Tartalomjegyzék

1. A CIG Pannónia Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „Biztosító”) jelen „Pannónia Pajzs” Vagyon-és Felelősségbiztosítás kisvállalkozások részére elnevezésű biztosítási szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Biztosító Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: „ÁVSZF”), Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: „ÁFSZF”), eltérő rendelkezései esetén a Szerződő Félre, a Biztosítottra és a Biztosítóra irányadóak (a továbbiakban: „Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés”).

2. A Biztosító a létrejött Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés alapján – magyar forintban, esetenként önrészesedés levonása mellett - megtéríti a biztosított vagyontárgyban a biztosítási eseménnyel (a továbbiakban: „Biztosítási Esemény”) okozati összefüggésben keletkezett kárt az ÁVSZF-ben, az ÁFSZF-ben, és a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződésben meghatározott esetekben, módon és mértékben. Ha az ÁVSZF, valamint az ÁFSZF, továbbá a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés ugyanarra a tárgyra vonatkozó feltételei egymástól eltérnek, az utóbbi válik a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés részévé.

3. A Biztosító és a vele szerződő fél (a továbbiakban: „Szerződő Fél”), valamint a biztosított (a továbbiakban: „Biztosított”) közötti jogviszonyra az ÁVSZF-en túlmenően a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:

„Bit.”), valamint a mindenkor hatályos jogszabályoknak a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződésre vonatkozó, kötelező érvényű rendelkezései irányadóak.

II. Vagyonbiztosítási Fejezet (FLEXA)

1. Biztosítható és nem biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok

a. A jelen Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés értelmében biztosítási fedezet alá vonhatók a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződésben meghatározott biztosítási

összeggel megadott, kizárólag a biztosított vállalkozás tevékenységével összefüggő, ingatlan vagyontárgyak.

b. Biztosítható a saját, illetőleg idegen tulajdonban álló ingatlan vagyontárgy, utóbbiak között például a bérlemény, a haszonbérbe vagy lízingbe vett vagyontárgy.

c. Épületek, építmények

(i) A jelen Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés alkalmazásában épületnek minősül minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést, és a huzamosabb benntartózkodást, bizonyos időtállósággal rendelkezik, és térbeli elhatárolással védelmet nyújt a külső behatásokkal szemben;

(ii) Kizártak a biztosításból az alább felsorolt építmények:

− Külterületi ingatlan (épület, építmény);

− „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület;

− nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek, azzal, hogy a zsúpfedél szalmából készített tető; könnyűszerkezetes

– jellemzően szezonális – vendéglátó-ipari egység;

− felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények;

− pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nel kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény);

− garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gépkocsik tárolásara létesített építmény);

− az épületfunkciónak megfelelő, de mozgatható, vagy rendeltetésszerűen szét- es összeszerelhető szerkezetek, mint például, de nem kizárólag a lakókocsik, konténerek, sátrak, fólia- es ponyvacsarnokok, műszaki textíliákból készült lefedő szerkezetek;

− tetőfedések, előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az i) pontban felsorolt épületek részeit képezik;

− silók, bunkerek, víz- es mindenfajta más tárolók, melyek egy az i) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy téglából/ betonból készült építmények, melyek az i) pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben;

− kémények, valamint a téglából, kőből vagy betonból készült szabadon álló kémények;

− csővezetékek, kábelek es egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint földalatti összekötő folyosók,

amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek;

− mindenfajta épített kerítés;

− utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak;

− vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;

− élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);

− építés vagy szerelés alatt lévő épületek, építmények;

− vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

− vasúti sínek.

(iii) Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épületrészek, illetőleg épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartásához szükségesek. Ilyennek minősülnek:

− az épületen lévő villámhárító berendezések;

− szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

− szilárdan lerakott padló- es falburkolatok, hidegburkolatok;

− szilárdan felszerelt lambériák es egyéb falburkolatok;

− az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, az épület külső felszínén elhelyezettek is;

− az épülethez szilárdan rögzített reklámtáblák és zászlótartók;

− elektromosan működtetett és/vagy villamosan futott kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető és/vagy fűtőelemeikkel együtt;

− ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektromechanikus működtető elemeikkel együtt;

− szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

− árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatok, vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

− személyfelvonók, mozgólépcsők;

− villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített villamos fűtőkészülékek, légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolás-jelző rendszerek (riasztók), video megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

− gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

− vízvezetékek es szerelvények, azaz valamennyi vízellátó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó merőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

− egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

− szemételtávolítást szolgáló berendezések;

− elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek trezortermek;

− a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

− bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

2. Biztosítási események és kizárások

a. Tűz

(i) A tűz mint Biztosítási Esemény alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja, és önerőből továbbterjedni képes;

(ii) A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

− gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következnek be, kivéve, ha ezek keletkezése visszavezethető a tűzre mint Biztosítási Eseményre;

− a biztosított vagyontárgyakban azért keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki;

− a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (például égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek;

− tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak;

− földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek.

b. Villámcsapás

(i) Villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért töltéskiegyenlítődést, mely a felhő és a földfelszín, illetőleg a földfelszíni tárgy között játszódik le. Villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása, illetőleg a villámcsapás miatt

az elektromos, illetőleg informatikai hálózatban létrejövő túlfeszültség vagy indukció a biztosított objektumban, vagy a szabadban tárolt vagyontárgyban, illetőleg az épületbe behatoló villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyban okoz, amennyiben a biztosított vagyontárgyat magában foglaló objektum az érvényben lévő villám védelemmel ellátottak (MSZ 274);

(ii) A Biztosító megtéríti a villámcsapás mint Biztosítási Esemény miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépben, készülékben és berendezésben keletkezett kárt is, amennyiben ezek tranziens védelemmel ellátottak (MSZ IEC 1312-1:1997).

c. Robbanás, összeroppanás

(i) Robbanásnak illetőleg összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatást. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek;

(ii) A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek

− belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

− a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (például vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeznek;

− tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt keletkeznek;

− hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás eredményeként keletkeznek;

− rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

d. Légi jármű lezuhanása

Jelen Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés értelmében légi jármű lezuhanásának kell tekinteni a személyzet által irányított légi járművek, illetőleg annak részei vagy rakománya ütközését vagy lezuhanását.

3. Értékkövetés:

a. A Szerződő Fél és a Biztosító megállapodnak abban, hogy a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés hatálya alatt a Biztosítási Szerződés tartalma kizárólag az ingatlanok esetében, a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosulhat. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó. A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az előző biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerződés egyéb elemei változatlanul maradnak. A Biztosító a Biztosítottat a fenti módosulásról a Biztosítási Időszak (biztosítási évforduló) lejáratát megelőzően legalább 50 nappal kézbesített levél útján, írásban tartozik értesíteni.

b. Ha a Szerződő Fél, illetőleg a Biztosított a Biztosító módosító javaslatára nem válaszol, a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés a Biztosító által közölt javaslat szerint módosul. Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, évforduló előtt legkésőbb 30 nappal, írásban kérheti az indexálás mellőzését. Ebben az esetben a szerződés a következő biztosítási időszak kezdetétől változatlan feltételekkel marad érvényben.

III. Felelősségbiztosítási fejezet

1. Általános felelősségbiztosítás

Jelen Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés vonatkozásában az ÁFSZF–et az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.

a. Biztosítási esemény

(i) Jelen Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján a Biztosító – a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a személysérüléses károkat és szerződésen kívül okozott dologi károkat, amelyeket a Biztosított a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződésben meghatározott minőségében okoz, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

(ii) Jelen Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

− a Biztosított a biztosított tevékenység folytatása (azaz az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igénybe vevője a Biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

− a Biztosított a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek – ideértve az épület berendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt.

− Nem minősülnek szerződésen kívüli károkozásnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak okozott kárai.

2. Kizárások a Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete

a. a szerződésszegéssel okozott dologi károkat;

b. a környezetszennyezési károkat;

c. a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a Biztosított mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

d. azokat a károkat, amelyekért a Biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján terhelő kártérítési kötelezettség terheli;

e. tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

f. a Biztosítottat mint vízi jármű üzemben tartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

g. a Biztosítottat mint utak fenntartóját és sorfák kezelőjét terhelő kártérítési kötelezettségeket.

3. A Biztosító Szolgáltatása a Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

A Biztosító a káresemény bekövetkezése esetén a kárt káreseményenként és Biztosítási Időszakonként összesen 5 Millió Ft maximális összegig (limit) téríti meg, azzal, hogy a Biztosító a kár összegéből az önrészesedést minden egyes káresemény alkalmával levonja, kivéve amikor az önrész mértékével

csökkentett kárérték eléri vagy meghaladja a biztosítási összeget (kártérítési limitet), mert ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának összege a teljes biztosítási összeg (kártérítési limit).

4. A Biztosító megtérítési igénye a Pannónia Pajzs Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha

a. a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

b. a kár a Biztosított által üzemeltett épületekre vonatkozó építkezési és karbantartási szabályok megszegése miatt következett be.

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Vagyon-és Felelősségbiztosítások Kisvállalkozásoknak – Különös Feltételek – Pannónia Páncél

I. Általános rendelkezések

1. A CIG Pannónia Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „Biztosító”) jelen „Pannónia Páncél” Vagyon-és Felelősségbiztosítás kisvállalkozások részére elnevezésű biztosítási szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Biztosító Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: „ÁVSZF”), Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: „ÁFSZF”) eltérő rendelkezései esetében a Szerződő Félre, a Biztosítottra és a Biztosítóra irányadóak (a továbbiakban. „Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés”).

2. A Biztosító a létrejött Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján – magyar forintban, esetenként önrészesedés levonása mellett - megtéríti a biztosított vagyontárgyban a biztosítási eseménnyel (a továbbiakban: „Biztosítási Esemény”) okozati összefüggésben keletkezett kárt az ÁVSZF-ben, az ÁFSZF-ben és a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben meghatározott esetekben, módon és mértékben. Ha az ÁVSZF, valamint az ÁFSZF, továbbá a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés ugyanarra a tárgyra vonatkozó feltételei egymástól eltérnek, az utóbbi válik a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés részévé.

3. A Biztosító és a vele szerződő fél (a továbbiakban: „Szerződő Fél”), valamint a biztosított (a továbbiakban: „Biztosított”) közötti jogviszonyra az ÁVSZF-en túlmenően a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban:

„Bit.”), valamint a mindenkor hatályos jogszabályoknak a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésre vonatkozó, kötelező érvényű rendelkezései irányadóak.

