Megállapodás
Megállapodás
idősotthoni ellátás igénybevételéről
Mely létrejött egyrészről
a Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000., képviselője: Xxxxxxx Xxxxx intézményvezető)
(továbbiakban: ellátást nyújtó intézmény) másrészről
Neve: |
Leánykori neve: |
Születési helye: |
Születési időpontja: |
Anyja neve: |
(továbbiakban: ellátást igénybevevő, ellátást igénylő, ellátott)
között az ellátást nyújtó intézmény által nyújtott szakosított szociális ellátás igénybevétele tárgyában az alábbi feltételek szerint.
Ellátást igénybevevő törvényes képviselőjének neve1:
Alulírott ellátást igénylő (cselekvőképes vagy cselekvőképességében a szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy) akként nyilatkozom, hogy a jelen megállapodás megkötésére (intézményi jogviszony létesítésére és az intézmény által nyújtott szociális ellátás igénybevételére) akaratomnak megfelelően kerül sor.
Budapest, 202… ….. ….
……………………………………..
1 Kitöltendő az alábbi esetek valamelyikében:
a) Az ellátást igénylő cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és az intézményi ellátás igénybevétele iránti kérelmét vagy indítványát - a véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő.
b) Az ellátást igénylő cselekvőképességében a szociális ellátás igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott, ezért a kérelmét, indítványát törvényes képviselőjének beleegyezésével terjesztheti elő.
c) Az ellátást igénylő törvényes képviselője ideiglenes gondnok (a törvényes képviselő intézményi elhelyezésre vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges).
A szerződés tárgya, az ellátás kezdetének időpontja, az intézményi ellátás időtartama, intézményen belüli elhelyezés megváltoztatása
1. A Fővárosi Önkormányzat, mint a Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Otthona (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.) fenntartója, az intézményt, mint személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított szociális ellátást nyújtó intézményt működteti.
A szociális intézmény a vonatkozó jogszabályokban és jelen megállapodásban szabályozott módon teljes körű ellátást nyújt az ellátást igénybevevő részére.
2. A szerződő felek jelen megállapodást 202…. év ……… hónap….. napjától kezdődő határozatlan időtartamra kötik.
A vonatkozó jogszabályi előírásoknak2 megfelelően az intézményi jogviszony 202... év
………………………. hónap ….. napjától 202... év ………………………. hónap ….. napjáig terjedő határozott időtartamra jön létre.
3. Az ellátást igénybevevő egészségi állapotának változásától függően az ellátást nyújtó intézmény az intézményen belüli elhelyezés megváltoztatását kezdeményezheti. Férőhely változtatásra kizárólag az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője vagy gondnoka hozzájárulásával kerülhet sor.
Az intézmény által az ellátást igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalma
4. Az intézmény az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:
a) napi ötszöri étkezést (egy alkalommal főtt ételt), orvosi javaslat alapján diétát vagy többszöri étkezést,
b) szükség szerint ruházattal és textíliával történő ellátást és a textíliák, ruházat mosását, javítását a házirendben foglaltak szerint,
c) lakhatást, világítást, melegvíz-ellátást, a fűtési szezonban folyamatos fűtést,
d) rendszeres ápolói-gondozói felügyeletet, gondozást,
e) egészségügyi ellátást, melynek keretében gondoskodik az ellátást igénybevevő ea) egészségmegőrzését szolgáló felvilágosításáról,
eb) orvosi ellátásáról a vonatkozó szakmai rendelet szerinti óraszámban,
ec) szükség szerinti alapápolásáról, az otthoni szakápolási tevékenységről szóló 20/1996. (VII. 26.) NM rendeletben meghatározott szakápolási tevékenységek kivételével, ennek körében különösen
eca) a személyi higiéné biztosításáról, ecb) a gyógyszerezésről,
ecc) az étkezésben, a folyadékpótlásban, a hely- és helyzetváltoztatásban, valamint a kontinenciában való segítségnyújtásról,
2 Kérelmére, legfeljebb hat hónapi időtartamig ideiglenesen is beutalható a jogosult az intézménybe.
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy az intézményben határozott időre, tartózkodási joga fennállásának időtartamára helyezhető el.
A határozott időre szóló elhelyezés lejárta előtt az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete megvizsgálja, hogy az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak-e. Ennek eldöntéséhez a jogosult kezelőorvosának szakvéleményét is kikéri.
