TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 123/2014.(V.29.) Kt. számú
TISZAVASVÁRI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 123/2014.(V.29.) Kt. számú
határozata
A NYÍRVIDÉK TISZK NONPROFIT Kft. társasági szerződésének módosításáról
1. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testülete hozzájárul a NYÍRVIDÉK TISZK NONPROFIT Kft. társasági szerződésének módosításához a jelen határozat mellékletében szereplő társasági szerződésben foglaltakkal megegyező tartalommal.
2. Felhatalmazza a polgármestert a jelen határozat mellékletében szereplő társasági szerződés aláírására.
3. Felkéri a polgármestert, hogy a Kft. ügyvezetőjét jelen határozatról tájékoztassa.
Határidő: azonnal Felelős: Xx. Xxxxx Xxxx polgármester
Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx polgármester jegyző
T Á R S A S Á G I S Z E R Z Ő D É S 123/2014.(V.29.) Kt. számú határozat
melléklete
KÖZHASZNÚ TÁRSASÁGBÓL ÁTALAKULÁSSAL LÉTREJÖVŐ KIEMELKEDŐEN KÖZHASZNÚ – UTÓBB KÖZHASZNÚ – NONPROFIT TÁRSASÁG LÉTREHOZÁSÁRÓL
Preambulum
Alapítók a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi. IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 57–60. §-ai, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény [továbbiakban: Gt.], valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. alapján jogi személyiséggel rendelkező közhasznú társaságot hoztak létre 2005. május
10. napján, Nyírvidék TISZK Kht. Nyíregyháza – Nagykálló – Tiszavasvári Nyírvidék Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Társaság néven, amely társaság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság, mint Cégbíróság által vezetett cégjegyzékbe Cg.15-14-000.169. cégjegyzékszámon került bejegyzésre. (A társaság társasági szerződését alapítók utóbb több ízben módosították.)
1. A társaság feladata, célja
1.1.) A szerződő felek a 2004. szeptember 29–én kötött konzorciumi megállapodásuk (a továbbiakban Konzorciumi Megállapodás) alapján pályázatot nyújtottak be a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiírt Humán-erőforrás Fejlesztési Operatív Program alábbi pályázati komponenseire (a továbbiakban: Pályázat):
• HEFOP/2004/3.2 intézkedés: A szakképzés tartalmi, módszertani, és szerkezeti fejlesztése 2. komponens: Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása
• HEFOP/2004/4.1. intézkedés: Az oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztése 1. komponens: Térségi Integrált Szakképző Központok infrastrukturális feltételeinek javítása
1.2.) Ennek alapján a szerződő felek, mint alapító tagok, a pályázatban vállalt kötelezettségüknek eleget téve, létrehozták a közhasznú társaságot.
1.3.) Alapítók, mint a társaság tagjai – figyelemmel a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv. (Gt.)
XIV. fejezetében szereplő rendelkezésekre – megállapodtak abban, hogy a Gt. átalakulásra vonatkozó rendelkezései alapján az eredetileg közhasznú társaságként létesített fent írott céget kiemelkedően közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társasággá alakították át, meghatározatlan időre, azzal, hogy az ily módon létrejövő nonprofit korlátolt felelősségű társaság a közhasznú társaság általános jogutódja; erre figyelemmel korrigálták a jogutód társaság Társasági szerződését.
1.4.) Alapítók, mint a társaság tagjai – figyelemmel alapvetően a 2014. március 15. napján hatályba lépett 2013. évi V. törvény {(új) Ptk.; a továbbiakban: új Ptk.} gazdasági társaságokról szóló rendelkezéseire, – megállapodnak abban, hogy az eredetileg közhasznú társaságként létesített, majd kiemelkedően közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társasággá átalakított céget a továbbiakban meghatározatlan időre létrehozott közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságként szerepeltetik – egyúttal az új Ptk hatálya alá helyezik, amely a fentebb írott (többször átalakult) társaság általános jogutódja; erre figyelemmel korrigálják, és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalják a (jogutód) társaság Társasági szerződését, a következők szerint:
2. A társaság jogállása
2.1.) Az időközi jogszabályváltozás eredményeképpen a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény érvényesül a korábbi szabályok helyett; a társaság a továbbiakban közhasznú jellegű.
. / .
A közfeladatok ellátása érdekében a Társaság közszolgáltatási szerződéssel rendelkezik.
Erre figyelemmel felek rögzítik, hogy a Társaság gazdálkodása során elért eredményét a tagok nem vonhatják el, azt kizárólag a létesítő okiratában meghatározott tevékenységeikre fordíthatják.
2.2.) A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei képviselő-választáson, pártnak tagja nem lehet.
