„Kerepes, Bajcsy-Zsilinszky utca útépítése”
Kerepes Város Önkormányzata AJÁNLATTÉTELI ÚTMUTATÓ
az
„Kerepes, Bajcsy-Zsilinszky utca útépítése”
tárgyú nemzeti eljárási rend szerinti, a Kbt. 115. § (1) bekezdése alapján indított nyílt közbeszerzési eljáráshoz
A KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK TARTALMA
A közbeszerzési dokumentumok a következő részekből állnak:
1. Eljárást megindító felhívás
2. ÚTMUTATÓ az érdeklődő gazdasági szereplők részére
3. NYILATKOZATMINTÁK
4. SZERZŐDÉSTERVEZET
5. Műszaki specifikáció – tervek, műszaki leírás, árazatlan költségvetés
ÚTMUTATÓ AZ ÉRDEKLŐDŐ GAZDASÁGI SZEREPLŐK RÉSZÉRE
Tisztelt Ajánlattevő!
A Közbeszerzési Dokumentumok közreadásával az a célunk, hogy segítséget nyújtsunk ajánlatának a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EKR rendelet) előírásainak és elvárásainknak megfelelő, minden egyes követelményt teljesítő összeállításához.
Felhívjuk X. Xxxxxxxxxxx figyelmét, hogy az EKR rendelet alapján a tárgyi közbeszerzési eljárás lefolytatása az EKR-ben történik.
Az ajánlatot az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (a továbbiakban: EKR-ben) kitöltött űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentumról készített egyszerű elektronikus másolat formájában kell benyújtani az ajánlattételi határidő lejártáig.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a jelen közbeszerzési eljárásban érdeklődését jelző gazdasági szereplőnek – az EKR rendelet 11. § (5) bekezdése alapján – azt kell tekinteni, aki az EKR-ben az eljárás iránti érdeklődését az eljárásra vonatkozóan jelezte. Nem tekinthető érdeklődő gazdasági szereplőnek az, aki az eljárás iránti érdeklődését a fent írtaktól eltérően az EKR-en kívül (pl. e-mail formájában, faxon, telefonon stb.) jelezte.
A Kbt. 36. § (1) bekezdés alapján az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,
b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].
1. A Közbeszerzési Dokumentumok elérhetősége
A közbeszerzési dokumentumok a felhívás megküldésének időpontjától elérhetőek az EKR- ben.
2. Kapcsolattartási mód
A Kbt. 40. § - Kbt. 41. §-a alapján a közbeszerzési eljárás teljeskörű lefolytatása és ezzel összhangban a kommunikáció és a kapcsolattartás az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között írásban az EKR-en – xxxx://xxx.xxx.xxx.xx – keresztül történik.
Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy nyilatkozataik, kérdéseik, kérelmeik, ajánlatuk, stb. más módon nem nyújthatóak be.
A közbeszerzési eljárás során az EKR alkalmazásától kizárólag a jogszabály által meghatározott esetekben lehet eltekinteni. (lásd Kbt. 41/C. §)
Az ajánlatkérő kizárólag az EKR használatával megvalósított eljárási cselekményeket veszi figyelembe. Az ajánlatkérő, illetve a nevében eljáró FAKSZ semmilyen módon nem felel az
EKR működéséből, működési zavarából eredő problémákért, érvénytelenségért, az eljárás ebből eredő eredménytelenségéért. A 424/2017. (XII.19.) Korm. rendeletben foglaltaknak ismerete és jogszerű alkalmazása kifejezett elvárás az eljárásban résztvevő gazdasági szereplőkkel szemben.
Ajánlatkérő a Kbt. 41. § (2) bekezdés b)-c) pontjai alapján nem alkalmazza az elektronikus úton történő kommunikációt az eljárás eredményeként megkötendő szerződés megkötésére, valamint a szerződés megkötését követő kommunikációra.
Az EKR rendszer üzemzavara esetén az EKR rendelet 16-17. §-ában és 22. §-ában foglaltak az irányadóak.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az eljárásban az a személy, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik, az a jelen közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő képviselőjének tekintendő, továbbá arra, hogy az EKR-ben kitöltött űrlap a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának minősül.
