ERGO
ERGO
Lakásbiztosítás
Ügyféltájékoztató
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
Lakóépület biztosítás Különös Feltételei
Xx.xx.:1007V09
Háztartási ingóságbiztosítás Különös Feltételei
Vagyonvédelmi előírások
Hatályos 2017. január 1-től
Tisztelt Ügyfelünk!
Az ERGO Lakásbiztosítás Extra csomagja megoldást nyújt az előre nem látható, hirtelen bekövetkező, váratlan káreseményekre.
A csomag szolgáltatásai mellett az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás segítségével a nap 24 órájában megelőzhető a nagyobb károk és balesetveszélyek bekövetkezése.
Extra csomag:
A biztosító a lakáscélú helyiségek alapterülete
alapján javaslatot tesz a biztosítási összegekre.
Ha ezt elfogadja és minden évben vállalja az értékkövetést, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot.
A biztosító a biztosítási díjat a biztosítási összeg alapján állapítja meg.
Az ERGO Versicherung Fióktelepe
az alulbiztosítottság elkerülése érdekében a biztosítási összeg meghatározását
az alábbiak szerint javasolja:
Nem kell figyelembe venni:
• padlás, nem beépített tetőtér
• többlakásos lakóépületben található lakás esetén a közös tulajdonú lépcsőház, tároló, garázs
Lakáscélú helyiség • lakószoba, nappali, előszoba, • konyha, étkező, • fürdőszoba, WC • lakás tetőterében kialakí- tott helyiségek, amelyek- ben a belmagasság lega- lább 1,9 m • talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek • hobbiszoba, konditerem • lakáson belül kialakított galéria, szauna, pezsgő- fürdő | Nem lakáscélú helyiség • pince, kazán, • mosókonyha, • tároló helyiség, • a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs • loggia, tornác, veranda, terasz | |
• melléképület
Melléképület
A biztosított telken található, szerkezetileg önálló, nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
Csak külön megállapodás alapján biztosítható.
• garázs,
• tároló helyiség,
• nyári konyha,
• hobbi célra használt műhely
Lakóépülete, illetve lakása az alábbi veszélyek és károk ellen biztosított | Extra csomag |
• tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű ütközése és lezuhanása (tűzbiztosítás) | ✔ |
• vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása (viharbiztosítás) | ✔ |
• kiegészítő felelősségbiztosítás - épület birtoklásával összefüggésben keletkezett kár | 30 000 000 Ft/kár/év* |
• biztosítási esemény kapcsán felmerült rom- és törmelékeltakarítási költségek, bontási-, le- és összeszerelési, tűzoltási költségek, beleértve a hulladékelszállítás költségét is (2015, 2017 sz. záradék) | a BÖ 10%-áig |
• ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás (2521 sz. záradék) | ✔ |
• vízvezetékből kilépő víz által okozott kár, vízvezetékcsövek fagy- és töréskára (vezetékes vízkárbiztosítás) | ✔ |
• földrengés okozta kár (2030 sz. záradék) | 10 000 000 Ft/kár/év* |
• hatósági előírások miatti többletköltségek (2485 sz. záradék) | a BÖ 10%-áig |
• villámcsapás másodlagos hatása által okozott kár (2019 sz. záradék) | a BÖ 2%-áig |
• melléképület (kivéve üveg-, melegház és fóliasátor) tűz-, vihar- és vezetékes vízkárbiztosítás alapján térülő kára (2528 sz. záradék) | a BÖ 10%-áig |
• tapéta, festés és burkolatok kárainak új értéken történő térítése (2013 sz. záradék) | ✔ |
• kerítések, növényi kultúrák, világítótestek és úszómedencék tűzbiztosítás alapján térülő kára (2021 sz. záradék) | 500 000 Ft/kár/év* |
• árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott kár (2047 sz. záradék) | 400 000 Ft/kár/év* |
• kerítés (kivéve élő sövény) viharbiztosítás alapján térülő kára (2029 sz. záradék) | a BÖ 3%-áig |
• cserelakás költsége 6 hónapig, tűzbiztosítás alapján térülő kár esetén (2022 sz. záradék) | ✔ |
• padlófűtés, klíma-, szolár- és hőszivattyú berendezések kára (2027 sz. záradék) | ✔ |
• vízvezetékcsövek elhasználódás, kopás vagy korrózió miatti törés- és repedéskára (2025 sz. záradék) | ✔ |
• vízvezetéktörés esetén technológiailag indokolt, legfeljebb 10 m csőhosszúságú vezetékek cseréje (2025 sz. záradék) | ✔ |
• épületen kívüli, külső falban vagy talajszint alatt lévő vízvezetékcsövek töréskára (2023 sz. záradék) | ✔ |
• vízvezetékek tömítetlenségi hibáinak feltárása, kapcsolódó szerelvények és berendezések kára, csővezetékek duguláselhárítási költségei (2504 sz. záradék) | ✔ |
• garázsban tárolt személygépkocsi tűzbiztosítása (2510 sz. záradék) | 1 500 000 Ft/kár/év* |
• úszómedencék fedelének (kivéve fólia) tűz és viharkárai (2513 sz. záradék) | 1 000 000 Ft/kár/év* |
• tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott kár (2511 sz. záradék) | 50 000 Ft/kár/év* |
• dísznövények, konyhakerti növények vihar és jégverés miatti, megsemmisüléssel járó kára (2529 sz. záradék) | 50 000 Ft/kár/év* |
• épületrongálás/grafiti kár (2514 sz. záradék) | 50 000 Ft/kár/év* |
• elfolyt víz térítése vezetékes vízkár esetén (2512 sz. záradék) | 30 000 Ft/kár/év* |
Háztartási ingósága az alábbi veszélyek és károk ellen biztosított | Extra csomag |
• tűz, villámcsapás, robbanás, légi jármű ütközése és lezuhanása (tűzbiztosítás) | ✔ |
• villámcsapás másodlagos hatása által okozott kár (2040 sz. záradék) | ✔ |
• vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, ismeretlen üreg beomlása (viharbiztosítás) | ✔ |
• vízvezetékekből kiáramló víz által okozott kár (vezetékes vízkárbiztosítás) | ✔ |
• nyílászáró-, bútor-, kép- és falitükör üveg töréskára Épületbe szerkezetileg beépített üveg, zuhanykabin, vákuum- és síkkollektor, üvegtető töréskára is térül (2046 sz. záradék) | 500 000 Ft/kár és 1 000 000 Ft/év* |
• kiegészítő felelősségbiztosítás - magánemberi minőségben harmadik személynek okozott kár (2043 sz. záradék) | 30 000 000 Ft BÖ-ig Európára kiterjesztve |
• üvegkerámia főzőlapok töréskára (2039 sz. záradék) | ✔ |
• biztosítási esemény kapcsán felmerült rom- és törmelékeltakarítási költségek, bontási-, le- és összeszerelési, tűzoltási költségek, beleértve a hulladékelszállítás költségét is | a BÖ 2%-áig |
• betöréses lopás és xxxxxx általi kár és a megrongálódott épületrészek kára | ✔ |
• ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás (2522 sz. záradék) | ✔ |
• földrengés okozta kár (2495 sz. záradék) | 4 000 00 Ft/kár/év* |
• akvárium üvegezésének repedése, törése, ragasztási illetve tömítési hibája miatt kiáramló víz által okozott kár (2042 sz. záradék) | ✔ |
• cserelakás többletköltség 6 hónapig (2036 sz. záradék) | naponta a BÖ 0,5 ‰-éig |
• árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott kár (2050 sz. záradék) | 400 000 Ft/kár/év* |
• eltulajdonított, elveszített kulcs miatt szükséges zárcsere költsége, kaputelefon rongálási kára (2049 sz. záradék) | 50 000 Ft/kár/év* és 8 000 Ft/kár/év* |
• vandalizmusból eredő kár (2038 sz. záradék) | ✔ |
• gépjármű feltörése miatti általános háztartási ingóság kár (2487 sz. záradék) | 150 000 Ft/kár/év* |
• vállalkozói tulajdonban lévő, irodai célt szolgáló és idegennek minősülő vagyontárgyak kára (2488 sz. záradék) | a BÖ 5%-áig |
• iratok/dokumentumok/bankkártyák újra beszerzésének, illetve érvénytelenítésének költsége (2048 sz. záradék) | a BÖ 2%-áig |
• mélyhűtött élelmiszerek kára (2515 sz. záradék) | 50 000 Ft/kár/év* |
• tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott kár (2516 sz. záradék) | 50 000 Ft/kár/év* |
• eltulajdonított kerékpár biztosítása (2520 sz. záradék) | 30 000 Ft/kár/év* |
• ebtartói felelősségbiztosítás | 3 000 000 Ft biztosítási összegig/kár/eb/év |
Tartalomjegyzék
Ügyféltájékoztató | 7 | Háztartási ingóságbiztosítás Különös Feltételei | 33 | |
A. Ingóságbiztosítás | 33 | |||
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek | 8 | I. Általános rendelkezések | 33 | |
I. Általános rendelkezések | 8 | II. Biztosított személyek | 33 | |
II. A biztosítási szerződés alanyai | 8 | III. Biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok | 33 | |
III. A biztosítási szerződés létrejötte | 8 | IV. Biztosított veszélyek és káresemények | 34 | |
IV. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés | V. A biztosítás területi hatálya | 36 | ||
kezdete | 9 | VI. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége | 36 | |
V. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya | 9 | VII. Biztosítási összeg, alulbiztosítás és önrészesedés | 37 | |
VI. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei | 9 | VIII. Kártérítés összege és kifizetése | 38 | |
VII. A szerződő (biztosított) kötelezettségei | 10 | |||
VIII. Biztosítási esemény | 11 | B. Kiegészítő felelősségbiztosítás | 40 | |
IX. Általános kizárások | 11 | I. A biztosítási esemény | 40 | |
X. A biztosítási díj | 12 | II. Biztosított személyek | 40 | |
XI. A díjfizetés elmulasztásának következményei | 12 | III. Kizárások | 40 | |
XII. A biztosítási összeg, alul-, túlbiztosítás és többszörös | IV. A biztosítás területi és időbeli hatálya | 41 | ||
biztosítás | 12 | V. A biztosító szolgáltatása | 41 | |
XIII. Értékkövetés | 13 | VI. Egyéb rendelkezések | 42 | |
XIV. Kárrendezési eljárás | 13 | VII. A különös feltételek Polgári Törvénykönyvtől | ||
XV. A biztosító szolgáltatása | 13 | lényegesen eltérő rendelkezései | 42 | |
XVI. A biztosítási érték és a szolgáltatásra vonatkozó általános | ||||
rendelkezések | 14 | Záradékok | 43 | |
XVII. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettség alól | 15 | |||
XVIII. Megtérítési igény | 16 | |||
XIX. Személyes adatok kezelése | 16 | Vagyonvédelmi előírások | 47 | |
XX. Xxxxxx és záró rendelkezések | 18 | I. Minimális mechanikai védelem | 47 | |
XXI. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől | II. Részleges mechanikai védelem | 47 | ||
lényegesen eltérő rendelkezései | 19 | III. Teljes körű mechanikai védelem | 47 | |
Lakóépület biztosítás Különös Feltételei | 20 | IV. Minimális elektronikai jelzőrendszer V. Részleges elektronikai jelzőrendszer | 47 48 | |
A. | Lakóépület biztosítás | 20 | VI. Teljes körű elektronikai jelzőrendszer | 48 |
I. | Általános rendelkezések | 20 | VII. Távfelügyeleti rendszer | 49 |
II. | Biztosított személyek | 20 | VIII. Fogalom meghatározások | 49 |
III. | Biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok | 20 | ||
IV. | Biztosított veszélyek és káresemények | 21 | Értéklista ERGO Lakásbiztosításhoz | 51 |
V. | A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége | 23 | ||
VI. | Biztosítási összeg, alulbiztosítás és önrészesedés | 23 | Lakásbiztosítási kárbejelentő lap | 53 |
VII. | Kártérítés összege és kifizetése | 23 | A leggyakrabban feltett kérdések | 55 |
B. | Kiegészítő felelősségbiztosítás | 25 | ||
I. | A biztosítási esemény | 25 | ||
II. | Biztosított személyek | 25 | ||
III. | Kizárások | 25 | ||
IV. | A biztosítás területi és időbeli hatálya | 26 | ||
V. | A biztosító szolgáltatása | 26 | ||
VI. | Egyéb rendelkezések | 26 | ||
VII. | A különös feltételek Polgári Törvénykönyvtől | |||
lényegesen eltérő rendelkezései | 27 | |||
Záradékok | 28 | |||
Ügyféltájékoztató
A lakásbiztosítási szerződés jellemzőiről az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe Általános Vagyon- biztosítási Feltételei, a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei és a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei adnak tájékoztatást.
A biztosítási időszakkal és tartammal, a kockázatviselés kezde- tével, a biztosítási eseménnyel, a díjfizetéssel, a díjmódosítás módjával, idejével, a biztosított kockázatokkal, a biztosító szol- gáltatásával, annak teljesítési módjával, idejével, a szerződés megszűnésének eseteivel, a szerződés felmondásának feltéte- leivel, a biztosító mentesülésének feltételeivel, az alkalmazott kizárásokkal, az értékkövetés módjával és mértékével kapcso- latos részletes szabályokat a fenti feltételek tartalmazzák.
A könnyebb tájékozódás érdekében e szabályokra vonatkozó rendelkezéseket szürke háttérszínnel jelöltük, ezért a biztosítási ajánlat aláírása előtt szíveskedjék ezeket a részeket fokozott figyelemmel áttanulmányozni.
Az Ön biztosítója az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe (röviden: ERGO Versicherung Fióktele- pe). A Fióktelep Magyarország területén, az alapítója tevékeny- ségi engedélye alapján jogosult biztosítási tevékenységet folytatni.
Az ERGO Versicherung Fióktelepét az ausztriai székhelyű ERGO Versicherung Aktiengesellschaft alapította. Az alapító cégfor- mája részvénytársaság, székhelye: AT-1110 Wien, Business Park Marximum, Xxxxxxxxxxxxxxxxx 00.; nyilvántartási száma:
FN 101528 g. A Cégjegyzéket vezető hatóság megnevezése és címe: Handelsgericht Wien, AT-0000 Xxxx, Xxxxxxxxxxx 0/a.; a biztosító felügyeleti szervének megnevezése és címe: Öster- reichische Finanzmarktaufsicht, AT-0000 Xxxx, Xxxx Xxxxxx Xxxxx 0.
Az ügyfelek az esetleges panaszaikat az ERGO Versicherung Fióktelepe székhelyén (0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00. III. emelet, levelezési cím: 1428 Budapest Pf. 5.), a +36 1 877 1111- es telefon-, illetve +36 1 877 1110-es faxszámon, szóban, írás- ban vagy e-mailen az xxxx@xxxx.xx címen adhatják elő.
A biztosító köteles a panaszokat, bejelentéseket kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a panaszosnak a panasz kézhezvé- telétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.
A panasz elutasítása esetén az ügyfelek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szerinti fogyasztóvédel- mi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál (1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., postacíme:
1534 Budapest, BKKP Pf.: 777., tel.: x00 0 000 0000) fogyasztó- védelmi eljárást kezdeményezhetnek vagy a szerződés létrejöt-
tével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továb- bá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jog- vita esetén bírósághoz fordulhatnak vagy a Pénzügyi Békél- tető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., postacíme: 1525 Budapest, Pf.: 172., vagy elektronikus formában az Ügyfélkapun keresztül (telepítőkészlet)) eljárását kezdeményezhetik. A Pénz- ügyi Békéltető Testületnél kezdeményezhető eljárás forma- nyomtatványának elektronikus elérhetősége: xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxx-xx-xxxxx- nyomtatvanyok/kerelem-nyomtatvany. A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Békéltető Testület telefonos ügyfélszolgálatának száma: x00 00 000 000.
A panasz vagy a jogvita rendezésének sikertelensége esetén a bírói út igénybevétele is lehetséges. A biztosító a panaszkezelési eljárásának részletes szabályait a honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító csak a feladatai ellátásához szükséges (a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával és a szolgáltatással összefüggő) adatokat, mint biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosult kezelni.
Biztosítási titoknak minősül minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálko- dására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. A biztosítási titok tekintetében időbeli korlátozás nélkül - kivéve, ha törvény másként nem rendelkezik
- titoktartási kötelezettség terheli a biztosító és a biztosításköz- vetítő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
A lakásbiztosítási szerződésre és az abból fakadó igények érvényesítésére a magyar jog szabályait magyar bíróság előtt kell alkalmazni. Javasoljuk, hogy a biztosítási ajánlat aláírása előtt ismerje meg, gondosan tanulmányozza át a szerződési feltételeinket, szükség esetén kérjen segítséget megbízott közvetítőinktől. Tájékoztatjuk, hogy szerződéses jogviszonyunk fennállása alatt az egymáshoz intézett jognyilatkozatok csak írásban érvényesek.
A biztosító fizetőképességével és pénzügyi helyzetével kapcsolatosan évente a honlapján (xxx.xxxx.xx) jelentést tesz közzé.
ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe
Biztosító neve: ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe
Cégformája: Fióktelep
Székhelyének állama: Magyarország
Biztosító székhelye: 1082 Budapest, Futó u. 47-53.
Cégjegyzékszáma: Cg. 00-00-000000
Biztosító levelezési címe: 1428 Budapest Pf. 5.
Internetes honlapja: xxx.xxxx.xx
Panaszkezelő szervezeti egység: ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe Ügyfélszolgálat, 1082 Budapest, Futó u. 47-53. III. emelet
Telefon: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
Általános Vagyonbiztosítási Feltételek
I. Általános rendelkezések
1. Az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe (a továbbiakban: biztosító) díjfizetés ellenében a létrejött biztosítási szerződésben foglalt szolgáltatást nyújtja.
III. A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés megkötésére a szerződő tesz
a jogviszony tartalmára vonatkozó jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabás szerint írásbeli ajánlatot
a biztosító részére. A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító közötti írásbeli megállapodással jön létre.
2. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
2. A biztosítási szerződésre a jelen Általános Vagyonbiz- tosítási Feltételek (továbbiakban: általános feltételek),
a különös biztosítási feltételek, az alkalmazott záradékok (továbbiakban: együttesen biztosítási feltételek),
a biztosítási szerződés szerves és elválaszthatatlan részét képező biztosítási ajánlat és annak mellékletei, a biztosító részére tett nyilatkozatok, a biztosítási kötvény (biztosítási fedezetet igazoló dokumentum), valamint a mindenkor hatályos magyar jogszabályok irányadóak.
3. A szerződés nyelve magyar. A szerződő kérésére a bizto- sító vállalhatja, írásbeli vállalása esetén pedig köteles idegen nyelven elkészíteni és átadni a szükséges okirato- kat, de az iratok magyar nyelvű szövege tekintendő
a hiteles szövegnek.
II. A biztosítási szerződés alanyai
1. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében viseli a biztosítási kockázatot és vállalja a biztosítási szerző- désben meghatározott szolgáltatások teljesítését.
2. A szerződő (biztosítást kötő fél) az a személy, aki a bizto- sítási szerződés megkötésére ajánlatot tesz, kötelezett- séget vállal a biztosítási díj megfizetésére és aki a bizto- sítási díjat megfizeti. Szerződő lehet fogyasztó (a szak- mája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy), vállalkozás (a szakmá- ja, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy), illetőleg vállalkozásnak nem minősülő jogi személy, aki/amely valamely vagyoni vagy személy- hez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg.
3. A biztosított az a személy, akinek a vagyontárgyai bizto- sítva vannak és a vagyontárgy megóvásában való érde- keltsége a biztosítási szerződés teljes időbeli hatálya alatt fennáll.
4. A biztosított a jövőbeli szolgáltatási összeget elzálogosít- hatja valamely, a szerződésben meghatározott jogo- sult/hitelintézet javára, a biztosított e jogosulttal/hitel- intézettel fennálló jogviszonyából folyó kötelezettsége teljesítése biztosítékául.
4. Ha a biztosítási ajánlat megtételekor a szerződő megfizeti az első biztosítási díjnak, illetve a biztosítás egyszeri díjá- nak megfelelő összegű díjat, akkor azt a biztosító a bizto- sítási szerződés létrejötte esetén a biztosítási díjba beszá- mítja. Amennyiben a biztosítási szerződés nem jön létre, a biztosító a befizetést a befizető részére visszautalja.
3. A biztosítási szerződés az ajánlatnak a biztosító általi elfogadását megtestesítő biztosítási kötvény szerződő általi kézhezvételekor, illetve - ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem kifogásolja - a módosító javaslatnak a szerződő általi kézhezvételét követő
15 nap elteltével jön létre.
5. A szerződő és a biztosított nyilatkozatai az ajánlat, ille- tőleg a biztosítási szerződés részét képezik. A szerződő és a biztosított köteles a nyilatkozatokat a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kitölteni.
6. Az ajánlat elbírálása során a biztosító kockázatelbírálást végez. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biz- tosító az ajánlatot elfogadja (az ajánlattal megegyező vagy attól eltérő tartalommal) vagy elutasítja. A biztosító a biztosítási ajánlat elfogadásaként biztosítási kötvényt állít ki.
7. Amennyiben a biztosítási kötvény tartalma eltér az aján- lattól és a szerződő az eltérést a biztosítási kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogá- solja, akkor a biztosítási szerződés a biztosítási kötvény tartalma szerint jön létre. A biztosító köteles a biztosítási kötvény átadásakor az eltérésre a szerződő figyelmét írásban felhívni. Amennyiben a felhívás elmarad, a szer- ződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Lényeges eltérésnek minősül különösen a kockázatvise- lés időpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedé- kessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének terjedelme. Ha a szerződő az eltérést a biztosítási köt- vény kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban elutasítja (kifogásolja), a szerződés nem jön létre.
8. Ha a szerződő fogyasztó, a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beér- kezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik
(a biztosító ráutaló magatartása). Ilyen esetben a szer- ződés az ajánlat szerinti tartalommal, az ajánlatnak
a biztosító részére történő átadása időpontjára vissza- menő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
a kockázatviselés kezdetének naptári napjával azonos nap, egyéb esetben az azt követő hónap elseje. Ennek
a hónapnak az első napja lesz a későbbiekben a biztosítási évforduló napja is.
4. A biztosítási időszak 1 év, amely a technikai kezdet, majd a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva egy évig tart. A felek a biztosítási időszakra vonatkozóan ettől eltérően is megállapodhatnak.
5. A biztosító kockázatviselése megszűnik a biztosítási szer- ződés megszűnésének napján 0:00 órakor.
6. A biztosítás csak a biztosítási kötvényben megjelölt kocká- zatviselési helyen hatályos, amennyiben erről külön meg- állapodás másképpen nem rendelkezik. Ha a biztosított vagyontárgyakat a kockázatviselés helyéről ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyak- nak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel, amennyiben a felek ettől eltérően nem állapod- nak meg.
9. Ha a szerződő nem fogyasztó, akkor a biztosítási szerző- dés a biztosító ráutaló magtartásával nem jöhet létre.
10. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerződés lényeges kérdésben eltér a jelen biztosítási feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöt- tétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a biztosítási szerződést a jelen biztosítási feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító a biztosítási szerződést
a módosító javaslat szerződő általi elutasításától, illetve a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ebben az esetben a biztosító a biztosítás díját a szerző- dőnek visszautalja a felmerült időarányos költségek érvényesítése után.
11. A biztosító a biztosítási ajánlatot annak beérkezésétől számított 15 napon belül írásban elutasíthatja. Az elu- tasítást e határidőn belül kell a szerződővel közölni. Az elutasítást a biztosító nem köteles megindokolni.
Ha az ajánlat beérkezésétől számított 15 napos kocká- zatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az ajánlatot csak abban az esetben utasít- hatja vissza, ha erre a lehetőségre az ajánlati lapon
a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt fedezet jellege, vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges. Ez esetben a biztosító
a kockázatelbírálási idő alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.
IV. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete
1. A biztosítási szerződés a biztosítási ajánlaton a kockázat- viselés kezdeteként megjelölt napon 0:00 órakor lép hatályba és kezdődik a biztosító kockázatviselése, amennyiben a biztosítási szerződés létrejön.
2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdet nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat szerződő általi aláírását követő nap 0:00 órája.
VI. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
1. A biztosítási szerződés megszűnik:
a) a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban;
b) a biztosító felmondásával a jelen általános feltételek
III. 10. pontjában meghatározott esetben (hallgató- lagosan létrejött szerződés utólagos felmondása);
c) a biztosító felmondásával a jelen általános feltételek
VII. 7. pontjában meghatározott esetben (biztosítási kockázat jelentős növekedése miatti felmondás);
d) a díjfizetés elmulasztásának következményeként
a jelen általános feltételek XI. 1. pontjában meghatá- rozott esetben;
e) a szerződő felmondásával, melyet a szerződő írásbeli nyilatkozatban, a biztosítási időszak végére vonatko- zóan, a lejárat előtt legalább 30 nappal kezdeményez- het a biztosítónál. Ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bármelyik fél
a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatja. Határozatlan időtartamra kötött bizto- sítási szerződésben a felek a felmondási jogot legfel- jebb 3 évre kizárhatják;
f) a biztosító felmondásával, melyet a biztosító írásbeli nyilatkozatban, a biztosítási időszak végére vonatko- zóan, a lejárat előtt legalább 30 nappal kezdemé- nyezhet a szerződőnél;
g) a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával vagy a biztosítási érdek megszűnésével,
a lehetetlenülés beálltakor vagy a biztosítási érdek megszűnésekor.
2. A megszűnt biztosítási szerződést az eredeti feltételeknek megfelelően újból hatályba léptetni nem lehet.
3. A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a biztosí-
tási szerződés létrejöttére és a biztosító kockázatviselésé- nek kezdetére vonatkozóan a jelen általános feltételekben foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.