2.3.) A Társaság a Társasági Szerződése szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait évente nyilvánosságra hozza a tagok honlapjain.
2.4.) A tagok mint a társadalom közös szükségleteinek kielégítéséért felelős szervezetek kijelentik, hogy a Társaság az alapítók 2.1 pontban hivatkozott, törvényben meghatározott szakképzési nevelési és oktatási, képességfejlesztési és ismeretterjesztési, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítését, és a kapcsolódó munkaerő-piaci szolgáltatások közfeladatainak végzését látja el a továbbiakban.
2.5.) A fentiekre tekintettel a Társaság az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban: Civil tv.) szerinti közhasznú szervezet.
3. A társaság elnevezése
3.1.) A Társaság cégneve: Nyírvidék TISZK – Nyíregyháza–Nagykálló–Tiszavasvári
Nyírvidék – Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság
3.2.) A társaság rövidített elnevezése: Nyírvidék TISZK Nonprofit Kft.
4. A társaság székhelye, központi ügyintézés helye
A társaság székhelye, központi ügyintézés helye: 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53.
5. A társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervek
5.1.) A társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervek:
• Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0.
• Tiszavasvári Város Önkormányzata 4440 Tiszavasvári, Xxxxxxxxx xxx 0.
• Nagykálló Város Önkormányzata 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxx xxxxxx xxx 0.
5.2.) A társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervekkel kötött megállapodás nyilvános, azokba bármely érintett személy a jelen szerződés 13. pontjában foglalt feltételekkel betekinthet.
6. A társaság alapítói
6.1.) | Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata | 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0. |
6.2.) | Tiszavasvári Város Önkormányzata | 4440 Tiszavasvári, Xxxxxxxxx xxx 0. |
6.3.) | Nagykálló Város Önkormányzata | 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxx xxxxxx xxx 0. |
. / .
7. A társaság tevékenysége
7.1.) A társaság tevékenységi körének tagozódása a következő:
a) A társaság közhasznú tevékenységei:
• Tudományos tevékenység, kutatás; TEÁOR szerint:
72.20 ’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés,
• Nevelés és oktatás, képességfejlesztés és ismeretterjesztés: TEÁOR szerint:
⮚ 70.21 ’08 PR, kommunikáció
⮚ 70.22 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás
⮚ 73.20 ’08 Piac-, közvélemény kutatás
⮚ 74.90 ’08 M.n.s e. szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
⮚ 85.20 ’08 Alapfokú oktatás
⮚ 85.31 ’08 Általános középfokú oktatás
⮚ 85.32 ’08 Szakmai középfokú oktatás
⮚ 91.01 ’08 Könyvtári, levéltári tevékenység
• Kulturális tevékenység: TEÁOR szerint:
⮚ 58.11 ’08 Könyvkiadás
⮚ 58.13 ’08 Napilapkiadás
⮚ 58.14 ’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
⮚ 58.19 ’08 Egyéb kiadói tevékenység
⮚ 59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása
⮚ 74.30 ’08 Fordítás, tolmácsolás
⮚ 82.11 ’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás
⮚ 82.19 ’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
⮚ 82.99 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
⮚ 94.99 ’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
• A munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése – ideértve a munkaerő–kölcsönzést is – és a kapcsolódó szolgáltatások:
XXXXX szerint:
⮚ 78.10 ’08 Munkaközvetítés
⮚ 78.20 ’08 Munkaerőkölcsönzés
⮚ 78.30 ’08 Egyéb emberi erőforrás-ellátás, -gazdálkodás
⮚ 85.59 ’08 M.n.s. egyéb oktatás
⮚ 85.60 ’08 Oktatást kiegészítő tevékenység
b) A társaság főtevékenysége:
85.32 ’08 Szakmai középfokú oktatás
c) A társaság üzletszerű és közhasznú tevékenységei:
85.32 ’08 Szakmai középfokú oktatás - főtevékenység
18.11 ’08 Napilapnyomás
18.12 ’08 Nyomás (kivéve: napilap)
18.13 ’08 Nyomdai előkészítő tevékenység
18.14 ’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás
18.20 ’08 Egyéb sokszorosítás
58.11 ’08 Könyvkiadás
58.12 ’03 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
58.13 ’08 Napilapkiadás
58.14 ’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
. / .
