„Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Építész Egylet” Alapszabálya
„Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Építész Egylet” Alapszabálya
1. §
Általános rendelkezések
(1) Az Egyesület neve: „Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építész Egylet” rövidítve: Építész Egylet (a továbbiakban: Építész Egylet)
(2) Az Építész Egylet önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező, közhasznú szervezetként működő társadalmi szervezet, önálló jogi személy.
(3) Az Építész Egylet székhelye: Szolnok, Templom u. 4.
(4) Az Építész Egylet tevékenységét a Magyar Köztársaság területén, elsősorban Jász-Nagykun- Szolnok megyében végzi, az Alkotmány keretei között.
(5) Az Építész Egylet pecsétje: kör alakú, közepén logo, tartalmazza az Építész Egylet feliratot, az egyesület címét, adószámát, bankszámlaszámát.
(6) Az Építész Egylet által nyújtott szolgáltatásokból annak tagjain kívül más is részesülhet. A szolgáltatás igénybevételére írásban lehet jelentkezni. A jelentkezéseket az Elnökség bírálja el, s döntéséről a jelentkezés Építész Egylethez történő megérkezésétől számított 30 napon belül, írásban tájékoztatja a jelentkezőt.
2. § Az Építész Egylet célja és közhasznú tevékenységei
(1) Az Építész Egylet céljai:
a) Az építészeti minőség javítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és a Közép-alföldön. Az építészet - mint az egyetemes kultúra része - társadalmi súlyának növelése. A megye építészei szakmai-alkotó érdekeinek képviselete.
b) Jász-Nagykun-Szolnok megyei, az építészet iránt érdeklődő gyermek, fiatal és ifjúsági korosztályok számára építészeti nevelő és oktató, képességfejlesztő, ismeretterjesztő rendezvények szervezése és lebonyolítása. A megyéből származó vagy itt középiskolába járt építész hallgatók szakmai fejlődésének segítése;
c) Jász-Nagykun-Szolnok megyei építész közösség számára kulturális tevékenységek szervezése és lebonyolítása (kiállítások, előadások, rendezvények szervezése);
d) Jász-Nagykun-Szolnok megyei építészeti-kulturális örökség megóvása, felkutatása és annak nyilvánossággal való megismertetése;
e) Jász-Nagykun-Szolnok megyei műemlékek védelme, megóvása és felkutatása, különös tekintettel az épületekre;
f) Környezetvédelmi kultúra fejlesztése, szemléletformálás, különös tekintettel a Jász-Nagykun- Szolnok megyei épített és természeti környezetre.
(2) Az Építész Egylet céljai elérése érdekében:
a) segíti tagjait alkotó munkájukban, szakmai fejlődésükben és a szakmán belüli, valamint a tudományágak, és társművészetek művelőihez fűződő kapcsolataik erősítésében;
b) segíti az építészképzést és az építészek továbbképzését, szemléletük formálását;
c) előmozdítja az építészeti alkotások hazai és külföldi megismertetését és védelmét, az építészeti és környezeti kultúra fejlesztését és terjesztését;
d) támogatást nyújt mindazon szerveknek és szervezeteknek, amelyek az építészet ügyével időlegesen vagy tartósan foglalkoznak;
e) védi az építészek szerzői jogait.
(3) Az Építész Egylet a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi tevékenységeket végzi:
a) tudományos tevékenység, kutatás
b) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
c) kulturális tevékenység,
d) kulturális örökség megóvása,
e) műemlékvédelem,
f) természetvédelem,
g) környezetvédelem,
h) a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység,
i) euro-atlanti integráció elősegítése.
(4) Az Építész Egylet céljai megvalósítása érdekében vállalkozási tevékenységet folytathat, illetve alapítványt rendelhet. Az Építész Egylet vállalkozási tevékenységet csak másodlagos, a célok megvalósítását nem veszélyeztető mértékben végez, a gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységekre fordítja.
