Alaptanfolyam D nap
1
Alaptanfolyam D nap
BUDAPEST 2022. JÚNIUS 24.
2
I. bérleti szerződések,
a tulajdonátruházási szerződések
3
▶ 120. § (1) A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége,
hogy
▶ c) világosan és egyértelműen írásba foglalja a fél nyilatkozatait,
A cél 4
▶ A CÉL EZ: 323. § [A közokirat]
▶ (3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
▶ b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
▶ c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
▶ NEM PEDIG EZ: 23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
5
▶ Az hogy az okirat alapján elrendelhető-e a vh a vh eljárás érdemére tartozik
▶ Nem jó okiratban: „közjegyző megállapítja, hogy… nem végrehajtható…”
▶ Ugyanakkor célszerű tisztázni ezt a kérdést
Pl.: 6
A kötelezettségvállalás 7
▶ 23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői
okiratot, ha az tartalmazza
a) a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló vagy egyoldalú kötelezettségvállalást,
▶ Tehát, ha okiratot szerkesztesz nem szerződést írsz, hanem a keresetlevél
petitumát
▶ Úgy szóljon, ahogy az ítélet szól, az ítélet pedig úgy szól, hogy egy az egybe át lehessen emelni a vh lapra / záradékba
8
▶ Az okiratban idézed az ő szerződésüket, akkor a kötelezettségvállalás a
közjegyzői okirat záró rendelkezéseibe kerül,
▶ Ha te írod a szerződést, akkor benne van a szerződésben a kötelezettségvállalás,
▶ Nemcsak zálogjogot létesítenek, hanem zálogjogot létesítenek és a
zálogjogosult kötelezi magát…
Nincs köt. váll.: 9
Az ügyvéd csinálja így: 10
Ha nálad ilyen szerződésre kérnek 11
egyoldalút
▶záróba: Az ügyfél kötelezi magát arra, hogy a jogügylet szerinti vételárat vételár jogcímén, a jogügylet szerinti esedékességgel és módon… stb.
Az összeg 12
▶ 23/C. § (1) Az okiratot készítő közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a
közjegyzői okiratot, ha az tartalmazza
▶ a kötelezettség tárgyát, mennyiségét (összegét) és jogcímét
13
▶ Vannak olyan jövőbeni követelések, amiknek nem lehet előre meghatározni az összegét pl.: a bérlő jövőbeni károkozása esetén a kártérítés
▶ A legmagasabb összeg nem a követelés összege, csak a helytállás
terjedelme
A legmagasabb összeg 14
▶ Ha azt mondom, hogy kártérítést fizet, ha kárt okoz legfeljebb 10 M Ft-ot
▶ Akkor ha 7 M a kár, nem arról van szó, hogy 10 M Ft-tel tartozik de csak 7 M Ft-
t követel,
▶ Meg nem arról, hogy megállapodnak, hogy a hitelező 10 M Ft kölcsönt ad, de végül csak 7 M Ft-t ad kölcsön
▶ Hanem arról, hogy 7 M Ft-re jön létre a követelés, amiért legfeljebb 10 M Ft-ig
köteles helytállni
▶ És magát a követelés összegét az okirat nem tartalmazza
Régen: 15
Most: 16
▶ 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet
▶ a közjegyzői díjszabásról
▶ 1. melléklet a 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelethez
▶ Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat minta a 37/B. §-hoz
▶ EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT*
▶ III. Feltétel vagy időpont bekövetkezésének tanúsítása
▶ Az Adós / Adósok és a Zálogkötelezett / Zálogkötelezettek /, valamint a Haszonélvező / Haszonélvezők kijelenti
/ kijelentik, hogy végrehajtási eljárás kezdeményezése esetén mind a Hitelező, mind a Zálogjogosult közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát, mind a Hitelező, mind a Zálogjogosult nyilvántartásai, üzleti könyvei, a Hitelezőnél, illetve a Zálogjogosultnál vezetett számlák, az általa / általuk kezelt adatok alapján készült, közjegyzői okiratba foglalt közjegyzői ténytanúsítványt is elfogadja / elfogadják
▶ - a jelen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat és az annak alapjául szolgáló jogügyletek alapján az Adóst
/ Adósokat és a Zálogkötelezettet / Zálogkötelezetteket /, valamint a Haszonélvezőt / Haszonélvezőket terhelő kötelezettségek keletkezése időpontjának, tárgyának, mennyiségének / összegének, jogcímének, teljesítése feltételei bekövetkezésének, lejáratának,
▶ - a Kölcsönügylet szerinti Kölcsön folyósítása időpontjának, a folyósított Kölcsön összegének, a fennálló Kölcsön, járulék és egyéb tartozás jogcímének, összegének, keletkezése és lejárata időpontjának, valamint
▶ - más egyéb, a bírósági végrehajtás céljából szükséges ténynek, adatnak, feltétel vagy időpont
bekövetkezésének
▶ közokirati tanúsításaként.
