Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett
Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF)
Hatályos: 2022. április 29-től
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában a 26-os sorszámon bejegyzett
Generali Csoporthoz tartozik.
TARTALOMJEGYZÉK
1. A biztosítási szerződés alanyai 3
2. A biztosítási szerződés létrejötte 4
3. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 5
4. A biztosítási szerződés tartama 5
5. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 5
9. Kárbejelentés, kárrendezés 10
10. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 13
11. A biztosítási szerződés megszűnése 14
14. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől
GENERTEL ÁLTALÁNOS VAGYONBIZTOSÍTÁSI
FELTÉTELEK (GÁVF)
A Genertel Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (GÁVF) a Genertel Biztosító Zrt-vel kötött valamennyi vagyonbiztosítási szerződésre alkalmazandó általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést a GÁVF-re hivatkozással kötötték.
Ezen általános feltételek alapján a Genertel Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – az egyes biztosítások különös feltételei szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biz- tosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött szolgál- tatás teljesítésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében.
Az Általános vagyonbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös biztosítási feltételek, az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések című dokumentum és a magyar jogszabályok rendelkezései ebben a sorrendben irányadók.
Az egyes biztosítások különös feltételeinek a jelen GÁVF-ben foglaltaktól eltérő rendelke- zései esetén a különös feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
1.1. Biztosító
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
1.2. Szerződő
1.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biz- tosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró ter- mészetes személy.
1.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyi- latkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.
1.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkoza- tokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
1.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájá- rulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerző- désbe való belépése folytán változik.
1.2.5. Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írás- beli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási idő-
szakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költsé- geit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
1.3. Biztosított
A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).
2.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet
– a felek külön írásbeli megállapodásával,
– a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfoga- dásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
– a biztosító ráutaló magatartásával. (2.1.5. pont)
2.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
2.1.4. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
2.1.5. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tar- talommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékozta- tás birtokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
2.1.6. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
2.1.7. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult visszautasítani.
3. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya
3.1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont
– a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – nem lehet korábbi, mint az aján- lattételt követő nap 0. órája.
3.2. A biztosító kockázatviselése – ha a biztosítási szerződés ellenkező kikötést nem tar- talmaz – kizárólag Magyarország területére terjed ki.
4. A biztosítási szerződés tartama
4.1. A biztosítási szerződés, ha a felek másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú.
4.2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig minden évben a szerződés hatálybalépésével megegyező naptári nap előtti nap. Határozott idejű szerződés ese- tén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
5. Biztosítási összeg /A biztosító szolgáltatási kötelezettsége
5.1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő (biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatá- sának felső határa.
5.2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részé- ben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ilyen esetben a szerződő a biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogosult az eredeti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére.
A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
5.3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiz- tosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
5.4. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biz- tosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfele- lően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), a fedezetfel- töltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
5.5. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (a felek a megjelölt biztosí- tási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatá- sának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárren- dezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
5.6. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
5.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosí- tási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között oko- zati összefüggés áll fenn.
6. A biztosítási díj
A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
6.1. Díjfizetési kötelezettség alanya
6.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.
6.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (1.2.5. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő fél- lel egyetemlegesen felel.
6.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)
A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.
6.3. Díjfizetés esedékessége
6.3.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés hatálybalépésekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés hatály- balépésekor esedékes.
6.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
6.4. A biztosítási díj módosítása
6.4.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét a biztosító nyilvántartása szerinti, azonos módozatú biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biz- tosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figyelemmel, a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben módosíthatja.
A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nap- pal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szer- ződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfor- dulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban felmond- hatja.
Felmondás hiányában a szerződő a következő biztosítási időszak első napjától kez- dődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
6.4.2. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (1.2.1. pont), úgy a 6.4.1. pontban foglaltaktól függetlenül a biztosítási díj abban az esetben is módo- sul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő biztosí- tási időszak első napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.
6.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei
6.5.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmezte- tés mellett – a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
6.5.2. Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított száz- húsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A bizto- sító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
6.5.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 6.5.1. pont- ban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal ará- nyos időtartamra marad fenn.