58.19 ’08 Egyéb kiadói tevékenység
58.29 ’03 Egyéb szoftverkiadás
59.20 ’08 Hangfelvétel készítése, kiadása
62.01 ’08 Számítógépes programozás
62.02 ’08 Információ-technológiai szaktanácsadás
62.03 ’08 Számítógép-üzemeltetés
62.09 ’08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás
63.11 ’08 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás
68.20 ’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
68.32 ’08 Ingatlankezelés
70.21 ’08 PR, kommunikáció,
70.22 ’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás,
72.20 ’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés,
73.11 ’08 Reklámügynöki tevékenység
73.12 ’08 Médiareklám
73.20 ’08 Piac-, közvélemény kutatás,
74.30 ’08 Fordítás, tolmácsolás
74.90 ’08 M.n.s e szakmai, tudományos, műszaki tevékenység,
78.10 ’08 Munkaközvetítés
78.20 ’08 Munkaerőkölcsönzés
78.30 ’08 Egyéb emberi erőforrás-ellátás, -gazdálkodás
81.10 ’03 Építményüzemeltetés
82.11 ’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás
82.19 ’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás
82.99 ’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás
85.20 ’08 Alapfokú oktatás,
85.31 ’08 Általános középfokú oktatás,
85.59 ’08 M.n.s. egyéb oktatás
85.60 ’08 Oktatást kiegészítő tevékenység
91.01 ’08 Könyvtári, levéltári tevékenység
94.99 ’08 M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység
A társaság a képesítéshez kötött tevékenységeket csak akkor kívánja végezni, ha az adott képesítés tagjai, alkalmazottai, vagy a társaság javára tevékenykedők által biztosított.
A társaság engedélyhez kötött, vagy koncesszió alá eső tevékenységeket csak az arra vonatkozó engedély (koncesszió) birtokában kíván folytatni.
7.2.) A társaság által végzett üzletszerű gazdasági tevékenysége kiegészítő jellegű, vállalkozási tevékenységét közhasznú tevékenység elősegítése érdekében, a társaság közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi.
7.3.) A társaság közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyről törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia.
Ezen tevékenységek alapvetően a következők:
⮚ a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény rendelkezései alapján ellát gyakorlati képzéssel összefüggő feladatokat;
⮚ a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján ellát elméleti jellegű képzési és nevelési feladatokat;
⮚ a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény rendelkezései alapján ellát elméleti és gyakorlati jellegű képzési feladatokat;
⮚ a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény rendelkezései alapján ellát képzési – nevelési / átképzési, ismeretterjesztési, munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos feladatokat.
7.4.) A társaság befektetési tevékenységet nem folytat.
8. A közhasznú jogállás megszerzéséhez szükséges működési feltételek
a. a társaság nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból,
b. a társaság vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végzi,
c. gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja,
x. közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem állít képviselőjelöltet országgyűlési és fővárosi, illetve megyei képviselő-választáson, nem lehet alapító tagja párt, továbbá nem nyújthat pártoknak anyagi támogatást.
e. A társaság belső szabályzata rendelkezik:
⮚ olyan nyilvántartás vezetéséről, amelyből a taggyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,
⮚ a taggyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlési, illetve nyilvánosságra hozatali módjáról,
⮚ a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjéről, valamint
⮚ a közhasznú szervezet működésének, szolgáltatási igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról.
9. A társaság vagyona | |
9.1.) A társaság törzstőkéje 3.000.000,-Ft, azaz Hárommillió forint (amely teljes betétből áll). | egészében pénzbeli |
9.2.) A törzstőke az alábbi törzsbetétekből tevődik össze: 9.2.1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 2.370.000,-Ft | (79 %) |
9.2.2. Tiszavasvári Város Önkormányzata 330.000,-Ft | (11 %) |
9.2.2. Nagykálló Város Önkormányzata 300.000,-Ft | (10 %) |
9.3.) A társaság tagjai a jelen szerződés aláírásával is rögzítik, hogy a társaság átalakuláskori törzstőkéje az átalakulás kapcsán a számviteli jogszabályok értelmében a társaság rendelkezésére áll.
9.4.) A tagok pótbefizetésre nem kötelezhetőek.
10. Egyéb működési feltételek
10.1.) A társaság határozatlan időre alakul.
10.2.) Szerződő felek rögzítik, hogy a társaság – mint nonprofit kft – működését az átalakulás bejegyzéséről szóló cégbírósági végzésben meghatározott naptól kezdte meg; első üzleti éve ezen időponttól 2009. december 31-éig tartott. Egyebekben az üzleti év a naptári évvel azonos.
10.3.) A társaság a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezményekre legkorábban a társaság közhasznú jogállásának megszerzésének időpontjától, vagyis a társaság közhasznú jogállású nonprofit társaságként bejegyzésének időpontjától jogosult.