II. Vagyonbiztosítási Fejezet (FLEXA+EC)

1. Biztosítható és nem biztosítható vagyontárgyak, vagyoncsoportok

a. A jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés értelmében biztosítási fedezet alá vonhatók a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben meghatározott biztosítási

összeggel megadott épületek és építmények (lásd Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés II.1.c.-d. pontjait is).

b. Biztosíthatóak továbbá a Szerződő Félnek a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben rögzített, a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés II. 1.e-f. pontjaiban tételesen felsorolt ingóságokat a Szerződő Fél választása szerint 3 Millió Ft, 6 Millió Ft vagy 9 Millió Ft maximális első kockázati összeggel. Az első kockázati összeg a biztosított vagyontárgyak új értékétől függetlenül meghatározható, de annál nem magasabb összeg, amikor a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, a Biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. Biztosító a kár összegéből az önrészesedést a káresemény alkalmával levonja, kivéve amikor az önrész mértékével csökkentett kárérték eléri vagy meghaladja az első kockázati összeget, mert ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának összege a teljes első kockázati összeg.

c. Az épületek és építmények körében biztosítható a saját és idegen tulajdonban álló vagyontárgy egyaránt, például a bérlemény, a haszonbérbe vagy lízingbe vett vagyontárgy. Az ingóságok közül csak a saját tulajdonú vagyontárgyak biztosítottak, feltéve mindkét esetben, hogy kizárólag a biztosított vállalkozás tevékenységével összefüggő vagyontárgyak biztosítottak.

d. Épületek, építmények

(i) A jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alkalmazásában épületnek minősül minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést, és a huzamosabb benntartózkodást, bizonyos időtállósággal rendelkezik, és térbeli elhatárolással védelmet nyújt a külső behatásokkal szemben;

(ii) Kizártak a biztosításból az alább felsorolt építmények es az azokban elhelyezett vagyontárgyak:

− Külterületi ingatlan (épület, építmény);

− „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület;

− nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek, azzal, hogy a zsúpfedél szalmából készített tető;

− könnyűszerkezetes – jellemzően szezonális – vendéglátó-ipari egység;

− felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények;

− pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nel kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény);

− garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gépkocsik tárolásara létesített építmény);

− tetőfedések, előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az i) pontban felsorolt épületek részeit képezik;

− kémények, valamint a téglából, kőből vagy betonból készült szabadon álló kémények;

− csővezetékek, kábelek es egyéb szerelvények céljára szolgáló csatornák és aknák, valamint földalatti összekötő folyosók, amennyiben ezek az építmények az épületen kívül találhatók, és téglából vagy betonból készültek;

− mindenfajta épített kerítés;

− utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak;

− vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;

− élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);

− építés vagy szerelés alatt lévő épületek, építmények;

− vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

− vasúti sínek.

- az épületen lévő villámhárító berendezések;

- szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

- szilárdan lerakott padló- es falburkolatok, hidegburkolatok;

- szilárdan felszerelt lambériák es egyéb falburkolatok;

- az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, az épület külső felszínén elhelyezettek is;

- az épülethez szilárdan rögzített reklámtáblák és zászlótartók;

- elektromosan működtetett es/vagy villamosan futott kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető és/vagy fűtőelemeikkel együtt;

- ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektromechanikus működtető elemeikkel együtt;

- szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

- árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatok, vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

- személyfelvonók, mozgólépcsők;

- villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített villamos fűtőkészülékek, légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolás-jelző rendszerek (riasztók), video megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

- gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

- vízvezetékek es szerelvények, azaz valamennyi vízellátó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó merőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

- egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

- szemételtávolítást szolgáló berendezések;

- elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek trezortermek;

- a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

- bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

e. Biztosítható ingóságok:

(i) műszaki gépek és berendezések;

(ii) egyéb gépek, berendezések;

(iii) készletek:

− anyagok;

− áruk;

− félkész termékek;

− késztermékek.

(iv) Nem biztosított vagyontárgyak:

− Jelen fejezet II.1.d.ii pontjában részletezett épületekben, építményekben tárolt vagyontárgyak;

− készpénz, értékcikk;

− közvetlen költségként elszámolt eszközök;

− iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

− értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme;

− építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak;

− építéssel és xxxxxxxxxxx együtt nem járó, nem aktivált beruházások;

− járművek (légi-, vízi járművek, gépjárművek, mezőgazdasági járművek, munkagépek, lassú járművek, vontatmányok, kötöttpályás járművek), kivéve a kizárólag telephelyi használatú munkagépek (pl.: targonca),

− élőállatok;

− műholdak;

− légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;

− föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények;

− földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések;

− levegő;

− vérkészletek;

− pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek, árusító automaták – a tartalmukkal együtt;

− szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény;

− műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

− Nem biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek a köznyelvi szóhasználat szerint régiségnek minősülő tárgyak és gyűjtemények, azaz különösen

• a festmény;

• a mozaikkép;

• az egyedi és sokszorosított grafika;

• a szobor;

• az antik bútor és egyéb berendezési tárgy;

• a kézi csomózású keleti szőnyeg és gobelin,

• az antik porcelán, kristály, lámpa;

• az antik, fémjellel ellátott ezüstnemű;

• az antik militaria (harci eszközök és fegyverek);

• a régi numizmatikai tárgyak;

• a könyvek közül a kulturális javak közé tartozóak;

• a sokszorosított térképek közül a kulturális javak közé tartozóak;

• az antik kézirat, kéziratos emlék;

• az 50 évnél régebbi történelmi vagy néprajzi gyűjtemény;

• az 50 évnél régebbi bélyegek, bélyeggyűjtemények;

• az antik viseletek (ruházatok és kiegészítők);

• a zsűrizett iparművészeti tárgyak.

• Szabadban tárolt vagyontárgyak

Szabadban tároltnak minősül minden olyan vagyontárgy, melyet nem épületekben, építményekben (jelen fejezet d. pont) tárolnak akár ideiglenesen, akár huzamosan.

2. Biztosítási események és kizárások

a. Tűz

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján a tűz mint Biztosítási Esemény alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes;

(ii) A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

− a biztosított vagyontárgyakban azért keletkeznek, mert azokat megmunkálás vagy egyéb célból tűznek vagy hőkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ideértve azt az esetet, amikor vagyontárgyak a miatt károsodnak, mert azokat tűztérbe dobták vagy azok tűztérbe estek;

− a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (például égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek;

− tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak;

− a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (például túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások,

szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

− földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek.

(iii) Ha a fenti (i)-(ii) bekezdésben leírt okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

b. Villámcsapás

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért töltéskiegyenlítődést, mely a felhő és a földfelszín, illetőleg a földfelszíni tárgy között játszódik le. Villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása, illetőleg a villámcsapás miatt az elektromos, illetőleg informatikai hálózatban létrejövő túlfeszültség vagy indukció a biztosított objektumban, vagy a szabadban tárolt vagyontárgyban, illetőleg az épületbe behatoló villám az épületen belül elhelyezett biztosított vagyontárgyban okoz, amennyiben a biztosított vagyontárgyat magában foglaló objektum az érvényben lévő villám védelemmel ellátottak (MSZ 274);

(i) A Biztosító megtéríti a villámcsapás mint Biztosítási Esemény miatt a biztosított elektromos (elektronikus) gépben, készülékben és berendezésben keletkezett kárt is, amennyiben ezek tranziens védelemmel ellátottak (MSZ IEC 1312-1:1997).

c. Robbanás, összeroppanás

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján robbanásnak illetőleg összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatást. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek;

(ii) A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek

− belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

− a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (például vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeznek;

− tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt keletkeznek;

− hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás eredményeként keletkeznek;

− rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

d. Légi jármű lezuhanása

Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján légi jármű lezuhanásának kell tekinteni a személyzet által irányított légi járművek, illetőleg annak részei vagy rakománya ütközését vagy lezuhanását.

e. Vihar

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján vihar Biztosítási Eseménynek minősül a 19 m/s (68,4 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgás. Viharkárnak kell tekinteni azt a kárt, amelyet e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban okoznak. Viharkárnak minősül továbbá a vihar által megbontott nyílászárokon, tetőhéjazaton keresztül a viharral egy időben történő beázás is;

(ii) A Biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat,

− amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek;

− amelyeket a viharral együtt járó csapadék (esővíz, jég, hó) az épületek külső vakolatában, burkolatában, festésében okozott; valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő beáramlása miatti károkat, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;

− amelyek az épületek külső falain vagy a tetőn elhelyezett tárgyakban (például cégérek, védőtetők, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek;

− amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetőleg az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

f. Földrengés

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján földrengés Biztosítási Eseménynek kell tekinteni a kockázatviselés helyén bekövetkező, az Európai

Makroszeizmikus Skála (EMS) 6 fokozatát elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés a biztosított vagyontárgyakban;

(ii) Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló, és az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézete Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással okozati összefüggésben állónak nyilvánított, 72 órán belül bekövetkezett rengések sorozata egyetlen Biztosítási Eseménynek minősül;

(iii) A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (például földalatti robbantás) által okozott károkat.

(iv) E Biztosítási Eseményre a Biztosító a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés megkötésétől számítandó 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező Biztosítási Eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

g. Árvíz

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján árvíz Biztosítási Eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

(ii) Nem minősülnek árvíz Biztosítási Eseménynek

− a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes vízügyi igazgatási hatóságoknak a kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárok; továbbá

− a talajvíz; és

− a belvíz

miatt keletkező károk.

(iii) Fogalom-meghatározások

− Nagyvízi meder: a vízfolyást, vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A

nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

− Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

− Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.

− Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,

• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített,

• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,

• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

− Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.

− Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.

(iv) A Biztosító a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a Biztosítási Szerződés megkötésétől számított 30 nap. A várakozási időn belül bekövetkező Biztosítási Eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

h. Felhőszakadás

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján felhőszakadás Biztosítási Eseménynek kell tekinteni, ha az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatviselési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75

mm/perc értéket elérte, illetve meghaladta, vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta;

(ii) A Biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 15 cm magas állványon (euro raklap) helyezték el;

(iii) A Biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként

− az áramló víz által a talajban keletkező károkat (erózió);

− az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

− a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.

i. Jégverés, jégeső

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján jégverés Biztosítási Eseménynek, azaz jégkárnak minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított épületeken, építményeken – építésügyi szabványoknak megfelelő – végleges fedésében (ide nem értve az üvegtetőket), a biztosított vagyontárgyakban (ide értve a biztosított növény- és állatállományt) okozott kár, illetve a jégverés által megbontott tetőn, nyílászárón történő egyidejű beázás kárt;

(ii) A Biztosító nem téríti meg jégkárként

− a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat;

− az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat;

− azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be;

− azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetőleg az ideiglenes fedésekben (például fólia) keletkeztek.

j. Hónyomás

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján hónyomás Biztosítási Eseménynek kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetén nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása miatt bekövetkező törést vagy deformációs sérülést. Hónyomás kárnak kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetőleg más biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt;

(ii) A Biztosító nem téríti meg hónyomás kárként azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetőleg az ideiglenes fedésekben (például fólia) keletkeztek.

k. Elektromos áram okozta tűz

Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján elektromos áram okozta tűznek kell tekinteni az elektromos áram hőhatása (túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása) miatt a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tüzet.

l. Füst és hő kiáramlása

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján füst és hő Biztosítási Eseménynek kell tekinteni a Biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító-berendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő;

(ii) A Biztosító nem téríti meg füst és hő kárként azokat a károkat, amelyek

− magában a füstöt illetőleg hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

− a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentik és kizárólag esztétikai jellegűek;