V. A biztosítási szerződés tartama, területi hatálya
1. A biztosítási szerződés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozott, egyéves tartamra jön létre.
2. A biztosítás automatikusan további egy évre meghosszab- bodik, amennyiben egyik fél sem nyilatkozik írásban ettől eltérően a lejárat előtt 30 nappal.
3. A biztosítási szerződés technikai kezdete, amennyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik,
3. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnéséről írásban értesíti a szerződőt a megszűnést követő 15 napon belül.
VII. A biztosítási szerződés alanyainak kötelezettségei
1. A szerződő és a biztosított alábbiakban felsorolt kötele- zettségein túlmenően a különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerződés további kötelezettséget is előírhat.
Díjfizetési kötelezettség
2. A biztosítási szerződés alapján a szerződő biztosítási díj fizetésére köteles.
Tájékoztatási kötelezettség
3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, a szer- ződő köteles a biztosítottat tájékoztatni a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változá- sokról. Ez a kötelezettség a biztosítási esemény bekövet- kezéséig vagy a biztosítottnak a szerződésbe való belépé- séig áll fenn.
Közlési kötelezettség
4. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel.
5. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körül- mény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, de arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
7. Amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés létrejötte után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a biztosítási szerző- désben meghatározott lényeges körülmények változását a szerződő vagy a biztosított bejelenti, és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől, illetve a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerző- dést 30 napra írásban felmondhatja. Amennyiben a szer- ződő nem fogadja el a módosító javaslatot vagy arra
során írásban kérdést tett fel vagy a biztosítási szerződés- ben rögzített.
30 napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a mó- dosító javaslat közlését követő 30. napon megszűnik, felté- ve, hogy a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.
Ha a biztosítási szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős növekedése közülük csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biz- tosító a jelen pontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
Ha a biztosító a jelen pontban meghatározott jogaival nem él, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
8. A szerződő és a biztosított köteles a káresemény megelő- zése és a már bekövetkezett kár enyhítése érdekében minden ésszerű és az adott helyzetben általában elvárha- tó intézkedést megtenni.
9. A kár megelőzésére a jó gazda gondosságán túl a hatá- lyos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határoza- tok, szabványok és a biztosított felügyeleti szervének utasításai irányadók.
10. A különös biztosítási feltételek részletesebben is megfo- galmazhatják fenti szabályok érvényben maradása mel- lett szerződő és biztosított kármegelőzésre és kárenyhí- tésre vonatkozó kötelezettségeit.
11. A biztosító jogosult a kármegelőzésre, illetve a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotára vonatkozóan a szer- ződőnél, biztosítottnál, illetve szükség esetén a tűzoltó- ságnál vagy más hivatali szervnél a végrehajtott intézke- dések mindenkori helyszíni ellenőrzésére.
Kárbejelentési kötelezettség
12. A szerződő, illetve a biztosított köteles a biztosítási ese- mény bekövetkezését haladéktalanul, annak megtörtén- tétől számított 2 munkanapon belül - de legkésőbb annak észlelésétől számított 2 munkanapon belül - a biztosító- nak írásban bejelenteni.
Felelősségi károk esetén a biztosított 30 napon belül köte- les a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
Változásbejelentési kötelezettség
6. A szerződő és a biztosított köteles a bekövetkezéstől számított 8 napon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulá- sát, de különösen:
a) a biztosított épület és építmény, illetve ingóságok értékének 10%-ot meghaladó mértékű változását, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték-válto- zást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázat- viselési helyenként kell bejelenteni;
b) ha a biztosított épületen, építményen építési enge- dély köteles bővítést, átépítést hajtanak végre;
c) ha a biztosított vagyontárgyakra, ugyanazon kocká- zatokra további biztosítást kötött;
d) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelö- lésével;
e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) minden egyéb, a biztosító kockázatát növelő tényezőt.
A biztosítási szerződés tartama alatt a biztosított köteles minden olyan körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amelyre a biztosító a szerződéskötés
13. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását;
VIII. Biztosítási esemény
1. Biztosítási esemény az az előre nem látható, hirtelen, váratlan káresemény, mely a kockázatviselés tartama alatt következik be és melyre a biztosító kockázatviselése kiterjed és helytállási kötelezettségét eredményezheti.
2. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási aján- laton meghatározott és a biztosítási kötvényen is feltünte- tett biztosított veszélyekre terjed ki.
3. A biztosítható veszélyek és káresemények körét a biztosí- tási szerződésre vonatkozó biztosítási feltételek határoz- zák meg.
4. A biztosító kockázatviselése a biztosított vagyontárgyak tekintetében - amennyiben a vonatkozó feltételek nem tartalmaznak ezzel ellentétes megállapodást - az alábbi károkra terjed ki:
a) a biztosított veszély közvetlen hatása következmé- nyeként keletkezett károkra (káresemény);
b) a káresemény elkerülhetetlen következményeként keletkezett károkra;
c) a káresemény miatt végzett oltás, bontás vagy kila- koltatás során keletkezett károkra;
d) a káresemény következtében eltűnés vagy elkallódás során keletkezett károkra.
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését;
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét);
d) a kárrendezésben közreműködő - a szerződőt (biztosí- tottat) képviselő - személy vagy szervezet nevét;
e) a tűzoltóság által kiadott hatósági bizonyítvány, illetőleg a rendőrségi feljelentés (jegyzőkönyv) egy másolati példányát.
Együttműködési kötelezettség a kárrendezésben
14 A szerződő (biztosított) köteles
a) a tűz- és robbanáskárt a tűzoltóságnak is jelenteni;
b) betöréses lopás és rablás esetén rendőrségi feljelen- tést tenni;
c) a biztosító részére a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilá- gosítás tartalmának ellenőrzését;
d) a rendőrség határozatát, vádemelés esetén a vádi- ratot, bírósági határozatot, valamint a tűzrendészeti hatóság által ki- adott okiratot a biztosító részére eljuttatni.
15. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerződő (biztosított)
IX. Általános kizárások
1. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) olyan károkra, amelyeket harci cselekmények vagy háborús események bármelyik fajtája vagy terror- cselekmény okozott vagy ezek következményeire;
b) a harci eszközök által okozott sérülésekre vagy rom- bolásokra, valamint katonai, polgári vagy rendészeti hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra;
c) felkeléssel, lázadással, zendüléssel, zavargással, fosztogatással, illetve sztrájkkal összefüggésben keletkezett károkra;
d) talajsüllyedéssel, föld alatti tűzzel, bányaműveléssel, nukleáris energia, illetve sugárzó anyagok károsító hatásával okozati összefüggésben keletkező károkra;
e) az elhasználódással vagy a vagyontárgy karbantar- tásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett károkra;
f) földrengéssel vagy más természeti katasztrófával okozati összefüggésben keletkezett károkra;
g) talajvíz vagy belvíz által okozott károkra;
h) a biztosított vagyontárgy építésével, felújításával kap- csolatos kivitelezési hibára visszavezethető károkra;
i) a különös biztosítási feltételekben meghatározott további kockázatokra.
a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a kár- bejelentéstől számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat (állapotmegőrzési kötelezettség). Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5. napon belül nem történik meg a kár szemlézése, akkor a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve leselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
16. A szerződőnek (biztosítottnak) a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár összegét hitelt érdemlően bizo- nyító dokumentumokat a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátani
a) épületkárnál a javítási-, helyreállítási (eredeti) szám- lát, árajánlatot vagy költségvetést;
b) ingóságkárnál a vagyontárgy eredetét igazoló okmányt (beszerzési számla, garancialevél, műszaki leírás, fotó, stb.), a javítási-, helyreállítási (eredeti) számlát;
c) felelősségi kárnál személysérülés esetén orvosi szak- véleményt, dologi kárnál a javítási, helyreállítási (ere- deti) számlát.
A biztosító kötelezettsége
17. A biztosító köteles a biztosítási szerződésben meghatáro- zott kockázatokra fedezetet nyújtani és a biztosítási ese- mény kockázatviselés kezdetét követő bekövetkezése esetén a biztosítási szerződésben meghatározott szolgál- tatások teljesítésére, valamint a szerződő biztosítási szerződésére vonatkozóan bejelentett, és a biztosítási feltételeknek megfelelő igények végrehajtására.
2. A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető,
az emberi életre, a materiális és immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására, a társadalomban illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul.
XI. A díjfizetés elmulasztásának következményei
1. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásakor a biztosító
a szerződőt – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridővel írásban felhívja a biztosítási díj megfizeté- sére. A póthatáridő eredménytelen eltelte esetén a bizto- sítási szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
növekedésekor, a biztosított vagyontárgyak biztosítási értékének megváltozásakor vagy a biztosítási szolgálta- tások szerződő általi módosításakor.
3. A felek erre irányuló kifejezett nyilatkozatukkal a biztosító kockázatviselésének kiterjesztésére vonatkozóan a jelen általános feltételekben foglalt rendelkezésektől eltérően is megállapodhatnak.
X. A biztosítási díj
1. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kockázatviselés ellenértéke. A biztosítási szerződés rendszeres vagy egy- szeri díjas.
2. A szerződő azon a napon teljesíti a díjfizetési kötelezettsé- gét, amikor a biztosító díjátvételre jogosult képviselője
az első díjat átvételi elismervénnyel igazoltan átvette vagy egyéb esetekben, ha az a biztosító számlájára azonosít- ható módon beérkezett.
3. A biztosítási szerződés díja a kockázatviselés kezdetétől
számítva illeti meg a biztosítót. Az első díj a szerződés lét- rejöttekor esedékes, kivéve, ha a felek az első díj megfize- tésére halasztásban állapodtak meg. Minden további díjrészlet annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre az vonatkozik.
4. A biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnése esetén a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A biztosítási szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor
a kockázatviselése véget ért. Ha a szerződő az időarányos- nál több díjat fizetett be, a biztosító a díjtöbbletet 15 na- pon belül visszautalja.
5. A biztosítási szerződés megszűnése után beérkezett bizto- sítási díj a biztosítási szerződést nem hozza újból létre, az ekkor befizetett díjat a biztosító a befizetőnek visszautalja.
6. A rendszeres díjas biztosítási szerződés biztosítási évre meghatározott éves díja féléves, negyedéves vagy havi gyakorisággal is megfizethető, kivéve, ha a biztosító hatá- lyos Díjszabása másként nem rendelkezik. A díjfizetési gyakoriságot a szerződő az ajánlatban jelöli meg. A szer- ződő a biztosítási tartam alatt írásban kérheti a díjfizetési gyakoriság módosítását a következő díjfizetési esedékes- ség előtt legalább 30 nappal.
7. Az egyszeri díjas biztosítási szerződés egyszeri díja egy összegben fizethető meg.
8. A biztosítás díja megfizethető készpénzátutalási megbízá- son (csekk), banki átutalással vagy rendszeres díjas bizto- sítási szerződés esetén csoportos beszedési megbízással, kivéve, ha a biztosító hatályos Díjszabása másként nem rendelkezik. A díjfizetés módját a szerződő az ajánlatban jelöli meg. Rendszeres díjas biztosítási szerződés esetén
a szerződő a biztosítási tartam alatt írásban kérheti
a díjfizetés módjának módosítását a következő díjfizetési esedékesség előtt legalább 15 nappal.
10. A biztosítási díj a biztosítási szerződés tartama alatt vál- tozhat értékkövetéskor, a biztosítási kockázat jelentős
9. A biztosító a biztosítási díjat a biztosítási összeg alapján határozza meg. Fokozott kockázat esetén a biztosító pót- díjat vagy speciális feltételeket határozhat meg.
XII. A biztosítási összeg, alul-, túlbiztosítás és többszörös biztosítás
1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási védelem a szerződésben meghatározott,
a biztosításra külön összeggel megadott vagyontárgyakra illetve vagyontárgyakból képzett vagyoncsoportokra ter- jedhet ki. A vagyonbiztosítás keretében elsősorban épüle- tek, építmények, háztartási ingóságok, vállalkozások berendezései, áruk, készletek, értéktárgyak, adathordozók, illetve ezen vagyontárgyakból képzett vagyoncsoportok biztosíthatóak. A biztosítható vagyontárgyak körét és azok konkrét biztosítási értékét a különös feltételek és az álta- lános feltételek XVI. fejezete határozzák meg.
2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) biztosítási értékét. A vagyontárgy biztosítási értékét meghaladó részében (túlbiztosítás) a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. A biztosítási esemény bekövetke- zésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a biztosítási összeg, ezen felül csak a jelen általá- nos feltételek XV. 3. pontjában körülírt mellékköltségek térülnek.
3. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén a biztosítási összeg (kártérítési limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosí- tó egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kártérítés és egyéb költségek címén kifizet, akkor is, ha a biztosítási védelem több kártérítésre kötelezett személyre vonatkozik.
4. Amennyiben a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biz- tosítási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg biztosítási értékhez viszonyított ará- nyában téríti meg.
5. Ha a szerződő (biztosított) a szerződéskötés időpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítónál már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel (többszörös biztosítás), a biztosító köteles teljesíteni a biztosítási szerződésben meghatározott szol- gáltatást, fenntartva azt a jogot, hogy a többi biztosítóval
szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
6. A biztosítót a biztosítási szerződés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a szerződésben meghatározott minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti.
7. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a felek az alábbiak szerint tekin- tik biztosítottnak:
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek
a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy min- den egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgál- tatásának felső határa az adott vagyontárgyra meg- adott biztosítási összeg;
b) az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsopor- tot(kat) a felek a megjelölt biztosítási összeg vagy kártérítési limit erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is.
8. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál vagy vagyon- csoportjánál külön-külön kell megállapítani.
XIII. Értékkövetés
1. A biztosítási szerződés jelen általános feltételek V. 2. pont- jában körülírt automatikus meghosszabbodásával egy- idejűleg a biztosító a biztosítási szerződés értékének megőrzése érdekében - a kárgyakoriságtól függetlenül - felajánlja a szerződőnek az értékkövetés lehetőségét.
2. Az értékkövetésre a biztosítási évforduló napján kerülhet sor.
3. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biz- tosítási összegek az előző biztosítási évre vonatkozó bizto- sítási összegek biztosító által megállapított index alapján megnövelt értékei. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosítás egyéb elemei változatlanul maradnak.
5. A biztosító minden biztosítási évforduló előtt egy hónap- pal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási díjról és biztosítási összegekről. A szerződő- nek jogában áll a biztosító értékkövetésre vonatkozó aján- latát annak kézhezvételét követő 30 napon belül írásban elutasítani. Amennyiben a szerződő a határidőn belül írás- ban elutasítja a módosítási javaslatot, a biztosítási szerző- dés az utoljára érvényes feltételekkel marad fenn. Amennyiben a szerződő elfogadja a módosító javaslatot, a biztosítási szerződés a következő biztosítási év kezdeté- től a biztosító által tett módosításokkal lép hatályba.
4. A szerződő az értékkövetést az ajánlattételkor vagy a tar- tam alatt bármikor választhatja.
7. Egyszeri díjas szerződéseknél, valamint azoknál a szerző- déseknél, melyekre a szerződőnek már díjfizetési kötele- zettsége nincs, az értékkövetés nem alkalmazható.
XIV. Kárrendezési eljárás
1. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyó- síthat. A biztosító a szolgáltatást a kárrendezéshez szük- séges utolsó okirat kézhezvételétől számított 15 munka- napon belül teljesíti, amennyiben a szerződésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek.
2. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőesz- közben (forintban) fizeti meg.
3. A biztosító az eredeti Áfa-s számlák alapján a számla tel- jes összegét, a költségvetés, árajánlat benyújtása esetén az Áfa- val csökkentett összeget fizet ki a szolgáltatásra jogosult részére.
4. A szerződő felek bármelyike, illetve a biztosított kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. Amennyiben a független szakértő véle- ményét a felek valamelyike nem fogadja el, jogosult
a területileg illetékes bíróságnál eljárást kezdeményezni. A független szakértő költségei a megbízót terhelik, kivéve amennyiben a bíróság a költségek megosztásáról más- képpen nem dönt.
6. A biztosító a biztosítási szolgáltatást egyösszegben, átuta- lással teljesíti. Ha a szolgáltatás jogosultja a szolgáltatást ettől eltérő módon kéri teljesíteni, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a jogosultat terhelik. A biztosító
az általa teljesített költséggel a szolgáltatási összeget csökkenti.
5. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését vissza- tarthatja, ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), ille- tőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig; vagy ha a biztosítási eseménnyel kapcso- latban a szerződő (biztosított) ellen büntetőeljárás indult, az eljárás jogerős befejezéséig.
XV. A biztosító szolgáltatása
1. A biztosító biztosítási esemény bekövetkezésekor a bizto- sított vagyontárgy megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, illetve eltulajdonítása esetén a különös feltételekben, valamint a záradékokban meghatározott szolgáltatások nyújtására vállal kötelezettséget.
2. A biztosító megtéríti a biztosított azon költségeit, amelyek a káreseménnyel kapcsolatban a kár elhárítása és enyhí- tése érdekében ténylegesen és szükségszerűen felmerül- tek még akkor is, ha azok nem is jártak eredménnyel.
A kárelhárítás, a kárenyhítés, valamint a kártérítés együt- tes összege nem haladhatja meg a biztosítási összeget, kivéve, ha a kárelhárítás és kárenyhítés költségei a biz-
6. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre
vonatkoztatott külön megállapodásban megnevezett éves árindex, amelytől a biztosító ± 3 százalékponttal eltérhet.
tosító kifejezett utasításának eredményeként lépnek fel.
3. A biztosítási összegen felül a biztosító megtéríti a kárese- ménnyel kapcsolatosan az alábbi mellékköltségeket, amennyiben ezekről a felek külön megállapodtak:
a) tűzoltás és mentés költségei: a kockázatviselés hely- színén tűzkár megakadályozása érdekében felmerülő oltási és mentési költségek, beleértve az idegen tulaj- donban az oltás és mentés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásai- val kapcsolatos költséget és a mentés teljesítése köz- ben fellépő egészségkárosodás miatt keletkező költ- ségeket;
b) mozgatási és védelmi költségek: melyek szükségesen más tárgyak mozgatása, megváltoztatása vagy védel- me miatt a biztosított vagyontárgyak újbóli beszerzé- se vagy helyreállítása céljából merülnek fel; különös tekintettel a gépek és berendezések szétszerelése
és összeszerelése, illetve épületrészek áttörése, lebontása, újra felépítése következtében keletkező költségekre;
c) bontási és törmeléktakarítási költségek: a kockázatvi- selés helyszínén a biztosított vagyontárgyak kárese- mény által érintett fennmaradó épületrészei szüksé- ges bontásának és a fennmaradó törmelék egyszeri eltakarításának költségei (törmelék és hulladék szortí- rozása);
d) törmelék és hulladék elszállításának költségei: a kár- esemény által érintett, biztosított vagyontárgyak átvizsgálásának, elszállításának, kezelésének és meg- őrzésének költségei. Az elszállítás költségeibe beleér- tendőek a törmelék és hulladék legközelebbi hivata- losan engedélyezett lerakóhelyre való, illetve legin- kább költségtakarékos szállításának költségei.
Alulbiztosítás esetén a költségek megtérítése is olyan arányban történik, ahogyan a biztosítási összeg a vagyon- tárgy biztosítási értékéhez aránylik.
4. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve
a) ha a szerződésben más kedvezményezettet vagy zálogjogosultat jelöltek meg;
b) felelősségi károk esetében, ahol a szolgáltatás jogo- sultja a károsult. A biztosított csak abban az esetben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki és azt hitelt érdemlő okiratokkal igazolta.
XVI. A biztosítási érték és a szolgáltatásra vonatkozó általános rendelkezések
1. Az épület biztosítási értéke az alábbiak szerint kerülhet meghatározásra:
a) az épület új értéke megegyezik az épülettel azonos nagyságú és minőségű épület újraépítésének szokás- osan felmerülő költségével, beleértve a tervezési és kivitelezési költségeket is;
b) az épület valóságos (avult) értéke az épület új értéke és állapota - különösen kora és elhasználtságának foka - alapján meghatározott érték;
c) az épület forgalmi értéke az épület átlagosan elér- hető vételára, a telek értékének figyelembe vétele nélkül.
2. A használati tárgyak és berendezések biztosítási értéke az alábbiak szerint kerülhet meghatározásra:
a) a használati tárgyak és berendezések új értéke meg- egyezik a hasonló típusú és minőségű vagyontárgyak új állapotban történő beszerzésének költségeivel;
b) a használati tárgyak és berendezések valóságos (avult) értéke a vagyontárgy új értéke és állapota - különösen kora és elhasználtságának foka - alapján meghatározott érték;
c) a használati tárgyak és berendezések forgalmi értéke megegyezik a vagyontárgy átlagosan elérhető vétel- árával.
3. A készpénz biztosítási értéke megegyezik a pénz névérté- kével, az értékpapírok és takarékbetétkönyvek biztosítási értéke megegyezik azok belföldi megsemmisítési eljárá- sának költségével.
4. Függetlenül a jelen 1-3. pontok megállapításaitól a va- gyontárgy biztosítási értéke megegyezik annak forgalmi értékével, elérhető eladási árával
a) a történelmi vagy művészi értékkel bíró vagyontár- gyak esetén, amelyek az idő múlásával általában nem veszítenek értékükből;
b) a mozgatható vagyontárgyak esetén, melyek haszon- szerzés céljából kölcsönadásra kerülnek.
5. A biztosítási érték meghatározásánál a vagyontárgy elő- szereteti értéke nem képezi a biztosítási érték részét.
6. Amennyiben a javítás következtében, közvetlenül a kár- esemény bekövetkezése előtti biztosítási értékhez képest növekszik a vagyontárgy értéke, úgy a biztosító a vagyon- tárgy értéknövekedésének összegével csökkentve téríti meg a javítási költségeket.
A biztosított vagyontárgy maradványértéke és az adóha- tóságtól visszaigényelhető összeg a kártérítés összegéből levonásra kerül. A biztosító az újra előállítással, illetve beszerzéssel kapcsolatos egyéb hatósági korlátozásokat a maradványok értékelésekor nem veszi figyelembe.
7. Eltűnt és később előkerült vagyontárgyak esetén
a) a biztosító szolgáltatása előtt megkerült vagyontárgyak esetén a tulajdonos köteles azt vissza- venni, kivéve, ha ez nem várható el tőle, mert az elve- szett vagyontárgyat már másikkal pótolta. Ebben az esetben a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a biztosítóra;
b) a biztosító szolgáltatása után megkerült vagyontár- gyak esetén a tulajdonos arra igényt tarthat. Ebben az esetben a tulajdonos a biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni;
c) ha a biztosító szolgáltatása előtt a biztosítási ese- mény következtében megrongálódott vagyontárgyak megkerülnek és azt tulajdonosa még nem pótolta, úgy a megkerült vagyontárgyakat a tulajdonos
köteles átvenni. A biztosító térítési kötelezettsége ez esetben az értékcsökkenés, illetve a javítási költségek térítésére korlátozódik.
8. A biztosító nem téríti meg az egymással kapcsolatban lévő, összetartozó vagyontárgyak egyes elemei esetében az olyan értékcsökkenést, amelyet a sértetlenül maradt tárgyak szenvednek el azáltal, hogy a másik tárgy sérült vagy megrongálódott.
9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét korlátozhatja
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közre- hatott, ebben az esetben a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyiben az a biztosítási esemény következménye;
c) a kár összegéhez kapcsolódó önrészesedés megálla- pításával, amelyet a biztosított maga visel.
Az önrészesedés alkalmazására biztosítási esemé- nyenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni.
Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerződő (biztosított) nem köthet másik biztosítást, ellenkező esetben
XVII. A biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezettsége alól
1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyenes- ágbeli rokon, az örökbefogadott-, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa), üzlet- vezetésre jogosult tagjuk, munkavállalójuk, tagjuk vagy megbízottjuk;
c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja
okozta.
2. Súlyos gondatlanságnak minősül, amennyiben a bizto- sítási esemény bekövetkezése illetve okozása idején
a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerződő teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt.
a jelen általános feltételek XVII. 1. pontjában körülírt személy
a) ittas állapotban volt;
b) kábítószer, illetve kábító vagy bódító hatású szerek hatása alatt állt, kivéve, ha az utóbbit a kezelőorvos utasítására rendeltetésszerűen szedte;
c) olyan gépjárművet vezetett, melynek nem volt érvé- nyes forgalmi engedélye vagy amelyik vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendel- kezett vagy ittas állapotban vezetett gépjárművet;
d) olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt;
e) a munkahelyi baleset során a munkavédelmi előírásokat megszegte;
f) engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélküli végzett
és ezen tények bármelyike a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott.
Ittas állapotnak minősül, amennyiben az érintett személy szervezetében 1,6 ezrelék feletti, gépjárművezetés esetén 0,8 ezrelék feletti véralkohol szint mérhető.
3. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a szerződő vagy a biztosított a jelen általános feltételek
VII. 4. és 6. pontjaiban körülírt közlési és változásbejelen- tési kötelezettségét megsérti, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítási szerződés tartama alatt, a biztosítási
eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott, és az 15 napon belül nem élt a jelen általános felté- telek VII. 7. pontjában szabályozott szerződésmódo- sítási, illetve felmondási lehetőségével vagy
c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
4. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított a jelen álta- lános feltételek VII. 12. pontjában meghatározott kárbe- jelentési kötelezettségét önhibájából nem vagy késedel- mesen teljesíti, vagy a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, illetve a biztosított a jelen általános felté- telek VII. 15. pontjában meghatározott állapotmegőrzési kötelezettségét a megengedettnél nagyobb mértékben megszegi és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak (pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke stb.), a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.
5. A felsorolt körülmények bizonyítása azt a felet terheli, aki azokra hivatkozik.
XVIII. Megtérítési igény
1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, a megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha ez a személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
2. Ha a biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről
a biztosítottat tájékoztatni, és a biztosított kérésére köteles a biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a biztosító a költségek előle- gezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a biztosított követelését kell kielégíteni.
XIX. Személyes adatok kezelése
1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügy- feleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához,
a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- léséhez szükséges, vagy a biztosítási törvény által meg- határozott egyéb cél lehet.