11. A társaság vezető szerve
A taggyűlés
11.1.) A társaság legfőbb szerve a taggyűlés. A taggyűlésen a tagokat az általuk befizetett törzstőke arányában rendelkeznek szavazati joggal. A tagokat a törzstőke mértékével számolva 30.000,-Ft-ként 1 szavazat illeti meg. Az egyes tagokat megillető szavazatok száma:
• Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata 79 szavazat
• Tiszavasvári Város Önkormányzata 11 szavazat
• Nagykálló Város Önkormányzata 10 szavazat
11.2.) A tagok személyes jelenléte nélkül, telekommunikációs eszközök igénybevételével is megtartható a taggyűlés. Így többek között telefonon, vagy interneten keresztül konferenciabeszélgetés keretében is lefolytatható a taggyűlés. Az ügyvezető az így megtartott taggyűlésről hangfelvételt készít, amely alapján elkészíti és aláírásával hitelesíti a jegyzőkönyvet. A taggyűlés időpontjától számított 8 napon belül postai, telekommunikációs vagy elektronikus úton megküldi a tagoknak, akik arra a kézhezvételtől számított 8 napon belül észrevételt tehetnek. A tagok észrevételeit követően a véglegesített jegyzőkönyv alapján teszi meg az ügyvezető a szükséges intézkedéseket.
11.3.) A tagok taggyűlés tartása nélkül, írásban is hozhatnak határozatokat. Az írásbeli döntésre bocsátott határozat tervezetét írásban (postai úton, vagy telefaxon, vagy e-mailben) és a döntésre legalább nyolc napot biztosítva kell a tagokkal közölni, akik szavazatukat írásban (postai úton, telefaxon, vagy e-mailben) adják le. A tagok egyszerű szótöbbséges, minősített szótöbbséges és egyhangú határozatokat is hozhatnak írásbeli döntéshozatal útján. A határozatot az utolsó szavazat beérkezését követő napon kell meghozottnak tekinteni. A szavazás eredményéről az utolsó szavazat beérkezését követő nyolc napon belül kell a tagokat írásban tájékoztatni.
11.4.) Bármely tag kérése esetén írásbeli szavazás helyett taggyűlést kell tartani.
11.5.) A nem szabályosan összehívott, illetve megtartott taggyűlésen hozott határozatot a tagok – 30 napon belül – egyhangú határozattal érvényesnek ismerhetik el.
11.6.) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása;
b. pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;
c. elővásárlási jog gyakorlása a társaság által;
d. az elővásárlásra jogosult személy kijelölése;
e. az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásánál a beleegyezés megadása;
f. eredménytelen árverés esetén döntés az üzletrészről;
x. üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése;
x. a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat;
i. az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, továbbá részére a felmentvény megadása;
j. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
x. a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
l. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával (új Ptk. 8:1. §), illetve élettársával köt;
m. a tagok, az ügyvezetők, a felügyelőbizottsági tagok, illetve a könyvvizsgáló elleni követelések érvényesítése;
n. a társaság beszámolójának, ügyvezetésének, gazdálkodásának könyvvizsgáló által történő megvizsgálásának elrendelése;
o. az elismert vállalatcsoport létrehozásának előkészítéséről és az uralmi szerződés tervezetének tartalmáról való döntés, az uralmi szerződés tervezetének jóváhagyása;
p. a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása;
q. a társasági szerződés módosítása;
r. a törzstőke felemelésének és leszállításának elhatározása;
s. törzstőkeemelés esetén a tagok elsőbbségi jogának kizárása;
t. törzstőkeemelés során az elsőbbségi jog gyakorlására jogosultak kijelölése;
u. törzstőke felemelésekor, illetve az elsőbbségi jog gyakorlása esetén a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
v. törzstőke leszállításakor a törzsbetétek arányától való eltérés megállapítása;
w. mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
11.7.) A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
11.8.) Legalább a szavazatok 4/5 -e (80 szavazat) szükséges az alábbi döntések meghozatalához:
x. xx ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása
b. a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
c. a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása;
d. a társasági szerződés módosítása,
e. a társaság megszűnésének elhatározása,
f. belső szervezeti működési szabályzat jóváhagyása
g. a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel, a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött megállapodásról szóló döntés,
11.9.) Egyhangú szavazati arány szükséges az alábbi döntésekhez:
a. a tagok társasági szerződésben foglalt kötelezettségeinek növeléséhez,
b. új kötelezettségek megállapításához,
c. az egyes tagok külön jogainak csorbításához,
d. a társasági vagyon ill. a társaságot megillető vagyoni értékű jog feletti rendelkezésben.
11.10.) A taggyűlést évente legalább egyszer a számviteli beszámoló elfogadására össze kell hívni. A társaság a számviteli beszámoló részeként a Civil törvény előírásainak megfelelően közhasznúsági mellékletet készít. A beszámolót és a közhasznúsági mellékletet a Társaság a Civil törvény előírásainak megfelelően letétbe helyezi és közzéteszi.
