ÉVES JELENTÉS

		2020.	2021.
(millió Ft)	Megjegyzés	december 31.	december 31.
ESZKÖZÖK
Pénzeszközök ............................................................................	4.2.1	738	945
Vevőkövetelések ......................................................................	4.2.2	118 967	121 846
Egyéb eszközök ........................................................................	12.1	2 626	4 305
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök..............................	4.2.3.1	41 720	8 254
Szerződéses eszközök .............................................................	18.4	12 006	13 158
Nyereségadó követelés ..........................................................	6	7	-
Készletek....................................................................................	7	12 643	13 214
		188 707	161 722
Értékesítésre kijelölt eszközök...............................................	8	489	115
Forgóeszközök összesen .................................................		189 196	161 837
Tárgyi eszközök ........................................................................	9	350 141	355 973
Használatijog-eszközök ..........................................................	9.2	117 945	119 986
Goodwill .....................................................................................	1.2, 10.4	173 572	173 572
Egyéb immateriális javak .......................................................	1.2, 10	255 416	317 825
Befektetések .............................................................................	11	131 610	131 610
Éven túli vevőkövetelések......................................................	4.2.3.3	16 159	16 664
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök ..........................	4.2.3.2	16 382	23 252
Szerződéses eszközök .............................................................	18.4	3 411	3 620
Egyéb befektetett eszközök ..................................................	12.2	5 012	6 126
Befektetett eszközök összesen .......................................		1 069 648	1 148 628

Eszközök összesen ...........................................................		1 258 844	1 310 465

Budapest, 2022. február 23.

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS - FORRÁSOK

		2020.	2021.
(millió Ft)	Megjegyzés	december 31.	december 31.
KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé .....	4.4.1	109 508	46 466
Lízing kötelezettségek ......................................................	4.5.1.2, 17.2.2	20 224	21 332
Kötelezettségek szállítók felé..........................................	4.4.4	113 992	119 407
Egyéb pénzügyi kötelezettségek....................................	4.4.3	8 471	51 984
Nyereségadó kötelezettség.............................................	6	338	1 458
Céltartalékok.......................................................................	13	3 006	2 173
Szerződéses kötelezettségek ..........................................	18.4	7 660	8 090
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ............................	14	17 066	13 993
Rövid lejáratú kötelezettségek összesen .................		280 265	264 903
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalatok felé .....	4.4.1	89 457	90 405
Lízing kötelezettségek ......................................................	4.5.1.2, 17.2.2	112 785	113 756
Vállalati kötvények ............................................................	4.4.2	67 904	68 214
Egyéb pénzügyi kötelezettségek....................................	4.4.3	71 443	106 467
Halasztott adó kötelezettség ..........................................	6.3.2	17 695	16 318
Céltartalékok.......................................................................	13	9 604	12 126
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .........................	15	2 907	2 474
Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen...............		371 795	409 760

Kötelezettségek összesen .........................................		652 060	674 663
TŐKE
Xxxxxxxx xxxx......................................................................	16	104 274	104 274
Tőketartalékok....................................................................	16	27 379	27 379
Saját részvények.................................................................	16	-9 351	-19 566
Eredménytartalék .............................................................	16	484 482	523 715
Tőke összesen ............................................................		606 784	635 802

Források összesen......................................................		1 258 844	1 310 465

Budapest, 2022. február 23.

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS

		2020.	2021.
(millió Ft, kivéve az egy részvényre vonatkozó adatok)	Megjegyzés	december 31-ével végződő évben
Mobil bevételek..............................................................................................	1.2, 18	328 307	350 003
Vezetékes bevételek .....................................................................................	1.2, 18	184 962	187 877
RI/IT bevételek ...............................................................................................	1.2, 18	10 862	10 412
Összes bevétel .....................................................................................		524 131	548 292
Összekapcsolási díjak....................................................................................	1.2	-16 826	-19 237
RI/IT szolgáltatáshoz kapcsolódó költségek ............................................	1.2	-9 305	-8 575
Követelések értékvesztése...........................................................................	1.2, 4.2.2.2	-8 609	-9 837
Távközlési adó ................................................................................................	1.2, 19.1	-27 572	-26 785
Egyéb közvetlen költségek ..........................................................................	1.2, 19.2	-158 652	-168 899
Közvetlen költségek ............................................................................		-220 964	-233 333
Személyi jellegű ráfordítások ......................................................................	20	-58 019	-56 100
Értékcsökkenési leírás...................................................................................	9, 10	-116 872	-122 729
Egyéb működési költségek ..........................................................................	21	-64 895	-63 725
Működési költségek.............................................................................		-460 750	-475 887
Egyéb működési bevételek	22	5 040	3 261
Működési eredmény		68 421	75 666
Kamat bevétel ................................................................................................	23	1 102	615
Kamat költség.................................................................................................	24	-12 190	-13 710
Egyéb pénzügyi költségek - nettó ..............................................................	25	-12 478	113
Nettó pénzügyi eredmény...................................................................		-23 566	-12 982
Befektetések eredménye .............................................................................	26	8 924	5 728
Adózás előtti eredmény ......................................................................		53 779	68 412
Nyereségadó...................................................................................................	6.2	-12 227	-13 868
Adózott eredmény ...............................................................................		41 552	54 544

Teljes átfogó eredmény.......................................................................		41 552	54 544
Egy részvényre jutó eredmény (EPS): Társaság részvényeseire jutó adózott eredmény.................................... Forgalomban levő törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) ...... alap / hígított EPS számításhoz................................................................	27	42 364 1 027 117 481	58 997 1 007 460 789
Egy részvényre jutó eredmény alapértéke / hígított értéke (Ft) ........	27	41,25	58,56

Budapest, 2022. február 23.

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

CASH-FLOW KIMUTATÁS

		2020.	2021.
(millió Ft)	Megjegyzés	december 31-ével végződő évben
Üzleti tevékenységből származó cash-flow
Adózott eredmény ......................................................................................................		41 552	54 544
Értékcsökkenési leírás................................................................................................	9, 10	116 872	122 729
Nyereségadó................................................................................................................	6.2	12 227	13 868
Nettó pénzügyi eredmény ........................................................................................		14 642	7 254
Forgóeszközök változása ...........................................................................................		6 437	-7 929
Céltartalékok változása .............................................................................................		-832	823
Kötelezettségek változása (forgótőke típusú) ......................................................		-8 984	6 002
Fizetett nyereségadó .................................................................................................	6.4	-9 311	-11 724
Kapott osztalék............................................................................................................	26	8 471	5 679
Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak .................................................................		-19 602	-19 731
Xxxxxx xxxxx ...............................................................................................................		820	669
Egyéb pénzmozgással nem járó tételek.................................................................		-3 617	-299
Üzleti tevékenységből származó nettó cash-flow .........................................		158 675	171 885
Befektetési tevékenységből származó cash-flow
Tárgyi eszközök és immateriális javak beruházásaihoz kapcsolódó kifizetések	28	-138 523	-92 343
Tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítéséből származó bevétel ......		6 749	1 360
Leányvállalatok és üzleti kombinációk értékesítéséből származó bevétel .....		290	-
Egyéb pénzügyi eszközök beszerzésére fordított összegek...............................		-3 201	-96
Egyéb pénzügyi eszközökből befolyt összegek ....................................................		1 241	12 443
Befektetési tevékenységre fordított nettó cash-flow...................................		-133 444	-78 636
Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow
Részvényeseknek fizetett osztalék..........................................................................	4.4.3.3	-20 853	-15 312
Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele .....................................................................	4.4.3.3	239 009	219 915
Hitelek és egyéb kölcsönök visszafizetése ............................................................	4.4.3.3	-280 950	-260 257
Vállalati kötvénykibocsátásból befolyt összegek ................................................	4.4.3.3	70 834	-
Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek ....	4.4.3.3	-28 240	-27 173
Saját részvény visszavásárlására fordított összegek ...........................................	4.4.3.3	-5 218	-10 215
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.......................................		-25 418	-93 042
Pénzeszközök változása ..................................................................................		-187	207
Pénzeszközök az időszak elején................................................................................	4.2.1	925	738
Pénzeszközök az időszak végén ......................................................................		738	945

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSA

	darab	millió Ft
	Törzsrészvények száma (a)	Jegyzett Tőke- Saját Eredmény Saját tőke tőke tartalék részvény tartalék
	Törzsrészvények száma (a)	(a)	(b)	(c)	(d)

Egyenleg 2020.01.01. ........................................................................	1 042 742 543	104 274	27 379	-4 133	463 785	591 305
Osztalék (e) ..................................................................................................... Saját részvény visszavásárlás (f)................................................................. Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek Adózott eredmény.........................................................................................	- - - -	- - - -	- - - -	- -5 218 -5 218 -	-20 855 - -20 855 41 552	-20 855 -5 218 -26 073 41 552
Egyenleg 2020.12.31. ........................................................................	1 042 742 543	104 274	27 379	-9 000	000 000	606 784
Osztalék (e) ..................................................................................................... Saját részvény visszavásárlás (f)................................................................. Tulajdonosokkal, azok tulajdonosi minőségében folytatott ügyletek Adózott eredmény.........................................................................................	- - - -	- - - -	- - - -	- -10 215 -10 215 -	-15 311 - -15 311 54 544	-15 311 -10 215 -25 526 54 544
Egyenleg 2021.12.31. ........................................................................	1 042 742 543	104 274	27 379	-19 566	523 715	635 802
Ebből saját részvény......................................................................................	-45 777 539
Forgalomban lévő törzsrészvények száma .......................................	996 965 004

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK A SAJÁT TŐKE VÁLTOZÁSAINAK KIMUTATÁSÁHOZ

(a) 2021. december 31-én a kibocsátott részvények száma 1 042 742 543, egyenként 100 forint névértékű. 2021. december 31-én a kibocsátásra engedélyezett részvények száma ezzel megegyező, 1 042 742 543 darab.

Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a Társaság vagy a Magyar Telekom) Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem- rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

A részvények átruházása

A dematerializált részvény átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált részvény jóváírása szükséges. A dematerializált részvény jogosultjának, annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált részvényt nyilvántartják.

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

(b) A Tőketartalékban a Társaság tőkeemelése során a részvényekért kapott, a névértéket meghaladó összeg szerepel.

(c) A Saját részvények soron a Társaság visszavásárolt saját részvényeiért fizetett összeg szerepel. Amikor a Társaság megvásárolja a részvényeit, a kifizetett ellenérték és minden járulékos költség a saját tőkét csökkenti a Saját részvények soron, amíg a részvények bevonásra vagy újra eladásra nem kerülnek. Amikor ezeket a részvényeket a későbbiekben eladjuk, a saját részvények értéke a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban az adott részvények eredeti bekerülési értékével csökken, így a saját tőke értéke nő, míg a nyereség vagy veszteség is a saját tőkében (Eredménytartalék) kerül elszámolásra. A saját részvényekkel kapcsolatos tranzakciókat a tranzakció napján könyveljük. A saját részvények állománya 2021. december 31-én 45 777 539 darab volt (2020. december 31-én 21 982 747 darab).

(d) Az Eredménytartalékban van a Társaság halmozott, osztalékként ki nem fizetett eredménye. A Társaságnak osztalékként kifizethető tartalékai 2021. december 31-én nagyságrendileg 524 milliárd forintot tettek ki (2020. december 31-én 484 milliárd forint). Osztalékfizetésre a rendelkezésre álló szabad eredménytartalék vehető igénybe, amely az utolsó, beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi adózott eredményét is tartalmazó eredménytartalék (16. megjegyzés).

(e) A Társaság tulajdonosainak fizetendő osztalék kötelezettségként és az eredménytartalék csökkenéseként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

(f) A Társaság 2021. június 10-én egy részvény-visszavásárlási aukció keretében 10,2 milliárd forint értékben vásárolt vissza saját részvényt a részvényesek javadalmazása céljából, melyet a Társaság Igazgatósága 2021. május 10-én hagyott jóvá (2020-ban 5,2 milliárd forint értékű részvény-visszavásárlás történt). A Társaság 23 794 792 darab Magyar Telekom törzsrészvény visszavásárlására kötött ügyleteket 429 forint/darab átlagáron. Az ügyletek teljesítését követően a Társaság tulajdonában lévő saját részvények száma 45 777 539 darabra változott.

Az Éves Beszámoló elfogadásával egyidőben a Társaság Igazgatósága 15 000 millió forint kifizetésére irányuló javaslatot terjeszt a Társaság 2022 áprilisában tartandó éves rendes Közgyűlése elé. A koronavírus-járvány (COVID-19) kapcsán kialakult helyzetre tekintettel 2021-ben a Magyar Telekom Igazgatósága hagyta jóvá a 15 311 millió forint osztalékot az 502/2020. (XI.16.) Kormányrendelet 9. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján.

A Megjegyzések az Egyedi Éves Beszámoló szerves részét képezi.

MEGJEGYZÉSEK (KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET) AZ EGYEDI ÉVES BESZÁMOLÓHOZ

1 ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1.1 A Társaságról

A Magyar Telekom Magyarország vezető távközlési szolgáltatója. A szolgáltatásokat különféle jogszabályok szabályozzák.

A Társaságot 1991. december 31-én jegyezték be Magyarországon, és 1992. január 1-jén kezdte meg üzleti tevékenységét. A Társaság bejegyzett székhelye: 1097 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxxx 00., Xxxxxxxxxxxx. A Társaságot nyilvántartó cégbíróság neve és a Társaság cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, Cg. 00-00-000000.

A Magyar Telekom részvényeit a Budapesti Értéktőzsdén jegyzik, a részvények kereskedelme a Budapesti Értéktőzsdén zajlik. A Magyar Telekom egyenként 5 törzsrészvényét megtestesítő amerikai letéti részvényekkel (ADS) 2010. november 12-ig, a részvények kivezetésének időpontjáig kereskedtek a New York-i tőzsdén. Az ADS-ek regisztrációját a Magyar Telekom 2012 februárjában szüntette meg az Egyesült Államokban. A Társaság ún. I. szinten továbbra is fenntartja az amerikai letéti jegy (ADR) programját.

A Társaság legfelső irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG), aki teljeskörűen konszolidálja a Magyar Telekom Csoportot. A Deutsche Telekom Csoport tagja, a Deutsche Telekom Europe B.V. (Stationsplein 8, 6221 BT Maastricht, Hollandia) birtokolja közvetlenül a Társaság részvényeinek 59,21%-át.

A DT AG konszolidált beszámolója megtekinthető a DT AG honlapján (xxx.xxxxxxx.xxx/xx).

Az egyedi éves beszámoló adatai – hacsak másként nincs jelölve – millió forintban szerepelnek, mivel a forint a Társaság jelentési pénzneme.

A Társaság Igazgatósága (Igazgatóság) 2022. február 23-án elfogadta a Társaság jelen egyedi pénzügyi kimutatásainak előterjesztését a tulajdonosok éves rendes Közgyűlése számára. A Közgyűlés jogosult a pénzügyi kimutatások jóváhagyására, amely előtt viszont kérhet módosításokat. Mivel az ellenőrzéssel rendelkező tulajdonosok a pénzügyi kimutatásokat elfogadó Igazgatóságban is jelen vannak, kicsi annak a valószínűsége, hogy a Közgyűlés módosítási igényt támaszt, a múltban erre még nem volt példa.

Az Éves Beszámoló aláírására jogosultak:

Xxxxxx Xxxxx, Vezérigazgató, az Igazgatóság tagja (lakhely: Szentendre)

Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx Xxxxxxxx, Gazdasági vezérigazgató-helyettes, az Igazgatóság tagja (lakhely: Budapest)

A Társaságon belül a könyvviteli szolgáltatások körébe tartozó feladatok összefogását Modok Melinda látja el (Igazolványszám: 18128. Szakterület: IFRS vállalkozási. Státusz: Regisztrált. Regisztrálási szám: MK 199521. Lakhely: Budapest).

A Társaság könyvvizsgálatra kötelezett. A Társaság könyvvizsgálója a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (cégjegyzékszáma: 00-00-000000, adószáma: 10256161-2-44). A könyvvizsgálat elvégzéséért Xxxxx Xxxxxx felelős (Kamarai tagsági száma: 007346).

A Magyar Telekom Nyrt. Egyedi, illetve a Magyar Telekom Csoport Konszolidált Beszámolója megtekinthető a Társaság székhelyén, illetve a honlapján.

A Magyar Telekom Nyrt. internetes honlapjának címe: xxx.xxxxxxx.xx

1.2 Pénzügyi jelentések struktúrájának változása

2021-ben az általános iparági gyakorlat követése érdekében a menedzsment felülvizsgálta az éves pénzügyi jelentések hierarchiáját annak érdekében, hogy a befektetőknek átláthatóbb információt nyújtson a Társaság gazdasági erőforrásairól, a Társasággal szembeni követelésekről, valamint azok változásairól. A harmonizáció eredményeként a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a goodwill külön soron kerül megjelenítésre, elkülönítve az egyéb immateriális javaktól. Az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban az árbevétel megbontásra került a mobil, a vezetékes és az RI/IT (Rendszerintegráció/Információtechnológia) üzleti szegmensek bevételére, a közvetlen költségek megbontásra kerültek összekapcsolási díjak, RI/IT szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek, követelések értékvesztése, távközlési adó és egyéb közvetlen költségek sorokra. A Cash-flow kimutatásban kisebb sorrendbeli és szövegezési egységesítések történtek.

A fenti változtatások mellett a jelen éves beszámoló információtartalma változatlan maradt, az itt szereplő összes összehasonlító információ a megelőző évek közbenső vagy éves beszámolóiban már bemutatásra kerültek. A menedzsment úgy véli, hogy ezek a változások átláthatóbb és következetesebb pénzügyi információkat biztosítanak a befektetők számára.

2 A JELENTŐS SZÁMVITELI POLITIKÁK ÖSSZEFOGLALÁSA

2.1 A pénzügyi kimutatások készítésének alapjai

A Magyar Telekom egyedi pénzügyi kimutatásai az Európai Unió (EU) által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal (IFRS) összhangban készültek. A Társaság minden az EU által befogadott, 2021. december 31-én hatályos és a Társaságra is releváns IFRS-szabályt alkalmaz. Ezek a pénzügyi kimutatások a magyar számviteli törvény pénzügyi kimutatásokra vonatkozó előírásainak is eleget tesznek, mely az EU által befogadott IFRS-szabályokra hivatkozik.

A Társaság, mint anyavállalat, az EU által befogadott IFRS-ekkel összhangban konszolidált pénzügyi kimutatásokat is

készített, amelyeket a Társaság Igazgatósága 2022. február 23-án fogadott el.

