Allianz Hungária vízijármű-biztosítás
Allianz Hungária vízijármű-biztosítás
Szerződési feltételek
Általános biztosítási feltételek
az Allianz Hungária vízijármű-biztosításhoz
1. A jelen biztosítási szerződési feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) a jelen szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződéseire alkalmazni kell.
2. A szerződő
2.1. Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.
2.2. Szerződő lehet
• casco biztosításban az a természetes vagy jogi személy, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt,
• felelősségbiztosításban a vízi jármű üzemben tartója, vagy
• aki a szerződést a vagyontárgy megóvásában érdekelt, illetve az üzemben tartó javára köti.
A jelen feltételek szerint üzemben tartó a vízi jármű tulajdonosa, vagy aki a vízi jármű üzemben tartására szerződés alapján vagy más jogcímen jogosult (bérlő, használó stb.).
2.3. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.
2.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére a szerződő jogosult, és a biztosító – mindaddig, amíg a biztosított a helyébe nem lép – hozzá intézi jognyilatkozatait.
3. A biztosított
3.1. A casco biztosítás alapján biztosítottnak minősül az a személy, akinek a biztosított vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik. A biztosított és a szerződő azonos is lehet.
3.1.1. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
3.2. A felelősségbiztosítás alapján biztosított a vízi jármű üzemben tartója (lásd a 2.2. pontot).
3.2.1. A vízijármű-felelősségbiztosítás feltételei alapján a biztosító szolgáltatására a károsult tarthat igényt.
3.3. A kiegészítő baleset-biztosítás biztosítotti körének meghatározását a különös feltételek tartalmazzák.
3.4. Ha a biztosított nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet.
4. A biztosítási szerződés létrejötte
4.1. A biztosítási szerződés – a szerződő írásbeli ajánlatára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés – az ajánlatnak a biztosító képviselője (megbízottja) részére történő átadásától számított 15. nap leteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal – akkor is létrejön, ha a biztosító
a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.
4.2. Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt következő napon veszi kezdetét, amikor az alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.
4.3. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a biztosító az annak átadásától számított 15 napon belül visszautasítja. Ilyen esetben a biztosító az ajánlattételkor esetlegesen befizetett díjat az ajánlat elutasításától, illetve ha a díj később érkezett be, a beérkezéstől számított 15 napon belül az ajánlattevő részére visszautalja.
4.4. A biztosító az ajánlattevő által befizetett összeget a biztosítási szerződés létrejöttéig letétként kezeli, és csak a szerződés létrejöttét követően tekinti a biztosítás első díjának vagy díjrészletének.
5. A kockázatviselés kezdete, területi hatálya
5.1. A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás egyszeri teljes vagy első díját a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette, illetve a biztosító képviselőjének vagy a biztosító által a díj átvételére felhatalmazott biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött.
5.2. A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak.
5.3. Ha a biztosító és a szerződő az első díj halasztott fizetésében állapodnak meg, a kockázat-viselés kezdete a megállapodást követő nap.
5.4. Az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás hatálya a Magyar Köztársaság területére terjed ki.
6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási időszak
6.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időtartamra jön létre. A határozott tartam egy évnél rövidebb is lehet.
6.2. A tartamot a felek a szerződésben rögzítik.
6.3. A határozatlan és az egy évnél hosszabb határozott időtartamra létrejött szerződések esetén a biztosítási időszak egy év, amely megegyezik a naptári évvel.
6.4. A biztosítási évforduló minden naptári év első napja (január 1.).
7. Biztosítási események
A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás különös feltételei meghatároznak,
és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító helytállási kötelezettséget vállal.
8. Általános kizárások
8.1. A biztosító nem téríti meg:
• a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel összefüggő,
• a polgárháborúval, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkeléssel, katonai, illetve állami kisajátítással, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással, háborúval és harci cselekményekkel összefüggő,
• a biztosított vízi járműnek tűz- és robbanásveszélyes keresőfoglalkozás céljára történt hasznosítása során keletkezett,
• a vízi járművel végzett gazdasági tevékenység szüneteltetéséből, meghiúsulásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelentkező (pl. túlóra, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség), a kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódó
károkat.
9. A biztosítási díj és a díj esedékessége
9.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől, annak teljes tartamára megilleti a díj.
9.2. Az egy évnél rövidebb, határozott tartamú szerződés esetén a biztosító a szerződés díját – annak teljes tartamára – egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).
9.2.1. Az egyszeri díj a szerződés megkötésekor nyomban esedékes.
9.3. Az egy évnél hosszabb, határozott tartamú, illetve a határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosító a biztosítási díjat az egyéves biztosítási időszakra állapítja meg.
9.3.1. Ha a kockázatviselés kezdete nem a naptári év első napja, a biztosító az első díjat a kockázat-kezdet napja és az azt követő naptári év első napja közötti tört időszakra állapítja meg (tört díj).
9.3.2. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
9.3.3. A felek az első díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott első díj a megállapodás szerint esedékes.
9.3.4. A szerződő az alap- és kiegészítő biztosításokra egységesen az évestől eltérő (negyedéves vagy féléves) díjfizetést is választhat (díjfizetési gyakoriság).
9.4. Díjengedmények
9.4.1. Éves díjfizetés választása esetén a szerződő az éves biztosítási alapdíjból 10%, féléves díjfizetés esetén 5% díjengedményre jogosult.
9.4.2. Ha a szerződő megbízza a biztosítót, hogy a biztosítás díját a lakossági folyószámlájáról vagy a vállalkozói számlájáról hívja le (banki díjlehívás), akkor
az éves biztosítási alapdíjból 5% díjengedményre jogosult.
10. A közlési és változásbejelentési kötelezettség
10.1. A szerződő a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő köteles továbbá a biztosító által feltett kérdésekre – írásban – válaszolni.
10.2. A szerződő tizenöt napon belül köteles bejelenteni minden olyan körülményben bekövet- kezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen:
• ha másik biztosítóval ugyanazon vagyontárgyra és ugyanolyan kockázatra szóló biztosítási szerződést kötött, s erre a jelen feltételek alapján a biztosító kockázatviselése is kiterjed,
• a vízi jármű tulajdonjogának módosulását (adásvétel, ajándékozás, öröklés stb.),
• a hajóokmány bejegyzéseinek változását,
• a biztosított vagyontárgy rendszeres bérbeadását,
• a vízi járművel folytatott tevékenységi körben történt változást,
• a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítását,
• a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás vagy szanálás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítását és annak eredményét,
• a biztosított jogállásában bekövetkezett változást.
