K&H casco biztosítás

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H casco biztosítást, amely (gép)járművére nyújt kártérítési fe- dezetet törés és elemi károk, illetve lopáskárok ese- tén.

megbízhatóság:

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótár- saságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoport- jának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési címe: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési cím: 1850 Budapest,

telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776,

fax: (x00 0) 000 0000,

web: xxx.xxx.xx).

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. tör- vény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban: Bit.) és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyv- ről (a továbbiakban: Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék érté- kesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biztosí- tási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közreműködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcí- men javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadal- mazásának részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoz- tató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.

mire terjed ki a K&H casco biztosítás?

A biztosított jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptí- pusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tarto- zékokat, kivéve a kötelezően előírt gyermekülés). A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s en- nek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tarto- zékaitól eltérő tartozékokat (továbbiakban: extra tarto- zékok) a Biztosító a biztosított jármű káridőponti érté- kének 10%-ig, külön díj megfizetése nélkül megtéríti.

Amennyiben az extra tartozékok értéke a fentebb meghatározott 10%-ot meghaladja, az ezen érték fe- letti rész kiegészítő biztosítással fedezetbe vonható a különös feltételekben meghatározottak szerint.

A K&H casco biztosítás fedezetet nyújt a biztosított (gép)járművek esetében az alapfedezetben lévő törés és elemi kár biztosítási eseményeire.

Törésnek minősül minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve az idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyontárgyban.

Az elemi kár kockázat a tűz, a robbanás és a termé- szeti eredetű károsító hatásokat jelenti.

0-00000-00

Az előző két alapfedezeten kívül választható fedezet a lopáskár, amelynek minősül minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az elkövető a megfe- lelően lezárt (gép)járművet ellopta, továbbá lopásnak minősül a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatban keletkezett károsodás, ide értve a kísérlet eredményeként bekövetkező rongá- lási károkat is.

Megfelelően lezártnak tekintendő a (gép)jármű, amennyiben a lopáskár bekövetkezésének időpontjá- ban kivétel nélkül megfelelt az alábbi követelmények- nek:

- valamennyi nyílászáró eleme rendeltetéssze- rűen zárt, fel-, illetve beszerelt állapotban volt és megakadályozta a járműbe történő erőszak nélküli jogtalan behatolást,

- a zárak és zárbetétek a jármű kulcsa, távirányí- tója, kódkártyája, indítókártyája nélkül nem vol- tak roncsolásmentesen nyithatók.

mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?

Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco biztosítás szerződési feltételeit, amelyek részlete- sen felsorolják azokat az eseményeket (kizáráso- kat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizá- rásra kerül, például:

- (gép)járműverseny során bekövetkezett kár,

- nem baleseti eredetű károsodás, javítás so- rán keletkezett töréskár;

- kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő al- katrészek lopáskára, tűz- és robbanáskára;

- hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüggő tűz- és robbanáskárok.

milyen kiegészítő biztosítások választhatók hozzá?

K&H cascoszervíz 24 biztosítás

A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerző- désében meghatározott biztosítási eseményből (tö- rés, elemi kár, illetve lopás) eredő menetképtelen- sége, mozgásképtelensége esetén, vagy a lopás koc- kázatot is fedező K&H casco biztosítási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén a Biztosító se- gítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt és átvállalja a szolgáltatások felmerült költségeit.

K&H poggyászbiztosítás

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel ren- delkező gépjárművel szállított vagyontárgy, függetle- nül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tu- lajdonviszonyoktól.

K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosítása

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel ren- delkező gépjárművön szállított, a KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre szerelt szabadidős, hagyo-

mányos és extrém sportok tárgyai, a rakodótér meg- növelésére szolgáló eszköz (tetőbox) valamint a tető- csomagtartó és annak alkatrészei.

K&H gyermekfelszerelés biztosítás

Biztosított minden, a gépjárműben szállított gyer- mekfelszerelési vagyontárgy (pl. babakocsi, bizton- sági gyermekülés, ágy, járóka). A fedezet kiterjed az e tárgyakban keletkezett károkra abban az esetben is, ha azok nem a gépjárműben, hanem azon kívül, a KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre sze- relt állapotban károsodtak.

K&H balesetbiztosítás

Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedezetet, múlékony sérülés, maradandó rokkantság és elhalálozás esetén.

K&H extra tartozékok biztosítása

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s en- nek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tarto- zékaitól eltérő tartozékokat (extra tartozékok) a Bizto- sító a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum- ban) meghatározott mértékéig megtéríti.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatáro- zott időpontban megkezdődik.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló min- den évben a biztosítási időszak utolsó napja. Ettől el- térő megállapodás esetében a biztosítási évforduló le- het a fentiektől eltérő időpont.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bank- kártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).

A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves, negyedéves vagy havi.

A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosí- tási szerződés évfordulójakor módosítható.

A határozatlan időtartamra megkötött szerződések esetében a biztosítás első díjrészlete a kockázatvise- lés kezdetének napján esedékes.

Amennyiben a díjrészlet az esedékességkor nem kerül megfizetésre, úgy a díjfizetés gyakorisága és

a módja szerint a szerződésre alkalmazott kedvez- mény megszűnik és a teljes biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg nem fi- zetett díjrészlet esedékességének napján.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatok- kal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak meg- jelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezéssel, a biztosítási díj meg nem fize- tése miatt vagy felmondással.

A szerződés a biztosítási időszak végére bármikor fel- mondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell ér- keznie a Biztosítóhoz.

mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?

A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb harminc nappal a Biztosító jogosult a szerződési feltételekben foglaltak szerint a szerződés díját módosítani, ha erről a Szerződőt az évforduló előtt legkésőbb a negyven- ötödik napon értesíti.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szem- pontjából minden lényeges körülményt köteles írás- ban közölni a Biztosítóval haladéktalanul, de legfel- jebb nyolc napon belül.

Ez vonatkozik a változásbejelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a Szerződő a szerződés- kötés során közölt) változás történik, értesítse írásban biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzését. A változásról írásban köz- vetlenül a központi irodánkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsátott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak ak- kor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a fel- adatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő bün- tetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint

a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az ál- tala kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszont- biztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- ság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékeny- séget végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan ösz- szesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, vala- mint az adatvédelmi tájékoztatás elnevezésű nyom- tatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés ré- szét képezi.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefonszáma a biztosítási szerződésen (fede- zetet igazoló dokumentumon) található. A bekövetke- zett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületün- kön is a xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ címen, ahol biztosítási kötvényszámának megadásával gyor- san, egyszerűen intézheti ügyét.

Káreseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímen,

- a xxxxxxxxxxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi tele- fonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosító felé.

speciális teendők adott káresemények bekövetke- zésekor:

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltó- ságnak is.

Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

A baleseti károk elbírálásához orvosi igazolásra van szükség.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nem biztosított kárese- mény történt.

A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési fel- tételei tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biztosított, illetve Szerződő vagy a vele kö- zös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a Biztosí- tott, illetve Szerződő – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül to- vábbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárren- dezéshez szükséges utolsó okirat beérkezését követő tizenöt napon belül fizeti ki.

A Biztosított a bekövetkezett kár mértékéből kárese- ményenként, a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott önrészese- dést maga viseli.

hová forduljon esetleges panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát be- jelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355,

vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851

postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyin- tézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál

(székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési cím: 1850 Budapest,

telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776,

web: xxx.xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárást kezde- ményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fo- gyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület

(székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776,

web: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesít- hetik.

felügyeleti szerv:

Magyar Nemzeti Bank

(székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., levelezési cím: 1850 Budapest,

telefon: (x00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776,

fax: (x00 0) 000 0000,

web: xxx.xxx.xx).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz

(1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X., telefon: (x00 0) 000 0000,

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerző- dési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan ta- nulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési feltéte- lekben foglaltak az irányadók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a xx.xx oldalon további hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom megha- tározásokat olvashat.

központi iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

tel: (x00 0) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

K&H casco biztosítás általános szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi az ajánlat, vagy annak részét képező dokumentumok és a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozata.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegészítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabá- lyozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgáltatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok tartalmazzák.

I. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H casco biztosítási szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított

1.1.1. Biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)

1.1.2. Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megneve- zett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.3. Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerző- dést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.

1.1.4. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.1.5. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.1.6. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összesége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot, a jogviszony tartalmára vonatkozó, a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet igazoló dokumentum kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tarta- lommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig kötve van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadá- sától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott tizenöt napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája, kivéve abban az esetben, ha a biztosítandó jármű új járműnek1 minősül. Új jármű esetén a kockázatviselés kezdetének napja megegyezhet az ajánlat aláírá- sának napjával, azzal a feltétellel, hogy ilyen estben az ajánlaton a kockázatviselés kezdeténél az óra, perc időpont is feltüntetésre kerül.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a biztosítási időszak utolsó napja, amelyet a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. Ettől eltérő megállapodás eseté- ben a biztosítási évforduló lehet a fentiektől eltérő időpont, amely megállapodás eredményét a biztosítási ajánlatnak tartalmaznia kell.

1.4.2. A Biztosító a Biztosított részére a biztosítási időszak vége előtt legkésőbb 45 nappal írásbeli tájékoztatást küld a biztosítási időszak megújításáról. A biztosítási szerződés megújításáról szóló tájékoztatással egyidejűleg a Biztosító megküldi a megújítással érintett biztosítási időszakra vonatkozó fedezetet igazoló dokumentumot, mely kizárólag a Biztosított ráutaló magtartása esetén lép ha- tályba.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része válto- zatlanul marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné válik, a szerződés – vagy annak érintett része – megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen esetben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.

1.6.2. Felmondás: a felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz legalább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfi- zetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával meg- szűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai, kedvezmények

1.7.1. A megkötött szerződések esetében a biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján esedékes.

1.7.2. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyakoriság

– a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint – éves, féléves, negyedéves vagy havi lehet. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos besze- dési megbízással, banki utalással vagy készpénzátutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási szerződés díjfizetési gyako- riságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módo- sítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerző- désre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.