Az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások elkészítése kritikus számviteli becsléseket, valamint vezetői döntések meghozatalát követeli meg a Társaság számviteli politikájának alkalmazása során. A legjelentősebb döntéseket igénylő, illetve kiemelten összetett területek, továbbá az egyedi pénzügyi kimutatások szempontjából jelentősnek minősülő feltételezések és becslések a 3. megjegyzésben kerülnek bemutatásra.

A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek. Ez azt jelenti, hogy azzal a feltételezéssel készültek, hogy a Társaság belátható jövőben is működni fog anélkül, hogy a vezetőségnek szándékában állna a gazdálkodó egység megszűntetése vagy jelentősen csökkentené működési tevékenységét.

2.1.1 Standardok, módosítások és értelmezések kezdeti alkalmazása a pénzügyi évben

Az alábbi táblázat összefoglalja azon 2021. január 1-jével vagy azt követően hatályba lépett standard módosításokat és változásokat, melyek hatással lehetnek a Magyar Telekom számviteli politikájára.

Bejelentések	Cím	Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete	Változás	Hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére
IFRS 4 módosítása	Biztosítási szerződések – IFRS 9 halasztása	2021. január 1.	Biztosító társaságok számára az IFRS 9 első alkalmazásának elhalasztása.	Nem értelmezett.
IFRS 9, IAS 39, IFRS 7, IFRS 4 és IFRS 16 módosítása	Benchmark Kamatláb Reform – 2. szakasz	2021. január 1.	A benchmark kamatláb (IBOR) reform, a fedezeti elszámolások előírásai és az ezekkel kapcsolatos közzétételi kötelezettségek módosítása miatt a pénzügyi instrumentumokon történt változások hatásainak bemutatása.	Belső minősítés alapján nincs hatása.
IFRS 16 módosítása	COVID-19-el kapcsolatos bérleti szerződés engedmények 2021. június 30- át követően	2021. április 1.*	Gyakorlati állásfoglalás kiterjesztése a lízingbevevők részére, hogy a COVID-19 járvány miatti bérleti engedmények 2022. június 30-ig ne lízing módosításként kerüljenek figyelembevételre.	Nem került alkalmazásra.

*Az eljárás korábbi alkalmazása megengedett volt, de a Magyar Telekom már 2020-ban eldöntötte, hogy nem alkalmazza a gyakorlati állásfoglalást.

2.1.2 Standardok, módosítások, értelmezések, amelyek még nem hatályosak 2021. december 31-én, és amelyeket a Társaság hatálybalépésük előtt nem alkalmaz, valamint egyéb várható változások 2022-re és 2023-ra

Bejelentések	Cím	Magyar Telekom általi alkalmazás kezdete	Változás	Várható hatása a Magyar Telekom eredményére és vagyoni helyzetére
EU által befogadott standardok
IFRS 3; IAS 16; IAS 37 módosításai és 2018-2020 éves felülvizsgálatok	Üzleti kombinációk, Tárgyi eszközök, Céltartalékok, Függő kötelezettségek és Függő követelések	2022. január 1.	Három standard szűk hatókörű módosításainak csoportja és a Nemzetközi Számviteli Standard Testület (IASB) éves felülvizsgálatai, amelyek pontosítják a szövegezést, vagy kijavítják a kisebb következtetéseket, hibákat vagy a standardok előírásai közötti ellentmondásokat.	Nem várható jelentős hatás.
IFRS 17; IFRS 17 módosítása	Biztosítási szerződések	2023. január 1.	IFRS 17 szabályozza a biztosítási szerződések elszámolását és egyúttal felváltja az IFRS 4-et. IFRS 17 első alkalmazásának elhalasztása 2023. január 1-re. A módosítás olyan konkrét témákra vonatkozik, amelyek segítik a társaságokat a standard bevezetésében és hogy elkerüljék számottevő hasznos információ elvesztését.	Nem várható jelentős hatás.
EU által még be nem fogadott standardok*
IAS 1 módosítása	Pénzügyi Kimutatások bemutatása	2023. január 1.	A rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek besorolásának pontosítása, valamint a hatálybalépés elhalasztása.	Nem várható jelentős hatás.
IAS 1 módosítása	Pénzügyi Kimutatások bemutatása	2023. január 1.	A lényeges számviteli politikai információk közzététele a jelentős számviteli politikák helyett. Továbbá az IFRS Gyakorlati állásfoglalás 2 kiegészítésre került.	Nem várható jelentős hatás.
IAS 8 módosítása	Számviteli politika, Számviteli becslések és hibák változása	2023. január 1.	A számviteli becslés fogalmának bevezetése, valamint egyéb kiegészítesek, amelyek segítik a társaságokat a számviteli politika változások és a számviteli becslés változások megkülönböztetésében	Nem várható jelentős hatás.
IAS 12 módosítása	Jövedelem adók	2023. január 1.	Egyetlen tranzakció kapcsán keletkező halasztott adó követelés és kötelezettség kezelése.	Nem várható jelentős hatás.
Biztosítási szerződések, IFRS 17 módosítása	IFRS 17 kezdeti bevezetése és IFRS 9 – Összehasonlító Információk	2023. január 1.	Az IFRS 17 kezdeti alkalmazásakor bemutatott pénzügyi eszközökre vonatkozó összehasonlító információkkal kapcsolatos átmeneti lehetőség, amely segíti a társaságokat abban, hogy elkerüljék az átmeneti számviteli eltéréseket a pénzügyi eszközök és a biztosítási szerződéses kötelezettségek között. Ezáltal javítva az összehasonlító információk hasznosságát a pénzügyi kimutatások felhasználói számára.	Nem értelmezett.

* Az EU által még be nem fogadott Standardokra vonatkozóan az IASB által tervezett első bevezetés dátumát feltételezzük egyelőre az első bevezetés várható dátumának.

2.1.3 A COVID-19 hatása az üzleti tevékenységre és a pénzügyi kimutatásokra

2020 után, mely évet drasztikusan befolyásolta a COVID-19 világjárvány kitörése, a 2021-es évet általános kilábalás jellemezte világszerte, a célzott kormányzati intézkedések és a járvány hatékonyabb kezelése a termelés javulását, valamint a fogyasztási szint növekedését eredményezték.

A még mindig terjedő világjárvány azonban átformálta a környezetet, miközben új gazdasági nehézségek is megjelentek a globális ellátási lánc zavaraival és az energiaárak 2021 második felében tapasztalható meredek emelkedésével.

A távközlési iparág továbbra is kritikus szerepet játszik a családok kapcsolattartásában, valamint a vállalkozások és a gazdaság fejlődésében, ebben a változó környezetben.

A Társaság ezen fejleményeket ki tudta használni, mind a bevételei, mind a nyereségessége javult 2021-ben. Habár továbbra is alacsonyabb RI/IT projektszinttel kellett szembenéznünk és a küszöbön álló gazdasági nehézségek, valamint a hitelmoratórium megszűnése miatt az ügyfélbázisunk fizetőképességének lehetséges csökkenése okán a menedzsment előremutató értékvesztés elszámolásáról döntött, köszönhetően a távközlési szolgáltatások folyamatos fejlesztésének, mely a fogyasztói igényekben jelentkező emelkedő tendenciákat tükrözi, az éves bruttó nyereség, az EBITDA és az adózás utáni eredmény is meghaladta a korábbi évi szintet.

A digitalizáció és az adatforgalom iránti igény, és az online, virtuális csatornák használata soha nem látott szintet ért el, rávilágítva a globális távközlési ipar alapvető szerepére.

Ezekre a változásokra válaszul, a hálózataink megbízhatóságának és biztonságának garantálása érdekében, tovább folytatjuk az infrastruktúránkkal kapcsolatos beruházási tevékenységünket. Az optikai hálózatunk kiterjesztése fontos prioritás maradt, és 2021-ben is jelentős beruházást hajtottunk végre a hálózatunk bővítése területén. Továbbá folytattuk a mobilhálózat 2020-ban elkezdett átfogó modernizációját, hogy meg tudjunk felelni a gyorsan emelkedő mobil adat iránti keresletnek.

A piaci változásokon túl, figyelemmel kísérjük az eszközeink megtérülését is, ezért a Társaság az év során gyakrabban végzett goodwill értékvesztés vizsgálatot, és nagyobb figyelmet fordított az ügyfelek fizetőképességének monitorozására, számításba véve a COVID-19 esetleges negatív hatásait. Részletesen lásd a 3.2 és 3.3 megjegyzéseket.

2.2 Funkcionális és jelentési pénznem

A Társaság pénzügyi kimutatásaiban szereplő adatai a Társaság elsődleges működési környezetének pénznemében, forintban (funkcionális pénznem) kerülnek bemutatásra.

A devizaműveletek a tranzakció napján érvényes árfolyamon kerülnek átszámításra a funkcionális pénznemre. Az ilyen tranzakciók kifizetésével járó, illetve a devizában nyilvántartott pénzügyi eszközök és kötelezettségek év végén esedékes átértékeléséből adódó árfolyamveszteség és -nyereség az éves eredményben (Egyéb pénzügyi költségek – nettó) kerül megjelenítésre.

3 KRITIKUS SZÁMVITELI BECSLÉSEK ÉS MEGÍTÉLÉSEK

A Társaság a becsléseket és megítéléseket múltbeli tapasztalatok és egyéb tényezők, így a mindenkori körülmények között észszerűnek gondolt jövőbeli eseményekkel kapcsolatos várakozások alapján folyamatosan értékeli. A Társaság a jövőre vonatkozóan becslésekkel és feltételezésekkel él. A számviteli becslések eredményeképpen kapott értékek természetesen csak nagyon ritkán egyeznek meg a tényleges eredményekkel. A legkritikusabb becslések és feltételezések, amelyeknél jelentős kockázat áll fenn az eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének jelentős módosítására, a következők:

3.1 Eszközök hasznos élettartama

Az eszközök hasznos élettartamának meghatározása a hasonló eszközökkel kapcsolatos múltbeli tapasztalatokra és a várható technológiai fejlődésre, valamint a tágabb gazdasági és iparági tényezőkben bekövetkező változásokra épül. A becsült hasznos élettartamok helyessége évente, illetve ha a becslés alapjául szolgáló feltételezésekben jelentős változások következnek be, felülvizsgálatra kerül. Az eszközök hasznos élettartamának meghatározását azért tartja a vezetés kritikus számviteli becslésnek, mert egy innovatív iparág technológiai fejlődésével kapcsolatosan tartalmaz feltételezéseket, valamint jelentős mértékben függ a Társaság tervezett beruházásaitól. Továbbá, mivel az eszközeink

között a hosszú élettartamú eszközök nagy súllyal szerepelnek, a feltételezések bármilyen megváltozása meghatározó lehet a Társaság pénzügyi helyzetének és tevékenységének eredménye szempontjából. A 2021 során elvégzett hasznosélettartam-módosításokat a 9 és 10 megjegyzés tartalmazza.

A Társaság folyamatosan számos új szolgáltatást, illetve platformot vezet be. Ennek keretében a Magyar Telekom a 4G és 5G technológia fejlesztését tartja szem előtt, míg a 3G technológián további fejlesztést nem végez. Ezen a technológián nyújtott szolgáltatásokat 2022 második félévétől leállítja, a kapcsolódó eszközök élettartama ennek megfelelően felülvizsgálatra és lerövidítésre került az előző években. Továbbá a Magyar Telekom folytatja az optikai hálózat kiterjesztésének felgyorsítását, modernizálja az ED3 hálózatot, végrehajtja a gigabites hálózatokra történő migrációt és fokozatosan kivezeti rézhálózatát. Ilyen esetben a Társaság megvizsgálja a már meglévő platformok hasznos élettartamát, ugyanakkor az új szolgáltatásokat túlnyomó többségében úgy tervezik, hogy „együtt éljenek” a már meglévő platformokkal, így nem szükséges az átállás az új technológiára. Következésképpen a már meglévő platformok hasznos élettartamát rendszerint nem szükséges lerövidíteni.

3.2 A goodwill és a befektetések értékvesztésének vizsgálata

3.2.1 Goodwill

A Társaság nem számol el értékcsökkenést a goodwill-re, de évente, az év utolsó negyedévében értékvesztés vizsgálatot végez, valamint a többi negyedévben gyorstesztet hajt végre. A COVID-19 miatt a 2021. évi évközi pénzügyi jelentéseinek elkészítése során a menedzsment minden negyedévben aktualizálta a goodwill értékvesztés vizsgálatát és ahol szükségessé vált, frissítette az információkat a könyv szerinti érték, a devizaárfolyamok és a súlyozott átlagos tőkeköltség tekintetében. Értékvesztés elszámolására nem volt szükség 2021-ben.

A Magyar Telekom Csoport („Csoport”) szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmensben kimutatott eszközök, kötelezettségek jelentős részét teszi ki, emellett az MT-Magyarország szegmens által termelt eredmény jelentős hányadához járult hozzá. A Csoport szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. vezető operatív döntéshozói, a vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek is rendszeresen megkapják, akik együttesen látják el a legfőbb működési döntéshozó funkciót a Csoportban. A Társaságban kimutatott goodwill az MT-Magyarország szegmens vizsgálatakor, mint ezen szegmens meghatározó része került tesztelésre.

Mivel a Társaság egésze az MT-Magyarország szegmens le nem választható része, emiatt a továbbiakban a Magyar Telekom Csoport MT-Magyarország szegmensére vonatkozó értékvesztés teszt került bemutatásra. A működési szegmensek megtérülő értékét a 10 évre előre jelzett, maradványértéket is tartalmazó diszkontált cash-flow értéke alapján kiszámított elidegenítési költségekkel csökkentett valós érték alapján határozzuk meg. Ez az eljárás jelentős részben becslésen alapul, és magában rejti annak kockázatát, hogy jelentős eltérések adódhatnak a valós érték összegében, amennyiben a számításokban alkalmazott feltételezések helytelennek bizonyulnak. A Társaság az értékvesztési vizsgálatot a 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzések alapján végzi, amely előrejelzések a menedzsment piaci szereplőkkel, illetve iparági eseményekkel kapcsolatos legjobb becslésein alapulnak. Az MT-Magyarország szegmens 10 éves jövőbeni cash-flow-előrejelzéseket alkalmaz, mivel befektetéseink megtérülési ideje a távközlési szektorban gyakran meghaladja az 5 évet.

A működési szegmensek megtérülő értékét a működési szegmensek elidegenítési költségekkel csökkentett valós értékének kiszámításával határozzuk meg. A kalkulációkhoz a Magyar Telekom súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ. A súlyozott átlagos tőkeköltséget a tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró- kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a folyamatos növekedési ráta összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

A valósérték-kalkulációknál, az értékvesztés-vizsgálat végzésekor bizonyos központi funkciók átterhelésre nem kerülő költségét is figyelembe vesszük. E központi funkciók költségét a működési szegmensekhez az általuk a Csoport összbevételén belül képviselt arányban rendeljük hozzá.

Az MT-Magyarország szegmens elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke messze meghaladja annak könyv szerinti értékét, és az MT-Magyarország szegmens nem leválasztható, de meghatározó részét képezi a Magyar Telekom Nyrt., ebből kifolyólag sem 2021-ben, sem 2020-ban nem volt szükség goodwill értékvesztés elszámolására. A szegmensekhez rendelt goodwill könyv szerinti értékének részletezése a 10.4 megjegyzésben található.

A következő táblázatokban foglaltuk össze a Csoport működési szegmensének a valósérték-kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltségeket (WACC) és folyamatos növekedési rátákat (PGR), melyeket a 2020 és 2021 során végrehajtott értékvesztés-vizsgálatnál alkalmaztunk. A táblázat azt az érzékenységi vizsgálatot is tartalmazza, amely megmutatja, hogy 2020. vagy 2021. december 31-én mennyi értékvesztést számoltunk volna el a működési szegmenshez allokált goodwillre, amennyiben a Magyar Telekom a kalkulációban használt érzékeny paramétereket módosítaná.

2021-ben a WACC esetében bemutatjuk, hogy annak 4 (2020: 4) százalékpontos növekedése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. A PGR esetében bemutatjuk, hogy annak 9 (2020: 10) százalékpontos csökkenése a kalkulációban használthoz képest milyen hatással lenne a goodwillre. Az érzékenységi elemzésekhez használt cash-flow tervek esetében azt mutatjuk be, hogy a tervezett szintnél 20 vagy 32%-kal (2020: 20 vagy 44%-kal) alacsonyabb pénzáram milyen hatással lenne a goodwillre.

	2020.	2021.
	MT-Magyarország

WACC A kalkulációban alkalmazott érték....................................................	5,68%	7,95%
Ha ennyire módosítanánk...................................................................	9,68%	11,95%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..................................................	41 909	49 140
PGR A kalkulációban alkalmazott érték....................................................	1,0%	1,0%
Ha ennyire módosítanánk...................................................................	-9,0%	-8,0%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..................................................	23 476	7 746
Cash-flow Ha ennyivel módosítanánk.................................................................	-20%	-20%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..................................................	-	-
Ha ennyivel módosítanánk.................................................................	-44%	-32%
Lehetséges értékvesztés (millió Ft)..................................................	12 754	10 828

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy milyen lényeges változások figyelhetőek meg a 10 éves tervekben 2020. és 2021. években:

MT-Magyarország

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2021- hez képest.................................................................................................

0,3%

Bevételek kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2020- hoz képest.................................................................................................

0,5%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2021-hez képest ........................................................................................................

0,7%

EBITDA kumulatív átlagos éves változása 10 év során 2020-hoz képest ........................................................................................................

0,6%

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2021-hez képest (a)

-4,2%

Beruházások kumulatív átlagos éves változása 10 év során

2020-hoz képest (a)

-5,0%

(a) A Társaság által 2020-ban és 2021-ben megszerzett frekvenciahasználati jogosultságok jelentős összeget képviseltek, ennek eredményeként a beruházások 10 éves kumulatív átlagos éves változása csökkenő tendenciát mutat.

A Magyar Telekom vezetősége nem tartotta szükségesnek használatiérték-kalkuláció elkészítését, mivel ez az elidegenítési költségekkel csökkentett valósérték-kalkulációnál alacsonyabb értéket hozott volna eredményként. A használati érték módszer jövőbeli beruházások nélküli modellt feltételez, ami azt jelenti, hogy a számításoknál sem további beruházás, sem ehhez kapcsolódó, a jövőben elszámolandó árbevétel vagy nyereség nem vehető figyelembe. A telekommunikációs szektorban az árbevétel hosszú távú biztosítása nagymértékben függ a jövőbeli beruházásoktól. A technológiai változások miatt egyértelmű, hogy ezen beruházások nélkülözhetetlenek a hosszú távú bevételtermeléshez és szükségesek az üzleti tevékenység növekedéséhez.

