Általános Szerződési Szabályok vállalkozásoknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében
F melléklet
Hiteliktatószám sz. szerződés 1. számú függeléke
Általános Szerződési Szabályok vállalkozásoknak nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében
A fenti hiteliktatószámú hitelügyletre vonatkozó egyedi szerződésben (továbbiakban: Szerződés) nevezett Adós kijelenti, hogy a jelen Általános Szerződési Szabályokban (továbbiakban: ÁSZSZ) foglalt általános szerződési feltételeket megismerte, ezen feltételeket megtárgyalás és közös értelmezés után magára nézve kötelező érvényűnek tekinti, és az ÁSZSZ rendelkezéseit annak aláírásával elfogadja.
1. Szerződésben használt fogalmak:
Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Takarékbanknak nincs ráhatása. A Takarékbank által a forintban nyújtott hitel/kölcsönök esetében alkalmazott referencia-kamatláb a belföldi bankközi pénzpiacon hivatalosan elfogadott BUBOR kamatláb. A különböző futamidejű BUBOR-ok közül az adott ügyletre alkalmazandót - a kamatperiódusok első napját megelőző második munkanapon érvényes BUBOR jegyzés alapján - a Szerződés tartalmazza.
BUBOR: (Budapest Interbank Offered Rate): azt az éves százalékban kifejezett, budapesti bankközi ajánlati kamatlábat jelenti, amelyet a Magyar FOREX Club szabályzatának mindenkori előírásai szerint állapítanak meg és a Reuters monitor "BUBOR" oldalán (vagy ennek hiányában a Telerate monitor megfelelő oldalán) BUBOR-ként megjelenik.
Kamatfelár: az az éves százalékban kifejezett érték, mely a referenciakamattal (kamatbázis) összeadva alkotja az Ügyleti Kamatot. Az induló kamatfelár az Adóssal való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Takarékbank által meghatározásra.
Egyedi kamat: a szerződő felek által a Szerződésben egyedileg megállapodott, nem Referencia- kamatlábhoz kötötten meghatározott ügyleti kamat.
Kamatfizetési nap: a Szerződésben kerül meghatározásra. Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül.
Kamatforduló: a következő kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti, amely - eltérő megállapodás hiányában - minden naptári hónap/negyedév/félév utolsó napja.
Kamatperiódus: az a Szerződésben meghatározott időtartam, amely alatt a kamat mértéke egyoldalúan a Takarékbank által nem változtatható meg. Az első kamatperiódus a kölcsön folyósítása napján kezdődik és a folyósítás napját követő első kamatfizetési napig tart, illetve minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és a következő kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a kölcsön lejáratának napján végződik. Havi/negyedéves kamatperiódus esetén, ha a hónap/negyedév utolsó napja nem banki munkanapra esik, akkor a hónap/negyedév utolsó napjára eső kamatot is meg kell fizetni a kamatfizetési napot követő első munkanapon.
Forrásköltség: azt az összesített költségszintet jelenti (ideértve a kamat-, swap- és egyéb járulékos költségeket), amely mellett az adott időszakban, adott pénznemben, adott lejáratra a Takarékbank refinanszíroztatni tudja magát.
Központi hitelinformációs rendszer (KHR): A KHR célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében. A KHR természetes személy, gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó referencia adatait kezelheti.
Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az Adós számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
Hirdetmény/Kondíciós lista: az egyes Szerződésekhez kapcsolódó azon dokumentum, melyben az adott Szerződés alapján a Hitelintézet által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatáshoz kapcsolódó kondíciók (kamat, díj, költség) feltüntetésre kerülnek.
Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
Fizetési számla: jelenti a fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, a pénzforgalmi szolgáltató egy vagy több ügyfele nevére megnyitott számlát, ideértve a bankszámlát és a pénzforgalmi számlát is.
Pénzforgalmi számla: az a fizetési számla, amelyet a számlatulajdonos rendszeres gazdasági tevékenysége körében pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott.
2. Hiteldíj (kamat, díjak, költségek)
2.1. Az Adós a hitel/kölcsön szolgáltatásért hiteldíjat köteles fizetni, mely magában foglalja a Szerződésben meghatározott ügyleti kamatot, valamint a Szerződésben és – eltérő megállapodás hiányában - az ÁSZSZ-ben meghatározott díjakat, költségeket és egyéb járulékos fizetési kötelezettségeket.
2.2. Ügyleti kamat: A Szerződésben megállapodott mértékű kamat, amely Egyedi kamatként vagy Referencia kamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes referencia-kamatláb (kamatbázis) és az egyedileg meghatározott Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Referencia-kamatlábhoz kötött kamat a referencia kamat változásához igazodóan kamatperiódusonként automatikusan változik, Kamatperióduson belül rögzített. A Szerződésben a Takarékbank a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra érvényes ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti kamatperiódusra irányadó Referencia-kamatláb, és annak megfelelően a ténylegesen felszámításra kerülő ügyleti kamat mértéke eltérhet.
Az Ügyleti Kamatot a Takarékbank a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Adós a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az ügyleti kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Takarékbank az ügyleti kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel.
2.3. Hitelbírálati-/projektvizsgálati díj: A Takarékbank – eltérő megállapodás hiányában – az Adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel, melynek mértékét a kérelmezett hitel/kölcsönösszeg százalékában vagy konkrét összegben határozza meg. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza. A hitelbírálati díj megfizetése új ügylet esetén a hitelkérelem benyújtásakor, meglévő ügylet megújítása esetén a megújítást követő első folyósításkor (illetve folyószámlahitel esetén a hitelkeret megújításakor) teljes összegben esedékes. A hitelkérelem elutasítása esetén nem téríthető vissza, elfogadás esetén az egyéb díjakba nem beszámítható.
2.4. Kezelési költség: a Szerződésben a mindenkori fennálló hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, megfizetése a Szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Mértékére
– eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.