1 Új jármű: amennyiben a gépjármű kilométer számlálója 100 km-nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco biztosítás megkötésére

1.7.3. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.7.4. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi kamat felszámítására jogosult.

1.7.5. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, akkor a szerződésre az általános szerződési feltétel 1.6.3. pontja az irány- adó.

1.7.6. Érdekmúlás és lehetetlenülés estén az általános szerződési feltétel 1.6.1. pontja az irányadó.

1.7.7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszűnésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a koc- kázatviselés véget ért.

1.7.8. Jelen szerződési feltételek szerint kötött biztosítás esetén a Biztosító az alábbi kedvezményeket alkalmazza:

Keresztértékesítési kedvezmény: 5% kedvezmény kerül alkalmazásra abban az esetben, ha az ügyfél rendelkezik még egy a K&H Biztosítónál kötött biztosítási szerződéssel (élet és nem-élet szerződés is figyelembe vehető), továbbá akkor is, ha a K&H Banknál vezetett folyószámlával rendelkezik és erről a Szerződő nyilatkozik az ajánlattételi folyamat során.

Díjfizetési kedvezmények: a Szerződő által választott díjfizetési mód és gyakoriság függvényében díjfizetési kedvezmény alkalmaz- ható az alábbiak szerint:

- 5% kedvezmény kerül alkalmazásra abban az esetben, ha a bármilyen banki díjfizetési mód (csoportos beszedési megbízás, átutalás, bankkártyás) kerül kiválasztásra,

- 10% kedvezmény kerül alkalmazásra éves, 5% kedvezmény féléves, 2% kedvezmény negyedéves díjfizetési gyakoriság választása esetén.

Kampánykedvezmény: a Biztosító által meghirdetett, előre meghatározott időszakra, értékesítési csatornára és szerződési para- méterekre nyújtott kedvezmény, amelynek feltételeiről és annak mértékéről a Biztosító a casco biztosítás termékoldalán (xx.xx/xxx- tositas/gepjarmu/casco) nyújt részletes tájékoztatást.

A kedvezmények az igénybe vételi feltételek teljesülése esetén automatikusan kerülnek alkalmazásra. Több kedvezmény igénybe vétele esetén a kedvezmények mértéke összeszorzódik.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg.

1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosítási szer- ződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a gépjármű értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a gépjármű értékéhez aránylik. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított gépjármű Autovista adatbázis alapján számított valóságos értékét, amennyiben az Autovista adatbázisból nem határozható meg a valóságos érték, akkor a gép- jármű piaci értékét. A biztosítási összegnek a gépjármű Autovista adatbázis szerinti értékét, annak hiányában a gépjármű piaci értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni a gépjármű várható értékére, továbbá helyreállításának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a különös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosítónál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockázatokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Biztosítóval.

1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai

1.9.1. A biztosítás megújítása minden évben a biztosítási időszak végét megelőzően történik. A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb harminc nappal a Biztosító jogosult a szerződési feltételekben foglaltak szerint a szerződés díját módosítani, ha erről a Szerződőt az évforduló előtt legkésőbb negyvenötödik napon írásban értesíti. Az új biztosítási díj az új biztosítási időszak első napjával lesz érvényes.

1.9.2. Az 1.9.1. pontban leírtak elmaradása esetén a Biztosító a szerződést változatlan adattartalommal tartja hatályban a következő biztosítási időszakra.

1.9.3. A szerződés fennállása alatt a Biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kárgyakoriságtól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásához igazít- hatja. A Biztosító az árszínvonal változásnak meghatározásához a KSH által nyilvánosan közzétett, a személyszállító járművek alkatrészeire és tartozékaira, illetve a személyszállító járművek karbantartására és javítására vonatkozó fogyasztóiár-index statisz- tikáját használja fel. A változás mértékét a Biztosító egy évben egy alkalommal állapítja meg, a megállapítási időpontban elérhető legfrissebb indexek egy éves változása alapján. A biztosítási díj változásának mértéke nem lehet nagyobb, mint a fenti indexek utolsó évi értékeiből számított átlag kétszerese, és nem lehet kisebb, mint 0%.

1.9.4. A Biztosító – az 1.9.3. pontban foglaltaktól függetlenül – jogosult a biztosítási termék árazását a lehető legfrissebb káradatokkal kiegészített tapasztalati idősorát is figyelembe véve felülvizsgálni és a felülvizsgálat eredményeképpen a díjtarifát módosítani. A módosított díjtarifát a Biztosító jogosult alkalmazni a meglévő egyedi szerződésekre is. A módosított díjtarifa alapján az egyedi szerződések díja pozitív és negatív irányban is változhat.

1.9.5. Ha a Szerződő a módosítást nem fogadja el, a módosításról szóló értesítést követően – a biztosítási időszak végére, azt legalább harminc nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést. Felmondás hiányában a szerződés a módosítás szerint marad hatályban.

1.9.6. A Biztosító az alábbi indokok alapján jogosult a jelen szerződést egyoldalúan módosítani:

- az irányadó jogszabályi környezet változása, ideértve a jogszabályváltozást, az MNB által kiadott szabályozó normák, felügyeleti határozat szerinti kötelezést, továbbá a Biztosítóra kötelező bírósági, más hatósági döntés alapján a szer- ződési feltétel bármely részét;

- a szolgáltatásnyújtást meghatározó jogszabályi környezeten kívüli feltételek, így különösen a szolgáltatásnyújtás- ban közreműködő, a szolgáltatásnyújtás során a Biztosítóval kapcsolatot létesítő harmadik felek által alkalmazott vonatkozó szerződési feltételeinek, díjtételeinek változása esetén a nyújtott asszisztenciával kapcsolatos rendelke- zéseket;

- a Biztosító nyilvántartási rendszerének módosítása esetén;

- új díjfizetési lehetőségek, módok bevezetése; korábbi díjfizetési módok megszüntetése esetén a díjfizetésre vonat- kozó rendelkezéseket.

1.9.7. A jelen szerződést a Biztosító egyoldalúan a fenti pontban rögzített indokok alapján jogosult módosítani. A módosítást a Biztosító köteles a módosítás hatálybalépését legalább harminc nappal megelőzően írásban közölni a Szerződővel, illetve a Biztosítottal.

1.9.8. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a változtatásokat nem fogadja el, úgy a szerződést felmondhatja.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár, biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

1.10.2. Az önrészesedés meghatározandó összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb összegű érték kerül levonásra.

1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrészesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változásbejelentési kötelezettség

1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A Biztosító írásban feltett kérdéseire a Szerződő illetve a Biztosított köteles a valóságnak megfelelő válaszokat adni. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat és mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás bejelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.

1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módo- sító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a Biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazha- tók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat.

A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség (1.12.6. pont) megsértésére szóló szabályt kell alkal- mazni.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra al- kalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésének következménye a 1.12.6. pontban kerül meghatározásra.

1.11.1.5. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles nyolc napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11.1.6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban köteles közölni. Írásba foglaltnak tekintendő minden olyan nyilatkozat, ami a Ptk. 6:7. §-ban foglaltaknak megfelel (például levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scanelt dokumentumot tartalmazó elektronikus üzenet).

1.11.1.7. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásban kötelesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket. A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.11.2.2. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés megkezdéséig (1.11.6.3.) a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges.

1.11.2.3. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési kötelezettsége el- bírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, akkor a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a Biztosítottnál a gépjármű kockázati állapotát bármikor ellenőrizni, vala- mint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.11.2.6. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a káreseményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutá- sától számított két munkanapon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

1.11.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetkezésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő – a Biztosítottat, Szerződőt képviselő – személy vagy szervezet nevét.

1.11.3.4. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a különös feltételekben kerülnek meghatározásra.

1.11.3.5. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizonylatokat – a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátania. A Biztosított a kárrende- zés megkezdéséig az általános szerződési feltétel 1.11.2.2. és az 1.11.2.3. pont alapján járhat el.

1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fény- képe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradvá- nyait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes felso- rolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.11.3.8. A Biztosított vállalja, hogy a lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.11.3.9. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a bizto- sítási esemény megállapításához szükségesek, így különösen:

- a kár mértékét bizonyító dokumentumokat,

- az adásvételi szerződést,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- lopás esetén a rendőrségi feljelentést.

1.11.3.10. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli. A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítá- sát. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.11.3.11. Amennyiben büntető vagy szabálysértési eljárás van folyamatban az adott kárüggyel kapcsolatban, annak eredményéről a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.4. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

1.11.5. szolgáltatási kötelezettség

1.11.5.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.

1.11.5.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.11.5.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a kárrende- zést megkezdeni.

1.11.5.4. A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárbejelentéstől számított tizenöt napon belül téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a tizenöt napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata a Biztosítóhoz beérke- zett.

1.11.5.5. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késedelembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja xxxxxxx

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.11.5.6. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a mindenkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek összege maxi- mum az éves biztosítási díj.

1.11.6. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Bizto- sítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Bizto- sított követelését kell kielégíteni.

1.11.7. A Biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.8. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

1.11.8.1. Amennyiben a Biztosított ÁFA visszatérítésre jogosult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a Biztosító a szolgáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.

1.12. a Biztosító mentesülés

1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosz- tású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősülnek az alábbi esetek:

- a károkozás a gépjármű vezetésre jogosító engedély nélküli, és ezzel okozati összefüggésben történt, illetve ha a Szerződő a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

- a kár a gépjárművet vezető személynek (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott személyeknek) igazoltan alkohol fogyasztásával vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati össze- függésben keletkezett, illetve bármely Biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére figyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi személy vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyon- tárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozta.

1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemeltetés esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt mentesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelem- bevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)

1.12.5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kár- enyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

1.12.6. A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások

1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerződések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan károkra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi hatály kiterjesztése esetén az illető ország jog szabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a szerződé- ses, illetve a szerződésen kívüli károkozás szabályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kockázatok egyéb biztosításokkal fedezhetők,

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forradalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intézkedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok követ- kezményeit, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatósá- gok rendelkezései és terrorizmus miatt keletkezett károkra.