3.2.2 Befektetések

A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedéseit értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is.

A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem.

A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre:

Amennyiben a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a 20 milliárd forintot, akkor a megtérülő érték vizsgálata minden esetben (függetlenül attól, hogy van-e értékvesztésre utaló jel) megtörténik, amely érték megállapításához DCF modellt használ a Társaság.

A megtérülő értéket 2021-ben a T-Systems Magyarország Zrt.-nél és a Stonebridge A.D.-nél vizsgálta a Társaság.

A Magyar Telekom a Stonebridge A.D. és a T-Systems Magyarország Zrt. 100%-os tulajdonosa. A Stonebridge A.D. a Makedonski Telekom A.D. tőkéjének 51%-os tulajdonosa és fő tevékenysége ezen tőke kezelése. Ennek megfelelően a Magyar Telekom a Makedonski Telekom A.D. DCF modelljét használja a Stonebridge A.D. megtérülő értékének becsléséhez.

A vizsgált leányvállalatok eredményét és saját tőkéjét az alábbi tábla tartalmazza. A T-Systems Magyarország Zrt. értékei a magyar számviteli törvény szerint, míg a Stonebridge A.D. számai IFRS szerint kerülnek bemutatásra.

2020.12.31.

2021.12.31.

Adózott eredmény

(nem auditált)

Saját tőke (nem auditált)

Adózott eredmény

(nem auditált)

Saját tőke (nem auditált)

T-Systems Magyarország Zrt. ......................................	2 389	36 756	1 738	38 494
Xxxxxxxxxxx A.D..............................................................	4 247	1 148	4 555	1 518

A Magyar Telekom a DCF modellben súlyozott átlagos tőkeköltséget (WACC) és folyamatos növekedési rátát (PGR) használ. A WACC a tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) segítségével, az alábbi paraméterekkel határozzuk meg: a hasonló iparágban tevékenykedők átlagos bétája, 10 éves zéró-kupon hozam és adósságráta. Ez az adósságráta összhangban van a hasonló, tőzsdén jegyzett távközlési vállalatok szokásos mértékű eladósodottságával, míg a PGR összhangban van az adott távközlési szektor átlagos hosszú távú növekedési rátájával.

Ezen befektetések elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke meghaladja azok könyv szerinti értékét, ezért sem 2021-ben, sem 2020-ban nem volt szükség ezen befektetésekre értékvesztést elszámolni. A befektetések könyv szerinti értékének részletezését lásd a 11. megjegyzésben.

Az alábbi táblázat tartalmazza ezen befektetések valós érték kalkulációjához használt súlyozott átlagos tőkeköltséget és folyamatos növekedési rátát 2021-ben és 2020-ban:

	T-Systems Magyarország Zrt.		Stonebridge A.D
	2020.	2021.	2020.	2021.

CF folyamatos növekedési rátája (PGR)..........	0,00%	0,00%	1,00%	1,00%
WACC (adózás után a helyi adókkal) ...............	8,08%	9,65%	4,75%	4,84%

3.3 Követelések becsült értékvesztése

A követelések értékvesztését a vevők fizetésképtelenségéből adódó becsült veszteség mértéke alapján határozzuk meg. Értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban kerülhet sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik. A legnagyobb ügyfelek és más telekommunikációs szolgáltatók esetében az értékvesztést egyedileg határozzuk meg. Egyéb ügyfelek esetében portfólió megközelítés alapján becsüljük meg az értékvesztés mértékét: a követelések korosítása, a korábbi leírások tapasztalata, az ügyfelek hitelképessége és a fizetési feltételekben bekövetkezett változások és egyéb előre tekintő információk alapján. Ezen felül figyelembe vesszük a szolgáltatás jellegét is (lakossági, üzleti, vezetékes, mobil-, internet-, kábeltévé stb.) és a piaci környezetet.

Az értékvesztés számítás fenti tényezőit évente felülvizsgáljuk, és szükség szerint módosítjuk a számításokban. A múltbeli nemteljesítési ráták, az előre jelzett gazdasági feltételek és a várható értékvesztés közötti összefüggés értékelése kritikus becslésnek minősül.

2020-ban a koronavírus világszerte elterjedt és mind társadalmi, mind gazdasági szempontból jelentős, negatív hatást váltott ki. 2021-ben a világgazdasági kilátások javulni kezdtek a védőoltások megjelenésének köszönhetően, de a járvány újabb hullámai és a további gazdasági események bizonytalanságot keltenek a fellendüléssel kapcsolatban. A piaci trendek jelenlegi változásai és a magyarországi gazdasági feltételek ingadozása, a COVID-19 világjárvány utóhatásaként, befolyásolják vevőink hitelképességét és a kapcsolódó becslések lényegesen eltérhetnek a korábbi időszakoktól.

A tényezők (különösen makrogazdasági tendenciák, jelenlegi piaci viszonyok, hitelmoratórium megszűnése) újraértékelése alapján készült legjobb becslés szerint a Társaság hitelkockázatára vonatkozó jelentős hatást állapítottak meg, különös tekintettel az eladott távközlési berendezésekkel kapcsolatos részletfizetéses vevőkövetelésekre. Ezzel az adósok ezen alcsoportjára 3,2 milliárd forint előremutató értékvesztés képzés történt. Az éves felülvizsgálat azt is feltárta, hogy ez más eszközkategóriákat érdemben nem érintett. A vezetőség megállapította, hogy a követelések korábban használt leírási kulcsainak módosítására nincs szükség.

Érzékenységi elemzés is készült, amely megmutatja, hogy 2021. december 31-én mekkora értékvesztést számoltunk volna el a részletfizetéses vevőkövetelésekre, ha módosítjuk a becsült nemfizetési arányt. Ennek alapján az alkalmazott becsült nemfizetési ráta 1%-os és 2%-os javulása (-) és romlása (+) ezen vevőkövetelések (rövid és hosszú) könyv szerinti értékének 0,8 milliárd forintos, illetve 1,5 milliárd forintos növekedését vagy csökkenését idézte volna elő.

Ügyfeleink pénzügyi helyzetének romlása esetén a fennálló követelések tényleges leírása a vártnál nagyobb lehet és

meghaladhatja az eddig elszámolt értékvesztés mértékét.

A vezetőség a jövőben kiemelt figyelmet fordít az ügyfelek fizetőképességének folyamatos nyomon követésére és szükség esetén további korrekciós intézkedéseket tesz. További információkat lásd a 4 és 5.1.2 megjegyzésekben.

3.4 Vevői szerződések

A Társaság alkalmazza az egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára vonatkozó iránymutatást. A portfólióképzésnél figyelembe vett jellemzők főként a vevő üzleti szegmense, a szerződés üzleti modellje és az, hogy a szerződés hűségidős vagy anélküli.

Szerződéses eszközökként kerülnek elszámolásra a ki nem számlázott összegek, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget. Ez egy ideiglenes különbség, így a hűségidő végére egyezik az elszámolt és a kiszámlázott bevétel. A szerződéses eszközök összege a releváns szerződések csoportjának becsült felmondási aránya figyelembe vételével kerül meghatározásra. A szerződéses eszközök követeléssé való átsorolásának időkerete a szerződések releváns csoportjának minimális hűségideje.

Továbbá a Társaság eszközt jelenít meg azon költségek esetében, melyek vevői szerződéskötésekkel kapcsolatosan merültek fel és a szerződés megkötése nélkül nem merülnének fel (szerződéses költségek). Ezek aktiválása attól függ, hogy várhatóan a költségek megtérülnek-e a szerződésből származó jövőbeni bevételeken keresztül.

A vevői szerződések megkötésével kapcsolatos költségek jellemzően értékesítési jutalékokat tartalmaznak mind direkt, mind indirekt elosztási csatornán. A szerződéskötés járulékos költségeinek aktiválása nem csupán új ügyféllel történő szerződéskötésre, hanem szerződésmegújításokra is kiterjed. Az ügyfélszerzés és megtartás szerződéses költségeinek számviteli kezelése megegyezik.

A vevői szerződés megkötésének költségeit portfólió megközelítés alapján amortizáljuk azon időtartam alatt, amikor a kapcsolódó áruk és szolgáltatások a vevőnek átadásra kerülnek, ami

▪ hűségidő nélküli szerződések esetében (pl. feltöltőkártyás szolgáltatás) az adott szegmens múltbeli ügyfélmegtartási

adatai és tapasztalatai alapján történik,

▪ hűségszerződések esetében pedig a kötelezettségvállalási időszakot tekintjük amortizációs időszaknak.

A Társaság úgy döntött, hogy nem alkalmazza azt a gyakorlati megoldást, hogy a szerződéskötés járulékos költségeit, melyek legfeljebb egy év alatt amortizálódnak, azonnal költségként számolja el.

A szerződéses eszközök, szerződéses kötelezettségek és szerződéses költségek összegét lásd a 18.4 megjegyzésben.

3.5 Mobil licencek éves díjai

A Magyar Telekom fő tevékenysége a magyarországi vezetékes és mobil szolgáltatásokat foglalja magába. Ezeket a szolgáltatásokat a legtöbb esetben a magyar törvények vagy más jogszabályok szabályozzák. Ezek a szolgáltatások általában egy licenc vagy koncesszió megszerzéséhez vannak kötve, mely rendszerint egy egyszeri díjjal, valamint éves díjfizetésekkel jár együtt. Az, hogy az éves díjakat a vezetés megbízhatóan becsülhetőnek tekinti vagy sem, megítélés kérdése. Ha a vezetés úgy tekinti, hogy ezek az éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, akkor azok diszkontált értéke a licenc értékében kerül aktiválásra, egyéb esetekben arra az időszakra kerülnek elszámolásra költségként, amelyre vonatkoznak.

A menedzsment úgy ítélte meg, hogy a 2021 során megnyert frekvenciahasználati jogosultságokhoz kapcsolódó fizetendő éves díjak megbízhatóan becsülhetőek, azok jelenértéke aktiválható a lincencköltség részeként. További információkat lásd a 4.4.3.1, 10.2, 10.5, 28 és 34.2 megjegyzésekben.

3.6 Lízingek – járulékos kamatláb megállapítása és a hosszabbítási és felmondási opciók vizsgálata

A lízingbevevőnek a kezdőnapon a lízingkötelezettséget az addig a napig ki nem fizetett lízingdíjak jelenértékeként kell értékelnie.

A lízingdíjakat az implicit lízingkamatlábbal kell diszkontálni, amennyiben az könnyen meghatározható. Ha ez a kamatláb nehezen meghatározható, a lízingbevevőnek a járulékos lízingbevevői kamatlábat kell használnia.

Ez a diszkontráta tükrözi az adott országra vonatkozó főbb lízingkockázatokat, és minden évben, maximum 30 éves lejáratig biztosított. A kamatláb változtatása csak akkor alkalmazható, ha a szerződés a kezdeti megjelenítést követően módosul, vagy újraértékelés válik szükségessé, amely a kamatláb változtatását eredményezi.

A Magyar Telekom Nyrt. a járulékos lízingbevevői kamatlábat használja.

A Magyar Telekom Nyrt. sosem használ negatív kamatlábat. Bármilyen negatív kamatláb nulla összegben kerül meghatározásra.

2021-ben az alkalmazott diszkontráták tartománya 2,48%-4,41% volt (2020: 2,87%-5,31%), mely a lízingkötelezettségek jelenértékével súlyozott kamatlábakból számított átlag.

A Társaság számos bérleti szerződéssel rendelkezik, amelyek tartalmaznak hosszabbítási és megszüntetési opciót. Ezen, a vezetőség által kialkudott opciók célja, hogy rugalmasságot biztosítsanak a lízingelt eszközportfólió kezelésében és a Társaság üzleti igényeihez igazodjanak. A vezetés jelentősen mérlegeli azt a döntést, hogy ezek a kiterjesztési és megszüntetési lehetőségek észszerűen gyakorlásra kerüljenek-e vagy sem.

4 PÉNZÜGYI INSTRUMENTUMOK

A pénzügyi instrumentum olyan szerződéses megállapodás, amelynek eredményeként az egyik félnél pénzügyi eszköz, a másik félnél pénzügyi kötelezettség vagy tőkeinstrumentum keletkezik.

A Társaság pénzügyi eszközei magukban foglalják a pénzeszközöket, a másik fél tőkeinstrumentumait, valamint szerződésen alapuló jogot pénzeszköz (vevő követelések) vagy egyéb eszköz átvételére egy másik gazdálkodótól, továbbá egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvező feltételek melletti cseréjét (származékos pénzügyi eszközök), vagy olyan szerződést, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet

teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átvételére; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

A Társaság pénzügyi kötelezettségei jellemzően szerződéses megállapodáson alapuló, készpénz vagy más pénzügyi eszköz másik fél részére történő átadása miatti kötelmek, valamint egy másik fél pénzügyi eszközeinek vagy kötelezettségeinek vélhetően kedvezőtlen feltételek melletti cseréje, továbbá olyan szerződés, amely a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumában kerül vagy kerülhet teljesítésre, és amely olyan nem származékos termék, amely alapján a gazdálkodó egység köteles, vagy kötelezhető a saját tőkeinstrumentumai változó darabszámának átadására; vagy olyan származékos termék, amely nem valamely fix összegű pénzeszköznek vagy egyéb pénzügyi eszköznek a gazdálkodó egység fix számú saját tőkeinstrumentumára való cseréje által kerül vagy kerülhet teljesítésre. E meghatározás céljára a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumaiba nem tartoznak bele azon instrumentumok, amelyek önmagukban szerződést jelentenek a gazdálkodó egység saját tőkeinstrumentumai jövőbeni átvételére vagy átadására.

4.1 Pénzügyi eszközök – számviteli politikák

A Társaság a pénzügyi eszközeit

▪ a gazdálkodó egység által a pénzügyi eszközök kezelésére alkalmazott üzleti modell; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződésből eredő cash-flow-jellemzői alapján a következő kategóriákba sorolja:

▪ amortizált bekerülési értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amelynek célja pénzügyi eszközök szerződéses cash- flow-k beszedése érdekében történő tartása; valamint

▪ a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash-flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (SPPI);

▪ egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, ha

▪ a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartjuk, amely szerződéses cash-flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját; valamint

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt, ha a pénzügyi eszköz nem sorolható az előző két kategóriába. A fenti besorolásnál

▪ a tőke a pénzügyi eszköz kezdeti megjelenítéskori valós értéke,

▪ a kamat a pénz időértékének, egy meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, továbbá egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

A pénzügyi eszközök megjelenítése (vásárlás) és kivezetése (eladás) azon a napon történik, amikor a Társaság elkötelezi magát az eszköz beszerzésére, illetve értékesítésére. Minden nem eredménnyel szemben valós értéken értékelt befektetést a tranzakciós költséggel növelt valós értékén jelenítünk meg. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek megjelenítésre, míg a tranzakciós költségek az éves eredményben kerülnek elszámolásra.

A pénzügyi eszközöket kivezetjük a könyvekből, ha az adott befektetésből származó cash-flow bevételre való jogosultságunk lejárt vagy átruházásra került. A pénzügyi eszközök akkor kerülnek átadásra, ha a pénzügyi eszközből származó cash-flow-kra vonatkozó szerződéses jogok átadásra kerülnek, vagy ha a pénzügyi eszköz cash-flow-inak átvételére jogosító szerződéses jogok megmaradtak, de szerződéses kötelem áll fenn a cash-flow-k egy vagy több kedvezményezett számára történő megfizetésére egy olyan megállapodás keretében, amely megfelel az IFRS 9 meghatározott feltételeinek. A kivezetéskor keletkező nyereség vagy veszteség összege az eredményben kerül elszámolásra, és (a) a kapott ellenérték és az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített felhalmozott eredmény összege és

(b) a kivezetett könyv szerinti érték különbségeként kerül meghatározásra.

4.1.1 Pénzügyi eszközök értékvesztése

A Társaság által kezelésére alkalmazott üzleti modell és a pénzügyi eszközök szerződésből eredő cash-flow-jellemzői alapján a pénzügyi eszközeit amortizált bekerülési értéken, egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken, vagy eredménnyel szemben valós értéken értékeli.

Az amortizált bekerülési értéken és az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközökre értékvesztés elszámolása szükséges. Az értékvesztés az eredménykimutatásban kerül elszámolásra, és a megfelelő pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét csökkenti; egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetén az értékvesztés az egyéb átfogó jövedelembe kerül és nem csökkenti az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszköz könyv szerinti értékét.

Értékvesztés elszámolása szükségessé válhat az IFRS 16 hatálya alá tartozó lízingkövetelésekre, az IFRS 15 hatálya alá tartozó szerződéses eszközökre, pénzügyi garancia szerződésekre, és nem piaci kamattal kamatozó hitelekhez kapcsolódó elkötelezettségekre is.

Értékvesztés elszámolására nem csak a jelentési időszakban felmerült értékvesztéssel kapcsolatban került sor, hanem a jelentési időszak végéig még nem felmerült, tehát a jövőben várhatóan felmerülő értékvesztés is idetartozik.

A hitelkockázat változása alapján minden fordulónapon felül kell vizsgálni az értékvesztést, valamint értékelni kell, hogy az értékvesztést az élettartam alatt várható hitelezési veszteség vagy a 12 havi élettartam alatt várható hitelezési veszteség összegéig kell-e elszámolni a fenti feltételek alapján. Ha az egyedi pénzügyi eszköz szintjén nem lehet értékelni, hogy a hitelkockázata nőtt-e jelentősen, akkor portfólió szinten kell értékelni.

Az értékvesztés értékeléséhez és elszámolásához az egyszerűsített és az általános megközelítések alkalmazandók.

▪ Egyszerűsített megközelítés

Minden, az egyszerűsített megközelítéssel értékelt pénzügyi instrumentum értékelésére az élettartami várható hitelezési veszteséggel kerül sor. Így a fizetésképtelenség kivételével, sem a hitelkockázat jelentős növekedésének indikátorai, sem a nemteljesítési esetek nem befolyásolják az egyszerűsített megközelítést.

Az egyszerűsített megközelítést a vevőkkel szembeni követelések, a szerződéses eszközök és a jelentős hitelkomponenst nem tartalmazó lízingkövetelések esetében alkalmazzuk. Az Társaság úgy döntött, hogy a jelentős hitelkomponenst tartalmazó követelésekre is alkalmazza az egyszerűsített megközelítést.

