Társulási megállapodások felülvizsgálata (2013. június 27-i jegyzői értekezletre)

Társulási megállapodások felülvizsgálata (2013. június 27-i jegyzői értekezletre)

Tekintettel arra, hogy a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat és szerveinek - jelen esetben társulása –

a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét,

b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;

c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését

indokolt a közös feladatellátás társulás, illetve feladat-ellátási (közszolgáltatási) szerződés útján történő ellátására, a társulás működésére, valamint a társulás törvényességi felügyelet keretében történő ellenőrzésére vonatkozó szabályozás áttekintése.

I. Feladat- és hatáskör ellátása társulásban.

1.) Feladat- és hatáskör ellátása társulás, illetve feladat-ellátási (közszolgáltatási) szerződés útján

Jogszabályi háttér

a) önkormányzati feladat és hatáskör gyakorlására vonatkozó általános szabályok az Mötv. alapján:

10. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(3) A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

41.§ (2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.

(4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét.

(8) Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.

Mötv. 53. § (1) b.) pont szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról.

b) Közös feladat - és hatáskör társulásban történő ellátására vonatkozó szabályok:

Mötv. 12. § (1) A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - más települési önkormányzat vagy társulása önként akkor vállalhatja, ha azt

a) a lakossági igények indokolják;

b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;

c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni.

(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.

(3) A feladat- és hatáskör vállalása esetén a települési önkormányzat a központi költségvetéstől igényelheti a vállalt feladattal arányos fedezet biztosítását.

Mötv. 87. § A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

Mötv. 93. § A társulási megállapodás tartalmazza:

4. a társulás által ellátott feladat- és hatásköröket;

12. a társulás általános rendjétől eltérő (nem minden tag részére, vagy a tag által saját intézménye útján más tagok részére történő) feladatellátás módját;

Jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5.§ (1a) bekezdés szerint, ha a jogszabály alkotására a felhatalmazás jogosultja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, társulás esetén - ha a társulási megállapodásban meghatározott feladat- és hatáskör a felhatalmazás tárgyának szabályozására kiterjed - az önkormányzati rendelet megalkotására a társulási megállapodásban kijelölt vagy ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi

önkormányzat képviselő-testülete jogosult. A rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. Az önkormányzati rendelet területi hatálya a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok közigazgatási területére terjed ki. A személyi hatály pedig a társulásban részt vevő helyi önkormányzatok közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§ (3) bekezdés szerint, ha önkormányzati társulás gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást nyújt, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat - a társulási megállapodásban meghatározottak szerint - a nyújtott ellátásokról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§ (1) bek. b.) pont alapján a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról, ha a fenntartó önkormányzati társulás, akkor a társulási megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban meghatározottak szerint rendeletet alkot.

Társulásban történő feladatellátás

A fentiek jogszabályi rendelkezések alapján társulást egyrészt önkormányzati kötelező és önként vállalt feladat - és hatáskör ellátására lehet kötni, de lehet a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskör ellátására is (régi hatósági igazgatási társulás az Ötv.-ben!!).

Önként vállalt feladat esetén (törvényben az adott önkormányzatok számára nem kötelező, de önként felvállalt) figyelembe kell venni a jogszabályi korlátozásokat valamennyi társult önkormányzat esetén (Mötv. 10.§, 12.§):

- Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

- A nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú települési önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását - annak egyetértésével - társulása önként akkor vállalhatja, ha azt

a) a lakossági igények indokolják;

b) gazdaságosabban és legalább változatlan szakmai színvonalon;

c) többlet állami támogatás igénybevétele nélkül képes ellátni.

A feladat- és hatáskör vállalásáról a települési önkormányzat képviselő-testülete - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben, a társulás határozatban dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban. Az (1) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a kormányhivatal - indokolt esetben más állami szervek bevonásával - törvényességi felügyeleti eljárás keretében vizsgálja. Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában az ellátás megkezdésének időpontja a döntést követő év január 1. napja.

A társulási megállapodásban fel kell sorolni a közösen ellátandó kötelező és önként vállalt feladatokat. Célszerű az Mötv. 13.§-ban felsorolt feladatokból kiindulni, de azokat konkretizálni kell és pontosan megnevezni az ágazati szabályok alapján. (Pl.: szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások megnevezés nem elegendő, azt az Szt és Gytv. törvény alapján tovább kell pontosan nevesíteni.)

Több, különböző önkormányzati feladat és- hatáskör közös ellátására (többcélú) és intézmény(ek) közös fenntartására lehet akár egy társulást is létrehozni. Ez elsősorban akkor indokolt, ha a több különböző közszolgáltatás azonos településeket érint, és nem elegendő a szerződéses forma (pl. a költségvetési normatíva igénylése miatt.).

A jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján az önkormányzat feladatellátása

⮚ történhet önállóan:

a) a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat,

b) amennyiben a feladat ellátása nem igényli intézmény alapítását, a közszolgáltatást saját maga is elláthatja, megszervezheti

⮚ társulásban:

a) közös intézmény alapítása esetén az intézmény közös fenntartásra, vagy a közszolgáltatás közös megszerzésére

b) más önkormányzat(ok) által alapított intézmény közös fenntartására (a társulásban résztvevő önkormányzatok nem mindegyike alapító)

⮚ továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel

Az Mötv. szerint az önkormányzatok feladat- és hatáskörük hatékonyabb, célszerűbb ellátására hozzák létre a társulást és a közös intézményfenntartás eshetőleges elem. Ennek ellenére az önkormányzatok a társulást alapvetően a közös intézményfenntartásra hozzák létre. Amennyiben közösen alapították az intézményt, kötelező a társulás, de lehet társulni az alapításban részt nem vevő, de az intézményi szolgáltatást igénybe vevő más önkormányzatokkal.

Ha a társulásban van ellátva a közös feladat, de nem közösen fenntartott intézmény útján, meg kell jelölni, hogy a feladatellátást – amennyiben az intézményhez kötött - melyik intézmény útján biztosítják (pl.: csak egy tag saját intézménye útján), illetve azt, hogy a társulásban nyújtott szolgáltatást mely településeknek nyújtja, ha nem minden tag veszi igénybe.

Ilyen esetben a társulás az intézmény vonatkozásában nem látna el irányítói, fenntartói jogosítványokat, a társulási tanács jogköre csak az intézmény fenntartói jogkörén kívül eső feladat-ellátásra korlátozódhat (véleményezhet, javaslatot tehet, a fenntartó beszámolhat stb.).

Ilyenkor azonban meg kell vizsgálni, hogy indokolt-e egyáltalán a társulásos forma, mert a társulási tanács működése formasággá válhat.

Ennek kiküszöbölésének egyik lehetséges módja, ha az önkormányzat(ok) által alapított intézményt mégis társulásban tartják fenn (az alapítók és a társulásban résztvevő önkormányzatok eltérhetnek) , de a fenntartott (irányított) intézmény esetén az irányítói jogokat az alapító(k) és a társulás megosztja, a fontosabb jogköröket meghagyva az alapító(k)nak.

(Szociális szolgáltatás, ellátás esetén gyakori, hogy az intézmény egy (esetleg több) önkormányzat alapította, de az intézmény egyes szolgáltatásait több más településnek biztosítja. A többlet normatíva miatt az alapítók rá vannak kényszerítve az ellátást igénylő településekkel társulás létrehozására, ugyanakkor e településekről az ellátottak száma, gyakorisága nem indokolja egy teljes körű, mindenre kiterjedő intézményirányítást.)

Fontos elem, hogy ha a társulás útján nyújtott közszolgáltatással összefüggésben a tagönkormányzatok rendeletalkotására lennének jogosultak/kötelezettek a Jat. (Gytv.; Szt) alapján kijelölik a rendeletalkotásra jogosult önkormányzatot. A Jat szerint a rendelet megalkotásához a társulásban résztvevő helyi önkormányzat képviselőtestületének hozzájárulása szükséges. (Amennyiben ez a társulási megállapodásba bele van foglalva, amelyet az önkormányzatok amúgy is elfogadnak, külön testületi határozat nem szükséges. A társulási megállapodásban kifejezetten nevesíteni kell, hogy mely törvényben foglalt alapján, mely szabályozási körben jár el a kijelölt önkormányzat. A rendelet-alkotásra a társulási megállapodásban meghatározottak szerint kerül sor. Álláspontunk szerint megfelelő szabályozás például, ha a megállapodásban utalnak arra, hogy a társulási tanács hatáskörébe tartozik, hogy rendeletet alkotó önkormányzat számára - a megállapodásban szabályozott eljárási rendben (pl. bizottsági véleményezés stb.) - meghatározzák a rendeletalkotással kapcsolatos „keretet”, a feltételeket, az iránymutatást.

A Gytv. és az Szt. a gyermekvédelmi és szociális ellátások társulásban történő ellátása esetére a szükséges rendeletalkotást a kijelölt önkormányzat útján külön nevesíti. Fontos leszögezni, a társulásban ellátott, rendeletalkotással érintett közszolgáltatás, illetve feladat-és hatáskör esetén kötelező szabály, hogy egy helyi önkormányzat alkosson csak rendeletet. Megállapodás hiányában a Jat. szerint a székhely önkormányzat jogosult a rendeletet megalkotni.

A kijelölt, illetve székhely önkormányzat rendeletének bevezető, felhatalmazó rendelkezésében utalni kell a Jat, Gyvt. vagy Szt.-ének a konkrét rendelkezéseire, a rendelet hatályát (területi, személyi) pedig a társulást önkormányzatokra is ki kell terjeszteni.

(Természetesen ez esetekben nem érvényesült a rendeletalkotással összefüggő hatáskör átruházás Mötv.-s tilalma.)

Mötv. 53. § (1) b.) pont szerint a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról. A társulásra átruházott hatáskört tehát nem elég a társulási megállapodásban felsorolni, hanem a tag önkormányzatok SzMSz-inek tartalmaznia kell.