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádió aktív szennyeződés által okozott károkra,

- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt eseményekre, illetve

- a közvetett károkra.

1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzala- pokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat.

1.14. elévülés

1.14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a bizto- sítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.15.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- ződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.15.2. Az 1.15.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védel- méről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a Biztosító az 1.15.1. pontban meghatáro- zott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn

c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjár- művekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapo- dás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a

közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javí- tási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításköz- vetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megál- lapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős mi- niszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

v) a Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási esemény- hez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekinte- tében a MABISZ-szal

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződés- ből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

1.15.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi

XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.15.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.16. pontban és az 1.15.18. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

1.15.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszer- rel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasz- tásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

1.15.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.15.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B.

§ szerinti adattovábbítás.

1.15.15. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és meg- akadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszont- biztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti..

1.15.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítá- sára vonatkozó előírásoknak megfelel.

1.15.17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonat- kozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

1.15.19. Az 1.15.18. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.15.20. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a különleges adat- nak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.15.21. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja az 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve az 1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.22. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető.

1.15.23. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.24. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcso- latos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hoz- zájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.15.25. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.15.26. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.15.27. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyon- tárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a Bit. 142. § (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a Bit. 142. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig kezeli.

1.15.28. A biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötele- zettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e Biztosító által kezelt és a Bit.

149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (00 0) 000 0000,

- e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx ,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdek- ében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alá- támasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

elérhetőségek	Magyar Nemzeti Bank	Pénzügyi Békéltető Testület
székhely	1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
telefon	(x 00 0) 000 0000, (+36 80) 203 776
internet	xxx.xxx.xx	xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx
levelezési cím	Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest	1525 Budapest, Pf.: 172

felügyeleti szerv:

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, a bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz

(1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x., telefon: (x00 0) 000 0000,

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

1.17. elektronikus kommunikáció

A Biztosító lehetőséget biztosít a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlása, valamint a szerződés alapján nyújtott szolgáltatások igénybevétele kapcsán az elektronikus kommunikációra a K&H Biztosító Ügyfélportálján, az Online Ügyfélszolgála- ton, valamint e-mail kommunikáción keresztül. Az elektronikus kommunikáció keretében a Szerződőnek / Biztosítottnak lehetősége van pl. a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, a kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolására, a szer- ződés módosítására vagy felmondására, személyes és kapcsolattartási adataiban történt változások bejelentésére, valamint a díj- fizetésre elektronikus úton.

1.17.1. K&H Biztosító Ügyfélportál

Az Ügyfélportál használata előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációt követően a kommunikáció az Ügyfélportálon létrehozott felhasználói fiókon keresztül valósul meg, és a szerződéshez kapcsolódó dokumentumok is itt érhetők el elektronikus formában. A Szerződő a biztosítási szerződés megkötéskor és a szerződés fennállása alatt bármikor regisztrálhat az Ügyfélportálra. A K&H Biztosító Ügyfélportál szolgáltatásra vonatkozó részletes tájékoztatás a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx.xx oldalon található.

1.17.2. online ügyfélszolgálat

Az online ügyfélszolgálaton regisztráció nélkül is lehetőség van a meglévő biztosítási szerződésekkel kapcsolatos ügyintézésre, pl. igazoláskérésre, díjfizetésre, személyes adatok módosítására vagy biztosításkötésére.

A K&H Biztosító online ügyfélszolgálata a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.

1.17.3. e-mail kommunikáció

E-mailen keresztül is lehetőség van a meglévő biztosítási szerződésekkel kapcsolatos ügyintézésre, pl. kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolása, kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kérése, szerződés ügyfél általi módosításának kez- deményezése, felmondása. E-mailben történő ügyintézés esetén levelének minden esetben tartalmaznia kell az azonosításhoz szükséges alábbi adatokat, információkat, melyek köre természetes és nem természetes személy esetén eltérő.

természetes személyek esetén:

- kötvényszám

- név

- születési hely és idő

- anyja neve

- állandó lakcím

nem természetes személyek esetén:

- kötvényszám

- cégnév

- adószám

- székhely

II. K&H casco biztosítás különös feltételek

2.1. Biztosított

Az általános szerződési feltétel 1.1.2. pontjában meghatározottak szerint.

2.2. területi hatály

Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés Európa földrajzi területén bekövetkezett, a különös feltételekben meg- határozott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albánia, Andorra, Anglia, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgá- ria, Ciprus, Csehország, Dánia, Észak-Írország, Észtország, Fehéroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollan- dia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az Ural-hegység – Ural folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino, Skócia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz - Dardanellák – Márványtenger határig), Ukrajna, Vatikán, Wales.

Továbbá autóbusz gépjármű kategória esetén kockázatviselésünk nem terjed ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszország és Ukrajna területére.

A fentiektől eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvényes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés (fede- zetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre

2.3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helyezett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű kategóriákra köthető:

- személygépkocsi

- autóbusz

- tehergépkocsi

- vontató

- pótkocsi, félpótkocsi

- lakókocsi

- mezőgazdasági vontató

2.3.2. Jelen különös feltétel szerinti szerződéssel biztosítható vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a kötelezően előírt gyermek- ülés).

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak értékelése az Autovista adatbázis alapján történik. Az Autovista hiányossága esetén a járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a sérülés vagy meghibásodás miatt cserélt, nem gyári kivitelezésű alkatrészekre is.

2.3.3. Az extra tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének 10%-ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.

Amennyiben az extra tartozékok értéke a fentebb meghatározott 10%-ot meghaladja, az ezen érték feletti rész kiegészítő biztosí- tással fedezetbe vonható a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételekben meghatározottak szerint.

2.3.4. Nem biztosítható az a gépjármű

- amely felhasználás jellege szerint a gépjármű taxiként (is) üzemel,

- amely vonatkozásában személygépkocsis személyszállítási engedély került kiadásra,

- amelyet a Szerződő bármilyen nem engedélyköteles tevékenység keretében, ellenszolgáltatás fejében személyszál- lításra használ,

- amelyet a felhasználás jellege szerint járművezetés oktatásra (is) használnak,

- amelynek kormánya a jobb oldalon helyezkedik el.

2.4. biztosítási összeg meghatározása

A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

2.5. biztosítási események

2.5.1. Jelen különös feltétel alapján az alapbiztosítási esemény a törés és az elemi kár.

2.5.1.1. Törés definíciója: Minden olyan kár, amelyet baleseti eredetű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve az idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a biztosított vagyontárgyban.

2.5.1.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az

- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő felkészülésékor keletkezett,

- nem baleseti eredetű károsodás, például gépjármű alkatrész anyagfáradásából eredő törése vagy a hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus károsodás,

- a jármű és járműszerelvény önmagában okozott kára,

- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkalmával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas jármű mun- kavégzése közben történt,

- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.

2.5.1.2. Elemi kár definíciója: Minden olyan kár, amelyet tűz, robbanás vagy villámcsapás, a legalább 54 km/h sebességű szélvihar, az Európai Makroszeizmikus Skála alapján legalább 5-ös fokozatú földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés, jégverés, a lezúduló hótömeg károsító hatása okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.5.1.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár, ha az

- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági engedély nél- küli üzemeltetésével van okozati összefüggésben,

- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára, amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy kiszerelt állapotban tároltak.

2.5.2. Jelen különös feltétel alapján választható biztosítási esemény a lopáskár.

2.5.2.1. Lopás definíciója: Minden olyan kár, amely úgy következett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta. Lopáskár a rablás, valamint – a csalás és sikkasztás esetét kivéve – a jogtalan használat céljából történő önkényes elvétel is, illetve ezen időszak alatt bekövetkezett rongálódás. Lopás a jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatosan keletkezett káro- sodás is, ide értve a lopási kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.

2.5.2.2. Megfelelően lezártnak tekintendő a (gép)jármű, amennyiben a lopáskár bekövetkezésének időpontjában kivétel nélkül megfelelt az alábbi követelményeknek:

- valamennyi nyílászáró eleme rendeltetésszerűen zárt, fel-, illetve beszerelt állapotban volt és megakadályozta a járműbe történő erőszak nélküli jogtalan behatolást,

- a zárak és zárbetétek a jármű kulcsa, távirányítója, kódkártyája, indítókártyája nélkül nem voltak roncsolásmentesen nyitha- tók.

2.5.2.3. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érintett, ame- lyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt állapotban voltak.

A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top nem volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban, mivel a (gép)jármű a 2.5.2.2. pont szerint nem minősül megfelelően lezártnak.

Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett egyértelmű nyilatkozatával nem teljeskörű, hanem csak törés és elemi kár biztosítási eseményeket tartalmazó casco biztosítási szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a Biztosító kockázatvise- lése a jelen szerződési feltételek 2.5.2.1. pontjában meghatározott lopás biztosítási eseményre nem áll fenn.

Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek esetén a lopás biztosítási esemény tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a fülketető vagy a hardtop tető felszerelt, rögzített és lezárt állapotban volt (a (gép)jármű a 2.5.2.2. pont szerint megfelelően lezártnak minősül).

2.5.3. biztosítási díj

A biztosítási díjat a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei

2.6.1. A Szerződő és a Biztosított nyolc napon belül köteles írásos formában bejelenteni a Biztosítónak a szerződéses feltéte- lekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett változtatásokat ha ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik:

- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,

- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címváltozását,

- a Szerződő és a Biztosított nevének megváltozását, amikor a tulajdonjog nem változott,

- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy motorszámának megváltozását, illetve ha a jármű hatósági minősítése megváltozik,

- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a tulajdonjog változását igazoló okmány másolatát csatolni kell a bejelentéshez,

- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben úgyszintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell a bejelen- téshez,

- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megrongálódását illetve másolat készítését, amennyiben erről a Szerződőnek és a Biztosítottnak tudomása van,

- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,

- ha a járművet bármely követelés biztosítékául lekötötték.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított a változásbejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a Biztosító teljesí- tési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet, amikor a Szerződő és a Biztosított bizonyítja, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

2.6.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zárgarnitúrájának vagy az elektronikus védelmi berendezésének (füg- getlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része elvész (ideértve annak ellopását is), úgy a Szerződő és a Biztosított köteles eredeti gyári alkatrészekkel a gépjármű egész zárgar- nitúráját és kulcskészletét, valamint a teljes elektronikus védelmi rendszert szakszervizben lecseréltetni és téríteni annak költségeit.