2.5. Rendelkezésre tartási díj: a Szerződésben az Adós rendelkezésére tartott, le nem hívott hitelrész
/kölcsön, illetve igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott díj, melynek, megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a Szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitel/kölcsön igénybe vételi lehetőség megnyílásának a Szerződésben rögzített időpontja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.6. Folyósítási díj: a Szerződésben a folyósított kölcsön/ igénybevett hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, melynek megfizetése az első folyósítással illetve az aktuális lehívással egyidejűleg esedékes. Megfizetése - eltérő megállapodás hiányában - oly módon történik,
hogy a Takarékbank az aktuális lehívás összegét a folyósítási díj összegével csökkenti. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.7. Szerződéskötési díj: a szerződés megkötésével egy időben esedékes díj, általában a hitelösszeg meghatározott százalékában vagy határozott összegben a Szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.8. Szerződésmódosítási díj: az Adóssal megkötött Szerződés illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Takarékbank szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Takarékbank által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Mértéke szerződésmódosításonként a módosítással érintett összeg százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.9. Feltételes hitelígérvény díja: a hitelígérvény kibocsátásával egyidejűleg megfizetendő díj, általában a hitelígérvény összegének meghatározott százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.10. Előtörlesztési díj: a Szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes törlesztés esetén, az előtörlesztéssel kapcsolatban a Takarékbanknál felmerült adminisztrációs, technikai költségek megtérítéseként felszámított átalány jellegű díj, melynek mértéke az előtörlesztett tőkeösszeg százalékában a Szerződésben kerül megállapításra, megfizetése az előtörlesztéssel egyidejűleg esedékes. Eltérő megállapodás hiányában mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó
2.11. Lejárati díj: a Szerződésben megállapított teljesítési határidőt (lejáratot) követő 15 napon túli törlesztés esetén, a százezer forint összeget meghaladó lejárt követeléssel kapcsolatban a Takarékbanknál felmerült adminisztrációs, technikai többlet költségek (monitoring, külön figyelés, felszólítás, levelezés, telefon, stb.) megtérítéseként felszámított átalány jellegű díj. Mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
2.12. Mulasztási díj: a szerződésben előírt, negyedéves információ szolgáltatási kötelezettség megszegése esetén felszámítható díj, amennyiben az Adós az első mulasztást követő írásbeli tájékoztatásra és felszólításra sem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. A mulasztási díj minden további negyedéves adatszolgáltatási mulasztás esetén felszámításra kerül, mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.
2.13. Kamat-, díj-, költség fizetések teljesítése: a Szerződésben meghatározott kamat, költség és egyéb díjak megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – az Adós Szerződés megkötésekor adott felhatalmazása alapján oly módon történik, hogy azok esedékes összegével a Takarékbank az Adós nála vezetett pénzforgalmi számláját az esedékesség napján megterheli. Amennyiben a hiteldíj esedékessége munkaszüneti napra esik, úgy az esedékesség napja az ezt követő első munkanap.
3. Egyoldalú szerződésmódosítás
3.1. A Takarékbank az Adóssal kötött Szerződésben meghatározott kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt jogosult egyoldalúan, az Adós számára kedvezőtlenül módosítani, az alábbi 3.4. pontban meghatározott bármely feltétel vagy körülmény bekövetkezése esetén.
3.2. A Szerződésben meghatározott referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan, kamatperiódusonként változik. A referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak.
3.3. A Takarékbank a Szerződés bármely feltételét, elemét az Adós számára nem kedvezőtlen módon bármikor egyoldalúan módosíthatja.
3.4. A kamatot, díjat, költséget vagy egyéb szerződési feltételt érintő, az Adós számára kedvezőtlen módosítás jogát a Takarékbank az alábbi feltételek, illetve körülmények valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolhatja:
3.4.1. A jogi, szabályozói környezet változása:
a) a Takarékbank – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékbankra kötelező egyéb szabályozók megváltozása;
b) a Takarékbank – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.
3.4.2. A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarékbank forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:
− Magyarország hitelbesorolásának változása,
− az országkockázati felár változása (credit default swap),
− a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása;
− a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása;
− a Magyar Állam vagy a Takarékbank által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása;
− refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása;
− a Takarékbank lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.
3.4.3. Az Adós kockázati megítélésének megváltozása:
a) Az Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékbank vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
b) A Takarékbank vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékbank belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
c) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.
3.5. A Takarékbank az 3.4. pontban meghatározott eseteken kívül vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot, díjat, költséget.
3.6. A Takarékbank a Szerződésben meghatározott ügyleti-, késedelmi kamatot, díjat vagy költséget érintő, az Adós számára kedvezőtlen egyoldalú módosítást – a referenciakamatlábhoz kötött kamatnál a referenciakamatláb változásából eredő kamatváltozás, kivételével – a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább tizenöt nappal hirdetményben közzéteszi. A Takarékbank - a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - a módosítás tényéről, a módosított kamat, díj, költség új mértékéről, illetve a megváltozott egyéb szerződési feltételről, valamint a módosítás hatályba lépésének időpontjáról az Adóst közvetlenül is értesíti. A módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Takarékbank az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon elektronikus úton is elérhetővé teszi. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti.
3.7. Az ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj, költség vagy egyéb szerződési feltétel Adós számára kedvezőtlen módosítása esetén – a referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia-kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - az Adós a módosítás hatálybalépése előtt jogosult fennálló tartozása előtörlesztésére és a Szerződés felmondására. Amennyiben az Adós a kamat-, díj-, költség megváltozott mértékét, vagy a módosított egyéb feltételt nem fogadja el, azt a szerződő felek az Adós általi, a módosítás hatálybalépésének napjával történő felmondásnak tekintik. A Takarékbank az Adós által írásban megtett, legkésőbb a módosítás hatálybalépésének napjáig a Takarékbankhoz benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. Ebben az esetben a Takarékbank és az Adós kötelesek elszámolni egymással, és az Adós köteles az eredeti mértékű ügyleti kamattal és egyéb járulékokkal a teljes tartozását az előtörlesztés szabályai szerint visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Takarékbank a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az Adóssal szemben. Ha az Adós a módosítás hatálybalépéséig írásban a Szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékbank az értesítésben meghatározott hatálybalépési időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti-, késedelemi kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani, illetve a módosult szerződési feltételt érvényesíteni. A módosítás az értesítésben megjelölt hatálybalépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti.
