UNION-Lakás

UNION-Lakás

Általános Feltételek

I. §

Jelen szabályzatban foglalt feltételek – eltérõ szerzõdési kikö- tések hiányában – az UNION Biztosító Rt (továbbiakban: biztosító) épület, építmény és ingóság biztosításaira érvényesek, feltéve, hogy a szerzõdést e feltételekre hivatkozva kötötték.

II. § A szerzõdés alanyai

Szerzõdõ, biztosítottak

1. A vagyonbiztosítási szerzõdést az kötheti meg (továbbiak- ban: szerzõdõ), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (továbbiakban: biztosított) javára köti.

2. E szabályzat alapján:

Épületek, építmények vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy; tulaj- donos, lakásbérlõ, társbérlõ,

– a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,

– a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított és a szövetkezet összes lakásának darabszámarányában,

– illetve az egy kötvényen feltüntetett társasház, ill. lakásszövetkezet.

3. Ingóságok vonatkozásában biztosítottak lehetnek:

– a kötvényen név szerint feltüntetett személy,

– azok a hozzátartozók (Ptk. 685 §), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idõpontjában a kötvényen név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban állandó jelleggel együtt éltek.

4. Nem lehet biztosított:

– albérlõ, ágyrajáró, fizetõvendég, vendég,

– háztartási alkalmazott.

5. Felelõsségbiztosítás vonatkozásában biztosítottak lehet- nek a Különös Feltételekben meghatározott személyek.

6. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõt terheli, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és õ köteles a nyilatkozatok megtételére, valamint a biztosított szükség szerinti értesítésére is.

III. § Biztosítási események, általános kizárások

1. A biztosítási események meghatározását a különös felté- telek tartalmazzák.

2. Jelen szerzõdés csak a különös feltételekben felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet. Amennyiben a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezõ is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

3. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerzõ- dések fedezete nem terjed ki:

a.) a különös feltételekben kizárt eseményekre,

b.) a következményi károkra, pl. penészedés, gombá- sodás, fertõzés, korhadás,

c.) nem nyújt fedezetet a biztosítás, ha a biztosítási ese- mények háborúval, polgárháborúval, belsõ zavar- gással, felkeléssel, lázadással, sztrájkkal, terror- cselekménnyel, illetve a nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be,

d.) kivitelezési és tervezési hibákból eredõ károkra, e.) a karbantartás elmulasztásából eredõ károkra,

f.) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károso- dott tartalék-alkatrészei, tartozékai eredeti célú fel- használásának meghiúsulása miatt bekövetkezett károkra,

g.) az építési, üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben bekövetkezett károkra,

h.) az építési-, szerelési tevékenységgel okozati össze- függésbe hozható károkra,

i.) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkezõ károkra,

j.) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formá- jában keletkezõ károkra,

k.) elõszereteti értékekre, l.) elmaradt haszonra,

m.) kereskedelmi forgalom hiányaiból adódó károkra és többletköltségekre.

IV. § Közlési kötelezettség

A biztosított illetve a szerzõdõ a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismer- nie kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a bizto- sító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy ismernie kellett, illetve az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

V. § A szerzõdés létrejötte

1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történt átadás idõpontjára visszamenõleges hatállyal jön létre.

3. Ha a biztosított kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény kiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetve a módosító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.

VI. § A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követõ nap 0 órájakor kezdõdik, feltéve, hogy a szerzõdõ vagy a biztosított az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizette. Ha a szerzõdõ a biztosító képviselõjének fizeti a díjat, azt legkésõbb a fizetéstõl számított negyedik napon a biztosító pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

A felek a kockázatviselés kezdetének idõpontjában fentiektõl eltérõen is megállapodhatnak.

VII. § A szerzõdés tartama, megszûnése, díjfizetés

1. A szerzõdés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idõszak egy év.

2. A felek a határozatlan tartamú szerzõdést a biztosítási idõszak végére felmondhatják. A felmondási idõ 30 nap.

3. A felek a szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb három évre kizárhatják. Felmondás esetén a biztosító a feltételek szerint követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerzõdés hosszabb tartamára tekintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).

4. A határozott tartamú biztosítási szerzõdés a tartam lejára- takor akkor is megszûnik, ha a díjat továbbra is megfizet- ték. A lejárat utáni díjat a biztosító köteles visszafizetni.

5. Amennyiben a szerzõdõ, illetve a biztosított a biztosítási díjat az esedékességtõl számított 30 napon belül nem egyenlíti ki, halasztást nem kapott, és a biztosító a díjat bírósági úton nem érvényesíti, a biztosító a kockázatot az esedékességtõl számított 60 napig viseli, ezalatt az idõ alatt a szerzõdõ az elmulasztott idõszakos díjat pótolhatja. Ha ez nem történik meg, a biztosítás a 60. nap elteltével megszûnik.