2.6.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zárgarnitúrájának vagy elektronikus védelmi berendezésének (függet- lenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része megsérül vagy használhatatlanná válik, úgy a Szerződő és a Biztosított köteles a védelmi rendszert szakszervizben megjavíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.

2.6.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték, akkor a teljes zárgarnitúrát és kulcskészletet szakszervizben le kell cserél- tetni. Zárrongálás esetén a védelmi rendszer javításával, cseréjével összefüggő költségeket a Biztosító az önrészesedés levonását követően legfeljebb 150 000 Ft erejéig téríti meg.

2.6.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumentáló számla hiteles másolatát a Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosí- tónak megküldeni.

2.7. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően nyújt szolgáltatást.

2.7.1. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült járművet az általános feltétel 1.11.5.3. pontja szerint megszemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továbbá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérü- léseket úgynevezett pótszemle alkalmával is rögzíteni.

2.7.2. A Biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap és a kár összegszerűségének megállapításához és kifizetéséhez szüksé- ges utolsó irat illetve dokumentáció beérkezésétől számított tizenöt napon belül köteles kifizetni, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

2.7.3. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, akkor a Biztosító a kártérítési összeget a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozatnak a Biztosítóhoz való beérkezését követő tizenöt napon belül köteles kifizetni.

2.7.4. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tartozék a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetést követően megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a Biztosítónak az előleget, vagy a kártérítési összeget visszafi- zetni, amely összeg csökkentésre kerül az esetleges károsodás miatti helyreállítási költséggel.

2.7.5. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.

2.7.6. javítással helyreállítható károk

2.7.6.1. A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Személygépkocsi és kistehergépkocsi (legfeljebb 3 500 kg össztömegű) esetén a felek a kárrendezési eljárás során egyezséget köthetnek arról, hogy a Biztosító elsősorban az általa, a magyarországi autójavító vállalkozások körében elterjedten használt Au- datex javítási költségkalkulációs rendszerrel kiszámított és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget térítse meg. (Az elsősor- ban használt Audatex rendszer mellett használható még az Autovista és a Dat rendszer is.)

A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás során szintén egyezséget köthetnek arról, hogy a helyreállítási költsé- get a Biztosító az általa készített helyreállítási költségkalkuláció alapján térítse meg.

2.7.6.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben az alkatrész sérülése gazdaságosan nem javítható, akkor az új alkatrésszel való pótlás költségét téríti a Biztosító, amely költségen belül az alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény időpontjában aktuális Audatex rendszerben megtalálható alkatrészár.

2.7.6.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a Biztosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági üzembentartási előírások szerint nem javítható.

2.7.6.4. A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezésének költsé- gét pedig csak akkor, ha a jármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.

2.7.6.5. A Biztosító kárrendezés alkalmával, csak az alábbiakban felsorolt alkatrészek, berendezések pótlási költségéből von le értékemel- kedést (káridőponti avult értéken térít):

- a kipufogó rendszer bármelyik eleme, tartozéka,

- akkumulátor,

- gumiköpeny.

2.7.6.6. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a Biztosító az értékemelkedést levonja.

2.7.6.7. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt javítása esetén – a 2.7.6.5. pontban felsoroltak kivételével – a beépített új alkat- részek miatti értéknövekedést a Biztosító figyelmen kívül hagyja.

2.7.6.8. Magyarország területén bekövetkezett biztosítási esemény esetén a Biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szállí- tásával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket.

Magyarország területén kívül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a Biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóváhagyott mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket. Biztosítási eseményenként a kártérítési limit 800 000 Ft a belföldi és a külföldi károk esetében is. Ezen a jogcímen történő kárkifizetés esetén az önrészesedés nem kerül figyelembe vételre.

2.7.7. totálkárok

2.7.7.1. Jelen különös feltételek értelmében a Biztosító a biztosított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha

- a helyreállítási költség eléri, illetve, meghaladja a jármű (biztosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének 80%-át,

- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést követően a rendőrség kiadta a nyomozást megszüntető, vagy felfüggesztő határozatot és a jármű a lopáskár kártérítési összegének kifizetéséig nem került meg.

2.7.7.2. A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti forgalmi értéken történik, amelynek meghatározására az Autovista adatbá- zisa szolgál.

2.7.7.3. A jármű új állapotban történő első forgalomba helyezésétől számított egy éven belül, kizárólagosan csak az első tulajdonos részére a Biztosító a totálkáros járműnek legfeljebb a vásárláskori, számlával igazolt költségét téríti meg, ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti Autovista adatbázis szerinti új értéke.

2.7.7.4. A Biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét.

Amennyiben a Biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kívánja, de azt a Biztosító által meghatározott összegért nem tudja, ez esetben a Biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csök- kenti.

Ha a Biztosított a Biztosító jóváhagyása nélkül, a maradványt (roncsot) a Biztosító által megállapított maradványérték (roncs-érték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a Biztosító az értékkülönbözetet nem téríti meg.

Totálkárnál a maradvány (a roncs) a Biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a Biztosító nem kötelezhető.

2.7.7.5. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illetéket és adót a Biztosítottnak csak akkor téríti meg a Biztosító, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót megfizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult.

2.7.7.6. A Biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe vételére nem jogosult.

2.8. önrészesedés

2.8.1. A Biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a sérült jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből sem kerül önrészesedés levonásra.

2.8.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszerűen meghatározott mértékét a Biztosító által meghatározott lehetőségekből a Szer- ződő választja meg.

2.8.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül le- vonásra, kivéve, ha a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek ettől eltérő záradékot tartalmaznak.

2.8.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb, mint az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy kártérítési összeg nem kerül kifizetésre.

2.8.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablak üvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből minden esetben csak a Szerződő által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra. Kivételt képez az autóbusz gépjármű kategória, mely esetében a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levonásra.

2.8.6. A 2.6.4. pontban említett, a zárcserével összefüggő térítési költségből a Szerződő által választott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

2.9. kárelőzményi rendszer

2.9.1. A casco kárelőzményi rendszer személygépkocsira és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsira (továbbiakban kisteher- gépkocsi) terjed ki.

2.9.1.1. Személygépkocsira vonatkozó kárelőzményi besorolás kistehergépkocsira nem érvényesíthető, illetve kistehergépkocsira vonat- kozó kárelőzményi besorolás személygépkocsira sem érvényesíthető.

2.9.2. A kárelőzményi rendszer egy alap, tíz bonus és négy malus besorolási osztályból áll.

2.9.3. A Szerződő a casco bizosítási szerződés megkötésére történő ajánlattételkor a korábbi casco biztosítási időszak(ok)ban eltöltött és igazolt casco kármentes időszak alapján bonus osztályba sorolásra jogosult, ennek hiányában A00, vagy malus osztályba kerül.

2.9.4. A kárelőzményi besorolás megállapításához a korábbi casco biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó, a társbiztosító(k) által kiállított casco kárelőzményi igazolás(ok) szükséges(ek).

2.9.5. Malus osztályba sorolás (M01-M04) alkalmazandó, ha nincs igazolható kármentes időszak és a korábbi (utolsó) casco biztosítás utolsó biztosítási időszakában egy vagy több nem önálló üvegkár, vagy kizárólag elemi kár káresemény miatti kárkifizetés történt, az alábbiak szerint:

- ha az utolsó biztosítási időszakban egy kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalmazandó osztályba sorolás: M02, ha a gépjármű kategória kistehergépkocsi, akkor M01

- ha az utolsó biztosítási időszakban kettő kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalma- zandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kistehergépkocsi, akkor M02

- ha az utolsó biztosítási időszakban három kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az az alkal- mazandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kistehergépkocsi, akkor M03

- ha az utolsó biztosítási időszakban háromnál több kárkifizetés történt, az alkalmazandó osztályba sorolás M04, mindkét gép- jármű kategória esetén.

2.9.6. A00 osztályba sorolás alkalmazandó az alábbiak szerint:

- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés megszűnése és a K&H Casco biztosítási szerződés kockázatviselési kez- dete között két évnél hosszabb időszak telt el

- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés a biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg és a társaságunkhoz tett casco ajánlaton szereplő gépjármű nem azonos a díjnemfizetéssel megszűnt szerződésben biztosított gépjárművel

- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés felmondással szűnt meg és a társaságunkhoz tett casco ajánlaton szereplő gépjármű nem azonos a felmondással megszűnt szerződésben biztosított gépjárművel, kivéve, ha a tulajdonos nyilatkozik arról, vagy igazolja azt, hogy a felmondott szerződéssel érintett gépjárművet eladta.

2.9.7. Bonus osztályba sorolás (B01-B10) alkalmazandó, ha nem áll fenn a 2.9.5. és a 2.9.6. pontokban leírt feltételek egyike sem, ilyen esetben a besorolás az igazolás(ok)on feltüntetett biztosítási időszakok közül a kármentes teljes időszakok számának összeadá- sával történik az alábbi táblázat szerint, amennyiben a korábbi (utolsó) casco biztosítás utolsó biztosítási időszakában káresemény miatti kárkifizetés nem történt:

kármentes biztosítási időszak(ok)	kárelőzményi besorolás
legalább 1	B01
legalább 2	B02
legalább 3	B03
legalább 4	B04
legalább 5	B05
legalább 6	B06
legalább 7	B07
legalább 8	B08
legalább 9	B09
legalább 10	B10

2.9.8. A casco kárelőzményi besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során

legalább 270 napig casco biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban a Szerződőnek az érintett gépjármű vonat- kozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési igénye (az első kárkifizetés vagy a Biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismerté. Az önálló üvegkárt és az elemi káresemény miatti kárt a Biztosító nem veszi figyelembe.