3.8. A Szerződésben és a jelen ÁSZSZ-ben kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog a hitel/kölcsön teljes futamideje alatt, és a hitel/kölcsön lejárttá válását követően mindaddig megilleti a Takarékbankot, amíg az Adóssal szemben a Szerződésből eredő, fennálló követelése van.
4. Törlesztés és előtörlesztés
4.1. Az Adós a kölcsön összegét és járulékait (kamat, díj, költség) a Szerződésben meghatározott teljesítési időpontokban és törlesztési összegekben tartozik megfizetni. Ha valamely fizetési kötelezettség esedékessége olyan napra esik, amely nem banki munkanap, akkor a teljesítés napja az ezt követő első banki munkanap.
4.2. Az Adós fizetési kötelezettségét - eltérő megállapodás hiányában - a Szerződésben feltüntetett pénzforgalmi számlájáról köteles teljesíteni, ennek megfelelően köteles biztosítani, hogy a pénzforgalmi számláján legalább a Szerződés szerint esedékes összeg rendelkezésre álljon legkésőbb az esedékesség napjáig.
4.3. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékbankot, hogy a Takarékbanknál vezetett bármely fizetési számláját a Szerződés szerint bármely esedékes összeggel megterhelje az Adós ez irányú további külön rendelkezése (felhatalmazása) nélkül is.
4.4. Az Adósnak lehetősége van a kölcsönt a Szerződésben rögzített esedékesség illetve lejárat előtt a Takarékbanknak visszafizetni. Az előtörlesztés az Adós aláírt nyilatkozata alapján történik. A nyilatkozatot az előtörlesztés értéknapját megelőző 3 banki munkanappal 12 óráig kell az Adósnak a Takarékbankhoz eljuttatnia.
4.5. Az Adóssal történő eltérő megállapodás hiányában előtörlesztés esetén a futamidő végén esedékes utolsó törlesztő részlet csökken.
4.6. Az Adós az előtörlesztéssel egyidejűleg köteles a Takarékbank által felszámított előtörlesztési díjat megfizetni, melynek mértékére - eltérő megállapodás hiányában – a Hirdetmény az irányadó.
4.7. Az előtörlesztés nem mentesíti az Adóst a szerződésben vállalt havi törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az Adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarékbank - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az Adóssal.
5. Fizetési késedelem
5.1. A Takarékbank az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Szerződésben, ÁSZSZ-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.
5.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben az esedékesség/lejárat napjára fizetési kötelezettségét a Szerződés szerint nem tejesíti, illetve a törlesztéshez szükséges forint fedezetet az esedékesség/lejárat napjára fizetési számláján nem biztosítja, úgy az ezt követő naptól a Takarékbank a lejárt kölcsön tőke összege után az ügyleti kamaton felül – eltérő megállapodás hiányában az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetményben közzétett mértékű – késedelmi kamatot számít fel.
A teljes hiteldíj bármely elemének késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára, a késedelmesen teljesített összeg után – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetményben közzétett mértékű késedelmi kamat kerül felszámításra.
5.3. A Takarékbank az Adósnak a késedelembe esést követően írásban fizetési felszólítást küld, melyben közli a lejárt megfizetendő tartozás összegét, a késedelmi kamat mértékét, és tájékoztatást arról, hogy amennyiben az Adós a felszólításban megjelölt határidőre sem teljesít, a késedelmi kamat felszámításán kívül a nem fizetés mely egyéb jogkövetkezményei kerülhetnek alkalmazásra.
5.4. Az Adóssal szemben fennálló lejárt követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget az Adós köteles viselni. A Takarékbank a követelés érvényesítésével felmerült és általa megfizetett költségeket jogosult a megfizetéssel egyidejűleg tőkésíteni, és ettől a naptól kezdődően, az így megállapított tőkeösszeg után az ügyleti kamaton felül a jelen ÁSZSZ 5.2. pontjába foglaltak szerint késedelmi kamatot felszámítani.
5.5. Az Adós tudomásul veszi, hogy amennyiben fizetési kötelezettségeit az esedékesség napján nem, vagy csak részben teljesíti, a Takarékbank jogosult az Adós előzetes értesítése nélkül az Adós bármely, Takarékbanknál vezetett fizetési számláját a lejárt összeg erejéig megterhelni, azaz a lejárt követelést beszámítás útján kiegyenlíteni. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékbankot arra, hogy a Takarékbank a nála vezetett bármely számláját az esedékes, de az Adós által meg nem fizetett összeggel az esedékesség napját követően megterhelje.
5.6. Az Adós tudomásul veszi, hogy a lejárt kölcsön összegének az Adós bármely fizetési számlájáról történő beszedésével összefüggésben felmerült összes többletköltség kizárólag az Adóst terheli. Devizaszámláról történő beszedés esetén a konverzió a terhelendő fizetési számla devizanemének a beszedés napján a Takarékbank által jegyzett MTB kedvezményes deviza vételi árfolyamon történik.
6. Biztosítékok; az Adós kötelezettségvállalásai
6.1. Az Adós fizetési kötelezettségei biztosítékául a Szerződésben meghatározott fedezetek – azaz Szerződést biztosító mellékkötelezettségek – szolgálnak, melyek érvényesítésének módját és
következményeit a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képező biztosítéki szerződések – a továbbiakban: Biztosítéki Szerződés/ek - tartalmazzák.
