Az alkusz képviseleti jogosultságának terjedelmével kapcsolatos állásfoglalás

Az alkusz képviseleti jogosultságának terjedelmével kapcsolatos állásfoglalás

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) állásfoglalás kibocsátására irányuló beadványt (Megkeresés) benyújtó ügyvédi iroda (Ügyvédi Iroda) Megkeresésében foglaltak szerint egy független biztosításközvetítő (Alkusz) és ügyfele (Ügyfél) között megbízási szerződés jött létre olyan vegyes életbiztosítási szerződésre, amelyet nem az Alkusz közvetített az érintett biztosítónak (Biztosító). Az Alkusz és a Biztosító „együttműködési megállapodást” nem kötött, amelyre hivatkozva a Biztosító megtagadta az érintett biztosítási szerződés díjrendezettségi adatainak az Alkusz részére történő kiadását. Az Alkusznak a megbízási szerződés teljesítéséhez ugyanakkor szüksége van a Biztosító által kezelt díjrendezettségi adatokra.

1. JOGKÉRDÉS

1.1. A jogkérdés arra irányul, hogy „az Ügyfél és az Alkusz között fennálló megbízási szerződésre történő hivatkozással kiadhatja-e, illetve kötelezhető-e a Biztosító az Ügyfél által nála megkötött vegyes életbiztosítási szerződés díjrendezettségi adatainak az Alkusz részére történő kiadására, amennyiben nem áll fenn együttműködési megállapodás az Alkusz és a Biztosító között.”

1.2. Az Ügyvédi Iroda hivatkozott a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 398. § (1)-

(2) bekezdésére1, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartós közvetítői szerződést szabályozó rendelkezéseire2. A Megkeresésben ismertetett álláspont szerint az Ügyfél és az Alkusz között tartós közvetítői szerződés jött létre, amely kitrejed az Ügyfél igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre, és az Alkusz a képviseleti jogosultsága alapján minden olyan jognyilatkozatot megtehet, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. Mindezek alapján az Ügyvédi Iroda álláspontja, hogy „az Alkusz a megbízási szerződésből fakadó képviseleti jogosultásga alapján jogosult arra, hogy részére a Biztosító a megbízási szerződés tárgyát képező vegyes életbiztosítási szerződés díjrendezettségi adatait átadja”.

2. AZ MNB ÁLLÁSPONTJA

2.1. Amint az az MNB honlapján megtalálható, „Állásfoglalás kéréssel kapcsolatos eljárások és elvek” című tájékoztatóban3 (Tájékoztató) is szerepel, a jogszabályok által meghatározott körön kívül az MNB-nek nincs hatásköre – többek között – szerződések, üzleti megoldások, folyamatok jogi megfelelőségének előzetes, általános vizsgálatára. Állásfoglalás kiadására jellemzően jogszabályi rendelkezések értelmezése, illetve keretjellegű normatív rendelkezések tartalommal való feltöltése vonatkozásában kerül sor. Az állásfoglalás kiadása nem hatósági ügy, arra nem vonatkoznak a hatósági eljárásokban irányadó határidők, és bármely tevékenységnek, üzleti döntésnek, jogügyletnek (illetve ezek elhatározásának, megkezdésének, végrehajtásának) az MNB állásfoglalásától való függővé tétele kizárólag az állásfoglalást kérő személy felelőssége. A jelen állásfoglalásban foglaltak nem értelmezhetőek a Megkeresésben írtakkal összefüggő üzleti koncepció, megoldás jogszabályi megfelelőségével kapcsolatos

1 A Bit. 398. § (1) és (1a) bekezdése szerint a független biztosításközvetítő (a továbbiakban: alkusz) az ügyféllel kötött szerződés alapján, az ügyfél megbízásából jár el, előkészíti a biztosítási szerződés megkötését, tevékenysége kiterjedhet - az ügyfél képviseletében - a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. Az alkusz tevékenysége kiterjedhet az ügyfél számára annak biztosítási kockázatai felmérésével, kezelésével, illetve biztosításaival összefüggő szaktanács adására is, termékértékesítéstől függetlenül.

A (2) bekezdés továbbá kimondja, hogy a biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából az alkusz jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.

22 Ptk. 6:293. § [Különös szabályok önállóan eljáró közvetítő esetén]

(1) Közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles.

(2) Önállóan jár el az a személy, aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet nem munkaviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy más olyan jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló jogviszony keretében végzi, amely őt valamely jogi személy képviseletére feljogosítja.

(3) E fejezet alkalmazásában tartós a jogviszony, ha a közvetítő

a) több szerződés megkötésének közvetítésre; vagy

b) egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles.

(4) Ha a szerződést írásba foglalták, az egyik fél kérelmére a másik fél köteles átadni a szerződés és annak módosításának másolatát; e rendelkezéstől való eltérés és e jogról való lemondás semmis.