▪ Általános megközelítés

A várható hitelezési veszteség modell alapján a pénzügyi instrumentumok három “kosárba” kerülnek besorolásra. A három kosárba történő besorolás alapját a pénzügyi eszköz hitelezési kockázatában bekövetkező változások képezik. A relatív hitelezési kockázat modellje az emelkedett hitelezési kockázat értékelésére szolgál. A kezdeti megjelenítéshez képest bekövetkező hitelezési kockázat növekedése a pénzügyi instrumentumok kosarak közti átsorolásában jelenik meg.

A várható hitelezési veszteség modell alapján az értékvesztés a három “kosár” esetében másképp kerül meghatározásra. Az egyes kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés a 12 hónap alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. A kettes és hármas kosárba tartozó pénzügyi instrumentumok esetében az értékvesztés az élettartam alatt várható hitelezési veszteség alapján kerül meghatározásra. Amennyiben egy befektetett eszköz a hármas kosárba kerül át, az effektív kamatláb módszert alkalmazzuk az értékvesztés utáni nettó érték meghatározására.

Az általános megközelítést a bankszámlák, a faktoring követelések, egyéb pénzügyi követelések és dolgozói kölcsönök esetében alkalmazzuk.

4.1.2 Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök

A következő tételek kerülnek ide besorolásra:

▪ pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek;

▪ 3 hónapon túli bankbetétek;

▪ vevőkövetelések;

▪ egyéb követelések.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értéken kerülnek be a könyvekbe, a későbbiekben pedig az amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre az effektív kamatláb módszer alkalmazásával (csak a hosszú lejáratú követelések esetén releváns).

Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

Vevőkövetelések

Amennyiben az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott vevőkövetelések hitelkockázata jelentősen nőtt, annak összegét az eszköz könyv szerinti értéke, valamint a becsült jövőbeni cash-flow-knak a követelés eredeti effektív kamatlábával (azaz a kezdeti megjelenítéskor kiszámított effektív kamatlábbal) diszkontált jelenértéke közötti különbözetként kell meghatározni. A vevők esetében ez azt jelenti, hogy meg kell becsülni azt az összeget, amennyi a várható jövőbeni térülés az adott követelésből, és ezt összehasonlítani a könyv szerinti értékkel, a különbözetet pedig elszámolni értékvesztésként. Az eszköz könyv szerinti értékét egy értékvesztési számla alkalmazásával kell csökkenteni. A veszteség összegét Követelések értékvesztéseként kell elszámolni.

Amennyiben a hitelkockázat nem nőtt jelentősen valamely egyedileg értékelt vevőkövetelés esetében, az adott követelést be kell illeszteni egy hasonló hitelkockázati jellemzőkkel rendelkező csoportba és a csoportokat tesztelni értékvesztés szempontjából. Az értékvesztés szempontjából egyedileg megvizsgált azon követeléseket, amelyekre értékvesztést számolunk el, vagy amelyekre a korábban elszámolt értékvesztés megmarad, nem kell bevonni a csoportos értékvesztési vizsgálatba.

A vevőkövetelések értékvesztésének három kategóriáját különböztethetjük meg:

▪ lejárt követelések

▪ le nem járt követelések

▪ nem számlázott bevételek.

A csoportos értékelés esetén a hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük azt, ha a csoportban vannak lejárt fizetési határidejű követelések. A lejárt követeléseket korosítjuk és a múltbeli adatok alapján számolt nemtérülési rátákkal megszorozva a nyitott követelésállományt kalkuláljuk az értékvesztés összegét.

A nem térüléseket a múltbeli tapasztalatok alapján határozzuk meg, azonban azokat korrigálni kell az aktuális információkkal, amelyek a korábbi időszakot nem érintették, de a következő időszakot befolyásolják, illetve azokkal, amelyek a korábbi időszakot érintették, de már nem állnak fenn. Az értékvesztés kalkuláció során előre tekintő információk is figyelembevételre kerülnek. Ilyen információ lehet például a belső változások a számlázási és felszólítási folyamatokban, valamint külső szélsőséges változások pl. a munkanélküliségi rátában, a hitelválság stb.

Amennyiben egy vevőkövetelést behajthatatlannak minősítünk, annak összege leírásra kerül. A korábban leírt összeg megtérülése a tárgyévi eredménykimutatás Közvetlen költségek sorában kerül elszámolásra.

4.1.3 Egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVOCI) pénzügyi eszközök

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök értékelési kategóriában a következő tételek szerepelnek:

▪ jegyzett és nem jegyzett tőkeinstrumentumok;

▪ adósság instrumentumok, melyek a pénzügyi eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash-flow-k

beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját.

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket kezdeti megjelenítéskor és a bekerülést követően is valós értéken értékeljük. Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változása tőkeinstrumentumok és adósságinstrumentumok esetén a saját tőkében az Értékesíthető pénzügyi eszközök átértékelési tartalékában kerül elszámolásra.

Amikor egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként nyilvántartott értékpapírokat értékesítünk, a saját tőkében korábban elismert halmozott valós érték módosítás az eredményben kerül elszámolásra, kivéve a tőkeinstrumentumok esetében, ahol közvetlenül az eredménytartalékba kerül visszafordításra.

A Társaság minden egyes mérleg fordulónapon felméri, hogy jelentősen nőtt-e valamely pénzügyi eszköz hitelkockázata. A hitelkockázat jelentős növekedésének tekintjük olyan egy vagy több esemény eredményét, amelyek az eszköz kezdeti megjelenítése után történtek („veszteséget okozó esemény”), és ezen veszteséget okozó eseménynek (vagy eseményeknek) hatása van a pénzügyi eszköz vagy a pénzügyi eszközök egy csoportjának becsült jövőbeni cash-flow-ira, és annak értéke megbízhatóan becsülhető.

Amennyiben az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében létezik ilyen jellegű bizonyosság, a halmozott veszteséget – amely a bekerülési érték és a pillanatnyi valós érték adott időpontig az eredménykimutatásban elszámolt értékvesztéssel csökkentett értéke közötti különbség – a saját tőkéből ki kell vezetni és az eredménykimutatásban kell elszámolni. A tőkebefektetésekre korábban az eredménykimutatáson keresztül elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza az eredménykimutatáson keresztül.

4.1.4 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt (FVTPL) pénzügyi eszközök

Azon adósságinstrumentumokat, melyek nem elégítik ki azokat a feltételeket, hogy kezdetben amortizált bekerülési értéken vagy az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken kerüljenek besorolásra, az eredménnyel szemben valós értéken kell értékelni.

Az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök” értékelési kategória a következő pénzügyi eszközöket foglalja magában:

▪ Adósságinstrumentumok, amelyek a kezdeti megjelenítéskor megjelölésre kerültek nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközként, az ún. valós érték opció alapján.

▪ Tőkeinstrumentumok, amelyeket alapvetően azonnali vagy közeljövőben történő továbbértékesítés céljára szereztek meg, és így „kereskedési céllal tartottnak” minősülnek és tőkeinstrumentumok, amelyek nem minősülnek „kereskedési céllal tartottnak”, és az egyéb átfogó jövedelemként történő bemutatás sem került alkalmazásra.

▪ A származékos pénzügyi eszközöket.

▪ Hitelinstrumentumok, amelyek nem teljesítik az amortizált bekerülési érték és az egyéb átfogó eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök kategóriáinak feltételeit.

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a bekerülést követően is valós értéken tartjuk nyilván. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök valós értékének változásából adódó nyereség vagy veszteség azok felmerülésének évében az eredménykimutatásban kerül elszámolásra.

4.2 Pénzügyi eszközök a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

4.2.1 Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

A pénzeszközök közé tartozik a házipénztár, a bankban elhelyezett pénz és minden más olyan, nagymértékben likvid betét és értékpapír, amelynek eredeti lejárata nem haladja meg a három hónapot, de nem tartozik ide a folyószámlahitel. Ezek a pénzügyi eszközök hitelkockázatnak vannak kitéve, melyről bővebb információ a 5.1.2 megjegyzésben található.

Értékvesztés elszámolására nem került sor a bemutatott időszakokban.

Pénzeszközök

2020.12.31.

2021.12.31.

Pénztár .................................................................................................................. 58

Bankbetét (látra szóló) ....................................................................................... 680

905

Összesen ....................................................................................................

738

945

Átlagos kamatlábak	2020.12.31	2021.12.31.
Pénztár .................................................................................................................	0,00%	0,00%
Bankbetét (látra szóló) ......................................................................................	0,00%	0,00%
Átlagos kamatláb ....................................................................................	0,00%	0,00%

Pénzeszközök pénznemenként	2020.12.31	2021.12.31.
EUR .......................................................................................................................	-	-
HUF .......................................................................................................................	738	945
USD........................................................................................................................	-	-
Összesen ....................................................................................................	738	945
4.2.2 Vevőkövetelések
4.2.2.1 Vevőkövetelések – könyv szerinti érték
	2020.12.31.	2021.12.31.
Vevőkövetelések külső felektől ...........................................................................	111 834	117 122
Vevőkövetelések leányvállalatoktól....................................................................	3 092	1 601
Vevőkövetelések közös vezetésű vállalkozásoktól ..........................................	1	-
Vevőkövetelések más kapcsolt felektől ............................................................	4 040	3 123
Vevőkövetelések összesen ..........................................................................	118 967	121 846

Vevőkövetelések korosítása

Az alábbi táblák a Társaság vevőköveteléseit mutatják be lejárati idő szerinti megbontásban. A vevőkövetelések a mérlegfordulónapon értékvesztéssel csökkentett értékkel kerülnek bemutatásra.

	2020.12.31	2021.12.31
Nem lejárt................................................................................................................	105 984	104 525
Lejárt xxxxxxxx, mint 30 napja ....................................................................................	9 908	14 037
30–60 napja..........................................................................................................	1 679	1 845
61–90 napja..........................................................................................................	460	455
91–180 napja .......................................................................................................	478	428
181–360 napja .....................................................................................................	336	373
több, mint 360 napja...........................................................................................	122	183
Könyv szerinti érték ....................................................................................	118 967	121 846

A lejárt vevőkövetelések döntő többségére az értékvesztés portfólió alapon került elszámolásra. A lejárt vevőkövetelések döntő többsége részben vagy teljes egészében értékvesztésre került a térülések elmaradásának idejétől függően.

A Társaság a következő kulcsokkal számol el értékvesztést:

Korsáv	Értékvesztés %-a*
Nem esedékes ...........................................................	0%-8%
1 - 30 napja lejárt .....................................................	0%-15%
31 - 60 napja lejárt ...................................................	0%-50%
61 - 90 napja lejárt ...................................................	0%-65%
91 - 180 napja lejárt ................................................	0%-80%
181 - 360 napja lejárt ..............................................	0%-90%
361 - 720 napja lejárt ..............................................	50%-100%
720 napnál régebben lejárt ...................................	50%-100%

Csődeljárás alatt álló vevők esetében 100%

* A Társaság a korsávokon belül a korábbi évek térülési tapasztalatai alapján a különböző vevőcsoportok esetében eltérő értékvesztés kulcsokat alkalmaz. Önálló vevőcsoportként kerül kezelésre a készülékrészlet vevőkövetelés, mint az értékvesztés számítás alapja, amely vevőcsoport esetében az alkalmazott értékvesztési kulcsok általában a jelzett intervallumok felsőbb szakaszába esnek.

4.2.2.2 Vevőkövetelésekre és szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés

Az alábbi táblázat a vevőkövetelésekre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2020-ra és 2021-re

vonatkozóan.

2020.

2021.

Értékvesztés az időszak elején ........................................................................... 18 143

Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) .......................... 6 540

Értékvesztés felhasználása ................................................................................ (a) -9 325

15 358

8 671

-6 163

Értékvesztés az időszak végén ..................................................................

15 358

17 866

Az alábbi táblázat a szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztést és annak mozgásait mutatja be 2020-ra és 2021-re

vonatkozóan.

2020.

2021.

Értékvesztés az időszak elején ...........................................................................

Elszámolt értékvesztés – nettó (Közvetlen költségekben) ..........................

Értékvesztés felhasználása ................................................................................

1 200 1 615

2 069 1 166

(a) -1 654 -1 182

Értékvesztés az időszak végén ..................................................................

1 615

1 599

(a) A felhasználás a kivezetéskori visszafordítást jelenti (kiegyenlítéskor, leírás vagy faktorálás esetén).

További információ a Vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázatok elemzéséről az 5.1.2 megjegyzésben.

4.2.3 Egyéb pénzügyi eszközök

Az Egyéb pénzügyi eszközök a beszámolási időszak végétől számított 12 hónapnál rövidebb (rövid lejáratú) és hosszabb (hosszú lejáratú) lejárattal rendelkező követeléseket foglalnak magukban. Ezek a pénzügyi eszközök az 5.1.2 megjegyzés alatt leírt hitelkockázatnak vannak kitéve. Az Egyéb rövid és hosszú lejáratú pénzügyi eszközökre elszámolt értékvesztés vagy annak visszaírása nem jelentős.

4.2.3.1 Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök

	2020.12.31.	2021.12.31.
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések (a)	4 794	3 507
Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben ................................................................	1 622	1 765
Cashpool követelések (b)	20 419	1 258
Pénzügyi lízingkövetelés (c)	417	443
Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok (d)	13 818	300
Egyéb .......................................................................................................................	650	981
Összesen .......................................................................................................	41 720	8 254
Az (a)–(d) pontok magyarázatát lásd a 4.2.3.2. megjegyzésben. 4.2.3.2 Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök
	2020.12.31.	2021.12.31.
Kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok (d)	6 878	16 415
Pénzügyi lízingkövetelés (c)	5 409	5 028
Kölcsönök kapcsolt felekkel szemben .............................................................	2 150	-
Tőkeinstrumentumok (e)	1 193	1 182
Egyéb ....................................................................................................................	752	627
Összesen ....................................................................................................	16 382	23 252

(a) 2016-tól kezdődően a Magyar Telekom 11,7 milliárd forint európai uniós forrást használt fel. A pályázat első és második fordulója országszerte a digitális hálózatok fejlesztését tűzte ki célul, annak érdekében, hogy Magyarország nyugati és keleti részein lévő háztartásai olyan vezetékes hálózattal kerüljenek lefedésre, mely képes elérni a legalább 30 Mbps sebességet. A Társaság 8,2 milliárd forint EU forrásból származó támogatást kapott előlegként. Ebből 12 millió forint még nem került felhasználásra. A Társaság számos olyan beruházást hajtott végre, amelyek megfeleltek a kapcsolódó EU finanszírozási szerződések feltételeinek. Ezen megvalósult beruházások vonatkozásában a támogatás pénzügyileg még nem rendezett összege követelésként kerül bemutatásra. Azon beruházások esetén, ahol a feltételek még nem teljesültek, a kapott előlegek az Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra (mint eszközökhöz kapcsolódó támogatások fel nem használt előlegei).

2021.12.31.

2020.12.31.

Tárgyi eszközökben elszámolt kumulált támogatások összege ................... 11 599 11 683

Összesen kapott előleg (14. megjegyzés)......................................................... 6 826 8 188

Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokhoz fel nem használt előlegek (14.

megjegyzés)............................................................................................................ 21 12

Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból származó követelések ............... 4 794 3 507

(b) A következő táblázatok mutatják a pénznemenkénti részletezést.

2020.12.31.	Könyv szerinti érték	Kölcsönfelvevő	Pénznem	Kamatláb (%)	Fix / változó
	14 480	DT AG	HUF	0,50	változó
	5 553	DT AG	EUR	0,00	változó
	-265	DT AG	USD	0,34	változó
	651	Kalásznet Kft.	HUF	1,76	változó
Éven belül esedékes....	20 419

2021. 12.31.	Könyv szerinti érték	Kölcsönfelvevő	Pénznem	Kamatláb (%)	Fix / változó
1 258 Kalásznet Kft. HUF 4,35					változó
Éven belül esedékes....	1 258

(d) A kapcsolt féllel szemben fennálló származékos pénzügyi instrumentumok egyenlege a nyitott határidős ügyletek, valamint a kamat- és devizacsere-ügyletek valós értékét tartalmazza (részletek a 4.5.1.1, 5.1.1.1 és 5.1.1.2 megjegyzésekben).

(e) A tőkeinstrumentumok a MET Holding AG-vel kötött megállapodás alapján az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetést tartalmazzák (további információkért lásd a 11. megjegyzést).

4.2.3.3 Éven túli vevőkövetelések

Az éven túli vevőkövetelések (2021. december 31-én 16 664 millió forint, 2020. december 31-én 16 159 millió forint) nagyrészt az ügyfelek által 1-2 éves részletfizetésre vásárolt távközlési eszközök törlesztő részleteit tartalmazza. Az éven túli vevőkövetelésekre képzett értékvesztés összege 2021. december 31-én 2 273 millió forint (2020-ban: 1 378 millió forint). További információkért lásd a 3.3 megjegyzést.

4.3 Pénzügyi kötelezettségek – számviteli politikák

A pénzügyi kötelezettségeket a Társaság kétféleképpen értékeli:

▪ amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek,

▪ eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek.

A Társaság nem élt a kategóriák közötti átsorolás lehetőségével, illetve ezt nem is tervezi a jövőre nézve. Mindkét kategóriába tartozó pénzügyi kötelezettségek valós értéken kerülnek a könyvekbe, későbbi értékelésük viszont eltérő (lásd lejjebb). A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásból a Társaság akkor vezet ki egy pénzügyi kötelezettséget (illetve annak egy részét), amikor rendezésre került – azaz a szerződéses kötelezettséget kiegyenlítettük, elengedték, vagy már nem érvényesíthető.

4.3.1 Amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek

Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott pénzügyi kötelezettségek kategória minden olyan pénzügyi kötelezettséget tartalmaz, amely nem került besorolásra az „eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek” kategóriájába.

Hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek

A hitelek és egyéb pénzügyi kötelezettségek bekerüléskor a tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerrel meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek. Az effektív kamatot a kötelezettség futamideje alatt az eredményben (Kamatköltség) számoljuk el.

Szállítók és egyéb kötelezettségek

A szállítók és egyéb kötelezettségek (beleértve az elhatárolásokat) bekerüléskor valós értéken kerülnek megjelenítésre. A későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek.

Kötvények

A kötvények bekerüléskor tranzakciós költségekkel csökkentett valós értéken kerülnek megjelenítésre, a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 standardnak megfelelően.

