K&H fészek társasház-biztosítás

érvényes: 2016. augusztus 26-tól

K&H fészek társasház-biztosítás ügyfél-tájékoztató

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H Biztosí- tó Zrt. K&H fészek társasház-biztosítását, amely a társasházi közös vagy lakásszövetkezeti tulajdonba tartozó épületekre, építményekre és ingóságokra, illetve a külön tulajdonba tartozó épületrészekre nyújt kártérítési fedezetet az alábbiakban felsorolt kockázatok ellen.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. 1992. február 19-jén alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik vezető pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja.

Társaságunk jogi formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési cím: Budapest 1851

Társaság alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban.

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (x00 0) 000 0000, fax: (x00 0) 000 0000).

A fegyelmezett adminisztrációs szervezet által támogatott, és az ország egész területén működő biztosításközvetítői hálózat segít- ségével a K&H Biztosító és ügyfeleinek kapcsolata személyes. Önnek elég biztosítási igényével felkeresni a közelében működő K&H Biztosító biztosításközvetítőjét. Honlapunkon (xx.xx) lehetőségében áll a lakóhelyéhez legközelebb található helyi képviselő kikeresése is.

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biz- tosítási tevékenységről, és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szerző- désre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról, 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatkozik a biztosítási szerződésre.

milyen vagyontárgyakra terjed ki a biztosítás?

A biztosítás megköthető ALAP fedezetre és BŐVÍTETT fedezetre.

A társasház-biztosítási szerződés ALAP vagyonbiztosítási fedezete a lakóépület(ek), melléképület(ek) és építmény(ek) közös tulaj- donba tartozó részeiben, valamint a közös tulajdonba tartozó ingóságok vagyontárgyaiban bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet esetén a biztosítás kiterjed az ALAP fedezetben biztosított vagyontárgyakon túl a külön tulajdonba tartozó épületrészekre is.

Közös tulajdonba tartozónak minősülnek a társasházi alapító okirat szerint osztatlan közös tulajdonba tartozó vagy a külön tulajdonként meg nem határozott, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képező:

• épületrészek, épületszerkezetek, tartozékok és szerelvények;

• a közös használatra szolgáló helyiségek;

• a közös tulajdon részét képező központi berendezések;

• építmények;

• melléképületek.

Xxxxx tulajdon a társasházi alapító okiratban külön tulajdonként megjelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei (albetétek), illetve a szövetkezeti alap- szabály szerint a tagok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei.

A külön tulajdonba tartozó vagyontárgyak (albetétek) BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezetbe tartozó (az ALAP fedezetben nem biz- tosítható) részeinek biztosítási összege összesen legfeljebb az ALAP vagyonbiztosítási fedezetben biztosított összes albetét közös tulajdonba tartozó részeinek (épületek, építmények vagyoncsoport- ba tartozó) biztosítási összegének 2/3-a lehet. Az egyes albetétek között a biztosítási összeg a lakott terület arányában oszlik meg.

Közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosított közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásában szereplő ingóságok.

Közös tulajdonú ingóságok tekintetében a biztosítási fedezet

• 100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 5%-ának megfelelő összeghatárig,

• 100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 2%-ának megfelelő összeghatárig, de minimum 5 millió Ft-ig terjed.

mire nem terjed ki a biztosítás?

A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga fa, döngölt föld, vályog vagy agyag.

Kérjük, figyelmesen olvassa el a K&H fészek társasház-biztosítás szerződési feltételeit, amely részletesen felsorolja azokat az eseményeket (kizárásokat és korlátozásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

0-00000-00

A Biztosító nem téríti meg - például

• környezetszennyezéssel, vagy

• hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat;

K&H fészek társasház-biztosítás

• a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket;

• a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat;

• befejezetlen beruházásokban vagy kivitelezés alatt álló épületekben bekövetkezett károkat;

• idegen vagyontárgyak károsodását.

A kockázatviselés nem terjed ki azokra a károkra, amelyek

• tervezési, építési hibával,

• a karbantartás elmulasztásával összefüggésben következtek be.

Közös ingóságok tekintetében nem biztosíthatók például az alábbi vagyontárgyak:

• készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök;

• kéziratok, tervek, adathordozón tárolt adatállományok;

• érmék, bélyegek;

• képzőművészeti alkotások;

• valódi szőrmék és kézi csomózású szőnyegek;

• felelősségbiztosításra kötelezett (gép)járművek.

Nem térülnek továbbá a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben tárolt, illetve tartott ingóságok kárai (kivéve szemetes kuka).

Fentieken túlmenően az egyes veszélynemekhez tartozó kizárásokat és korlátozásokat a szerződési feltételek részletesen tartalmazza.

A felelősségbiztosítás nem terjed ki például:

• a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra,

• a szerződő partnernek okozott károkra,

• a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesít- hető igényekre,

• a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkra,

• a környezet-szennyezési károkra,

• a munkaadói felelősség körébe tartozó károkra.

milyen káreseményekre terjed ki a biztosítás?

Az alapbiztosítás egy (ALAP vagy BŐVÍTETT) vagyonbiztosítási fedezetből és az ALAP felelősségbiztosítási fedezetből áll. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosításhoz választhatók.

Az ALAP és BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet az alábbi kár- eseményekre terjed ki: tűz, elektromos tűz, robbanás, összerop- panás, közvetlen és közvetett villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, légijármű ütközése, földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása, vihar, a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászárón, ill. a vihar okozta falazati résen keresztül a viharral együttjáró csapadék károkozása, jégeső, hónyomás, árvíz, felhőszakadás, vezetéktörés, idegen tár- gyak rádőlése, a szerkezetileg beépített és a nyílászárók üve- gezésének, valamint az ezeken lévő betörésvédő fólia törése és repedése.

A BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet alapján vezetéktörés esetén megtérítjük a nyitva felejtett vízcsap miatt keletkezett károkat,

a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrásából eredő károkat, valamint a károk elhárításához szükséges épület bontási és helyreállítási költségeit, valamint káreseményenként legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új csővezeték árát.

Az alap-felelősségbiztosítási (épülethasználói) fedezet esetében a Biztosító megtéríti a harmadik személynek okozott személysérülé- ses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított mint a biztosított épület tulajdonosa, használója, építtetője, felújító- ja kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A vagyon- és felelősségbiztosítási alapfedezeteken túlmenően a különböző kiegészítő kockázatokat a Társasház vagy Lakásszövetkezet határozza meg, így a biztosítási szerződés által nyújtott szolgáltatások köre a kívánt módon szélesre vagy szűkebb- re szabható.

milyen kiegészítő biztosítások "köthetők" hozzá?

A Társasház vagy Lakásszövetkezet választása alapján, külön díj ellenében kiegészíthető a fedezet:

betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítással

Biztosíthatók a közös tulajdonú ingóságok alapbiztosításban is biz- tosított vagyontárgyai, a szerződési feltételekben meghatározott kártérítési limitekig.

Meghatározott feltételek teljesülése esetén a közös tulajdonba tar- tozó kültéri központi antenna berendezés is biztosítási fedezetben részesülhet.

ALAP fedezetre szóló vagyonbiztosítás esetében a betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás kizárólag a közös tulajdonon belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakra nyújt fedezetet;

BŐVÍTETT fedezetre szóló vagyonbiztosítás esetén a fedezet kiter- jed:

• a közös és/vagy külön tulajdonon belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakra,

• vagyontárgyanként maximum 50 000 Ft összeghatárig a közös tulajdonú helyiségekben rendeltetésszerűen tárolt (külön tulajdonba tarozó) kerékpárra, gyermekkocsira.

rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő biztosításával

E kiegészítő biztosítás alapján megtérítjük

• a betöréses lopás, rablás vagy annak kísérlete során okozott járulékos rongálási károkat a biztosítási összegen belül évente és káreseményenként legfeljebb az épület biztosítási összegének 2%-áig;

• a biztosítási összegen belül évente összességében az épület biztosítási összegének 0,2%-áig, káreseményenként legfel- jebb 200 000 Ft-ig:

- a kaputelefonok, elektromos kapuk,

- liftek, felvonók (kivéve az esztétikai rongálásokat),

- bejárati kapuk,

- BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezet esetén a lakások bejárati ajtajának,

- építmények (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok),

K&H fészek társasház-biztosítás

- szemetes kukák,

- kerti dísznövények,

- belső falazat,

- az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, a riasztórendszer, az elektromos kapumozgató szerkezetek rongálási káraiból eredő közvetlen költségeket.

különleges üvegek kiegészítő biztosításával

Biztosíthatók a közös tulajdonú és egyben a közös tulajdonon belül elhelyezett különleges üvegezések.

tetőbeázási károk kiegészítő biztosításával

A kiegészítő biztosítás alapján megtérítjük a lapos- és magastető- szerkezet, valamint a függőleges panelhézagok szigetelési prob- lémáiból eredő, csapadék okozta

• ALAP fedezet esetén a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett;

• BŐVÍTETT fedezet esetén a közös és/vagy külön tulajdonú épületrészekben keletkezett beázási károkat.

felvonó kiegészítő biztosításával

A felvonóban (például) anyag-, tervezési vagy kivitelezési hiba, alkatrész kilazulása, hibás beállítás, szándékos rongálás, a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága, rövidzárlat, külső mechanikus hatások miatt bekövetkezett kárt felvonónként és káre- seményenként maximum 500 000 Ft-ig, összesen évente maximum 2 000 000 Ft-ig megtérítjük.

bővített kiegészítő felelősségbiztosítással

A BŐVÍTETT felelősségbiztosítás alapján megtérülnek azok az épülethasználói minőségben okozott tűz, robbanás és vezetéktörés keresztfelelősségi károk is, amelyek miatt a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség tagja(i), valamint a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség, illetőleg lakóközösség egymással szemben kártérítési igényt érvényesítenek.

A BŐVÍTETT felelősségbiztosítás kizárólag BŐVÍTETT vagyonbiz- tosítási fedezethez köthető.

társasházi közös képviselők és társasházkezelők, lakásszövetkezeti tisztségviselők kiegészítő felelősségbiztosításával

E kiegészítő felelősségbiztosítás alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a társasház közös képviselője vagy társasház- kezelője, illetőleg a lakásszövetkezet igazgatóságának tagja, elnöke vagy ügyvezető elnöke a társasház, illetőleg a lakásszövetkezet vagyonában, illetve a tulajdonostársak, vagy a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok vagyonában és életében vagy egészségében okozott azáltal, hogy a tevékenységének szabályait vétkes módon megszegte.

kiegészítő balesetbiztosítással

Amely a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösség tagjainak a tár- sasházban, lakásszövetkezetben bekövetkezett baleset miatti halála, rokkantsága, múlékony munkaképtelensége és ruházati kárai esetére nyújt a szerződési feltételekben meghatározott összegű térítést. A Biztosító a biztosítási időszakon belül lakásonként maxi- mum 2 káreseményre szolgáltat.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A biztosítási szerződés legkorábban a biztosítási ajánlat aláírását követő nap nulla órakor lép hatályba. Ettől eltérő későbbi időpontban a felek megállapodhatnak.

A Biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási eseményekre a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földrengés, vihar biztosítási események miatt bekövetkezett károkra a biztosítási szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A biztosítási szerződés határozatlan időtartamra köthető.

A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napja.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), cso- portos beszedési megbízással, banki átutalással, vagy készpénz- átutalási megbízáson (postai csekken). A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves, negyedéves és havi.

A díjfizetés módja bármikor, a díjfizetés gyakorisága a biztosítási szerződés évfordulójakor módosítható.

Az ajánlat aláírásával a felek az első díjrészlet tekintetében a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) és a díjesedé- kességi értesítőben foglalt díjesedékességi határidőig halasztásban állapodnak meg.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös mege- gyezéssel, díjnemfizetés miatt vagy évfordulóra történő felmondással. Határozatlan idejű szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmondható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosító székhelyére.

mi az értékkövetés módja, mértéke és a biztosítási összeg módosításának lehetősége?

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a Szerződő által meghatározott vagyonbiztosítási összegeket a Biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A biztosítási összeg indexálásának alapja (azaz a bázis index) a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karban- tartási árindex (épületek, építmények vagyoncsoportra), illetve fogyasztói árindex (ingóságok vagyoncsoportra), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). Így a módosított (az új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata.

K&H fészek társasház-biztosítás

A fenti lehetőségeken túl a szerződő ügyfél az év folyamán bármikor kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

milyen adatok változását kell bejelenteni?

A Biztosított, illetve a Szerződő a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biztosítóval haladék- talanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változás- jelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely adatában (amely adatokat a szerződő az ajánlaton, vagy annak bármely mel- lékletén közölt) változás történik, értesítse biztosításközvetítőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzését. Mely adatok ezek? Pl.: név, cím, tulajdon, tulajdonostársak személye vagy tulaj- doni aránya, biztosítási összeg, stb. A változásról írásban közvetlenül központunkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésünkre bocsá- tott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra is, hogy közölt adatai a biztosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hoz- zájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szervezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, a bíróság által kiren- delt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehaj- tó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adóhatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, kárren- dezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudni- valókat a "nyilatkozat nem-életbiztosítási szerződés megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefon- száma a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) található meg!

Kárseseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,

- a xxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt legkésőbb két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosító felé, illetve felelősségbiztosítási eseményt legkésőbb 30 napon belül kell bejelenteni.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a káresemény időpontját, okát, és rövid leírását,

• a káresemény helyét,

• a károsodott vagyontárgyak megnevezését,

• a károsodás mértékét (megállapított, vagy becsült érték),

• a kárrendezésben közreműködő személy, szervezet nevét, elérhetőségét.

speciális teendők adott káresemények bekövetkezésekor

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is. Betöréses lopás- vagy rabláskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is. A baleseti károk bejelentéséhez orvosi igazolásra van szükség.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A biztosítónak nincs kárkifizetési kötelezettsége, ha nem biztosított káresemény történt, ha a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során és ezzel okozati összefüggésben történt, ha a kár a Biztosítottnak, illetve Szerződőnek ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati össze- függésben keletkezett, vagy a Biztosított, illetve a Szerződő írásbeli figyelmeztetés ellenére sem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében. A biztosító mentesülését eredményezheti a közlési kötelezettség, illetőleg a változás-bejelentési kötelezettség megsértése is.

A tételes mentesülési okokat és a kizárásokat a biztosítás feltételei tartalmazzák. Mentesül továbbá a biztosító, ha a kárt jogellenesen a Biztosított, illetve Szerződő vagy hozzátartozója, avagy a biztosított vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító a kárösszeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül fizeti ki.

vagyonbiztosítási károk térítése:

A Biztosító a károkat a biztosítottság mértékétől függően téríti meg. Amennyiben az adott vagyontárgyat, vagyoncsoportot illetően alul- biztosítottság áll fenn - vagyis a vagyontárgy, vagyoncsoport tényleges értéke nagyobb, mint a megjelölt biztosítási összeg -, akkor a kár olyan arányban téríthető, mint amilyen arány fennáll a biztosítási összeg és a tényleges érték között.