A kárelőzményi besorolás, amennyiben a biztosítási időszak alatt kártérítési igény (az első kárkifizetés vagy a Biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) merült fel, káreseményenként a gépjármű kategória függvényében egy vagy kettő kategóriát csökken a 2. és a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. Négy vagy több kár esetén a besorolás minden esetben M04 lesz.

2.9.9. Várható kárelőzményi besorolás nyilatkozat alapján

2.9.9.1. Amennyiben az ajánlattétel időpontjában a Szerződő nem rendelkezik casco kárelőzményi besorolásra jogosító igazolással, akkor lehetősége van arra, hogy nyilatkozzon a kárelőzményi besorolásáról, és egyben vállalja az igazolás kockázatviselési kezdettől számított harminc napon belül történő eljuttatását a Biztosító felé.

2.9.9.2. Ha a 2.9.9.1. pontban nyilatkozott kárelőzményi besorolásra vonatkozó igazolás a vállalt határidőn belül nem érkezik meg a Bizto- sítóhoz, avagy a nyilatkozott és a Szerződőt ténylegesen megillető kárelőzményi besorolás eltér, a biztosítási szerződés éves díját a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal módosítja a Biztosító, és az ebből a módosításból eredő díjkülönbözet kiszámlázásra kerül a Szerződő részére.

2.9.9.3. A szükséges kárelőzményi igazolás határidőn belüli megküldése esetén – az igazolás adatai alapján adható kárelőzményi besoro- lással – a biztosítási szerződés kárelőzményi besorolása véglegesedik.

2.10. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek

Az általános feltételekben foglalt kötelezettségeken túlmenően az alábbiak szerint felsorolt kötelezettségek is terhelik a Szerződőt és a Biztosítottat:

2.10.1. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni.

2.10.2. A kárigény elbíráláshoz, a kárösszeg megállapításához a következők szerint felsorolt iratokat, dokumentumokat kell bemutatni a Biztosító részére:

- a jármű törzskönyvét,

- a jármű forgalmi engedélyét,

- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát,

- teljes jármű lopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozatot,

- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állásfoglalását a kár keletkezésének okáról,

- minden olyan egyéb okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kártérítési összeg elbírálásához szüksé- ges.

2.10.3. Teljes jármű lopás esetén a Szerződő és a Biztosított a jármű törzskönyvét, az összes kulcsát és az elektronikus illetve mechanikus védelmi berendezések vezérlő elemeit, kulcsait tartozik leadni a Biztosítónak.

2.10.4. Ha az ellopott jármű, vagy vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a Biztosított illetve a Szerződő köteles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a Biztosítónak bejelenteni.

2.11. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai

2.11.1. Külföldön bekövetkezett káreseményt a Biztosított illetve a Szerződő haladéktalanul köteles bejelenteni a Biztosítónak.

2.11.2. A Biztosító vagy megbízottja intézkedik a szükségjavításról vagy a helyreállításról, és ha ez nem lehetséges, akkor a Biztosító a gazdaságosság keretein belül intézkedik a jármű hazaszállításáról.

2.11.3. Ha a Biztosított illetve a Szerződő eltér a megbízott vagy a Biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen felmerülő többletkölt- ségeket maga viseli.

2.11.4. A Biztosító – bizonylatok ellenében – utólag és forint fizetőeszközben téríti meg a gépjárműben utazó személyek hazatérésének költségét vasúti II.o. díjszabásnak megfelelően, ha a gépjármű biztosítási esemény kapcsán üzemképtelenné vált és szükségjaví- tással nem lehetett üzembe helyezni, illetve ha az egész gépjárművet ellopták.

2.11.5. A Biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagyható véglegesen külföldön.

2.11.6. Amennyiben a külföldön keletkezett kár szükségjavításának vagy helyreállításának költségét a Szerződő külföldön fizeti, akkor az önrészesedés Magyarországon kerül levonásra. Abban az esetben, ha a fenti költséget a megbízott fizeti, akkor az önrészesedés külföldön kerül levonásra.

A Biztosító a személygépkocsik és a legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsik szükségjavításának vagy helyreállításának költségét a külföldi javításnak megfelelő óradíjon fizeti, egyéb gépjármű kategóriák esetében a magyarországi átlagos javítási költ- séget veszi figyelembe.

2.12. kizárások

2.12.1. A Biztosító nem téríti meg az állandóan vagy ideiglenesen bérbeadással hasznosított jármű teljes lopáskárát, amennyiben a jármű teljes ellopása a bérleti szerződés tartama alatt következett be és a jármű nem került meg.

2.12.2. Jelen különös feltételek alapján a Biztosító szolgáltatása nem terjed ki olyan gépjárműre

- amely felhasználás jellege szerint a gépjármű taxiként (is) üzemel,

- amely vonatkozásában személygépkocsis személyszállítási engedély került kiadásra,

- amelyet a Szerződő bármilyen nem engedélyköteles tevékenység keretében, ellenszolgáltatás fejében személyszál- lításra használ,

- amelyet a felhasználás jellege szerint járművezetés oktatásra (is) használnak,

- amelynek kormánya a jobb oldalon helyezkedik el.

2.12.3. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseményekkel összefüggő egyéb károkra,

- a sérült jármű időszakos, vagy teljes körű pótlására, vagy ennek költségfedezetére,

- a töréskárt szenvedett jármű javítás utáni értékcsökkenésére,

- jármű károsodásával összefüggésben másnak okozott károkra.

2.12.4. A biztosított gépjármű szerződéskötéskor elvégzett szemléje időpontjában meglévő sérülésekre a Biztosító kockázatvise- lése nem terjed ki. A későbbi helyreállítást igazoló dokumentumok és fényképek Biztosító részére történő beküldését követően a Biztosító vállalja a kockázatot a helyreállított részekre is.

2.13. a Biztosító mentesülése

Az általános feltételek fejezeteiben foglaltakon túlmenően mentesül a Biztosító a kártérítési összeg kifizetése alól, az alábbi súlyosan gondatlan esetekben:

- a járműnek a káresemény időpontjában súlyosan elhanyagolt műszaki állapota volt közvetlen oka a balesetnek,

- a tűzrendészeti, illetve a vagyonbiztonsági szabályokat megszegték,

- lopáskár esetén, ha a káresemény időpontjában a védelmi rendszer nem felelt meg az előírásoknak, vagy a jármű nem volt lezárva,

- lopáskár esetén, ha a járművet a benne tárolt törzskönyvvel együtt lopták el,

- lopáskár esetén, ha a Szerződő és a Biztosított nem tesz eleget a 2.6.2., 2.6.3., és 2.6.4. pontokban foglaltaknak,

- lopáskár esetén, ha a Szerződő és a Biztosított az ajánlat aláírásakor tett nyilatkozata szerint nem tud elszámolni a járműhöz tartozó kulcsokkal és vezérlőelemekkel.

2.14. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott követelmények

2.14.1. Személygépkocsi, (legfeljebb 3 500 kg össztömegű) tehergépkocsi esetén a minimális védelmi követelmény:

- az eredeti gyári kivitelezésű zárgarnitúra és

- az indításgátló.

Az indításgátló passzív elektronikus védelmi rendszer, a gépjármű gyártása alkalmával történő beszerelt állapotát az Autovista adata igazolja, bizonyítja.

Nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló akkor felel meg a minimális védelmi követelménynek, ha a Magyar Biztosítók Szö- vetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott minősítési rendszer azt alkalmasnak minősítette.

Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű gyári felszereltsége nem tartalmazott indításgátlót, a lopás biztosítási esemény tekin- tetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a Szerződő a Biztosítónak – védelmi rendszerek beszerelésé- vel, javításával foglalkozó vállalkozás hiteles igazolásával – hitelt érdemlően igazolta, hogy az indításgátló a gépjárműbe beszere- lésre került.

2.14.2. Autóbusznál, tehergépkocsinál (3 500 kg össztömeg felett), közúti vontatónál, mezőgazdasági vontatónál az elfogadott minimális védelmi rendszer a gyári eredeti állapotú zárrendszer.

2.14.3. A Szerződőnek az ajánlat aláírásakor nyilatkozatot kell tennie a Biztosítónak arról, hogy a gépjármű védelmi rendszereihez tarto- zóan hány darab mechanikus vagy elektronikus kulccsal, vezérlő elemmel rendelkezik.

2.15. a gépjármű kockázatfelmérése (továbbiakban szemle)

Azon K&H casco biztosítási ajánlat esetében, ahol kötelező a gépjármű szemlézése, ott az alábbi szabályok alkalmazandóak.

2.15.1. szemle szabályok

2.15.1.1. Amennyiben a gépjármű kilométer számlálója 100 km-nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco biztosítás megkötésére, akkor abban az esetben a gépjármű új járműnek minősül. Új jármű esetén – jármű kategóriától függetlenül

– nem kötelező a szemle elvégzése.

2.15.1.2. Amennyiben a használt személygépkocsi és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi Autovista adatbázis alapján meghatá- rozott bruttó új értéke meghaladja a 15 000 000 Ft-ot, akkor prémium kategóriás járműnek minősül és kötelező a gépjármű szem- lézése – függetlenül attól, hogy folytatólagos a fedezet vagy sem.

2.15.1.3. Amennyiben a személygépkocsi és a legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi kilométer számlálója 100 km-t vagy annál többet mutat és/vagy az Autovista adatbázis alapján meghatározott bruttó új érték nem haladja meg a 15 000 000 Ft-ot, használt, nem prémium kategóriás gépjárműnek minősül. Ebben az esetben kötelező a szemle elvégzése, kivéve abban az esetben, ha a folytatólagos fedezet (2.15.2. pont) feltételei teljesülnek.

2.15.1.4. Amennyiben használt, de nem személygépkocsi és nem legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi a gépjármű kategória és a folytatólagos fedezet feltételei nem teljesülnek, akkor a szemle elvégzése kötelező.