6.2. Az Adós köteles a Szerződés alapján folyósítandó kölcsön és járulékai fedezeteként szolgáló ingó és/vagy ingatlan vagyonra (továbbiakban: fedezeti vagyontárgy) legfeljebb a kölcsön forintban kifejezett induló összege és három hónapra számított járulékai összegének megfelelő értékére vagyonbiztosítási szerződést kötni, melyben a biztosító vállalta, hogy a biztosítási díj nem fizetéséről a biztosítási szerződés felmondását legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően a Takarékbankot értesíteni fogja. A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést, biztosítási kötvényt az Adós a Szerződés aláírását megelőzően köteles a Takarékbank rendelkezésére bocsátani.
6.3. A Takarékbank zálogjogával terhelt fedezeti vagyontárgy esetén, a Takarékbank értesíti a biztosító társaságot arról, hogy a fedezeti vagyontárgyon zálogjoga van, és erre tekintettel a fedezeti vagyontárgy értékcsökkenése vagy elpusztulása esetén járó biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés a biztosított vagyontárgy helyébe lép vagy a hitelfedezet kiegészítésére szolgál. A biztosító társaság az értesítést követően a biztosítási szerződés alapján kifizetendő összeget kizárólag a zálogjogosult részére teljesítheti.
6.4. A Takarékbank zálogjogával terhelt fedezeti vagyontárgy helyébe lépő biztosítási összeg, kártérítés, kártalanítás vagy más érték, illetve az ezekre vonatkozó követelés felett a Takarékbankot a Szerződésből eredően az Adóssal szemben fennálló követelése biztosítékául óvadéki jog illeti meg, a fennálló követelést meghaladó összeg az Adóst illetve a Biztosítéknyújtót illeti.
6.5. Az Adós illetve a Biztosítéknyújtó kérésére a Takarékbank a zálogjogával terhelt fedezeti vagyontárgy helyébe lépett biztosítási összeget a fedezeti vagyontárgy helyreállítása céljából akkor engedi ki az óvadékból, ha ez a Takarékbank Xxxxxxx szembeni követelése kielégítését nem veszélyezteti, és a fedezeti vagyontárgy helyreállítását az Adós illetve Biztosítéknyújtó számlával igazolja. Amennyiben a káresemény következtében a zálogjoggal terhelt fedezeti vagyontárgy megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Takarékbank jogosult az Adóssal szemben a Szerződést felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel - a felmondással lejárttá tett követelése törlesztésére fordítani.
6.6. Ha a Takarékbankra javára történő zálogosítása nélkül valamely fedezeti vagyontárgyat a Takarékbank vételi joga terheli, illetve a zálogosítása nélkül, a Takarékbank javára történő átruházás kikötésével válik fedezeti vagyontárggyá, Adós olyan vagyonbiztosítást köteles kötni, vagy - amennyiben már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel – a fennálló biztosítási szerződését úgy módosítja, hogy kedvezményezettként a Takarékbankot jelöli meg. A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést, biztosítási kötvényt Adós köteles legkésőbb a Szerződés aláírását megelőzően a Takarékbank rendelkezésére bocsátani, annak igazolásával, hogy a biztosítási szolgáltatás engedményezését a Takarékbank kedvezményezettségével a biztosító társaság elfogadta, és vállalta, hogy a biztosítási díj nem fizetéséről a biztosítási szerződés felmondását legalább 15 (tizenöt) nappal megelőzően a Takarékbankot értesíteni fogja. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg biztosítéki céllal a Takarékbankot illeti meg. Az Adós hozzájárul, hogy a biztosítási összeg közvetlenül a Takarékbank, mint kedvezményezett által megjelölt elkülönített számlára kerüljön folyósításra, s abból a Takarékbank a követeléseit – amennyiben annak feltételei fennállnak – kielégítse. Az ezt meghaladó összeg az Adóst illeti meg.
6.7. Adós felhatalmazza a Takarékbankot, hogy a biztosítási díj fizetését és a biztosítási szerződés fennállását és a biztosítási szerződésre jelen ÁSZSZ-ben előírt feltételeknek megfelelőségét az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse, akár a Szerződés biztosítónak történő megküldésével. Az Adós köteles a biztosítási jogviszonyt a kölcsön teljes visszafizetéséig fenntartani, és annak fennállását, valamint a Takarékbank felszólítására a biztosítási díj megfizetésének rendszerességét folyamatosan igazolni.
6.8. Ingatlanfedezet esetén az ingatlan kisajátításáért kapott kártalanítás vagy az erre vonatkozó követelés a biztosítékul szolgáló ingatlan helyébe lép.
6.9. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a Szerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt – a Takarékbank írásbeli hozzájárulásával – más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyet a Szerződés alapján a Takarékbanknak nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a Takarékbank számára is egyidejűleg írásban felajánlja (pari passu – egyenrangúsági záradék).
6.10. Amennyiben a biztosítékok értékében a hitel/kölcsön futamideje alatt a hitel pénznemében számítva 10%-ot elérő fedezeti értékcsökkenés következik be, a Takarékbank a hitel/kölcsön fedezettségének helyreállítására további fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a Takarékbank felszólítására a hitel/kölcsön fedezeteit nem egészíti ki, a Takarékbankot megilleti az azonnali hatályú felmondás joga.
6.11. Ha a kölcsön biztosítékaként felajánlott bármely vagyontárgyat érintően végrehajtási eljárás indul, vagy végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra, illetve ha a biztosítéknyújtóval szemben csőd- vagy
felszámolási eljárást kezdeményeznek, akkor a Takarékbank jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, és a Szerződésből eredő teljes követelését lejárttá tenni.
6.12. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékbankot arra, hogy amennyiben a Szerződés szerinti lejáratkor még fennálló tartozását a Takarékbanknak nem fizeti meg, a pénzforgalomról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott, elsőbbséggel teljesítendő fizetési megbízásokat (hatósági átutalás, átutalási végzés) követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően a Takarékbank a tartozás összegével bármelyik, a Szerződésben megjelölt forint/deviza fizetési számláját beszedési megbízás alkalmazásával megterhelje.
6.13. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a más hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi számlái vonatkozásában a számlavezető hitelintézet által elfogadott formában a Takarékbank részére a Szerződés megkötésével egyidejűleg, általa aláírva átadja a Szerződésben megjelölt pénzforgalmi számlái ellen a beszedési megbízás benyújtására felhatalmazó – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható - nyilatkozatait.