Ha az intézményi elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak, az intézményvezető, a beutaló önkormányzat képviselő-testülete az elhelyezést további egy évvel meghosszabbíthatja, vagy a jogosultat más, az állapotának megfelelő intézménybe helyezi át. (1993. évi III. törvény [Szt.] 105.§, 108.§)
ed) szakorvosi, illetve sürgősségi ellátásához való hozzájutásáról, ee) kórházi kezeléséhez való hozzájutásáról,
Az intézményi orvos biztosítja az ellátást igénybevevő egészségi állapotának rendszeres ellenőrzését, az orvosi tanácsadást, az egészségügyi tárgyú jogszabályokban meghatározott szűréseket, a gyógyszerrendelést, valamint szükség esetén az egészségügyi szakellátásba történő beutalást.
f) mentális gondozást, a szabadidő kulturált eltöltésének lehetőségét,
g) érték- és vagyonmegőrzést a házirendben foglaltak szerint.
Az intézmény az alapfeladatokat meghaladóan is biztosít programokat, szolgáltatásokat (az intézmény a faliújságok és a házirend útján ezekről teljes körű és részletes tájékoztatást ad), melyekért eseti térítési díj fizetendő.
Az intézmény az ellátás igénybevételét követő egy hónapon belül egyéni gondozási tervet készít az ellátást igénybevevő, illetve törvényes képviselője bevonásával, amely tartalmazza az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási és fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit.
A felek tájékoztatási kötelezettsége
5. Az intézménybe való felvételkor az intézmény kijelölt munkatársa tájékoztatja az ellátást igénybevevőt és hozzátartozóját:
a) az intézményben biztosított ellátás tartamáról és feltételeiről,
b) az intézmény által vezetett nyilvántartásokról,
c) a jogosult és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről,
d) a panaszjog gyakorlásának módjáról,
e) az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről,
f) az intézmény házirendjéről,
g) a fizetendő térítési díjról, teljesítési feltételeiről, továbbá a mulasztás következményeiről,
h) a jogosult jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről.
6. Ellátást nyújtó intézmény kijelenti, hogy az előgondozás során átadta a megállapodás tervezetét és tájékoztatást nyújtott a házirend tartalmáról. Ellátást igénybevevő kijelenti, hogy a házirendben, illetve a megállapodás tervezetében foglaltakat megismerte, tudomásul vette és magára nézve kötelezőként elfogadta.
7. Ellátást nyújtó intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy az ellátást igénybevevőt az intézményi térítési díj havi összegén túl az egy ellátottra jutó önköltség havi összegéről is tájékoztatja éves intézményi gazdálkodásról szóló tájékoztatójában.
Az intézmény az általa térítésmentesen biztosított, a hatályos jogszabályok alapján összeállított, az egészségi állapot javításához vagy szinten tartásához szükséges alapgyógyszerek köréről részletes és pontos tájékoztatást ad az ellátást igénybevevő részére.
3 A gyógyszerellátás és gyógyászati segédeszköz biztosítás részletszabályait a házirend tartalmazza.
8. Az ellátást igénybevevő és hozzátartozója az intézménybe való felvételkor köteles nyilatkozni
a) a megállapodás 5. pontja szerinti tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről és annak tiszteletben tartásáról,
b) arról, hogy a szociális ellátásra való jogosultság feltételeiben és a jogosult, továbbá az általa megjelölt hozzátartozója személyazonosító adataiban beállott változásokról haladéktalanul tájékoztatni fogja az intézményvezetőt,
c) minden olyan körülményről, amely a térítési díj megállapításához szükséges,
d) arról, hogy nem szenved közösségre veszélyes fertőző vagy pszichiátriai betegségben és alkalmazkodik a közösségi életvitelhez,
e) minden olyan dologról, ami az intézményi jogviszony létesítését, fenntartását, illetve megszüntetését befolyásolhatja vagy azt más okból fontosnak tartja.
9. Az ellátást igénybevevő köteles a szociális törvény alapján vezetett nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni.