6. Amennyiben a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásá- hoz fûzõdõ érdeke megszûnik, a biztosítás is megszûnik, a hónap utolsó napjával.

7. Ha a biztosítási idõszakban a biztosító szolgáltatást nyújtott, a teljes biztosítási idõszakra esedékes díj megilleti, melyet a térítés összegébõl levonhat.

8. A biztosítási idõszakra járó díj elõre esedékes, a felek azonban részletfizetésben is megállapodhatnak.

9. Határozott idõre kötött biztosítások esetén a biztosítás díja a szerzõdés megkötésekor egy összegben esedékes.

VIII. § Területi hatály

A biztosítási szerzõdés hatálya Magyarország területére terjed ki. Ettõl eltérõ rendelkezést a különös feltételek tartalmazhatnak.

IX. § Biztosított vagyontárgyak

A különös feltételek szerint biztosított vagyontárgyak felsoro- lását a szerzõdés tartalmazza.

X. § A biztosítási összeg

1. A biztosítási összeg a biztosító kötelezettségvállalásá- nak felsõ határa és egyben a biztosítási díj megállapí- tásának alapja.

2. A biztosítási összeget a biztosított illetve a szerzõdõ határozza meg.

3. Önálló vagyoncsoportnak tekintendõ minden az ajánlaton külön soron saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyon- csoport. A vagyoncsoporton belül külön felsorolt vagyon- kategóriák biztosítási összegei nem vonhatók össze.

4. A biztosítási összeg módosítását a szerzõdõ a biztosító- hoz intézett nyilatkozattal bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minõsül, és a biztosító új ajánlatként bírálja el.

5. A biztosítási szerzõdés automatikusan értékkövetõ, rendszeresen indexálódik. Az értékkövetés minden vagyoncsoportra és biztosítási elemre vonatkozik. Az átlagos inflációtól eltérõ értékváltozás vagy vagyon- szaporulat esetén a biztosítási összeg módosítását a szerzõdõ félnek kell kezdeményeznie.

Az indexálás a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott általános fogyasztói árindex alapján vagyoncsoporton-

ként történik. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a KSH-index szorzata adja. A biztosítási összeg változását a biz- tosítási díj arányosan követi. Ugyancsak arányosan vál- toznak a kerekítés szabályainak megfelelõen a biztosítás egyéb elemei is(önrész, költségtérítések, minimáldíj).

A biztosítás indexálására évente kerül sor, a biztosítási évforduló napjával. A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról, annak mértékérõl és a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt.

A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biz- tosítási díjtételek kockázati vagy egyéb okból való meg- változtatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelõzõen írásban értesíti a szerzõdõt. Amennyiben a szerzõdõ a díjemelésre vonatkozó szerzõdésmódosítást írásos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

XI. § Túlbiztosítás, alulbiztosítás

1. A biztosítási összeg megállapításának alapja a biztosí- tani kívánt vagyontárgy szerzõdéskötéskori új értéke.

2. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy szerzõdéskötéskori új értékét, a meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat megfelelõen le kell szállítani.

3. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy új értéke a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik (pro-rata).

XII. § A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatásának mértékét a különös feltételek tartalmazzák azzal a kikötéssel, hogy a biztosító kártérítési kötelezettségének felsõ határa a biztosítási összeg. A kártérí- tés a biztosítási szerzõdésben tételesen felsorolt vagyontár- gyakra vonatkozóan a külön-külön megadott biztosítási összegekre korlátozódik.

XIII. § A kárbejelentés és kárrendezés szabályai

1. A biztosított illetve a szerzõdõ köteles a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul, de legkésõbb az észle- léstõl számított két napon belül a biztosítónak bejelen- teni, a szükséges felvilágosításokat megadni és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenõrzését.

2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítottnak illetve a szerzõdõnek vagy képvise- lõjének a nevét, elérhetõségét (telefonszám, levele- zési cím),

– a biztosítási szerzõdés kötvényszámát,

– a káresemény leírását és idõpontját,

– a kár bekövetkeztének helyét,

– a károsodott vagyontárgy részletes leírását,

– a kár mértékét.

3. Bizonyos károk bekövetkezte esetén a biztosított köteles hatósági bejelentést tenni. Az erre vonatkozó szabá- lyokat a különös feltételek tartalmazzák.

4. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotában a biztosított a biztosító kárfel- vételi eljárásának megindulásáig, legkésõbb azonban a bejelentéstõl számított 5 napig csak annyiban vál- toztathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvû változta- tás következtében a biztosító számára fizetési kötelezett- sége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.

5. Kár esetén a biztosító fizetési kötelezettségének teljesítésé- hez az alábbi iratok bemutatását kérheti:

– hatósági határozat, bírói ítélet,

– tulajdoni lap,

– költségvetés, számla, tervek,

– minden olyan irat, okirat, amely a kár elbírálásához szükséges adatokat igazolja.

6. A biztosító a megállapított kártérítési összeget a kár rende- zéséhez szükséges utolsó okirat beérkezésétõl számított 15 napon belül téríti.

