel ellátott és indoklást tartalmazó értesítéssel kezdeményezheti.

Beváltáshoz kapcsolódó dokumentum feltöltés

Rendszeren keresztül be lehet küldeni beváltáshoz kapcsolódó dokumentumokat lejárt, lezárt és beváltott státuszú ügyletekhez. A beküldés során ki kell a választani a dokumentum típusát.

Visszatérülés jelzése

Amennyiben a pénzügyi intézmény részére, egy már beváltott kezességi ügyben történt igényérvényesítés eredményeként, visszatérülés került megfizetésre, arról az Alapítványt írásban értesíti. Az értesítés szöveges tájékoztatóból, dátumból és két számszaki adatból áll (a pénzügyi intézményhez befolyt visszatérülés összege és ezen ügylethez tartozó igazolt költség összege). Az Alapítvány számára utalandó összegről a feldolgozás során automatikusan számviteli bizonylat készül. Az alapítványi intézkedéshez a visszatérüléshez kapcsolódóan keletkezett írásos dokumentum megküldése szükséges.

Rendkívüli adatszolgáltatás

A pénzügyi intézmény a Rendszeren keresztül beküldheti a rendkívüli adatszolgáltatását.

Elektronikus aláírás elfogadása

A jelen pontban foglalt közlések, kérelmek esetében az Alapítvány technikai akadály felmerülése esetén elfogadhatja a dokumentumokat akkor is, ha azokat elektronikus bélyegző helyett a jogszabályoknak megfelelően, a képviseletre jogosultak elektronikus aláírásával látják el.

4. A beváltott kezességi ügyek állapotáról, az azzal összefüggő pénzügyi intézményi igény-érvényesítések aktuális helyzetéről és a változásokról szóló jelentés

A beváltott kezességi ügyekre vonatkozó jelentést a pénzügyi intézményeknek minden negyedévben, negyedévet követő hó 15-ig írásban, az itt megadott mellékletekkel kell megküldenie az Alapítvány részére.

A beszámolónak az előző jelentés óta eltelt időszak eseményeit kell tartalmaznia, részletes ügyleírással. Ebben ki kell emelni, hogy a kötelezettekkel szemben mikor, milyen jellegű (fizetési meghagyásos, peres eljárás, végrehajtási eljárás, felszámolás stb.) eljárás indult.

Amennyiben egy ügylet kapcsán többféle eljárás is indul, illetve folyamatban van, úgy mindegyik eljárásról külön-külön be kell számolnia a hitelintézetnek.

Fentiek közlésén túlmenően a leírtakhoz kapcsolódó minden dokumentumot másolatban csatolni szükséges, melyek a le nem zárt, beváltott ügyletekre vonatkoznak.

5. A fennálló kezességi szerződésekhez kapcsolódó negyedéves szöveges jelentés elkészítéséről

(ÜSZ VII.9. pont)

A naptári negyedévet követően az Alapítvány értesítést küld partnerei számára a Partnerweb rendszeren keresztül az érintett vállalkozásokról, melyek esetében a jelentés elkészítése szükséges. A rögzítő felület a Partnerweben a „Riport” menüpont alatt található (a kérdéseket lásd a 4. számú mellékletben). A rögzítés befejezése a „véglegesítés” funkcióval történik, ez jelenti az adatszolgáltatás teljesítését. Az adatszolgáltatás határideje a negyedévet követő hónap 15. napja. Az Alapítvány az adatszolgáltatást a monitoring tevékenységének támogatásának céljából kéri.