10. Az intézményvezető köteles értesíteni, illetve tájékoztatni az ellátást igénybevevő által megjelölt hozzátartozót:
(ellátást igénybevevő döntése alapján töltendő ki)
Neve: |
Lakcíme: |
Telefonszáma (sms küldés): |
E-mail címe: |
a) a jogosult állapotának lényeges változásáról,
b) az egészségügyi intézménybe történő beutalásáról,
c) az ellátás biztosításában felmerült akadályoztatásról,
d) az áthelyezés kezdeményezéséről, illetőleg kérelmezéséről,
e) a díjfizetési hátralék következményeiről, valamint a behajtás érdekében kezdeményezett intézkedésekről.4
A személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályok
Jövedelemvizsgálat
11. Az intézményvezető az intézményi ellátás nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát.
A jövedelem, jelentős pénzvagyon és jelentős ingatlanvagyon vizsgálata az ellátás iránti kérelem előterjesztésekor benyújtott jövedelem - és vagyonnyilatkozat alapján történik.
Az ellátást igénybevevő jelen megállapodás aláírásával tudomásul veszi, hogy a vagyoni vagy jövedelmi helyzetében bekövetkező változást jeleznie kell az intézmény felé az új jövedelmi helyzetének megfelelő személyi térítési díj megállapítása érdekében.
4 Az ellátást nyújtó intézmény értesítési, illetve tájékoztatási kötelezettségének írásban köteles eleget tenni az a) - d) pont szerinti esetben haladéktalanul, az e) pont szerinti esetben a hátralék megállapítását követő 8 napon belül, ingatlanvagyonra terhelhető díjhátralék esetén a jelzálogjog bejegyzés kezdeményezése előtt. [Szt. 106. – 107.§.]
Személyi térítési díj összege (intézményi térítési díj, jövedelemhányad)
12. A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét5.
Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során megállapításra kerül az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányad.
A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 80%-át.
12.1. A személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj összegét.
12.2. Ha a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét,
12.2.1. - és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
12.2.2. - és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
Xxxxxxx vagy öröklési szerződésen alapuló fizetési kötelezettség
12.3. Ha az ellátást igénybevevő tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
Fizetési kötelezettség önkéntes vállalása6
12.4. Ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését gondozási szükséglet hiányában nyújtható ellátás.
Ilyen vállalás esetén nem kell alkalmazni jelen megállapodás 12. – 12.2.2. és 12.5. – 12.6. pontjában, 17. pontjában, illetve az Szt. 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá nem kell elvégezni a jövedelem- és vagyonvizsgálatot.
Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését határozatlan időre vállalja.
12.5. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését.
5 Az intézményi térítési díjat Budapest Főváros Közgyűlése [30/2013. (IV. 18.) Főv. Kgy. r.] tárgyév április 1.- jéig állapítja meg. Összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget és év közben egy alkalommal korrigálható.
6 12.4. – 12.6. pont: A fizetési kötelezettség vállalásáról kötelezett írásban nyilatkozni köteles.
A 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2/A.§-ában foglaltakra figyelemre a vállalás időtartamát is rögzíteni kell a fizetési kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatban.
Ilyen vállalás esetén nem kell alkalmazni jelen megállapodás 12. pont második mondat – 12.2.2. pontjában, illetve az Szt. 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat.
12.6. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését.
Ilyen vállalás esetén nem kell alkalmazni jelen megállapodás 12. pont második mondat – 12.2.2. pontjában, illetve az Szt. 117/A. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat, továbbá nem kell elvégezni a jövedelem- és vagyonvizsgálatot.
Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható.
Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, az Szt. személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
Nagykorú gyermek szülőtartási kötelezettsége
13. Ha az ellátott jelentős pénz- vagy ingatlanvagyonnal nem rendelkezik, és a térítési díj megfizetését a 12.4 pont vagy a 12.5. pont szerint más személy sem vállalja, de az ellátottnak van nagykorú, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke (a továbbiakban e pont alkalmazásában: gyermek), a jövedelemhányad - a 12.6. pont szerinti esetben a más által vállalt személyi térítési díj
- és az intézményi térítési díj közötti különbözet megfizetésére az erre irányuló, Szt. 117/D.§ (2) bekezdés szerinti megállapodás alapján a gyermek köteles.
A személyi térítési díj megállapítása, megfizetése, jogorvoslat, felülvizsgálat lehetősége
14. A fizetendő személyi térítési díj összegét az intézményvezető állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja.
Amennyiben a személyi térítési díj az ellátás igénybevételét követő 30 napon belül nem állapítható meg a térítési díj megállapítására jogosult térítési díj előleg fizetését kérheti.