K&H fészek társasház-biztosítás

Amennyiben a Biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot. A maradványérték a biztosítási összegből levonásra kerül.

n épületek, építmények kárai

A javítással helyreállítható károkat a Biztosító a reális helyreál- lítási költségen téríti meg; ha azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó, a helyreállítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyontárgy értékének 25%-át!).

A nem javítható károk újraépítési értéken térülnek; ha azonban az elhasználódottság mértéke 75%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.

Festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat részleges vagy teljes kárát a reális helyreállítási költségen; ha az elhasználódottság mértéke az 50%-ot meghaladja, káridőponti valóságos értéken téríti a Biztosító.

n ingóságban bekövetkezett károk

A javítással helyreállítható károkat a reális javítási költség ere- jéig térítjük; ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó, a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül (kivéve, ha a kár összege nem éri el a vagyontárgy értékének 25%-át!).

Nem javítható károk esetében újrabeszerzési értéken térítünk, ha azonban az elhasználódottság mértéke 70%-ot meghaladó: káridőponti valóságos értéken.

n közvetett költségek megtérítése:

A biztosítási események folytán szükségszerűen felmerülő indokolt és igazolt költségeket (oltás, mentés, bontás és kiürítés, elszállítás, ideiglenes fedés, állványozás, egyéb kárenyhítési költségek, rom- és törmelékeltakarítás költségei, ideiglenes lakás bérleti díja, elmaradt lakbér) összességében a biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének

- ALAP fedezet esetében: 1%-áig;

- BŐVÍTETT fedezet esetében: 2%-áig térítjük meg.

A 10 000 Ft-ot el nem érő károkat a biztosított maga viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk viszont teljes összeggel térülnek.

felelősségbiztosítási károk térítése:

Felelősségbiztosítási kár megtérítése a károsultat illeti. Fele- lősségbiztosítás alapján a kártérítésből a Biztosító nem von önré- szesedést.

Társasházi közös képviselők és társasházkezelők, lakásszövetkezeti tisztségviselők kiegészítő felelősségbiztosítása esetében a

20 000 Ft-ot el nem érő károkat a biztosított maga viseli, az önrészesedés mértékét meghaladó károk viszont teljes összeggel térülnek.

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása esetén a Biztosító a károsultnak kifizetett összeg visszafizetését követelheti a biztosítottól.

balesetbiztosítási károk térítése:

Balesetbiztosítási esemény esetén a Biztosító szolgáltatása a szerződési feltételekben meghatározott balesetbiztosítási összeg. Baleseti károknál az önrészesedés nem kerül levonásra.

hová forduljon panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000 telefonszá- mon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet. A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátá- masztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társasházak stb. igényüket bírósá- gi úton érvényesíthetik.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési feltételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

központi iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

telefon: (x00 0) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

K&H fészek társasház-biztosítás

K&H fészek társasház-biztosítás szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) kötelezettséget vál- lal arra, hogy díjfizetés ellenében, a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

1. általános feltételek

Az e pontban szereplő általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H fészek társasház-biztosítási szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben azonban az egyéb pontokban leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

Jelen szerződés keretében a társasházi törvény (2003. évi CXXXIII. tv.) értelmében társasháznak minősül, ha épületingatlanon az alapító okiratban meghatározott, műszakilag megosztott, legalább két önálló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg legalább egy önálló lakás és egy nem lakás céljára szolgáló helyi- ség a tulajdonostársak külön tulajdonába kerül (a továbbiakban: társasház). Az épülethez tartozó földrészlet, továbbá a külön tulaj- donként meg nem határozott épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség, illetőleg lakás - különösen: a gond- noki, a házfelügyelői lakás - a tulajdonostársak közös tulajdonába kerül.

Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szol- gáló helyiségen belül van.

Jelen szerződés keretében a lakásszövetkezetekről szóló törvény (2004. évi CXV. tv.) értelmében lakásszövetkezet a lakóépületek építésére és fenntartására létrejött gazdálkodó szervezet.

A lakásszövetkezetben a lakások a tagok, a nem tag tulajdonosok vagy a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

Ha a lakások a tagok tulajdonában állnak, az épülethez tartozó föld- részlet, az épületszerkezetek, az épület közös használatra szolgáló területei és helyiségei, a központi berendezések, a házfelügyelői (gondnoki) lakás, továbbá a lakásszövetkezet célját szolgáló más létesítmények (iroda, műhely, raktár stb.) és vagyontárgyak a lakásszövetkezet tulajdonában állnak.

Nyugdíjasházi szövetkezet esetében a lakások a szövetkezet tulaj- donában állnak, a tagot a lakás állandó használatának joga illeti meg.

1.1. a Szerződő (Biztosított)

1.1.1. A jelen feltételek szerint biztosított a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) megnevezett:

- az általa viselt közös név alatt a társasház tulajdonos- társainak közössége (továbbiakban: közösség),

- a társasház tulajdonostársai,

- a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumon) neve szerint meghatározott lakás-szövetkezet,

- a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok, (a továbbiakban: biztosított).

1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumen- tumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi.

1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át.

Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő fél- lel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biz- tosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a biztosítási díjat is - megtéríteni.

1.1.4. A szerződő, illetve biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kel- lett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adat- ra, amelyre a biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszaival a szerződő illetve a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A Szerződő, illetve Biztosított köteles emellett változásjelentési kötelezett- ségének is eleget tenni az 1.10. pontban részletezettek szerint.

K&H fészek társasház-biztosítás

1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet iga- zoló dokumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyi- latkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szer- inti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázat- elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumen- tumot kiállítani.

1.2.4. Ha a fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő aján- latától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló doku- mentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

1.2.6 A biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a biz- tosító annak átadásától számított, a Ptk. által ren- delkezésére bocsátott (1.2.4-ben meghatározott) 15 napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az eset- ben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biz- tosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfo- gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

A biztosító az árvíz, földrengés és vihar biztosítási ese- ményekre a szerződéskötés napjától számított 30 napos várakozási időt köt ki.

A várakozási idő alatt a Biztosító kockázatviselése árvíz, földrengés, vihar biztosítási események miatt bekövet- kezett károkra a biztosítási szerződés hatályba lépése esetén sem terjed ki.

A biztosító eltekint a várakozási időtől, amennyiben a biztosítás egy korábbi (már nem terjesztett) módozatú K&H biztosítási szerződés új módozatra történő átdolgo- zása eredményeként jött létre.

1.2.7. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében.

E megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a biztosító által kiállított és a biztosítottnak megküldött kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.2.8. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díj- fizetési gyakoriság - a kötvény (fedezetet igazoló doku- mentum) megjelöltek szerint - éves, féléves, negyedéves vagy havi lehet.

A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és annak mellékletei tartalmazzák.

Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény (fedezetet igazoló doku- mentum) éves díjfizetési gyakoriság szerint kerül kiál- lításra.

A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkár- tyával), csoportos beszedési megbízással, banki átu- talással vagy készpénzátutalási megbízáson.

A biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás esetén a biztosító a díj meg- fizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, ameny- nyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.2.9. Ha a szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a részletfizetési kedvezményt elveszíti és az egész biztosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik.

1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya

1.3.1. A szerződő (biztosított) és a biztosító (továbbiakban együtt: felek) megállapodnak, hogy a szerződés határo- zatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázat- viselés kezdete hónapjának első napja.

1.3.2. A biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett, illetve a Magyarország területén okozott károkat a K&H fészek társasház-biztosítás feltételeinek különböző pontjaiban foglalt korlátozások figyelembevételével téríti meg.

1.4. a szerződés megszűnése

1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

1.4.2. A felek a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják (tartamzáradék).

A megállapított időtartam eltelte előtt a szerződés megszüntetésére kizárólag a felek közös megegyezésével van lehetőség.

1.4.3. Díjnemfizetés:

Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől

K&H fészek társasház-biztosítás

számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben, ha a szerződés a fenti bekezdésben írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írás- ban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biz- tosítási időszak végével megszűnik.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító - a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - ered- ménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

1.4.4. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosí- tottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlen- né válásának napjával. A biztosítót ilyen esetben az érdek megszűnésének illetőleg a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjáig bezárólag számított díj illeti meg.

A biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentu- mot a biztosító részére be kell mutatni.

A biztosítási érdek megszünéséhez fűződő jogkövet- kezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszál- lásának következménye és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása idő-pon- tjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulaj- donos egyetemlegesen felelős, a szerződésre díjfizetési kötelezettség továbbra is fennáll a Biztosító koc- kázatviselésének megszüntéig.

A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írás- ban, harmincnapos határidővel felmondhatja.

Totálkár esetén a biztosítottnak fizetendő kártérítési összegből nem kerül levonásra a biztosítási időszak végéig esedékes be nem fizetett díjrészlet! A biztosítás a totálkár bekövetkezésének napjával megszűnik (a szer- ződés e nappal törlésre kerül). A biztosító díjigényét is e napig bezárólag, napra számítva érvényesíti.

1.5. a biztosítási események, a biztosítási összeg, az önrészesedés

1.5.1. A biztosítási események meghatározását a 2., 3., 4. és 5. pontok (illetve ezek alpontjai) tartalmazzák.

1.5.2. A biztosítási összegeket és a biztosított által viselt önrészesedés mértékét a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és/vagy a 2., 3., 4. és 5. pontban (illetve ezek alpontjaiban) részletezett feltételek tartal- mazzák.

1.5.3. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonat- kozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége továbbra is fennáll.

1.6. általános kizárások

1.6.1. A biztosító nem téríti meg

- a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezés- sel,

- környezetszennyezéssel,

- a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elek- tromágneses mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával,

- a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselek- ménnyel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tün- tetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háború- val és harci cselekményekkel,

- hatósági rendelkezésekkel összefüggésben keletkezett károkat.

1.6.2. Nem téríti meg továbbá a biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket;

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat;

- befejezetlen beruházásokban vagy kivitelezés alatt álló épületekben bekövetkezett károkat;

- idegen vagyontárgyak károsodását.

1.6.3. A társasház-biztosítási szerződési feltételek alapján megkötött szerződések kockázatviselése a fentieken túl nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

- tervezési, építési hibával,

- a karbantartás elmulasztásával összefüggésben következtek be.

1.6.4. A biztosítás nem terjed ki fa, döngölt föld, vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra az épület- és építményrészekre, amelyek anyaga fa, döngölt föld, vályog vagy agyag.

1.7. a biztosító mentesülése

1.7.1. Mentesül a biztosító a szolgáltatás teljesítési kötelezett- sége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási ese- ményt) jogellenesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátar- tozó: a Ptk. 8:1. § (1) 2. pont szerint),

- üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízot- tjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük

K&H fészek társasház-biztosítás

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

A felelősségbiztosítás keretében átvállalt kockázatok te- kintetében a biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. Ilyen esetekben a biztosítót a biztosítottal szemben visszakövetelési jog illeti meg.

1.7.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

- a károkozás hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

- a kár a biztosítottnak (illetve a 1.7.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol-szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismét- lődésének veszélyére írásban is figyelmeztette;

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

1.7.3. A közlési kötelezettség (1.1.3. pont) illetőleg a változás- bejelentési kötelezettség (1.10. pont) megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő vagy a Biztosított bizonyítják, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.8. kárbejelentés és kárrendezési eljárás

1.8.1. A biztosított (szerződő) a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül, illetve felelősségbiztosítási esemény esetén 30 napon belül írásban (levélben, faxon, e-mail- ben), vagy telefonon köteles bejelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítá- sok tartalmának ellenőrzését.

1.8.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötele- zettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító teljesítési kötele- zettsége nem áll be.

1.8.3. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számí- tott öt munkanapon belül (kivéve katasztrófa károk esetét) a kárrendezést megkezdeni.

1.8.4. A biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél

nagyobb mértékű változtatás következtében a biztosító számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szem- pontjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné vál- tak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.8.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyre- állításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a biztosító kérésére bemutatni.

1.8.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.8.7. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapítá- sához szükségesek, így különösen:

- javítási, helyreállítási számlát vagy árajánlatot, költ- ségvetést, törött üveg helyreállítási számláját,

- a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentumokat,

- a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

- tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat vagy a tűzoltóság hatósági bizonyítványát vagy az önkor- mányzati tűzoltóság igazolását,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósá- gi eljárás,

- betöréses lopás, rablás, illetve rongálás (vandaliz- mus) esetén a rendőrségi feljelentést.

1.8.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A szerződő (biztosított) vagy a biztosító kérheti a kár oká- nak és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó viseli.

1.8.9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárrendezési eljárás során a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk esetén a károsult) igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biz- tosítóhoz beérkezett.

A biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja:

- ha kétség merül fel a biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát ille- tően, a biztosító által megkívánt igazolás benyúj- tásáig,

- az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosított ellen büntető eljárás indult.

Ilyen esetben a biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

K&H fészek társasház-biztosítás

1.8.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biz- tosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

1.8.11. A biztosított hozzájárulását adja, hogy a biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldé- sével - a biztosított köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.9. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.9.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható maga- tartást köteles tanúsítani. Ezen követelmény alkalma- zandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelmé- nyeket. A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a káreny- hítés nem vezetett eredményre.

1.9.2. A felek megállapodnak, hogy a Szerződő és Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen:

- Köteles az épület alkotó részei és tartozékai folya- matos karbantartásáról, a biztonságtechnikai beren- dezések üzemképes állapotban tartásáról gondos- kodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

- Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését.

A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondos- ságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

1.9.3. A Szerződő és Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

- tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

- betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azono- síthatóan megjelölni.

1.9.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Szerződő és Biztosított köteles az esetlegesen nem használt (nem működő) vagy átmenetileg nem üzemeltetett vízvezeték- és fűtési rendszert (központi, padlófűtés, stb.), valamint a hozzájuk csatlakozó berendezéseket a használat felfüg- gesztésének idejére, illetve a működés megszün- tetésének napján vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében.

1.9.5. A biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásá- nak ellenőrzésére.

1.10. a szerződés módosítása, változás-bejelentési kötelezettség

1.10.1. A szerződéskötés után a a Szerződő és a Biztosított hal- adéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, amely a biztosító kockázatvi- selésének mértékét befolyásolja.

A biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyá- soló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény, ajánlat, adatközlő, mellékletek bármely adata.

A Szerződő és Biztosított ellen indított csőd-, felszá- molási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változás-bejelentési kötelezettség alá esik.

1.10.2. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, de a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

1.10.3. Különösen a következő lényeges körülmények vál- tozásáról kell a biztosítót értesíteni:

- tulajdonváltozás

- ha a biztosított épület alapterülete megnő,

- ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a már létező jellege megváltozik (helységeit bérbe adja),

- a biztosított ingatlan lakottsága módosul,

- ha a vagyonértékben vagyoncsoportonként 10%-ot meghaladó mértékű változás történt, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg (és ezáltal a biztosítási díj) módosítását indokolja,

- csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása, amennyiben a szerződő képviselője gazdálkodó szervezet.

K&H fészek társasház-biztosítás

1.10.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló köte- lezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köte- les lett volna. A közlési és változás bejelentési kötelezettség meg-szegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.10.5. A biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak beje- lenteni.