2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötele- zettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz
a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosítás- közvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító,
a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ide- értve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonat- kozik.
5. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő – az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelé- séről és védelméről szóló törvényben meghatározott egészségügyi –adatokat a biztosító a biztosítási törvény- ben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzá- juk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelmé- ről szóló törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha
a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört
pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad vagy
b) a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó ható- sággal és az ügyészséggel;
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgá- lata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal;
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e) a 8. pontban körülírt esetekben az adóhatósággal;
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal;
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészség- ügyi államigazgatási szervvel;
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az át- vevő biztosítóval;
m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátá- sához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgá- lóval;
n) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
o) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal
szemben.
8. A 7. e) pont alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adó- ügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli.
9. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha
a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul
a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtá- ját, az adatkérés célját.
10. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyaror- szág Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormá- nya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdítá- sáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megál- lapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. tör- vény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabá- lyairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
11. A biztosító a 6., 7., 13. és 18. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 7. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyá- sával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel;
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábító- szer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetség- ben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel
van összefüggésben.
14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli
megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelő- zéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
17. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tag- államba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.
18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg;
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglal- taknak;
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása;
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyele- téről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesí- tése érdekében történő adatátadás.
Ezen adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító
a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az 5. pont szerinti adatok vagy az információs önrende- lkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
20. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja
a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság- nak és az ügyészségnek, a feladatkörében eljáró nemzet- biztonsági szolgálatnak, a törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervnek és a 13. pontban meghatározott szervnek történt adattovábbításról.
21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat
a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezel- het, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24. A biztosítási tevékenységről szóló törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére
a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcso- latba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesí- tett jogosult is gyakorolhatja.
25. A biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő telje- sítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélé- sek megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a biztosító által – az 1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási ter- mék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt alábbi adatok vonatkozásában.
A biztosító a szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, köve- teléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetke- zett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat fel- méréséhez szükséges adatokat és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
26. A biztosító felelősségbiztosítás kockázattal kapcsolatban a szerződés teljesítésével kapcsolatban kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azo- nosító adatait, továbbá a 25. b)-e) pontokban megha- tározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén
a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi, felelősségbiztosítással kap- csolatos biztosítási eseményekre vonatkozó szemé- lyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem
miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi felelősségbiztosítással kapcsolatos biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
27. A 25. vagy 26. pont alapján megkeresett biztosító a jog- szabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat
a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles átadni a biztosítónak.
A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő 90 napig kezelheti.
Ha a megkeresés eredményeként a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítésé- hez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbo- dik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként
a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érde- keinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvé- nyesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására
az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
28. A biztosító a 25. vagy 26. pontban meghatározott meg- keresésről, az abban szereplő adatokról, továbbá a meg- keresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére
az Info törvényben szabályozott módon tájékoztatja.
A biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a 25. vagy 26. pont- ban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.
A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pon- tosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
29. A személyes adatok kezelésével kapcsolatos további tájékoztatást a biztosító a honlapján (xxx.xxxx.xx) tesz közzé.
XX. Vegyes és záró rendelkezések
1. A szerződő felek nyilatkozatának érvényességéhez írásbeli alak szükséges. Az írásbeli alakot mellőző közlések csak akkor hatnak ki a szerződésre, ha ebben a felek megálla- podnak.
A szerződő egy hónapnál hosszabb külföldi tartózkodása esetén magyarországi kézbesítési megbízottat köteles írásban bejelenteni, ennek hiányában a biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
2. A biztosítóhoz eljuttatott jognyilatkozat csak akkor alkal- mas a szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötele- zettségek teljesítésére, ha teljes körűen tartalmazza azokat az adatokat, amelyek a jognyilatkozat, illetve
az általa elérni kívánt joghatás érvényességéhez szüksé-
XXI. Az általános feltételek Polgári Törvény- könyvtől lényegesen eltérő rendelkezései
1. A PTK. 6:449. § (2) bekezdésétől eltérően a díjfizetés elmu- lasztása következtében megszűnt biztosítási szerződés reaktiválására nincs lehetőség (általános feltételek VI. 2.).
2. A PTK. 6:39. §-tól eltérően ha a biztosító a szolgáltatási összeget az ügyfél kérése alapján nem átutalással telje- síti, az ezzel kapcsolatban felmerülő költségek a szolgálta- tásra jogosult személyt terhelik (általános feltételek
XIV. 6.).
3. A PTK. 6:22. § (1) bekezdésétől eltérően a biztosítási szer- ződésből eredő követelések az esedékességtől számított két év után évülnek el (általános feltételek XX. 4.).
gesek és a biztosító székhelyére megérkezik. A biztosító- hoz faxon eljuttatott nyilatkozattal egyidejűleg a nyilat- kozatot postai levélben is meg kell küldeni.
3. A biztosítási kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő kérésére az eredeti köt- vénnyel megegyező új biztosítási kötvényt állít ki, "másod- lat” megjelöléssel.
4. A biztosítási szerződésből eredő követelések az esedékes- ségtől számított két év alatt évülnek el.
5. A biztosítási szerződésre és az abból fakadó igények érvé- nyesítésre a magyar jog szabályait, a 2013. évi V. törvényt, azaz a Polgári Törvénykönyvet (a továbbiakban: Ptk.),
a biztosítási tevékenységről és az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.
6. Amennyiben a biztosítási termékre jellemző különös felté- telek eltérnek a jelen általános feltételektől, az eltérések tekintetében a különös feltételek szerint kell eljárni.
Lakóépület biztosítás Különös Feltételei
A) Lakóépület biztosítás
I. Általános rendelkezések
1. Az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe díjfizetés ellenében a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei alapján, a biztosítási szerződésben leírt biztosítási szolgáltatást nyújtja.
2. A jelen feltételben nem részletezett kérdésekben a bizto- sító Általános Vagyonbiztosítási Feltételei és a Ptk. ren- delkezései irányadóak.
3. A szolgáltatás további bővítésére és szűkítésére vonatko- zó rendelkezéseket a jelen feltétel záradékai tartalmaz- zák. A záradékok szerinti megállapodás csak akkor érvé- nyes, ha arról a felek megállapodtak és ez a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen szerepel.
II. Biztosított személyek
1. A lakóépület biztosítás tekintetében biztosított:
a) a biztosított épület, építmény tulajdonosa;
b) a tulajdonostárs(ak) tulajdoni hányaduk arányában;
c) a lakásszövetkezet vagy társasházi közösség a bizto- sított(ak) tulajdoni hányadának arányában.
III. Biztosított vagyontárgyak, vagyoncso- portok
1. Jelen fejezetben felsorolt vagyontárgyak közül azok biz- tosítottak, melyeket a biztosítási ajánlaton megjelöltek, legfeljebb az egyes vagyontárgyak és vagyoncsoportok biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összegé- nek erejéig.
2. Biztosítottak a saját használatban lévő vagy bérbe adott vagyontárgyak, melyek a szerződő tulajdonát képezik,
a tulajdonjog fenntartása mellett a szerződő fél megvá- sárolta őket, és/vagy azok az ő részére átadásra vagy bir- tokába vagy zálogába kerültek.
3. Saját használatban van az a lakóépület, melyben a tulaj- donos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a ha- szonélvező lakik. Építés alatt álló épületnek minősülnek az építési engedélyhez kötött új építés, bővítés, átépítés alatt lévő épületek. Fa építésűnek minősülnek azon lakó- épületek, melyek külső határoló falai és fő szerkezeti ele- mei fából készülnek (pl.: gerendaház), nem ideértve
a korszerű, típustervek alapján készülő könnyűszerkeze- tes, készházakat. Vályog építésűnek minősülnek azon lakóépületek, melyek falazata részben vagy egészben vá- lyogból épült, illetve vert vagy tapasztott falazattal ren- delkezik.
4. Időszakosan lakott épületnek/lakásnak minősülnek az egy évben kevesebb, mint 270 napig lakott, azaz össze-
sen 90 napnál hosszabb ideig őrizetlen épületek, mely- ben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel. Állan- dóan lakott épületnek minősülnek a nem időszakosan lakott épületek.
5. Bérbe adott, építés alatt álló, fa- vagy vályog építésű, valamint időszakosan lakott épületek csak abban az esetben biztosítottak, amennyiben ebben a felek külön megállapodtak és ezt a biztosítási ajánlaton és a bizto- sítási kötvényen rögzítették.
6. A jelen feltétel alapján biztosítható épületek, építmények vagyoncsoportonkénti meghatározása:
6.1. Lakóépület az állandó lakás céljára szolgáló, az ajánlaton épületként feltüntetett olyan szerkezetileg önálló épít- mény, amely a környező külső tértől épületszerkezetek- kel részben vagy teljesen elválasztott teret alkot, biztosít- va ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit. A biztosítási ajánlat megtételekor
a lakóépületnek a rendeltetésszerű használatra alkal- masnak kell lennie, és valóságos (avult) értékének el kell érnie a lakóépület új értékének 25%-át.
A lakóépület részét képezik a lakóépület feladatának ellátásához szükséges részei:
a) az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített ele- mek és berendezések, így szilárdan beépített válasz- falak és térelválasztók, rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa elektromos mozgató berendezéseik- kel együtt, az épülethez szilárdan rögzített kézi vagy automatikus mozgatású árnyékoló berendezések, kültéri antenna berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák (külső használatúak is);
b) az épületbe szerkezetileg beépített nyílászárók üve- gezés nélkül, zsalugáterek;
c) az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőmű- szerekkel, vezetékekkel és berendezésekkel;
d) az épülethez szilárdan rögzített klímaberendezés, villanybojler és átfolyó üzemű vízmelegítők;
e) az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőmű- szerek, gázkazán(ok), gázbojlerek és gázkonvektorok;
f) az épület szennyvíz és csapadékvíz elvezetését biz- tosító vagyontárgyak a hozzájuk tartozó szerelvé- nyekkel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;
g) az épület fűtését, használati víz felhasználását biz- tosító berendezések a hozzájuk tartozó mérőműsze- rekkel, szaniterekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és azok tartozékaival;
h) felvonók, kaputelefon, szemétledobó berendezések;
i) védelmi berendezések, pl.: rács, riasztó, tűzjelző, falba épített értéktároló;
j) épületrészek és az épületek nem beépített, illetve nem rögzített tartozékai;
k) a biztosított telken található egyéb, melléképületnek nem minősülő építmények (pl. kerti grill, kemence,
kerti rögzített gyermekjátékok stb.).
6.2. Melléképületnek nevezzük a biztosított telken található, szerkezetileg önálló, lakótérből közvetlenül nem megkö- zelíthető, külön bejárattal rendelkező, nem lakás céljára szolgáló épületeket, épületrészeket. Családi ház esetén melléképületnek minősül a biztosított telken található különálló garázs, tároló helyiség, nyári konyha, hobbi célra használt műhely, többlakásos lakóépületben talál- ható lakás esetén a lakóépület telkén vagy eltérő kocká- zatviselési helyen található, a biztosítottak tulajdoná- ban lévő garázs vagy tároló helyiség. Melléképületek csak külön megállapodás (2528 sz. záradék) alapján biztosíthatók.
7. Jelen feltétel alapján nem biztosíthatók:
a) az üveg vagy műanyag-üvegezésű vagyontárgyak (pl.: épület üvegezése, akvárium, üvegház, fóliasátor, stb.);
b) azon lakóépületek, melyek vállalkozás vagy kereső- tevékenység folytatása céljából használt hasznos te- rületének az épület összes hasznos alapterületéhez viszonyított aránya magasabb, mint 40%;
c) nem képezik a lakóépület vagyoncsoport részét
a biztosított telken szabadban található, épületnek nem minősülő szerkezetek (pl.: külső világítás, kerí- tés, medence, növények), azonban külön megálla- podás (2021 sz. záradék) alapján biztosíthatók.
IV. Biztosított veszélyek és káresemények
A biztosító kockázatviselése az alábbiakban felsorolt biz- tosított veszélyek közül kizárólag csak azokra terjed ki, melyeket a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvé- nyen megjelöltek. A biztosító kockázatviselése szűkíthető vagy bővíthető a jelen feltételhez kapcsolódó záradékok- ban leírtak szerint, amennyiben abban a felek külön megállapodtak.
Tűzbiztosítás
1. A tűzbiztosítás keretén belül biztosított veszélyek:
a) tűz: az önálló lánggal, hő-, fény-, és füsthatással együtt történő égés (oxidációs folyamat), amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes volt tovaterjedni;
b) villámcsapás: a biztosított épületbe, vagy a szabad- ban lévő biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erő- és hőhatása, illetve az épületet ért villámcsapás közvetlen hatása az épületen belül található biztosított vagyontárgyakra;
c) robbanás: a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló, rendkívül gyors energiafelszabadulással járó fizikai erőhatás. Vala- mely tartály (kazán, csővezeték stb.) felrobbanása csak akkor minősül robbanásnak, ha annak tároló- edény fala olyan mértékben felszakad, hogy a tartá- lyon belüli és kívüli nyomáskülönbség kiegyenlítődé-
se hirtelen következik be. Egy a tartály belsejében kémiai folyamatok kapcsán létrejövő robbanás akkor is robbanásnak minősül, ha a tárolóedény fala nem szakad fel;
d) légi jármű ütközése és lezuhanása: a személyzet által irányított légi jármű egészének részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása.
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizárásain túlmenően a tűzbiztosítás alapján nem bizto- sítottak:
a) a rendeltetésszerű tűz, füst vagy hő hatásának kitett biztosított vagyontárgyakban keletkezett tűzkár vagy olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár, melyek rendeltetésszerű tűztérbe estek vagy abba dobták azokat;
b) az öngyulladás következtében keletkező tűz, vagy ha a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától a keletke- zés helyétől nem képes továbbterjedni;
c) a hő hatására lánggal égés hiányában végbemenő szín vagy alakváltozás;
d) az elektromos gépek, készülékek vagy berendezések azon kárai, amelyek az elektromos áram energiájá- nak hatására (pl.: áramerősség növekedése, túl- áram, túlfeszültség, szigetelési hiba, rövidzárlat, földzárlat, érintkezési hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása, túlterhe- lés, stb.) keletkeznek, függetlenül attól, hogy a kár- esemény során fény, hő vagy robbanásszerű jelensé- gek léptek fel;
e) elektromos berendezésekben keletkező károk, me- lyek villámcsapás vagy légköri kisülés következtében előálló túlfeszültség vagy indukció miatt jönnek létre;
f) rendeltetésszerűen tűz vagy hő hatásának kitett tartályok vagy készülékek (pl. kazán, kályha, cserépkályha, konvektor, kandalló, stb.) robbanáskára, mely a készülék műszaki hibájára vagy karbantartás hiányára vagy nem előírásszerű tüzelőanyag használatára vezethető vissza;
g) mechanikus hatások miatt keletkező károk és a bel- sőégésű motorokban keletkező olyan károk, melyek az égéstérben fellépő robbanások hatására jöttek létre;
h) a tűz- és robbanás károk, ha a biztosított helységek- ben "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak;
i) tűz és robbanás nélkül keletkezett korom és füst okozta károk;
j) lőfegyverből származó lövedék okozta károk;
k) vákuum, nyomáshiány okozta károk;
l) repülőgép hangrobbanása következtében keletkező károk.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a)- k) pontokban meghatározott károk következményeként keletkezett tűz- és robbanás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a., b., c., d., f., g., h., i., j., k. pontok szerinti károkra is, ha azok valamely biztosított káresemény elkerülhetetlen következménye- ként keletkeztek.
A biztosító kockázatviselése a robbanóanyagok által oko- zott robbanáskárokra csak abban az esetben terjed ki,
ha a robbanóanyagok a szerződő (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen mó- don kerültek a kockázatviselési helyre. Robbanóanyag - függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy rob- bantás céljára használják-e vagy sem - minden robbanó- képes szilárd vagy folyékony anyag vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása megfe- lel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott rob- banóanyagok robbanásának. A szomszédos, nem a bizto- sított üzemeltetésében lévő épületben vagy területen bekövetkező robbanóanyag robbanása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk csak akkor biztosítottak, ha a biztosítottnak a robbanóanyagok jelenlétéről és fel- használásáról nem volt és nem is lehetett tudomása.
Vezetékes vízkárbiztosítás
1. A vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül biztosított a vízvezetékcsövekből, azok szerelvényeiből vagy az azokhoz kapcsolódó berendezésekből kiáramló víz
közvetlen hatása és ezek elkerülhetetlen következménye miatt a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett kár. Kizárólag a lakóépületek esetén biztosítottak:
a) azok a fagykárok, melyek vízvezetékcsövekben, sze- relvényeikben és az azokhoz kapcsolódó berendezé- sekben keletkeznek;
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizá- rásain túlmenően a vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül nem biztosítottak:
a) a kockázatviselés kezdete előtt keletkezett károk, még akkor sem, ha azok a kockázatviselés kezdete után derültek ki;
b) a vízvezeték törés- vagy repedéskárai, amelyek
a vezeték korróziója, kopása, illetve elhasználódása miatt következtek be;
c) a vízvezeték törés- vagy repedéskárai, melyek az épület határoló falain kívül következtek be;
d) a vízvezetékhez kapcsolódó szerelvények, illetve berendezések (pl. csap, fagycsap, fűtőtest, kazán, bojler, kád, zuhanytálca, mosdótál, WC víztartály stb.) törés- vagy repedéskárai;
e) csapadékvíz elvezetésére szolgáló létesítményekben keletkezett károk;
f) padló- és falfűtés hőleadási rendszerében keletke- zett vagy az által okozott károk;
g) vízzel üzemelő szolár berendezésekben, hőszivattyúk- ban keletkezett vagy az azok által okozott károk;
h) légkondicionáló berendezésekben és azok vízvezeté- kében keletkezett vagy az azok által okozott károk;
i) sprinkler berendezésekben keletkezett vagy az azok
b) a vízvezetékek törés és repedés kárai.
által okozott károk;
j) víz úszómedencéből történő kiáramlása miatt kelet- kezett károk;
k) a talajszint alatt található vagyontárgyakban kelet- kezett károk, melyeket nem tároltak legalább
12 cm-rel a padlószint felett;
l) bármilyen típusú eltömődés elhárítására tett intéz- kedéssel okozati összefüggésben keletkezett károk;
m) a káresemény közvetett kárai, mint pl.: vízhiány miatt keletkező károk, víz-, gőz-, folyadékveszteség vagy jövedelemkiesés;
n) talajvíz, árvíz, elöntés, víz általi elárasztásból vagy felhőszakadásból származó csapadékvíz, illetve ezek következményeként feltorlódott víz hatására kelet- kezett károk;
o) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt keletkezett károk.
Viharbiztosítás
1. Viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek:
a) vihar: az időjárástól függő légmozgás hatására
a kockázatviselés helyszínén legalább 60 km/h-t elé- rő vagy azt meghaladó sebességű szél nyomó- vagy szívóhatása. A szélsebesség meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott adatok irányadóak;
b) jégverés: a jégszemek formájában lehulló csapadék;
c) hónyomás: a természetes módon nagy mennyiség- ben felgyülemlő hó vagy jégtömeg statikus nyomá- sa által kifejtett erőhatás;
d) sziklaomlás és kőomlás: a kőzetdarabok szabadban történő természetes leválása vagy lezuhanása;
e) földcsuszamlás: a földfelszín alatti talajrétegek és kőtömegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása.
2. A viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek közvet- len hatásának minősülnek az épületrészek, fák, oszlopok és egyéb hasonló tárgyak biztosított vagyontárgyaknak való ütközése által okozott károk is.
Biztosítottak az ismeretlen, építési-, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a ható- ságok által fel nem tárt üregek beomlása során, a termé- szetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében történő megszűnése miatt hirtelen bekövetkező talajel- mozdulás vagy omlás miatt bekövetkezett károk.
3. A viharbiztosítás keretében nem biztosítottak:
a) a 60 km/h-nál (16,68 m/s-nál) alacsonyabb sebes- ségű szél;
b) tűz, villámcsapás, robbanás és repülőgép lezuhaná- sa által okozott károk;
c) árvíz, felhőszakadás, elöntés, lavina vagy lavina által okozott nyomáshullám, hó vagy jégtömeg lezúdu- lása miatt keletkezett károk. A lavina a hegyoldalról lezúduló hó- vagy jégtömeg;
d) légi járművek és űrhajók által okozott szívó illetve nyomó hatással okozati összefüggésben keletkezett károk;
e) víz és feltorlódott víztömeg hatása nyomán keletke- zett károk;
f) a tudatos emberi tevékenység (pl.: ásványi anyagok feltárása, alagútépítés, építési munkálatok, vagy bá- nyászati tevékenység, stb.) miatt bekövetkezett föld és kőtömegek mozgása által okozott károk. Ilyen nem biztosított kár például, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül attól, hogy az építésre engedéllyel rendelkeztek-e vagy sem;
g) talajsüllyedés által okozott károk. Ilyenek például
az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, vagy az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk, melyek azért következtek be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna;
h) a tartósan fennálló időjárás vagy környezeti hatások által okozott károk;
i) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk, amelyek nincsenek hatással a vagyontárgy használ- hatóságára, működőképességére vagy használati idejére;
j) azon károk, amelyek azon okból kifolyólag keletkez- tek, hogy a biztosított építmények, épületrészek újjáépítés, hozzáépítés vagy átépítés következtében, az épület többi részéhez nem, illetve nem megfelelő- en voltak rögzítve, vagy az épületrészek építménnyel való rendes összeköttetését megszüntették.
ménnyel üzemel;
c) a fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedésekről;
d) bármilyen rövid idejű eltávozás esetén a biztosított helyiségek bezárásáról;
e) minden rendelkezésre álló biztonsági és vagyonvé- delmi berendezés üzembe helyezéséről és a beren- dezések használatakor az azokkal kapcsolatos elő- írások betartásáról és betartatásáról.
4. A szerződő és a biztosított köteles betartani a hatósági, építészeti és biztonságtechnikai előírásokat.
5. Ha a biztosított vagyontárgy a megállapodás szerint ál- landóan lakott épületben (az erre vonatkozó megállapo- dás szerinti meghatározásban) található, akkor a lakott- ság megszakítása legfeljebb összesen évi 90 nap lehet, e fölött a fokozott veszélyhelyzet miatt a szerződőnek és a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége keletkezik.
VI. Biztosítási összeg, alulbiztosítás és önrészesedés
V. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
1. A szerződő és a biztosított köteles a biztosított épület, mindenekelőtt a tetőszerkezet, a külső falazatok, az elektromos-, víz- és gázvezetékek, illetve a hozzájuk csat- lakozó - ideértve a biztosításba be nem vont - berende- zések karbantartásáról és üzemben tartásáról folyama- tosan gondoskodni.
2. Ha szakértői vélemény, jogszabályban foglalt építőipari vagy hatósági előírások alapján a fagykárok megelőzése érdekében a vízvezetékek vagy egyéb vízvezető berende- zések helyreállítása vagy pótlása, illetve egyéb intézke- dés szükséges, úgy azt a szerződőnek, biztosítottnak haladéktalanul, de legkésőbb a biztosító által meghatá- rozott időpontig meg kell tennie.
3. A szerződő és a biztosított köteles gondoskodni:
a) a 72 óránál hosszabb ideig lakatlan vagy használa- ton kívüli vagy felügyelet nélküli építmények vízveze- tékeinek és egyéb vízvezető berendezéseinek, készülékeinek elzárásáról;
b) fűtési idényben valamennyi vízvezeték és kapcsoló- dó berendezés víztelenítéséről, amennyiben a fűtés nem folyamatosan vagy nem a szokásos teljesít-
1. A jelen feltételek alapján az épületek, építmények bizto- sítási összegét új értéken kell megállapítani.
2. A biztosító eltekint az alulbiztosítottság alkalmazásától:
a) amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási összegeket helyesen - a biztosított vagyontárgyak új értéke szerinti helyreállítási költségeinek megfelelő- en - állapította meg, továbbá, ha a biztosított va- gyontárgyakra vonatkozóan az építőipari árindex szerinti, a biztosító által felajánlott értékkövetést minden biztosítási évfordulónál alkalmazta, vagy;
b) ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában a biztosított vagyontárgyak alulbiztosítottsága nem haladja meg a 10%-ot.
Fenti feltételek nem teljesülése esetén a biztosító érvé- nyesíti az alulbiztosítottság Általános Vagyonbiztosítási Feltételek XII. 4. pontjában meghatározott következmé- nyeit.
3. Jelen feltétel alkalmazásában a biztosítási szolgáltatás- hoz kapcsolódó önrészesedés mértéke nulla, amennyi- ben a biztosítási ajánlaton és biztosítási kötvényen ezzel ellentétes kikötés nem szerepel.
VII. Kártérítés összege és kifizetése
1. Épületek vagy építmények biztosítási összegének a vagyontárgy új értéke szerint történt meghatározásakor a biztosító a vagyontárgy
a) megsemmisülése esetén a vagyontárgy közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtti új értékét téríti meg. Megsemmisültek a vagyontárgyak, ha a sérült részek pótlásával és javításával nem helyreállíthatók;
b) megrongálódása esetén a káresemény bekövetkezé- sekor a helyreállításhoz szükséges káridőpontban történő javítási munkálatok költségeit vagy új álla-
potban történő beszerzési árát, de legfeljebb a va- gyontárgy közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtti új értékét téríti meg.
2. Épületek vagy építmények biztosítási összegének a va- gyontárgy új értéke szerint történt meghatározásakor a biztosító a vagyontárgy legfeljebb valóságos (avult) értékét téríti meg, amennyiben a károsodott vagyon-
tárgy valóságos (avult) értéke közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtt kisebb volt, mint a vagyontárgy új értékének a 25%-a, azaz a károsodott vagyontárgy avultságának mértéke meghaladja az új érték 75%-át. Az avultság mértéke a vagyontárgy elhasználtságának fokát mutatja meg. A valóságos (avult) értéken történő kártérítés úgy viszonyul az új értéken történő kártérítés- hez, mint a vagyontárgy valóságos (avult) értéke az új értékhez.