Ptk. 6:294. § [A közvetítő képviseleti jogának terjedelme]

Ha a közvetítő az általa közvetített szerződés megkötésére jogosult, a képviseleti joga minden olyan jognyilatkozat megtételére kiterjed, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja magában a már megkötött szerződések módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési határidő megállapításához való jogot.

3 xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xx-xxxxx

Kapcsolattartás az E-ügyintézési tv. és az MNB tv. vonatkozó előírásai alapján elektronikus ügyintézés keretében lehetséges

(xxxxx://xxx.xxx.xx/XXX.XXX/).

Kérjük, hogy a Biztosítás szolgáltatás megfelelő almappájában található űrlapon keresztül küldjék meg dokumentumaikat, és felhívjuk figyelmüket, hogy szíveskedjenek az MNB által adott iktatószámot az űrlapon minden esetben feltüntetni.

felügyeleti álláspontként, az MNB célja a jelen – nem kötelező erejű – állásfoglalás kiadásával összefüggésben az, hogy az állásfoglalást kérő annak ismeretében alakíthassa ki saját jogi álláspontját.

2.2. A Bit. 4. § (1) bekezdés 14. pontja értelmében biztosításközvetítői tevékenységnek minősül a biztosításközvetítő által végzett azon üzletszerű tevékenység, amely a biztosítási értékesítést, annak szervezését, valamint a független biztosításközvetítői szaktanácsadást foglalja magában. A Bit. 4. § (1) bekezdés 123. pontja – alapján biztosítási értékesítésnek minősül azon - a biztosítási szerződés vagy különösen a Hpt.4-ben meghatározott hitelintézet által biztosítotti jogviszony létrehozására irányuló - üzletszerű értékesítési tevékenység, amely kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének vagy a csoportos biztosítási szerződéshez különösen a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet által új biztosítottak csatlakozásának előkészítésére, illetve elősegítésére, az azokkal kapcsolatos tanácsadásra, ajánlattételre, az ilyen szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre, (ideértve a kárigény érvényesítése kapcsán történő közreműködést is).

A törvényi definíció alapján a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés a biztosítási értékesítés résztevékenységei közé tartozik, amellyel kapcsolatban a Bit. kommentárja5 is rögzíti, hogy előbbi tevékenység „hagyományosan része a biztosításértékesítési tevékenységnek, legyen szó akár a szerződő figyelmének a befizetni elmulasztott díjakra történő felhívásáról vagy a biztosított kárának mielőbbi rendezése érdekében történő eljárásról a biztosító irányába (…)”. Az MNB által korábban kiadott állásfoglalások6 szerint továbbá „a biztosítási szerződés lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésnek nincs törvényi meghatározása, ugyanakkor e tevékenység - amely a Bit. alapján a biztosítási értékesítés, biztosításközvetítés résztevékenységei közé tartozik - számos, a biztosító működéséhez kapcsolódó feladatot foglal(hat) magába, így esetről esetre ítélhető meg, hogy valamely magatartás ide sorolható-e”. Továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés „jellemzően magában foglalja az ügyfelek megtartását (a szerződésük, illetve ezáltal a díjbefizetéseik fenntartását) célzó, a biztosításközvetítők által többnyire fenntartási (speratív) jutalék ellenében, üzletszerűen végzett állományápolást”.

A rendelkezésre álló információk, illetve a fentiek alapján az Alkusz Megkeresés szerinti, az Ügyfél szerződésének díjrendezettségével kapcsolatos tevékenysége a biztosítási értékesítés résztevékenységeként meghatározott, a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésnek tekinthető.

2.3. Az MNB a biztosítók és alkuszok közötti megállapodásokkal foglalkozó korábbi állásfoglalása7 szerint a

biztosítási törvénynek az alkuszi tevékenységet szabályozó rendelkezései olyan tevékenységet is felsorolnak,

„amelyek végzéséhez az alkusznak az ügyfél megbízásán túl [adott esetben] a biztosító hozzájárulására is szüksége van, ilyen a biztosítási díj átvétele, a kockázat felmérése, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködés”. Az ezzel kapcsolatban kialakult piaci gyakorlat, hogy a biztosítók a hozzájárulásukat az alkuszokkal megkötött együttműködési megállapodásban adják meg. Jellemzően a felek megállapodása határozza meg az együttműködés technikai kereteit, így egyebek mellett a titokvédelmi szabályokat, az adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a biztosítási kockázatot elvállaló biztosító által az alkusznak – az alkusz közvetítésével megkötött és/vagy gondozott biztosítási szerződésekkel kapcsolatban – teljesített közvetett díjazás részletszabályait is. A biztosító és az alkusz ugyanakkor – kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában – nem köteles a biztosítási szerződés(ek) kezelésére és egyéb kérdések rendezésére vonatkozó együttműködési megállapodás megkötésére.