2.15.2. folytatólagos fedezet

Folytatólagos fedezet definíciója: Folytatólagos biztosítási fedezetnek tekintendő, ha a megkötendő casco biztosítási szerződés szerinti kockázatviselési kezdet napját megelőző nap éjfélig a biztosítandó járműre bármely magyarországi biztosítónál fennálló casco biztosítási szerződés legalább a megkötendő casco biztosítási szerződésben foglalt biztosítási eseményekre fedezetet nyújt. A folytatólagos fedezetet a megkötendő casco biztosítási szerződés Biztosító részére történő átadását követő harminc napig az alábbi dokumentumokkal lehet igazolni:

- a korábbi casco biztosítási szerződés díjrendezettségének igazolása (pl. befizetési bizonylat) a megkötendő casco biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési kezdetet megelőző napig, vagy

- a korábbi casco biztosítási szerződéssel érintett biztosító által kiállított fedezetigazolás, vagy

- a korábbi casco biztosítási szerződéssel érintett biztosító által kiállított ún. megújítási értesítő, ha az tartalmazza, hogy a biztosítási évfordulóig a szerződés díjjal rendezett.

A folytatólagos fedezet fennállása esetén nem szükséges a gépjármű szemlézése abban az esetben, ha a folytatólagos fedezetet az ajánlattételt követő harminc napig a fenti dokumentumok valamelyikével igazolja a Szerződő.

2.15.3. záradék a kötelezően előírt szemle megtörténtéig

2.15.3.1. Amennyiben a biztosítandó gépjármű szemle köteles, akkor a gépjárműről készített szemle dokumentáció Biztosító általi elfogadásának visszaigazolásáig a Biztosító kockázatviselése a lopás biztosítási eseményre nem terjed ki, egyéb kárese- mény esetén az önrészesedés 30%, de minimum 1 000 000 Ft. Erről a Biztosító a Szerződőt a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) tájékoztatja.

2.15.3.2. A megfelelő szemle Biztosítóhoz történő beérkezése után a 2.15.3.1. pontban foglalt záradék nem kerül alkalmazásra a szerződé- sen.

III. kiegészítő biztosítások

3.1. K&H cascoszerviz 24 biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H casco biztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A cascoszerviz 24 kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

A K&H cascoszervíz 24-et belföldön a (+36 80) 222 984, külföldön a (x00 0) 000 0000 telefonszámon veheti igénybe.

A K&H cascoszerviz 24 az év minden napján 0-24 óráig rendelkezésre áll, és a lehető legrövidebb időn belül megszervezi és az Ön rendelkezésére bocsátja a segítségnyújtási szolgáltatást, továbbá – a következőkben meghatározott esetekben – átvállalja annak költségeit.

A szolgáltatás azon személygépjárművek és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépjárművek esetén vehető igénybe, amelyekre vonatkozó K&H casco biztosítási szerződés kiterjed a javítással helyreállítható károk fedezetére is.

Az azonnali segítségnyújtási szolgáltatás a fent meghatározott gépjárműveknek Európa földrajzi területén bekövetkezett menet- képtelensége, mozgásképtelensége, illetve a gépjármű teljes lopása esetén vehető igénybe.

A segítségnyújtási szolgáltatás vonatkozásában Biztosított lehet az esemény bekövetkezésekor a gépjárművet jogszerűen vezető személy, valamint a vele egyidejűleg a gépjárműben utazó személyek (kivéve autóstopposok).

A szolgáltatásokat a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízottja, az Europ Assistance Magyarország Kft. nyújtja. A K&H casco- szerviz 24 szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek a segítségnyújtási megbízott általi átvállalásához a segítségnyújtási megbízott előzetes jóváhagyása (közreműködése) szükséges.

3.1.1. biztosítási esemény

3.1.1.1. segítségnyújtási szolgáltatások, amelyek költségeit a Biztosító átvállalja

A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási eseményből (törés, lopás, illetve elemi károkból) eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége esetén, vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco biztosítási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén a Biztosító az alábbi segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújtja és átvállalja a szolgáltatások felmerült költségeit:

- kárbejelentés felvétele telefonon keresztül

biztosítási szerződés alapján történő kárbejelentés felvétele a nap 24 órájában.

- telefonon keresztüli segítségnyújtás és idegen nyelvű vésztolmácsolás

Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán Európában azonnali tolmácsolásra van szüksége, a szolgáltatás kiterjed tolmácsolásra és segítségnyújtásra telefonon keresztül.

- autómentő küldése belföldön

Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segítségnyúj- tás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve a Bizto- sítóval kapcsolatban álló márkaszervizbe, vagy igénye esetén az Ön által meghatározott szervizbe, telephelyre.

- autómentő küldése Európában

Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segítségnyúj- tás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve a segít- ségnyújtási megbízottal kapcsolatban álló márkaszervizbe.

A Biztosító jóváhagyását követően a segítségnyújtási megbízott intézkedik a szükségjavításról vagy a helyreállításról, illetve szük- ség esetén a gazdaságosság keretein belül a jármű hazaszállításának megszervezéséről és a hazaszállítás költségeinek átválla- lásáról. (Ezen szolgáltatások nyújtásának feltétele a Biztosító előzetes jóváhagyása.)

- gépjárműtárolás (belföldön és Európában)

Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menetképtelen gépjárműve a szakszervizbe történő szállításig a szerviz nyitvatartási ideje vagy fogadókészségének korlátozása miatt várakozni kényszerül és biztonságos éjszakai tárolást igényel, a tá- rolást segítségnyújtási megbízottunk legfeljebb három napra megszervezi, amelynek költségeit átvállaljuk.

- haza- vagy továbbutazás Európában

Amennyiben a biztosítási esemény miatt, Európa területén menetképtelen gépjárművének javítása aznap nem fejeződik be (ide értve a totálkárt is, illetve a gépjármű teljes lopását), a szolgáltatás kiterjed a biztosított személyek hazatérésének vagy továbbuta- zásának megszervezésére és a költségek átvállalására (a költségeket mindkét esetben legfeljebb a vonat II.o. díjszabásának meg- felelő hazautazási költségek erejéig vállaljuk át).

3.1.1.2. költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások

A 3.1.1.1. pontban meghatározott szolgáltatások költségtérítés ellenében igénybe vehetők abban az esetben is, ha a gépjármű menetképtelensége nem biztosítási esemény miatt következett be, illetve a gépjármű teljes lopásakor, amennyiben K&H casco szerződése a lopás kockázatra nem nyújt fedezetet. Ilyen esetben a szolgáltatás összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagkölt- ség, stb.) a Szerződőt terheli.

A gépjármű biztosítási esemény miatti menetképtelensége vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco szerződés meglétekor teljes lopása esetén, illetve ha a menetképtelenség nem biztosítási esemény miatt történik vagy szerződése nem nyújt fedezetet lopás kockázatra további, költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások állnak a Szerződő rendelkezésére, amelyek meg- szervezésében segítséget nyújtunk:

- helyszíni javítás;

- szállás szervezés;

- alkatrészküldés szervezés;

- visszautazás szervezése a megjavított gépjárműért;

- bérautó szervezés.

A várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.

3.1.2. a szolgáltatás igénybevételének módja

A Biztosító – segítségnyújtási megbízottján keresztül – segítségnyújtási szolgáltatás igénylése esetén a bejelentést követő, lehető legrövidebb időn belül megkezdi a szükséges intézkedéseket.

Az igényléshez hívja belföldön a (+36 80) 222 984, külföldön a (x00 0) 000 0000 telefonszámot éjjel-nappal, hétvégén is. A diszpé- cser kérni fogja a Szerződő nevét, a kötvényszámát, a gépjármű adatait és a káresemény helyét, jellegét, időpontját. Amennyiben a biztosítási díj befizetését Ön elmulasztotta, a szolgáltatást sajnos nem áll módunkban nyújtani.

A segítségnyújtási szolgáltatásokat Ön csak abban az esetben veheti igénybe, amennyiben érvényes és biztosítási díjjal rendezett casco biztosítási szerződéssel rendelkezik a K&H Biztosítónál.

3.2. K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben meg- állapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.2.1. biztosítási események

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

A gépjárműben szállított vagyontárgyakban – lopás esetén megfelelően elzárt, azaz nem látható helyen tárolt – keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.

3.2.2. biztosított vagyontárgyak

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező gépjárművel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve a 3.2.5. pontban meghatározott kizárásokat.

3.2.3. területi hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.

3.2.4. a Biztosító szolgáltatása

3.2.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig nyújt kártérítést.

3.2.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

3.2.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költséget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után keletkezett értékemelkedést a Biztosító levonja.

3.2.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.

3.2.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a vagyon- tárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.

3.2.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány értékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.

3.2.5. kizárások

A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

3.2.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,

3.2.5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyakban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban, takarékbetét- könyvekben, és készpénzben keletkezett károkra,

3.2.5.3. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvázott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,

3.2.5.4. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására nem volt alkalmas a gépjármű,

3.2.5.5. lopás biztosítási esemény esetén azokra a vagyontárgyakra, amelyek az utastérben kívülről jól látható helyen kerültek elhelyezésre.

3.3. K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsi gépjármű kategóriában vehető igénybe.

A K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biz- tosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.3.1. biztosítási esemény

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

A gépjárművön szállított szabadidős eszközökben és kiegészítőkben keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.

3.3.2. biztosított vagyontárgyak

A kiegészítő biztosítás alapján elemi kár és töréskár biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre szerelt, a Szerződő, vagy utasa tulajdonában lévő szabadidős, hagyományos és extrém sportok tárgyaiban, valamint a rakodótér megnövelésére szolgáló eszközökben (tetőbox), valamint magában a tetőcsomagtartóban és annak alkatrészeiben keletkezett károkat, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, ki- véve a 3.3.5. pontban meghatározott kizárásokat.

3.3.3. területi hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.

3.3.4. a Biztosító szolgáltatása

3.3.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig nyújt kártérítést.

3.3.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

3.3.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költséget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után keletkezett értékemelkedést a Biztosító levonja.

3.3.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.

3.3.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a vagyon- tárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.

3.3.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány értékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.

3.3.5. kizárások

A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

3.3.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,

3.3.5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontárgyakban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban, takarékbetét- könyvekben, és készpénzben keletkezett károkra,

3.3.5.3. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására nem volt alkalmas a gépjármű,

3.4. K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerző- désben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsi gépjármű kategóriában vehető igénybe.