1.11. egyéb rendelkezések

1.11.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni. A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tar- tozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.2. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás, rablás, valamint épületrongálás és vandalizmus esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.11.3. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátar- tozó.

1.11.4. A szerződő felek a jognyilatkozataikat, beleértve a biz- tosítási szerződés felmondását tartalmazó nyi- latkozatukat, írásban kötelesek megtenni.

A szerződő (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha az a Biztosító tudomására jutott.

1.11.5. A biztosított minden elvárható támogatást megadni tar- tozik a biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.6. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosí- tott által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

1.11.7. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évül- nek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni

1.12. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség

1.12.1. A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.12.2. A 1.12.1 pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hoz- zájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.12.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.12.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes ada- tok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továb- biakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 1.12.1 pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.12.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik szemé- lynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

1.12.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a

K&H fészek társasház-biztosítás

természetes személyek adósságrendezési eljá- rásában eljáró főhitelezővel, Családi Csőd- védelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az 1.12.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Verseny- hivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv- vel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében

– az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

o) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

szemben, ha az a)–j) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a o)–p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.12.7. Az 1.12.6. e) pontja alapján a biztosítási titok meg- tartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés

vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megk- ereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

1.12.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiak- ban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közter- hekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §- ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.

§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

1.12.9. A biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.12.6. és 1.12.11. pontokban, az 1.12.5. pontban, az 1.12.6. – 1.12.13. pontokban és az 1.12.15. pontban meghatározott esetek- ben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.12.10. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az 1.12.6. pontban meghatározott szervek alkalma- zottaira is kiterjed.

1.12.11. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásá- val a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűn- szövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltés- sel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

K&H fészek társasház-biztosítás

1.12.12. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.12.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

1.12.14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finan- szírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

1.12.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldol- gozó szervezethez történő adattovábbítás abban az eset- ben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

1.12.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkal- mazni.

1.12.17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vál- lalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történő adatá- tadás.

1.12.18. Az 1.12.17. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

1.12.19. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a

1.12.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint külön- leges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.12.20. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 1.12.6. b), f) és j) pontjai, illetve a

1.12.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.12.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogvis- zony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.12.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiú- sulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.12.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.12.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.12.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekin- tetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorol- hatja.

1.13. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelent- heti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355, vagy (x00 0) 000 0000

telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacím- re küldött levélben, vagy

K&H fészek társasház-biztosítás

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (00 0) 000 0000, fax: (00 0) 000 0000).

fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat. Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

Magyar Nemzeti Bank

1013 Budapest, Krisztina krt. 39. További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X.

2. a vagyonbiztosítás feltételei

A biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított módon és mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biz- tosítási események a kockázatviselés helyén levő, biztosított va- gyontárgyakban okoztak.

A kockázatviselés helye:

- a társasház, lakásszövetkezet kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) feltüntetett címe,

- cím hiányában a település és a Földhivatali ingatlan-nyil- vántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett tár- sasházi, lakásszövetkezeti ingatlan.

2.1. alapbiztosításban biztosított vagyontárgyak

A biztosítható vagyontárgyak köre:

- ALAP fedezet esetén:

az épületek, építmények vagyoncsoport közös tulaj- donba tartozó vagyontárgyai (2.1.1.1.), valamint

- a felek erre vonatkozó megállapodása alapján - az ingóságok vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó vagyontárgyai (2.1.2.1.);

- BŐVÍTETT fedezet esetén:

az ALAP fedezetbe tartozó, valamint az épületek, épít- mények vagyoncsoport külön tulajdonba tartozó (2.1.1.2.) vagyontárgyai.

2.1.1. épületek, építmények vagyoncsoport:

Biztosított vagyontárgyak a szerződésben megjelölt koc- kázatviselés helye szerint megnevezett lakóépület(ek), melléképület(ek) és építmény(ek)

A biztosítás csak a rendeltetésszerűen használatba vett (használatba vételi engedéllyel rendelkező) épület(ek)re, épületrészekre terjed ki.

A használatbavételi engedély alapján nyaraló vagy üdülő céljára szolgáló albetéteket tartalmazó társasház vagy lakásszövetkezet pótdíj alkalmazása mellett biztosítható.

2.1.1.1. közös tulajdon

A biztosított vagyontárgyak társasházak esetében az alapító okiratban külön tulajdonként meg nem jelölt, vagy lakásszövetkezetek esetében az alapszabály szerint a szövetkezet vagy a tagok közös tulajdonában lévő épületrészek, épületszerkezeti és -gépészeti ele- mek.

Közös tulajdonnak, illetve lakásszövetkezeti tulajdon- nak minősülnek az épületszerkezetek, az épület tartósz- erkezetei, azok részei, a központi berendezések, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrészek, épületberendezések akkor is, ha azok a külön tulajdonban álló albetéteken belül helyezkednek el (a 2003. évi CXXXIII. tv., illetve a 2004. évi CXV. tv. rendelkezéseinek megfelelően).

Amennyiben az alapító okirat, illetve az alapszabály másként nem rendelkezik a közös tulajdonú épü- letrészekről, a biztosítás hatálya alá tartozó biztosított vagyontárgyak az alábbiak:

I. épületek

n közös tulajdonú épületrészek, épületszerkezetek, tar- tozékok és szerelvények:

- alap, fő-, határoló- és válaszfalak, felmenőfalak, födémek, pillérek, kémények,

- külső homlokzatvakolatok a lábazattal,

- a tető szerkezete és tetőfedése,

- belső csapadékelvezető rendszer, ereszcsatornák,

- közös használatra szolgáló helyiségek burkolatai,

- közös használatra szolgáló területek burkolatai,

- kapualj, lépcsőház, folyosó, függőfolyosó, kéményseprő folyosó,

- saját tulajdonú udvar burkolatai,

- víz-, csatorna- és gázvezeték a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezetékszakaszt,

- központi fűtő- és melegvíz szolgáltató berendezés a hozzátartozó szerelvényekkel, ide nem értve a lakás- ban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezetéksza- kaszt és szerelvényeket,

- elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszer, ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezetékszakaszt,

- az épületek közös tulajdonban lévő, szerkezetileg beépített üvegezése, valamint a közös tulajdonban lévő nyílászárók üvegezése, kivéve a 2.3.7. pontban kizárt üvegezéseket.

K&H fészek társasház-biztosítás

n közös használatra szolgáló helyiségek:

- padlás és pincetérség a nem közös tulajdonba tar- tozó padlás- és pincerekeszek kivételével,

- mosókonyha, szárítóhelyiség,

- közös fürdőszoba, mosdó és WC,

- gyermekkocsi és kerékpártároló,

- teremgarázs,

- klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek,

- uszoda, szauna, szolárium.

n a közös tulajdon részét képező központi berendezések:

- központi antenna és erősítő berendezés, ide nem értve a lakásban lévő, külön tulajdonnak minősülő vezetékszakaszt és csatlakozóaljzatot,

- kaputelefon és felcsengető berendezés a vezeték- hálózattal,

- riasztórendszer,

- egyéb kiépített elektronikus hálózatok,

- egyéb gépészeti berendezések,

- személy- és teherfelvonó,

- házi szemét gyűjtésére szolgáló berendezés, ide nem értve a mozgatható szeméttárolókat.

II. építmények

- kerítés, elektromos kapuk, támfalak, gépkocsi bejáró, járda,

- úszómedence, kerti szökőkút, filagória, szalon- nasütő, sport- és játszóterek, talpazathoz rögzített kerti szobrok, kerti lámpák és világítótestek, kan- deláberek, stb.,

- több lakást szolgáló kút, a hozzátartozó szerel- vényekkel,

- több lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés.

III. melléképületek

- melléképület(ek) a kockázatviselés helyeként meghatározott telek területén.

A külön tulajdonba tartozó albetétek területén kívül eső, közös tulajdonba tartozó épületek, építmények, épületrészek, épület- szerkezeti és -gépészeti elemek a külön tulajdonba tartozó albetétek biztosítási összegén felül annak 10%-áig biztosítot- tak.

2.1.1.2. külön tulajdon

Külön tulajdonnak minősülnek:

- Társasház esetén:

A társasházi alapító okiratban külön tulajdonként meg- jelölt lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei (albetétek).

- Szövetkezeti ház esetén:

A szövetkezeti alapszabály szerint a tagok, vagy nem tag tulajdonosok tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, valamint ezek épületrészei.

BŐVÍTETT fedezet esetén: A külön tulajdonba tartozó vagyontárgyak (albetétek) BŐVÍTETT fedezetbe tartozó (az ALAP fedezetben nem biztosítható) részeinek biz- tosítási összege összesen legfeljebb az ALAP fedezetben biztosított összes albetét közös tulajdonba tartozó részeinek (épületek, építmények vagyoncso- portba tartozó) biztosítási összegének 2/3-a lehet.

Az egyes albetétek között a biztosítási összeg a lakott terület arányában oszlik meg.

Amennyiben az alapító okirat, vagy az alapszabály nem rendelkezik a külön tulajdonú lakásokról, nem lakás céljára szolgáló helyiségekről és épületrészekről, abban az esetben a biztosítás hatálya alá tartozó biz- tosított vagyontárgyaknak minősülnek a lakáson és nem lakás céljára szolgáló helyiségeken (albetéteken) belüli, épület-szerkezeti elemhez rögzített:

- tapétázás, festés, mázolás, padlóburkolat, vakolat,

- nyílászárók (beleértve a bejárati ajtót is), burkolat, álmennyezetek, kiépített galériák, fényvédő-, szűrő és szabályozó eszközök (reluxa, redőny, zsalugáter, spaletta, napvédő függöny és szerelvényei, roló, elektromos mozgató berendezéseikkel együtt),

- csapadékvíz-elvezetés, víz-, csatorna- (kivéve fő- nyomócső és strangok), gáz, központi fűtés és melegvíz szolgáltató vezetékek, berendezések a hozzátartozó szerelvényekkel, mérőműszerekkel, fogyasztókkal, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tartozékokkal (gáztűzhelyek, gázkazánok, gázboj- lerek és gázkonvektorok is), a tisztálkodásra és egészségügyi célokra szolgáló berendezésekkel együtt (WC, fürdő- és mosdóberendezések),

- szellőztető berendezések és szerelvényei,

- elektromos hálózat és szerelvényei, vezetékek és érintésvédelmi rendszer (a lakás elektromos fogyasztásmérőjétől, illetve a kapcsolójától kez- dődő szakaszon (mért szakasz)) a hozzájuk csat- lakozó szerelvényekkel, fogyasztókkal együtt, a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberen- dezések, villanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők,

- fixen beépített, sérülés nélkül nem mozgatható szerelvények, berendezések,

- lakáshoz tartozó épületszerkezetileg beépített üve- gezés,

- beépített szekrények és bútorok rendeltetésüktől függetlenül, amelyek károsodás nélkül eredeti helyükről nem mozdíthatók el, adott feladat ellátására építették be, beépített térelválasztók, belső válaszfalak, belső lépcsők,

- védelmi berendezések, rács, riasztó, falba épített értéktároló

- tűzjelző berendezés

- antennarendszer.

K&H fészek társasház-biztosítás

2.1.2. ingóságok vagyoncsoport

2.1.2.1. közös tulajdonú ingóságok

A biztosítási fedezet kiterjed a társasház közös, illetve a lakásszövetkezet tulajdonát képező, a kockázatviselés helyén bezárva vagy lezárt helyiségben tartott ingósá- gokra biztosítási időszakonként

- 100 millió Ft-ot meg nem haladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 5%- ának megfelelő összeghatárig,

- 100 millió Ft-ot meghaladó épületbiztosítási összeg esetén az épület biztosítási összege 2%-ának megfelelő összeghatárig, de minimum 5 millió Ft-ig.

n közös tulajdonú ingóságnak minősülnek a biztosított közösség vagy lakásszövetkezet nyilvántartásában szereplő ingóságok, különösen:

- klubszoba, kondicionáló-szoba és sporthelyiségek berendezése és felszerelése,

- az épület karbantartásához szükséges szerszámok, gépek, készletek, kertápolási eszközök,

- tisztító és takarítóeszközök, tisztítószerek, készletek, szemetes kukák.

Nem biztosított vagyontárgyak:

- készpénz, készpénz-helyettesítő eszközök (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, a bankkártya, hitelkártya, csekk-kártya, váltó, utalvány, takarék- betétkönyv, illetve minden más, gazdasági rendeltetésű okmány), értékpapír, utalvány, bérlet, igazolvány és egyéb okmányok;

- kézirat, terv, dokumentáció, bármilyen adathor- dozón tárolt adatállomány;

- érmék, bélyegek;

- képzőművészeti alkotások;

- valódi szőrmék és kézi csomózású szőnyegek;

- felelősségbiztosításra kötelezett (gép)járművek;

- a szövetkezeti tagoknak és nem tag tulajdonosok- nak, a társasház tulajdonostársainak, a lakókö- zösség tagjainak, bérlőknek, albérlőknek a tulaj- donában levő vagyontárgyak.

Nem térülnek továbbá:

A biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert) tárolt, illetve tartott ingóságok kárai (kivéve szemetes kuka).

2.2. biztosítási összeg, túlbiztosítás és alulbiztosítás, értékkövetés (indexálás), önrészesedés

2.2.1. biztosítási összeg

A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határoz- za meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg az épület káridőponti újraépítési költségét (újérték), valamint az ingóságok káridőponti új állapotban történő beszerzési értékét (újérték).

A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa.

A biztosító javaslatot tesz a szerződőnek a biztosítási összegre. A biztosítási összeg figyelembevételével kerül megha- tározásra a biztosítási díj.

Az épületbiztosítási összeg:

- a külön tulajdonba tartozó albetétek (új)értéke (kivéve: a rendkívüli használati célú közös helyi- ségek, a melléképületek és a garázs, teremgarázs); valamint

- a melléképületek és a garázs, teremgarázs (új)értéke; valamint

- a közös osztatlan tulajdonba tartozó rendkívüli használati célú közös helyiségek (új)értéke.

A biztosítási szerződésben megjelölt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

A biztosítani kívánt vagyoncsoport tekintetében a szerződő a teljes vagyoncsoportot köteles biztosítani. A vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak.

2.2.1.1. alulbiztosítás

Amennyiben a szerződő a biztosítási összeget a biz- tosító által javasolt értéknél alacsonyabb összegben határozza meg, a biztosító alkalmazhatja az alulbiz- tosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport, vagyontárgy teljes, kár időpontjában fennálló új értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés).

Amennyiben a biztosító által javasolt biztosítási összeget a szerződő elfogadja, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, kár esetén nem érvényesül az alulbiztosítottság jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.

A szerződő a biztosító által javasoltnál magasabb értéket is megjelölhet biztosítási összegként.

Azon vagyoncsoport esetében, amelynek biztosítási összegére a biztosító nem tesz javaslatot, a biztosító alulbiztosítottság esetén aránylagos kártérítést alkal- mazhat.