(5) Az Építész Egylet köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani. Egyebekben a reá vonatkozó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
(6) Az Építész Egylet működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével az Építész Egylet elnökén keresztül (akinek a feladatkörébe tartozik az Építész Egylet működésével kapcsolatos
nyilvántartások vezetése) biztosítja a nyilvánosságot. Amennyiben e szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Építész Egylet vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben, megyei sajtó útján megjelentetett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
(7) A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet. Az Építész Egylet elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni. Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
(8) Az Építész Egylet közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagai támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, illetve megyei, és városi önkormányzati választáson jelölt állítása.
(9) Az Építész Egylet feladatai ellátásában együttműködik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarájával.
(10) Az Építész Egylet támogatja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarája építészeti- műszaki tervtanácsának működését.
3. §
Az Egyesület tagjai
(1) Az Építész Egyletnek rendes, pártoló és tiszteletbeli tagjai, valamint tagjelöltjei lehetnek.
(2) Az Építész Egyletnek rendes tagja lehet minden olyan – szakmáját etikusan és jó minőségben gyakorló építész – természetes személy és az építészethez kötődő jogi személy, aki/amely egyetért az Építész Egylet célkitűzéseivel, elfogadja az alapszabályt, kitölti a belépési nyilatkozatot, rendelkezik érvényes e-mail címmel és rendszeresen fizeti a tagdíjat. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Építész Egylet létesítő okiratát ismeri és az Építész Egylet alapszabályát, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. E pont tekintetében építész, aki okleveles építészmérnöki, vagy azzal egyenértékű diplomával rendelkező építész, vagy vezető tervező jogosultságot szerzett más végzettségű építész tervező.
(3) A rendes tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján, egyszerű szótöbbségi határozattal dönt, és erről egy hónapon belül értesítést küld a belépni szándékozónak. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre.
(4) Az Építész Egyletnek pártoló tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki egyetért az Építész Egylet működésével, ehhez anyagi, szakmai, erkölcsi vagy más támogatást nyújt. A pártoló tagság az Építész Egyletben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a pártoló tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Építész Egylet érdekeivel összhangban tevékenykedni.
(5) Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket erre érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli
elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Építész Egyletben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Építész Egylet érdekeivel összhangban tevékenykedni.
(6) A jelen Alapszabályban a továbbiakban mindazon rendelkezéseknél, ahol a „tag” kifejezés szerepel, csupán a rendes tagokat kell érteni, a tiszteletbeli és a pártoló tagokra vonatkozó eltérő rendelkezések mindig pontosan tartalmazzák a „tiszteletbeli tag” és „pártoló tag” kifejezést.
(7) A tagok felvétele belépési nyilatkozat alapján történik. A tagokat az Elnök nyilvántartásba veszi és a rendelkezésre álló adatokat a személyiségi jogokra vonatkozó, adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi.
(8) Az Építész Egylet tagjelöltje lehet az a megyéhez kötődő építész egyetemi hallgató, vagy építész pályára készülő középiskolás, aki egyetért az Építész Egylet célkitűzéseivel, elfogadja az Alapszabályt, kitölti a belépési nyilatkozatot és fizeti a jelképes tagdíjat. 14 és 18 év közötti természetes személy csak szülői engedéllyel lehet az Építész Egylet tagjelöltje. A tagjelöltek az oktatás helyszínén vagy az Építész Egylet székhelyén öntevékeny csoporto(ka)t, tagozato(ka)t alakíthatnak.
4. §
A tagok jogai és kötelezettségei
(1) A rendes tag jogai:
a.) Az Építész Egylet természetes személy tagja választhat és az Építész Egylet bármely tisztségére megválasztható. A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján választhat, de nem választható;
b.) A természetes személy tag személyesen és meghatalmazott képviselő útján, a nem természetes személy tag képviselője útján a közgyűlésen - a többi taggal egyenlő szavazati joggal - részt vehet, véleményét kifejtheti, határozati javaslatot tehet és szavazhat;
c.) A tag részt vehet az Építész Egylet rendezvényein, kezdeményezheti egyes kérdések megvitatását;
d.) A tag igénybe veheti az Építész Egylet szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel.
(2) A tag kötelességei:
a.) A tag köteles az Építész Egylet Alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az Építész Egylet szervei által hozott határozatokat megtartani, az Építész Egylet célját, szellemiségét, és értékrendjét tiszteletben tartani;
b.) A tag köteles az Építész Egylet közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni;
c.) A tag köteles a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat – egy évre előre, az aktuális év január 15-ig – határidőben megfizetni.
(3) Az Építész Egylet valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.
5. §
A tagság megszűnése
(1) A tagság megszűnik
a.) kilépés írásbeli bejelentésével,
b.) az Építész Egylet megszűnésével, c.) kizárással,
d.) természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
(2) A tag az Építész Egyletből írásbeli bejelentéssel bármikor kiléphet. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos.
(3) Az Elnökség egyszerű többséggel hozott határozattal kizárhatja azt tagot, aki valamely, az Építész Egylet tagságából eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat előzetesen írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg ha az Építész Egylet céljaival, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. Az írásbeli felszólítást a mulasztást elkövető tagnak a kizárást megelőzően 15 napos határidő tűzéssel, a jogkövetkezményekre való figyelmeztetéssel kerül megküldésre. A kizárást kimondó határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Elnöknek benyújtott fellebbezéssel élhet a tag, amelyet az Építész Egylet közgyűlése bírál el. A fellebbezésnek halasztó hatálya van.
(4) A 5. § (3) bekezdésben megjelölt eljárásokban csak azt követően hozható meg a kizárásról illetve törléséről szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, lehetőséget biztosítottak védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére.
6. §
Az Építész Egylet szervezete, összeférhetetlenségi szabályok:
(1) Az Építész Egylet legfőbb szerve a Közgyűlés (7. §), amely a tagok összessége. Az Építész Egylet ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Építész Egylet ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (8. §) irányítja és látja el. Az Építész Egylet vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök (9. §).
(2) Az Építész Egylet ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Építész Egylet képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt.
(3) Az Építész Egylet vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Építész Egylet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Építész Egylet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(4) Más közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet az Építész Egylet tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(5) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Építész Egyletet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
7. §
A közgyűlés
(1) Az Építész Egylet legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlésen szavazati joggal a tagok vesznek részt.
(2) A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a.) az Alapszabály megállapítása, módosítása, b.) az Elnökség és a Elnök megválasztása
c.) a tagdíj mértékének megállapítása,
d.) az Építész Egylet két közgyűlés közötti időszakra terjedő tevékenységének megállapítása az Elnökség előterjesztése alapján, valamint az erről szóló beszámoló elfogadása és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadása,
e.) az éves költségvetés, az egyesületi gazdálkodási tevékenység fő irányainak meghatározása, valamint az esetleges alapítványrendelés elhatározása,
f.) döntés más társadalmi szervezettel való egyesülésről,
g.) döntés minden olyan ügyben, amit jogszabály, vagy az Alapszabály a Közgyűlés hatáskörébe utal, vagy amelyet az Elnök a Közgyűlés elé terjeszt,
i.) a tagsági jogviszony kérdésében hozott Elnökségi határozatok elleni fellebbezések elbírálása,
j.) az Építész Egylet költségvetési és gazdálkodási, szervezeti és működési szabályzatának megalkotása
k) Elnökség döntései elleni jogorvoslat.
(3) A Közgyűlést legalább évente egy alkalommal kell – e-mailben – összehívni. Összehívását az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján egyéb alkalmakkor is jogosult elrendeli, végrehajtásáról gondoskodik. A tagok 1/3-ának indoklással előterjesztett javaslatára, vagy a törvényességi felügyeletet ellátó szerv írásbeli kezdeményezésére a Közgyűlést össze kell hívni.
(4) A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi tag előzetes – e-mailben – írásbeli értesítéssel. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. A közgyűlés nyilvános.
(5) A Közgyűlés határozatképes, ha a szabályszerű értesítés után az Építész Egylet tagjainak 5O %-a és még 1 fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az ismételten összehívott közgyűlés, amelyet az elhalasztott közgyűlést követő 5. napon túlra kell – e-mailben – összehívni, azonos napirenddel, a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. Ez esetben azonban az Alapszabályt módosítani nem lehet a közgyűlésen.
(6) A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az a), f), és k) pontokban felsorolt esetekben, ahol minősített többség (a jelenlevő tagok kétharmados igenlő szavazata) szükséges.
(7) A Közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentésről szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza.
(8) A szavazás minden kérdésben – kivéve a személyi döntéseket – nyílt. Bármely szavazásra jogosult tag indítványára – annak elfogadása esetén – titkos, vagy minősített szavazás is tartható. Személyi kérdésekről titkos szavazást kell tartani.
(9) A közgyűlési határozatot az érintettekkel igazolható módon - e-mailben írásban elektronikusan- közölni kell a döntést követő 15 napon belül. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni, erről e-mailben írásban elektronikusan 15 napon belül az Építész Egylet összes tagját értesíti az Elnök. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. A Határozatok Könyve nyilvános és az Építész Egylet székhelyén kerül elhelyezésre, abba bárki beletekinthet.
8. §
Az Elnökség
(1) Az Építész Egylet vezető szerve, operatív és koordináló testülete.
(2) Az Elnökség négyfős - Elnökből és a Közgyűlés által az Elnökségbe választott további három tagból áll -, amelynek tagjait a Közgyűlés az Alapszabály 7. § (6) bekezdése szerint egyszerű többséggel három évre választja. Az elnökség tagjai újraválaszthatók. Az Építész Egylet elnökségi tagjai (mivel az Elnökkel együtt utalványozási jogot is gyakorolnak) olyan magyar állampolgárok lehetnek, akik nincsenek eltiltva a közügyek gyakorlásától és nem állnak cselekvőképességüket korlátozó gondnokság alatt. Az elnökség tagjai nem lehetnek egymásnak a PTK. 685. §-ban meghatározott közeli hozzátartozói.
(3) Az Elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak.
(4) Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel igazolható módon közölni kell.
(5) Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal az érvényes e-mail címükre meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.
(6) Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) gondoskodni az Építész Egylet ügyeinek viteléről, tevékenységének szervezéséről,
b) végezni a működéssel kapcsolatos minden adminisztrációs, gazdálkodási feladatot, belső munkamegosztás alapján,
c) gondoskodni az éves költségvetés lehetőség szerinti végrehajtásáról,
d) dönteni két közgyűlés közötti időszak között az Építész Egylet ügyeiben, kivéve azokat a tárgyköröket, amelyeket az Alapszabály, vagy jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal,
e) dönteni új tagok felvételéről,
f) az Építész Egylet tagjaira kötelező határozatokat meghozni,
g) az ügyrendet elfogadni,
h) az Elnököt utasítani a közgyűlés összehívására,
i) a közhasznúsági jelentés tervezetét elkészíteni és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjeszteni.
(7) A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával megegyező időpontig szól.
(8) Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.
(9) Az Elnökség beszámol a Közgyűlésnek a közgyűlések között végzett tevékenységéről.
(10) Az elnökség tagjai tevékenységüket társadalmi munkában végzik.
(11) Az alelnököt az Elnökség tagjai egyszerű szótöbbséggel titkosan választják meg.
9. §
Az Elnök
(1) Az Elnök a Közgyűlés által három év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Építész Egylet szervezetének képviseletére önállóan jogosult. Tisztét társadalmi munkában látja el.
(2) Az Építész Egylet elnöke, mint az Építész Egylet ügyintéző és képviseleti tisztségviselője magyar állampolgár, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és nem áll cselekvőképességét korlátozó gondnokság alatt.
(3) Az Elnök hatásköre és feladatai:
a) az Építész Egylet adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése,
b) munkáltatói jogok gyakorlása az Építész Egylet munkavállalói felett,
c) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtása,
d) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése,
e) az Építész Egylet képviselete harmadik személyekkel szemben, hatóságok, illetőleg bíróság előtt,
f) éves beszámoló tervezetének készítése, jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése,
g) az Elnökség és a Közgyűlés üléseinek vezetése..
(4) Az Elnököt távolléte esetén az alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.
(5) Az Építész Egylet közgyűlése és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntések tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható.
(6) A Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése.
(7) A Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatok, valamint az Építész Egylet beszámolói nyilvánosságra hozatalának saját honlapon történő biztosítása.
10. §
Az Építész Egylet működése és gazdálkodása:
(1) Az Építész Egylet, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
(2) Az Építész Egylet éves költségvetési terv szerint gazdálkodik.
(3) Az Építész Egylet bevételei:
a) tagdíjak,
b) egyéb források (pályázatok útján nyert bevételek, tagok és pártoló tagok adományai, alapítványok támogatásai, az egyesület gazdálkodási, vállalkozási tevékenysége, önkormányzati támogatás, stb.)
(4) A tagdíj mértékét, befizetésének módját a Közgyűlés állapítja meg. A tagok tagdíjbefizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Építész Egylet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
(5) A tag kérésére az éves tagdíj összege csökkenthető, a csökkentés mértékét az Elnökség határozza meg. A tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
(6) Az Építész Egylet a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért csak saját vagyonával felel.
(7) Az Építész Egylet gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(8) Az Építész Egylet befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.
(9) Az Építész Egylet az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivitelével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit, és annak mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Építész Egylet, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
(10) Az Építész Egylet a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
(11) Az Építész Egylet váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
(12) Az Építész Egylet vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
(13) Az Építész Egyletre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 18-20. § -ai az irányadók. Az Építész Egylet köteles közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30 napjáig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon megyei napilapban a sajtó útján közzétenni.
(14) Az Építész Egyletet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Építész Egylet gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.
(15) Az Építész Egylet működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
(16) Az Építész Egylet működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Építész Egylet elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az építész Egylet székhelyén, felügyelet mellett. Az Építész Egylet közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.
11. §
Az Építész Egylet képviselete:
(1) Az Építész Egyletet az Elnök önállóan képviseli, a (2) pontban foglalt kivétellel.
(2) Az Elnök, vagy alelnök az Elnökség egy tagjával együtt gyakorolja az Építész Egylet bankszámlája feletti aláírási, utalványozási jogot.
12. §
Az Építész Egylet megszűnése:
(1) Az Építész Egylet megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja.
(2) Az Építész Egylet megszűnik, amennyiben az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.
(3) Az Építész Egylet megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon felhasználásának módjáról a Közgyűlés dönt.
(4) A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
13. §
Vegyes és záró rendelkezések
(1) A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi
IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, illetőleg a további vonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
(2) Jelen Alapszabályt az alapító tagok Szolnok, Templom u. 4. sz. alatt, az Építész Egylet alakuló közgyűlésén, 2009. június 19-én egyhangú határozattal fogadták el.
(3) Az Építész Egylet Alapszabályát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságnak az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.
Szolnok, 2009. június 19.
Az Építész Egyletet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 1. Kny. 60.046/2009/4 számú végzésével, 2340. nyilvántartási szám alatt nyilvántartásba, és közhasznúsági nyilvántartásba vette, mely végzés 2009. augusztus 11-én jogerőre emelkedett.