A Megkeresésben is idézett Bit. 398. § (2) bekezdés második fordulata szerint az alkusz a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján jogosult a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre. A Bit. kommentár ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy az idézett rendelkezés „(…) vagylagosan említi a biztosító hozzájárulását és az ügyfél felhatalmazását, mint amelyek alapján az alkusz közreműködhet a kockázat felmérésében, illetve a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában. Az alkusz eljárásának kereteit ugyanis az ügyféltől kapott

4 A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. év CCXXXVII. törvény

5 Kommentár a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényhez (Xxxxxxx Xxxxxx Xxx., szerkesztette: Xxxxxx Xxxxx)

6 xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx0000000/xxxX000.xxx(00000000).xxx , xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx0000000/000000_0_0000.xxx

7 xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxx/xxx0000000/xxxX0XX.xxx(00000000).xxx

megbízása tartalmazza, az ezen a kereten belüli eljáráshoz az alkusznak nincsen szüksége a biztosító hozzájárulására”.8

2.4. A Ptk. 6:11. § (1) bekezdése szerint ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. Az ügyleti képviselet formája a meghatalmazás, ezzel összefüggésben a Ptk. 6:15. § (1) bekezdése és 6:17. §-a úgy rendelkezik, hogy a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat, továbbá a képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek. A meghatalmazás ezek alapján olyan egyoldalú jogügylet, amely feljogosítja a meghatalmazottat, hogy a meghatalmazó nevében ügyeleteket vagy más jogcselekményeket végezzen. Amennyiben a meghatalmazott képviseleti jogosultsága megfelelően igazolt, a harmadik személynek a képviselő eljárását olyannak kell tekintenie mintha maga a meghatalmazott járna el.

A megbízás – és az annak típusába tartozó közvetítői szerződés – azt a belső kötelmi jogviszonyt jelenti, amely az ügy ellátására vállalkozó és az ügy ura közötti szerződés alapján keletkezik, és önmagában harmadik személyre kiható joghatása nincs. Ugyanakkor a Ptk. 6:274. §-a kimondja, hogy ha a megbízás teljesítéséhez szerződés kötése vagy más jognyilatkozat tétele szükséges, a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Ezzel összefüggésben a Ptk. kommentár úgy fogalmaz, hogy „a meghatalmazással a meghatalmazó egyoldalúan felhatalmazza a meghatalmazottat arra, hogy helyette és nevében jognyilatkozatot tegyen vagy elfogadjon. A joggyakorlat elismeri, hogy képviseleti jog (meghatalmazási elemet is magában foglaló) megbízási szerződéssel is létesíthető abban az esetben, ha a megbízás jognyilatkozat tételére irányul”. Előzőek irányadóak a biztosításközvetítői tevékenységgel összefüggésben háttérszabályként alkalmazandó közvetítői szerződés (Ptk. 6:288. §) és a tartós közvetítői szerződés9 (Ptk. 6:293. § (1) bekezdés) vonatkozásában is, amelyeket a Ptk. sajátos megbízási típusú szerződésként szabályoz.

Mindezek alapján amennyiben az Alkusz és az Ügyfél megállapodása (a megbízási szerződés) szerint az Alkusz tevékenysége a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre, ezen belül a díjfizetéssel kapcsolatban felmerülő bizonyos feladatok ellátására, a díjfizetés nyomon követésére is kiterjed, úgy az Alkusznak a díjrendezettségi adatok rendelkezésre bocsátásának kérésére vonatkozó jogosultságát önmagában a megbízási szerződés megalapozza, és az Alkusz nem köteles ezen túlmenően a Biztosító kifejezett hozzájáruló nyilatkozatát beszerezni vagy a Biztosítóval együttműködési megállapodás kötni.

A Biztosító tehát az Alkusz képviseleti jogosultságának terjedelmét vizsgálhatja, de egyéb feltételeket nem szabhat, így – többek között – nem teheti függővé a biztosítási szerződés adatainak kiadását az együttműködési megállapodás meglététől.

Végül megjegyzendő, hogy a Ptk. nem tartalmaz olyan kifejezett szabályt, amely alapján levezethető lenne, hogy a Biztosító a saját (jog)nyilatkozatát kizárólag a képviselő részére címezheti joghatályosan, így az általa tett jognyilatkozat közvetlenül az alkuszt megbízó ügyfél részére való közléssel is joghatályos.

2022. december 22.

8 Megjegyzendő, hogy a Bit. kommentár szerint – a megbízási szerződés kifejezett kizáró rendelkezésének hiányában – az alkusz felhatalmazás nélkül is jogosult a Bit. fogalmi meghatározása alapján a biztosításértékesítési tevékenység fogalmi elemei közé tartozó tevékenységek ellátására, így a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre is.

9 A Megkeresés szerint az Ügyfél és az Alkusz között tartós közvetítői szerződés jött létre. Az, hogy adott alkuszi megbízási szerződés tartós közvetítői szerződésnek minősül-e esetről esetre, a konkrét megbízás tartalmától függően dönthető el, amellyel kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő információ.