1. számú melléklet

a 2024. szeptember 1-től az Alapítványhoz beérkezett

kezességi kérelmekre vonatkozóan

Dokumentum megnevezése	Magyarázat	Ellenőrzés
Kezesség Igénylő Lap (hatályos: 2024. szeptember 1-től)	A Rendszerben a kérelem érvényesítését követően előállított, a pénzügyi intézmény cégszerű - az arra feljogosított személyek által elhelyezett, - elektronikus bélyegzőjével ellátva.
Azonosítási nyilatkozat (pénzügyi intézmény nyilatkozata) (hatályos: 2024. szeptember 1-től)	A Rendszerben a kérelem érvényesítését követően automatikusan előállított dokumentum, melynek külön csatolása nem szükséges.
Kezességi Általános Szerződési Feltételek (hatályos: 2024. szeptember 1-től)	Adós, dologi adós(ok), kezes(ek) és pénzügyi intézmény cégszerű aláírásával. Az ÁSZF kötelező melléklete a Hirdetmény, annak beküldése is szükséges.
Vállalkozás nyilatkozata (hatályos: 2022. július 1-től)	Adós cégszerű aláírásával, kötelezően kitöltendő mező a pénzügyi intézmény neve. (Vállalkozás nevét nem kell beírni a dokumentum elején.)
Nyilatkozat a válságtámogatás igénybevételéhez (hatályos: 2024. július 1-től)	Kizárólag a dokumentum első oldalának kitöltése és az utolsó oldal aláírása szükséges, amennyiben a vállalkozás korábban nem részesült válságtámogatásban. A teljes dokumentumot ki kell tölteni amennyiben a vállalkozás korábban részesült válságtámogatásban.
Finanszírozási szerződés	Magánokirat vagy közjegyzői okirat (hitel, kölcsön, garancia, garanciakeret, lízing, faktoring) elektronikus másolati példánya.
Biztosítéki szerződések	Elektronikus másolati példány, az Alapítvány a szerződések ismételt feltöltését is elfogadja, ha azok korábbi szerződésekhez kapcsolódnak (pl. keretjellegű jelzálogjog) A pénzügyi intézmény az ügylet biztosítékai tekintetében köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglalt, egyes biztosítéki szerződésekre vonatkozó érvényességi kellékeket a szerződésben rögzíteni, illetve azoknak eleget tenni, így különösen - amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztó által vállalt kezesség szerepel, a pénzügyi intézmény köteles a szerződésben meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért [Ptk.6:430. § (3) bekezdés], - amennyiben az ügylet fedezetei között fogyasztói zálogszerződés szerepel, a zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve fizetési haladék segítségével szerzi meg [Ptk.5:90. §], - lízing- és faktoring szerződés esetén a nyilvántartásba vételi kötelezettségre vonatkozó szabályoknak köteles eleget tenni [Ptk.6:406. §; Ptk.6:410. §].
Pénzintézet cenzúra előterjesztése	Magas kockázati besorolású ügyletek esetén, továbbá amennyiben a kezességgel biztosítandó összeg eléri vagy meghaladja a 100 millió Ft- ot, a pénzügyi intézménynek a vállalkozást és az ügyletet részletesen bemutató – amennyiben kapcsolódik hozzá, kockázatkezelői véleményt tartalmazó – előterjesztése.