7. Amennyiben a felek a kár mértékének megállapítására vonatkozóan megállapodni nem tudnak, a biztosított kér- heti, hogy három tagból álló szakértõi bizottság döntsön. A három szakértõ közül egyet a biztosító, egyet a biztosított (szerzõdõ) választ, míg a harmadikat a két szakértõ közösen nevezi meg. A bizottság szótöbbséggel határoz. Az eljárás során a felek saját szakértõjük költségeit maguk viselik, a harmadik szakértõ költsége közöttük 50-50% arányban oszlik meg.

XIV. § Mentesülés

1. Mentesül a biztosító fizetési kötelezettsége alól, amennyi- ben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

a.) a biztosított illetve a szerzõdõ vagy a velük közös ház- tartásban élõ hozzátartozójuk,

– a biztosítottnak a vagyontárgy kezelésével megbí- zott alkalmazottja, megbízottja

– jogi személyek esetében annak:

vezetõ szerve vagy tagja,

vezetõ beosztású alkalmazottja,

a károsodott vagyontárgy kezelésével megbízott alkalmazottja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

b.) amennyiben a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos vagy sorozatos megsértését tapasztalja

c.) a kárért felelõs személy súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltõ szer hatása alatt és ezzel az állapottal összefüggésben okozta,

d.) amennyiben a kárért felelõs személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott és ezzel összefüggésben okozta a kárt.

2. Gazdasági társaság tagjainak károkozása esetén a biztosí- tó nem téríti meg a szándékosan vagy súlyosan gon- datlanul kárt okozó tag tulajdonát képezõ részhányadot.

3. Fenti szabályok a kármegelõzési és kárenyhítési kötele- zettség megszegése esetén is alkalmazásra kerülnek.

XV. § Kármegelõzés

1. A biztosított illetve a szerzõdõ köteles a hatályos jogsza- bályokat, a biztonsági és üzemeltetési szabályokat, a felügyeleti utasításokat valamint a biztosító elõírásait betartani. Amennyiben ezek elmulasztása miatt kár követ- kezik be, a biztosító jogosult a bekövetkezett kár miatt fizetendõ kártérítési összeg csökkentésére illetve a fizetés megtagadására.

2. A biztosító jogosult a biztosítottnál a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenõrizni.

XVI. § Változásbejelentési kötelezettség

A biztosított (szerzõdõ) köteles bejelenteni a biztosítónak, ha a szerzõdés elvállalása szempontjából lényeges változás állt be. A biztosított (szerzõdõ) a változásbejelentést 5 napon belül köteles megtenni.

A változásbejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

XVII. § Visszkereseti jog

Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illeték meg a kárért felelõs személlyel szemben.

XVIII. § Elévülés

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények a biztosítási esemény bekövetkeztétõl számított két év alatt, jogi személyek esetében egy év alatt évülnek el.

XIX. § Egyéb rendelkezések

A biztosított (szerzõdõ) köteles bejelenteni, ha ugyanazon vagyontárgyra más biztosítóval is szerzõdést kötött.

A biztosító a jelen szerzõdés kapcsán tudomására jutott, a szerzõdõ illetve a biztosított személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vonatkozó adatokat az 1995. évi XCVI. törvény 96-97.§-a alapján biztosítási titokként kezeli. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a szerzõdõ vagy a biztosított, illetve annak törvényes képviselõje erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítási titok körét pontosan megjelölve.

A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a.) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b.) a kétévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendõ szándékos bûncselekmény felderítése érde- kében eljáró és az ügyész elõzetes jóváhagyásával rendelkezõ rendészeti nyomozóhatóság vezetõjével, va- lamint az ügyészséggel,

c.) büntetõügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámo- lási eljárás ügyében eljáró bírósággal,

d.) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,

e.) adóügyben, ha az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kö- telezettség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ adókötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meg- határozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, és az adóhatósággal szemben a szervek biztosítóhoz intézett írásbeli megkeresése alapján,

f.) a fõigazgató eseti engedélye alapján a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g.) a biztosítókkal, illetve a biztosítási tevékenységgel kap- csolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gaz- dasági Versenyhivatallal szemben.

A biztosító a nyomozóhatóság és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles tájékoztatást adni, ha adat me- rült fel arra vonatkozóan, hogy a biztosítási ügylet:

a.) kábítószer kereskedelemmel, b.) terrorizmussal,

c.) illegális fegyverkereskedelemmel, d.) pénzmosással van összefüggésben.

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésbõl eredõ követelések érvényesítésére indított valamennyi perre kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetve a Fõvárosi Bíróság illetékes.

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan a PTK. ill. egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

XX. §

A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatban felmerülõ panaszügyek intézésére a biztosító Vezérigazgatósága (1386 Bp. Pf. 906/77) illetékes.

UNION Biztosító Rt.

Xx.xx.: U11106