10.3. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
10.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot szabályzata értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
10.5. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
10.6. Ha a biztosító fenti jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
11. A kárbejelentés szabályai
11.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától számított két (baleseti kár esetén nyolc) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.
A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a szerződő (biztosított) bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.
Köteles a biztosított bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletét ellátni.
11.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
• a biztosítási kötvény számát, a biztosított vízi jármű, illetve a biztosított üzemben tartó azonosító adatait,
• a káresemény időpontját, rövid leírását,
• a káresemény helyét,
• a károsodás mértékét (a megállapított vagy legalább a becsült kárösszeget),
• a károsult személyek adatait, a sérülés mértékét,
• a károsodott vízi jármű tárolási helyét,
• a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefaxszámát,
• a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását.
11.3. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:
• ha volt hatósági eljárás, az így kiadott igazolást vagy határozatot,
• tűz- és robbanáskár esetén a tűzoltóság igazolását,
• vagyon elleni bűncselekmény esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomozás kimeneteléről szóló határozatot (értesítést),
• a kikötőmester által a kikötőben felvett jegyzőkönyvet,
• a nyilvántartási és hajóokmányokat (hajólevél stb.),
• a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a bérleti vagy a lízingszerződést.
11.4. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt napon belül a kárrendezést megkezdeni.
11.4.1. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben
változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
11.4.2. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik napon sem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.
11.5. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.
11.6. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat (casco), illetve a károsultat (felelősségbiztosítás) terheli.
12. A biztosító szolgáltatásának általános szabályai
12.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított (felelősségi károk esetén a károsult) igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár összegszerűségét igazoló utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
12.2. Baleseti kár esetén a maradandó – teljes vagy részleges – egészségkárosodás mértékét a biztosító saját orvos szakértője a végleges állapot kialakulásakor, legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év elteltével állapítja meg. A biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke a kárbejelentéstől számított 6 hónapon belül nem állapítható meg, a biztosított (felelősségi károk esetén a károsult) kérelmére a biztosító a saját orvos szakértője által vélelmezett, várható egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeg 50%-át előlegként kifizeti. A biztosító a véglegesen megállapított biztosítási összegből az előleget levonja.
12.3. A biztosító a szolgáltatását magyar fizetési eszközben nyújtja.
12.4. A szerződő – ha azonos a biztosítottal – hozzájárulását adja, hogy a biztosító megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse.
12.5. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról a szerződő (biztosított) köteles a biztosítót a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban értesíteni.
E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.
13. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
13.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.
13.2. A kötelező gondosság alapján a vízi jármű üzemeltetőjének, használójának meg kell tennie a jogszabályi előírásokból, a vízi járművek működtetésére vonatkozó szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvóintézkedést (a telepítésre, üzemeltetésre, karbantartásra, tárolásra, beszerelésre vonatkozó szakmai előírások), hogy elkerülje:
• az emberéletet fenyegető veszélyt,
• a biztosított vagyontárgyban, illetve berendezésben okozott kárt, valamint
• hajózási akadály előidézését.
A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire a biztosított vagyontárgy felügyeletét bízták.
A vízi jármű vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden olyan, a körülmények által megkövetelt intézkedést is megtenni, amelyek ehhez szükségesek.
13.3. A biztosító maga vagy képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.
13.4. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles értesíteni
• a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,
• a nyomozóhatóságot vagyon elleni bűncselekmény esetén, a nyomozás eredményessége érdekében.
14. A szerződés módosítása
14.1. A szerződő új ajánlati nyomtatvány kitöltésével a szerződés tartalmát módosíthatja. Ha a biztosító a módosító javaslatot elfogadja, a szerződés az elfogadással módosul. Ha a biztosító a javaslatra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés az ajánlatnak a biztosító, illetve képviselője részére történő átadás időpontjára visszamenő hatállyal módosul.
14.2. A tartalmában megváltozott szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.
14.3. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
15. A biztosítási szerződés megszűnése
15.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
15.1.1. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a biztosítási szerződésben megjelölt időpontban szűnik meg.
15.2. Ha a casco biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
15.2.1. A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás, illetve a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg.
15.3. A szerződés megszűnik a díj befizetésének elmulasztása miatt az esedékességtől számított 30. nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem pótolták, és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
15.3.1. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biztosító 15 napon belül visszautalja, levonva belőle azt a díjrészt, amely a szerződés megszűnése előtti — díjjal fedezetlen — kockázatviseléssel arányos.
15.3.2. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő érdekmúlás miatt szűnt meg, a biztosítót megilleti az egész évre járó teljes díj. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben a kockázatviselése véget ért.
15.4. A határozatlan tartamú biztosítási szerződést a felek – 30 nap felmondási idővel – a naptári év végére írásban felmondhatják.
16. Egyéb rendelkezések
16.1. A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény bekövetkezésétől számított két év alatt évülnek el.
16.2. Ha a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó (visszkereseti jog). A biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a biztosítónak a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogának az érvényesítéséhez.
16.3. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetni.
16.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.
16.5. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a szerződő (biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.
16.6. Tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely egy meghatározott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható. A személyes adat biztosítási titoknak minősül.
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával összefüggésben a biztosító tudomására jutott adatokat a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozik, akkor a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezelhető.
A biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálás során számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált döntéssel dolgozza fel. A biztosító a kockázatelbírálás módszeréről és annak lényegéről a szerződő kérelmére tájékoztatást nyújt.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai
Kft.-t (Cg. 01−09−069554, 1553 Budapest, Pf. 40)
bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez − posta útján történő utalás vagy banki átutalás esetén − igénybe vett Magyar Posta Rt., illetőleg a jogosult által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
A biztosító és az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minősülő adatokat (személyes és vagyoni adatokat, szerződéses adatokat)
− a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve − csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügyféltől vagy annak törvényes képviselőjétől a kiszolgáltatható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra
vonatkozó szabályt a biztosító, ha jogszabály alapján történő megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során, valamint kiszervezési szerződés alapján bocsát biztosítási titoknak minősülő adatokat a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél-tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek/akiknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végző megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi.
A biztosító ügyfele a saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól − az említett törvényekben rögzített korlátozásokkal − jogosult tájékoztatást kapni; kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosítja.