Csak vh. Feltételeként lehet: 17
▶ BDT2017. 3629.
▶ I. Az a fogyasztói kölcsönszerződésbe foglalt kikötés, amely szerint az adós a szerződéskötéskor előre elismeri, hogy a jövőben bármikor fennálló tartozása a kölcsönadó saját üzleti könyvei, illetve nyilvántartása alapján megállapítható összeggel azonos, tisztességtelen szerződési feltétel, így az semmis.
▶ Az erre irányuló szerződési feltétel - mint a szerződéskötéskor a kölcsön folyósítása előtt megtett tartozáselismerés - mind a bizonyítási teher, mind a felmondás jogszerűségének vitathatósága szempontjából a fogyasztót indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza.
18
19
Tartel – Egyoldalú köt. váll. 20
▶ Ptk 6:2. § a kötelem keletkeztető tény = szerződés + egyoldalú jognyilat
▶ 6:26. § [Tartozáselismerés]
▶ … a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.
21
22
▶ A közokiratba foglalt egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozat nem azonos a kötelem keletkeztető egyoldalú jognyilatkozattal.
▶ A kötelmet a magánokirati formában létrejött szerződés keletkezteti.
▶ A közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettség vállaló nyilatkozat csupán végrehajtási jogcímet hoz létre.
▶ Ennek az 1. jogszabályi megjelenése: a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX.
törvény 6. § b)
Egyoldalúnál idézzük-e a teljes 23
szerződést?
▶ ű
▶ Mi a feltétel?
Kölcsön -> esedékesség
Bérlet -> bérleti jogviszony megszűnés
▶ Hogyan tanúsít a közokirat?
▶ (3) A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja
▶ b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
▶ c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
a közokirattal tanúsított adatok és 24
tények valósága
▶ A közlést tanúsíja:
▶ 142. § (1) Nyilatkozat vagy értesítés közlését a közjegyző akkor tanúsíthatja, ha a közlés vagy elmaradása jogkövetkezménnyel járhat.
▶ (2) A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés szövegét szó szerint jegyzőkönyvbe foglalja, és az okiratot postán ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, illetve az E-ügyintézési törvényben meghatározott módon a másik fél részére továbbítja. A közjegyző a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat vagy értesítés szövegét a nyilatkozattevő előtt felolvassa, e jegyzőkönyvet a nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A közjegyző a nyilatkozat vagy értesítés közléséről a kérelmet előterjesztő félnek tanúsítványt ad, amelyben feltünteti a nyilatkozat vagy értesítés szó szerinti szövegét, a felek nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét, illetve székhelyét, a feladás évét, hónapját, napját, a kérelmet előterjesztő kívánságára óráját is.
a közokiratban foglalt nyilatkozat 25
megtételét, annak idejét és módját
▶ Nem a közlést tanúsíja, hanem a nyilatkozatot, azt, hogy: „Közöltem”
▶ Amikor ő közli és azt mondja közokiratban, hogy ő ezt és ezt közölte
▶ Egyszer lehet felmondani
▶ Ha a „másik fél” mond fel magánokiratban
3/2020. Polgári jogegységi határozat 26
▶ a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-a alkalmazásának
egyes kérdéseiről
▶ Ennek megfelelően a közjegyző Kjtv. 136. § (1) bekezdés g) pontja alapján kiállított jegyzőkönyve azt tanúsítja, hogy a jogosult (a későbbi végrehajtást kérő) felmutatta a felmondását tartalmazó magánokiratot, a közjegyző előtt megerősítette a felmondási szándékát, továbbá felmutatta a felmondás közlését dokumentáló okiratot is.
▶ …annak vizsgálata pedig, hogy a felmondásra jogszabály vagy szerződés alapján a jogosultnak lehetősége volt-e, az előbbiekben kifejtett indokok szerint meghaladja a közjegyző eljárásának kereteit, ezt a közjegyzőnek nem kell és nem is lehet vizsgálnia.