2.2.2. értékkövetés

Az újérték biztosítás fenntartása érdekében a szerződő által meghatározott biztosítási összeget a biztosító a biz- tosítási évfordulót megelőzően a következő biztosítási időszakra automatikusan (azaz külön jognyilatkozat tétele nélkül) indexálja (értékkövetés) az alábbiak szerint:

A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biz- tosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH- index szorzata. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó, számított lakásjavítási, -karbantartási árindex.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj arányosan követi.

A Biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző negyvenötödik napig elküldött írásos értesítőben tájékoz- tatja a Szerződőt a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra - az értesítés időpontjában ren- delkezésre álló adatok alapján - várható díjról.

K&H fészek társasház-biztosítás

2.2.3. önrészesedés

A közös tulajdonban bekövetkezett károkra biztosítási eseményenként a 10 000 Ft alatti kárösszeg esetében a Biztosító nem nyújt térítést. A 10 000 Ft önrészesedést elérő vagy afeletti kárösszeg esetében a kártérítés önrészesedés levonása nélkül kerül kifizetésre.

Önrészesedés levonása nélkül kerülnek térítésre:

- a 2.3.7. pontban, valamint

- BŐVÍTETT fedezet esetén a külön tulajdonban a 2.3.; 2.4.1.; 2.4.2. és 2.4.4. pontokban

meghatározott biztosítási események miatt bekövetkezett károk.

2.3. alapbiztosítási események, kizárások és korlátozások

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkező biztosítási események során keletkezett károkra terjed ki, amelyek a biztosítási ajánlaton és kötvényen, illetve a biztosítási szerződésben megjelölésre kerültek, és a biztosított vagyontárgyak károsodását okozták.

2.3.1. tűzkárok (és tűzkár típusú károk)

tűz:

amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és saját erejéből tovább terjedt.

elektromos tűz:

amely elektromos áram hatására keletkezett, és láng- gal égő tűzzel kárt okoz.

robbanás, összeroppanás:

olyan hirtelen fellépő erőhatás, amelyet gázok vagy gőzök térfogat- és nyomásváltozása okoz. villámcsapás:

a vagyontárgyban a villámcsapás által közvetlenül és közvetve okozott kár.

ismeretlen közlekedési eszköz ütközése miatt keletkezett rongálási kár.

légijármű ütközés

a személyzettel ellátott légijármű, annak alkatrésze vagy rakománya becsapódása által okozott kár.

kizárások, korlátozások

a) A biztosító nem téríti meg tűzkár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- vasalás, szárítás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, hő hatására történő átlyukadás, elszíneződés, elváltozás, defor- málódás miatt keletkeztek,

- rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (kazánok, kemencék, stb.) elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés folytán álltak elő, valamint ezek hatására magukban a kiáradó anyagokban - a kemencékben levő vagyontár- gyakban az égetés során keletkeztek,

- magában az öngyulladt anyagban keletkeztek, kivéve az abból átterjedő tűzkárt,

- tűztérbe dobott, vagy oda esett tárgyak kárai,

- kizárólag erjedés, befülledés, pörkölés, szín-, alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag vagy vegyi folyamat formájában következtek be,

- az elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelésekben vagy vezetékekben ter- mészetes elhasználódás, vagy az előírt védelem hiánya illetve kiiktatása következ- tében álltak elő,

- elektromos gépekben, berendezésekben, fel- szerelésekben, vezetékekben az elektromos áram hőhatására - akár fényjelenséggel, akár anélkül - történő sérülés vagy megsem- misülés miatt következtek be (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérő-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása)

- tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződés- ből származtak, ide nem értve a koc- kázatviselés helyén kívül keletkezett tűz által a biztosított vagyontárgyakban okozott füst- és koromszennyeződési károkat.

b) A biztosító nem téríti meg robbanáskár kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- céltudatos, tervszerű robbantás miatt keletkeztek,

- üzemi nyomás túllépése nélkül keletkeztek (pl. kazánokban, gumiabroncsokban, belsőégésű motorokban),

- tartályban/készülékben keletkeztek, ha a rob- banás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiányosságokra vezethető vissza,

- elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomógáz, megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáznyomás folytán következtek be,

- folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, illetve a tárolókban levő anyagok természetes nyomása miatt keletkeztek, kivéve, ha ezek falazata olyan mértékben sza- kad fel, hogy a külső és belső nyomás kiegyenlítődése hirtelen következett be,

- berendezések, készülékek vagy más mű- szerek, üveg, kvarc, kerámia határoló elem- mel elválasztott terei között álltak elő, (de téríti az egyéb vagyontárgyak e miatt bekövetkezett károsodását),

- hasadó anyagok robbanása, illetve ennek következtében fellépő sugárszennyezés miatt keletkeztek,

- repülőgépek által előidézett hangrobbanás miatt keletkeztek.

c) A biztosítás nem terjed ki "Tűz és robbanás" kockázatoknál arra az esetre, ha a biztosított helységekben "A" vagy "B" tűzveszélyességi

K&H fészek társasház-biztosítás

osztályba tartozó tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot háztartási célú alkalmazást meghaladó mennyiségben tárolnak.

d) A biztosító nem téríti meg villámcsapás kockázat alapján azokat a károkat, amelyek:

- a törvényileg, hatóságilag és műszakilag előírt villámvédelmi rendszerek hiánya vagy hibája miatt keletkeztek,

- villámvédelmi rendszerekben, vagy kizárólag elektromos vezetékekben keletkeztek,

- hűtőberendezésekben tartott élelmiszerekben, anyagokban, szerekben keletkeztek (következ- ményi károk).

e) A biztosítás az ismeretlen közlekedési eszköz ütközés és légijármű ütközés kockázat alapján nem terjed ki:

- a felelősségbiztosítással rendelkező, illetőleg az arra kötelezett, azonosítható járművek által okozott károkra,

- olyan járművek által okozott károkra, ame- lyeket a biztosított épület, építmény használó- ja vagy ilyen személyek hozzátartozója, a biz- tosított tagja, alkalmazottja, megbízottja, tiszt- ségviselője, illetve a társasházi tulajdonos- társ, lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulaj- donosa, a lakóközösség tagja üzemeltet,

- a kárt okozó járművekben keletkezett károkra,

- legénységgel nem rendelkező repülő eszköz ütközése által keletkezett károkra.

2.3.2. földmozgás károk

földrengés

a Föld belső energiájából származó olyan talaj- mozgás, amely a káresemény helyén a Mercalli- Sieberg skála 5. fokozatát elérte, vagy meghaladta. földcsuszamlás

a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében lejtős terepen (hegy- vagy domboldalon) hirtelen bekövetkezett talajelmoz- dulás.

föld- és kőomlás

a talaj fizikai, vagy szilárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében illetve bármilyen külső terhelés miatt hirtelen kő, kőtörmelék, szikla, vagy föld leomlás, lezúdulás.

ismeretlen üreg beomlása

amelynél a természetes egyensúlyi állapot megszűnik és hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be.

(Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyekben nem szerepel vagy a hatóságok által nincs feltárva.)

kizárások, korlátozások

a) A biztosító nem téríti meg azokat a földrengés miatt keletkezett károkat, amelyeket:

- jelen szabályzatban megjelölt határértéket el nem érő földrengés okozott.

b) A biztosító nem téríti meg azokat a földcsuszam- lás, valamint föld- és kőomlás miatt keletkezett károkat, amelyek:

- a támfalakban, mesterséges rézsűkben kelet- keztek,

- tudatos emberi tevékenység során, vagy miatt keletkeztek (robbantás, bányászati tevé- kenység, alagút, földmunkaárok építése, kút- fúrás, talajvíz-szintsüllyesztés)

- már feltárt, vagy megkutatott üregek, bányák föld alatti részének beomlása miatt keletkezik,

- a föld (talaj) kitermelése miatt keletkeztek,

- a talaj állagát érintő mesterséges beavatkozás folytán a talajállapot változásából erednek (pl. szivárgó csatorna, hibás tömörítésű töltés stb.),

- más biztosítással (pl. építés-szerelési felelősségbiztosítással) fedezhetőek,

- a műszakilag indokolt támfal hiánya, vagy a támfal nem megfelelő műszaki állapota (ter- vezési, kivitelezési, karbantartási hiányosság) miatt keletkeztek.

c) A biztosító nem téríti meg azokat az ismeretlen üreg beomlása miatt keletkezett károkat, költ- ségeket, amelyek:

- csapadékvíz, természetes- vagy mesterséges vizek okozta kiüregelődésből erednek,

- alapok alatti talajsüllyedésből, épületek, épít- mények alatti feltöltések süllyedéséből, ülepedéséből erednek,

- beomlott, vagy biztosítási esemény kapcsán fellelt újabb üregek, építmények meg- szűntetéséből, tömedékeléséből adódnak

- bányák föld alatti részének beomlásából keletkeztek.

2.3.3. viharkárok

vihar

a) a legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak,

b) a szélviharral együttjáró csapadék által (eső, hó, jég) okozott károk biztosítási fedezete csak az épületekre és az épületekben elhelyezett biztosí- tott vagyontárgyakra vonatkozik, ha a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászáron, illetve a vihar okozta falazati résen keresztül károsít.

kizárások, korlátozások

Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító, ha a kár:

- épületek külső vakolatában, burkolatában és fes- tésében,

- épületek üvegezésében,

- időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésben (fólia, ponyva, stb.),

K&H fészek társasház-biztosítás

- üvegházakban, fóliasátrakban,

- halastavakban, víztározókban, medencékben és egyéb mélyépítési létesítményekben (gát, zsilip, stb.),

- tetőszerkezet építése vagy felújítása alatt álló épületekben, építményekben,

- karbantartás elmulasztása miatt,

- szabadban tárolt ingóságokban keletkezett,

- helyiségeken belüli légáramlás miatt következett be.

A biztosítás nem terjed ki a hófúvás következtében a lakótérbe vagy tetőtérbe befújt hó olvadása miatt keletkezett károkra.

2.3.4. Jégeső és xxxxxxxx

jégeső

a jégszemek formájában lehulló csapadék által oko- zott törés vagy deformációs sérülés.

hónyomás

a nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása, illetve annak lezúdulása miatt bekövetkező törés vagy deformációs sérülés.

A biztosító fenti események kapcsán kizárólag a biz- tosított épületek és építmények - kivéve a hideg- és melegágyak üvegezése, üvegtetők - tetőzetében keletkezett és a megrongált vagy elpusztult tetőn keresztül beáramló csapadék (hó, jég) által az épületekben és építményekben elhelyezett biztosított vagyontárgyakban okozott károkat téríti meg. Megtéríti továbbá az épületek, építmények - illetve azok egyes részeinek - ledőlése, összeomlása miatt a bennük elhelyezett biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

kizárások, korlátozások

A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

- esővíz-elvezető csatornákban, hófogó szerkeze- tekben,

- a tetőszerkezet és a csapadék elvezető rendszer karbantartásának elmulasztásával okozati össze- függésben,

- épületek külső festésében, vakolatában, burko- latában, fényvédő-, szűrő és szabályozó eszközökben (reluxa, redőny, zsalugáter, spaletta, roló, stb.),

- hideg- és melegágyak üvegezésében, üvegtetőkben, üvegházakban, fólia sátrakban, üvegezésben, előtetőben, csatornában, ereszben,

- szabadban tárolt ingóságokban,

- fedett medencékben vagy ezek üvegezésében keletkeztek.

2.3.5. vízkárok

a) természetes vizek károkozása árvíz

az állandó, vagy időszakos jellegű természetes

vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el.

felhőszakadás

olyan csapadékhatás, amikor a rövid idő alatt lezúdult, nagymennyiségű (1 mm/perc inten- zitású) csapadékvíz a talajszinten felgyülemlik és elöntéssel károsít.

A biztosító megtéríti az elvezető rendszerek elégtelenné válása következtében elöntéssel oko- zott károkat is, amennyiben a megfelelően kialakított és karbantartott rendszer képtelen a víz elvezetésére.

kizárások, korlátozások

A biztosító nem téríti meg azokat az árvíz, illetve felhőszakadás okozta károkat, amelyek

- befogadó és elvezető létesítményekben, víz- ügyi létesítményekben, gátakban, öntöző- berendezésekben, halastavakban, víztározók- ban keletkeztek,

- hullámtéren, egyéb lefolyástalan, vagy nem mentett árterületen lévő vagyontárgyakban keletkeztek.

Jelen szabályzat szerint hullámtérnek minősül a felszíni élővizek ármentesített szakaszán a partél és a töltéskorona vagy természetes magaspart közötti terület, illetőleg nem mentett ártérnek minősül az árvízvédelmi művekkel nem védett terület, vagy amelyet a vízügyi hatóság annak minősít.

Nem téríti meg továbbá a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek

- hatósági kirendeléssel vagy anélkül végzett árvízmegelőzési, ill. árvízvédelmi munka során merültek fel,

- talajerőben, illetve talajszerkezetben keletkeztek,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakban úgy keletkeztek, hogy azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- felhőszakadás következtében az épületek (építmények) külső vakolatában, burko- latában és festésében keletkeztek,

- elöntés nélküli átnedvesedés, vagy felázás, rozsdásodás, gombásodás, penészesedés formájában keletkeztek,

- belvíz, vagy talajvíz miatt keletkeztek,

- lábazatokon keresztüli vízszivárogás által keletkeztek.

K&H fészek társasház-biztosítás

b) vezetéktörés

a kockázatviselés helyén belül található és a biztosí- tott tulajdonát képező, a biztosított épületek, épít- mények ellátását biztosító, ivó- és szennyvíz- vezetékek, vízelvezető rendszerek, melegvíz-ellátási, valamint távhővezetékek, központi fűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, tar- tozékainak valamint az ezekre rákapcsolt háztartási gépek repedése, törése, kilyukadása, dugulása, és a csatlakozások elmozdulása miatt a víz (folyadék) váratlan, előre nem látható körülmények között szabályozhatatlanná vált kiáramlása, amely során a biztosított vagyontárgyakat a kiáramlott víz (folyadék) károsítja.

A biztosítás fedezete a tűzoltóberendezések - beleértve azok tartozékait - törése, repedése, kilyukadása miatt kiáramló víz (folyadék) károsító hatására is kiterjed.

Attól függetlenül, hogy a vezetéktörés a külön vagy közös tulajdonba tartozó vezetékszakaszon következett be, a biztosítás kiterjed:

- ALAP fedezet esetén az épületek, építmények vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó vagyontárgyaiban (2.1.1.1.), valamint

- a felek erre vonatkozó megállapodása alapján - az ingóságok vagyoncsoport közös tulajdonba tartozó vagyontárgyaiban (2.1.2.1.) bekövetkezett károkra;

- BŐVÍTETT fedezet esetén az ALAP fedezetbe tartozó, valamint az épületek, építmények vagyoncsoport külön tulajdonba tartozó va- gyontárgyaiban (2.1.1.2.) bekövetkezett károkra.

c) BŐVÍTETT fedezet esetén a 2.3.5.b) pontban leírt vezetéktörés kockázaton túl a biztosító megtéríti:

a) a nyitva felejtett vízcsap miatt keletkezett károkat,

b) a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövé- nek kiugrásából eredő károkat,

c) a károk elhárításához szükséges épület bon- tási és helyreállítási költségeit, valamint káreseményenként legfeljebb 6 folyóméterig a sérült helyett beépített új csővezeték árát.

kizárások, korlátozások

Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti a biztosító,

- magukban az elfolyt folyadékokban keletke- zett károkat, illetve az elfolyt folyadék értékét,

- csapok, szelepek, tolózárak, vagy egyéb elzáró-szerkezetek nyitvahagyása miatt keletkezett károkat (kivéve, ha azok a c) pont- ban leírtaknak megfelelnek BŐVÍTETT fedezet esetén),

- azokat a szennyezési károkat, amelyek eltá- volíthatóak és az üzemszerű működést nem befolyásolják,

- talajszint alatti padozatú helyiségekben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azokat nem tárolták legalább 30 cm-rel a padlószint felett,

- ha a kár törött vezeték, hibás szerelvény javításából ered,

- a nem rendeltetésszerű üzemelés során keletkezett károkat (próbaüzem, tudatos túl- terhelés stb.).

