KÖZMŰVELŐDÉSI MEGÁLLAPODÁS

KÖZMŰVELŐDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött egyrészről:

név: Szentendre Város Önkormányzata

székhely: 2000 Szentendre, Városház tér 1-3.

PIR törzsszám: 395368

KSH azonosító: 1315440

adószám: 15395364-2-13 bank: Raiffeisen Bank Zrt.

számlaszám: 12001008-00122568-00100003

képviseli: xx. Xxxxx Xxxxxx polgármester

– továbbiakban: Önkormányzat

másrészről:

név: Nyitott Kör Egyesület

székhely: 2000 Szentendre, Saru köz 3.

KSH azonosító: 18718616 9499 529 13

adószám: 18718616-1-13 bank: UniCredit Bank

számlaszám: 10918001-00000033-96540006

képviseli: Xxxxxxxxx-Xxxxxx Xxxxxx

– továbbiakban: Feladatellátó

(Önkormányzat és Feladatellátó együttesen: Felek)

között az alulírott napon és helyen a következő feltételekkel:

1. Önkormányzat és a Feladatellátó a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: törvény) 79. §-a alapján az alábbiakban állapodnak meg:

2. Jelen közművelődési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapján a színházi nevelés – mely a színházművészetet és a reformpedagógiát ötvözi - közművelődési feladat ellátásával az Önkormányzat Feladatellátót bízza meg. Feladatellátó a megbízást elfogadja és kötelezettséget vállal jelen megállapodásban részletezett feladatoknak a mindenkor hatályos jogszabályok betartásával történő színvonalas ellátására.

3. Az elvégzendő közművelődési szolgáltatás a színházi nevelés

A színházi nevelés egyedülálló művészeti, pedagógiai módszer. Ez a színházművészet és a reformpedagógia legjavát ötvöző műfaj olyan életre szóló élményben részesíti a fiatalokat, amely az őket körülvevő világ megértésére és az ahhoz való viszonyuk kialakítására sarkallja őket.

Egy színházi nevelési program kísérletező, formabontó színházat kínál nézőinek – gyakran kortárs drámairodalmat használva –, ez az erőteljes színházi élmény jelenti az alapját a közös gondolkodásnak.

A színházi nevelési program tehát magas művészi színvonalon kidolgozott színházi előadásból és a nézők – általános vagy középiskolai diákcsoport – aktív részvételére épülő feldolgozó részből áll. A foglalkozásokban a – színészként és drámapedagógusként egyaránt képzett – színész-drámatanárok mindig egy osztálynyi csoporttal dolgoznak, hogy minden egyes vélemény, ötlet, személyes megjegyzés meghallgatásra találjon. A színházi nevelési foglalkozásokon minden esetben erkölcsi- morális, életkori, társadalmi és mikroközösségi problémákat járnak körül közösen.

Felek célja, hogy a néző-résztvevő belehelyezkedjen a felkínált helyzetbe és meghatározza ahhoz fűződő viszonyát. A módszer ily módon nagyban hozzájárul a társadalmi felelősség minél szélesebb körű tudatosulásához. A műfaj alaptézise, hogy a gyerekek önálló tapasztalatokkal és véleménnyel rendelkező autonóm személyiségek, akiknek lehetőséget kell teremteni, hogy biztonságos környezetben tegyék próbára és alakítsák értékrendjüket, hogy egészséges, szociálisan gondolkodó tagjai lehessenek a társadalomnak.

A gyerekek, fiatalok tanítása és nevelése nem kizárólag az iskola feladata, izgalmas és tartalmas folyamatok indulhatnak onnan kilépve is. A színházba jutás rendkívüli szociális és kollektív élményt jelent. A színházi nevelési programok ereje – a művészi élményen túl – abban rejlik, hogy sajátos eszközeik segítségével hatékonyan kapcsolódnak be az oktatási és nevelési folyamatokba.

Nagyon fontos, nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarországon a társulatok által megvalósított komplex színházi programokhoz az iskolai osztályok térítésmentesen jutnak hozzá. Ennek a gyakorlatnak elsősorban pedagógiai, szakmai okai vannak, ugyanakkor a szervezetekre óriási terhet ró az anyagi háttér biztosítása.