A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító és ügynöke köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelő köteles a bejelentést a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
16.7. Felhívjuk figyelmét, hogy az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás a következőkben tér el lényegesen a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlattól:
• Biztosított vagyontárgy az úszó munkagép és a teherszállító hajó is.
• A versenybiztosítási kiterjesztés alapján megtérítjük a verseny, illetve az arra való felkészülés ideje alatt a biztosított vagyontárgyban keletkezett károkat.
• A versenyfelelősségi kiterjesztés alapján megtérítjük a verseny, illetve az arra való felkészülés ideje alatt harmadik személyeknek okozott személyi és dologi károkat.
Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás az alábbiakban tér el lényegesen az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált vízijármű- biztosítástól:
• A casco biztosítás nemcsak vitorlás hajóra, hanem lajstromköteles motorcsónakra, úszó munkagépre és teherszállító hajóra is megköthető.
• A casco biztosítás alapján megtérítjük azokat a töréskárokat is, amelyek egy ütközés során keletkeznek.
• Megtérítjük a verseny, illetve az arra való felkészülés során keletkezett, illetve okozott károkat.
• A bérbeadás ideje alatt a vízi járműben keletkezett károkra szóló fedezet évente több alkalommal, az év bármely időszakában kiterjeszthető.
• A felelősségbiztosításban és a kiegészítő baleset- biztosításban nincs önrész.
• A biztosítás a téli tárolás idejére is érvényes.
• A versenyre, a bérbeadásra, valamint a szállításra vonatkozó kiterjesztések az alapbiztosítás tartama alatt bármikor és rövidebb időtartamra is választhatók.
• A betöréseslopás- és rablásbiztosítás megkötésének feltétele a megfelelő vagyonvédelmi színvonal.
16.8. A biztosító főbb adatai:
Allianz Hungária Zrt.
Székhelye: 1054 Budapest,
Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékszám: Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000
16.9. A jelen biztosítási szerződésben használt egyes fogalmak meghatározását a szerződési feltételek függeléke tartalmazza.
A bűncselekmények itt nem szabályozott fogalmi elemeire a Büntető törvénykönyv szabályozása vonatkozik.
16.10. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv és a hatályos jogszabályok irányadók.
Függelék
Fogalommeghatározások
A jelen feltételek alkalmazásában
a) hajó – a belvízi hajó, beleértve a kishajót és kompot, továbbá az úszó munkagép és a tengeri hajó;
b) géphajó – a saját gépi berendezéssel hajtott hajó;
c) vitorlás hajó – a vitorlával haladó hajó.
d) kishajó – bármely olyan hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 m-nél kisebb, kivéve:
- azt a kishajót, amely kishajónak nem tekinthető hajót vontat, tol vagy mellévett alakzatban továbbít,
- a kompot,
- azt a hajót, amelyen 12 főnél több utas szállítását engedélyezték;
e) úszó munkagép – a gépi berendezéssel ellátott és belvízen, vízi úton, illetve kikötőben történő munkavégzésre szolgáló úszó létesítmény (pl. szívókotró, vedersoros kotró, elevátor, cölöpverő, úszódaru);
f) komp – olyan hajó, amely a vízi úton történő átkelésre szolgál, és amelyet az illetékes hatóságok kompnak minősítenek;
g) halászattal foglalkozó hajó – olyan hajó, amelynek műveletképességét az általa vontatott kerítőháló, horogsor, vonóháló vagy egyéb halászeszköz gátolja, azonban ez nem foglalja magába az olyan hajót, amelyet a vontatott horogsor vagy egyéb halászeszköz a műveletképességében nem akadályoz.
h) motorcsónak – a gépi berendezéssel hajtott (hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő) vízi jármű, amelynek testhossza nem haladja meg a 6,2 métert, illetőleg a motorteljesítménye a 4kW-ot nem éri el;
i) tengeri nagyhajó – olyan nagyhajó, amely építése, berendezése és felszerelése alapján tengeri közlekedésre alkalmas.
Az Allianz Hungária vízijármű-casco biztosítás különös biztosítási feltételei
A jelen különös feltételek alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződésben meghatározott díj ellenében az Allianz Hungária vízijármű-casco biztosítás alapján a különös feltételekben szabályozott körben, módon és mértékben, de legfeljebb a kötvényben rögzített biztosítási összeg erejéig, magyar fizetőeszközben megtéríti a biztosítási események következményeként a biztosított vagyontárgyakban a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkezett károkat.
1 A casco biztosítás alapján biztosított vagyontárgyak
1.1. A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonát képező vagy az általa bérelt, belföldön nyilvántartásba vett, továbbá a Magyar Köztársaság területén üzemeltetett, és az ajánlat mellékletét képező adatlapon külön-külön egyedi megjelöléssel és az ajánlaton vagyoncsoportonként külön biztosítási összeggel feltüntetett vízi jármű és annak tartozékai (pl. vitorlázat, kötélzet, motor), valamint beépített berendezési és felszerelési tárgyai.
1.1.1. A vízi járművek közül biztosítható:
a) a kishajó
• a vitorlás hajó
• a lajstromköteles motorcsónak,
• a személyszállító hajó,
• a teherszállító hajó
b) az úszó munkagép
(a továbbiakban együttesen: vízi jármű).
1.2. Nem biztosított vagyontárgy:
• az üzemanyag,
• a takaróponyvák, takaróeszközök,
• a sólyabak,
• a hordozókocsi, valamint
• a számítógépes adathordozón tárolt adatállomány.
2. A biztosítási események
2.1. Tűz
2.1.1. Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfelszabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére balesetszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
2.1.2. A rendeltetésüknél fogva láng, hő és elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkező tűzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tűz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
2.1.3. Nem minősül biztosítási eseménynek az a kár, amelyik
• vasalás, dohányzás miatt előforduló felületi pörkölődés, elszíneződés, elváltozás,
• öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatás,
• elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat
következtében keletkezett.
2.2. Vihar
2.2.1. Biztosítási esemény az 54 km/óra szélerősséget meghaladó széllökések által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett viharkár.
2.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek a nyitva hagyott ajtó, ablak miatt keletkező léghuzat vagy beömlő víz által keletkezett kár.
2.3. Villámcsapás
2.3.1. A vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.
2.3.2. A villámcsapás indukciós hatása
A villám becsapódásának a mágneses térerősség- változással összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által, a kockázatviselés helyén a biztosított elektromos berendezésekben, felszerelésekben okozott kár.