− a füstnek illetőleg hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

m. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján sziklaomlás-, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás Biztosítási Eseménynek kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab illetőleg föld-, vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik. Sziklaomlás-, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás-, lavina- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok illetőleg föld-, vagy hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak;

(ii) A Biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás-, lavina- kárként

− a Föld ásványi anyagainak feltárása során, illetőleg azzal összefüggésben keletkezett károkat,

− az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetőleg az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a gyenge alapozás miatt keletkezett károkat.

n. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján ismeretlen üregnek kell tekinteni azt a képződményt, amely az építési, illetőleg üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs feltárva. Ismeretlen üreg beomlása kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz;

(ii) A Biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevékenység közben, felhagyott bányákban történt. A Biztosító nem téríti meg a beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeit sem.

o. Vezetékes vízkárok

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján vízvezeték törésének kell tekinteni, amikor a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli víz-, szennyvíz és csapadékvíz vezetéknek, a csatlakozó meleg-víz szolgáltató és központi fűtés-rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése, ideértve a korrózió miatti törést is, repedése és kilyukadása, valamint dugulása folytán a bennük levő víz, illetőleg gőz kiáramlik. Vezetékes vízkárként a Biztosító megtéríti legfeljebb

6 m új cső és annak beépítési költségeit; amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik;

(ii) A Biztosító nem téríti meg vezetékes vízkárként

− a közvetett károkat, mint például vízhiány, vízveszteség, elmaradt hasznot;

− a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 15 cm-nél alacsonyabban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

− sprinkler-berendezések és önálló tűzi-víz hálózatok csőtörése, illetőleg szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

− a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

− az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

− emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezetékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvényekből, stb. kilépő víz által okozott károkat;

− az átmenetileg nem használt épületek, berendezések, gépek vezetékei víztelenítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat, és azok következményi kárait.

p. Tűzoltó berendezés kilyukadása

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján tűzoltó berendezés kilyukadása Biztosítási Eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tűzi-víz-hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetőleg egyéb anyag kiáramlik;

(ii) A Biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadása kárként

− a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat;

− a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, illetőleg az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkezett károkat.

q. Technológiai csővezeték törése

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján technológiai csővezeték törésének minősül a folyadékok, porok és/vagy gázok rendeltetésszerűen használt tartályainak véletlen, váratlan, előre nem látható módon bekövetkező törése vagy repedése. A Biztosító megtéríti a folyadékoknak, illetőleg poroknak a csővezetékekből, illetőleg tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat;

(ii) Technológiai csővezeték töréskárként a Biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

− a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetőleg nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett;

− a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitva hagyása folytán állt elő, esetleg nyitott csővégen, illetőleg teljesen le nem zárt nyíláson keresztüli anyagkiáramlásból ered;

− magukban az elfolyt anyagokban keletkezett;

− magában a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett.

r. Közlekedési eszköz beleütközése

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján közlekedési eszköz beleütközésének minősül az idegen, ismeretlen – vonalas, vagy közúti jármű – nekiütközése a biztosított ingatlannak és/vagy a hozzá tartozó épített kerítésnek;

(ii) A Biztosító nem téríti meg

− a kötelező felelősségbiztosítás alapján rendezhető károkat;

− a járművekben keletkezett károkat.

s. Betöréses lopás és rablás

(i) Betöréses lopásnak tekintendő, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva, lezárt helyiség ajtaját hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja, és ezt rendőrségi feljelentés és hatósági okirat tanúsítja. Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján behatolás ellen védett helyiségnek a jelen fejezet (xiv) pontjában részletezett határoló szerkezetekkel körülzárt légtér minősül;

(ii) Rablásnak tekintendő, ha a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja, illetőleg megbízottja ellen, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, vagy erőszakot alkalmaz, illetőleg e személyt biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, továbbá az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, vagy erőszakot alkalmaz, és ezt rendőrségi feljelentés, valamint hatósági okirat tanúsítja.

(iii) A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a kockázatviselés helyén, a biztosított épületben, építményben bekövetkezett épületrongálási károkra, amelyek az ott elkövetett betöréses lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben keletkeztek.

(iv) A Biztosító megfizeti a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épület-berendezésekben, épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha

− e tárgyakat legalább lezárt helyiségből tulajdonították el; vagy

− e tárgyak az épület falához kívülről, a járószinttől 3,0 méternél magasabban voltak rögzítve.

(v) A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha

− az normalizált hiányként – káló – elszámolásra került, illetőleg kerül;

− az a kirakatban elhelyezett áruban az üzlet biztosított készletértékének 25%-át meghaladóan keletkezett;

− a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származik, és annak további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja;

− a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el;

− a lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak;

− az a helyiség, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, a lezárt helyiség előírásainak nem felel meg (függelék);

− a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az kizárólag vandalizmusból ered;

− nem téríti meg a Biztosító az ékszerek, műtárgyak, valódi szőrmék betöréses lopás, rablás kárait;

− nem téríti meg a Biztosító a kárt amennyiben az értéktárolót a Biztosítási Esemény időpontjában nyitva, vagy nem teljes védelmi lehetőségeit kihasználva –ideértve a beépítésre vonatkozó előírásokat is – tartották;

− nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben, amennyiben a vagyontárgyak tárolására szolgáló eszköz kulcsait azzal azonos helyiségben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az elkövető azokat felhasználhatta.

(vi) A biztosított vagyontárgyakat értéktárolóban, megfelelő védelemmel kell tárolni. A Biztosító kockázatviselése azonban legfeljebb az értéktároló MABISZ-ajánlásban szereplő értékig áll fenn. A MABISZ-ajánlással nem rendelkező értéktárolókban elhelyezett értékre a Biztosító kockázatviselése az alábbiakban ismertetett limitekig (maximális biztosítási összegig) terjed.

(vii) Védelmi előírások és kártérítési limitek a Biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kapcsán a biztosított telephely védelmi szintjének megfelelő kártérítési limitet alkalmaz. A kártérítési limit a Biztosító összes, a káresemény kapcsán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötelezettségének korlátozását jelenti. A védelmi szinteket – és ezzel együtt a kártérítési limitet

– a biztosított telephely külső határoló szerkezeteinek, mint védelmi felületeinek a behatolással szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi felületekhez* tartozó előírásokat „falak, födémek”,

„üvegfelületek”, valamint „ajtók” csoportosításban jelen fejezet alábbi pontjai tartalmazzák.

A kártérítési limit 2.000.000,- Forint, ha a Biztosítási Esemény bekövetkeztének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követelményeket kielégíti:

− falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 6 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos;

− ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Az ajtók zárását ajtónként legalább egy darab, törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger) zár a zár jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.

A kártérítési limit 5.000.000,- Forint, ha a Biztosítási Esemény bekövetkeztének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követelményeket kielégíti:

− falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 12 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos;

– az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek vagy A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 rétegű, legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább 6 mm vastagságú, egy rétegű üvegezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolás-jelző rendszer működik;

− ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger) zár (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár) a zár(ak) jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.

A kártérítési limit 9.000.000,- Forint, ha a Biztosítási Esemény bekövetkeztének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követelményeket kielégíti:

− falak, födémek: a falazatok, födémek, padozatok erőszakos áthatolás elleni ellenállása legalább a 25 cm-es – kisméretű téglából készült – tömör fal erőszakos áthatolás elleni ellenállásával azonos;

− ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger) zár (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár) a zár(ak) jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

− elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségben ~~helyi riasztású elektronikus behatolás-jelző~~ ~~rendszer vagy~~ riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekötött elektronikus behatolás-jelző rendszer működik.

(viii) A (vii) pontban található fogalmak meghatározása

− Védelmi felület: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló telephelyen található épületbe (épületrészbe) történő, biztosítási eseményt megvalósító behatolás helye.

− Védelmi szint: a biztosító kockázatviselésének felső határát meghatározó, különböző védelmi felületeken, különböző védelmi berendezések meglétét feltételező védelmi kategória.

− Kártérítési limit: a biztosítási esemény bekövetkeztének időpontjában a behatolás helyén megvalósult védelmi szint által meghatározott térítési felső határ, mely nem lehet magasabb, mint a biztosítási összeg, és tartalmazza a biztosítónak az egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült valamennyi szolgáltatási kötelezettségét.

− Biztonsági zár: biztonsági zárnak minősülnek az ilyen MABISZ- ajánlással rendelkező zárak, továbbá a legalább 5 csapos hengerzárak, a minimum 6 rotoros mágneszárak, az egy- és kéttollú lamellás zárak, amennyiben az ún. variációs számuk a 10 000-et meghaladja.

− Minősített rács: a legfeljebb 10x30 cm-es osztású, legalább 12 mm átmérőjű köracélból, vagy ezzel megegyező szilárdságú anyagból készült rács, amely 30 cm-enként, de legalább 4 db falazókörömmel – a minimális beépítési mélység 10 cm – a falazathoz van erősítve, vagy ezzel – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – egyenértékű műszaki megoldás.

− Reteszhúzás elleni védelem: a kétszárnyú ajtók fix szárnyának rögzítését szolgáló tolóretesz függőlegesen mozgó részének oly módon való blokkolása, mely csak nyitott ajtószárny esetén oldható fel.

− Törés ellen védett biztonsági hengerzár: törésvédetten szerelt a hengerzárbetét, ha a külső oldalon nem nyúlik ki az ajtó, illetve a külső oldalról nem szerelhető kivitelű biztonsági vasalat síkjából.

− Biztonsági üveg: a biztonsági üveg érvényes MABISZ-ajánlás szerint érdemi behatoláskésleltető ellenállása következtében a minősített rács kiváltására alkalmas.

− Erőszakos áthatolás elleni ellenállás: a térelhatároló szerkezet (falazat, födém, padozat, üvegezés, rácsozat, stb.) különböző (roncsolásos vagy szerelt) áthatolású célú bontással (vagy ennek kísérletével) szembeni ellenálló képessége, mely az áthatoláshoz szükséges időtartammal és erőkifejtéssel együttesen jellemezhető.

Lehetséges, de nem kizárólagos példák a falazatok áthatolási ellenállása meghatározására: 6 cm-es vastagságú, kisméretű téglából készült tömör fal áthatolási szilárdságának megfelel két kemény burkolólap (pl. legalább 12 mm-es OSB vagy más faforgács lap, legalább 12 mm-es gipszkarton lap, legalább 12 mm-es hornyolt tömörfa-burkolat, lambéria, hajópadló) és a közöttük elhelyezett hőszigetelés.

Nem elegendő, nem felel meg a 6 cm-es vastagságú, kisméretű téglából készült tömör fal áthatolási szilárdságának az egyrétegű lemez (lambéria, deszka, Betonyp-, farost-, dekorlap, 5 mm-nél vékonyabb könnyűfém-, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez).

− MABISZ-ajánlás: a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) Vagyonbiztosítási tagozata által felügyelt minősítési eljárás eredménye (ún. tanúsítvány). A minősítési tanúsítvány rögzíti az adott vagyonvédelmi eszköz (termék) alkalmazásainak és alkalmazhatóságainak jellemzőit.