▶ A közlés a felmondás hatályosulásához szükséges, de - a felmondó nyilatkozat elkészítéséhez hasonlóan - a közlés sem igényli közjegyző közreműködését, eljárását. A közlés tényének kijelentése és a közléssel kapcsolatos dokumentum felmutatása is "egyéb jogi jelentőségű" tényként tanúsítható.
Kézbesítési segédlet 27
▶ IV. Kézbesítés
▶ Az Adós / Xxxxxx és a Zálogkötelezett / Zálogkötelezettek / , valamint a Haszonélvező / Haszonélvezők kijelenti / kijelentik, hogy a Hitelező és a Zálogjogosult által az Adóshoz / Adósokhoz és a Zálogkötelezetthez / Zálogkötelezettekhez /, valamint a Haszonélvezőhöz / Haszonélvezőkhöz intézett azon írásbeli nyilatkozatokat, amelyeket a Kölcsönszerződésben
/ Zálogszerződésben feltüntetett levelezési címre, tértivevényes és ajánlott vagy egyéb könyvelt postai küldeményként szabályszerűen postára adtak, a címzettel közöltnek, részére - a címzett halálát kivéve - kézbesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a küldemény ténylegesen kézbesíthető nem volt, vagy azokról a címzett nem szerzett tudomást, mégpedig az e küldeménynek az első postai kézbesítése megkísérlése napjától; ha ez nem állapítható meg, akkor a postai kézbesítés második megkísérlésének napjától számított ,
azaz (......) munkanapon. Ha ez sem állapítható meg, vagy a kézbesítés másodszori megkísérlésére nem is került sor, vagy a küldemény a feladóhoz "kézbesítés akadályozott" jelzéssel érkezik vissza, akkor azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a posta a feladónak visszaküldte. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon történt irattovábbítás esetén pedig a jognyilatkozatot a címzetthez megérkezettnek kell tekinteni az E-ügyintézési tv. szerinti feladási igazoláson szereplő befogadás időpontjában.
Bérleti díj 28
▶ Önmagában nem végrehajtható:
▶ „…morzsolt kukorica Budapesti Árutőzsdén jegyzett árfolyamának megfelelő
forint összeg”
▶ „…bérleti díj a helyben szokásos m2-enként bérleti díj…”
Automatikus bérleti díj emelkedés: 29
▶ Figyelem: ha megállapodás kell hozzá, akkor közokiratban kell, hogy végrehajtható legyen, az nem automatikus emelkedés
▶ „A bérleti szerződésben rögzített határozott időtartam leteltét követően Bérbeadót megilleti annak joga, hogy a bérleti díjat az éves infláció mértékével megemeljék.„ NINCS OLYAN, HOGY INFLÁCIÓ!!!
30
▶ „A Csjk. szerint az automatikus emelkedés "évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértéke" lehet, ami - ha a bíróság elrendeli - külön intézkedés nélkül következik be.
▶ Az Igazságügyi Minisztérium szakértőinek a KSH-val egyeztetett véleményéből azonban kiderül, hogy a fenti jogszabályi rendelkezés nem pontos. Egyrészt a KSH kétféle éves fogyasztói árindexet tesz közzé, az egyik az éves (az adott hónappal bezárólag az előző egy évben bekövetkezett árváltozásokat mutató), a másik az éves átlagos fogyasztói árindex, amely 12 hónapra átlagoltan tartalmazza a fogyasztói árak változását (ez utóbbiból derül tehát ki, hogy mennyit emelkedtek az árak az előző naptári év szintjén, pl. 2015-ben, 2016-ban). Nyilvánvaló, hogy a tartásdíj éves összegének emelkedésénél csak ez utóbbi használható. Másrészt az éves átlagos fogyasztói árindexet a KSH a következő év január 15-ig teszi közzé, az automatikus emelkedést tehát bajosan lehet január 1-jével elrendelni, ez a gyakorlatban csak február 1-től alkalmazható. A törvényszöveg pontosítása már a Ptk. hatályba lépését követően felmerült, arra az Igazságügyi Minisztériumban szakértői tervezet is készült, és az Új Ptk. Tanácsadó Testület 2015. október 12-i ülésén is említésre került a jogszabály módosítás szükségessége. Kérdés, hogy ennek hiányában az ítélkezési gyakorlat követheti-e a KSH útmutatásán alapuló pontosabb megfogalmazást a 4:207. § betűjével szemben?”