Segédlet új kezességi kérelem benyújtásához Kezességi kérelem dokumentációja

Dokumentum megnevezése	Magyarázat	Ellenőrzés
NAV általános vagy nemleges adóigazolás	Benyújtása szükséges, amennyiben a vállalkozás az alapítványi bírálat időpontjában nem szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisban; ebben az esetben az adóigazolás a kockázatvállalásról szóló pénzügyi intézményi döntéshez képest 60 napnál régebbi nem lehet; Elektronikus bélyegzővel igényelt kezességi kérelem esetén: - Papír alapú szárazbélyegzős NAV igazolást nem szükséges a pénzügyi intézmény által hitelesíteni, elég az eredetit beszkennelni. - Amennyiben a pénzügyi intézménynél NAV elektronikus aláírással kiállított igazolás áll a pénzügyi intézmény rendelkezésére, az eredeti, elektronikus aláírással ellátott dokumentum csatolása szükséges a kérelemhez, nem kell a pénzügyi intézménynek hitelesíteni. Átütemezett, illetve részletfizetéssel érintett adótartozás esetén az átütemezésre, illetve részletfizetésre vonatkozó határozat, illetve megállapodás is benyújtandó.
Támogatási határozat vagy szerződés	Amennyiben a kezességgel biztosítandó ügylethez vissza nem térítendő támogatás kapcsolódik, kötelező annak megküldése. Amennyiben a dokumentum módosult, minden verzióját kérjük.
Nem piaci kezességi díjú ügyletek esetén „NYILATKOZAT – az igénybe vett állami támogatásokkal összefüggésben a Magyar Államkincstár előtti eljáráshoz kapcsolódóan” (hatályos: 2024. május 6-tól)	Amennyiben a vállalkozás már rendelkezik ügyfél-azonosító számmal az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-Nyilvántartási Rendszerben (MÁK egyedi ügyfél-azonosító szám), a nyilatkozat 2. pontjában kérjük feltüntetni. Elsődleges agrárcélú ügylet esetén kötelező megadni. A dokumentum célja az 5. pontban megjelölt támogatási keretösszegek Magyar Államkincstári lekérdezése, illetve adatkezelés.
Beruházási hitelekhez, lízinghez és Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó bankgaranciához
EMVA / csoportmentességi nyilatkozat (hatályos: 2024. július 1-től)	Minden beruházási hitelhez, lízinghez és a vissza nem térítendő támogatást nyert vállalkozások bankgarancia szerződéseihez szükséges megküldeni. (A mezőgazdasági csoportmentességi rendelet, az EMVA rendelet vagy az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó kérelmek esetén)

Kezességvállalás főbb feltételei

Megnevezés						Ellenőrzés
A pénzügyi intézmény kockázatvállalásra vonatkozó döntése és a kezességvállalás iránti igény Rendszerben történő benyújtása közötti időtartam legfeljebb 180 nap.
A szerződés aláírásának időpontja és a kezességvállalás iránti igény Rendszerben történő benyújtása közötti időtartam legfeljebb 90 nap.
Szerződés futamideje: min. 91 nap, legfeljebb 25 év (faktoring esetén legfeljebb 1 év).
Egy vállalkozás szerződéseihez vállalható maximális összege 2,5 millió euró6, a kezességek kategóriájától függetlenül pedig 7,5 millió euró (további korlátozások az egyes szerződéstípusokhoz és támogatási jogcímekhez az Útmutató V. fejezetében)
Kezességvállalás mértéke vállalkozásonként:
	alapítványi adósminősítés kezességgel biztosított összeg	I.-III. osztályú adós	IV., VI. osztályú adós
			ha a fedezettség nem éri el a 40%-ot	ha a fedezettség eléri a 40%- ot
	200.000.000-ig	80%	80%	80%
	200.000.001 – 400.000.000-ig		70%	80%
	400.000.001 – 600.000.000-ig		60%	70%

6 amely összeghatár a COSME kezességek az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program, vagy az AVHGA Krízis Agrárgarancia Program II. keretében válságtámogatási jogcímeken nyújtott, illetve a mentesülési – vagy a kapcsolódó kedvezményes – díjon nyújtott kezességvállalások tekintetében nem alkalmazandó, azaz ezen kezességek összegét az összeghatár számításánál nem kell figyelembe venni.