11.11.) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdéskörben csak a tagok hozhatnak döntést. 11.12.) A taggyűlésen a felügyelő bizottság tagjai – tanácskozási joggal – részt vesznek.
11.13.) A könyvvizsgáló az új Ptk. 3:131. § (1) bekezdése alapján köteles a taggyűlésen részt venni.
11.14.) A taggyűlésen a tagot erre meghatalmazott személy is képviselheti. Nem lehet meghatalmazott az ügyvezető, a felügyelő bizottság tagja és a könyvvizsgáló.
A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
11.15.) A közhasznú jelleg kapcsán a társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos taggyűlés nyilvánosságának biztosítása kötelező.
Ezért minden olyan kérdéskörben, amely a társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatban a nyilvánosság biztosítása kötelező, a taggyűlés döntéshozatala során a nyilvánosságot nem zárhatja ki.
11.16.) A taggyűlésre a tagokat a napirend közlésével az ügyvezető hívja össze. A meghívó elküldése és a taggyűlés napja között legalább 7 napnak kell eltelnie. A taggyűlés akkor határozatképes, ha legalább a törzstőke 80 %-t képviselő tagok jelen vannak. Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt taggyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlevők által képviselt törzstőke mértékétől függetlenül határozatképes. A határozatképtelenség miatt megismételt taggyűlés összehívása az eredeti taggyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történik.
12. A taggyűlés összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok
12.1.) A taggyűlés határozathozatalában – a közhasznú jelleg kapcsán – a társaságot érintő döntéshozatala során nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek tagja vagy tagjának közeli hozzátartozója (új Ptk. 8:1. §), élettársa (továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján:
a. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
12.2.) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
13. A társaság nyilvánossága
13.1.) A jegyzőkönyv tartalmazza a taggyűlés helyét és idejét, a jelenlevőket és az általuk képviselt szavazati jog mértékét. A jegyzőkönyvből a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is megállapítható. A jegyzőkönyvet az ügyvezető és egy – a taggyűlésen jelen levő, hitelesítőnek megválasztott – tag írja alá. A jegyzőkönyvet haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe.
13.2.) Az ülések határozatait a meghozataluktól számított 5 napon belül postai úton kell közölni a távolmaradt érintettekkel. Ennél rövidebb határidőt akkor köteles a társaság teljesíteni, amennyiben azt a hozott határozat jellege megköveteli. Ezzel egyidejűleg a társaság és az alapítók székhelyén található nyilvános hirdetőtáblára is ki kell függeszteni legalább 30 napra a meghozott határozatok szövegét. Az alapítók kötelesek a hirdetményekre helyet biztosítani a hirdetőtáblán, másrészt külön a társaság székhelyén.
13.3.) A közhasznú jelleg kapcsán a társaság működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a társaság ügyvezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján munkaidőben bárki betekinthet, saját költségére másolat készítését kérheti. A keletkezett iratokba történt betekintés iránti kérelem benyújtása történhet rövid úton, telefonon, írásban, telexen, telefaxon, e-mail-en. A betekintést kérő kérelmének az ügyvezető a kérelem tudomására jutásától számított 3 munkanapon belül köteles eleget tenni. Az ügyvezető akadályoztatása esetén köteles helyettesről gondoskodni az iratbetekintés ellenőrzéséhez.
13.4.) A társaság éves beszámolója, a közhasznúsági jelentés és a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel kötött megállapodás megtekinthető a 13.3.) pontban meghatározott feltételekkel. A társaság éves beszámolója megtekinthető a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságon is.
13.5.) A társaság a működésével kapcsolatos ülésekről köteles jegyzőkönyvet készíteni. A társaság működésével, tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos ülésekről a szolgáltatást igénybe vevő intézményt értesíteni kell.
Az értesítési határidők megegyeznek a taggyűlés ülése összehívásának rendjével.
Egyébként a megjelölt kedvezményezetti kör semmilyen más feltétellel nem zárt és nem korlátozott.
13.6.) A szolgáltatás igénybevétele módjának közlése történhet közvetlenül a szolgáltatás igénybevevőjének megkeresésével, illetve a 13.2.) pontban megjelölt hirdetőtáblán a hozott határozat jellegétől függően.
13.7.) A létesítő okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi és országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
14. A társaság képviseletének és cégjegyzésének módja
14.1.) A társaság ügyvezetőjének a szerződő felek
Xxxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx (szül. Xxxxx Xxxxxx; Tiszalök, 1961. május 17.;
a.n. Xxxxxxx Xxxxxx)
4431 Nyíregyháza, Sikló u. 3.
sz. alatti lakost választják meg.
Az ügyvezető megbízása 2011. október 01. napjától kezdődően meghatározatlan időre szól.
