GB382 JELŰ KÁREXPRESSZ KIEGÉSZÍTŐ ASSZISZTENCIA SZOLGÁLTATÁS ÉS DIREKT KÁRRENDEZÉS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Az OTP Csoport partnere

A biztosítási szerződés alapján a Groupama Biztosító Zrt. (székhely: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a továbbiakban: biztosító) a nála kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (a továbbiakban alapbiztosítás) rendelkező járművekhez külön biztosítási díj megfizeté- se ellenében – a jelen feltételekben meghatározott esetekben és mérték- ben – kiegészítő asszisztencia és direkt kárrendezési szolgáltatást nyújt. A kárexpressz kiegészítő asszisztencia szolgáltatás és direkt kárrendezés biz- tosítás csak az alapbiztosítással együtt, illetve csak az alapbiztosítás mellé köthető meg, az alapbiztosítás megszűnése esetén a jelen kiegészítő biz- tosítás is megszűnik.

Az ajánlat, a kötvény, az alapbiztosításra vonatkozó, valamint a je- len kárexpressz kiegészítő asszisztencia szolgáltatás és direkt kár- rendezésre vonatkozó biztosítási feltételek és ügyféltájékoztató (to- vábbiakban jelen feltételek) a felek közti megállapodás minden fel- tételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.

Amennyiben a jelen feltételek rendelkezései az alapbiztosítás rendelkezé- seitől eltérnek, úgy a jelen feltételek rendelkezései irányadóak.

A jelen biztosítási feltételben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.

1. A biztosítás tárgya

A biztosított gépjármű (a továbbiakban jármű vagy gépjármű) az alapbiz- tosításban megnevezett, érvényes magyar hatósági jelzésekkel és doku- mentumokkal ellátott jármű.

Járműnek minősül a jelen szerződés szempontjából a személygépkocsi vagy az olyan tehergépkocsi, illetve autóbusz, melynek össztömege nem haladja meg a 3500 kilogrammot.

2. A szerződés alanyai

2.1. Biztosító

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 13082/3 – Hatályos 2017. november 1-jétől visszavonásig.

Groupama Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

2.2. Szerződő

Szerződő az alapbiztosításban szerződőként meghatározott személy (üzembentartó). A biztosítási díj fizetésére a szerződő köteles. A biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.

2.3. Biztosított

2.3.1. Asszisztencia esetén

Biztosított a jármű tulajdonosa, valamint a biztosítási esemény bekövetkez- tekor a jármű tulajdonosának engedélye alapján a járművet jogszerűen ve- zető személy, illetve azon személyek, akik egyidejűleg a biztosított személy által vezetett járműben a gépjármű tulajdonosának engedélyével utasként jogszerűen tartózkodnak.

2.3.2. Direkt kárrendezés esetén

Biztosított a jármű tulajdonosa. A biztosító szolgáltatására a biztosított jo- gosult.

Ha a jármű üzembentartója és tulajdonosa eltérő személyek és így az alapbiztosítást, valamint a kárexpressz kiegészítő asszisztencia szolgáltatás és direkt kárrendezés biztosítást nem a biztosított (jár-

mű tulajdonosa) kötötte, a biztosított a biztosítási szerződésbe szer- ződőként nem léphet be.

3. A biztosítási szerződés létrejötte

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítással együtt jön létre.

A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően be- fizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén, illetve amennyiben a szerződés nem jött létre, a biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamat- mentesen visszafizeti a szerződő részére.

4. A szerződés területi hatálya

4.1. Asszisztencia esetén Magyarország és a mindenkor érvényes Nemzet- közi Zöldkártya Egyezmény európai tagországainak területe.

4.2. Direkt kárrendezés esetén

A direkt kárrendezés a Magyarország területén bekövetkezett biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

5. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével egyezik meg.

6. A szerződés módosítása, a biztosítási kockázat jelentős növekedése

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél írásban kezdeményezheti. Ha a má- sik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az ere- deti tartalommal marad hatályban.

Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomás- szerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javas- lat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vo- natkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában a szerződés módosítására vonat- kozó javaslatot nem tehet, illetve a szerződést nem mondhatja fel.

7. A szerződés tartama, díjfizetés és értékkövetés

7.1. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló megegyezik az alapbiz- tosítás biztosítási időszakával és évfordulójával.

7.2. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. A teljes biztosítási idő-

szakra vonatkozó biztosítási díj előre, egyösszegben esedékes. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki át- utalással vagy postai átutalással (csekken).

Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj át- vételére nem jogosult, kivéve, ha a társaságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosult- ság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.

Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díj- fizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfe- lelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befize- tés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biz- tosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

A biztosító a visszajáró biztosítási díjat a szerződés megszűnésétől számított 8 napon belül kamatmentesen fizeti vissza a szerződő ré- szére.

7.3. A felek megállapodnak a biztosítási díj rendszeres, értékkövető válto- zásáról, így a biztosító jogosult minden biztosítási időszakra a díjat indexá- lással módosítani. Az indexálás maximális mértéke a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévben közzétett, a megelőző évre vonatkozó éves fo- gyasztói árindex.

A biztosító a módosított díjról köteles a szerződőt az új biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően írásban értesíteni.

8. A szerződés megszűnésének esetei

8.1. A kárexpressz kiegészítő asszisztencia szolgáltatás és direkt kárrende- zés biztosítás megszűnik, ha az alapbiztosítás megszűnik.

8.2. A szerződés lejárata

A határozott idejű szerződés a szerződésben megjelölt időpontban meg- szűnik.

8.3. Rendes felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére, harmincnapos felmondási határidővel felmondhatják.

A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negye- dik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.

Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos.

8.4. Díjnemfizetés

Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a foly- tatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerző- dő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyre- állíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) kérelem elfogadásáról a biztosító dönt.

8.5. Biztosítási esemény bekövetkezése miatti megszűnés

Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a bizto- sító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

8.6. Szerződés megszűnésének egyéb esetei

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

9. Biztosítási események, kizárások és mentesülések

9.1. Asszisztencia esetén

9.1.1. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény következik be, ha a biztosított gépjárművet a biztosítás hatálya alatt jogszerűen és a jogszabályi, valamint műszaki, karbantartási előírások betartásával használták, és az műszaki meghibásodás miatt üzemképtelenné vagy a vonatkozó előírások alapján a közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált, közlekedési balesetet szenvedett vagy önhiba miatt menetképtelenné vált.

Biztosítási esemény következik be akkor is, ha a járművet, vagy annak alkatrészét érintő lopás vagy rabláskár miatt a jármű üzem- képtelenné, vagy a vonatkozó előírások alapján közúti forgalomban való használatra alkalmatlanná vált vagy közlekedési balesetet szen- vedett.