4.3.2 Eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

A származékos pénzügyi instrumentumokat és a MET Holding AG vételi opcióját soroljuk ebbe a kategóriába. A

Társaságnak jelenleg nem áll szándékában a nem származékos pénzügyi instrumentumokat valós értéken értékelni.

A Társaság nem alkalmazza a fedezeti számviteli elszámolást, így az összes származékos termék az eredménnyel szemben valós értéken értékelt kategóriába tartozik.

A származékos termékeket bekerüléskor a szerződés megkötésének napján érvényes valós értéken értékeljük, és a későbbi átértékelések során is a valós értékelést használjuk. A Társaság nem alkalmazza a fedezeti elszámolást a származékos pénzügyi instrumentumaira, ezért minden nyereséget és veszteséget az eredménykimutatásban számol el (Egyéb pénzügyi költségek – nettó).

4.4 Pénzügyi kötelezettségek a pénzügyi helyzet kimutatásban

4.4.1 Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben

A kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF), a Deutsche Telekom AG-tól (DT AG) és a Társaság leányvállalataitól felvett forint- és euró alapú kölcsönöket, valamint cashpool kötelezettségeket foglalják magukban. A DTIF-től, illetve a DT AG-tól felvett, euróban fennálló kölcsönök esetében a tőke és a kamatok összegére devizás kamatcsereügyleteket kötöttünk a DT AG-vel, így a Magyar Telekom kitettsége valójában forintban marad. A kölcsönöket és a rájuk kötött csereügyleteket bruttó módon számoljuk el és mutatjuk ki.

A következő táblázatok a 2020. és 2021. december 31-én a kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeket mutatják.

	2020.12.31.						Eredeti lejárat (év)
	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó	Lejárat	Eredeti lejárat (év)
	47 473	DTIF	EUR	1,99	fix	2021. január	9
	48 491	DTIF	EUR	1,60	fix	2021. július	8
	50	TNM*	HUF	1,16	változó	2021. március	8
	840	Combridge	EUR	1,43	változó	2021. március	9
	50	TNM*	HUF	1,15	változó	2021. március	9
	200	TNM*	HUF	1,50	változó	2021. március	8
	1 626	Investel Zrt.	HUF	1,26	változó	Cashpool	N/A
	-674	TSM Zrt.	USD	1,29	változó	Cashpool	N/A
	6 362	TSM Zrt.	EUR	1,17	változó	Cashpool	N/A
	2 754	TSM Zrt.	HUF	1,26	változó	Cashpool	N/A
1 éven belül esedékes...............	107 172
Xxxxxxxxxx kamat..............................	2 317
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.	6
Derivatívák .......................................	13
1 éven belül esedékes összesen ....................................	109 508
	43 816	DT AG	EUR	0,41	változó	2024. május	5
	45 641	DT AG	EUR	0,58	változó	2025. január	5
1 éven túl esedékes összesen ..	89 457

*Telekom New Media Zrt.

	2021.12.31.						Eredeti lejárat (év)
	Könyv szerinti érték	Kölcsönt nyújtó	Pénznem	Effektív kamatláb	Fix / változó	Lejárat	Eredeti lejárat (év)
	29 520	DT AG	EUR	0,00	változó	2022. július	1
	50	TNM*	HUF	3,15	változó	2022. március	10
	554	Combridge	EUR	0,80	változó	2022. március	9
	295	Combridge	EUR	0,80	változó	2022. március	9
	50	TNM*	HUF	2,57	változó	2022. március	10
	200	TNM*	HUF	3,59	változó	2022. március	10
	1 579	DT AG	USD	0,34	változó	Cashpool	N/A
	5 596	DT AG	HUF	1,98	változó	Cashpool	N/A
	1 158	DT AG	EUR	0,27	változó	Cashpool	N/A
	-4 042	TSM Zrt.	USD	1,10	változó	Cashpool	N/A
	737	TSM Zrt.	EUR	0,85	változó	Cashpool	N/A
	9 925	TSM Zrt.	HUF	3,95	változó	Cashpool	N/A
	635	Investel Zrt	HUF	3,95	változó	Cashpool	N/A
1 éven belül esedékes...............	46 257
Xxxxxxxxxx kamat..............................	158
Egyéb pénzügyi kötelezettségek.	31
Derivatívák .......................................	20
1 éven belül esedékes összesen ....................................	46 466
	44 280	DT AG	EUR	0,30	változó	2024. május	5
	46 125	DT AG	EUR	0,52	változó	2025. január	5
1 éven túl esedékes összesen ..	90 405

*Telekom New Media Zrt.

2021. december 31-én a rövid lejáratú kötelezettségek összege 103 066 millió forinttal meghaladta a forgóeszközök értékét, elsősorban a frekvenciadíj fizetési kötelezettség, valamint a működő tőke és a napi folyamatos működés finanszírozására, a DT AG-től felvett rövid lejáratú hitelkonstrukciók miatt. A vezetés úgy ítéli meg, hogy a rövid lejáratú kötelezettségek - hasonlóan a megelőző évekhez - refinanszírozásra kerülnek majd a DT AG által. A finanszírozási szükségletet a működési cash-flow, valamint harmadik feles hitelkeretmegállapodások is fedezni tudják (lásd 5.1.3 megjegyzést).

Az alábbi táblázat a kapcsolt vállalkozásoktól felvett kölcsönök könyv szerinti értékét és valós értékét mutatja be:

	2020.12.31.		2021.12.31.
	Könyv szerinti érték	Valós érték	Könyv szerinti érték	Valós érték
HUF-alapú kölcsönök Fix kamatozású ........................................................... Változó kamatozású ...................................................	- 4 680	- 4 680	- 16 456	- 16 456
	4 680	4 680	16 456	16 456
EUR-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ...........................................................	95 964	95 964	-	-
Változó kamatozású ...................................................	96 659	96 659	122 669	122 669
	192 623	192 623	122 669	122 669
USD-alapú kölcsönök
Fix kamatozású ...........................................................	-	-	-	-
Változó kamatozású ...................................................	-674	-674	-2 463	-2 463
	-674	-674	-2 463	-2 463
Elhatárolt kamat ............................................................	2 317	2 317	158	158
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ................................	6	6	31	31
Derivatívák ......................................................................	13	13	20	20
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségek összesen......................................	198 965	198 965	136 871	136 871

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kamatlábának súlyozott átlaga 2021-ben 0,65% volt (2020-ban 1,17%). A piaci

kamatlábak csökkenése a fix kamatozású kötelezettségek valós értékének növekedését eredményezi.

A változó kamatozású hitelek cash-flow kockázatnak vannak kitéve. Ha a kamatlábak emelkednek, akkor az magasabb

cash-flow kiáramlást eredményez a magasabb kamatfizetéseken keresztül.

A kapcsolt féllel szembeni derivatívák a DT AG-vel bonyolított devizás kamatcsere- és forwardügyletek értékét tartalmazzák. Ezek célja az euró alapú hitelek miatti árfolyamkitettség csökkentése, valamint a tervezett jövőbeli devizás kifizetések fedezése.

A kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült föl.

4.4.2 Kötvények

2020-ban a Magyar Telekom külső finanszírozási struktúrájának felülvizsgálatát kezdeményezte annak érdekében, hogy diverzifikálja és javítsa a Társaság hitelportfóliójának lejárati szerkezetét. Ennek megfelelően a Társaság a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Kötvényprogramjának (NKP) keretei között történő kötvénykibocsátást hajtott végre és versenyképes árazású finanszírozási forráshoz jutott.

Az MNB 2019. július 1-jén indította el a Növekedési Kötvényprogramot, melynek célja a monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának növelése a hazai vállalatikötvény-piac likviditásának bővítésén keresztül.

A Társaság a kötvény-kibocsátásból származó forrást befektetései megvalósításához, a vezetékes és mobil hálózat fejlesztésére és modernizációjára, valamint frekvenciasávok vásárlására használja fel.

A 2020. november 24-én megtartott zártkörű aukción a 70 milliárd forint nominál értékű kibocsátandó kötvényeket 70,83 milliárd forint értékben jegyezték a meghívott résztvevők. A kötvények jegyzett értékét 2020. november 26-án a Társaság rendelkezésére bocsátották a kötvényt jegyző résztvevők. Ezt követően 2020. december 17-én a Magyar Telekom 2027 HUF Kötvények regisztrációra kerültek a Budapesti Értéktőzsde XBond multilaterális kereskedési rendszerébe. 2020. december 21-től kezdődően (első kereskedési nap) van lehetőség a kötvények kereskedésére az XBond rendszerben.

Az alábbi táblázat mutatja a főbb paramétereket:

Kötvény kódja

Magyar Telekom 2027 HUF Bond

Kötvény lejárat 35 milliárd forint

35 milliárd forint

2026. november 26.

2027. november 26.

Kamatozás típusa fix kamatozás

Kupon (nominális kamatláb) 1,45 %

Átlaghozam 1,2579 %

Effektív kamatláb 1,95 %

2021. december 31-én a kötvények könyv szerinti értéke 68 214 millió forint volt (2020. december 31-én 67 904 millió

forint).

További információkért lásd a 4.4.3.3 és 15. megjegyzést.

4.4.3 Egyéb pénzügyi kötelezettségek

4.4.3.1 Egyéb pénzügyi kötelezettségek - egyenlegek

Az alábbi táblázatok mutatják az egyéb pénzügyi kötelezettségek éven belüli és éven túli egyenlegeinek összetételét.

		2020.12.31.	2021.12.31.
Frekvenciadíj kötelezettség ...................................................................... Vevői túlfizetések ....................................................................................... Egyéb ............................................................................................................	(a)	4 771 1 309 2 391	49 759 1 394 831
Egyéb rövid lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen .....................		8 471	51 984

		2020.12.31.	2021.12.31.
Frekvenciadíj kötelezettség ......................................................................	(a)	71 313	106 323
Egyéb ............................................................................................................		130	144
Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettség összesen ...................		71 443	106 467

Az Egyéb pénzügyi kötelezettségek kapcsán sem fizetési késedelem, sem szerződésszegés nem merült fel.

(a) Az éves díjfizetések jelenértékét az immateriális javak között, a licencek bekerülési értékében jelenítettük meg, szemben a rövid és hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségekkel.

2021. januárban új frekvenciablokkok kerültek megvásárlásra, amelyeket a Magyar Telekom 2022 áprilisától 2042 márciusig használhat. A frekvenciablokkok egyszeri díja 44,22 milliárd forint, melyet 2022 első negyedévben kell kifizetni; ezen fizetendő összeg jelentértéke (44,04 milliárd forint) a Frekvenciadíj kötelezettség soron került bemutatásra. További információk a 3.5, 10.2, 10.5 és 34.2 megjegyzésekben találhatók.

4.4.3.2 Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése

A kapcsolt felekkel szemben fennálló kölcsönökhöz kapcsolódó kifizetéseket a Cash-flow kimutatás Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele / törlesztése sora tartalmazza.

4.4.3.3 További közzétételek a pénzügyi tevékenységekből eredő kötelezettségek változásairól

Az alábbi táblázatok tartalmazzák a nettó adósságállományban bekövetkezett változásokat az egyedi cash-flow kimutatásra vonatkozó hatásaival együtt, hogy a pénzügyi kimutatások felhasználói a pénzügyi tevékenységből eredő kötelezettségek változásait értékelhessék

További pénzmozgással nem járó pénzügyi kötelezettségek főként az éves sávdíjakhoz kapcsolódó kötelezettségek növekedését (lásd 10.2 megjegyzés), a lízing kötelezettségek (lásd 9.2 megjegyzés) és a jellemzően euróban denominált pénzügyi kötelezettségek árfolyam változását, valamint azokat a tranzakciókat tartalmazzák, amelyekben a jövőbeli cash-flow-kat az éves díjkötelezettségek jelenértékén ismerjük el.

	Nyitó egyenleg 2020. január 1.	Pénzesz- közök változása	Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások	További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek	Befektetési tevékenység- ből származó cash-flow-t érintő változások	Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások					Záró egyenleg 2020. december 31.
	Nyitó egyenleg 2020. január 1.	Pénzesz- közök változása		További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek		Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele	Hitelek és egyéb kölcsönök kifizetésére fordított összegek	Kötvény- kibocsátásból befolyt összegek	Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb	Záró egyenleg 2020. december 31.
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek	209 918	-	-8 316	25 688	-200	252 812	-280 950	-	-	-	198 952
Derivatívák kapcsolt féllel szemben......	1 890	-	-	850	-2 727	-	-	-	-	-	13
Frekvenciadíj kötelezettség ...................	42 744	-	-3 235	40 629	-	-	-	-	-4 054	-	76 084
Lízingkötelezettségek .............................	111 297	-	-5 096	50 994	-	-	-	-	-24 186	-	133 009
Kötvények.................................................	-	-	-	-2 930	-	-	-	70 834	-	-	67 904
Vevői túlfizetések ....................................	1 324	-	-15	-	-	-	-	-	-	-	1 309
Egyéb pénzügyi kötelezettségek...........	586	-	668	135	1 132	-	-	-	-	-	2 521
- Pénzeszközök.........................................	-925	187	-	-	-	-	-	-	-	-	-738
- Egyéb rövid lejáratú pénzügyi
eszközök..................................................	-13 283	-	1 365	-20 488	4 489	-13 803	-	-	-	-	-41 720
Nettó adósságállomány.......................	353 551	187	-14 629	94 878	2 694	239 009	-280 950	70 834	-28 240	-	437 334
Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek....................................................................................................................................................................................................................										-5 218
Fizetett osztalék..............................................................................................................................................................................................................................................................................										-20 853
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.......................................................................................................................................................................................................										-25 418

	Nyitó egyenleg 2021. január 1.	Pénzesz- közök változása	Üzleti tevékeny- ségből származó cash-flow-t érintő változások	További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek	Befektetési tevékenység- ből származó cash-flow-t érintő változások	Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow-t érintő változások					Záró egyenleg 2021. december 31.
	Nyitó egyenleg 2021. január 1.	Pénzesz- közök változása		További pénzmoz- gással nem járó pénzügyi kötelezett- ségek		Hitelek és egyéb kölcsönök felvétele	Hitelek és egyéb kölcsönök kifizetésére fordított összegek	Kötvény- kibocsátásból befolyt összegek	Egyéb pénzügyi kötelezettsé- gek kifizetésére fordított összegek	Egyéb	Záró egyenleg 2021. december 31.
Kapcsolt vállalkozásoktól felvett hitelek	198 952	-	-5 060	2 512	-50	200 754	-260 257	-		-	136 851
Derivatívák kapcsolt féllel szemben......	13	-		741	-734	-	-	-		-	20
Frekvenciadíj kötelezettség ...................	76 084	-	-3 464	88 143		-	-	-	-4 681	-	156 082
Lízingkötelezettségek .............................	133 009	-	-4 446	27 660	-	-	-	-	-21 135	-	135 088
Kötvények.................................................	67 904	-	-1 015	1 325	-	-	-	-	-	-	68 214
Vevői túlfizetések ....................................	1 309	-	85	-	-	-	-	-		-	1 394
Egyéb pénzügyi kötelezettségek...........	2 521	-	-180	-9	-	-	-	-	-1 357	-	975
- Pénzeszközök.........................................	-738	-207		-	-	-	-	-		-	-945
- Egyéb rövid lejáratú pénzügyi
eszközök..................................................	-41 720	-	-1 705	1 288	14 722	19 161	-	-	-	-	-8 254
Nettó adósságállomány.......................	437 334	-207	-15 785	121 660	13 938	219 915	-260 257	-	-27 173	-	489 425
Saját részvény visszavásárlásra fordított összegek....................................................................................................................................................................................................................										-10 215
Fizetett osztalék..............................................................................................................................................................................................................................................................................										-15 312
Pénzügyi tevékenységre fordított nettó cash-flow.......................................................................................................................................................................................................										-93 042

4.4.4 Kötelezettségek szállítók felé
	2020.12.31.	2021.12.31.
Kötelezettségek leányvállalatokkal szemben .................................................	8 129	10 332
Kötelezettségek egyéb kapcsolt felekkel szemben ........................................	7 836	9 283
Kötelezettségek külső felekkel szemben ..........................................................	98 027	99 792
Összesen ......................................................................................................	113 992	119 407
4.5 Pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó további közzétételek
4.5.1 Pénzügyi eszközök és kötelezettségek kategóriái

A Társaság a valós értékelési elveket olyan valósérték-hierarchiába rendezi, amely az értékelési elvekben használt alapadatok jelentőségét tükrözi. A valósérték-hierarchia alábbi szintjeit különböztetjük meg:

▪ azonos eszközök vagy kötelezettségek aktív piacon jegyzett (nem módosított) árfolyama (1. szint);

▪ olyan alapadat, mely nem az 1. szinten megjelenő, tőzsdén jegyzett árfolyam, viszont abból közvetlenül vagy közvetve megállapítható (2. szint); és

▪ olyan alapadat, mely nem piacon megfigyelhető információn alapul (3. szint).

A valósérték-hierarchia szintje a valós értékeléshez szükséges legalacsonyabb szintű alapadat alapján kerül meghatározásra. Egy alapadat jelentőségét annak egészét tekintve, a valós értékelés alapján értékeljük.

Nem volt átsorolás az 1. és 2. szintű besorolású pénzügyi instrumentumok között.

A pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek többsége amortizált bekerülési értéken került értékelésre, de ezek valós értékére vonatkozó információ is bemutatásra kerül. Ezeknek az eszközöknek és kötelezettségeknek a valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra, kivéve a kötvények tekintetében. Az MT2027 kötvény kezdeti valós értéke a 2. szintű információk alapján került kiszámításra, mivel a kötvényeknek nincs aktív piaca. A diszkontráta a vonatkozó BIRS ráták alapján került meghatározásra, míg az árrés becslése az aukció során meglévő kereskedelmi banki ajánlatokon alapult. Az aktív piacon nem jegyzett pénzügyi instrumentumok valós értéke értékelési technikákkal, jellemzően diszkontált cash-flow módszer alkalmazásával kerül meghatározásra. A becsült pénzáramok az adott szerződéseken alapulnak, míg a diszkontráták a lejáratokra és pénznemekre vonatkozó piaci alapú benchmark kamatlábak (BUBOR, BIRS, EURIBOR, EUR swap görbék) alapján interpolációs technikákat alkalmazva kerültek meghatározásra. A pénznemátváltás központi bankok (lehetőleg a Magyar Nemzeti Bank) árfolyam fixálásai alapján történik.

A derivatív eszközök és kötelezettségek 2. szintű információk alapján kerülnek meghatározásra. Az opciós kötelezettségek (amennyiben az IFRS 9 szerint alkalmazható) valós értéke 3. szintű információk alapján került meghatározásra.