2.4. Robbanás és robbantás
2.4.1. A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz, kivéve a légi járműtől eredő hangrobbanást.
2.5. Jégverés
2.5.1. A jégszemcsék erőhatása miatt a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá az emiatt a hajótesten keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.
2.6. Földrengés
2.6.1. Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
2.6.2. Földrengés, vihar vagy árvíz esetén egy káreseménynek minősül, ha 72 órán belül következik be több földrengés-, vihar- vagy elöntéskár.
2.7. Töréskár
2.7.1. Idegen vízi jármű ütközése: ha idegen vízi jármű, annak tartozéka vagy rakománya ütközéssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyban.
2.7.1.1. Nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amikor az idegen jármű a szerződő vagy a biztosított tudomásával és beleegyezésével közelíti meg a biztosított vízi járművet.
2.7.2. Idegen tárgyak rádőlése: ha valamely idegen, a jelen szerződésben nem biztosított, a vízi járművön kívüli tárgy bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és rádőléssel kárt okoz a biztosított vagyontárgyakban (pl. idegen árboc, fa rádőlése stb.).
2.7.3. Egyéb töréskár: bármilyen kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jellegű erőhatás által keletkezett sérülés.
2.7.4. Nem téríti meg a biztosító a vízi jármű vízből történő kiemelése, szállítása és vízre rakása során bekövetkezett töréskárokat.
3. Kizárások
3.1. A biztosító nem téríti meg:
• a vízi jármű rendeltetésellenes használatával, üzemeltetésével okozati összefüggésben,
• a versenyek, illetve az arra való felkészülés (edzés) során,
• a vízi jármű bérbeadása alatt,
• a vízi jármű vontatása vagy szállítása során keletkezett kárt, valamint
• a biztosított vagyontárgyak elvesztéséből, ellopásából, a horgony elvesztéséből keletkezett kárt, továbbá a kötélzet összesodródása és elszakadása formájában bekövetkezett károkat, ha ezek nincsenek okozati összefüggésben egyéb – valamely, a kiegészítő feltételekben rögzített kártérítés alá eső – cascokárral,
• a vízi jármű elúszási kárait és a tartozékait képező tárgyak (pl. motor, mentőöv, evező) elsüllyedési, elúszási kárait, valamint az evezők töréskárait, ha ezek nincsenek okozati összefüggésben valamely – a jelen feltételekben rögzített – casco biztosítási eseménnyel.
3.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek
• a biztosított vagyontárgy rendszeres és/vagy rendeltetésszerű használatából eredő fokozatos elhasználódásból, kopásból; továbbá a beépített anyagok, alkatrészek hibájából; oxidációból, az alkotóanyagok természetéből, vízfagyásból, dörzsölődésből következtek be;
• a tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok, a gombásodás, algásodás, penészedés miatt, a vízi jármű karbantartásának elmulasztásával, a biztosítás megkötésekor már meglévő sérülésekkel és hiányosságokkal összefüggésben keletkeztek;
• a biztosított vagyontárgyak olyan károsodásából származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják;
• a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízingbeadó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;
• a fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve szerkezeti csatlakozási hiba, tömítési hiba, kifakulás során keletkeztek;
• szerkezeti hiba, elektromos vagy mechanikai meghibásodás, törés, működési zavar, működésképtelenség során keletkeztek;
• a nem megfelelő raksúlyból, illetőleg a merülési mélység túllépéséből adódnak;
• a nem megfelelő vízállásnál való közlekedés miatt keletkeznek (megfeneklés);
• megtérülése a garancia és a szavatosság körébe tartozik.
4. A biztosítási összeg
4.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.
4.1.1. A biztosítási összeg a biztosított vízi járműnek a szerződő által az adatlapon (az ajánlat 1. számú melléklete) vagyoncsoportonként (I. vízi jármű, II. tartozékok, III. beépített berendezési és felszerelési tárgyak) meghatározott értéke.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) avult (tényleges) állapotának megfelelő helyreállítás, pótlás költségét.
4.1.2. A biztosítható költségek biztosítási összege a káreseményekkel összefüggésben keletkező és megtéríthető költségek legmagasabb értékeinek összege (lásd a 9. pontot).
4.1.3. A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor kezdeményezheti a biztosítási összeg módosítását. Az ilyen nyilatkozat szerződésmódosításnak minősül.
4.2. Az alulbiztosítás
4.2.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy káridőponti avult (tényleges) állapotának megfelelő helyreállítás, pótlás költsége, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy avult értékéhez aránylik (a továb-biakban: arányos kártérítés).
4.2.2. A biztosító az alulbiztosítás tényét a vízi jármű tartozékaiban, valamint berendezési és felszerelési tárgyaiban vagyoncsoportonként külön-külön vizsgálja.
5. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai
5.1. A biztosító a vagyontárgyakban keletkezett
a) teljes (totál)károkat káridőponti avult értéken téríti meg,
• a gazdaságosan helyre nem állítható vízi jármű káridőponti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részét, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott;
• a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási költségeit, és a beszerzéssel kapcsolatban felmerült egyéb járulékos költségeket;
• azokat a károkat, amelyek kötbér és bírság jellegű többletköltségként merülnek fel.
5.3.1. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg
• az eredetinél értékesebb helyreállítást,
• a vagyontárgy esztétikai értékcsök-kenését.
5.4. A festés, lakkozás javításának költségét a biztosító csak akkor téríti meg, ha egyéb, térítés alá
b) részleges károkat az általános forgalmi adóval csökkentett,
5.1.1. A jelen feltételek alkalmazásában:
a) Teljes (totál)kár: ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérül, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt. Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha a javítás várható költsége a vagyontárgy káridőponti avult értékét meghaladná.
b) Részleges kár: a javítással (szereléssel) helyreállítható kár.
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.
5.2. A biztosító abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott vagyontárgy helyreállítása során felmerült, és a biztosító kérésére igazolja, hogy a javítás kapcsán áfa-visszaigénylésre nem jogosult.