Jelen feltétel vonatkozásában műszaki meghibásodás az az önhibára vissza nem vezethető mechanikai vagy elektromos meghibásodás, amely a jármű azonnali menetképtelenségét eredményezi, vagy az az önhibára vissza nem vezethető, olyan váratlan meghibásodás, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti, illetve lehetetlenné teszi a gépjármű bezárását (pl. ablakeme- lő, zár hibája).

Jelen feltétel vonatkozásában közlekedési balesetnek minősül a közúti köz- lekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet hatá- lya alá tartozó közlekedés során gépjárművel közvetlen okozati összefüg- gésben bekövetkező esemény.

Jelen feltétel vonatkozásában lopáskárnak tekinthető valamennyi kár, amely a biztosított járműben azzal összefüggésben következett be, hogy:

– a járművet az elkövető ellopta (ideértve a jogtalan használat végett elkövetett önkényes elvételt is);

– a jármű alkatrészeit és (vagy) tartozékait a járműből a teljes jármű ellopása nélkül az elkövető jogtalanul kiemelte, ki- vagy leszerelte és eltulajdonította;

– a járművet az elkövető a jármű ellopása vagy alkatrészének lelo- pása (jogtalan kiemelése, kiszerelése, leszerelése, a teljes biztosí- tott jármű eltulajdonítása) során, illetve ezek kísérlete során megrongálta.

Jelen feltétel vonatkozásában rabláskárnak minősül, ha az elkövető a biztosított járművet akként tulajdonítja el, hogy az elvétel során – vagy az elvett vagyontárgy megtartása érdekében – erőszakot vagy az élet, illetve testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, il- letőleg a biztosítottat vagy a járművet a biztosított engedélyével használó személyt öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. Rabláskárnak minősül a biztosított járműben rablás, illetve annak kísérlete következtében beálló rongálódási kár is.

Jelen feltétel vonatkozásában önhiba a gépjárműnek a használatával vagy

üzemeltetésével kapcsolatos gondatlanság miatt bekövetkező üzemképte- lensége. Önhiba például, de nem kizárólagosan a gépjármű kulcsának a jár- műbe zárása, szilárd burkolatú útról letérés, nem járható út használata mi- atti elakadás, az üzemanyag kifogyása, illetve nem megfelelő üzemanyag használata, lemerült akkumulátor, a karbantartás elmulasztása, a gépjármű műszaki állapotának szakszerűtlen megváltoztatása, pótkerék, emelő vagy kerékkulcs hiánya, stb.

A szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a 13. és 14. pontban meghatározott szolgáltatásokat nyújtja a biztosított részére a kizárások, korlátozások és mentesülések figye- lembevételével.

9.1.2. Kizárások

A biztosító nem nyújt asszisztencia szolgáltatást az alábbi esetek- ben:

a. Az eredeti gyári felszereléshez, beállításokhoz képest módosított vagy speciális célú, fokozott igénybevételnek kitett járművekre (pl. versenyautók, megkülönböztető jelzés viselésére jogosult jár- művek, veszélyes anyagokat szállító járművek, történelmi jármű- vek).

b. A gépkocsival bármilyen típusú autóversenyen vagy ehhez kap- csolódó edzésen való részvétel miatt bekövetkező károkra.

c. A szállított áru sérülésére vagy a meghibásodás miatti bevételki- esésre, továbbá a szállítmány továbbszállítására, az arról való gondoskodásra, illetve a szállítmány állagromlásából származó károkra.

d. A biztosított gépjármű túlterhelése vagy szakszerűtlenül, jogsze- rűtlenül végzett üzemeltetése, vontatása okán bekövetkezett károkra.

e. A biztosított jármű nem rendeltetésszerű használata okán bekö- vetkezett károkra.

f. A rendszeres alkatrész-, anyag, illetve tartozékcserére, időszakos és egyéb karbantartásra és ellenőrzésre, amely a gépjármű nor- mál üzemeltetésével kapcsolatos, továbbá az előírt felszerelésre és tartozékokra.

g. A biztosított gépjármű közúton kívüli egyéb helyszínen, forga- lom elől lezárt közúton bekövetkező balesete vagy menetképte- lenné válása esetében.

h. A biztosított gépjármű olyan területen történő balesetére, egyéb okból bekövetkező menetképtelenségére, ahol nem biztosítható az időbeli és teljes szolgáltatás.

i. A biztosított gépjárművek vontatmányai által a biztosított gép- járműben okozott károkra.

j. Az érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező gépjármű által el- szenvedett károkra, valamint azon biztosított járművön keletke- zett károkra, amelyre a tulajdonos a szervizkönyvben előírt kar- bantartási, ellenőrzési kötelezettségeit elmulasztotta teljesíteni.

k. A baleset vagy műszaki meghibásodás bekövetkeztekor a forga- lomban résztvevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvé- nyes vezetői engedélye, és ez közrehatott a baleset vagy a mű- szaki meghibásodás bekövetkeztében.

l. A szerződés megkötésekor a jármű már nem volt menetképes ál- lapotban, illetve, ha a biztosítási esemény abból adódott, hogy a jármű menetkészségét egy korábbi meghibásodást követően csak ideiglenesen állították helyre.

m. A biztosított gépjármű végleges helyreállítását szolgáló javítási és karbantartási költségeire.

n. A poggyász szállítási- vagy postaköltségeire, amennyiben azok nem szállíthatók együtt a biztosított személlyel.

o. A biztosított gépjárműben utazó autóstopposok kárigényeire.

p. A biztosított egyéb biztosítási szerződése alapján (pl. casco bizto- sítás) megtérülő károkra.

q. A felkelés, zavargás, tüntetés, sztrájk, terrorista vagy háborús eseményekkel közvetett vagy közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett károkra.

r. A magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazgatási szervek intézkedései/rendelkezései során keletkező károkra.

s. A biztosítási szolgáltatás után (pl. a gépkocsi telephelyre történő elszállításának megtörténte után) a biztosított járműben, illetve annak tartozékaiban keletkezett károkra.

t. Ha a gépjárművet biztosítottnak nem minősülő személy vezette.

u. Ha a gépjárművet vezető személy alkohol vagy más bódító hatá- sú szer, illetve ítélőképességét befolyásoló megbetegedés hatása alatt állt a károk bekövetkezésének időpontjában, vagy a kár a gépjárművet vezető személy öngyilkossága vagy öngyilkossági kí- sérlete miatt következett be.

v. Maghasadás, ionizáló, sugárzó anyagok, hulladékok és termékek hatására, nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyver által okozott közvetlenül vagy közvetve okozott balesetekre.

w. A szállítás során a járműben hagyott csomagok, személyes és egyéb vagyontárgyak ellopására vagy sérülésére (rongálódására), valamint az alkatrészek sérülése vagy eltulajdonítása miatt kelet- kezett károkra, kivéve, ha a sérüléseket a biztosító szerződéses partnere és/vagy annak szerződéses partnere okozta.