Jogcím nélküli használat 31
▶ Ptk. Alapján jár, de nem végrehajtható, hacsak
Rezsi 32
33
Óvadék van, kaució nincs 34
Óvadék kiegészítés 35
Energetikai tanúsítvány 36
▶ (3) Az épület energetikai jellemzőit e rendelet előírásai szerint - amennyiben nem rendelkezik hatályos energetikai tanúsítvánnyal - tanúsítani kell a rendelet hatálya alá tartozó
▶ a) új épület építése;
▶ b) meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
▶ ba) ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
▶ bb) bérbeadása;
37
▶ (3) Az e rendelet hatálya alá tartozó épületnek vagy önálló rendeltetési egységnek ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása vagy bérbeadása tárgyában - a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével - készült szerződés tartalmazza
▶ a) annak rögzítését, hogy e rendelet rendelkezései szerint kell-e tanúsítványt készíteni,
▶ b) a tanúsítvány azonosító kódját, és
▶ c) a vevő vagy bérlő nyilatkozatát arról, hogy az azonosító kód szerinti
tanúsítványt vagy annak másolatát az eladótól vagy a bérbeadótól átvette.
EGYÜTT KÖLTÖZŐ 38
▶ PK 292. SZÁM
▶ A LAKÁS ÉS MÁS - NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ - HELYISÉG
▶ KIÜRÍTÉSÉRE IRÁNYULÓ KÖTELEZETTSÉG TELJESÍTÉSE MAGÁBAN FOGLALJA
▶ A KÖTELEZETT JOGÁN A LAKÁSBAN LAKÓ CSALÁDTAGOKNAK ÉS A KÖTELEZETT ÁLTAL
▶ BEFOGADOTT MÁS SZEMÉLYEKNEK A LAKÁSBÓL (HELYISÉGBŐL) VALÓ ELTÁVOZÁSÁT ÉS
INGÓSÁGAIKNAK A LAKÁSBÓL (HELYISÉGBŐL) VALÓ ELVITELÉT IS. EZÉRT
▶ A KÖTELEZETTEL SZEMBEN AZ ELŐZŐEKBEN EMLÍTETT SZEMÉLYEK TÁVOZÁSÁNAK ÉS INGÓSÁGAIK ELVITELÉNEK ELMULASZTÁSA MIATT IS LEHETŐSÉG VAN
▶ PÉNZBÍRSÁG KISZABÁSÁRA, VAGY TÁVOZÁSUKNAK (INGÓIK ELVITELÉNEK)
▶ RENDŐRSÉG KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL VALÓ KIKÉNYSZERÍTÉSÉRE [1994. ÉVI LIII. TV. (VHT.) 174. §
C) ÉS D) PONTJA].
Tilos önhatalom 39
Aggályos 40
Nem tulajdonos a bérbeadó 41
42
Haszonélvező 43
Tulajdonostársak 44
45
II. az ingatlan-nyilvántartás szabályai, a termőföldekre vonatkozó szabályok
XXV. számú Polgári Elvi Döntés 46
▶ a felek személye
▶ az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás
▶ az ingatlan megjelölése
▶ az ellenszolgáltatás megjelölése (vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat
tartalmából megállapítható legyen)
47
▶ az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás:
▶ Adásvételi sz.: eladja – megveszi
▶ Ajándékozási sz.: ajándékozza - elfogadja
▶ Életjáradéki sz.: tulajdonába adja – ezt a tulajdont elfogadja
▶ Csere sz.: abban állapodnak meg, hogy elcserélik
Föld 48
▶ 11. § A föld tulajdonjogának a megszerzésére irányuló minden szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. E rendelkezés megsértésével megkötött szerződés semmis.
Föld – biztonsági okmány 49
▶ a föld tulajdonjogának átruházása
▶ a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet
▶ ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok
▶ olyan papíralapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik
50
▶ a föld tulajdonjogát érintő más jogügylet:
vételi, az eladási, az elővásárlási, a visszavásárlási jog - szerződéssel történő - alapítását és az ezekkel kapcsolatos joggyakorlás érdekében megtett egyoldalú nyilatkozatokat
kivéve: az elővásárlási jog gyakorlás
▶ ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges jognyilatkozatok bejegyzési engedély, az ügyleti meghatalmazás
51
▶ olyan papíralapú okmányon kerülhet sor, amely az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkezik
▶ Inytv. szerinti jogi képviselő szerkeszti
▶ Inytv. szerint ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat kell
▶ Bejegyzés alapjául szolgál
▶ FIGYELEM NINCS BIZTONSÁGI KELLÉK MEGÁLLAPÍTVA ARRA AZ OKMÁNYRA,
AMIN AZ EREDETI KÖZOKIRAT KÉSZÜL, csak a kiadmányt kell azon kiállítani, de
ennek elmaradása érvényességet nem érint!!!