5.3. A biztosító nem téríti meg
• a vízi járműben keletkezett értékcsökkenést;
• a vízi jármű helyreállítását követően szükségessé váló, a forgalomba helyezés előtti vizsgával kapcsolatos költségeket;
• a vízi jármű használatkiesése miatt felmerült járulékos károkat, elmaradt hasznot;
• a sérült vízi jármű más járművel történő ideiglenes pótlásának költségeit, vagy a gazdaságosan nem javítható, illetve ellopott vízi jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségeket;
• a hajtó- és kenőanyagokat, a teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék-anyagokat;
• a biztosított vízi jármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, mentés) díjában foglalt áfát, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni;
eső cascokár is bekövetkezett, melynek során a vízi
jármű festése, lakkozása legalább 10%-os mértékben sérült. A vízi jármű teljes festését, lakkozását a biztosító csak akkor téríti meg, ha a festési felület 60%-ot meghaladó mértékben sérült az egyéb cascokárral összefüggésben. A festési költségeket a biztosító minden esetben a káridőponti avult értéken téríti meg.
5.5. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.
6. A jelen feltételek alkalmazásában:
6.1. Az avult értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az általános forgalmi adóval csökkentett (lásd a 3.1. pontot) vagy az áfával növelt (lásd az 5.2. pontot) káridőponti utánpótlási új értékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett, a használat mértékétől függő értékcsökkenést.
6.2. A tényleges avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása – többek között – a következő főbb vizsgálati szempontok alapján történik:
• kor,
• műszaki állapot,
• üzemelési idő,
• a karbantartás színvonala,
• üzemelési körülmények,
• folyamatos vagy időszakos használat,
• a szakaszosan üzemeltetett vagyontárgy üzemen kívüli tárolási körülményei.
7. Az önrészesedés
7.1. A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből meghatározott mértékű részt maga visel. Ennek mértéke káreseményenként a helyreállítási (pótlási) költség 20%-a, de minimum 20 000 Ft.
8. A mentesülés
8.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen
• a szerződő vagy a biztosított,
• a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
• a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő – alkalmazottja, megbízottja, tagja
szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is
alkalmazni kell.
8.1.1. A jelen szabályzat alapján súlyos gondatlanságnak minősülhet, ha
a) a kár a biztosítottnak (illetve a 8.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;
b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt.
Az e körben irányadó szabályok szerint csónakot és vízi sporteszközt az vezethet, aki betöltötte 14. életévét, tud úszni, a vezetésben kellő gyakorlattal rendelkezik, ismeri a jogszabályi és egyéb előírásokat, valamint az igénybe vett vízterület sajátosságait. Ha több személy tartózkodik a csónakban, indulás előtt vezetőt kell kijelölni.
Kisgép-hajóvezetői képesítéssel vezethető a hajózási hatóság által kijelölt zárt pályán kívül közlekedő motoros vízi sporteszköz, a kishajó, a csónak, a vízi sporteszközt vontató motorcsónak és a motoros vízi sporteszköz.
c) a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette.
d) a kár a megengedett (hajózható) bruttó tömeg, illetve a meghatározott maximális utaslétszám túllépése miatt következett be.
9. A biztosítható költségek
9.1. A szerződő – külön díj fizetése ellenében – a szerződésben biztosítási összeget határozhat meg a biztosítási események folytán a biztosított vízi járművek káraival okozati összefüggésben felmerülő alábbi indokolt kiadások fedezetére:
a) mentési költségek,
b) bontási, maradványeltávolítási költségek,
c) a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati, valamint tényfeltárási költségek,
d) tervezői, szakértői és lebonyolítási költségek.
9.2. A biztosítási szerződés (ajánlat, kötvény, adatközlő) tartalmazza a biztosított vagyontárgy, továbbá a biztosított költségek biztosítási összegét.
10. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.
Az Allianz Hungária vízijármű-
felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei
1. Biztosítási esemény
A biztosító meghatározott díj ellenében – magyar fizetési eszközben – a biztosított helyett megtéríti a károsultnak azokat a vízi jármű használata során szerződésen kívüli harmadik személynek okozott személysérüléses és dolgokban keletkezett károkat, amelyekért a biztosított e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt a Magyar Köztársaság területén okozott és bekövetkezett károkra terjed ki.
2. Kizárások
2.1. A jelen feltételek rendelkezései szerint nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek
• a károkozó vízi járműben keletkeztek;
• a károkozó jármű biztosítottainak, azok alkalmazottainak, megbízottainak vagy hozzátartozóinak egymással szembeni igényéből származó dologi vagy személysérüléses kárként, illetve elmaradt haszonként keletkeztek;
• sugárzó anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkeztek;
• üzemi balesetnek minősülnek, és a vízi jármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkeztek;
• a vízi jármű üzemeltetésével egyéb vagyon- tárgyban okozott folyamatos állagrongá-lásból, illetve állagromlásból adódtak;
• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségeken alapulnak;
• a termék vagy szolgáltatás hibájából keletkeztek (termékfelelősségi kár),
illetve amelyeket
• a vízi járművön szállított személyek egymásnak,
• a tanulók és felsőoktatási hallgatók által a gyakorlati képzés alatt,
• szerződésszegéssel,
• a vízi járművön szállított személyek állatai okoztak.
2.2. Nem téríti meg a biztosító
• a biztosított által folyamatos környezetszennyezéssel (a levegő, a víz, a vízi
• növényzet és az állatvilág stb. szennyezésével, pusztításával) okozott,
• a nem baleseti eredetű,
• a vízi járműre fel- és lerakodás közben okozott,
• a verseny, illetve az arra való felkészülés közben (kivéve, ha rendelkezik verseny-felelősség biztosítási záradékkal) bekövetkezett,
károkat.
3. A biztosítási összeg
3.1. A biztosító a károkat naptári évenként a szerződő által választott és a kötvényen meghatározott biztosítási összegig téríti meg.
3.2. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
3.3. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító arányosan térít.
4. A biztosító a felelősségi károk térítésénél önrészesedést nem von le.
5. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai
5.1. A biztosítási esemény bejelentése a biztosított kötelessége.
5.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.
5.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képvisele-téről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.
A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.
5.4. A felelősségbiztosítás alapján támasztott igényeket a biztosító olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben a biztosított az általa okozott kárért a magyar jog szerint helytállni tartozik, de legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.
5.5. A biztosító nem téríti meg – a károsult elmaradt rendszeres jövedelmének kivételével – a károsult elmaradt hasznait, gazdasági veszteségeit és az
egyéb olyan következményi károkat, amelyek abból származtak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.
5.6. A járadék tőkésítésére vonatkozó szabályok Ha a biztosító járadékfizetésre köteles, akkor a járadékszolgáltatás jogosultja és a biztosító
megállapodhatnak, hogy a biztosító járadékfolyósítás helyett egyösszegű kártérítést nyújt a biztosítási összeg erejéig.
