MELLÉKLET

MELLÉKLET

MEGÁLLAPODÁS

AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY ÉRTELMEZÉSÉRŐL ÉS ALKALMAZÁSÁRÓL

AZ EURÓPAI UNIÓ, AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAIK KÖZÖTT

AZ E MEGÁLLAPODÁST ALÁÍRÓ FELEK,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

AZ EURÓPAI UNIÓ és

AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG

SZEM ELŐTT TARTVA az Európai Közösségek nevében az 1997. szeptember 23‑i 98/181/EK, XXXXX, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (HL 1998. L 69., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 24. o.) jóváhagyott, 1994. december 17‑én Lisszabonban aláírt és időnként módosított Energia Charta Egyezményt (HL 1994. L 380., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 1. kötet, 199. o.; a továbbiakban: az Energia Charta Egyezmény);

SZEM ELŐTT TARTVA a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben kodifikált nemzetközi szokásjogi szabályokat,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Energia Charta Egyezmény 1. cikkének 3. pontja értelmében vett regionális gazdasági integrációs szervezet tagjai ezennel közös egyetértésüket fejezik ki a szerződésnek a közöttük fennálló kapcsolatokban történő értelmezése és alkalmazása tekintetében,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Energia Charta Egyezményből való kilépés nem érinti az e Megállapodást aláíró fél (Szerződő Fél) regionális gazdasági integrációs szervezetében betöltött tagságát, és nem zárja ki az említett szerződés értelmezésére és alkalmazására vonatkozó közös egyetértés kialakításához fűződő érdeket mindaddig, amíg megállapítható, hogy az az adott tag tekintetében joghatásokat vált ki, különös tekintettel az Energia Charta Egyezmény 47. cikkének (3) bekezdésére,

SZEM ELŐTT TARTVA az Európai Unióról szóló szerződést (EUSZ), az Európai Unió működéséről szóló szerződést (EUMSZ), az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést (Euratom), valamint az Európai Unió és az Euratom jogának általános elveit,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ahol e Megállapodás az Európai Uniót említi, ez annak jogelődjét, az Európai Gazdasági Közösséget, majd az Európai Közösséget is magában foglalja az azelőtti időszakra vonatkozóan, hogy az Európai Unió felváltotta az Európai Gazdasági Közösséget,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Állandó Nemzetközi Bíróság (Question of Jaivorzina [Polish- Czechoslovakian Frontier), tanácsadói vélemény, [1923] PCIJ B. sorozat, 8. szám, 37. pont) és a Nemzetközi Bíróság (Reservations to the Convention on Genocide, tanácsadói vélemény, [1951] CIJ Recueil, 15. szám, 20. o.) ítélkezési gyakorlatával összhangban az adott jogszabály hiteles értelmezésére az adott nemzetközi megállapodás részes feleinek van joga,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Unió tagállamai az uniós és az Euratom-jog hiteles értelmezésének jogát az Európai Unió Bíróságára (EUB) ruházták, amint azt az EUB a 2006. május 30-i Bizottság kontra Írország (Mox Plant) ítéletében (C-459/03, EU:C:2006:345, 129–137. pont) kifejtette, amelyben kimondta, hogy az uniós és az Euratom jog értelmezésére és alkalmazására vonatkozó kizárólagos hatáskör kiterjed azon nemzetközi megállapodások értelmezésére és alkalmazására, amelyeknek az Unió, az Euratom és a tagállamok részes felei, két tagállam vagy az Unió vagy az Euratom és valamely tagállam közötti viszonyban,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az EUMSZ 344. cikke és az Euratom-Szerződés 193. cikke értelmében az Európai Unió tagállamainak nincs joguk arra, hogy az EUSZ, az EUMSZ és az Euratom értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat az azokban előírtakon kívül más vitarendezési módszernek vessék alá,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy a 2018. március 6-i Achmea-ügyben (C-284/16) (EU:C:2018:158) az EUB úgy ítélte meg, hogy az EUMSZ 267. és 344. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes a tagállamok között létrejött nemzetközi megállapodásban szereplő olyan rendelkezés, amelynek értelmében e tagállamok egyikének beruházója a másik tagállamban végrehajtott beruházásokkal kapcsolatos jogvita esetén ez utóbbi tagállammal szemben választottbíróság előtt indíthat eljárást, amely bíróság hatáskörét e tagállam köteles elfogadni,