Az alábbi táblázatok a Társaság pénzügyi eszközei és kötelezettségei 2020. és 2021. december 31-i állományának könyv szerinti, valamint valós értékét mutatják.

4.5.1.1 Pénzügyi eszközök – Könyv szerinti érték és valós érték

A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje:

2020.12.31	Könyv szerinti érték					Valós érték
2020.12.31	Amortizált bekerülési értéken	FVOCI (1. szint)	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök ......................................................	738	-	-	-	738	738
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni
klíringkövetelések ..............................................	20 419	-	-	-	20 419	20 419
Éven belüli vevőkövetelések külső felekkel
szemben...............................................................	111 835	-	-	-	111 835	111 835
Éven belüli vevőkövetelések kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ................................	7 132	-	-	-	7 132	7 132
Éven túli vevőkövetelések ................................	16 159	-	-	-	16 159	15 872
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt
felekkel szemben................................................	-	-	20 696	-	20 696	20 696
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök .	3 772	-	-	-	3 772	3 721
Tőkeinstrumentumok ........................................	-	1	-	1 193	1 194	1 194
Pénzügyi lízingkövetelések külső felekkel
szemben...............................................................	577	-	-	-	577	605
Pénzügyi lízingkövetelések kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ................................	5 249	-	-	-	5 249	7 131
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból
származó követelések .......................................	4 794	-	-	-	4 794	4 794
Egyéb rövid lejáratú követelések....................	651	-	-	-	651	651
Egyéb hosszú lejáratú követelések.................	751	-	-	-	751	773
Összesen .......................................................	172 077	1	20 696	1 193	193 967	195 561

2021.12.31	Könyv szerinti érték					Valós érték
2021.12.31	Amortizált bekerülési értéken	FVOCI (1. szint)	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzeszközök ......................................................	945	-	-	-	945	945
Kapcsolt vállalkozásokkal szembeni
klíringkövetelések ..............................................	1 258	-	-	-	1 258	1 258
Éven belüli vevőkövetelések külső felekkel
szemben...............................................................	117 122	-	-	-	117 122	117 122
Éven belüli vevőkövetelések kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ................................	4 724	-	-	-	4 724	4 724
Éven túli vevőkövetelések ................................	16 664	-	-	-	16 664	15 581
Származékos pénzügyi eszközök kapcsolt
felekkel szemben................................................	-	-	16 715	-	16 715	16 715
Kapcsolt vállalkozásoknak adott kölcsönök .	1 765	-	-	-	1 765	1 765
Tőkeinstrumentumok ........................................	-	1	-	1 181	1 182	1 182
Pénzügyi lízingkövetelések külső felekkel
szemben...............................................................	476	-	-	-	476	429
Pénzügyi lízingkövetelések kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ................................	4 994	-	-	-	4 994	5 152
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokból
származó követelések .......................................	3 507	-	-	-	3 507	3 507
Egyéb rövid lejáratú követelések....................	981	-	-	-	981	981
Egyéb hosszú lejáratú követelések.................	627	-	-	-	627	590
Összesen .......................................................	153 063	1	16 715	1 181	170 960	169 951
	36

Az FVTPL eszközök (2. szint) a derivatív pénzügyi instrumentumokat tartalmazzák, melyek két fajtája a határidős ügyletek

(300 millió forint), valamint a keresztdevizás és kamatswap ügyletek (16 415 millió forint).

Ezen instrumentumok valós értékét a diszkontált cash-flow módszerrel állapítjuk meg. A kalkulációt a Magyar Telekom pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok, és a jelentendő időszak utolsó munkanapján, a Reuters adatbázisában közzétett azonnali árfolyamok alapján készítette. A várható jövőbeli pénzáramok jelenértékét pénzpiaci hozamgörbék, bázis swap pontok segítségével a fordulónapra diszkontáltuk, majd azonnali árfolyamon átváltottuk forintra.

A követelés és a kötelezettség forintosított jelenértéke követelésként vagy kötelezettségként kerül elszámolásra. Az FVTPL eszközök (3. szint) az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetést tartalmazza 2020-ban és 2021-ben.

A rövid lejáratú eszközök amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

4.5.1.2 Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értéke, valós értéke és a valós érték hierarchia szintje:

2020.12.31	Könyv szerinti érték				Valós érték
2020.12.31	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ............................................	198 952	13	-	198 965	198 965
Kötelezettségek szállítók felé külső felekkel
szemben...........................................................................	98 026	-	-	98 026	98 026
Kötelezettségek szállítók felé kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ............................................	15 965	-	-	15 965	15 965
Frekvenciadíj kötelezettség .........................................	76 083	-	-	76 083	85 200
Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ........	124 729	-	-	124 729	133 595
Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal
szemben...........................................................................	8 280	-	-	8 280	8 428
Kötvények........................................................................	67 904	-	-	67 904	68 053
Vevői túlfizetések...........................................................	1 309	-	-	1 309	1 309
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ........................	2 393	-	-	2 393	2 393
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .....................	-	-	130	130	130
Összesen ..................................................................	593 641	13	130	593 784	612 064

2021.12.31	Könyv szerinti érték				Valós érték
2021.12.31	Amortizált bekerülési értéken	FVTPL (2. szint)	FVTPL (3. szint)	Összesen	Valós érték
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ............................................	136 851	20	-	136 871	136 871
Kötelezettségek szállítók felé külső felekkel
szemben...........................................................................	99 753	-	-	99 753	99 753
Kötelezettségek szállítók felé kapcsolt
vállalkozásokkal szemben ............................................	19 653	-	-	19 653	19 653
Frekvenciadíj kötelezettség .........................................	156 082	-	-	000 000	000 425
Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben ........	126 490	-	-	126 490	125 103
Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal
szemben...........................................................................	8 596	-	-	8 596	7 846
Kötvények........................................................................	68 214	-	-	68 214	58 070
Vevői túlfizetések...........................................................	1 394	-	-	1 394	1 394
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek ........................	831	-	-	831	831
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek .....................	-	-	144	144	144
Összesen ..................................................................	617 864	20	144	618 028	595 090

A pénzügyi kötelezettségek valós értékéről további információk a 4.4.1 megjegyzésben találhatók.

A rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken kerülnek értékelésre, könyv szerinti értékük megközelíti a valós értéküket.

4.5.1.3 A 3. szintű információk alapján meghatározott valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek

Az egyetlen valós értéken értékelt pénzügyi instrumentum, amelynek valós értéke 3. szintű információk alapján kerül meghatározásra a vételi opcióval kapcsolatos kötelezettség az IFRS 9 szerint. Az alábbi táblázat ezeknek a kötelezettségeknek a mozgását tartalmazza.

2021

Január 1-i nyitóegyenleg........................................................................................................ 130

Vételi opció miatti növekedés ............................................................................................................ -

Tárgyidőszaki átértékelés (nyeresége)/vesztesége ...................................................................... -

- eredményben (nettó pénzügyi eredmény) elszámolva .............................................................. 14

December 31-i záróegyenleg 144

4.5.2 A pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti nettó nyeresége/vesztesége

Az alábbi táblázatok mutatják be a pénzügyi instrumentumok kategóriák szerinti 2020. és 2021. évi nettó nyereségét/veszteségét.

2020

Kamat

Értékelés alapján

Kivezetés

miatt

Fizetett

díjak

Nettó nyereség/

(veszteség)

Valós érték változás

Deviza

átértéke- lés

Értékvesz- tés miatti

veszteség

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (2. szint) .........

19 663

2 441

22 104

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (3. szint) (a)

Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken .......................

296

-998

-8 609

-4 797

-14 105

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken....

-11 785

-24 577

-30

-36 392

Tőkeinstrumentumok FVTPL (3. szint)...............................................

Pénzügyi instrumentumok

nettó nyeresége/vesztesége...

-11 489

19 710

-25 575

-8 609

2 444

-4 827

-28 346

(a) A 2020-as adatok kiegészítésre kerültek az FVTPL pénzügyi instrumentumok (3. szint) sorral.

2021

Kamat

Értékelés alapján

Kivezetés

miatt

Fizetett

díjak

Nettó nyereség/

(veszteség)

Valós érték változás

Deviza

átértéke- lés

Értékvesz- tés miatti

veszteség

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (2. szint) .........

-3 988

10 960

6 972

FVTPL pénzügyi

instrumentumok (3. szint) .........

-13

Pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken .......................

614

-698

-9 837

-4 875

-14 796

Pénzügyi kötelezettségek amortizált bekerülési értéken....

-13 188

-521

-49

-13 758

Tőkeinstrumentumok FVTPL (3. szint)...............................................

-12

Pénzügyi instrumentumok

nettó nyeresége/vesztesége...

-12 574

-4 013

-1 219

-9 837

10 960

-4 924

-21 607

A fenti táblázatok az összegeket aktivált hitelfelvételi költségek nélkül mutatják (lásd 24. megjegyzést).

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében az értékvesztés miatti veszteség minden, a vevők fizetésképtelenségével kapcsolatban felmerült és várhatóan felmerülő költséget tartalmaz és az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a közvetlen költségek között került bemutatásra. A leírást, illetve faktorálást megelőzően a követelésekre azok megtérülő értékéig értékvesztést számolunk el egy követelés-értékvesztési számla beiktatásával, aminek eredményeképp az adott követelésleírás vagy faktorálás nem jár kivezetés miatti nyereséggel vagy veszteséggel.

A fizetett díjak összege leginkább a bevételek pénzügyi realizálásához szükséges tranzakciós díjakra vezethető vissza (például a Magyar Posta fehér csekk feldolgozáshoz kapcsolódó díja, a VPOS terminálokon keresztül térülő bevételek díja és egyéb jutalékok), továbbá ezen a soron jelennek meg bankköltség jellegű tételek is.

4.5.3 Pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek nettósítása

Minden a Társaság és partnerei (jellemzően roaming és összekapcsolási partnerek) között fennálló kikényszeríthető nettósítási keretszerződésből eredő pénzügyi eszköz és pénzügyi kötelezettség esetében lehetőség van az adott vevőkövetelésnél vagy szállítói kötelezettségnél nettó kiegyenlítésre.

Az alábbi követelések és szállítói tartozások esnek nettósítási szerződések hatálya alá, és kerültek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban nettó módon bemutatásra.

	2020.12.31.		2021.12.31.
	Vevőköve- telések	Kötelezett- ségek szállítók felé	Vevőköve- telések	Kötelezett- ségek szállítók felé
A megjelenített pénzügyi instrumentumok
bruttó összege ......................................................	119 075	114 100	122 038	119 599
Pénzügyi instrumentumok bruttó összegének
nettósítása.............................................................	-108	-108	-192	-192
A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kimutatott megjelenített pénzügyi instrumentumok nettózott összege	118 967	113 992	121 846	119 407

4.5.4 Egyéb információk a pénzügyi instrumentumokról

A Magyar Telekom ki van téve annak a kockázatnak, hogy 2021. december 31-i névértéken összesítve 14,7 milliárd Ft garanciát hívjanak le tőle (2020-ban: 14,8 milliárd forint). 2021 januárban a Magyar Telekom sikeresen részt vett a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasáv frekvenciahasználati jogosultságai tárgyában kiírt árverési eljárásban, melynek előfeltételeként további garanciák kibocsátása vált szükségessé. A garanciákat bankok adták a Magyar Telekom nevében a Társaság bizonyos szerződéses vagy tenderhez kapcsolódó kötelezettségeinek biztosítékaként. A Társaság eddig mindent megtett annak érdekében, hogy eleget tegyen szerződéses kötelezettségeinek, valamint ezt tervezi a jövőre nézve is. Ennek ellenére előfordulhatnak viták a partnereinkkel, amik a garanciák lehívásához vezethetnek. Ilyen garancia lehívás történt 2022 januárjában 133 millió forint értékben, ami nem a Társaság fizetőképességén alapul és nincs érdemi hatással arra. További információk a 4.4.3.1-es megjegyzésben találhatók.

A Magyar Telekom nem rendelkezik olyan biztosítékkal, mely esetén megengedett számára annak értékesítése vagy újbóli megterhelése a biztosíték tulajdonosa nem teljesítésének hiányában.

A pénzügyi eszközök vagy kötelezettségek között nem történt átsorolás másik pénzügyi instrumentum kategóriába.

A Társaságnak nem voltak többszörösen beágyazott származékos termékeket tartalmazó, összetett pénzügyi

instrumentumai.

5 PÉNZÜGYI KOCKÁZAT KEZELÉSE

5.1 Pénzügyi kockázati tényezők

A Magyar Telekom elsősorban pénzügyi instrumentumaiból eredő hitelezési kockázatnak van kitéve. A Társaság továbbá az árfolyamok, a kamatok és a Társaság eszközeinek, illetve kötelezettségeinek valós értékét és/vagy cash-flow-it befolyásoló piaci árak mozgásából eredő pénzügyi kockázatnak van kitéve.

A pénzügyi kockázatok kezelésének célja, hogy csökkentse ezeket a kockázatokat folyamatos operatív és pénzügyi tevékenységeken keresztül. Ennek érdekében a kockázat mértékétől függően különböző származékos és nem származékos fedezeti eszközöket használunk. A Magyar Telekom kizárólag a Társaság cash-flow-ját érintő kockázatokat fedezi, a valós érték kockázatokat nem. Származékos ügyleteket kizárólag fedezeti célokkal használ, nem kereskedelmi, vagy spekulatív célokkal. A partnerkockázatok csökkentése érdekében a fedezeti ügyleteket vezető magyar és nemzetközi pénzintézetekkel vagy a Deutsche Telekommal bonyolítjuk. A fedezeti elszámolást nem alkalmazzuk ezekre a tranzakciókra.

A kockázatok részletes leírását, azok kezelését, illetve az érzékenységi vizsgálatokat az alábbiakban mutatjuk be. Az érzékenységi vizsgálatok a kockázati tényezők lehetséges változásai alapján az adózás előtti eredményre gyakorolt potenciális hatásokat mutatják be. Ezek a hatások a jelentési időszakra vonatkozóan egy körülbelül 25%-os átlagos adórátával adóznának, tehát az adózás előtti eredményre való hatás 75%-a lenne olyan években, melyek mentesek a jelentős egyszeri le nem vonható adózás előtti hatásoktól és az adórendszerben bekövetkező jelentős változásoktól. A bemutatott lehetséges (adóval csökkentett) hatások a Társaság tőkéjére is ugyanakkora hatással lennének.

Ezen kockázati tényezőkben nem következett be jelentősebb változás az előző évhez képest.

5.1.1 Piaci kockázat

Piaci kockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a piaci árak változásának következtében megváltozik. A piaci kockázatnak három típusa van:

▪ árfolyamkockázat

▪ kamatkockázat

▪ árkockázat

A Magyar Telekom pénzügyi stratégiájának alapjait minden évben az Igazgatóság határozza meg. A Társaság stratégiája a központosított finanszírozásra épül, rövid- és középtávú, illetve fix és változó kamatozású hitelek kombinációjának felhasználásával. Az Igazgatóság Csoport szinten két eladósodási mutatót hagyott jóvá, amelyek teljesülését éves szinten ellenőrzi. 2021 végén a Csoport mindkét mutató értékét teljesítette; az EBITDA-hoz mért Összes Adósság mutató értéke 2021-ben 2,15 (2020-ban 2,10), a jóváhagyott maximum 2,8 lehet, a nettó pénzügyi eredményhez viszonyított EBITDA értéke 2021-ben 17,58 (2020-ban 9,47), a jóváhagyott minimum 3,0 lehet. A Társaság a finanszírozási politika végrehajtása és a pénzügyi kockázatkezelés során meghatározza és ellenőrzi a deviza-, likviditás-, és partnerkockázat- kezelés irányelveit.

A Magyar Telekom esetében a kamatlábak és devizaárfolyamok változásából eredő piaci kockázat a kamatozó eszköz- és adósságállománnyal, valamint a várható tranzakciókkal kapcsolatos. A Magyar Telekom funkcionális pénzneme a magyar forint, így a Magyar Telekom célja, hogy pénzügyi kockázatát forintban mérve minimalizálja.

A piaci kockázatok bemutatásához érzékenységvizsgálatot is készítettünk, ami a kockázati tényezők feltételezett változásainak az adózás előtti eredményre és a saját tőkére gyakorolt hatását mutatja be. Ezek a feltételezett változások úgy lettek megállapítva, hogy a kapcsolódó kockázati tényezők reálisan feltételezhető változását mutassák. A vizsgált időszakban ezek a hatások úgy kerülnek meghatározásra, hogy a különböző kockázati tényezők feltételezett változását viszonyítjuk a pénzügyi eszközök mérlegfordulónapi egyenlegéhez az utolsó (2021-es) és a megelőző (2020-as) beszámolási időszakra vonatkozóan. A mérlegfordulónapi egyenleg általában az egész évre jellemző egyenleg, ezért a hatások számszerűsítése ezek alapján történik. Az érzékenységvizsgálat módszertana és feltételrendszere nem változott jelentősen az előző beszámolási időszakhoz viszonyítva. A még mindig volatilis nemzetközi tőke és értékpapírpiacok miatt a devizaárfolyamok és kamatlábak nagyobb ingadozása is lehetséges.

5.1.1.1 Árfolyamkockázat

Árfolyamkockázatról akkor beszélünk, amikor egy pénzügyi eszköz valós értéke vagy jövőbeni cash-flow-jának értéke a devizaátváltási árfolyamok változásának következtében ingadozik. Árfolyamkockázat a Társaság funkcionális pénznemétől eltérő pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumokon keletkezik. Releváns kockázati tényezőt jelent általánosságban valamennyi nem funkcionális deviza árfolyama, ha a Magyar Telekom rendelkezik e devizában denominált pénzügyi instrumentumokkal.

A magyar forint 2021-ben kb. 1%-kal értékelődött le az euróval szemben. 2019-ben és 2020-ban a forint 8-12%-os

tartományban ingadozott az euróval szemben, 2021-ben ez a tartomány kb. 7%-ra szűkült.

Annak érdekében, hogy a Társaság kezelje devizában denominált instrumentumain az árfolyam kockázati kitettséget, az elmúlt években a Magyar Telekom minimalizálta devizában fennálló kölcsöneinek állományát, illetve származékos ügyletekkel fedezte azokat az árfolyamkockázat jelentős csökkentése végett. A vállalti kötvény forintban denominált és így ezen instrumentum árfolyamkockázatnak nincs kitéve.