14.2.) Az ügyvezető a gazdasági társaság ügyvezetését az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható fokozott gondossággal, a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. A jogszabályok, a társasági szerződés, illetve ügyvezetési kötelezettségeinek vétkes megszegésével a gazdasági társaságnak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felel a társasággal szemben.
14.3.) Ügyvezetői tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. 14.4.) A munkáltatói jogokat a társaság alkalmazottai felett az ügyvezető gyakorolja.
14.5.) A cégjegyzés akként történik, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott cégnév alá az ügyvezető önállóan írja nevét az aláírás-mintája, illetve az aláírási címpéldány szerint.
15. Az ügyvezetőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
15.1.) Nem lehet a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.
15.2.) Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységet folytató közhasznú szervezetben nem lehet ügyvezető.
15.3.) A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnél volt vezető tisztségviselő (a megszűnést megelőző két évben legalább egy évig), amely a jogutód nélküli megszűnésekor az állami adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki; illetve vele szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel; vagy üzletlezárásra (üzletlezárást helyettesítő bírságra) került sor; illetve adószáma felfüggesztettésre vagy törlésre került.
15.4.) Az ügyvezető és azok közeli hozzátartozója (új Ptk. 8:1. §) nem köthet a saját nevében vagy javára a közhasznú szervezet tevékenységi körébe tartozó ügyleteket, kivéve, ha ezt a társasági szerződés (alapító okirat, alapszabály) kifejezetten megengedi.
15.5.) A gazdasági társaság ügyvezetője és közeli hozzátartozója (új Ptk. 8:1. §) ugyanannál a társaságnál a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg .
15.6.) Közhasznú szervezet az ügyvezetőt, valamint e személy hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
16. A közhasznú társaság működésének ellenőrzése: a felügyelő bizottság
16.1.) A társaságnál három tagból álló felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság tagjainak jelölése az alábbiak szerint történik: 1 tagot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, 1 tagot Tiszavasvári Város Önkormányzata, 1 tagot Nagykálló Város Önkormányzata jelölhet.
16.1.1.) Xxxxxxxx Xxxxx xxxx.: Nyíregyháza, 1942. augusztus 15.
a. n.: Xxxxxx Xxxxx
lakcím: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx x. 2. II. 7.
16.1.2.) | Xxxxxx Xxxx | xxxx.: a.n.: | Nyíregyháza, 1975. december 31. Xxxx Xxxxx |
lakcím: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxxx x.00. | |||
16.1.3.) | Xxxxx Xxxxxx | xxxx.: a.n.: | Nyíregyháza, 1964. augusztus 29. Xxxxxxxxxxxxx Xxxxxx |
lakcím: 4440 Tiszavasvári, Hősök u. 29.
A felügyelő bizottság tagjait 2013. július 01. napjától 2016. május 31. napjáig terjedő időre választják meg a tagok.
16.2.) A társaság alapító okirata az ügyvezető megválasztását, visszahívását és díjazása megállapítását, valamint az alapító okiratban jogügyletek jóváhagyását a felügyelő bizottságra ruházhatja át.
17. A felügyelő bizottság létrehozására, működésére és hatáskörére vonatkozó szabályok
17.1.) A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ. A felügyelő bizottság határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
17.2.) A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében a társaság tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.
17.3.) A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
17.4.) A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a gazdasági társaság legfőbb szerve hagy jóvá.
17.5.) Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken vagy nincs aki az ülését összehívja, a társaság ügyvezetése a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni a taggyűlést.
17.6.) A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között.
Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.
17.7.) A felügyelő bizottsági tagok megbízatásának időtartama eltérhet attól az időtartamtól, amelyre vonatkozóan a társaság taggyűlése a vezető tisztségviselőket megválasztotta.
17.8.) A felügyelő bizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a társaság felé az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
17.9.) A felügyelő bizottság – a jogi személy érdekeinek megóvása céljából – ellenőrzi a közhasznú szervezet ügyvezetését, működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
17.10.) A felügyelő bizottság tagja a taggyűlésen tanácskozási joggal részt vesz.
17.11.) A felügyelő bizottság köteles az intézkedésre jogosult tagokat tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
• a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult taggyűlés döntését teszi szükségessé;
• a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
17.12.) Az intézkedésre jogosult taggyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a taggyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult.
17.13.) Ha a taggyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
17.14.) Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közhasznú társaság taggyűlését.
18. A felügyelő bizottság összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok
18.1. Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, aki
a. taggyűlés elnöke vagy tagja,
b. a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, kivéve, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatásokat;
d. az a) – c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója (új Ptk. 8:1. §).