	600.000.000 felett	70%	50%	60%
Az alapítványi kockázatvállalás mértéke – ide nem értve a COSME kezességeket – a Kockázatvállalási szabályzatban rögzítettek figyelembevételével vállalkozásonként legfeljebb a táblázatban rögzítettek szerint kerül megállapításra. Az igényelt kezességekbe be kell számítani a vállalkozásnak az Alapítványnál már fennálló kezességeit is, ide nem értve a COSME kezességeket. Fennálló kezesség kiváltása során a kezesség mértéke tekintetében a táblázatban foglaltaktól a kiváltandó ügylet kezességi mértékének erejéig el lehet térni feltéve, hogy a kezességgel biztosított összeg változatlan vagy alacsonyabb a kiváltandó ügylet kezességgel biztosított összegéhez képest. A táblázatban rögzített maximális kockázatvállalási mértékek indokolt esetben akár 80%-ra emelhetők, kivételt képeznek ez alól a VI. osztályú adósok ügyletei, amelyek esetében a táblázatban rögzített értékek az irányadók.
A szerződést a pénzügyi intézmény belföldi vállalkozással köti, amely a KKV törvény szerinti mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozás.
A vállalkozásnak nem áll fenn más kezességvállaló intézménynél, pénzügyi intézménynél, illetve a központi költségvetés felé beváltott kezességből eredő tartozása.
A vállalkozás szerződéséhez nem kapcsolódik állami kezesség, állami többségi tulajdonú gazdasági társaság, vagy más kezességvállaló intézmény kezességvállalása. A vállalkozásnak a szerződéshez kapcsolódóan nincs más kezességvállaló intézményhez benyújtott kezesség iránti kérelme, amely elbírálás alatt áll. Más garanciaszervezet által elutasított ügylet beküldhető.
Az ügylet – egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, őstermelők családi gazdaságának tagja vagy egyéni cég tagja – adósa, dologi és személyi kötelezettje nem kezdeményezett a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárást vagy adósságrendezési eljárás hatálya alatt nem áll.
A szerződés célja nem az Alapítvány részéről korábban kezességgel nem biztosított és már lejárt szerződések kiváltása, megújítása, ide nem értve azt az esetet, ha a kiváltást, megújítást jogszabály teszi lehetővé.

Tételes kizáró okok, melyekről a pénzügyi intézmény információval rendelkezhet (ÜSZ II.3.)

Kezességvállalást kizáró feltétel	Magyarázat	Ellenőrzés
A vállalkozás csődeljárás, felszámolási, végelszámolási vagy törlési eljárás hatálya alatt áll vagy megszűnt, megszüntetésre került;	Alapítvány online elérhető cégbírósági nyilvántartás alapján vizsgálja
A vállalkozásnak lejárt köztartozása áll fenn – a kockázatvállalásról szóló pénzügyi intézményi döntést megelőző 60 napnál nem régebbi – általános vagy nemleges adóigazolás, vagy a köztartozásmentes adózói adatbázisból történő lekérdezés alapján.	Nem lejárt az a köztartozás, melynek vonatkozásában az adóhatóság a vállalkozás számára jogerős határozattal részletfizetést engedélyezett, ha a köztartozás összege nem haladja meg az előző évi éves nettó árbevétel 5%-át, és a határozatban foglaltakat a vállalkozás az előírtaknak megfelelően teljesíti.
A vállalkozásnak az Alapítvány által lekért KHR adatok alapján 90 napnál régebbi lejárt tartozása van, ide nem értve az alapítványi kezességgel biztosított lejárt szerződést, amelynek kiváltására a kezességi kérelem irányul.	Lejárt tartozásra utaló lekérdezés esetén AVHGA elfogadja az érintett hitelintézet cégszerű nemleges nyilatkozatát a lejárt tartozás tekintetében, KHR tételazonosító megjelölésével.
Kölcsön és pénzügyi intézményi garancia kérelem esetén a fedezetek között nem szerepel garancia, zálogjog, óvadék vagy kezesség, azzal a kivétellel, hogy a földalapú támogatást megelőlegező hiteleknél elegendő a hitelező pénzügyi intézmény által előírt fedezet.