3.4.1. biztosítási események

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

A gépjárműben szállított gyermekfelszerelésben – lopás esetén megfelelően elzárt, azaz nem látható helyen tárolt – keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.

3.4.2. biztosított vagyontárgyak

A kiegészítő biztosítás alapján az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a Biztosító meg- téríti a gépjárműben szállított gyermek felszerelési vagyontárgyak (pl. babakocsi, biztonsági gyermekülés, ágy, járóka) kárait. A fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak káraira abban az esetben is, ha azok nem a gépjárműben, hanem azon kívül, a KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre szerelt állapotban károsodtak. Ez utóbbi esetben a fedezet kizárólag elemi kár és töréskár biztosítási eseményekre terjed ki, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve a 3.4.5. pontban meghatározott kizárásokat.

3.4.3. területi hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.

3.4.4. a Biztosító szolgáltatása

3.4.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig nyújt kártérítést.

3.4.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasztott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

3.4.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költséget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után keletkezett értékemelkedést a Biztosító levonja.

3.4.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.

3.4.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a vagyon- tárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.

3.4.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány értékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.

3.4.5. kizárások

A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

3.4.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,

3.4.5.2. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvázott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,

3.4.5.3. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szállítására nem volt alkalmas a gépjármű.

3.5. K&H balesetbiztosítás kiegészítő feltételei

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint – amennyiben a kiegészítő balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben megjelölésre került – a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a Biztosítottak balesetével kapcsolatos biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a jelen feltételekben, valamint a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint szolgál- tatást nyújt. Jelen kiegészítő feltételeket a balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó biztosítási szerződésekre kell megfelelően alkalmazni.

3.5.1. Biztosított, kedvezményezett

Jelen kiegészítő biztosítás esetén Biztosított az alap casco biztosítási szerződés Biztosítottja.

3.5.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás a K&H casco biztosítási szerződéssel

- személygépkocsi vezetőjére és utasaira,

- az autóbusz, tehergépkocsi, közúti vontató, mezőgazdasági vontató vezetőjére és legfeljebb két kísérőjére mint további Biztosítottakra terjed ki.

3.5.1.2. Az autóbusz utasaira (forgalmi engedély szerint szállítható személyek száma csökkentve három fővel) külön díj megfizetése elle- nében terjeszthető ki a balesetbiztosítási fedezet.

3.5.1.3. Nem terjed ki a biztosítás

- a gépjárművet eltulajdonítóra vagy azt a tulajdonos hozzájárulása nélkül birtoklóra és az ilyen gépjárműben szállított egyéb személyekre,

- verseny vagy arra történő felkészülés közben bekövetkezett balesetekre.

3.5.2. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés területi hatálya

A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.

3.5.3. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés létrejötte

3.5.3.1. Jelen általános szerződési feltétel 1.2.1. pontja alapján.

3.5.3.2. Biztosítási évfordulókor a biztosítási kockázatok és fedezetek biztosítási összegeik vonatkozásában módosíthatóak.

3.5.4. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés megszűnésének további esetei

3.5.4.1. Az 1.6. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott Biztosított vonatkozásában megszűnik a kiegészítő biztosítási szerző- dés:

a) a Biztosított halála esetén,

b) felmondással (a Szerződő által jelzett, csere nélküli kilépéssel).

A Szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést adott Biztosított vonatkozásában az 1.6. pontban meghatározott feltételek szerint mondhatja fel.

A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulást írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szer- ződés biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a Biztosított szerződésbe belép.

3.5.4.2. Jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os baleseti maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény bekövet- kezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott Biztosított vonatkozásában megszűnik.

3.5.5. biztosítási események

Jelen kiegészítő feltételek alapján baleset: a Biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében a Biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó, teljes vagy részleges rokkantságot (egészségkáro- sodást) vagy a szerződésben meghatározott mértékű múlékony sérülést szenved.

A balesetbiztosítás az alapszerződés szerinti gépjármű üzemeltetésével, annak előkészítésével, karbantartásával, az utasok be- és kiszállásával kapcsolatos balesetekre terjed ki.

Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor sem biztosítási esemény, ha a Biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset időpontja.

3.5.6. biztosítási összeg, Biztosító szolgáltatása

A biztosítási összegek a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum) kerülnek meghatározásra. A kiegészítő biztosí- tás alapján a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum) rög- zített biztosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától függetlenül):

3.5.6.1. a Biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlékony sérülés címén már kifizetett kártérítéstől:

- 700 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két és félszeresével felemelt összeg.

3.5.6.2. a Biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó egészségkárosodása esetén:

- 1 400 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két és félszeresével felemelt összeg.

Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az egészségkárosodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül kifizetésre a 3.5.10. a Biztosító szolgáltatása pont rendelkezései szerint.

3.5.6.3. a Biztosított 1 és 10% közötti, de legfeljebb 10%-os baleseti eredetű maradandó egészségkárosodási foka esetén:

- 7 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két és félszeresével felemelt összeg.

3.5.6.4. Balesetből eredő múlékony sérülés esetén:

- 7 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két és félszeresével felemelt összeg.

3.5.6.5. Az egy szerződésen belül biztosított összes Biztosítottra és összes biztosítási eseményre ugyanaz a többszörözési mérték vonat- kozik.

3.5.7. kizárások, korlátozások

3.5.7.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi eseményekre:

a) a Biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete, következménye (akkor is, ha a Biztosított azt beszá- mítási képességének hiányában követte el),

b) bármilyen versenyen, vagy erre való felkészülésen való részvétel során bekövetkező baleset,

c) amelyek oka egészben vagy részben:

- kóros elmeállapot,

- állam elleni bűncselekmény,

- a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye,

d) amelyek okozati összefüggésben vannak a Biztosított alábbi sporttevékenységeivel:

- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motorkerékpár sport, rally, moto-cross, ügyességi versenyek gépkocsival, gokart sport, autóroncs sport (auto-crash), motorcsónak sport,

- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló tevékenység.

3.5.7.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10-100%) vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerződés megkötése előtt bármely okból már előzőleg sérült, vagy csonka, vagy funkciójukban korlátozott (nem ép, nyomorék) testrészek és szervek kizártak.

3.5.7.3. A kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem téríti.

3.5.8. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei

3.5.8.1. Az 1.12. pontban meghatározott eseteken túlmenően a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben

- a Biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása, vagy

- a Biztosított halálán kívüli biztosítási eseményt a Biztosított illetőleg a Szerződő szándékos vagy súlyosan gondat- lan, jogellenes magatartása idézte elő.

3.5.8.2. A kiegészítő szerződés adott Biztosítottra vonatkozó része a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán azzal összefüggésben vagy a szerződés- kötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.

3.5.8.2.1. A Biztosított, illetve a Szerződő súlyosan gondatlanul jár elkülönösen, ha

a) a baleset bekövetkeztekor illetve előtte igazoltan alkoholt fogyasztott vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatti állapotban volt,

b) a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be,

c) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták, vagy

d) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes veze- tői engedéllyel.

3.5.8.3. Mentesül a Biztosító, ha a baleset a Biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a Biztosított általi szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértése miatt következett be.

3.5.8.4. A Biztosított a biztosítási esemény bekövetkeztekor úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Mentesül a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a Biztosított e kötelezettségének nem tett eleget.

3.5.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás

3.5.9.1. A Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatározott szol- gáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás időpontjában esetlegesen fennálló díjhátralék levonása után.

3.5.9.2. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

Az 1. számú melléklet (’tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról’) tartalmazza a kárrendezés során bekérhető iratok listáját.

3.5.9.3. A szolgáltatási igény teljesítéséhez a következő dokumentumokat kell benyújtani:

- halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi záróje- lentés, halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv, stb.).

- baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).

- a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

- hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat.

- amennyiben szükséges a Biztosító kérésére egyéb dokumentumokat is be kell nyújtani.

3.5.10. a Biztosító szolgáltatása

3.5.10.1. Baleseti halál biztosítási esemény esetén:

- A balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) rögzített biztosítási összeget fizeti ki.

- A haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény miatt baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként általa már kifizetett összeget beszámítja.

3.5.10.2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás biztosítási esemény esetén:

- A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor válik esedékessé, ha az egészségkárosodás maradandó, vagy ha az egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik és a baleset napjától számított egy év eltelt. Ez utóbbi esetben a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset napjától számított egy év letelte után fennálló egészségkárosodás mértékének megfelelően állapítja meg.

- A Biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a maradandó egészségkárosodás megállapítását. Állapotrosszabbodás ese- tén a Biztosító csak a már korábban megállapított és egészségkárosodási fok és az új egészségkárosodási fok közötti külön- bözetet téríti meg.

- A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződés- ben rögzített biztosítási összegből a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő összegű szolgáltatást nyújt.

- A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító orvosa a testrészek, érzékszervek egészségkárosodása alábbi táblázata szerint állapítja meg.

testrészek, érzékszervek egészségkárosodása	egészségkárosodás foka (%)
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar, vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése	100%
mindkét lábszár elvesztése	90%
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület tel- jes működésképtelensége	70%
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése	80%
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	70%
jobbkezes esetén a jobb kéz, balkezes esetén a bal kéz elvesztése (csuklón alul)	65%
jobbkezes esetén a bal kéz, balkezes esetén a jobb kéz elvesztése (csuklón alul)	50%
egyik láb elvesztése (boka alatt)	40%
egyik szem látóképességének teljes elvesztése	35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	25%

- Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi épség (működőképesség) orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázat figyelembevételével a Biztosító orvosa állapítja meg. A Biztosítót más orvosszakértői testü- letek határozata nem köti, így például a társadalombiztosítási szervek határozata nem szolgál alapul a szolgáltatás mértékének megállapításánál. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

- A Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés esedékességekor hatályos biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összegnél (több testrész egészségkárosodása esetén sem). A Biztosító az egyes biztosítási események bejelen- tésének sorrendjében teljesít mindaddig, amíg a balesetből eredő egészségkárosodások összesített százalékos mértéke el nem éri a 100%-ot. Az utolsó egészségkárosodás százalékosan olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy vagy több baleset történt.