3. Épületek vagy építmények biztosítási összegének a va- gyontárgy új értéke szerint történt meghatározásakor a biztosító a vagyontárgy legfeljebb forgalmi értékét téríti meg, amennyiben a károsodott vagyontárgyban
közvetlenül a káresemény bekövetkezése előtt maradan- dó értékvesztés következett be. Az épületek értékvesz- tése különösen akkor következik be, amennyiben azokat lebontásra ítélik, illetve ha az általános, vagy az üzemi céloknak megfelelően nem alkalmasak az eredeti funk- ció szerinti további használatra. A forgalmi értéken törté- nő kártérítés úgy viszonyul az új értéken történő kártérí- téshez, mint a forgalmi érték az új értékhez.
4. Jelen fejezet megállapításainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító
a) a tapéta, festés, fal- és padlóburkolatok károsodása esetén azok valóságos (avult) értékét téríti meg. Tapétázást és festést ért sérülés esetén a biztosító egy falsík sérülése esetén a sérült falsík, egynél több falsík sérülése esetén az egész helyiség helyreállítási költségének valóságos (avult) értékét téríti. Fal- és padlóburkolatok sérülése esetén a biztosító a tény- legesen sérült felület helyreállításának valóságos (avult) értékét téríti, kivéve, ha a sérült felület ará- nya a teljes burkolattal borított felület 50%-ánál nagyobb, ekkor a térítés a teljes burkolat helyreállí- tására kiterjed;
b) egy vagy kettő önálló lakást magába foglaló lakó- épület, amelyben szerkezetileg egybeépítve a két lakás egymás mellé vagy fölé épült (pl. ikerház, többgenerációs lakóépület), valamint a kizárólag egymás mellé, sorba rendezve épült kettőnél több lakást magába foglaló lakóépület (sorház) esetén
a közös tulajdonban keletkező kárt a saját tulajdonú lakás- hoz tartozó közös tulajdoni hányad arányá- ban téríti meg, ha a kár más biztosítás alapján nem térül meg. A biztosító ezt a rendelkezést nem alkal- mazza, amennyiben az előbbiekben felsorolt lakó- épületek közös tulajdonú épületrészei a biztosított kizárólagos használatában állnak;
c) a b) pontban fel nem sorolt kettőnél több lakásos lakóépület (pl. társasháztulajdon, lakásszövetkezeti tulajdon, stb.) esetén a közös tulajdonban keletkező kárt csak külön megállapodás alapján téríti meg
a biztosító (2484 sz. záradék).
B) Kiegészítő felelősségbiztosítás
I. A biztosítási esemény
1. Biztosítási eseménynek tekintjük azt a káreseményt, amelynek következtében a biztosított személyek a kocká- zatviselés helyén található telek, épületek, építmények - ide értve a telken található úszómedencét, kerti berende- zéseket, gyermekjátszóteret is - birtoklása és használata körében azok üzemeltetésével, felügyeletével, fenntartá- sával, megvilágításával egy harmadik személynek kárt okoznak és a magyar polgári jog szabályai szerint a biz- tosítottnak a jelen B/I/2. pont szerint vagyoni kár miatt kártérítési kötelezettsége származik, vagy származhat.
2. Jelen feltétel alapján a biztosító megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő, szerződésen kívül okozott személysérüléses vagy tárgyrongálási (dologi) károkozás- ra visszavezethető vagyoni károkat, a harmadik személy által követelt kártérítés megállapításával és elhárításával kapcsolatban a biztosító által előzetesen jóváhagyott vagy az útmutatásai alapján felmerült eljárási költsége- ket - abban az esetben is, ha az igény jogtalannak bizo- nyul -, továbbá a biztosító utasítására folytatott eljárások során felmerült jogi védelem költségeit. A biztosító a biz- tosított kérésére a költségeket megelőlegezheti.
3. Kockázatviselés helyén található vagyontárgyak alatt ért- jük a biztosítottak tulajdonában lévő lakóépületen belüli, illetve azon kívüli vagyontárgyakat is, függetlenül azok biztosítottságától (pl.: az épület, az építmények, kerti berendezések, felvonók, játszótér, fűtés- és klímaberen- dezések, úszómedencék).
4. Több ugyanazon okból bekövetkező káresemény, illetve azon hasonló okok miatt bekövetkező káresemény, melyek között jogi, gazdasági vagy műszaki összefüggés áll fenn, egy biztosítási eseménynek minősülnek függet- lenül a károk bekövetkezésének, illetve az igények érvé- nyesítésének időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár).
5. Személyi sérüléses kárnak minősül az ember halála vagy bármilyen testi sérülése. Dologi kárnak minősül a vagyon- tárgyak megrongálódása és megsemmisülése, ide nem értve azok elvesztése vagy eltűnése következtében kelet- kezett károkat.
II. Biztosított személyek
1. Jelen feltételek szerint biztosítottak:
a) az ajánlat szerint biztosított épület, vagy építmény tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában;
b) az ajánlat szerint biztosított épület, építmény üze- meltetője és fenntartója;
c) a gondnokok és azon személyek, akik a biztosított megbízásából helyette cselekednek, feltéve, hogy ezen tevékenységüket nem a biztosítottal fennálló visszterhes szerződés keretében folytatják;
d) azok a személyek, akik haszonélvezet, csőd- vagy
végrehajtási eljárás következtében a tulajdonos(ok) helyébe lépnek.
III. Kizárások
1. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén az Általános Va- gyonbiztosítási Feltételek IX. 1. a)-h) pontjaiban megha- tározott általános kizárásokon túlmenően a biztosítási védelem nem terjed ki az alábbiakra:
a) garanciavállalásból eredő kárigényekre;
b) termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felelős- ségi kárigényekre;
c) jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo- rúbb, illetve szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt kötelezettségen alapuló kárigényekre;
d) a biztosítottak maguknak, egymásnak, közeli hozzá- tartozóinak (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont) vagy üzlettársaiknak okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
e) gazdasági társaság vagy vállalkozás kárigényére, amelyben a szerződő vagy hozzátartozói részesedés- sel rendelkeznek, olyan mértékben, ahogy a szerződő vagy a biztosítottak a szervezetben, társaságban részesednek;
f) kereső foglalkozás, tevékenység végzése során, illet- ve azzal összefüggésben okozott károkkal kapcsola- tos kárigényekre;
g) vízi és légi jármű, szárazföldi motoros jármű és gépi meghajtású sporteszközök üzembentartójaként és használójaként okozott károkkal kapcsolatos kárigé- nyekre;
h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló jármű használatával okozott károkkal kap- csolatos kárigényekre;
i) a környezet szennyezésével kapcsolatosan okozott kárigényekre;
j) állati erő munkavégzésre való használata közben vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
k) olyan vagyontárgyakban keletkezett kár miatt felme- rült igényekre, melyet a szerződő, a biztosított vagy általuk megbízott személy kölcsönkért, bérelt, lízin- gelt vagy megőrzésre átvett;
l) a biztosított által használt, szállított, megmunkált, vagy egyéb tevékenység tárgyát képező vagyontár- gyakban keletkezett károkkal kapcsolatos kárigé- nyekre;
m) ingatlanok azon részeiben keletkezett károkkal kap- csolatos kárigényekre, amelyek megmunkálás, hasz- nálat vagy egyéb más tevékenység közvetlen hatásá- nak vannak kitéve;
n) hőmérséklet, gáz, gőz, folyadék, nedvesség vagy nem atmoszférikus anyag (pl.: füst, por, korom, stb.) folyamatos kibocsátása vagy hatása által vagy ezzel összefüggésben okozott károkkal kapcsolatos igé- nyekre;
o) álló- vagy folyóvíz kiömlése által okozott károkkal
kapcsolatos kárigényekre;
p) elektromágneses mezők hatásával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett károkkal kapcsolatos igé- nyekre;
q) azon személyi sérüléses kárigényekre, amelyek a tár- sadalombiztosítási törvény szerinti munkahelyi bale- set során a biztosított személyekkel megegyező jog- állású, megbízott személyekkel kapcsolatban keletkeznek;
r) a biztosított vagy a biztosított felelőssége alá tartozó személy szándékos károkozása vagy bűncselekmé- nye kapcsán keletkezett kárigényekre;
s) a sérelemdíj igényekre, amelynek megfizetésére a biztosított vagy a biztosított felelőssége alá tartozó személy jogszabály értelmében köteles.
IV. A biztosítás területi és időbeli hatálya
1. A biztosító kockázatviselése - amennyiben a szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz - kizárólag a kockázatvi- selés helyén okozott és a Magyarország területén belül bekövetkezett káreseményekre terjed ki.
2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
3. Sorozatkár bekövetkezésének időpontja az, amikor az első káresemény bekövetkezett.
4. Személyi sérüléses kár bekövetkezése esetén kétséges esetben a biztosítási eseményt akkor tekintjük bekövetke- zettnek, ha orvos a testi sérülés tényét megállapította.
5. Az a káresemény, amely ugyan a biztosítási védelem hatályba lépése után következett be, de a káreseményt kiváltó ok még a biztosítási szerződés megkötésének idő- pontja előtt merült fel, csak abban az esetben biztosított, ha a biztosítási szerződés megkötésének időpontjáig
sem a szerződő félnek, sem a biztosítónak nem volt tudo- mása a káreseményt kiváltó okról.
V. A biztosító szolgáltatása
1. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kártérítés felső határa a biztosítási kötvényen meghatározott bizto- sítási összeg. A biztosító a biztosított jogi képviseleti költ- ségeit és a kamatokat is csak a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
2. Az egy biztosítási éven belül bekövetkezett több biztosítá- si eseményre a biztosító legfeljebb a mindenkor érvényes, biztosítási eseményenként meghatározott biztosítási összeg háromszorosáig nyújt fedezetet.
3. Többlakásos lakóépület esetén,
a) ha a lakóközösség tagjai vagy a társasház tulajdo- nostársainak közössége a biztosított ellen érvényesí- tenek kárigényt, a biztosító csak azokat a biztosítási eseménynek minősülő károkat téríti meg, amelyeket tűz, robbanás, vezetékekből vagy azok szerelvényei- ből kiömlő víz vagy gőz okoz;
b) ha az egyes tulajdonosok vagy harmadik személy
a lakóépület lakóközössége (pl. társasház, lakásszö- vetkezet) ellen érvényesítenek kárigényt, a biztosító a biztosítási eseménynek minősülő károkat a biztosí- tott lakástulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányad arányában téríti meg;
amennyiben a kár más biztosítás által nem térül meg.
4. A biztosító a kártérítést a károsultnak fizeti ki. A biztosí- tottnak csak abban az esetben fizet a biztosító, ha
az a károsultnak már kifizette a kár összegét. Ez esetben a biztosítottnak be kell mutatnia a károsult által adott átvételi elismervényt.
5. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni.
Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
6. Jelen kiegészítő biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.
VI. Egyéb rendelkezések
1. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a bizto- sító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe- lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
2. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett,
a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
3. Felelősségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban
a biztosítót a biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azonban a kártérítésként kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítási kötvényben megjelölt biztosítottól, ha a biztosított vagy megbízottja a kárt súlyosan gondatlanul okozta.
4. Felelősségbiztosítás kapcsán súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
a) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenysé- get engedély nélkül végzett és ez által okozott kárt;
b) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;
c) a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette,
s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiá- nyában következett be;
d) a biztosított a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi.
VII. A különös feltételek Polgári Törvény- könyvtől lényegesen eltérő rendelkezései
1. A PTK. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően a biztosító
a biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is csak a biztosítási összeg erejéig téríti meg (lakóépület biztosítás különös feltételei B/V. 1.).
Záradékok
2527 Lakóépület biztosítási összegének meghatározása a lakáscélú helyiségek alapterülete alapján, érték- követés kikötése mellett
1. Jelen záradék az ERGO Lakásbiztosítás Extra kockázati csomagjában a biztosítási összeg megállapításának módja szerint érvényesül.
2. A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek XII. fejezetének az alulbiztosítottságáról szóló rendelkezé- seitől eltérően a jelen záradék szerint vizsgálja az alul- biztosítottságot, amennyiben a szerződő az épület bizto- sítási összegének a biztosító által a lakóépület lakáscélú helyiségeinek alapterülete alapján számított vagy annál nagyobb értéket alkalmazza és minden évben elfogadja a biztosító által megállapított értékkövetést. Ez nem vonatkozik többszörös biztosításokra.
3. A lakóépület biztosítási összegének jelen záradék szerint történő meghatározása esetén az alulbiztosítottság vizs- gálatát a tényleges és az ajánlaton feltüntetett lakáscélú helyiség alapterület arányában végzi el a biztosító, amennyiben a biztosított épületen bekövetkezett válto- zások (különösen a hozzá- és átépítés) miatti lakáscélú alapterület növekedés nem történt. Amennyiben az épü- leten bekövetkezett változások miatt az épület lakáscélú alapterülete növekedett, a biztosító az alulbiztosítottság vizsgálata során a növekedés arányát is figyelembe veszi.
4. Amennyiben a káresemény kapcsán fény derül arra, hogy a lakóépület lakáscélú helyiségeinek tényleges alapterülete meghaladja a szerződő által az ajánlaton feltüntetett mértéket, akkor a kártérítés az ajánlaton feltüntetett lakáscélú alapterületnek a tényleges lakás- célú alapterülethez viszonyított arányában csökken. Amennyiben a fenti módon számított alulbiztosítottság nem haladja meg a 10%-ot, vagy ha a biztosítási összeg eléri a biztosított vagyontárgy káridőponti új értékének a 90%-át, a biztosító eltekint az alulbiztosítottság követ- kezményeinek alkalmazásától.
5. Jelen záradék alkalmazásában a biztosítási összeg szá- mítási alapját képező négyzetméterérték a kockázat- viselés helyszínén található lakóépület lakás céljára használt nettó alapterületének 100%-a. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek alapterületét nem kell figye- lembe venni.
6. Lakás céljára használt épületrésznek minősül a lakás összes, a biztosított kizárólagos tulajdonában, illetve használatában lévő alábbi része:
a) lakószoba, nappali, előszoba, konyha, étkező, fürdő- szoba, WC;
b) lakás tetőterében kialakított helyiségek azon része, amelyekben a belmagasság legalább 1,9 m;
c) talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek;
d) hobbiszoba, konditerem;
e) lakáson belül kialakított galéria, szauna, pezsgő- fürdő.
7. Nem lakás céljára szolgáló épületrészeknek minősül
a biztosított kizárólagos tulajdonában illetve használa- tában álló:
a) pince, kazán, mosókonyha, tároló helyiség;
b) a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs;
c) loggia, tornác, veranda, terasz.
Ezeken felül nem kell figyelembe venni az alapterület kiszámításakor:
a) nem beépített tetőteret, padlást;
b) többlakásos lakóépületben található lakás esetén a közös tulajdonú helyiségeket, pl.: lépcsőházat, tárolót, teremgarázst.
8. Az építőipari árindex szerinti automatikus értékkövetésre évente, a biztosítási évfordulón kerül sor. Az automatikus értékkövetés elmaradása esetén jelen záradék érvényét veszti.
2484 Kettőnél több lakásos lakóépület közös tulajdoná- nak biztosítása
1. Ezen záradék keretében a szerződés és a szerződésre vo- natkozó megállapodások változatlan érvényben maradá- sa mellett a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei A)
VII. 4. b) pontjában fel nem sorolt, kettőnél több lakásos lakóépület (pl. társasháztulajdon, lakásszövetkezeti tulajdon, stb.) közös tulajdonú épületrészei a biztosított lakáshoz tartozó tulajdoni hányad arányában biztosí- tottak.
2. Jelen záradék alkalmazásában, amennyiben társasházi alapító okirat vagy más szerződés nem határozza meg, közös tulajdonnak minősülnek a kockázatviselés helyszí- nén található lakóépület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostár-
sak közös célját szolgáló, a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei A) III. 6.1. a) - k) pontja szerinti épületrészek és épületberendezések.
3. A biztosító a közös tulajdonban keletkező kárt a saját tulajdonú lakáshoz tartozó közös tulajdoni hányad arányában téríti meg a társasházi közösségnek vagy
a lakásszövetkezetnek, ha a kár más biztosítás (pl.: tár- sasházi közös vagy szövetkezeti tulajdonra kötött más biztosítás) alapján nem térül meg.
2485 Hatósági meghagyás miatti többletköltség, 10%
1. Ezen záradék keretében a szerződés és a szerződésre vonatkozó megállapodások változatlan érvényben mara- dása mellett a biztosító megtéríti káresemény miatti hatósági meghagyás többletköltségét.
2. Hatósági meghagyás többletköltsége alatt olyan költsé- get értünk, amely a káresemény utáni helyreállítás során azért merül fel, mert a megváltozott törvényi, építési hatósági, tűzvédelmi vagy technikai előírások miatt léte- sítmények, berendezések részeit teljesen vagy részben fel kellett újítani vagy pótlólagosan helyreállítani. Ilyen jellegű költségek megtérítése azonban kizárólag a káro- sult épületrészre vonatkozik.
3. A biztosító által térített többletköltség felső határa a biz- tosított vagyontárgy biztosítási összegének 10%-a.
2013 Tapétázás, festés, fali- és padlóburkolatok megté- rítése új értéken
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és
a szerződésre vonatkozó megállapodások változatlan érvényben maradása mellett a tapétázást, a festést, a fali- és padlóburkolatokat ért kár esetén a biztosító megtéríti annak valóságos (avult) és új értéke közötti különbözetet.
2014 Építés alatt álló épületek tűz-, vihar- és felelős- ségbiztosítása
Ezen záradék keretében új építésű épületek esetén a teljes épületre vonatkozóan, bővítés, átépítés alatt lévő épületek esetében az építési engedélyben építendőnek meghatározott épületrészre vonatkozóan a biztosító megtéríti kizárólag az építés alatt álló épületeket ért tűz- és viharbiztosítási károkat, valamint az épület építésével kapcsolatban felmerülő felelősségbiztosítási károkat az alábbi feltételek mellett:
a) tűzbiztosítás alapján a biztosítási védelem kiterjed a biztosított épület(ek)re vagy épületrészekre, füg- getlenül az épület készültségi fokától;
b) viharbiztosítás alapján a biztosítási védelem csak teljesen zárt épületre terjed ki. Egy épület akkor tekinthető teljesen zártnak, ha a tetőszerkezet és a felhúzott falak közötti építési kapcsolat végleges
formájában elkészült, és valamennyi ajtó- és ablak- nyílás vagy rendeltetésszerűen lezárt és beüvege- zett, vagy a nyílások legalább masszív fa deszkázat- tal védettek;
c) ezen záradék keretében a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei B) Kiegészítő felelősségbiztosítás egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett és a B)/I.1. pontjában leírtakon túlmenően biztosítási eseménynek minősülnek azok a kárese- mények, melyek következtében a kockázatviselés helyén végzett bontási, építési, földkitermeléssel járó építési és javítási tevékenységekkel összefüg- gésben harmadik személynek kárt okoznak és
a magyar polgári jog szabályai szerint a biztosított- nak személyi-, dologi vagy vagyoni kár miatt kártérí- tési kötelezettsége származik vagy származhat;
d) az építés alatt álló épület biztosítási összege az épület építés utáni állapotának megfelelő új értéke;
e) bővítés, átépítés alatt lévő épületek korábban is meglévő, nem építendő részeire a biztosítási szerződés egyéb részei változatlanul érvényben vannak;
f) a biztosító részére haladéktalanul be kell jelenteni, ha az építési hatóság a használatbavételt engedé- lyezte vagy ha a lakók beköltöztek - mindig a korábbi dátum mérvadó. Ezen időponttól a biztosító építésre vonatkozó kockázatviselése és jelen záradék hatálya megszűnik és a teljes lakóépületre érvényesek lesz- nek a biztosítási szerződés egyéb részei.
2015 Biztosított mellékköltségek, 10%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 10%-ának erejéig megtéríti a biztosított vagyon- tárgyakban biztosítási esemény kapcsán - kivéve tűzbiz- tosítás - szükségesen felmerült tereprendezés, bontás, le- és összeszerelés, takarítás költségeit, valamint a tör- melék és a már nem felhasználható maradékok legköze- lebbi alkalmas lerakóhelyen történő elhelyezésének költ-
ségeit, valamint a veszélyes hulladék kezelésének költsé- geit az alábbiak figyelembe vétele mellett:
a) a biztosítási fedezet a hulladékkezelés törvényileg engedélyezett különböző lehetőségei közül mindig a leginkább költségtakarékos megoldásra érvényes;
b) a biztosítás nem vonatkozik víz- vagy levegőszennye- ződés felszámolásával kapcsolatos költségekre;
c) biztosított és nem biztosított vagyontárgyak kevere- dése esetén a biztosítás csak a biztosított vagyon- tárgyak hulladékkezelési költségeit téríti;
d) a hulladék elhelyezésének költsége magába fog- lalja a raktározásért a hatóságnak fizetendő költsé- geket is.
2017 Biztosított mellékköltségek (Tűzbiztosítás), 10% Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító legfeljebb a biztosítási összeg 10%-ának erejéig megtéríti a biztosított vagyon- tárgyakban tűzbiztosítási esemény kapcsán szükségesen felmerült tereprendezés, bontás, tűzoltás, le- és össze- szerelés, takarítás költségeit, valamint a törmelékek és
a már nem felhasználható maradékok legközelebbi alkalmas lerakóhelyen történő elhelyezésének költségeit, valamint a veszélyes hulladék kezelésének költségeit, az alábbiak figyelembe vétele mellett:
a) a biztosítási fedezet a hulladékkezelés törvényileg engedélyezett különböző lehetőségei közül mindig a leginkább költségtakarékos megoldásra érvényes;
b) a biztosítás nem vonatkozik víz- vagy levegő- szennyeződés felszámolásával kapcsolatos költsé- gekre;
c) biztosított és nem biztosított vagyontárgyak kevere- dése esetén a biztosítás csak a biztosított vagyon- tárgyak hulladékkezelési költségeit téríti;
d) a hulladék elhelyezésének költsége magába fog- lalja a raktározásért a hatóságnak fizetendő költsé- geket is.
2019 Villámcsapás másodlagos hatása, 2%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító az alább felsorolt vagyon- tárgyak esetén káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen a biztosítási összeg 2%-ának erejéig meg- téríti a villámcsapás miatti indukció vagy túlfeszültség által okozott közvetett károkat:
a) elektromos fény- és energiafejlesztő berendezések;
b) pumpák elektromos részei, elektromosan működtet- hető zsaluk és védőtetők az épületen és az épület- ben, kaputelefonok, kapunyitó berendezések, szivattyúk és azok elektromos csatlakozóvezetékei, akkor is, ha ezek a berendezések vagy részek a bizto- sított épületen kívül, a kockázatviselés helyszínén ta- lálhatók;
c) fűtésrendszer elektromos részei, amennyiben azok kára a berendezés meghibásodására kötött más biztosítás alapján nem térül meg.
2528 Melléképület, 10%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a melléképületek tűz-, vihar- és vezetékes vízkárbiztosítás alapján biztosítási esemény- nek minősülő kárait.
A kártérítés felső határa legfeljebb a lakóépület biztosí- tási összegének 10%-a.
2021 Kerítések, növényi kultúrák, világítótestek és úszó- medencék
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a kockázatviselés helyszínén található:
a) saját tulajdonú kerítések, növényi kultúrák, külső világítótestek, úszómedencék tűzbiztosítás alapján káreseménynek minősülő kárait;
b) saját tulajdonú kerítések, telekhatáron lévő lakóépü- let falak, kapuk, ajtók, valamint külső világítótestek idegen jármű ütközése következtében keletkezett kárait.
Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése erdőre, gyü- mölcsfákra, szőlőkertre, zöldségkertre és haszonszerzés céljából termesztett egyéb növényi kultúrákra.
A kártérítés felső határa 500 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2022 Cserelakás költsége
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés és a szer- ződés egyéb megállapodásainak változatlan érvényben maradása mellett a biztosító megtéríti egy, a biztosított lakóépülethez, lakáshoz hasonló típusú, nagyságú és elhelyezkedésű lakóépület bérleti díját a kiköltözéstől
a biztosított lakóépület lakhatóvá válásáig, de legfeljebb 6 hónapig, ha a biztosított lakóépület tűzbiztosítás alap- xxx xxxxxxxxxxx káresemény miatt teljesen vagy részlege- sen használhatatlanná vált és ha azt hatóság lakhatat- lanná nyilvánította.
2023 Épületen kívüli vízvezetékek
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti az épület biztosítási összegén belül a biz- tosított épület külső határoló falába beépített és a bizto- sított telken a talajszint alatt lévő vízelvezető használati hideg- és melegvíz csővezetékek és zárt melegvizes
rendszerek töréskárait, beleértve a helyreállításhoz szük- séges munka költségeit is.
Nem terjed ki a biztosítási védelem a biztosított vezeté- kekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek pótlási, javítási és helyreállítási költségeire, valamint
a kerti öntözőrendszer bármely elemére.
2025 Vízvezetékek korrózió miatti töréskárainak biztosítása
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti az épület biztosítási összegén belül a koc- kázatviselés helyén lévő hideg- és melegvíz vízvezeték csövek, valamint az épületen kívüli, zárt melegvizes rend- szerek vízvezetékeinek korrózió, kopás vagy elhasználó- dás miatti törés és repedés kárait, beleértve ezen kárese- ményekkel összefüggésben káreseményenként a tech- nológiailag indokolt, de legfeljebb 10 m hosszúságú új csővezeték és annak szerelésével járó munka költségét.