Fedezeti elvárás • agrárcélú ügyletek esetén:
alapítványi adósminősítés kezességgel biztosított összeg	I.-III. osztályú adós	IV. osztályú adós	VI. osztályú adós
150 millió Ft-ig	0%		25%
150.000.001 – 300 millió Ft-ig	15%	25%
300 millió Ft felett	20%
• vidékfejlesztési célú ügyletek esetén:
alapítványi adósminősítés kezességgel biztosított összeg		I.-III. osztályú adós	IV. osztályú adós		VI. osztályú adós
150 millió Ft-ig		10%	25%		30%
150.000.001 – 300 millió Ft-ig		20%
300 millió Ft felett		25%
Az Alapítvány Üzletszabályzat alapján is vállalhat kezességet akár nulla fedezettséggel rendelkező ügyletek mögé, kivételt képeznek ez alól a IV. és VI. osztályú adósok vidékfejlesztési célú ügyletei, ahol a minimális fedezeti elvárás nem mérsékelhető 20% alá. Amennyiben a vállalkozásnak egyidejűleg több kezességvállalása áll fenn a fenti táblázatok fedezeti elvárásai együttesen kerülnek értékelésre. Az együttes értékelés során az Alapítvány megvizsgálja a vállalkozás fennálló alapítványi kezességgel biztosított ügyleteit és ennek figyelembevételével jogosult a minimális fedezeti követelményt a fentieknél magasabb mértékben meghatározni.
Pénzügyi intézményi garancia keretszerződés esetén további kizáró ok: A pénzügyi intézmény által kibocsátott garanciák lejárata úgy kerül megállapításra, hogy azok a pénzügyi intézményi garancia keretszerződés lejáratát meghaladhatják.
Faktoring szerződés esetén további tételes kizáró ok: - A faktoring szerződés nem tartalmazza, hogy a szerződésből eredő kötelezettségért vállalt készfizető kezesség legfeljebb 1 éves futamidejű faktoring ügyletekhez kapcsolódhat. - A faktoring szerződés időtartama meghaladja a 3 évet. - A faktoring szerződés nem előfinanszírozott (a vevő fizetési kötelezettsége lejárati időpontja előtt megvásárolt) szállítói követeléseket vagy a magyar állammal szembeni követelést tartalmazó szerződés. - A faktoring szerződés a pénzügyi intézmény javára kikötött visszkereseti jogot nem tartalmazza. - A faktoring szerződés nem tartalmazza, hogy a pénzügyi intézmény által finanszírozott számlák lejárata a faktoring keretszerződés lejáratát nem haladhatja meg.
Lízing szerződés esetén további tételes kizáró ok: A lízingszerződés nem termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó zártvégű és nyíltvégű pénzügyi lízingszerződés, amelyet biztosító fedezetek az Alapítvány fedezetéül is szolgálnak, ideértve a lízing tárgyát, aminek az ügylet fedezetéül kell szolgálnia.
Többcélú hitelkeret szerződés esetén további tételes kizáró ok: A hitelkeret terhére a pénzügyi intézmény által kibocsátott garanciák vagy megkötött szerződések lejárata úgy kerül megállapításra, hogy azok a pénzügyi intézményi keretszerződés lejáratát meghaladhatják.

Állami támogatásnak minősülő kezesség esetén nem teljesülnek az egyes támogatási jogcímek esetén előírt jogszabályi feltételek (ld. Útmutató V. fejezet)

Tájékoztató információ:

Tájékoztató információ	Magyarázat	Ellenőrzés
Magyar Államkincstár (MÁK) ügyfél-azonosító szám agrárcélú ügyletek esetében	Kizárólag agrárcélú ügyletek esetén igényelhető költségvetési díjtámogatás, a vidékfejlesztési célú új ügyletekhez nem. Abban az esetben tud az Alapítvány agrárcélú ügyletekhez költségvetési díjtámogatás melletti kedvezményes díjat nyújtani (ami 0,75%-kal jelent kedvezőbb díjat 80%-os kezességvállalás mellett), ha a vállalkozás rendelkezik MÁK ügyfél- azonosító számmal. Elsődleges agrár ügyletek esetén a MÁK ügyfél- azonosító szám megadása minden esetben kötelező, más agrár ügyletek vonatkozásában nem. Az ügyfél-azonosító szám igényléséhez a vállalkozásoknak regisztrálniuk kell magukat a Magyar Államkincstárnál. Amennyiben a bírálat során az Alapítvány megállapítja, hogy a vállalkozás nem rendelkezik MÁK ügyfél-azonosító számmal, úgy az ügylet teljes időtartama alatt a díjtámogatás nélküli kezességi díjat fogja az Alapítvány számlázni. Az Alapítvány 2019. április 1. óta nem regisztrál meghatalmazás alapján vállalkozásokat a MÁK-nál.