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió azon megismételt álláspontjára, amely szerint az Energia Charta Egyezmény nem alkalmazandó az EU-n belüli kapcsolatokban, és hogy az Európai Uniónak, az Euratomnak és tagállamainak nem az volt, és nem is lehetett az a szándéka, hogy az Energia Charta Egyezmény kötelezettségeket keletkeztessen közöttük, mivel ez az egyezmény a harmadik országokkal folytatott energiaügyi együttműködés keretének létrehozása céljából az Európai Unió külső energiapolitikai eszközéről szóló tárgyalások eredményeként jött létre, míg ezzel szemben az Unió belső energiapolitikája a belső energiapiac létrehozását célzó, kidolgozott szabályrendszerből áll, amely kizárólag a tagállamok közötti kapcsolatokat szabályozza,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az 1/20. sz. véleményében (EU:C:2022:485, 47. pont) megerősített, 2021. szeptember 2-i Komstroy-ítéletében (C-741/19, EU:C:2021:655, 66. pont) (a továbbiakban: Komstroy-ítélet) az EUB kimondta, hogy az Energia Charta Egyezmény 26. cikke (2) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó az egyik tagállam és egy másik tagállam beruházója között az utóbbi által az első tagállamban megvalósított beruházással kapcsolatban felmerült jogvitákra,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Energia Charta Egyezménynek a Komstroy-ítéletben szereplő értelmezése, az illetékes bíróság által adott és a nemzetközi közjog egyik általános elvét tükröző értelmezésként, az az Energia Charta Egyezménynek az Európai Unió, az Euratom és tagállamaik általi jóváhagyásától kezdve alkalmazandó,

TEKINTETTEL arra, hogy az EUMSZ 267. és EUMSZ 344. cikket úgy kell értelmezni, hogy azokkal ellentétes az Energia Charta Egyezmény 26. cikkének olyan értelmezése, amely lehetővé teszi az egyrészről az Európai Unió egyik tagállamának beruházója, másrészről az Európai Unió egy másik tagállama, az Unió vagy az Euratom közötti jogviták választottbíróság előtti rendezését (EU-n belüli választottbírósági eljárás), valamint

FIGYELEMBE VÉVE, hogy mindenesetre amennyiben a vitákat nem lehet békés úton rendezni, az egyik fél a nemzeti joggal összhangban bármikor dönthet úgy, hogy az egyik Szerződő Fél és egy másik Szerződő Fél beruházója közötti vitákat rendezés céljából a joghatósággal rendelkező bíróság vagy közigazgatási bíróság elé terjeszti, amint azt többek között az alapvető jogok tiszteletben tartása és az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített általános jogelvek garantálják,

EGYETÉRTVE az e Megállapodásban az Európai Unió, az Euratom és tagállamaik között kifejtett közös állásponttal, amely szerint egy olyan rendelkezés, mint az Energia Charta Egyezmény 26. cikke, a múltban nem szolgálhatott és jelenleg vagy a jövőben sem szolgálhat jogalapként az egyik tagállamból származó beruházó által egy másik tagállamban végrehajtott beruházásokkal kapcsolatban indított választottbírósági eljáráshoz,

ÚJÓLAG HANGSÚLYOZVA a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt 17. nyilatkozatot, amely emlékeztet arra, hogy a Szerződések és az Unió által a Szerződések alapján elfogadott jogszabályok elsőbbséget élveznek a tagállamok jogával szemben, és hogy az elsőbbség elve kollíziós szabálynak minősül kölcsönös kapcsolataikban,

EMLÉKEZTETVE következésképpen arra, hogy az uniós tagállamok által a nemzetközi jog alapján kötött nemzetközi megállapodások csak annyiban alkalmazhatók az EU-n belüli kapcsolatokban, amennyiben rendelkezései összeegyeztethetők az uniós szerződésekkel,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy mivel az Energia Charta Egyezmény 26. cikke nem alkalmazható az EU-n belüli választottbírósági eljárások jogalapjaként, az Energia Charta Egyezmény 47. cikkének (3) bekezdése sem terjedhet ki, és nem is volt hivatott kiterjedni az ilyen eljárásokra,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy mivel az Energia Charta Egyezmény 26. cikke nem alkalmazható az EU-n belüli választottbírósági eljárások jogalapjaként, amennyiben EU-n belüli választottbírósági eljárás van folyamatban, az e Megállapodásban részt vevő feleknek – akár alperesként, akár a beruházó székhelye szerinti államként – együtt kell működniük egymással annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó választottbíróság tudomására hozzák e Megállapodás létezését, lehetővé téve a választottbíróság joghatóságának hiányára vonatkozó megfelelő következtetés levonását,