2.3.6. idegen tárgyak rádőlése

a jelen szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén kívül található, nem biztosított, nem a biztosított tulajdonát képező idegen tárgy rádőléssel okozott kára, ha az a kockázatviselés helyén a biztosított épületben, építményekben keletkezett.

2.3.7. üvegtörés károk

A biztosító megtéríti a biztosított épület(ek) üvegezé- sében bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat.

A biztosító kockázatviselése

- a biztosított épület(ek) és építmények szerkezeti- leg beépített üvegezésében,

- a biztosított épület(ek) és építmények nyílászárói- nak üvegezésében és

- a fenti két pontban megnevezett üvegfelületeken lévő betörésvédő fóliában,

- valamint a biztosított épület(ek) és építmények erkély- és loggia-üvegezésében

keletkezett károkat foglalja magában, darabonként legfeljebb 4 négyzetméteres méretig, a biztosítási időszak alatt legfeljebb a biztosításra feladott épületérték 0,5%-áig.

A biztosítási összeg a káreseményenkénti kártérítés felső határa.

A biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.

A kártérítés a töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlására és azon szükséges és indokolt költségekre vonatkozik, amelyek a pótlás, javítás érdekében szükségképpen felmerülnek (pl.: védőrácsok, belső zárak, a nyílászáróra szerelt tárgyak le- és visszaszerelési költségei, felmérés, bontás, stb., költségei.), ide nem értve a befoglaló szerkezet átalakítását.

kizárások, korlátozások

A biztosító kockázatviselése csak a fent megnevezett üvegezésre vonatkozik, és azok közül is csak arra, amely a jelen szerződés keretében biztosított épület(ek) tartozékát képezi.

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

- darabonként 4 négyzetméteres táblaméret feletti üvegek,

K&H fészek társasház-biztosítás

- az építés, felújítás alatt álló épületek üvege- zésének törése, repedése,

- az üvegtetők és üvegezett előtetők, télikertek üvegezésének törése, repedése,

- építmények üvegezése, az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezése,

- üvegtégla, üveg tetőcserép,

- kirakatok, kirakatszekrények, név- és cégtáblák,

- bútorüvegezés,

- különleges kivitelezésű üvegek (pl. tükrök, fényvisszaverő, biztonsági, plexi- és akril, savval maratott, homokfúvott üvegek, díszített és díszüvegezések, üvegkerámia főzőlapok és tükörcsempék, velencei tükör, az üvegfestmény, művészeti érétkű üvegezés, optikai üveg, öblösüveg),

- akvárium, terrárium üvegezésének törése, repedése,

- az üvegfelület, vagy annak díszítésében, illetve biztonsági és fényvédő fóliában keletkező kar- colódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés,

- a keretezés, foglalat sérülése,

- a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

- taposóüvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvegezésében, neonokban és egyéb fényforrások- ban keletkezett károk.

- A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az állványozás költségeire.

2.4. a kiegészítő (választható) vagyonbiztosítások körébe tartozó biztosítási események

Az alábbiakban meghatározottak közül a biztosító koc- kázatviselése azon kiegészítő vagyonbiztosításokra (biztosítási eseményekre) terjed ki, amelyeket a szerződő az ajánlaton megjelölt, és a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartal- maz.

2.4.1. Betöréses lopás és rablás kiegészítő biztosítás

biztosítható vagyontárgyak:

a közös tulajdonú ingóságok vagyoncsoport vagyon- biztosításban biztosított vagyontárgyai.

ALAP fedezetre szóló biztosítás esetében jelen kiegészítő biztosítás fedezete kizárólag a közös tulaj- donon belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakra terjed ki;

BŐVÍTETT fedezetre szóló biztosítás esetén jelen kiegészítő biztosítás fedezete kiterjed:

- a közös és/vagy külön tulajdonon belül elhelyezett biztosított vagyontárgyakra,

- vagyontárgyanként max. 50.000,- Ft összeg- határig a közös tulajdonú helyiségekben rendeltetésszerűen tárolt (külön tulajdonba tarozó) kerékpárra, gyermekkocsira.

Kimerítik a biztosítási esemény fogalmát a közös tu- lajdonba tartozó kültéri központi antenna beren- dezésre, jelen fejezetben meghatározott módokon elkövetett (2.4.1. a) és b) pontokban leírt) lopás és rablás károk, amennyiben azok a járó, illetve megközelítési szinttől 3 m-nél magasabban vannak az épülethez rögzítve, vagy a megközelítésük MABISZ által minősített, arra alkalmas eszközzel lezárt nyílászárón keresztül történik.

biztosítási események

a) Betöréses lopás:

amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat (beleértve az épület belső beépített épület-berendezési-, felszerelési tárgyait) magába foglaló, a biztosított épület, melléképület lezárt helyiségeibe erőszakosan behatolt, vagy a lezárt helyiség nyílászáróját, annak zárját bizonyítottan hamis vagy jogellene- sen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a helyi- ségbe a nyitva hagyott, nem bezárt nyílászárón (bejárati-, terasz-ajtó, ablakok, stb.), vagy nyílá- son keresztül jutottak be.

Amennyiben a behatolás tényét szemrevételezés- sel nem lehet egyértelműen megállapítani, az idegen eszköz használatát független igazságügyi zárszakértőnek kell igazolnia.

védelem típusa	kártérítési limit káreseményenként eFt közös ingóságokra
minimális mechanikai védelem	500
minimális mechanikai védelem + riasztó	1 000
minimális mechanikai védelem + szakszolgálathoz bekötött riasztó	2 500
részleges mechanikai védelem	2 500
részleges mechanikai védelem + riasztó	5 000
részleges mechanikai védelem + szakszolgálathoz bekötött riasztó	10 000

Kártérítési limitek betöréses lopás biztosításnál A biztosító kockázatviselésének (kárkifizetési kötelezettségének) maximális értékeit az alábbi táblázat tartalmazza. A biztosító kockázat- viselésének maximális terjedelme aszerint xxxxxx, hogy a kár időpontjában milyen védelmi szint valósult meg a biztosítottnál az e feltételek részét képező "Védelmi előírások betöréses lopáshoz" elnevezésű 1. sz. mellékletben foglaltak alapján.

b) rablás:

amikor tettes a biztosított épületből, mellék- épületből a biztosított vagyontárgyak jogtalan

K&H fészek társasház-biztosítás

eltulajdonítása érdekében, a biztosított elleni és a Btk. szerint minősített erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt öntudatlan, vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte.

Rablás biztosítási eseménynek minősül az alábbi sértettek ellen elkövetett cselekmény is:

- a biztosított alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője,

- a lakóközösség tagja, vagy ilyen személyek hozzátartozója,

- biztosított természetes személyek hozzátar- tozója.

kizárások, korlátozások

A biztosítás nem fedezi a betöréses lopás illetőleg a rablás kárt, ha:

- készpénz, értékpapír, váltó, kötvény, részvény károsodott,

- a biztosított (illetőleg alkalmazottja, megbí- zottja, tisztségviselője, a lakóközösség tagja, társasházi tulajdonostárs, lakásszövetkezeti tag vagy nem tag tulajdonos, vagy ilyen személyek hozzátartozója) a biztosított va- gyontárgyak elhelyezésére szolgáló hely- iségek összes külső (bejárati) ajtaját, kirakatát és ablakát az alkalmazott zár, védőberendezés felhasználásával a helyiség elhagyásakor nem zárta le, illetőleg a kettős szárnyú külső ajtók zár nélküli szárnyainak rögzítő reteszeit reteszhúzás ellen nem védte.

2.4.2. rongálási (vandalizmus) károk kiegészítő biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás értelmében a biztosító megtéríti azokat a rongálási (vandalizmus) károkból eredő közvetlen költségeket, amelyeket idegen elkövető a kockázatviselés helyén az alábbiakban felsorolt és biz- tosított vagyontárgyakban okoz, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek:

2.4.2.1. Járulékos rongálás: megtéríti a biztosító a betöréses lopás, rablás vagy annak kísérlete során az elkövetés érdekében a kockázatviselés helyén a biztosított va- gyontárgyakban vagy az épület(ek)ben, épületrészek- ben rongálással okozott károkat is.

2.4.2.2. Kaputelefon(ok), elektromos kapuk rongálási (van- dalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biz- tosított épület(ek)hez tartozó és rendeltetésszerű használatban lévő kaputelefon-rendszer(ek), elektro- mos kapuk vagy egyéb védelmi rendszerek kültéri egységeinek szemmel látható rongálási káraira, ame- lyek a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg:

- a beltéri (erősítő) egységekben keletkezett,

- a videokamerával ellátott rendszerek video egységeiben, annak tartozékaiban keletkezett károkat.

2.4.2.3. Lift(ek) rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed az épület(ek)ben üzemelő lift(ek) azon rongálási (vandalizmus) káraira, amelyek a lift rendeltetésszerű működését lehetetlenné teszik.

A biztosító nem téríti meg:

- a liftek külsején, illetve belsejében okozott esztétikai rongálási károkat.

2.4.2.4. Bejárati kapu(k) rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület(ek) valamennyi - a közösség karbantartási kötelezett- ségébe tartozó - be- illetve kijárati célt szolgáló épületszerkezetileg beépített kapu(i)nak és lép- csőházi ajtajainak rongálási káraira.

2.4.2.5. Lakások bejárati ajtajának rongálási (vandalizmus) kára(i): Csak BŐVÍTETT fedezet esetén, a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított épület alapító okiratában, illetve alapszabályában külön tulajdonként megjelölt lakások (albetétek) bejárati célt szolgáló, épület- szerkezetileg beépített ajtajainak rongálási káraira.

2.4.2.6. Építmények rongálási (vandalizmus) kára(i): A biz- tosítási fedezet kiterjed a biztosított lakóépületek környezetében elhelyezett, a közösség tulajdonában lévő biztosított vagyontárgyak (rögzített lámpatestek, padok, játszótéri gyerekjátékok) rongálási (vandaliz- mus) káraira. Szabadban álló építmények minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítottak.

2.4.2.7. Szemetes kukák rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a közösség tulajdonában lévő szeméttároló, szemetes kukák rongálási (vandal- izmus) káraira. Szeméttárolók minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben biztosítot- tak.

2.4.2.8. Kerti dísznövények rongálási (vandalizmus) kára(i): A biztosítási fedezet kiterjed a közösség tulajdonában lévő kerti dísznövények rongálási (vandalizmus) káraira, amennyiben azok legalább 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben következtek be. A cserépben nevelt és tárolt dísznövények nem biz- tosítottak.

2.4.2.9. Belső falazat rongálási (vandalizmus) kára(i): A biz- tosítás kiterjed a biztosított épület(ek) külső határoló falazatain belül lévő közös használatú helyiségek - amelyek a közösség karbantartási kötelezettségébe tartoznak (lépcsőház, folyosók, stb., kivéve felvonó) - falazatán vagy burkolataiban összefestéssel, össze- firkálással keletkezett károkra, amennyiben azok lezárt épületen belül következtek be. Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy burkolatok letisztításának költségeit.

2.4.2.10. Az antenna-, az erősítő- és a televíziós kábelrendszer, valamint a riasztórendszer, elektromos kapumozgató szerkezetek rongálási, lopási kára(i):

A biztosító a rongálási károkból felmerülő költ- ségeket, ha azok más biztosítás alapján nem térülnek

- biztosítási időszakonként összességében a biz- tosítási összegen belül az épület biztosítási összegének 0,2%-áig fizeti,

K&H fészek társasház-biztosítás

- káreseményenként a biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási összegen belül legfel- jebb 200.000,- Ft.

- A 2.4.2.1. pontban meghatározott járulékos rongálás költségeit a biztosító a biztosítási össze- gen belül biztosítási időszakonként legfeljebb az épület biztosítási összegének 2%-áig téríti meg.

2.4.3. különleges üvegek kiegészítő biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosítottnak azokat a kárait, amelyek a kockázatviselés helyén és tartama alatt bármely okból bekövetkeztek a biztosított üvegezésekben.

2.4.3.1. Biztosítottak az alábbi vagyoncsoportokba sorolt közös tulajdonú és egyben a közös tulajdonon belül elhelyezett különleges üvegezések:

- bútorok üvegezése,

- üvegtető, üvegezett előtető, télikert,

- üvegtégla, üveg tetőcserép,

- tükörcsempék,

- normál tükör,

- akvárium és terrárium üvegezése,

- úszómedence vagy medence üvegezése.

2.4.3.2. Biztosítási összeg:

- A biztosított különleges üvegezés biztosítási összegét a szerződésben meg kell határozni.

- A biztosítási összeget a különleges üvegezési vagyoncsoportonként kell megadni.

- A biztosítási összeg a biztosítási díj számításának alapja és egyben a káre- seményenkénti kártérítés felső határa, ame- lyet új értéken lehet megadni.

- A biztosítási összeget a szerződő - a biztosí- tott üvegezés méretének, minőségének és a várható pótlási, illetve az egyéb járulékos költségek figyelembevételével - határozza meg.

- Ha a kár időpontjában a károsodott üveg vagyoncsoportjának biztosítási összege ala- csonyabb az ugyanebbe a vagyoncsoportba tartozó összes üvegezés pótlásának káridőponti új értékénél, akkor az alulbiz- tosítás miatt a biztosító arányos kártérítésre kötelezett, és a kárt a biztosítási összeg és a káridőponti új érték arányában fizeti meg.

- A biztosító javaslatot tehet az üvegezések pótlási értékére. Amennyiben a szerződő (biz- tosított) elfogadja a biztosító által javasolt, vagy annál magasabb biztosítási összegeket - és az üvegezések méret adatai helyesen lettek megállapítva - a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítás tényét.

2.4.3.3. kizárások, korlátozások

- Épületérték alapján jelen kiegészítő biztosítás nem alkalmazható.

- A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosításban kizárt és jelen kiegészítő biztosítással nem fedezett kockázatokra.

2.4.4. tetőbeázási károk kiegészítő biztosítása

Jelen kiegészítő biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosított helyiség(ek)en belüli épületrészekben a biz- tosított többszintes, többlakásos lakóépület tetejéről történő, a lapos- és magastető-szerkezet, valamint a függőleges falszerkezet panelhézagainak szigetelési problémáiból eredő, egyszerű csapadék okozta beázási károkat, amelyek a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térülnek.