18.2.) A közhasznú szervezet megszűnését követő 3 évig nem lehet más közhasznú szervezetnél a felügyelő bizottság tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnél volt vezető tisztségviselő (ügyvezető, felügyelő bizottsági tag, a megszűnést megelőző két évben legalább egy évig), amely a jogutód nélküli megszűnésekor az állami adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki; illetve vele szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel; vagy üzletlezárásra (üzletlezárást helyettesítő bírságra) került sor; illetve adószáma felfüggesztettésre vagy törlésre került.
18.3.) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
19. A könyvvizsgáló
19.1.) A taggyűlés által kijelölt könyvvizsgáló: „TAX – CONTIR” Könyvvizsgáló, Adótanácsadó és
Gazdasági Szolgáltató Kft. (kamarai nyt. száma: 000666.
cégjegyzékszáma: Cg.15-09-063.325.) székhelye: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx x.00. II. 6.
A könyvvizsgálatért felelős személy: Xxxxxx Xxxxxx okleveles könyvvizsgáló
(a. n : Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxx; könyvvizsgálói ig. sz.: 001965)
lakcím: Nyíregyháza Csipke u. 16. II. 6.
A könyvvizsgáló megbízatása 2013. július 01. napjától 2016. június 30. napjáig tart.
A könyvvizsgáló megbízatásának megszűnése esetén új megbízás három évre adható.
19.2.) A társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló valódiságát és jogszabályszerűségét könyvvizsgálóval köteles ellenőriztetni. A könyvvizsgáló véleményének meghallgatása nélkül a számviteli törvény szerinti beszámolóról a társaság taggyűlése nem hozhat döntést. Emellett a könyvvizsgáló a társaság taggyűlése elé terjesztett minden lényeges üzleti jelentést köteles megvizsgálni abból a szempontból, hogy az valós adatokat tartalmaz-e, illetve megfelel-e a jogszabályi előírásoknak.
19.3.) A könyvvizsgáló betekinthet a társaság könyveibe, a vezető tisztségviselőktől, a felügyelő bizottság tagjaitól, illetve a társaság munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a társaság bankszámláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit megvizsgálhatja.
19.4.) A könyvvizsgáló a társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként köteles megőrizni.
19.5.) A könyvvizsgáló a társaság taggyűlésén ülésén köteles részt venni. Ha ez szükséges, a könyvvizsgálót tanácskozási joggal az ügyvezető szerv, illetve a felügyelő bizottság ülésére is meg lehet hívni, illetve a könyvvizsgáló maga is kezdeményezheti ezen üléseken való részvételét. Ez utóbbi esetben a könyvvizsgáló kérelme csak különösen indokolt esetben utasítható vissza.
19.6.) Ha a könyvvizsgáló megállapítja, illetve egyébként tudomást szerez arról, hogy a társaság vagyonának jelentős mértékű csökkenése várható, illetve olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjainak e törvényben meghatározott felelősségét vonja maga után, köteles a társaság taggyűlésének összehívását kérni.
19.7.) Ha a társaság legfőbb szervét nem hívják össze, vagy a legfőbb szerv a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságot értesíteni.
19.8.) A könyvvizsgáló felelősségére egyebekben a könyvvizsgálóra vonatkozó jogszabályokban, illetve a Polgári Törvénykönyvben meghatározott felelősségi szabályok az irányadók.
20. A könyvvizsgálóra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
20.1.) Nem lehet könyvvizsgáló a társaság taggyűlésének tagja. Nem választható könyvvizsgálóvá a társaság vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja, valamint ezek közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. §), továbbá a társaság munkavállalója e minőségének megszűnésétől számított három évig.
20.2.) Ha a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet, a személyi összeférhetetlenségi előírásokat a könyvvizsgálói tevékenységet végző személyen kívül a gazdálkodó szervezet alapítójára (taggyűlésének tagjaira), vezető tisztségviselőjére és vezető állású munkavállalójára is alkalmazni kell.
20.3.) A könyvvizsgálatért felelős személy a társaság részére más megbízás alapján munkát nem végezhet, és a könyvvizsgáló gazdálkodó szervezet is csak akkor láthat el más feladatot is, ha a megbízás tárgya nem érinti a könyvvizsgálónak az új Ptk. 3:129. § -ában megjelölt szerződésben foglalt feladatait.
20.4.) Nem lehet a társaság könyvvizsgálója az a személy, aki
a. a taggyűlés elnöke vagy tagja,
b. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d. az a) – c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
21. A társaság és a tagok közötti jogviszony
21.1.) A társaság tagjai a jogelőd közhasznú társaság alapításakor pénzbeli betéteiket teljes mértékben befizették.
21.2.) A társaság bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg.