A színházi nevelési program meghatározása az Előadóművészeti törvény szerint:

„legalább három óra időtartamú, maximum 40 főből álló csoportnak tartott program, amelynek résztvevői közoktatásban résztvevő gyerekek és fiatalok életkor tekintetében homogén közösségei, valamint amelyben művészeti értéket képviselő előadás vagy előadás-részletek és drámapedagógiai feldolgozó munka komplex, pedagógiai célokat megvalósító módon épülnek egymásra, továbbá szerkezetében és tartalmában igazodik az adott korcsoport életkori és pszichológiai sajátosságaihoz”.

Az elmúlt években kialakult Magyarországon egy olyan sajátos módszertan, melynek elemeit és eredményeit nyugat-európai és amerikai szakemberek is elismerték.

A hungarikumnak számító magyar színházi nevelés napjainkra önálló diszciplínává vált a független színházi törekvések mellett, sok tekintetben összehasonlíthatatlan a más repertoár-rendszerben működő társulatokkal, ugyanakkor néző- és előadásszámban, a hatókörébe tartozó közvetlen és közvetett célcsoportok nagyságában sokszor meghaladja a független törekvéseket. Műfaját, módszertanát, misszióját tekintve e szakma képviselői hiánypótló, igény- és értékteremtő tevékenységet végeznek a sok szempontból elhanyagolt, ugyanakkor – érdekes ellentmondás – egyre többször prioritásként is kezelt gyerek- és ifjúsági korosztályok megszólításával.

A 2008. évi XCIX törvény harmadik legfontosabb céljaként határozta meg, hogy

„elősegítse az állampolgárok, különösen a gyermek és ifjúsági korosztály hozzáférési lehetőségeit a színház-, tánc- és zeneművészeti alkotások, előadások megismeréséhez” A kultúra és az oktatás találkozási pontjában lévő művészetpedagógiai eszközök hiánypótlóak, mert olyan területek fejlesztését célozzák, amit a nemzeti fejlesztési stratégiák többi eleme nem: a személyiség fejlesztését, a kommunikációs készségek javítását, az érzelmi intelligencia és a szociális intelligencia fejlesztését, a diszkriminatív attitűdök csökkentését, a deviáns viselkedésformák kezelését és

megelőzését, a társadalmi normák erősítését és a társadalmi problémákra való érzékenyítést.

A színházi nevelési program egy nevelési forma, melynek keretében olyan égető témákat vizsgál a diákokkal együtt, mint az iskolai agresszió, a szabadság és felelősségvállalás kérdése, a család szerepe, a függőség vagy a diszkrimináció.

A színházi nevelés jelentősen hozzájárul a nyolc lisszaboni kulcskompetencia többségének fejlesztéséhez. Ezt nemzetközi kutatási adatok is bizonyították már, de a magyar színházi nevelés területén is elérhető több olyan hatásvizsgálat, amely objektív, kvantitatív mutatók mentén mutatja ki a módszer társadalmi hatékonyságát. A fenti területek pozitív hatása a gazdasági és társadalmi folyamatokra, a foglalkoztatásra és a versenyképesség növelésére pontosan kimutatható. Ugyanakkor a színházi nevelés közoktatásra gyakorolt jelentős hatásai közé soroljuk a példaértékű szemléletváltozást, aminek egyértelmű bizonyítéka, hogy a dráma (mint a színházi nevelés egyik alappillére) beékelődött a magyar közoktatásba. Ma a dráma a Nemzeti Alaptanterv egyik műveltségterülete, rendszeres – iskolarendszeren belüli és kívüli – képzései jönnek létre és a színházi nevelési programok tanítási időben, a résztvevő iskolák tanrendjébe és egyúttal oktatási-nevelési koncepciójába illeszkedve valósulnak meg.

4. Feladatellátó köteles pályázati források segítségével biztosítani, hogy

 újabb színházi nevelési programokat hozzon létre

 meglévő és új programjait minél több diákhoz juttassa el.

5. A TÁMOP 0.0.0./00/0/XXX program körében megvalósítani kívánt projekt várható időtartama 2010. tavasztól 2012 tavaszig tart és a város diákjai részesülnének ezáltal kompetencia alapú informális és nem formális - színházi nevelési - képzésben.