6.14. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig csak a Takarékbank haladéktalan, írásbeli tájékoztatása mellett nyit újabb pénzforgalmi számlát. Vállalja továbbá, hogy e pénzforgalmi számlák tekintetében a Takarékbankot, mint beszedési megbízás benyújtására jogosultat bejelenti a számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak, és az ezt igazoló, a számlavezető által befogadott – a kölcsön és járulékai teljes megfizetéséig az Adós által egyoldalúan vissza nem vonható – felhatalmazó nyilatkozatát a számla megnyitását követő 5 (öt) munkanapon belül eljuttatja a Takarékbankhoz.
6.15. Az Adós kötelezettséget vállal arra, hogy a Szerződésből eredő teljes tartozásainak kiegyenlítéséig a Takarékbank hozzájárulása nélkül nem ad harmadik személynek (hitelintézetnek, gazdálkodó szervezetnek, egyéb jogi- vagy nem jogi személynek, vagy természetes személynek) felhatalmazást beszedési megbízás benyújtására a Takarékbanknál vezetett fizetési számláira.
6.16. A jelen 6. pontban meghatározott biztosítékokra és a felhatalmazásokra vonatkozóan, illetve azokkal kapcsolatban az Adós által vállalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékbank jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
7. Ellenőrzés
7.1. A Takarékbank jogosult Adós fizetőképességét, pénzügyi helyzetét és a biztosítékokat folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen az Adós gazdálkodására, jövedelmi- vagyoni-, pénzügyi helyzetére vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelentik, amelyek alapján az Adós Takarékbank általi minősítése elvégezhető, valamint fizetőképességének alakulása nyomon követhető. Az Adós a Szerződés aláírásával kötelezettséget vállal, hogy a Takarékbank által az ellenőrzés során kért adatokat, dokumentumokat, a rendelkezésére bocsátja, üzleti könyveibe, nyilvántartásaiba betekintést enged, és a szükséges adatok megismerését üzleti titokra hivatkozással nem tagadja meg.
Ügyfelek csoportjával szembeni kötelezettségvállalás esetén a Takarékbank ellenőrzési joga az egy csoportba tartozó vállalkozásokra, természetes személyekre is kiterjed.
7.2. Az Adós tudomásul veszi, hogy a Szerződés fennállása alatt más hitelintézettől csak a Takarékbank előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe hitelt, illetőleg kölcsönt, vállalhat garanciát vagy kezességet, köthet pénzügyi lízingszerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget. Az Adós köteles továbbá a Takarékbankot haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely fizetőképességét alapvetően befolyásolja.
7.3. Az Adós vállalja, hogy a Szerződés megszűnéséig, illetve a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig éves auditált beszámolóját és ahhoz kapcsolódó üzleti jelentését valamint auditori jelentését - amennyiben készül ilyen - minden év június 15-ödikéig a Takarékbank részére megküldi. Az Adós köteles továbbá minden év június 15-ödikéig a minősítéséhez szükséges, a Takarékbank által rendelkezésére bocsátott adatlapot kitöltve, cégszerűen aláírva visszaküldeni. Amennyiben az Adós a hatályos törvények szerint konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy auditált konszolidált beszámolóját, az ahhoz kapcsolódó üzleti jelentést, az auditori jelentést, és a minősítéshez szükséges kitöltött, cégszerűen aláírt adatlapot minden év október 15-ödikéig köteles eljuttatni a Takarékbank részére.
7.4. Az Xxxx a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékbankot, hogy a Szerződésből származó tartozása teljes megfizetéséig köztartozásairól, így különösen adó (NAV), társadalombiztosítási (TB), vám és jövedéki tartozásairól (NAV) az illetékes hatóságoktól minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül információt kérhessen, továbbá hozzájárul ahhoz, hogy a megkeresett hatóság - az Adós minden további hozzájárulása vagy felhatalmazása nélkül - az általa nyilvántartott Adós tartozásokról adatot szolgáltasson a Takarékbank részére.
7.5. A Takarékbankot megilleti az Adós, illetve biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga.
7.6. Az Adós a Takarékbank fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében az alábbi kötelezettségeket vállalja:
a) Az Adós a Takarékbank által elfogadott független értékbecslővel szerződést köt a fedezetek felülvizsgálatának elvégzéséről legfeljebb negyedéves gyakorisággal. Amennyiben a szerződéskötésre nem kerül sor, úgy az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékbankot, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében rendelje meg, és a lakóingatlan piaci értékét legalább háromévente, lakóingatlannak nem minősülő ingatlan piaci értékét legalább évente egyszer, jelentős változásoknak kitett ingatlanpiac esetén ennél gyakrabban felülvizsgálja, és ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós – amennyiben a felek Szerződésben másképp nem állapodnak meg – az értékbecslés költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben megfizeti. Ha az Adós az értékbecslés díját megfizeti, jogosult az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét megismerni, és annak egy példányát megtartani.
b) Az Adós – amennyiben az általa igényelt kölcsön valamely beruházás- vagy projektfinanszírozáshoz kapcsolódik – a Takarékbank által kijelölt vagy elfogadott értékbecslővel szerződést köt a finanszírozáshoz kapcsolódó számlák szakmai és tartalmi megfelelőségének igazolása (számla kollaudálások) céljából. Amennyiben a szerződéskötésre az Adós részéről nem kerül sor, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékbankot, hogy a számla kollaudálásra vonatkozó szerződést a maga nevében eljárva kösse meg, s ennek költségét az Ügyfélre hárítsa. Az Adós a számla igazolások költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján határidőben megfizeti.
c) Az Adós a Takarékbank felhívására évente legfeljebb két alkalommal köteles saját költségére a biztosítékul szolgáló ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó tulajdoni lap hiteles másolatát, az ingókról, illetve a megterhelt követelésről vagy jogról pedig a hitelbiztosítéki nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó eredeti tanúsítványt, vagy ezek hiteles kiadmányát becsatolni. Amennyiben a Takarékbank felhívására ezen dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, úgy az Adós felhatalmazza a Takarékbankot, hogy a tulajdoni lap hiteles másolata, az eredeti tanúsítvány, vagy ezek hiteles kiadmányának beszerzéséről gondoskodjon, s ennek költségét az Adósra hárítsa. Az Adós tudomásul veszi, hogy a beszerzés költsége annak felmerülésekor azonnal esedékessé válik, és a Takarékbank a beszerzés költségének összegével a felmerülése napján azonnal megterheli az Adós nála vezetett pénzforgalmi számláját vagy az Adós nevén megnyitott takarékbanki hitel-elszámolási technikai számlát.