DT AG hitelekhez és kapcsolódó fedezeti ügyletekhez köthető árfolyamkockázat

A Deutsche Telekom AG-től (DT AG) és a Deutsche Telekom pénzügyi leányvállalatától, a Deutsche Telekom International Finance B.V.-től (DTIF) számos kapcsolt vállalati hitel euróban került felvételre általános célok finanszírozására. A hitel felvételével együtt kétdevizás kamatcsere ügyleteket vagy deviza csereügyleteket köt a Magyar Telekom a Deutsche Telekom AG-val, ezzel forintra váltva a hitelekhez kapcsolódó teljes pénzáramlást. Bár a Társaság nem alkalmaz fedezeti elszámolást, a hitel és a kapcsolódó fedezeti tranzakciókat együtt vizsgálva az euró-forint árfolyam-ingadozásnak korlátozott a (nettó) hatása az eredményre és a tőkére.

Érzékenység elemzés

2020.12.31.
EUR/HUF (15% elmozdulás)
Hitel ....................................................................................................................	-27 813	27 813
Deviza csere ügylet .........................................................................................	28 747	-28 747

Az euró észszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lett volna a külföldi pénznemben fennálló hitelek értékelésére és növelte (+) / csökkentette (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak változatlanok, és nem tartalmazza az előre jelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak az előbbi kerül feltüntetésre.

	Eredmény
	Erősödés	Gyengülés

Nettó hatás ............................................................................................	934	-934
2021.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Hitel ....................................................................................................................	-11 993	11 993
Deviza csere ügylet .........................................................................................	12 242	-12 242
Nettó hatás ............................................................................................	249	-249

Egyéb árfolyamkockázat

A Társaságnak további árfolyamkockázata főleg (i) a Társaság külföldi pénznemben fennálló készpénz állományából és (ii) a nemzetközi telekommunikációs társaságokkal elszámolt árbevételekből és kifizetésekből, valamint a (iii) külföldi pénznemben kötött szállítói szerződésekből ered. A deviza-kockázatkezelési politikának megfelelően a Magyar Telekom megfelelő mennyiségű devizát tart a bankszámláin vagy megvásárolja azt határidős ügylet keretében. A szükséges mennyiséget a vevőkövetelések és a rövid lejáratú szállítói tartozások következő időszaki egyenlege alapján határozzuk meg, annak érdekében, hogy az ilyen típusú kötelezettségekből adódó deviza kockázatra legyen elég fedezet. A Társaság devizában (euróban és dollárban) fennálló kötelezettség-állománya (a fenti hitelektől eltekintve) meghaladja a devizában (euróban és dollárban) fennálló eszközeinek állományát, ennek következtében a funkcionális deviza árfolyamában történő elmozdulás hatással lenne a Társaság eredményére.

A fenti kitettség csökkentésére a Magyar Telekom alkalmanként származékos ügyleteket köt. Az ehhez kapcsolódó nyitott rövid futamidejű határidős devizaügyletek valós piaci értéke 0,2 milliárd forint (követelés) volt 2021. december 31-én (2020-ban: 0,5 milliárd forint követelés). Ezen devizaügyletek célja, hogy a jövőbeni devizabevételeket meghaladó deviza kifizetések árfolyamkockázatát mérsékeljék.

Érzékenység elemzés

2020.12.31.

EUR/HUF (15% elmozdulás)

Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint

bankbetétek nettó egyenlege .......................................................................

-5 089

5 089

Kapcsolódó határidős devizaügyletek.........................................................

3 173

-3 173

Az alábbi táblázatban szereplő pénznemek észszerűen lehetséges erősödése vagy gyengülése a forinttal szemben december 31-én hatással lettek volna a külföldi pénznemben fennálló pénzügyi instrumentumok értékelésére és növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a kamatlábak, változatlan, és nem tartalmazza az előre jelzett értékesítések és beszerzések hatását. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

	Eredmény
	Erősödés	Gyengülés

Nettó hatás..................................................................................................	-1 916	1 916
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .......................................................................	-65	65
Kapcsolódó határidős devizaügyletek.........................................................	1 978	-1 978
Nettó hatás ............................................................................................	1 913	-1 913
2021.12.31.
EUR/HUF (10% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint bankbetétek nettó egyenlege .......................................................................	-4 004	4 004
Kapcsolódó határidős devizaügyletek.........................................................	4 356	-4 356
Nettó hatás ............................................................................................	352	-352
USD/HUF (15% elmozdulás)
Devizás szállítótartozások, vevői és pénzügyi követelések, valamint
bankbetétek nettó egyenlege .......................................................................	-440	440
Kapcsolódó határidős devizaügyletek.........................................................	722	-722
Nettó hatás ............................................................................................	282	-282

A volatilis nemzetközi tőke- és értékpapír piacok hatására a forintnak, mint funkcionális devizának az euróval szemben 10 százaléknál, az amerikai dollárral szemben 15 százaléknál is magasabb ingadozása is elképzelhető, mivel a rendkívüli piaci körülmények extrém árfolyammozgásokat eredményezhetnek a devizapiacokon.

5.1.1.2 Kamatlábkockázat

A Magyar Telekom a kamatlábak változása miatt is ki van téve a piaci kockázatoknak. Ennek oka, hogy a kamatlábak ingadozása befolyásolja a fix kamatozású instrumentumok valós értékét, továbbá a változó kamatozású instrumentumokon keresztül a cash-flow-t.

A nem derivatív fix kamatozású pénzügyi instrumentumok piaci kamatainak a változása nincs hatással az Adózott eredményre, mert egyik instrumentum sem kerül eredménnyel szemben valós értéken értékelésre. A fix kamatozású pénzügyi instrumentumok, melyek amortizált bekerülési értéken vannak nyilvántartva nincsenek kitéve kamat cash-flow kockázatnak.

A piaci kamatok változása azon származékos kamat ügyletek (kamat- és devizacsere ügyletek) esetén, melyek nem tartoznak az IFRS 9 által meghatározott fedezeti ügyletek körébe, az Egyéb pénzügyi költségek – nettó sort befolyásolják (Nettó nyereség / veszteség a pénzügyi instrumentumok valós értékre történő átértékeléséből).

A piaci kamatok változása a nem derivatív, változó kamatozású pénzügyi instrumentumok kamat bevételeit/költségeit befolyásolja, amennyiben ezen kamatfizetéseket nem fedezzük kamatkockázat csökkentésére irányuló cash-flow fedezéssel.

Pénzügyi eszközök

A működéséből származó készpénz-többletet elsősorban a hitelek visszafizetésére fordítja a Társaság, így nincs érdemi nagyságrendű betétállománya.

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségek közül elsősorban a kapcsolt vállalkozásokkal (DTIF, DT AG) szembeni kötelezettségek és a harmadik féllel szembeni kötelezettségek, valamint a kapcsolódó kamatcsere ügyletek vannak kitéve kamatkockázatnak. Ezen hitelek közül szinte valamennyinél a Magyar Telekom Nyrt. a kötelezett, mivel a Társaság finanszírozása központilag történik. A lenti elemzés a Társaság kamatkockázatnak való nettó kitettségét mutatja be, ami a hitelek és a kapcsolódó kamatcsere ügyletek együttes eredménye.

Mivel a hitelportfolió döntő többsége forintban denominált, illetve kamatcsere ügyletekkel forint kamatozásra lett elcserélve, a Társaság pénzügyi kötelezettségei szinte kizárólag a forint kamatlábváltozásoknak vannak kitéve. A kamatkockázat megfelelő kezelése érdekében fix és változó kamatozású hitelek kombinációja alkotja a forint portfoliót. Az összes adósságállományhoz viszonyítva a fix kamatozású adósságállomány (beleértve a fix kamatozásúra elcserélt hiteleket, de ide nem értve a változó kamatozásúra cserélt hiteleket) 76 százalékot tett ki 2021. december 31-én (2020- ban 95%).

Változó kamatozású kötelezettségek cash-flow érzékenysége

A változó kamatozású hitelállomány (beleértve a változó kamatozású elcserélt hiteleket, de ide nem értve a fix kamatozásúra cserélt hiteleket) 24 százalékot tett ki a Társaság összes adósságállományához viszonyítva 2021-ben (2020-ban 5%).

2020.12.31.
Változó kamatozású kötelezettségek .........................................................	-3 048	3 048
Kamatcsere ügyletek .....................................................................................	2 684	-2 684

A kamatlábak 300 bázispont észszerűen lehetséges változása a fordulónapon növelték (+) / csökkentették (-) volna a tőkét és az eredményt az alábbi táblázatban szereplő összegekkel. Ez az elemzés azt feltételezi, hogy minden más változó, különösen a devizaárfolyam, változatlan. Mivel az eredményre gyakorolt hatás megegyezik a tőkére gyakorolt hatással, így csak előbbi kerül feltüntetésre.

	Eredmény
	300 bázispont növekedés	300 bázispont csökkenés

Cash-flow érzékenység (nettó) ............................................................	-364	364
2021.12.31.
Változó kamatozású kötelezettségek .........................................................	-4 221	4 221
Kamatcsere ügyletek .....................................................................................	2 712	-2 712
Cash-flow érzékenység (nettó) ............................................................	-1 509	1 509

5.1.2 Hitelezési kockázat

Hitelezési kockázatról akkor beszélünk, ha egy pénzügyi instrumentumra vonatkozó szerződésben résztvevő egyik fél pénzügyi veszteséget okoz egy másik félnek kötelezettsége teljesítésének elmulasztásával.

A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke mutatja. A fordulónapon fennálló hitelezési kockázatnak való kitettség maximális nagyságát csökkentő garanciális megállapodásokat is ebben a fejezetben mutatjuk be.

A hitelkockázatok döntő többsége a pénzeszközökkel, a 3 hónapnál hosszabb futamidejű bankbetétekkel és a vevőkövetelésekkel kapcsolatban merülhet fel, melyek döntően rövid lejáratúak.

A Társaság kockázatkezelési irányelveinek megfelelően a Magyar Telekom döntő többségében legalább BBB+ (vagy azzal egyenértékű) hitelminősítéssel rendelkező bankokban helyez el lekötött betéteket, vagy garanciákat kér a betétekre olyan bankoktól, amelyek legalább BBB+ minősítésűek. Folyószámlákat azonban ezeknél alacsonyabb minősítésű bankoknál is vezet. Továbbá a Magyar Telekom előnyben részesíti az olyan bankokban történő betételhelyezést, amelyek hitelt is nyújtanak neki, hogy a bank nem teljesítése esetén lehetőség legyen a hitelek és betétek kompenzálására.

A Társaság pénzeszközei és 3 hónapnál hosszabb bankbetétei esetében a hitelkockázat koncentrációja korlátozott, mivel a Magyar Telekom meghatározó magyarországi pénzintézeteknél helyezi el pénzeszközeit. Továbbá, a forintban keletkező készpénz többletet a forintban fennálló hiteleink törlesztésére fordítjuk, vagy olyan partner bankokban helyezzük el, melyekkel szemben hiteleink vannak. A fentiek miatt a forintban meglévő készpénzállományra vonatkozó hitelezési kockázatunk igen alacsony.

A vevőkövetelésekhez kapcsolódó hitelezési kockázat koncentrációja a Magyar Telekom nagy ügyfélszáma és annak ágazatonkénti és földrajzi területi kiterjedése miatt alacsony.

Az éves szinten elszámolt értékvesztés 2021-ben az árbevétel 1,8%-a volt (2020-ban: 1,6%). További információért lásd a

3.3 megjegyzést.

A Társaság különböző módszereket használ a fizetőképesség vizsgálatára, melyeket az alábbiakban ismertetünk.

A hitelképesség vizsgálat automatikusan történik a hitelképesség-vizsgáló program segítségével. Az igénybe vett szolgáltatás függvényében többféle ellenőrzés is lefut, mint például a csődlista, a cég belső, kockázatos címlistája, az elmúlt fél év behajtási története, a tartozás és a magyarországi mobilszolgáltatók feketelistájának ellenőrzése. A Fraud rendszer segítségével figyeljük az ügyfelek kiugró forgalmát és fraud gyanús viselkedését mobil, vezetékes és internet szolgáltatás esetében is. Üzleti ügyfelek esetében az ügyfélmenedzserek ellenőrzik, hogy az ügyfélnek van-e tartozása.

A felszólítási folyamatok automatikusan futnak a számlázó rendszerekből az alábbi lépésekkel: SMS-küldés, emlékeztető Telekom applikáción keresztül, telefonos felszólítás, felszólító levél, korlátozás, felmondó levél és kikapcsolás. Közép- és nagyvállalatok esetében a felszólítási folyamat az első emlékeztető levéllel, manuálisan kezdődik. Ezt követően ez a folyamat is automatizált. A Társaság a hatályos jogszabályok alapján a különböző ügyfélcsoportok esetében különböző és testreszabott felszólítási lépéseket alkalmaz, eltérő határidőkkel és minimumtartozással. A szerződés felmondása után a folyamat várható sikeressége alapján több behajtási lépés kombinációját alkalmazzuk, úgymint behajtó cégek alkalmazása, a kintlévőség eladása és a jogi útra terelés. A folyamat minden lépését belső utasítások szabályozzák.

5.1.3 Likviditási kockázat

Likviditási kockázatról akkor beszélünk, ha egy társaság nehézségekbe ütközik pénzügyi kötelezettségeinek teljesítése kapcsán.

A likviditási kockázat körültekintő kezelése kiterjed a kellő mennyiségű pénzeszköz, bankbetét, valamint megfelelő összegű kötelezően folyósítandó hitelkeret fenntartására. A Társaság pénzügyi tevékenysége a rugalmas finanszírozást célozza szabad hitelkeretek rendelkezésre tartásával. A Társaság le nem hívott banki hitelkerete 43,5 milliárd forint volt 2021. december 31-én (2020: 41,1 milliárd forint).

A következő két táblázat a Magyar Telekom pénzügyi kötelezettségeinek – beleértve az utánuk fizetendő kamatokat is – a lejárati szerkezetét mutatja be (nem diszkontált összegek) 2021. és 2020. december 31-én. Mivel a pénzügyi kötelezettségeket a Társaság jellemzően folyamatos működéséből származó pénzeszközökből finanszírozza, a beszámolási időszak végén fennálló pénzügyi eszközök (pénzügyi kötelezettségekkel összevetett) lejárati bontása nem mérvadó, ezért ezt nem szerepeltetjük az alábbi táblázatban.

	2020.12.31.
	Összesen	1 éven belüli	1-5 év	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé – külső felek .............................................	98 027	98 027	-	-
Kötelezettségek szállítók felé - kapcsolt vállalkozások.........................	15 965	15 965	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...........	202 031	111 273	90 758	-
Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben .......................................	153 438	23 900	68 362	61 176
Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..................	9 115	1 964	7 149	2
Kötvények.......................................................................................................	74 502	1 015	4 060	69 427
Frekvenciadíj kötelezettségek....................................................................	106 631	8 145	26 704	71 782
Egyéb pénzügyi kötelezettségek ...............................................................	3 831	3 701	130	-
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow .................................................	663 540	263 990	197 163	202 387
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) .........................................................	520	271	249	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)............... Bruttó forint kifizetések (millió forint) ......................................................	189 618 174 480	98 820 87 505	90 798 86 975	- -
Nettó forint befolyások millió forintban ............................................	15 138	11 315	3 823	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ......................................................... Bruttó USD befolyások (millió USD)..........................................................	58 44	58 44	- -	- -
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)............... Bruttó forint kifizetések (millió forint) ......................................................	34 261 33 851	34 261 33 851	- -	- -
Nettó forint befolyások millió forintban ............................................	410	410	-	-

	2021.12.31.
	Összesen	1 éven belüli	1-5 év	5 éven túli
Kötelezettségek szállítók felé – külső felek.............................................	99 753	99 753	-	-
Kötelezettségek szállítók felé – kapcsolt vállalkozások........................	19 653	19 653	-	-
Pénzügyi kötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ...........	138 807	46 699	92 108	-
Lízingkötelezettségek külső felekkel szemben .......................................	151 546	24 852	66 595	60 099
Lízingkötelezettségek kapcsolt vállalkozásokkal szemben ..................	9 193	1 497	7 678	18
Kötvények.......................................................................................................	73 797	1 015	38 167	34 615
Frekvenciadíj kötelezettségek....................................................................	199 103	54 447	35 885	108 771
Egyéb pénzügyi kötelezettségek...............................................................	2 273	2 129	144	-
Pénzügyi kötelezettségek cash-flow .................................................	694 125	250 045	240 577	203 503
Nyitott swap pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) .........................................................	251	1	250	-
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)............. Bruttó forint kifizetések (millió forint) ....................................................	92 619 86 974	369 1 910	92 250 85 064	- -
Nettó forint befolyások (+)/kiáramlások (-) millió forintban .........	5 645	-1 541	7 186	-
Nyitott forward pozíciók pénzáramlása Bruttó euró befolyások (millió euró) ........................................................ Bruttó USD befolyások (millió USD).........................................................	198 15	198 15	- -	- -
Bruttó forint befolyások (millió forint, azonnali árfolyamon)............... Bruttó forint kifizetések (millió forint) ......................................................	77 948 78 542	77 948 78 542	- -	- -
Nettó forint befolyások (+)/kiáramlások (-) millió forintban ...........	-594	-594	-	-

A Magyar Telekom adósságportfoliójának átlagos lejárati ideje 3,07 év 2021. december 31-én (2020: 3,14 év). A pénzügyi instrumentumokhoz kapcsolódó változó kamatfizetések számításához a 2021. december 31-ét, illetve a 2020. december 31-ét megelőző legutolsó kamatfordulókor megállapított kamatlábakat használtuk. A tényleges cash-flow-k eltérhetnek, ha a változó kamatlábak változnak a jövőbeni időszakokban. További információk a 4.4.1 megjegyzésben.

5.2 Tőkekockázat kezelése

A Társaság célja a tőkeszerkezet alakításával, hogy megőrizze a folyamatos működés képességét, hogy részvényeseinek és egyéb érdekeltségi csoportjainak hasznot biztosítson, és egy optimális tőkeszerkezetet tartson fenn a tőkeköltség csökkentése érdekében.

A Társaság vezetősége tesz javaslatot a tulajdonosoknak (az Igazgatóságon keresztül) az osztalékfizetésre vagy egyéb változtatásokra a Társaság saját tőkéjében, annak érdekében, hogy optimalizálja a Társaság tőkeszerkezetét. Ez úgy valósítható meg, hogy a Társaság módosítja a részvényeseknek fizetett osztalék nagyságát, visszafizetheti a tőke egy részét a tulajdonosoknak tőkeleszállítás keretében, vagy saját részvényt adhat el vagy vehet.