− Bevésőzár: az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, ami fa ajtólap esetén az ajtó betörés, befeszítés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

3. A Biztosító szolgáltatása

a. Épületek és építmények esetében a Biztosító szolgáltatásának felső összege a biztosítási összeg.

b. Ingóságok esetében a Biztosító szolgáltatásának felső összege a Szerződő Fél által jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés II. 1. x. xxxxxx szerint választott első kockázati összeg.

4. Értékkövetés:

a. A Szerződő Fél és a Biztosító megállapodnak abban, hogy a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés hatálya alatt a Biztosítási Szerződés tartalma kizárólag az ingatlanok esetében, a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosulhat. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1- jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó. A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az előző biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerződés egyéb elemei változatlanul maradnak. A Biztosító a Biztosítottat a fenti módosulásról a Biztosítási Időszak (biztosítási évforduló) lejáratát megelőzően legalább 50 nappal kézbesített levél útján, írásban tartozik értesíteni.

b. Ha a Szerződő Fél, illetőleg a Biztosított a Biztosító módosító javaslatára nem válaszol, a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés a Biztosító által közölt javaslat szerint módosul. Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, évforduló előtt legkésőbb 30 nappal, írásban kérheti az indexálás mellőzését. Ebben az esetben a szerződés a következő biztosítási időszak kezdetétől változatlan feltételekkel marad érvényben.

III. Felelősségbiztosítási fejezet (Kombinált általános és szolgáltatói felelősségbiztosítás)

1. Általános felelősségbiztosítás és Szolgáltatói felelősségbiztosítás

Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés vonatkozásában a ÁFSZF–et az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.

a. Biztosítási esemény

(i) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján a Biztosító – a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a személysérüléses károkat és szerződésen kívül

okozott dologi károkat, amelyeket a Biztosított a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben meghatározott minőségében okoz, és amelyekért a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

(ii) Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

− a Biztosított a biztosított tevékenység folytatása (azaz az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igénybe vevője a Biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

− a Biztosított a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek – ideértve az épület berendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt;

− Nem minősülnek szerződésen kívüli károkozásnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak okozott kárai;

(iii) A Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés alapján a Biztosító, a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint, megtéríti a Biztosított vállalkozói (üzleti) szerződés alapján végzett szolgáltatásának teljesítése során a Biztosított szerződő partnerének, vagy azon személyeknek, akiknek a Biztosított a szolgáltatást nyújtja, okozott dologi károkat, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2. Kizárások a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete

a. a szerződésszegéssel okozott dologi károkat;

b. a környezetszennyezési károkat;

c. a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a Biztosított, mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

d. azokat a károkat, amelyekért a Biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján terhelő kártérítési kötelezettség terheli;

e. tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

f. a Biztosítottat mint vízi jármű üzemben tartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

g. a Biztosítottat mint utak fenntartóját és sorfák kezelőjét terhelő kártérítési kötelezettségeket;

h. az alvállalkozóknak okozott károkat

i. a környezetszennyezéssel (levegő, víz-, talajszennyezés) okozott károkat;

j. a vezetékes energia (pl. villamos áram) által okozott károkat;

k. mezőgazdasági (növénytermesztés, kertészet, állattenyésztés, halászat, haltenyésztés, szaporító anyag termesztés, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vegyes gazdálkodás) szolgáltatások által okozott károkat;

l. el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat;

m. a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkat;

n. vagyontárgyak elveszéséből, eltűnéséből eredő károkat;

o. a légi járművek vagy légi jármű-alkatrészek tervezéséből és fejlesztéséből eredő károkat;

p. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

q. a felülvizsgálatra, javításra fordított költségeket;

r. a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

s. a Biztosítási Esemény következtében a termelés, vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat;

t. a Biztosított által rendezvényszervezői minőségében okozott károkat;

u. sorozatkár esetén amennyiben a Biztosító felhívására a Biztosított a szolgáltatást nem függeszti fel a felhívást követő károkat.

3. A Biztosító Szolgáltatása a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

A Biztosító a káresemény bekövetkezése esetén a kárt káreseményenként és Biztosítási Időszakonként összesen 5 Millió Ft maximális összegig (limit) téríti meg, azzal, hogy a Biztosító a kár összegéből az önrészesedést minden egyes káresemény alkalmával levonja, kivéve amikor az önrész mértékével csökkentett kárérték eléri vagy meghaladja a biztosítási összeget (kártérítési limitet), mert ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának összege a teljes biztosítási összeg (kártérítési limit).

4. A Biztosító megtérítési igénye a Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha

a. a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

b. a kár a Biztosított által üzemeltett épületekre vonatkozó építkezési és karbantartási szabályok megszegése miatt következett be;

c. a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

d. a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a fokozott veszélyről a biztosított a szolgáltatás igénybevevőjét nem tájékoztatta.

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Vagyon-és Felelősségbiztosítások Kisvállalkozásoknak – Xxxxxxx Xxxxxxxxxx – Pannónia Vért

I. Általános rendelkezések

1. A CIG Pannónia Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „Biztosító”) jelen „Pannónia Vért” Vagyon-és Felelősségbiztosítás kisvállalkozások részére elnevezésű biztosítási szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket a Biztosító Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: „ÁVSZF”), Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételeinek (a továbbiakban: „ÁFSZF”) eltérő rendelkezései esetében a Szerződő Félre, a Biztosítottra és a Biztosítóra irányadóak (a továbbiakban. „Pannónia Vért Biztosítási Szerződés”).

2. A Biztosító a létrejött Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján – magyar forintban, esetenként önrészesedés levonása mellett - megtéríti a biztosított vagyontárgyban a biztosítási eseménnyel (a továbbiakban: „Biztosítási Esemény”) okozati összefüggésben keletkezett kárt az ÁVSZF-ben, az ÁFSZF-ben és a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben meghatározott esetekben, módon és mértékben. Ha az ÁVSZF, valamint az ÁFSZF, továbbá a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés ugyanarra a tárgyra vonatkozó feltételei egymástól eltérnek, az utóbbi válik a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés részévé.

„Bit.”), valamint a mindenkor hatályos jogszabályoknak a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésre vonatkozó, kötelező érvényű rendelkezései irányadóak.

II. Vagyonbiztosítási Fejezet (Épületek, építmények és Ingóságok Kiterjesztett Biztosítási Fedezete)

1. Biztosítható épületek és építmények

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben foglalt szolgáltatási szabályok figyelembe vételével a Biztosító a biztosítható épületek és építmények vonatkozásában legfeljebb a biztosítási összeg erejéig megtéríti azon károkat, amelyek a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés tartama alatt, a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, és amelyeket az ÁVSZF vagy a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés nem zárnak ki. Az épületek és építmények körében biztosítható a saját és idegen tulajdonban álló vagyontárgy egyaránt, például a bérlemény, a haszonbérbe vagy lízingbe vett vagyontárgy, azzal, hogy kizárólag a vállalkozás tevékenységével összefüggő vagyontárgyak biztosítottak.

a. A jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alkalmazásában épületnek minősül minden olyan építmény, amely a talajhoz szilárdan kötődik, emberek számára lehetővé teszi a belépést, és a huzamosabb benntartózkodást, bizonyos időtállósággal rendelkezik, és térbeli elhatárolással védelmet nyújt a külső behatásokkal szemben;

b. Kizártak a biztosításból az alább felsorolt építmények és az azokban elhelyezett vagyontárgyak:

− Külterületi ingatlan (épület, építmény);

− „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület;

− nád- és zsúpfedeles, valamint fazsindelyes épületek, azzal, hogy a zsúpfedél szalmából készített tető;

− könnyűszerkezetes – jellemzően szezonális – vendéglátó-ipari egység;

− felvonulási épületek, vagy más ideiglenes jelleggel készült építmények;

− pavilonok (pavilon: közterületen, önmagában álló 25 m2-nel kisebb, földszintes, bármilyen építőanyagból készült építmény);

− garázssorok (garázssor: lakóépületektől külön álló, gépkocsik tárolásara létesített építmény);

− tetőfedések, előtetők, összekötő hidak, rámpák, felvonóaknák és hasonló építmények, amelyek szerkezetileg az i) pontban felsorolt épületek részeit képezik;

− silók, bunkerek, víz- es mindenfajta más tárolók, melyek egy az

i) pontban leírt épülettel való kapcsolódások miatt annak részeit képezik és téglából vagy betonból készültek, vagy az épület építési módja szerint történt a kivitelezésük, vagy téglából/ betonból készült építmények, melyek az i) pont szerinti épületekkel nincsenek építészeti összefüggésben;

− kémények, valamint a téglából, kőből vagy betonból készült szabadon álló kémények;

− mindenfajta épített kerítés;

− utak, közlekedést szolgáló alagutak és hidak;

− vízi létesítmények, vízi műtárgyak: dokkok, rakpartok, mólók, fúrótornyok, gátak, töltések, csatornák;

− élővíz, vízbázisok (mint pl. tavak, folyók, víztározók, kutak, források);

− építés vagy szerelés alatt lévő épületek, építmények;

− vonalas létesítmények, szállító- és elosztóvezetékek (pl. csővezeték, villamos elosztó hálózat, távközlési hálózat);

− vasúti sínek.

c. Az épületek, építmények biztosítási összege csak azon épületrészek, illetőleg épülettartozékok értékét tartalmazza, amelyek kizárólag az épület funkciójához és az épület fenntartásához szükségesek. Ilyennek minősülnek:

(i) az épületen lévő villámhárító berendezések;

(ii) szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a beépített bútorok, valamint egyéb szilárd beépítések, az elmozdíthatóak azonban nem;

(iii) szilárdan lerakott padló- es falburkolatok, hidegburkolatok;

(iv) szilárdan felszerelt lambériák es egyéb falburkolatok;

(v) az épülethez szilárdan hozzáépített lépcsők és létrák, az épület külső felszínén elhelyezettek is;

(vi) az épülethez szilárdan rögzített reklámtáblák és zászlótartók;

(vii) elektromosan működtetett es/vagy villamosan futott kapuk (kerítéseken a sorompók is) működtető és/vagy fűtőelemeikkel együtt;

(viii) ablakok közötti és külső redőnyök, napellenzők esetleges elektromechanikus működtető elemeikkel együtt;

(ix) szilárdan rögzített közbeiktatott födémek, födémborítások és aláfüggesztett belső födémborítások, álmennyezetek;

(x) árkok, padlócsatornák, szerelőjáratok, aknák és hasonlók, ha ezek az épületen belül találhatok, vagy az épülettel közvetlen építészeti összefüggésben állnak, és téglából vagy betonból készültek;

(xi) személyfelvonók, mozgólépcsők;

(xii) villamos vezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített villamos fűtőkészülékek, légkondicionáló berendezések, elektronikus behatolás-jelző rendszerek (riasztók), video megfigyelő rendszerek, elektronikus tűzjelző rendszerek, de világítótestek és egyéb, nem beépített elektromos fogyasztók nélkül;

(xiii) gázvezetékek és szerelvények a hozzájuk tartozó mérőkészülékekkel, beépített gázüzemű fűtőkészülékek;

(xiv) vízvezetékek es szerelvények, azaz valamennyi vízellátó és szennyvízelvezető berendezés a hozzájuk tartozó merőkészülékekkel, armatúrákkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal;

(xv) egészségügyi berendezések, vagyis WC, fürdő- és mosdóberendezések, mosogatók;

(xvi) szemételtávolítást szolgáló berendezések;

(xvii) elemekből összeszerelt vagy monolit vasbetonból épített értéktároló helyiségek trezortermek;

(xviii) a téglából és betonból készült hűtőtornyok, hűtőházak vagy egyéb beépített hűtőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik;

(xix) bármilyen termék előállítására szolgáló falazott kemencék, valamint falazott füstölőkamrák, amennyiben az épület szerkezeti részét képezik.