Tul.lap. 52
Tulajdonos? Terhek?
Föld?
?
Th. Törzslap
53
TANYA 54
▶ Ha a tanyának nem minősülő földrészleten művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, a teljes földrészletre a Fftv. rendelkezéseit alkalmazni.
▶ Tanya: művelési ágban nyilvántartott alrészlet van, nem kell a teljes
NEM
földrészletre a Fftv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
▶ Tanya: csak a művelési ágban nyilvántartott alrészletre kell a Fftv.
rendelkezéseit alkalmazni.
▶ Tanya: ha nincs a Fftv. 5. § 17. pontjában meghatározott művelési ágban nyilvántartott alrészlet, akkor nem kell alkalmazni a Fftv.-t, mert azt nincs mire alkalmazni. ELTÉRŐ RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN
Nem tulajdonos 55
▶ Még „széljegyen sincs”
▶ „Széljegyen van”
▶ Van jogerős HÁV
Terhek 56
▶ Haszonélvezet
▶ Zálog
▶ Vh. jog
57
Haszonélvezeti jog fenntartás 58
▶ 1/2017. Közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozat
▶ Megszüntette: EBH 2010.2281.: „az ingatlan tulajdonjogának átruházásakor az
egyes tulajdonosi részjogosítványokat nem lehet "visszatartani",
▶ nem tekinti haszonélvezeti jog alapításnak
▶ nincs szükség jogcímre
▶ bejegyzési engedély sem kell
▶ NEM TERJED KI RÁ AZ FFTV. HATÁLYA!
Ez már nem fenntartás! 59
▶ BH 2006.357
▶ a polgári jog szabályai nem tiltják, hogy a tulajdonos az ingatlan
tulajdonjogát úgy ruházza át,
▶ hogy más szerzi meg a tulajdonjogot és más a haszonélvezeti jogot
▶ a „vevői" pozícióban álló felek: a leendő tulajdonos (tulajdonjogot szerző,
vevő) + a haszonélvezeti jogot ellenérték fejében szerző fél,
60
Az Fftv. Átruházásra vonatkozó korlátozásai
Természetes személyek 61
▶ Fftv. korlátozásaira tekintettel földet szerezhet:
▶ - a magyar állampolgár,
▶ - az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára,
▶ - az Európai Unión kívüli, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes állam állampolgára, valamint
▶ - az olyan egyéb állampolgár, aki nemzetközi szerződés alapján az Európai Unió tagállamának és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak az állampolgáraival egy tekintet alá esik.
Nem természetes személyek 62
▶ Nem szerezhet, kivéve:
▶ Magyar Állam
▶ a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, célhoz kötöttség nélkül,
▶ a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye bármilyen jogcímen,
átruházással, de csak temető létesítése és bővítése céljából,
▶ a jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra,
▶ a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat bármilyen módon, de csak
közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára
Mennyiségi korlát: 1 hektár 63
▶ Az 1 hektárba beleszámít :
▶ a szerző fél tulajdonában álló földje, akár ő használja, akár más,
▶ az a föld, amelyen a szerző félnek haszonélvezeti joga van, akár ő használja, akár más, és
▶ az a föld, amelynek akár földhasználat jogviszony, akár más jogviszony
folytán a szerző fél a földhasználója.
Mennyiségi korlát: 1 hektár 64
▶ nem vonatkozik:
▶ - nem természetes személy
▶ - a földműves tulajdonszerzésére,
▶ - a közeli hozzátartozók közötti ügyletekre,
▶ - a rekreációs célú földszerzésre.
Közeli hozzátartozók 65
▶ a házastárs,
▶ az egyeneságbeli rokon,
▶ az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek,
▶ az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
▶ testvér
Közeli hozzátartozók 66
▶ A házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülő és a testvér esetében a közeli hozzátartozói kapcsolat közokirattal igazolható.