Amennyiben az Adós a Takarékbank ellenőrzési jogának gyakorlását akadályozza, és az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségeit a Takarékbank írásbeli felszólítására sem teljesíti, az a Szerződés azonnali hatályú felmondására ad jogalapot.
8. Értesítési kötelezettségek
8.1. Az Adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékbankot az alábbi tények és események bekövetkezéséről, hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról:
a) végelszámolás, csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó előterjesztésről az Adós döntés hozatalra jogosult szervének ülése előtt 3 (három) munkanappal;
b) felszámolási eljárás megindítása iránti előterjesztésről az Adós döntés hozatalra jogosult szervének ülése előtt 3 (három) munkanappal, illetve más személyek által az Adós ellen indított felszámolási- vagy végrehajtási eljárásról, az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul.
c) ha a biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a Szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási-, csőd- vagy felszámolási eljárásról;
d) bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az Adós számára az Adós Takarékbankkal szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át (tíz százalékát) meghaladó fizetési kötelezettséget ír elő;
e) az Adós bármely tevékenységi körével kapcsolatos hatósági tiltásról, korlátozásról vagy intézkedésről;
f) bármely, az Adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről;
g) az Adós tulajdonosi struktúrájában bekövetkezett érdemi, az alaptőke legalább 10 %- át (tíz százalékát) érintő változásról;
h) az Adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Takarékbankkal, amennyiben az Adós erről tudomást szerez;
i) az Adós ügyvezetésében, választott testületeiben, illetve képviseletében bekövetkezett bármilyen személyi változásról;
j) az Adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 (harminc) napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről;
k) az Adós gazdálkodásának irányítását - pl.: legalább a szavazatok 10 %-át (tíz százalékát) - érintő bármely változásról;
l) az Adós Szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről, elidegenítéséről, vagy biztosítékul adásáról;
m) a Takarékbank és az Adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül;
n) az Adós 7.2. pontban foglalt kötelezettségeiről.
A fenti tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékbank jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és az Adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.
9. Központi Hitelinformációs Rendszer
9.1. A Szerződés aláírásával az Adós megerősíti, hogy Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló - a Szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletben foglalt - tájékoztatást a Szerződés megkötését megelőzően megismerte és annak tudomásul vételére vonatkozó nyilatkozatot (1. számú melléklet) a szerződéskötés előtt aláírta.
10. A Szerződés megszüntetése
10.1. A Szerződésben illetve a jelen ÁSZSZ-ben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta esetén a Takarékbank jogosult - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, az adott körülmények által megengedett mértékben az Adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve – a Szerződést azonnali hatállyal felmondani és a fennálló hitel/kölcsön tartozást egy összegben lejárttá tenni.
10.2. A Takarékbank azonnali hatállyal jogosult felmondani a Szerződést, ha:
a.) az Adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be és az Adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot
b.) a kölcsönnek a Szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen; vagy az Adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;
c.) az Adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
d.) az Adós hitelképtelenné válik;
e.) az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy jövedelemi,vagyoni, pénzügyi helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, amely veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Szerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse;
f.) az Adós a Takarékbankot megtévesztette, amennyiben ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
g.) az Adósnak valamely Szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Takarékbanknak adott jövedelmi-, jogi-, pénzügyi helyzetére vonatkozó adat és egyéb információ valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Takarékbankot bármely egyéb módon megtéveszti;
h.) az Adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza; ideértve azt az esetet is, ha a Szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi;
i.) az Adós fedezet elvonására irányuló magtartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
j.) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent és azt az Adós a Takarékbank felszólítására nem egészíti ki, A Takarékbank jogosult a kölcsönszerződést az Adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül felmondani, ha nyilvánvaló, hogy az Adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes.
k.) az Adós a Szerződés alapján fizetendő bármely törlesztő részletet, kamatot, díjat egyéb megfizetendő összeget esedékességkor elmulasztja megfizetni, és azt a Takarékbank által az Adósnak a fenti 5.3 pontban foglaltak szerint megküldött felszólításra sem teljesíti;
l.) az Adós a Szerződésben vállalt, és az Adós szerződésszerű teljesítése szempontjából lényeges kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, kivéve, ha a Takarékbank egyedi
mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre póthatáridőt biztosított és erről az Adóst írásban értesíti;
m.) az Adós olyan fizetési kötelezettséget vállal – ideértve a 7.2.pontban foglaltak megszegésével vállalt kötelezettségeket is -, mely a Takarékbank kockázati megítélése szerint veszélyezteti a Takarékbankkal szembeni kötelezettségei teljesítését;
n.) az Adós, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy ellen végrehajtási-, csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, vagy ezen eljárások bármelyikét kezdeményezik;
o.) az Adós, az Adóssal egy csoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy a Takarékbankkal, a Takarékbank érdekeltségi körébe tartozó, illetve a Takarékbank által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal, vagy bármely hitelintézettel/ gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, és ezzel a Szerződés teljesítését, a hozzá kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetőségét veszélyezteti (cross default - közvetett mulasztás);
p.) az Adós a Takarékbank előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza, vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, bevételeinek, eszközeinek, ingó és ingatlan vagyontárgyainak) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a szokásos gazdasági tevékenysége és üzletmenete körében történő elidegenítést, átruházást, illetve a jogszabály által alapított terheket és ügyleti biztosítékokat, feltéve, hogy ez utóbbiak nem veszélyeztetik a Szerződés alapján az Adóst terhelő kötelezettségek maradéktalan teljesítését;
q.) a Biztosítéki Szerződés bármilyen okból érvénytelenné válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken vagy megszűnik;
r.) az Adós más, a jelen ÁSZSZ-ben, illetve a Szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegést követ el.