ALAP fedezet esetén a közös tulajdonú épületrészekben keletkezett károk megtérítését vállalja a biztosító.

BŐVÍTETT fedezet esetén a közös és/vagy külön tulaj- donú épületrészekben keletkezett károk megtérítését vál- lalja a biztosító.

A kártérítés nem terjed ki:

- a beázást előidéző ok(ok) megszüntetésének (tetőszigetelés, tetőjavítás) költségeire, valamint

- a biztosított épületen belül bárhol elhelyezett ingóságokban keletkezett károkra.

Amennyiben a kár a tetőszigetelés, oldalszigetelés vagy tetőhéjalás ismétlődő hibájából ugyanazon a helyen következett be, a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a kárt, ha az előzménykárt okozó hibát szakember javította ki, és az újabb meghibá- sodás a javítás igazolt időpontját követő egy éven túl történt.

2.4.5. felvonó kiegészítő biztosítása

Biztosítási esemény, ha a kár az alábbi okok valamelyike vagy többek együttes hatására keletkezik, függetlenül attól, hogy a felvonó üzemel vagy áll:

- anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

- önrezonancia, alkatrész kilazulása,

- hibás beállítás vagy szabályozás,

- rossz elhelyezés vagy beépítés,

- túlhevülés, túlpörgés,

- mérő-, szabályozó, vezérlő és biztonsági beren- dezések meghibásodása,

- váratlan külső erőhatás,

- szándékos rongálás,

- a kezelő hibája, ügyetlensége, gondatlansága vagy rosszindulatú rongálása,

- elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzár- lat, földzárlat, áramerősség túlzott megnövekedése, átütés, átívelés,

- külső események mechanikus hatásai.

K&H fészek társasház-biztosítás

kizárások:

Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek:

- próbaüzem során,

- szándékos túlterhelés miatt,

- hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések elmaradásából,

- a felvonó műszaki ellenőrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából,

- karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása miatt keletkeztek.

Nem téríti meg a biztosító azon rongálásból eredő károkat, amelyek nem befolyásolják a felvonó működését (pl. firka, grafiti). Továbbá:

- a felvonó alkotóelemeinek természetes elhasználó- dásából eredő,

- fokozatos állagromlásból származó,

- a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben keletkező,

- a gépkönyv nem megfelelő vezetése miatt ellenő- rizhetetlen, bizonyíthatatlan károkat, és

- a következményi károkat.

korlátozások:

A kár rendezéséhez be kell mutatni a karbantartási naplót, illetve a gépkönyvet.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége felvonónként és káreseményenként max. 500.000,- Ft és összesen biztosítási időszakonként max. 2.000.000,- Ft, a felvonók számától függetlenül.

2.5. a biztosító szolgáltatása az alap- és kiegészítő vagyonbiz- tosításoknál, korlátozások, kizárások

Az alap- és kiegészítő vagyonbiztosítások tekintetében a biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító pénzben (törvényes belföl- di fizetőeszközben) az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől függően téríti meg a keletkezett kárt.

A biztosító a káridőpontjában meglévő és kockázatviselésének kezdetét követően károsodott vagyontárgyak kárainak megtérítésére vállal fedezetet. Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

A biztosító szolgáltatására vagyonbiztosítás esetén a biztosított jogosult.

2.5.1. A biztosított épületek, építmények kárai az alábbiak szerint kerülnek térítésre:

a) részleges kár esetén:

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságá- nak mértéke 75%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot megha- ladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.

b) Teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gaz- daságtalan javíthatóság)

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságá- nak mértéke 75%, vagy ez alatti: újraépítési értéken, de maximum a biztosítási összegig.

- Ha az elhasználódottság mértéke 75%-ot megha- ladó: káridőponti valóságos értéken.

c) festés, mázolás, tapétázás, fal- és padlóburkolat

részleges vagy teljes kára esetén

- Ha az elhasználódottság mértéke 50%, vagy ez alatti: helyreállítási, javítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 50%-ot megha- ladó: káridőponti valóságos értéken.

2.5.2. A biztosított ingóságok az alábbiak szerint kerülnek térítése:

a) részleges kár esetén:

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságá- nak mértéke 70%, vagy ez alatti: a javítási vagy helyreállítási költségen.

- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot megha- ladó: káridőponti valóságos értéken, azaz a javítási költségből az értékemelkedés levonásra kerül.

b) teljes kár esetén: (teljes megsemmisülés vagy gaz- daságtalan javíthatóság)

- Ha a károsodott vagyontárgy elhasználódottságá- nak mértéke 70%, vagy ez alatti: újrabeszerzési értéken, de maximum a biztosítási összegig.

- Ha az elhasználódottság mértéke 70%-ot megha- ladó: káridőponti valóságos értéken.

2.5.3. üvegkárok az alábbiak szerint kerülnek térítésre:

A töröttel azonos méretű, kivitelű, minőségű és beépítettségű üvegtábla pótlási költsége és azon szük- séges és indokolt költségek, amelyek a pótlás, javítás érdekében közvetlenül felmerülnek.

2.5.4. közvetett költségek megtérítésére

A biztosító vagyoni károk esetén megtéríti a biztosítási szerződés alapján fedezetbe vont biztosítási események folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatban szükségszerűen felmerülő indokolt és igazolt alábbi közvetett kiadásokat, költségeket, amennyiben azok a szerződőt (biztosítottat) terhelik:

2.5.4.1. kárenyhítés költségei

Megtéríti a biztosító az oltás, mentés, bontás és kiürítés költségeit, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés, bontás és kiürítés során keletkezett károkat is, kivéve a közérdek szolgálatára hivatott tűzoltóság vagy más segítségnyújtásra kötelezett szolgáltatásaival kapcsolatos költségeket.

K&H fészek társasház-biztosítás

Megtéríti a biztosító a károsodott vagyontárgy elszál- lításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továb- bá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy meg- mentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költségeket.

Megtérülnek továbbá a mentési munkák során oko- zott közvetlen károk (építmények, kerítés károsodása, esetleges taposási károk, parkrendezés költségei, stb.).

A kárenyhítés költségei akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

2.5.4.2. rom- és törmelékeltakarítás költségei

A biztosító megtéríti a rom- és törmelékeltakarítás költségeit, beleértve a törmelék hivatalosan engedé- lyezett legközelebbi lerakóhelyre történő szállítási és lerakási, valamint a kárhely egyszeri megtisztítási, takarítási költségeit.

2.5.4.3. ideiglenes lakás bérleti díja

Amennyiben az illetékes hatóság a biztosított lakóépületet (lakást) biztosítási esemény következ- tében lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító megtéríti a biztosítási összegen felül az azonos színvonalú ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjait, de legfeljebb

5 hónap időtartamra, az érintett lakásokra vonat- kozóan, havonta lakásonként legfeljebb 100.000,- Ft összeghatárig.

2.5.4.4. elmaradt lakbér

Ha biztosítási esemény következtében a biztosított lakóépületben (lakásban) oly mértékű kár keletkezik, hogy az épület vagy lakás bérlője jogszabály vagy bérleti szerződés alapján megtagadhatja a lakbér egészének vagy egy részének fizetését a biztosított- nak, a biztosító megtéríti az emiatt elmaradt lakbért, bérleti díjat a helyreállítás befejezéséig, de legfeljebb 5 hónapig az érintett lakásokra vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan, havonta laká- sonként legfeljebb 50.000,- Ft összeghatárig.

A közvetett kiadások, költségek térítésének összege káreseményenként összességében nem haladhatják meg a biztosítási összegen belül az épület biztosítási összegének

- ALAP fedezet esetében: 1%-át;

- BŐVÍTETT fedezet esetében: 2%-át.

A közvetett költségek, kiadások megtérítése során is érvényesíti a biztosító:

- a szerződésben vállalt önrészesedést,

- alulbiztosítás esetén az aránylagos térítést.

2.5.5. Részleges károk esetében a biztosító az indokolt teljes javítási és helyreállítási költséget téríti meg. A helyreál- lítási költség összege azonban nem haladhatja meg a tel- jes kár címén fizethető összeget,

2.5.6. A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a biztosító minden esetben levonja.

A biztosító a szerződésben (fedezetet igazoló dokumen- tum) meghatározott önrészesedéssel csökkentett kárösszeget fizeti ki.

Új értéken térítendő vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre.

A helyreállítás befejeztével - de legkésőbb a káresemény bekövetkezésétől számított 1 éven belül - a biztosított jogosulttá válik a valóságos és az újérték közti külön- bözet megtérítésére a biztosítási összegig.

2.5.7. A biztosító jogosult mind a helyreállítási költségek, mind a káridőponti érték (árak és költségek) tekintetében

- azonos minőség mellett - a kockázatviselés helyén létező leggazdaságosabb piaci áraknak megfelelő kárel- számolásra, kártérítésre.

A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a javítás, pótlás, helyreállítás, illetve egyéb kártalanítás értékét versenytárgyalási folyamat során határozza meg.

2.5.8. A vagyontárgyat a hazai kereskedelemben kaphatóval kell pótolni.

Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, akkor a hozzá műszaki tulajdonságaiban leginkább hasonlóval kell pótolni. A biztosító jogosult az esetleges értékkülönbözet levonására.

Ha erre sincs lehetőség, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését.

A biztosító nem kötelezhető a kár előtti állapot helyreál- lítását indokolatlanul meghaladó kártérítésre.

2.5.9. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az:

- olyan vagyontárgyakban keletkezett, amelyekre az adott biztosítási fedezet nem terjed ki,

- a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenéséből származik, amely további rendeltetésszerű használatát nem befolyásolja,

- a megsemmisült, biztosított vagyontárgy nem károsodott tartalék alkatrésze, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt állt elő,

- készpénz, értékpapír, értékcikk, tervek, dokumentá- ciók, üzleti könyvek és okmányok károsodása következményeként keletkezett,

- garnitúrák, egymáshoz rendelt önálló darabok, tar- tozékok, gyűjtemények, sorozatok egyes darabjainak megsemmisülése vagy részleges kára esetén a gar- nitúra, sorozat, stb. - kártól mentes - darabjainak értékcsökkenésében állt elő.

A biztosító egyéb közvetett kárt (pl. elmaradt hasznot, helyiségek használhatatlansága miatti veszteségeket, egészségkárosodást, sérelemdíjat) nem térít.

Előszereteti értéken (olyan szubjektív érték, amely szemé- lyi, érzelmi okokra vezethető vissza és eltér a vagyon-

K&H fészek társasház-biztosítás

tárgy reális értékétől) a biztosító kártérítést nem nyújt. Nem téríti meg továbbá a biztosító azt a kárt, amely:

- talajban,

- vagyontárgyak avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben,

- tervezési és kivitelezési hibák és hiányosságok miatt,

- természetes elhasználódás miatt keletkezett.

2.5.10. A károsultnak a károk helyreállításával kapcsolatos anyag- és munkabér, valamint egyéb költségeket vagyon- tárgyanként külön kell nyilvántartania és elszámolnia, függetlenül attól, hogy a helyreállítást a biztosított saját maga vagy idegen kivitelező végzi.

2.5.11. A biztosító az általános forgalmi adóval csökkentve tel- jesíti a szolgáltatást. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreál- lítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy helyreállítása, újraépítése, újrabeszerzése során felmerült, és a biztosító kérésére igazolja, hogy a pótlás, javítás kapcsán ÁFA-vissza- igénylésre nem jogosult.

2.5.12. Eredeti állapot alatt értjük a károsodott vagyontárgyak azonos méretben, kivitelezettségben és minőségben történő helyreállítását (újraépítését), illetve pótlását. Amennyiben a helyreállítás/pótlás nem az eredeti állapot- nak megfelelően történik, az ebből származó esetleges többlet költségeket a biztosító nem téríti meg.

Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerűbb technológiából eredő értéknövekedést a kártérítési összegből levonja.

2.5.13. A jelen feltételek alkalmazásában:

- Teljes (totál)kárnak minősül az a kár, amikor a biztosí- tott vagyontárgy a sérült részek pótlásával vagy javításával nem állítható helyre, avagy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gaz- dasági számítással alátámasztva nem indokolt (gaz- daságtalan). A helyreállítás akkor gazdaságtalan, ha a javítás költsége meghaladja a biztosított vagyontárgy káridőponti új értékét, illetve valóságos értékét.

- Részleges kár: az a kár, amely javítással illetve a részek pótlásával helyreállítható.

- Újérték alatt értjük:

- épületek/építmények vonatkozásában az újraépí- tési értéket, amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott biztosított - vagy azzal azonos minőségű - vagyontárgy új állapotban való felépítésének a 2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem haladhatja meg az adott vagyon- csoportra megállapított biztosítási összeget;

- ingóságok vonatkozásában a beszerzési újértéket, amely teljes kár esetén megegyezik a káresemény bekövetkezésének időpontjában a károsodott biz- tosított vagyontárgy, avagy azzal azonos gyárt- mányú, típusú vagyontárgy új állapotban való, a

2.5.11. pontban foglaltak szerinti átlagos beszer- zésének költségével, illetve árával, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyoncsoport- ra megállapított biztosítási összegnél;

- részleges kár esetén a helyreállítási, javítási költ- séget, amely megfelel a kár időpontjában a károsodott biztosított vagyontárgy 2.5.11. pont- ban foglaltak szerinti helyreállítási, javítási költ- ségének, illetve árának, azonban a kártérítés nem lehet több az adott vagyontárgy műszaki értékénél, valamint a vagyoncsoportra megállapított biz- tosítási összegnél.

- Káridőponti valóságos érték: a kár időpontjában a vagyontárgyaknak az elhasználódottság (használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenés) mértékével csökkentett új értéke.

2.6. alkalmazható záradékok

Záradék 1: tartamzáradék

Szerződő felek kölcsönösen megállapodnak abban, hogy a biz- tosítási szerződést legalább 3 évre kötik, és a felmondási jogot három évre kizárják.

Záradék 2: vezetéktörésből eredő károk kizárása záradék

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított épületek, építmények ellátását biztosító vezetékrendszer(ek)ben vagy azok szerelvényeiben bekövetkezett, illetve azok törése, repedése, dugulása következtében keletkezett (szerződési feltételek 2.3.5.b) és

C) pontjai) ingatlan és ingósági károkra.

3. az épülethasználói felelősségbiztosítás feltételei

A biztosító az alábbiakban részletezett feltételek szerint vállalja, hogy díjfizetés ellenében

- a 3.1.1. pontban leírt épülethasználói felelősségi kockáza- tokra vonatkozó alapbiztosítási esemény (ALAP felelősségbiztosítás);

- illetve a kiegészítő, BŐVÍTETT keresztfelelősség-biztosítás megkötése esetén a 3.1.2. pontban leírt biztosítási esemény (választható fedezet)

bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben meghatáro- zott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

A jelen fejezet egyéb pontjaiban (3.2-3.6. pontok) szereplő ren- delkezések mind az ALAP felelősségbiztosításra, mind pedig a BŐVÍTETT felelősségbiztosításra érvényesek.