Feladat-ellátás szerződés útján

Amennyiben sem a költségvetési támogatás, sem a feladatellátás hatékonysága, sem az intézmény közös irányítása nem indokolt, úgy lehetőség van Ptk. szerinti szerződéskötésre az önkormányzatok között az Mötv. 41.§ (6) bekezdése alapján. A MÁK és érintett minisztériumok (KIM, EMMI) között eltérő álláspont alakult ki az intézménnyel nem rendelkező önkormányzatok kötelező óvodai köznevelési feladatok társulásban történő ellátása kérdéskörében, amelyet később egyeztetve, szakmai állásfoglalásban juttattak el az önkormányzatoknak.

Óvodai nevelés esetén az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat esetében kötelező a társulás, vagy a feladat-ellátási szerződés. Feladat-ellátási szerződést az intézménnyel nem rendelkező önkormányzat - az intézmény felvételi körzete és a lakosság érdekeinek szem előtt tartásával - szabadon köthet más önkormányzattal. Egy feladat-ellátási szerződést lehet kötni, ahol az óvodai ellátást az önkormányzat a lakosság számára nyújtja, amely a szabad intézmény választás alapján nem köti a szülőt. (Xxxxxx azonban megjegyezni, hogy a bejáró gyermekek utáni támogatásra az intézményt fenntartó önkormányzat csak társulás esetén jogosult!) Ez azt is jelenti, hogy a feladat-ellátási szerződés megkötését az intézményfenntartó önkormányzat sem tagadhatja meg, ha felvételi körzete a településre is kiterjed (mérlegelés tárgyát képezi, ha a településről bejáró gyermekek száma alapján egy másik intézmény indokoltabb lenne).

A feladat- ellátási szerződés tartalmára javasoljuk a hatályon kívül helyezett Ttv. megbízásos társulási megállapodás (7.§) tartalmára előírtakat a szerződésben rögzíteni, illetve óvodai nevelés esetén a Köznev. törvényben a köznevelési szerződés tartalmára előírtak is nyújthatnak támpontot.

Lehetőség van arra is, hogy a társulási tanács kössön feladat-ellátási szerződést a megbízó (nem tag) önkormányzattal az általa nyújtott közszolgáltatásra, vagy a társulás a tagjai számára, mint gesztor köt szerződést egy másik, szolgáltatást nyújtó önkormányzattal.

2) Intézmény alapítása, fenntartása, irányítása társulásban

Jogszabályi háttér

Mötv. 90. § (1) A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

Mötv. 93. § A társulási megállapodás tartalmazza:

7. a közös fenntartású intézmények megnevezését;

11. intézmény közös alapítása esetén az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó részletes rendelkezéseket;

Áht. 8. § (1) Költségvetési szerv alapítására jogosult

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi önkormányzat - a közös önkormányzati hivatal esetén a Mötv.-ben foglaltak szerint az érintett helyi önkormányzatok-, a helyi önkormányzatok társulása, a térségi fejlesztési tanács,

c) helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a helyi nemzetiségi önkormányzat vagy a helyi nemzetiségi önkormányzatok társulása,

(2) Költségvetési szervet a miniszter más miniszterrel, az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt szerv más ugyanilyen szervvel közösen is alapíthat.

Áht 2.§ (1) i) helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve és annak vezetője: ic) a társulás által irányított költségvetési szerv esetén a társulási tanács és annak elnöke

Áht. 9. § (1) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési szerv irányítása a kővetkező hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

a) a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetése ( alapítói jogok)

b) a költségvetési szerv vezetője tekintetében a kinevezés és felmentés, vagy a vezetői megbízás adása, visszavonása, és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése és felmentése, vagy a megbízása, megbízásának visszavonása, továbbá díjazásának megállapítása,

d) a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodás rendszeres figyelemmel kísérése, a végrehajtás, illetve a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok meg nem valósításának veszélye esetén a jogszabályban meghatározott szükséges intézkedések megtétele,

e)

f) a költségvetési szerv által ellátandó közfeladatok ellátására vonatkozó, és az erőforrásokkal való szabályszerű és hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelmények érvényesítése, számonkérése, ellenőrzése,

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

i) a költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése, és

j) a költségvetési szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint a b), c) és f)-i) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése.

(6) A helyi önkormányzati költségvetési szerv, a helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv és az országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - ha törvény másként nem rendelkezik - az irányító szerv gyakorolja, kivéve az (1) bekezdés c) és i) pontjában foglalt hatáskört, amelyet az irányító szerv vezetője gyakorol.

Ávr. 4.§ (1) bekezdés az Áht. 8.§ (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek társulási megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell

a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,

b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,

c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,

d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és

e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.

A fentiek alapján intézményt:

⮚ alapíthat egy önkormányzat (egyben irányító, fenntartó is)

Ha az intézmény által nyújtott közszolgáltatás több településre terjed ki, létrehozhat társulást (ez esetben a társulás az irányító), de feladat-ellátási szerződést is köthet a közszolgáltatást igénybe vevő önkormányzatokkal. (Amennyiben kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátásáról van szó, amelyet az általa fenntartott intézmény nyújt más települések számára, köteles a feladat-ellátási szerződés megkötésére, ha azt az igénybe vevő (megbízó) önkormányzat kezdeményezi. Pl. óvodai nevelés esetén).