21.3.) A társaság tagja üzletrészét a társaság másik tagjára szabadon átruházhatja.
21.4.) A tag üzletrészének adásvételi szerződéssel kívülállóra történő átruházása esetén a társaság többi tagját, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt (szervezetet) – ebben a sorrendben – az átruházni kívánt üzletrészre elővásárlási jog illeti meg. Ha a tag az átruházási szándék bejelentésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy elővásárlási jogával nem kívánt élni.
A társaság vagy az általa kijelölt személy esetén a határidő a bejelentéstől számított 30 nap.
21.5.) Az üzletrészt kívülálló személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tag törzsbetétjét teljes mértékben befizette.
21.6.) A törzsbetét szolgáltatásának megfelelően az egyes üzletrészek a társasági törzstőke hányadában meghatározva a következők: Az üzletrészek mértéke a törzstőkéhez viszonyítva
. / .
21.6.1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata | 79 % |
21.6.2. Tiszavasvári Város Önkormányzata | 11 % |
21.6.3. Nagykálló Város Önkormányzata | 10 % |
21.7.) A tagok mellékszolgáltatást nem végeznek a társaság részére.
22. A társaság megszűnése
22.1.) A társaság jogutód nélkül történő megszűnése estén az alapító részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a törzsbetétjeik alapításkori értéke adható ki.
22.2.) Az ezt meghaladó vagyont a társaság főtevékenysége szerinti hasonló közhasznú tevékenységre kell fordítani, amelynek kedvezményezetti köre megegyezik a jelen társaság kedvezményezetti körével. A megmaradó vagyon felhasználásának módját a társaság a társadalmi közös szükséglet kielégítésért felelős szervekkel is egyezteti.
23. Vegyes rendelkezések
23.1.) A társaság – mint nonprofit korlátolt felelősségű társaság – a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyző végzésben megjelölt időponttal jött létre.
23.2.) Az átalakuló társaság mindaddig közhasznú társaságként működött, ameddig a jelen társasági szerződés alapján mint nonprofit korlátolt felelősségű társaságot a cégjegyzékbe be nem jegyezte az illetékes Cégbíróság.
23.3. Az átalakuló társaság előtársaságként nem működött.
23.4.) Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a jelen társaság alapításával (átalakulásával), valamint a működés során felmerülő, illetőleg szükségessé váló mindennemű módosításával kapcsolatos valamennyi költséget és illetéket a társaság viseli.
23.5.) A társasági szerződésben nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi
V. törvény (új Ptk.; különösen annak harmadik könyve, azon belül a gazdasági társaságokról szóló rendelkezések), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a közpénzek felhasználásával, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény, valamint a vonatkozó egyéb rendelkezések (és ezek időközi módosításai) az irányadók.
23.6.) A Társaság befektetési tevékenységet alaptevékenységként nem végez, kizárólag a szabad pénzeszközeit fekteti be. Amennyiben a Társaság szabad pénzeszközeit kívánja befektetni, úgy köteles befektetési szabályzatot alkotni, és ennek megfelelően eljárni, azzal, hogy a befektetésből származó eredményt sem oszthatja fel a Társaság, köteles azt a cél szerinti tevékenységre, közhasznú céljainak megvalósítására fordítani. A befektetési szabályzat elfogadása az Alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik.
23.7.) A Társaság által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. A Társaság a tagok honlapjai, és helyi időszaki kiadványai útján nyilvánosságra hozza az igénybe vehető támogatási lehetőségeket.
23.8.) A Társaság az alapítót (annak tagjait, illetve a képviseletében eljáró személyt), a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
. / .
23.9.) A közhasznúsági mellékletet a Civil törvény előírásai szerint kell összeállítani.
23.10.) A Társaság további gazdálkodó szervet nem alapíthat, és gazdálkodó szervezetben részesedést nem szerezhet [Áht. 95. § (5) bekezdés].
23.11.) Szerződő felek a jelen Társasági szerződés elkészítésére és ellenjegyzésére a DAJKA ÜGYVÉDI IRODA – ügyintéző: Xx. Xxxxx Xxxxx ügyvéd – Nyíregyháza, Mártírok tere 9. IV. 417. részére adnak megbízást.
Szerződő felek a jelen Társasági szerződés-t - elolvasás és megmagyarázás után - mint akaratukkal mindenben megegyezőt, helybenhagyólag írták alá, ezzel azt magukra nézve kötelezőnek elfogadták.
Nyíregyháza, 2014. május 23.
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Tiszavasvári Város Önkormányzata (képviseli: Xx. Xxxxxx Xxxxxx polgármester) (képviseli: Xx. Xxxxx Xxxx polgármester)
Nagykálló Város Önkormányzata (képviseli: Xxxxxx Xxxxxx polgármester)