CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE nyugdíjbiztosítás

..................................................................................................................................................................................................................................... 96

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása 99

17) Eszközalap-váltás 99

18) Rendszeres és nyugdíjcélú eseti biztosítási díjak átirányítása 100

19) A biztosítás megszűnése 100

20) A szerződésen érvényesített költségek elvonási rendje 101

21) Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg kezelése 101

22) Egyéb rendelkezések 101

1. számú melléklet: Kondíciós lista 104

2. számú melléklet: Tájékoztatás a teljes költség mutatóról 109

3. számú melléklet: A választható eszközalapok befektetési politikája 121

1) A befektetési politika általános, minden eszközalapra vonatkozó szabályai 121

2) Az eszközalapokra vonatkozó sajátos szabályok 124

A jelű melléklet: Az egyes eszközalapok árfolyamának alakulását befolyásoló tényezők típusai és azok jellemzői 149

B jelű melléklet: Az egyes eszközalap típusokra jellemző kockázatok áttekintő bemutatása 151

C jelű melléklet: Az eszközalapok stratégiai összetétele, befektetési korlátok 152

D jelű melléklet: A CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. által alkalmazott portfóliókezelők bemutatása 154 E jelű melléklet: Értékelési Szabályzat 154

F jelű melléklet: Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetkezett hiba kezelése 157

G jelű melléklet: SFDR szerinti szerződéskötés előtti közzététel 158

4. számú melléklet: A Pannónia Tájoló Szolgáltatás Szerződési Feltételei 160

1) Fogalmak 160

2) A Pannónia Tájoló szolgáltatás igénylése, lemondása, megszűnése 161

3) A Pannónia Tájoló szolgáltatás működése 162

5. számú melléklet: A Pannónia Ügyfélportál Szolgáltatás Szerződési Feltételei 164

A LIKVIDITÁS PLUSZ KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 166

1) Általános rendelkezések 166

2) Biztosítási esemény 166

3) Fogalmak 168

4) Szerződés létrejötte 170

5) A biztosítás tartama 170

6) A biztosító szolgáltatása 171

7) Várakozási idő 171

8) Díjfizetés 171

9) A biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció) és a fenntartási díj érvényesítése 171

10) Automatikus díjpótlás 172

11) Befektetési egységek visszavásárlása 173

12) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása, megszüntetése, valamint a befektetési politika módosítása

13) Befektetési egységek felosztása és összevonása 173

14) Eszközalap-váltás 173

15) Szabad felhasználású eseti biztosítási díjak átirányítása 174

16) A biztosítás megszűnése 175

17) El nem számolt, szerződést terhelő költségek érvényesítése 175

18) Kockázatkizárások 175

19) A biztosító teljesítése 176

20) Egyéb rendelkezések 176

1. számú melléklet: Kondíciós lista 179

2. számú melléklet: A Különös feltételek 2) a) pontjában felsorolt rettegett betegségek definíciói 181

3. számú melléklet: A kárbejelentéshez szükséges adatok, dokumentumok 187

A CIG PANNÓNIA NYUGDÍJ KÖTVÉNYE JELLEMZŐI 188

KIEMELT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ DOKUMENTUM 193

Összefoglaló a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE nyugdíjbiztosításról‌

Termékbemutatónkat azzal a céllal állítottuk össze, hogy átlátható formában összefoglaljuk Önnek a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE legfontosabb tulajdonságait.

Jelen tájékoztatás nem teljes körű, nem minősül ajánlattételnek, elsősorban figyelemfelkeltésre szolgál.

A CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE terméket ismertető termékbemutató nem tartalmazza teljes körűen valamennyi szerződési feltételt. Kérjük, szerződéskötés előtt minden esetben tanulmányozza át a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételeit, Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételeit, valamint a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE Különös Feltételeit (együttesen: biztosítási feltételek).

Miért fontos, hogy nyugdíjas éveiről ne csak az állam, hanem saját maga is gondoskodjon?

Hazánkban sajnos évről évre kevesebb gyermek születik, az emberek ugyanakkor egyre szebb életkort élnek meg. E két folyamat következménye, hogy egyre kevesebb járulékfizetőnek kell megteremtenie egyre több nyugdíjas jövedelmét. A társadalom elöregedése már középtávon is a nyugdíjkorhatár emeléséhez és a társadalombiztosítás alapján járó nyugdíjak jelentős csökkenéséhez vezet.

A CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE segíti Önt abban, hogy nyugdíjas évei során is fenntarthassa korábban megszokott életszínvonalát.

Kik a biztosításban szereplő személyek?

A biztosítási szerződés főbb szereplői az alábbiak:

A szerződő az a természetes személy, aki a biztosítás megkötésével vállalja a biztosítási díjak megfizetését, és így az adójóváírás igénybevételére is

jogosulttá válik. A biztosított az a természetes személy, akinek életére a szerződés létrejön. A biztosított belépési kora 2–57 év lehet. A kedvezményezett a haláleseti szolgáltatást kivéve (azaz elérési szolgáltatásra, rokkantsági szolgáltatásra, nyugdíjszolgáltatásra) maga a biztosított. Haláleseti szolgáltatásra a szerződő által jelölt haláleseti kedvezményezett jogosult, melyhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Mikor nyújt Önnek segítséget a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE?

Nyugdíj KötvényE szerződése egy rendszeres díjfizetésű megtakarítás, amely az alábbi 4 biztosítási esemény valamelyikének bekövetkezésekor nyújt

szolgáltatást:

1) Eléréskor, vagyis az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor a biztosítás aktuális számlaértékét fizetjük ki.

2) Nyugdíjjogosultság megszerzésekor választása alapján:

• kifizetjük a számlaérték teljes összegét, ekkor a szerződés megszűnik, vagy

• egy egyszeri részleges kifizetést teljesítünk, és így a biztosítás továbbra is megmarad.

3) Amennyiben olyan egészségkárosodás következik be a biztosítottnál, melynek mértéke meghaladja a 39%- ot, akkor az Ön döntése szerint:

• kifizetjük a számlaérték teljes összegét, ekkor a szerződés megszűnik, vagy

• egy egyszeri részleges kifizetést teljesítünk, és így szerződése továbbra is hatályban marad.

4) A biztosított elhalálozása esetén a biztosítási összeg és számlaérték közül a magasabbat fizeti társaságunk.

Miért előnyös a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE?

Mert:

• megtakarítás és biztosítás egyben,

• eseti befizetésekkel növelheti megtakarítása értékét,

• személyi jövedelemadó visszatérítéssel is növelheti megtakarítását,

• nyugdíjas éveinek megkezdéséhez a Nyugdíj KötvényE Hűségbónusz is hozzájárul,

• átmeneti pénzzavar esetén kérheti rendszeres díjának csökkentését, vagy a díjfizetés szüneteltetését,

• a haláleseti szolgáltatási összeg nem része a hagyatéknak, így amennyiben az örökös a kedvezményezett, nyomban a biztosítási összeghez juthat,

• a szolgáltatás összegét nem terheli sem öröklési illeték, sem kamatadó.

Kinek ajánljuk a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE-t?

Önnek ajánljuk, ha

• ha még legalább 8 éve van az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig, és nem jogosult nyugdíjszolgáltatásra, vagy a társadalombiztosítás alapján járó nyugdíja nem lesz elegendő kívánt életszínvonalának fenntartására,

• ha igénybe tudja venni a törvényben meghatározott adó-visszatérítési lehetőséget,

• ha olyan kiszámítható, garantált megtakarítási formát keres, amellyel gondoskodhat nyugdíjas évei anyagi biztonságáról,

• ha megtakarításai mellé hozamokat, biztosítási védelmet is igényel.

Hogyan növekszik majd a nyugdíjas éveire félretett megtakarítása?

Példánkban egy 40 éves korban megkötött, 25 év tartamú szerződést mutatunk be. A kezdeti éves díj

650.000 Ft, és az értékkövetés mértékének minden évben 5%-ot választottak. A hozambecslési számítások során kiegyensúlyozott modellportfólió választása melletti átlagos hozamvárakozási feltételezéssel éltünk.

Hogyan veheti igénybe a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE-hez járó adó visszatérítést?

A Nyugdíj KötvényE szerződője az adóévben fizetett biztosítási díjak (rendszeres és nyugdíjcélú eseti díjak után egyaránt) 20%-ának megfelelő mértékű adójóváírást vehet igénybe.

Az adójóváírás mértéke maximum 130.000 Ft lehet minden évben, melyet SZJA bevallásában tud érvényesíteni.

Fontos azonban tudnia, hogy a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten kell visszafizetni, ha a biztosítási szerződés nem nyugdíjszolgáltatás teljesítésével szűnik meg, vagy egyéb, visszafizetési kötelezettséget eredményező esemény következik be (pl. részleges visszavásárlás esetén).

Az adójóváírást az állam utalja át, melyet a biztosító elkülönítetten tart nyilván, és biztonságos eszközökbe fektet be. Emellett azzal is védjük adójóváírásának értékét, hogy abból semmilyen egyéb díjat nem vonunk el.

Mit kell tudni a Nyugdíj KötvényE Hűségbónuszról?

Nyugdíj KötvényE Hűségbónusszal jutalmazzuk Önt abban az esetben, ha hosszú távra kitűzött célja mellett rendíthetetlenül kitart. A Nyugdíj KötvényE Hűségbónusz két részből áll.

• Első rész: Ha megszakítás nélkül félreteszi megtakarításait, és a biztosítás rendszeres díjait rendre megfizeti, illetve azok terhére nem von ki pénzt a szerződésből annak első 7 évében, ebben az esetben szerződésén a jóváírt bónusz mértéke a 7. évfordulón az első éves díjának 70%-a.

• Második rész: a 8. biztosítási év kezdetétől minden hónapfordulón kiszámítjuk a rendszeres díj számla aktuális értéke 1%-ának 1/12-ed részét, mely összegeket évente egyszer (tehát első alkalommal a 8. biztosítási évfordulón)

jóváírjuk szerződésén, ha szerződése élő állapotú.

A bónusz működését egy 25 éves tartamú, éves díjfizetési gyakoriságú szerződésen szemléltetjük a 8. biztosítási évtől a 10. biztosítási évig. A példában a kezdeti éves díj

650.000 Ft és az értékkövetés mértékének minden évben 5%-ot választottak, valamint a hozambecslési számítások során kiegyensúlyozott modellportfólió.

Biztosítási év	Biztosítási hónap	Hónapfordulóna rendszeres díj számla várható értéke	Számított bónusz nagysága	Nyilvántartott bónusz nagysága	Jóváírt bónusz mértéke
8.	1	5 892 845 Ft	4 911 Ft	4 911 Ft	„455 000 Ft a bónusz első része”
8.	2	5 914 764 Ft	4 929 Ft	9 840 Ft	0 Ft
8.	3	5 936 765 Ft	4 947 Ft	14 787 Ft	0 Ft
8.	4	5 958 847 Ft	4 966 Ft	19 753 Ft	0 Ft

8.	5	5 981 011 Ft	4 984 Ft	24 737 Ft	0 Ft
8.	6	6 003 257 Ft	5 003 Ft	29 740 Ft	0 Ft
8.	7	6 025 587 Ft	5 021 Ft	34 761 Ft	0 Ft
8.	8	6 048 000 Ft	5 040 Ft	39 801 Ft	0 Ft
8.	9	6 070 496 Ft	5 059 Ft	44 860 Ft	0 Ft
8.	10	6 093 076 Ft	5 078 Ft	49 937 Ft	0 Ft
8.	11	6 115 739 Ft	5 096 Ft	55 034 Ft	0 Ft
8.	12	6 138 487 Ft	5 115 Ft	60 149 Ft	0 Ft
9.	1	7 181 818 Ft	5 985 Ft	5 985 Ft	60 149 Ft
9.	2	7 208 531 Ft	6 007 Ft	11 992 Ft	0 Ft
9.	3	7 235 344 Ft	6 029 Ft	18 021 Ft	0 Ft
9.	4	7 262 257 Ft	6 052 Ft	24 073 Ft	0 Ft
9.	5	7 289 269 Ft	6 074 Ft	30 148 Ft	0 Ft
9.	6	7 316 382 Ft	6 097 Ft	36 245 Ft	0 Ft
9.	7	7 343 596 Ft	6 120 Ft	42 364 Ft	0 Ft
9.	8	7 370 911 Ft	6 142 Ft	48 507 Ft	0 Ft
9.	9	7 398 328 Ft	6 165 Ft	54 672 Ft	0 Ft
9.	10	7 425 847 Ft	6 188 Ft	60 860 Ft	0 Ft
9.	11	7 453 467 Ft	6 211 Ft	67 071 Ft	0 Ft
9.	12	7 481 191 Ft	6 234 Ft	73 306 Ft	0 Ft
10.	1	8 590 684 Ft	7 159 Ft	7 159 Ft	73 306 Ft
10.	2	8 622 637 Ft	7 186 Ft	14 344 Ft	0 Ft
10.	3	8 654 710 Ft	7 212 Ft	21 557 Ft	0 Ft
10.	4	8 686 902 Ft	7 239 Ft	28 796 Ft	0 Ft
10.	5	8 719 214 Ft	7 266 Ft	36 062 Ft	0 Ft
10.	6	8 751 645 Ft	7 293 Ft	43 355 Ft	0 Ft
10.	7	8 784 197 Ft	7 320 Ft	50 675 Ft	0 Ft
10.	8	8 816 870 Ft	7 347 Ft	58 022 Ft	0 Ft
10.	9	8 849 665 Ft	7 375 Ft	65 397 Ft	0 Ft
10.	10	8 882 582 Ft	7 402 Ft	72 799 Ft	0 Ft
10.	11	8 915 622 Ft	7 430 Ft	80 229 Ft	0 Ft
10.	12	8 948 784 Ft	7 457 Ft	87 686 Ft	0 Ft

Biztosítási díjak, díjfizetés

A Nyugdíj KötvényE egy rendszeres díjfizetésű, forint alapú biztosítás. Az éves díj féléves, negyedéves, vagy havi részletekben is fizethető. A szerződésre fizetendő éves díj minimuma 150.000 Ft. Az ajánlattételkor meghatározott éves rendszeres díj növelésére 1 díjjal fedezett év eltelte után van mód. A rendszeres díjon felül lehetősége van nyugdíjcélú eseti díjakat is fizetni, amelyekre szintén igénybe veheti az adó visszatérítést.

Ezeken túl még Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosításba is érdemes elhelyeznie megtakarításait. Ez a kiegészítő biztosítás egy második eseti számla, melyet kiegészítettünk egy ingyenes, rettegett betegségekre szóló fedezettel. A kiegészítő biztosításra fizetett díjak után ugyan nem vehető igénybe adójóváírás, viszont az erre teljesített befizetések részleges visszavásárlására büntetés megfizetése nélkül van lehetőség.

A biztosítás díját fizetheti postai csekken, átutalással vagy választhatja a kényelmes csoportos beszedési megbízást is. A díjfizetés módja és gyakorisága tartam közben rugalmasan változtatható.

Szabad felhasználású eseti díjak és azok visszavásárlása

Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosításnak nevezzük a korábban már említett második eseti számlát. A kiegészítő biztosításra fizetett díjak után nem vehető igénybe adójóváírás, így nem kell visszafizetni (részleges) visszavásárláskor a korábbi adójóváírásokat, sem a büntetést teljesíteni.

Számos előnyeinek egyike, hogy nem kell külön igényelni. Az első szabad felhasználású eseti díj befizetésével máris aktiválódik a kiegészítő biztosítás.

További pozitívuma, hogy magában foglal 25 rettegett betegség fedezetet, mindezt allokációs díj, adminisztrációs díj és kockázati díj elvonása nélkül.

Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosításunkat kockázat elbírálás nélkül veheti igénybe. A biztosítási összeg életkortól függően 75.000 Ft-tól 3.300.000 Ft-ig terjed.

Hogy őrzi meg az értékét a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE félretett megtakarítása?

Szerződése értékét a 20%-os adójóváírás mellett a Nyugdíj KötvényE Hűségbónusz is tovább emeli, eseti díjak befizetésével pedig bármikor lehetősége van további megtakarítások befektetésére.

Mit tegyen, ha nem szeretne magas kockázatot vállalni a nyugdíjas éveire félretett megtakarításának gyarapítása során?

A biztosításban elhelyezett megtakarítása az Ön által választott eszközalapokba kerül befektetésre. Társaságunk több eszközalapja is díjat kapott a 2014-es, 2015-ös, 2016-os és 2017-es Money Moon gálán, melyen a pénzügyi tanácsadó több kategóriában díjazta a kiemelkedő teljesítményű biztosítói eszközalapokat és a legjobb vagyonkezelőt.

Eszközalapjaink széles választéka mellett modellportfóliókat is ajánlunk, amelyeket a lejáratig hátralévő tartam függvényében alakítottunk ki. Konzervatív portfóliónkat választva Ön minimális kockázat vállalása mellett fektetheti be megtakarítását.

Befektetéseit aktívan is kezelheti Ügyfélportálján keresztül, ahol bármikor kezdeményezhet eszközalap-váltást, melyekből biztosítási évenként az első kettő ingyenes.

Befektetési döntésének meghozatalában segítséget nyújthat a Pannónia Tájoló szolgáltatás is, mely a biztosító életciklus szemléletű, a hátralévő díjfizetési tartamra figyelemmel lévő, automatikus portfólióváltási szolgáltatása. E szolgáltatás keretében a biztosító az előre meghatározott évfordulókon automatikus díjátirányítást és eszközalapváltást hajt végre a hátralévő díjfizetési tartam alapján alkalmazott modellportfólióba, így helyezve a

megtakarítását a díjfizetési tartam vége felé közeledve egyre biztonságosabb portfólióba.

Mi történik, ha nem tudja tovább fizetni a díjat?

Nyugdíj KötvényE szerződése hosszú távú befektetés, ami akkor is segíti az öngondoskodásban, amikor nem tudja fizetni a rendszeres díjakat.

Átmeneti pénzzavar esetén kérheti díjfizetésének határozatlan időre történő szüneteltetését. Ebben az esetben szünetel a rendszeres díjfizetési kötelezettség.

A díjfizetést saját döntése alapján bármikor újra kezdheti.

Másik lehetőség a rendszeres díj csökkentése, mellyel 3 díjjal fedezett év után élhet. Ebben az esetben a biztosítási összeg a rendszeres díj csökkentésével arányosan mérséklődik.

Milyen feltételekkel mondható fel a biztosítás?

A CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE bármikor 100%-os értéken visszavásárolható.

Azt azonban fontos tudni, hogy a szerződés idő előtti megszűnése anyagi veszteséggel járhat, hiszen:

• ebben az esetben a biztosítási szerződés nem nyugdíjszolgáltatás teljesítésével szűnik meg, így a már igénybe vett adójóváírást 20%-kal növelten vissza kell fizetnie.

A biztosító legfontosabb adatai

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhely: Magyarország, 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület

Levelezési cím: 1476 Budapest, pf. 325.

Forint bankszámlaszám: 10300002-10315709-49020021 (IBAN: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000)

Euró bankszámlaszám: 10300002-10315709-48820055 (IBAN: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): MBH Bank Nyrt. (XXXXXXXX) A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

Adózási tájékoztató magánszemélyek részére 2023.‌

Jelen tájékoztató a 2023. január 02-án hatályos jogszabályok alapján, így értelemszerűen az ezt követően bekövetkező változásokat nem tartalmazza, továbbá nem teljes körű, azaz nem öleli fel a személybiztosítási szerződést érintő valamennyi adószabályt. Az adójogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak.

Gazdasági társaságok az őket érintő speciális adózási szabályokról

a biztosító webhelyén (www. xxxxxxxxxxx.xx) elérhető „Adózási tájékoztató gazdasági társaságok részére” című dokumentumból tájékozódhatnak.

1. Adómentes biztosítói teljesítés

Személybiztosítási szerződés haláleseti kifizetése, valamint balesetbiztosítási, betegségbiztosítási (egészségbiztosítási), járadékbiztosítási és nyugdíjbiztosítási szolgáltatása minden esetben a magánszemély adómentes bevétele.

2. Kamatjövedelem adózása

Adóköteles a biztosító szolgáltatása az életbiztosítás alapján nyújtott olyan szolgáltatás tekintetében, amely nem minősül haláleseti kifizetésnek, rokkantsági, balesetbiztosítási, betegségbiztosítási (egészségbiztosítási), járadékbiztosítási vagy nyugdíjbiztosítási szolgáltatásnak. A biztosító teljesítéséből a befizetett biztosítási díjak – kockázati biztosítási díjrésszel csökkentett – összegét meghaladó rész kamatjövedelemnek minősül, amely a magánszemélynél kamatadó fizetési kötelezettséget keletkeztet.

2.1. Kamatadó

A kamatadó mértéke a kamatjövedelem 15%-a1.

A kamatjövedelem után a kamatadót a biztosító, mint kifizető a kifizetés időpontjára vonatkozóan állapítja meg, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg a kamatadót a biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak. A levont kamatadóról a biztosító igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a kamatadó levonása megtörtént, vagy kamatadó nem terheli a jövedelmet, akkor a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie ezt a jövedelmet.

P0000NY1112/12

2.2. Biztosításból származó kamatjövedelem kedvezményrendszere:

Egyszeri díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 3. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 5. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

1 Amennyiben a kamatjövedelem juttatását megalapozó időszak 2016. január 1-je előtt kezdődött, de a jövedelem megszerzésének időpontja 2016. január 1. vagy későbbi időpont, úgy a 15%-os mértéket a 2016. január 1-től megszolgált kamatjövedelemre lehet alkalmazni.

Rendszeres díjas biztosítások esetén a szerződéskötést követő 6. év elteltével a kamatjövedelem 50%-a, a szerződéskötést követő 10. év elteltével pedig a teljes jövedelem adómentes.

A kamatjövedelem kedvezményes adózására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak abban az esetben:

• ha a biztosítás időtartama alatt a szerződés szerinti elvárt díjon felüli díjfizetés (például eseti díjfizetés) történik, és a biztosító azt a díjtartalékkal együtt nem elkülönítetten (vagy nem a tartalék befizetett díjhoz való egyértelmű hozzárendelésével) tartja nyilván. Elkülönített nyilvántartás esetén az elvárt díjon felüli díjfizetés önálló biztosítási szerződés szerinti díjnak, egyszeri díjas biztosításnak tekintendő, ahol az elvárt díjon felüli díjfizetés időpontját kell a szerződés létrejöttének időpontjaként figyelembe venni.

• ha a rendszeres díjak növelésének mértéke meghaladja a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

Amennyiben az életbiztosítási szerződés a biztosítói teljesítéssel nem szűnik meg, a befizetett díjak és az azt csökkenteni rendelt tételek olyan arányban vehetők figyelembe, mint ahogyan a biztosítói teljesítés összege aránylik a biztosítási szerződés – a biztosítói teljesítés időpontjában történő – megszűnése esetén járó biztosítói teljesítés összegéhez. A biztosítói teljesítést megelőzően bevételcsökkentő tételként már figyelembe vett díjrészeket, valamint a befizetett díjat csökkentő tételként már figyelembe vett kockázati biztosítási díjat figyelmen kívül kell hagyni a kamatjövedelem biztosítói teljesítés időpontjában történő további megállapítása során.

3. Nyugdíjbiztosítási adójóváírás

3.1. Nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás esetén a biztosító szolgáltatását kizárólag a biztosított halála, saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése (ez alatt a tényleges nyugdíjas állapotot kell érteni), egészségi állapotának legalább 40%- os mértéket elérő károsodása (feltéve, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttének időpontjában a biztosított egészségkárosodása a 40%- os mértéket nem éri el függetlenül attól, hogy rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra jogosult- e vagy sem), vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése válthatja ki.

Az életbiztosítás abban az esetben minősül nyugdíjbiztosításnak, ha biztosító teljesítésére a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult.

Fontos további feltétel, hogy a nyugdíjbiztosítási szerződés létrejöttétől a biztosító biztosítási eseményre tekintettel történő teljesítéséig legalább 10 évnek kell eltelnie. Kivétel a 10 éves korlát alól a biztosított halálára, illetve legalább 40%- os mértékű egészségkárosodására tekintettel történő biztosítási szolgáltatás. 10 éven belül bekövetkező biztosítási esemény esetén (a fenti kivételektől eltekintve) a biztosító abban az esetben nyújthat szolgáltatást, ha annak módja nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás, és azt a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtja. Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó összege a 5 ezer forintot nem éri el, a biztosító szolgáltatását – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt is – egy összegben is teljesítheti.

A nyugdíjbiztosítási szerződésnek a fentebb részletezett biztosítási eseményeket (saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése, a biztosított halála, legalább 40%-os mértékű egészségkárosodása, vagy a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése) mindenképpen tartalmaznia kell. Az egészségkárosodási biztosítási eseményt nem kell tartalmaznia a szerződésnek, amennyiben a biztosított egészségkárosodásának foka a szerződéskötéskor már eléri a 40%-ot.

Nyugdíjbiztosítás a fentieken túl más biztosítási eseményt nem tartalmazhat, kiegészítő biztosítás viszont szabadon köthető mellé. Ennek feltétele, hogy saját különös szerződési feltétele legyen, és a kiegészítő biztosítás díja a nyugdíjbiztosítás díjától elkülönítetten legyen nyilvántartva.