⮚ két vagy több önkormányzat által alapított intézmény (az irányító, fenntartó csak társulás lehet)

A közös fenntartásra az alapítóknak kötelező társulási megállapodás kötni (Ávr.4.§ (1) bek.), de lehet társulni az alapításban részt nem vevő, de az intézményi szolgáltatást igénybe vevő más önkormányzatokkal. Ha csak az alapítók tagjai a társulásnak a helyes megoldás törzskönyvi nyilvántartási szempontból is, ha inkább a társulás hozza létre, alapítja az intézményt, hiszen az alapítók és társulásban részt vevő önkormányzati tagok azonosak.

(Ha az intézményt társulásban tartják fenn, az irányító csak a társulás lehet az Áht. 2.§ (1) bek. ic) pontja alapján. Az Ávr. 5.§ (3) bekezdése kimondja, hogy ha az alapítói jogok és az irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni.

E szabályzás alapján tehát az önkormányzat, illetve önkormányzatok által közösen alapított intézmény esetén az alapító(ka)t akkor kell külön feltüntetni, ha az alapítói és irányítói jogokat megosztják. (A főszabály szerint, ugyanis az alapító okiratban csak az irányítót kell megjelölni, mivel az irányítási jog magában foglalja az alapítói jogokat! (Ávr. 5.§ (1) f.pont; Áht.9.§ (1) bekezdés). Az irányítói jogok közül az Áht. 9.§ (1) bek. a) pontban foglaltakat értjük az alaptói jogok alatt: a költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása, átalakítása és megszüntetését értük. (Bár a hatályos Áht. ezt külön már nem nevesíti, de korábbi Áht. ezeket sorolta fel.)

A társulási tanács által történő irányítás problémát azoknál az önkormányzatoknál okoz, akik ragaszkodnak saját intézményük irányításához, azonban az intézmény fenntartása, a központi költségvetési normatíva igénylése miatt kénytelenek társulni. Ez esetben ugyanis nem lehetnek kizárólagos irányítók az intézményük felett.

Ennek megoldására az intézményt alapító önkormányzatok két eszközzel élnek:

a) Az említett Ávr. 4.§ (1) bekezdése azonban biztosítja az irányítási jogok megosztásának lehetőségét is, és nem csak az alapítói és a többi irányítói jog tekintetében, hanem valamennyi irányítói jog megosztása kérdésében is. Ezt a társulási megállapodásban kell szabályozni. Tehát lehetséges olyan megoldás is, amely szerint az két vagy több települési önkormányzat közösen alapít költségvetési szervet, az alapítói jogokat fenntartják maguknak, az többi irányítói jogot (vagy ágazati törvényben meghatározott további fenntartói jogokat) megosztják.

b) A másik megoldás a szavaztok eltérő számának megállapítása, vagyis az alapítók- többnyire nagyobb lakosságszámú települések - lényegesen több szavazattal rendelkeznek a tanácsban. Mivel nincs olyan megkötés az Mötv.-ben, hogy egyik tag sem rendelkezhet a szavaztok több, mint a felével, így ez a megoldás eldöntheti a határozatképességet, az egyszerű és minősített többséget is. Nem túl elegáns, de nem

is jogszerűtlen megoldás, bár igaz, hogy eléggé formálissá tehetni a társulás működését.

(Köznev. 96.§ (4) Köznevelési intézmény tekintetében felügyeleti és irányító szerven a fenntartót, felügyeleten és irányításon a fenntartói jogok és kötelességek gyakorlását, szakmai és gazdasági felügyeleten és irányításon a szakmai és gazdasági ellenőrzést, nevelési-oktatási intézménynél az illetékességi és működési körön a működési (felvételi) körzetet kell érteni.)

⮚ társulás által alapított intézmény

Az irányítói, fenntartói jogok teljessége a társulási tanácsot illeti.

II. A társulási megállapodás, a társulás működése

A teljesség igénye nélkül néhány magyarázásra, értelmezésre szoruló Mötv.-s rendelkezés a társulás működése kapcsán:

89. § (1) A társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet, ha törvény vagy a társulási megállapodás másként nem rendelkezik.

(2) A társuláshoz való csatlakozásról és a kiválásról, ha törvény eltérően nem rendelkezik, legalább hat hónappal korábban, minősített többséggel kell dönteni. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell.

(3) A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról.

A társulási megállapodásban tehát lehet rendelkezni az évközben történő kiválás, illetve csatlakozás lehetőségéről is. Xxxxxx szabály azonban, hogy a döntést a kiváló, csatlakozó önkormányzatnak hat hónappal korábban, minősített többséggel kell meghozni. Ettől eltérni csak törvényben foglaltak esetén lehet. Mivel szigorú a szabály, az önkormányzatoknak a kiválásról, csatlakozásról időben kell döntést hozni. Természetesen lehetőség van, hogy a kiválásról szóló döntést követően, a döntés realizálását megelőzően döntésüket visszavonják. A képviselő-testületnek e döntést minősített többséggel kell meghozni. Ugyanez vonatkozik a csatlakozásra is. A társulási tanács értesítése a kiválásról/ csatlakozásról releváns kérdés, elmaradása a döntés realizálásának akadálya.