A biztosító a járadék tőkeértékét az 1990. évi halandósági tábla alapján 3,5% technikai kamatláb figyelembevételével állapítja meg.
6. A jelen feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezésekor a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási kötelezettsége alól a károsulttal szemben.
7. A biztosító megtérítési igénye
A biztosító a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
7.1. A jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha
a) a kár a biztosított – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó
munkakört betöltő – alkalmazottjának, megbízottjának, tagjának 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;
b) a kárt a biztosított a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek, a foglalkozási vagy balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok olyan ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő, amiből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény;
c) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;
d) ha a kár jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végzett munka során keletkezett.
8. Egyéb rendelkezések
A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.
A kiegészítő baleset-biztosítás
feltételei
1. Az Allianz Hungária vízijármű-casco biztosítási szerződéshez (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő baleset-biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj megfizetése ellenében a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén e feltételek szerinti mértékű baleset- biztosítási összeget fizet az alábbiak szerint.
2. A baleset-biztosítási összegre jogosultak köre
2.1. A jelen kiegészítő baleset-biztosítás alapján a baleset-biztosítási rokkantsági, illetve a múlékony egészségkárosodási összegre a biztosított vízi jármű vezetője és a vízi járműben utazó személyek jogosultak.
2.2. A baleset-biztosítási haláleseti szolgáltatásra – a biztosított által megnevezett kedvezményezett hiányában – a biztosított örököse(i) jogosult(ak).
2.3. A jelen kiegészítő biztosítás alapján nem jogosultak a biztosító szolgáltatására:
a) a vízi járművet eltulajdonító,
b) a vízi járművet önkényesen elvevő, valamint
c) az a) és b) pontban meghatározott személyek által szállított
személyek.
3. Biztosítási események
3.1. A jelen baleset-biztosítási feltételek alapján biztosítási eseménynek minősül a vízi jármű üzemeltetése közben a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás (baleset), amelynek következtében a biztosított
• a balesettől számított egy éven belül meghal,
• a balesetből eredően maradandó 10%-os vagy azt meghaladó egészségkárosodást szenved,
• a balesetből eredően múlékony munkaképtelenséggel járó sérülést szenved (csonttörés, csontrepedés vagy olyan sérülés,
• amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy keresőképtelenséggel jár).
3.1.1. A jelen kiegészítő baleset-biztosítás feltételei szerint a vízi jármű üzemeltetése közben történt balesetnek minősül a vízi járműben történő utazás során (ideértve a vízi járműbe való ki- és beszállást is) bekövetkezett és elszenvedett baleset.
3.2. Nem biztosítási esemény:
• a megemelés, a rándulás, a fagyás, a napszúrás és a hőguta;
• az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete.
3.3. Nem terjed ki a biztosító fedezetvállalása
a) a baleset előtt bármely okból már károsodott, sérült, csonkolt, illetve funkciójukban korlátozott testrészekre, szervekre;
b) az olyan balesetekre, amelyek háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben következtek be;
c) a versenyen, illetve az arra való felkészülés során elszenvedett balesetre (kivéve, ha van versenybiztosítási záradék);
d) a sugárzó anyagok hatására bekövetkezett egészségkárosodásra vagy ilyen okból bekövetkező baleseti halálra.
4. A biztosítási összeg és a biztosító szolgáltatása A kiegészítő baleset-biztosítás összege 100 000 Ft, melyet a szerződő választása szerint – 500 000 Ft összeghatárig – többszörözhet. A jelen kiegészítő baleset-biztosítás alapján a biztosító biztosítási eseményenként a 4.2. pontban meghatározott biztosítási összeget, illetve annak százalékos mértékét fizeti ki a biztosított(ak)nak.
4.2. Kártérítési limitösszegek a biztosítási események bekövetkeztekor:
Biztosítási esemény A biztosító szolgáltatása
a) baleseti halál esetén: a biztosítási összeg 50%-a
b) baleset miatt bekövetkező maradandó, teljes (100%-os) egészségkárosodás esetén:
c) baleseti maradandó, 10%-os vagy azt meghaladó részleges egészségkárosodás esetén:
d) balesetből eredő csonttörés, csontrepedés, illetve olyan sérülés esetén, amely 10%-on aluli maradandó egészségkárosodást okoz, illetve legalább 28 nap munka- vagy kereső- képtelenséggel jár:
4.3. A maradandó egészségkárosodás [4.2. b) vagy c) pont] miatt kifizetésre kerülő biztosítási összegből a múlékony munkaképtelenség [4.2.d)
pont] címén kifizetett biztosítási összeget a biztosító levonja. Az egy balesetből eredő maradandó egészségkárosodás esetén teljesített összes kifizetések a maradandó teljes egészségkárosodás
a biztosítási összeg 100%-a
a biztosítási összegnek a baleseti egészségkárosodás mértéke szerinti arányos része (4.4. vagy/és 4.5. pont)
a biztosítási összeg 2%-a. E térítés a biztosítottat egy balesetből eredően egyszer illeti meg.
[4.2.b) pont] esetére megállapított biztosítási összeget nem haladhatják meg.
4.4. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészségkárosodás mértékét szervek, végtagok elvesztése, bénulása, illetve funkciókiesése esetén az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
A testrészek egészségkárosodása Térítés a biztosítási összeg százalékában
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – | |
elvesztése, egyik kar vagy kéz, valamint comb vagy lábszár együttes elvesztése | 100 |
(felső végtag + alsó végtag csonkolása) | |
Mindkét lábszár elvesztése | 90 |
Egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80 |
Egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélőképesség teljes elvesztése, minkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70 |
Egyik kéz elvesztése (csuklón alul) | 65 |
Egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) | 40 |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25 |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke az e pontban szereplő térítési százalékok megfelelő hányada.
A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázatban felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül, egyébként legkésőbb a balesetet követő 2 éven belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével.
4.5. Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkenést, hanem a bármely
munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.
4.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megállapított maradandó egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, a biztosító által megjelölt független orvos szakértői testülethez (orvosi bizottsághoz) fordulhat. A vizsgálat díját a biztosító viseli.
A biztosítottnak az orvosi bizottság előtt való megjelenésével járó kiadásait (utazási költségét – II. o. vasúti jegyét – és egyéb költségét) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha a bizottság magasabb
egészségkárosodási mértéket állapított meg, vagy a bizottság felülvizsgálatát a biztosító kérte.