▶ A mostohagyermek a mostohaszülője házastársának a gyermeke, aki a mostohaszülőjének nem gyermeke.
▶ Nevelőszülő általános értelemben a másnak (de nem a házastársának) a gyermekét sajátjaként (akként, mintha a sajátja lenne) nevelő személy, nevelt gyermek pedig az, akit más személy (de nem a szülőjének a házastársa) a saját gyermeke módjára nevel és az illető e gyermeknek nem a szülője.
Mennyiségi korlát: földszerzési 67
maximum
▶ természetes személy szerzésére vonatkozik
▶ mértéke fő szabály szerint 300 hektár
Mennyiségi korlát: birtokmaximum 68
▶ a földművesre, valamint a mezőgazdasági termelőszervezetre vonatkozó birtokmaximum 1200 hektár
▶ a föld birtokának a megszerzését korlátozza
▶ Fftv. 5. § 3.: a birtok a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld
▶ az Fftv. is birtokosnak tekinti a főbirtokost akkor is, ha a dolgot időleges birtoklásra jogosító jogcímen ténylegesen más (albirtokos) tartja hatalmában
Jogcímhez kapcsolódó 69
korlátozások
▶ csere (főszabály: földet földre)
▶ ajándékozás (közeli hozzátartozó, bevett egyház, annak belső egyházi jogi
személye, önkormányzat, állam)
▶ tartás és életjáradék (U.a.)
▶ bizalmi vagyonkezelés (kizárt)
▶ tulajdonátruházás haszonélvezeti jog fenntartásával (közeli hozzátartozó)
Föld - Elővásárlási jog 70
nem áll fenn elővásárlási jog:
▶ – a közeli hozzátartozók közötti adásvétel esetén,
▶ – a tulajdonostársak közötti, a közös tulajdon megszüntetését eredményező
adásvétel esetén,
▶ – a földnek jogszabályban foglalt módon, támogatás feltételeként, más földműves részére való átadásával megvalósuló adásvétele esetén,
▶ – ha a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat vesz földet,
▶ – rekreációs célú földszerzés
▶ – az állam szerzése,
▶ – a részarány-tulajdonost megillető vételi jog gyakorlása útján történő
földtulajdonszerzés esetén,
▶ - törvényes vételi joggyakorlással létrejött szerződés esetén
NEM Föld - Elővásárlási jog 71
▶ 75. § (1) … csatolni kell a jogosult nyilatkozatát arról, hogy az elővásárlás
jogával nem kíván élni.
▶ ha a jogosult nem nyilatkozott, annak nyilatkozattételre való írásbeli felszólítását és a kapott vételi ajánlat közlését a kérelmező az átvételt igazoló irattal (tértivevény, átvételi elismervény) köteles igazolni.
72
▶ Ha a nyilatkozat beszerzése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.
73
▶ (3a) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az elővásárlási joggal érintett ingatlan társasházi vagy szövetkezeti házi tulajdoni különlapon van nyilvántartva, és rendeltetésmódként garázs megnevezés is fel van tüntetve, tértivevény vagy átvételi elismervény helyett elfogadható, társasház esetében a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke, szövetkezeti háznál a szövetkezet képviseletére jogosult személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a vételi ajánlatot az ajánlati kötöttség időtartamára a társasház vagy szövetkezeti ház közös használatú helyiségében figyelemfelkeltő módon kifüggesztette.
Mi van a dologösszességgel??? 74
▶ több dolog együttesen, jogi értelemben oszthatatlan szolgáltatásként, dologösszességként is eladható
▶ nem alkotnak tulajdoni egységet, önállóan tárgyai a tulajdonjognak, az értékesítésük egyszerre történik
▶ gazdasági forgalomban alkot egységet
▶ a dologösszességbe tartozó egyik dolog tekintetében elővásárlásra jogosult a teljes dologösszesség tekintetében gyakorolhatja az elővásárlási jogát
▶ ha az egyik dolog (és nem a teljes dologösszesség) tekintetében kívánja az elővásárlási jogát gyakorolni, erre csak akkor kerülhet sor, ha az általa indított perben a bíróság megállapítja, hogy a dologösszességkénti értékesítés az adott esetben az elővásárlási jog meghiúsítását célzó, rosszhiszemű, tisztességtelen, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül, ezért a joggal való visszaélés tilalmába ütközik
▶ jelentősége van annak, hogy van-e a dologösszességként értékesített dolgok között olyan kapcsolat, amely a dologösszességként való értékesítést indokolja
I.ny. bejegyzéshez szükséges 75
▶ a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját,
▶ b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, illetve belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,
▶ c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,
▶ d) a jog vagy tény pontos megjelölését,
▶ e) a jogváltozás jogcímét,
▶ f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő -
feltétlen és visszavonhatatlan - nyilatkozatát,
▶ g) a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
76
I.ny. bejegyzéshez szükséges 77
▶ …
▶ g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan
azonosítható aláírását tartalmazza.