- A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és megállapí- tására még a Biztosított életében kerül sor.

- Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a Biztosított a balesetet követő tizenöt napon belül meghal.

- Ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a Biztosító saját döntése alapján a Biztosított részére kifizetheti a tényállás alapján a Biztosítottnak minimá- lisan járó összeget. Ez az összeg a végleges egészségkárosodási kifizetésbe beleszámít.

- A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Biztosítottnál az egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse.

3.5.11. a Biztosító teljesítésének feltételei

3.5.11.1. A Biztosító szolgáltatásához minden olyan dokumentumot rendelkezésre kell bocsátani, amely az általános és a különös feltételek- ben szerepel.

3.5.11.2. A szolgáltatási igényt írásban kell a Biztosítónak bejelenteni.

3.5.11.3. Amennyiben szükséges a szolgáltatási igény elbírálásához, a Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb doku- mentumokat is be kell nyújtani. A Biztosító beszerezhet a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további igazolásokat, okira- tokat, nyilatkozatokat is.

3.5.11.4. Baleseti halál esetén: a szolgáltatási igény teljesítéséhez az általános és a különös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül rendelkezésre kell bocsátani a halál baleseti eredetét bizonyító iratokat (pl. baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés stb.).

3.5.11.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén: az általános és a közös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül, szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum fénymásolatát,

b) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratokat,

c) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, a Biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy megszüntető határozatot, illetve a jogerős bírósági határozatot).

3.5.11.6. A Biztosító az alábbi határidőkön belül teljesít:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító az 1.11.3. pontban meghatározottak szerint,

b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően tizenöt napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő egy év letelte után tizenöt napon belül.

3.5.12. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

3.5.12.1. A közlési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási kötele- zettség alól, ha az adott Biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási szerződés fennállásától a biztosítási esemény bekö- vetkezéséig már legalább öt év eltelt.

A változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Biztosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgálta- tási kötelezettség alól, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülményekre vonatkozó változásbejelentési határidő leteltét követően legalább öt év eltelt.

A Biztosított köteles a szerződés tartama alatt az alábbi lényeges körülmények változását bejelenteni:

lakcímváltozást, személyi adatainak és körülményeinek (foglalkozásának, sporttevékenységének) változásait harminc na- pon belül a Biztosítónak bejelenteni.

3.5.13. titoktartási kötelezettség alóli felmentés

3.5.13.1. Az ajánlat aláírásával a Biztosított beleegyezik abba, hogy az őt kezelő orvosok, kórházak és egyéb egészségügyi intézmények a Biztosító kérésére kockázatelbírálás és kárrendezés céljából információt bocsássanak rendelkezésre, ennek érdekében a Biztosí- tott az őt kezelő orvosokat, kórházakat és egyéb egészségügyi intézményeket felmenti az orvosi titoktartási kötelezettség alól.

A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a szerződés tartama és az elévülési idő alatt:

- a Biztosított, a Szerződő, a kedvezményezett személyi adatait

- a biztosítási összeget

- az egészségi állapottal összefüggő adatokat

- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét

- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körülményt.

Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és kárrendezés céljából a Biztosító vezető orvosa és az ezen tevékenységet a Biztosító részére végző orvosok is, valamint a viszont- biztosító megkaphatják.

3.6. K&H extra tartozékok biztosításának kiegészítő feltételei

A K&H extra tartozékok biztosításának kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerző- désben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.6.1. biztosítási események

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

Az extra tartozékokban keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett bizto- sítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.

3.6.2. biztosítható vagyontárgyak

Biztosítható vagyontárgynak minősül a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrésze- itől és tartozékaitól eltérő tartozék 2.3.3. pontban meghatározott mértéken felüli része.

3.6.3. területi hatály

A kiegészítő biztosítás területi hatálya a K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott területi hatály.

3.6.4. a Biztosító szolgáltatása

3.6.4.1. A Biztosító szolgáltatása a 2.7. pont szerint alakul.

3.6.4.2. A gépjárműben lévő extra tartozékok lopása esetén a kártérítés feltétele a gépjármű káridőponti megfelelően lezárt állapota.

3.6.4.3. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig nyújt kártérítést.

3.6.5. önrészesedés

Az önrészedés a 2.8. pont szerint alakul.

1. számú melléklet – tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okirato- kat, dokumentumokat kérheti be:

K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	káresemény bekövetkezé- sekor minden esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kár- bejelentő nyomtatvány
		törzskönyv másolata
		lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról
		a jármű forgalmi engedélyének másolata, a kárbejelentésben megjelölt gépjárműve- zető személy vezetői engedélyének másolata vagy azt helyettesítő hiteles okirat, ki- véve, ha parkolt a károsult jármű
		totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illeték és adó hitelt érdemlő okirattal történő igazolása
		totálkárt szenvedett járműnél ÁFA igény esetén, annak befizetésének hitelt érdemlő igazolása
		totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása számlával vagy adás-vételi szerződéssel, bontási igazolással
		a felmerült költségeket igazoló számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás
		totálkár esetén, amennyiben a biztosítási esemény az első forgalomba helyezéstől számított egy éven belül történik, az első tulajdonos esetén a vásárláskori költséget igazoló számla
		meghatalmazás a javítószerviz részére a kárigénylői jogok átruházásához
		amennyiben a K&H casco biztosítás megkötésekor a kötési szemlén sérülés került megállapításra, ezek helyreállítását igazoló, számlák
		az átíratási költségek befizetési igazolása, készpénz-átutalási megbízások másolata
	gépjármű tö- réskár esetén	javítási számla, javítási árajánlat
		szervizkönyv
		idegen személy által okozott szándékos rongálás esetén rendőrségi feljelentés, hely- színi, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat betekintési hozzájárulás, védelmi berendezé- sek minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
	gépjármű lopáskár esetén	a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő hatá- rozat
		teljes járműlopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló határozat
		Szerződő nyilatkozata arról, hogy a jármű megkerülése esetén arról értesíti Társasá- gunkat
		a vagyontárgy megkerülése esetén az ezt igazoló okirat
		a Biztosító által rendszeresített 'meghatalmazás és engedményező okirat' nyomtat- vány
		teljes jármű lopás esetén a jármű összes kulcsa és az elektronikus, illetve mechanikus védelmi berendezések vezérlő elemei, kulcsai
		nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló esetén a Magyar Biztosítók Szövetség- ének Vagyonvédelmi Bizottsága által kiadott minősítés
		a Biztosító által rendszeresített 'lopás kérdőív' nyomtatvány
		szervizkönyv

K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	tűzkár esetén	a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
	árvízkár esetén	az illetékes vízügyi hatóság igazolása
	vihar- és jégveréskár esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapás- kár esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapás- kár esetén	szakvélemény javítószerviztől
	földrengéskár esetén	szeizmológiai intézet igazolása
	földrengéskár esetén	bányatérkép
	baleseti károk esetén	baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyző- könyv, orvosi leírás, illetve lelet
		hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
		baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, ható- sági határozat, illetve jegyzőkönyv
		a Kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
		baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határo- zat illetve jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat
		csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zá- rójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
		28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógytartamról szóló or- vosi igazolás a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sé- rülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, bal- eseti jegyzőkönyv

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, a Szerződőnek, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, doku- mentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének iga- zolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H casco biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.

2. számú melléklet személygépkocsi

a korábbi biztosítási időszak(ok) és az új biztosítási időszak kezdő napja közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
kiinduló osztály	esetén az új besorolás
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

3. számú melléklet

tehergépkocsi (megengedett legnagyobb össztömeg 3 500 kg)

a korábbi biztosítási időszak(ok) és az új biztosítási időszak kezdő napja közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
kiinduló osztály	esetén az új besorolás
B10	B10	B09	B08	B07	M04
B09	B10	B08	B07	B06	M04
B08	B09	B07	B06	B05	M04
B07	B08	B06	B05	B04	M04
B06	B07	B05	B04	B03	M04
B05	B06	B04	B03	B02	M04
B04	B05	B03	B02	B01	M04
B03	B04	B02	B01	A00	M04
B02	B03	B01	A00	M01	M04
B01	B02	A00	M01	M02	M04
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

4. számú melléklet – adatvédelmi tájékoztatás (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jog- szerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pontatlan személyes adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelésének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt biztosítja a szemé- lyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszí- tésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adatkezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közha- talmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szüksé- ges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkeze- lések jogszerűségét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, akkor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó

– adat tekintetében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodá- sára vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásá- val, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződés- nek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából meg- kereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ide- értve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hozzáférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, vala- mint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adatkorlá- tozáshoz való jog). Az érintett – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel olvasható formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jo- gosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § alapján a K&H Bank Zrt. mint ellenőrző befolyással bíró hitelintézet és a K&H Biztosító Zrt. között a banktitok, biztosítási titok és személyes adat megtartási kötelezettsége nem áll fenn egymás közti viszonyukban, az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, banktitoknak, biztosítási titoknak, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhe- tik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügy-

félkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik, és jogosultak ezen adatok felhasználásá- val az érintettel való kapcsolatfelvételre. A célhoz kötöttség elvének megfelelően – a kölcsönös adatátadáson ala- puló közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre a megismert adatok felhasz- nálásával. Ezen adattovábbítás lehetőségét az érintett kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy meg- tilthatja (személyesen a K&H Biztosító ügyfélszolgálatán: 1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9., írásban - levele- zési cím: Budapest 1851, telefonon: 06 (1/20/30/70) 000 0000 (call center), e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx).

Jelen tájékoztató szövegét a K&H Bank Zrt. valamint a K&H Biztosító Zrt. honlapjukon (a xxx.xx.xx oldalon) a figyelem felkeltésére alkalmas módon is közzéteszik.

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.) valamint bíró- sághoz fordulhat. Adatkezeléssel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatvédelmi tájékoztatás a xxx.xx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon található.

Document Metadata

Table of Contents

K&H casco biztosítás

Document Metadata