4.7. Ha a káresemény időpontjában a vízi járművön többen tartózkodtak, mint az ajánlaton feltüntetett férőhelyek száma, akkor a biztosító a kárt csak
olyan mértékben téríti meg, ahogy a férőhelyek száma a vízi járművön ténylegesen tartózkodók számához aránylik.
5. Mentesül a biztosító a baleset-biztosítási összeg kifizetése alól, ha
• a biztosítási eseményt jogellenesen a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása,
• a biztosított halálát (3.1 pont) jogellenesen a kedvezményezett szándékos magatartása
okozta.
5.1. A balesetet akkor kell súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekinteni, ha a baleset a biztosított
• szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,
• 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas állapotával közvetlen okozati összefüggésben következett be,
• érvényes vízijártassági engedély nélküli vagy 0,8 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkoholszintet meghaladó ittas hajóvezetése közben következett be, és mindkét esetben a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett.
6. Egyéb rendelkezések
6.1. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.
6.2. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás feltételei az irányadók.
6.3. Az alapbiztosításban meghatározott önrész nem terjed ki a kiegészítő baleset-biztosításra.
A kiegészítő lopás-, betöréseslopás- és
rablásbiztosítás feltételei
1. Az Allianz Hungária vízijármű-casco biztosítási szerződéshez (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő lopás-, betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító magyar fizetőeszközben megtéríti – a kötvényen vagyoncsoportonként megjelölt biztosítási összegig – az e szerződés hatálya alatt a biztosított vagyontárgyakban a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett lopás-, betöréseslopás- és rabláskárokat, az alábbiak szerint.
2. Biztosítási események
2.1. Lopás
2.1.1. A lopás mint biztosítási esemény akkor következik be, ha az elkövető a bejegyzett kikötőben szabályosan kikötött (lehorgonyzott) és lezárt vízi járművet azért veszi el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa.
2.1.2. A vízi jármű szabályosan akkor van kikötve, ha mindkét végét hajókötéllel és/vagy horgonnyal rögzítették.
2.1.3. A biztosító megtéríti azokat a lopáskárokat is, amelyek a szabadban történő téli tárolás ideje alatt, a kizárólag külön erre a célra kijelölt, bekerített és őrzött, saját tulajdonú vagy bérelt tárolóhelyen következtek be.
2.1.4. A biztosító nem téríti meg a kizárólag a vízi jármű tartozékaiban, valamint beépített berendezési és felszerelési tárgyaiban keletkezett lopáskárokat.
2.2. Betöréses lopás
2.2.1. Betöréses lopásnak minősül az, amikor az elkövető a kikötőben szabályosan kikötött, lehorgonyzott vízi jármű biztonsági zárral lezárt kajütjébe (lásd a 2.2.3. pontot), egyéb helyiségébe
a) dolog elleni erőszakkal, vagy
b) hamis kulcs használatával – nem az adott zár rendeltetésszerű felnyitására készült eszközzel –, kimutatható nyomot hagyva, vagy
c) rablás útján (2.3. pont) megszerzett saját kulcsának a felhasználásával
jogtalanul behatolva, látható nyomot hagyva tulajdonítja el a biztosított vagyontárgyat.
2.2.2. A jelen feltételek szempontjából betöréses lopásnak minősül az is, amikor az elkövető az üzemen kívül (pl. téli tárolásra) helyezett vízi jármű tárolására szolgáló, lezárt helyiségbe (lásd: 2.2.4.) a
2.2.1 pontban meghatározott módon behatolva tulajdonítja el a biztosított vagyontárgyat.
2.2.3. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek,
a) ha a lopást a vízi jármű kajütjének vagy egyéb helyiségének ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segítségével követik el;
b) ha a megfelelően lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a 2.2.1.c) pont esetét;
c) ha az a kajüt (vagy a vízi jármű egyéb helyisége), amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, az alábbi mechanikai védelem előírásainak nem felel meg:
• a falazat, födém, padozat legalább 2 rétegű anyagból készüljön,
• a nyitható nyílászárók, biztonsági zárral záródjanak (2.2.4.c pont),
• a nem nyitható nyílászárók min. 6 mm vastag üvegből vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készüljenek.
2.2.4. A biztosított vízi jármű tárolására szolgáló helyiségnek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:
a) Falazatok, födémek, padozatok:
A falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 12 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült faléval egyenértékű.
b) Nyílászárók (ajtók, ablakok):
• A ráccsal nem védett ajtók, ablakok üvegezése minimum 6 mm vastagságú; vagy két réteg esetén összesen minimum 5 mm.
• A kitekintő-, a felül- és oldalvilágító ablakokat 100x300 mm osztású rács védi, ha az üvegezés egyrétegű és 5 mm, illetőleg ennél vékonyabb. A rácsot sarkainál – 300 mm-nél nagyobb oldalhosszúság esetében egymástól legfeljebb 300 mm távolságra – átmenőcsavarral vagy kívülről csak roncsolással eltávolítható módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.
• A kétszárnyú ajtószerkezetek rögzített szárnya reteszhúzás ellen védve van.
A kétszárnyú bejárati ajtók rögzített szárnyai reteszhúzás ellen akkor védettek, ha a szárny reteszei (csúszó- vagy áthajtóriglik) védve
vannak az elmozdítás ellen (pl. facsavarral egy- egy furaton keresztül).
c) Zárszerkezetek, biztonsági zárbetétek:
Az ajtókat törésvédetten felszerelt biztonsági zár vagy a tartószerkezetével együtt minősített és a minőségi tanúsítványban előírt módon felszerelt biztonsági lakat zárja.
Biztonsági zár:
• az a zárszerkezet, amelyik minimum 10 000 variációs lehetőséggel rendelkező lamellás zárral vagy hengerzárcilinderrel működtethető,
és
• a minimum 5 csapos hengerzárbetét,
• a minimum 6 rotoros mágneszárbetét,
• a Mabisz által minősített lamellás zár,
• a Mabisz által a tartószerkezetével együtt minősített lakat.
2.2.5. Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével a biztosított vagyontárgyakban okozott rongálás is.
2.2.6. A feltételekben meghatározott mechanikai védelem káridőponti meglétét a biztosító a behatolás helyén vizsgálja.
2.3. Rablás
Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított
vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Rablásnak minősül az az eset is, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.