10.3. Az Adós jogosult a Szerződést a Takarékbankhoz írásban tett felmondó nyilatkozattal és a fennálló kölcsön teljes előtörlesztésével és a visszafizetés időpontjáig számított kamat és egyéb járulékok megfizetésével megszűntetni.
11. Kézbesítési szabályok
11.1. A szerződő feleknek egymás közötti kapcsolattartásuk során valamennyi értesítést és közlést írásban kell elküldeni a másik fél részére. Ennek módja lehet:
(a) személyes átadás, mely esetben a kézbesítés megtörténtének tényét és időpontját az átadás illetve átvétel tényét két együttesen jelenlévő tanú aláírásával igazolja (a két tanú együttes jelenlétében átadott küldemény kézbesítettnek tekintendő akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadja és ennek ténye kerül a jegyzőkönyvben rögzítésre);
(b) ajánlott vagy tértivevényes postai küldemény útján, mely esetben az ajánlott postai küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján a feladó fél kézbesítettnek tekinti, ha a címzett fél az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett fél az iratot nem vette át (az a feladó félhez „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon a feladó fél kézbesítettnek tekinti;
(c) az Adós által a Szerződésben meghatározott telefaxszámra megküldött telefax üzenet útján, mely esetben az értesítést/közlést az activity reportban megjelölt időpontban kell kézbesítettnek tekinteni.
11.2. Az Adós saját felelősségére köteles gondoskodni arról, hogy az értesítést a megjelölt telefonszámon működő telefaxra a Takarékbank mindenkor képes legyen elküldeni.
11.3. Az Adós ezirányú igénye esetén a Takarékbank az értesítéseket/közléseket az Adós által a Szerződésben meghatározott email címre is elküldi.
12. Egyéb rendelkezések
12.1. Az Adós a Szerződés aláírásával felhatalmazza a Takarékbankot, hogy a kölcsön visszafizetésének Szerződésben meghatározott végső időpontját legkésőbb a lejárat napját 5 nappal megelőzően postára adott nyilatkozatával egy ízben, legfeljebb 92 (kilencvenkettő) nappal meghosszabbítsa a kamat, díj, költség fizetési kötelezettségek Szerződésben meghatározott üteme fenntartása mellett, amennyiben az Adós a kölcsön meghosszabbítását a Szerződés lejáratát legalább 8 nappal megelőzően kezdeményezte, és azt jelen ÁSZSZ 11. xxxxxx szerint bejelentette a Takarékbanknak.
12.2. A Takarékbank előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül az Adós a Szerződésből eredő jogait másra nem engedményezheti, nem ruházhatja át illetve kötelezettségeit tartozásátvállalás útján nem ruházhatja át.
12.3. A Takarékbank jogosult a Szerződésből eredő jogait az Adós előzetes engedélye nélkül részben vagy egészben engedményezni, átruházni. Az engedményezés megtörténtéről a Takarékbank az Adóst írásban tájékoztatja.
12.4. Amennyiben a Takarékbank nem érvényesít a Szerződés alapján őt megillető valamely jogot, vagy ilyen jog gyakorlásával késlekedik, vagy azokat csak részben gyakorolja, ez nem jelenti azt, hogy a Takarékbank erről a jogáról lemond.
12.5. A Takarékbank a Szerződés előkészítése és megkötése során az Adós azonosítását eredeti iratok, okmányok vagy ezek hiteles másolata alapján végzi, és jogosult azokról – az Adós kifejezett tiltása hiányában – másolatot készíteni.
12.6. A Szerződés – eltérő megállapodás hiányában - a szerződő felek általi együttes aláírás napján lép hatályba.
12.7. Amennyiben a Szerződésről idegen nyelvű példány is készül, akkor értelmezési vita esetén a Szerződés magyar nyelvű változata az irányadó.
12.8. Az ÁSZSZ rendelkezései mind az Adósra, mind a Takarékbankra nézve kötelezőek, de a Szerződésben azoktól kölcsönös egyetértéssel írásban el lehet térni.
12.9. A szerződő felek megállapodnak, hogy amennyiben a Szerződés nem kerül közokiratba foglalásra és a náluk lévő szerződési példányok között eltérés van, úgy a Takarékbank által őrzött példány rendelkezéseit fogadják el irányadónak.
12.10. A Szerződés, az ÁSZSZ, valamint a Hirdetmény alatt a Szerződés aláírásakor hatályos szerződés, ÁSZSZ, valamint Hirdetmény illetve azok fenti 3. pontnak (illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény) megfelelő, Takarékbank általi egyoldalú, illetve a felek általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő.
Adós a Szerződés aláírásával kijelenti, hogy a Takarékbank üzletszabályzatát, annak tartalmát megismerte és elfogadja.
A jelen Általános Szerződési Szabályok elválaszthatatlan mellékletei:
1. számú melléklet: Nyilatkozat a KHR-re vonatkozó tájékoztatóról
2. számú melléklet: Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszer-re (a továbbiakban: KHR) irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, a KHR által kezelt adatok felhasználásáról, valamint az adatok átadásáról
Kelt: Budapest, év hó nap
.............................................................
Adós
.............................................................
Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.