A MÁK anyag is említi, hogy az eltérés lehetőségével köznevelési intézmény fenntartásakor élni kell, igazodva Xxxxxx.xx. 84.§ (3) bekezdéséhez, amely csak július- augusztus hónapokban engedi az intézmény átszervezését.

A Mötv. előírja, hogy a társulási megállapodásnak tartalmaznia kell a társulásból történő kiválás és kizárás feltételeit. Az Mötv. nem szabályozza a kizárás eseteit, így azt megállapodásban kell szabályozni. Xxxxxxx viszont csak a társulási tanács minősített többségével lehet.

(Pl. a kiválásról a döntést követő 15 napon belül értesíteni kell a tanácsot; ki lehet zárni azt a tagok, aki nem teljesíti a fizetési kötelezettséget stb.)

A jelenlegi társulások átalakítása esetén figyelemmel kell lenni az Mötv. hatályos szabályozására: társuláshoz csatlakozni naptári év első, abból kiválni naptári év utolsó napjával lehet. Erre most 2013. június 30 van lehetőség dönteni, realizálni csak december 31- ig lehet. A kiválni szándékozó önkormányzatoknak is kötelezettsége marad azonban a társulási megállapodás felülvizsgálatáról döntést hozni, tehát kiválás nem indok a felülvizsgált megállapodás el nem elfogadására.

A társulás megszüntetése csak valamennyi tag minősített többséggel hozott döntése esetén lehetséges, tehát amennyiben a megszüntetés javaslatával valamennyi tag nem értett egyet, a társulás csak átalakítani lehet és a társulásból a kiválás szabályai alapján lehet megválni.

93. § A társulási megállapodás tartalmazza:

5. a társulás döntéshozó szervét, döntéshozó szervének tagjait megillető szavazatarányt;

6. a döntéshozatalának módját, a minősített döntéshozatal eseteit;

94. § (1) Az önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács.

(2) A társulási tanácsot a társult önkormányzatok képviselő-testületei által delegált tagok alkotják, akik a megállapodásban meghatározott számú szavazattal rendelkeznek.

(3) A társulási tanács döntését határozattal hozza.

(4) A társulási tanács akkor határozatképes, ha ülésén a megállapodásban meghatározott számú, de legalább a szavazatok felével rendelkező képviselő jelen van. A javaslat elfogadásához a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi képviselő igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő képviselők szavazatainak több mint a felét.

(5) A tíznél több tagból álló önkormányzati társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát.

(6) A megállapodásban meghatározott döntéshez minősített többség szükséges.

(7) A minősített többséghez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét.

(8) A döntéshozatali eljárás egyéb szabályairól - beleértve a szavazatarányok és a költségek viselésének kérdését is - a társulás tagjai a társulási megállapodás keretében szabadon döntenek. Törvény vagy a társulási megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában a társulás minden tagját egy szavazat illeti meg.

A társulásba a tagot a képviselő-testület delegálja. Nem szükséges, hogy polgármester legyen, lehet önkormányzati képviselő is. Több tag delegálására is lehetőség van. Célszerű a képviselő-testületnek a helyettesítés rendjéről is azonnal rendelkezni. A képviselő delegált tag önállóan nem dönthet saját helyettesítéséről, kivéve a polgármester, akit törvény erejénél fogva az alpolgármester helyettesít. Nincs lehetőség azonban arra, hogy a képviselő-testület tagjain kívül más személyt delegáljanak a tanácsba (Pl. jegyzőt, jogi képviselőt, önkormányzati hivatali alkalmazottat stb.)

Főszabály, hogy minden tagnak egy szavazata van, ettől eltérő szavazati arányt a megállapodásban kell rögzíteni pl: lakosságszám vagy költségviselés alapú szavazati arányokat. Lehet variálni a delegált tagok számában is, pl: a nagyobb lakosságszámú település több képviselőt delegál a tanácsba. Mivel a törvény lehetőséget ad döntéshozatali eljárás egyéb szabályainak rögzítésére is, más megoldások is szóba jöhetnek.

A 10 alatti és 10 tagot meghaladó számú tanács érvényes döntésének szabályai eltérnek egymástól, mivel az utóbbi esetben figyelemmel kell lenni a képviselt lakosságszámra is.

A minősített többségnél mindig figyelemmel kell lenni lakosságszámarányra is.

Az Mötv. a társulások kapcsán egy minősített döntést ír elő (A társulási tanács minősített többséggel dönt a társulásból történő kizárásról.), illetve alkalmazni kell rá az Mötv. 50.§át, így azokban a kérdésekben, amelyekben a képviselő-testületnek minősített többséggel kell dönteni, megfelelően kell alkalmazni a társulás esetén is (pl.: zárt ülés elrendelése, tag kizárása személyes érintettség esetén a szavazásból.