3. A jelen kiegészítő biztosítás alapján nem biztosított vagyontárgy az úszó munkagép.
4. Önrészesedés
A biztosított minden egyes biztosítási esemény teljes kárösszegéből meghatározott mértékű részt maga visel. Ennek mértéke káreseményenként a szolgáltatás összegének 20%-a, de minimum
20 000 Ft.
5. Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.
6. A jelen kiegészítő feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
Záradékok az Allianz Hungária vízijármű- biztosításhoz
Általános záradékok
V00 | A szerződés az általános feltételek alapján jött létre. |
VFE | Az első díj az ajánlaton feltüntetett időpontban esedékes. |
VJV | A biztosított vagyontárgyat jelzálogjog terheli. |
VJE | Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal, mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgáltatására. |
VIG lakosságivagyon-biztosítási osztály által adható záradék
VEG | A jelen Allianz Hungária vállalkozásbiztosítási szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre. |
Kockázatbővítések
VJS | Szállításbiztosítási záradék |
VVV | Versenybiztosítási záradék |
VJF | Versenyfelelősség-biztosítási záradék |
VJB | Bérbeadási záradék |
Szállításbiztosítási záradék
(VJS)
1. Az Allianz Hungária vízijármű-casco biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött szállításbiztosítási záradék alapján a biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgyakban az alapbiztosítás biztosítási eseményei által a jelen záradék 4. pontjában meghatározott időszak alatt a vízi jármű szállítása közben keletkezett károkat.
2. A biztosító kockázatviselése:
• akkor kezdődik, amikor a vízi járművet fuvarozásra kész állapotban a fuvarozás megkezdése végett a vízből vagy a tárolási helyéről kiemelik, kiveszik és
• tart a fuvarozás egész tartama alatt mindaddig, amíg a vízi járművet a rendeltetési helyén elhelyezik, ideértve a vízi járművek fel- és lerakási vagy vízrehelyezési folyamatát.
3. A biztosító nem téríti meg
• a szakszerűtlen rakodással, illetve szakszerűtlenül történő ki- és beemeléssel összefüggésben,
• a vízi jármű szállításával kapcsolatban keletkezett károkat, ha arra alkalmatlan járművel vagy szakszerűtlenül szállították, továbbá a csomagolás, rögzítés hibájából, valamint
• a megengedett terhelési és vontatókapacitások túllépésével összefüggésben keletkezett károkat.
4. A biztosító kockázatviselésének kezdete és a lejárat időpontja A kockázatviselés kezdete: 200… év ….. hó …. nap 00 óra A lejárat: 200... év ….. hó …. nap 24 óra
5. A záradék az alapbiztosítás megszűnésével hatályát veszti.
6. A jelen záradékban nem érintett kérdésekben az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás általános biztosítási feltételei és az alapbiztosítás különös feltételei az irányadók.
Kelt: ……………………….., ..… év ………hó ……nap
…………………………….. ……………………………. biztosításközvetítő szerződő
Versenybiztosítási záradék
(VVV)
1. A biztosító az Allianz Hungária vízijármű-casco biztosításhoz és a vízijármű-casco biztosítás kiegészítő baleset- biztosításához kötött (a továbbiakban együttesen: alapbiztosítás) versenybiztosítási záradék alapján megtéríti a versenyzés és az arra való felkészülés (edzés) során a jelen záradék 3. pontjában meghatározott időszak alatt
• a casco biztosítási események következményeként a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,
• a balest-biztosítási esemény bekövetkezte esetén a baleset-biztosítási összeget, az alapbiztosításban meghatározott módon és mértékben.
2. Versenybiztosítás kizárólag az alapbiztosítás hatályban lévő elemeihez köthető.
3. A biztosító kockázatviselésének kezdete és a lejárat időpontja. A kockázatviselés kezdete: …….. év ….. hó …. nap 00 óra A lejárat: …….. év ….. hó …. nap 24 óra
4. A záradék az alapbiztosítás megszűnésével hatályát veszti.
5. A jelen záradékban nem érintett kérdésekben az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás általános biztosítási feltételei és a vízijármű-casco biztosítás, valamint a kiegészítő baleset-biztosítás feltételei az irányadók.
Kelt: ……………………….., ………év …..… hó nap
…………………………….. ……………………………. biztosításközvetítő szerződő
Verseny-felelősségbiztosítási záradék
(VJF)
1. A biztosító az Allianz Hungária felelősségbiztosításhoz kötött (a továbbiakban: alapbiztosítás) verseny- felelősségbiztosítási záradék alapján megtéríti a versenyzés és az arra való felkészülés (edzés) során az alapbiztosítás biztosítási eseménye által a jelen záradék 3. pontjában meghatározott időszak alatt okozott és bekövetkezett károkat az alapbiztosításban meghatározott módon és mértékben.
2. Versenybiztosítás kizárólag hatályban lévő alapbiztosításhoz köthető.
3. A biztosító kockázatviselésének kezdete és a lejárat időpontja. A kockázatviselés kezdete: …... év ….. hó …. nap 00 óra
A lejárat: …... év ….. hó …. nap 24 óra
4. A záradék az alapbiztosítás megszűnésével hatályát veszti.
5. A jelen záradékban nem érintett kérdésekben az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás általános biztosítási feltételei és az alapbiztosítás különös feltételei az irányadók.
Kelt: ……………………….., ………év ………hó ….…nap
…..…………………………….. ……..……………………………. biztosításközvetítő szerződő
Bérbeadási záradék (VJB)
1. Az Allianz Hungária vízijármű-casco biztosításhoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött bérbeadási záradék alapján a biztosító megtéríti azokat az alapbiztosítás biztosítási eseményei által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, amelyek a biztosított által harmadik személy részére történő bérbeadás során, a jelen záradék 3. pontjában meghatározott időszak alatt keletkeztek.
2. Bérbeadási záradék kizárólag hatályban lévő alapbiztosításhoz köthető.
3. A biztosító kockázatviselésének kezdete és a lejárat időpontja. A kockázatviselés kezdete: …... év ….. hó …. nap 00 óra
A lejárat: …... év ….. hó …. nap 00 óra
4. A záradék az alapbiztosítás megszűnésével hatályát veszti.
5. A jelen záradékban nem érintett kérdésekben az Allianz Hungária vízijármű-biztosítás általános biztosítási feltételei és az alapbiztosítás különös feltételei az irányadók.
Kelt: ……………………….., …..... év hó …. nap
…………………………….. …………………………………. biztosításközvetítő szerződő