A személyi térítési díjat havonta a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell megfizetni.
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a személyi térítési díj összegét vitatja, illetve annak csökkentését vagy elengedését kéri az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat, ezt követően a fenntartó döntésének felülvizsgálata - a döntés kézhezvételétől számított harminc napon belül - a bíróságtól kérhető.
A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg kivéve, ha az ellátott jövedelme
a) olyan mértékben csökken, hogy a szociális törvényben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tud eleget tenni;
b) a szociális vetítési alap összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.
Költőpénz
15. A személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy a lakó részére legalább a tárgyév január 1-én érvényes szociális vetítési alap összegének 20%-a, illetve az Szt. 117/A. § (1) bekezdésében meghatározott része költőpénzként megmaradjon.
Jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény költségeinek viselése külön szerződés megkötése útján
16. Az ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére az ellátott, illetve törvényes képviselője, hozzátartozója [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, valamint a térítési díjat megfizető személy az intézménnyel e célból kötött külön szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény kielégítésének költségeit viseli.
A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos részét az intézmény visszafizeti.
Távollét esetén fizetendő személyi térítési díj összege7
17. Az ellátott két hónapot meg nem haladó távolléte idejére a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 20%-át kell fizetni. A távolléti napok naptári éves szinten összesíthetőek.
Az ellátott két hónapot meghaladó távolléte idejére
a) az egészségügyi intézményben történő kezelésének időtartama alatt, a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 40%-át,
b) az a) pontban nem említett esetben a távollét minden napjára a napi személyi térítési díj 60%-át kell fizetni.
Térítési díj befizetésének elmulasztása8
18. Az intézményvezető ellenőrzi, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztotta, az intézményvezető 15 napos határidő megjelölésével a fizetésre kötelezett személyt írásban felhívja az elmaradt térítési díj befizetésére. Ha a határidő eredménytelenül telt el, az intézményvezető a kötelezett nevét, lakcímét és a fennálló díjhátralékot nyilvántartásba veszi.
A nyilvántartott díjhátralékról az intézményvezető negyedévenként tájékoztatja a fenntartót a térítési díjhátralék behajtása vagy a behajtatlan hátralék törlése érdekében.
Ha a személyi térítési díjat nem fizetik meg illetve, ha a költőpénzt az intézmény biztosítja, a követelést a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja.
A jelzálogjogot a nyilvántartott hátralék (ennek mértékéről az intézményvezető évente értesíti a fenntartót) erejéig lehet bejegyezni. A jelzálog bejegyzésének kezdeményezéséről a fővárosi kormányhivatal - a fenntartó kérelme alapján - határozatot hoz, mely határozatot az ingatlanügyi hatósággal közölni kell.
A bejegyzett jelzálog hagyatéki teherként érvényesíthető.
19. Az ellátott, a törvényes képviselő vagy a térítési díjat megfizető személy három hónapon át fennálló térítésidíj-tartozása esetén írásban tájékoztatást kap a térítésidíj-tartozásra hivatkozással alkalmazható intézményvezető általi felmondás lehetőségéről, annak kezdő
7 29/1993. (II. 17.) Kormány rendelet 28. §, 16.§.
8 29/1993. (II. 17.) Kormány rendelet 31. §,1993. évi III. törvény 119.§(2)–(3) bekezdés.
időpontjáról, valamint a rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatása kezdeményezésének lehetőségéről.
Panaszjog gyakorlása, Érdekképviseleti Fórum, ellátottjogi képviselő
20. Az ellátott, a törvényes képviselő, a hozzátartozó, valamint az ellátott jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panasszal élhet az intézmény vezetőjénél, az ellátottjogi képviselőnél vagy az Érdekképviseleti Fórumnál.
Az ellátott, a törvényes képviselő, a hozzátartozó, valamint az ellátott jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezet panaszával a főpolgármesterhez fordulhat, ha a panaszt 15 napon belül nem vizsgálták ki, vagy nem intézkedtek, vagy az intézkedéssel nem ért egyet, annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül.
Az Érdekképviseleti Fórum az intézménnyel jogviszonyban állók jogainak, érdekeinek érvényesülését elősegíteni hivatott szerv, amely a házirendben meghatározott feltételek és eljárás szerint működik.