K&H fészek társasház-biztosítás

3.1. biztosítási események és a kárbejelentés

3.1.1. ALAP felelősségbiztosítás

A biztosító az alábbiak szerint megtéríti a szerződésen kívüli harmadik személynek a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) azon személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított mint a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény tulajdonosa, használója, vagy ezek építtetője, felújítója, e minő- ségében a magyar jog szabályai szerint polgári jogi kötelezettséggel tartozik.

Jelen ALAP felelősségbiztosítás alapján nem biztosítási esemény, így a biztosító kockázatviselése nem terjed ki

- a biztosítottak egymással szemben támasztott kárigényeire,

- a biztosított tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagjainak, illetőleg lakóközösség tagjainak egymással szemben támasztott kárigényeire,

- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tag- jainak, illetőleg lakóközösség tagjainak a tulajdonos- társi, lakásszövetkezeti közösséggel illetőleg lakóközösséggel szemben támasztott kárigényeire,

- a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösségnek, illetőleg lakóközösségnek a tagjaival szemben támasztott kárigényeire.

A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írás- ban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

3.1.2. BŐVÍTETT felelősségbiztosítás

Xxxxx XXXXXXXX felelősségbiztosítás alapján a biztosító a

3.1.1 pontban meghatározott eseteken felül megtéríti azokat a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) személysérüléses vagy dolgokban keletkezett károkat is, amelyeket

- tűz, robbanás (ide értve a háztartási céllal történő gázpalack használattal összefüggésben keletkezett károkat is),

- vezetékekből és azok szerelvényeiből csőtörés, csőrepedés, dugulás, kilyukadás, meghibásodás, csatlakozások elmozdulása, valamint a nyitva felejtett vízcsap, a mosógép ürítő- és/vagy összekötő csövének kiugrása miatt kilépő víz okoz, feltéve, hogy a biztosított polgári jogi felelőssége a magyar jog szabályai szerint megállapítható, és amelyek miatt:

a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség tagja(i) egymással szemben, a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség, illetőleg lakóközösség a tulajdonostársi, lakás-

szövetkezeti közösség tagja(i)val, illetőleg a lakó- közösség tagja(i)val szemben,a tulajdonostársi, lakásszövetkezeti közösség tagja(i), illetőleg a lakóközösség tagja(i) a tulajdonostársi, lakásszö- vetkezeti közösséggel, illetőleg a lakóközösséggel szemben kártérítési igényt érvényesítenek.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás kizárólag BŐVÍTETT vagyonbiztosítási fedezethez köthető.

3.2. az épülethasználói felelősségbiztosításra vonatkozó kizárások

Az általános feltételek 1.6. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás

- a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,

- nem a szerződésben (kötvényen) megjelölt kocká- zatviselési helyen okozott károkra,

- ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka, tevékenység során keletkezett,

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,

- azokra a károkra, amelyeket a biztosított kereső foglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,

- a szerződő partnernek vagy a szerződési lánc bármely tagjának okozott károkra,

- a házi- és a vadállatok által okozott károkra,

- épületben, építményben az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése, vagy a megépítésük elmulasztása miatt bekövetkező károkra,

- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, érték- cikkeket) elvesztéséből eredő károkra,

- az azbesztózissal összefüggő károkra,

- a biztosított lakóközösség vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben okozott károkra,

- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.

A biztosító nem téríti meg továbbá:

- a biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,

- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak,

- azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

- a munkaadói felelősség körébe tartozó károkat.

K&H fészek társasház-biztosítás

3.3. a biztosítási összeg, önrészesedés

3.3.1. A 3.1.1. pontban meghatározott ALAP felelősség- biztosítás körébe tartozó károkat a biztosító biztosítási időszakonként összesen 50 (ötven) millió Ft összeghatárig téríti meg.

3.3.2. A 3.1.2. pontban meghatározott BŐVÍTETT felelősség- biztosítás körébe tartozó károkat a biztosító biztosítási időszakonként összesen további 50 (ötven) millió Ft összeghatárig téríti meg.

3.3.3. A biztosító a jelen különös és kiegészítő felelősségbizto- sítási feltételek alapján nyújtott szolgáltatása összegéből nem von le önrészesedést.

3.3.4. A biztosítás kiterjed az eljárási költségekre, ha e költ- ségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosított kérésére a biz- tosítónak a költségeket meg kell előlegeznie. A biztosító- nak a károkozó biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat akkor is meg kell térítenie, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

3.4. a kárrendezési eljárás különös szabályai

3.4.1. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.

Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki vis- szafizetni tartozik.

3.4.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követe- lésének a biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatály- talan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3.4.3. A biztosító nem téríti meg a károsult elmaradt hasznait, kivéve a károsult személyi sérülésével összefüggésben bekövetkezett rendszeres jövedelem kiesést. A Biztosító a magyar jog szabályai szerint, a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított helyett megtéríti a sérelem- díjat is, kizárólag személyi sérüléses kár esetén.

3.4.4. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káre- seménynek tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem ter- jed ki.)

3.5. a biztosító megtérítési igénye (visszkereset)

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben.

A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes. A jelen különös és kiegészítő feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha

- a kár a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjának, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol- szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alat- ti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkoztatási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabá- lyok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.

A biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

3.6. egyéb rendelkezés

A jelen különös és kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános feltételekben (1. pont) foglaltak az irányadók.

K&H fészek társasház-biztosítás

4. társasházi közös képviselők és társasházkezelők, lakásszövetkezeti tisztségviselők kiegészítő (választ- ható) felelősségbiztosítása

A biztosító az alábbiakban részletezett feltételek szerint vállalja, hogy díjfizetés ellenében a 4.2. pontban leírt biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben meghatáro- zott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

4.1. biztosított

E felelősségbiztosítás tekintetében biztosítottnak minősül az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a jelen társasház-biz- tosítási szerződés keretében biztosított társasház

- ügyeinek ellátására jogszerűen megbízást kapott, illetőleg

- kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló írásbeli szerződést kötött.

Ha a társasház ügyeit közös képviselő helyett intézőbizottság látja el, akkor az intézőbizottság elnöke minősül biztosítottnak.

Amennyiben a társasház-biztosítás szerződője lakásszövetkezet, e felelősségbiztosítás tekintetében biztosítottnak minősül a lakás- szövetkezet igazgatóságának tagjai és elnöke, illetőleg az ügyvezető elnök.

Nem lehet biztosított: a felügyelőbizottság tagja vagy elnöke, a bizottság feladatainak ellátásával megbízott személy, az ügyvezető igazgató, valamint a lakásszövetkezetről szóló 2004. évi CXV. törvényben nem nevesített, az alapszabályban rendszeresített továb- bi tisztségviselők sem.

4.2. biztosítási események és a kárbejelentés

A biztosító az alábbiak szerint megtéríti

- a társasház vagy lakásszövetkezet vagyonában,

- a tulajdonostársak vagy a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok vagyonában és

- a tulajdonostársak vagy a lakásszövetkezeti tagok és nem tag tulajdonosok életében vagy egészségében

a jelen szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett (együttesen teljesítendő feltételek) azon károkat, amelyekért a biztosított, mint a jelen szerződésben biztosított társasház közös képviselője (illetőleg intézőbizottságának elnöke) vagy társasház-kezelője, illetve biztosí- tott lakásszövetkezet igazgatóságának tagja, elnöke vagy ügyvezető elnöke e minőségében a magyar jog szabályai szerint polgári jogi kártérítési kötelezettséggel tartozik abból eredően, hogy a társasház közös képviselete ellátásának illetve a társasház kezelésének szabályait, vagy lakásszövetkezeti tisztségviselésének szabályait, illetve az alapszabály rendelkezéseit vétkes módon megszegte.

A Biztosított 30 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelen- teni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékeny- ségével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, ellenkező esetben a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be. A lakásszövetkezeti tisztségviselő felelősségére - amennyiben több lakásszövetkezenél is ellátja tevékenységét - jelen kiegészítő felelősségbiztosítás kizárólag a biztosítási szerződésben meg- nevezett és jelen szerződés kockázatviselési helyén található

lakásszövetkezettel kapcsolatban kifejtett tevékenységéért, eljárásáért nyújt fedezetet.

A társasházi közös képviselő vagy társasházkezelő felelősségére

- amennyiben több társasház kezelését is ellátja - jelen kiegészítő felelősségbiztosítás kizárólag a biztosítási szerződésben meg- nevezett és jelen szerződés kockázatviselési helyén található tár- sasházzal kapcsolatban kifejtett tevékenységéért, eljárásáért nyújt fedezetet.

4.3. kizárások

Az általános feltételek 1.6. pontjában szereplő kizárásokon felül nem terjed ki a biztosítás

- a gépjármű-felelősségbiztosítás alapján téríthető károkra, valamint a vízi és a légi járművek, egyéb gépjárművek üzemeltetésével, használatával okozott károkra,

- a munkáltatói felelősség körébe tartozó károkra,

- a biztosított saját kárára, vagy hozzátartozójának (hozzátar- tozó: a Ptk. 8:1. § (1) 2. pont szerint) kárára,

- a közös képviselet ellátásával összefüggésben a tulaj- donostársakon kívül álló harmadik személynek okozott károkra (a tulajdonostárs is harmadik személynek minősül akkor és annyiban, ha és amennyiben a kárt nem tulaj- donostársi, hanem egyéb - pl. megbízotti - minőségében szenvedte el),

- a lakásszövetkezeti tisztség ellátásával összefüggésben a lakásszövetkezet tagjain vagy nem tag tulajdonosain kívül álló harmadik személynek okozott károkra (a tag vagy tulajdonos is harmadik személynek minősül akkor és annyiban, ha és amennyiben a kárt nem tulajdonostársi, hanem egyéb minőségében szenvedte el),

- a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka, tevékenység során okozott károkra, az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok megsértésével okozott károkra,

- üzletszerűen végzett társasház-kezelői tevékenység esetén a jogszabályban meghatározott szakképesítés hiányában végzett tevékenység során okozott károkra,

- a lakásszövetkezet által üzletszerűen végzett társasházkezelői, illetve ingatlankezelői tevékenységgel összefüggésben keletkezett károkra,

- a lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységével összefüg- gésben keletkezett károkra,

- a hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkra,

- a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,

- azokra a károkra, amelyeket a biztosított más kereső foglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,

- a bűncselekménnyel okozott károkra,

- a vagyontárgyak (ideértve a pénzt, értékpapírokat, érték- cikkeket) elveszéséből, eltulajdonításából eredő károkra,

- a pénzkezelés körében keletkezett károkra (pénzkezelésnek minősül különösen a készpénzforgalom, a házipénztár kezelés, a bankszámlaforgalom, továbbá a pénzügyi és számviteli bizonylatok kezelése, nyilvántartása és őrzése), a költség- vagy hitelkeretek túllépéséből eredő károkra,

K&H fészek társasház-biztosítás

- az elmaradt vagyoni előny (elmaradt haszon) címén érvényesített kárigényekre,

- közgyűlési határozat ellenére a társasház biztosítási védelmének elmulasztásából vagy nem megfelelő biz- tosítási szerződés megkötéséből eredő károkra,

- közgyűlési, részközgyűlési, küldöttgyűlési határozat ellenére a lakásszövetkezet biztosítási védelmének elmu- lasztásából vagy nem megfelelő biztosítási szerződés megkötéséből eredő károkra,

- az azbesztózissal összefüggő károkra,

- a más biztosítás alapján megtérülő károkra,

- jelen szerződési feltételek 3. pontja alapján megtérülő károkra,

- a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igényekre.

Amennyiben a biztosított felelőssége egyetemleges, jelen kiegészítő felelősségbiztosítás alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságának mértékéig terjed.

Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, a biztosító úgy teljesít, mintha az a károkozók között egyenlő arány- ban oszlana meg.

Üzletszerű tevékenységnek minősül az is, ha a biztosított egynél több társasháznál vagy lakásszövetkezetnél végez társasházkezelői tevékenységet vagy visel lakásszövetkezeti tisztséget.

4.4. a biztosítási összeg, önrészesedés

4.4.1. A biztosító a károkat jelen feltételek alapján biztosítási időszakonként összesen a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatárig téríti meg. A szerződő választásától függően a biztosítási szerződésben meghatározott összeghatár

- 1 millió Ft, vagy

- 5 millió Ft lehet.

4.4.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek összege káreseményenként nem éri el a 20.000 Ft-ot. A 20.000 Ft-ot meghaladó károk esetében a biztosító a jelen felelősségbiztosítási feltételek alapján nyújtott szol- gáltatása összegéből nem von le önrészesedést.

4.5. a kárrendezési eljárás különös szabályai

4.5.1. A biztosító szolgáltatására a károsult jogosult. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. Ennek tényét a biztosítottnak kell hitelt érdemlően igazolnia.

ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki vis- szafizetni tartozik.

4.5.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szem- ben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és per- beli képviseletét. A képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosított által történt elismerése, tel- jesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szem- ben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapo- zott.

4.5.3. Jelen szerződési feltételek szempontjából egy káre- seménynek tekintendő, ha a biztosítottal szemben több olyan kárigényt érvényesítenek, amelyek azonos okra vezethetőek vissza, függetlenül a károk bekövetkeztének, illetve az igényérvényesítések időbeni eloszlásától és az igényt érvényesítő károsultak számától (sorozatkár). (Sorozatkár esetén a biztosítási összeg károsultak közötti felosztása során a biztosító a biztosított iránymutatása szerint jár el. A biztosítási összeg elégtelensége, vagy elosztása miatt a biztosítottal szemben érvényesített igények többletköltségeire a biztosítási fedezet nem ter- jed ki.)

4.6. a biztosító megtérítési igénye (visszkereset)

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót a szolgáltatási kötelezettség alól a károsulttal szemben.

A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogellenes. A jelen feltételek tekintetében súlyosan gondatlannak minősül a károkozás, ha

- a kár a biztosítottnak (illetőleg a biztosított alkalmazottjá- nak, megbízottjának, tisztségviselőjének, tagjának) 0,8 ezrelék véralkohol-, vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

- a károkozó magatartás észlelése után a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok gondatlan megsértésével megszegte, és a kár (vagy annak egy része) megelőzhető lett volna a kármegelőzési illetve kárenyhítési kötelezettség szabály- szerű teljesítésével (ebben az esetben a biztosított a kötelezettségszegéssel illetőleg mulasztással okozott kár/kárrész megtérítésére köteles),

- a kárt a biztosított a szükséges intézkedések elmulasztásá- val okozta, és a kár bekövetkezte előtt a szükséges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biz- tosító, illetve más személy a káresemény bekövet-

K&H fészek társasház-biztosítás

kezésének veszélyére írásban figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele,

- a kárt a biztosított a tevékenységre vonatkozó előírások súlyos, illetve ismételt megsértésével okozta.

A biztosító abban az esetben is követelheti a kifizetett összeg megtérítését a biztosítottól, ha a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette.

4.7. egyéb rendelkezés

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az általános feltételekben (1. pont) foglaltak az irányadók.

5. a kiegészítő (választható) balesetbiztosítás feltételei

5.1 biztosítottak köre

Jelen fejezet szerint biztosítottak a társasházi vagy lakásszövetkezeti lakóközösség tagjai, valamint a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában a velük állandó jelleggel, életközösségben együtt lakó személyek.

