A SZERZŐDÉS

A SZERZŐDÉS

17. tétel

I. A szerződés tartalma

1) A szerződő felek szabadon határozzák meg.

2) A szerződések lényeges elemei:

- a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározása (pl. speciális ollók szállítása, kutya teljes körű nyírása)

- amit bármelyik szerződő fél a szerződéskötéskor lényegesnek, a szerződésben rögzítendőnek minősített (pl. teljesítés helyét, idejét),

- mindaz, amit a jogszabály az egyes szerződéseknél kötelezően előír (pl. szerződő felek neve, címe, képviselő, adószám stb.)

II. A szerződés érvénytelensége

I. Érvénytelen a szerződés, ha a törvényben

meghatározott oknál fogva nem alkalmas a célzott joghatás elérésére.

II. A szerződés érvénytelenségének változatai:

1) Semmisség:

a) önmagában és feltétlenül érvénytelen a szerződés / Nem szükséges bírói eljárás/

b) fontosabb semmisségi okok:

- cselekvőképtelenség vagy a

cselekvőképesség fogyatékos volta

- komolytalan szerződési akarat

- fizikai kényszer

- xxxxx xxxxx

- álképviselet

- tilos szerződés

A szerződés érvénytelensége

/folytatás/

2) Megtámadhatóság:

a) a szerződés csak feltételesen és részben érvénytelen

b) fontosabb megtámadási okok:

- tévedés

- megtévesztés

- fenyegetés

- a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás feltűnő értékkülönbsége

III. A szerződésszegés fogalma és alapesetei

1) Szerződésszegés: minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait.

2) A kötelezett késedelme

A késedelem meghatározása: a szolgáltatás időleges nem teljesítése. Bekövetkezik, ha:

- teljesítési határnap, illetőleg határidő eredménytelenül eltelt;

- a teljesítés időpontja nincs megállapítva, de a jogosult a kötelezettet a teljesítésre felszólítja, és az eredménytelen marad.

Megszűnik, ha a kötelezett:

- szerződésszerűen teljesít, vagy a szerződésszerű teljesítést felajánlja, de a

jogosult nem mutat elfogadási készséget;

- a teljesítést utólag, végleg megtagadja;

- a teljesítési idő lejárta után halasztást kap. Jogkövetkezményei:

- a jogosult továbbra is követelheti a teljesítést;

- bizonyos esetekben elállhat a szerződéstől.

III. A szerződésszegés fogalma és alapesetei

Jogkövetkezményei:

- a jogosult továbbra is köteles a szerződésszerű magatartásra;

- a jogosultnak meg kell térítenie a kötelezettnek azokat a költségeket,

amelyek a szerződésszegésből adódnak;

- pénztartozás setén nem jár kamat.

- szubjektív késedelem esetén: az objektív szankciók elviselésén kívül köteles

megtéríteni mindazt a kárt, amely a

kötelezettet a késedelem folytán érte.

III. A szerződésszegés fogalma és alapesetei

4) Minőségi hiba

- fogalma: minőségileg hibás a termék, ha az nem felel meg a szerződés előírásainak, vagy a törvényes kellékeknek.

Minőségi hiba szankciói:

- objektív (a jogosult szavatossági jogai):

- kijavítás,

- árengedmény,

- kicserélés,

- elállás.

- szubjektív: kártérítés és – egyes szerződéstípusok esetén – kötbér.

III. A szerződésszegés fogalma és alapesetei

3) A jogosult késedelme

Késedelembe esik a jogosult, ha:

- a szerződésszerűen felajánlott teljesítést visszautasítja;

- elmulasztja azokat az intézkedéseket, amelyek a

kötelezett szerződésszerű teljesítéséhez szükségesek;

- megtagadja a nyugta, illetőleg az elismervény kiadását. Megszűnik, ha a jogosult:

- a teljesítést elfogadja;

- pótlólag megteszi a szükséges intézkedéseket;

- kiadja a megfelelő okiratot, illetőleg nyugtát;

-a kötelezett késedelembe esik.