Az ellátást igénybevevőnek jogai gyakorlásában az ellátottjogi képviselő nyújt segítséget. Az intézmény vezetője az ellátottakat tájékoztatja (házirend, faliújság) az ellátottjogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségéről és az ellátottjogi képviselő elérhetőségéről.
Az intézményi jogviszony megszűnése, megszüntetése
21. Az intézményi jogviszony megszűnik
21.1. Az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, mely esetben a Fővárosi Önkormányzat gondoskodik az ellátásban részesülő más intézményben történő ellátásról.
21.2. Az ellátást igénybevevő halálával.
21.3. A határozott idejű intézményi elhelyezésre megjelölt időtartam lejártával kivéve, ha az elhelyezés időtartamát meghosszabbítják.
21.4. A megállapodás írásban történő felmondásával.
21.4.1. Az ellátott, illetve törvényes képviselője a megállapodást indokolás nélkül felmondhatja.
21.4.2. Az intézményvezető általi felmondásnak akkor van helye, ha
21.4.2.1. az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt vagy további intézményi elhelyezése nem indokolt.
21.4.2.2. az ellátott a házirendet súlyosan megsérti.
A házirend súlyos megsértésének minősül, különösen, ha az ellátott
a) másik ellátott, intézményi dolgozó vagy az intézmény sérelmére Büntető Törvénykönyvbe ütköző, büntetéssel fenyegetett cselekményt követ el.
b) túlzott mértékű alkoholt fogyaszt és ennek hatására normasértő magatartást tanúsít.
c) az intézmény dolgozóit jogszerű eljárásukban, tevékenységük végzésében erőszakkal, fenyegetéssel akadályozza.
d) többszöri szóbeli és/vagy írásbeli figyelmeztetés ellenére is házirendbe ütköző, szabályellenes magatartást tanúsít, mellyel a Fegyelmi Bizottság eljárását követően sem hagy fel.
21.4.2.3. az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj- fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha
a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és
b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
Xxxxx megállapítására, hogy a tartozás a jövedelmi viszonyok változása miatt áll-e fenn rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását köteles kezdeményezni a fizetésre kötelezett az intézményvezetőnél.
Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a jövedelemvizsgálat lefolytatását, úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.
A 21.4.2.3. pont szerinti felmondási ok nem alkalmazható, ha a kötelezett ingatlanvagyonán jelzálogjog került bejegyzésre.
21.4.2.4. az ellátott jogosultsága megszűnik.
Felek az intézményi jogviszony felmondás útján történő megszüntetése esetére 30 napos felmondási idő alkalmazásában állapodnak meg.
Jogorvoslat lehetősége - felmondás jogszerűségének vitatása
21.5. Amennyiben a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a főjegyzőhöz fordulhat.
Bíróságtól kérhető (a felmondás, illetve döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül):
a) az ellátott, illetve törvényes képviselője felmondása jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó vitatja,
b) a főjegyzői döntés jogellenességének megállapítása, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja.
Az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a főjegyző nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz.
21.6. Az intézményi jogviszony megszűnése esetén az intézményvezető értesíti az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét
a) a személyes használati tárgyak és a megőrzésre átvett értékek, vagyontárgyak elvitelének határidejéről, rendjéről és feltételeiről;
b) az esedékes, illetve hátralékos térítési díj befizetési kötelezettségéről;
c) az intézménnyel, illetve az ellátottal szembeni követelésről, kárigényről, azok esetleges előterjesztési és rendezési módjáról.
Egyebek
A Fővárosi Önkormányzat Pesti Úti Idősek Xxxxxxx kijelenti, hogy az előre nem látható rendkívüli helyzetekben is minden tőle elvárhatót megtesz annak érdekében, hogy az ezen megállapodásból fakadó kötelezettségeit a lehető legjobban teljesítse.
E megállapodás elválaszthatatlan melléklete a Fővárosi Közgyűlés Emberi Erőforrások Bizottsága által jóváhagyott házirend.
Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a szociális ellátásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak.
Ellátást igénybevevő kijelenti, hogy jelen megállapodást az aláírását megelőzően elolvasta vagy hozzátartozója, illetve más - nem az ellátást nyújtó intézmény érdekkörébe tartozó - segítő útján megismerte, megértette és a szerződés egy példányát a házirenddel együtt, annak aláírását követően átvette.
Budapest, 202… …. ….
PH
……........................ | .................................... | ............................................. | |
intézményvezető | ellátást igénybevevő | / | törvényes képviselő |