A döntéshozatal módját a társulási megállapodásban szabályozni kell: nyílt szavazás módjáról, esetleges titkos, névszerinti szavazás eseteiről, módjáról (célszerű azonban a részletes működési szabályokat az szmsz-ben szabályozni!!)

16. a megállapodás módosításának feltételeit;

Pl.: nagyobb létszámú társulásoknál érdemes szabályozni, hogy ha társulási tanács kezdeményezi a megállapodás módosítását, akkor a testületek hány napon belül kötelesek erről döntést hozni, a polgármester aláírni, a munkaszervezetnek visszaküldeni stb., vagy hogy a módosítás mikor lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a változás érintheti a törzskönyvi nyilvántartást, az átvezetés miatt nem lehet korábbi időpont, mint a tagok döntéseinek időpontja.

95.§ (3) A társulási tanács és a bizottságok működésére egyebekben a képviselő-testületre és az önkormányzati bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Valószínű a gyakorlatban több vitára és értelmezésre okot adó kérdés lesz.

Néhány figyelemfelhívó a képviselő-testület és bizottságok működésére vonatkozó szabályok közül, amelyeket alkalmazni kell:

a) Képviselő-testület működési köréből a társulási tanácsra:

44. §-át: Évente legalább hat ülést tartása ( elfogadható, ha ennél kevesebb lesz!) a tanács ülés kötelező összehívásának szabályai (a tagok egynegyedének, a tanács bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének kezdeményezése)

46.§-t A nyílt és zárt ülésre vonatkozó, illetve a zárt ülésen jelenlévőkre vonatkozó szabályok 48.§-t Nyílt szavazás módja, névszerinti és titkos szavazásra vonatkozó rendelkezések

49.§-t Döntéshozatalból való kizárás szabályait a személyes érintettség esetén

50. § Minősített többség szükséges a 42. § 1., 2., 5., 6., 7. pontjában foglalt, továbbá a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott ügyek eldöntéséhez, az önkormányzati képviselő kizárásához, az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához, a képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez, valamint a 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendeléséhez. (Az aláhúzottakat a társulás működése során is alkalmazni kell).

52.§-t Jegyzőkönyv tartalmi elmei, zárt ülésről külön jegyzőkönyv készítése, betekintés szabályai (A jegyzőkönyvet a társulási tanács elnöke és a társulási tanács döntése szerint akár egy másik tanácstag vagy a munkaszervezeti feladatokat hivatal jegyzője írja alá!)

Mivel az Mötv.-nek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályokat alkalmazni kell a társulási tanácsra is, a tanács jegyzőkönyveit 15 napon belül szintén meg kell küldeni. A társulási megállapodás megküldésére kifejezett jogszabályi rendelkezés ugyan nincs, de mivel a társulás működésének alapvető dokumentuma, és testületek határozattal hagyják jóvá, a társulási megállapodásokat és módosításaikat meg kell küldeni a

kormányhivatalnak törvényességi felügyeleti eljárásra, mert a társulás és szerveinek működése másként nem ellenőrizhető. Ez vonatkozik azokra a további dokumentumokra is, amely a társulás működésével összefüggésbe fogadott el a tanács (pl.: szmsz). Az önkormányzati rendeleteknek és a jegyzőkönyveknek a fővárosi és megyei kormányhivatalok részére történő megküldésének rendjéről szóló 23/2012.(IV.25.) XXX xxxxxxxx – a jegyzőkönyvek elektronikus megküldésének kötelezettsége – azonban nem terjed ki a társulás jegyzőkönyveire.

53.§(1)-(2)-t Az SZMSZ-re vonatkozó rendelkezéseket (eltérés: határozatban, azokban a kérdésekben, amit a megállapodás nem szabályoz)

b) Képviselő-testület bizottságának társulás bizottságára:

57.§-t Kötelező bizottság nincs, állandó és ideiglenes bizottságot is létrehozhat, bizottságnak külső tagjai is lehet

58.§-t Az állandó bizottság elnöke és tagjai megbízatásának időtartama, elnök, tag megválasztása, bizottság megszüntetése, személyi összetételének megváltoztatása, tag lemondásának szabályai. (A bizottság elnökét és - az elnökkel együtt számított - tagjainak több mint a felét az tanács tagjai közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a társulási tanács elnöke)

59.§-t A bizottság feladatkörének ellátása (A (3) bekezdés, amely szerint átruházott hatáskörben döntést hozhat a bizottság nem alkalmazható azokban a hatáskörök esetén, amelyben a társulási tanács is átruházott jogkörben jár el, mivel az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Eljárhat azonban a tanács az átruházott jogkörét nem érintő kérdésekben pl: közbeszerzés kiírása, elbírálása).

60-61§-t alkalmazni kell

95.§ (4) A társulási tanács munkaszervezeti feladatait (döntések előkészítése, végrehajtás szervezése) eltérő megállapodás hiányában a társulás székhelyének polgármesteri hivatala látja el.

Az Mötv. e szabályozásával kapcsolatban az elmúlt félévben számtalan vita támadt.

Az Mötv. 95. § (4) bekezdésében „az eltérő megállapodás hiányában” kifejezést is eltérő módon értelmezték. Egyes álláspont szerint, - figyelemmel az Mötv. 90. § (1) bekezdésére is, amely mondja, hogy a társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket, valamint Áht. és Ávr. hasonló tartalmú rendelkezésire - lehetőség van arra, hogy a társulási megállapodásban rendelkezzenek önálló költségvetési szervként működő munkaszervezet létrehozására. Ez a többcélú társulások „átalakulása”, illetve megszűnésük esetén az újonnan létrehozott nagy létszámú társulásoknál merült fel, illetve ott, ahol nem egyik önkormányzat hivatal sem látta volna szívesen a társulások működésével kapcsolatos feladatok ellátást.

A BM -nek az NMG-vel egyezetett, június 3-án kiadott szakmai álláspontja szerint az eltérő megállapodás kizárólag arra irányulhat, hogy a munkaszervezeti feladatokat ne a székhely, hanem a társulás más tagjának polgármesteri hivatala lássa el, nem pedig arra, hogy a társulás ezen feladatok ellátására önálló költségvetési szervet hozzon létre. A törvényi szabályozás a munkaszervezeti feladat-ellátás helyéről és nem egy szervezet megalakításáról tartalmaz rendelkezést.

Az Mötv. 95.§ (4) bekezdésben nevesített munkaszervezet és az Mötv. 90.§ (1) bekezdésbe említett, a társulás közfeladatainak (a társulás feladatkörébe tartozó közszolgáltatásnak) ellátására létrehozható szervezetek egymástól elkülönülő jogintézmények.

Tehát a társulások munkaszervezeti feladatait kizárólag a társulási megállapodásban munkaszervezeti feladatok ellátására kijelölt társult önkormányzat polgármester hivatala vagy a társulás székhelye szerinti önkormányzat polgármesteri hivatala láthatja el. A munkaszervezeti feladatokat ellátó személyek köztisztviselők lesznek.

Elfogadható, hogy a társulási megállapodásban kijelölt vagy székhely önkormányzat polgármesteri hivatala a társulással kapcsolatos munkaszervezeti feladatok ellátásába a hatékonyabb feladatellátás érdekében más költségvetési szervet is bevonjon. (Pl. a társulással kapcsolatos gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzat intézményeinek gazdálkodási feladatai ellátására létrehozott önálló gazdálkodó szervezet útján gondoskodjon.)

A munkaszervezeti feladatokat ellátására az Mötv. szerint polgármesteri hivatal jelölhető ki, vagy is a közös önkormányzati hivatalt nem nevesíti. A társulási szabadságnak azonban nem lehet akadálya az, ha csak olyan önkormányzatok társulnak, amelyek közös önkormányzati hivatalhoz tartoznak, tehát közös önkormányzati hivatalt is ki lehet jelölni munkaszervezeti feladatot ellátóként.

Egyéb fontos szabály a társulás vonatkozásában:

1) A társulási tagság nem kötött határos településhez, járás és megye határokhoz.

2) Egy önkormányzat több társulásnak is tagja lehet, de ugyanaz a kötelező önkormányzati feladat és polgármesteri és jegyzői államigazgatási feladatok csak társulás keretében láthatók el.

3) Jogi személy, de nem költségvetési szerv, gazdálkodására azonban a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

III. Törvényességi felügyelet

Jogszabályi háttér:

Az Mötv.132.§ (2) bekezdés alapján a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásának célja a helyi önkormányzat képviselő-testülete, bizottsága, részönkormányzata, polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, társulása, jegyzője (a továbbiakban: érintett) működése jogszerűségének biztosítása

A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárásában vizsgálja a helyi önkormányzat:

a) szervezetének, működésének, döntéshozatali eljárásának jogszerűségét;

b) döntéseinek (rendelet, határozat) jogszerűségét;

c) törvényen alapuló jogalkotási, továbbá jogszabályon alapuló döntési és feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének teljesítését.

(Nem terjed ki a kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - azokra a helyi önkormányzat és szervei által hozott határozatokra:

a) amelyek alapján munkaügyi vitának vagy közszolgálati jogviszonyból származó vitának vagy

b) jogszabályban meghatározott bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye,

c) amelyet a képviselő-testület mérlegelési jogkörében hozott, a mérlegelési jogkörben hozott döntések esetében a kormányhivatal kizárólag a döntéshozatali eljárás jogszerűségét vizsgálhatja.

(5) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárása kiterjed a (4) bekezdésben felsorolt határozatokra is a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott körben, továbbá a (4) bekezdés a) pontja esetében, ha a határozat a munkavállaló javára történő jogszabálysértést tartalmaz.)

A 2013 . évi XIV. törvény 2013. május 1-vel módosított a Mötv. törvényességi felügyeltre vonatkozó szabályait, és ennek megfelelően módosult a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet is. A módosulás jelentős része a törvényességi felügyelet egyes eszközeinek társulásokra történő kiterjesztését tartalmazza, illetve pontosítást.

Az Mötv. és a Korm.rend alapján tehát a kormányhivatal a társulás esetében:

1. törvényességi felhívással élhet;

2. kezdeményezheti a társulási tanács összehívását, valamint e törvényben meghatározott esetben összehívja a társulási tanács ülését;

A kormányhivatal kezdeményezi a társulási tanács elnökénél a társulási tanács ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések megtárgyalása a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. Ha a társulási tanács elnöke a kormányhivatal javaslatának 15 napon belül nem tesz eleget, a társulási tanács ülését a kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a kormányhivatal eltérhet a társulás szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szabályoktól.

(A fővárosi és megyei kormányhivatal az Mhötv. 135. § (1) bekezdésén alapuló kezdeményezésében megjelöli azokat a napirendi pontokat, amelyek megtárgyalása a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. Az Mhötv. 135. § (1) bekezdése szerinti ülésről a társulás törvényes működésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekről a társulási tanács elnöke az ülést követő öt napon belül a jegyzőkönyv- kivonat megküldésével írásban tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt.)

3. kezdeményezheti a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál az önkormányzat

határozatának felülvizsgálatát;

Ezzel a törvényességi felhívás eredménytelensége esetén élhet, ide értve azt az esetet is, ha a megadott határidőn belül nem válasz a felhívásra a tanács.

4. kezdeményezheti a határozathozatali, feladat ellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben bírósági eljárás megindítását, a határozathozatal pótlásának elrendelését

5. kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását

Korm. rendelet 17. § (1)bek.: A fővárosi és megyei kormányhivatal - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből a helyi önkormányzatnak az önként vállalt feladat ellátásához nyújtott támogatás (a továbbiakban: támogatás) legfeljebb 50%-ának visszatartását vagy megvonását.

(mivel nem a társulás igényli, csak a társulás székhelye, illetve a megállapodásban kijelölt önkormányzattal szemben alkalmazhat és csak a társulás önként vállalt feladatai kapcsán)

6. . kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél

A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívás kibocsátása nélkül kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását, mellyel egyidejűleg a kezdeményezés másolatát az érintett helyi önkormányzatnak megküldi.

6. törvényességi felügyeleti bírságot szabhat ki a helyi önkormányzatra vagy a társulásra az e törvényben meghatározott esetekben

A kormányhivatal a helyi önkormányzattal vagy a társulással szemben törvényességi felügyeleti bírságot állapíthat meg,

a) ha a jegyző a kormányhivatal felhívása ellenére a megadott határidőn belül nem tesz eleget a jegyzőkönyv megküldési kötelezettségének;

b) ha az érintett határidőben nem tesz eleget a kormányhivatal információkérésre irányuló megkeresésének;

c) ha a közigazgatási és munkaügyi bíróság megállapítja, hogy a helyi önkormányzat jogalkotási (társulás esetén nem értelmezhető), határozathozatali, feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettségének nem tett eleget és a bíróság által tűzött határidő eredménytelenül eltelt;

d) ha a kormányhivatal kezdeményezése alapján a képviselő-testület nem folytatja le határidőben a polgármester, valamint a polgármester a jegyző ellen a fegyelmi eljárást (nem alkalmazható társulás esetében

e) ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását.

(2) A törvényességi felügyeleti bírság legkisebb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap, legmagasabb összege esetenként a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tízszerese.

(38 650 – 386 500 Ft.)

(3) A törvényességi felügyeleti bírság ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható.

(6) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatának bírósági felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással vagy a társulás kérheti az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül.

A törvényességi felügyeleti eszköz eredménytelenségét követő 45 napon belül, határozattal állapítja meg a kormányhivatal a pénzbírságot. A bírságot ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén újabb határozattal - törvényességi felhívás kibocsátása nélkül - a legutolsó

bírság kiszabásától számított 15 nap elteltével legfeljebb a bírság kiszabásától számított 45. napig ismételten kiszabhatja.

Az Mhötv. 141. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettségszegés esetén (e) ha az érintett ugyanazon jogszabályi kötelezettségét ismételten megsérti, azonban az ismételten megsértett jogszabályi kötelezettség súlya nem indokolja más törvényességi felügyeleti eszköz alkalmazását) a bírság a törvényességi felhívással korábban jelzett jogszabályi kötelezettség ismételt megsértése esetén - külön törvényességi felhívás kibocsátása nélkül - szabható ki, pl.: jegyzőkönyv késve történő megküldése megszegése esetén.

Információkérési jog:

A kormányhivatal a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozóan az érintettől információt, adatot kérhet, konzultációt kezdeményezhet, amelyeknek az érintett a megadott határidőn belül köteles eleget tenni. A fővárosi és megyei kormányhivatal az információkérési jogával összefüggésben jogosult az érintettől iratot bekérni.(2) A fővárosi és megyei kormányhivatalnak a helyi önkormányzat működésére, szervezetére, döntéshozatali eljárására vonatkozó javaslatát a helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben a megkeresés más határidőt nem tartalmaz - a soron következő ülésén köteles megtárgyalni, és arról döntést hozni.(3) A (2) bekezdésben meghatározott javaslat elutasításának indokát a polgármester köteles a döntést követő 8 napon belül a fővárosi és megyei kormányhivatallal ismertetni.