FIGYELEMBE VÉVE továbbá, hogy nem kell új EU-n belüli választottbírósági eljárást nyilvántartásba venni, és

MEGÁLLAPODVA ABBAN, hogy amennyiben mégis választottbírósági értesítést küldenek, az eljárásban érintett Szerződő Feleknek – akár alperesként, akár a beruházó székhelye szerinti államként – együtt kell működniük egymással annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó választottbíróság tudomására hozzák e Megállapodás létezését, lehetővé téve annak azon megfelelő következtetésre jutását, hogy az Energia Charta Egyezmény 26. cikke nem szolgálhat jogalapként az ilyen eljárásokhoz,

FIGYELEMBE VÉVE azonban, hogy az EU-n belüli beruházási választottbírósági ügyekben hozott olyan egyezségek és választottbírósági ítéletek, amelyek már nem semmisíthetők meg vagy nem helyezhetők hatályon kívül, és amelyeket önkéntesen teljesítettek vagy véglegesen végrehajtottak, nem támadhatók meg,

SAJNÁLATÁNAK ADVA HANGOT AMIATT, hogy az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján indított EU-n belüli választottbírósági eljárásokban választottbíróságok már hoztak, továbbra is hoznak és a jövőben még mindig hozhatnak választottbírósági határozatokat, amelyek az EUB értelmezései szerint is ellentétesek az Európai Unió és az Euratom szabályaival,

xxxxxx is SAJNÁLATÁNAK ADVA HANGOT, hogy az ilyen választottbírósági határozatok végrehajtási eljárások tárgyát képezik, többek között harmadik országokban is, továbbá hogy az Energia Charta Egyezmény 26. cikkén alapuló, EU-n belüli, folyamatban lévő választottbírósági eljárásokban a választottbíróságok nem tagadják meg a hatáskörüket és joghatóságukat, valamint hogy a választottbírósági intézmények továbbra is nyilvántartásba vesznek új választottbírósági eljárásokat, és azokat nem utasítják el nyilvánvalóan elfogadhatatlanként a választottbírósági eljárás kezdeményezéséhez szükséges hozzájárulás hiánya miatt,

FIGYELEMBE VÉVE ezért, hogy kifejezetten és egyértelműen meg kell ismételni az Európai Unió, az Euratom és tagállamaik következetes álláspontját egy olyan megállapodás révén, amely megerősíti az EUB által értelmezett Energia Charta Egyezmény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó közös egyetértésüket, amennyiben az az EU-n belüli választottbírósági eljárásokra vonatkozik,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nemzetközi Bíróság 1970. február 5-i Barcelona Traction, Light and Power Company Limited (Belgium kontra Spanyolország) ítéletének (ICJ-jelentések, 1970., 3. o., 33. és 35. pont) és az EUB Komstroy-ügyben hozott ítéletének megfelelően az Energia Charta Egyezmény egyes rendelkezései a kétoldalú kapcsolatok szabályozására irányulnak,

FIGYELEMBE VÉVE ezért, hogy ez a megállapodás csak az Európai Unió, az Euratom és tagállamaik, valamint tágabb értelemben az Energia Charta Egyezmény szerződő feleinek befektetői közötti kétoldalú kapcsolatokat érinti, és hogy ennek következtében ez a megállapodás csak azokat a feleket érinti, amelyekre az Európai Unió és az Euratom mint az Energia Charta Egyezmény 1. cikkének 3. pontja szerinti regionális gazdasági integrációs szervezet szabályai vonatkoznak, és nem érinti az Energia Charta Egyezmény többi részes felének az említett szerződésből eredő jogainak gyakorlását vagy kötelezettségeik teljesítését,

EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Európai Unió, az Euratom és tagállamaik tájékoztatták az Energia Charta Egyezmény többi szerződő felét arról a szándékukról, hogy megkössék az Energia Charta Egyezmény értelmezésére és alkalmazására vonatkozó e Megállapodást,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy ily módon, valamint az uniós és az Euratom-jog szerinti jogi kötelezettségeiknek megfelelően, de azon joguk sérelme nélkül, hogy – amennyiben helyénvalónak tartják – az EU-n belüli választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban alperesként felmerült költségeik tekintetében ilyen követeléseket terjesszenek elő, az Európai Unió, az EURATOM és tagállamaik biztosítják a Komstroy-ítéletnek való teljes körű és hatékony megfelelést, a meglévő választottbírósági határozatok végrehajthatatlanságát, valamint a választottbíróságok kötelezését, hogy haladéktalanul megszüntessék az EU-n belüli, folyamatban lévő választottbírósági eljárásokat, valamint a választottbírósági intézmények kötelezését, hogy az ICSID-egyezmény 36. cikkének (3) bekezdése és az SCC választottbírósági szabályai 12. cikke szerinti hatáskörükkel összhangban ne vegyék nyilvántartásba az EU-n belüli jövőbeli választottbírósági eljárásokat, valamint a választottbíróságok kötelezését arra, hogy bármely EU-n belüli választottbírósági eljárást jogalap nélkülinek nyilvánítsanak,

TUDATÁBAN ANNAK, hogy e Megállapodás olyan, a beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásokra terjed ki, amelyekben az Európai Unió, az Euratom vagy annak tagállamai az Energia Charta Egyezmény 26. cikke alapján, bármely választottbírósági egyezmény vagy szabálykészlet alapján – ideértve az államok és más államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló egyezményt (ICSID-egyezmény) és az ICSID választottbírósági szabályait, a stockholmi kereskedelmi kamara választottbírósági intézetének (SCC) választottbírósági szabályzatát, az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályait, valamint az ad hoc választottbírósági szabályokat is – az EU-n belüli jogviták részes felei,

SZEM ELŐTT TARTVA, hogy e Megállapodás rendelkezései nem érintik annak lehetőségét, hogy az Európai Bizottság vagy bármely tagállam keresetet indítson az EUB-nél az EUMSZ 258., 259. és 260. cikke alapján,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. SZAKASZ

KÖZÖS EGYETÉRTÉS AZ ENERGIA CHARTA EGYEZMÉNY 26. CIKKÉNEK AZ EU-N BELÜLI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK ALAPJAKÉNT VALÓ ALKALMAZHATATLANSÁGÁRÓL

1. CIKK

Fogalommeghatározások

E Megállapodás alkalmazásában:

1. „Energia Charta Egyezmény”: az Európai Közösségek nevében az 1997. szeptember 23‑i 98/181/EK, XXXXX, Euratom tanácsi és bizottsági határozattal (HL 1998. L 69., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 2. kötet, 24. o.) jóváhagyott, 1994. december 17‑én Lisszabonban aláírt és időről időre módosított Energia Charta Egyezmény (HL 1994. L 380., 24. o.; magyar nyelvű különkiadás 12. fejezet, 1. kötet, 199. o.);

2. „EU-n belüli kapcsolatok”: az Európai Unió és az Euratom tagállamai, vagy egyészről egy tagállam, másrészről az Európai Unió vagy az Euratom közötti kapcsolatok;

3. „EU-n belüli választottbírósági eljárás”: az Energia Charta Egyezmény 26. cikkére való hivatkozással indított, választottbíróság előtt folyó bármely eljárás, amelynek célja az egyrészről az Európai Unió egyik tagállamának beruházója, másrészről az Európai Unió egy másik tagállama, az Európai Unió vagy az Euratom közötti vita rendezése;

2. CIKK

Az Európai Unió, az Euratom és tagállamaik közös egyetértése az Energia Charta Egyezmény 26. cikkének értelmezéséről és folytatólagos alkalmazhatatlanságáról, valamint az EU-n belüli választottbírósági eljárások jogalapjának hiányáról

1. A Szerződő Xxxxx az egyértelműség érdekében megerősítik, hogy közös egyetértésre jutottak az Energia Charta Egyezmény értelmezése és alkalmazása tekintetében, amely szerint az említett szerződés 26. cikke nem szolgálhat és soha nem is szolgálhatott jogalapként az EU-n belüli választottbírósági eljárásokhoz.