2. Biztosítható ingóságok

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben foglalt szolgáltatási szabályok figyelembe vételével a Biztosító a biztosítható ingóságok vonatkozásában legfeljebb a Szerződő Fél által választott 5 Millió Ft, 10 Millió Ft vagy 15 Millió Ft maximális első kockázati összegig megtéríti azon károkat, amelyek a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés tartama alatt, a kockázatviselés helyén keletkeztek, és amelyeket az ÁVSZF vagy a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés nem zárnak ki. Az ingóságok tekintetében a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés kizárólag a biztosított vállalkozás tevékenységével összefüggő és saját tulajdonát képező – vagyontárgyakra terjed ki. Az első kockázati összeg a biztosított vagyontárgyak új értékétől függetlenül meghatározható, de annál nem magasabb összeg, amikor a Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határa az első kockázati összeg. Az első kockázatú biztosításoknál, a Biztosító az alulbiztosítás tényét nem vizsgálja. Biztosító a kár összegéből az önrészesedést a káresemény alkalmával levonja, kivéve amikor az önrész mértékével csökkentett kárérték eléri vagy meghaladja az első kockázati összeget, mert ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának összege a teljes első kockázati összeg.

a. Biztosítható ingóságok:

(v) műszaki gépek és berendezések;

(vi) egyéb gépek, berendezések;

(vii) készletek:

− anyagok;

− áruk;

− félkész termékek;

− késztermékek.

(viii) Nem biztosított vagyontárgyak:

− Jelen fejezet II.1.b pontjában részletezett épületekben, építményekben tárolt vagyontárgyak;

− készpénz, értékcikk;

− közvetlen költségként elszámolt eszközök;

− iratok, tervek, üzleti könyvek rajzok, szellemi alkotás, adathordozók a tárolt adatokkal, szoftverek, számlák, bizonylatok,

− értékpapírok, értékcikkek, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, szőrme;

− építés vagy szerelés alatt lévő vagyontárgyak;

− építéssel és xxxxxxxxxxx együtt nem járó, nem aktivált beruházások;

− élőállatok;

− műholdak;

− légvárak (ugrálóvárak), felfújható játékok;

− föld, földterület, telek, erdő, ültetvény, lábon álló fák, növények;

− földben és vízben található bányakincsek, ásványok, kőzetek, föld alatti bányák, külfejtések;

− levegő;

− vérkészletek;

− pénzbedobással működő és pénzkiadó automaták, ATM automaták, játék- és nyerőgépek, árusító automaták – a tartalmukkal együtt;

− szellemi alkotás, képzőművészeti vagy egyéb művészeti alkotás, műérték, gyűjtemény;

− műszaki elhasználódás vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépek.

− Nem biztosítható vagyontárgyaknak minősülnek a köznyelvi szóhasználat szerint régiségnek minősülő tárgyak és gyűjtemények, azaz különösen

• a festmény;

• a mozaikkép;

• az egyedi és sokszorosított grafika;

• a szobor;

• az antik bútor és egyéb berendezési tárgy;

• a kézi csomózású keleti szőnyeg és gobelin,

• az antik porcelán, kristály, lámpa;

• az antik, fémjellel ellátott ezüstnemű;

• az antik militaria (harci eszközök és fegyverek);

• a régi numizmatikai tárgyak;

• a könyvek közül a kulturális javak közé tartozóak;

• a sokszorosított térképek közül a kulturális javak közé tartozóak;

• az antik kézirat, kéziratos emlék;

• az 50 évnél régebbi történelmi vagy néprajzi gyűjtemény;

• az 50 évnél régebbi bélyegek, bélyeggyűjtemények;

• az antik viseletek (ruházatok és kiegészítők);

• a zsűrizett iparművészeti tárgyak

• Szabadban tárolt vagyontárgyak

Szabadban tároltnak minősül minden olyan vagyontárgy, melyet nem épületekben, építményekben (jelen fejezet 1. pont) tárolnak akár ideiglenesen, akár huzamosan.

3. Biztosítási események

A. Alapfedezet (FLEXA)

A FLEXA mint biztosítási alapfedezet keretében az alábbi Biztosítási Események által okozott károkra terjed ki a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés hatálya:

a. Tűz

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján a tűz mint Biztosítási Esemény alatt olyan anyagi változásokkal együtt járó, hő és fényjelenség által kísért, oxidációs folyamatot kell érteni, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik – vagy ott keletkezik, de azt elhagyja – és önerőből továbbterjedni képes;

(ii) A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

− a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (például égető-, vagy olvasztókemencék, öntőüstök, kazánok, kohók stb.) tűz által keletkeztek;

− tűzkár nélküli koromszennyeződésből származnak;

− a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására keletkeztek (például túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása);

− földrengés és/vagy vulkánkitörés által közvetlenül vagy közvetve kiváltott tűz károkozása miatt keletkeztek.

(iii)Ha a fenti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyulladnak (átterjedő tűz), a Biztosító az átterjedő tűz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti.

b. Villámcsapás

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján villámcsapásnak kell tekinteni az olyan hirtelen, fény-, hang-, és hőhatással kísért töltéskiegyenlítődést, mely a felhő és a földfelszín, illetőleg a földfelszíni tárgy között játszódik le. Villámcsapáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a becsapódó villám erő- és hőhatása, illetőleg a villámcsapás miatt az elektromos, illetőleg informatikai hálózatban létrejövő túlfeszültség vagy indukció a biztosított objektumban, vagy a szabadban tárolt vagyontárgyban, illetőleg az épületbe behatoló villám az épületen belül

elhelyezett biztosított vagyontárgyban okoz, amennyiben a biztosított vagyontárgyat magában foglaló objektum az érvényben lévő villám védelemmel ellátottak (MSZ 274);

c. Robbanás, összeroppanás

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján robbanásnak illetőleg összeroppanásnak kell tekinteni a gázok, gőzök és porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, rombolással, hanghatással járó gyors erőhatást. Robbanáskárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyek repülőgépek okozta hangrobbanás miatt keletkeznek;

(ii) A Biztosító nem téríti meg robbanás-, összeroppanáskárként azokat a károkat, amelyek

− belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, valamint elektromos megszakítókban a már meglévő vagy keletkező gáznyomás miatt keletkeznek;

− a normál üzemeléssel összefüggő mechanikus hatás (például vízlökés, centrifugális erő, csőtörés, törés) következtében keletkeznek;

− tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása, erjedése miatt keletkeznek;

− hatósági engedélyhez kötött, tervszerű robbantás eredményeként keletkeznek;

− rendeltetésszerűen nagy nyomásnak kitett vagyontárgyakban (tartály, kazán, csővezeték stb.) az üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek.

d. Légi jármű lezuhanása

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján légi jármű lezuhanásának kell tekinteni a személyzet által irányított légi járműk, illetőleg annak részei vagy rakománya ütközését vagy lezuhanását.

B. Kibővített Fedezet (EC)

Az EC mint kibővített biztosítási fedezet kizárólag az FLEXA Alapfedezet mellé választható. Az EC mint kibővített biztosítási fedezet alapján az alábbi

Biztosítási Események által okozott károkra terjed ki a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés hatálya:

a. Vihar

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján viharnak minősül az olyan légmozgás, amelynél a legerősebb széllökés eléri vagy meghaladja a 15 m/s sebességet. Viharkárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a vihar nyomó-, és szívóhatása, illetőleg az általa sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak;

(ii) A Biztosító nem téríti meg viharkárként azokat a károkat,

− amelyek a szabadban tárolt, helyükről elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek;

− amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.) keletkeztek, illetőleg az ezeken keresztül beáramló csapadék okozott.

b. Földrengés

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján földrengésnek kell tekinteni a kockázatviselés helyén bekövetkező, az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VII. fokozatát elérő erősségű földmozgást;

(iii) A Biztosító nem téríti meg a mesterséges úton létrehozott földrengések (például földalatti robbantás) által okozott károkat.

c. Árvíz

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján árvíznek kell tekinteni, amikor élővizekbe és ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, valamint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből, és a biztosított vagyontárgyakat elöntik;

(ii) Nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyek a hullámtérben, illetőleg a belvízvédelmi töltés és az élő, vagy mesterséges vizek közötti területen, vagy a nem mentett árterületen lévő biztosított vagyontárgyakban keletkeznek;

(iii) Nem terjed ki továbbá a biztosítási védelem a belvíz és a talajvíz által okozott, illetőleg azokra visszavezethető károkra;

(iv) A Biztosító a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtartama a Biztosítási Szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A Biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt árvíz biztosítási eseményre nem terjed ki.

d. Felhőszakadás

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján felhőszakadásnak kell érteni az olyan csapadékhatást, amikor a rövid idő alatt lezúdult nagy mennyiségű (min. 1 mm/perc) csapadékvíz felgyülemlik, és a vízelvezető rendszer elégtelensége folytán biztosított vagyontárgyat károsít;

(ii) Felhőszakadás okozta kárnak kell tekinteni azt, amely a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló, nagy mennyiségű (min. 1 mm/perc) víz rombolással, vagy elöntéssel a biztosított vagyontárgyban okoz;

− A Biztosító a talajszint alatti helyiségekben lévő vagyontárgyakban keletkező kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat legalább 15 cm magas állványon (euro raklap) helyezték el;

− A Biztosító nem téríti meg felhőszakadáskárként

− az áramló víz által a talajban keletkező károkat (erózió);

− az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;

− a felhőszakadás miatti árvíz, belvíz, talajvíz által okozott károkat.

e. Jégverés

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján jégverés Biztosítási Eseménynek kell tekinteni a jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott törést, roncsolást, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázást;

(ii) A Biztosító nem téríti meg jégveréskárként

− a szabadban elhelyezett vagyontárgyakban keletkezett károkat;

− az esővíz-elvezető csatornákban keletkezett károkat;

− azokat a károkat, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt következtek be;

− azokat a károkat, amelyek a hideg- és melegágyak, üvegházak, üvegtetők üvegezésében, az üvegtetőkben illetőleg az ideiglenes fedésekben (például fólia) keletkeztek.

f. Hónyomás

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján hónyomás Biztosítási Eseménynek kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetén nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása miatt bekövetkező törést vagy deformációs sérülést. Hónyomás kárnak kell tekinteni az épületek (építmények) tetőzetének, tetőszerkezetének vagy azok részeinek sérülése, összeomlása, ledőlése miatt a bennük, illetőleg más biztosított vagyontárgyban keletkezett kárt;

g. Elektromos áram okozta tűz

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján elektromos áram okozta tűznek kell tekinteni az elektromos áram hőhatása (túláram, túlfeszültség, rövidzárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása) miatt a biztosított elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben fényjelenség kíséretében keletkezett tüzet.

h. Füst és hő kiáramlása

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján füst és hő Biztosítási Eseménynek kell tekinteni a Biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító- berendezésekből hirtelen, előre nem látható módon, nem rendeltetésszerűen kiáramló füst és/vagy hő;

(ii) A Biztosító nem téríti meg füst és hő kárként azokat a károkat, amelyek

− magukban a füstöt illetőleg hőt kibocsátó tárgyakban (berendezésekben) keletkeztek;

− a vagyontárgyak használati értékét nem csökkentik és kizárólag esztétikai jellegűek;

− a füstnek illetőleg hőnek rendeltetésszerűen kitett vagyontárgyakban keletkeztek.

i. Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás, lavina

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján sziklaomlás, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás Biztosítási Eseménynek kell tekinteni azt az eseményt, amikor valamely szikla-, kőzetdarab illetőleg föld-, vagy hótömeg valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon szokásos helyéről elmozdul, letörik, lecsúszik. Sziklaomlás-, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás-, lavina- kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kőzetdarabok illetőleg föld-, vagy hótömeg a biztosított vagyontárgyakban okoznak;

(ii) A Biztosító nem téríti meg sziklaomlás-, kőomlás- illetőleg földcsuszamlás-, lavina- kárként

− a Föld ásványi anyagainak feltárása során, illetőleg azzal összefüggésben keletkezett károkat,

− az épületek (építmények) alatti feltöltések ülepedése illetőleg az alapok alatti talajsüllyedés, valamint a gyenge alapozás miatt keletkezett károkat.

j. Ismeretlen építmény vagy üreg beomlása

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján ismeretlen üregnek kell tekinteni azt a képződményt, amely az építési, illetőleg üzemeltetési engedélyben nem szerepel, vagy a

hatóságok által nincs feltárva. Ismeretlen üreg beomlása kárnak kell tekinteni azokat a károkat, amelyeket a természetes egyensúlyi állapot – külső erőhatás miatti – megszűnése következtében egy ismeretlen üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz;

k. Vezetékes vízkárok

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján vízvezeték törésének kell tekinteni, amikor a kockázatviselés helyén (telephelyen) belüli víz-, szennyvíz és csapadékvíz vezetéknek, a csatlakozó meleg-víz szolgáltató és központi fűtés- rendszerek, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények és készülékek hirtelen, váratlanul bekövetkező törése, ideértve a korrózió miatti törést is, repedése és kilyukadása, valamint dugulása folytán a bennük levő víz, illetőleg gőz kiáramlik. Vezetékes vízkárként a Biztosító megtéríti legfeljebb 6 m új cső és annak beépítési költségeit; amennyiben a sérült rész cseréje szükségessé válik;

(ii) A Biztosító nem téríti meg vezetékes vízkárként

− a közvetett károkat, mint például vízhiány, vízveszteség, elmaradt hasznot;

− a talajszint alatti helyiségekben a padozattól 15 cm-nél alacsonyabban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károkat;

− sprinkler-berendezések és önálló tűzi-víz hálózatok csőtörése, illetőleg szabályszerű működése miatt keletkezett károkat;

− a vezetékekhez csatlakozó berendezésekben és szerelvényekben (például csaptelepek, vízmérők, víztartályok, kazánok, fűtőtestek, bojlerek) keletkezett károkat;

− az ipari, technológiai vezetékekben keletkező töréskárokat és az ezekben lévő folyadék vagy anyag által okozott károkat;

− emberi mulasztás folytán nyitva hagyott csővezetékekből, szelepekből, csapokból, egyéb szerelvényekből, stb. kilépő víz által okozott károkat;

− az átmenetileg nem használt épületek, berendezések, gépek vezetékei víztelenítésének elmulasztása miatt keletkezett fagykárokat, és azok következményi kárait.

l. Tűzoltó berendezés kilyukadása

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján tűzoltó berendezés kilyukadása Biztosítási Eseménynek kell tekinteni, amikor a biztosított ingatlanon létesített tűzoltó rendszer (sprinkler, tűzi-víz-hálózat) törése, repedése vagy rendellenes működése miatt a tűzoltó víz, illetőleg egyéb anyag kiáramlik;

(ii) A Biztosító nem téríti meg tűzoltó berendezés kilyukadása kárként

− a tűzoltó rendszerben, tartozékaiban és szerelvényeiben keletkezett károkat;

− a nyomáspróbák, ellenőrzési és karbantartási, valamint a rendszeren, illetőleg az épületen végzett javítási vagy építési (szerelési) munkák során keletkezett károkat.

m. Technológiai csővezeték törése

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján technológiai csővezeték törésének minősül a folyadékok, porok és/vagy gázok rendeltetésszerűen használt tartályainak véletlen, váratlan, előre nem látható módon bekövetkező törése vagy repedése. A Biztosító megtéríti a folyadékoknak, illetőleg poroknak a csővezetékekből, illetőleg tartályokból való kiáramlása által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat;

(ii) Technológiai csővezeték töréskárként a Biztosító nem téríti meg azt a kárt, amely

− a csővezetékek, tartályok kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása, illetőleg nem megfelelő elvégzése miatt keletkezett;

− magukban az elfolyt anyagokban keletkezett;

− magában a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben és/vagy berendezésekben keletkezett.

n. Közlekedési eszköz beleütközése

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján közlekedési eszköz beleütközésének minősül az idegen, ismeretlen – vonalas, vagy közúti jármű – nekiütközése a biztosított ingatlannak és/vagy a hozzá tartozó épített kerítésnek;

(ii) A Biztosító nem téríti meg

− a kötelező felelősségbiztosítás alapján rendezhető károkat;

− a járművekben keletkezett károkat.

C. Összkockázatú Fedezet (All Risks)

a. A Biztosító szolgáltatása

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján a FLEXA Alap-, és az EC kiegészítő fedezetben meghatározott Biztosítási Események okozta károkon túl, a ÁVSZF-ben foglalt szolgáltatási szabályok figyelembe vételével megtéríti azon károkat, amelyek a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Biztosítási Szerződés tartama alatt, a kockázatviselés helyén, bármely hirtelen, véletlen és előre nem látható fizikai behatás vagy esemény következtében a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, és amelyeket a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés nem zárnak ki. Épületek és építmények esetében a Biztosító szolgáltatásának felső összege a biztosítási összeg. Ingóságok esetében a Biztosító szolgáltatásának felső összege a Szerződő Fél által jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés

II. 1. x. xxxxxx szerint választott első kockázati összeg.

b. Kizárások

(i) a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben tűz, villámcsapás, robbanás, implózió, légi jármű rázuhanása, vihar, felhőszakadás, jégeső, hónyomás, szikla-, kő-, földomlás, lavina, ismeretlen üreg beomlása, vezetékes vízkár, tűzoltó berendezés kilyukadása, technológiai csővezeték törése, közlekedési eszköz beleütközése, füst

és hő, földrengés, árvíz betöréses lopás, rablás, üvegtörés, vandalizmus alatt meghatározott események okoztak, illetőleg azokkal kapcsolatban keletkeztek;

(ii) nem a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben meghatározott kockázatviselési helyen vagy azon belül keletkeztek;

(iii)fokozatos romlás, illetőleg elhasználódás következményei, úgymint az elhasználódásból eredő kopás, törés vagy szakadás, illetőleg attól függetlenül, rozsdásodás, korrózió, por illetőleg korom lerakódás, bepiszkolódás, szennyeződés, moly, féreg, rovar, illetőleg egyéb kártevők okozta károsodás;

(iv)különösen természetes romlás illetőleg zsugorodás folyamán keletkezett rohadás, anyagveszteség, romlás, értékcsökkenés, párolgás, súlyveszteség, íz veszteség, felszínben keletkezett festék és szerkezeti elváltozás miatt keletkeztek;

(v) keletkezése nem vezethető vissza valamely tényleges fizikai behatásra, eseményre. Ilyenek például az elkobzás, államosítás, megmagyarázatlan eltűnés, hiány, szivárgás, pénzügyi veszteség vagy ezekhez hasonló esemény következtében előállott károk;

(vi)bekövetkezése a Biztosított vagy képviselője számára előre látható volt, illetőleg a kárveszély felismerése tőlük elvárható lett volna. A Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben képviselőnek kell tekinteni Biztosított vezető, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottait, megbízottait, tagjait illetőleg testületeit;

(vii) géptörés és/vagy kazán, gép, számítógép, illetőleg elektromos berendezések meghibásodása miatt keletkeztek;

(viii) alul- vagy túlnyomás által keletkezett robbanás és/vagy kazánok, csővezetékek törése és szakadása miatt keletkeztek;

(ix)az elektromos berendezések, és készülékek elektromos áram hatására történő meghibásodása miatt keletkeztek;

(x) bármilyen leltár folyamán felmerült megmagyarázhatatlan eltűnés vagy hiány következtében keletkeztek;

(xi)irodai vagy könyvelési tévedésből eredő hiány formájában keletkeztek;

(xii) eltulajdonítás, csalás, betöréses lopás, rablás, betörési kísérlet vagy egyszerű lopás miatt keletkeztek;

(xiii) a tevékenység kényszerű lassítása vagy leállása miatt keletkezett, illetőleg fellépő károk, például piacvesztés,

késedelem, elmaradt haszon, termelés kiesés, kifizetett bér;

(xiv) az üzleti tevékenységen belül, a gyártás és / vagy a tervezés során fellépő tervezési, gyártási, szerkezeti, anyaghiba miatt keletkezett károk, ideértve egy esetleges káreseményt követő helyreállítás folyamán hibás anyag, rossz munkavégzés miatt keletkezett károkat is;

(xv) nem nyilvánvaló hiba, hibás nyersanyag használata, rossz tervezés, nyersanyag vagy munkavégzés miatt keletkeztek;

(xvi) vámhivatal, Kormány vagy más hatóság által elrendelt elkobzás, lefoglalás miatt keletkeztek;

(xvii) gyenge építési alap, hibás építés, rossz épületfenntartás, az ésszerű biztonsági és megelőzési intézkedések elmulasztása miatt keletkeztek;

(xviii) gyártási, építési, nyersanyagbeli, tervezési és/vagy kivitelezési hiba miatt keletkeztek;

(xix) épületek, járdák, építési alapozások vagy ezek részeinek beomlása, süllyedése, törése, hő-tágulása (különös tekintettel falak, padlók, mennyezetek, tetők esetében), illetőleg az ésszerű megelőzési intézkedések vagy a megfelelő épületfenntartás elmulasztásából származó összeomlás miatt keletkeztek;

(xx) számítógépes vírus miatt keletkeztek;

(xxi) azon elektromos/elektronikus gépekben, berendezésekben, készülékekben a villámcsapás idukciós hatása miatti túlfeszültség okozta károkat, ahol a káresemény bekövetkezésének az időpontjában nem volt kiépítve a kor műszaki, technikai színvonalának megfelelően elvárható, és az általánosan elfogadott gyakorlatnak megfelelő komplex túlfeszültség-védelmi rendszer, vagy a kár annak karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkezett;

(xxii) következményi károk.