2504 Vízvezetékek tömítetlenségi hibáinak feltárása, kapcsolódó szerelvények és berendezések kára, csővezetékek duguláselhárítási költségei
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlanul érvényben maradása mellett a biztosító megtéríti a biztosított épületen belüli:
a) tömítetlenségi hiba esetén a be és elvezető csövek - nem ideértve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények - tömítési hibáinak feltárási költsé- geit, beleértve a helyreállításra fordított költségeket;
b) vízvezeték törése esetén a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben vagy szerelvényekben keletkezett kárt, amennyiben azok javítása vagy cseréje a vízve- zetéktörés feltárása során szükségessé válik;
c) dugulási hiba esetén a vízelvezető csővezetékek dugulásának elhárításával közvetlenül összefüggő költségeket.
2027 Padlófűtés, klíma- és szolár berendezések, hőszi- vattyúk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása és a Vezeté- kes vízkárbiztosítás 2. pont f) — h) kizárásainak feloldása mellett a biztosító megtéríti a vizet szállító padló- és falfűtés, klíma- és szolár berendezések, hőszivattyúk vezetékes vízkár eseménynek minősülő kárát.
2047 Árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dina- mikus hatása által okozott kárát.
1. Árvíznek minősül az állandó vagy időszakos jellegű ter- mészetes és mesterséges vízfolyások, tavak és víztározók olyan előre nem látható, rendszertelen vízszintemelke- dése és megáradása, amikor a víz árvíz ellen védett terü-
leteket önt el. Árvízkárnak minősül továbbá az árvízvé- delmi töltések mentett oldalán a magas vízállás követ- keztében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is.
2. Felhőszakadás által okozott kárnak minősül a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esővíz rombolással vagy elöntéssel kifejtett károsító hatása, ideértve a szabály- szerűen kialakított és karbantartott csapadékvíz elvezető rendszerek elégtelenné válása miatt keletkezett kárt is.
3. Csapadék- és olvadékvíz által okozott kárnak (beázás) minősül az időjárásból származó csapadék biztosított lakóépület határoló falain belül okozott kára.
A biztosítási védelem kizárólag teljesen zárt épületre terjed ki az alábbiak szerint:
a) a tető szigetelésének, fedésének, a panelhézag tömítésének, a nyílászáró szigetelésének vagy a vízelvezető vízorr hibája miatti kárra;
b) a vihar által megrongált állandó tetőn - kivéve az ideiglenes fedést, építés és felújítás alatt álló tető- szerkezeteket - vagy nyílászárón a viharral beáramló csapadékvíz által, áztatással okozott kárra;
c) a tetőről lecsúszó hó vagy a jégverés hatására szilárd épületrész (állandó tetőfedés), szabályosan bezárt ablak, illetve kültéri ajtó megrongálódása, megsemmisülése következtében az épületbe beá- ramló olvadékvíz által okozott kárra.
Nem biztosítottak:
a) a biztosított épület és épületrész tartószerkezetét és külső felét (határoló falon kívül) ért kár;
b) a külső nyílászárókat ért kár;
c) a talajnedvesség és annak hosszú távú következmé- nyei miatt a biztosított épületben keletkezett kár;
d) a biztosított épület átépítése, hozzáépítés, javítási munkálatok során, a tetőn keletkező nyílások vagy
a nyitott tetőnyílások (tetőablak, illetve nyitott ablak és ajtó) miatt bekövetkezett kár.
4. Hótömeg dinamikus hatása által okozott kárnak minősül a természetes módon, nagy mennyiségben felgyülemlett hó vagy jégtömeg kizárólag a biztosított lakóépületről való lezúdulása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
5. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) talajvíz, talajvízszint emelkedése vagy belvíz által okozott kárra;
b) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt keletkezett kárra;
c) hegyről lezúduló föld, sár, kövek miatti kárra, amely természetes víz hatására indul meg;
d) az építési hiányosságok, hibás kivitelezés, valamint nem megfelelő karbantartás miatt keletkezett kárra;
e) tetőszigetelés javítási és helyreállítási költségére.
6. A kártérítési felső határa - a biztosított mellékköltséget is beleértve - 400 000 Ft káreseményenként és egy biztosí- tási év alatt összesen. A jelen záradék 3. a) pontjában körülírt károk esetén a biztosító ugyanazon helyiség ismétlődő beázására csak akkor fizet kártérítést, ha
az előzménykár utáni javítást és a beázási kár helyre- állítását igazolták.
2029 Kerítések (viharkár)
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a jelen feltételek szerinti viharkár biztosí- tás szerint biztosított káresemények kapcsán a kockázat- viselés helyszínén található kerítésekben keletkezett kárt. Nem biztosított az élő sövény kára.
A kártérítés felső határa a biztosított épület biztosítási összegének 3%-a káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2030 Földrengés okozta károk megtérítése
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása és az Általá- nos Vagyonbiztosítási Feltételek IX.1.f) kizárásának felol- dása mellett a biztosító megtéríti a biztosított épületek földrengés által okozott kárait.
Földrengés az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála hatos fokozatát elérő földrengés okoz. A kártérítés felső határa 10 000 000 Ft káreseményen- ként és egy biztosítási év alatt összesen.
2510 Garázsban tárolt személygépkocsi tűzbiztosítása Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyszínén található garázsban tárolt gépkocsi a jelen feltételek szerinti tűzbiztosítás alapján káreseménynek minősülő a kárait.
1. A jelen záradék szerinti a biztosítási védelem kiterjed:
a) a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei
II. 1. és 2. pontjában felsorolt személyek tulajdo- nába lévő gépkocsira;
b) vállalkozói tulajdonban lévő gépkocsira, amennyiben a vállalkozásnak részben vagy egészé- ben a biztosított(ak) a tulajdonosai és a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe a biztosítási köt- vény szerinti kockázatviselési helyén található.
2. A jelen záradék szerinti a biztosítási védelem nem terjed ki:
a) azon károkra, amelyek más biztosítási szerződés alapján megtérülnek;
b) a gépkocsiban keletkezett tűz- és robbanás károkra, amelyek a biztosított gépkocsi üzemszerű műkö- dése, karbantartása, üzemanyaggal történő feltöl- tése következtében keletkeztek, függetlenül attól, hogy a káresemény kapcsán fény, hő vagy robba- násszerű jelenségek léptek fel.
3. A kártérítés felső határa 1 500 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2511 Tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a jelen feltételek szerinti tűzbizto- sítás alapján káreseménynek nem minősülő, tűz és robbanás nélkül keletkezett korom és füst által az épü- letben, építményben okozott károkat.
A kártérítés felső határa - a biztosított mellékköltségeit is beleértve - 50 000 Ft káreseményenként és egy biztosí- tási év alatt összesen.
2512 Elfolyt víz térítése vezetékes vízkár esetén
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a jelen feltétel szerinti vezetékes vízkár- biztosítás keretén belül a vízvezetékek törés és repedés kárai során a szokásos fogyasztást meghaladóan kiáram- ló vezetékes víz közüzemi szolgáltató által kiszámlázott értékét.
A kártérítés felső határa 30 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2513 Úszómedencék fedelének tűz- és viharkárai
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a kockázatviselés helyszínén szabadban található úszómedencék fix, illetve mozgatható fedelét ért tűz- és viharbiztosítási károkat. Nem terjed ki a biztosítási védelem a fóliasátorral fedett úszómedencék fedelére.
A kártérítés felső határa 1 000 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2514 Épületrongálás és grafiti kár
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a betöréses lopás és rablásbiztosítás alapján nem térülő, jelen feltételek szerinti biztosított épületen ismeretlen személy által szándékos rongálással vagy grafitivel okozott kárt.
1. A jelen záradék szerint a biztosítási védelem kiterjed a biztosított épület külső-belső falazatán, nyílászáróin
okozott szándékos rongálási és grafiti festéstechnikával okozott károkra.
2. A grafiti kár esetén a biztosító átvállalja a tisztítás és újrafestés költségeit.
3. A jelen záradék szerint a biztosítási védelem nem terjed ki:
a) a szerződő (biztosított), ingatlan bérlője és üzemel- tetője által okozott a biztosított épületet ért szán- dékos rongálási kárra;
b) a biztosítási szerződés megkötésekor az épületen már megtalálható rongálási és grafiti kárra.
4. A kártérítés felső határa 50 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
5. A kár bejelentésekor rendőrségi feljelentés másolati példányát kell csatolni.
2521 ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás
1. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatásra jogosító biztosítási eseménynek, azaz vészhelyzetnek minősül, ha a biztosító által biztosított lakóépület gépészeti, műszaki berendezésének, víz- és lefolyóvezetékének, elektromos hálózatának, tetőfedésének előre nem látható váratlan meghibásodása vagy egy hirtelen fellépő külső mecha- nikai behatás miatti károsodása következtében sürgős
beavatkozásra van szükség a további károk és baleset- veszély megelőzése érdekében.
2. Vészhelyzet esetén segítségnyújtást a biztosítási aján- laton feltüntetett kockázatviselés helyen, az alábbi szak- mákban vállalja a biztosító:
a) gáz- és fűtésszerelő;
b) zárjavító;
c) lakatos;
d) duguláselhárító;
e) villanyszerelő;
f) vízszerelő;
g) tetőfedő;
h) üveges.
3. Vészhelyzet elbírálását a szerződő (biztosított) bejelen- tése alapján a Europ-Assistance koordinátorai végzik
a biztosító feltételei alapján.
4. A biztosító az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás keretében megtéríti az iparos kiszállási díját, a munkadí- jat és az anyagdíjat.
5. Biztosítási eseménykor a jelen feltételek alapján létrejött lakóépület- és ingóságbiztosítási szerződés tekintetében a biztosító költségvállalásának felső határa együttesen bruttó 25 000 Ft káreseményenként.
6. Amennyiben a tényleges vészelhárítási költség maga- sabb, mint a szolgáltatásban meghatározott költség- vállalás felső határa, akkor a felső határ feletti költség- rész a szerződőt (biztosítottat) terheli.
7. Vészelhárítás során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása. Amennyiben a rendszeres karban- tartás elmulasztása miatt ugyanazon a helyen ismétel- ten vészhelyzetet előidéző hiba következik be, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, az így felmerülő költség a szolgáltatást igénybevevőt terheli.
8. Vészhelyzeten kívül a Europ-Assistance szakipari munkák elvégzéséhez iparost ajánl a fenti szakmákban, ez eset- ben az összes felmerülő költség a szolgáltatást igénybe- vevőt terheli.
9. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás a mega- dott segélyhívószámon ingyenesen vehető igénybe
a kockázatviselés kezdetét követő 30. naptól.
Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás 0-24 óráig hívható telefonszáma: x00 0 000 0000
2529 Dísznövények, konyhakerti növények vihar és jégverés miatti kárának biztosítása
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a jelen feltételek szerinti viharkár biztosítás szerint biztosított káresemény kapcsán
a kockázatviselés helyszínén található dísz- és konyha- kerti növényekben vagy terményeikben megsemmisü- léssel járó kárt.
A kártérítés felső határa 50 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei
A) Ingóságbiztosítás
I. Általános rendelkezések
1. Az ERGO Versicherung Aktiengesellschaft Magyarországi Fióktelepe díjfizetés ellenében a Háztartási Ingóságbizto- sítás Különös Feltételei alapján a biztosítási szerződés- ben leírt biztosítási szolgáltatást nyújtja.
2. A jelen feltételben nem részletezett kérdésekben
az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek és a Ptk. rendel- kezései irányadóak.
3. A szolgáltatás további bővítésére és szűkítésére vonatko- zó rendelkezéseket a jelen különös feltételek záradékai tartalmazzák. A záradékok szerinti megállapodás csak akkor érvényes, ha arról a felek megállapodtak és ez a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvényen szerepel.
II. Biztosított személyek
1. Az ingóságra vonatkozó biztosítási szerződést az kötheti meg, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy a biztosítást ilyen személy javára köti (továbbiakban: szer- ződő).
2. Xxxxx feltétel alapján biztosított:
a) a biztosítási szerződésen név szerint biztosítottként feltüntetett személy, aki a biztosítási esemény bekö- vetkeztének időpontjában állandó jelleggel és bizo- nyíthatóan a kockázatviselés helyén lakik, valamint
b) a név szerint megnevezett biztosított hozzátartozói, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének időpont- jában állandó jelleggel és bizonyíthatóan egy életkö- zösségben éltek a biztosítottal.
3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára har- madik személy (szerződő) kötötte, a díjfizetési kötelezett- ség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi és ő köteles a nyilatkozatok megtételére is.
III. Biztosított vagyontárgyak, vagyoncsoportok
1. Jelen feltételek alapján biztosíthatóak a közös háztartás- ban élő biztosítottak személyes használatára, fogyasztá- sára szolgáló, a háztartás mindennapos működéséhez szükséges mozgatható vagyontárgyak, amennyiben azok nincsenek a kockázatviselésből kizárt vagyontárgyak kö- zött. Bérbe adott vagyontárgyak jelen feltétel alapján a bérbe adó által nem biztosíthatók.
2. Időszakosan lakott épületnek/lakásnak minősülnek az egy évben kevesebb, mint 270 napig lakott, azaz összesen 90 napnál hosszabb ideig őrizetlen épületek,
melyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel.
3. Helyiségnek a lakóépület vagy melléképület minden
oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét értjük.
4. Jelen feltétel alapján biztosítható háztartási ingóságok vagyoncsoportonkénti meghatározása:
4.1. Általános háztartási ingóságok:
a) lakberendezési tárgyak: bútorok (beépített és nem beépített egyaránt), lakástextília, az épületben lévő világítótestek;
b) amennyiben a kockázatviselés helyén található lakás vagy lakóépület birtokosa vagy lakója (a bizto- sítási szerződés biztosítottja) nem az épület tulajdo- nosa (pl.: bérlő, lízingbe vevő), az általános háztartá- si ingóságok közé tartoznak a tapéták, festés, csempézet, padló-, fal- és mennyezetburkolatok, fűtőtestek, fürdőszoba armatúrák és szerelvények;
c) vendégszobák lakberendezési tárgyai, melyek nem vállalkozásszerűen folytatott vendégfogadás célját szolgálják;
d) ruházat;
e) hobbieszközök: sportfelszerelés, kerékpár;
f) minden egyéb háztartási ingóság, mely nem minő- sül kiemelt értékű ingóságnak, értéktárgynak vagy a jelen feltétel szerinti üvegezésnek.
4.2. Kiemelt értékű háztartási ingóságoknak minősülnek az önállóan, illetve összekapcsolás vagy hozzáillesztés útján rendeltetésszerű egységben használható gépek,
berendezések, híradástechnikai, szórakoztató elektroni- kai, optikai készülékek, hangszerek (pl.: televízió, videó le- játszó, kamera, hifi, személyi számítógép konfiguráció, stb.), amelyek alkotórészeinek és tartozékainak együttes értéke a 200 000 Ft-ot meghaladja.
4.3. Értéktárgyak:
a) nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak;
b) bélyeg- és érmegyűjtemények;
c) képzőművészeti alkotások 200 000 Ft egyedi érték felett;
d) valódi vagy nemes szőrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésű keleti szőnyegek;
e) antik tárgyak és különleges, egyedi értékkel bíró régiségek. Régiség alatt a 100 évnél régebbi tárgya- kat értjük.
4.4. Készpénz és értékpapír:
a) belföldi fizetőeszköz;
b) a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett deviza;
c) értékpapírok;
d) betétkönyvek.
4.5. Üvegezések
A kockázatviselés helyszínén, a biztosítottak kizárólagos használatában lévő helyiségekhez tartozó, az épület részét képező, sértetlen, sík, hajlított és különleges üve- gezések, a bútor- és képüvegek, illetve fali tükrök.
5. Jelen feltétel alapján nem biztosíthatók:
a) minden típusú légi, vízi és szárazföldi jármű
szín- vagy alakváltozás;
d) az elektromos gépek, készülékek vagy berendezések azon kárai, amelyek az elektromos áram energiájá- nak hatására (pl.: áramerősség növekedése, túl- áram, túlfeszültség, szigetelési hiba, rövidzárlat, földzárlat, érintkezési hiba, mérő-, szabályozó- és biztonsági berendezések meghibásodása, túlterhe- lés, stb.) keletkeznek, függetlenül attól, hogy a kár- esemény során fény, hő, vagy robbanásszerű jelen- ségek léptek fel;
e) elektromos berendezésekben keletkező károk, me- lyek villámcsapás vagy légköri kisülés következtében előálló túlfeszültség vagy indukció miatt jönnek létre;
f) mechanikus hatások miatt keletkező károk, és a bel- sőégésű motorokban keletkező olyan károk, melyek az égéstérben fellépő robbanások hatására jöttek létre;
g) a tűz- és robbanáskárok, ha a biztosított helyiségek- ben "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak;
h) tűz és robbanás nélkül keletkezett korom és füst okozta károk;
i) lőfegyverből származó lövedék okozta károk;
j) vákuum, nyomáshiány okozta károk;
k) repülőgép hangrobbanása következtében keletkező károk.
(pl.: lakókocsi, utánfutó, motorcsónak, vitorlás hajó) és ezek tartozékai, kivéve a nem motoros hajtású ke- rékpár;
b) épületrészek és az épületek nem beépített, illetve nem rögzített tartozékai;
c) vállalkozás tulajdonát képező vagyontárgyak (pl.: kereskedelmi áruk, gépek, berendezések és készpénz).
IV. Biztosított veszélyek és káresemények
A biztosító kockázatviselése az alábbiakban felsorolt biz- tosított veszélyek közül kizárólag csak azokra terjed ki, melyeket a biztosítási ajánlaton és a biztosítási kötvé- nyen megjelöltek. A biztosító kockázatviselése szűkíthető vagy bővíthető a jelen feltételhez kapcsolódó záradékok- ban leírtak szerint, amennyiben abban a felek külön megállapodtak.
Tűzbiztosítás
1. A tűzbiztosítás keretén belül biztosított veszélyek:
a) tűz: az önálló lánggal, hő-, fény- és füsthatással együtt történő égés (oxidációs folyamat), amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből képes volt tovaterjedni;
b) villámcsapás: a biztosított vagyontárgyakba közvet- lenül becsapó villám erő- és hőhatása, illetve az épületet ért villámcsapás hatása az épületen belül található biztosított vagyontárgyakra;
c) robbanás: a gázok, porok és gőzök terjeszkedési törekvésén alapuló, hirtelen lezajló, rendkívül gyors energia felszabadulással járó fizikai erőhatás. Vala- mely tartály (kazán, csővezeték, stb.) felrobbanása csak akkor minősül robbanásnak, ha annak tároló- edény fala olyan mértékben felszakad, hogy a tartá- lyon belüli és kívüli nyomáskülönbség kiegyenlítődé- se hirtelen következik be. Egy a tartály belsejében kémiai folyamatok kapcsán létrejövő robbanás akkor is robbanásnak minősül, ha a tárolóedény fala nem szakad fel;
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizá- rásain túlmenően a tűzbiztosítás alapján nem biztosí- tottak:
a) a rendeltetésszerű tűz, füst vagy hő hatásának kitett biztosított vagyontárgyakban keletkezett tűzkár vagy olyan biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár, melyek rendeltetésszerű tűztérbe estek vagy abba dobták azokat;
b) az öngyulladás következtében keletkező tűz vagy ha a kárt olyan tűz okozza, amely önmagától
a keletkezés helyétől nem képes továbbterjedni;
c) a hő hatására lánggal égés hiányában végbemenő
d) légi jármű ütközése és lezuhanása: a személyzet által irányított légi jármű egészének, részeinek vagy rakományának ütközése vagy lezuhanása.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a)- j) pontokban meghatározott károk következményeként keletkezett tűz és robbanás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.
A biztosító kockázatviselése kiterjed az a., b., c., d., f., g., h., i., x. xxxxxx szerinti károkra is, ha azok valamely biztosított káresemény elkerülhetetlen következményeként keletkeztek.
A biztosító kockázatviselése a robbanóanyagok által okozott robbanáskárokra csak abban az esetben terjed ki, ha a robbanóanyagok a szerződő (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenőrizhetetlen mó- don kerültek a kockázatviselési helyre. Robbanóanyag - függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy rob- bantás céljára használják-e vagy sem - minden robbanó- képes szilárd vagy folyékony anyag vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása megfe- lel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásának. A szomszédos, nem a biztosított üzemeltetésében lévő létesítményekben épü- letben vagy területen bekövetkező robbanóanyag robba- nása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk csak akkor biztosítottak, ha a biztosítottnak a robbanó- anyagok jelenlétéről és felhasználásáról nem volt és nem is lehetett tudomása.
Vezetékes vízkárbiztosítás
1. A vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül biztosított a vízvezetékcsövekből, azok szerelvényeiből vagy az
Ilyen nem biztosított kár például, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül attól, hogy az építésre engedéllyel rendelkeztek-e vagy sem;
e) talajsüllyedés által okozott károk. Ilyenek például az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése
vagy az alapok alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk, melyek azért következtek be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem megfelelő vagy a támfal karbantartásában mu- lasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna;
f) a tartósan fennálló időjárás vagy környezeti hatások által okozott károk;
g) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk, amelyek nincsenek hatással a vagyontárgy használ- hatóságára, működőképességére vagy használati idejére;
h) azon károk, melyek azon okokból kifolyólag kelet- keztek, hogy a biztosított építmények, épületrészek újjáépítés, hozzáépítés vagy átépítés következté- ben, az épület többi részéhez nem, illetve nem meg- felelően voltak rögzítve, vagy az épületrészek épít- ménnyel való rendes összeköttetését megszüntet- ték.
azokhoz kapcsolódó berendezésekből kiáramló víz köz- vetlen hatása és ezek elkerülhetetlen következménye miatt a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontár- gyakban keletkezett kár.
2. Az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek általános kizá- rásain túlmenően a vezetékes vízkárbiztosítás keretén belül nem biztosítottak:
a) a kockázatviselés kezdete előtt keletkezett károk, még akkor sem, ha azok a kockázatviselés kezdete után derültek ki;
b) talajvíz, árvíz, elöntés, víz általi elárasztásból vagy felhőszakadásból származó csapadékvíz, illetve ezek következményeként feltorlódott víz hatására kelet- kezett károk;
c) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt keletkezett károk.
Viharbiztosítás
1. Viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek
a) vihar: az időjárástól függő légmozgás hatására
a kockázatviselés helyszínén legalább 60 km/h-t elé- rő vagy azt meghaladó sebességű szél nyomó- vagy szívóhatása. A szélsebesség meghatározásában az Országos Meteorológiai Szolgálat által szolgáltatott adatok irányadóak;
b) jégverés: a jégszemek formájában lehulló csapadék;
c) hónyomás: a természetes módon nagy mennyiség- ben felgyülemlő hó vagy jégtömeg statikus nyomá- sa által kifejtett erőhatás;
d) sziklaomlás és kőomlás: a kőzetdarabok szabadban történő természetes leválása vagy lezuhanása;
e) földcsuszamlás: a földfelszín alatti talajrétegek és kőtömegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása.
2. A viharbiztosítás keretében biztosított veszélyek közvet- len hatásának minősülnek az épületrészek, fák, oszlopok és egyéb hasonló tárgyak biztosított vagyontárgyaknak való ütközése által a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károk.
Biztosítottak az ismeretlen, építési, illetve üzemeltetési engedélyekben nem szereplő, a biztosított vagy a ható- ságok által fel nem tárt üregek beomlása során, a termé- szetes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében történő megszűnése miatt hirtelen bekövetkező talajel- mozdulás vagy omlás miatt bekövetkezett károk.
Üvegtörés biztosítás
2. Nem biztosítottak:
a) az épületüvegezésben keletkező károk, melyek
az üveg rendeltetésszerű beépítése előtt, a beépíté- se, illetve kivétele során, valamint szállítás vagy javí- tási munkálatok közben keletkeznek;
b) a biztosított üveg felületén vagy annak díszítésében karcolással, kipattogzással (kagylótöréssel) keletke- zett károk;
c) a biztosított üveg keretében, foglalatában keletke- zett károk; illetve olyan egyéb károk, amelyek az üvegtörés következményei;
d) a kézitükrökben, optikai üvegekben, üvegedények- ben, homorú, üreges üvegekben (pl.: pohár, váza, kancsó, stb.), világítótestekben (pl.: fénycső, izzó, lámpabúra, üvegcsillár, stb.), üvegtetőkben, üveg előtetőkben, szélfogókban, épületbe szerkezetileg beépített üvegekben (pl.: üvegtégla, üveg tetőcse- rép, copolit üveg, stb.), díszüvegezésben (pl.: csiszolt üveg, stb.), főzőlapokban, műanyagokban (pl.: plexi, akrilüveg), vákuum- és síkkollektor üvegezésében és üveg anyagú zuhanykabinban keletkezett kár.
1. Az üvegtörés biztosítás keretében biztosítottak az épület nyílászáróinak jelen feltétel III. fejezet 4.5. pontja szerin- ti sík-, drót- és katedrál üvegezései, bútor és képüvegek, illetve fali tükrök törés vagy repedés által keletkezett kárai.
3. A viharbiztosítás keretében nem biztosítottak:
a) a 60 km/h-nál (16,68 m/s-nál) alacsonyabb sebes- ségű szél hatása által okozott károk;
b) árvíz, felhőszakadás, elöntés, lavina vagy lavina által okozott nyomáshullám, hó vagy jégtömeg lezúdulása miatt keletkezett károk. Lavina a hegyoldalról lezúduló hó- vagy jégtömeg;
c) víz és feltorlódott víztömeg hatása nyomán keletke- zett károk;
d) a tudatos emberi tevékenység (pl.: ásványi anyagok feltárása, alagútépítés, építési munkálatok, vagy bányászati tevékenység, stb.) miatt bekövetkezett föld és kőtömegek mozgása által okozott károk.
Betöréses lopás és rablásbiztosítás
1. A betöréses lopás és rablásbiztosítás keretében biztosí-
tottak a betöréses lopás, annak kísérlete és rablás során a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károk.
2. Betörésnek minősül, ha az elkövető a biztosítási kötvény- ben megjelölt és a kívülről való erőszakos behatolás elől lezárt épületbe, illetve lakásba:
a) épületrészek erőszakos módon történő be- és feltö- résével (pl.: nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, födém vagy tető kibontásával) behatolt, vagy
b) közlekedésre egyébként alkalmatlan nyíláson ke- resztül (pl. szellőzőnyílás), a nehezítő akadályok elhárítása után hatolt be, vagy
c) zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel vagy álkulccsal jutott be, vagy
d) eredeti kulccsal vagy másolt kulccsal jutott be úgy, hogy a kulcsokhoz az a)-c) pontokban meghatáro- zott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.
3. Erőszakos a behatolás akkor, ha az elkövető a behatolás érdekében az épületen, annak nyílászáróin, közlekedésre egyébként alkalmatlan nyílásán vagy a nyílászárók zár- szerkezetében fizikai sérülést is okoz.
4. Rablásnak minősül, ha az elkövető a biztosítottakkal, illetve más, a biztosított helyiségekben jogosan tartózko- dó személyekkel szemben erőszakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve őket öntudatlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyezi annak érdekében, hogy biztosított vagyon- tárgyakat tulajdoníthasson el.
6. A biztosító nem téríti meg:
a) a betöréses lopás vagy annak kísérlete nélküli ron- gálási károkat;
b) a biztosított tárgyak eltűnése miatti kárt, ha a
2. és 3. pontokban felsorolt tényállások nem állapít- hatók meg (pl.: lopás, dézsmálás). Az álkulcsok és
a zárak felnyitására alkalmas idegen eszközök hasz- nálatának tényét független igazságügyi zárszakértő- nek kell megállapítania, amennyiben ez szemrevéte- lezéssel nem állapítható meg;
c) az olyan károkat, amelyek a betörés során keletke- zett tűz vagy robbanás következményei (ezen káro- kat a jelen feltétel szerinti tűzbiztosítás alapján téríti meg a biztosító);
d) az olyan károkat, amelyeket a biztosítottal közös háztartásban élő személy jogellenesen elkövető- ként, felbujtóként vagy bűnsegédként okozott. A biz- tosítottal közös háztartásban élő személyekkel esik egy tekintet alá a biztosított alkalmazásában álló, foglalkozását a kockázatviselés helyszínén gyakoroló személy, vagy akit a biztosított a biztosítás helyének felügyeletével megbízott. A biztosító megtéríti
a kárt, ha a biztosított bizonyítja, hogy bár a kár
a fent leírt személyek (kivéve közös háztartásban élő családtag) részvételével keletkezett, de a biztosított
5. Vandalizmusnak minősül, ha az elkövető az általa vég- hezvitt betörés (2. pont) után a biztosított vagyontárgya- kat szándékosan megsemmisítette vagy megrongálta. Vandalizmus által okozott károk csak külön megállapo- dás alapján biztosítottak (2038 sz. záradék).
terület előle zárva volt, a betörésnél pedig nem használtak olyan kulcsmásolatot vagy álkulcsot, amely az eredeti felhasználásával készült;
e) eredeti vagy kulcsmásolattal történő behatolás során keletkező kárt, ha az elkövető a kulcsokhoz nem a 2. a)-d) pontokban meghatározott betöréses lopás vagy rablás útján jutott.
V. A biztosítás területi hatálya
1. A biztosítás területi hatálya kiterjed:
a) Az ajánlaton feltüntetett kockázatviselési helyszínen található, a biztosított által lakott lakóépület helyi- ségeire vagy többlakásos lakóépület esetén a bizto- sított által lakott lakás helyiségeire;
b) Családi-, iker- vagy sorház esetén a lakóépületben lévő pincében, padláson vagy zárt tárolóban vagy zárt melléképületben, illetve kettőnél több lakásos lakóépületben található, biztosított által használt, zárt helyiségekben vagy zárt melléképületben tárolt ingóságok esetén csak bútorokra, szerszámokra, ke- rékpárokra, gépjárműtartozékokra, utazási- és sport- eszközökre, felfújható csónakokra, általános háztar- tási ingóságnak minősülő ruhákra, élelmiszerekre, hűtő- és mosógépekre, valamint fűtőanyagokra;
c) Családi-, iker-, vagy sorházak esetén a szabadban, a kockázatviselés helyszíneként megnevezett telken tárolt kerti bútorokra, kerti szerszámokra, általános háztartási ingóságnak minősülő ruhákra;
d) A Magyarország területén belüli költözés ideje alatt a Magyarország területén, a költözés során használt, lezárt bútorszállító kocsira;
e) Magyarország területén, átmenetileg, 3 hónapnál nem hosszabb ideig, a kockázatviselés helyszínéről a biztosított által állandóan lakott helyiségbe elvitt általános háztartási ingóságokra;
f) Magyarország területén, a biztosítottat ért rablás során eltulajdonított vagyontárgyakra.
VI. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
1. A szerződő és a biztosított köteles a kockázatviselés helyszíneként megjelölt épület, mindenekelőtt a tető- szerkezet, a külső falazatok, az elektromos-, víz- és gáz- vezetékek, illetve a hozzájuk csatlakozó - ideértve a biz- tosításba be nem vont - berendezések karbantartásáról és üzemben tartásáról folyamatosan gondoskodni.
2. Ha szakértői vélemény, jogszabályban foglalt építőipari- vagy hatósági előírások alapján a fagykárok megelőzése érdekében a vízvezetékek vagy egyéb vízvezető berende- zések helyreállítása vagy pótlása, illetve egyéb intézke- dés szükséges, úgy azt a szerződőnek, biztosítottnak haladéktalanul, de legkésőbb a biztosító által meghatá- rozott időpontig meg kell tennie.
3. A szerződő és a biztosított köteles gondoskodni:
a) a 72 óránál hosszabb ideig lakatlan vagy használa- ton kívüli vagy felügyelet nélküli építmények vízveze- tékeinek és egyéb vízvezető berendezéseinek, készülékeinek elzárásáról;
b) fűtési idényben valamennyi vízvezeték és kapcsoló- dó berendezés víztelenítéséről, amennyiben a fűtés nem folyamatosan vagy nem a szokásos teljesít- ménnyel üzemel;
c) a fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedések megtételéről;
d) bármilyen rövid idejű eltávozás esetén a biztosított helyiségek bezárásáról;
e) minden rendelkezésre álló biztonsági és vagyonvé- delmi berendezés üzembe helyezéséről és a beren- dezések használatakor az azokkal kapcsolatos előí- rások betartásáról és betartatásáról;
f) a vagyonvédelmi berendezések megfelelő és rend- szeres karbantartásáról.
4. Ha a biztosított vagyontárgy a megállapodás szerint ál- landóan lakott épületben (az erre vonatkozó megállapo- dás szerinti meghatározásban) található, akkor a lakott- ság megszakítása legfeljebb összesen évi 90 nap lehet, e fölött a fokozott veszélyhelyzet miatt a szerződőnek és a biztosítottnak bejelentési kötelezettsége keletkezik.
VII. Biztosítási összeg, alulbiztosítás, önrészesedés
1. A jelen feltételek alapján az általános és kiemelt háztar- tási ingóságok biztosítási összegét új értéken, az érték- tárgyak biztosítási összegét forgalmi értéken kell megál- lapítani. Értéktárgyak forgalmi értéke megegyezik azok átlagos vagy szakértő által becsült eladási árával.
2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kártérítés felső határa káreseményenként a biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg. Az egyes háztartási ingóság vagyoncsoportokra vonatkozóan a biztosító a kártérítés felső határát az alábbiak szerint állapítja meg:
a) a kiemelt értékű háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (III.4.2.) esetén, amennyiben a felek másképpen nem állapodtak meg, a kártérítés felső határa az ingóságbiztosítás biztosítási összegén belül legfeljebb a biztosítási összeg 30%-a;
b) az értéktárgyak vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak (III.4.3.) esetén, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, a kártérítés felső határa az ingóságbiztosítás biztosítási összegén belül a biztosítási összeg 20%-a, de legfeljebb
1 500 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen. Az értéktárgyakról készített és a biztosító részére a biztosítási ajánlattal egy időben, illetve a biztosítási tartam alatt a vagyongyarapo- dást követő 15 napon belül, zárt borítékban eljutta- tott értéklista esetén a kártérítés felső határa az ingóságbiztosítás biztosítási összegén belül az
értéklistán szereplő összeg, de legfeljebb a biztosí- tási összeg 20%-a.
c) készpénz és értékpapír (III.4.4.) vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak esetén káreseményenként legfeljebb 50 000 Ft;
d) üvegezések üvegtörése (III.4.5.) esetén a kártérítés felső határa 100 000 Ft káreseményenként és
200 000 Ft egy biztosítási év alatt összesen;
e) a Magyarország területén belül, a költözés során használt lezárt bútorszállító kocsit ért biztosítási esemény kapcsán a kártérítés felső határa
200 000 Ft káreseményenként és a biztosítási év alatt összesen, amennyiben harmadik személy felelősségét nem lehet megállapítani;
f) családi-, iker- vagy sorházak esetén a szabadban tárolt ingóságok kártérítésének felső határa
40 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen;
g) Magyarországon területén, átmenetileg, 3 hónapnál nem hosszabb ideig, a kockázatviselés helyszínéről a biztosított által állandóan lakott helyiségbe elvitt általános háztartási ingóságok kártérítésének felső határa a biztosítási összeg 5%-a erejéig káresemé- nyenként és a biztosítási év alatt összesen;
h) Magyarország területén, a biztosítottat ért rablás során eltulajdonított vagyontárgyak kártérítésének felső határa 200 000 Ft káreseményenként és
a biztosítási év alatt összesen;
i) a kártérítés felső határára vonatkozó rendelkezések akkor is érvényben maradnak, ha ugyanazon háztar- tásra több ingóság biztosítást (többszörös biztosítás) is kötöttek.
3. Betöréses lopással, rablással és vandalizmussal (amennyiben ezen veszélyre a biztosítási védelem kiter- jed) összefüggésben keletkezett károk esetén a biztosító kárfizetési kötelezettsége a biztosítási összegig, de leg- feljebb a kárrendezés során rögzített, ténylegesen meg- lévő és üzemben tartott betörésvédelmi rendszernek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi pontokban és az 1. táblázatban rögzített limitekig terjed:
a) az elektronikai jelzőrendszer nélküli minimális me- chanikai védelemnek megfelelő kárfizetési limitek érvényesek a járószinttől számított legalább 3 m al- só párkánymagassággal rendelkező, nyitva hagyott ablakon keresztül történő behatolás esetén, amennyiben a lakásban otthon tartózkodtak;
b) több háztartás által közös használatban lévő épület- részekben tárolt ingóságok esetén a kártérítés felső határa 50 000 Ft káreseményenként és egy biztosí- tási év alatt összesen;
c) az 1. táblázatban szereplő védelmi szinteknek megfelelő betörésvédelmi rendszereket a biztosító Vagyonvédelmi előírásai határozzák meg;
d) MABISZ által minősített értéktárolóban (Vagyonvé- delmi előírások VIII. 16. pont) elzárva tartott kész- pénz és értékpapír (III.4.4.) vagyoncsoportba tartozó
1. táblázat: Védettségi szinthez tartozó kártérítési értékhatárok Ft-ban
Az épület jellege | Vagyon csoportok | Elektronikai jelzőrendszer | |||||
nincs | minimális | részleges | teljes körű | ||||
Mechanikai védelem | minimális | Állandóan lakott épület | A | 3 000 000 | 5 000 000 | 10 000 000 | 15 000 000 |
B | 500 000 | 1 000 000 | 2 000.000 | 4 000 000 | |||
C | 400 000 | 500 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | |||
D | 0 | 300 000 | 300 000 | 500 000 | |||
Időszakosan lakott épület és saját használatú melléképület | A | 000 000 | 000 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | ||
B | 0 | 100 000 | 200 000 | 300 000 | |||
C | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
részleges | Állandóan lakott épület | A | 6 000 000 | 10 000 000 | 15 000 000 | 20 000 000 | |
B | 800 000 | 2 000 000 | 4 000 000 | 6 000 000 | |||
C | 600 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | |||
D | 500 000 | 500 000 | 1 000 000 | 2 000 000 | |||
Időszakosan lakott épület és saját használatú melléképület | A | 600 000 | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | ||
B | 200 000 | 300 000 | 400 000 | 500 000 | |||
C | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
teljes körű | Állandóan lakott épület | A | 10 000 000 | 15 000 000 | 20 000 000 | 30 000 000 | |
B | 1 000 000 | 3 000 000 | 6 000 000 | 8 000 000 | |||
C | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | 2 500 000 | |||
D | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 500 000 | 2 500 000 | |||
Időszakosan lakott épület és saját használatú melléképület | A | 1 000 000 | 1 500 000 | 2 000 000 | 2 500 000 | ||
B | 400 000 | 500 000 | 600 000 | 800 000 | |||
C | 0 | 0 | 0 | 0 | |||
Vagyoncsoportok jelmagyarázata
A. Általános háztartási ingóságok (III.4.1.)
B. Kiemelt értékű háztartási ingóságok (III.4.2.)
C. Értéktárgyak (III.4.3.)
D. MABISZ által minősített értéktárolóban (Vagyonvédelmi előírások VIII. 16. pont) tárolt készpénz és értékpapír (III.4.4.), valamint az értéktárgyak vagyoncsoportba (III.4.3.) tartozó nemesfémek, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült vagyontárgyak, valamint bélyeg- és érmegyűjtemény.
A D vagyoncsoportra meghatározott, értéktárolóban tárolt vagyontárgyak kártérítési határai a C vagyoncsoportra meghatározott értékhatárok felett, azokat kiegészítve érvényesek, ugyanakkor az értéktárgyakra, illetve a készpénzre és értékpapírra meghatározott egyéb limitek figyelembe vételével.
vagyontárgyak esetén a kártérítés felső határa legfeljebb 500 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen;
e) amennyiben a biztosított helyiség betörésvédelmi szintje nem éri el a minimális mechanikai védelem szintjét, úgy a biztosító kártérítésének felső határa 25 000 Ft káreseményenként és biztosítási évenként összesen.
4. A biztosító eltekint az alulbiztosítottság alkalmazásától:
a) amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási összegeket helyesen - a biztosított vagyontárgyak új értéke szerinti helyreállítási költségeinek, illetve értéktárgyak esetén azok forgalmi értékének megfe- lelően - állapította meg, továbbá, ha a biztosított vagyontárgyakra vonatkozóan a fogyasztói árindex szerinti, a biztosító által felajánlott értékkövetést minden biztosítási évfordulónál alkalmazta, vagy;
b) ha a biztosítási esemény bekövetkezésének időpont- jában a biztosított vagyontárgyak alulbiztosítottsága nem haladja meg a 10%-ot.
Fenti feltételek nem teljesülése esetén a biztosító érvénye- síti az alulbiztosítottság Általános Vagyonbiztosítási Fel- tétek XII. 4. pontjában meghatározott következményeit.
5. A biztosító megtéríti a jelen feltétel szerint biztosítottnak minősülő káreseményekkel kapcsolatban felmerülő, Általános Vagyonbiztosítási Feltétek szerint meghatáro- zott bontási- és törmelék eltakarítási költségeket, vala- mint a törmelékek és hulladékok elszállításának költsé- geit. A biztosított költségek térítésének felső határa
a háztartási ingóságokra meghatározott biztosítási összeg 2%-a.
6. Jelen feltétel alkalmazásában a biztosítási szolgáltatás- hoz kapcsolódó önrészesedés mértéke nulla, amennyi- ben a biztosítási ajánlaton és biztosítási kötvényen ezzel ellentétes kikötés nem szerepel.
VIII. Kártérítés összege és kifizetése
1. Általános és kiemelt háztartási ingóságok biztosítási összegének a vagyontárgy új értéke szerint történt meg- határozásakor a biztosító a vagyontárgy
a) megsemmisülése vagy eltulajdonítása esetén hasonló minőségű és fajtájú új vagyontárgy közvet- lenül a káresemény bekövetkezése előtti új értékét téríti meg. Megsemmisültek a vagyontárgyak, ha
a sérült részek pótlásával és javításával nem helyre- állíthatók;
b) megrongálódása esetén a helyreállításhoz szüksé- ges javítási munkálatok költségeit, de legfeljebb
a károsodott használt vagyontárgy új értékét téríti meg.
2. Általános és kiemelt háztartási ingóságok biztosítási összegének a vagyontárgy új értéke szerint történt meg- határozásakor a biztosító a vagyontárgy legfeljebb valóságos (avult) értékét téríti meg, amennyiben
a károsodott vagyontárgy valóságos (avult) értéke köz- vetlenül a káresemény bekövetkezése előtt kisebb volt, mint a vagyontárgy új értékének 25%-a, azaz a károso- dott vagyontárgy avultságának mértéke meghaladja az új érték 75%-át. Az avultság mértéke a vagyontárgy elhasználtságának fokát mutatja meg. A valóságos (avult) értéken történő kártérítés úgy viszonyul az új értéken történő kártérítéshez, mint a vagyontárgy való- ságos (avult) értéke az új értékhez.
3. Általános és kiemelt háztartási ingóságok biztosítási összegének a vagyontárgy új értéke szerint történt meg- határozásakor a biztosító a vagyontárgy legfeljebb forgalmi értékét téríti meg, amennyiben a károsodott vagyontárgyban közvetlenül a káresemény bekövetke- zése előtt maradandó értékvesztés következett be. Háztartási ingóságok esetében akkor beszélhetünk maradandó értékvesztésről, ha azok tartósan használa- ton kívül vannak, illetve ha azok a háztartás mindenna- pos működéséhez rendeltetésszerűen már nem használ- hatók. A forgalmi értéken történő kártérítés úgy viszo- nyul az új értéken történő kártérítéshez, mint a forgalmi érték az új értékhez.
4. A biztosítási szerződés egyéb megállapításainak érvény- ben maradása mellett a biztosító megtéríti:
a) az értéktárgyak esetében a forgalmi értéket;
b) betöréses lopás és rablás, valamint annak kísérlete esetében a biztosított helyiségek megrongálódott vagy eltulajdonított épületrészeinek és tartozékai- nak beszerzési és helyreállítási költségét;
c) üvegtörés által okozott károk esetében a szokásos, helyreállítási költségeket és a szükséges üvegezés vagy burkolás költségeit;
d) a tapéta, festés, fal- és padlóburkolatok károsodása esetén azok valóságos (avult) értékét. Tapétázást és festést ért sérülés esetén a biztosító egy falsík sérü- lése esetén a sérült falsík, egynél több falsík sérülése esetén az egész helyiség helyreállítási költségének valóságos (avult) értékét téríti. Fal- és padlóburkola- tok sérülése esetén a biztosító a ténylegesen sérült felület helyreállításának valóságos (avult) értékét téríti, kivéve, ha a sérült felület aránya a teljes bur- kolattal borított felület 50%-ánál nagyobb, ekkor
a térítés a teljes burkolat helyreállítására kiterjed;
e) készpénz esetében a pénz névértékét;
f) értékpapírok és takarékkönyvek esetében a belföldi megsemmisítési eljárás költségeit;
g) a kárenyhítési költségeket.
5. A biztosító nem téríti meg:
a) a károsodott vagyontárgyak előszereteti értékét;
b) a közszolgálatban munkát végző tűzoltók és más segítségnyújtásra kötelezettek által nyújtott szolgál- tatások költségeit;
c) a mentési kötelezettség teljesítésekor keletkező egészségkárosodás által keletkezett költségeket;
d) azon károkat, amelyek a Lakóépület biztosítás Különös Feltételei vagy más biztosítási szerződés alapján megtérülnek.
B) Kiegészítő felelősségbiztosítás
I. A biztosítási esemény
1. Biztosítási eseménynek tekintjük azt a káreseményt, amelynek következtében a biztosított személyek magán- személyként a mindennapos életvitelük során harmadik személynek kárt okoznak és a magyar polgári jog szabá- lyai szerint a jelen I/3. pontban leírt vagyoni kár miatt kártérítési kötelezettségük származik, vagy származhat.
2. A fentiek szerint biztosítási eseménynek minősülnek különösen:
a) a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei A) Ingóságbiztosítás III. fejezete szerint biztosított vagyontárgyak vagy azok részeinek rendeltetésszerű birtoklása vagy használata során vagy azzal össze- függésben okozott károk;
b) háztartási személyzetnek munkáltatói minőségben okozott károk;
c) olyan vendéglátás során okozott károk, melyekhez nem szükséges hatósági vállalkozói engedély;
d) rádió- és televízióadást vevő berendezés birtoklásá- ból és üzemeltetésből adódó károk;
e) kerékpár birtoklása és használata során okozott károk;
f) nem hivatásszerűen űzött sporttevékenység során okozott károk;
g) vágó-, szúró- és lőfegyverek engedélyezett tartása, és ezen eszközök sporteszközként illetve jogos önvé- delmi célokra történő alkalmazása során okozott károk;
h) háziállatok, kivéve ebek tartásával kapcsolatban keletkezett károk; a biztosítás hatálya kiterjed a kis- állatot tartó, gondozó vagy a rendelkezésre jogosult személy kártérítési kötelezettségére;
i) elektromos és vitorlás hajók, csónakok alkalomszerű használata (kivéve e vagyontárgyak üzemben tartá- sa) során okozott károkra;
j) egyéb nem motorral meghajtott vízi járművek, illet- ve hajómodellek tartásából és használatából eredő veszélyek; e tekintetben biztosítottak azon szemé- lyek is, akik az üzemben tartó engedélyével az esz- közt használják és akiket az eszközzel szállítanak;
k) a nem motorral meghajtott, legfeljebb 5 kg repülő tömeggel rendelkező repülőmodellek üzemben tartása és használata által okozott károk.
3. Jelen feltétel alapján a biztosító megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő, szerződésen kívül okozott személysérüléses vagy tárgyrongálási (dologi) károkozás- ra visszavezethető vagyoni károkat, a harmadik személy által követelt kártérítés megállapításával és elhárításával kapcsolatban a biztosító által előzetesen jóváhagyott vagy az útmutatásai alapján felmerült eljárási költsége- ket, továbbá a biztosító utasítására folytatott eljárások során felmerült jogi védelem költségeit. A biztosító
a biztosított kérésére a költségeket megelőlegezheti.
4. A biztosítási szerződés alkalmazásában háziállatnak mi- nősülnek a macska-, a baromfifélék, továbbá a hobbiál- latok (mint pl.: az aranyhörcsög, tengeri malac, fehér egér, fehér patkány, papagáj és egyéb nem ragadozó kis madarak, galambok, teknősök, akváriumi halak). A bizto- sítási szerződés szempontjából nem minősülnek háziál- latnak és így a biztosítási védelem nem terjed ki az egzo- tikus állatok, mint pl.: kígyófélék, krokodilok és aligáto- rok, mérges pókok, skorpiók és majmok tartójára.
Ebet tartó, őrző, gondozó biztosított személy kártérítési kötelezettségei csak külön megállapodás (2489. sz. zára- dék) alapján biztosítottak.
5. Több ugyanazon okból bekövetkező káresemény, illetve azon hasonló okok miatt bekövetkező káresemény, me- lyek között jogi, gazdasági vagy műszaki összefüggés áll fenn, egy biztosítási eseménynek minősülnek függetle- nül a károk bekövetkezésének, illetve az igények érvényesítésének időbeni eloszlásától és az igényt érvé- nyesítő károsultak számától (sorozatkár).
6. Személyi sérüléses kárnak minősül az ember halála vagy bármilyen testi sérülése. Dologi kárnak minősül a va- gyontárgyak megrongálódása és megsemmisülése, ide nem értve azok elvesztése vagy eltűnése következtében keletkezett károkat.
II. Biztosított személyek
1. Jelen feltételek szerint biztosítottak:
a) a biztosítási szerződésen belül a háztartási ingóság- biztosításban név szerint feltüntetett biztosított, illetve a biztosítási esemény bekövetkeztének idő- pontjában a vele állandó jelleggel (életvitelszerűen) együtt élő házastársa vagy élettársa és velük együtt élő szüleik;
b) a biztosított, illetve a vele életvitelszerűen együtt élő házastársának vagy élettársának velük életvitelsze- rűen együtt élő kiskorú gyermekei, unokái, örökbefo- gadott vagy nevelt gyermekei, mostoha gyermekei; ezen személyek 25 éves életkoruk betöltéséig, amennyiben nem rendelkeznek önálló saját háztar- tással és rendszeres, önálló jövedelemmel;
III. Kizárások
1. Kiegészítő felelősségbiztosítás esetén az Általános Va- gyonbiztosítási Feltétek IX. 1. a)-h) pontjaiban meghatá- rozott általános kizárásokon túlmenően a biztosítási védelem nem terjed ki az alábbiakra:
a) a garanciavállalásból eredő kárigényekre;
b) a termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos felelősségi kárigényekre;
c) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigo-
c) a biztosított részére munkavégzésre irányuló szerző- déssel vagy szívességi alapon háztartási munkát végző személyek.
rúbb, illetve szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt kötelezettségen alapuló kárigényekre;
d) a biztosítottak maguknak, egymásnak, közeli hozzátartozóinak (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont) vagy üzlettársaiknak okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
e) gazdasági társaság vagy vállalkozás kárigényére olyan mértékben, ahogy a szerződő, a biztosítottak vagy azok hozzátartozói a szervezetben, társaság- ban részesednek;
f) kereső foglalkozás, tevékenység végzése során, illet- ve azzal összefüggésben okozott károkkal kapcsola- tos igényekre;
g) az I. fejezet 2. pont i) — k) pontokban meghatáro- zottak kivételével vízi és légi jármű, szárazföldi motoros jármű és gépi meghajtású sporteszközök üzembentartójaként és használójaként okozott károkkal kapcsolatos igényekre;
h) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alatt álló jármű használatával okozott károkkal kapcsolatos igényekre;
i) a környezet szennyezésével kapcsolatosan okozott kárigényekre;
j) állati erő munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
k) a biztosított által használt, szállított, megmunkált, vagy egyéb tevékenység tárgyát képező vagyontár- gyakban keletkezett károkkal kapcsolatos igényekre;
l) ingatlanok azon részeiben keletkezett károkkal kap- csolatos kárigényekre, amelyek megmunkálás, hasz- nálat vagy egyéb más tevékenység közvetlen hatá- sának vannak kitéve;
m) hőmérséklet, gáz, gőz, folyadék, nedvesség vagy nem atmoszférikus anyag (pl.: füst, por, korom, stb.) folyamatos kibocsátása vagy hatása által vagy ezzel összefüggésben okozott károkkal kapcsolatos igé- nyekre;
n) álló- vagy folyóvíz kiömlése által okozott károkkal kapcsolatos kárigényekre;
o) elektromágneses mezők hatásával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett károkkal kapcsolatos kárigényekre;
p) ingatlan birtoklása és használata körében azok üze- meltetésével, felügyeletével, fenntartásával, megvi- lágításával és gondozásával vagy ezekkel összefüg- gésben okozott kárigényekre;
q) vadászat során vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
r) fertőző betegség hordozójaként fertőzéssel vagy azzal összefüggésben okozott kárigényekre;
s) a biztosított, a szerződő vagy a helyette eljáró cselekvőképes személyek által kölcsönvett, kibérelt, megterhelt, haszonbérbe vagy megőrzésbe vett vagyontárgyak káraival kapcsolatos kárigényekre;
t) a biztosított vagy a biztosított felelőssége alá tarto- zó személy szándékos károkozása vagy bűncselek- ménye kapcsán keletkezett kárigényekre;
u) azon kárigényekre, melyek a biztosított részére munka- végzésre irányuló szerződéssel vagy szívességi alapon háztartási munkát végző személyek társadalombizto- sítási törvény alapján munkahelyi balesetnek minősülő személyi sérüléseivel kapcsolatosan keletkeztek;
v) a sérelemdíj igényekre, amelynek megfizetésére a bizto- sított vagy a biztosított felelőssége alá tartozó személy jogszabály értelmében köteles.
IV. A biztosítás területi és időbeli hatálya
1. A biztosító kockázatviselése - amennyiben a szerződés ellenkező kikötést nem tartalmaz - kizárólag a Magyaror- szág területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatá- lya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
3. Sorozatkár bekövetkezésének időpontja az, amikor az első káresemény bekövetkezett.
4. Személyi sérüléses kár bekövetkezése esetén kétséges esetben a biztosítási eseményt akkor tekintjük bekövet- kezettnek, ha orvos a testi sérülés tényét megállapította.
5. Az a káresemény, amely ugyan a biztosítási védelem hatályba lépése után következett be, de a káreseményt kiváltó ok még a biztosítási szerződés megkötésének idő- pontja előtt merült fel, csak abban az esetben biztosított, ha a biztosítási szerződés megkötésének időpontjáig sem a szerződő félnek, sem a biztosítónak nem volt tu- domása a káreseményt kiváltó okról.
V. A biztosító szolgáltatása
1. Biztosítási esemény esetén a kártérítés felső határa biz- tosítási eseményenként a biztosítási kötvényen megha- tározott biztosítási összeg. A biztosító a biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is csak a biztosítási összeg erejéig téríti meg.
2. Az egy biztosítási éven belül bekövetkezett több biztosí- tási eseményre a biztosító legfeljebb a mindenkor érvé- nyes, biztosítási eseményenként meghatározott biztosí- tási összeg háromszorosáig nyújt fedezetet.
3. A biztosítási összeg jelenti a biztosító maximális kártérí- tési kötelezettségét akkor is, ha a biztosítási védelem hatálya több kártérítésre kötelezett személyre is kiterjed, illetve ha egy vagy több biztosítónál ugyanarra a háztar- tásra vonatkozólag több biztosítási szerződést is megkö- töttek.
4. A biztosító a kártérítést a károsultnak fizeti ki. A biztosí- tottnak csak abban az esetben fizet a biztosító, ha az
a károsultnak már kifizette a kár összegét. Ez esetben a biztosítottnak be kell mutatnia a károsult által adott átvételi elismervényt.
5. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatla-
nul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
6. Jelen kiegészítő biztosítás önrészesedést nem tartalmaz.
VI. Egyéb rendelkezések
1. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a bizto- sító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe- lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
2. A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett,
a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
3. Felelősségbiztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatban a biztosítót a biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a biztosító azon- ban a kártérítésként kifizetett összeg megtérítését köve- telheti a biztosítási kötvényben megjelölt biztosítottól,
ha a biztosított vagy megbízottja a kárt súlyosan gondat- lanul okozta.
4. Felelősségbiztosítás kapcsán súlyos gondatlanságnak minősül, ha:
a) a biztosított a hatósági engedélyhez kötött tevé- kenységet engedély nélkül végzett és ez által oko- zott kárt;
b) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszüntethető lett volna;
c) a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette
és a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiá- nyában következett be;
d) a biztosított a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi.
VII. A különös feltételek Polgári Törvény- könyvtől lényegesen eltérő rendelkezései
1. A PTK. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően a biztosító
a biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat is csak a biztosítási összeg erejéig téríti meg (háztartási ingóságbiztosítás különös feltételei B/V. 1.).
Záradékok
2526 Háztartási ingóság biztosítási összegének meghatározása a lakáscélú helyiségek alapterülete alapján, értékkövetés kikötése mellett
1. Jelen záradék az ERGO Lakásbiztosítás Extra kockázati csomagjában a biztosítási összeg megállapításának módja szerint érvényesül.
2. A biztosító az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek XII. fejezetének az alulbiztosítottságáról szóló rendelkezései- től eltérően a jelen záradék szerint vizsgálja az alulbizto- sítottságot, amennyiben a szerződő a háztartási ingóság biztosítási összegének a biztosító által a lakóépület lakáscélú helyiségeinek alapterülete alapján számított vagy annál nagyobb értéket alkalmazza és minden év- ben elfogadja a biztosító által megállapított értékköve- tést. Ez nem vonatkozik többszörös biztosításokra.
3. A háztartási ingóság biztosítási összegének jelen záradék szerint történő meghatározása esetén az alulbiztosított- ság vizsgálatát a tényleges és az ajánlaton feltüntetett lakáscélú helyiség alapterület arányában végzi el a biz- tosító, amennyiben a biztosított épületen bekövetkezett változások (különösen a hozzá- és átépítés) miatti lakás- célú alapterület-növekedés nem történt. Amennyiben
az épületen bekövetkezett változások miatt az épület lakáscélú alapterülete növekedett, a biztosító az alul- biztosítottság vizsgálata során a növekedés arányát is figyelembe veszi.
4. Amennyiben a káresemény kapcsán fény derül arra, hogy a lakóépület lakáscélú helyiségeinek tényleges alapterülete meghaladja a szerződő által az ajánlaton feltüntetett mértéket, akkor a kártérítés az ajánlaton feltüntetett lakáscélú alapterületnek a tényleges lakáscélú alapterülethez viszonyított arányában csökken. Amennyiben a fenti módon számított alulbiztosítottság nem haladja meg az 5%-ot, vagy ha a biztosítási összeg eléri a biztosított vagyontárgy káridőponti új értékének
a 90%-át, a biztosító eltekint az alulbiztosítottság követ- kezményeinek alkalmazásától.
5. Jelen záradék alkalmazásában a biztosítási összeg számí- tási alapját képező négyzetméterérték a kockázatviselés helyszínén található lakóépület lakás céljára használt nettó alapterületének 100%-a. A nem lakás céljára szol- gáló helyiségek alapterületét nem kell figyelembe venni.
6. Lakás céljára használt épületrésznek minősül a lakás összes, a biztosított kizárólagos tulajdonában, illetve használatában lévő alábbi része:
a) lakószoba, nappali, előszoba, konyha, étkező, für- dőszoba, WC;
b) lakás tetőterében kialakított helyiségek azon része, amelyekben a belmagasság legalább 1,9 m;
c) talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségek;
d) hobbiszoba, konditerem;
e) lakáson belül kialakított galéria, szauna, pezsgő- fürdő.
7. Nem lakás céljára szolgáló épületrészeknek minősül
a biztosított kizárólagos tulajdonában illetve használa- tában álló:
a) pince, kazán, mosókonyha, tároló helyiség;
b) a lakóépületben bárhol lévő műhely, üzlethelyiség, garázs;
c) loggia, tornác, veranda, terasz.
Ezeken felül nem kell figyelembe venni az alapterület kiszámításakor:
a) nem beépített tetőteret, padlást;
b) többlakásos lakóépületben található lakás esetén a közös tulajdonú helyiségeket, pl.: lépcsőházat, tárolót, teremgarázst.
8. A fogyasztói árindex szerinti automatikus értékkövetésre évente, a biztosítási évfordulón kerül sor. Az automatikus értékkövetés elmaradása esetén jelen záradék érvényét veszti.
2036 Cserelakás többletköltsége, 0,5‰
Ezen záradék keretében felek megállapodnak, hogy ha a biztosítási eseménynek minősülő káreseménnyel összefüggésben a szerződő/biztosított által használt lakás teljesen vagy részlegesen használhatatlanná válik és ha a szerződő/biztosított féltől nem várható el, hogy a lakás épségben maradt részében tartózkodjon, akkor
a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésétől annak lakhatóvá válásáig, de legfeljebb 6 hónapig megtéríti az ideiglenes, eredetihez hasonló kiépítettségű és nagyságú lakás bérleti díjon és rezsiköltségen felüli egyéb igazolt költségeit. A kártérítés felső határa naponta legfeljebb
a háztartási ingóságok biztosítási összegének 0,5‰-e káreseményenként.
2048 Iratok, dokumentumok és bankkártyák pótlása, 2%
Ezen záradék keretében felek megállapodnak, hogy
a biztosító megtéríti a biztosítási eseménynek minősülő káreseménnyel összefüggésben iratok/dokumentumok megsemmisülése vagy elveszése esetén azok újra be- szerzési valamint érvénytelenítési költségeit. A kártérítés felső határa a háztartási ingóságok biztosítási összegé- nek 2%-a káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2038 Vandalizmusból eredő károk
Ezen záradék keretében felek megállapodnak, hogy
a biztosító megtéríti a Háztartási Ingóságbiztosítás Külö- nös Feltételei IV. fejezete szerint vandalizmusnak minő- sülő biztosítási esemény során a szerződés szerint bizto- sított vagyontárgyakban keletkező károkat.
2039 Üvegkerámia főzőlapok töréskára
Ezen záradék keretében a biztosító az üvegtörésre meg- határozott kártérítési limiten belül megtéríti a kockázat- viselési helyen a biztosított üvegkerámia főzőlappal ellá- tott elektromos tűzhely kerámialapjának törés- és repe- déskárait.
2040 Villámcsapás másodlagos hatása
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezések- ben villámcsapás következtében keletkezett túlfeszült- ség vagy indukció által okozott károkat.
2049 Eltulajdonított, elveszített kulcs zárcsere költségei és kaputelefon rongálási károk
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti:
a) a biztosított lakás bejárati ajtajának igazolt zárcsere költségeit, ha az eredeti vagy másolat kulcsokat
a szerződőtől/biztosított(akt)ól vagy a lakás gondo- zásával megbízott személytől Magyarország terüle- tén belül ellopták vagy Magyarországon véghezvitt betöréses lopás vagy rablás során eltulajdonították, vagy a szerződő/biztosított elvesztette;
b) a kockázatviselés helyén lévő, a biztosított épülethez tartozó kaputelefon kültéri egységében ismeretlen személy által okozott rongálási kárt.
A kártérítés felső határa 50 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen, ezen belül kulcsok elvesztése vagy kaputelefon rongálás esetén 8 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen. A kár bejelentésekor a biztosított nevére és a kockázat- viselés helyére kiállított, a MABISZ által minősített biztonsági zárbetétről szóló számlát, valamint a kulcsok ellopása vagy elrablása esetén rendőrségi feljelentés másolati példányát kell csatolni.
2042 Víz kiömlése akváriumból
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti a kockázat- viselés helyén elhelyezett akvárium üvegezésének töré- se, repedése, a ragasztás, tömítés hibája miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
Jelen záradék szerinti biztosítási védelem nem terjed ki az akváriumot és annak tartalmát ért károkra.
2043 Európai területi hatály
Ezen záradék keretében a felek megállapodnak, hogy
a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei B) Kie- gészítő Felelősségbiztosítás IV. fejezet 1. pontjától elté- rően a biztosítási védelem a földrajzi értelemben vett Európa területén belül és/vagy a Földközi-tengerrel hatá- ros országok bármelyikében okozott és bekövetkezett ká- rokra terjed ki.
2050 Árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak árvíz, felhőszakadás, csapadékvíz, valamint hótömeg dinamikus hatása által okozott kárát.
1. Árvíznek minősül az állandó vagy időszakos jellegű természetes és mesterséges vízfolyások, tavak és víztározók olyan előre nem látható, rendszertelen vízszintemelkedése és megáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területeket önt el. Árvízkárnak minősül
továbbá az árvízvédelmi töltések mentett oldalán a magas vízállás következtében keletkező buzgárok és fakadóvizek károsító hatása is.
2. Felhőszakadás által okozott kárnak minősül a hirtelen lehulló, nagy mennyiségű esővíz rombolással vagy elöntéssel kifejtett károsító hatása, ideértve a szabályszerűen kialakított és karbantartott csapadékvíz elvezető rendszerek elégtelenné válása miatt keletkezett kárt is.
3. Csapadék- és olvadékvíz által okozott kárnak (beázás) minősül az időjárásból származó csapadék biztosított lakóépület határoló falain belül okozott kára.
A biztosítási védelem kizárólag teljesen zárt épületre terjed ki az alábbiak szerint:
a) a tető szigetelésének, fedésének, a panelhézag tömítésének, a nyílászáró szigetelésének vagy a vízelvezető vízorr hibája miatti kárra;
b) a vihar által megrongált állandó tetőn - kivéve az ideiglenes fedést, építés és felújítás alatt álló tetőszerkezeteket - vagy nyílászárón a viharral beáramló csapadékvíz által, áztatással okozott kárra;
c) a tetőről lecsúszó hó vagy a jégverés hatására szilárd épületrész (állandó tetőfedés), szabályosan bezárt ablak, illetve kültéri ajtó megrongálódása, megsemmisülése következtében az épületbe beáramló olvadékvíz által okozott kárra.
Nem biztosítottak:
a) a talajnedvesség és annak hosszú távú következményei miatt a biztosított ingóságokban keletkezett kár;
b) a biztosított épület átépítése, hozzáépítés, javítási munkálatok során, a tetőn keletkező nyílások vagy
a nyitott tetőnyílások (tetőablak, illetve nyitott ablak és ajtó) miatt bekövetkezett kár;
c) a talajszint alatti padozatú helyiségekben tartott vagyontárgyakat ért károk, kivéve, ha azokat a padlószinttől legalább 25 cm magas állványon helyezték el.
4. Hótömeg dinamikus hatása által okozott kárnak minősül a természetes módon, nagy mennyiségben felgyülemlett hó vagy jégtömeg kizárólag a biztosított lakóépületről való lezúdulása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár.
5. A biztosítási védelem nem terjed ki:
a) talajvíz, talajvízszint emelkedése vagy belvíz által okozott kárra;
b) fa korhadása, penészesedés, gombásodás miatt keletkezett kárra;
c) hegyről lezúduló föld, sár, kövek miatti kárra, amely természetes víz hatására indul meg;
d) az építési hiányosságok, hibás kivitelezés, valamint nem megfelelő karbantartás miatt keletkezett kárra.
6. A kártérítési felső határa - a biztosított mellékköltséget is beleértve - 400 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen. A jelen záradék 3. a) pont- jában körülírt károk esetén a biztosító ugyanazon helyi-
ség ismétlődő beázására csak akkor fizet kártérítést, ha az előzménykár utáni javítást és a beázási kár helyreállí- tását igazolták.
2046 Bővített üvegtörés
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részei- nek változatlan érvényben maradása mellett az üvegtö- rés biztosítás kiterjed:
a) az épület nyílászáróinak Háztartási Ingóságbiztos- ítás Különös Feltételei III.4.5. szerinti sík-, drót- és katedrál üvegezésére, bútor- és képüvegre, illetve fali tükörre;
b) a biztosítottak által kizárólagosan használt helyisé- gek vagy épület összes szerkezetileg beépített üve- gezésére;
c) a szélfogó, üveg- és előtető üvegezésére;
d) az épületen levő vákuum- és síkkollektor üvegezé- sére;
e) az üveg, plexi- és akrilüveg zuhanykabin üvegezé- sére is.
A biztosítási védelem nem terjed ki az üzlethelyiségek üvegezésére.
Az üvegtörés biztosítási esemény kártérítésének felső határa 500 000 Ft káreseményenként és 1 000 000 Ft egy biztosítási év alatt összesen.
2487 Gépjármű feltörése kapcsán keletkező károk fedezete
Ezen záradék keretében a biztosító megtéríti a biztosított személy tulajdonában lévő, a lakás tartalmát képező személyes vagyontárgyak kárát, ha azokat Magyarország területén belül, a biztosított tulajdonában lévő személy- gépjármű jelen feltételek alapján betörésnek minősülő feltörésekor eltulajdonították. A biztosítási védelem csak a gépjármű zárt csomagtartójában tárolt vagyontárgyak- ra terjed ki. Értéktárgyakra, készpénzre, szórakoztató- elektronikai cikkekre, optikai berendezésekre, elektroni- kus elven működő készülékekre (pl. TV, videó lejátszó, ka- mera, HI-FI, személyi számítógép) a biztosítási védelem nem terjed ki. A feltörésből eredő kárt haladéktalanul be kell jelenteni a hatóságoknak és a biztosítónak.
A kártérítés felső határa 150 000 - Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2488 Idegen vagyontárgyak, 5%
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti:
a) a vállalkozói tulajdonban lévő, irodai célt szolgáló vagyontárgyak kárát, amennyiben a vállalkozásnak részben vagy egészben a biztosított(ak) a tulajdono- sa(i) és a vállalkozás székhelye, telephelye, fiókte- lepe a biztosítási kötvény szerinti kockázatviselési hely;
b) a biztosítottakon kívüli, ideiglenesen a kockázatvise- lés helyén tartózkodó harmadik személy - kivéve
xxxxx, fizetővendég - személyes használatában lévő, általános háztartási ingóságnak minősülő vagyon- tárgyának más biztosítási szerződés alapján nem térülő kárát.
A kártérítés felső határa a háztartási ingóságok biztosí- tási összegének 5%-a káreseményenként és egy biztosí- tási év alatt összesen.
2489 Ebtartói felelősségbiztosítás
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlan érvényben maradása mel- lett a biztosítási védelem kiterjed eb(ek)et tartó, őrző, gondozó, a Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltéte- lei B) fejezete alapján biztosított személy(ek) kártérítési kötelezettségeire is. Nem terjed ki a biztosítási védelem az ebek fedeztetésével vagy ebek haszonszerzés céljából történő tenyésztésével összefüggésben keletkező kártérí- tési kötelezettségekre. Nem terjed ki a biztosítási véde- lem a staffordshire terrier, a pit bullterrier, a staffordshire bullterrier és ezek keverékeit, valamint a rottweiler fajtájú ebeket tartó, őrző, gondozó biztosított személyek kártérítési kötelezettségeire.
A biztosítási védelem a Magyarország területén bekövet- kezett károkra terjed ki.
A kártérítés felső határa 3 000 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2495 Földrengés okozta károk megtérítése
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása és az Álta- lános Vagyonbiztosítási Feltételek IX.1.f) kizárásának feloldása mellett a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyak földrengés által okozott kárait.
Földrengés az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála hatos fokozatát elérő földrengés okoz.
A kártérítés felső határa 4 000 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2515 Mélyhűtött élelmiszerek kára
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett
a biztosító megtéríti a kockázatviselés helyén az áram- szolgáltató által elismert, legalább 12 óra áramkimara- dás miatt hűtőszekrényben vagy fagyasztószekrényben 0 °C fok hőmérséklet alatt tárolt mélyhűtött élelmiszer- ben okozott kárt.
A kártérítés felső határa 50 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2516 Tűz és robbanás nélkül végbemenő korom és füst által okozott károk
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biztosító megtéríti a jelen feltételek szerinti tűzbiztosítás alapján káreseménynek nem minősülő, tűz és robbanás
nélkül keletkezett korom és füst által a háztartási ingó- ságokban okozott károkat.
A kártérítés felső határa - a biztosított mellékköltségeit is beleértve - 50 000 Ft káreseményenként és egy biztosí- tási év alatt összesen.
2520 Eltulajdonított kerékpárok biztosítása
Ezen záradék keretében a biztosítási szerződés egyéb részeinek változatlan érvényben maradása mellett a biz- tosító megtéríti a legalább 120 cm magasságú kerítéssel körbekerített, a biztosított lakóépülethez tartozó, bezárt kertajtóval vagy kertkapuval védett telekről ismeretlen személy által a biztosított(ak) tulajdonát képező kerék- pár eltulajdonításával okozott kárt.
A kár bejelentésekor csatolni kell a kerékpár eltulajdoní- tásáról szóló rendőrségi feljelentés másolati példányát. A kártérítés felső határa 30 000 Ft káreseményenként és egy biztosítási év alatt összesen.
2522 ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás
1. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatásra jogosító biztosítási eseménynek, azaz vészhelyzetnek minősül, ha a biztosító által biztosított lakóépület gépészeti, műszaki berendezésének, víz- és lefolyóvezetékének, elektromos hálózatának, nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének, tetőfedésének előre nem látható váratlan meghibásodása vagy egy hirtelen fellépő külső mecha- nikai behatás miatti károsodása következtében sürgős beavatkozásra van szükség a további háztartási ingóság- károk és balesetveszély megelőzése érdekében.
2. Vészhelyzet esetén segítségnyújtást a biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselés helyen, az alábbi szakmákban vállalja a biztosító:
a) gáz- és fűtésszerelő;
b) zárjavító;
c) lakatos;
d) duguláselhárító;
e) villanyszerelő;
f) vízszerelő;
g) tetőfedő;
h) üveges.
3. Vészhelyzet elbírálását a szerződő (biztosított) bejelen- tése alapján a Europ-Assistance koordinátorai végzik
a biztosító feltételei alapján.
4. A biztosító az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás keretében megtéríti az iparos kiszállási díját, a munkadí- jat és az anyagdíjat.
5. Biztosítási eseménykor a jelen feltételek alapján létrejött lakóépület- és ingóságbiztosítási szerződés tekintetében a biztosító költségvállalásának felső határa együttesen bruttó 25 000 - Ft káreseményenként.
6. Amennyiben a tényleges vészelhárítási költség maga- sabb, mint a szolgáltatásban meghatározott költség- vállalás felső határa, akkor a felső határ feletti költség- rész a szerződőt (biztosítottat) terheli.
7. Vészelhárítás során felhasznált üvegek, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző
állapot helyreállítása. Amennyiben a rendszeres karban- tartás elmulasztása miatt ugyanazon a helyen ismétel- ten vészhelyzetet előidéző hiba következik be, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költségeit fedezni, az így felmerülő költség a szolgáltatást igénybevevőt terheli.
8. Vészhelyzeten kívül a Europ-Assistance szakipari munkák elvégzéséhez iparost ajánl a fenti szakmákban, ez eset- ben az összes felmerülő költség a szolgáltatást igénybe- vevőt terheli.
9. Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás a mega- dott segélyhívószámon ingyenesen vehető igénybe
a kockázatviselés kezdetét követő 30. naptól.
Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás 0-24 óráig hívható telefonszáma: x00 0 000 0000
Vagyonvédelmi előírások
I. Minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:
• az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;
• az ajtók zárását biztonsági zár végzi;
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
II. Részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a mini- mális mechanikai védelmen felül:
• 2 méternél alacsonyabb alsó párkánymagasságú és segédeszköz használata nélkül elérhető nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) előírás szerinti
• fix ráccsal védettek, vagy;
• azzal egyenértékű, a MABISZ által minősített, rács kivál- tására alkalmas mechanikai szerkezettel (pl.: leereszthe- tő belső rács stb.) védettek, vagy;
• rács, illetve mechanikai védelem hiánya esetén, amennyiben a nyílászáró kerete fából, fémből készült és záráspontossága 5 mm-en belül van, akkor MABISZ mi- nősítésű és az előírások szerint, szakszerűen telepített fóliával (ebben az esetben minimális elektronikai jelző- rendszerrel együtt kiépítve), illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel védettek;
• a nyílászárók (ajtók) tokszerkezetei falazó körmökkel vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a fala- zathoz vannak erősítve;
• az ajtószerkezetek kiemelés, feszítés ellen védettek;
• az ajtók zárását bejárati ajtónként minimum 2 db bizton- sági zár végzi úgy, hogy a 2 záródási pont közötti távol- ság minimum 30 cm, valamint az ajtólap és az ajtótok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolja, vagy a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást biztosít;
• a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 14 mm mélyen zárnak a záródási pontokon;
• a zár, vagy két zár alkalmazása esetén minimum az egyik zártörés ellen védett;
• bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db normál vagy 2 db biztonsági diópánttal van az ajtótokhoz rögzítve;
• az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van;
• bevésőzár esetén az ajtólap külső oldalfala fémlemezzel meg van erősítve;
• a tokszerkezet esetén a zárlemezek megerősített kivite- lűek;
• falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 12 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
III. Teljes körű mechanikai védelem
Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiség határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik a részle- ges mechanikai védelmen felül:
• a támadható, 3 méternél alacsonyabb alsó párkányma- gasságú nyílászárók minimum a részleges mechanikai védelemnek megfelelő rácsszerkezetekkel védettek;
• az ajtólap és az ajtótok fémből vagy keményfából készült, fa ajtólap esetén tömör, vastagsága minimum 40 mm;
• a zárszerkezet minimum négypontos, legalább kétirányú zárást biztosít;
• a bejárati ajtókon a zárnyelvek minimum 18 mm mélyen zárnak a záródási pontokon;
• az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 2 mm-en belül van;
• a zárszerkezet fúrás, a hengerzár törés és fúrás ellen vé- dett;
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága 30 cm-es, hagyományos, kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
IV. Minimális elektronikai jelzőrendszer
Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha tárgyvédelem és személyvédelem nincs kialakítva, a felületvédelem csak a 2 méter alatti alsó párkánymagasságú nyílászá- rókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva. Az elektronikai rendszerrel szemben támasz- tott követelmények:
• a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet ké- pezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre;
• a rendszer legyen szabotázs ellen védett;
• a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot, külön-külön a védelmi körökön és a szabotázsvonalon is;
• a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett legyen, minimum
1 mm-es lágyacélból vagy azzal egyenértékű szilárdságú más anyagból készüljön és eltávolítása, megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;
• az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;
• élesített állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi jel- zővonalat, jeladó áramkört, kapcsolóberendezést felü- gyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riaszta- nia kell;
• a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jeleznie kell;
• a riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töl- tött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel ren- delkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen és legalább kéthan- gú jelzéssel jelezzen;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie,
illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie és a rendszer
a riasztást követően kapcsoljon éles állapotba;
• a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületek- től, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, köz- lekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérése csak segédeszköz használatával legyen megoldható;
• a kültéri hangjelző burkolata szabotázsvédett legyen, mi- nimum 1,5 mm-es lágyacélból készüljön vagy ezzel egyenértékű szilárdságú mechanikai védelemmel rendelkezzen;
• az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönha- tásmentes energiaforrás, hálózat és akkumulátor bizto- sítsa;
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berende- zés legalább 24 órás üzemeltetését, 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy védőcsőben kell vezetni;
• a rendszer kezelése kulccsal vagy kódkapcsolóval történ- het;
• a riasztószerkezet védett téren belül történő elhelyezése esetén a belépési késleltetés maximum 30 mp legyen, kültéri elhelyezésnél biztonsági zárral ellátott, minimum 1 mm-es lágyacélból készült dobozban legyen.
V. Részleges elektronikai jelzőrendszer
Részleges az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem, vagy teljes körű felületvédelem és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva.
A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
• a MABISZ által legalább részleges elektronikai jelzőrend- szer elemének minősített eszközök alkalmazhatók;
• a betörésjelző központ a védett/felügyelt téren belül kerüljön elhelyezésre;
• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szerviz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, min. 1, 2 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - legyen;
• a rendszer üzemképességét és riasztásmentes állapotát a kezelőegységen jelezze;
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak vala- mennyi azonnali - riasztási - jelzővonalat, jeladó áram- kört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
• a központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 3 darab azonnali - riasztási -) és a szabotázs vonalon;
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő szá- mára jelezze, a további részek maradjanak működőképe- sek;
• az energiaellátást két - egymástól független, kölcsönha- tásmentes - energiaforrás: elektromos hálózat és akku- mulátor biztosítsa;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa (felügyelet nélküli esetben);
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval történhet. A szemé- lyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek védett térben kell elhelyezkednie, és a kezelésre maximum 30 másod- perc idő állhat rendelkezésre;
• hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mecha- nikailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre;
• riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendel- kező hang-, fényjelző és egy nem akkumulátoros hang- jelző készülékekkel történjen;
• a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettősburkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy egyenértékű) burkolattal rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 dB/m-t, váltakozó kéthangú jelzéssel;
• az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lx fényerejű legyen;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a ri- asztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
VI. Teljes körű elektronikai jelzőrendszer
Teljes körű az elektronikai jelzőrendszer, ha teljes körű térvédelem és teljes körű felületvédelem van kialakítva. A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
• a rendszerben csak a MABISZ által teljes körű elektroni- kai jelzőrendszer alkotóelemének minősített eszközök alkalmazhatók;
• a telepített rendszer rendelkezzen a következő okmá- nyokkal:
• tervezői nyilatkozat;
• kivitelezői nyilatkozat;
• szabványossági nyilatkozat;
• rendszerleírás, telepítési és nyomvonalrajz;
• kezelési utasítás.
• a központi egység a védett téren belül, a tápegységgel és a másodlagos táplálást biztosító akkumulátorral lehető- leg közös egységet képezve kerüljön telepítésre. Indokolt esetben a másodlagos táplálást biztosító akkumulátor a védett téren belül szabotázsvédett, 1,2 mm
vastagságú lágyacélból vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön, amely különálló házban is elhelyez- hető. Ebben az esetben gondoskodni kell az összekötő kábel szabotázsvédelméről is;
• a központi egység burkolata min. 1,2 mm-es lágyacélból,
vagy azzal egyenszilárdságú anyagból készüljön;
• a kezelőegység fény- és hangjelzés formájában jelezze az elektronikai jelzőrendszer élesítésének/hatástalanítá- sának megtörténtét;
• a központi egység hatástalanított üzemmódban is felü- gyelje és jelezze ki a jelzőrendszer érzékelőinek állapotát. Élesített üzemmódban az érzékelőkről érkező jelzések alapján adjon ki riasztásjelzést;
• a központi egység jelezze saját belső rendszere, valamint a jelzésátviteli rendszer meghibásodását;
• a központi, vagy kezelő egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázs vonalon;
• az egyes részegységek meghibásodását a rendszer
a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;
• a rendszer csak akkor legyen élesíthető, ha minden érzé- kelője alaphelyzetben van és minden részegysége üzem- képes;
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak vala- mennyi azonnali - riasztási - jelzővonalat, jeladó áram- kört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell és a jelzés vétele után egy másodpercen belül riasztania kell;
• az elektronikai jelzőrendszer minden részegysége rendel- kezzen szabotázsvédelemmel, melynek jelzései az érzé- kelők riasztásjelzésétől elkülönítve jussanak a központi egységbe. A szabotázsvédelemnek - az elektronikai jelző- rendszer élesítésétől függetlenül - 24 órás, folyamatos üzemmódban kell működnie;
• a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt álla- potban is - a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;
• a jelzőeszközök energiaellátását két - egymástól függet- len, kölcsönhatásmentes - energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;
• az elsődleges tápellátás a 230 V, 50 Hz-es hálózatról történjen. Az elektronikai jelzőrendszer energiaellátását a központi egységen keresztül kell biztosítani;
• a 230 V, 50 Hz-es hálózat kimaradása esetén az elektro- nikai jelzőrendszer minimum 72 órán keresztül működő- képes legyen;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral tör- ténhet. A személyi kódoknak minimum 4 számjegyűnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelőnek vé- dett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre legfeljebb 20 másodperc állhat rendelkezésre;
• hat számjegyes kódok esetén a kezelő védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mechani- kailag védett, kulccsal nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre. Valamennyi, belül és kívül elhelyezett kezelő esetén három hibás kód beadása esetén a központ tiltsa le a kezelőt, és adjon riasztó jelzést. A tiltást a legmaga- sabb jogokkal rendelkező felhasználó szüntetheti meg;
• a helyi riasztásjelzés minimum két kültéri jelzőeszközről történjen. Ezek közül legalább az egyik eszköz saját akku- mulátorral rendelkező, feszültségelvétellel indított,
hang- és fényjelző legyen. Mindkét hangjelző hangereje haladja meg a 120 dB-t 1 méternél és - az épület adott- ságaihoz igazodva - különböző irányokba, a lehető leg- nagyobb felhívó hatást keltve kerüljenek telepítésre;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy karbantartó által a kezelőről lekapcsolhatónak kell lennie. A rendszer a riasztásjelzés leállítását követően ismételten kapcsol- jon éles állapotba;
• a kültéri hangjelzők váltakozó kéthangú jelzéssel riassza- nak és rendelkezzenek szabotázsvédett, kettős burkola- tú, hab bejuttatása ellen védő vagy késleltetésére alkal- mas dobozolással;
• az optikai jelzésadó sárga színű, villogó, minimálisan 200 lx fényerejű legyen;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül vagy acél védőcsőben kell vezetni.
VII. Távfelügyeleti rendszer
A biztonsági távfelügyeleti rendszerek gyűjtik, feldolgoz- zák, kijelzik és dokumentálják az egymástól távol eső ob- jektumokban telepített elektronikai jelzőrendszerek által kiadott riasztás, állapot- és egyéb jelzéseket.
A biztosító az alábbi feltételeknek megfelelő távfelügye- leti rendszert tudja figyelembe venni:
• MABISZ által minősített legalább közepes biztonsági szintű rendszer besorolással rendelkezik;
• riasztásjelzés esetén automatikus távjelzést, értesítést ad a rendőrségnek vagy egyéb fegyveres testületnek, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálatnak.
VIII. Fogalom meghatározások
1. Biztonsági zár
Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et: a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, az egyedi minősített lamellás zár,
a MABISZ által minősített biztonsági lakatszerkezet.
2. Zárási pontok távolsága
A zár reteszvasak egymástól mért távolsága.
Zárási pontok | Reteszelési | NEM |
távolsága | mélység | záródási pont! |
3. Reteszelési mélység
A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtóél síkjától mért hossza.
Nem minősül több zárási pontnak a kereskedelemben, elsősorban az ajtólap vetemedését gátló, a tokszerkezet- re erősített - legtöbbször U alakú - perselybe záródó csapokkal reteszelő zárszerkezet.
4. Zárbetétek letörés elleni védelme
A hengerzárbetét a zárvédő lemezből (rozetta) legfeljebb 1 mm-re állhat ki. A zárvédő lemezt kívülről nem szerel- hető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
5. Zárnyelvet fogadó ellenlemez
Fatokozat esetén vagy ha a fém ajtótok nincs megfelelő- en a falszerkezethez rögzítve, a zárási pontoknál hajlított ellenlemezt kell legalább 2 csavarral a falhoz rögzíteni.
6. Reteszhúzás elleni védelem
A kétszárnyú ajtók esetében - amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve - szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyű- szűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros szer- kezet megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.
7. Kiemelés elleni védelem
Az ajtólapnak a forgópántokról való - az ajtó becsukott helyzetében történő - leemelhetőségének megakadályo- zása. Megvalósítható pl.: az ajtólap élére szerelt és az aj- tó zárt állapotában a tokba süllyedő csappal vagy a for- gópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
8. Záráspontosság
Az ajtólap és az ajtótok közötti rés. Ha nem megfelelő az ajtó záráspontossága, a résbe feszítővas behelyezésével könnyen nyitható az ajtó.
9. Zárszerkezet (bevésőzár) védelme
Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egyrészt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszaka- dástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.
10. Ablakok
Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előí- rások vonatkoznak az alábbiakra is:
• fixen beépített portálüveg;
• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyit- ható vagy fix üveg;
• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelke- ző ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (teraszajtó).
Az ablakok magasságát a járó-, illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.
11. Biztonsági üvegfóliák
Minimum 0,1 mm vastagságú, illetve a MABISZ által leg- alább a részleges mechanikai védelem alkotóelemének minősített biztonsági üvegfólia, melynek telepítésére
az alábbi követelmények érvényesek:
• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez - kívülről nem eltávolítható - rögzítőlécet kell alkalmazni;
• a fóliát a legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belül- ről, buborékmentesen kell elhelyezni;
• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több mint 1 mm.
A biztonsági fólia csak annak az üvegezett nyílászárónak a betörésvédelmét javítja, amelynek kerete és tokszerke- zete megfelel a magasabb védelem előírásainak (ke- ményfa-, fémszerkezetű műanyag-, illetve fémszerkeze- tű nyílászárók), a puhafa szerkezetűekét nem!
12. Fix rácsok
Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmé- rőjű köracél- vagy ezzel egyenszilárdságú, kívülről nem szerelhető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmök- kel kell rögzíteni.
A fix rács helyett elxxxxxxxxx x min. B1 fokozatú bizton- sági üveg vagy a mobil (detektív) rács.
13. Teljes körű a felületvédelem, ha éles üzemmódban a védelmi rendszer figyeli az összes támadásnak kitett nyí- lászárót, és a teljes körű mechanikai védelemnek nem megfelelő falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket (nyitásérzékelő minden nyí- lászárón, üvegtörés-érzékelő minden egyes üvegtáblán vagy helyiségben, és szükség esetén falbontás-érzékelő).
14. Teljes körű a térvédelem, ha a rendszer éles üzemmód- ban a védett térben mindennemű emberi mozgást jelez (minden helyiségben, az emeletiekben is!).
15. Csapdaszerű a térvédelem, ha a rendszer éles üzem- módban a védett objektumokban található veszélyezte- tett tárgyak, kiemelt térségek megközelítési útvonalait figyeli.
16. Értéktároló
Értéktárolónak minősül a fali- és padlószéf betonba ágyazva, a biztonsági szekrény 5 000 N rögzítéssel, a bútorszéf 5 000 N rögzítéssel, a páncélszekrény 10 000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon, épületszerkezeti tartólemezhez való rögzítéssel szerelve, amennyiben rendelkezik a MABISZ általi minősítéssel. Az értéktárolót a minősítési tanúsítványnak vagy az előírt telepítési utasításnak megfelelően kell a falba vagy a padozatba rögzíteni.
Jelen feltétel alkalmazásában nem minősül értéktároló- nak a lemezszekrény.
ERGO Versicherung Fióktelepe 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00.
Tel.: x00 0 000 0000 • Fax: x00 0 000 0000
Értéklista ERGO Lakásbiztosításhoz*:
A vagyontárgy neve Mennyiség Becsült értéke (HUF) A vagyontárgy tulajdonosa
(Festő neve, kép mérete, egyéb értéktárgyak) (db, súly, m2)
Xx.xx.: 3026V03
* Az értéklistát kérjük zárt borítékban jutassa el a biztosító számára.
ERGO Versicherung Fióktelepe 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00.
Tel.: x00 0 000 0000 • Fax: x00 0 000 0000
Lakásbiztosítási kárbejelentő lap
Kérjük, hogy lakásbiztosítási kárigényét a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől - de legalább észlelésétől, illetve tudomásul vételétől - számított 2 munkanapon belül ezzel a dokumentummal és a felsorolt mellékletekkel jelentse be Biztosítónkhoz. A Biztosító a bejelentett kárigényt a kárren- dezéshez szükséges valamennyi irat beérkezésétől számí- tott 15 munkanapon belül teljesíti.
Felhívjuk figyelmét, hogy a tűz- és robbanáskárt a tűzoltó- ságnak is be kell jelentenie, betöréses lopás és rablás esetén pedig feljelentést kell tennie a rendőrségen.
Kérjük, épületben, ingóságban keletkezett károk esetén tegye meg a szükséges lépéseket a károk enyhítésének érdekében! A károsodott vagyontárgyak állapotában ne változtasson a kárfelvétel időpontjáig, de legalább
a kárbejelentéstől számított 5. napig!
Kérjük, hogy lehetőség szerint készítsen fényképeket
a károsodásról és a károsodott vagyontárgyakat ne dobja ki a kárrendezés lezárásáig.
A Biztosító vagy a megbízásából eljáró kárszakértő a beje- lentés alapján fel fogja venni Öxxxx x kapcsolatot. Helyszíni kárszemle esetén jegyzőkönyv készül, melynek másolata Önt illeti.
A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult, kivéve, ha más Kedvezményezettet vagy Zálogjogosultat (pl. hitelinté- zet) jelöltek meg a biztosítási szerződésben, illetve felelős- ségi károk esetében a szolgáltatás jogosultja a Károsult.
További kérdése esetén keresse bizalommal tanácsadóját vagy ügyfélszolgálatunkat.
Biztosítási szerződése keretein belül készséggel állunk rendelkezésére szolgáltatásunk során.
Nysz.: 4002V05
Kérjük, hogy aláírt kárbejelentőjét és a felsorolt mellék- leteket vagy azok másolatait személyesen, levélben, faxon vagy szkennelve, e-mailben juttassa el Biztosítónk részére. Ha a nyomtatványon kevés a szabad hely, folytassa a listát egy üres lapon.
Kötvényszám: Nyilvántartási szám: (Biztosító tölti ki!)
Szerződő neve: Születési dátuma: Telefonszáma: Címe: |
Károsult adatai (felelősségbiztosítási kár esetén): Neve: Címe: Telefonszáma: E-mail címe: |
A kárigényt ki jelenti be? (Bejelentő) Szerződő Felelősségbiztosításban károsult Egyéb |
A Bejelentő eddig meg nem adott további adatai: Neve: Címe: Telefonszáma: E-mail címe: |
A káresemény leírása: Helye: Időpontja: |
Részletes leírás (mi történt?): |
A károsodott Lakóépület vagyontárgyak adatai
A károsodott vagyontárgy neve | Építés/ | Károsodás mértéke | A kár becsült értéke | Tuxxxxxxxx |
(pl. fal, járólap, csempe, fűtési rendszer stb.) | felújítás éve | (db, m2, kg) | (Ft) | Kié volt a vagyontárgy? |
A károsodott Ingóság vagyontárgyak adatai
A károsodott vagyontárgy neve Építés/ Károsodás mértéke A kár becsült értéke Tuxxxxxxxx
(gyártó, típus, gyártási szám stb.) beszerzés éve (db, m2, kg) (Ft) Kié volt a vagyontárgy?
Összes becsült kárigény (Lakóépület és Ingóság, Ft):
A károsodott vagyontárgy biztosított-e más biztosításban (pl. társasház biztosítás, casco)?
Igen Nem Biztosító: Kötvényszám:
A szolgáltatás kifizetésének módja:
Kérem, hogy a szolgáltatás összegét az alábbi számlaszámra utalják: Pénzintézet neve:
Számlaszám:
Kérem, hogy a szolgáltatás összegét postai úton küldjék meg címemre:
Kérjük, jelölje meg azokat a szükséges dokumentumokat, melyeket az igénybejelentővel egyidőben beküld.
a javítási-, helyreállítási árajánlat vagy költségvetés másolata (épületkárnál)
a vagyontárgy eredetét igazoló okmány másolata (számla, garancialevél, fotó, stb.) (ingóságkárnál) személyi sérülés esetén orvosi szakvélemény másolata (felelősségkárnál)
eredeti javítási-, helyreállítási számla
Amennyiben készült:
rendőrségi határozat másolata, vádemelés esetén vádirat másolata bírósági határozat másolata
tűzrendészeti hatóság által kiadott okirat másolata
fénykép
kiegészítő vagyontárgy lista
Alulírott nyilatkozom, hogy a Szolgáltatási igénybejelentőben rögzített összes adat a valóságnak megfelel.
Dátum:
Bejelentő aláírása
Lakóépület biztosítás: Alap Bővített Callisto Extra | Háztartási ingóságbiztosítás: Alap Bővített Callisto Extra |
Érkeztetés a Biztosítónál: Ügyintéző aláírása: | Biztosító tölti ki! Díjjal fedezve: |
A leggyakrabban feltett kérdések
Az ERGO Versicherung Fióktelepe szeretné felhívni figyelmét néhány, lakásbiztosítása szempontjából fontos információra. A kérdések pontos megválaszolásában segítenek a feltételek hivatkozott szakaszai.
Mire terjed ki a biztosításom?
A biztosítási kötvényben meghatározott biztosítási csomag tartalmáról a biztosítási feltételek elején lévő összefoglaló táblázat és a biztosítási feltételek adnak leírást. ÁVF, LKF, HKF
Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosítási ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megje- lölt nap 0:00 órája, amennyiben a biztosítási szerződés érvé- nyesen létrejön. ÁVF IV
Ki vagyok én a szerződésben?
Szerződő, amennyiben fizetem a díjat, biztosított a lakóépület biztosításban, ha tulajdonos vagyok, biztosított az ingóságbiz- tosításban, ha a kockázatviselés helyszínén lakom.
ÁVF II/2, LKF II, HKF II/2.
Milyen kötelezettségeim vannak?
Közlési és változásbejelentési, mely alapján köteles vagyok a biztosítás elvállalása szempontjából minden lényeges körül- ményt a biztosítóval közölni és az esetleges változásokat ké- sőbb bejelenteni. Kármegelőzési és kárenyhítési, mely szerint köteles vagyok a jó gazda gondossága és a hatályos jogsza- bályok alapján az elvárható intézkedéseket megtenni. Érték- nyilvántartási, azaz a kár összegét hitelt érdemlően bizonyító dokumentumokat megőrizni és bemutatni. Kárbejelentési és együttműködési, mivel köteles vagyok a biztosítási esemény bekövetkezését a biztosítónak haladéktalanul bejelenteni és a szükséges szervekkel (rendőrség, tűzoltóság, kárrendező tár- saság) együttműködni. ÁVF VII
Hogyan védjem vagyontárgyaimat?
A betöréses lopás és rablás biztosítás esetén a biztosító szol- gáltatási maximumai aszerint változnak, hogy milyen mecha- nikai és elektronikai védelemmel láttam el a lakóépületemet. A megfelelő védelem csökkenti a kár esélyét és növeli a bizto- sító szolgáltatását. VE
Mi a biztosítási összeg és az alulbiztosítottság?
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) biztosítási szerződésben megjelölt értéke, egyúttal a biztosító szolgálta- tásának maximuma. Amennyiben a biztosítási összeg alacso- nyabb, mint a biztosított vagyontárgyak újra beszerzési érté- ke, akkor alulbiztosításról beszélünk és a biztosító a kárt csak a biztosítási összeg valós biztosítási értékhez viszonyított ará- nyában téríti meg. Emiatt különösen fontos a biztosítási
összeg helyes megállapítása, majd a változások folyamatos bejelentése és a biztosítási szerződés módosítása. ÁVF XII
Miért van szükség értékkövetésre?
Az értékkövetés alkalmazásával a biztosítási szerződés ha- tálybalépésekor érvényes biztosítási összegek értékállandósá- gát az áremelkedések körülményei között is meg lehet őrizni. A helyesen megválasztott biztosítási összeg értékkövetése megelőzi az alulbiztosítottság kialakulását. ÁVF XIII
Mikor esedékes a biztosítási díj?
A lakásbiztosítás első díja a szerződés létrejöttekor esedékes, és a kockázatviselés kezdetétől jár. Minden későbbi díj annak az időszaknak (év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. ÁVF X
Mi történik, ha késve fizetem a díjat?
A biztosító figyelmeztető levelet küld részemre, hogy elmara- dásomat pótoljam. Amennyiben ezt nem teljesítem, a felszó- lítás elküldésétől számított 30. napon a biztosításom megszű- nik. Amennyiben a lakásbiztosítás fedezetül szolgál egy hitel- intézet számára, a késedelemről a biztosító értesítést küld felé.
ÁVF XI
Milyen értékeket fizet a biztosító kár esetén?
A biztosító a különös feltételekben meghatározott és adott esetben limitált mértékű kártérítést, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti, mely során a károsodott vagyontárgy új érté- két, helyreállítási költségeit, avult értékét vagy forgalmi érté- két téríti meg. LKF VII, HKF VII, VIII
Milyen költségeket vállal át a biztosító?
A kár elhárítása és enyhítése érdekében felmerült költsége- ket, a tűzoltás és mentés költségeit, a mozgatási és védelmi költségeket, a bontási és törmeléktakarítási költségeket és a törmelék és hulladékok elszállításának költségeit ÁVF XV
Mikor fizet a biztosító?
Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett és a jogalap tisztázott,
a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követő 15 munkanapon belül esedékes.
ÁVF XIV
Kinek fizet a biztosító?
A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, kivéve, ha más kedvezményezettet vagy zálogjogosultat (pl. hitelintézet) jelöltek meg, illetve felelősségi károk esetében, ahol a szolgáltatás jogosultja a károsult. ÁVF XV
Rövidítések: Általános Vagyonbiztosítási Feltételek – ÁVF, Lakóépület biztosítás Különös Feltételei – LKF, Háztartási Ingóságbiztosítás Különös Feltételei – HKF, Vagyonvédelmi Előírások – VE.
(MÁltailtánokseValglyotnebizntonsítiásei FekltáéterleeksVIeI/m12-1é5.n)
y bekövetkezésekor?
Teendő vészhelyzet esetén
• Azonnal kérjen segítséget, ha az épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása, vagy váratlan külső mechanikai behatás következtében vészhelyzet alakult ki!
• Az ERGO Assistance Iparos segélyszolgáltatás 0-24 óráig hívható telefonszáma:
x00 0 000 0000
Teendők a kár bekövetkezésekor
• Elsőként ellenőrizze, nem történt-e személyi sérülés.
Ha igen, értesítse a segélyszolgálatokat (mentők (104), tűzoltók (105), rendőrség (107))!
• Épületben, ingóságban keletkezett károk esetén tegye meg a szükséges lépéseket a károk súlyosbodásának elkerülésére!
• Jelentse be a kárt a biztosítónak!
• A károsodott vagyontárgyak állapotában ne változtasson a kárfelvétel időpontjáig, de legalább a kárbejelentéstől számított 5. napig!
Hivatalos szervek, hatóságok értesítése
• Tűz, robbanás esetén a tűzoltókat mindenképpen — az időközben eloltott tűz esetén is — értesítenie kell.
• Betöréses lopás és rablás esetén rendőrségi feljelentést kell tennie személyesen vagy telefonon.
A kár bejelentése
A kárt a keletkezése (de legalább észlelése illetve tudomásul vétele) után
2 napon belül írásban be kell jelenteni
az ERGO Versicherung Fióktelepe 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00.
(levelezési cím: 1428 Budapest Pf. 5.) címre vagy
a +36 1 877 1110-es faxszámon vagy a xxx.xxxx.xx címen.
Az írásos bejelentéskor közlendő adatok:
• kötvényszám,
• a szerződő vagy a károsult adatai,
• felelősségi kárnál a károkozó elismerő nyilatkozata,
• a káresemény helye, ideje, rövid leírása,
• a kár becsült összege,
• a károsodott vagyontárgyak leírása, felsorolása.
Helyszíni szemle
• Amennyiben helyszíni szemle szükséges, a bejelentését követően 5 munkanapon belül
felkeresi Önt a kárszakértő.
• A helyszínen jegyzőkönyv készül, melynek másolata Önt illeti.
A kárrendezés során szükséges dokumentumok
• Betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi feljelentés valamint a nyomozást megszüntető határozat
(a rendőrségi nyomozás általában 30 nap).
• A károsodott vagyontárgyak eredetét, értékét bizonyító dokumentumok, javítási számla, árajánlat, költségvetés, műszaki leírás, fotó, a törött
üveg helyreállítási számlája, stb.