2. számú melléklet

Az Üzletszabályzat Értelmező rendelkezések 11. pontjában szereplő ellenőrzött külföldi társaságnak (offshore) az alábbi államokban bejegyzett társaságokat tekintjük

Afganisztán Algéria Andorra Angola

Antigua és Barbuda Argentína

Bahama-szigetek Bahrein Banglades Barbados

Belize Benin Bhután

Bissau-Guinea Bolívia Botswana Brunei

Burkina Faso Burundi

Comore-szigetek Costa Rica

Csád

Dominikai Közösség Dominikai Köztársaság Dzsibuti

Ecuador Egyenlítői-Guinea

Egyesült Arab Emírségek Elefántcsontpart

Eritrea Etiópia Fidzsi Gabon Gambia Ghána Grenada Guatemala Guinea Guyana Haiti Honduras

Irak Irán

Jamaica Jemen Jordánia Kambodzsa Kamerun Kelet-Timor Kenya Kirgizisztán Kiribati Kolumbia

Kongói Demokratikus Köztársaság

Kongói Köztársaság Közép-Afrika

Kuba Laosz Lesotho Libanon Libéria Líbia

Liechtenstein Madagaszkár Malawi

Maldív-szigetek Mali

Marshall-szigetek Mauritánia Mauritius Mikronézia Monaco Mozambik Mianmar Namíbia

39

Nauru Nepál Nicaragua Niger Nigéria Omán

Palau Panama Paraguay

Pápua Új-Guinea Peru

Ruanda

Saint Kitts és Nevis Saint Lucia

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek Salamon-szigetek El Salvador

São Tomé és Príncipe San Marino

Seychelle-szigetek Sierra Leone

Srí Lanka Suriname Szamoa Szaúd-Arábia Szenegál Szingapúr Szíria Szomália Szudán Szváziföld Tádzsikisztán Tanzánia Togo

Tonga

Trinidad és Tobago Tuvalu Türkmenisztán Uganda

Vanuatu Vatikán Venezuela Zambia Zimbabwe

Zöld-foki Köztársaság

3. számú melléklet

A negyedéves szöveges jelentés tartalma

A negyedéves jelentés során a Partnerweb felületen az alábbi kérdések kitöltése szükséges:

Ügyfél aktuális minősítése: …

(Pénzügyi intézmény által használt minősítési rendszer által kapott érték.)

Ügyfél aktuális minősítéséhez kapcsolódó PD érték (%): ….

(PD alapú ügyfélminősítés esetén az ügyfélminősítéshez használt PD érték, egyéb esetben az ügyfélminősítési kategória PD középértéke.)

Van-e az ügyfélnek nem teljesítő ügylete: igen / nem

(Nem teljesítő ügylet alatt a 39/2016 sz. MNB rendeletben foglaltakat kell érteni.)

Van-e az ügyfélnek átstruktúrált ügylete: igen / nem

(Átsruktúrált ügylet alatt a 39/2016 sz. MNB rendeletben foglaltakat kell érteni.)

Várható-e a garancia intézményi kezesség beváltása az elkövetkező 3 hónapban: igen/nem.

Volt-e jelentős romlás az elmúlt 3 hónapban az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetében: igen / nem. (A jelentős romlás nem kerül definiálásra javasoljuk, hogy a pénzügyi intézmény a kérdésre a belső monitoring rendszerének jelzései alapján válaszoljon.)

Várható-e jelentős romlás az elkövetkezendő 3 hónapban az ügyfél pénzügyi, gazdasági helyzetében: igen / nem.

(A jelentős romlás nem kerül definiálásra javasoljuk, hogy a pénzügyi intézmény a kérdésre a belső monitoring rendszerének jelzései alapján válaszoljon.)

Az ügyfél ügyleteinek stage besorolása: van-e stage 2-es ügylete: igen / nem / n.a.

(IFRS-r át nem tért intézmények esetén az n.a. választ kérjük megjelölni.)

Az ügyfél ügyleteinek stage besorolása: van-e stage 3-es ügylete: igen / nem / n.a.

(IFRS-r át nem tért intézmények esetén az n.a. választ kérjük megjelölni.)

40