A biztosítást 70. életévét be nem töltött személy javára lehet kötni.

A kiegészítő biztosítási szerződés biztosítottja rokkant nyugdíjas személy nem lehet.

Kedvezményezett: aki a biztosító szolgáltatására jogosult.

5.2. biztosítási esemény

Baleset a biztosított akaratától független, olyan hirtelen fellépő külső erőhatás, amelynek következtében a biztosított egy éven belül meghal; állandó, teljes vagy részleges egészségkárosodást; vagy a szerződésben meghatározott múlékony sérülést szenved.

5.3. a kockázatviselés területi és időbeli hatálya

5.3.1. A biztosító kockázatviselése a kockázatviselés helyén bekövetkezett balesetekre vonatkozik.

5.3.2. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítással azonos időpontban kezdődik.

5.3.3. A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítással azonos időpontban jár le.

5.4. biztosítási összeg

5.4.1. A balesetbiztosítás alapján a biztosító az alábbi biz- tosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától függetlenül):

- baleseti halál esetén: 150.000,- Ft-ot;

- baleset folytán bekövetkező állandó teljes rokkantság esetén: 300.000,- Ft-ot;

- baleseti állandó részleges egészségkárosodás esetén az egészségkárosodás fokának megfelelően az állandó teljes rokkantság esetén fizetendő összeg arányos részét;

- baleseti csonttörés vagy repedés, 10%-nál ala- csonyabb állandó egészségkárosodás, legalább 28 nap folyamatos munkaképtelenség esetén egyszeri 6.000,- Ft-ot;

- a balesetkor a biztosítottnak magán viselt ruházatában keletkezett károkra legfeljebb 12.000,- Ft-ot.

5.5 a biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg.

5.5.1. Baleseti halál:

Ha a balesetre biztosított személy az elszenvedett baleset következményeként egy éven belül meghal, a biztosító a szerződésben erre meghatározott biztosítási összeget fizeti ki, függetlenül a rokkantság vagy múlékony sérülés címén már kifizetett kártérítéstől.

5.5.2. Állandó teljes egészségkárosodás:

Amennyiben a biztosított a baleset napjától számított egy éven belül állandó, teljes, 100%-os egészségkárosodást szenved, akkor a biztosító a szerződésben erre meghatározott biztosítási összeget fizeti ki.

5.5.3. Állandó részleges egészségkárosodás:

Ha a balesetre biztosított személy a baleset napjától számított egy éven belül állandó, részleges egészség- károsodást szenved, úgy a biztosító az egészségká- rosodás mértékének megfelelően az állandó és teljes egészségkárosodás esetére meghatározott biztosítási összeg olyan százalékát fizeti ki, amely - tekintet nélkül a biztosított foglalkozására - az egészségkárosodás végleges fokának megfelel.

5.5.4. Baleseti múlékony sérülés:

Balesetből eredő múlékony sérülés vagy legalább 28 nap folyamatos munkaképtelenség esetén a biztosító által kifizetendő összeg független az egészségkárosodás vagy baleseti halál címén fizetett kártérítéstől.

5.5.5. A biztosító a ruházatban keletkezett károkra csak abban az esetben nyújt térítést, amennyiben a károsult balesete miatt jelen szerződés alapján, egyéb jogcímen baleset- biztosítási szolgáltatásra jogosult. A kártérítés alapja az indokolt és igazolt javítási, helyreállítási vagy újrabe- szerzési érték.

5.5.6. A maradandó egészségkárosodás fokát legkésőbb a balesetet követő egy éven belül kell megállapítani. A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvos-szakértője állapítja meg.

5.5.7. Ha a maradandó egészségkárosodás foka a gyógykezelés elhúzódása következtében 60 napon belül nem állapítható meg, de a rokkantság előreláthatólag vissza- marad, úgy a biztosított kérésére a biztosító a biztosítási összeg terhére a biztosító orvos-szakértője által vélelmezett várható egészségkárosodási százalék szerint járó összeg 50%-át előlegként folyósítja.

K&H fészek társasház-biztosítás

5.6 kárbejelentés

5.6.1. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez szükséges iratok:

- halál esetén halotti anyakönyvi kivonat és a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány,

- hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető vagy megtagadó jogerős határozat, vagy vádirat,

- mindazok az okiratok, amelyek a jogosultság, a biz- tosítási esemény, és a biztosítási összeg megál- lapításához szükségesek.

5.6.2. A biztosítási összeg felvételére jogosultak köre:

A biztosítási összeg felvételére a biztosított jogosult.

A baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg felvételére a biztosított kedvezményezettet jelölhet. Ennek hiányában kedvezményezett a biztosított örököse.

5.7. kizárások, korlátozások:

5.7.1. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor sem biztosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el.

5.7.2. A balesetkor, bármely okból már előzőleg sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott - nem ép, nyomorék - testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

5.7.3. A biztosító szolgáltatása a biztosítási időszakon belül lakásonként maximum 2 káreseményre terjed ki.

5.8. a biztosító mentesülése

5.8.1. Mentesül a biztosító a balesetbiztosítási összeg kifizetése alól, ha bizonyítja, hogy

- a biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szándékos magatartása,

- a biztosított halálát, illetve egészségromlását a biz- tosított, illetőleg a szerződő

szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával jogellenesen okozta.

A kiegészítő szerződés adott biztosítottra vonatkozó része a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a biztosított, szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg.

5.8.2. A balesetet súlyos gondatlan magatartás által okozottnak akkor kell tekinteni, ha a balesetet a biztosított vagy a szerződő

- súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüg- gésben,

- jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetés közben következett be, és mindkét esetben a biztosí- tott más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.

K&H fészek társasház-biztosítás

melléklet:

védelmi előírások betöréses lopás biztosításhoz

minimális mechanikai - fizikai védelem

Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS TECHNIKAI FELTÉTELEI-ben írtak szerint

kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

- falazat: a minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

- 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvics- szerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

- speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szer- kezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el

- az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

- az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi minősített lamellás zár

- az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak

részleges mechanikai - fizikai védelem

Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS

TECHNIKAI FELTÉTELEI-ben írtak szerint kiépített védelemmel lát- ták el az alábbiak szerint:

1. falazatok, födémek, padozatok

A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges.

2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)

- bejárati ajtók: az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakítású- nak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni

- a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-en- ként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább

15 cm mélyen, 0I 12 mm köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 0I 0 mm köracél tartószilárdságával egyen- értékű erősséggel kell biztosítani

- az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárdságával egyezőnek kell lenni

- az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható.

- az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként.

- az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal

- kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni

- a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm- t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny- falak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacsonyabb helyezkedik el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rá- csozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektro- nikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektro- nikai jelzőrendszerrel

Az ablakok tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek - de legalább egyenértékűnek - kell lenni az üvegszerkezet ellenál- lóképességével.

3. zárszerkezetek

- a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szab- ványokban előírt biztonsági követelményeknek

4. hengerzárbetétek

- a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszár- betét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható

K&H fészek társasház-biztosítás

5. fix és mobil rácsok

- a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függöny- falak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 m-nél alacso- nyabb helyezkedik el - teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú - kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is. pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B 1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektro- nikai jelzőrendszerrel

- pénzintézetek esetében a rácsok min. 16 mm 0I köracél- ból, vagy azzal egyenértékű szilárdságot biztosító anyagból készüljenek

- mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatáro- zottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

- a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb

4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a min- imális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású)

megjegyzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.

A biztonsági üveg-fóliák önállóan rács kiváltására nem fogadhatók el.

minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felü- gyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

A rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált táp- egység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kul- csos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felsze-

relve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másod- percet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről.

Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek.

A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másod- percen belül riasszon.

A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek.

A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre.

A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen.

A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell fel- szerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni.

A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie.

Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa.

Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre.

Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelzőrend- szer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon, rádiótelefon, vagy rádió adó-vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti központ- ba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül, annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert. A távfelügyeletet ellátó szak- szolgálat kivonuló szolgálattal, és a rendőrséggel kiépített kapcso- lattal rendelkezik. A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza és archiválja a védett objektumban telepített elek- tronikus biztonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat.

K&H fészek társasház-biztosítás

kockázatok, szolgáltatások	ALAP fedezet	BŐVÍTETT fedezet
vagyonbiztosítás
alapbiztosításban biztosítható vagyontárgyak:	- közös tulajdonú épületrészek, építmények, melléképületek (2.1.1.1.); - közös tulajdonú ingóságok (2.1.2.1.).	- közös tulajdonú épületrészek, építmények, melléképületek (2.1.1.1.); - közös tulajdonú ingóságok (2.1.2.1.); - külön tulajdonba tartozó épületrészek, építmények, mel- léképületek (2.1.1.2.).
önrészesedés:	10.000,- Ft eléréses	10.000,- Ft eléréses
alapbiztosítási események:	- tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás, (közvetlen és közvetett) villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, légijármű ütközése; - földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása; - vihar; - jégeső, hónyomás; - árvíz, felhőszakadás; - vezetéktörés a közös tulajdonú épületrészekben és a közös tulajdonú ingóságokban bekövetkezett károkra; - idegen tárgyak rádőlése; - üvegtörés károk.	- tűz, elektromos tűz, robbanás, összeroppanás, (közvetlen és közvetett) villámcsapás, ismeretlen közlekedési eszköz ütközése, légijármű ütközése; - földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás, ismeretlen üreg beomlása; - vihar; - jégeső, hónyomás; - árvíz, felhőszakadás; - vezetéktörés a közös tulajdonú épületrészekben, a közös tu- lajdonú ingóságokban és a külön tulajdonba tartozó épületrészekben bekövetkezett károkra, továbbá a nyitva felejtett vízcsap miatt keletkezett, a mosógép összekötő- csövének kiugrásából eredő károk, bontási és helyreállítási költségek, 6 folyóméterig a csővezeték ára; - idegen tárgyak rádőlése; - üvegtörés károk.
kiegészítő biztosítások biztosítási eseményei:	- betöréses lopás és rablás, a közös tulajdonon belül elhe- lyezett alapbiztosítási vagyontárgyakra; - rongálási vandalizmus károk: - járulékos rongálás - kaputelefonok, elektromos kapuk - liftek - bejárati kapuk - építmények - szemetes kukák - kerti dísznövények - belső falazat - antenna, kábelrendszerek, riasztó; - különleges üvegek; - a közös tulajdonú épületrészekben bekövetkezett tetőbeázási károk; - felvonó kiegészítő biztosítás.	- betöréses lopás és rablás, a közös és/vagy külön tulajdonon belül elhelyezett alapbiztosítási vagyontárgyakra, kerékpárra és gyermekkocsira 2.4.1.a) szerint; - rongálási vandalizmus károk: - járulékos rongálás - kaputelefonok, elektromos kapuk - liftek - bejárati kapuk - lakások bejárati ajtaja - építmények - szemetes kukák - kerti dísznövények - belső falazat - antenna, kábelrendszerek, riasztó; - különleges üvegek; - a közös és/vagy külön tulajdonú épület-részekben bekövetkezett tetőbeázási károk; - felvonó kiegészítő biztosítás.
közvetett kiadások:	Az épület biztosítási összegének 1%-áig.	Az épület biztosítási összegének 2%-áig.
felelősségbiztosítás
épülethasználói felelős- ség (alapbiztosítás):	társasházi épülethasználói felelősség	társasházi épülethasználói felelősség
alap felelősségbiztosí- tás önrészesedése:	nincs	nincs
kiegészítő felelősségbiztosítások:	- társasházi közös képviselők és társasházkezelők, lakásszövetkezeti tisztségviselők felelőssége	- tűz, robbanás és vezetékekből kiömlő víz által okozott károk miatti keresztfelelősség - társasházi közös képviselők és társasházkezelők, lakás- szövetkezeti tisztségviselők felelőssége
kiegészítő felelősségbizt. önrészesedése:	20.000,- Ft eléréses	Társasházi közös képviselők és társasházkezelők, lakás- szövetkezeti tisztségviselők felelősségbiztosítása esetén 20.000,- Ft eléréses
balesetbiztosítás
Kiegészítő balesetbiz- tosítás:	biztosítási időszakon belül lakásonként maximum 2 káresemény	biztosítási időszakon belül lakásonként maximum 2 káresemény

K&H fészek társasház-biztosítás

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H fészek társasház-biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	káresemény bekövetkezésekor minden esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
		tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
		építési tervdokumentáció és engedély
		árajánlat, költségvetés
		a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
		fényképek, tanú nyilatkozat
		a felmerült költségeket igazoló eredeti számla vagy számlamásolat, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás
		hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
		ÁFA nyilatkozat
		Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről
		bizományosi szerződések
		vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok
		érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
		alapító okirat vagy szövetkezeti alapszabály, lakhatósági igazolás, használatba vételi engedély
		őrnapló, őrutasítás
		eredeti jótállási jegy
		használati utasítás
		szervizjegyek
		hagyatékátadó végzés
		a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
	tűzkárok esetén	tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági iga- zolás
	árvízkárok esetén	illetékes vízügyi hatóság igazolása
	vihar- és jégveréskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapáskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapáskárok esetén	szakvélemény szerviztől
	földrengéskárok esetén	szeizmológiai intézet igazolása
	földrengéskárok esetén	bányatérkép
	betöréses lopás- és rabláskárok esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védel- mi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)
	épületrongálás- és vandaliz- muskárok esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, iratbetekintési hozzájárulás, védel- mi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ által kiadott minősítési tanúsítvány)

K&H fészek társasház-biztosítás

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

K&H fészek társasház-biztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	tetőbeázás-kár esetén	előzménykár esetén az előző javítás igazolása
	felvonó-kár esetén	hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések igazolása
	felvonó-kár esetén	gépkönyv, karbantartási napló
	ideiglenes lakás igénybevétele esetén	ideiglenes lakás bérleti szerződése
	elmaradt lakbér esetén	bérleti szerződés
	baleseti károk esetén	baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyzőkönyv, orvosi leírás, illetve lelet
		hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
		baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
		a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
		baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. fokozatú rokkantsági határozat
		csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
		a legalább 28 nap folyamatos munkaképtelenség esetén a legalább28 nap gyógytartamról szóló orvosi igazolás a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv
		ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehetővé tevő eredeti számlák
	társasházi közös képviselők és társasházkezelők, lakásszövet- kezeti tisztségviselők felelősségi kára esetén	megbízás, írásbeli szerződés a társasház ügyeinek ellátásáról, illetve kezeléséről
		a társasház közös képviselete ellátásának, illetve a társasház kezelésének szabályait, vagy lakásszövetkezeti tisztségviselésének szabályait tartalmazó okirat, illetve az alapszabály
		vonatkozó jogszabályban meghatározott szakképesítés meglétét igazoló okirat
	sérelmdíj esetén	sérelmedíj összegszerűségét igazoló dokumentum

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, Szerző- dőnek illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H fészek társasház-biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglal- takkal együtt érvényes.

K&H Biztosító Zrt.

n 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

n telefon: (x00 0) 000 0000

Document Metadata

Table of Contents

K&H fészek társasház-biztosítás

Document Metadata

K&H fészek társasház-biztosítás