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító a lopáskárok és az ennek követ- keztében keletkezett egyéb károk esetében:

– ha a járművet nem zárták le megfelelően;

– ha a jármű a lopás időpontjában nem állt a szerződésben meg- nevezett, illetéktelen használat ellen védő rendszer védelme alatt;

– ha a jármű zárainak megrongálása után, a lopás elleni védelmi rendszer meghibásodása után, illetve, ha a jármű kulcsainak el- vesztését követően nem gondoskodtak haladéktalanul a zárak és a lopás elleni védelmi rendszer szakszervizben történő átkódolá- sáról vagy cseréjéről, addig pedig a jármű védett helyen történő tárolásáról;

– ha nem gondoskodtak a jármű kulcsainak zárt vagy megfelelően őrzött helyen történő tárolásáról;

– ha a biztosított vagy a szerződő nem tudott hitelt érdemlő mó- don elszámolni a járműhöz tartozó összes kulccsal, a jármű for- galmi engedélyével, illetve törzskönyvével;

– ha a biztosított vagy a szerződő a járművet bármilyen jogcímen más birtokába adja (különösen ideértve a bérlet vagy kölcsön esetét) és a járművet az ily módon jogszerűen birtokló személy el- sikkasztja (ellopja) vagy más módon eltulajdonítja, elidegeníti.

Amennyiben a kizáró ok csak a szolgáltatás nyújtásának megkezdé- sét követően állapítható meg, úgy a biztosított köteles az ezzel fel- merült költségeket a biztosítónak megtéríteni.

A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési fel- tételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

9.2. Direkt kárrendezés esetén

9.2.1. Biztosítási esemény

A biztosított járműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban vétlenül el- szenvedett töréskár, feltéve, hogy:

a. a kár gépjárművek üzemeltetése során, a járművek ütközésével kelet- kezett;

b. a károkozó jármű a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló tör- vény alapján gépjárműnek minősül;

c. a károkozó gépjárműre Magyarország területén gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet folytató biztosítótársasággal kötött – a kár- okozás időpontjában érvényes – kötelező gépjármű-felelősségbiztosítá- si szerződéssel rendelkeztek, továbbá

d. a kárért kizárólag az okozó gépjármű vezetője a felelős.

A károkozó jármű vezetőjének kizárólagos felelősségét a szerződő (biztosí- tott) kötelessége bizonyítani.

Xxxxx feltétel vonatkozásában töréskár a biztosított járműben bekövetkező

baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott mara- dandó alakváltozás, sérülés.

9.2.2. Kizárások

A biztosító nem nyújt direkt kárrendezési szolgáltatást az alábbi ese- tekben, amikor a károk(at):

a. személysérüléssel kapcsolatosak;

b. a biztosított járműben szállított poggyászban és egyéb vagyon- tárgyakban keletkeztek;

c. felpattanó kő vagy idegen gépjárműről lehulló (leeső) rakomány miatt következtek be (ideértve a szélvédő károkat is);

d. járművek ütközése nélkül keletkeztek;

x. xxxxx, tűz- és lopáskárnak vagy idegen személy által okozott xxx- xxxxxxxx minősülnek, valamint a biztosított gépjármű vezetőjé- nek hibájából erednek;

f. háborús, polgárháborús eseményekkel, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, terrorcselekményekkel közvetlen vagy közvetett okozati összefüggésben állnak;

g. verseny vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló rendezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során keletkeztek;

h. sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy a sugárzás károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések kö- vetkeztében keletkeztek;

i. parkoló, elguruló járművel okoztak;

x. xxxxxxxxxxxxxxxxxx rendelkező gépjárművel okoztak;

k. olyan gépjárművel okoztak, amely olyan kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, amit gépjármű-fele- lősségbiztosítási tevékenységet Magyarország területén nem folytató biztosítótársasággal kötöttek;

l. olyan baleset során keletkeztek, melyben az okozó jármű tulaj- donosa és vezetője nem ugyanaz a személy (ezen korlátozás céges tulajdonú járművekre és együtt élő hozzátartozókra nem vonatkozik).

9.3. Mentesülés

Mentesül a biztosító mindennemű szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással:

– a szerződő fél vagy a biztosított;

– velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jo- gosult tagjuk vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;

– a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője, vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.

A fenti rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

10. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg- előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó esz- közöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

11. A biztosítási esemény bejelentése

11.1. Asszisztencia esetén

11.1.1. Groupama Gépjármű Asszisztencia Vonal

Biztosítási esemény bekövetkezte után azonnal, de legkésőbb az azt köve- tő 3 órán belül a gépkocsiban utazó személy(ek) köteles(ek) értesíteni a biz- tosító szerződéses partnerét a 24 órán keresztül elérhető Groupama Gép- jármű Asszisztencia Vonal telefonszámán: x00 0 000 0000.

11.1.2. Bejelentés adatai

Az ügyfél az alábbi adatokat köteles megadni a biztosító szerződéses part- nerének:

a. telefonos elérhetőség;

b. biztosítási kötvény száma;

c. jármű modell megnevezése, alvázszáma és rendszáma;

d. az üzemképtelen jármű helye;

e. a jármű üzemképtelenségének oka és

f. egyéb olyan fontosnak ítélt körülmény, amely a biztosítási esemény le- folyását és a szolgáltatást befolyásolják.

11.1.3. Igényelt szolgáltatások

A bejelentéskor a biztosítottnak kell megjelölnie, hogy milyen szolgáltatá- sokat kíván igénybe venni. A biztosító szerződéses partnere a segélyhívás beérkezésekor haladéktalanul köteles megkezdeni a biztosítási szolgáltatás megszervezését. Amennyiben erre lehetőség van, a biztosító szerződéses partnere a járműben utazó személy(eke)t tájékoztatja a biztosítási szolgál- tatások tartalmáról és előrelátható teljesítési idejéről.

A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a gépkocsi- ban utazó személy(ek) nem a Groupama Gépjármű Asszisztencia Vonal telefonszámán jelentkező személlyel előzetesen megállapo- dott módon veszi(k) igénybe a szolgáltatást.