▶ (3) A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
▶ (5) Jelzálogjog…
I.ny. bejegyzéshez szükséges föld 78
▶ Fétv. 13. § …
▶ (2) Ha a szerző fél tagja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Kamara), akkor az (1) bekezdésben foglaltakon túl a tagsági azonosító számát is tartalmaznia kell a szerződésnek.
79
III. a finanszírozási szerződések
Hitel - kölcsön 80
▶ Mindennapi élet: hitel = kölcsön
▶ Ptk.: van hitelszerződés és kölcsönszerződés
▶ Tág értelemben hitel nyújtás
▶ 6:389. § [A kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazása]
(2) A kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni minden olyan esetben, amikor az egyik fél által nyújtott szolgáltatás megelőzi a másik fél által nyújtandó pénzszolgáltatást, vagy az ellenérték megfizetése megelőzi
a főszolgáltatás teljesítését.
Üzletszerűség 81
▶ Üzletszerűen hitelezést azonban csak MNB engedéllyel rendelkező pénzügyi
intézmény folytathat
▶ Hpt. 6. § (1)116. üzletszerű tevékenység: az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;
▶ Jogkövetkezmény nem semmisség
Fhtv. 82
▶ 2009. évi CLXII. törvény
▶ a fogyasztónak nyújtott hitelről
▶ 3. § 5. hitelező: olyan jogalany, aki vagy amely önálló foglalkozása vagy
gazdasági tevékenysége körében hitelt nyújt,
Uzsorás szerződés 83
▶ 6:97. § [Uzsorás szerződés]
▶ Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének
kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.
Vissza a Hpt.-hez 84
▶ 3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:
▶ a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő
elfogadása,
▶ b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
▶ c) pénzügyi lízing,
▶ …
▶ l) követelésvásárlási tevékenység.
Vissza a Hpt.-hez 85
▶ 3. § (1) Pénzügyi szolgáltatás a következő tevékenységek üzletszerű végzése forintban, devizában vagy valutában:
▶ a) betét gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő
elfogadása,
▶ b) hitel és pénzkölcsön nyújtása,
▶ c) pénzügyi lízing,
▶ …
▶ l) követelésvásárlási tevékenység.
Hpt. 86
▶ a) hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére vagy egyéb hitelművelet végzésére,
▶ b) pénzkölcsönnyújtás:
ba) a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni,
bc)…
Hpt. 87
▶ c) a hitel és pénzkölcsön nyújtására irányuló pénzügyi szolgáltatási tevékenység a hitelképesség vizsgálatával, a hitel és kölcsönszerződések előkészítésével, a folyósított kölcsönök nyilvántartásával, figyelemmel kísérésével, ellenőrzésével, a behajtással kapcsolatos intézkedéseket is magában foglalja;
Szolgáltatás - Ellenszolgáltatás 88
Szolgáltatás | Ellenszolgáltatás | |
Hitel | hitelkeret rendelkezésre tartás és szerződéskötési kötelezettség | Díj |
Kölcsön | Pénzösszeg „fizetése” (rendelkezésre bocsájtása) | Kamat |
A kölcsönszerződés felmondása 89
▶ 6:387. § [A kölcsönszerződés felmondása]
▶ (1) A hitelező felmondhatja a kölcsönszerződést, ha
▶ a) az adós körülményeiben lényeges kedvezőtlen változás állt be, és az adós felszólítás ellenére nem ad megfelelő biztosítékot;
▶ b) a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az adós a kölcsönösszeget nem erre a célra használja fel;
▶ c) az adós a hitelezőt megtévesztette, és ez a szerződés megkötését vagy annak tartalmát befolyásolta;
▶ d) az adós a fizetőképességére vonatkozó, valamint a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza;
▶ e) az adós fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
▶ f) a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke vagy érvényesíthetősége jelentősen csökkent, és azt az adós a hitelező felszólítására nem egészíti ki; vagy
▶ g) az adós a kölcsönszerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége teljesítésével késedelembe esik, és mulasztását felszólításra sem pótolja.