3.2. Adójóváírás nyugdíjbiztosítási szerződések esetében

A magánszemély adóbevallásban tett nyugdíjbiztosítási nyilatkozat alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adójóváírások levonása után fennmaradó részéből a szerződőként befizetett nyugdíjbiztosítási díj 20 százalékának, de az adóévben legfeljebb 130 ezer forintnak az átutalásáról, azzal, hogy a nyugdíjbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg alapján nyugdíjbiztosítási nyilatkozat nem tehető. Az adójóváírás számításánál csak az adóévben a biztosító számláján jóváírt (és rendszeres díjak esetén az adóévben esedékessé is vált) befizetések vehetőek figyelembe, azaz nem a befizetés indításának időpontja számít. Ha a magánszemély az adója meghatározott részének átutalásáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban, nyugdíj- előtakarékossági nyilatkozatban és nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban is rendelkezik, az adóhatóság által átutalt összeg (együttesen) nem haladhatja meg a 280 ezer forintot. Amennyiben az adójóváírást több szerződésre fizetett díj alapján veszi igénybe a szerződő, az adójóváírás a szerződésekre fizetett díjak arányában kerül a szerződésekre jóváírásra.

Nyugdíjbiztosítási adójóváírás kizárólag a 2013. december 31-ét követően megkötött nyugdíjbiztosítási szerződések után vehető igénybe.

Nem forint alapú szerződések esetén az adóév utolsó napján érvényes MNB árfolyamon kell értékelni az adójóváírásra jogosító befizetéseket.

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot a biztosító által kiállított igazolás alapján tehet a magánszemély. Az adójóváírást az adóhatóság a magánszemély nyugdíjbiztosítási nyilatkozata alapján a biztosító pénzforgalmi számlájára teljesíti. Az így átutalt összegek alapján megképzett szolgáltatás a nyugdíjszolgáltatás kedvezményezettjét, kizárólag a nyugdíjbiztosítás valamely biztosítási eseményének bekövetkezése esetén, a biztosítási szolgáltatás teljesítésekor illeti meg.

Adójóváírást az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő (rész)teljesítésig lehet igénybe venni, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig. Ez alól kivétel a legalább 40%-os egészségkárosodás miatti részteljesítés, ugyanis ezt követően befizetett nyugdíjbiztosítási díjakra is igénybe vehető az adójóváírás.

A Pénzügyminisztérium állásfoglalása alapján (hivatkozási szám: PM/19014/2019.):

1. Amennyiben a magánszemély a saját jogú nyugellátásra való jogosultság megszerzése, mint biztosítási esemény bekövetkezése ellenére a biztosító nyugdíjszolgáltatását az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor kívánja igénybe venni és a szerződést tovább folytatja, akkor az Szja tv. 3. § 93. pontjában foglalt feltételek továbbra is fennállnak. A magánszemélynek nem

kell az adójóváírást húsz százalékkal növelten visszafizetnie az Szja tv. 44/C. § (8) bekezdésében foglalt visszafizetési kötelezettséget kiváltó körülmények bekövetkezésének hiánya okán.

2. Az Szja tv. 44/C. § (3) alapján, ha a magánszemély saját jogú nyugellátásra való jogosultságának megszerzése ellenére a biztosító még nem nyújtott nyugdíjszolgáltatásnak minősülő szolgáltatást a biztosított részére, akkor a nyugdíjbiztosítás szerződője legkésőbb az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig befizetett díj alapján rendelkezhet az adójáról.

3.3. Adójóváírás visszafizetési kötelezettség

Abban az esetben, ha az eredeti szerződő a teljesítéskor már nem rendelkezik nyugdíjbiztosítással, mely alapján adójóváírásra jogosult akkor:

• Ha szerződőváltás miatt nem rendelkezik már a szerződéssel, akkor a biztosító a szerződésen változatlan módon jóváírja az adójóváírást;

• Nyugdíjszolgáltatással való megszűnés esetén a biztosító a biztosított magánszemélynek (a biztosított halála esetén a kedvezményezettnek) kiutalja;

• Egyéb megszűnés (pl. díjnemfizetés) esetén a biztosítónak vissza kell utalnia az adóhatósághoz az összeget, kivéve, ha a szerződő igazolni tudja, hogy a szerződés rajta kívül álló okok (pl.: biztosító felszámolása) miatt szűnt meg. Ez utóbbi esetben az adóhatóság a visszautalt összeget, ha a magánszemélynek van más nyugdíjbiztosítási szerződése, akkor a magánszemély nyilatkozata alapján e szerződésre, ennek hiányában a magánszemély saját pénzforgalmi számlájára (lakcímére) teljesíti.

A teljes tartam alatt nyugdíjbiztosítási adójóváírásként a biztosítóhoz átutalt összeget a magánszemélynek 20 százalékkal növelten kell visszafizetnie, ha a nyugdíjbiztosítás biztosítási szolgáltatás nélkül megszűnik, vagy a szerződés úgy módosul, hogy az a szerződésmódosítást követően már nem minősül nyugdíjbiztosításnak. Ide kell érteni különösen a szerződés visszavásárlását, részvisszavásárlását, a kötvénykölcsön törlesztő részletének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolását, valamint, ha díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban a nyugdíjcélú megtakarítással szemben több, mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolására kerül sor. A törvényi rendelkezésnek meg nem felelő járadékszolgáltatás is visszafizetési kötelezettséget keletkeztet, azonban az elvárt díjon felüli díj elvárt díjra történő átvezetése nem.

Nem terheli visszafizetési kötelezettség a magánszemélyt, ha az adómentes nyugdíjszolgáltatás feltételei maradéktalanul teljesültek. Nem váltja ki a visszafizetési kötelezettséget az sem, ha a szerződés a biztosító felszámolása miatt szűnik meg.

A magánszemély visszafizetési kötelezettségét a biztosító állapítja meg, a magánszemély részére kifizetett összegből – ha van ilyen – levonja, a magánszemély részére az azzal csökkentett összeg kerül kifizetésre. Ezzel egyidejűleg ezt az összeget biztosító, mint kifizető befizeti és bevallja az adóhatóságnak, és a visszafizetési kötelezettségről igazolást ad a magánszemélynek. Amennyiben a visszafizetési kötelezettség levonására a biztosító teljesítése bármely oknál fogva nem nyújt fedezetet, vagy a visszafizetési kötelezettség a szerződés módosítására tekintettel keletkezik, a biztosító az igazoláson feltünteti a részben vagy egészben le nem vonható összeget, és felhívja a magánszemély figyelmét arra, hogy a le nem vont részt a magánszemély köteles megfizetni. A magánszemély a biztosító által kiadott igazolás alapján adóbevallásában vallja be a visszafizetési kötelezettség összegét, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg annak a biztosító által le nem vont részét.

Azon szerződésekre, melyekre visszafizetési kötelezettség keletkezett, a visszafizetési kötelezettség évében nem lehet adójóváírást igénybe venni, viszont a visszafizetési kötelezettség évét követő években lehetőség van újra adójóváírást igénybe venni.

Alkalmazandó jogszabály: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Budapest, 2023. január 02.

ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ‌

1) Általános rendelkezések‌

a) Jexxx xeltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx xrt. 11. B épület, továbbiakban: biztosító) életbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek életbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A szerződés nyelve magyar.

c) Amennyiben a Különös Feltételek bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, a Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény‌

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A biztosítási szerződésben megjelölt időpont elérése.

3) Fogalmak‌

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 24) h) pont szerinti 30 napos felmondása esetén a 22) j) pont alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

b) baleset: az emberi szervezetet ért, a biztosított akaratától függetlenül, egyszeri, és hirtelen bekövetkező külső behatás (mechanikai, elektromos, vagy vegyi), amely sérülést, vagy mérgezést, vagy más testi károsodást eredményez, amely azonnali klinikai, anatómiai és funkcionális károsodás jeleit mutatja, valamint akut (3 napon belüli) szakorvosi ellátást tesz szükségessé. A kialakult sérülés (károsodás) a balesettel közvetlen oksági összefüggésben van bizonyíthatóan, és egy éven belül halált, átmenti, vagy állandósult testi egészségkárosodást hoz létre.

c) biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke.

d) biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.

P0000NY1030/42

e) biztosítási évforduló: minden évnek a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja. Ha egy évben nincs ilyen nap, akkor az adott hónap utolsó napja.

f) biztosítási időszak: a díjfizetés gyakoriságával megegyező időszak.

g) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban

biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve – a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő beleegyezésével a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

h) biztosított belépési és aktuális kora: az adott biztosítottra vonatkozóan belépési kor a biztosítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége. A biztosított aktuális kora a belépési korból számítódik: minden biztosítási évfordulón eggyel nő.

i) díjfizetési időszak: rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja.

j) életbiztosítási díjtartalék: a biztosító a befizetett biztosítási díjból a jövőbeni kötelezettségei teljesítése érdekében díjtartalékot képez a hatályos jogszabályoknak megfelelően. A biztosító a díjtartalék mindenkori összegét biztosítási szerződésenként nyilvántartja és befekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi az alapját a mindenkori visszavásárlási összegnek, díjmentesen leszállított biztosítási összegnek és a technikai kamat felett elért befektetési hozamból jóváírt többlethozamnak.

k) halmozott biztosítási összeg: a jelen ajánlat biztosítottjára a biztosítóval megkötött valamennyi életbiztosítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak, továbbá a jelen ajánlaton megjelölt biztosítási szolgáltatásoknak az összege. Jelen rendelkezéstől a biztosító oly módon jogosult eltérni, hogy a halmozott biztosítási összeg alapjául szolgáló egyes biztosítási szolgáltatások beszámításától eltekinthet.

l) hónapforduló: egy adott naptári hónapnak a kockázatviselés kezdetének napjával megegyező napja, ha nincs ilyen nap, akkor a hónap utolsó napja.

m)kedvezményezett: az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás nyújtása előtt ellenőrzi a kedvezményezett személyazonosságát. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa. Ha a szerződésben kedvezményezett személyt nem jelöltek ki, továbbá a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig

bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben a szerződő és a biztosított különböző személy, úgy a kedvezményezett jelöléséhez, megváltoztatásához és a kijelölés visszavonásához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, úgy a kedvezményezett jelölés hatályát veszíti. Ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg, úgy a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. Ha a szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

n) kockázatviselés kezdete: a biztosítási ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételét követő nap 0 órája, amennyiben a szerződő az ajánlattételkor esedékes biztosítási díjat a biztosítónak megfizeti feltéve, hogy a biztosítási szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.

o) kockázatviselés vége: az a nap, ameddig a biztosító kockázatviselése tart. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási eseményekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.

p) nap: jelen feltételek vonatkozásában a hivatkozott napok, naptári napnak értendőek, ahol ettől eltérően munkanap alkalmazandó, azt külön jelezzük a vonatkozó részekben.

q) szerződő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban: személy), aki a biztosítás megkötésére az ajánlatot teszi és aki az ajánlat elfogadása esetén a biztosítást megköti és a biztosítási díjat fizeti.

r) technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, és a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét jogszabály állapítja meg.

s) ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz.

4) A szerződés létrejötte‌

a) A jelen feltételekre történő hivatkozással megkötött biztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által történő elfogadásával, írásban jön létre.

b) A biztosítás akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül

– amennyiben az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálat szükséges, 60 napon belül - nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az ajánlat biztosító vagy biztosító képviselője általi átvételétől számított 16. napon - amennyiben az ajánlat elbírálásához orvosi vizsgálat szükséges a 61. napon - jön létre az ajánlat tartalma szerint és arra a napra visszamenőleges hatállyal, amelyen a biztosítási ajánlatot a biztosító vagy a biztosító képviselője átvette. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (biztosítási kötvényt) kiállítani. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító

általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

c) Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.

d) Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.

e) A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes.

f) A biztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, fedezetet igazoló dokumentumban egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.

g) Ha a fedezetet igazoló dokumentum a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) nem kifogásolja, a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a fedezetet igazoló dokumentum átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

h) A biztosító jogosult a biztosított egészségi állapotával, szabadidős tevékenységével, foglalkozásával kapcsolatos kérdéseket feltenni, (továbbiakban: egészségi nyilatkozat), a halmozott biztosítási összeg és a biztosított belépési kora függvényében orvosi vizsgálatot előírni a kockázat felmérése érdekében. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

i) A biztosító az orvosi vizsgálat teljes költségét a szerződőre terheli és a befizetett díj orvosi vizsgálat költségével csökkentett értékét fizeti vissza a szerződő részére, ha a szerződő az ajánlat elbírálásához szükséges orvosi vizsgálat megkezdése után:

• a szerződés megkötésétől eláll,

• az ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül (15 napon belül) kifogásolja,

• a biztosító felhívása ellenére az ajánlat hiányosságait nem pótolja és a biztosító az ajánlatot elutasítja.

j) Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító csak akkor élhet az elutasítás jogával, ha erre a lehetőségre az ajánlaton vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozaton a figyelmet kifejezetten felhívta és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat vagy a kiegészítő fedezet létrejötte iránti nyilatkozat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

5) Közlési kötelezettség‌

a) A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert

vagy ismernie kellett.

b) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő – írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

c) A szerződő és a biztosított köteles a biztosító számára lehetővé tenni a biztosítás szempontjából lényeges adatok, körülmények ellenőrzését. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére.

d) A közlésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől, illetve a további biztosított(ak) tartam közbeni belépésétől az adott biztosítottal kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a közlési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A közlésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötést vagy a további biztosított(ak) tartam közbeni belépését követően szerez tudomást a szerződéskötéskor, illetve a további biztosított(ak) belépésekor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első 5 évében, illetve a további biztosított(ak) belépésétől számított első 5 évben gyakorolhatja.

j) A biztosított a biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg a biztosítási szerződéssel kapcsolatban írásban felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény szempontjából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Továbbá a haláleseti szolgáltatás vonatkozásában a biztosított felmentést ad az orvosi titoktartás alól a biztosítási eseménnyel kapcsolatos információkra nézve minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelni fogják, és felhatalmazza a biztosítót, hogy ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal

kapcsolatba lépjen.

k) Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási szerződés különös feltételeiben megállapított részét (visszavásárlási összeg) kifizetni.

6) A biztosítás tartama‌

A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra jön létre. A biztosítás tartama lehet határozott, vagy a biztosított élete végéig szóló. A biztosítás tartamát az ajánlat és a biztosítási kötvény is tartalmazza.

7) A biztosítás szolgáltatása‌

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt. Haláleseti, vagy elérési szolgáltatás esetén a biztosító a feltételekben rögzített biztosítási összeget fizeti ki az arra jogosult kedvezményezettnek.

b) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

c) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti.

d) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

e) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

f) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

8) Várakozási idő‌

a) A biztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító 6 havi várakozási időt köt ki, amely a kockázatviselés napjától kezdődik.

b) Ha a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat fizeti vissza a szerződő részére, egyéb kifizetést a biztosító nem teljesít. Ennek során a biztosító a befizetett biztosítási díjaknak a szerződés devizanemében meghatározott értékét veszi figyelembe. Az ebből származó kockázatot a szerződő viseli.

c) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset következménye.

d) Amennyiben a biztosítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új

biztosított vonatkozásában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázatban áll.

9) Díjfizetés‌

a) A biztosítási díj az ajánlaton megjelölt módon és gyakorisággal, az ajánlatban megjelölt devizanemben fizetendő. Euró alapú szerződés díjának csoportos beszedési megbízás és készpénzátutalási megbízás útján történő fizetésére nincs mód.

b) A díjfizetési gyakoriság lehet egyszeri, illetve rendszeres. A rendszeres éves díj részletekben is fizethető, amennyiben az adott termék különös feltételei megengedik. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően díjkedvezményt adhat. A díjkedvezmény szerződéskötéskori mértékét a biztosítási ajánlat tartalmazza, amelyet a biztosító a tartam során módosíthat.

c) A díjfizetés módját és gyakoriságát a szerződő a biztosítás tartama során bármikor megváltoztathatja. A díjfizetési gyakoriság módosításának az a feltétele, hogy a biztosítási évforduló a módosítás után is biztosítási időszak kezdete legyen. A díjfizetési gyakoriság csak a jövőre nézve módosítható, a módosításra vonatkozó nyilatkozatnak legkésőbb a következő díj esedékességét megelőző 15. napig be kell érkeznie a biztosítóhoz.

d) Az egyszeri biztosítási díj és az első rendszeres biztosítási díj, valamint az azokkal együtt befizetett eseti biztosítási díj ajánlattételkor esedékes, amelyet, mint díjelőleget a biztosító a biztosítási szerződés létrejöttéig kamatmentes előlegként kezel. Ha a biztosítási szerződés létrejön, az előleget a biztosító biztosítási díjként számítja be. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget visszautalja a szerződő részére. Minden további rendszeres díj annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

e) A biztosítás kezdeti díját a biztosított kockázati sajátosságainak figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosító jogosult módosítani a kezdeti biztosítási díjat az egészségi kockázatelbírálás eredményétől függően. A biztosítás kezdeti díját és a biztosítási összeget a biztosítási kötvény tartalmazza.

f) A rendszeres biztosítási díj annak a biztosítási időszaknak a végéig fizetendő, amelyben a biztosítási szerződés megszűnésével járó biztosítási esemény bekövetkezett. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

g) Amennyiben a Különös Fexxxxxxxx xegengedik, a szerződőnek lehetősége van mind az egyszeri, mind a rendszeres díjon felül eseti díjak fizetésére. Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Az eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván.

h) A díjfizetési időszakon túli díjfizetéssel többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító a biztosítási szolgáltatással, kifizetéssel egyidejűleg, illetve a szerződő bejelentésére 30 napon belül kamatmentesen visszafizeti.

i) Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének megfelelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlavezető bankjának (MHB Bank Nyrt. székhely: 1056 Budapest, Váci u. 38. továbbiakban: bank) mindenkori kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító

befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.

j) A szerződő a rendszeres, illetve az eseti biztosítási díjakat egyedi átutalással forintban a biztosító MHB Bank Nyrt.-nél vezetett 10300002-10315709-49020021 számú forint bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000 –, euróban a biztosító MHB Bank Nyrt.-nél vezetett 10300002-10315709-48820055 számú euró bankszámlájára – melynek IBAN kódja XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000 – fizetheti be. Az MHB Bank Nyrt. nemzetközi bankazonosító SWIFT kódja XXXXXXXX.

k) Amennyiben a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosító a következők szerint állapítja meg a fizetendő díjat. Átutalás esetén a szerződőnek az esedékes biztosítási díj 105 százalékának megfelelő díjat kell utalnia a biztosító befizetés devizanemének megfelelő számlájára.

A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.

l) Amennyiben a fentiek alapján a szerződésre beérkezett biztosítási díj magasabb, mint az elvárt biztosítási díj, a biztosító a beérkezett biztosítási díj teljes összegét jóváírja a szerződésen.

m)Amennyiben a szerződő által az első biztosítási díj kiegyenlítése céljából befizetett díj nagysága eltér a szerződés esedékes díjától, azonban az eltérés nem haladja meg a 300 forintot (eurós szerződés esetén 1 eurót), úgy a biztosító az első biztosítási díjat kiegyenlítettnek tekinti, vagyis díjtöbblet esetén eltekint a többlet visszafizetésétől, hiány esetén pedig eltekint a hiányzó összeg érvényesítésétől.

n) Amennyiben a szerződő (ez első rendszeres díj esetétől eltekintve) az esedékes díjnál nagyobb összeget fizet be:

• és amennyiben a főbiztosítás szerződési feltételei alapján a szerződésen lehetőség van eseti díjak fizetésére, úgy a többlet az eseti befizetések számláján kerül elszámolásra.

• és amennyiben a főbiztosítás NEM ad lehetőséget eseti díjak fizetésére, úgy a biztosító a többletet egy függő számlán számolja el. A függő számlán lévő összeget a biztosító évente egyszer kifizeti a szerződőnek, ha a függő számla egyenlege meghaladja az 1000 forintos (eurós szerződés esetén 5 eurós) limitet.

o) Ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat nem fizette meg, halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőig viseli a kockázatot. A biztosító – a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével (mely jellemzően az esedékességet követő 90. nap) a teljesítésre írásban felhívja. Ha a szerződő a póthatáridő időpontjáig díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosítási szerződés a póthatáridő napján megszűnik. Ha a különös feltételek a szerződés díjmentes leszállítására, vagy a díjfizetés szüneteltetésére adnak lehetőséget, akkor a biztosító az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőn túl is viseli a kockázatot: a szerződés díjmentessé válik, illetve díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül, s a biztosító kockázatviselése a különös feltételekben rögzített biztosítási összeggel marad fenn.

p) A teljes biztosítási időszakra jutó díjat a biztosító az első évben bírósági úton érvényesítheti, ezt

követően csak akkor élhet e jogával, ha abban az évben a szerződő fél a díjfizetést már megkezdte vagy a díjfizetés halasztásában állapodtak meg.

q) Amennyiben ajánlattételkor a csoportos beszedési megbízást választotta, abban az esetben is Önnek egyénileg kell az első díjrészletet megfizetnie.

10) A szerződés újra érvénybe helyezése (reaktiválás)‌

a) Az elmaradt biztosítási díj esedékességét követő 240 napon belül a szerződő írásban kérheti a szerződés újra érvénybe helyezését (reaktiválását), amennyiben a szerződés a rendszeres biztosítási díj megfizetésének elmaradása miatt szűnt meg.

b) A reaktiválás feltétele a biztosított írásbeli kármentességi nyilatkozata, a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összeg), az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése, amelyek a szerződés törlésének időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiváláshoz ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, illetve orvosi vizsgálat elvégzését.

c) A biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak beazonosítását követő nap 0 órájától folytatódik és az esetlegesen időközben megszűnt biztosítás az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.

d) Ha a szerződő az elmaradt díj esedékességét követő 240 napon túl kéri a szerződés reaktiválását, a biztosító úgy tekinti a kérést, mintha a szerződő új szerződés megkötésére tett volna ajánlatot. 240 napon túl szerződést, illetve díjmentesített szerződést reaktiválni nem lehet.

e) A szerződés reaktiválására a szerződőnek a biztosítás tartama alatt legfeljebb egy alkalommal van lehetősége.

f) A biztosító a szerződő reaktiválási kérelmét indoklás nélkül elutasíthatja.

11) Többlethozam‌

a) A biztosító az életbiztosítási díjtartalék befektetésével elért befektetési hozam technikai kamat feletti részének, azaz a többlethozamnak legalább 80 százalékát a biztosítottaknak jóváírja.

b) A többlethozam jóváírására naptári évenként egyszer, a tárgy naptári évet követő év május 31-ig kerül sor, a jóváíráskor élő szerződéseken, azok tárgy naptári év végén aktuális tartalékai alapján.

c) A biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetve a biztosítási szerződés megszűnésével járó kifizetésig jóváírt többlethozamot a biztosító az arra jogosultnak az egyéb kifizetéssel együtt fizeti ki. Ha a kifizetésig nem történt meg a visszajuttatott többlethozam jóváírása, úgy az ezen szerződés után járó többlethozamot is a jóváíráskor élő szerződéseken írja jóvá a biztosító.

12) Visszavásárlás‌

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének visszavásárlására.

Visszavásárláskor a biztosító a szerződés visszavásárlási táblázatban megjelölt összegét fizeti ki a szerződő részére. A visszavásárlási összeg kifizetése a visszavásárlási kérelem teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum biztosítóhoz történő beérkezését követően 15 munkanapon belül esedékes.

13) Díjmentes leszállítás‌

A szerződő a szerződés különös feltételeiben megjelölt díjjal fedezett időszakot követően jogosult a szerződésének díjmentes leszállítására. Ebben az esetben a szerződés további díjfizetési kötelezettség nélkül, csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban. Többlethozam jóváírásra a díjmentesen leszállított szerződések biztosítottja is jogosult.

14) Kötvénykölcsön‌

Egyes különös szerződési feltételek szerint a biztosító a szerződésben felhalmozott díjtartalék fedezete mellett kölcsönt nyújthat a szerződő, vagy a szerződő beleegyezésével a biztosított részére. A kötvénykölcsön nyújtására a szerződésre vonatkozó különös feltételek szerint kerülhet sor.‌

15) A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt (a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező halála) annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások ellenőrzését is. Ennek hiányában késedelmes kárbejelentés esetén a biztosító a kárkifizetés alól mentesül, de csak abban az esetben, ha a késedelmes kárbejelentés következtében a biztosító teljesítési kötelezettsége megállapításának szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

16) A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok‌

A szükséges iratok körét a biztosító a biztosítási esemény bejelentését követő 30 napon belül köteles meghatározni. A szolgáltatási igény teljesítéséhez minden esetben be kell nyújtani a biztosítóhoz a hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt, melyet a Biztosító honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx) ér el.

16.1. Szolgáltatási igény teljesítéséhez szükséges iratok

• hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő,

• Szerződő/Biztosított/Kedvezményezett/Jogosult/Meghatalmazott személyazonosságát igazoló dokumentum (személyi igazolvány/útlevél/vezetői engedély és lakcímkártya),

• 4 500 000 forintot meghaladó életbiztosítási szolgáltatás kifizetése esetén, a kedvezményezett által kifizetési helyként megjelölt pénzintézeti számláról szóló igazolás (bankszámlaszerződés, illetve bankszámlakivonat másolata / bankszámla igazolás) és a mindenkor hatályos jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve adózási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos nyilatkozatok

16.2. Haláleseti szolgáltatási igény bejelentéséhez benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• halotti anyakönyvi kivonat másolata,

• halottvizsgálati bizonyítvány másolata,

• külföldön bekövetkezett halál esetén a halál körülményeiről a külföldi hatóság által kiállított okirat hiteles magyar nyelvű fordítása,

• boncolási jegyzőkönyv másolata, szükség esetén (előzményvizsgálat esetében, amennyiben a halottvizsgálati bizonyítványon jelezték, hogy készül),

• jogerős öröklési bizonyítvány vagy jogerős hagyatékátadó végzés másolata (feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg),

• orvosi nyilatkozat – a kezelőorvos, háziorvos nyilatkozata – a káresemény hátterében álló alapbetegség(ek) megnevezésével és a betegség(ek) első kórismeretének pontos időpontjával,

• 1 évnél fiatalabb gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolata (szükség esetén),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges),

• kiskorú örökös, kedvezményezett esetén (jogerős hagyatékátadó végzés szerinti) gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámhatósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot (ha szükséges)

16.3. Balesetből eredő elhalálozás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.2. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt másolata (ha készült),

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; ambuláns lap; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges)

16.4. Közlekedési balesetből eredő elhalálozás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1., 16.2. és 16.3. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata

16.5. Baleset- és egészségbiztosítás életbenléti szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt (ha készült),

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével; ha szükséges),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges),

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről (ha szükséges)

16.6. Közlekedési baleset életbenléti szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.5. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata,

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata

16.7. Baleseti rokkantság esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. és 16.5. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata

16.8. Nyugdíjszolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• társadalombiztosítási nyugellátásra való jogosultságot igazoló határozat

16.9. Rokkantsági szolgáltatás esetén benyújtandó további szükséges iratok

A jelen Általános Szerződési Feltétel 16.1. pontjában leírt iratok mellett benyújtandó:

• Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményének másolata,

• munkaképesség csökkenés megállapítására jogosult szerv által kiadott és hozzá benyújtott dokumentumok, határozatok másolata,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentés időpontjáig keletkezett valamennyi orvosi dokumentum (első orvosi ellátás dokumentuma; kezelések, vizsgálatok iratai – röntgen lelet; MRI vizsgálat eredménye; CT vizsgálat eredménye; szövettani vizsgálat eredménye, ha bármely szövet, szerv, szervrészlet eltávolításra került a műtét során), kórházi zárójelentések másolata, mely tartalmazza az elvégzett műtét WHO kódját,

• keresőképtelenségi igazolás hiteles másolata (diagnózis megjelölésével; ha szükséges),

• baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv másolata (ha készült),

• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• munkáltatói igazolás munkavállalói jogviszony meglétéről (ha szükséges),

• közlekedési vállalat helyszínen felvett hivatalos jegyzőkönyvének másolata (ha szükséges),

• gépjármű vezetése során bekövetkezett biztosítási esemény esetén a jogosítvány és a forgalmi engedély másolata (ha szükséges),

• véralkohol vizsgálati eredmény, drogteszt (ha készült),

• igazolvány sportolói tagságról (ha szükséges),

• sportmérkőzésen, edzésen történt balesetről készült jegyzőkönyv másolata (ha szükséges),

• a kiadásokat igazoló eredeti számlák (ha szükséges)

A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez a jelen Általános Szerződési Feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a következő iratokat tarthatja szükségesnek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához és/vagy az igény összegszerűségének meghatározásához:

• azonosítási adatlap,

• kiskorú esetén gyámhatóság által kiállított igazolás a gyámhatósági betétkönyv megnyitásáról, mely tartalmazza a számlaszámot,

• gondnokságot kirendelő határozat másolata,

• azon további nyilatkozatok, amelyeket a mindenkor hatályos jogszabályok a szolgáltatás teljesítésének feltételeként meghatároznak,

• idegen nyelvű iratok esetén azok fordítása.

Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja. Ezen egyéb iratok beszerzésének, esetleges magyar nyelvre fordításának költségei a kedvezményezettet terhelik. Amennyiben irat beszerzéséhez adatvédelmi okok miatt az érintett hozzájárulása szükséges, a hozzájárulás beszerzése, illetőleg megadása a kedvezményezett

kötelezettsége.

17) A biztosító mentesülése‌

a) A biztosító mentesül a feltételszerű biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében veszítette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örökösét illeti meg, abból a kedvezményezett nem részesülhet.

b) A biztosítási szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a kedvezményezettnek, ha a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben, vagy a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következtében halt meg függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.

18) Kockázatkizárások‌

a) A biztosító kockázata – amennyiben a biztosítási szerződés különös feltételei vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az alábbi esetekre:

• a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, vagy ennél magasabb véralkohol szint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre,

• a biztosítási esemény a biztosított vezetői engedélye, illetve egyéb szükséges hatósági engedély nélkül, illetve bármely okból tudatmódosult állapotban történt, bármely jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is,

• bármely, nem orvosi rendelvényre, nem gyógyítási céllal, nem gyógyszernek minősülő, a tudat, az elme, az idegrendszer, vagy a szervezet bármely funkciójának normál működését akadályozó szer használatával összefüggésbe hozható biztosítási eseményekre,

• harci cselekményben (háborúban, polgárháborúban, határvillongásban, felkelésben,

forradalomban, zendülésben, törvényes kormány elleni puccsban vagy puccskísérletben, tüntetésen, felvonulásban, sztrájkban, munkahelyi rendbontásban, idegen hatalom ellenséges cselekedetében, kommandó támadásban, terrorcselekményben), vagy más háborús cselekményben, lázadásban, zavargásban való részvételből eredő biztosítási eseményekre,

• az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre,

kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést,

• a biztosítási esemény összefüggésben áll a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével.

b) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi, légi, vízi járműben, országos, nemzetközi, illetve szervezett amatőr sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következik be, ideértve az országos és nemzetközi sportversenyen nézőként való részvételt, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt.

c) A biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem viseli a kockázatot a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan biztosítási eseményeket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasaként, a polgári légiforgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárművön utazik, de a légijárműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.

d) A biztosító kizárja az olyan baleseteket, amelyek rándulás, megemelés, habituális ficam, patológiás törés, nem balesettel összefüggő fertőzés, rovarcsípés, fagyás, napszúrás, nap általi égés, hőguta, madárinfluenza, porckorong sérülés, sérv, agyvérzés, foglalkozási ártalommal összefüggő balesetek, fertőző betegségek, gyermekbénulás, kullancscsípés következtében kialakuló agyburok- és agyvelőgyulladás, veszettség, tetanuszfertőzés miatt következett be.

e) A biztosító nem vállal kockázatot az alábbi esetekben:

• a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségek vonatkozásában;

• a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő, ismert betegségekkel ok-okozati összefüggésben bekövetkező betegségek vonatkozásában;

• mindezen betegségek gyógyítása vonatkozásában, illetve

• mindezen betegségekkel ok-okozati összefüggésben bekövetkező haláleset vonatkozásában.

19) Jognyilatkozatok, változás-bejelentési kötelezettség‌

a) A szerződő és a biztosított köteles személyi adatainak (pl. lakcímének) módosulását, továbbá a biztosító kockázatvállalása szempontjából valamennyi lényeges körülmény változását (különösen foglalkozásának és sporttevékenységeinek változását) 5 napon belül a biztosítóhoz írásban bejelenteni. Lényeges körülmény az, amire a biztosító a szerződéskötéskor az ajánlatban, az egészségi nyilatkozatban és az orvosi vizsgálat során írásban kérdést tett fel.

b) Azon jognyilatkozatok, amelyek érvényességéhez jogszabály írásbeli alakot követel meg, a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azokat írásban nyújtották be a biztosítóhoz (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület). Abban az esetben, ha az adott jognyilatkozat érvényességéhez jogszabály nem írja elő az írásbeliség követelményét, akkor az arra jogosult által aláírt papír alapú dokumentum szkennelt változatát tartalmazó elektronikus levél beérkezése pótolja az írásbeli benyújtást.

c) Minden jognyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.

11. B épület) beérkezett.

d) A változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

e) A változásbejelentési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

f) Ha a szerződés több személyre vonatkozik és a változásbejelentési kötelezettség megsértése csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a változásbejelentési kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

g) A változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a bejelentésre köteles lett volna.

h) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja. Egészségbiztosítási szerződések esetén nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából származó természetes egészségromlás lehetősége. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító

javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

i) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülmények változásáról, az ebből eredő jogokat a változásbejelentési határidő leteltét követő naptól számított első 5 évben gyakorolhatja.

20) Adatkezelési tájékoztató‌

20.1. Az adatkezelő adatai és felügyeleti hatóságai ‌

Adatkezelő: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 14153730-4-44

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx

E-mail címe: xxx@xxx.xx

Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000

Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000

E-mail címe, honlapja: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx , xxx.xxxx.xx

20.1.1. Marketingcélú közös adatkezelés esetén az Adatkezelők adatai ‌

Adatkezelő1: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 14153730-4-44

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx

E-mail címe: xxx@xxx.xx

Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000

Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000

E-mail címe, honlapja: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx , xxx.xxxx.xx

Adatkezelő2: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhelye: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület Levelezési címe: 1476 Budapest, Pf. 325.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 14440306-4-44

Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank (xxx.xxx.xx) Adatvédelmi tisztségviselő: Xx. Xxxxx Xxxxx

E-mail címe: xxx@xxx.xx

Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület Telefonszám: +36 1 0 000 000, fax: x00 0 000 0000

Felügyeleti hatóság adatvédelemmel kapcsolatban: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9.

Telefonszáma: x00 0 000 0000, fax száma: x00 0 000 0000

E-mail címe, honlapja: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx , xxx.xxxx.xx

továbbiakban együttesen: Adatkezelők; külön- külön: Adatkezelő, illetve Biztosító.

20.2. Az adatkezelési tájékoztató alkalmazása ‌

Az ügyfél adatkezelésre vonatkozó teljeskörű tájékoztatását a biztosítási feltételekben (ÁSZF, KSZF, Szerződési Feltételek; továbbiakban együtt: „Biztosítási Feltételek”), az Ügyféltájékoztatóban, továbbá az Adatkezelési tájékoztatóban foglalt rendelkezések alkotják. A Biztosítási Feltételek, az Ügyféltájékoztató és Adatkezelési tájékoztató egymásra épülnek: az Adatkezelési tájékoztató általános, míg az Ügyféltájékoztató és Biztosítási Feltételek az egyes termékekre vonatkozó speciális rendelkezéseket tartalmaznak. Amennyiben az Adatkezelési tájékoztató, a Biztosítási Feltételek és az Ügyféltájékoztató között eltérés áll fent, úgy az alábbi sorrend irányadó: 1. Adatkezelési tájékoztató, 2. Biztosítási Feltételek, 3. Ügyféltájékoztató.

20.3. A Biztosító adatkezelése ‌

A Biztosító, mint adatkezelő a természetes személy ügyfelei, valamint annak örökösei vagy annak helyébe lépő más személy (továbbiakban: „Érintett”) biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő személyes adatait, továbbá a közös adatkezelés esetén az Adatkezelők az adatkezeléshez hozzájáruló Érintett személyes adatait

- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú (a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló) rendelete (általános adatvédelmi rendelet, a továbbiakban: „GDPR” vagy „Adatvédelmi rendelet”),

- az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: „Info. tv.”),

- a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: „Bit.”)

- és az egyéb irányadó jogszabályok – ideértve különösen a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényt (továbbiakban: „Reklámtörvény”) adatvédelemre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kezelik.

Ügyfélnek minősül a Szerződő, a Biztosított, a Kedvezményezett, a Károsult, a Biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy.

Személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („Érintett”) vonatkozó bármely információ.

A Biztosító törekszik a személyes adatkezelési tevékenységeit, adatkezelési műveleteit oly módon kialakítani, hogy mindenkor teljesüljenek az Adatvédelmi rendelet 5. cikkében foglalt adatkezelési alapelvek, azaz biztosítja a személyes adatok kezelésének jogszerűségét, tisztességességét, átláthatóságát, az adatok kezelésének célhoz kötöttségét, az adattakarékosságot (adatminimalizálás), azok pontosságát, tárolásuk időtartamának korlátozottságát, valamint bizalmasságukat. Az alapelvek megvalósulásáért a Biztosító felel, és ezekért elszámoltatható.

Xxxxx Xxxxxxxxxxxx tájékoztató tartalmazza a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, kezelésével és fenntartásával összefüggő, a Bit. 121. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.

A mindenkor hatályos, valamint a korábban hatályban lévő Adatkezelési tájékoztató a Biztosító weboldalán, a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon megtalálható.

Marketingcélú közös adatkezelés

Az Adatkezelők tájékoztatják az Érintettet, hogy közös célból történő adatgyűjtés, közös adatbázisban történő közös adatkezelés és személyes adatok marketingcélú felhasználása tárgyában egymással megállapodást kötöttek, melyben közös Adatkezelőként meghatározták az adatkezelés céljait és eszközeit. Az Érintett az Adatkezelők megállapodásától függetlenül mindegyik Adatkezelő vonatkozásában és mindegyik Adatkezelővel szemben gyakorolhatja az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogait. Bármelyik Adatkezelő jogosult az Érintett hozzájárulását kérni a közös adatkezeléshez. Az Érintett tájékoztatásáért (általános adatvédelmi rendelet 13. cikk) az az Adatkezelő felelős, amely az Érintettel a hozzájáruló nyilatkozat megszerzése érdekében kapcsolatba lép.

Az Érintettől érkezett megkeresések teljesítése céljából az Adatkezelők közös kapcsolattartóként a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. adatvédelmi tisztviselőjét (a továbbiakban: „Adatvédelmi tisztviselő”) jelölték meg azzal, hogy az Érintettnek lehetősége van arra is, hogy a kijelölt Adatvédelmi tisztviselő helyett valamelyik Adatkezelőhöz forduljon. Az Adatvédelmi tisztviselő elérhetőségét a fenti

20.1.1. pont tartalmazza.

20.4. A Biztosító adatkezelésének célja, jogalapja, a kezelt adatok köre és az adatkezelés időtartama ‌

A Biztosító az Érintett következő személyes adatait, az itt meghatározott célból, jogalapon, és időtartamban kezeli:

20.4.1. A szerződés megkötését megelőző, valamint a szerződés megkötéséhez, a szerződés kezeléséhez, fenntartásához, valamint a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatkezelés

Az adatkezelés megnevezése és célja

Az adatkezelés jogalapja

A kezelt adatok köre

Az adatok tárolásának

időtartama

A Biztosító a szerződéskötés vagy a szerződés fenntartása során tudomására jutott személyes adatokat a szerződés időtartama alatt, illetve annak megszűnését követően addig kezelheti, ameddig a szerződéssel kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló időszakot (elévülési időt) az egyes biztosítási termékekre vonatkozó szerződési feltételek,

illetve a jogszabályok tartalmazzák. Az ettől eltérő időtartamú adatkezelésekről a lentebb

felsorolt pontokban található külön tájékoztatás.

Életbiztosítási szerződés megkötését megelőzően az ügyfél igényeinek megfelelő biztosítási termék ajánlása érdekében az ügyfél igényeinek felmérése céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit.

153. §-a keletkezteti.

Az ügyfél által az igényfelmérő kérdőívben megadott adatok.

Amennyiben a szerződés nem jön létre a felek között, addig kezelhető, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Amennyiben a felek között a biztosítási szerződés létrejön, akkor az igényfelmérő a szerződés részeként, azzal megegyező ideig, azaz a szerződés megszűnését követő

8 évig kezelhető.

Az ügyfél számára alkalmas biztosítási alapú befektetési termék ajánlása érdekében az ügyfél befektetési ismereteinek, céljainak, pénzügyi helyzetének felmérése céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 166/E. §-a keletkezteti.

Az ügyfél által ebből a célból megadott adatok.

Amennyiben a szerződés nem jön létre a felek között, addig kezelheti, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Amennyiben a felek között a biztosítási szerződés létrejön, akkor az igényfelmérő a szerződés részeként, azzal megegyező ideig, azaz a szerződés megszűnését követő

8 évig kezelhető.

A biztosítási szerződés megkötésének céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – a szerződés megkötése.

Az Érintett által a szerződéskötés során megadott személyes adatok, így többek között a kockázatelbírálásho z, a díjkalkulációhoz megadott adatok, illetve az ajánlati

dokumentációban

A díjkalkulációval kapcsolatos adatok vonatkozásában legfeljebb 30 nap, az Érintett ajánlata alapján létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos

személyes adatok

		megadott adat.	addig kezelhetők, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatosan igény érvényesíthető.
A szerződés megkötését követően a szerződés fenntartása, kezelése, módosítása, a szolgáltatás teljesítése, elszámolása és a Biztosító szerződésből fakadó egyéb kötelezettségei (pl. díjak megállapítása) teljesítése céljából történő adatkezelés	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél.	Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más módon a Biztosító tudomására jutott adat.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.
A biztosítási szolgáltatási igény elbírálása, a biztosítási szerződésből származó követelés megállapítása, megítélése, a szerződés teljesítése	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél.	Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más módon a Biztosító tudomására jutott adat.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.
A Biztosító biztosítási szerződésből eredő igényeinek érvényesítése	GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó	Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány	A biztosítási szerződés fennállásának

(ide nem értve a következő pontban foglalt adatkezelést)

jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a biztosítási szerződés, a Bit., továbbá a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: „Ptk.”)

keletkezteti.

kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok.

időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Biztosító szerződésből származó követeléseinek érvényesítése, így különösen adósságkezelés, követelésbehajtás, végrehajtás, illetve az Adatkezelő követeléseinek jogi úton (pl. fizetési meghagyás, bírósági eljárás, követeléskezelő társaság megbízása) történő érvényesítése céljából történő adatkezelés, valamint ezen célok érvényesítése érdekében megbízott harmadik személynek történő

adatátadás

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az Adatkezelő jogos érdeke az Érintett szerződéses kötelezettségeinek nemteljesítése esetén szerződésben foglalt jogai érvényesítésére.

Az Érintett által a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott személyes adatok, így különösen: név, lakcím, anyja neve, születési hely, idő.

A biztosítási szerződés fennállásának időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A Biztosítási szerződésből származó jogi igényekkel szembeni védekezés előterjesztése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit., Ptk. és egyéb ágazati jogszabályok).

Az Érintett által a szerződéskötéshez, nyomtatvány kitöltéséhez megadott személyes adatok, a biztosítási szerződés teljesítése során keletkező személyes adatok.

A biztosítási szerződés fennállásának időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal kapcsolatban igény

érvényesíthető.

A Biztosítási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos bírósági, hatósági megkeresések megválaszolása

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (pl.: Bit.,

Ptk. és

egyéb ágazati jogszabályok).

A megkeresések megválaszolásához szükséges személyes adatok.

A biztosítási szerződés fennállásának időszakában; a szerződés megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig azzal

kapcsolatban igény

érvényesíthető.

A Biztosító által megválaszolt bírósági, hatósági megkeresésekről szóló adattovábbítási nyilvántartás vezetése. Az adatkezelés célja a jogszabályi kötelezettség teljesítése, adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése és az Érintettek tájékoztatása.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés (Bit.

és egyéb ágazati jogszabályok).

A megkeresések megválaszolásához szükséges személyes adatok.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő

személyes adatokat az adattovábbítástól számított

5 év elteltével, a különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén azokat 20 év

elteltével törölni kell.

A veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében, a szolgáltatások jogszabálynak és szerződésnek megfelelő teljesítése és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából:

(1) Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében adatszolgáltatás teljesítése más biztosító részére.

(2) Veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében adatszolgáltatás kérése más biztosítótól.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés.

(1) A Biztosító más biztosító részére történő adatátadására vonatkozóan, a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A Biztosító jogi kötelezettségét a Bit. 149–151. § keletkezteti.

(2) Biztosító más biztosítótól történő adatszolgáltatás kérése esetén a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a Bit. 149–151. § keletkezteti.

A biztosítási termék sajátosságainak figyelembe vételével kezelt, a Bit. 149. § (3)–(6)

bekezdéseiben foglalt adatok.

A megkeresések eredményeként tudomására jutott adatok a kézhezvételt követő 90 napig kezelhetők, kivéve, ha a megkeresés eredményeként tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekei érvényesítéséhez szükséges. Ez esetben a Biztosító az adatot az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerős befejezéséig kezelheti azzal, hogy ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat Biztosító általi megismerését követő 1 évig nem kerül sor, az adat a Biztosító általi megismerést

követő 1 évig kezelhető.

Viszontbiztosítási fedezet elérése és szolgáltatás érvényesítése céljából történő adatkezelés,

viszontbiztosító részére

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az Adatkezelő jogos érdeke.

Az adott jogviszonyhoz kapcsolódó személyes adatok.

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a

biztosítási jogviszony

történő adattovábbítás

megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig

szükséges kezelni.

Különleges adatok, különösen egészségügyi adatok szerződés megkötése, kockázatelbírálás, a szerződésben vállalt fedezet elbírálása, a szerződés fenntartása, kezelése, a szolgáltatás teljesítése céljából történő kezelése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett önkéntes és kifejezett hozzájárulása.

Az Érintett azon különleges adatai, melyekre a hozzájárulása vonatkozik.

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig

szükséges kezelni.

Jogi kötelezettség vagy közérdekű feladat végrehajtása érdekében, jogszabályban meghatározott célból más adatkezelő részére történő adatátadás, illetve egyedi vagy rendeszeres adatszolgáltatás

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az Adatkezelő jogi kötelezettsége teljesítése. A jogi kötelezettséget keletkezteti különösen a következő pontokban részletezett FATCA- törvény, a Bit., a Kit., a Pmt. Eseti adatszolgáltatási

kötelezettséget a

Az Érintett jogszabályban, illetve a megkeresésben kért adatai.

Biztosító akkor teljesít, ha a megkereső szerv az adatátadás célját és jogalapját

megfelelően igazolja.

A FATCA-törvény alapján fennálló

kötelezettségek (pl.: adattovábbítás) teljesítése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A jogi kötelezettséget a Bit.

148. §-ában foglaltak, a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (továbbiakban: FATCA-törvény)

keletkezteti.

Az Érintett adóügyi illetőségével, valamint az adóügyi illetőség igazolásával kapcsolatos személyes adatok (pl. adóügyi illetőség állama, adóazonosító jel, adóügyi

illetőséget megalapozó okirat, a jogalap körében felsorolt jogszabályokban meghatározott egyéb személyes adatok).

A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatás és átvilágítás alapján fennálló kötelezettségek (pl.: adóilletőség megállapítása) teljesítése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 148/A. §-ában foglaltak, a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás

kihirdetéséről szóló

Az Érintett adóügyi illetőségével, valamint az adóügyi illetőség igazolásával kapcsolatos személyes adatok (pl. adóügyi illetőség állama, adóazonosító jel, adóügyi

illetőséget megalapozó okirat, a jogalap körében felsorolt jogszabályokban meghatározott egyéb személyes

adatok).

2015. évi CXC. törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény, továbbá az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 34. § (1)

bekezdésében és 50.

§ (2) bekezdés 28. pontjában foglaltak

keletkeztetik.

A Biztosítónak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt

pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017.

évi LII. törvényben

˙(„Kit.”) foglalt kötelezettségeinek teljesítése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Kit.

16. § keletkezteti.

Partnerkód, kötvényszám, név, születési név, anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, lakcíme, tartózkodási helye, személyazonosító okmányának száma, lakcímkártya száma, adószáma, adóazonosító jele, kiemelt közszereplői státusza, bankszámlaszáma, továbbá a Kit.-ben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb

személyes adatok.

Jogszabályban (Pmt., Kit.) meghatározott határidő: szerződés megszűnésétől számított 8/10 év.

A Biztosító pénzmosás megelőzésével kapcsolatos kötelezettségei (pl.: az ügyfélátvilágítási intézkedések) teljesítése, valamint a NAV által erre a célra létrehozott tényleges tulajdonosi nyilvántartásból történő

lekérdezés, illetve oda

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a pénzmosás és a terrorizmus

finanszírozása

Partnerkód, kötvényszám, név, születési név,

anyja neve, születési helye, ideje, állampolgársága, lakcíme, tartózkodási

helye, személyazonosító

okmányának

Jogszabályban (Pmt.) meghatározott határidő: szerződés megszűnésétől számított 8 /10 év.

történő bejelentés céljából történő adatkezelés

megelőzéséről és megakadályozásáról szól 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban:

„Pmt.”), a 2021. évi XLIII. törvény, a 803/2021. (XII. 28.)

Korm. rendelet és a 804/2021. (XII. 28.)

Korm. rendelet keletkezteti. A Biztosító a lakcímkártya azonosító számát az ügyfél azonosításhoz, átvilágításához fűződő jogos érdekére tekintettel kezeli.

száma, lakcímkártya száma, adószáma, adóazonosító jele, kiemelt közszereplői státusza, bankszámlaszáma, továbbá a Pmt.-ben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb személyes adatok.

Természetes személy esetén: partnerkód, kötvényszám, név, születési név, anyja neve,

születési helye, ideje, állampolgársága, lakcíme, tartózkodási helye, személyazonosító okmányának száma, lakcímkártya száma,

adószáma, adóazonosító jele, kiemelt közszereplői státusza, bankszámlaszáma, továbbá a Kit.-ben foglalt kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb személyes

adatok.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében:

neve, rövidített neve, székhelye,

külföldi

székhelyű vállalkozás esetén (amennyiben ilyennel rendelkezik) a magyarországi fióktelepének címe, főtevékenysége, képviseletre jogosultak neve és beosztása,

(ha ilyennel rendelkezik: kézbesítési megbízottjának a családi és utóneve és

lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye),

cégjegyzékszáma és

adószáma.

A biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében a szerződéskötéskor, a szerződéssel kapcsolatos tranzakciók során, így különösen a szerződés módosításával kapcsolatban, személyesen, telefonon, e-mailben történő ügyfél azonosítás céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke, hogy a személyes adatok és biztosítási titkok védelme érdekében információt csak az arra jogosult személy számára szolgáltasson.

A Biztosító az azonosításhoz az alábbi adatokat (legalább hármat) használja: pl. szerződésszám és/vagy kárszám, név, születési idő, édesanyja neve, állandó lakcíme, levelezési címe, e- mail címe, telefonszáma.

számított 8 évig szükséges kezelni.

A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése, felderítése, nyomon követése, kapcsolódó kockázatok

mérése, kezelése céljából

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – az Adatkezelő jogos érdeke a biztosítási szerződésekkel kapcsolatosan

visszaélések, a

Az ügyfél által a szerződéskötés során vagy azt követően megadott adatok.

Az adatok megadásától számított 5 év.

történő adatkezelés	biztosítási csalások megelőzésére, felderítésére.
A nyilvántartásokban szereplő adatok informatikai biztonságának védelme érdekében szükséges biztonsági mentések céljából történő adatkezelés	GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.	Az Érintett Biztosító informatikai rendszerében rögzített és biztonsági mentéssel érintett személyes adatai.	A Biztosító a biztonsági mentésben szereplő adatokat az azokra vonatkozó megőrzési időnek megfelelő időtartamig kezeli.
Az e-mail cím kezelése a szerződés megkötése, fenntartása, valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítése (kárrendezés), továbbá az Érintettel való elektronikus kapcsolattartás céljából. A Biztosító minden e-mail címmel rendelkező ügyfelének biztosítja, hogy az Ügyfélportálra történő regisztrációt követően megtekinthesse, letölthesse a szerződéssel kapcsolatos dokumentumokat, ideértve különösen a biztosítási ajánlatot, kötvényt, díjértesítő/index levelet, díjesedékességi értesítőt, díjfelszólítót.	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.	Az Érintett e-mail címe.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.
A mobiltelefonszám kezelése a szerződés létrejöttének megerősítése, valamint az Ügyfélportálra való regisztráció céljából	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.	Az Érintett mobiltelefonszáma.	A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Csoportos biztosítás megkötése, fenntartása, kezelése céljából történő adatkezelés, adattovábbítás. Csoportos biztosítás esetében a Szerződő átadja a Biztosított adatait a Biztosító részére. A Biztosító a Biztosított adatait, a biztosítási szerződést a Biztosított javára megkötő Szerződővel egyezteti. A Szerződő a Biztosítottak személyéről a szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal tájékoztatja a Biztosítót.	GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges.	A Szerződő által a Biztosító részére továbbított adatok: a csatlakozási nyilatkozatban/adat szolgált tásban vagy egyéb dokumentumban a Biztosított által megadott adatok, a biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszonyra, vagy egyéb érdek megszűnésére vonatkozó adat. A Biztosító a Biztosítottakra vonatkozó adatokat a Szerződő részére nem ad át, kivéve, ha a Szerződő általi adatszolgáltatás egyeztetése érdekében (vagy ún. fedezetellenőrzés) során szükséges, vagy ha a Szerződő a szolgáltatási igény során történő eljárásra jogosult, mely esetekben az ehhez szükséges adatokat továbbítja a Biztosító a Szerződő részére.	Amennyiben a Biztosított a szerződéshez csatlakozik, a létrejött szerződésekre vonatkozó adatkezelési időtartam az irányadó, azaz a biztosítási jogviszony fennállásának időszakában kezelhetők az Érintett személyes adatai; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.
Ügyfelek jogos érdek	GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke.	Az ügyfél tiltakozása, marketingcélú adatkezeléssel kapcsolatos nyilatkozata visszavonása, valamint az abban foglalt adatok.	A nyilvántartás
alapján történő			adatait, valamint a
adatkezeléssel szembeni			válaszadással
tiltakozásainak, valamint			kapcsolatos
a marketing			dokumentumokat a
nyilatkozatok			válasz elküldésétől
visszavonásának			számított 8 évig kell
nyilvántartása az ügyfél –			megőrizni az
visszavonással vagy			elszámoltathatóság
tiltással összefüggő célból			érdekében.
történő – jövőbeli
megkeresésének
elkerülése céljából

(1) A szolgáltatásra jogosultság ellenőrzése érdekében esetenkénti lekérdezés a Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím-nyilvántartásban található személyes adatokról és a lekérdezés eredményének kezelése.

(2) Az ügyfél által a biztosítási szerződéssel összefüggésben megadott adatok pontosságának ellenőrzése érdekében esetenkénti lekérdezés a Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím-nyilvántartásból, továbbá a lekérdezés eredményének felhasználása, amennyiben az ügyfél által megadott adatok hiányosan vagy hibásan kerültek megadásra.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke. (1) A Biztosító jogos érdeke, hogy kizárólag az arra jogosult számára fizessen biztosítási szolgáltatást, megelőzve ezzel az esetleges visszaéléseket.

(2) A Biztosító jogos érdeke, hogy ellenőrizze és biztosítsa, hogy nyilvántartásában pontosan szerepelnek a biztosítási szerződéssel kapcsolatos ügyféladatok.

(1) A Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím- nyilvántartásban található személyes adatok (név, anyja neve, születési

hely és idő, lakcím, tartózkodási hely).

(2) A Belügyminisztérium által vezetett személy és lakcím- nyilvántartásban található adatok (név, anyja neve, születési helye és ideje, lakóhelye).

A Biztosító az adatokat a szerződés adataival megegyező ideig tárolja.

Minőség-ellenőrzés, folyamatfejlesztés céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az Érintett neve, telefonszáma, e- mail címe, valamint az Érintett által adott visszajelzés.

Az Érintett elektronikusan adott visszajelzéseit a részére nyújtott szolgáltatásra vagy szerződésre vonatkozóan a szolgáltatással, illetve a szerződés adataival együtt kezeli a Biztosító, az azokra

meghatározott ideig.

Statisztikai célból történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az Érintett által a szerződésben és azzal összefüggésben a szerződéskötés, illetve a szerződés teljesítése során megadott vagy az Érintettről más

módon a Biztosító

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási

jogviszonnyal

tudomására jutott adat.

kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Számviteli törvényben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig

kezeli.

20.4.2. A személyes adatok kárrendezés során történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai
Az adatkezelés megnevezése és célja	Az adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Az adatok tárolásának időtartama
A Biztosító a kárrendezés kapcsán tudomására jutott személyes adatokat a kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig kezelheti, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvényesítésre nyitva álló időszakot (elévülési időt) az egyes biztosítási termékekre vonatkozó szerződési feltételek, illetve a jogszabályok tartalmazzák. Az ettől eltérő időtartamú adatkezelésekről a lentebb felsorolt pontokban található külön tájékoztatás.
A kárrendezés érdekében történő adatkezelés	A szerződő fél esetében a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A többi érintett (Biztosított, Kedvezményezett, Károsult, szolgáltatásra jogosult személy, örökösök) esetén a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, melyet többek között a Ptk.	Az Érintett által a kárrendezéssel összefüggésben megadott vagy az Érintettről a kárrendezéssel összefüggésben más módon a Biztosító tudomására jutott személyes adatok, ideértve az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hanganyagát is.	A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Biztosító általi kifizetés esetén, a kár lezárásától számított 8 évig.

6:439. §, 6:470. §, 6:472.

§ rendelkezései keletkeztetnek.

A kárrendezés érdekében történő különleges adatok kezelése. Az Érintett a kárigény elbírálása, a jogalap és összegszerűség megállapítása érdekében jogosult, továbbá szerződés vagy jogszabály alapján köteles lehet személyes és különleges kategóriájú, így különösen az Érintett egészségügyi állapotával összefüggő személyes

adatok megadására.

A GDPR 6. cikk (1)

bekezdés a) – az Érintett önkéntes és kifejezett hozzájárulása.

Személyes és különleges kategóriájú, így különösen az Érintett egészségügyi állapotával összefüggő személyes adatok.

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető. A Biztosító általi kifizetés esetén, a kár lezárásától számított 8 évig.

Adózással kapcsolatos, illetve számviteli kötelezettségek teljesítése, különösen nyilvántartások vezetése, bizonylatok kiállítása és megőrzése

A GDPR 6. cikk (1)

bekezdés c) – a Biztosító jogi kötelezettségének teljesítése. A Biztosító jogi kötelezettségét a Számviteli törvény keletkezteti.

A kárrendezéssel kapcsolatos, a Számviteli törvény szerinti nyilvántartásban kezelt adatok, valamint a kárrendezéssel kapcsolatos könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatok (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat

is).

A kárrendezés időtartama alatt, azt követően a kár lezárásától számított 8 évig.

Statisztikai célú adatkezelés

A GDPR 6. cikk (1)

bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az Érintett által a kárrendezéssel összefüggésben megadott vagy az Érintettről a kárrendezéssel összefüggésben más módon a

Biztosító

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel

kapcsolatosan igény

tudomására jutott személyes adatok.

érvényesíthető.

Az ügyfelek telefonon, illetve e-mailben történő azonosítása a kárbejelentés, a szolgáltatási igény bejelentése során a biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

telefonszáma.

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Az Érintett adatainak a Biztosító megtérítési igényének érvényesítése érdekében történő kezelése

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy a jogszabályban vagy szerződésben meghatározottak szerint az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igényét érvényesíthesse a

Károkozóval szemben.

Az Érintett adatkezelési cél teljesítéséhez szükséges adatai.

A kárrendezés időtartama alatt, illetve annak lefolytatását követően addig, ameddig az Érintett által előterjesztett kárigénnyel kapcsolatosan igény érvényesíthető.

20.4.3. A személyes adatok panaszkezelési eljárás során történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai

Az adatkezelés megnevezése és célja

Az adatkezelés jogalapja

A kezelt adatok köre

Az adatok

tárolásának időtartama

A panaszkezelési eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 159. §-a keletkezteti.

Az Érintett által a Biztosító részére a panaszkezeléssel összefüggésben rendelkezésre bocsátott, vagy a panaszkezeléshez kapcsolódó, szerződés megkötése és teljesítése, illetve a kárrendezési, szolgáltatási eljárás során a

Biztosító által

A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 év.

kezelt személyes adatok.

A telefonon tett panasz hangfelvételének rögzítése a panaszkezelési eljárás lefolytatása céljából

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit 159. § (2) bekezdés keletkezteti.

Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely tartalmazza különösen az Érintett nevét, irányítószámát, telefonszámát, beazonosításhoz szükséges adatait, a panasz felvétele során rögzített személyes

adatokat.

A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 év.

Kárrendezéssel összefüggésben benyújtott panasz esetén a panaszkezelési eljárás lefolytatása érdekében történő adatkezelés

A szerződő fél esetében a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az Érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az Érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A többi Érintett (Biztosított, Kedvezményezett, Károsult, szolgáltatásra jogosult személy, örökösök) esetén GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése, melyet a Ptk. 6:439. §, 6:470. §,

6:472. § rendelkezései keletkeztetnek.

Az Érintett által a Biztosító részére a panaszkezeléssel összefüggésben rendelkezésre bocsátott, vagy a panaszkezeléshez kapcsolódó, a Biztosító által kezelt személyes adatok, ideértve a telefonon történő panasz kezelés esetén a hangfelvételt is.

A panaszkezelési eljárás lezárását követő 5 év.

Az ügyfelek telefonon, illetve e-mailben történő azonosítása panaszbejelentés során a

biztosítási titok, valamint

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

A Biztosító az azonosításhoz az alábbi adatokat (legalább hármat)

használja: pl.

A panaszkezelési eljárás lezárásától számított 5 év.

a személyes adatok		szerződésszám
védelme érdekében		és/vagy kárszám,
		név, születési idő,
		édesanyja neve,
		állandó lakcíme,
		levelezési címe, e-
		mail címe,
		telefonszáma.

20.4.4. A személyes adatok marketingcélból történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai
Az adatkezelés megnevezése és célja	Az adatkezelés jogalapja	A kezelt adatok köre	Az adatok tárolásának időtartama
Az egyes nyereményjátékokon, promóciókon történő részvétel esetén a játékszabályzatban külön adatkezelési tájékoztató kerül elhelyezésre az ott megvalósuló személyes adatok kezelésével kapcsolatban.
Az Adatkezelők szolgáltatásainak megismertetése és azok igénybevételének ösztönzése céljából termékinformációk, reklámanyagok, ajánlatok küldése akciókról, nyereményjátékokról értesítés telefonon, e-mail útján és/vagy postai úton	GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) –az Érintett által adott önkéntes és tájékozott hozzájárulás.	Az Érintett által a szerződéskötés, valamint a szerződés fennállása során megadott adatok, különösen az Érintett neve, neme, kora, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e- mail címe.	A szerződésre vonatkozó adatkezelés időtartamáig, kivéve, ha az Érintett a hozzájárulását visszavonja, ez esetben legfeljebb az Érintett hozzájárulásának visszavonásáig.
Postai címzett reklámküldemény küldése céljából történő adatkezelés	GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdekét a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 6. § (4) bekezdés keletkezteti.	Az Érintett által a szerződéskötés, valamint a szerződés fennállása során megadott adatok.	A szerződésre vonatkozó adatkezelés időtartamáig, kivéve, ha az Érintett a reklám küldését megtiltotta, ez esetben legfeljebb az Érintett megtiltásáig kezelheti.

20.4.5. A személyes adatok telefonos értékesítés vagy ügyintézés során történő kezelésének 20.4.1. pontot kiegészítő szabályai

Az adatkezelés megnevezése és célja

Az adatkezelés jogalapja

A kezelt adatok köre

Az adatok tárolásának időtartama

A biztosítás telefonos értékesítése során (mind a szerződéskötés vagy

ajánlattétel céljából

GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett hozzájárulása.

Amennyiben az

Az Érintett ajánlata alapján létre nem jött biztosítási szerződés

esetén a

Biztosítóhoz beérkező, mind az értékesítés céljából a Biztosító által kezdeményezett) hangfelvétel rögzítése, amelynek célja a telefonon keresztül megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása, a beszélgetésben résztvevők jogainak megóvása, továbbá ajánlattétel, valamint szerződéskötés érdekében

Érintett visszavonja hozzájárulását, úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett kérelmével, bejelentésével kapcsolatban hozott döntését, véleményét, álláspontját az azokban foglaltakra tekintettel kialakíthassa, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit teljesítse, és az azzal kapcsolatos tájékoztatást az

Érintett részére eljuttathassa.

hangfelvételt addig kezelhető, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Ha a szerződés létrejön a biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig addig kezelhető, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig.

Befektetési egységhez kötött életbiztosítások esetén a Biztosító a szerződéskötést követően még nyitva álló 30 napos felmondási

időn belül rögzített telefonhívással (ún.

„welcome call”) megbizonyosodik arról, hogy az ügyfél tisztában van a hosszú távon vállalt kötelezettségeivel, valamint a Biztosító meggyőződik arról, hogy az ügyfél ügyleti akaratának megfelelő feltételekkel jött létre a szerződés. Ennek során a Biztosító a hangfelvételt rögzít, amelynek célja a telefonon megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása

a beszélgetésben

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése. A

jogi kötelezettséget a Magyar Nemzeti Bank 8/2016. (VI.30.) számú ajánlásának 57. pontja keletkezteti.

Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely az alábbi adatokat tartalmazhatja: név, irányítószám, telefonszám, a beazonosításhoz szükséges

egyéb személyes adatok, az adatkezelési cél teljesítése során rögzített személyes adatok.

résztvevők jogainak megóvása érdekében.

Az évi 1 millió forint feletti díj, valamint a Biztosító által ellentmondásosnak vélt ajánlatok esetén a Biztosító az ajánlat Biztosítóhoz való beérkezését követően, még a szerződés megkötését megelőzően rögzített telefonhívással (ún. „prevenciós hívás”) megbizonyosodik arról, hogy az ügyfél tisztában van a hosszú távon vállalt kötelezettségeivel, valamint a Biztosító meggyőződik arról, hogy az ügyfél ügyleti akaratának megfelelő feltételekkel jött létre a szerződés. Ennek során a Biztosító a hangfelvételt rögzíti, amelynek célja a telefonon megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása a beszélgetésben részt vevők jogainak megóvása.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) –

a Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az ügyfél tényleges ügyleti akaratának megfelelő szerződés jöjjön létre, az ügyfél tisztában legyen a hosszú távon vállalt kötelezettségeivel.

Érintettel folytatott telefonbeszélgetés hangfelvétele, amely az alábbi adatokat tartalmazhatja: név, irányítószám, telefonszám, a beazonosításhoz szükséges

egyéb személyes adatok, az adatkezelési cél teljesítése során rögzített személyes adatok.

A biztosítási szerződés módosításával, a változás bejelentési kötelezettség teljesítésével, illetve a szerződést érintően tett egyéb nyilatkozatokkal, valamint az ügyfelek egyéb, biztosítási szerződésükkel összefüggő ügyintézéssel kapcsolatos telefonhívásainak rögzítése érdekében történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) – A szerződés teljesítése.

személyes

teljesítéséhez

adatokat.

szükséges adatokat legalább a szerződés megszűnésétől számított 8 évig szükséges kezelni.

A Biztosító ügyfeleinek állományápolási célból történő telefonos megkeresése során hangfelvétel rögzítése, amelynek célja a telefonon keresztül megtett nyilatkozat tartalmának visszaidézése, a nyilatkozó személyének és a nyilatkozattétel időpontjának azonosítása a beszélgetésben résztvevők jogainak megóvása érdekében

GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) – az Érintett hozzájárulása. Amennyiben az Érintett visszavonja hozzájárulását,

úgy az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

adatokat.

Az Érintettnek díj megfizetésével kapcsolatosan tett intézkedéseire vonatkozó telefonhívások rögzítése érdekében történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett nyilatkozatait megfelelően rögzítse a rendszereiben, hogy annak figyelembevételével érdemi döntést hozhasson, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit teljesíthesse.

szükséges kezelni.

A Biztosító által nyújtott szolgáltatás minőségének, illetve a jogszabályoknak, szerződési feltételekben foglalt kötelezettségeknek való

megfelelésének a

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – A Biztosító jogos érdeke. A Biztosító jogos érdeke, hogy az Érintett nyilatkozatait megfelelően rögzítse a

rendszereiben, hogy

Az Érintettel folytatott telefonbeszélgetés során

rögzített hangfelvétel, amely különösen

az alábbi

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a biztosítási jogviszony megszűnését követően pedig

addig kezelhetők,

Károsultak, szolgáltatásra jogosultak telefonon történő megkeresése útján történő ellenőrzése érdekében történő adatkezelés

annak figyelembevételével az esetleges hibák kijavítására intézkedéseket tehessen, a szolgáltatás minőségét folyamatosan emelje, illetve jogait érvényesíthesse, kötelezettségeit

teljesítse.

adatokat tartalmazhatja: név, irányítószám, telefonszám, a beazonosításhoz szükséges egyéb személyes adatok, az adatkezelési cél teljesítése

során rögzített személyes adatok.

míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.

Az ügyfelek azonosítása a telefonhívások, a biztosítási titok, valamint a személyes adatok védelme érdekében

GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) – a Biztosító jogos érdeke.

Az azonosításhoz a Biztosító az alábbi adatokat használja: név, szerződésszám és/vagy kárszám, születési idő és hely, anyja neve.

számított 5 évig.

20.4.6. Az örökösök, hagyatéki eljárással érintett hozzátartozók adatainak kezelése

Az adatkezelés megnevezése és célja

Az adatkezelés jogalapja

A kezelt adatok köre

Az adatok tárolásának időtartama

Az elhunyt szerződő féllel, illetve Biztosítottal kapcsolatba hozható adatok tekintetében az Érintett jogainak az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult általi gyakorlása érdekében történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (4) bekezdése keletkezteti.

A szerződéssel kapcsolatos adatok, a Biztosító jogi kötelezettségének teljesítéséhez szükséges és az örökös, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult által rendelkezésre

bocsátott adatok.

Ameddig az örökösi jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de legalább a biztosítási jogviszony megszűnésétől számított 8 év.

A biztosítási jogviszonyban szereplő fél (pl.: Szerződő, Biztosított) elhalálozása

esetén a halál tényének

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség

teljesítéséhez

Halotti anyakönyvi kivonat, jogerős hagyatéki végzés vagy öröklési

bizonyítvány,

A biztosítási jogviszony fennállásának időszakában; a

biztosítási jogviszony

igazolása érdekében történő adatkezelés

szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 73/A. § (1) és (5) bekezdés, továbbá a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 79– 92. §, 101–102. §

keletkezteti.

hagyatéki ügyben eljáró közjegyző megkeresése, a halál tényére hivatkozó jogerős bírósági határozat és az ezekben foglalt személyes adatok.

megszűnését követően pedig addig kezelhetők, míg a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatosan igény érvényesíthető.

A jogosult részére történő többlet díj visszafizetése érdekében történő adatkezelés

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (4) bekezdése, továbbá a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 79–92. § 101–

102. § keletkezteti.

Jogerős hagyatéki eljárást lezáró határozat (hagyatékátadó végzés), öröklési bizonyítvány és az ezekben foglalt személyes adatok.

számított 8 évig szükséges kezelni.

A hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig az elhunyt Xxxxxxxx által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az

esedékes díjtartozás

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (5) bekezdése keletkezteti.

A Kérelmező által a Biztosító rendelkezésére bocsátott okiratok, dokumentumok és az azokban foglalt személyes adatok.

Az adatszolgáltatást követően addig, ameddig a biztosítási szerződés alapján igény érvényesíthető, de legalább 5 évig.

összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt Szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – történő adatszolgáltatás érdekében történő

adatkezelés.

A hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződéshez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosítottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény Biztosítóhoz történő bejelentése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok Biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt Biztosított közeli hozzátartozója részére – annak írásbeli kérelmére

– történő adatszolgáltatás érdekében történő

adatkezelés.

GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) – a Biztosítóra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelés. A jogi kötelezettséget a Bit. 143. § (5) bekezdése keletkezteti.

A Kérelmező által a Biztosító rendelkezésére bocsátott okiratok, dokumentumok és az azokban foglalt személyes adatok.

Az adatszolgáltatást követően addig, ameddig a biztosítási szerződés alapján igény érvényesíthető, de legalább 5 évig.

20.4.8. A Biztosító adatkezelésével kapcsolatos további rendelkezés

A szerződés megkötéséhez, fenntartásához, teljesítéséhez szükséges személyes adatok megadásának hiányában a Biztosító a szerződés megkötését, valamint szolgáltatás nyújtását megtagadhatja.

Az Érintett hozzájárulásának hiányában szerződés nem jöhet létre, szolgáltatás nem teljesíthető azon esetekben, ahol különleges adatok szerepelnek.

Amennyiben az Érintett nem adja meg a Biztosítónak a kárrendezéshez szükséges személyes adatait, előfordulhat, hogy a Biztosító a kárrendezést nem tudja lefolytatni, aminek eredményeként a szolgáltatás nyújtását a biztosítási szerződésben, illetve jogszabályban rögzített esetekben a Biztosító megtagadhatja.

20.5. Az adattovábbítás címzettjei, illetve a címzettek kategóriái ‌

A személyes adatokat és az azokhoz kapcsolódó biztosítási titoknak minősülő információkat a Biztosító a vonatkozó adatkezelési célhoz kapcsolódó hozzáférési jogosultságokkal rendelkező munkavállalói, megbízott biztosításközvetítői, illetve a Biztosító részére szolgáltatási szerződések alapján adatfeldolgozási tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, akik ezen adatokhoz csak a Biztosító által meghatározott terjedelemben és a tevékenységük végzéséhez szükséges mértékben férhetnek hozzá.

A Biztosító az adatkezelések során adatfeldolgozókat, illetve kiszervezett tevékenységet végző szolgáltatókat vesz igénybe erre irányuló szolgáltatási szerződések keretében. Az adatfeldolgozók a Biztosító megbízásából és utasítása szerint kezelik az Érintett – Biztosító által átadott, vagy a Biztosító megbízásából általuk beszerzett vagy adatfeldolgozói minőségükben tudomásukra jutott – személyes adatait, aminek során a személyes adatokról döntést nem hozhatnak.

Ezen adatfeldolgozók címzetti kategóriák szerint az alábbiak:

• belföldi és az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállamban lévő viszontbiztosítók,

• elektronikus adatfeldolgozó szolgáltatók,

• informatikai (rendszerkarbantartó, üzemeltető) szolgáltatók,

• információbiztonsági és szoftverfejlesztési szolgáltatók,

• kárrendező és kárszakértő szolgáltatók,

• kárrendezés során eljáró magánnyomozók,

• kockázat elbírálásban és kárrendezés során eljáró orvos szakértők,

• kárrendezésben és díjbehajtásban résztvevő ügyvédek, ügyvédi irodák, követelésbehajtók,

• vagyonkezelők, nyomdai szolgáltatók,

• biztosításközvetítők.

A kiszervezett tevékenységet végző adatfeldolgozók aktuális listáját az Adatkezelő a hivatalos honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) és ügyfélszolgálatán (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület) közzéteszi.

A biztosítási titoknak minősülő adatokat jogosultak megismerni továbbá mindazon személyek vagy szervezetek is, akikkel vagy amelyekkel szemben a Biztosító biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége nem áll fenn. Az adattovábbítás címzettjei lehetnek különösen

• a veszélyközösségbe tartozó biztosítók,

• a Bit. 138–139. §-ában felsorolt személyek és szervezetek, pl. bíróságok, hatóságok, hatáskörtől függően felügyeleti hatóságok,

• viszontbiztosítók.

20.5.1. A biztosításközvetítők szerepe

A biztosítási szerződések megkötése, fenntartása és teljesítése során a Biztosító biztosításközvetítők (függő ügynökök, azok közvetítői, alvállalkozói) közreműködésével is eljár. A Biztosító által igénybe vett, eljárni jogosult biztosításközvetítők nevéről és címéről a Magyar Nemzeti Bank függő biztosításközvetítőkre vonatkozó nyilvántartásában (xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxx.xx/), valamint a Biztosító honlapján a Képviselő kereső- ben érhető el tájékoztatás.

A független biztosításközvetítő önálló, a Biztosítótól független adatkezelő, aki, illetve amely a biztosítási szerződés létrejötte, fenntartása, teljesítése érdekében továbbítja az ügyfelek személyes adatait a Biztosító részére. A független biztosításközvetítőtől érkező személyes adatokat a Biztosító az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerint, önálló adatkezelőként kezeli.

20.6. Harmadik országba történő adattovábbítás ‌

Harmadik országba a Biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az Érintett adatait, ha a biztosítási szerződésével kapcsolatos szolgáltatás teljesítése miatt az szükséges és a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak az adattovábbítás megfelel, illetve ennek hiányában az ügyfél ahhoz írásban hozzájárult. Így különösen, ha a károkozás vagy károsodás harmadik országban történt, vagy felelősségbiztosítás esetében a Károsult harmadik országbeli, és a szolgáltatás teljesítéséhez ez szükséges, vagy az Érintett külföldön egészségügyi ellátásban való részesülése, illetve szolgáltatás külföldön történő igénybe vétele érdekében ez szükséges.

Az Érintettet az ilyen adattovábbításról a Biztosító minden esetben tájékoztatja. A Biztosító kizárólag abban az esetben továbbítja az Érintett adatait harmadik országba, ha az megfelelő garanciákkal rendelkezik (pl. kötelező erejű vállalati szabályok, vagy a Bizottság által elfogadott általános adatvédelmi kikötések). Ha az adattovábbítással kapcsolatban az Érintettnek kérdése merül fel, vagy felvilágosítást kér, akkor a Biztosító székhelyén vagy a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett

levélben, vagy a xxx@xxx.xx e-mail címre írt levélben – a megfelelő azonosítást követően – teheti meg.

20.7. Adatbiztonsági intézkedések ‌

A Biztosító gondoskodik az adatok megfelelő szintű biztonságáról, kialakítja azokat a technikai, szervezési és adminisztrációs szabályokat, amelyek az általa kezelt személyes adatok védelme érdekében szükségesek, és amelyek GDPR-ban, valamint egyéb adatkezelésre vonatkozó jogszabályban foglalt adatbiztonsági követelmények teljesítése érdekében szükségesek. A Biztosító a tudomására jutott személyes adatokat védi, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen, a védelmet a GDPR előírásainak megfelelően biztosítja. A Biztosító által történő adatkezelés biztonságát belső szabályzatok rendezik. Az előírások értelmében a Biztosító az általa kezelt adatokat biztonsági osztályokba sorolja. A biztosító által alkalmazott besorolási rendszer az adatokat csoportosítja, és az adatbiztonsági osztályokhoz rendelten megadja, hogy milyen egyedi védelmi intézkedésre van szükség.

20.8. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás és az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos érintetti jogok ‌

Kizárólag számítástechnikai eszközzel végrehajtott automatizált adatfeldolgozással az Érintett személyes jellemzőinek értékelésére, és annak alapján hozott döntés érvényesítésére csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz az Érintett kifejezetten hozzájárult, vagy az a szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges, vagy azt jogszabály lehetővé teszi. Nem minősül automatizált egyedi döntésnek az olyan döntési folyamat, melyben a Biztosító döntésre jogosult munkavállalói személyes mérlegelést követően hozzák meg a végső döntést. Az automatizált döntéshozatalt, ideértve a profilalkotást is, a Biztosító nem alapozhatja a személyes adatok különleges kategóriáira.

Profilalkotásnak minősül a személyes adatok automatizált kezelésének bármely olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely természetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére –különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egészségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízhatósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcsolódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére – használják.

Az Érintett automatizált döntéshozatallal kapcsolatos jogai az 1.9.1. g) pontban találhatók.

20.9. Érintetti joggyakorlás ‌

Amennyiben az adatkezelés az Érintett hozzájárulásán alapul, az Érintett jogosult a hozzájárulást bármely időpontban, feltétel nélkül visszavonni. A hozzájárulás visszavonása nem érinti a visszavonást megelőző, hozzájáruláson alapuló adatkezelés jogszerűségét.

Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a szerződés fenntartásához, illetve teljesítéséhez szükséges egészségügyi adatokkal kapcsolatban megadott hozzájárulás visszavonása esetén a Biztosító megtagadhatja a szolgáltatás nyújtását. A visszavonás következtében a szerződés, amennyiben

bármely szolgáltatására vonatkozó kárigény elbírálásához a biztosított egészségügyi adatainak kezelése elengedhetetlen, a visszavonást követő hónap utolsó napján megszűnik az aktuális visszavásárlási érték kifizetésével.

Az Érintett az általános adatvédelmi rendelet 15–22. cikkei szerinti jogait és esetlegesen a hozzájárulása visszavonásához való jogát a Biztosító székhelyén (1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B. épület) írásbeli nyilatkozattal, a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett levélben (levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 325.) vagy elektronikus úton a xxx@xxx.xx e-mail címre megküldött levélben az azonosítását követően gyakorolhatja. Az azonosításhoz a Biztosító az alábbi adatokat használhatja: név, szerződésszám és/vagy kárszám, születési idő és hely, anyja neve, állandó lakcím, e-mail cím, mobil telefonszám. Ha a Biztosítónak megalapozott kétségei vannak a kérelmet benyújtó természetes személy kilétével kapcsolatban, további, az Érintett azonosításához szükséges információk nyújtását kérheti.

A Biztosító indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az Érintett kérelme beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az általános adatvédelmi rendelet 15–22. cikk szerinti kérelmei alapján hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hónappal meghosszabbítható. A Biztosító a határidő meghosszabbításáról a késedelem okainak megjelölésével a kérelem kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet.

Ha a Biztosító nem tesz intézkedéseket az Érintett kérelme nyomán, késedelem nélkül, de legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja az Érintettet az intézkedés elmaradásának okairól, valamint arról, hogy az Érintett panaszt nyújthat be az illetékes hatóságnál, illetve élhet bírósági jogorvoslati jogával.

A Biztosító az érintetti jogosultság gyakorlásával kapcsolatban hozott intézkedést díjmentesen biztosítja. Ha az Érintett kérelme egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó, a Biztosító – figyelemmel a kért információ, vagy tájékoztatás nyújtásával vagy a kért intézkedés meghozatalával járó adminisztratív költségekre – észszerű összegű díjat számíthat fel, vagy megtagadhatja a kérelem alapján történő intézkedést.

20.9.1. Az Érintett jogai

a) Hozzáférési jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosítótól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, akkor jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alábbi információkhoz hozzáférést kapjon:

• az adatkezelés céljai;

• személyes adatok kategóriái;

• azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;

• adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;

• az Érintett azon joga, hogy kérelmezheti a Biztosítótól a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok

kezelése ellen;

• a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;

• ha az adatokat nem az Érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;

• automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az Érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.

Ezen felül, ha a személyes adatoknak harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására került sor, az Érintett jogosult arra, hogy tájékoztatást kapjon a továbbításra vonatkozóan a GDPR 46. cikke szerinti megfelelő garanciákról.

Amennyiben az Érintett elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, a másolatot – főszabály szerint –

„széles körben használt elektronikus formátumban” kell átadni az adatalany részére.

Megtagadható a hozzáférés iránti kérelem teljesítése, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. Nyilvánvalóan megalapozatlan lehet a kérelem, ha a Biztosító nem kezeli az Érintett személyes adatait, ha a kérelmet nem az Érintett vagy igazolt meghatalmazottja nyújtotta be. Túlzó a kérelem akkor, ha az Érintett személyes adataiban, valamint az adatkezelés körülményeiben sem állt be érdemi változás, ugyanakkor többször kér hozzáférést a Biztosítótól.

Amennyiben az Érintett jelen pont szerinti hozzáférési joga hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, így különösen mások üzleti titkait, vagy szellemi tulajdonát, a Biztosító jogosult az Érintett kérelmének teljesítését szükséges és arányos mértékben megtagadni.

b) Helyesbítéshez való jog

A Biztosító az Érintett kérésére késedelem nélkül helyesbíti az Érintettre vonatkozó, általa kezelt pontatlan személyes adatokat. Az adatok megfelelőségét a Biztosító jogosult ellenőrizni, és indokolt esetben az Érintettet felhívni arra, hogy a kérelme Biztosító általi teljesítése érdekében a pontosított adatot megfelelő módon – elsősorban megfelelő okirattal – igazolja.

c) A törléshez és az elfeledtetéshez való jog

A Biztosító az általános adatvédelmi rendelet 17. cikke alapján az ott meghatározott esetekben az Érintett kérésére, illetve külön kérés nélkül is, késedelem nélkül törli az Érintett általa kezelt adatait, ha:

• a személyes adatokra már nincs szükséges abból a célból, amelyből a Biztosító azokat kezelte;

• az Érintett tiltakozik a Biztosító jogos érdekén alapuló adatkezelése ellen, és nincs a Biztosító számára olyan kényszerítő erejű jogos ok, amely elsőbbséget élvez az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak;

• az Érintett visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;

• a törlést a Bíróság vagy a NAIH elrendelte;

• az Érintett személyes adatait a Biztosító jogellenesen kezelte;

• a magyar vagy Európai Uniós jogszabály által a Biztosítóra előírt kötelezettség teljesítése érdekében a személyes adatokat a Biztosítónak törölnie kell.

Ha az Érintett a Biztosító által nyilvánosságra hozott személyes adatai törlését kéri, akkor a Biztosító megtesz minden észszerűen elvárható lépést annak érdekében, hogy tájékoztassa az Érintett adatait kezelő további adatkezelőket arról, hogy az Érintett kérte az adatai törlését.

Az Érintett kérése ellenére sem törölheti a Biztosító az Érintett személyes adatait, ha az adatkezelés

• a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlásához;

• a magyar vagy Európai Uniós jogszabály által a Biztosítóra telepített, személyes adatok kezelésére irányuló kötelezettség teljesítéséhez;

• közérdekből vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához;

• a népegészségügy területét érintő közérdek megvalósításához;

• közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, (feltéve, hogy az Érintett elfeledtetéshez való jogának gyakorlása következtében valószínűsíthetően lehetetlenné vagy komolyan veszélyeztetetté válna ez az adatkezelés);

• jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.

Az egyes adatkezelési tevékenységekre vonatkozó adatmegőrzési időtartam az 20.4. pontban kerül meghatározásra.

d) Adatkezelés korlátozásához való jog

Az Érintett jogosult arra, hogy kérésére a Biztosító az adatkezelést korlátozza, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• az Érintett vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a Biztosító ellenőrizze a személyes adatok pontosságát;

• az adatkezelés jogellenes, és az Érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;

• a Biztosítónak már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az Érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez; vagy

• az Érintett tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Biztosító jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Érintett jogos indokaival szemben.

Ha az adatkezelés korlátozás alá esik, az ilyen személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Érintett hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Európai Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. A Biztosító az Érintettet az adatkezelés korlátozásának feloldásáról előzetesen tájékoztatja.

e) Adathordozhatósághoz való jog

Az általános adatvédelmi rendelet 20. cikkével összhangban a Biztosító – a szerződésen vagy hozzájáruláson alapuló automatizált módon történő adatkezelés esetén – az Érintett kérésére, az Érintettre vonatkozó, és korábban általa a biztosító rendelkezésére bocsátott személyes adatait tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja az Érintett részére, illetve az Érintett kérésére – ha az technikailag megvalósítható – az ilyen adatokat egy másik adatkezelőnek közvetlenül továbbítja.

f) Tiltakozáshoz való jog

Az Érintett jogosult tiltakozni a személyes adatai kezelése ellen, ha

• az adatkezelés jogos érdeken alapul;

• a személyes adatok kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében történik;

• az előző pontokon alapuló profilalkotás ellen.

Ebben az esetben a Biztosító a személyes adatokat nem kezelheti tovább, és azokat köteles törölni, kivéve, ha a Biztosító bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az Érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Ha az Érintett a személyes adatok közvetlen üzletszerzés érdekében történő kezelése ellen tiltakozik, akkor a személyes adatok a továbbiakban e célból nem kezelhetők. Az ilyen módon történő adatkezelés ellen az Érintett bármikor, feltétel és indokolás nélkül tiltakozhat.

g) Automatizált döntéshozatallal kapcsolatban gyakorolható jogok

Az Érintett jogosult arra, hogy ne terjedjen ki rá az olyan, kizárólag automatizált adatkezelésen – ideértve a profilalkotást is – alapuló döntés hatálya, amely rá nézve joghatással járna, vagy őt hasonlóképpen jelentős mértékben érintené.

A fenti bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a döntés:

a) az Érintett és a Biztosító közötti szerződés megkötése vagy teljesítése érdekében szükséges;

b) meghozatalát a Biztosítóra alkalmazandó olyan uniós vagy tagállami jog teszi lehetővé, amely az Érintett jogainak és szabadságainak, valamint jogos érdekeinek védelmét szolgáló megfelelő intézkedéseket is megállapít; vagy

c) az Érintett kifejezett hozzájárulásán alapul.

Az automatizált döntéshozatallal (ideértve a profilalkotást is) kapcsolatban az Érintett az alábbiakban felsorolt jogokkal rendelkezik:

- jogosult emberi beavatkozást kérni a Biztosító telefonos Ügyfélszolgálatán keresztül a +36 1 5 100 200 telefonszámon, vagy a személyes Ügyfélszolgálaton (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. B épület földszint) vagy a biztosításközvetítőnél;

- kifejtheti álláspontját vagy kifogást nyújthat be a fenti elérhetőségeken kívül a Biztosító székhelyére, a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez címzett, az 1.1. pontban rögzített elérhetőségek valamelyikére küldött levélben;

- a döntéssel szemben kifogást nyújthat be.

20.10. Panaszbenyújtás joga ‌

Az Érintett a Biztosító bármely adatkezelési tevékenységével kapcsolatban panasszal élhet. Az Érintett részére az adatvédelmi panasszal, illetve annak megválaszolásával kapcsolatosan díj nem számolható fel.

20.11. Jogorvoslat ‌

Az Érintett jogosult panaszt tenni a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál

(0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00., levélcím: 1363 Budapest, Pf. 9.; e-mail cím:

xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx; xxx.xxxx.xx) vagy a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállam adatvédelmi felügyeleti hatóságánál, ha az Érintett megítélése szerint személyes adatainak kezelése sérti az általános adatvédelmi rendeletet, vagy ha az Adatkezelő, illetve az általa megbízott Adatfeldolgozó az Érintett személyes adatait más, a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott előírások megsértésével kezeli. Ha a Hatóság nem foglalkozik a panasszal, vagy három hónapon belül nem tájékoztatja az Érintettet a panasszal kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről, az Érintett bírósági jogorvoslatra jogosult. A Hatósággal szembeni, előző okból indított eljárást a felügyeleti hatóság székhelye szerinti tagállam bírósága előtt kell megindítani.

Az Érintett a fenti esetekben jogosult bírósághoz is fordulni jogorvoslat érdekében. Magyarországon az Érintett a pert lakóhelye, tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindíthatja.

A Reklámtörvény megsértése esetén továbbá főszabályként az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás és az elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám tekintetében a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (székhelye: 1015 Budapest, Ostrom u. 23–25., levélcím: 1525. Pf. 75., e-mail cím: xxxx@xxxx.xx) jár el.

20.12. A jelen tájékoztató módosíthatósága ‌

A Biztosító jogosult a jelen tájékoztatót egyoldalúan módosítani. A módosításról a Biztosító az Érintettet legkésőbb a hatálybalépés napját megelőző munkanapon, az Ügyfélszolgálaton történő kifüggesztés és az Adatkezelő hivatalos honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzététel útján értesíti.

21) Panaszokkal kapcsolatos tájékoztató‌

A Biztosító vagy függő biztosításközvetítő ügynöke magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

• személyesen írásban vagy szóban a Biztosító Ügyfélszolgálatán nyitvatartási időben; 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00. Népliget Center Irodaház, B épület földszint,

• elektronikus levélben a xxxxxx@xxx.xx e-mail címre küldött üzenetben,

• telefonon: +36 1 5 100 200 telefonszámon, nyitvatartási időben,

• telefaxon: x00 0 000 0000 fax számra küldött telefax útján,

• postai úton: a 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00., X xxxxxx címre, vagy 1476 Budapest, Pf. 325. postafiók címre küldött levél útján.

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxx honlapunkon nyújtunk tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a Biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton is.

Jogorvoslati fórumok

A panasz teljes vagy részleges elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:

a) Amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az ügyfél: a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: „PBT”, székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levelezési cím: 1525 Budapest Pf. 172, telefon: x00 00 000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);

vagy

b) Amennyiben az elutasított panasza Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének kivizsgálására (a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására) irányul, úgy az ügyfél az MNB (székhely: 1013 Budapest, Krisztina körút 55., ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.; levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: x00-00-000-000, internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárását kezdeményezheti;

c) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt feltétele az, hogy az ügyfél az MNB tv. rendelkezései értelmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvoslat kezdeményezését megelőzően a Biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését. Fogyasztónak minősül az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempontjából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a Biztosító vagy biztosításközvetítő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.

A fogyasztónak minősülő ügyfél a PBT, illetve az MNB előtt megindítható eljárás alapjául szolgáló “Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti a Biztosítótól. A nyomtatványt a Biztosító igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton haladéktalanul megküldeni köteles.

Amennyiben az Ügyfél nem minősül fogyasztónak, a Biztosító panaszt elutasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezdeményezhet polgári peres eljárást.

A Biztosító Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank; Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.

Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

Internetes elérhetőség: xxx.xxx.xx

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Ügyfélszolgálati telefonszám: x00 00 000 000

Online vitarendezési platform:

Amennyiben az ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkezik és az 524/2013/EU rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fogyasztónak minősül, a Biztosítóval elektronikus úton megkötött biztosítási szerződéssel összefüggésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a PBT közreműködésével történő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vitarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) keresztül is kezdeményezheti.

Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás lefolytatása céljából igénybe vehető olyan interaktív weboldal, amely elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is. A honlap működésével kapcsolatos felhasználói útmutató a xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx/ oldalon található. A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel. Fogyasztónak minősül a Rendelet értelmében „bármely természetes személy, aki nem kereskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.

22) A kockázatviselés és a biztosítási szerződés megszűnése‌

a) A felnőtt és gyermek biztosítottra minden kockázat tekintetében megszűnik a biztosító kockázatviselése:

• a biztosított halálával;

• az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat;

• a felmondás hatálynapján 24 órakor, ha a szerződést a biztosító a 6) a) pont alapján írásban felmondja;

• a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon, ha a 6) b) pont alapján a szerződő a biztosítónak a szerződés módosítására tett javaslatát írásban elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol;

• a díjmódosítással érintett biztosítási évfordulót megelőző napon 24 órakor, ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig a biztosító díjmódosításra vonatkozó javaslatát 12)

c) pont alapján írásban elutasítja;

• annak a biztosítási időszaknak az utolsó napján 24 órakor, amely időszakban a biztosítottnak a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulása visszavonására irányuló nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezett (kivéve, ha a biztosított szerződői pozícióba lép);

• annak a biztosítási évnek az utolsó napján 24 órakor, amikor a felnőtt biztosított 3) g) pont alapján számított aktuális életkora eléri a 71 évet (gyermek biztosított esetén annak a biztosítási évnek az utolsó napján 24 órakor, amikor a biztosított 3) g) pont alapján számított aktuális életkora eléri a 19 évet);

• az adott biztosítási időszak kezdőnapját megelőző nap 24 órakor, ha a szerződő vagy a biztosító a szerződést a biztosítási időszak vége előtt legalább 30 nappal írásban, rendes felmondással felmondja.

b) A gyermek biztosítottra fentieken túl minden kockázat tekintetében megszűnik a biztosító kockázatviselése:

• azon felnőtt biztosított halálának napján 24 órakor, akire tekintettel a gyermek biztosított bevonásra került a szerződésbe.

c) A biztosítási szerződés megszűnik akkor, amikor az utolsó felnőtt biztosítottra megszűnik a biztosító

kockázatviselése.

23) A biztosítási szerződés megszűnése‌

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

b) a biztosított életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a szerződés visszavásárlása esetén a szerződés visszavásárlási összegének kifizetésével,

d) rendszeres díjas szerződés esetén az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat és a szerződést még nem lehet díjmentesen leszállítani vagy a díjfizetést szüneteltetni,

e) amennyiben a szerződést a biztosító az 5) h) pont alapján xxxxxxxxx,

f) a szerződés 24) h) pontja szerinti felmondása esetén,

g) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomás- szerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol,

h) amennyiben a biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban visszavonta, és a szerződésbe nem lép be.

i) A szerződő – ha az első évi biztosítási díjat befizették – az életbiztosítási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja.

j) Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel. Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.

24) Egyéb rendelkezések‌

a) Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

b) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételétől számított 15 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállítása költségmentes a kérelmező számára.

c) A biztosításból származó igények elévülési ideje 5 év.

d) A biztosító a hatályos jogszabályoknak megfelelően évente egy alkalommal írásbeli tájékoztatást küld a szerződő részére az életbiztosítási szerződés aktuális szolgáltatási értékéről, a visszavásárlási értékéről és a jóváírt többlethozam összegéről.

e) A biztosító jogosult az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében a technikai kamatlábat biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni. A technikai kamatláb változtatására csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a technikai kamatlábat

olyan irányban és legfeljebb akkora mértékben jogosult megváltoztatni, amilyen irányban és amekkora mértékben módosul a technikai kamatláb legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke.

f) A biztosítási szerződés kapcsán alkalmazandó jog Magyarország joga.

g) A jelen feltételekkel meghatározott biztosításokból származó valamennyi per elbírálására a Pp.

30. § (1) bekezdése alapján az általános illetékességgel rendelkező bíróságok járnak el.

h) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő a 4) f) pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal

– indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. Abban az esetben, ha a biztosító a 4) f) szerinti tájékoztatást bármely okból, annak korábbi kézhezvételét követően ismételten megküldi, a felmondásra nyitva álló határidő nem nyílik meg újra.

i) A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs, kötvényesítési és orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosításokra együttesen beérkezett befizetésekből. Az adminisztrációs és kötvényesítési költségek, illetve az orvosi vizsgálattal kapcsolatos költségek címén visszatartott összeg mértéke a biztosítási szerződés különös feltételeiben kerül meghatározásra. A biztosító a befizetésekből a felmondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.

j) A biztosítással összefüggő, legfontosabb adózási szabályok a következők: Az életbiztosítás alapján a jogszabályban meghatározott feltételek fennállta esetén adójóváírások vehetőek igénybe, továbbá a biztosító kifizetéseit kamatadó terhelheti. A gazdasági társaságok által magánszemélyekre kötött életbiztosítások, illetve ezek visszavásárlásai befolyásolhatják a vállalkozás eredményét, illetve kihatással lehetnek a magánszemélyek jövedelemadózására.

k) Az adójóváírásokkal, a kamatadóval, illetve a magánszemélyek jövedelmével kapcsolatos kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló,

l) a társasági formában működő szerződők és kedvezményezettek nyereségadózásával kapcsolatos kérdésekben a társasági adóról és osztalékadóról szóló,

m) az adók befizetésével és levonásával kapcsolatos kérdésekben az adózás rendjéről szóló mindenkor hatályos törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.

n) Az adózással kapcsolatos szabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak. Az adózással kapcsolatos további tájékoztatást külön nyomtatvány tartalmazza.

o) A szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozat abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, megkísérelte kézbesíteni, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvételét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta. Ajánlottan vagy tértivevénnyel kézbesített küldemények esetén - beleértve a 4) f) szerinti tájékoztatást is -, kétszeri sikertelen kézbesítés esetén, a másodszori kézbesítés megkísérlésének időpontja tekintendő a kézbesítés időpontjának. Ügyfélportálon továbbított küldemények esetén a küldemények kézbesítésének időpontja az Ügyfélportálon történő átvétel időpontja (ha az nem későbbi, mint a tértivevénnyel kiküldött levél kézbesítésének időpontja).

p) A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről köteles évente jelentést közzétenni. A biztosító a fizető- képességéről és pénzügyi helyzetéről szóló jelentést a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) és a Budapesti Értéktőzsde honlapján teszi közzé.

q) A biztosító egyes alkalmazottai, illetve a biztosítást értékesítő független biztosításközvetítők, valamint függő többesügynökök a biztosítási szerződéssel, a rendszeres díjak teljesítésével összefüggésben jutalékra jogosultak.

r) A biztosító a biztosítási termékre vonatkozóan tanácsadást nyújt.

s) A biztosító nem biztosítja az ügyfél számára a Bit. 166/E. § (7) bekezdése szerinti rendszeres értékelést a számára ajánlott biztosítási alapú befektetési termék alkalmasságáról.

t) A Biztosító bizonyos esetekben lehetőséget biztosít elektronikus ügyintézésre, amellyel kapcsolatos aktuális szabályokat és tájékoztatást az alábbi weboldalon teszi elérhetővé: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxxxxxxxxx.

u) A Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi honlapján

v) (xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx) a biztosításokkal kapcsolatos kiadványok, tájékoztatók a Biztosítások, a Nyugdíj célú öngondoskodás és a Pénzügyi Navigátor menüpontokban érhetők el.

25) A biztosítási szerződés módosulásának szabályai adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek változása esetén‌

a) Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

b) Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

c) A biztosító a b) pontban meghatározott tájékoztatásban a hatályos jogszabályok szerint tájékoztatja a szerződő felet a szerződést vagy az általános szerződési feltételeket érintő változásokról.

d) A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

26) A biztosító legfontosabb adatai‌

Név: CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.

Tevékenység: a biztosító biztosítási tevékenységet végez

Székhely: Magyarország, 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B épület

Levelezési cím: 1476 Budapest, Pf. 325.

Forint bankszámlaszám: 10300002-10315709-49020021

(IBAN: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000)

Euró bankszámlaszám: 10300002-10315709-48820055

(IBAN: XX00 0000 0000 0000 0000 0000 0000)

Számlavezető bank neve (és SWIFT kódja): MHB Bank Nyrt. (XXXXXXXX) A Biztosító jogi formája: nyilvánosan működő részvénytársaság Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál van nyilvántartva.

ÁLTALÁNOS BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌

1) Általános rendelkezések‌

a) Xxxxx feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező kikötés hiányában – a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.

11. B épület, továbbiakban: biztosító) baleset- és egészségbiztosítási szerződéseire és biztosítási szerződéseinek baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó részeire (továbbiakban biztosítás) alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést jelen feltételekre hivatkozással kötötték.

b) A jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei az irányadók.

c) A szerződés nyelve magyar.

2) Biztosítási esemény‌

A biztosított:

• balesetből, illetve betegségből eredő halála,

• balesetből eredő, az 1. számú mellékletben részletezett módon megállapított maradandó funkció károsodása,

• balesetből vagy betegségből eredő folyamatos, megszakítás nélküli kórházi fekvőbeteg- ellátása, amennyiben az orvosszakmai szempontból szükségesnek tartott,

• balesetből vagy betegségből eredően végrehajtott műtéte, amennyiben az orvosszakmai szempontból szükségesnek tartott.

3) Fogalmak‌

a) adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 10) b) pont szerinti 30 napos felmondása esetén az Általános Életbiztosítási Feltételek 22) j) pontja alapján a biztosító által a felmondási összegből felszámolt költség.

P0000NY1032/12

b) biztosított: az a természetes személy, akinek az életére, illetve egészségi állapotával kapcsolatban a biztosítás létrejön, és akit az ajánlatban biztosítottként neveztek meg. A szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben a kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki – a csoportos biztosítás esetét kivéve a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket. A biztosított a szerződő beleegyezésével a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a

szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A biztosított szerződésbe (szerződői pozícióba) lépése esetén a folyó biztosítási időszakban az esedékessé vált biztosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződőnek a szerződésre fordított költségeit

– ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozati tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy. A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.

c) kórház: az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott, fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak. Jelen feltételek alapján nem minősülnek kórháznak – még akkor sem, ha azok kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek – a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézmények, az idült és gyógyíthatatlan betegségben szenvedők számára fenntartott gyógy- és gondozó intézetek, szociális otthonok, geriátriai krónikus intézetek, ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

d) műtét: minden olyan, orvos által a mindenkori orvosszakmai szabályoknak megfelelően végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás céljából hajtottak végre, és amelynél a beavatkozást végző orvos és intézménye a szükséges hatályos, érvényes engedélyekkel rendelkezik. A biztosító a műtéteket, beavatkozásokat a biztosítási szolgáltatás szempontjából öt – kis, közepes, nagy, kiemelt, kizárt műtétek – kategóriába sorolja be. Jelen feltételek 2. számú melléklete tartalmaz egy tájékoztató listát az egyes műtétek kategóriákba sorolásáról. A biztosító részletes műtéti listája alapján a biztosító orvosa állapítja meg az adott műtét besorolási kategóriáját. Amennyiben az adott műtét nem szerepel a biztosító részletes műtéti listájában, és ugyanott kizárásra sem kerül, úgy az adott műtét műtéti besorolása – a műtét jellege és súlyossága alapján – a biztosító orvosának joga. A műtétek WHO kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosítónál tekinthető meg. A biztosító a műtétek kategóriákba sorolását naptári évenként egy alkalommal, legkésőbb május 31-ig felülvizsgálja és a listát a vizsgálatot követően módosítja vagy változatlan tartalommal érvényben hagyja. A módosítások a hatályba lépés dátumától kezdődően valamennyi, érvényben lévő szerződésre vonatkoznak. A mindenkor aktuális műtéti lista kivonatot (2. számú melléklet) a biztosító a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) teszi közzé.

4) A biztosító szolgáltatása‌

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, baleseti eredetű maradandó funkció károsodási, baleseti vagy betegségi eredetű kórházi ápolási napi térítést, vagy műtéti térítést, vagy díjfizetés átvállalási szolgáltatást nyújt, illetve a különös feltételekben meghatározott betegségek esetén a biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. A biztosító szolgáltatását a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek határozzák meg.

b) A biztosító műtét miatti szolgáltatás teljesítése esetén a biztosítási esemény időpontjában hatályos műtéti lista (2. számú melléklet) az irányadó.

c) A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult a kiegészítő biztosításra vonatkozó különös feltételek alapján egy összegben, járadék formájában, vagy a kettő kombinációjaként kérheti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult és a biztosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik.

d) A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti.

e) A biztosító a jelen feltételekre hivatkozással megkötött biztosítási szerződésekben a szerződő által választható biztosítási összegekre korlátozásokat állapíthat meg. Ezeket az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

f) Az esedékessé vált, de be nem fizetett biztosítási díjak, valamint a kötvénykölcsön után fennálló tartozások összegét a biztosító a kifizetéséből levonja.

g) A biztosító szolgáltatásának teljesítése az arra jogosult által megjelölt módon bankszámlára, vagy postai címre történő utalással történik a szerződés devizanemében.

h) Forint alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 1000 forintot elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Euró alapú biztosítás esetén a biztosító csak a legalább 5 eurót elérő összegű kifizetéseket teljesíti. Amennyiben a kifizetés összege ez alatt marad, úgy a biztosító a kifizetéstől eltekint, kifizetést nem teljesít, illetve amennyiben a kifizetés alapját képező esemény miatt a szerződés megszűnik, úgy ebben az esetben a szerződés kifizetés nélkül szűnik meg.

5) A biztosítási díj felülvizsgálata és módosítása‌

a) A biztosítási események bekövetkezése valószínűségének változása miatt a biztosító jogosult a szerződés felülvizsgálatára és az évforduló után esedékessé váló fizetendő biztosítási díj módosítására.

b) A biztosító a díj módosítási szándékáról legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nappal értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig nem nyilatkozik írásban a díj módosításával kapcsolatban, úgy a szerződés díja a módosítási javaslatnak megfelelően változik. Ha a szerződő a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig a módosító javaslatot írásban elutasítja, kérheti a biztosítási összeg módosítását a díj változatlanul hagyása mellett, illetve a biztosítási évforduló előtti 30. napig a szerződést írásban felmondhatja.

c) Amennyiben a biztosítási események bekövetkezési valószínűségének változása nem okozza a biztosítási kockázat jelentős növekedését, s a szerződő nem él a b) pontban felkínált lehetőségek egyikével sem, a biztosítás változatlan feltételekkel marad fent. Amennyiben a biztosítási események bekövetkezési valószínűségének változása a biztosítási kockázat jelentős növekedését okozza, s a szerződő nem él a b) pontban felkínált lehetőségek egyikével sem, a biztosítási szerződés megszűnik a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

6) A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok‌

a) A biztosított életben léte esetén a biztosító teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyeknél kezelték és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a kockázat elvállalása és a biztosítási esemény

szempontjából lényeges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

b) Kárbiztosítás esetén a szerződő és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani.

c) A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. Ha az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték kárenyhítési kötelezettség szabályainak alkalmazása során nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá és nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

d) A biztosított hozzájárul, hogy vitás esetekben a szolgáltatási igény elbírálása érdekében a biztosító az általa megbízott orvosokkal vizsgálatot végeztessen.

e) A biztosító a szolgáltatásának teljesítéséhez az Általános Életbiztosítási Feltételek A biztosító teljesítéséhez szükséges iratok elnevezésű pontjában felsorolt iratokat kérheti. Azon iratok beszerzési költségei, amelyek a bekérhető iratok listájában szerepelnek, s a biztosító a káresemény tisztázásához bekéri őket, a kedvezményezettet terhelik. Egyes különös szerződési feltételek a biztosító teljesítéséhez egyéb iratok benyújtását is előírhatja, melyek beszerzési költségei szintén a kedvezményezettet terhelik.

7) A biztosító mentesülése‌

a) A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő fél vagy a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta.

8) Kockázatkizárások‌

A biztosító kockázatviselése – amennyiben a Különös Feltételek vagy a biztosítási szerződés másként nem rendelkezik – nem terjed ki az Általános Életbiztosítási Feltételek Kockázatkizárások elnevezésű pontjában felsorolt esetekre, valamint az alábbi esetekre:

a) az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási eseményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;

b) a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

c) mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

d) kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokkal és kórházi ápolással, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekkel, kórházi ápolásokkal és gyógyító eljárásokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

e) ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén általi kezeléssel összefüggésben következett be;

f) ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult;

g) a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetekre, ideértve a teszttúrákat és a rally és motorcsónak-versenyeket is, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt;

h) az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balesetekre, amennyiben a biztosított a rendezés szabályait nem betartva figyelte az eseményt;

i) a betegség, mint elsődleges ok miatt bekövetkező halálos balesetekre;

j) a biztosított bármely hivatásosként végzett sporttevékenységével és a következő akár szabadidős sporttevékenységével összefüggő eseményekre: búvárkodás, félkezes, illetve nyílt tengeren vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás, sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlang expedíció, bungee jumping, bázisugrás, műugrás;

k) bányászati tevékenységgel, robbanószerekkel, robbantószerkezetekkel folytatott tevékenységgel összefüggésben, illetve a következő foglalkozások körében bekövetkezett biztosítási események: robbantómester, cirkuszművész, ipari alpinista, épületek homlokzatának tisztítói, tűzszerész, állatkerti gondozó, ragadozó állatokat tartó, bármely védelmi alakulat különleges egységei (kommandósok is), ács, magasfeszültséggel dolgozó villanyszerelő;

l) a biztosított azon baleseti műtéte, amely ficam műtéti megoldása vagy az ízületek csőtükrözéssel végzett diagnosztikus és terápiás beavatkozása, vagy a funkció szempontjából meghatározó anatómiai képleteket nem érintő lágyrész sérülések műtéti megoldása, illetve olyan ortopéd jellegű műtéti beavatkozás, melynek elvégzésére az adott baleset hívta fel a figyelmet;

m)a biztosítási eseményt előidéző betegség diagnosztizálása előtt, illetve az adott baleset előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva;

n) a bordatöréssel, kéz- és láb-ujjpercek törésével járó balesetekre;

o) amennyiben a biztosítási esemény a szerződéskötést követő 2 éven belül öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével függ össze, még akkor is, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be.

9) A biztosítási szerződés megszűnése‌

A biztosítási szerződés megszűnik:

a) a biztosított halála esetén a biztosító szolgáltatásának kifizetésével a különös feltételekben meghatározott esetekben,

b) a biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó funkció károsodása esetén, illetve ha a biztosított részleges, maradandó funkció károsodásainak összértéke eléri a 100%-ot, a biztosító szolgáltatásának kifizetésével,

c) a biztosított különös feltételekben meghatározott betegségének diagnosztizálása esetén, a különös feltételekben meghatározott esetekben,

d) határozott tartamú biztosítás esetén a tartam lejártával, amennyiben nem került sor a tartam meghosszabbítására,

e) az elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő elteltével, ha a szerződő felszólítás ellenére sem fizette meg az esedékes biztosítási díjat,

f) amennyiben a szerződést a biztosító az Általános Életbiztosítási Feltételek 5 h) pont alapján felmondja,

g) a szerződés 10) b) pontja szerinti felmondása esetén,

h) amennyiben a szerződő a biztosítónak – a szerződést érintő lényeges körülményekről való utólagos tudomásszerzésére, illetve a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változásáról történő tájékoztatásra figyelemmel – a szerződés módosítására tett javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol.

A határozatlan időre kötött kárbiztosítási szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási határidővel felmondhatják. A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott.

Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmondással nem szüntetheti meg.

10) Egyéb rendelkezések‌

a) A jelen feltételekre hivatkozással megkötött baleset- és egészségbiztosítási szerződés maradékjoggal, többlethozammal és többlethozam visszatérítéssel nem rendelkezik, visszavásárolni nem lehet, díjmentes leszállításra nincs lehetőség, a biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt, nyereségrészesedésre nem jogosít.

b) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítási szerződést megkötő természetes személy szerződő az Általános Életbiztosítási Feltételek A szerződés létrejötte elnevezésű pontjában meghatározott tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződéshez kötött kiegészítő biztosítást, amelyet jelen feltételekre hivatkozással kötött, írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül – felmondhatja abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás megkötésére a főbiztosítással egyidejűleg került sor. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.

c) A jelen feltételekre hivatkozással megkötött baleset- és egészségbiztosítási szerződés vonatkozásában a szerződőnek eseti díj fizetésére nincs lehetősége.

d) Amennyiben a jelen Általános Baleset- és Egészségbiztosítási Feltételekre való hivatkozással kötött kiegészítő biztosítást egy már érvényben lévő főbiztosítás biztosítási évfordulójára kötik meg, úgy a kiegészítő biztosítás díja – mind az első, mind a további rendszeres díj – a főbiztosítás esedékes díjával együtt fizetendő.

1. számú melléklet: A baleseti eredetű maradandó funkció károsodás fokának megállapítása ‌

1) A baleseti eredetű maradandó funkció károsodás fokát a biztosító orvosa állapítja meg az alábbi táblázat figyelembe vételével. A biztosító orvosának döntése független az illetékes társadalombiztosítási szerv maradandó funkció károsodás mértékére vonatkozó megállapításától, amely tehát nem az össz-szervezeti egészségkárosodás, hanem a lényeges funkciókárosodás mértékét tekinti irányadónak.

2) Ha a maradandó funkció károsodás foka a táblázat alapján nem állapítható meg, azt a biztosító orvosa határozza meg.

3) Az egy balesetből fakadó különböző sérülések esetén az azok alapján megállapított maradandó funkció károsodási fokok összeadódnak. Egy biztosított vonatkozásában a biztosító legfeljebb a baleseti eredetű, legfeljebb 100%-os maradandó funkció károsodásnak megfelelő szolgáltatást teljesíti.

4) Amennyiben a maradandó funkció károsodás foka véglegesen nem állapítható meg, úgy a biztosító az adott időpontban rendelkezésre álló információk alapján állapítja meg a maradandó funkció károsodás fokát és az alapján teljesíti a szolgáltatást. A maradandó funkció károsodás fokának végleges mértékét legkésőbb a maradandó funkció károsodást előidéző baleset bekövetkezését követő második év végéig, az akkor rendelkezésre álló információk alapján határozza meg a biztosító orvosa és a biztosító ez alapján teljesít szolgáltatást. Amennyiben a maradandó funkció károsodás végleges mértéke ezt az értéket meghaladja, a biztosító az ebből fakadó szolgáltatás különbözetet teljesíti.

Testrészek károsodása	Maradandó funkció károsodás foka
Egyik felső végtag vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	70%
Egyik felső végtag könyökízület feletti teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége	65%
Egyik felső végtag könyökízület alatti teljes elvesztése vagy működésképtelensége, vagy egyik kéz teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	20%
Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	10%
Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége	5%
A domináns felső végtagot ért csonkolás további	5%
Egyik alsó végtag combközép feletti teljes elvesztése vagy működésképtelensége	70%
Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése vagy működésképtelensége	60%
Egyik alsó végtag lábszárközépig való teljes elvesztése	50%
Egyik lábfej boka szintjében való teljes elvesztése	30%
Egyik nagylábujj teljes elvesztése	5%
Bármely más lábujj teljes elvesztése	2%
Mindkét szem teljes látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem teljes látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép	40%
Ha a másik szem látóképességét a biztosítás életbelépése előtt már elvesztette	60%
Mindkét fül teljes hallóképességének elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének elvesztése	15%
Amennyiben a másik fül hallóképességét a biztosítás előtt már elvesztette	45%
Beszélőképesség teljes elvesztése	60%
Beszédértési készség teljes elvesztése	60%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelő képesség teljes elvesztése	5%

2. számú melléklet: A műtétek és beavatkozások besorolása (kivonat)‌

Ez a melléklet a teljes körű műtéti lista kivonata. A biztosító részletes műtéti listája alapján a biztosító orvosa állapítja meg az adott műtét besorolási kategóriáját. A műtétek részletes listája a biztosítónál tekinthető meg.

A biztosításból kizárt műtétek:

• A nemzőképességet megszüntető (sterilizációs) műtétek

• Kozmetikai és plasztikai műtétek

• Magzaton végzett műtéti beavatkozások

• Mesterséges megtermékenyítés, illetve művi terhesség-megszakítás különböző formáival kapcsolatos beavatkozások

• A biztosított veleszületett rendellenességével, illetve a születés körüli időszakban szerzett betegségekkel, állapotokkal, károsodásokkal összefüggő műtétek

• Halasztott műtétek, melyek szükségessége a kockázatviselés kezdete előtt már megállapítható volt, s a műtét szükségességéről a biztosított tudott, vagy tudnia kellett

• Elektromos ingerületkeltő készülékek testbe történő beépítése (implantációja) – például pacemaker

• Artroszkópos (ízületi csőtükrözéses) porc eltávolítás, szalagplasztika, szalagpótlás, ízületi tok bemetszés

• Bőrhegek, bőr idegentestek, ganglionok eltávolítása

• Nyaki borda eltávolítása

• Végtagi visszérműtétek

• Habituális és inveterált ízületi ficamok helyreállítása

• Bütyök, kalapácsujj műtéte

• Veleszületett csípőficam fedett repozíciója

• Korábbi műtét során behelyezett, vagy baleset során szerzett fémanyag eltávolítása

Kis műtétek

Közepes műtétek

Nagy műtétek

Kiemelt műtétek

Járomcsont törés nyílt repozíciója

Csipőlapát törés rögzítése (lemez, csavar)

Duraplastica (cranialis) autolog

Veseátültetés élőből

Combfej megtartó nyomás csökkentő műtét

Combfej resectio

Intracerebralis haematoma eltávolítása

Fixateur interne alkalmazása

Tűződrótos rögzítés

KFI lemezelés

Osteomyelitises koponyacsont resectio

Spondylodesis-PLIF

Petefészek eltávolítása laparoscoppal

DHS synthesis

Laryngectomia totális

Térdprotézis beültetés, total

Végbél sipoly műtéti kiirtása

Ender szegezés

Bypass a coronarian és/vagy ágain

Rupturált aneurysma korrekciója

Endoscopos arcüregműtét

Achilles ínszakadás utáni teljes rekonstrukció

Intracranialis percutan transluminalis angioplastica

Resectio apicis pulmonis

Arthrodesis, csavarozás

Teljes térdkalács eltávolítás

Könyökprotézis beültetés

Belső hallójárat feltárása a középső scalán át

Achilles tenotomia

Coronaria angioplastica

Colectomia

Transcranialis orbita feltárás

Xxxxxxxxx pollicis in incisioja

(Xx Xxxxxxxx

kontraktura)

Hiatus hernia rekonstrukció

Gyomor műtéti eltávolítása

Xxxxxxx műtét

(agyideg decompressio)

Aranyér műtét

Hysterectomia uteri

Gerinctörés csontfragm.kiem., decompr.laminectomia

Flexor ín varrat kézen

Üvegtest csere

Frontobasalis sérülés ellátása

Repositio, csípő műtéti

Impressiós koponyatörés ellátása

Szív-, tüdő- és májátültetés

A CIG PANNÓNIA NYUGDÍJ KÖTVÉNYE KÜLÖNÖS FELTÉTELEI‌

1) Általános rendelkezések‌

A CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE (továbbiakban: biztosítás) jelen Xxxxxxx Xxxxxxxxxx, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. Általános Életbiztosítási Feltételei, valamint az ajánlatban foglaltak szerint jön létre a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. (székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.

11. B épület, továbbiakban: biztosító), valamint bármely természetes személy (a továbbiakban: szerződő) között.

Amennyiben a Különös Xxxxxxxxxx bármely rendelkezése eltér az Általános Életbiztosítási Feltételekben foglaltaktól, a Különös Feltételek rendelkezései az irányadók.

2) Biztosítási esemény‌

a) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkezett halála.

b) A szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése (elérés).

c) A kockázatviselés ideje alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság biztosított általi megszerzése.

d) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő egészségkárosodása, amennyiben az egészségkárosodás fokát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságának (vagy más, az egészségkárosodás megállapítására a hatályos jogszabályok alapján jogosult hatóság) komplex értékelése alapján kiadott jogerős határozat állapítja meg.

3) Fogalmak‌

a) átalányköltség: mindazon szolgáltatásokért, melyeket jelen Különös Feltételekben és mellékleteiben nem részletezett a biztosító, de a szerződő kérésére végrehajtja, a biztosító jogosult egyszeri átalányköltséget felszámítani, melynek szerződéskötéskori mértékét az 1. számú melléklet 11. pontja tartalmazza. Az átalányköltséget a biztosító a rendszeres vagy nyugdíjcélú eseti biztosítási díjakból képzett befektetési egységek számának csökkentésével fedezi. Az átalányköltség mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 22)

h) pontban meghatározott módon történhet.

b) befektetési egység: egy adott eszközalap által megtestesített befektetési eszközökben történő egységnyi, arányos részesedést kifejező elszámolási egység. A biztosítási szerződésre megfizetett rendszeres biztosítási díj jelen feltételek későbbi szakaszában meghatározott költséggel csökkentett részéből, a nyugdíjcélú eseti biztosítási díjból és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből befektetési egységek kerülnek megvásárlásra.

P0139NY1745/18

c) befektetési egység árfolyama: az eszközalapnak az eszközalapot terhelő levonásokkal csökkentett értékének és az eszközalapban lévő befektetési egységek számának a hányadosa.

A biztosító a befektetési egység árfolyama alapján határozza meg a biztosítási díj ellenében jóváírható befektetési egységek számát, illetve a befektetési egységek elvonásával érvényesített költségek befektetési egységszámban kifejezett értékét. A biztosító minden értékelési nap meghatározza az adott értékelési napra vonatkozóan valamennyi befektetési eszközalap befektetési egységének árfolyamát és azt a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közzéteszi. A biztosító a befektetési egységek árfolyamát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.

d) biztosítás aktuális értéke: az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az adott értékelési napra vonatkozó árfolyamon meghatározott értéke.

e) biztosítási összeg: a biztosító haláleseti szolgáltatásának alapértéke. A választható kezdeti biztosítási összeg a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább kétszerese, legfeljebb tízszerese lehet. A kezdeti biztosítási összeg meghatározása során választott szorzó a tartam során nem módosítható. Egy biztosított vonatkozásában egy rendszeres díjfizetésű CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE szerződés alapján kifizethető biztosítási összeg maximális értéke:

5 millió forint. Amennyiben a kedvezményezett a biztosító haláleseti szolgáltatásaként a biztosítási összegre tarthat igényt, a kifizetés a kockázati díj, az eseti díj számla fenntartási költsége és a postai kifizetés költségének jelen feltételek későbbi pontjaiban részletezett elvonása miatt a biztosítási összegnél kisebb is lehet.

f) biztosított: az a kockázatviselés kezdetekor legalább 2, de legfeljebb 57 éves természetes személy, akinek az életére a szerződés létrejön.

g) bónusz: az 1. számú melléklet 14. pontjában (Nyugdíj KötvényE Hűségbónusz) részletezett esetekben a biztosító által történő befektetési egység jóváírás a rendszeres díj számlán.

h) díj beazonosítása: az a művelet, amely során a biztosító a befizetéskor megadott megfelelő azonosítók alapján (ajánlatszám/kötvényszám) meghatározza, hogy a beérkezett biztosítási díj melyik szerződéshez tartozik és rendszeres vagy nyugdíjcélú eseti díjnak minősül. Amennyiben a megfelelő azonosítók rendelkezésre állnak, a biztosító legkésőbb a díj beérkezését követő munkanapon beazonosítja a díjat. A még be nem azonosított díjakat a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

i) díjfizetési időszak: az az időszak (egész biztosítási év), amely során a szerződő a rendszeres biztosítási díj fizetését vállalja. A díjfizetési időszak legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig tarthat, amelyben a biztosított betölti a 90. életévét.

j) díjjóváírás: az a művelet, amely során a biztosító

• a beazonosított rendszeres biztosítási díjat a függő számlán a beazonosítás napján jóváírja.

• a beazonosított nyugdíjcélú eseti biztosítási díjat a nyugdíjcélú eseti díj számlán befektetési egység formájában a beazonosítás napján jóváírja.

A biztosító csak a beazonosított díjakat írja jóvá a szerződésen.

k) díjtartalék: a befizetett rendszeres biztosítási díjakból, a nyugdíjcélú eseti befizetésekből, az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből és elért befektetési hozamokból a biztosításban vállalt kötelezettségek teljesítésére a biztosító által szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalékolt összeg. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként nyilvántartja, és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek kivételével a szerződő által meghatározott arányban, a szerződő által választott befektetési eszközalapokba fekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi a fedezetét a mindenkori visszavásárlási összegnek és részleges visszavásárlási összegnek.

l) egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésenként egyéni számlát hoz létre, amelyen a biztosítási díj ellenében képzett befektetési egységeket, illetve az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységeket nyilvántartja. A

biztosító az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek számát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg. Az egyéni számlán belül a biztosító a rendszeres díjak ellenében képzett befektetési egységek nyilvántartására létrehozza a rendszeres díj számlát, valamint a kapcsolódó függő számlát, a nyugdíjcélú eseti díjak ellenében képzett befektetési egységek nyilvántartására létrehozza a nyugdíjcélú eseti díj számlát, továbbá az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek ellenében képzett befektetési egységek nyilvántartására létrehozza az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek számláját.

m)egyéni számlakivonat költsége: az egyéni számlakivonat előállításának és szerződőhöz történő eljuttatásának fedezésére fizetendő költség, szerződéskötéskor hatályos mértékét az

1. számú melléklet 12. pontja tartalmazza. Az egyéni számlakivonat költségét a biztosító az eseti díj számla egyenlegéből – ha ez nem elegendő, a rendszeres díj számla egyenlegéből –, a befektetési egységek számának csökkentésével fedezi úgy, hogy a befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása ne változzon. Az egyéni számlakivonat költségének mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 22) h) pontban meghatározott módon történhet.

n) értékelési nap: az a nap, amelyre a biztosító az adott eszközalap befektetési egységének árfolyamát meghatározza és honlapján közzéteszi. Az értékelés

• valamennyi munkanapon megtörténik, kivéve ha az adott napra a biztosító rendkívüli okok miatt szünnapot rendel el és erről az ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

• olyan nem munkanapon is megtörténik, amelyről a biztosító ügyfeleit előzetesen tájékoztatja.

A biztosító rendkívüli okok miatt naptári évente legfeljebb 10 alkalommal és alkalmanként legfeljebb 3 munkanapra rendelhet el szünnapot. A biztosító ügyfeleit a webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) keresztül tájékoztatja.

o) eszközalap: a biztosító a díjtartalék befektetésére eszközalapokat hoz létre. Az eszközalap befektetési egységekből áll, amelyek ára az eszközalapokban található befektetési eszközök árának alakulásától függ. A biztosítási díj befektetéséhez ajánlattételkor választható eszközalapok, illetve az azokból kialakított portfóliók listáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

p) eszközalapokat terhelő levonások: minden olyan kiadás, költség, amely az eszközalap kezelése során közvetlenül felmerül. Az eszközalapokat a portfóliókezelő(k) és letétkezelő(k) által érvényesített levonások (portfóliókezelési díj, letétkezelési díj) terhelik, továbbá, amennyiben egy eszközalap mögött befektetési alapok vannak, úgy a mögöttes alapokhoz is kapcsolódnak költségek (pl. befektetési alap kezelési díja). A költségek bemutatása:

a) portfóliókezelési díj: a biztosító által adott megbízás alapján az egyes eszközalapokba kerülő értékpapírok kiválasztásáért és az értékpapír tranzakciók lebonyolításáért a portfóliókezelőnek fizetett díj. A portfóliókezelési díj lehet az eszközalap nettó eszközértékére vetítve fixen meghatározott, azonban tartalmazhat az eszközalap teljesítményétől függő komponenst is (sikerdíj). Ezt a díjat a biztosító az eszközalap nettó eszközértékéből naponta időarányosan érvényesíti, hatása az eszközalap árfolyamában tükröződik. A portfóliókezelési díj szerződéskötéskor hatályos mértékét az 1. számú melléklet 4. pontja tartalmazza. Mértéke a biztosítás tartama során változhat a portfóliókezelővel kötött portfóliókezelési szerződés módosítása esetén a módosításnak megfelelő mértékben és irányban, de a portfóliókezelési díj fix része nem lehet több, mint havi 0,1%, vagyis évi 1,2%. A biztosító 60 nappal a megváltozott portfóliókezelési díj életbe lépése előtt levélben és webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit.

b) letétkezelési díj: az eszközalapok letétkezelését végző intézménynek az eszközalapban lévő eszközök letéti őrzéséért és egyéb kapcsolódó szolgáltatásaiért fizetett, az

eszközalapok nettó eszközértékére vetített díj. Ezt a díjat a biztosító az eszközalap nettó eszközértékéből naponta időarányosan érvényesíti, hatása az eszközalap árfolyamában tükröződik. A letétkezelési díj szerződéskötéskor hatályos mértékét az 1. számú melléklet

4. pontja tartalmazza. Mértéke a biztosítás tartama során változhat a letétkezelővel kötött letétkezelési szerződés módosítása esetén a módosításnak megfelelő mértékben és irányban, de nem lehet több, mint évi 0,1%. A biztosító 60 nappal a megváltozott letétkezelési díj életbe lépése előtt levélben és webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit.

c) mögöttes eszközöket terhelő költségek: az eszközalapokban található befektetési alapokhoz közvetlenül kapcsolódó, a befektetési alap befektetett eszközeinek kezelésével és értékelésével kapcsolatban elvont költségek, melyeket a befektetési alap kezelője vagy forgalmazója érvényesít (így különösen, de nem kizárólag a befektetési alapokra vonatkozó alapkezelési díj, befektetési jegyek vételi és eladási árfolyamának különbsége). A befektetési alap kezelésének díját az alap kezelője a befektetési alap nettó eszközértékéből naponta időaranyosan érvényesíti, hatása a befektetési alap (és ezen keresztül az azt tartalmazó eszközalap) árfolyamában tükröződik. A mögöttes eszközöket terhelő költségek mértéke a biztosítás tartama során változhat, ha változik az eszközalapok összetétele, vagy változnak a befektetési alap kezelője vagy a befektetési alapokhoz kapcsolódó egyéb szereplők által biztosított kondíciók. A mögöttes eszközöket terhelő költségek e változásoknak megfelelően módosulnak. Az egy eszközalappal kapcsolatban felmerülő, mögöttes eszközöket terhelő összesített költségek mértéke nem lehet több, mint havi 0,25%, vagyis évi 3% (az eszközalap nettó eszközértékére vetítve).

q) függő számla: a rendszeres díj számlához kapcsolódó technika számla, mely a megfizetett és beazonosított rendszeres díjak biztonságos elhelyezésére szolgál. A beazonosított rendszeres biztosítási díjat a biztosító a függő számlán a beazonosítás napján jóváírja. A rendszeres díjak kiegyenlítése a függő számláról történik, legkorábban a rendszeres díj esedékességének napján. A rendszeres díj kiegyenlítésére vonatkozó szabályokat a 8) pont tartalmazza. A függő számlára és a függő számlán elhelyezett összegre a biztosító költséget nem számít fel. A függő számlán nyilvántartott összegeket a biztosító kamatmentes előlegként kezeli, azok nem kerülnek befektetésre. A függő számlához eszközalapok nem választhatóak, eszközalap- felosztási rendelkezés nem adható. A szerződő kérésére, egyedi rendelkezés alapján a biztosító a függő számlán nyilvántartott összeget átvezeti az eseti számlára, vagy kiutalja a szerződő részére. A szerződés 12) pont szerinti visszavásárlása, illetve 19) d), 19) f) és 22) e) szerinti megszűnése, valamint biztosítási szolgáltatás teljesítésével járó megszűnése esetén a függő számlán aktuálisan nyilvántartott összeg a biztosítói kifizetéssel együtt kifizetésre kerül az adott kifizetésre jogosult részére.

r) haláleseti többletszolgáltatás: a biztosítási összeg tárgynapi aktuális értékének és a rendszeres díjakból képzett díjtartalék (befektetési egységek) tárgynapot megelőző értékelési napon aktuális értékének különbsége, amennyiben ez a különbözet pozitív érték.

s) kedvezményezett: a haláleseti szolgáltatást kivéve a biztosító teljesítésére (azaz elérési szolgáltatásra, rokkantsági szolgáltatásra, nyugdíjszolgáltatásra) a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult. Haláleseti szolgáltatásra a szerződő által jelölt haláleseti kedvezményezett jogosult, melyhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

t) kezelési díj: a biztosítási szerződés fenntartásával, valamint a befektetéshez kapcsolódó

szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos folyamatos biztosítói költségek (egyéni ügyfélszámlák, nyitása, nyilvántartása, vezetése; pénzforgalom bonyolítása; a biztosító működésének operatív

költségei) fedezésére szolgáló költség, mely a biztosítás teljes tartama alatt eszközalaponként kerül elvonásra a rendszeres és a nyugdíjcélú eseti díj számla egyenlegéből. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően minden hónapfordulón, a befektetési egységek számának csökkentésén keresztül vonja el előre a következő hónapra jutó kezelési díjat. Az esedékes kezelési díj elvonása során levont egységek darabszámát a matematikai szabályok szerint öt tizedesjegyre kerekítve határozza meg a biztosító. A kezelési díj mértéke eszközalaponként eltérő lehet. Mértéke a biztosítás tartama során évente egy alkalommal változhat, de nem lehet több, mint havi 0,25%, vagyis évi 3%. A kezelési díjat a biztosító abban az esetben növelheti, ha a szerződéssel kapcsolatos, fent felsorolt költségei emelkednek. A biztosító

60 nappal a megváltozott kezelési díj életbe lépése előtt levélben és webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) közleményként tájékoztatja az ügyfeleit. A kezelési díj szerződéskötés időpontjában érvényes értékét az 1. számú melléklet 3. pontja tartalmazza.

u) kockázati díj: a biztosító haláleseti többletszolgáltatásának az ellenértéke.

v) kockázatviselés vége: a biztosítási események közül legkorábban bekövetkező azon esemény napja, mely vonatkozásában a szerződés teljes díjtartalék a felszabadításra kerül (tehát ide nem értve az egyszeri részleges rokkantsági szolgáltatást és egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatást). A 12) pont szerinti visszavásárlás esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja. A szerződés

19) d) pont szerinti megszűnése esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja az a nap, amikor a rendszeres díj számla aktuális visszavásárlási értéke már nem nyújt elegendő fedezetet a 19) d) pontban meghatározott összes költségre. A szerződés Általános Életbiztosítási Feltételek 24) h) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a felmondási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja.

w) lejárati tőkevédelem: a biztosításhoz elérhető lejárati dátummal rendelkező, tőkevédett eszközalap által biztosított funkció, mely az eszközalapba befektetett tőke névértékének visszafizetését biztosítja a lejárat napján. A tőkevédelem csakis az eszközalap lejáratának napjára vonatkozik, a futamidő során visszaváltott befektetésekre nem érvényesíthető. Az eszközalap kezelője és a portfóliókezelő a tőke megóvása érdekében köteles az eszközalap befektetési politikáját a tőle elvárható gondossággal és szakértelemmel végrehajtani. A tőkevédelem nem feltétlen. Rendkívüli esetben előfordulhat, hogy az eszközalap kezelőjén és a portfóliókezelőn kívül álló okból a tőkevédelem nem teljesül. Ilyen rendkívüli eset lehet az eszközalapot érintő nagymértékű tőkemozgás negatív hatása, a magyar állam szolvenciájának sérülése, illetve a jogszabályok jövőbeni kedvezőtlen változása.

x) nyugdíjcélú eseti biztosítási díj: az a biztosítási díj, amelyet a szerződő a rendszeres díjon felül a szerződés tartama során fizethet, és amely a szerződő által meghatározott arányban kerül befektetésre a szerződő által választott eszközalapokba. A szerződő az 5-el kezdődő szerződésszámra hivatkozással teljesíthet nyugdíjcélú eseti biztosítási díjat.

y) nyugdíjcélú eseti díj számla fenntartási költsége: a nyugdíjcélú eseti biztosítási díjakból vásárolt befektetési egységek aktuális értékét a biztosító csökkenti az 1. számú melléklet 5. pontjában leírt rendszerességgel és mértékben a nyugdíjcélú eseti díjakból vásárolt befektetési egységek számának csökkentésén keresztül. Az egységek elvonása a nyugdíjcélú eseti biztosítási díjak kezelésére, nyilvántartására (a nyugdíjcélú eseti díj számla megnyitására és üzemeltetésére) fordított biztosítói költség ellentételezésére szolgál. Az egységek levonását a biztosító úgy hajtja végre, hogy a nyugdíjcélú eseti biztosítási díjak aktuális értékének eszközalapok közötti megoszlása a levonás után ne változzon a levonás előtti állapothoz képest. Ha az egységek aktuális értéke nem fedezi ezt a költséget, akkor a biztosító érvényesíti azt, amint megfelelő mértékű fedezet áll rendelkezésre a nyugdíjcélú eseti számlán.

Amennyiben a biztosítás kifizetéssel szűnik meg, s a biztosító még nem érvényesítette az eseti díj számla fenntartásának összes költségét, a még fennmaradó összeget a kifizetés értékéből vonja el.

z) rendszeres biztosítási díj: a díjfizetési időszak során a szerződő által választott gyakorisággal fizetendő biztosítási díj. A szerződő az 1-el kezdődő szerződésszámra hivatkozással teljesítheti a rendszeres biztosítási díjat.

aa) Szerződéskötési és fenntartási díj: A szerződéskötéssel kapcsolatos kezdeti költségek fedezésére, a biztosítási szerződés fenntartásával kapcsolatos, az első 6 évben felmerülő folyamatos költségek részbeni fedezésére, valamint a 7. évfordulón esedékes bónusz kifizetések megalapozására szolgáló költség. A biztosító a rendszeres díjból érvényesíti, annak befektetése előtt. Alapja az adott biztosítási időszakra fizetendő, kockázati díjrésszel csökkentett rendszeres díj. Az elvonási időszak hossza és mértéke a biztosítási tartam függvénye. A szerződéskötési és fenntartási díj értékét az 1. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Mértéke a biztosítás tartama során nem változhat. Az esedékes szerződéskötési és fenntartási díjat 10 forintra kerekítve határozza meg a biztosító.

4) A biztosítás tartama‌

a) A biztosítás határozott tartamú, a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésének napjáig tart.

b) A szerződőnek joga van a szerződés tartamának biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítására, akár több alkalommal is, azonban legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig, amelyben a biztosított betölti a 90. életévét. A szerződő hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelmének a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie. Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, a biztosító a biztosítási tartam meghosszabbítását célzó kérelmet elutasíthatja, illetve annak elfogadását (ismételt) kockázatelbíráláshoz kötheti, ennek keretében (ismételten) kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, valamint orvosi vizsgálat elvégzését. A tartam hosszabbítása – a jelen Különös Xxxxxxxxxx érvényességének kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján a korábban igénybe vett kedvezményekre (adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekre) vonatkozóan a törvényben meghatározott mértékkel növelt visszafizetési kötelezettséggel jár.

5) A biztosító szolgáltatása‌

a) A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, rokkantsági vagy nyugdíjszolgáltatást nyújt.

b) A biztosító haláleseti és rokkantsági szolgáltatását egy összegben, elérési és nyugdíjszolgáltatását a c) pontban felsorolt módok közül az adott szolgáltatásra jogosult kedvezményezett által kiválasztott módon teljesíti. A biztosító szolgáltatásának teljesítése forintban történik.

c) Az adott szolgáltatásra jogosult kedvezményezettnek lehetősége van a biztosító felé nyilatkoznia arról, hogy elérési és nyugdíjszolgáltatás esetén milyen kifizetésű szolgáltatás teljesítését kéri. Amennyiben a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövetkezéséig eltelt legalább 10 év, akkor az adott szolgáltatásra jogosult kedvezményezettnek az alábbi szolgáltatások közül áll módjában választani:

• egyösszegű kifizetés;

• határozott tartamú, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás;

• nem csökkenő összegű életjáradék szolgáltatás;

• egyösszegű kifizetés és valamelyik járadékszolgáltatás keveréke.

Amennyiben a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövetkezéséig nem telt el legalább 10 év, akkor az adott szolgáltatásra jogosult kedvezményezettnek az alábbi szolgáltatások közül áll módjában választani:

• határozott tartamú, a szerződés létrejöttétől számított legalább 10. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás;

• nem csökkenő összegű életjáradék szolgáltatás.

Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás – a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt – egy összegben is teljesíthető.

A biztosító egyösszegű kifizetést kizárólag kifejezett ügyféligényre hajt végre.

d) A járadékszolgáltatás részletes feltételei a Különös Feltételek 6. számú mellékletében találhatók, továbbá a biztosítási szolgáltatások igénybevételekor a biztosító tájékoztatja a kedvezményezettet az igénybe vehető járadéktípusokról, azok jellemzőiről és feltételeiről, továbbá várható kifizetéseiről.

e) A biztosító a szolgáltatása teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül kezdeményezi a teljesítést az adott szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére.

Haláleseti szolgáltatás

f) A haláleseti szolgáltatás kezdeti alapértékét (biztosítási összeget) a szerződő ajánlattételkor határozza meg. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem határozza meg a biztosítási összeg kezdeti értékét, úgy a választható minimális biztosítási összeggel (kezdeti éves díj kétszerese) jön létre a szerződés.

g) A biztosított halála esetén a biztosító a haláleset napján a rendszeres díj számlán nyilvántartott befektetési egységeknek a j) pont szerint meghatározott értéke és a biztosítási összeg haláleset napján aktuális értéke közül a magasabbat fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. Kockázati többletszolgáltatást legfeljebb a biztosított 90 éves koráig nyújt a biztosító. A biztosított belépésétől számított első két biztosítási évben bekövetkezett nem baleseti eredetű halál esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt, ez esetben a rendszeres díj számlán nyilvántartott befektetési egységeknek a j) pont szerinti meghatározott értéke kerül kifizetésre. Ha a biztosított belépésétől számított első két biztosítási évben a biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti haláleseti többletszolgáltatást teljesíti.

h) A g) pontban leírt szolgáltatáson felül a biztosított halála esetén a nyugdíjcélú eseti díjakból és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett, a haláleset napján a nyugdíjcélú eseti díj és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az értékét is kifizeti a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére.

i) Amennyiben a biztosítási esemény az Általános Életbiztosítási Feltételek 18) pontjában foglalt kizárt kockázat, a biztosító a haláleset napján aktuális visszavásárlási összeget fizeti meg a haláleseti kedvezményezett(ek) részére.

j) A haláleseti szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított halálát jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 22) i) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

k) A haláleseti szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.

Elérési szolgáltatás

l) A biztosító, amennyiben a biztosított a biztosítás lejáratának napján életben van, az 5) c) pontban felsorolt módok közül az elérési szolgáltatásra jogosult kedvezményezett által kiválasztott módon elérési szolgáltatást nyújt.

m)A biztosítás lejáratakor a biztosított életben léte esetén a biztosító a lejárat napján a rendszeres díj számlán nyilvántartott befektetési egységek értékéből kezdeményezi a választott elérési szolgáltatás teljesítését az elérési szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére. A szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a befektetési egységeket a lejárat napján érvényes árfolyamon értékeli.

n) Az m) pontban leírt szolgáltatáson felül a biztosított életben léte esetén a lejárat napján a

nyugdíjcélú eseti díj számlának és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg számlának az értékét is kifizeti a biztosító az elérési szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

o) Ha a szerződő által megkötött díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítás alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a biztosítás szolgáltatására a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) jogosult(ak).

p) Az elérési szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.

Rokkantsági szolgáltatás

q) A biztosító a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő egészségkárosodása esetén a Biztosító szolgáltatásáról szóló pont b) alpontjában meghatározott módon rokkantsági szolgáltatást nyújt.

r) A biztosított egészségi állapotának legalább 40%-os mértéket elérő károsodása esetén az alábbi szolgáltatások valamelyike (de csak az egyik) igényelhető:

• Teljes rokkantsági szolgáltatás

ra) A biztosító az egészségkárosodás megállapításának napján a rendszeres díj számlán nyilvántartott, befektetési egységek értékéből kezdeményezi a választott rokkantsági szolgáltatás teljesítését a rokkantsági szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

rb) Az a) pontban leírt szolgáltatáson felül a biztosított legalább 40%-os mértéket elérő egészségkárosodása esetén a nyugdíjcélú eseti díj számlán és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az értékét is kifizeti a biztosító a rokkantsági szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

rc) Amennyiben a biztosítási esemény az Általános Életbiztosítási Feltételek 18) pontjában foglalt kizárt kockázat, a biztosító az egészségkárosodás megállapításának napján aktuális visszavásárlási összeget fizeti meg a rokkantsági kedvezményezett(ek) részére.

rd) A rokkantsági szolgáltatás meghatározásakor a biztosító az egészségkárosodás megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított egészségkárosodását jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, 22) i) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

re) A teljes rokkantsági szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.

• Egyszeri részleges rokkantsági szolgáltatás

rf) Egyszeri részleges rokkantsági szolgáltatás igényelhető – a szerződés megtartása mellett

– az egészségkárosodás megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységekből, azok aktuális értékének megfelelően.

rg) A biztosító a részleges rokkantsági szolgáltatás teljesítése érdekében visszaváltott befektetési egységeket a biztosított egészségkárosodását jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, 22) i) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

Nyugdíjszolgáltatás

s) A biztosító a kockázatviselés ideje alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság biztosított általi megszerzésekor a Biztosító szolgáltatásáról szóló pont c) alpontjában felsorolt módok közül a nyugdíjszolgáltatásra jogosult kedvezményezett által kiválasztott módon nyugdíjszolgáltatást nyújt.

t) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság biztosított általi megszerzése esetén az alábbi szolgáltatások valamelyike (de csak az egyik) igényelhető:

•Teljes nyugdíjszolgáltatás

ta) A saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése esetén a biztosító a rendszeres díj számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékét fizeti ki a nyugdíjszolgáltatásra jogosult kedvezményezett(ek) részére.

tb) A ta) pontban leírt szolgáltatáson felül a saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése esetén a nyugdíjcélú eseti díj számla és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az értékét is kifizeti a biztosító a nyugdíjszolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

tc) A nyugdíjszolgáltatás meghatározásakor a biztosító a nyugdíjjogosultság megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított nyugdíjjogosultságának megszerzését jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 22) i) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

td) A teljes nyugdíjszolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.

• Egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatás

te) Egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatás igényelhető – a szerződés megtartása mellett – a nyugdíjjogosultság megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységekből, azok aktuális értékének megfelelően.

tf) A biztosító a részleges nyugdíjszolgáltatás teljesítése érdekében visszaváltott befektetési egységeket a biztosított nyugdíjjogosultságának megszerzését jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, 22) i) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.

6) Díjfizetés‌

a) A szerződés díjfizetési gyakorisága rendszeres. A rendszeres éves díj féléves, negyedéves, vagy havi részletekben is fizethető. A szerződésre befizetett biztosítási díjak forintban teljesítendők.

b) A szerződés díjfizetése határozott tartamú. A díjfizetési időszak hossza azonos a biztosítás tartamának hosszával. A rendszeres díj a díjfizetési időszak végéig fizetendő, de legfeljebb annak a biztosítási időszaknak a végéig, amelyben a legkorábban bekövetkező azon biztosítási

esemény bekövetkezett, mely vonatkozásában a szerződés teljes díjtartaléka felszabadításra kerül (tehát ide nem értve az egyszeri részleges rokkantsági szolgáltatást és egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatást).

c) A szerződőnek lehetősége van a rendszeres díjon felül nyugdíjcélú eseti díjak fizetésére. A nyugdíjcélú eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. A nyugdíjcélú eseti díjakat a biztosító a rendszeres biztosítási díjaktól elkülönítetten tartja nyilván. A nyugdíjcélú eseti díjak vonatkozásában a szerződő az ajánlattételkor, vagy ezt követően, a rendszeres biztosítási díjakra vonatkozó eszközalapok közötti befektetési arányoktól függetlenül határozhatja meg a befektetési arányokat az egyes eszközalapok között. Ezt a szerződő a szerződés tartama során bármikor módosíthatja (nyugdíjcélú eseti díjra vonatkozó átirányítás). Ha a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal az adott nyugdíjcélú eseti befizetést az aktuálistól eltérő arányban kéri befektetni az egyes eszközalapokba, úgy a kérés végrehajtásának feltétele, hogy a nyilatkozat legkésőbb az adott nyugdíjcélú eseti befizetés beazonosítását megelőző munkanapon 15 óráig a biztosítóhoz beérkezzen. A kérelmet a beérkezésének időpontja alapján, a 22) i) pont szerint meghatározott napot követő munkanapi hatállyal hajtja végre a biztosító. A kérés végrehajtásával egyidejűleg a biztosító a nyilatkozatnak megfelelően módosítja a nyugdíjcélú eseti befizetések eszközalapok közötti megosztására vonatkozó rendelkezést.

d) A szerződőnek lehetősége van arra, hogy az első és a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díjat egy összegben, az első rendszeres, gyakoriság szerinti biztosítási díj befizetésével egyidejűleg teljesítse. A szerződőnek ezen kérését a biztosítási ajánlaton kell jeleznie. Ebben az esetben mind az első, mind a második biztosítási évben esedékes rendszeres biztosítási díj a rendszeres díjak számláján kerül jóváírásra a 8) pontban leírtak szerint, az első rendszeres díj befektetésére vonatkozó rendelkezések alapján, és a szerződés két biztosítási év rendszeres biztosítás díjával rendezettnek minősül.

e) Ha a szerződő nem fizeti meg az esedékessé vált biztosítási díjat, a díjfizetésre vonatkozóan írásban halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton sem érvényesítette, a biztosító – a díjfizetés elmulasztásának következményeire történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével (mely jellemzően az esedékességet követő 90. nap) a teljesítésre írásban felhívja. Ez idő alatt a szerződő az elmaradt díjakat pótolhatja. Az utólag befizetett biztosítási díjak a díjjóváírás napját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon kerülnek átváltásra befektetési egységre. A szerződőnek lehetősége van az elmaradt díjak pótlása helyett a szerződés rendes felmondásáról nyilatkozni.

f) Amennyiben a szerződő az esedékessé vált biztosítási díjat az elmaradt díj megfizetésére

vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridő időpontjáig nem fizeti meg, és nem nyilatkozott a szerződés rendes felmondásáról, akkor a szerződés díjfizetés szüneteltetése állapotba kerül. Az így díjfizetés szüneteltetése állapotba került szerződésekre a 14) b) - g) pontok egyaránt alkalmazandók.

g) Minimális rendszeres biztosítási díj:

• 150 000 forint/év

• 75 000 forint/félév

• 37 500 forint/negyedév

• 12 500 forint/hó

7) Kockázati díj‌

a) A biztosító a biztosított aktuális kora alapján a megfizetett rendszeres díjból annak befektetési egységre váltása napján, de a befektetési egységre váltást megelőzően vonja el arra a díjfizetési időszakra jutó kockázati díjat, melyre vonatkozóan a rendszeres díjat a szerződő megfizette. A biztosított aktuális korának számítása a következő módszerrel történik: a kockázati díj elvonásának éve és a biztosított születési évének különbsége. Az esedékes kockázati díjat a matematikai szabályok szerint egész forintra kerekítve határozza meg a biztosító.

b) Az esedékes kockázati díjat a gyakoriságfordulón aktuális haláleseti többletszolgáltatás mértékére vetítve határozza meg a biztosító. Az első és második biztosítási évben a 1 számú melléklet 1. pontjának baleseti halál esetére, a későbbi években a 1. számú melléklet 1. pontjának bármely okból bekövetkező halál esetére vonatkozó díjtételek alapján határozza meg a biztosító a kockázati díjat. A kockázati díj meghatározásakor a biztosító nemtől független, úgynevezett uniszex díjtételeket alkalmaz. Ha a rendszeres díjszámla aktuális értéke magasabb, mint a haláleseti biztosítási összeg értéke, akkor a biztosító nem von el kockázati díjat.

c) Amennyiben a díjfizetés szüneteltetésére első alkalommal a 6) f) pontban meghatározottak alapján kerül sor, úgy az első esedékessé vált, de meg nem fizetett rendszeres díj esedékességétől az első elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőig terjedő időszakra a biztosítási összeg változatlan marad. A biztosító az erre az időszakra eső kockázati díjat (mely jellemzően 3 havi kockázati díjnak fel meg) az első elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőt követő napon vonja el a rendszeres díj számla aktuális értékéből, oly módon, hogy a rendszeres díjakból képzett befektetési egységek aktuális értékének eszközalapok közötti aránya nem változik a kockázati díj levonása után a levonás előtti állapothoz képest.

d) Amennyiben a biztosító az 5) pontban meghatározott haláleseti, elérési, rokkantsági vagy nyugdíjszolgáltatást teljesít, és a szerződésen van esedékes, de ki nem egyenlített rendszeres díj a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában, úgy a biztosító a szolgáltatás értékét csökkenti a kockázati díjjal. A biztosító a kockázati díjat ilyen esetben az első esedékes, de ki nem egyenlített rendszeres díj esedékességétől a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjáig terjedő időszakra arányosan állapítja meg.

e) A biztosítás 12) pont szerinti visszavásárlása esetén, ha a szerződésen van esedékes, de ki nem egyenlített rendszeres díj a visszavásárlás időpontjában, úgy a biztosító a visszavásárlási összeget csökkenti a kockázati díjjal. A biztosító a kockázati díjat ilyen esetben az első esedékes, de ki nem egyenlített rendszeres díj esedékességétől a visszavásárlás időpontjáig terjedő időszakra arányosan állapítja meg.

8) A biztosítási díj átváltása befektetési egységre (allokáció)‌

A befizetett biztosítási díj az alábbiak szerint kerül allokálásra a szerződő által választott eszközalapba, illetve az eszközalapokból álló portfólióba.

a) A megfizetett, beazonosított rendszeres biztosítási díjakat a biztosító a rendszeres díjak számlájához kapcsolódó függő számlán tartja nyilván. A függő számlán nyilvántartott összegből az esedékes rendszeres díj mértékéig a biztosító jogosult és köteles fedezni az előírt rendszeres biztosítási díjat legkorábban az esedékesség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor a következő értékelési napon), illetve ha az előírt rendszeres díj összegére a függő számlán nyilvántartott összeg az esedékesség napján (ha ez nem értékelési napra esik, akkor

a következő értékelési napon) nem nyújt elegendő fedezetet, akkor azon az értékelési napon, amikor a fedezet legkorábban rendelkezésre áll. A rendszeres díj befektetési egységre váltása legkorábban a díj esedékességének napján a végrehajtást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon történik. A biztosító az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat a kockázati díjjal valamint a szerződéskötési és fenntartási díjjal csökkenti, majd a fennmaradó összeget a rendszeres díjakra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően befektetési egységre váltja. Amennyiben a függő számlán nyilvántartott összeg meghaladja az előírt rendszeres biztosítási díj nagyságát, akkor az előírt rendszeres díjat meghaladó összeget az előírt rendszeres díj kiegyenlítését követően is a függő számlán tartja nyilván a biztosító. Az esedékes rendszeres díj fentiek szerint történő rendezéséért a biztosító külön költséget nem számít fel.

b) A 9) a) pontban foglalt felhatalmazás alapján, ha az előírt rendszeres díj összegére a függő számlán nyilvántartott összeg nem nyújt elegendő fedezetet, úgy a biztosító az előírt rendszeres díjat a függő számlán nyilvántartott összegből és a szabad felhasználású eseti díj számla aktuális értékéből együttesen próbálja meg kiegyenlíteni, azzal, hogy a szabad felhasználású eseti díj számla aktuális értékének a Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosítás Különös Feltételének 10) d) és e) pontban foglalt közterhekre és költségre is fedezetet kell nyújtania. Ennek során a biztosító annyival csökkenti a szabad felhasználású eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységek számát, hogy az ilyen módon levont befektetési egységek értéke egyenlő legyen az előírt rendszeres díjnak a függő számlán nyilvántartott összeget meghaladó részére valamint a Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosítás Különös Feltételének 10)

d) és e) pontban foglalt közterhek és költségek összegére.

c) A megfizetett, beazonosított nyugdíjcélú eseti biztosítási díjakat a biztosító a díjjóváírást megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon befektetési egységre váltja a nyugdíjcélú eseti befizetésekre vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem ad meg a nyugdíjcélú eseti díjakra vonatkozó eszközalapok közötti felosztási arányt, úgy a díj teljes egésze a Likviditási Pro Eszközalapba kerül befektetésre.

d) A szerződő kérheti a függő számlán nyilvántartott összeg vagy annak egy részének átvezetését a nyugdíjcélú eseti díjak számlára, valamint a Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosításra (a továbbiakban a szabad felhasználású eseti díjak számlára). A biztosító az átvezetéskor a kérelem beérkezésének időpontját a 21) i) pont szerint határozza meg, az átvezetés teljes összegét a kérelem beérkezését megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon befektetési egységre váltja az eseti díj számlán, az eseti befizetésekre vonatkozó eszközalapok közötti felosztási aránynak megfelelően. Az átvezetésért a biztosító külön költséget nem számít fel. A biztosító a kérelmet elutasíthatja, ha a kérelem végrehajtásának időpontjában van esedékes, de ki nem egyenlített rendszeres díj, és a függő számla egyenlege nem nyújt fedezetet az esedékes, de ki nem egyenlített rendszeres díj kiegyenlítésére és a kérelemben megjelölt összeg átvezetésére együttesen.

e) Az első rendszeres, illetve az azzal egyidejűleg befizetett nyugdíjcélú eseti díjak befektetési egységre váltása a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (biztosítási kötvény) kiállításának napján, az első rendszeres díj biztosítóhoz történő beérkezése és a szerződés létrejötte közül a későbbi időpontját megelőző értékelési napra vonatkozó árfolyamon történik.

f) A befizetett biztosítási díj egy eszközalapba kerülő minimális aránya 5%.

9) Automatikus díjpótlás‌

a) A szerződő a díjfizetési időszak alatt bármikor kérheti írásban vagy Pannónia Ügyfélportálon keresztül a rendszeres díj automatikus kiegyenlítését a Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosítási szerződés egyéni számlájáról, melynek szabályait a Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosítás Különös Feltételének 10) pontja tartalmazza. A biztosító a Likviditás Plusz Kiegészítő Biztosítás terhére automatikus díjpótlás keretében végrehajtott rendszeres díj kiegyenlítést a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE Különös Feltételének 8) b) pontjában foglaltak szerint hajtja végre.

10) Rendkívüli díjnövelés, díjcsökkentés lehetősége‌

a) A szerződő (a 11) pontban foglaltakon túl) a díjfizetési időszak alatt egy díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj növelését. Ebben az esetben a biztosítási összeg aktuális értéke nem változik. Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, a biztosító a rendszeres díj növelését célzó kérelmet elutasíthatja, illetve annak elfogadását (ismételt) kockázatelbíráláshoz kötheti, ennek keretében (ismételten) kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, valamint orvosi vizsgálat elvégzését.

b) A szerződő a díjfizetési időszak alatt három díjjal fedezett biztosítási év eltelte után írásban kérheti a rendszeres díj csökkentését. Ebben az esetben a biztosítási összeg aktuális értéke a rendszeres díj csökkentésével arányos mértékben mérséklődik. A rendszeres díj azonban a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a szerződés mindenkor aktuális minimális rendszeres díjánál.

11) Értékkövetés‌

a) A díjfizetési időszak során a biztosítási évfordulón a biztosító lehetőséget nyújt az értékkövetésre. Ennek során felajánlja a rendszeres biztosítási díj és a biztosítási összeg adott mértékű növelését.

b) A biztosító a biztosítási évforduló előtt legkésőbb 45 nappal tájékoztatja a szerződőt a felkínált értékkövetési lehetőségről. A felajánlott index alapmértéke az indexértesítő levél kiküldését megelőző 12 hónapos időszakra vonatkozó, Központi Statisztikai Hivatal által publikált inflációnak megfelelő, de legalább 5%. Ezen kívül a biztosító további két index mértéket ajánl fel, amelyek maximális értéke 30%.

c) Amennyiben a szerződő a felkínált indexek valamelyikét legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal írásban elfogadja, és a választott indexnek megfelelően módosított díjat annak esedékességekor megfizeti, úgy a biztosítás a megemelt díjjal és biztosítási összeggel folytatódik. Amennyiben a szerződő írásban nem, vagy az évfordulót megelőző 15. nap után válaszol a felkínált indexálási lehetőségre, a biztosító automatikusan a felkínált legkisebb indexszel növeli a biztosítás díját és a biztosítási összeget.

d) A szerződő legkésőbb az évfordulót megelőző 15. napig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal elutasíthatja a felkínált indexálási lehetőséget.

e) Amennyiben két egymást követő évfordulón a szerződő elutasította az indexálást, ezt követően a biztosítónak jogában áll a szerződő indexálási kérelmét elutasítani, illetve ismételt egészségi kockázatelbírálástól függővé tenni.

f) Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, a biztosító a rendszeres díj alapmértéktől eltérő indexálására vonatkozó nyilatkozat elfogadását (ismételt)

kockázatelbíráláshoz kötheti, ennek keretében (ismételten) kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, valamint orvosi vizsgálat elvégzését.

12) Teljes visszavásárlás‌

a) A rendszeres díjfizetésű szerződés bármikor visszavásárolható.

b) A szerződés visszavásárlására a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett a szerződő jogosult.

c) A visszavásárlási összeg az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális értéke. A biztosító a visszavásárlási összeget a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 22) i) pontban leírt módon határozza meg.

d) A visszavásárlási szolgáltatást a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti a szerződő részére. A szerződés teljes visszavásárlási összegének kifizetésével a biztosítás megszűnik.

e) A szerződés visszavásárlása a nyugdíjbiztosításra vonatkozó – a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a – kedvezmények elvesztésével, illetve az adóról való rendelkezés keretében már átutalt összegek emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségével járhat.

13) Részleges visszavásárlás‌

a) A rendszeres díjból képzett befektetési egységek, a nyugdíjcélú eseti befizetésekből valamint az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből képzett befektetési egységek terhére a szerződő a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett bármikor részleges visszavásárlást kérhet. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a részleges visszavásárlást a rendszeres díj számla, a nyugdíjcélú eseti díj számla vagy az adóról való rendelkezés keretében átutalt összege számla terhére kéri, továbbá a szerződő megadhatja, hogy a részleges visszavásárlást mely eszközalapokban lévő befektetési egységek terhére kéri.

b) Rendszeres díjakból képzett befektetési egységek terhére történő részleges visszavásárlás esetén a biztosítási összeg aktuális értéke a részleges visszavásárlás során kivont összeggel mérséklődik, s így akár nullára is csökkenhet.

c) A részleges visszavásárlási összeg a visszavásárolt befektetési egységek aktuális értéke. A

biztosító a részleges visszavásárlási összeget a részleges visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 22) i) pontban leírt módon határozza meg.

d) A részleges visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetéshez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül fizeti ki a szerződő részére.

e) A részleges visszavásárlás költségét a mindenkor hatályos 1. számú melléklet 9. pontja tartalmazza. A részleges visszavásárlás költségének mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 22) h) pontban meghatározott módon történhet.

f) A részleges visszavásárlás költségét a visszaváltott befektetési egységek értékéből vonja el a biztosító. Ha a részleges visszavásárlás költségét nem fedezi a visszavásárolni kívánt összeg, vagy, ha a rendszeres díjból képzett befektetési egységek részleges visszavásárlása után a rendszeres díj számla aktuális értéke nem érné el a mindenkor hatályos I. számú melléklet 9. pontjában meghatározott minimális szintet, akkor a biztosító a kérelemben foglaltakat nem hajtja végre, melyről írásban tájékoztatja a szerződőt. A rendszeres díj számla minimális mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 22) h) pontban meghatározott módon történhet.

g) Részleges visszavásárláskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak, nyugdíjcélú eseti díjak és adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek vonatkozásában nem változik a részleges visszavásárlás után az azt megelőző állapothoz képest, ha a szerződő nem jelöli meg, mely eszközalapban lévő befektetési egységek terhére kéri a részleges visszavásárlást.

h) A szerződés részleges visszavásárlása a nyugdíjbiztosításra vonatkozó – a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a – kedvezmények elvesztésével, illetve az adóról való rendelkezés keretében már átutalt összegek emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségével járhat.

14) Díjfizetés szüneteltetése (a szerződés díjmentesítése)‌

a) A szerződő bármikor kérheti a díjfizetés szüneteltetését.

b) A biztosító a díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre az 1. sz. melléklet 10. pontjában foglaltak szerint díjfizetés szüneteltetési költséget von el. A szerződés fenntartásának és az ügyfelek kiszolgálásának költségeit részben vagy egészben a havi rendszerességgel érvényesített kezelési díj elvonásból fedezi a Biztosító. Díjfizetés szüneteltetése esetén (az alacsonyabb kezelt vagyon miatt) a Biztosító kezelési díj elvonásoktól esik el. A díjfizetés szüneteltetésének költsége fedezetet nyújt arra, hogy a Biztosító díjfizetés szüneteltetés esetén is el tudja látni a szerződés fenntartási és ügyfél kiszolgálási kötelezettségeit. A díjfizetés szüneteltetési költségének mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 22) h) pontban meghatározott módon történhet. A biztosító minden díjfizetés szüneteltetése állapotban megkezdett biztosítási hónap esetén a hónapfordulón a következő hónapfordulóig terjedő időszakra előre vonja el a díjfizetés szüneteltetési költséget. Amennyiben a díjfizetés szüneteltetése 6) f) pontban meghatározottak alapján kerül beállításra, úgy a biztosító a díjfizetés szüneteltetésének költségét az első elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőt követő napon vonja el egy összegben az első esedékessé vált, de meg nem fizetett rendszeres díj esedékességétől az első elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőig megkezdett biztosítási hónapokra.

c) A díjfizetés szüneteltetése alatt a díjfizetés szüneteltetési költséget a rendszeres díjak számlán nyilvántartott befektetési egységek számának csökkentésével vonja el a biztosító.

d) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre a kezelési díj elvonása változatlan feltételek mellett, a 3) t) pont szerint történik.

e) Amennyiben a díjfizetés szüneteltetésére első alkalommal a szerződő kérése alapján kerül sor, úgy a díjfizetés első szüneteltetésének kezdő időpontjától a biztosítási összeg nullára csökken, s a biztosító kockázati díjat ezt követően nem von el. Amennyiben a díjfizetés szüneteltetésére első alkalommal a 6) f) pontban meghatározottak alapján kerül sor, úgy az első esedékessé vált, de meg nem fizetett rendszeres díj esedékességétől az első elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőig terjedő időszakra a biztosítási összeg változatlan marad, az első elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőt követő naptól pedig a biztosítási összeg nullára csökken, s a biztosító kockázati díjat az első elmaradt díj megfizetésére vonatkozó felszólításban meghatározott póthatáridőt követő naptól nem von el. Az így lecsökkent biztosítási összeg sem részben, sem egészben nem állítható vissza, még a rendszeres díjfizetés későbbi helyreállítása esetén sem.

f) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződésekre is bármikor tehető nyugdíjcélú eseti befizetés.

g) A díjfizetés szüneteltetése alatt álló szerződések esetén a szerződő bármikor újra kezdheti a díjfizetést a kérelem biztosítóhoz történő beérkezését követő első díjesedékességtől kezdődően, ha kérése azt megelőzően legalább 30 nappal beérkezett a biztosítóhoz. A fizetendő díj ekkor a szüneteltetés előtt aktuális díjjal egyezik meg.

15) Az eszközalapok létrehozása, korlátozása, megszüntetése, valamint a befektetési politika módosítása‌

a) A biztosító jogosult eszközalapokat létrehozni és megszüntetni a biztosítás tartama alatt.

b) Eszközalap megszüntetése esetén a biztosító legalább 2 hónappal az eszközalap tervezett megszüntetése előtt értesíti írásban a szerződőt és felajánlja a megszüntetni kívánt eszközalapban lévő egységek költségmentes átváltását a felkínált egyéb eszközalapok bármelyikébe.

c) Ha a szerződő az eszközalap tervezett megszüntetése előtt 15 napig írásban nem válaszol, a biztosító a megszüntetéskor érvényes árfolyamon költségmentesen áthelyezi a szerződő befektetési egységeinek aktuális értékét a biztosító által kiválasztott eszközalap egységeibe.

d) Az e pont alapján végrehajtott eszközalap megszüntetés a szerződés mellé kínált bármely eszközalapot érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

Az eszközalapok működésének korlátozása

e) A biztosító az eszközalap-felfüggesztés esetén az alábbi a Bit. 127. § rendelkezéseit alkalmazza:

„(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen átváltás, rendszeres pénzkivonás, részleges visszavásárlás) nem teljesíthetők. Amennyiben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonatkozóan a szerződő fél az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontját követő 45. naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül – amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységeknek az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekintetében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a korábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utólag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb 1 év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meghosszabbításról szóló döntését az eszközalap- felfüggesztés időtartamának lejártát legalább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnésérő való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul vételével - elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenntartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként működik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüggesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód- eszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11)Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét – e § rendelkezéseit figyelembe véve – nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.”

f) A Bit. illikvid eszközalap alatt az alábbit érti: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg,

ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre.

Az eszközalapok befektetési politikájának módosítása

g) A biztosító az eszközalapok kockázati besorolásának és alapvető céljának megváltoztatása nélkül egyoldalúan jogosult módosítani:

• az eszközalapok stratégiai összetételét(újeszközök felvételével, és/vagy a meglévők bármelyikének elhagyásával),

• az eszközalapokon belül az egyes eszközök arányát,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó referencia indexet,

• az egyes eszközalapokhoz tartozó javasolt minimális befektetési időtávot,

• az eszközalapok elnevezését.

A biztosító az eszközalapok befektetési politikáját a szerződési feltételekben foglaltak szerint és csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás nem befolyásolja egy adott eszközalap kockázati szintjét. A befektetési politika módosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az eszközök elérhetőségének vagy megfelelőségének megváltozása miatt nem lehetséges.

A biztosító a szerződőt az eszközalap megváltozott befektetési politikájáról annak hatálybalépése előtt legalább 60 nappal a szerződő által megadott e-mail címre küldött elektronikus levélben, illetve a megváltozott befektetési politikának a biztosító webhelyén (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) történő közzétételén keresztül tájékoztatja. Az értesítést követő 60 napos időszakban a szerződő számára biztosított valamely más eszközalapba való díjmentes átváltás lehetősége. A mindenkor érvényben lévő befektetési politika a biztosító webhelyéről (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) elérhető, mely befektetési politika az ajánlat aláírásakor is eltérhet a jelen Különös Feltételek 3. számú mellékletében lévő befektetési politikától.

16) Befektetési egységek felosztása és összevonása‌

a) A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására, vagy összevonására, amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és értékét.

b) Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű és az eszközalapban, valamint az egyéni számlán lévő egységek összértékét nem befolyásolja.

c) Az e pont alapján végrehajtott egység felosztás vagy összevonás a szerződés mellé kínált bármely eszközalap egységeit érintheti, függetlenül attól, hogy az adott eszközalapba a szerződő szabad választása alapján, vagy a szerződő szabad választása nélkül – de a különös feltételekben szabályozott módon – kerültek a befizetett díjak befektetésre.

17) Eszközalap-váltás‌

a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kérheti a rendszeres és nyugdíjcélú eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységek értéke eszközalapok közötti arányának módosítását. A szerződő külön- külön rendelkezhet a rendszeres díj számlán és a nyugdíjcélú eseti díj számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének áthelyezéséről. Rendszeres és nyugdíjcélú eseti díjból képzett befektetési egységek

Document Metadata

Table of Contents

CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE nyugdíjbiztosítás

Document Metadata

CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE nyugdíjbiztosítás

CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE nyugdíjbiztosítás

Tartalomjegyzék‌

Összefoglaló a CIG Pannónia Nyugdíj KötvényE nyugdíjbiztosításról‌

Adózási tájékoztató magánszemélyek részére 2023.‌

ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK‌

ÁLTALÁNOS BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI‌

A CIG PANNÓNIA NYUGDÍJ KÖTVÉNYE KÜLÖNÖS FELTÉTELEI‌

Document Metadata

Tartalomjegyzék ‌

ÁLTALÁNOS ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ‌

ÁLTALÁNOS BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEI ‌