…….iktatószámú szerződés 1. számú függelékének 1. számú melléklete
NYILATKOZAT
A …………………………………… (székhelye:…………………, cégjegyzékszáma ,
,statisztikai azonosítója ) alulírott képviselői jelen nyilatkozat aláírásával kijelentjük,
hogy a…….….iktatószámú szerződés 1. számú függelékének 2. számú mellékletét képező "Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerre (a továbbiakban: KHR) irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, a KHR által kezelt adatok felhasználásáról, valamint az adatok átadásáról" című dokumentum tartalmát a fenti iktatószámú szerződés megkötését és aláírását megelőzően megismertük, azt elolvastuk és az abban foglaltakat megértettük és tudomásul vesszük.
Budapest, 20……..………..
……………………………..
Adós
…….iktatószámú szerződés 1. számú függelékének 2. számú melléklete
TÁJÉKOZTATÓ A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZERRE (A TOVÁBBIAKBAN: KHR) IRÁNYADÓ SZABÁLYOKRÓL, A NYILVÁNTARTÁS CÉLJÁRÓL, A NYILVÁNTARTOTT SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOKRÓL, A KHR ÁLTAL KEZELT ADATOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL, VALAMINT AZ
ADATOK ÁTADÁSÁRÓL
A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.,, mint referenciaadat-szolgáltató (továbbiakban: Referenciaadat- szolgáltató) a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. (a továbbiakban: KHR tv.) alapján vállalkozásnak minősülő ügyfeleiről az alábbi tájékoztatóban ismertetett esetekben a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók - többek között a pénzügyi intézmények - biztonságának érdekében, a jelen tájékoztatóban felsorolt, KHR tv. szerinti referenciaadatokat (továbbiakban: referenciaadat) adja át a Központi Hitelinformációs Rendszert (továbbiakban: KHR) kezelő pénzügyi vállalkozás (BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaság) részére.
I. Adatszolgáltatás szerződéskötésről
A Referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII (Hpt.) 3.§ (1) bekezdés b)-c) és f)-g) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, így
- hitel- és pénzkölcsön-,
- pénzügyi lízing-,
- olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak-,
- kezesség és bankgarancia- és egyéb bankári kötelezettség vállalás nyújtására
vonatkozó szerződés (továbbiakban együtt: a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés) megkötését követően - 5 munkanapon belül - átadja a KHR részére a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (KHR tv.) 5.§ (2) bekezdés b) pontja alapján az alábbi referenciaadatokat:
- azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám;
- szerződéses adatok: a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; szerződés megszűnésének módja; a szerződés összege, és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
Tájékoztatjuk, hogy az adatátadási kötelezettség a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a Referenciaadat-szolgáltató az adatot, az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére.
II. Adatszolgáltatás a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig, valamint előtörlesztés esetén
A Referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződéssel kapcsolatosan az alábbi referenciaadatot:
- Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: fennálló tőketartozás összege és pénzneme
- a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme
Tájékoztatjuk, hogy amennyiben adatszolgáltatás tárgyát képező pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a Referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére az alábbi referenciaadatot:
- Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme
III. Adatszolgáltatás lejárt, meg nem fizetett tartozásról
A Referenciaadat-szolgáltató a KHR tv. 14.§ alapján a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a vállalkozásnak az alábbi referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.
- azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám;
- az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai: a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; a szerződés megszűnésének módja; a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága; a KHR tv. 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja; a KHR tv. 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege; a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege; a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja; a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés; előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme; fennálló tőketartozás összege és pénzneme; a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
IV.. Adatszolgáltatás sorba állított követelésről
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére a KHR tv. 14.§/B bekezdése alapján a Referenciaadat- szolgáltató átadja annak a vállalkozásnak az alábbi referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.
- azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám;
- azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván: a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma); a sorba állított követelések összege és devizaneme; a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja; perre utaló megjegyzés.
V. Adatszolgáltatás készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatosan bekövetkezett eseményről
A KHR-t működtető pénzügyi vállalkozás részére a KHR. tv. 14.§/A bekezdése alapján a Referenciaadat- szolgáltató átadja annak a vállalkozásnak alábbi referenciaadatait, amely készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz- helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
- azonosító adatok: cégnév, név, székhely, cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám, adószám;
- készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok: a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja; perre utaló megjegyzés.
VI. Az adatátadás célja
Tájékoztatjuk, hogy a Referenciaadat-szolgáltató által a KHR tv. alapján történő adatátadás a zárt rendszerű KHR adatbázisa részére történik, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók - többek között a pénzügyi intézmények – biztonságának érdekében. Az átadott adatok a KHR tv-ben meghatározott célra, pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához vagy a vállalkozás által bármely referencia adatszolgáltatónál kezdeményezhető tájékoztatás megadásának céljára használhatóak fel.
VII. Adatkezelés határideje
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat az alábbiakban meghatározott időponttól számított 5 évig kezeli. Az 5 év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
Az ezen 5 éves adatkezelésre meghatározott határidő számításának kezdete:
a) a jelen tájékoztató III. fejezetében meghatározott esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, az e fejezet szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége
b) az adat átadásának időpontja a jelen tájékoztató V. fejezetében meghatározott esetben,
c) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a jelen tájékoztató IV. fejezetében meghatározott esetben,
d) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja.
Ezzel összefüggésben tájékoztatjuk, hogy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referencia-adatszolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.
VIII. Jogorvoslat
A rendelkezésére álló jogorvoslati lehetőségeket a Khrtv. alábbi rendelkezései tartalmazzák:
16. § (1) A nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.
(2) A nyilvántartott személy az (1) bekezdésben foglalt kifogást
a) a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat- szolgáltatóhoz, vagy
b) a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz írásban nyújthatja be.
(3) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
(4) A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.
(5) Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.
(6) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
(7) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.
17. § (1) A nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 16. § (4) bekezdésében meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
(2) A nyilvántartott személyt az (1) bekezdés szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az e törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(4) A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. § (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és – amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas – intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől
számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére [Pp. 124. §], a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani.
18. § (1) A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.
(2) A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.
(3) Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat-szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelõ pénzügyi vállalkozás.
(4) A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.
(5) A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye.
19. § (1) A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli.
(2) Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.
(3) A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
(4) A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi.