ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
1. FOGALOM MEGHATÁROZÁSOK
1.1 A nagy kezdőbetűvel írt szavak, kifejezések az alábbiakban meghatározott jelentéssel bírnak:
"Ajánlati Dokumentáció": jelenti (1) az ajánlati felhívást és (2) az ajánlattétel során a Megrendelő és a Vállalkozó által szolgáltatott valamennyi műszaki dokumentációt, valamint (3) a Xxxxx által megtett minden olyan nyilatkozatot, amit a másik Fél igazoltan átvett
"Aláírás Napja" az Egyedi Szerződés aláírásának napja;
"Alvállalkozó" a Vállalkozó közreműködője, beleértve többek között a Kijelölt Alvállalkozót is. "ÁSZF" jelenti a jelen általános szerződési feltételeket;
"BREEAM és Well Building Követelmények" az épületek BREEAM, illetve Well Building elnevezésű környezetvédelmi, illetve egészségvédelmi szempontú vizsgálati és minősítési módszertana alapján az Épület megvalósítása vonatkozásában a Megrendelő által érvényesíteni kívánt követelményeket jelenti, melyek az Egyedi Szerződéshez mellékletként kerültek csatolásra
"Egyedi Szerződés" a Munkák Vállalkozó általi elvégzésének egyedi szerződéses feltételeit tartalmazó, Xxxxx által aláírt megállapodást jelenti;
"Építési Engedély" az Egyedi Szerződésben került meghatározásra; "Épület" az Egyedi Szerződésben kerül meghatározásra;
"Finanszírozó Bank Műszaki Ellenőre" amennyiben az Építtetőnek az Épület megvalósításához szükséges pénzügyi forrás részben vagy egészben bankkölcsön formájában áll rendelkezésre, akkor az ezen kölcsönt nyújtó hitelintézet meghatalmazott képviselője, akinek feladata annak ellenőrzése, hogy az Épület kivitelezése és a Szerződésnek megfelelően benyújtott és befogadott számlák kifizetése a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően történik-e. A feladat ellátása érdekében valamennyi a Projekt Manager rendelkezésére álló dokumentumba betekinthet, arról másolatot készíthet, a Munkaterületre a Projekt Manager tudtával beléphet, a Felelős Műszaki Vezetőtől felvilágosítást kérhet, aki azt köteles megadni a részére;
"Fővállalkozási Szerződés" az Egyedi Szerződésben került meghatározásra;
"Hibákért Való Felelősség Időszaka" jelenti azt az időszakot, amelynek során a Vállalkozót felelősség terheli a Jótállás és Szavatosság alapján. A Hibákért Való Felelősség Időszakának vége a Jótállás tekintetében a teljes Épület műszaki átadás-átvételi eljárása befejezésétől számítandó további 3 év. A Hibákért Való Felelősség Időszaka a Szavatosság tekintetében a vonatkozó Jogszabály - beleértve a Ptk.-t - által meghatározott időszak, amely időszak a teljes Épület műszaki átadás-átvételi eljárása befejezésétől számítandó, kivéve - mind a Jótállás mind a Szavatosság tekintetében - a kijavítási munkákat, amelyek tekintetében ezen időszak a kijavítási munkák befejezésétől számítandó;
"Ingatlan" az Egyedi Szerződésben került meghatározásra; "Intézkedési Terv: a 14.4 szakaszban meghatározott jelentéssel bír; "Épület " az Egyedi Szerződésben kerül meghatározásra;
"Jogszabályok" jelent minden törvényt, rendeletet és más jogszabályt és szabályozást, önkormányzati rendeletet, beleértve a hazai és Európai Uniós szabványokat, az országos településrendezési és építési követelményeket ("OTÉK"), a fővárosi és kerületi rendezési tervet, a
fővárosi és kerületi építési szabályokat, szabályozási terveket és minden egyéb normát, engedélyt, felhatalmazást, jóváhagyást, amelyet bármely helyi, regionális vagy nemzeti kormányzati, szabályozó vagy közigazgatási hatóság, önkormányzat vagy bármely bíróság vagy hatóság bocsátott ki;
"Jótállás" jelenti a Vállalkozó által a Megrendelő részére a Ptk. 6:171. § alapján és a 27. fejezetben foglaltak szerint nyújtott jótállást;
"Kijelölt Alvállalkozó" a Vállalkozónak a Megrendelő által kiválasztott azon közreműködője, akinek Munkavégzését a Megrendelő a Munkák szerződésszerű teljesítése érdekében szükségesnek tartja.
"Kijelölt Beszállító" a szerződés szerint egyes anyagok szállítására a Megrendelő által kijelölt harmadik személy, akivel a szállításra a Vállalkozó köteles a Szerződés rendelkezéseivel összhangban, a Megrendelő által előzetesen jóváhagyott feltételekkel, szerződést kötni.
"Kiviteli Tervdokumentáció" a kivitelezés alapjául szolgáló tervek, rajzok, vázlatok, műleírások és egyéb terviratok (szakvélemények, feltárási és mérési adatok, stb.) összessége.
"Kormányrendelet" jelenti az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendeletet.
"Megvalósítási Program" a Munkák Egyedi Szerződéshez mellékletként csatolt megvalósítási programja;
"Megrendelői Anyag" a Megrendelő által a beépítés helyszínén biztosított építési anyagok, szerelvények, amelyeket a Megrendelő vásárolt meg azok szállítójától. Nem minősül Megrendelői Anyagnak a Kijelölt Beszállító által a Vállalkozóval kötött szerződés alapján szolgáltatott anyag;
"Megrendelői Szolgáltatás" a Megrendelő által a Vállalkozó részére a Munkák teljesítésével összefüggésben biztosított őrzés, építési energia, víz, hulladék elszállítás biztosítása; WC használat, stb.;
"Megrendelői Szolgáltatások Átalánydíja" a Vállalkozó által a Megrendelőnek a Megrendelői Szolgáltatások igénybevétele ellenében fizetendő átalánydíj, melynek összege az Egyedi Szerződésben került meghatározásra;
"Megvalósítási Szakaszok" a Munkák Megvalósítási Programban és a Pénzügyi Ütemtervben meghatározott megvalósítási szakaszai;
"Megvalósulási Tervdokumentáció" a Kiviteli Tervdokumentációnak a megvalósított állapotot rögzítő példányai, amelyből hármat kell átadni a Megrendelőnek papír-alapon és egy példányt CD- ROM-on CAD (továbbszerkeszthető) forrás fájl formátumban. Az átadott Megvalósulási Dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
• megvalósulási tervek,
• üzemeltetési és karbantartási utasítások,
• minőségtanúsítvány, jótállási és garanciajegyek,
• alkalmassági és minőségi vizsgálatok, valamint a próbaüzem bizonylatai,
• a használatbavételi engedély kérelem Megrendelő által történő benyújtásához szükséges valamennyi szakhatósági hozzájárulás, hatósági engedélyek;
"Munka/Munkák" az Egyedi Szerződés 1.1 pontban meghatározott jelentéssel bír;
"Munkaterület/Munkahely" a Munkák teljesítésének helye, azaz az Ingatlan;
"Műszaki Ellenőr" az Építtető által megbízott, a Kormányrendelet 16.§ szerinti építési műszaki ellenőr;
"Műszaki Specifikáció" jelenti az Épület műszaki specifikációját, amely az Egyedi Szerződéshez mellékleteként került csatolásra;
"Pénzügyi Ütemterv" a Megvalósítási Programmal összhangban álló - az egyes részszámlák benyújtásához elvégzendő munkarészek (műszaki tartalom), az azok teljesítése alapján elszámolható összeg, az abból történő visszatartás, levonás összege és jogcíme és az elszámolás összefoglalását tartalmazó összeállítás, mely az Egyedi Szerződésmellékletét képezi;
"Pótmunka" a Szerződésben, annak mellékleteiben és az Ajánlati Dokumentációban nem szereplő, a Munkák teljes körű megvalósításához és befejezéséhez műszakilag nem szükséges, a Megrendelő által írásban, előre, Pótmunkaként megrendelt munka.
"Projekt Manager" Megrendelőnek – a Megrendelő és a Szerződés feltételei által meghatározott jogkörű – munkahelyi képviselője;
"Ptk." jelenti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt;
"Szavatosság" jelenti a Megrendelő részére a Vállalkozó által biztosított szavatosságot az alkalmazandó Jogszabályok, így különösen a Ptk. 6:157 – 6:167 §-ai, és 6:177 §-a szerint, és a 27. fejezetben foglaltaknak megfelelően;
"Szerződés" jelenti együttesen az Egyedi Szerződést, az ÁSZF-et és az Egyedi Szerződés minden egyéb mellékletét;
"Társvállalkozók" a 2.3 pontban meghatározott jelentéssel bír;
"Többletmunka" a Szerződésben, annak mellékleteiben és az Ajánlati Dokumentációban szereplő, de a vállalkozói költségvetésbe egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben felvett munka;
"Tulajdonos" az Egyedi Szerződésben került meghatározásra;
"Vállalkozói Díj" az Egyedi Szerződés 5.1 pontban meghatározott jelentéssel bír;
"Véghatáridő" az Egyedi Szerződés 4.2 pontjában meghatározott jelentéssel bír;
"Vis Maior" A Szerződésben vis maiornak tekintendő minden olyan esemény, amely a Megrendelő és Vállalkozó befolyásán kívül esik, és lehetetlenné vagy jogellenessé teszi az ezen eseményt elszenvedő Fél számára a teljesítést, többek között:
• a Munkákat ellehetetlenítő természeti csapás;
• háború, ellenségeskedés (függetlenül attól, hogy hadüzenet történt vagy sem), megszállás, külföldi ellenség tevékenysége, katonai mozgósítás, elkobzás katonai célra vagy embargó;
• lázadás, forradalom, felkelés, katonai vagy egyéb hatalomátvétel, vagy polgárháború;
• nukleáris fűtőanyagból vagy nukleáris fűtőanyag égéséből keletkező hulladékból származó radioaktív szennyezés, radioaktív mérgező robbanóanyag vagy veszélyes tulajdonsággal
rendelkező robbanásveszélyes nukleáris vegyület vagy ilyen vegyület nukleáris összetevője;
• felkelés, villongások, rendzavarás vagy a Munkákat érintő sztrájk, kivéve, ha kizárólag vagy elsősorban Vállalkozó vagy annak Alvállalkozói alkalmazottaira korlátozódik.
• természeti katasztrófa vagy elemi csapás, illetve oly mértékű szélsőséges időjárási
körülmények, melyek a Munkákat ellehetetlenítik vagy azokra jelentős érdeksérelemmel bírnak.
1.2 Az ÁSZF-ben valamely fejezetre, szakaszra, pontra vagy bekezdésre történő hivatkozás, kifejezett eltérő rendelkezés hiányában a ÁSZF egy meghatározott fejezetére, szakaszára, pontjára vagy bekezdésére történő hivatkozásnak tekintendő.
1.3 Amennyiben a Vállalkozót a Szerződés rendelkezései és feltételei bármely magatartásban korlátozzák, a korlátozások alatt a Vállalkozónak azt a kötelezettségét is érteni kell, hogy a Vállalkozó nem engedélyezheti vagy engedheti az ilyen korlátozás megsértését az Alvállalkozó számára.
1.4 A Szerződés értelmében a Felek bármelyike részéről szükséges beleegyezést vagy jóváhagyást közös megegyezés híján azon cselekmények elvégzése vagy események megtörténte előtt kell
megszerezni, amelyre azt kérik, és az csak akkor érvényes, ha a beleegyezést vagy jóváhagyást írásba foglalták.
2. MUNKÁK
2.1 A Munkákat a Szerződésben és mellékleteiben (beleértve, különösen, a jelen ÁSZF-et), a vonatkozó Jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni, amely magában foglalja a Munkák teljes körű elvégzését, a hozzátartozó műszaki berendezések, valamint a beépítendő összes anyag szállítását, a felszerelést, az üzembe helyezést, azok műszaki átadását, az ehhez esetleg szükséges valamennyi, a Vállalkozó felelősségi körébe tartozó, hatósági engedély beszerzését, a létesítéshez szükséges valamennyi minősítés beszerzését, beleértve a BREEAM és Well Building Követelmények előírásait, a vonatkozó Jogszabályok, hatósági előírások, a Szerződés szerint átadandó dokumentumok, okiratok teljes körű, egyidejű szolgáltatásával.
2.2 A Munkák magukban foglalnak minden olyan munkálatot is, amely a Szerződésben és mellékleteiben esetleg nincsen kifejezetten specifikálva, de amely szükséges ahhoz, hogy a Szerződésben rögzített határidőkben a Szerződésben, a Kiviteli Tervdokumentációban, az irányadó Jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglalt feltételeknek megfelelően a Munkák elkészüljenek és a Megrendelőnek átadásra kerüljenek. A Megrendelő a Szerződés megkötését megelőzően átadta a Vállalkozónak a Kiviteli Tervdokumentációt és a jogerős Építési Engedélyt valamint annak mellékleteit.
2.3 A Felek a Szerződés teljesítése során kötelesek egymással és a teljesítésbe bevont harmadik személyekkel együttműködni, a teljesítést érintő minden körülményről egymást kölcsönösen tájékoztatni. Mindezen túl a Munkák kivitelezése során Vállalkozó köteles a Telken munkát végző más társvállalkozókkal (a "Társvállalkozók") teljes körűen együttműködni, és alvállalkozóinak munkáját is erre tekintettel megszervezni.
2.4 A Szerződés alapján elvégzendő valamennyi szolgáltatást Vállalkozó vállalkozási jogviszony alapján köteles teljesíteni, a Vállalkozót terhelő, a Szerződésben megállapított egyetlen kötelezettség esetében sem jön létre megbízási jogviszony a Felek között.
3. A SZERZŐDÉSES HATÁRIDŐK
3.1. A szerződéses határidők:
• A Munkaterület átadás-átvételének időpontja az Egyedi Szerződés 4.1 pontjában került meghatározásra.
• A Munkák megkezdésének időpontja a Munkaterület átadását követő nap.
• A Vállalkozó a Munkákat a Véghatáridőre köteles teljesíteni, mely egyben a Munkák teljes körű műszaki átadás-átvételének napja is. Az egyes Megvalósítási Szakaszokhoz tartozó teljesítési részhatáridőket az Egyedi Szerződés és az annak mellékletként csatolt Megvalósítási Program tartalmazza.
• A Munkák átadás-átvételi eljárása megkezdésének a határideje: a Véghatáridőt megelőző 10. nap
4. A VÁLLALKOZÓI DÍJ
4.1. A Megrendelő vállalja, hogy a Munkák szerződésszerű teljesítéséért az Egyedi Szerződés 5.1 pontja szerinti összegben vállalkozói díjat (a "Vállalkozói Díj") fizet a Vállalkozónak a Szerződés feltételei és előírásai szerint.
4.2. A Vállalkozói Díj rögzített átalányár, mely kizárólag a Szerződésben meghatározott esetekben módosítható.
5. VÁLLALKOZÓ VÁLLALÁSAI
5.1. Vállalkozó kijelenti és szavatolja, hogy rendelkezik a Munkák elvégéséhez szükséges tapasztalattal, szakemberekkel, know-how-val és berendezésekkel, valamint személyi, technikai és pénzügyi feltételekkel, hogy tisztában van a Munkák körébe tartozó feladatokkal, ismeri a Munkahely feltételeit és részleteit, elegendő idő állt rendelkezésére ajánlatának megtételéhez, a Munkákkal kapcsolatos feltételek, határidők és kikötések megismeréséhez.
5.2. Vállalkozó kijelenti, hogy az Ajánlati Dokumentációt, a Kiviteli Tervdokumentációt, a Munkák elvégzésének feltételeit, továbbá minden egyéb olyan körülményt, ami a Munkák elvégzését befolyásolhatják, gondosan áttanulmányozott.
5.3. Vállalkozó vállalja, hogy a Szerződés alapján általa teljesítésre kerülő Xxxxxx mindenben meg fognak felelni a Szerződés rendelkezéseinek, a Magyar Szabványügyi Testület által kiadott szabványnak (MSZ), egyéb jogszabályi előírásoknak, így különösen a 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet előírásainak, szakmai és hatósági előírásoknak. Felek megállapodnak, hogy az alkalmazandó MSZ szempontjából a Magyar Szabványügyi Testület által a Szerződés megkötésének évében közzétett "A magyar nemzeti szabványok jegyzéke" című kiadványt tekintik irányadónak.
5.4. A Vállalkozó vállalja, hogy a Munkákat mennyiségileg, műszakilag és minőségileg kifogástalan, I. osztályú minőségben, határidőre, hiba –és hiánymentesen fogja teljesíteni.
6. KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ
6.1. A Kiviteli Tervdokumentációt a Megrendelő az ajánlattétel során a Vállalkozó rendelkezésére bocsátotta. A Vállalkozó kijelenti, hogy a tervek a kivitelezésre alkalmasak, tervhibára, tervhiányra, hiányosságra, vagy bármely egyéb a tervekkel kapcsolatos további észrevételre hivatkozással a Vállalkozói Díj nem emelkedhet, az Egyedi Szerződésben rögzített Véghatáridő pedig nem módosítható.
6.2. A Megrendelő jogosult a már elfogadott tervek módosítására, kiegészítésére a Szerződés rendelkezései szerint közölt utasításával. Ha a változás Többletmunkát eredményez, a többletköltségek elszámolása tekintetében a 23. fejezet szerint kell eljárni. A módosító, kiegészítő tervek megfelelő határidőben történő elkészíttetése és szolgáltatása a Megrendelő feladata.
6.3. A tervjegyzékben rögzített tervek, változtatások a Szerződés részévé válnak. A Kivitelezési Tervdokumentációt és az aktuális tervjegyzéket a Megrendelő Projekt Managere és a Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője részére FTP szerveren digitálisan biztosítja. A Munkák végzése közben végrehajtott változásokat folyamatosan, naprakészen át kell vezetni, és a módosításokat a Megrendelő képviselőjének haladéktalanul át kell adni.
7. MEGVALÓSÍTÁSI PROGRAM ÉS PÉNZÜGYI ÜTEMTERV
7.1. Felek az ajánlatadás során a Vállalkozó által szolgáltatott előzetes Megvalósítási Programot fogadtak el. Felek rögzítik, hogy a Megvalósítási Program részét képező kivitelezési ütemtervet és az ennek megfelelő Pénzügyi Ütemtervet az Egyedi Szerződés aláírását követő 15 napon belül egyeztetik és véglegesítik. Az egyeztetés során az Egyedi Szerződéshez mellékelt előzetes Megvalósítási Programban szereplő ütemterv módosítása a Megrendelő egyetértésével lehetséges, azzal azonban, hogy a Véghatáridő nem módosítható, kivéve ha a módosítás a Megrendelő által elrendelt és a felek által kölcsönösen elfogadott Többletmunka miatt szükséges. A 16. napon az előzetes Megvalósítási Program helyébe, a Megrendelő által elfogadott Megvalósítási Program lép. Vállalkozó köteles a Megvalósítási Programban meghatározott ütemezésben, a részletes kivitelezési ütemtervben meghatározott részhatáridőket betartva teljesíteni a Munkákat. Vállalkozó a kivitelezési ütemtervet havonta köteles aktualizáltan a Megrendelőnek átadni.
7.2. Az ajánlat részeként a Megvalósítási Programmal összehangolt Pénzügyi Ütemtervet fogadott el a Megrendelő.
8. ALVÁLLALKOZÓ(K) IGÉNYBEVÉTELE, BESZÁLLÍTÓK
8.1. Vállalkozó bármely Alvállalkozóval megkötésre kerülő szerződésekben köteles a Szerződés feltételeinek megfelelő kikötéseket érvényesíteni.
8.2. A Vállalkozó köteles az Alvállalkozók munkáját összehangolni és az általuk szolgáltatott Munkarészeket egyeztetni. A Felek rögzítik, hogy az Alvállalkozók és egyéb közreműködők díját a Vállalkozói Díj tartalmazza. A Vállalkozó a Megrendelővel szemben Alvállalkozó igénybevétele esetén is minden esetben közvetlenül felelős, azok tevékenységéért, mint a sajátjáért felel. Vállalkozó köteles az Alvállalkozók tevékenységét, az általuk teljesített szolgáltatásoknak a Szerződés feltételeinek való megfelelését folyamatosan ellenőrizni.
8.3. A Vállalkozó a Munkák értékének, több mint 5%-ában közreműködő Alvállalkozó igénybevételére csak a Megrendelő előzetes írásbeli értesítésével jogosult. A Vállalkozó az igénybe venni kívánt Alvállalkozóra vonatkozó adatokat, az ajánlatban szereplővel egyező tartalommal köteles a Szerződés tervezett megkötése előtt legalább 4 munkanappal Megrendelővel írásban közölni. A megbízni kívánt Alvállalkozóval kapcsolatos nyilatkozatát Megrendelő 4 munkanapon belül köteles eljuttatni Vállalkozó részére, ennek elmulasztása esetén úgy tekintendő, hogy Megrendelő az Alvállalkozó személyét elfogadta. A Vállalkozó által kiválasztott Alvállalkozók tekintetében a Megrendelő a jóváhagyást csak megfelelőn alátámasztott indoklással tagadhatja meg. Alvállalkozó jogosulatlan vagy be nem jelentett igénybevétele esetén pedig Vállalkozó felelős minden olyan kárért, amely az Alvállalkozók igénybevétele nélkül nem következett volna be.
8.4. Felek rögzítik, hogy az a tény, hogy a Megrendelő nem utasította el egy újabb Alvállalkozó bevonását, az Alvállalkozóval kapcsolatban semmilyen felelősség alól nem mentesíti a Vállalkozót, és az Alvállalkozók magatartásáért, teljesítéséért a Vállalkozó úgy felel, mint sajátjáért.
8.5. Felek megállapodnak, hogy amennyiben bármely Alvállalkozó folyamatosan megtagadja, vagy figyelmen kívül hagyja a Projekt Manager Vállalkozón keresztül adott utasításait, a Munkákat nem a Szerződésnek megfelelő minőségben végzi el, a Megrendelőnek jogában áll a Vállalkozótól az Alvállalkozó azonnali elbocsátását kérni a Munkaterületről. Vállalkozó vállalja, hogy Megrendelő kérésére az érintett Alvállalkozót azonnal elbocsátja a Munkaterületről. Az elbocsátott Alvállalkozó másik Alvállalkozóval történő helyettesítésére, amennyiben az új Alvállalkozót a Megrendelő jelöli ki, úgy azt a Vállalkozó köteles bevonni a Munkák teljesítésbe. Az Alvállalkozó a jelen pont szerinti leváltásával kapcsolatos esetleges költségnövekedés nem eredményezheti a Vállalkozói Díj megemelését és a szerződéses határidőket sem módosíthatja, kivéve ha a Megrendelő által kijelölt Alvállalkozó csak magasabb díj ellenében vagy az egyeztetett szerződéses határidőkön túli teljesítéssel vállalja a Munkák teljesítését.
8.6. Vállalkozó köteles az Alvállalkozókról folyamatos nyilvántartást készíteni, naprakészen tartani, azt a Megrendelőnek havi rendszerességgel megküldeni. A nyilvántartásban minden a Munkák teljesítésében résztvevő Alvállalkozót fel kell tüntetni.
8.7. Felek megállapodnak, hogy a rész-számlák kifizetésének a e-teljesítésigazolás Megrendelő általi kiadásán túli együttes feltétele az, hogy Vállalkozó a beszámoló átadásával egyidejűleg cégszerűen aláírt nyilatkozatot adjon arról, hogy az Alvállalkozóknak és a Kijelölt Beszállítóknak a Szerződés teljesítésével összefüggő, el nem utasított teljesítésről szólóan kiállított számlával kapcsolatos vitája, és/vagy lejárt, a Vállalkozó által legkésőbb a beszámoló készítésének az időpontjáig ki nem egyenlített követelése nincsen. Fentiektől eltérően Felek megállapodnak, hogy a végszámla esetében a Teljesítésigazolás feltétele a Vállalkozó cégszerűen aláírt nyilatkozata arról, hogy az Alvállalkozók és a Kijelölt Beszállítók a Szerződés teljesítésével összefüggő teljesítését átvette, azokkal kapcsolatban az Alvállalkozók vagy a Kijelölt Beszállítók egyikével szemben sem áll fenn semmilyen további követelése.
8.8. Amennyiben Megrendelő saját belátása szerint ezt írásban kéri, úgy a rész-számlák és a végszámla befogadásának további előfeltétele az alábbi nyilatkozatok, bizonylatok Vállalkozó általi csatolása:
• olyan cégszerűen aláírt kimutatás, amelyből valamennyi Alvállalkozó és valamennyi beszállító által az egyes Munka szakaszokhoz kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások, azok
igazolása, és a kapcsolódó számla adatai (kibocsátás, befogadás dátuma, teljesítés határideje, számla tartalma, száma, összege) és a pénzügyi teljesítés megállapíthatóak,
• az érintett Alvállalkozók, és a Kijelölt Beszállítók cégszerűen aláírt nyilatkozata eredeteiben, és a nyilatkozatokat alátámasztó bizonylatok másolatban arra vonatkozóan, hogy említetteknek a Vállalkozóval szemben a Szerződés teljesítésével összefüggő számlával kapcsolatos vitája, és/vagy lejárt, a Vállalkozó által határidőben ki nem egyenlített követelése nincsen.
8.9. Amennyiben Vállalkozó az Alvállalkozók és a Kijelölt Beszállítók felé fennálló fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, és emiatt a Munkák menetében, vagy az Munkák átadás-átvételi eljárásában fennakadás mutatkozik, vagy Alvállalkozó Megrendelő felé bármilyen ezzel összefüggő megkereséssel él, úgy Megrendelő, saját kizárólagos belátása szerinti jogosult, de nem köteles, az Alvállalkozói Munkarész(ek) értékének megfelelő összeget Vállalkozó rész- számlájából vagy végszámlájából visszatartani. Megrendelő kifizeti Vállalkozónak a visszatartott összeget, ha Vállalkozó igazolja az adott Alvállalkozó, vagy Kijelölt Beszállító részére történő fizetést. Az igazolás elmaradás esetére Vállalkozó már most hozzájárul ahhoz, hogy Alvállalkozó esedékes, lejárt, a Munkákra vonatkozó, Vállalkozóval szembeni követelése közvetlenül Alvállalkozónak kerüljön kifizetésre Alvállalkozó erre vonatkozó írásos kérése esetén a Megrendelő által az előbbiek szerint visszatartott összeg terhére.
9. FELEK KÉPVISELETE, ÉRTESÍTÉSEK
9.1. A Megrendelő intézkedési és utasításadási jogkörrel felruházott munkahelyi képviselője a Projekt Manager. A Projekt Manager személye az Egyedi Szerződésben került megjelölésre.
9.2. A Megrendelő munkahelyi képviselője, aki irányítja munkahelyen végzett építési munkákat, a Felelős Műszaki Vezető, aki ellátja a Kormányrendelet 13-14. § szerinti feladatokat. A Megrendelő Felelős Műszaki Vezetőjének személye az Egyedi Szerződésben került megjelölésre.
9.3. A Projekt Manager minden olyan nyilatkozat megtételére és minden olyan cselekmény végrehajtására jogosult, amelyet a Szerződés rendelkezése vagy a Megrendelő írásban ki nem zár (nem korlátoz), továbbá a Kormányrendelet értelmében nem tartozik a Megrendelő Felelős Műszaki Vezetőjének feladatkörébe.
9.4. A Projekt Manager jogai és kötelezettségei elsősorban a Megrendelő Munkahelyen való képviseletének ellátására, és ennek keretében, különösen a következő feladatok elvégzésére terjednek ki:
• a Munkák minőségi követelmények, Kiviteli Tervdokumentáció, megrendelői utasítások és a Megvalósítási Program szerinti kivitelezésének figyelemmel kisérése,
• a Munkák és a felhasználásra kerülő termékek (anyagok, félkész- és késztermékek, beépítésre vagy beszerelésre kerülő gépek, berendezések, és műszerek), ideértve az eltakarásra kerülő munkarészeket és Munkahelyen kívül gyártott (előállított) termékek ellenőrzése,
• a Vállalkozó, illetőleg a Megrendelő más képviselője által javasolt megoldások/változások jóváhagyása,
• a hibás Munka-részek kijavításának - ideértve egyes Munka-részek el- vagy lebontását, és azok újbóli elvégeztetését is - ellenőrzése,
• a Munkák átadás-átvételét megelőző eljárásban, a Munkák átadás átvétele során, a hiba javítási időszakban elvégzendő munkák végrehajtásának ellenőrzése,
• ha a Munkák végzése során a körülmények arra engednek következtetni, hogy a Munkák teljesítése hibás lesz, a fogyatékosság kiküszöbölésére megfelelő határidő kitűzése azzal, hogy a határidő eredménytelen eltelte után a Megrendelő gyakorolja a hibás teljesítésből
eredő jogokat,
• az átadás-átvételi eljárás során megállapított hibák, illetőleg hiányok kijavításának, illetőleg pótlásának ellenőrzése,
• az építési és felmérési napló ellenőrzésével kapcsolatos teendők ellátása, rendszeres és szükség szerinti eseti kooperációk, megbeszélések megszervezése és lebonyolítása.
9.5. A Vállalkozó munkahelyi képviselője, aki irányítja a Munkahelyen végzett építési munkákat, a Felelős Műszaki Vezető, aki ellátja Kormányrendelet 13-14. § szerinti feladatokat. Személyében változás csak alapos indokkal, a Megrendelő előzetes tájékoztatásával és véleményének meghallgatása után történhet. A Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetőjének személye az Egyedi Szerződésben kerül megjelölésre.
9.6. A Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője biztosítja a Munkák Kiviteli Tervdokumentáció és Megvalósítási Program szerint előírt minőségben történő végrehajtását és ellátja mindazon feladatokat, melyek a Kormányrendelet értelmében a vállalkozó felelős műszaki vezetőjének feladatkörébe tartoznak. Személyében változás csak alapos indokkal, a Megrendelő előzetes tájékoztatásával és véleményének meghallgatása után történhet.
9.7. A Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője a Szerződésből eredő kötelezettségeinek köteles személyesen, akadályoztatása esetén helyettes útján eleget tenni, a Munkahely és a Munkák állandó helyszíni felügyeletét ellátni.
9.8. Ha a Megrendelő a Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetőjének a személyét és/vagy munkáját úgy ítéli meg, hogy az a szerződésszerű teljesítést veszélyezteti, indokolt kifogásait a Vállalkozóval közli, és igényelheti, hogy megfelelő határidőn belül a Vállalkozó új felelős műszaki vezetőt bízzon meg a Xxxxxxxxx felelős vezetésével. A Vállalkozó a Megrendelő ilyen irányú indokolt igényét köteles teljesíteni. Ellenkező esetben minden olyan kár, mely a Megrendelő előbbiek szerinti kérésének teljesítése esetén nem következett volna be Vállalkozót terheli.
9.9. A Felek központi képviselői azok, akik a szerződésmódosítás kivételével, mindazon nyilatkozatok megtételére jogosultak, amelyek megtételére a Szerződés, vagy a Felek külön írásbeli közlése alapján a Projekt Manager, vagy a Felelős Műszaki Vezetők nem jogosultak.
9.10. Minden a Szerződés értelmében szükséges értesítést a szerződő fél által megjelölt címre, ennek hiányában a szerződő fél székhelyére kell megküldeni. A címváltozásról a másik Felet értesíteni kell.
Az általános napi levelezés e-mailen keresztül történik, az elektronikus építési naplóban kerülnek rögzítésre a lényegi pontok és a jogszabályi előírás szerinti kötelező bejegyzések.
9.11. Az értesítéséket, az ellenkező bizonyításáig az alábbiak szerint kell megérkezettnek tekinteni:
• ajánlott küldeményt négy munkanap után,
• tértivevényes küldeményt a tértivevényen megjelölt átvételi időpontban,
• telefax küldeményt, email-t: egy nappal az igazolható elküldés után,
• azonnal a személyes átadás estén.
9.12. A személyes kézbesítés esetén a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a
• Vállalkozó központi képviselője, a Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője,
• a Megrendelő központi képviselője vagy Projekt Managere vette át.
•
10. EGYÜTTMŰKÖDÉS, ÉPÍTÉSI NAPLÓ
10.1. A Felek a Szerződés teljesítése érdekében együttműködnek. Ennek érdekében:
a) központi és Munkahelyi képviselőik, felelős műszaki vezetőik személyében, meghatalmazásában bekövetkező változásokat haladéktalanul írásban közlik egymással,
b) kölcsönösen és haladék nélkül egymás tudomására hozzák mindazon tényeket, körülményeket és értesüléseket, melyek a szerződésszerű teljesítést akadályozzák, vagy veszélyeztetik, és azok elhárítására az adott helyzetben tőlük elvárható intézkedéseket megteszik,
c) a teljesítést megelőző vitáikat közvetlen tárgyalások útján kísérlik meg rendezni, arra is figyelemmel, hogy a viták és azok rendezése minél kisebb mértékben gátolja a szerződésszerű teljesítést.
10.2. Megrendelő a Munkák során szükség szerint, de legalább 2 heti rendszerességgel, a Felek képviselőinek részvételével kooperációs értekezletet hív össze és tart. Az értekezlet helyét és idejét a Megrendelő határozza meg. Az értekezleten a Vállalkozónak ismertetnie kell a részletes kivitelezési ütemterv betartásának az állapotát. Az értekezlet időpontját megelőző 48 óráig a Vállalkozó köteles összefoglalni és a Megrendelőnek megküldeni a Megrendelő által esetlegesen eldöntendő kérdéseket. Az értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a Vállalkozó 5 munkanapon belül megküld a Megrendelőnek. Ha a Megrendelő további 5 munkanapon belül a jegyzőkönyvre észrevételt nem tesz, akkor az elfogadottnak tekintendő. A Vállalkozó kérdéseire a Megrendelő az értekezleten, vagy az általa meghatározott későbbi időpontban, legkésőbb az értekezletet követő 5 munkanapon belül írásban állást foglal. Amennyiben a Vállalkozó a Megrendelő válaszaira a hozzá érkezésüktől számított 72 órán belül nem tesz észrevételt, vagy nem emel kifogást, a Megrendelő megjegyzései, állásfoglalásai és/vagy kifogásai a Vállalkozó által elfogadottnak tekintendők.
10.3. A Vállalkozó köteles az építési terület átadása-átvétele időpontjától kezdve a Kormányrendelet 24- 27/B. §-aiban foglaltaknak megfelelően elektronikus építési naplót vezetni, amely időrendben tartalmazza a Szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, illetve az építési-szerelési munkák adatait, továbbá a munka menetére, megfelelőségére és dokumentumaira (pl. tervrajzi kiegészítések) vonatkozó vagy az elszámoláshoz szükséges jelentős tényeket. Ezenkívül be kell vezetni az építési naplóba minden megállapítást és körülményt, amelyek a Felek szerződéses kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban lényegesek vagy amit Xxxxxxxxxx kötelezően előír. Ugyancsak rögzíteni az építési naplóban a Vállalkozó és a Megrendelő helyi képviselőinek megállapításait és megállapodásait.
10.4. Felek az építésinapló-vezetési, -ellenőrzési és -bejegyzési kötelezettségüket a Munkákhoz rendelt - az építésügyért felelős miniszter által működtetett - internetes alapú elektronikus építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni. Az építtető a e-naplót Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) elektronikus építési napló alkalmazási felületén keresztül készenlétbe helyezte a Szerződés megkötését megelőzően. Az e-napló része az elektronikus építési főnapló és az elektronikus építési alnapló.
10.5. A Megrendelő a Vállalkozó, mint alvállalkozó-kivitelező e-alnaplóját a Szerződés adatainak rögzítésével és a Vállalkozó számára hozzáférést biztosító, egyszer használatos belépési jelszó generálásával párhuzamosan állítja készenlétbe. A Vállalkozó az így megkapott, egyszer használatos belépési jelszó segítségével képezhet egyedi végleges jelszót, melynek felhasználásával teljesítheti az e-napló alkalmazásban az előírt naplóvezetési kötelezettségét. A Vállalkozó az e-alnaplót átvételekor, az átvétel időpontjának rögzítésével nyitja meg, és a Xxxxxx befejezését követően a Munkahelyről történő levonulás időpontjának rögzítésével zárja le.
10.6. A Munkahely átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az elektronikus építési alnaplót - és abban Xxxxxxxxx átadás-átvételét - az időpont, a tevékenység és a munkahely megjelölésével - rögzíteni kell.
10.7. Az e-alnaplót naprakész állapotban kell tartani úgy, hogy minden munkavégzési napon történjen bejegyzés, munkaszüneti napon bejegyzés nem szükséges, viszont ezt a tényt - a várható munkafolytatási nap megjelölésével - az utolsó munkavégzési napon be kell jegyezni. Az e-alnaplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt a Munkahelyen hozzáférhetővé kell tenni.
10.8. Az e-alnaplóba az építési napló vezetésére kötelezett a napi bejegyzést, valamint a kivitelezés egyéb dokumentumait közvetlenül az e-alnapló internetes alkalmazásba vagy az e-alnapló alkalmazás helyi futtatására alkalmas számítástechnikai eszköz igénybevételével köteles rögzíteni. A naplóvezetésre kötelezettnek gondoskodnia kell arról, hogy a helyi számítástechnikai eszközzel rögzített napi bejegyzés és egyéb dokumentumok legfeljebb a bejegyzési vagy dokumentálási kötelezettség napjától számított három napon belül az internetes alkalmazásban is rögzítésre kerüljenek.
10.9. Az építési napló vezetésére kötelezett - az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt a Munkahelyen - kérésre hozzáférést biztosít az e-alnaplóhoz és ennek mellékleteihez a bejegyzésre vagy betekintésre jogosultak részére.
10.10. Az e-alnaplóban rögzített napi bejegyzéseket és csatolt egyéb dokumentumokat a naplóvezetést végző vagy ennek hiányában az e-alnapló alkalmazás a bejegyzés napját követő napon
automatikusan lezárja. A lezárt naplóbejegyzések és rögzített dokumentumok utólagos módosítását vagy törlését az e-napló alkalmazás követhetővé teszi.
10.11. A Vállalkozó naponta köteles vezetni és aláírni az e-alnaplót. A Megrendelő folyamatosan, de legalább 8 naponként teszi meg naplóbejegyzéseit. Véleménykülönbség esetén a másik fél kifogásainak ill. az eltérő állásfoglalásoknak ki kell tűnniük az e-alnaplóból. Az egymással szembeni igények elbírálásánál az e-alnaplóban szereplő és a másik fél által kétségbe nem vont bejegyzések elegendő és idejében való bizonyítéknak számítanak. Bejegyzéseket, illetve a bejegyzésekre választ e-mail útján is tehetnek a Felek, melyek az e-alnaplóval megegyező válasznak számítanak, és az e- alnapló mellékletét képezik, attól fogva, hogy azokat közvetlenül az e-napló internetes alkalmazásba vagy az e-napló alkalmazás helyi futtatására alkalmas számítástechnikai eszköz igénybevételével is rögzítették.
10.12. A haladékot nem tűrő értesítéseket az építési naplón kívül telefon vagy e-mail alkalmazásával is közölni kell. Az ilyen értesítések, továbbá a mindenkori terv- és építési konzultációs jegyzőkönyv- dokumentációk az e-alnapló elválaszthatatlan kiegészítő részének minősülnek és azokat 3 munkanapon belül rögzíteni kell közvetlenül az e-alnapló internetes alkalmazásba vagy az e-napló alkalmazás helyi futtatására alkalmas számítástechnikai eszköz igénybevételével. Az építési naplóbejegyzések és a konzultációs jegyzőkönyvek tartalmi ellentmondásai esetében - a Felek eltérő megállapodása hiányában - a konzultációs jegyzőkönyv megállapításai az irányadók.
10.13. Az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság megszünteti az e-napló készenlétét, ha az e-főnapló megnyitására sor került, és az Építtető az elkészült Épületre ra jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkezik. Ha a használatbavételi engedély rendelkezik hiányzó építési tevékenységek elvégzésének kötelezettségéről, akkor az építésügyi hatóság e tevékenységek befejezését követően szünteti meg az e-napló készenlétét.
11. A VÁLLALKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI
11.1. A Vállalkozó kötelezettsége, hogy a Munkákat a Szerződésben, a Kiviteli Tervdokumentációban, az alkalmazandó jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglaltaknak megfelelően elvégezze, és a Munkákat a Szerződésben meghatározott feltételek szerint és határidőben átadja.
11.2. A Vállalkozó kötelezettsége a rendelkezésre álló tervek, terviratok, szakvélemények, mérési és egyéb adatok, tőle elvárható szakértelemmel és gondossággal való vizsgálata, szükség szerinti egyeztetése a szaktervezőkkel.
11.3. Az elvárható szakértelem és gondosság követelményéhez tartozik az is, hogy a Vállalkozó
• elvégezte a Munkahely szemrevételezését (vizuális szemléjét), megvizsgálta az építés helyi viszonyait, megszerezte és értékelte az ezekkel kapcsolatos információkat,
• figyelembe vette az elvégzendő Munkák jellegét és nagyságát, a szerződéses teljesítéshez szükséges anyagok, termékek, gépek és berendezések beszerzésének, továbbá a Munkahely megközelítésének, a szállítási útvonalak, az anyagok deponálásának és a felvonulási létesítmények elhelyezésének lehetőségeit,
• figyelembe vett minden a Munkákkal kapcsolatos előre látható körülményt és kockázatot.
11.4. A Felek rögzítik, hogy az építési tevékenység veszélyes üzemi tevékenységnek minősül, ennek megfelelően a Vállalkozó az építési tevékenység körében általa – akár a Megrendelőnek, akár harmadik személyeknek – okozott károkért a Ptk. 6:535. § - 6:539. § szerinti veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy az építési tevékenység során okozott károkért a Megrendelővel, vagy az esetlegesen érintett harmadik személyekkel szemben közvetlenül és kizárólag a Vállalkozó tartozik felelősséggel, akkor is, ha a kárt ténylegesen a Vállalkozó Alvállalkozója, egyéb közreműködője okozta.
11.5. A Vállalkozó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely az általa szolgáltatott gyártmánytervek kivitelezését, illetőleg az általa választott építési technológia alkalmazását akadályozza vagy korlátozza. Amennyiben harmadik személy a Megrendelővel szemben bármilyen a fentiekkel összefüggő igénnyel lép fel jogai, jogos érdekei megsértése miatt, úgy Vállalkozó a saját költségén jogvédelmet biztosít a Megrendelő számára, és átvállal minden költséget és kártérítést,
aminek megfizetésére a Megrendelőt a jogvita eredményeképpen jogerősen kötelezik.
11.6. A Vállalkozó a Xxxxxx elvégzése során köteles:
• a Munkahelyen az egészségvédelem és a baleset elhárítás megszervezésére (figyelmeztető jelek, jelzések, védőkorlátok és tetők stb. felállítására),
• a Munkahelyen minden esetben magyarul beszélő helyszíni vezetőt (pl. építésvezető, műszakvezető, csoportvezető, stb.) biztosítani,
• a Munkahelyre vonatkozó rendészeti szabályok végrehajtására, a Megrendelő felhatalmazott képviselőinek, a Finanszírozó Bank Műszaki Ellenőrének (ha van ilyen) a Munkahelyre történő szabad belépésének a biztosítására és annak biztosítására, hogy ezt Alvállalkozói is teljesítsék,
• a Munkahely és az elkészült Munkák védelmére, karbantartása, a Munkák oly módon történő
szervezésére és kivitelezésére, hogy azáltal se a Megrendelőnek, se a harmadik személynek kárt ne okozzon,
• az anyagok, a termékek és eszközök oly módon való tárolására, hogy azok állaga (minősége) a felhasználásig ne károsodjék,
• legkésőbb a Munkák átadás-átvételi eljárása megkezdéséig a Munkahely megtisztítására,
• esetleges Munkahelyi balesetről a Megrendelőt haladéktalanul tájékoztatni, és a szóbeli tájékoztatást két munkanapon belül a baleset körülményeinek részletes leírásával, a vonatkozó dokumentumok (jegyzőkönyv, fénykép, vizsgálati eredmény, stb.) csatolásával írásban megismételni.
• a BREEAM és WELL BUILDING Követelményeket betartani;
• a részére átadott Munkahelyet, és az oda vezető megközelítési utakat rendben tartani, a keletkező hulladékot és építési törmeléket folyamatosan, az adott típusú és mennyiségű hulladék befogadására alkalmas szelektív gyűjtőkonténerbe elhelyezni. A fenti kötelezettségek megsértése esetén - a Megrendelő által kitűzött határidő eredménytelen elteltét követően - Megrendelő jogosult a Munkahely rendjét a Vállalkozó költségére harmadik személlyel helyreállíttatni, a jelen pont szerint a Vállalkozót terhelő kötelezettségeket a Vállalkozó költségére harmadik személlyel elvégeztetni. Mindezen felül, Vállalkozó, amennyiben megszegi, és írásbeli felszólítás ellenére sem hajtja végre a jelen pont szerinti feladatait, kötbért köteles fizetni Megrendelőnek, melynek összege alkalmanként nettó 100.000,- Ft.
11.7. Vállalkozó ugyancsak külön figyelmet köteles fordítani a szomszédos, a Munkahely környezetében található épületek és közterületek állagának megőrzésére. Ezen épületekben és közterületekben a Szerződés teljesítésével összefüggésben keletkező károk a Vállalkozót terhelik, azokat saját költségére köteles helyreállítani, illetve megtéríteni. Amennyiben ezen kötelezettségének a Vállalkozó a Megrendelő felhívására, a megjelölt határidőben nem tesz eleget, Megrendelő a helyreállítást elvégeztetheti, illetve a kárt megtérítheti, s az ilyen ráfordításainak megtérítését a Vállalkozótól követelheti, a Vállalkozó követeléseivel szemben beszámítással, illetve a Vállalkozó által nyújtott teljesítési biztosíték terhére érvényesítheti.
11.8. Vállalkozó a Xxxxxx megszervezése, végzése során köteles figyelemmel lenni arra, hogy a munkavégzés környezetének zaj- és porszennyezését az elvárt minimális szinten tartsa, a különösen zavaró zaj –és porhatással járó munkák végzésére a vonatkozó jogszabályi, illetőleg vonatkozó hatósági előírás szerinti időkeretben kerüljön sor. Az éjszakai, munkaszüneti napokon, pihenőnapokon, nemzeti ünnepek alatt a vonatkozó jogszabályi, hatósági előírások kereti között történhet munkavégzés, s az ilyen időszakokban történő munkavégzés miatt a Vállalkozó a Vállalkozói Díjon felül igényt a Megrendelővel szemben nem érvényesíthet.
12. A MEGRENDELŐ ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI
12.1. A Megrendelő köteles:
a) a Munkák megkezdésére és a további folyamatos munkavégzésére alkalmas Munkahely átadására az Egyedi Szerződésben rögzített megfelelő időpontban,
b) a szolgáltatási kötelezettségei körébe utalt tervek, terviratok, szakvélemények, mérési és egyéb adatok, hatósági engedélyek való átadására,
c) a Kiviteli Tervdokumentációban (költségvetésében) kiírt, de a felhasználáskor be nem szerezhető anyagok, termékek, gépek, berendezések és műszerek helyettesítésére tett
Vállalkozói javaslatra nyilatkozni,
d) Megrendelői Szolgáltatásokat Vállalkozó és Alvállalkozói részére nyújtani,
e) vonatkozó szerződéses, jogszabályi és hatósági előíráson alapuló feltételek teljesítése esetén az átadásra felajánlott szerződésszerű teljesítés (az elkészült Munkák) átvételére, erről e- teljesítésigazolás kiállítására, a szolgáltatás ellenértékének – a szerződés feltételei szerint történő - kifizetésére.
12.2. Vállalkozó tudomással bír arról, hogy amennyiben a Xxxxxxxxxx az Épületet bankhitelből kívánja finanszírozni, akkor az egyes rész-számlák vagy a végszámla kifizetésével a Megrendelő mindaddig nem esik késedelembe, amíg az annak kifizetéséhez szükséges pénzösszeget a Finanszírozó Bank azért nem bocsátja a Megrendelő rendelkezésére, mert a Finanszírozó Bank Műszaki Ellenőre a Xxxxx által a számlázás alapjául tett nyilatkozatokkal nem ért egyet vagy a Finanszírozó Bank felé tett jelentésében a Felekétől eltérő álláspontra helyezkedik, akár azért, mert a Felek nyilatkozatai nem felelnek meg a Szerződésnek.
13. A MUNKAHELY RENDELKEZÉSRE BOCSÁTÁSA
13.1. A Megrendelő a Munkahelyet a Munkák megkezdésére és a folyamatos munkavégzésre alkalmas, a Vállalkozó által az ajánlattétel során megtekintett, megismert, munkavégzésre alkalmasnak ítélt állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátotta az Egyedi Szerződésben meghatározott napon.
13.2. A nem a Megrendelő tulajdonában álló kivitelezéshez szükséges terület (közterület) birtokbavételének megszervezése, a szükséges engedélyek beszerzése a Vállalkozó kötelezettsége.
13.3. Vállalkozó kijelenti, hogy a Munkahelyet a Szerződés megkötését megelőzően mindenre kiterjedő vizsgálatnak vetette alá, és ennek alapján megerősíti, hogy:
• a Munkahely megfelel az Ajánlati Dokumentációban foglaltaknak,
• a Munkahely alkalmas a Munkák megkezdésére
13.4. A Munkaterület birtoklásának és használatának a joga a Vállalkozót kizárólag a Munkák érdekében és céljára és legkésőbb a Tulajdonos és a Megrendelő között megkötött Fővállalkozási Szerződés lezárásnak időpontjáig illeti meg. Felek rögzítik, hogy a Munkaterület feletti teljes és kizárólagos rendelkezési jog a Tulajdonost illeti.
13.5. Tulajdonos fenntartotta a jogot, hogy a kivitelezésre átadott Munkaterületen reklámhordozókat helyezzen el, azokat hasznosítsa. Vállalkozó saját hirdetéseit csak a Tulajdonos vagy a Megrendelő előzetes írásbeli engedélyével helyezheti el.
13.6. A vonatkozó munkavédelmi-, tűzrendészeti, stb. előírások betartása a Munkaterületen elhelyezett, a Vállalkozó által beszállított anyagok, berendezések, stb., raktárak megfelelő védelme, őrzése a Vállalkozó feladata és felelőssége. A Munkaterület körülkerítését az építési munkálatokra figyelemmel úgy kell megoldani, hogy az építési tevékenység során – az alkalmazott technológiát is figyelembe véve – semmilyen törmelék a kerítésen kívül ne jusson. A Munkaterület határán jól látható helyeken és megfelelő gyakorisággal figyelmeztető feliratokat kell kihelyezni.
13.7. A Vállalkozó részére átadott Munkaterületre vonatkozó kárveszély az adott Munkaterület átadásával egyidejűleg szállt át a Vállalkozóra; ettől az időponttól kezdődően a Vállalkozó tevékenysége nyomán a Munkaterület, vagy az azon álló épületek, az azon elhelyezett gépek, berendezések, építési anyagok, segédanyagok, stb. állagában, szerkezetében, berendezéseiben bekövetkezett minden kár a Vállalkozó kizárólagos kockázata és költsége. A kárveszély a Munkák átadás-átvételi eljárása lezárásával száll vissza a Megrendelőre.
13.8. A Megrendelő tájékoztatja a Vállalkozót, hogy egyfelöl a Munkaterületre belépni jogosult Vállalkozó által foglalkoztatott személyek beazonosítása céljából, mágneskártyás beléptetési rendszer útján történő személyes adatkezelést, másfelöl a Munkaterületen az emberi élet, egészség, biztonság, valamint vagyonvédelem biztosítása céljából, elektronikus megfigyelőrendszer útján történő kép,- hang, - valamint kép és hangfelvétel kezelést lát el. Vállalkozó vállalja, hogy a jelen pontban foglalt adatkezelés jogszerűségének elősegítése érdekében teljes mértékben együttműködik a Megrendelővel, és a fenti rendelkezéseket az Alvállalkozóival szemben is érvényesíti.
14. A MUNKÁK MEGKEZDÉSE
14.1. A Megrendelő a Munkahelyet a Munkák megkezdésére és a folyamatos munkavégzésre alkalmas, a Vállalkozó által az ajánlattétel során megtekintett, megismert, munkavégzésre alkalmasnak ítélt állapotban a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja az Egyedi Szerződésben meghatározott napon.
14.2. A Vállalkozó köteles a Munkákat a 3.1 pontban meghatározott kezdési határidőben (időpontban), azaz a Munkahely átadását követő napon megkezdeni. A Munkavégzés akkor tekinthető megkezdettnek, ha a Munkahelyen
a) a Megvalósítási Programban meghatározott minimális számú és szakmájú munkaerő és a munka megkezdéséhez szükséges munkaeszközök rendelkezésre állnak,
b) az e-alnaplót megnyitották, továbbá a Munkák megkezdését követően a kivitelezés a Megvalósítási Programnak megfelelően megkezdődött.
14.3. A Felek az Egyedi Szerződés aláírásával megállapodnak, hogy a Vállalkozó lemond Munkaterület és/vagy Munkák és/vagy azok bármely része feletti bármely a Vállalkozót valamely Jogszabály (beleértve a Ptk. 6:246. § szerinti törvényes zálogjogot is) alapján megillető zálogjogról vagy a javára Jogszabály alapján keletkező teherről. Ezt a kikötést a Vállalkozó az Alvállalkozókkal kötött valamennyi szerződésében is alkalmazni köteles.
14.4. Ha a Vállalkozó a Munkákat a 3.1 pontban előírt határidőben nem tudta megkezdeni, köteles erről - a késedelem okának megjelölésével - a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni. Ha a késedelem oka a Vállalkozó érdekkörében merült fel, a Vállalkozó köteles közölni a késedelem várható időtartamát, az annak megszüntetése érdekében tett és tenni kívánt intézkedéseit ("Intézkedési Terv"), valamint a Megvalósítási Program szükségesnek tartott módosítására vonatkozó javaslatát.
14.5. Megrendelő a Vállalkozó által megküldött Intézkedési Tervet és a Megvalósítási Program módosítására tett javaslatát felülvizsgálja, és ennek eredményéhez képest
a) utasítja a Vállalkozót Intézkedési Terve és/vagy program-javaslata módosítására (kiegészítésére), vagy
b) a Vállalkozó Intézkedési Tervét tudomásul veszi, a Megvalósítási Program javasolt módosítását elfogadja, mely esetben a Felek a rész-teljesítési határidőket és Véghatáridőt szükség szerint módosítják,
c) ha a Munkák Vállalkozó által jelzett késdelemmel történő megkezdése nem áll érdekében elutasítja a Vállalkozó ajánlatát, és egyoldalú nyilatkozattal elállhat a Szerződéstől vagy választása szerint gyakorolhatja felmondási jogát, Vállalkozó pedig a Vállalkozói Díj Egyedi Szerződésben meghatározott mértékének megfelelő, egyösszegű kötbér fizetésére köteles, továbbá Megrendelő jogosult kárának az érvényesítésére.
A fenti a) -c) pont alatti, a Szerződés módosítását nem jelentő döntések meghozatala a Megrendelő részéről Megrendelő központi képviselőjének jóváhagyásával történhet.
14.6. Kifejezett eltérő megállapodás hiányában az Intézkedési Terv tudomásulvétele és/vagy a Megvalósítási Program javasolt módosításának elfogadása nem mentesíti a Vállalkozót a Szerződésben vállalt kötelezettségeinek nem, vagy késedelmes teljesítése miatti felelősség alól.
15. TÁRSVÁLLALKOZÓK
15.1. Felek megállapodnak, hogy Megrendelővel fennálló szerződés alapján, a Munkaterületen a Vállalkozóval szerződéses kapcsolatban nem álló más vállalkozók is tevékenykednek (Társvállalkozó(k)).
15.2. Ha a Munkahelyen Társvállalkozók is tevékenykednek, a tevékenységük összehangolásához szükséges feltételek megteremtése érdekében a Megrendelő a Vállalkozó részére ütemtervet szolgáltat, mely tartalmazza a Társvállalkozók résztevékenységének időrendi (technológiai) sorrendjét, ezek kezdési és befejezési időpontjának megjelölésével, és szükség szerint a
Társvállalkozó munkakezdésének az őt sorrendben megelőző Xxxxxxxxxxxxxx által biztosítandó feltételeit. Az ütemtervet a Megrendelő tájékoztatás céljából közli a Vállalkozóval, és a Vállalkozó köteles az abban foglaltak szerint végezni a Munkákat.
16. A MEGRENDELŐ UTASÍTÁSAI ÉS JÓVÁHAGYÁSI JOGKÖRE
16.1. A Vállalkozónak a Szerződés rendelkezésinek megfelelően a Megrendelő utasításai szerint kell teljesíteni a Munkákat. A Megrendelő utasítási jogkörét a Projekt Manager útján gyakorolja, kivéve azon eseteket, amikor a Kormányrendelet értelmében a Megrendelő Felelős Műszaki Vezetőjének hatáskörébe tartozik az adott kérdés. A Vállalkozó felelős műszaki vezetőjének a Projekt Manager vagy (adott esetben) a Megrendelő Felelős Műszaki Vezetője által kiadott utasítások szerint kell eljárni, kivéve, ha az utasítás végrehajtása
a) fizikailag megvalósíthatatlan (lehetetlen),
b) jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére, illetőleg az élet- és/vagy vagyonbiztonsági veszélyeztetésére vezetne.
16.2. Ha Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője az utasítás végrehajtását megtagadja, erről – az ok megjelölésével – köteles a Projekt Managert és a Megrendelő Felelős Műszaki Vezetőjét írásban értesíteni.
16.3. Ha a fenti 16.1 pont szerinti utasítások végrehajtása a Munkák elvégzésének költségeit vagy teljesítésének határidejét hátrányosan érinti, Vállalkozó köteles ezt Megrendelőnek haladéktalanul jelezni.
16.4. A Kiviteli Tervdokumentációtól való eltéréshez a Megrendelő Felelős Műszaki Vezetőjének a jóváhagyása szükséges, kivéve, ha az eltérés a szerződésszerű teljesítésre kihatással nincs, nem jelent módosítást, sem toldást, sem elhagyást. Ez utóbbi esetekben Vállalkozó a Projekt Managert előzetesen tájékoztatni köteles.
16.5. Bármely Megrendelői utasítás kiadása, illetőleg a jóváhagyás megadása csak írásban érvényes. A szóbelileg adott utasítás, illetőleg jóváhagyás, annak haladéktalan írásbeli megerősítésével, visszaható hatállyal érvényessé válik.
17. A MUNKÁK ÉS ANYAGOK ELLENŐRZÉSE
17.1. A felhasználásra kerülő anyagokkal, elvégzendő Munkák eredményével szembeni minőségi elvárásait Megrendelő az Ajánlati Dokumentációban rögzítette. Amennyiben Jogszabály, szabvány, a Kivitelezési Tervdokumentáció, a költségvetés ennél szigorúbb követelményeket támaszt, úgy azt kell alkalmazni. Ugyancsak az Ajánlati Dokumentáció tartalmazza a Munkák elvégzésére vonatkozó minőségbiztosítási terv elkészítésének a kötelezettségét, amelyet Vállalkozó ajánlatában elfogadott, a Szerződéssel vállalt.
17.2. A felhasználásra kerülő anyagok, a Munkavégzés és az elkészült Munkák ellenőrzése a Megrendelő Felelős Műszaki Vezetőjének a feladata. A Vállalkozó Alvállalkozói teljesítését folyamatosan ellenőrizni köteles. A Megrendelő ellenőrzési joga gyakorlásához szakértőt is igénybe vehet. A Megrendelő igazolt szakértője a Munkahelyen csak a Projekt Manager jelenlétében, vele együttesen jogosult eljárni.
17.3. A fentieken túl a Vállalkozónak biztosítani kell, hogy a Megrendelő Felelős Műszaki Vezetője a Munkahelyen kívül, a Vállalkozó és közreműködői mindazon munkahelyein (telepén, műhelyében, gyárában, stb.) is végezhessen ellenőrzést, ahol a Munkáknál felhasználásra kerülő anyagot előkészítik, a terméket előállítják, gépet, berendezést vagy műszert gyártják.
17.4. A felhasználásra kerülő anyagok ellenőrzése valamennyi beépítésre (beszerelésre, elhelyezésre) kerülő anyagra, félkész és késztermékre, gépre, berendezésre és műszerre, a Munkák elvégzésének ellenőrzésére a munkafolyamatra, az elkészült Munkák ellenőrzése pedig a munkaeredményre terjed ki. Vállalkozó csak bizonylatolt, származásra, mennyiségre és minőségre nézve igazolt, új anyagokat építhet be, a Megrendelő képviselői a vonatkozó dokumentációt bármikor jogosultak ellenőrizni.
17.5. A Vállalkozónak az ellenőrzés elvégzéshez saját költségére biztosítani kell:
• a munkaerőt és egyéb segéderőt,
• az alap és segédanyagokat,
• az ellenőrzés, vizsgálat elvégzéséhez szükséges műszereket, berendezéseket és egyéb eszközöket.
17.6. Az ellenőrzés a Munkák folyamatos végzését nem akadályozhatja.
17.7. A Vállalkozó nem mentesül a Megrendelővel szembeni felelőssége alól arra tekintettel, hogy a Megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta, vagy nem megfelelően végezte. Ugyancsak sem az arra jogosult hatóságoknak vagy a Megrendelőnek az ellenőrzése, vizsgálatokon való részvétele, sem pedig az azokról felvett jegyzőkönyv, egyéb dokumentum nem mentesíti Vállalkozót szerződéses kötelezettségeinek a teljesítése alól, és nem korlátozhatja a Megrendelőt a Szerződés szerinti igényei érvényesítésében.
17.8. A Megrendelő igényelheti a beépítés előtt
a) a felhasználásra kerülő anyag mennyiségének megállapítását,
b) mintadarab, mintaszerelés elkészítését, bemutatását, próba, illetőleg minta vételét és annak ellenőrzését,
c) a felhasznált anyagok, termékek, gépek, berendezések és műszerek minőségi tanúsítványának bemutatását/átadását.
17.9. A Jogszabály, szabvány, műszaki előírás vagy egyéb megállapodás szerint kötelező próba -, mintavétel és a vizsgálat költségei a Vállalkozót, az ezen túlmenően a Megrendelő kívánságára elvégezett próba -, mintavétel és a vizsgálat költségei a Megrendelőt terhelik. Ha azonban a próba -, mintavétel és a vizsgálat eredménye szerint a vizsgált munka (eredmény) nem felel meg a jogszabályban, a Szerződésben és/vagy a Kiviteli Tervdokumentációban (költségvetésben) előírt minőségi követelményeknek, ezen próba -, mintavétel és a vizsgálat költségeit is a Vállalkozónak kell viselnie.
17.10. A Megrendelő jogosult Vállalkozót utasítani arra, hogy a nem megfelelő anyagot, gépet, berendezést a Munkahelyről eltávolítsa, és Vállalkozó köteles ennek az utasításnak eleget tenni.
17.11. Vállalkozó köteles a Megrendelőtől átvett Megrendelői Anyagokat azok átvételekor ellenőrizni, amennyiben hibásnak, mennyiségileg elégtelennek találja azokat, erre az átvételkor a Megrendelő figyelmét felhívni. Köteles az átvett anyagokat azok előírásának megfelelően raktározni, állagukat megóvni. Vállalkozó az általa beépítendő Megrendelői Anyagok minőségét köteles a Xxxxxx elvégzése során ellenőrizni. Hibás vagy sérült anyagot Vállalkozó nem építhet be. A Megrendelői Anyagok esetében Vállalkozó nem tartozik jótállási és szavatossági kötelezettséggel Megrendelő felé.
18. ELTÉRÉS A MEGVALÓSÍTÁSI PROGRAMTÓL
18.1. Ha a Munkák végzése során a Vállalkozó úgy látja, hogy a Megvalósítási Program szerinti kivitelezési ütemterv nem tartható, a Megrendelőt építési naplóbejegyzés útján és egyéb írásos formában is értesítenie kell.
18.2. Az értesítésben meg kell jelölni a késedelem okát, ha az a Megrendelő érdekkörébe tartozik, az annak megszüntetése érdekében a Megrendelőtől kért intézkedéseket. Ha a késedelem a Vállalkozó érdekkörében, vagy a Vállalkozó által az ajánlatadáskor előre nem látható külső körülmény folytán merült fel a Vállalkozó köteles Intézkedési Tervet készíteni.
18.3. Ha a Vállalkozó a Munkákat a Megrendelő érdekkörében felmerült okból, vagy az előző bekezdésben említett előre nem látható, külső körülmény miatt nem tudja a Megvalósítási Program szerinti kivitelezési ütemterv szerint folytatni, és ez a teljesítési (részteljesítési) határidőkre kedvezőtlen kihatással van és/ vagy többletköltséget okoz, akkor a jelen ÁSZF-nek a Pótmunkára irányadó szabályai szerint kell eljárni. Ha a késedelem a Vállalkozó érdekkörében merült fel, a 14.4-14.6. pontokban foglaltak az irányadók.
18.4. Ha a Megrendelő azt tapasztalja, hogy a Munkák tényleges kivitelezésének üteme nem felel meg a Megvalósítási Programban foglaltaknak, a Vállalkozót az e-alnaplóban felhívja a késedelem megszüntetése érdekében teendő intézkedések, illetőleg az Intézkedési Terv előterjesztésére. A Vállalkozónak a felhívás alapján az e-építési alnaplóban meg kell jelölnie azt, hogy a lemaradás behozása érdekében milyen intézkedéseket kíván tenni, a Megvalósítási Program szerinti kivitelezési ütemterv módosítását szükségtelennek tartja-e, majd erről a Megrendelőt – indokai megjelölésével – döntés céljából értesíti.
18.5. A Megvalósítási Program szerinti kivitelezési ütemterv változása esetén a Pénzügyi Ütemtervet a programmal való összhang fenntartása érdekében szükség szerint módosítani kell.
18.6. Ha az ütemhez viszonyítva 30 napnál hosszabb lemaradás mutatkozik, akár közbenső, akár a Véghatáridőt illetően, vagy, ha a Megrendelő elfogadta az Intézkedési Tervet, és az Intézkedési Tervhez képest a lemaradás behozásával is elmarad a Vállalkozó, a Megrendelő a Szerződéstől elállhat, illetőleg választása szerint azt azonnali hatállyal felmondhatja, mely esetben a Megrendelő a késedelmes munkarészt a Vállalkozó költségére más vállalkozóval elvégeztetheti. Az ilyen Munkák elvégzését Vállalkozó nem jogosult megakadályozni, és az ahhoz szükséges területet köteles kiüríteni. Az ilyen, Megrendelő által elvégeztetett Munkák költségeinek megtérítését Megrendelő Vállalkozótól követelheti és jogosult azokat, többek között, a Vállalkozó követelésével szemben beszámítással érvényesíteni. A jelen pont szerinti eljárás nem zárja ki, hogy Megrendelő a Vállalkozóval szemben a szerződésszegés miatt érvényesíthető egyéb jogait, igényeit (beleértve az elállás és a felmondás jogát is) érvényesítse.
19. ELTAKARÍTÁS ELŐTTI ELLENŐRZÉS
19.1. Az eltakarásra kerülő és így utólag kibontás nélkül nem vizsgálható Munkákat (munkarészeket) a Megrendelő elfedés előtt mennyiségileg és minőségileg ellenőrizheti. Ez – a felmenő építményrészek kivitelezésének megkezdése előtt – az alapozásra is vonatkozik. A Vállalkozónak valamennyi eltakarásra kerülő munka elfedésének időpontjáról olyan időben kell a Megrendelőt értesítenie, hogy az arról megfelelő időben tudomást szerezhessen (legalább 2 munkanap), és az eltakarás előtti ellenőrzést elvégezhesse.
19.2. Eltakarás előtt az eltakarásra kerülő Munka-részre vonatkozó minden lényeges adatot (elvégzett vizsgálat, próba, mintavétel, tételes elszámolás esetén felmérés, stb.) a Vállalkozónak, az ezzel kapcsolatos esetleges észrevételeit a Megrendelőnek az építési naplóba rögzítenie kell.
19.3. Ha a Megrendelő a megfelelő időben adott értesítés ellenére az eltakarásra megjelölt időpont előtt a Munkahelyen ellenőrzés céljából nem jelenik meg, a Vállalkozónak ezt a tényt (a Megrendelő részére adott értesítésre utalással) az e-építési alnaplóban rögzítenie kell.
19.4. Ha a Megrendelő az eltakarásról időben – legalább 2 munkanappal előzőleg az e-építési alnaplóba történt bejegyzéssel – nem kapott értesítést, a feltárás miatt felmerült költségek a Vállalkozót, egyébként pedig a Megrendelőt terhelik, kivéve ha igazolódik a 19.2 pont szerint rögzített adatok valótlansága. Amennyiben a költségek a Vállalkozót terhelik, úgy Megrendelő jogosult azok megtérítését Vállalkozótól követelni, továbbá azt a Vállalkozó esedékes díjigényével szemben beszámítással is érvényesíteni.
19.5. A Szerződés rendelkezéseibe ütközően, nem megfelelő, vagy nem megfelelően beépített anyagokat, szerkezeteket, berendezéseket a Megrendelő jogosult a Vállalkozóval elbontatni, és amennyiben az általa megjelölt határidőben az elbontásra nem kerül sor, a Megrendelő a Vállalkozó költségén, minden további értesítés nélkül jogosult azt elvégeztetni. Az ilyen bontási Munkák elvégzését Vállalkozó nem jogosult megakadályozni, és az ahhoz szükséges területet köteles kiüríteni. Az ilyen, Megrendelő jogosult a Megrendelő által elvégeztetett Munkákkal kapcsolatos költségei megtérítését Vállalkozótól követelni, továbbá azt a Vállalkozó esedékes díjigényével szemben beszámítással is érvényesíteni. A jelen pont szerinti eljárás nem zárja ki, hogy Megrendelő a Vállalkozóval szemben a szerződésszegés miatt érvényesíthető egyéb jogait, igényeit (beleértve az elállás és a felmondás jogát is) érvényesítse.
20. FELMÉRÉS
20.1. Azokról a Munkákról, amelyeket tételesen kell elszámolni, az e-alnapló mellékleteként folyamatosan felmérési naplót kell vezetni a Kormányrendelet 28. § szerinti formában és tartalommal.
20.2. A Megrendelő jogosult a ténylegesen felhasznált anyagok, illetőleg elvégzett Munkák mennyiségét és a felmérési napló egyéb adatait méréssel is ellenőrizni. Az ellenőrző mérés megkezdésének időpontjáról a Vállalkozót értesíteni kell. A Vállalkozónak a felmérési naplót és a méréshez szükséges eszközöket díjtalanul a Megrendelő rendelkezésére kell bocsátania.
20.3. A Vállalkozó jogosult az ellenőrző méréseken részt venni. Ha ezt az előzetes értesítés ellenére elmulasztja, az ellenkező bizonyításáig a Megrendelő felmérése az irányadó.
21. MUNKAHELYEN FOGLALKOZTATOTTAK ELLENI KIFOGÁS
21.1. A Vállalkozó vállalja, hogy megfelelő szakképzettségű dolgozókat alkalmaz a Munkák elvégzése során, és eleget tesz a vonatkozó munkabiztonsági- és egyéb munkaügyi előírásoknak.
21.2. Ha Megrendelő úgy ítéli meg, hogy a Vállalkozó által a Munkahelyen foglalkoztatott személyek a Munkák teljesítését veszélyeztetik, ennek megszüntetésére (a munkafegyelem javítására, a fokozott minőségi ellenőrzésre, egyes dolgozók Munkahelyről történő kitiltására stb.) a Vállalkozót felszólítja.
21.3. Felek megállapodnak, hogy Vállalkozó a fenti rendelkezéseket Alvállalkozóival szemben is érvényesíti, és a jelen fejezetben foglaltak bármely Alvállalkozó általi megsértése úgy tekintendő, mintha azt a Vállalkozó követte volna el.
22. A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
22.1. A Szerződés megszűnik:
• a Felek közös megegyezése alapján; vagy
• valamely Fél általi elállással vagy felmondással.
22.2. Megrendelő az alábbi esetekben jogosult a Szerződéstől elállni, vagy amennyiben a teljesítés már megkezdődött, felmondani:
• ha a Vállalkozó olyan okból, melyért a Szerződés értelmében felelős a Munkákat vagy –adott esettől függően – a Pótmunkákat a Szerződésben, a Megvalósulási Program részét képező kivitelezési ütemtervben vagy – adott esettől függően – jóváhagyott Pótmunka ajánlatban meghatározott határidőre nem fejezi be, és azokat a Megrendelő által biztosított ésszerű póthatáridő leteltéig sem teljesíti a Szerződés, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások feltételeinek megfelelően,
• ha a Vállalkozó ellen első fokon csőd- vagy felszámolási vagy végrehajtási eljárás kerül elrendelésre, elhatározza jogutód nélküli megszűnését vagy jogerősen elrendelik a cégnyilvántartásból való törlését,
• ha a Vállalkozó az Építési Engedélytől vagy a Kiviteli Tervdokumentációtól lényegesen eltér,
és azt - amennyiben orvosolható - a Megrendelő írásbeli felhívására az abban a megadott, ésszerű póthatáridőn belül sem orvosolja,
• Vállalkozó az Alvállalkozók, beszállítók bármelyikével szemben 30 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, és azt Megrendelő erre irányuló írásbeli felszólítását követő 15 napon belül nem rendezi vagy nem igazolja, hogy a kifizetést jogos indokkal nem teljesítette,
• Vállalkozó hibásan teljesített és a hibát a Szerződés szerinti határidőn belül nem javította ki,
és ezt a Megrendelő erre irányuló írásbeli felszólítását követő 30 napon belül, vagy ha a jótállási idő lejártáig ennél rövidebb idő van hátra, akkor legkésőbb a jótállási idő utolsó napján sem orvosolta,
• a Vállalkozó egyéb súlyos szerződésszegése esetén, amely veszélyezteti a Munkák Véghatáridőre történő vagy a Szerződés, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások feltételeinek megfelelő teljesítését, feltéve, hogy azt - amennyiben orvosolható - Vállalkozó a Megrendelő írásbeli felhívására, az abban a megadott, ésszerű póthatáridőn belül sem orvosolja.
22.3. Felek megállapodnak, hogy amennyiben Megrendelő álláspontja szerint a Vállalkozó munkavégzése arra enged következtetni, hogy
• a teljesítése hibás lesz (ide értve, ha a Munka-rész nem a Szerződésnek megfelelően készül, hibás, hiányos, nem megfelelő minőségű), vagy
• a teljesítés késedelmes lesz (ide értve, a Megvalósítási Program részét képező kivitelezési ütemtervben vagy Intézkedési Tervben meghatározott határidőket illető késedelmet is),
és a Megrendelő felszólítása ellenére, a megjelölt, ésszerű határidőben a Vállalkozó nem teszi meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a Szerződés rendelkezéseinek megfelelően történjen a Munkavégzés, a Megrendelő, a bevonásra kerülő vállalkozónak fizetendő ellenszolgáltatásról történő egyidejű tájékoztatás mellett, jogosult a Szerződés felmondása helyett az adott Xxxxx elvégzésére más, és/vagy további vállalkozókat bevonni, és az így felmerült költségeit a Vállalkozói Díjból levonni. A Vállalkozó ebben az esetben mindenben köteles elősegíteni a bevont vállalkozó általi teljesítést, a bevont vállalkozó teljesítését pedig úgy kell tekinteni, mintha azt maga a Vállalkozó végezte volna el.
22.4. A fenti 22.2. pont szerinti felmondási vagy elállási jogának gyakorlása esetén a Megrendelő jogosulttá válik a 29.2 pont szerinti kötbérre és követelheti a kötbért meghaladó kárának a megtérítését is.
22.5. A Megrendelő általi elállás, illetőleg felmondás esetén Vállalkozó köteles azonnal elhagyni a Munkahelyet és eltávolítani minden Alvállalkozót, megbízottat, dolgozót, akik részéről a Munkák teljesítésében részt vettek, és Megrendelőnek jogában áll Vállalkozó költségén megtenni minden olyan intézkedést, ami ahhoz szükséges, hogy az előbbi személyeket eltávolítsa a Munkahelyről, amennyiben Vállalkozó nem ürítené ki a Munkahelyet. A kiürítés kapcsán Megrendelő a fentiek szerint felmerült költségei megtérítését Vállalkozótól követelheti, továbbá azt a Vállalkozó esedékes díjigényével szemben beszámítással is érvényesítheti.
22.6. A Szerződés felmondása vagy az attól való elállás esetén, a felmondás vagy elállás hatályosulását követően, a Vállalkozó azonnal köteles minden további munkavégzést abbahagyni, kivéve azon munkálatokat, amelyek a már elkészült Munkák vagy munkarészek biztonságossá tétele vagy védelme érdekében lehetnek szükségesek és a Megrendelő utasítása szerint elvégzendők, és bármely olyan munkálatot, amely a Munkaterület biztonságos és tiszta állapotban való elhagyásához szükséges. A felmondás hatályosulását követően 3 napon belül a Vállalkozó köteles átadni a már elvégzett Munkák minden olyan részét, amelyet a Vállalkozó a felmondásig befejezett, továbbá köteles az Munkaterületet (illetve annak felmondással érintett részét) az elkészült szerkezetek károsítása nélkül elhagyni, és onnan berendezéseit és eszközeit továbbá minden Alvállalkozót, megbízottat, dolgozót, akik részéről a Munkák teljesítésében részt vettek, eltávolítani, és Megrendelőnek jogában áll Vállalkozó költségén megtenni minden olyan intézkedést, ami ahhoz szükséges, hogy az előbbi személyeket eltávolítsa a Munkahelyről, amennyiben Vállalkozó nem ürítené ki a Munkahelyet. A kiürítés kapcsán Megrendelő a fentiek szerint felmerült költségei megtérítését jogosult Vállalkozótól követelni és Vállalkozó követelésével szemben beszámítással is érvényesíteni.
22.7. A fenti 22.6. pontban foglaltakat követően a Vállalkozó köteles a Megrendelőnek átadni a Munkákkal kapcsolatos minden építési-, megvalósítási tervet és dokumentumot, a megvalósításra vonatkozóan készített jegyzeteket, vázlatokat és egyéb okiratokat.
22.8. A Szerződés Megrendelő általi felmondása vagy attól való elállás esetén, az ezt követő lehetséges legrövidebb időn belül, a Megrendelő és a Vállalkozó kötelesek meghatározni azon összegeket, amelyek a felmondás vagy elállás napjával bezárólag a Vállalkozó részére fizetendőek a Munkák elvégzett részének ellenértékeként. Ha nem sikerül megállapodni, akkor Xxxxx által közösen kiválasztott független műszaki szakértő nyilatkozatában meghatározott összegek szerint kell elszámolni.
23. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, TÖBBLETMUNKA, PÓTMUNKA
23.1. A Projekt Manager és Vállalkozó Felelős Műszaki Vezetője a Szerződést nem módosíthatják, de együttesen eljárva jogosultak a Kiviteli Tervdokumentáció egyes részeinek olyan megváltoztatására, amely sem késedelmet, sem többletköltséget nem okoz, és a szerződésszerű teljesítésre nincs hátrányos kihatással.
23.2. Az előző bekezdésben nem említett esetekben a Szerződést csak a Megrendelő és a Vállalkozó erre felhatalmazott képviselői módosíthatják.
23.3. Ha a Megrendelő részéről Pótmunka igény merül, úgy ezt írásban és e-építési alnapló bejegyzés útján is köteles közölni a Vállalkozóval. Vállalkozó a közlést követő 8 napon belül írásbeli ajánlatot tesz a Pótmunka elvégzésére, melyet az e-építési alnaplóban is rögzít. Amennyiben a Pótmunka szükségességét a Vállalkozó észleli, úgy azt haladéktalanul köteles írásban - és e-építési alnapló bejegyzés útján is - közölni a Megrendelővel, és egyben írásbeli ajánlatot tenni a Pótmunka elvégzésére, melyet az e-építési alnaplóban is rögzíteni köteles. Vállalkozó a Pótmunkákra vonatkozó árajánlat során az alábbi egységárképzést köteles alkalmazni:
a) ha a Pótmunka változtatás jellegű és az érintett Munka-rész még nem került kivitelezésre, akkor a Szerződés egységárait használja a Vállalkozó árajánlatának elkészítéséhez,
b) egyéb esetben a Vállalkozó a változtatás, költségvetési tételként nem szereplő újszerű megvalósítás (új műszaki tartalom), vagy anyagválasztás jellegétől, időigényétől, technológiai vonzatától függően korrekt piaci árajánlatot köteles adni. Amennyiben Megrendelő az ajánlattal nem ért egyet, akkor más kivitelezőktől, beszállítóktól kérhet árajánlatot, melyet Vállalkozó vagy elfogad, vagy az árajánlatot adó beszállítótól vagy kivitelezőtől rendeli meg a Munkát, és Alvállalkozójaként azt befogadja.
23.4. Megrendelő a Vállalkozó ajánlatára, annak kézhezvételét követő 15 napon belül köteles írásban és e- építési alnapló bejegyzés útján is válaszolni, ennek elmaradása esetén az ajánlatot elutasítottnak kell tekinteni.
23.5. Pótmunka megrendelések csak írásban érvényesek, és a Megrendelő csak írásbeli megrendelésre köteles Pótmunkát elismerni. Amennyiben a Vállalkozó a Pótmunka megkezdése előtt kellő időben nem gondoskodik az írásbeli megrendelésről, elveszíti valamennyi igényét a Pótmunkával kapcsolatos díjazásra vonatkozóan. Pótmunkák elszámolása kizárólag a végszámlában lehetséges.
23.6. Többletmunka után díj, költség nem számolható el.
23.7. Ha az ajánlattételt követően kiadott Jogszabály, kötelező szabvány, műszaki vagy egyéb hatósági előírás a Munkák megvalósításával kapcsolatban olyan kötelezően alkalmazandó műszaki rendelkezést tartalmaz, amelyet a Kiviteli Tervdokumentáció (költségvetés) nem, vagy másként tartalmaz, a Feleknek a Szerződést szükség szerint a Pótmunkára irányadó szabályoknak megfelelően módosítaniuk kell.
24. TELJESÍTÉS
24.1. A Vállalkozó a jogszabályi rendelkezéseknek, a Szerződésnek, az irányadó Jogszabályoknak és hatósági előírásoknak, valamint a Munkák elvégzése során a Megrendelőtől kapott utasításoknak, továbbá a Munkáknak a Vállalkozó előtt az ajánlattételkor ismert célra való alkalmasságnak megfelelő szolgáltatás átadásával teljesít.
24.2. A teljesítés a Munkák átadás-átvételi eljárását lezáró jegyzőkönyvnek a Megrendelő képviselői részéről történő aláírásával tekinthető megvalósultnak.
25. AZ ÁTADÁS-ÁTVÉTELT MEGELŐZŐ ELJÁRÁS
25.1. A Vállalkozó a Munkák befejeztével, a teljesítés előtti megvizsgálásra történő felajánlásról (alkalmas az átadás-átvétel megkezdésére a szolgáltatás) a Véghatáridő előtti 30. és 15. nap közötti időpontban
értesíti a Megrendelőt. A Munkák műszaki átadás-átvételi eljárása megkezdésének napja nem lehet későbbi időpont, mint a Véghatáridőt megelőző 10. nap.
25.2. A Megrendelő az értesítéstől számított 5 napon belül köteles a Munkahelyen megjelenni, és a szolgáltatást megvizsgálni abból a szempontból, hogy az az átvétel megkezdésére - az akkori állapotban - alkalmasnak tekinthető-e.
25.3. Ha a Megrendelő megállapítja, hogy a Munkák befejeződtek és
a) a szolgáltatás megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, a Szerződésnek, valamint a Munkák elvégzése során a Megrendelőtől kapott utasításoknak, továbbá a Munkáknak a Vállalkozó előtt az ajánlattételkor ismert célnak, az első áttekintés alapján hiánymentes, várható, hogy a még fennálló hibák a javítási időszakban rendelkezésre álló időben elvégezhetőek lesznek, akkor erről azzal értesíti a Vállalkozót, hogy a műszaki átadás-átvételi eljárás megkezdésének nincs akadálya,
b) ellenkező esetben az e-építési alnaplóhoz mellékletként csatolt utasításban Megrendelő meghatározza azokat a hibákat és hiányosságokat, amelyeket a Munkák átvételének a megkezdéséhez még ki kell javítani, illetve pótolni kell, mely esetben a Vállalkozó haladéktalanul megkezdi a megjelölt hibák, hiányosságok kijavítását, pótlását, s amikor úgy ítéli meg, hogy a szolgáltatás alkalmas a Szerződés feltételei szerint a műszaki átadás- átvételi eljárás lefolytatására, értesítése alapján Xxxxx megismétlik a jelen 25. fejezet 1-3. pontja szerinti eljárást.
25.4. A Munkák műszaki átadás-átvételi eljárása a Vállalkozó által megjelölt időpontban akkor kezdhető meg, ha a Megrendelő a fenti 25.3/a. pont szerinti nyilatkozatot megteszi. Az egyértelműség kedvéért a fenti 25.3/a. pont szerinti nyilatkozat kiadása nem jelenti azt, hogy Megrendelő elfogadta a teljesítést, csak annak rögzítését jelenti, hogy a szolgáltatás állapota, a jelen szakasz értelmében alkalmas a műszaki átadás-átvétel megkezdésére.
26. A MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELI ELJÁRÁS
26.1. A Munkák műszaki átadás-átvételi eljárását legkésőbb a Véghatáridőt megelőző 10. napon meg kell kezdeni és ezt követő 10 napon belül le kell zárni. Amennyiben a Megrendelő ettől korábbi időpontban a 25.3/a. pont szerinti nyilatkozatot ad ki, úgy a műszaki átadás-átvételi eljárás korábbi időpontban is megkezdhető.
26.2. A Megrendelő a szolgáltatást a műszaki átadás-átvételi eljárás során részletesen megvizsgálja. A Jogszabályban megjelölt hatóságok átadás-átvételi eljárásra történő meghívása a Megrendelő kötelezettsége.
26.3. A Munkák műszaki átadás-átvételi eljárása kiterjed különösen, de nem kizárólag a következőkre:
a) megtekintés, bejárás,
b) a műszaki dokumentáció, hatósági engedélyek Megrendelőnek történő átadása és megvizsgálása, melyek legalább a következőket tartalmazzák:
• műbizonylatok, minden termék szabványossági minősítő irata, ennek hiányában alkalmazási engedélye, függetlenül attól, hogy ezeket a Vállalkozó 1 pld-ban korábban már átadta;
• nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatai, valamennyi elszállított, illetve beépített anyag bizonylatai, jogszabályban előírt nyilvántartásai;
• Megvalósulási Tervdokumentáció 3 pld-ban, és elektronikus hordozón,
• mérési jegyzőkönyvek (az építési engedély kikötései teljesítésének összes bizonylata),
• a közreműködő Alvállalkozók, beszállítók és szolgáltatásainak adatai,
• Megrendelő által meghatározott egyéb iratok.
26.4. Felek a Munkák műszaki átadás-átvételi eljárása során lefolytatott vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvben kötelesek rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:
a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban részt vevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
c) a Megrendelő által érvényesíteni kívánt jótállási/szavatossági igényeket,
d) a Megrendelő észrevételeit a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban,
e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - a műszaki átadás- átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
g) az egyéb Jogszabályokban előírt nyilatkozatokat,
h) a Megrendelő döntését arról, hogy átveszi-e a teljesítést,
i) a Megrendelő igényt tart-e a hibák kijavítására, vagy árengedményt kér, és
j) a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvétel során átadott műszaki dokumentációt, tervek, mérési jegyzőkönyvek, tanúsítványok, használati, kezelési útmutatókat, jótállási jegyeket, karbantartási, kezelési utasításokat, Vállalkozó a jótállás, szavatosság körébe eső ügyekben eljáró képviselőinek megnevezését, elérhetőségeit,
k) Felek képviselőinek aláírását.
26.5. Amennyiben az előzetesen egyeztetett műszaki átadás-átvételi időpontban a Vállalkozó nem vagy nem megfelelő – képviseletre jogosult személlyel – képviselteti magát, úgy a Megrendelő jogosult a műszaki átadás-átvételi eljárást egyoldalúan lefolytatni, és ez esetben a Megrendelő által felvett hibajegyzék a Vállalkozó által elfogadottnak minősül. A Vállalkozó távolmaradása nem mentesíti a Vállalkozót a Szerződés szerinti kijavítási és egyéb kötelezettségének a teljesítése alól.
26.6. A Megrendelő csak hiány és hibamentes szolgáltatás átvételére köteles, ezért amennyiben a Munkák műszaki átadás-átvételi eljárása során olyan hiányokat, hibákat jelölt meg, amelyek
a) önmagukban vagy a kijavításukkal (pótlásukkal) járó munkák folytán a Munkák rendeltetésszerű használatát akadályozzák, a munka- és egészségvédelmet veszélyeztetik, vagy
b) a rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges tájékoztatást (ideértve a megvalósulási tervdokumentációt, mérési jegyzőkönyveket, vizsgálati eredményeket, stb.) a Vállalkozó nem bocsátotta a Megrendelő rendelkezésére, vagy a Szerződésben meghatározott oktatás nem történt meg, azokat Vállalkozó köteles kijavítani, pótolni. Amennyiben a Vállalkozó a hibajegyzék szerinti munkákat határidőben – legkésőbb a Véghatáridőt megelőző 10. napig – nem végzi el, illetőleg a körülmények arra engednek következtetni, hogy határidőben azokat nem fogja elvégezni, úgy azokat Megrendelő jogosult a Vállalkozó költségén elvégeztetni, s Vállalkozó nem jogosult azt megakadályozni, köteles a szükséges munkaterületet kiüríteni. Megrendelő költségei megtérítését követelheti a Vállalkozótól, és a Vállalkozó követelésével szemben beszámítással élhet.
26.7. Ha a szolgáltatásnak csak olyan kisebb hibái (hiányai) vannak, amelyek a Megrendelő ésszerű megítélése szerint sem önmagukban, sem a kijavításukkal (pótlásukkal) járó munkák folytán a Munkák rendeltetésszerű használatát nem akadályozzák, a munka- és egészségvédelmet nem veszélyeztetik, és azok kijavítását, pótlását a Vállalkozó a Megrendelő által megjelölt időre vállalta, és a rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges tájékoztatást (ideértve a megvalósulási tervdokumentációt, mérési jegyzőkönyveket, vizsgálati eredményeket, stb.) a Vállalkozó a Megrendelő rendelkezésére bocsátotta, úgy ez nem akadályozza a Munkák műszaki átadás-átvételi eljárása lezárását.
26.8. A Munkák műszaki átadás-átvételére akkor kerülhet sor, ha a Megrendelő az átadás-átvételi jegyzőkönyvben úgy nyilatkozik, hogy elfogadja a Vállalkozó teljesítést. A műszaki átadás-átvétellel egyidejűleg, annak jegyzőkönyvi rögzítése mellett a Vállalkozó részéről átadásra kerülnek a Vevőnek és a Megrendelőnek a következő dokumentumok:
• megvalósulási dokumentáció,
• mérési jegyzőkönyvek,
26.9. A Munkák műszaki átadás-átvételének megtörténtét a Felek záró jegyzőkönyvben rögzítik, amely tartalmazza az egymással szemben érvényesíteni kívánt esetleges igényeket, azt a napot, amikor a Szerződés szerinti teljesítés megtörtént, a Megrendelő kifejezett nyilatkozatát a teljesítés
elfogadásáról, a Xxxxx képviselőinek aláírását. Megrendelő részéről a jegyzőkönyvet érvényesen kizárólag a Projekt Manager és Megrendelő központi képviselője együtt írhatják alá.
27. A TELJESÍTÉST KÖVETŐEN FELFEDEZETT HIBÁK, SZAVATOSSÁG, JÓTÁLLÁS
27.1. A Vállalkozó a Szerződés alapján a Hibákért Való Felelősség Időszak alatt mindvégig szavatol azért, hogy az általa teljesített valamennyi szolgáltatás (építés-szerelés, stb.) megfelel
• a Szerződés rendelkezéseinek, a Kiviteli Tervdokumentációnak, és
• az adott szolgáltatásokra vonatkozó kötelezően alkalmazandó Jogszabályokban, szabványokban és hatósági előírásokban foglaltaknak (kellékszavatosság).
27.2. A szavatossági idő kezdete az Épület műszaki átadás-átvétel lezárásának e-építési főnaplóhoz csatolt e-jegyzőkönyvvel igazolt napja. A szavatossági jogok tekintetében egyebekben az irányadó jogszabályok, így többek között, a Ptk. rendelkezései alkalmazandóak azzal, hogy a 11/1985. (VI.22.) ÉVM-IPM-KM-MÉM-BkM rendeletnek a 2014. április 8-án hatályban volt rendelkezéseiben felsorolt épületszerkezeti elemekre és azok létrehozásánál felhasznált termékekre vonatkozóan Vállalkozó a Szerződés alapján az említett – időközben hatályát veszített - jogszabályban meghatározott 5 és 10 éves alkalmassági időket a Szerződés aláírásával továbbra is vállalja. Vállalkozó a Szerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy Megrendelő a Szerződés alapján keletkező szavatossági igények érvényesítésének a jogát az Épület mindenkori tulajdonosaira (közös használatú helyiségek esetében a társasház-közösségre) engedményezte, így ezen igények érvényesítésére ők jogosultak, a Vállalkozó feléjük köteles teljesíteni. Felek rögzítik, hogy a szavatossági kötelezettség kizárólag a Vállalkozót terheli az említett személyek irányában, azzal összefüggésben a Megrendelővel szemben semmilyen igényt nem érvényesíthet.
27.3. A fentieken túl a Vállalkozó Szavatossággal tartozik a Munkákért, a Ptk. 6:157 – 6:167 §-ai, és 6:177 §- a, és minden más a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek értelmében kibocsátott Jogszabálynak megfelelően. A Hibákért Való Felelősség Időszaka a Szavatosság tekintetében a vonatkozó Jogszabályokban meghatározott idő, beleértve az itt hivatkozott Jogszabályokat, amely időszak az Épület teljes műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárástól számítandó, kivéve a javítási munkákat, amelyekre tekintettel a Hibákért Való Felelősség Időszaka azok befejezésétől kezdődik.
27.4. A Vállalkozó a Szerződés megkötésével a Hibákért Való Felelősség Időszakára jótállást vállal azért, hogy az általa a Szerződés keretében teljesített valamennyi szolgáltatás megfelel
• a Szerződés rendelkezéseinek, a Kiviteli Tervdokumentációnak, és
• az adott szolgáltatásokra vonatkozó, kötelezően alkalmazandó jogszabályokban, szabványokban és a hatósági előírásokban foglaltaknak.
27.5. A jótállás körében, amennyiben hibás teljesítés fordul elő, a Vállalkozó kizárólagos kötelezettsége annak bizonyítása, hogy a hiba vagy annak oka a teljesítés után keletkezett, vagy rendeltetésellenes használat következménye, illetőleg a hiba olyan rongálás miatt következett be, amely nem a Vállalkozó érdekkörében merült fel, mely esetben a Vállalkozó mentesül jótállási kötelezettsége alól. A jótállási időszak a jótállási jegyben megjelölésre kerülő időponttól kezdődően, amely nem lehet korábbi, mint az Épület műszaki átadás-átvétel lezárásának e-jegyzőkönyvvel igazolt napja a Hibákért Való Felelősség Időszakának a végéig tart. Felek megállapodnak, hogy a jótállási időszak alatt, a jótállás keretében javított szolgáltatások tekintetében a jótállás ideje, a kijavítás átvételétől kezdődően a kijavítás idejével meghosszabbodik.
27.6. A jótállási kötelezettségek teljesítésének a határideje a jótállási hiba bejelentéstől számított 5 munkanap. Xxxxxx, ha a meghibásodott gép, szerkezet, berendezés, stb... beszerzése Vállalkozónak fel nem róható okból ezen határidőn túlmutat. Ilyen esetben a megadott 5 munkanapos határidő a hibajavítás megkezdésére vonatkozik.
27.7. A Megrendelő jogosult a teljesítés után felfedezett hibákat a 28. fejezet szerinti utó-felülvizsgálati eljárás(ok) során összegyűjtve közölni a Vállalkozóval. Ha azonban a jótállási/szavatossági igények a soron következő utó-felülvizsgálatig elhalasztott érvényesítése kárt, többletköltséget okozna, a Megrendelő a hiba felfedezése után haladéktalanul jogosult kifogását a Vállalkozóval közölni.
27.8. Felek megállapodnak, hogy szerkezeti hiba esetén Vállalkozó, a közölt kérésére, köteles minden olyan elemet, alkotórészt, tartozékot a jótállási/szavatossági kötelezettsége körében kijavítani, kicserélni, amelyek ugyan nem károsodtak, de a hibásnak bizonyult elemekkel, alkotórészekkel, tartozékokkal, pótalkatrészekkel azonos szerkezetűek, minőségűek.
27.9. A Vállalkozó köteles a Hibákért Való Felelősség Időszaka alatt, saját költségén kijavítani vagy kicserélni, a Megrendelő ésszerű utasításának megfelelően, a Ptk. 6:177 §-ának (1) bekezdésének értelmében, bármely Munkát, amely nem a Szerződés szerint került kivitelezésre, beleértve bármely olyan további hibát, kárt, amelyet az ilyen hibás teljesítés okoz.
27.10. Ha a Hibákért Való Felelősség Időszaka alatt bármely elvégzett Munka javítása válik szükségessé a Jótállásra vagy a Szavatosságra tekintettel, akkor a Vállalkozó köteles - amilyen rövid időn belül ez műszakilag lehetséges (a hiba természetére, a szükséges javítás mértékének természetére és a hibának az Épület üzemelésre gyakorolt hatására tekintettel), de legkésőbb a bejelentést követő három (3) napon belül - megtenni minden szükséges intézkedést a javítási munkák elvégzéséhez. Amennyiben a Vállalkozó nem kezdi meg a szükséges munkákat a fentiek figyelembevételével, vagy ha a Vállalkozó bár megkezdte ezen munkákat, de nem végzi azokat a műszakilag indokolt ütemben, a Megrendelő jogosult elvégezni, illetve harmadik személlyel elvégeztetni a szükséges javítási munkákat, amelynek költségeit a Vállalkozó köteles megtéríteni.
27.11. A Jótállás, Szavatosság keretében a fentiek szerint a Vállalkozó helyett elvégeztetett hibajavítás költségén felül a Megrendelő jogosult további a költségekre számított 10% összeget kötbér jogcímén érvényesíteni a Vállalkozóval szemben, és ezen célból jogosult felhasználni a 30. fejezet szerinti jótállási és szavatossági biztosítékot, továbbá követelését beszámíthatja a Vállalkozónak vele szemben fennálló egyéb követelésébe. A Felek megállapodnak, hogy a Megrendelő által így elvégeztetett javítások, cserék az egyéb részekre, különösen a szerkezetekre vonatkozó vállalkozói Jótállási, Szavatossági kötelezettséget nem korlátozzák semmilyen tekintetben sem, azokat úgy kell tekinteni, mintha a Vállalkozó a javítást maga végezte volna el.
27.12. Felek megállapodnak, hogy amennyiben a Jótállási/Szavatossági igény kapcsán a Megrendelőnek költségei merülnek fel, így különösen, de nem kizárólag, szálloda igénybevétele, utazás, költözés, bútorszállítás, takaríttatás, tisztíttatás, kommunikációs, adminisztratív, jogi költségek, esetleg egyéb kár, úgy Vállalkozó ezt a részére köteles megtéríteni.
27.13. Felek megállapodnak, hogy a Hibákért Való Felelősség Időszakának lejártáig a Megrendelő átadja Vállalkozónak a Jótállás körébe tartozó hibák listáját, amelyeket a Vállalkozó köteles a Szerződés irányadó rendelkezéseinek megfelelően kijavítani. Az említett hibalistán szereplő hibák kijavításának a kötelezettsége a Jótállási kötelezettsége körében akkor is terheli a Vállalkozót, ha a bejelentett hiba kijavítására a Jótállási időszakon belül nem került sor.
28. UTÓFELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS
28.1. Felek az Épület műszaki átadás-átvétel lezárásának e-jegyzőkönyvvel igazolt napjától számított 12. hónap elteltével utó-felülvizsgálati eljárást tartanak. Az utó-felülvizsgálati eljárást megelőzően a Megrendelő - a Tulajdonos bevonásával - köteles a hibákról és a hiányokról jegyzéket (hibajegyzék) összeállítani. Ebben fel kell sorolnia a hibákat és hiányokat, meg kell jelölnie a hibás (hiányzó) munkarészek értékét és az érvényesíteni kívánt jótállási/szavatossági igényeket.
28.2. Vállalkozó az eljárásra - a hibajegyzék megfelelő részének csatolásával – köteles meghívni mindazokat az Alvállalkozókat és egyéb közreműködőket (szállítókat, stb.) akiknek a jelenléte a Megrendelő által megküldött hibajegyzék alapján érdemi állásfoglalásához szükségesnek mutatkozik. Az ennek elmulasztása miatt felmerülő költségeket Vállalkozó viseli.
28.3. Az utó-felülvizsgálati eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a hibajegyzéket, a jegyzőkönyvben pedig fel kell tüntetni a hibajegyzékben nem szereplő, az eljárás során észlelt hibákat és hiányokat, az azok által érintett Munka-rész értékét, továbbá a tulajdonosok, a Megrendelő jótállási/szavatossági igényeit. A Vállalkozónak a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell a jótállási/szavatossági igényekre, valamint a kijavítási, hiánypótlási határidőre, amely a 27.6 pont szerint.
28.4. Az eljárás során megállapított, és a Vállalkozó által elismert hibák kijavításának, illetőleg hiányok pótlásának megtörténtéről értesíteni kell a Megrendelőt, aki a munkák elvégzését, a Tulajdonossal közösen a munkák átvételével egyidejűleg igazolja.
28.5. Felek megállapodnak, hogy a fentiekkel megegyező eljárási rendben és kötelezettségek mellett ismételt utó-felülvizsgálatot tartanak a 28.1. pont szerint az Épület műszaki átadás-átvételi időponttól számított 24. hónap és 35. hónap elteltével.
28.6. A Vállalkozó által a 30. fejezet szerint szolgáltatott jótállási és szavatossági biztosíték – a Szerződés értelmében esetleg meghosszabbodott - jótállási idő lejártát követő 15 napon belül a Vállalkozónak kiadásra kerül, a jótállás/szavatosság keretében felhasznált összeggel történő elszámolás mellett. Felek megállapodnak, hogy jótállási és szavatossági bankgarancia szolgáltatása esetén, amennyiben a bankgarancia lehívására nyitva álló határidő utolsó napját megelőző 5. munkanapon, vagy későbbi határidőben a Vállalkozó részéről még el nem végzett, lejárt határidejű, jótállási, szavatossági kötelezettség áll fenn, úgy a Megrendelő, jogosult az ezek becsült értéke erejéig lehívni a bankgaranciát, kivéve, ha Vállalkozó a Megrendelő által megjelölt határidőben és feltételekkel meghosszabbított garanciát szolgáltat.
29. KÖTBÉR
29.1. Késedelmi kötbér:
(a) Ha Vállalkozó – olyan okból, amelyért a Szerződés értelmében felelős – a Szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti az irányadó kötbérterhes teljesítési részhatáridő leteltéig, akkor az Egyedi Szerződésben meghatározott összegű késedelmi kötbért tartozik fizetni Megrendelő részére, minden egyes megkezdett késedelmes nap után.
(b) Amennyiben a Vállalkozó – olyan okból, amelyért a Szerződés értelmében felelős – a Szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti a Véghatáridő elteltéig, úgy az Egyedi Szerződésben meghatározott összegű késedelmi kötbért tartozik fizetni Megrendelő részére minden egyes megkezdett késedelmes nap után.
(c) A késedelmi kötbér maximuma az Egyedi szerződésben kerül meghatározásra.
(d) Ha Vállalkozó valamely teljesítési részhatáridő vonatkozásában késedelembe esett de a soron következő munkanemek teljesítésére irányadó részhatáridőket megtartotta, úgy Megrendelő a részhatáridőre megállapított késedelmi kötbért nem érvényesíti. Az egyes részhatáridőkre történő kötbérérvényesítés nem zárja ki a Véghatáridővel történő késedelembe esés miatti kötbérérvényesítést. A kötbérterhes részhatáridők késedelme, amennyiben a soron következő kötbérterhes részhatáridőig, legkésőbb a Véghatáridőig a késedelem nem szűnik meg, a Véghatáridővel esedékessé válik, s innentől kezdve a Véghatáridőre megállapított késedelmi kötbér érvényesítendő.
29.2. Nemteljesítési kötbér:
(a) Ha a Szerződés olyan okból, amelyért a Vállalkozó a Szerződés értelmében felelős megszűnik – ideértve a Megrendelőt a Szerződés szerint megillető elállási vagy felmondási jog gyakorlását is - a Vállalkozó az Egyedi Szerződésben meghatározott összegű nemteljesítési kötbért tartozik fizetni.
(b) A Megrendelő meghiúsulás miatt felmerült kárának a nemteljesítési kötbért meghaladó összegét a Vállalkozó az általános kártérítési szabályok szerint tartozik megtéríteni.
(c) A késedelmi kötbér érvényesítése nem zárja ki a nemteljesítési kötbér egyidejű érvényesítését.
29.3. Általános szabályok:
(a) A Megrendelő a kötbérkövetelés összegét a Vállalkozóval szemben fennálló kötelezettségébe beszámíthatja, továbbá azt a teljesítési biztosíték terhére is jogosult érvényesíteni.
(b) A kötbér esedékessé válik:
• késedelem esetén a késedelem megszűnésekor, vagy a Szerződés megszűntetése esetén,
• meghiúsulás esetén, amikor a Szerződés megszűntetésre került.
(c) Xxxxx mentesülnek a késedelem jogkövetkezményei alól, arra az időre, amelyre bizonyítani tudják, hogy kötelezettségüket Vis Maior miatt nem tudták határidőre teljesíteni. Ebben az esetben a határidő meghosszabbodik azzal az idővel, ameddig a Vis Maior következtében a kötelezett a Szerződés teljesítésében akadályoztatva van. A Vis Maior esetén kötelezettségei teljesítésében akadályoztatott Fél a Vis Maior bekövetkeztéről, várható megszűnéséről haladéktalanul köteles tájékoztatni a másik Felet, és egyidejűleg mindent megtenni, ami ésszerűen lehetséges, kötelezettségei teljesítésének a mielőbbi folytatása érdekében. A Vis Maior bekövetkeztét, amennyiben ez lehetséges, az illetékes kamara vagy hatóság igazolásával is dokumentálni kell. A Vis Maior miatt bekövetkező károkat a Felek közösen olyan módon viselik, hogy mindegyik Fél a saját elszenvedett kárait viseli. Vis Maior esetén a Vállalkozó által elvégzett Munkák számlával igazolt költségének összegét a Megrendelő köteles a Vállalkozó részére megfizetni, azzal, hogy jogosult a Vállalkozónak megfizetendő összeget a biztosító által a Vállalkozó részére megtérített összeggel csökkenteni. Ha Vis Maior áll elő, és az 30 napnál tovább tart a Megrendelő értesítést küldhet a Vállalkozónak felmondási szándékáról, amely felmondás 30 nappal az értesítés elküldését követően hatályos. Amennyiben a 30 napos időszak lejáratakor a Vis Maior esete még fennáll, a Szerződést a felmondás megszünteti.
(d) A Felek a nem teljesítés vagy a nem szerződés szerinti teljesítés következményeinek viselése alól akkor is mentesülnek, ha bizonyítani tudják, hogy a nem szerződésszerű teljesítés a másik Fél hibájából következett be. Nem mentesíti a Feleket a felelősség alól az, ha a nem, vagy nem szerződésszerű teljesítés hatósági intézkedésre vezethető vissza.
(e) A nem teljesítés vonatkozásában nem mentesítő körülmény az, amely ugyan előre nem látható és rendkívülinek tekinthető, azonban a teljesítést nem tette lehetetlenné, csak, akár nagymértékben, akadályozta, megnehezítette azt.
30. BIZTOSÍTÉKOK
30.1. Teljesítési biztosíték.
a) A Vállalkozói Díjból a 31. fejezet szerint visszatartásra kerülő összeg a teljesítési biztosíték. Teljesítési biztosítékként a Vállalkozói Díjból az Egyedi Szerződésben meghatározott összeg kerül visszatartásra a Megrendelő által, amely a Munkák késedelmes teljesítéséből eredő, a Vállalkozót terhelő fizetési kötelezettség, valamint a Munkákkal összefüggő kötelezettségek megszegéséből eredő kártérítési kötelezettség biztosítékául szolgál.
b) A teljesítési biztosítékot a Megrendelő az óvadékra vonatkozó szabályok szerint kizárólag azon esetben jogosult igénybe venni, ha a Vállalkozó a Munkákat határidőre a Szerződés alapján neki felróható okból nem teljesíti, vagy a Munkákkal összefüggő kötelezettségek megszegéséből eredő kártérítési kötelezettségét a Megrendelő felszólításában meghatározott határidő leteltéig nem teljesíti, feltéve, hogy az adott mulasztás a Szerződés szerint biztosított irányadó póthatáridőn belül sem kerül orvoslásra. A Megrendelő köteles a felszólításban az orvosolni kért kötelezettségszegést, valamint az ezzel összefüggésben érvényesíteni kívánt összeget megjelölni.
c) A teljesítési biztosíték felhasználása/részleges felhasználása esetén Vállalkozó köteles 8 munkanapon belül kiegészíteni azt a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő összegre és a Megrendelő ennek megtörténtéig jogosult a Vállalkozóval szembeni kifizetéseit a hiányzó összeg erejéig visszatartani.
30.2. Jótállási és szavatossági biztosíték
a) A Munkák hibás teljesítéséből eredő, a Vállalkozót terhelő fizetési kötelezettség biztosítékául a Vállalkozó a Xxxxxx műszaki átadás-átvételével egyidejűleg köteles a Megrendelő részére a Munkák vonatkozásában az alábbi feltételeknek megfelelő jótállási és szavatossági bankgaranciát átadni, és
Megrendelő ezzel egyidejűleg köteles Vállalkozó részére a teljesítési biztosítékot, illetve annak fel nem használt összegét visszaadni. Ha Vállalkozó nem teljesíti a teljesítési a jótállási és szavatossági bankgarancia szolgáltatására vonatkozó kötelezettségét az említett határidőig, akkor Megrendelő a teljesítési biztosíték megfelelő összegű részét az Épület műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követő 3 év elteltéig jótállási és szavatossági biztosíték címén magánál tarthatja és a jelen 30.2. pont rendelkezései szerint felhasználhatja.
b) Az alábbi feltételek teljesülése esetén az adott jótállási és szavatossági bankgarancia megfelelő, és azt a Megrendelő köteles elfogadni:
• a jótállási és szavatossági bankgaranciát Magyarországon bejegyzett első osztályú hitelintézet bocsátotta ki;
• a jótállási és szavatossági bankgarancia a kibocsátó hitelintézet visszavonhatatlan fizetési kötelezettségét tartalmazza;
• a jótállási és szavatossági bankgarancia a Megrendelő által feltétel nélkül és azonnal igénybe
vehető;
• a jótállási és szavatossági bankgarancia érvényességi időtartama - az alábbi d) pontban írtakra tekintettel - legalább a Hibákért Való Felelősség Időszakának lejártát követő 60. napig tart; és
• a jótállási és szavatossági bankgarancia összege az Egyedi Szerződésben került
meghatározásra.
c) A jótállási és szavatossági bankgaranciát (vagy biztosítékot) a Megrendelő kizárólag akkor jogosult igénybe venni, ha a Vállalkozó a Munkákat hibásan teljesítette, feltéve, hogy az adott mulasztás a Szerződés szerint biztosított irányadó póthatáridőn belül sem kerül orvoslásra. A Megrendelő köteles felszólításában az orvosolni kért kötelezettségszegést, valamint az ezzel összefüggésben érvényesíteni kívánt összeget megjelölni.
d) Amennyiben Vállalkozó az Egyedi Szerződés értelmében a jótállási és szavatossági bankgarancia összegét a Hibákért Való Felelősség Időszaka alatt jogosult csökkenteni, akkor az adott összegű bankgaranciát mindig az ott meghatározott, a csökkentésre vonatkozóan előírt megfelelő határidő lejártáig terjedő időtartamra szólóan szerezi be és adja át Megrendelőnek, és Megrendelő köteles elfogadni az előbbiek szerinti bankgaranciát Vállalkozótól. Vállalkozó köteles a Hibákért Való Felelősség Időszakának lejártát követő 60. napig a megfelelő (csökkentett) összegre szóló bankgaranciára kicserélni. Ha Vállalkozó a jótállási és szavatossági bankgarancia kicserélésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget az adott bankgarancia érvényességi időtartamának lejártát megelőző 15. napig, akkor ezt követően Megrendelő jogosult a bankgaranciát fizetés végett a kibocsátó banknak bemutatni, a bankgaranciára kifizetett összeget pedig ezt követően jogosult a Hibákért Való Felelősség Időszakának lejártát követő 60. nap elteltéig jótállási és szavatossági biztosíték címén magánál tartani, és a 30.2. pont rendelkezései szerint felhasználni. Megrendelő köteles az új, csökkenetett összegű jótállási és szavatossági bankgarancia átadásával egyidejűleg a korábbi bankgaranciát Vállalkozónak visszaadni feltéve, hogy az említett időtartamok lejártáig a Vállalkozó hiánytalanul eleget tett minden a Szerződés és jogszabály alapján az Épület Xxxxxxxxxxxxxx és a Megrendelővel szemben fennálló jótállási és szavatossági kötelezettségének.
e) Ha az adott jótállási és szavatossági bankgarancia érvényességi időtartamának lejártát megelőző 15. munkanapig Vállalkozó nem tett eleget minden a Szerződés és jogszabály alapján az Épület Xxxxxxxxxxxxxx és a Megrendelővel szemben fennálló jótállási és szavatossági kötelezettségének, akkor elveszti jogát a csökkentett összegű bankgarancia szolgáltatására és köteles az adott időpontban érvényben levő bankgaranciával azonos összegre szóló új bankgaranciát szolgáltatni Megrendelőnek az Épület műszaki átadás-átvétel lezárásának e-jegyzőkönyvvel igazolt napját követő 3. év elteltéig szóló időtartamra. Ha ezen új jótállási és szavatossági bankgaranciát az érvényben levő bankgarancia érvényességi időtartamának lejártát megelőző 15. munkanapig Vállalkozó nem szolgáltatja Megrendelőnek, akkor Megrendelő jogosult a nála levő bankgaranciát fizetés végett a kibocsátó banknak bemutatni és ezek után a fenti (d) pontban írtak szerint eljárni.
f) A Megrendelő jogosult, de nem köteles, a jótállási és szavatossági bankgaranciát a Xxxxxxxxxxxx engedményezni.
g) A teljesítési határidő módosítása vagy késedelem esetén az adott bankgarancia érvényességének időtartamát is 15 napon belül (de legkésőbb a lejáratot megelőző 5. Munkanapig) a várható befejezési
határidőnek megfelelően módosítani kell, ennek elmulasztása esetén Megrendelő jogosult a nála levő bankgaranciát fizetés végett a kibocsátó banknak bemutatni, a bankgaranciára kifizetett összeget a fenti 30.2/e pont rendelkezései szerint felhasználni. A Vállalkozó érdekkörébe tartozó, vagy neki felróható okból szükségessé váló szerződés módosítás érvényességének feltétele a meghosszabbított érvényű bankgarancia egyidejű szolgáltatása. Ennek Vállalkozó általi elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül.
h) Felek rögzítik, hogy ha a Megrendelő, a Szerződés szerinti Épület finanszírozásához szükséges bankhitel biztosítékául a bankgaranciából eredő követeléseire vonatkozóan a Finanszírozó Bank javára zálogjogot, vagy egyéb a Finanszírozó Bank által előírt biztosítékot kíván alapítani, akkor a Vállalkozó súlyos szerződésszegésének minősül, ha az biztosíték alapításra akár a Vállalkozó, akár a garanciát nyújtó bank bármely jogcselekménye, vagy annak hiánya miatt a Finanszírozó Bank által megjelölt határidőben és feltételekkel nem kerül sor.
31. RÉSZ-SZÁMLÁZÁS
31.1. A Vállalkozó a Vállalkozó Díj megfizetését részletekben és naptári havonta utólag igényelheti Megrendelőtől, az adott naptári hónapban elvégzett Munkák teljesítéséről szóló beszámolójának az elektronikus teljesítésigazolási naplóban történt rögzítése útján, a Munkák tényleges teljesítésének megfelelő részösszegben.
31.2. A teljesítés igazolás iránti kérelem leadása után a Felek a közös helyszíni bejárás során ellenőrzik a teljesítést, amelyen Vállalkozó és Megrendelő munkahelyi és központi képviselői és a Megrendelő által esetlegesen igényelt egyéb személyek (alvállalkozó, szakértő) vannak. Az ellenőrzés során a Xxxxx megvizsgálják a Vállalkozó által az adott naptári hónapban teljesített valamennyi szolgáltatást és megállapítják, hogy a teljesítés szerződésszerű volt-e. A vizsgálat módszereit (mennyiségi számbavétel, megtekintés, szemle, minőségi ellenőrzés, stb.) Megrendelő határozza meg, a Vállalkozó javaslatainak a figyelembe vételével. Az ellenőrzéssel egyidejűleg a Vállalkozó köteles a Megrendelőnek átadni az adott hónap során, felhasznált anyagok bizonylatait, Jogszabály szerinti nyilvántartásait, minőségtanúsítványát, a szakasztartalomnak megfelelő eredményes próbák dokumentációját, valamint minden olyan bizonylatot, amelyet az adott hónapban elvégzett teljesítésekre tekintettel a Megrendelő megkövetelt a Vállalkozótól. A teljesítésigazolás kiadásának egyik feltétele a fenti dokumentumok és okmányok hiba és hiánymentes átadása. Az ellenőrzés során az adott hónapban az e-építési alnaplóba tett bejegyzéseket is át kell tekinteni, különös tekintettel az eltakart munkarészekre vonatkozó bejegyzésekre.
31.3. A fentieket követően a Vállalkozó képviseletében eljáró Felelős Műszaki Vezető (az e- jegyzőkönyvben rögzített mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok kijavítását követően) az e- teljesítésigazolási naplóban rögzíti az adott naptári hónapban elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt. A teljesítési összesítő alapján a Megrendelő képviseletében eljáró Felelős Műszaki Vezető 5 munkanapon belül e-teljesítésigazolást állít ki az elvégzett Munkákról, azok mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ez alapján javaslatot tesz az adott havi teljesítés után fizetendő Vállalkozói Díj számlázható összegének mértékére. A Megrendelő az e-teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét fizeti ki Vállalkozónak. Az egyértelműség kedvéért: anyagvásárlásra hivatkozással, tárolási nyilatkozat alapján nem kerülhet sor kifizetésre, Megrendelő csak az adott hónapban igazoltan beépített anyagok ellenértékét fizeti meg.
31.4. Felek rögzítik, hogy amennyiben a teljesítés nem felel meg a Szerződésnek, valamely alkalmazandó jogszabálynak, szabványnak, hatósági előírásnak, úgy a teljesítéssel kapcsolatos kifogások kerülnek a jegyzőkönyvben és az e-teljesítésigazolási naplóban rögzítésre, s ez esetben a jegyzőkönyv és az e- teljesítésigazolási napló Megrendelő képviselői általi aláírása nem minősül a teljesítés elfogadásának. Ebben az esetben a Vállalkozó köteles a jegyzőkönyvben és az e-teljesítésigazolási naplóban a Megrendelő által meghatározott határidőn belül a hibásan teljesített részek kijavítására a hiányok pótlására (legkésőbb az adott rész-számla esedékességi időpontját megelőző nyolcadik munkanapig) és amennyiben erre nem kerül sor a rész-számla kifizetésének határideje a határidőhöz képest bekövetkező Vállalkozói késedelem időtartamával meghosszabbodik. A hibák kijavítása, hiányok pótlása után kerülhet sor a teljesítési összesítő e-teljesítésigazolási naplóban történő ismételt rögzítésére. A teljesítési összesítő ismételt rögzítése után Xxxxx a teljesítést újra ellenőrzik a fenti 31.2 pont szerint, és amennyiben az ellenőrzés alapján az adott Munkarész teljesítése szerződésszerűnek bizonyul, Megrendelő köteles az azt igazoló, e- jegyzőkönyvet 5 munkanapon belül kiállítani és az ennek megfelelő e-teljesítésigazolást rögzíteni.
31.5. A fenti 31.2 – 31.4 pont szerinti feltételek teljesülése esetén Vállalkozó Megrendelő részére rész- számlát állít ki.
31.6. Az adott Xxxxxxxxxxx szerződésszerű teljesítésének az elfogadása nem tagadható meg, ha az - figyelembe véve az összességében jelentkező hibákat, hiányosságokat - jelentéktelen, a használatbavételt, a rendeltetésszerű használatot nem érintő, a további szerződésszerű teljesítést nem akadályozó hibák fordulnak elő. Ugyanakkor ezeknek a hibáknak a meglétét a Felek a jegyzőkönyvben és az e-teljesítésigazolási naplóban rögzítik, és a Vállalkozó köteles ezeket az ott rögzített határidőben kijavítani, pótolni.
31.7. A Felek megállapodnak, hogy valamennyi rész-számlából le kell vonni az Egyedi Szerződés 6.1 pontjában meghatározott teljesítési biztosítékot. A teljesítési biztosíték Megrendelő általi fel nem használt - és a fenti 30.2 pont szerinti jótállási és szavatossági biztosíték összegével csökkentett - részét Megrendelő a Munkák műszaki átadás-átvételi eljárása jegyzőkönyvvel igazolt lezárását követően, a végszámla szerint fizetendő összeggel egyidejűleg tartozik kifizetni, kivéve ha a Szerződés kifejezetten eltérő rendelkezést tartalmaz.
31.8. Az e-teljesítésigazolások Megrendelő Felelős Műszaki Vezetője általi rögzítése nem jelenti az abban szereplő Xxxxxxxxx hiba- és hiánymentességének elismerését, az semmilyen vonatkozásban nem korlátozza a Megrendelő jótállási, szavatossági jogainak az érvényesítését.
31.9. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő az általa a Vállalkozónak teljesítendő kifizetésbe jogosult a Ptk. 6:49 – 6:51. §-ok szerint beszámítani bármely összeget, amellyel részére a Vállalkozó a Szerződés alapján tartozik, beleértve ebbe különösen, de nem kizárólag bármely kötbért, kártérítési követelést, olyan igényt, amelyet a teljesítési biztosíték, illetve jótállási és szavatossági biztosíték/bankgaranciák terhére jogosult lenne érvényesíteni, a Vállalkozó helyett az Alvállalkozóknak, a Szerződés szerint a Vállalkozó költségén igénybe vett közreműködőknek/vállalkozóknak a Megrendelő által a Vállalkozó helyett Szerződésben foglaltak szerint kifizetett összegeket.
31.10. A rész-számláknak az utolsó rész-számláig bezárólag göngyölített összege nem haladhatja meg a teljes Vállalkozói Díj 90%-át.
31.11. A Megrendelő az e-teljesítésigazolás alapján kiállított rész vagy végszámla ellenértékét a számla kézhezvételének napját követő 30 napon belül fizeti ki a Vállalkozónak. Rész-számla vagy végszámla kibocsátásának további feltétele, hogy a Finanszírozó Bank Műszaki Ellenőre a Felek jegyzőkönyvben tett nyilatkozatitól eltérő észrevételt, azt kifogásoló nyilatkozatot nem tett. Ilyen nyilatkozatról a Megrendelő haladéktalanul tájékoztatja a Vállalkozót. Amennyiben a rész vagy végszámla hiányosságban szenved és erre tekintettel a Megrendelő felhívja vállalkozót ezen hiány pótlására, akkor a fizetési határidő meghosszabbodik a hiánypótlásra irányuló felhívás napjától az annak teljesítésének napjáig terjedő időtartammal.
32. A VÁLLALKOZÓI DÍJ ELSZÁMOLÁSA
32.1. A Vállalkozói Díjat az e-teljesítésigazolást (és a Megrendelő által aláírt záró jegyzőkönyvet) követően benyújtható végszámlával kell elszámolni.
32.2. A Vállalkozói Díjat a Szerződés rendelkezéseinek megfelelő Megrendelői utasítás folytán
a) elmaradó Munkák értékével, illetőleg a kisebb mennyiségben vagy alacsonyabb minőségben végzett Munkák árkülönbözetével csökkenteni kell,
b) a tervben előirányzotthoz képest más anyag, termék felhasználásból eredő, írásban a Megrendelő által elfogadott különbözettel korrigálni kell,
c) a Pótmunkák árával növelni kell.
33. IRÁNYADÓ JOG
33.1. A Szerződésben nem szabályozott kérdések tekintetében a magyar jog szabályai, különösen a Ptk. szabályai, azon belül is elsősorban a vállalkozási szerződésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
34. XXXXX RENDEZÉSE, ÉRVÉNYTELENSÉG
34.1. Ha a Felek között, akár a Szerződés értelmezésével, akár a kivitelezéssel kapcsolatban a kivitelezés során vagy azt követően a műszaki átadás-átvétel lezárásáig bármely nézeteltérés (vita) keletkezik, ezt döntés céljából a Megrendelő és a Vállalkozó erre kijelölt (meghatalmazott) képviselői elé kell terjeszteni.
34.2. Ha a teljesítést megelőzően felmerült vitában a Felek kijelölt képviselői (vagy azok felettesei) nem tudnak egyező álláspontot kialakítani (dönteni), és azt egyezség útján sem tudják rendezni, a vitás ügyben a hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság vagy, Jogszabályban meghatározott esetekben a Teljesítésigazolási Szakértő Szerv jár el.
34.3. Amennyiben a Szerződés bármely rendelkezése a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság rendelkezése, vagy Jogszabályváltozás folytán a későbbiekben érvénytelennek bizonyulna, ez a Szerződés további, az érvénytelenséggel nem érintett részeinek az érvényességét nem érinti. Felek az érvénytelen szerződési rendelkezést az annak tartalmához legközelebb álló érvényes rendelkezéssel pótolják.
35. ENGEDMÉNYEZÉS
35.1. Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozó szerződéses jogait, követeléseit és kötelezettségeit csak a Megrendelő előzetes írásbeli beleegyezése mellett ruházhatja át harmadik személyre. Az átruházás feltétele minden esetben, a Vállalkozó egyetemleges, korlátlan felelősségvállalása a szerződés teljesítéséért a Megrendelővel szemben.
36. VEGYES RENDELKEZÉSEK
36.1. Felek megállapodnak, hogy a Megrendelő kifejezett írásbeli nyilatkozata nélkül, az, hogy valamely szerződéses jogát nem gyakorolja, nem él a Vállalkozóval szemben a Szerződésben vagy jogszabályban biztosított szankció érvényesítésével, nem jelenti azt, hogy erről a jogáról lemondott, nem zárja ki, hogy ezeket a jogait a későbbiekben, akár kifogás, beszámítás útján, akár más módon érvényesítse.
36.2. Felek megállapodnak, hogy a Szerződés tartalmát, valamint a teljesítés során egymásnak adott információkat, bizalmasan, üzleti titokként kezelik. Ez értelemszerűen nem vonatkozik azon információkra, amelyek titokban tartását jogszabály nem teszi lehetővé, vagy amely információ felfedésére jogszabály, hatáskörrel rendelkező hatóság vagy bíróság rendelkezése alapján köteles az adott Fél. A titoktartási kötelezettség a szerződés megszűnéséig, és az azt követő 5 évig terheli a Feleket.