D. Betöréses lopás és rablás biztosítás

(ix) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján Betöréses lopásnak tekintendő, ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a biztosított vagyontárgyat magában foglaló lezárt, illetéktelen behatolás ellen védett helyiségbe erőszakos módon behatol, ideértve azt az esetet is, amikor a tettes másnak a behatolás elhárítására képtelen állapotát kihasználva, lezárt helyiség ajtaját hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetőleg más eszközzel kinyitja, és ezt rendőrségi feljelentés és hatósági okirat tanúsítja. Jelen Pannónia Páncél Biztosítási Szerződés

alapján behatolás ellen védett helyiségnek a jelen fejezet (xiv) pontjában részletezett határoló szerkezetekkel körülzárt légtér minősül;

(x) Rablásnak tekintendő, ha a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja, illetőleg megbízottja ellen, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, vagy erőszakot alkalmaz, illetőleg e személyt biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása érdekében öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyez, továbbá az is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett, élet, vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést, vagy erőszakot alkalmaz, és ezt rendőrségi feljelentés, valamint hatósági okirat tanúsítja;

(xi) A biztosítási fedezet kiterjed továbbá a kockázatviselés helyén, a biztosított épületben, építményben bekövetkezett épületrongálási károkra, amelyek az ott elkövetett betöréses lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben keletkeztek;

(xii) A Biztosító megfizeti a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben a felszerelt és üzembe helyezett épület-berendezésekben, épülettartozékokban keletkezett rongálási és lopáskárokat is, ha

(i) e tárgyakat legalább lezárt helyiségből tulajdonították el; vagy

(ii) e tárgyak az épület falához kívülről, a járószinttől 3,0 méternél magasabban voltak rögzítve.

(xiii) A Biztosító nem téríti meg a kárt, ha

(i) az normalizált hiányként – káló – elszámolásra került, illetőleg kerül;

(ii) az a kirakatban elhelyezett áruban az üzlet biztosított készletértékének 25%-át meghaladóan keletkezett;

(iii) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származik, és annak további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja;

(iv) a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el;

(v) a lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak;

(vi) az a helyiség, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, a lezárt helyiség előírásainak nem felel meg (függelék);

(vii) a Biztosító nem téríti meg a kárt, ha az kizárólag vandalizmusból ered;

(viii) nem téríti meg a Biztosító az ékszerek, műtárgyak, valódi szőrmék betöréses lopás, rablás kárait;

(ix) nem téríti meg a Biztosító a kárt amennyiben az értéktárolót a Biztosítási Esemény időpontjában nyitva, vagy nem teljes védelmi lehetőségeit kihasználva –ideértve a beépítésre vonatkozó előírásokat is – tartották;

(x) nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben, amennyiben a vagyontárgyak tárolására szolgáló eszköz kulcsait azzal azonos helyiségben tartották, és a jogtalan eltulajdonítás során az elkövető azokat felhasználhatta.

(xiv) A biztosított vagyontárgyakat értéktárolóban, megfelelő védelemmel kell tárolni. A Biztosító kockázatviselése azonban legfeljebb az értéktároló MABISZ-ajánlásban* szereplő értékig áll fenn. A MABISZ- ajánlással nem rendelkező értéktárolókban elhelyezett értékre a Biztosító kockázatviselése az alábbiakban ismertetett limitekig (maximális biztosítási összegig) terjed.

(xv) Védelmi előírások és kártérítési limitek: a Biztosító betöréses lopás biztosítási esemény kapcsán a biztosított telephely védelmi szintjének* megfelelő kártérítési limitet* alkalmaz. A kártérítési limit a Biztosító összes, a káresemény kapcsán a feltétel szerint beálló szolgáltatási kötelezettségének korlátozását jelenti. A védelmi szinteket* – és ezzel együtt a kártérítési limitet – a biztosított telephely külső határoló szerkezeteinek, mint védelmi felületeinek* a behatolással szembeni ellenálló képessége határozza meg. Az egyes védelmi felületekhez* tartozó előírásokat „falak, födémek”,

„üvegfelületek”, valamint „ajtók” csoportosításban jelen fejezet (i) -

(iii) pontja tartalmazza.

(i) A kártérítési limit 2.000.000,- Forint, ha a Biztosítási Esemény bekövetkeztének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követelményeket kielégíti:

(ii) A kártérítési limit 5.000.000,- Forint, ha a Biztosítási Esemény bekövetkeztének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követelményeket kielégíti:

− üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 rétegű, egyenként legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább 6 mm vastagságú, egy rétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal, vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek vagy A 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 rétegű, legalább 3 mm vastagságú üvegezéssel vagy legalább 6 mm vastagságú, egy rétegű üvegezéssel ellátottak, és a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolás- jelző rendszer működik;

− ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger) zár (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár) a zár(ak) jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek.

(iii) A kártérítési limit 15.000.000,- Forint, ha a Biztosítási Esemény bekövetkeztének időpontjában, a behatolás helyén a védelmi felület az alábbi követelményeket kielégíti:

− üvegfelületek: a 3 m-nél alacsonyabb alsó élmagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb összes üvegezett felülettel rendelkező nyílászárók 2 rétegű, egyenként legalább 3 mm vastagságú

üvegezéssel vagy legalább 6 mm vastagságú, egy rétegű üvegezéssel ellátottak, és minősített ráccsal, vagy – az erőszakos áthatolás elleni ellenállás szempontjából – azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve azzal egyenértékűnek minősített biztonsági üveggel, vagy a legalább 2x5 mm vastag üvegezésen minősített biztonsági fóliával védettek;

− ajtók: az ajtónak és az ajtótok szerkezetének anyaga fém, legalább 25 mm vastagságú keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Az ajtók zárását ajtónként legalább két darab, törés elleni védelemmel szerelt biztonsági (henger) zár (vagy egy darab 3 ponton záródó biztonsági (henger)zár) a zár(ak) jellemzőinek teljes kihasználásával végzi. Bejárati ajtónként az ajtólap minimum 3 db diópánttal van az ajtókhoz rögzítve. A kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek;

− elektronikai védelem: a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyiségben helyi riasztású elektronikus behatolás-jelző rendszer vagy riasztás esetén kivonuló szolgáltatást nyújtó távfelügyeletbe bekötött elektronikus behatolás-jelző rendszer működik.

(xvi) A (xv) pontban található fogalmak meghatározása

− Biztonsági üveg: a biztonsági üveg érvényes MABISZ-ajánlás szerint érdemi behatoláskésleltető ellenállása következtében a minősített rács kiváltására alkalmas.

− Bevésőzár: az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, ami fa ajtólap esetén az ajtó betörés, befeszítés elleni ellenálló képességét jelentősen csökkenti.

E. Üvegtörés Biztosítás

a. Biztosítási esemény

(i) Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés értelmében a Biztosító megtéríti a Biztosítottnak a biztosított vagyontárgyak szerkezetileg beépített, fix és nyitható, ajtó- és ablaküvegeinek,

folyosói és lépcsőházi, erkély-, lodzsa-üvegezéseinek - nem egyéb Biztosítási Esemény miatti - törése következtében felmerülő pótlási költségét, levonva abból az önrészesedés összegét;

(ii) A Biztosító megfizeti továbbá, a Pannónia Vért biztosításban biztosított épület

− szerkezetileg beépített különleges üvegezésében;

− kirakatainak, kirakatszekrényeinek üvegezésében;

− törésvédő, fényvédő és biztonsági fóliáiban;

− biztonsági üvegeiben;

− beépített üvegfalaiban;

− kopolit-üvegezésében;

− előtető- és üvegtető-üvegezésében;

• bútorüvegezésekben;

• kerámia főzőlapokban;

• épületszerkezetbe vagy bútorba beépített tükörfelületekben;

• a név-, a reklám- és a cégtáblákban, valamint ezek tartószerkezetében;

• az üvegezést rögzítő és tartó szerkezetekben, valamint elektromos berendezéseikben;

• a festett, csiszolt metszett ólom- vagy rézbetétes üvegekben;

• akváriumokban, terráriumokban balesetszerűen bekövetkezett törés- vagy repedéskárt.

b. Kizárások

A jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján nem fizeti meg a Biztosító

(i) a kizárólag az üvegfelület díszítésében és festésében;

(ii) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésében;

(iii)az akvárium és terráriumok tartalmában keletkezett károkat;

(iv)az akvárium vagy terrárium törése következtében megsérült, elhullott állatok értékét; valamint az általuk okozott következményi károkat;

(v) a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés megkötésekor már törött, repedt, toldott üvegekben keletkezett károkat.

c. A Biztosító szolgáltatása, önrészesedés

(i) A Biztosító a Biztosítási esemény bekövetkezése esetén megtéríti a károsodott üveg újraüvegezési (fóliák, díszítések esetén azok

pótlási, szerelési) költségét. A Biztosító kizárólag részletes helyreállítási számla alapján teljesít szolgáltatást.

(ii) A Biztosító jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés alapján a bekövetkezett károkkal összefüggésben megfizeti az alábbiak szerint részletezett és ténylegesen felmerült költségeket is:

− maradvány- és romeltakarítási költségek: a Biztosító megfizeti a Biztosítási Esemény kapcsán károsodott üvegezés eltávolításának, valamint a nem károsodott, és a kár miatt a továbbiakban már nem használható üvegezések vagy azok részeinek elbontási, elszállítási és megsemmisítési költségeit;

− mozgatási és védelmi költségek: a Biztosító megfizeti továbbá azokat a költségeket is, mely a károsodott üvegezés pótlása során más vagyontárgyak elmozgatása, vagy védelme során merült fel;

− daru- és állványzat költségei: a Biztosító megfizeti a Biztosítási Esemény következtében szükségessé váló azon költségeket, melyek a károsodott üvegfelületek helyreállításához, vagy újraüvegezéséhez/építéséhez, például, de nem kizárólag a daru beállítása vagy állványzat építése kapcsán merülnek fel.

(iii) A Biztosító az épület üvegezésének kárait, illetve a berendezések, bútorok üvegezésének kárait legfeljebb a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Biztosítási Szerződésben feltüntetett biztosítási felső összeghatárig (limit) fizeti meg.

(iv) E biztosítási fedezet tekintetében az önrészesedés mértéke Biztosítási Eseményenként a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Biztosítási Szerződésben meghatározott összeg.

F. Vandalizmus Biztosítás

a. Biztosítási Esemény

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés értelmében a Biztosító a vandalizmus, illetőleg a vandál cselekmények következtében bekövetkezett károkat. Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés értelmében a vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló, szándékos cselekedete.

b. Kizárások

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés nem fedezi a biztosított vagyontárgyakban keletkezett alábbi károkat

(i) eltulajdonítás;

(ii) graffiti által okozott kár, illetőleg a graffiti eltávolításának költségei;

(iii) bármilyen üvegtörés.

c. A Biztosító szolgáltatása, önrészesedés

(i) A Biztosító a vandalizmus Biztosítási Esemény bekövetkezése esetén Biztosítási Időszakonként legfeljebb a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig fizeti meg a kárt.