IV. A szerződéses biztosítékok

1) Szankciót fokozó biztosítékok

- foglaló (szerződésben kötik ki, pénz és dolog)

- kötbér ( szerződés megszegése után, csak pénz)

- jogvesztés kikötése (pl. részletfizetés elvesztése)

- jótállás (garancia meghosszabbítása)

Foglaló

◦ kizárólag pénzösszeg lehet foglaló;

x a foglaló a kötelezettségvállalás megerősítéseként, felvállalt többletszankcióként kerül átadásra;

x a foglaló a ki nem mentett meghiúsulás többletszankciója, ezért ha a szerződés teljesedésbe megy, a foglalót a szolgáltatás ellenértékeként kell elszámolni;

x a foglaló kárátalány szerepet tölt be, akkor is „elvész”, ha a

másik fél a meghiúsulással összefüggő kárát nem bizonyítja, ha viszont kártérítést követel, abba a foglaló összege beszámít; egyebekben a foglaló a szerződésszegés más

jogkövetkezményei alól nem mentesít.

Kötbér

◦ kötbér – a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az

esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

◦ Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését

kimenti;

– kötbér írásban köthető ki;

– a jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a

kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e;

– a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja. A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól;

– a jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet szavatossági igényt;

Kötbér

◦ a jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát. A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának

megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.

x – a kötbér a szerződés önkéntes megerősítésének az az esete, amikor a kötelezett a nem teljesítés vagy nem szerződésszerű teljesítés – vagyis bármilyen szerződésszegés – esetére vállalja meghatározott pénzösszeg megfizetését;

◦ – a kötbérfizetési kötelezettséget (a pénzösszeg előzetes átadása nélkül) az írásbeli megegyezés alapozza meg;

Jogvesztés kikötése

x a felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné;

◦ a szerződésszegés miatt sérelmet szenvedett fél ilyenkor azért kerül kedvezőbb helyzetbe, mert a szerződésszegő fél jogi helyzete önkéntes vállalása folytán hátrányosabbá válik (például részletvételnél a részletkedvezmény elvesztése, egyösszegű teljesítés esetére kikötött vételár-fizetési kedvezményelvesztése stb.).

Jótállás

x aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető

jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles

helytállni a hibás teljesítésért;

x mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett;

◦ a jótállás a jogosultnak jogszabályból eredő jogait nem érinti;

◦ a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállaló kötelezettel szemben;

◦ a jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető;

Jótállás

x ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult

felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a

jótállási idő már eltelt (jogvesztő határidő);

◦ a jótállási igény érvényesítésére egyebekben a kellékszavatossági jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni;

◦ az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet

IV. A szerződéses biztosítékok

2) Fedezetet erősítő

- kezesség: ha a kötelezett nem teljesít, akkor helyette a kezes teljesít a jogosultnak

- közönséges kezesség (sortartás)

- készfizető (azonnal fordulhat hozzá a jogosult)

- zálog

- kézizálog (csak ingóság lehet és át kell adni a

jogosultnak)

- jelzálog: nem kerül a jogosult birtokába,

ingatlan-nyilvántartásba jegyzik be

- óvadék: olyan pénzeszköz, amelyet a kötelezett

ad át a jogosultnak, aki ebből fedezheti a

követeléseit

Zálogjog

◦ zálogjog – a dologi jogok között található meg az új Ptk.-ban (korlátolt dologi jogok);

◦ zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés

kötelezettje (személyes kötelezett) nem teljesít;

◦ zálogjog megalapításához zálogszerződés és erre tekintettel a

zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése (jelzálogjog),

vagy a zálogtárgy birtokának a zálogjogosult részére történő átruházása(kézizálogjog)szükséges;

◦ a zálogszerződésben a zálogkötelezett és a zálogjogosult

zálogjognak meghatározott zálogtárgyon meghatározott követelés

biztosítása céljából való alapításában állapodnak meg;

KÖSZÖNÖM A

FIGYELMET!