Az első albekezdésben kifejtett közös egyetértés az uniós jog következő elemein alapul:

1. az Európai Unió Bíróságának azon értelmezése, amely szerint az Energia Charta Egyezmény 26. cikke nem alkalmazandó, és soha nem kellett volna alkalmazni EU-n belüli választottbírósági eljárás alapjaként; valamint

2. az uniós jog elsőbbsége, amelyre a Lisszaboni Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányához csatolt 17. nyilatkozat emlékeztet, mint a kölcsönös kapcsolataikban a normák kollíziója esetén irányadó nemzetközi jogi szabályra, amelynek következtében az Energia Charta Egyezmény 26. cikke semmiképpen nem alkalmazandó és nem is alkalmazható az EU-n belüli választottbírósági eljárások alapjaként.

2. A Szerződő Xxxxx az egyértelműség érdekében újólag megerősítik, hogy egyetértenek abban, hogy az Energia Charta Egyezmény 26. cikke szerinti EU-n belüli választottbírósági eljárások jogalapjának hiánya miatt az Energia Charta Egyezmény 47. cikkének (3) bekezdése nem terjedhet ki, és nem is lett volna kiterjeszthető az ilyen eljárásokra. Ennek megfelelően e tekintetben az Energia Charta Egyezmény 47. cikkének (3) bekezdése nem válthatott ki joghatást az EU-n belüli kapcsolatokban, ha egy tagállam e Megállapodást megelőzően kilépett az Energia Charta Egyezményből, és nem fog kiváltani joghatást az EU-n belüli kapcsolatokban akkor sem, ha egy Szerződő Fél később kilép az Energia Charta Egyezményből.

3. Az egyértelműség érdekében a Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy az (1) és (2) bekezdésben kifejtett közös értelmezéssel összhangban és annak sérelme nélkül, az Energia Charta Egyezmény 26. cikke nem alkalmazandó az EU-n belüli választottbírósági eljárások alapjaként, és hogy e tekintetben az Energia Charta Egyezmény 47. cikkének (3) bekezdése nem fog kiváltani joghatást az EU-n belüli kapcsolatokban.

4. Az (1)–(3) bekezdés nem érinti az Energia Charta Egyezmény egyéb rendelkezéseinek értelmezését és alkalmazását, amennyiben azok az EU-n belüli kapcsolatokat érintik. 

2. SZAKASZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

3. CIKK

Letéteményes

1. E Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.

2. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára értesíti a Szerződő Feleket:

1. a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó bármely okiratnak az 5. cikk szerinti letétbe helyezéséről;

2. e Megállapodásnak a 6. cikk (1) bekezdése szerinti hatálybalépéséről;

3. e Megállapodásnak az egyes Szerződő Felek tekintetében történő, 6. cikk (2) bekezdése szerinti hatálybalépéséről.

3. Az Európai Unió Tanácsának főtitkára az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a Megállapodást, és annak elfogadásáról és hatálybalépéséről értesíti az Energia Charta Egyezmény letéteményesét, valamint az Energia Charta Titkárságát. E Megállapodás letéteményese felkérést kap, hogy a megállapodásról értesítse az Energia Charta Egyezmény többi szerződő felét.

4. E Megállapodást a letéteményes az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikkével összhangban annak hatálybalépését követően nyilvántartásba veteti az Egyesült Nemzetek Titkárságánál.

4. CIKK

Fenntartások

E Megállapodással kapcsolatban nincs helye fenntartásnak.

5. CIKK

Megerősítés, jóváhagyás vagy elfogadás

Ezt a Megállapodást az aláíró felek megerősítik, jóváhagyják vagy elfogadják.

A Szerződő Xxxxx a letéteményesnél letétbe helyezik megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okirataikat.

6. CIKK

Hatálybalépés

1. Ez a Megállapodás 30 naptári nappal azután lép hatályba, hogy a letéteményes kézhez veszi a második megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratot.

2. Minden olyan Szerződő Fél tekintetében, amely az (1) bekezdés szerinti hatálybalépést követően erősíti meg, fogadja el vagy hagyja jóvá a Megállapodást, a Megállapodás 30 naptári nappal azután lép hatályba, hogy az adott Szerződő Fél letétbe helyezi a megerősítő, jóváhagyó vagy elfogadó okiratát.

7. CIKK

Hiteles szövegek

E Megállapodás egy eredeti példányban, angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, ír, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. A Megállapodást a letéteményes irattárában helyezik letétbe.

Kelt Brüsszelben,...-án/-én.

XX XX