6.5.4. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befi- zetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólagosan befizetett díj visszatérí- tésére.
6.6. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
6.6.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
6.6.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet visszatéríti.
7. A felek együttműködése
7.1. Közlési kötelezettség
A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, infor- mációk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
7.2. Változás bejelentési kötelezettség
7.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lénye- ges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen
a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosí- tási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerződésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell beje- lenteni;
b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötöttek;
c) a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;
e) ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
f) a biztosított vagyont érintő végrehajtás, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végel- számolás megindítását;
g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését;
h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi időtartamra történő leállítá- sát (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket;
i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;
j) a kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus leve lezési cím,) megváltozását.
7.2.2. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerző- dés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
7.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
7.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe- kedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módo- sító javaslat megtételekor felhívta.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a bizto- sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudo- mására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.
Jelen rendelkezések nem érintik a Biztosító szerződés megtámadására vonatkozó jogait.
7.5. Kármegelőzési kötelezettség
7.5.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betar- tani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a tele- pítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírá- sokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kár- megelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
7.5.2. A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség ese- tén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor elle- nőrizni.
7.6. Kárenyhítési kötelezettség
7.6.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetke- zésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.
7.6.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, uta- sításainak megtartását ellenőrizni.
8. A biztosítási esemény
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket biz- tosítási szerződés ilyenként meghatároz, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítésére vállalt kötelezettséget.
9. Kárbejelentés, kárrendezés
9.1. A szerződő (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését követően hala- déktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül a biztosítónak
a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,
b) telefonon: a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán a 06 1 288 00 00 telefonszámon nyit- vatartási időben (amelyről a biztosító a honlapján ad tájékoztatást),
c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxx- szolgalat/karbejelentes),
d) levélben a 7602 Pécs, Pf.: 999 címen bejelenteni.
Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani.
A kárbejelentési határidő túllépése önmagában nem jogvesztő, de ebben az esetben is gondoskodni kell arról, hogy az igény elbírálása szempontjából lényeges körülmények ne váljanak kideríthetetlenné.
9.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
a) a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
d) a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy vagy szervezet nevét.
e) a vonatkozó biztosítási szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat (pl. szerző- désszám).
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
9.3. A különös biztosítási feltételek eltérő vagy további iratcsatolásra vonatkozó rendel- kezése hiányában a biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérí- téséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni, amennyiben az a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges és rendelkezésre áll, illetve az adott kárral kapcsolatban beszerezhető és a beszerzése a szerződőtől, biztosí- tottól, egyéb kifizetésre jogosulttól általában elvárható:
a) más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási esemény nap- ján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvényt vagy más igazoló doku- mentumot,
b) a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázá- sához szükséges, illetőleg azt elősegítő dokumentumokat (a szerződő és/vagy a biz- tosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről),
c) a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő dokumentumait, különösen: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- vagy fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratokat, gyógyszerfelhasználást igazoló dokumentumokat,
d) a társadalombiztosítási szerv vagy más személy vagy szervezet által kezelt és/vagy feldolgozott, a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggő adatokat tartalmazó iratokat, a jogosultnak a titoktartás alóli felmentéshez adott hozzájárulását és az adatbekéréshez szükséges felhatalmazását,
e) a kártérítési (szolgáltatási) igényt alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számvi- teli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a biztosítási szolgáltatási igényt érvényesítő felet terheli,
f) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzésé- hez és a kárenyhítéshez igénybevett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratokat,
g) a szerződő (biztosított), illetőleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát igazoló okiratot,
h) amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban közigazgatási, állategészségügyi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagát képező iratokat, különös tekin- tettel az eljárás során készült szakértői véleményekre, jegyzőkönyvekre és tanúnyilat- kozatra, feltéve, hogy azokat a biztosított ügyfélként megismerheti,
i) az esetleges tanúk nyilatkozatait a káresemény körülményeire vonatkozóan.
9.4. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumen- tumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
9.5. A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy
– a büntetőeljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat;
– a rendelkezésére álló, nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott határozato- kat, feljelentésről készült jegyzőkönyvet;
– a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelmi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti ható- sági bizonyítványt, egyéb határozatokat, továbbá az eljárás során keletkezett szakér- tői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat
benyújtsa a biztosítónak.