▶ (2) A hitelező jogosult a kölcsönszerződést az adós megfelelő biztosíték adására történő felszólítása nélkül
xxxxxxxxxx, ha nyilvánvaló, hogy az adós megfelelő biztosíték nyújtására nem képes.
A kölcsönszerződés felmondása 90
▶ azonnali hatályú felmondás
▶ az okok diszpozitívak
▶ 4/2021. Polgári jogegységi határozat a deviza alapú fogyasztói
kölcsönszerződések felmondása jogszerűségének megítéléséről
▶ kisebb összegű hátralék/ rövidebb késedelem esetén NEM
A felmondás joghatása 91
▶ A felmondás a szerződést szünteti meg és nem a kötelmet
▶ A kölcsönszerződés felmondásával megszűnik a kölcsönszerződés, az, hogy az
adós más pénzét használhatja
▶ Minden más marad
Érdekellentét 92
▶ szemben álló felek, akik egymással jogügyletre lépnek
▶ ellentétesen érdekelt feleknek egymással még jogügyletre sem kell lépniük
Például: 93
▶ az adósnak az a jogi érdeke, hogy minél nagyobb felelősség terhelje a kezest,
▶ a kezesnek pedig az a jogi érdeke, hogy minél kisebb mértékben terhelje a felelősség
▶ mert ha kellőképpen megerősíti a kezesség a hitelező és az adós között létrejött
szerződést, nem kell az adósnak további biztosítékot nyújtania
▶ az adós érdeke az, hogy a kezes kézfizető kezes legyen és a kezessége mindenre
terjedjen ki
▶ az adós egyáltalán nem érdekelt abban, hogy a kezesi felelősség bármilyen tekintetben is korlátozott legyen
▶ a kezes érdeke pedig az, hogy a felelőssége minél inkább korlátozott legyen
Ptk. érdekellentét 94
▶ 4:163. § (1) A szülő - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem képviselheti a gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga, házastársa, élettársa, egyenesági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél.
▶ 6:20. § (1) A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el.
▶ (5) A gyámhatóság az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott esetekben eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni.
▶ 6:13. § (1) Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.
Kitekintés - Pp. érdekellentét 95
▶ 63. § [A képviseleti jog gyakorlásának kizártsága, képviselet érdekellentét esetén]
▶ (1) A képviselő a perben nem járhat el, ha az ellenérdekű fél ő maga vagy
olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel.
96
IV. a hitelbiztosítékok
A ZÁLOG 97
▶ Hitelezői oldalról: kielégítési elsőbbség
▶ Kötelezetti oldalról: tűrési kötelezettség
▶ Nem követelhető fizetés
▶ Ha a zálogjogosult/kezes teljesít MIT?
98
▶ Ha a zálogjogosult/kezes/3. személy teljesít de MIT?
▶ Ha 3 millió a követelés, de a zálog 1 millió forintig biztosít kielégítést, mekkora összegű teljesítéssel tehermentesíthető a 2 milllós ingatlan? Mekkora összegű teljesítés mellett száll át a zálog?
Ha zálogkötelezett teljesít az adós helyett, neki a zálogjoggal biztosított követelés részt kell kielégítenie, ahhoz, hogy a zálogjog megszűnjön, ez biztos
Szerintem, ha nincs megtérítési igény és nem az adós teljesít a teljesítő határozza
meg
Ha van, akkor már más a helyzet
99
▶ BH2005. 188.
▶ I. A kezes fizetése a hitelező követelésének csökkenésével arányosan csökkenti valamennyi zálogkötelezett helytállási kötelezettségét. A kezes pedig ugyanilyen arányban szerez a hitelezővel egysorban valamennyi zálogtárgyon zálogjogot [1959. évi IV. törvénynek az 1996. évi XXV. törvénnyel módosított 251. §-a, 259. § (3) bek., 266. §, 276. § (1) bek.].
▶ II. Amennyiben a hitelező követelését harmadik személy elégíti ki, meghatározhatja, hogy a
személyes kötelezetten kívül melyik dologi kötelezett mentesítése érdekében kíván teljesíteni
[1959. évi IV. törvény 286. § (1) bek., 266. § (1)-(2) bek.].