(ii) E biztosítási fedezet tekintetében az önrészesedés mértéke Biztosítási Eseményenként a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Biztosítási Szerződésben meghatározott összeg.

4. Értékkövetés:

a. A Szerződő Fél és a Biztosító megállapodnak abban, hogy a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés hatálya alatt a Biztosítási Szerződés tartalma kizárólag az ingatlanok esetében, a következő biztosítási év első napjától kezdődő hatállyal módosulhat. A biztosító az értékkövetés mértékét minden év március 1-jéig állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján. Az értékkövetés bázisa az előző évre vonatkoztatott éves fogyasztói árindex, amelytől a biztosító 3 százalékponttal eltérhet. Az így meghatározott index az adott év június hó 1-jétől a rákövetkező év május hó 31-éig érvényes és alkalmazandó. A biztosítási szerződés értékkövetéses módosítása évfordulóra történik meg. Az értékkövetéssel módosított vagyoncsoportonkénti biztosítási összegeket az előző biztosítási évre vonatkozó biztosítási összegek és a biztosító által megállapított index szorzata adja. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi. A szerződés egyéb elemei változatlanul maradnak. A Biztosító a Biztosítottat a fenti módosulásról a Biztosítási Időszak (biztosítási évforduló) lejáratát megelőzően legalább 50 nappal kézbesített levél útján, írásban tartozik értesíteni.

b. Ha a Szerződő Fél, illetőleg a Biztosított a Biztosító módosító javaslatára nem válaszol, a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés a Biztosító által közölt javaslat szerint módosul. Amennyiben a szerződő az indexálással nem ért egyet, évforduló előtt legkésőbb 30 nappal, írásban kérheti az indexálás mellőzését. Ebben az esetben a szerződés a következő biztosítási időszak kezdetétől változatlan feltételekkel marad érvényben.

III. Felelősségbiztosítási fejezet (Kombinált általános-, szolgáltatói-, bérbeadói vagy bérlői felelősségbiztosítás)

Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés vonatkozásában az ÁFSZF–et az alábbi kiegészítésekkel kell alkalmazni.

1. Biztosítási esemény

a. Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján a Biztosító – a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a személysérüléses károkat és szerződésen kívül okozott dologi károkat, amelyeket a Biztosított a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben meghatározott minőségében okoz, és amelyekért a a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b. A Pannónia Vért Biztosítási Szerződés megtéríti a Biztosított vállalkozói (üzleti) szerződés alapján végzett szolgáltatásának teljesítése során a Biztosított szerződő partnerének, vagy azon személyeknek, akiknek a Biztosított a szolgáltatást nyújtja, okozott dologi károkat, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

c. Amennyiben a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben biztosított épület a biztosított által bérbeadásra került, úgy a Biztosító kockázatviselése kiterjed azokra a dologi károkra is, amelyet a Biztosított az általa üzleti célra bérbe adott épületben, helyiségben vagy egyéb ingatlanban elhelyezett, a bérlő tulajdonában, őrizetében, felügyelete alatt lévő gépekben, berendezésekben, készletekben és egyéb vagyontárgyakban okoz, és melyért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

d. Amennyiben a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben biztosított épület a biztosított által bérelt épület, úgy, a biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított által üzleti célra bérelt épületben, helységben vagy egyéb ingatlanban okozott olyan dologi károkra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

e. Jelen Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

szerződésen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

(i) a Biztosított a biztosított tevékenység folytatása (azaz az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben olyan személynek okoz kárt, akivel a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogviszonyban, vagy aki nem igénybe vevője a Biztosított által nyújtott szolgáltatásnak;

(ii) a Biztosított a Pannónia Vért Biztosítási Szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás

épületeinek – ideértve az épület berendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezéseinek fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt;

(iii) Nem minősülnek szerződésen kívüli károkozásnak az épület, építmény tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak okozott kárai;

2. Kizárások a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

A) ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete:

a. a szerződésszegéssel okozott dologi károkat;

b. a környezetszennyezési károkat;

c. a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek megtérítésére a Biztosított, mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

d. azokat a károkat, amelyekért a Biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján terhelő kártérítési kötelezettség terheli;

e. tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

f. a Biztosítottat mint vízi jármű üzemben tartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

g. a Biztosítottat mint utak fenntartóját és sorfák kezelőjét terhelő kártérítési kötelezettségeket;

h. az alvállalkozóknak okozott károkat

i. a környezetszennyezéssel (levegő, víz-, talajszennyezés) okozott károkat;

j. a vezetékes energia (pl. villamos áram) által okozott károkat;

l. el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkat;

m. a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkat;

n. vagyontárgyak elveszéséből, eltűnéséből eredő károkat;

o. a légi járművek vagy légi jármű-alkatrészek tervezéséből és fejlesztéséből eredő károkat;

q. a felülvizsgálatra, javításra fordított költségeket;

r. a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

s. a Biztosítási Esemény következtében a termelés, vagy szolgáltatás leállásából eredő károkat;

t. a Biztosított által rendezvényszervezői minőségében okozott károkat;

u. sorozatkár esetén amennyiben a Biztosító felhívására a Biztosított a szolgáltatást nem függeszti fel a felhívást követő károkat;

B) Jelen fejezet 1.c.) pontjában részletezett biztosítási esemény tekintetében a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés nem terjed ki:

a. a szavatosság alapján fennálló kötelezettségek teljesítése és az azzal összefüggésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek, egyéb kiadások);

b. azon károkra, amelyek a biztosított által lízingelt épületekben és/vagy helyiségekben keletkeztek;

c. azon károkra, amelyek olyan ingatlanok tekintetében keletkeztek, amely olyan vállalkozás tulajdonában vannak,

− amelyet közvetve vagy közvetlenül a bérlő birtokol, ellenőriz, működtet vagy irányít;

− amely birtokolja, ellenőrzi, működteti vagy irányítja a bérlőt;

− amelyben a bérlő partner, rész- vagy társtulajdonos, tanácsadó, alkalmazott vagy családtag, illetve rokonsági viszonyban áll (beleértve a jegyességet is).

x. x hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkra;

e. azon károkra, amelyek ahhoz kapcsolódnak, illetve abból erednek, hogy a bérbeadó a Ptk. 425.§ (2) bek. c. pont alapján azonnali hatályú felmondási jogával élt;

f. a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérbeadó a bérbe adott ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérlő hozzájárulása, illetve a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azon költségekre, amelyek a bérbeadót ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása alapján terheli;

g. azon károkra, amelyek azért következtek be, illetve ahhoz kapcsolódnak, hogy a bérelt ingatlant a bérlő a bérbeadó (tulajdonos) beleegyezésével, vagy annak hiányában más személy birtokába, használatába adta;

h. a bérleti díj, közüzemi díjak, egyéb fenntartási költségek, köztartozás, adójellegű kötelezettség, használatba vételi díj és általában a bérelt jogviszonyhoz kapcsolódó pénzfizetési kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő, vagy ezekhez kapcsolódó károkra;

i. azon károkra, amelyek abból adódnak, hogy a bérbeadó a korábbi bérlet megszűnése ellenére nem adja át az ingatlant az új jogos birtokosnak;

j. azon károkra, amelyek a bérelt ingatlanban (ingatlanrészben) az elhasználódás, kopás és rendszeres igénybevétel miatt keletkezik;

k. a fűtési, vízmelegítési rendszerrel összefüggő, valamint az üveg bármilyen természetű káraira;

l. a bérelt épület, helység, ingatlan szomszédságában lévő ingatlanokban keletkezett károkra;

m. a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység megszűntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség).

D) Xxxxx fejezet 1.d.) pontjában részletezett biztosítási esemény tekintetében a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés nem terjed ki:

a. a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszűntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, vagy egyéb veszteség);

b. azon károkra, amelyek a biztosított által lízingelt épületekben és/vagy helyiségekben keletkeztek;

c. azon károkra, amelyek olyan ingatlanok tekintetében keletkeztek, amely olyan vállalkozás tulajdonában vannak,

− amelyet közvetve vagy közvetlenül a biztosított birtokol, ellenőriz, működtet vagy irányít;

− amely birtokolja, ellenőrzi, működteti vagy irányítja a Biztosítottat;

− amelyben a biztosított partner, rész- vagy társtulajdonos, tanácsadó, alkalmazott vagy családtag, illetve rokonsági viszonyban áll (beleértve a jegyességet is);

x. x hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő károkra;

e. a bérelt ingatlan (ingatlanrész) jogellenes vagy a szerződésben rögzített tevékenységtől eltérő, nem rendeltetésszerű használatból eredő károkra;

f. azon károkra, amelyek ahhoz kapcsolódnak, illetve abból erednek, hogy a bérbeadó a Ptk. 425.§ (2) bekezdés c. pont alapján azonnali hatályú felmondási jogával élt;

g. azon károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azon költségekre, amelyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása alapján terheli;

h. azon károkra, amelyek azért következtek be, illetve ahhoz kapcsolódnak, hogy a bérelt ingatlant a biztosított a bérbeadó (tulajdonos) beleegyezésével vagy annak hiányában más személy birtokába, használatába adta;

i. a bérleti díj, közüzemi díjak, egyéb fenntartási költségek, köztartozás, adójellegű kötelezettség, használatba vételi díj és általában a bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó pénzfizetési

kötelezettség elmulasztásából vagy késedelmes teljesítéséből eredő, vagy ezekhez kapcsolódó károkra;

j. azon károkra, amelyek abból adódnak, hogy a biztosított a bérlet megszűnése ellenére nem adja át az ingatlant a jogos birtokosnak;

k. azon károkra, amelyek a bérelt ingatlanban (ingatlanrészben) az elhasználódás, kopás és rendszeres igénybevétel miatt keletkeznek;

l. a fűtési, vízmelegítési rendszerrel összefüggő, valamint az üveg bármilyen természetű káraira;

m. a bérelt ingatlanban (ingatlanrészben) folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott károkra;

n. a bérelt épület, helység, ingatlan szomszédságában lévő ingatlanokban keletkezett károkra.

3. A Biztosító Szolgáltatása a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

A Biztosító a káresemény bekövetkezése esetén a kárt káreseményenként 10 Millió Ft és Biztosítási Időszakonként összesen 30 Millió Ft maximális összegig (limit) téríti meg, azzal, hogy a Biztosító a kár összegéből az önrészesedést minden egyes káresemény alkalmával levonja, kivéve amikor az önrész mértékével csökkentett kárérték eléri vagy meghaladja a biztosítási összeget (kártérítési limitet), mert ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának összege a teljes biztosítási összeg (kártérítési limit).

4. A Biztosító megtérítési igénye a Pannónia Vért Biztosítási Szerződés Felelősségbiztosítási fejezete alapján

Az ÁFSZF-ben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a Biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól, ha

a. a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

b. a kár a Biztosított által üzemeltett épületekre vonatkozó építkezési és karbantartási szabályok megszegése miatt következett be;

c. a kár a szolgáltatásra vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi előírások megszegése miatt következett be;

d. a kárt a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elő, s erről a fokozott veszélyről a Biztosított a szolgáltatás igénybevevőjét nem tájékoztatta.

Document Metadata

Table of Contents

Tartalomjegyzék

Document Metadata