Az EKR rendszer használatával kapcsolatosan figyelmükbe ajánljuk a xxx.xxx.xxx.xx oldalon elérhető és letölthető Felhasználói Kézikönyvet!
3. Kiegészítő tájékoztatás
Bármely gazdasági szereplő, aki a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő lehet – a megfelelő ajánlattétel érdekében – a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhet az ajánlatkérőtől a Kbt. 56. § (1)-(5) bekezdései és a Kbt. 114.
§ (6) bekezdése és az alábbiakban meghatározottak szerint.
A kiegészítő tájékoztatás kizárólag az EKR-en keresztül kérhető. Gazdasági szereplő felelőssége, hogy a kiegészítő tájékoztatást megfelelő időben az EKR-en keresztül Ajánlatkérő részére megküldje. Ajánlatkérő kéri, hogy az eljárás folyamán a kiegészítő tájékoztatás körében az Ajánlatkérő felé eljuttatott dokumentumokat gazdasági szereplő minden esetben szerkeszthető MS Word formátumban is küldje meg, a kérdéses rész (mondat, bekezdés stb.) pontos meghatározásával.
A kiegészítő tájékoztatás a Közbeszerzési Dokumentumok részévé válik.
Az ajánlatot a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás(ok) figyelembevételével kell elkészíteni és benyújtani.
Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja az érdeklődő gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos útmutatás, magyarázat, tájékoztatás, segítségnyújtás nem képezi a jelen közbeszerzési eljárás tárgyát, az érdeklődő gazdasági szereplők az ezzel kapcsolatos kérdéseiket, bejelentéseiket, az EKR-t üzemeltető Új Világ Nonprofit Szolgáltató Kft. (1077 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxx xxx 0.) alábbi elérhetőségein tehetik fel, jelenthetik be: Ügyfélszolgálat telefonszám: x00-0-000-0000 (munkanapokon: 8:00-16:00)
Ügyfélszolgálat e-mail cím: xxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xxx.xx Hibajelentés: xxxxx://xxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxx.xx/
Ajánlatkérő az EKR használatával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatosan kért kiegészítő tájékoztatásokat a fentiek alapján fogja megválaszolni, azaz ajánlatkérő NEM AD semmiféle iránymutatást, támogatást az EKR használatát illetően, tekintettel arra, hogy ajánlatkérő ugyanolyan felhasználója csak az EKR-nek, mint a gazdasági szereplők.
AZ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉSI RENDSZER HASZNÁLATA
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét az EKR használata során a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet alábbi rendelkezéseiben foglaltakra:
- 11. §, 12. § - az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelmények;
- 15. § - elektronikus bontás;
- 16. § - az ajánlattételi határidő üzemzavar esetén szükséges meghosszabbítása;
4. Az ajánlattétel formája
Az ajánlatot EKR-ben kitöltött űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentumról készített egyszerű elektronikus másolat formájában kell benyújtani az EKR-ben az ajánlattételi határidő lejártáig.
Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is, az ajánlatkérő azonban – a Kbt. 41/A. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével – nem követelheti meg elektronikus aláírás alkalmazását.
A Kbt. 41/A. § (3) bekezdés alapján amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni. Ha az adott nyilatkozatra az EKR-ben elektronikus űrlap áll rendelkezésre, azt akkor is ki kell tölteni, ha az ajánlatkérő az adott nyilatkozat más nyelven történő benyújtását is lehetővé teszi az ajánlatban, és az ajánlattevő eltérő nyelvű nyilatkozatot csatol a rendszerben. Ebben az esetben, ha az elektronikus űrlap magyar nyelven kerül kitöltésre, azt a csatolt nyilatkozat fordításának kell tekinteni.
A Kbt. 41/A. § (4) bekezdés alapján az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében az ajánlatkérő szervezet vagy – az ajánlatot a rendszerben benyújtó gazdasági szereplő esetében – a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az ajánlatkérő szervezet, illetve a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni.
A Kbt. 41/A. § (5) bekezdés alapján az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplő teszi meg. A nyilatkozatok megtételére meghatalmazott gazdasági szereplő kizárólag azért felel, hogy a meghatalmazásnak és a számára rendelkezésre bocsátott nyilatkozatoknak, adatoknak az általa elektronikusan megtett
nyilatkozatok megfelelnek, ez a szabály azonban nem érinti a közös ajánlattevők 35. § (6) bekezdése szerinti egyetemleges felelősségét.
Az EKR rendelet 11. § (4) bekezdésének megfelelően gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR- ben erre szolgáló funkciót kell hogy alkalmazza.
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét az EKR rendszer használata során a Kbt. mellett a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet alábbi rendelkezéseiben foglaltakra:
- 11. §, 12. § - az EKR-ben továbbított dokumentumokkal, az EKR-ben elektronikus úton megtett nyilatkozatokkal szemben támasztott követelmények;
- 15. § - elektronikus bontás;
- 16. § - az ajánlattételi határidő üzemzavar esetén szükséges meghosszabbítása;
- 20. § (1) bekezdés – iratbetekintés.
Ajánlatkérő továbbá felhívja a figyelmet, hogy az ajánlat elkészítésével, benyújtásával és Ajánlattevő jelen közbeszerzési eljárásban való részvételével kapcsolatban felmerülő valamennyi költség Ajánlattevőt terheli, a Kbt. 177. §-ában foglaltak kivételével.
Az ajánlattevő többváltozatú (alternatív) ajánlatot nem tehet.
Az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban nem szabályozott kérdésekben a Kbt., az EKR rendelet, a kapcsolódó végrehajtási rendeletek és a Ptk. szabályai az irányadók.
5. Informatikai követelmények
Az EKR-en keresztül benyújtott ajánlat alapvetően két típusú „dokumentumból” áll:
- kitöltött űrlapokból
o amennyiben az ajánlatkérő bármely benyújtandó nyilatkozatra vonatkozóan űrlapot bocsátott rendelkezésre, úgy az adott nyilatkozatra vonatkozó űrlap kitöltése kötelező!
- elektronikus csatolmányként benyújtott nyilatkozatokból és dokumentumokból
o ezen dokumentumok kapcsán ajánlatkérő jogosult meghatározni az egyes dokumentumok elvárt fájlformátumát és a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos egyéb elvárásait.
Ajánlatkérő a Kbt. 41/B. § (2) bekezdése alapján az ajánlatban elektronikus csatolmányként benyújtott nyilatkozatokra és dokumentumokra vonatkozóan az alábbi követelményeket írja elő:
Az elektronikus csatolmányként benyújtásra kerülő dokumentumokat .pdf kiterjesztésű fájlformátumban kell benyújtani.
Ajánlatkérő előírja, hogy az árazott költségvetést szerkeszthető, excel formátumban is szíveskedjenek csatolni.
Az elektronikus csatolmányként benyújtandó dokumentumokat olvashatóan megjelenített elektronikus másolati formában szükséges benyújtani.
Ajánlatkérő szerkeszthető fájlformátum alkalmazását és benyújtását kizárólag azon dokumentumok esetében fogadja el, amelyek esetében a szerkeszthető fájlformátumban történő benyújtást kifejezetten előírta (pl. kiegészítő tájékoztatás).
Az elektronikus csatolmányként benyújtásra kerülő dokumentumokat tartalmazó fájlok megengedett maximális mérete file-onként 25 MB (megabájt).
Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az informatikai követelményektől az ajánlattevők csak és kizárólag saját felelősségükre térhetnek el. Ajánlatkérő az EKR rendelet
11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazza.
Az EKR használatával kapcsolatosan figyelmükbe ajánljuk a xxx.xxx.xxx.xx oldalon elérhető és letölthető Felhasználói Kézikönyvet!
6. Ajánlat egyes tartalmi követelményei:
Az ajánlat részeként benyújtandó dokumentumok listáját az eljárást megindító felhívás és jelen útmutató tartalmazza.
Az eljárás, az ajánlattétel nyelve a magyar. Az ajánlat és az annak részét képező valamennyi dokumentum, továbbá minden, az Ajánlatkérő és az ajánlattevő között az ajánlattal kapcsolatban folytatott levelezés, illetve dokumentum nyelve a magyar. Ajánlatkérő nem teszi lehetővé a magyar mellett más nyelv használatát. Az ajánlattevő nem magyar nyelven is becsatolhat dokumentumokat. Az idegen nyelven benyújtott iratok esetében vagy a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet szerinti hiteles magyar nyelvű fordítást, vagy az ajánlattevő által készített vagy készíttetett fordítást kell benyújtani. Ajánlatkérő az ajánlattevő általi fordítást a Kbt. 47. § (2) bekezdése szerint elfogadja. Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az idegen nyelven kiállított igazolás/dokumentum mellé csatolt magyar nyelvű fordítás az eredetivel mindenben megegyezik. Ajánlatkérő a magyar nyelvű fordítást tekinti irányadónak. A fordítás tartalmának helyességéért ajánlattevő a felelős. Az ajánlat értelmezési szempontjából a magyar fordítás az irányadó.
Amennyiben az ajánlattevő a felhívásban vagy a további közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolás helyett a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerint kíván tényt vagy adatot igazolni, abban az esetben ajánlattevő nyilatkozatban köteles megadni azt, hogy melyik tényt vagy adatot kívánja a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerint igazolni, és hogy mi az ezen tényt vagy adatot tartalmazó ingyenes, a közbeszerzési eljárás nyelvén rendelkezésre álló, elektronikus hatósági nyilvántartás elektronikus elérhetősége.
7. Hiánypótlás szabályai:
Ajánlatkérő a Kbt. 71. §-ában foglaltak szerint az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, teljes körben hiánypótlási lehetőséget biztosít, figyelemmel a Kbt. 71. § (5)-(6) bekezdésében foglaltakra. Ajánlatkérő a hiánypótlási felhívást az EKR-ben teszi elérhetővé, ajánlattevőknek a hiánypótlást az EKR-ben kell teljesíteniük.
Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a hiánypótlás összeállítása eljárási cselekmény alkalmazása során fokozott körültekintéssel járjanak el, tekintettel arra, hogy ez az eljárási cselekmény a benyújtott ajánlat teljes tartalmát ismételten szerkeszthetővé teszi.
Ajánlatkérő a hiánypótlások benyújtását követően ismételten teljes terjedelmében ellenőrizni fogja a benyújtott dokumentumokat, ajánlatokat.
Ha az ajánlattevő általi hiánypótlás megadására rendelkezésre álló határidő alatt üzemzavar [22. § (2) bekezdés] következik be, és a vonatkozó határidő az üzemzavar során eltelt, vagy abból az EKR helyreállítását követően kevesebb, mint kettő óra maradt, ajánlatkérő köteles az EKR működésének helyreállítását követően tizenkét órán belül megtett eljárási cselekményeket határidőben teljesítettnek elfogadni (EKR rendelet 17. § (1) bekezdés)
Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az Ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő - ha azt nem tartja szükségesnek - nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni (EKR rendelet 11. § (2) bekezdés).
Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni a részvételre jelentkezések/ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni (EKR rendelet 11. §
(3) bekezdés).
Ajánlatkérő az ellenőrzés alapján megfelelőnek talált ajánlatokat értékeli a megadott értékelési szempontok szerint.
Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy az aránytalanul alacsony ár kérdését [Kbt. 72. §] vizsgálja!
Az ajánlatban szereplő ellenszolgáltatásnak fixnek kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot.
Az ellenszolgáltatás összegének tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához szükségesek.
Az ajánlatok bírálatának és értékelésének időszakában ajánlatkérő a Kbt. 71. § szerint köteles felvilágosítást kérni az ajánlattevőktől az ajánlatokban található, nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.
Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás
eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok mindegyike meghaladja a – 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt – rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét, vagy az ajánlatok bírálatának hiányában is megállapítható, hogy egyéb okból az eljárás eredménytelenné nyilvánításának van helye.
Ha az ajánlatkérő az elbírálást nem tudja olyan időtartam alatt elvégezni, hogy az ajánlattevőknek az eljárást lezáró döntésről való értesítésére az ajánlati kötöttség fennállása alatt sor kerüljön, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataiknak meghatározott időpontig történő további fenntartására, az ajánlati kötöttség kiterjesztése azonban nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított hatvan napot. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja. Ha valamelyik ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.
Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott minták szerint írásbeli összegezést készít az ajánlatokról. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő részére egyidejűleg, az EKR-ben történő megküldésével teljesíti.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlattevő által, vagy más érdeklődő gazdasági szereplő által elvégezhető eljárási cselekmények tekintetében ajánlatkérő a 424/2017. (XII.19.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdését szükség esetén megfelelően alkalmazza.
A Kbt. 71. § (11) bekezdés alapján, ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
8. Az ajánlatok értékelési szempontja:
Az ajánlatok értékelése során Ajánlatkérő a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontokat alkalmazza az alábbiak szerint:
Részszempont | Értékelési szempont | Súlyszám |
1. | Nettó ajánlati ár (HUF) | 70 |
2. | A szerződés teljesítésében résztvevő szakembernek az MV-KÉ szakember jogosultság megszerzésén felüli többlet szakmai gyakorlata (minimum 0 hónap maximum 12 hónap) | 15 |
3. | A minimálisan meghatározott jótállási időn (36 hónap) felül vállalt többlet jótállási idő tartama (egész hónapban, minimum 0 hónap, maximum 24 hónap) | 15 |
Részszempontonként adható pontszám: 0 – 10, ahol a 0 pont a legrosszabb, a 10 pont a legjobb érték. Az Ajánlatkérő törtek esetén a pontszámokat két tizedes jegyre kerekíti a matematika szabályai szerint.
Azon értékelési részszempontok esetében, ahol ajánlatkérő minimális elvárást határozott meg, az értéket el nem érő vállalások az ajánlat érvénytelenségét eredményezik! Az ajánlati elemek Ajánlatkérő számára legkedvezőbb szintet elérő, illetve a legkedvezőbb szintjénél még kedvezőbb vállalásokra Ajánlatkérő egyaránt a ponthatár felső határával azonos (10 pont) számú pontot ad.
1. részszempont: nettó ajánlati ár (HUF)
a) Az értékelési részszempont tartalma: Ajánlattevő által a feladat kapcsán a felolvasólapon megajánlott nettó ajánlati ár.
b) Mértékegység: HUF
c) Megajánlható számtartomány: pozitív egész számok.
d) Értékelési módszer: Ezen értékelési szempont esetén a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb, az ajánlatkérő a legalacsonyabb árra a maximális pontot (10 pont) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva Ajánlatkérő fordítottan arányosan számolja ki a pontszámokat.
e) A pontszám kiszámítása az alábbi képlet alapján történik:
P = (A legjobb / A vizsgált) × (P max - P min) + P min ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa
P min: a pontskála alsó határa
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Ha e módszer alkalmazásával tört pontértékek keletkeznek, akkor azokat az általános szabályoknak megfelelően két tizedes jegyre kell kerekíteni, kivéve ha pontazonosságot eredményezne.
A módszert lásd részletesen a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) 1. sz. melléklet A. 1. a) pont aa) alpontjában.
A nettó ajánlati árnak a nyertes ajánlattevő által a szerződés alapján teljesítendő valamennyi feladat ellenértékét tartalmaznia kell. Az ajánlati árat forintban kell megadni nettó értékben, s az nem köthető semmilyen más külföldi fizetőeszköz árfolyamához.
Ajánlattevőnek ajánlatot kell tennie, „0”, azaz nulla forint „nettó ajánlati ár” megajánlása esetén az ajánlat érvénytelen a Kbt. 73. § (1) bekezdésének e) pontja alapján.
2. részszempont:
Az ajánlattételi felhívásban előírt MV-KÉ szakterületre bevonni kívánt szakembernek a jogosultság megszerzéséhez szükséges szakmai gyakorlati időn felüli többlet szakmai gyakorlati idejének időtartamára vonatkozó egész hónapban megadott megajánlások kerülnek elbírálásra.
Amennyiben egy adott időszakban többféle többlet szakmai gyakorlatot is szerzett a szakember, az átfedésnek minősül, ezért ilyen esetben csak egyszer vehető figyelembe az adott időszak időtartama.
Többlet szakmai gyakorlatnak a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek minősülnek.
Az egyenes arányosítás módszere kerül alkalmazásra, ha a legmagasabb érték a legkedvezőbb, akkor az ajánlatkérő a legkedvezőbb tartalmi elemre a maximális pontot (felső ponthatár) adja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva arányosan számolja ki a pontszámokat.
Képlete:
P= (Avizsgált / Alegjobb) x (Pmax - Pmin) + Pmin
Ahol,
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma. P max: a pontskála felső határa
P min: a pontskála alsó határa
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Alegrosszabb: a legelőnytelenebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.
Ajánlatkérő a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján 12 hónapban határozza meg az ajánlati elem legkedvezőbb szintjét, 12 hónapra és ennél még kedvezőbb vállalásokra egyaránt az értékelési ponthatár felső határával azonos pontszámot ad.
Ajánlatkérő a párhuzamos hónapokat csak egyszer veszi figyelembe az értékelés során, tehát 1 évben maximum 12 hónap megajánlás lehetséges a szakember vonatkozásában.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a szakember szakmai tapasztalatának bemutatása során a kezdő és befejező időpontot is fel kell tüntetni év-hónap pontossággal. Ennek során a befejező időpont tekintetében a „jelenleg is” adat feltüntetése nem elfogadható megjelölés. Amennyiben az ajánlat nem tartalmazza a szakember nevét, abban az esetben hiánypótlásra nincs lehetőség, az ajánlat érvénytelen.
Amennyiben a megajánlott szakemberek közül több is teljesíti a feltételt, úgy ajánlatkérő a több szakmai tapasztalattal rendelkező szakembert veszi figyelembe az értékelés során.
A módszert részletesen a Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60. szám; 2020. március 25.) 1. sz. melléklet A. 1. a) pont aa) és ab) alpontjai tartalmazzák.
3. részszempont: A minimálisan meghatározott jótállási időn (36 hónap) felül vállalt többlet jótállási idő tartama
A jótállásra vonatkozó egész hónapban tett megajánlások kerülnek elbírálásra. Az arányosítás módszere kerül alkalmazásra, amelyben Ajánlatkérő a legkedvezőtlenebb megajánlás (0 hónap) esetén a legkisebb adható pontszámot (0 pont), míg a legkedvezőbb megajánlás (24 hónap) esetén a legnagyobb adható pontszámot (10 pont) osztja ki. A legkedvezőtlenebb és a legkedvezőbb értékek közötti megajánlás esetén Ajánlatkérő az alábbi pontszámítási képletet alkalmazza:
Képlete:
Pvizsgált = (Avizsgált – Alegkedvezőtlenebb) / (Alegkedvezőbb – Alegkedvezőtlenebb) x (Pmax – Pmin) + Pmin
Ahol,
Pvizsgált: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma. Pmax: 10 pont
Pmin: 0 pont
Alegkedvezőtlenebb: 0 hónap
Alegkedvezőbb: 24 hónap
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme.
A 24 hónapot meghaladó többletjótállás esetén ajánlatkérő az általa meghatározott maximális pontot osztja ki és a képlet alkalmazása során 24 hónapot vesz figyelembe, tekintettel arra, hogy ebben az esetben is az általa meghatározott maximális pontszámot osztja ki. A többletjótállásra vonatkozó megajánlást a felolvasólapon kell szerepeltetni.
A módszert lásd részletesen: Miniszterelnökség- Útmutató a Kbt. 77. § (1) bekezdése szerinti legkedvezőbb szint, illetve legkedvezőtlenebb elvárás meghatározásához.
Ajánlattevőnek a felolvasólapon egész számot kell feltüntetnie, nem egész számú megajánlás esetén az ajánlat érvénytelen (pl. 1,5 hónap).
Az egyes szempontokon belül a pontszámok kiszámításakor az esetleges tizedesjegyek úgy kerülnek megadásra, hogy az ajánlati elemek – kivéve az azonosakat – egymástól megkülönböztethető pontszámot kapjanak. A tizedesjegyekre történő kerekítés minden szempontnál azonos számú tizedesjegyig történik. Szempontonként az azonos ajánlati elemek azonos pontszámot kapnak.
A fenti módszerrel értékelt egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot Ajánlatkérő megszorozza a felhívásban meghatározott súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
9. A gazdasági-pénzügyi alkalmassági feltételek igazolása
Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdés rendelkezései alapján nem ír elő alkalmassági követelményt.
10. A műszaki és szakmai alkalmassági feltételek igazolása
Ajánlatkérő a Kbt. 115. § (2) bekezdés rendelkezései alapján nem ír elő alkalmassági követelményt.
11. Közös ajánlattétel:
Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők közösen nem tehetnek ajánlatot. Az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplő jogosult közösen ajánlatot tenni olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött ajánlattételi felhívást.
Amennyiben több Ajánlattevő közösen nyújt be ajánlatot, Közös Ajánlattevőknek az ajánlathoz csatolniuk kell a közöttük fennálló, a jelen közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés közös teljesítésére vonatkozó megállapodást a Kbt. 35. § figyelembevételével minimálisan az alábbiak szerint.
Ajánlatkérő felhívja Ajánlattevők figyelmét a Kbt. 35. § (7) bekezdésére, mely szerint a közös ajánlatot benyújtók személyében az ajánlattételi határidő lejárta után változás nem következhet be. Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, a Kbt. 36. § (1) bekezdésben foglaltakra.
A közös ajánlattevők a Kbt. 35. § (2) alapján kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni és a közös ajánlattevők képviseletére meghatalmazni.
Közös ajánlattétel esetén az ajánlathoz csatolni kell a közös ajánlattevők által cégszerűen aláírt nyilatkozatot a közös ajánlattételi szándékról, valamint az egyetemleges felelősségvállalásról szóló, közös ajánlattevők által kötött megállapodást, amely megfelel az alábbi követelmények mindegyikének:
a) tartalmazza a közös ajánlattevők közös fellépése formájának ismertetését és
b) tartalmazza az ajánlat aláírása módjának ismertetését, és
c) tartalmazza a képviselő megjelölését azzal, hogy a képviselő korlátozás nélkül jogosult valamennyi közös ajánlattevőt képviselni az ajánlatkérővel szemben a jelen közbeszerzési eljárásban, az ajánlatkérő által az ajánlattevő, illetve az ajánlattevő által az ajánlatkérő felé megteendő, illetve megtehető jognyilatkozatokban, és
d) tartalmazza az ajánlatban vállalt kötelezettségek megosztásának ismertetését, és
e) tartalmazza az ajánlatban vállalt kötelezettségeken belül azokat, amelyeket:
▪ az egyes ajánlattevők külön-külön teljesítenek (az érintett ajánlattevő megnevezésével),
▪ amelyeket egynél több ajánlattevő együttesen teljesít (az érintett ajánlattevők megnevezésével),
▪ és azon kötelezettségeket, amelyek tekintetében harmadik személlyel kívánnak szerződést kötni.
f) tartalmazza azon megállapodást, miszerint közös ajánlattevők a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak, és
g) az ajánlat benyújtásának napján érvényes és hatályos, és hatálya, teljesítése, alkalmazhatósága vagy végrehajthatósága nem függ felfüggesztő (hatályba léptető), illetve
xxxxx feltételtől és harmadik személy, illetve hatóság jóváhagyásától nem függ.
A közös ajánlattevők ajánlatának tartalmaznia kell a Kbt. 35. § (2)-(2a) bekezdése szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy közös ajánlattétel esetén a jelen bekezdés szerinti meghatalmazás az ajánlat kötelező tartalmi elemének minősül, benyújtásának elmaradása adott esetben a közös ajánlat érvénytelenségét eredményezheti. A Kbt. 35. § (2) bekezdése szerinti meghatalmazást nem szükséges önálló okiratként benyújtani abban az esetben, ha a meghatalmazást a közös ajánlattevők által megkötött együttműködési megállapodás tartalmazza.
A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult ajánlattevő adott eljárás tekintetében az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.
Az EKR-ben elektronikus űrlap benyújtásával teendő nyilatkozatokat a közös ajánlattevők képviseletében az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő teszi meg.
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a közös ajánlatot benyújtó ajánlattevőnek az általa elektronikusan megtett nyilatkozatok a rendelkezésére bocsátott adatoknak való megfelelőségéért fennálló –felelőssége a közös ajánlattevőknek az eredményes eljárás esetén megkötésre kerülő szerződés teljesítéséért való Kbt. 35. § (6) bekezdés szerinti egyetemleges felelősségét nem érinti.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a közös ajánlattevőket képviselő egyik ajánlattevő megnevezése nem mentesíti a többi ajánlattevőt a nyilatkozatok, igazolások, dokumentumok külön-külön történő benyújtása alól, amelyeket jogszabály vagy Ajánlatkérő így kér benyújtani.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevők esetében kizárja gazdálkodó szervezet (projekttársaság) létrehozását.
12. Tájékoztatást nyújtó szervek
Ajánlatkérő a Kbt. 73. § (5) bekezdése alapján a következőkben tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől Ajánlattevő tájékoztatást kaphat azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni.
A munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozóan területileg illetékes kormányhivatal munkavédelmi felügyelősége és munkaügyi felügyelősége nyújt tájékoztatást.
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx x. 2.
Tel.: x00-0-000-0000 (NAV Infóvonal: 1819)
Fax: x00-0-000-0000
A területileg illetékes regionális igazgatóságok elérhetősége a xxx.xxx.xxx.xx internet- címen található.
Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmódért Felelős Főigazgatóság 1055 Budapest, Xxxx Xxxxx u. 9-11.
levelezési cím: 1387 Budapest, Pf. 40.
telefon: (00-0-) 000-0000; (00-0-) 000-0000
ingyenesen hívható zöldszám: 06-80-203-939-es fax: (00-0-) 000-0000
e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.
1539 Budapest, Pf. 675. Tel.: 1/000-0000
Fax: 1/0000-000
Email: xxxxxxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Székhely: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Levelezési cím: 1590 Budapest, Pf. 95.
Tel.: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000
E-mail: xxxx@xxxxx.xxx.xx Honlap: xxxxx://xxxxx.xxx.xx/
Pénzügyminisztérium
Székhely: 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. Telefonszám:00-0-000-0000
Telefax: 00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xx.xxx.xx
Pest Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály Cím: 1117 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxx xx 0.
Telefonszám: (0) 000-0000
Pénzügyminisztérium Munkavédelmi Főosztály
1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1369 Budapest, Pf.: 481.
Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxx-xxx@xx.xxx.xx
Innovációs és Technológiai Minisztérium Munkavédelmi Főosztály
1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1440 Budapest Pf. 1.
Telefon: (06 80) 204-292; (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx
Innovációs és Technológiai Minisztérium Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály 1054 Budapest, Xxxxxx Xxxx u. 2.
Postacím: 1440 Budapest Pf. 1.
Telefon: (00 0) 000-0000
Fax: (00 0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx-xxx@xxx.xxx.xx Egyéb elérhetőségek:
Munkavédelmi Tanácsadó Szolgálat:
Ingyenes (zöld) telefonszáma: (06 80) 204-292
Ajánlatkérő felhívja a figyelmet a Kbt. 73. § (4)-(5) bekezdéseiben foglaltakra.
16. Tájékoztató a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos adatkezelésről
Az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok:
- Az Európai Parlament és Tanács a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelet
- a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.)
- a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI.2.) MvM rendelet (a továbbiakban: MvM rendelet)
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
II. A közbeszerzési eljárások során keletkezett dokumentumok – az abban található személyes adatok (név, e-mail cím, telefonszám, aláírás) - közzététele az Adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából az alábbi nyilvános platformokon keresztül történik:
- a Közbeszerzési Hatóság által üzemeltett nyilvántartó rendszerek pl.: CoRe-rendszer (szerződés nyilvántartás), Közbeszerzési Értesítő, (Kbt. valamint az MvM rendelet előírásai alapján)
- A Miniszterelnökség által üzemeltett Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (Kbt., valamint az MvM rendelet előírásai alapján)
Az adatkezelésre jogosultak köre, az adatokhoz való hozzáférés és az adatbiztonsági intézkedések:
Az adatok kezelését kizárólag az felhatalmazott munkatársak végzik a feladataik ellátása érdekében. A tárolt adatokhoz hozzáférni kizárólag az arra kijelölt munkatársak jogosultak.