11.1.4. Fedezet és jogalap ellenőrzése

A járműben utazó személy(ek) köteles(ek) a fedezet, jogalap és összegsze- rűség megállapításához szükséges felvilágosítást megadni és lehetővé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését. A biztosító harma- dik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a gépkocsiban utazó személy(ek) köteles(ek) – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló doku- mentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biz- tosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges fel- világosításokat nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

11.2. Direkt kárrendezés esetén

11.2.1. A kár bejelentése

A biztosítónak a biztosítási eseményt az annak bekövetkezését vagy a biz- tosított, illetőleg a szerződő tudomására jutását követő két munkanapon belül írásban be kell jelenteni, a szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzé- sét. A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti ha- tóságnak is be kell jelenteni.

A biztosított, illetőleg a szerződő a károsult jármű kárfelvételi szemlézésé- ig, de legkésőbb a biztosítási esemény bejelentését követő öt napig a ká- rosult járművön legfeljebb csak a kárenyhítéshez szükséges változtatásokat eszközölheti. Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lé- nyeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

A biztosított, illetőleg a szerződő a kár bejelentése során minden esetben köteles a következőket a biztosítónak bemutatni, illetve átadni:

a. kitöltött Gépjármű kárbejelentő lap;

b. a járművet a biztosítási esemény bekövetkezésekor vezető személy gép- járművezetői engedélye;

c. a jármű forgalmi engedélye vagy az annak bevonásáról szóló rendőrsé- gi határozat;

d. a jármű törzskönyve;

e. kötvény és az utolsó díjbefizetés igazolása;

f. nem fogyasztó esetében aláírási címpéldány;

g. biztosítási esemény bekövetkezését igazoló okiratok és nyilatkozatok, okiratnak nem minősülő dokumentumok, amelyek megalapozzák a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségét, valamint a biztosító szolgáltatásá- nak összegszerű megállapításához szükséges, illetve a szolgáltatása kor- látozását alátámasztó iratok (számlák, árajánlatok, szerződések, egyéb igazolások);

x. a biztosított áfa-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozata, beleértve adó- szám, illetve az adóazonosító jel közlését is;

i. a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási ese- mény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt;

j. a biztosított kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását és költségeit igazoló dokumentumok, az egyes biztosítások szerződési feltételeiben a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt ok- iratok és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumok.

Az alább felsorolt esetekben a fentieken kívül a biztosító a kárkifizetéshez igényelheti a következők bemutatását és átadását:

11.2.1.1. Gépjármű helyreállítása esetén

– javítási árajánlat;

– javítási számla, számlarészletező és alkatrészbeszerzési bizonylat;

– meghatalmazás javító részére;

– rendőrségi, illetve bírósági tájékoztató, igazolás vagy határozat;

– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;

– szállítás esetén szállítási számla és fuvarlevél;

– tárolás esetén tárolási számla;

– ha a biztosított a szerződési feltételeken alapuló valamely költség vagy valamely berendezés, alkatrész, illetve tartozék megtérítését igényli, annak azonosítására szolgáló, az igény megalapozottságát, illetve az összegszerűségét igazoló dokumentumok.

11.2.1.2. Totálkár esetén

– javítási árajánlat;

– a jármű szervizkönyve;

– a jármű vásárlási számlája;

– roncsértékesítés adás-vételi szerződése;

– rendőrségi, illetve bírósági tájékoztató, igazolás vagy határozat;

– tűz- vagy robbanáskár esetén a tűzvizsgálati jelentés;

12. Elévülési idő

Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény 2 év alatt évül el. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.

13. Biztosítási szolgáltatások

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a szerződő fél a díjat meg- felelően kiegészíti.

A fenti jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmaz- hatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írás-

ban felhívta a szerződő fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját kö- zölte.

Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a ki- fizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad ha- tályban a folyó biztosítási időszakra.

13.1. Asszisztencia

A biztosító szerződéses partnere országos és nemzetközi segítségnyújtási hálózatával együttműködve az alábbi szolgáltatások teljesítésére vállal kö- telezettséget.

a. Helyszíni javítás

A biztosítási esemény bejelentését követően a szerződéses partner se- gélyautót vagy autómentőt küld a helyszínre, melynek szakembere – szükségjavítás útján – megkísérli a biztosított járművet menetképessé tenni. A helyszínre történő egyszeri kiszállás és az ott történő javítás számlával igazolt munkadíját belföldön vagy külföldön, a jelen feltétel- ben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító kifizeti, az ezt meg- haladó rész a biztosítottat terheli.

A helyszínen történő szükségjavítás során esetlegesen felhasznált alkat- részek árát a biztosítás nem fedezi. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útszakaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított személy nem veheti igénybe a szerződéses partner által kül- dött szakember szolgáltatását, úgy a biztosító a számlával igazolt költ- séget a biztosítottnak téríti meg.

b. Autómentővel való szállítás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biz- tosított gépjárművet a helyszínen nem lehet menetképes állapotba hozni, a szerződéses partner által a helyszínre küldött autómentő a biz- tosított gépjárművet a benne lévő személyes poggyásszal együtt javí- tóműhelybe vagy a kötvényben szereplő lakóhelyre szállítja. A szállítás költségét belföldön vagy külföldön, a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító kifizeti, az ezt meghaladó rész a biztosí- tottat terheli. Amennyiben a biztosítási esemény helyszínére (útsza- kaszra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított sze- mély nem veheti igénybe a szerződéses partner által küldött szakem- ber szolgáltatását, úgy a biztosító a számlával igazolt költséget a biz- tosítottnak téríti meg.

c. Gépjárműtárolás

Amennyiben a biztosított gépjármű a javítóműhelybe történő szállítás során a szerviz nyitvatartási ideje vagy fogadókészségének korlátozása miatt várakozni kényszerül és biztonságos éjszakai tárolást igényel, a tá- rolást a szerződéses partner megszervezi. A tárolás költségét belföldön vagy külföldön, a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító kifizeti, az ezt meghaladó rész a biztosítottat terheli.

d. Lakóhelyre történő hazautazás

Amennyiben a biztosított gépjárművet a biztosítási esemény bekövet- kezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni, a szerződéses partner megszervezi a biztosított személy belföldről vagy külföldről lakóhelyre történő hazautazását.

A hazautazás költségét belföldről vagy külföldről – a belföldi, illetve kül- földi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömegköz- lekedési eszközökön felhasznált menetjegyek árát, továbbá a taxi szol- gáltatás számlával igazolt költségét – a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító kifizeti, az ezt meghaladó rész a biztosí- tottat terheli.

e. Úticélhoz történő továbbutazás

A továbbutazás költségét belföldről vagy külföldről – a belföldi, illetve külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömeg- közlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek árát, továbbá a taxi szolgáltatás számlával igazolt költségét – a jelen feltételben meghatáro-

zott szolgáltatási limitig a biztosító kifizeti, az ezt meghaladó rész a biz- tosítottat terheli.

f. Visszautazás a megjavított járműért

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen bizto- sított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosító megtéríti a megjavított biztosított gépjármű átvétele érdekében szükséges, a bizto- sított személy vagy megbízottja utazásának költségét – a belföldi, illetve külföldi II. osztályú vonatjegy vagy távolsági buszjegy és a helyi tömeg- közlekedési eszközökön felhasznált menetjegyek árát, továbbá a taxi szolgáltatás számlával igazolt költségét – a bejelentett lakóhelytől vagy az úticéltól a szerelőműhelyig 1 fő részére. Az utazási költséget a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a biztosító kifizeti, az ezt meghaladó rész a biztosítottat terheli. A biztosító szolgáltatása nem ter- jed ki a megjavított biztosított gépjármű átvételét követően felmerülő üzemanyagköltség, útdíjak és egyéb járulékos költségek megfizetésére.

g. Bérgépjármű igénybevétele

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen biztosí- tott gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni, a biztosított személy részé- re a szerződéses partner – belföldi és külföldi, gépjárműkölcsönzéssel fog- lalkozó szerződéses partnerei mindenkor hatályos kölcsönzési feltételei- nek figyelembevételével – saját vezetésű bérgépjármű igénybevételét szervezi meg. A belföldön vagy külföldön igénybe vett bérgépjármű számlával igazolt költségét a jelen feltételben meghatározott szolgáltatá- si limitig a biztosító kifizeti, az ezt meghaladó rész a biztosítottat terheli. A biztosító által nyújtott fedezet (azaz az asszisztencia szolgáltatás) nem terjed ki a bérgépjárművön keletkezett károkra, sérülések- re, a jármű ellopásából, elsikkasztásából vagy a jármű késedelmes visszaszolgáltatásából eredő költségekre, valamint az útdíj, átke- lési díj, alagút-, üzemanyag- és egyéb költségekre. Amennyiben a biztosított személy a bérgépjármű átvételekor a szolgáltató partner ré- szére az esetlegesen felmerülő költségekre előleget köteles biztosítani, ennek összege a szolgáltatási limiten belül elszámolható.

h. Éjszakai szállás

Amennyiben a biztosítási esemény következtében menetképtelen bizto- sított gépjárművet a biztosítási esemény bekövetkezését követő 24 órán belül nem lehet menetképes állapotba hozni (pl. a szerelőműhely nyit- vatartási ideje vagy a javítás elhúzódása miatt), és ezért a biztosított jár- művel a biztosított személy nem tudja folytatni útját, a szerződéses partner megszervezi a biztosított személy éjszakai szállását belföldön vagy külföldön, szállodában vagy panzióban. A szállás számlával igazolt költségét a jelen feltételben meghatározott szolgáltatási limitig a bizto- sító kifizeti, az ezt meghaladó rész a biztosítottat terheli.

i. Szolgáltatási limit

Az asszisztencia szolgáltatások biztosítási összegének felső ha- tára (szolgáltatási limit) 85 000 Ft/biztosítási időszak. A szolgálta- tási limit összevontan értendő, azaz a biztosító több asszisztencia szol- gáltatás igénybevétele esetén is legfeljebb a szolgáltatási limitig téríti meg az igazolt költségeket. Amennyiben az igénybe vett szolgálta- tás ellenértéke az összevont limitet meghaladja, úgy az ezt meg- haladó összeget a biztosított közvetlenül a szolgáltatást nyújtó- nak köteles megfizetni.

Külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán devizában jelent- kező szolgáltatás esetén a biztosító a limit meghatározásánál a káridő- ponti, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamot veszi figyelembe.

j. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

– üzemanyagköltségekre;

– a biztosító szerződéses partnerével előzetesen nem egyezte- tett költségekre, a szerződéses partner hozzájárulása nélkül igénybe vett szolgáltatások költségeire, illetve azon költsé- gekre, melyek a segítségnyújtási esemény bekövetkezése nél- kül is felmerültek volna (pl. étkezés);

– bérgépjármű szolgáltatás igénybevételekor az útdíjakra, alagút-, átkelési- és egyéb díjakra;

– a poggyász szállítási vagy postaköltségeire;

– nem eredeti számlákkal igazolt költségekre és kiadásokra.

k. A szerződéses partner adatai

Partner neve: Europ Assistance Magyarország Kft. Elérhetőségei:

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00.

Telefon: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

E-mail: xxxx@xxxxx-xxxxxxxxxx.xx Web: xxx.xxxxx-xxxxxxxxxx.xx

13.2. Direkt kárrendezés

A biztosító a sérült járműben, annak alkatrészében, tartozékában kelet- kezett kárt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre vonat- kozó kártérítési szabályok, valamint a biztosított áfa-visszaigénylési jogo- sultságának figyelembevételével az alábbiak szerint téríti meg.

13.2.1. A jármű pótlási költségeinek térítése

A jármű pótlási költsége, a járműnek a káresemény időpontjában fennálló magyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax kataló- gus vagy az Eurotax ETAX járműértékelő programja alapján számított érték (káridőponti érték).

A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha a jármű a biztosítá- si esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy helyreállítási költsége meghaladja a káridőponti érték roncsértékkel és értékcsökkenés- sel csökkentett értékét.

Maradvány (roncs) érték

A biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapított kárösszeg- ből levonja a maradvány (roncs) értékét.

13.2.2. Helyreállítási költségek térítése

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizi- kai károsodások magyarországi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű hely- reállításának számlával igazolt, márkára jellemző, átlagos javítási költsé- gét. A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási számla tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvál- lalkozói számla bekérésével, és a jármű javítás utáni szemléjével.

Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalkulált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreállítási költség, valamint a biztosító által megállapított csökkentett alkatész ár.

Az életvédelmi-, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) károsodásá- nak helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típusazonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg. Ha a károsult a kár időpontjában hatályos jogszabályok alapján jogosult az áfa részbeni vagy teljes visszaigénylésére, akkor azt köteles visszaigényelni. A biztosító az áfával csökkentett kártérítési összeget veszi figyelembe a szolgáltatás teljesítésénél.

13.2.2.1. Egyéb szolgáltatások

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében felmerült, indo- kolt és gazdaságos szállítási, tárolási, őrzési költségek számlával igazolt összegét, legfeljebb azonban a biztosított vagyontárgy káridőponti értéke 20%-ának mértékéig. Többszöri szállítás esetén a biztosított köteles a biz- tosítóval előzetesen egyeztetni, és a szállítás szükségességét indokolni. Ennek hiányában térítésre nem kerülhet sor.

13.2.3. A biztosító szolgáltatásanemterjedki:

a. a gépjárműben keletkezett értékcsökkenésre;

b. a sérült jármű más járművel történő ideiglenes pótlásával, vagy a gazdaságosan nem javítható jármű végleges pótlását szolgáló jármű beszerzésével kapcsolatos járulékos költségekre;

c. a gépjármű helyreállításával, pótlásával kapcsolatban szükséges- sé váló – forgalomba helyezés előtti – járulékos költségekre (pl. a vizsgáztatás, a tulajdonosváltozással kapcsolatos eredetiségvizs- gálat és a nyilvántartásba vétel költsége stb.);

d. a gépjárműhasználat kiesése miatt felmerült károkra (pl. elma- radt haszon);

e. a biztosított gépjármű, alkatrész és tartozék árában, valamint a kapcsolódó szolgáltatások (javítás, autómentés) díjában foglalt

áfára, ha azt a károsult jogosult az adójából levonni, illetve visszaigényelni;

x. a devizakülföldi személy tulajdonában lévő gépjármű káridőpon- ti értékében foglalt vám- és adóterhek azon részére, amelyek megfizetése alól a biztosított felmentést kapott;

g. a külföldről egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítá- si költségére, és a beszerzéssel kapcsolatos egyéb járulékos költ- ségekre;

h. a kárrendezési eljárás során felmerülő ügyvédi munkadíjra.

14. Garantált szolgáltatás

A biztosító az asszisztencia biztosítási esemény bekövetkezése esetén a ga- rantált szolgáltatás keretében vállalja, hogy belföldön történt műszaki meg- hibásodás vagy közlekedési baleset bekövetkeztekor, a bejelentéstől számí- tott 1 órán belül, a 13.1. pont asszintencia szolgáltatás a. és b. pontjában meghatározott módon, autójavítót vagy autómentőt küld a helyszínre. Amennyiben ez nem történik meg, a biztosító a jelen kiegészítő biztosítás- nak, a műszaki meghibásodás vagy közlekedési baleset bekövetkezte nap- ján érvényes biztosítási időszakra vonatkozó teljes (éves) díját visszatéríti. Amennyiben a biztosított nem azonnal kéri az autómentést, hanem egy meghatározott későbbi időpontra, úgy a biztosító garantált szolgáltatást nem nyújt.

A biztosító nem nyújt garantált szolgáltatást abban az esetben sem, ha a biztosított gépjármű olyan útszakaszon található, mely forgal- mi dugó vagy útlezárás miatt megközelíthetetlen.

A garantált szolgáltatás kizárólag a műszaki meghibásodás vagy közleke- dési baleset bekövetkeztekor, ezekben az eseményekben érintett gépjármű élő, hatályos szerződésére vonatkozó vállalás és a díjrendezett biztosítási időszakra vonatkozik.

Díjvisszatérítés esetén a biztosítási időszak végéig, a biztosító változatlan feltételek szerint kockázatban áll.

A garantált szolgáltatás a biztosító önkéntes vállalásán alapul, ingyenes jel- legű, a biztosított számára semmilyen címen nem keletkeztet költséget, ki- adást és nincs sem személyi jövedelemadó, sem egyéb adó vonzata.

15. A biztosító szolgáltatásának esedékessége és lebonyolítása

15.1. Asszisztencia esetén

A biztosító szerződéses partnere a segélyhívás beérkezése után az egyezte- tés lefolytatását követően, haladéktalanul megkezdi a biztosítási szolgálta- tás megszervezését. Ennek folyamatáról, illetve esetleges akadályairól a szerződéses partner a biztosítottat szükség szerint tájékoztatja.

Amennyiben a nyújtott szolgáltatás értéke nem haladja meg a biztosítási összeget (szolgáltatási limit), a biztosító a szolgáltatás indokolt és igazolt ellenértékét a szolgáltatást nyújtónak megtéríti.

A szolgáltatás ellenértékének biztosítással nem fedezett (pl. alkatrész) vagy egyébként a szolgáltatási limitet meghaladó részét a biztosított közvetlenül köteles a szolgáltatást nyújtónak megtéríteni.

Amennyiben a szolgáltatás nyújtása a biztosító szerződéses partnere részé- ről nem volt lehetséges, mert a biztosítási esemény helyszínére (útszakasz- ra) vonatkozó szolgáltatási kizárólagosság miatt a biztosított személy nem vehette igénybe a szerződéses partner által küldött szakember szolgálta- tását, a biztosított a külső szolgáltató által kiállított számlát köteles meg- őrizni, és azt a szerződéses partnernek legkésőbb az esemény bekövetke- zését követő 15 napon belül benyújtani. A biztosító a számla alapján a szolgáltatás ellenértékét – legfeljebb a szolgáltatási limit erejéig – a számla beérkezését követő 15 napon belül, a teljesítés időpontjában Magyarorszá- gon hivatalos magyar fizetőeszközben közvetlenül a biztosított részére té- ríti meg. Amennyiben a szerződő (biztosított) a biztosítási szolgálta- tás megfizetését postai úton kéri, úgy a 15 napos teljesítési határ- időbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi ki- fizetés közötti időtartam nem számít be.

A térítés külföldön bekövetkezett biztosítási esemény kapcsán is a Magyar- országon hivatalos magyar fizetőeszközben történik, a káridőponti, a Ma- gyar Nemzeti Bank által meghatározott középárfolyamnak megfelelően.

15.2. Direkt kárrendezés esetén

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a teljesítés időpontjában Magyarországon hivatalos magyar fizetőeszközben, banki át- utalással teljesíti, amely a kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számított 15 napon belül esedékes. Ha a biztosí- tott igazoló okiratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezett- ség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell szá- mítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett. A szer- ződő (biztosított) kérheti, hogy a biztosítási szolgáltatást postai át- utalással teljesítse a biztosító. Ebben az esetben a 15 napos teljesíté- si határidőbe a biztosító által teljesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be.

16. Megtérítési igény

Direkt kárrendezés esetén, amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

A biztosító harmadik féllel szembeni követeléseinek érvényesítéséhez a biz- tosított személy köteles – az ehhez szükséges – rendelkezésére álló doku- mentumokat a biztosító rendelkezésére bocsátani.

17. Önrészesedés

Biztosító nem alkalmaz önrészesedést.

18. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

18.1. A szerződő fél és a biztosított köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő (biztosított) közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul ha- gyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

18.2. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a köz- lésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsérté- sére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.

A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

18.3. A lényeges körülmények megváltozását a szerződő és a biztosított írás- ban, 15 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A változásbejelentési kötelezettség különösen a következő változások bejelentésére irányadó:

a. a lakcím (telephely cím) megváltozása;

b. a jármű rendszámának, alvázszámának megváltozása;

c. a jármű felszereltségének megváltozása;

d. a jármű forgalomból való kivonása;

e. a jármű tulajdonjogának megváltozása;

f. a jármű taxiként vagy bérgépkocsiként való üzemeltetésének megkezdése;

g. a jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréje;

h. az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bármelyikének el- vesztése, megsemmisülése, használhatatlanná válása;

i. az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat ké- szítése;

j. a kulcsok darabszámában bármely okból bekövetkezett változás.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsérté- se esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

19. Értelmezô rendelkezések

a. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve.

b. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

c. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

d. Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy

20. Záró rendelkezések

A jelen feltételek alapján létrejövô biztosítási szerzôdés vonatkozásában az alkalmazandó jog Magyarország joga. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. tör- vény és az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

21. Záradékok

A felek a szerződéskötéskor, illetve annak tartama alatt bármikor az alábbi záradékot köthetik ki.

A23. sz. záradék

A biztosítási fedezet a sérült vagy szakszerűtlenül javított jármű elemekre nem terjed ki.

22. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

Felhívjuk figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által kínált GB382 jelű Kárexpressz Kiegészítő Asszisztencia és Direkt Kárren- dezés Biztosítás korábbi feltételeitől, valamint a korábban alkalma- zott szerződési gyakorlattól a Kárexpressz Kiegészítő Asszisztencia és Direkt Kárrendezés Biztosítás jelen feltételei több ponton eltérnek.

Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy jelen szerződési feltétel a GB382 jelű Kárexpressz Kiegészítő Asszisztencia és Direkt Kárrendezés Biztosítás korábbi feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:

– a biztosítás tárgya pontosításra került;

– Direkt kárrendezés esetén a biztosítási esemény pontosításra ke- rült.

Biztosítónk legfontosabb adatai

Név: Groupama Biztosító Zrt.

Székhelye: 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen mûködő részvénytársaság (alapítva: 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Az OTP Csoport partnere

A SZEMÉLYES ADATOK, A BIZTOSÍTÁSI TITOKNAK MINŐSÜLŐ ADATOK KEZELÉSÉRE, VALAMINT A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS PANASZOK ÜGYINTÉZÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK (TUDNIVALÓK)

1. Adatkezelő főbb adatai, elérhetőségei

Adatkezelő neve: Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító; adatkezelő)

Székhelye: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Európai egyedi azonosító (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000 Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxx.xxxxxxxx.xx

E-mail: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxx-xxxxxx vagy xxxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx

2. Az adatkezelés célja, jogalapja

2.1. Az adatkezelés célja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 13160/9 – Hatályos: 2021. január 1-jétől visszavonásig.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) az ügyfelek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő (kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy) csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

2.2. Az adatkezelés jogalapja

A GDPR alapján a biztosító adatkezelésének jogszerűségét az alábbi jog- alapok alkalmazása biztosítja:

a. Az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez. Az érintett hozzájárulásán alapul az adatkezelés különösen a reklámcélú megkeresések, a nyereményjáté- kokban történő részvétel esetében.

b. Az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges. A biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő adatkezelések esetében az adatkezelés jogalapja ezen pont alapján a biztosítási szerződés teljesítése.

c. Az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítésé- hez szükséges. Jogszabályi kötelezettségen alapul különösen a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályo-

zásáról, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, az adójogszabályok, illetve az adóügyi információcserére vonatkozó törvé- nyek alapján történő adatkezelés.

d. Az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfon- tosságú érdekeinek védelme miatt szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüggésben nem merül fel.

e. Az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Ez a jogalap a biztosító üzemszerű működésével összefüg- gésben nem merül fel.

f. Az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben el- sőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és sza- badságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, kü- lönösen, ha az érintett gyermek. Jogos érdeken alapul a biztosító adat- kezelése különösen az esetlegesen felmerülő visszaélések, biztosítási csalásra utaló körülmények észlelése és kivizsgálása, jövőbeli megelőzé- se érdekében tett intézkedések esetén. A biztosító jogos érdekén alapul továbbá az adatkezelés a biztosítót megillető követelések behajtásával, a követelések átruházásával összefüggő adatkezelések esetén.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával tu- domásul veszi az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezelését.

3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

3.1. Biztosítási szerződéssel összefüggő adatok

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény, ideértve a biztosítási szerző- désből eredő jogok és kötelezettségek érvényesítéséhez, jogi igények előterjesztéséhez szükséges adatokat is.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

3.2. Egészségügyi adatok kezelése

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájárulásával kezelheti.

3.3. Automatizált döntéshozatal (profilalkotás)

A biztosító az ügyfél személyes adatait a biztosítási szerződés megkötése érdekében olyan automatizált adatkezelés keretében is kezeli, amelynek eredményeként megszülető döntés az ügyfélre nézve joghatással jár, vagy jelentős mértékben érinti a biztosítási szerződés megkötése kapcsán. A biz- tosító az automatizált döntéshozatal során – a biztosítási szerződés meg- kötésére vonatkozó döntés meghozatala (kockázatelbírálás) érdekében – a személyes adatokat számítástechnikai eszközzel végrehajtott, automatizált adatkezelés keretében elemzi, amely során az ügyfél jellemzőinek értékelé- sét is elvégzi (profilalkotást végez). Az automatizált döntéshozatal, illetve profilalkotás következménye az ügyfélre nézve: a biztosítási szerződés lét- rejöttének lehetősége vagy a biztosítási ajánlat elutasítása.

3.4. Közvetlen üzletszerzési célú adatkezelések

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy a biztosító nevében eljáró biztosításértékesítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklámküldeményre vonatko- zó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelése

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának

kötelezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljá- rásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideig- lenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitele- zővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bí- rósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a

közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal;

v. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkalmazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szüksé- ges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekintetében a MABISZ-szal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megje- lölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az

adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továb- bá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terroriz- musfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezett- ségét teljesíti.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó elő- írásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és j.

pontjai, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben

és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak vagy bűnügyi személyes adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes

adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomás- szerzés napjáig az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződés- hez kapcsolódóan, kizárólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel tör- ténő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosí- tást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerző- dés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás összegéről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyon- tárgy birtokosa részére – annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, fel- téve, hogy e minőségét a kérelmező okirattal igazolja. A közeli hozzátarto- zó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő ezen adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a Bit. 142.§ (3) be- kezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a 142.§ (3) bekezdésében meg- határozott időtartamig kezeli.

4.10. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivat- kozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.11. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok

A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé-

telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Amennyiben a megkeresés eredmé- nyeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos ér- dekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kap- csolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére, az Infotv-ben szabályozott módon, személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Amennyiben a megkereső biztosító az ada- tok kezelésének törvényi határidejére figyelemmel már nem kezeli az ada- tokat, akkor az Infotv. alapján a személyes adataival kapcsolatos hozzáfé- rési jogával élő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.12. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az 5. pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

5. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek keze- lése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

6. Az érintett jogai

6.1. Az érintett jogosult arra, hogy:

a. tájékoztatást kapjon személyes adatainak kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog);

b. hozzáférést kapjon személyes adataihoz és az adatkezeléssel kapcsola- tos törvényben meghatározott információkhoz (hozzáférési jog);

c. az adatkezelő helyesbítse a rá vonatkozó pontatlan személyes adatokat (helyesbítéshez való jog);

d. az adatkezelő törölje a rá vonatkozó személyes adatokat (elfeledtetés- hez való jog);

e. a tárolás kivételével megtiltsa a személyes adatainak kezelését (korláto- záshoz való jog);

f. a rá vonatkozó személyes adatokat tagolt, széles körben használt, gép- pel olvasható formátumban megkapja (adathordozhatósághoz való jog);

x. xxxxxxxx tiltakozzon személyes adatainak közérdekű célból vagy közha- talmi feladat gyakorlásához szükséges célból történő kezelése ellen, vagy olyan adatkezelés ellen, amely az adatkezelő vagy harmadik fél jogos ér- dekeinek érvényesítéséhez szükséges, vagy személyes adatainak közvet- len üzletszerzés céljából történő kezelése ellen (tiltakozáshoz való jog);

h. automatizált döntéshozatal (beleértve a profilalkotást) esetén emberi beavatkozást kérjen, álláspontját kifejezze, és a döntéssel szemben ki- fogást nyújtson be.

6.2. A biztosító az érintettet egy hónapon belül tájékoztatja a 6.1. pont-

ban felsorolt jogainak érvényesítése céljából, a biztosítóhoz eljuttatott ké- relme nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további két hó- nappal meghosszabbítható.

6.3. Az ügyfél az adatkezeléssel összefüggő jogainak megsértése esetén,

vagy, ha az adatkezelőnek a jogai gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, az adatkezeléssel érintett felügyeleti hatóság- hoz, illetve bírósághoz fordulhat.

A biztosító adatkezelésével érintett felügyeleti hatóság: Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatóság (NAIH)

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0-00. Levelezési cím: 1374 Budapest, Pf. 603.

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Tel: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Honlap: xxxx://xxxx.xx

6.4. Kártérítés, sérelemdíj

Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, kö- teles azt megtéríteni. Amennyiben az adatkezelő az érintett adatainak jog- ellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelem- díjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgo- zó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érin- tett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elhárítha- tatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sé- relemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartásából származott.

7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
informatikai szolgáltatók	folyamatos és mindennapi IT rendszerkarbantartás és -támogatás; adatkezelés, -tárolás, -archiválás
vagyonkezelő	vagyonkezelés
asszisztencia partnerek	szolgáltatásszervezés
szakfordítók, tolmácsok	fordítás, tolmácsolás
ügyfélszolgálati kapcsolattartók	ügyfélszolgálati tevékenység

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

8. Egyéb adatkezelések

A társaság közös adatkezeléseket folytat, a közös adatkeze- lésre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a harmadik országba történő adattovábbításokra vonatkozó tájékoztatót a honlapon elérhető Általános Adatvédelmi Információk el- nevezésű dokumentum tartalmazza.

9. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorol- ja. A Magyar Nemzeti Bank Ügyfélszolgálat elérhetőségei: cím: 1013 Bu- dapest, Krisztina körút 39.; levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777; tele- fonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx. Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békélte- tő Testület eljárását kezdeményezheti. A Pénzügyi Békéltető Testület elér- hetőségei: székhelye: Magyar Nemzeti Bank, 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.; ügyfélszolgálat címe: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.; meghall- gatások helyszíne: 1133 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház); le- vélcím: 1525 Budapest, Pf. 172; telefonszám: x00 00 000 000; e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx; 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására. Bő- vebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/ oldalon kaphat tájékoztatást.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az

Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai Unió online vitarendezési platformjáról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx webolda- lunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadók. A bíróság eljárására a 2018. ja- nuár 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthe- tő a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menüpontjában.

10. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről

Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény, köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

11. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli.

Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszerzett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automa- tikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más ál- lami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben meghatározott adatokat. Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

12. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

13. Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes sze- mélyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szelle- mi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amely- lyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok keze- lésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatároz- za; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatko- zó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatároz- hatja.

e. Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon auto- matizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tá- rolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhaszná- lás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáfér- hetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevé- ben személyes adatokat kezel.

h. Harmadik fél: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv,

ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel, az adatfeldolgozóval vagy azokkal a személyekkel, akik az adatkezelő vagy adatfeldolgozó közvetlen irányítása alatt a sze- mélyes adatok kezelésére felhatalmazást kaptak.

i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

j. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

k. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

l. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C; Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve; európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000.

m. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

n. Egészségügyi adat: egy természetes személy testi vagy szellemi egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egész- ségi állapotáról;

o. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

p. Üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos – egész- ben vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gaz- dasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzá- férhető –, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tar- tása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárha- tó magatartást tanúsítja.

q. Know-how: védett ismeret know-how az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szer- vezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.

r. Adatvédelmi incidens: a biztonság olyan sérülése, amely a továb-

bított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi.

s. Általános adatvédelmi rendelet vagy GDPR: a természetes

személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védel- méről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelete (2016. április 27.)

t. Profilalkotás: személyes adatok automatizált kezelésének bármely

olyan formája, amelynek során a személyes adatokat valamely termé- szetes személyhez fűződő bizonyos személyes jellemzők értékelésére, különösen a munkahelyi teljesítményhez, gazdasági helyzethez, egész- ségi állapothoz, személyes preferenciákhoz, érdeklődéshez, megbízha- tósághoz, viselkedéshez, tartózkodási helyhez vagy mozgáshoz kapcso- lódó jellemzők elemzésére vagy előrejelzésére használják.

u. Közös adatkezelő: az az adatkezelő, aki vagy amely – törvényben vagy

az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – az adatkezelés céljait és eszközeit egy vagy több másik adatkezelővel kö- zösen határozza meg, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket egy vagy több másik adatkezelővel közösen hozza meg és hajtja végre vagy hajtatja végre az adatfeldolgozóval.

Document Metadata

Table of Contents

GB382 JELŰ KÁREXPRESSZ KIEGÉSZÍTŐ ASSZISZTENCIA SZOLGÁLTATÁS ÉS DIREKT KÁRRENDEZÉS BIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

Document Metadata