6. Feladatellátó köteles még az alábbi szolgáltatásokat nyújtani

 Szentendre és a kistérség iskoláiban igényfelmérést végez, hogy melyek azok az égető problémák, kérdések, melyek a színházi nevelési programok által a vizsgálat tárgyává tehetőek

 az igényfelmérést követően a meglévő két programunk mellé további két programot dolgoz ki általános iskolák számára.

 többtanáros drámaórák segítségével további két témából kínál foglalkozást. (a többtanáros drámaóra időtartam, illetve színházi kidolgozottság tekintetében különbözik a színházi nevelési programtól)

 a programokat és a foglalkozásokat a pályázat segítségével térítésmentesen játssza a fiataloknak

 nyertes pályázat esetén 2010-ben kezdődik a projekt és 2012 márciusáig fut. Ezt követően további öt éven át elérhetővé teszi programjait.

7. Önkormányzat vállalásai:

 elősegíti, hogy a pedagógusok oktatási időben elvihessék az osztályokat a programokra

 a megállapodás létrejöttével lehetőséget kínál arra, hogy az oktatási intézmények más, drámapedagógiai, vagy színházi nevelési kérdésben, programban, egyéb, nem formális és informális projektek kidolgozásában, projekthetek szervezésében szakmai segítségét igénybe vegyék

8. Az Önkormányzat a jelen szerződéssel és a pályázati projekttel kapcsolatban nem vállal önerőt, illetőleg semmilyen egyéb szolgáltatást, vagy anyagi kötelezettséget.

9. Feladatellátó jelen szerződés szerinti szolgáltatásaiért díjat, illetőleg a 7. pont szerinti önkormányzati vállalásokon felül egyéb ellenszolgáltatást nem kér.

10. A közművelődési tevékenységben érintettek köre: Szentendrén lakcímmel, illetőleg tartózkodási hellyel rendelkező általános iskolai és középiskolai tanulók.

11. A közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartama és rendszeressége, a közösségi színtér közművelődési célú minimális nyitvatartása heti 2 x 3 óra.

12. A feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettség: drámapedagógiai gyakorlat.

13. Felek a jelen közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon közzéteszik.

14. A Feladatellátó

 kötelezettséget vállal arra, hogy jelen megállapodásban meghatározott feladatokat ellátja;

 kötelezettséget vállal arra, hogy jelen közművelődési megállapodás tárgyát képező feladatok körében biztosítja a lakosság részvételének egyenlő lehetőségét és a jogszabályok érvényesülését.

 kötelezettséget vállal arra, hogy az általa vállalt közművelődési feladatok ellátásában foglalkoztatott közművelődési szakember szakképesítése tekintetében - többször módosított - az egyes kulturális közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési és egyéb feltételekről szóló 2/1993. (I. 30.) MKM rendelet követelményeit alkalmazza.

 a közművelődési tevékenységéről a kötelező nyilvántartást, az évi statisztikai adatszolgáltatást az Önkormányzat részére biztosítja.

 az Önkormányzat felhívására, illetve a rendeletben meghatározott határidőig írásban tájékoztatást ad jelen megállapodásban rögzített feladatok ellátásáról, aktuális helyzetéről.

15. Az Önkormányzat és a Feladatellátó jelen megállapodás keretében rögzített feladatok megvalósításának minőségét érvényes szakértői engedéllyel rendelkező szakember illetve szakfelügyelő közreműködésével vizsgáltathatja.

16. Jelen szerződés csak írásban módosítható, vagy szüntethető meg.

17. A szerződést felek határozatlan időre kötik, felmondási idő 60 nap.

18. Az Önkormányzat jelen megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Feladatellátó a megállapodásban vállalt vagy jogszabályban előírt valamely kötelezettségét – írásbeli felszólítás ellenére – ismételten nem teljesíti.

19. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

20. Felek esetleges jogvitájuk elbírálására – hatáskörtől függően – a Szentendrei Városi Bíróság és a Pest Megyei Bíróság illetékességét kötik ki.

21. Szentendre Város Önkormányzatának polgármestere Szentendre Város Önkormányzat Képviselő-testületének 412/2009. (XII.10.) Kt. számú határozata alapján jogosult jelen szerződés aláírására.

22. Felek a jelen szerződést, mint ügyleti akaratukat minden tekintetben megfelelően rögzítő dokumentumot - képviselet esetén a képviseletre vonatkozó szabályok figyelembe vételével - jóváhagyólag írják alá.

Szentendre, 2009.

xx. Xxxxx Xxxxxx xx. Xxxxxx Xxxxxx Meszlényi-Xxxxxx Xxxxxx polgármester jegyző elnök Szentendre Város Önkormányzata Nyitott Kör Egyesület