9.6. Amennyiben a becsatolt dokumentum másolatok hitelességével, valódiságával kap- csolatban kétség merül fel, a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adathordozón történő benyújtását.
9.7. A biztosító kérheti a szolgáltatási igény tárgyában meghozandó döntéshez szüksé- ges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igényt érvényesítő fél költsé- gén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását.
9.8. Amennyiben a kár rendezéséhez a feltétel alapján hatósági igazolás szükséges, a biztosító a kárrendezés során az iratbekérésében pontosan nevesíti, mely hatóság milyen eljárásban állítja ki azt az igazolást, amely a biztosító teljesítésének feltétele. A fel- tételekben felsorolt hatóságok megszűnése, átalakulása, átnevezése esetén mindig a kár időpontjában illetékes jogutód szervezetet kell érteni.
9.9. A biztosító csak abban az esetben kérhet hatósági igazolást, ha a káresemény körül- ményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.
9.10. A biztosított köteles gondoskodni arról, hogy az általa benyújtott okiratokon ne sze- repeljenek olyan személyes adatok, amelyek a kárügy szempontjából nem bírnak jelen- tőséggel. A jelentőséggel bíró adatokról a biztosító a biztosított kérésére további felvilágo- sítást ad az adott kárügyben. A kárügy elbírálása szempontjából nem releváns személyes adatok elfedésének módja lehet például, hogy a dokumentumról az ilyen adatokat tartal- mazó részek kitakarásával készítenek másolatot és azt nyújtják be a biztosítóhoz.
9.11. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási esemény bekövetkezésé- nek bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésének lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezett- sége teljesítéséhez szükséges dokumentumok szolgáltatására vonatkozó kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
9.12. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotá- ban a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbeje- lentéstől számított 5. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változ- tathat.
9.13. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
9.14. Ha a biztosító részéről a kárbejelentés kézhezvételétől számított 5 munkana- pon belül nem történik meg a kár megszemlézése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben a biztosí- tási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során tör- ténő igazolhatósága érdekében köteles gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázatviselési hely azonosí- tására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szer- ződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fénykép- felvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt előzetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által legalább kárkori érté- ken megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.
9.15. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumokról legkésőbb a kárfelvétel alkalmával köteles tájékoztatni a biztosítottat. Az előbbi rendel- kezés alkalmazásában kárfelvételnek minősül minden olyan biztosítói kapcsolatfelvétel a biztosított személlyel, amely a kár felmérésére, szemléjére irányul, függetlenül attól, hogy a kár felmérése személyesen, telefonon, online videós kapcsolat útján vagy más módon történik meg. Amennyiben a káresemény körülményei a kárfelvétel lefolytatását nem teszik szükségessé, a biztosító a kár bejelentésétől számított 5 munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a biztosított személlyel. Ilyen esetben a biztosító ezen kapcsolatfel- vétel alkalmával tájékoztatja a biztosítottat a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülöz- hetetlen dokumentumokról.
A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumok beérke- zését követő 15 napon belül köteles kellően megindokolt tájékoztatást adni a szolgáltatá-
sára vonatkozóan azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségének fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonat- kozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította, vagy ha a szolgáltatási kötelezettsé- gét nem ismeri el.
A biztosító a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül – a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utolsó okirat beérkezésének hiányában is – köte- les indokolással ellátott választ adni a szolgáltatási igényben foglalt egyes követelésekre, ha a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, az nem egyértelmű vagy a teljes szol- gáltatását összegszerűen nem állapította meg. Ha a szolgáltatási kötelezettség fennál- lása nem egyértelmű, vagy a biztosító a szolgáltatási igény összegét részben állapította meg, a biztosító – ugyancsak a szolgáltatási igény bejelentését követő 30 napon belül
– köteles tájékoztatni a jogosultat a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen további benyújtandó okiratokról. Ezt követően további dokumentumokat a biztosító csak abban az esetben jogosult kérni, ha a további dokumentumok benyújtása a korábban már benyújtott dokumentumokkal vagy azok esetleges hiányosságaival, vagy újabb szolgálta- tási igény bejelentésével kapcsolatban ez szükséges.
A biztosító szolgáltatása a szolgáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen utolsó okirat kézhezvételét követő 15. napon esedékes. Nélkülözhetetlenek azok az okiratok, amelyek a biztosítási szolgáltatási kötelezettség fennállását és annak összegét alátámasztják.
A biztosító legkésőbb a szolgáltatása teljesítését követő 15 napon belül köteles erről tájé- koztatást adni. A tájékoztatásnak azonosításra alkalmas módon tartalmaznia kell annak a kárügynek az azonosítóját, amely alapján, illetve amelynek keretében a szolgáltatás- nyújtásra sor került, a kifizetés címzettjét, a kifizetés összegét és annak jogcímét, vala- mint az utolsó nélkülözhetetlen irat beérkezési dátumához és a kifizetés dátumához képest azt, ha a biztosító kamat fizetésére is köteles a biztosított részére, külön megje- lölve a késedelmi kamat összegét.
9.16. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szak- értő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előlegezi, ille- tőleg viseli.
9.17 A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg.
9.18. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére előleget folyósíthat.
10. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól
10.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a szerződő fél vagy a biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ideértve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kap- csolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető), a biztosí- tott vagyontárgy kezelésére jogosított, illetve a biztosított tevékenység folytatá- sában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
10.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a 10. 1. a)-c) pont- ban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a 7. 5. és 7. pont szerinti – kármegelőzési vagy kárenyhítési köte- lezettségének. Az eset összes körülményét egyedileg értékelve, a szerződés alkal- mazásában súlyosan gondatlan magatartásnak minősülhet, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhí- tése érdekében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
10.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a 7. 1. és a 7. 2. pontban szabályo- zott – a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivat- kozhat.
10.4. Amennyiben a biztosított a – 9. pontban meghatározott – kárbejelentési köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási ese- mény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
11. A biztosítási szerződés megszűnése
11.1. Megszűnik a biztosítási szerződés
a) rendes felmondással, amennyiben azt határozatlan időre kötötték; (11.2.)
b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;
c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel 6.5.1. pontjában megha- tározottak szerint;
d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a 6.4.1. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;
e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos fel- mondása esetén a 2.1.6. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növe- kedése esetén jelen feltétel 7.4. pontjában foglaltak szerint;
f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik;
g) a Xxxxx közös megegyezésével.
11.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idővel mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
11.3. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
11.4. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a bizto- sítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
11.5. A határozott időtartamra létrejött biztosítási szerződés a tartam lejáratakor akkor is megszűnik, ha arra további díjfizetés történt.
11.6. A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazha- tók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdo- nos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszál- lásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határ- idővel felmondhatja.
12. Megtérítési igény
12.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a káro- kozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
12.2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett szolgáltatási összeget vissza kell fizetnie.
13. Elévülés
13.1. A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év elteltével elévülnek.
13.2. Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik.
14. Jelen feltételeknek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől eltérő rendelkezései
Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a GÁVF azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.
Jelen fejezet nem tartalmazza a GÁVF azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általá- nos vagyonbiztosítási feltételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.
14.1. Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései
14.1.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (2.1.4. pont)
A Ptk. 6:443.§ (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét köve- tően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.
14.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával (2.1.5. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:444.§-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.
14.1.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében (4.2. pont)
A Ptk. 6:447.§ (2) bekezdésétől eltérően, határozott tartamú szerződések esetén – a felek eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
14.1.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (5.4. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:461.§-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, ha nem minősül fogyasztónak.
14.1.5. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befize- tésével késedelembe esik (6.5. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449.§-ától – a biztosító a szerződő felet lega- lább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, ha a szerződő az ese- dékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
14.1.6. Elévülés (13.1 pont)
Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meg- határozott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év eltel- tével évülnek el.
Genertel Biztosító Zrt.
Levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 999
Telefonos ügyfélszolgálat: 00 (0) 000 0000 xxx.xxxxxxxx.xx
Nysz.: 23161