2021-ben a Magyar Telekom Igazgatósága 15 311 millió forint osztalékot hagyott jóvá (2020-ban 20 855 millió forintot) és a Társaság Igazgatósága a 2022 áprilisában tartandó Éves Rendes Közgyűlésének 15 000 millió forint osztalék kifizetését javasolja.

A fentieken túl – a 2013. évi V. törvény (Ptk.) értelmében a Magyar Telekomnak biztosítania kell, hogy a Társaság Saját tőkéje ne csökkenjen a Jegyzett tőke kétharmada alá, vagyis a tartalékok összege ne legyen negatív. A Társaság megfelel ennek a szabályozásnak.

A tőke, melyet a Társaság menedzsel, 636 milliárd forintot tett ki 2021. december 31-én (2020: 607 milliárd forint), lásd

16. megjegyzést.

6 NYERESÉGADÓ

6.1 Nyereségadók – számviteli politikák

A nyereségadók a tényleges és a halasztott adóból állnak. Az Adózott eredményben kerülnek elszámolásra, kivéve azt az összeget, amely üzleti kombinációhoz, vagy olyan tételekhez kapcsolódik, amelyek közvetlenül a tőkében vagy az egyéb átfogó jövedelemben kerülnek elszámolásra.

6.1.1 Tényleges adó

A tényleges adó az adott évre vonatkozó adóköteles nyereség (negatív adóalap) után várhatóan fizetendő vagy járó adóból és a korábbi évek tekintetében a fizetendő vagy járó adót módosító tételekből áll. A fizetendő vagy járó adó a várhatóan fizetendő vagy járó adó összegére vonatkozó legjobb becslés, amely – ha van ilyen – tükrözi a nyereségadóval kapcsolatos bizonytalanságokat. Értékelése a beszámolási időszak végéig jogszabályba foglalt, vagy lényegileg jogszabályba foglalt adókulcsok felhasználásával történik. A tényleges adó magában foglalja az osztalékból származó bármely adót is. A tényleges adókövetelések és kötelezettségek beszámításra kerülnek, ha bizonyos feltételek teljesülnek.

A nyereségadók a társasági adóból és az egyéb nyereségadókból állnak.

6.1.1.1 Társasági adó

A társasági adót a magyarországi központi adóhatóságoknak kell fizetni. Az adó alapja az adóalany számviteli eredménye, módosítva a le nem vonható és nem adóköteles tételekkel. A kapott osztalékhoz kapcsolódó forrásadó is bemutatásra kerül a társasági adóban. 2017. január 1-jétől a társaságiadó-kulcs egységesen 9%-os.

Mivel a Magyar Telekom Nyrt. a Budapesti Értéktőzsdén bejegyzett cég, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezéseivel összhangban 2017-től köteles pénzügyi kimutatásait az IFRS-ek szabályai szerint elkészíteni.

6.1.1.2 Egyéb nyereségadók

Az egyéb nyereségadó kategóriába tartoznak bizonyos helyi és központi adónemek, amelyeket Magyarországon a társaságok bizonyos nettó módon számolt eredményére vetnek ki. Ezen adók esetében rendszerint jelentősen magasabb az adóalap, de lényegesen alacsonyabb az adókulcs, mint a társasági adónál. Az egyéb nyereségadók közé tartozik a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék.

6.1.2 Halasztott adó

Halasztott adók az eszközök és kötelezettségek pénzügyi beszámolás céljára használt könyv szerinti értéke és az adózás céljából használt összege közötti átmeneti különbségekre kerül megjelenítésre.

Xxxxxxxxxx adó nem kerül megjelenítésre:

▪ egy eszköz vagy kötelezettség kezdeti megjelenítésén keletkező átmeneti különbözetekre egy olyan ügylet során, amely nem üzleti kombináció, és az ügylet időpontjában nem érinti sem a számviteli eredményt, sem az adóköteles nyereséget,

▪ a goodwill kezdeti megjelenítésén keletkező adóköteles átmeneti különbözetekre.

Halasztott adókövetelés elszámolására olyan mértékben kerül sor, amilyen mértékben valószínűsíthető, hogy a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség (vagy visszaforduló halasztottadó-kötelezettség), amellyel szemben a halasztott adókövetelés érvényesíthető. A meg nem jelenített halasztott adókövetelések minden mérlegfordulónapon újra átértékelésre és olyan mértékben megjelenítésre kerülnek, amennyiben valószínűvé vált, hogy jövőbeni adóköteles nyereség lehetővé teszi annak felhasználását.

Halasztott adókövetelés kerül megjelenítésre a leány- és társult vállalkozásokban és közös érdekeltségekben levő részesedések minden adóköteles átmeneti különbözetére olyan mértékben, amennyiben valószínű, hogy az átmeneti különbözet a belátható jövőben visszafordul, és a jövőben lesz olyan adóköteles nyereség, amellyel szemben a halasztott adókövetelés felhasználható.

Halasztott adó kötelezettség kerül megjelenítésre a leány-, és társult vállalkozásokban és közös érdekeltségekben levő részesedések minden adóköteles átmeneti különbözetére, kivéve olyan mértékben, amennyiben a Társaság kontrollálja az

átmeneti különbözetek visszafordulásának ütemezését, és valószínű, hogy az átmeneti különbözet a belátható jövőben

nem fordul vissza.

A halasztott adókövetelések és - kötelezettségek olyan adókulcs használatával kerülnek értékelésre, amelyek várhatóan arra az időszakra vonatkoznak, amikor az átmeneti különbözetek visszafordulnak, a mérlegfordulónapon jogszabályba foglaltak, vagy lényegileg jogszabályba foglalt nyereségadó-kulcsok használatával.

A Társaság pénzügyi helyzet kimutatásában a halasztott adókövetelések és -kötelezettségek nettó módon kerülnek kimutatásra összevont egyenlegüknek megfelelően halasztott adókövetelésként vagy adókötelezettségként.

6.2 Nyereségadó ráfordítás az eredményre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi tábla mutatja az eredményre vonatkozó kimutatásban szereplő elszámolt nyereségadók összegét.

Nyereségadó ráfordítás	2020.12.31	2021.12.31
Társasági adó..................................................................................................	1 211	2 032
Egyéb nyereségadó ......................................................................................	8 336	8 570
Halasztott adó ráfordítás..............................................................................	2 680	3 266
Összesen .............................................................................................	12 227	13 868

6.2.1 Adólevezetés

Az alábbi tábla mutatja be azokat a különbségeket, melyek a pénzügyi kimutatásokban szereplő adóráfordítás és azon elméleti összeg között keletkeztek, melyet a hivatalos adókulcs használatával kapnánk:

2020.12.31

2021.12.31

Adózás előtti eredmény ............................................................................

Számított adó 9% .......................................................................................

Adóalapot nem képező tételek adóhatása ............................................

Le nem vonható költségek nyereségadó hatása .................................

Egyéb nyereségadók .................................................................................

Egyéb nyereségadók adóalap csökkentő hatása .................................

Beruházási adókedvezmény jelenérték hatása ....................................

53 779 68 412

-4 840 -6 157

(a) 863 640

(b) -679 -561

(d) 750 771

(e) 15 9

Nyereségadó ráfordítás ...................................................................

-12 227

-13 868

Effektív adókulcs ....................................................................................... 22,74% 20,27%

Az (a)-(e) magyarázatokat lásd a következőkben.

(a) Az adóalapot nem képező tételek elsősorban azokat a költségeket tartalmazzák, amelyek nem részei az adózás előtti eredménynek, ugyanakkor az egyedi társasági adóalap számításánál levonhatónak minősülnek. Ide tartozik többek között azon eszközök (vagy eszköz többletértékek) értékcsökkenése, amelyek nem szerepelnek az egyedi beszámolóban eszközként, és a halasztott adó számításnál nem vettük figyelembe.

(b) A levezetés e sora tartalmazza az adózás előtti eredmény részét képező, de az egyedi társasági adó számításánál le nem vonható költségek – idő előtti követelés leírások, bizonyos értékvesztések, valamint a nem levonható bírságok - negatív adóhatását.

(c) Az egyéb nyereségadók Magyarországon fizetendő helyi és központi adókat tartalmaznak. Az egyéb nyereségadókba tartozik a Magyarországon kivetett helyi iparűzési adó és innovációs járulék, amelyeket a vállalatok bizonyos nettó módon számított eredménye alapján állapítanak meg a társasági adóalapnál egy lényegesen magasabb adóalapra vetített, de lényegesen alacsonyabb (maximum 2%-os) adókulccsal. Mivel a levezetés első sora csak a társasági adókulccsal számított elméleti adó összegét mutatja, a Magyar Telekom esetében a helyi iparűzési adó és az innovációs járulék további nyereségadó költséget eredményez.

(d) A helyi iparűzési adó és az innovációs járulék a társasági adó szempontból levonhatónak minősülnek, amelynek pozitív hatásait ez a sor jeleníti meg.

(e) A beruházási adókedvezmények jelenérték hatása azt az összeget mutatja, amennyivel növelt értéken lehet igénybe venni az adókedvezményt, ha az nem a beruházás évében, hanem későbbi évben vagy években kerül felhasználásra. További információ a 6.3.2.1 megjegyzésben.

6.3 Nyereségadó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

6.3.1 Tényleges adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő tényleges adó követelések és kötelezettségek a társasági adó és egyéb nyereségadó magyar adóhatóságoknak járó és fizetendő összegét mutatja.

6.3.2 Halasztott adó a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

A Magyar Telekom Nyrt. halasztott adó egyenlegei a következőek:

	Egyenleg 2019.12.31	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2020.12.31.	Eredmény- kimutatás hatás	Egyéb mozgások	Egyenleg 2021.12.31.
Halasztott adó követelés/(kötelezettség)
Beruházási adókedvezmény (6.3.2.1 megjegyzés)...............................................	858	-3 108	2 752	502	-4 258	4 642	886
Követelések és készletek értékvesztése.............................................	1 360	-217	-	1 143	173	-	1 316
Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak.....................................	-6 857	552	-	-6 305	575	-	-5 730
Goodwill .....................................................	-14 481	-	-	-14 481	-	-	-14 481
Céltartalék képzése kötelezettségekre és költségekre ...........................................	1 353	93	-	1 446	245	-	1 691
Összes nettó halasztott adó ...............	-17 767	-2 680	2 752	-17 695	-3 265	4 642	-16 318
Ebből: halasztott adó kötelezettség......	-21 338			-20 786			-20 211
Ebből: halasztott adó követelés ............	3 571			3 091			3 893

Az egyéb mozgások oszlopa tartalmazza a 2020-ban és 2021-ben elszámolt energiahatékonyság-javító beruházási adókedvezmény növekedését.

A fejlesztési adókedvezményekhez kapcsolódó halasztott adó követelések a kapcsolódó eszközbeszerzések aktivált költségeivel szemben kerültek elszámolásra.

A leányvállalatokban birtokolt részesedések miatt keletkező átmeneti különbségek közül 20 799 millió forint értékű nettó átmeneti különbözetre nem számoltunk el halasztott adó kötelezettséget 2021. december 31-én (2020-ban 20 799 millió forint volt az az átmeneti különbözet, melyre nem képeztünk kötelezettséget).

A goodwill-en képzett halasztott adó kötelezettség az Emitel Zrt. és a T-Mobile felvásárlása során a Társaság egyedi könyveiben képzett goodwill-hez kapcsolódik, amely cégek beolvadtak a Magyar Telekomba. A goodwill értékcsökkenése társasági adóban elismert költségnek minősül, az IFRS-ek szabályai szerint viszont nem történik értékcsökkenés elszámolás. A két megközelítésből eredő eltérést fejezi ki a halasztott adó kötelezettség.

6.3.2.1 Beruházási adókedvezmény

A Magyar Telekom Nyrt. 2020-ban és 2021-ben energiahatékonysági adókedvezmény programokat valósított meg. A jogszabályokban leírt auditálási követelményeknek eleget tett, független külső szakértők igazolták, hogy a beruházások megfelelnek az energiahatékonyság kritériumainak. A beruházási adókedvezmény a beruházási költségek csökkenéseként került kimutatásra, a teljes kedvezmény állományra pedig halasztott adó követelést képzett a Társaság. Az adókedvezményből 4 267 millió forintot a 2021-es adóelszámolás során érvényesít a Társaság, a fennmaradó 886 millió forintos hányad pedig halasztott adó követelésként marad a könyveiben, ezt várhatóan a 2022-ben keletkező társasági adókötelezettséggel szemben fogja felhasználni.

Az energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak a 2020. december 31-i állapotnak megfelelően:

	Figyelembe		Adó- ráfordítással		Fennmaradó
Kedvezmény	vehető eszköz-	Megállapított	szemben		adókedvez-
keletkezésének	beruházás	adó-	megjelenített	Felhasznált adó-	mény értéke
éve	összege	kedvezmény	növekedés	kedvezmény	2020.12.31	Lejárat éve

2020 7 650 2 752 - -2 000 000 0000

Az energiahatékonysági adókedvezményeinek részletei az alábbi táblázatban láthatóak a 2021. december 31-i állapotnak megfelelően:

Kedvezmény keletkezésének éve	Figyelembe vehető eszköz- beruházás összege	Megállapított adó- kedvezmény	Adó- ráfordítással szemben megjelenített növekedés	Felhasznált adó- kedvezmény	Fennmaradó adókedvez- mény értéke 2021.12.31	Lejárat éve
2020	7 650	2 752	9	-2 761	-	2025
2021	12 614	4 642	-	-3 000	000	0000
Összesen ..........	20 264	7 394	9	-6 517	886

Annak érdekében, hogy a Társaság az adókedvezményeket és az adócsökkentő tételeket igénybe tudja venni, szigorú feltételeket kellett teljesítenie az erre vonatkozó adószabályok értelmében. A Társaság eleget tett az energiahatékonysági adókedvezményekre vonatkozó előírásoknak.

A Magyar Telekom 2020-ban használta fel a 2013-ban megkezdett nagyberuházási programra jutó adókedvezmény utolsó részletét 858 millió forint értékben.

6.4 A tényleges adó a Cash-flow kimutatásban

A Társaság az adóbevallásban érvényesített energiahatékonysági adókedvezményt befektetési tevékenységhez kapcsolódó pénzmozgásnak minősítette a Cash-flow kimutatásban.

Az alábbi tábla mutatja hogyan oszlik meg a ténylegesen kifizetett adó az egyes tevékenységek között a Cash-flow

kimutatásban:

Tevékenységek a Cash-flow kimutatásban

Fizetett adó

Üzleti tevékenységből származó cash-flow (nyereségadó soron került bemutatásra)..................................... -11 724

Befektetési tevékenységből származó cash-flow (beruházási adókedvezményre 2021-ben igénybe vett) 2 249

Pénzügyi tevékenységből származó cash-flow ......................................................................................................... -

Összesen..........................................................................................................................................................

-9 475

A Magyar Telekom 2020-ban hajtott végre először energiahatékonysági beruházást, amelynek alapján 2021-ben csökkentett adófizetést számolt el.

6.5 Adóellenőrzés

Az adóhatóság az adóbevallást követő évtől számított öt éven belül bármikor ellenőrizheti a könyveket, és pótlólagos adót vethet ki büntetéssel, illetve késedelmi kamattal növelve. A menedzsmentnek nincs tudomása olyan körülményről, amelyből a Társaságnak ilyen jogcímen jelentős kötelezettsége származhatna.

6.6 A Magyar Telekom osztalékfizetése

A Magyar Telekom által fizetendő és fizetett osztalékot forrásadó, illetve nyereségadó terhelheti a tulajdonos országa szerinti adótörvények alapján. Ez azonban nincs hatással a jóváhagyott osztalék összegére vagy a Magyar Telekom adószámaira, mivel az említett adók – amennyiben vannak – a tulajdonost terhelik.

7 KÉSZLETEK

7.1 Készletek – számviteli politikák

A készletek a bekerülési érték és a nettó realizálható érték közül az alacsonyabbikon szerepelnek a pénzügyi kimutatásokban. A bekerülési érték súlyozott átlagár alapján kerül kiszámításra. A készletek bekerülési értéke tartalmaz minden, a készletek beszerzéséhez, előállításához, illetve a jelenlegi helyére és állapotába kerüléséhez kapcsolódóan felmerült költséget. A nettó realizálható érték a még hátralévő előállítási költséggel, illetve az értékesítés költségével csökkentett, normál üzletmenetben alkalmazott, becsült eladási ár.

A készletek értékvesztését az Egyéb működési ráfordítások között számoljuk el.

7.2 Készletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban
	2020.12.31.	2021.12.31.
Továbbértékesített készletek. ..........................................................................	12 109	12 620
Egyéb készletek...................................................................................................	537	596
	12 646	13 216
Értékvesztés.........................................................................................................	-3	-2
Összesen ....................................................................................................	12 643	13 214

A Társaság készletei nincsenek biztosítékkal terhelve sem 2020., sem 2021. december 31-én.

A készletekre elszámolt értékvesztés sem annak visszaírása nem jelentős, így erről nem mutatunk be külön mozgástáblát.

8 ÉRTÉKESÍTÉSRE TARTOTT ESZKÖZÖK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

8.1 Értékesítésre tartott eszközök és kötelezettségek – Számviteli politikák

Az „értékesítésre tartott eszközök” kategória olyan eszközöket (jellemzően ingatlanokat és szorosan kapcsolódó egyéb eszközöket) tartalmaz, amelyek a Társaság további működéséhez nem szükségesek, eladásra kijelöltek, és azok eladására nagy valószínűséggel 12 hónapon belül sor kerül, és amely eszköz annak jelenlegi állapotában készen áll az azonnali értékesítésre, olyan feltételek alapján, amelyek az ilyen eszközök értékesítése esetében szokásosak és megszokottak. Ezek az eszközök a könyv szerinti értékük és az elidegenítési költséggel csökkentett valós értékük közül az alacsonyabbikon kerülnek értékelésre. Ezen eszközök esetében az értékcsökkenés elszámolása abban az időpontban megszűnik, amikor az eszközt értékesítésre tartott eszközzé minősítik. Abban az esetben, ha egy ingatlanok, gépek és berendezések vagy immateriális javak közé sorolt eszközt jelölnek ki az értékesítésre és az eszköz értékesítési költségekkel csökkentett valós érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték, a különbség az éves eredményben értékvesztésként (Értékcsökkenési leírás és amortizáció) kerül elszámolásra.

8.2 Értékesítésre tartott eszközök a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Értékesítésre tartott eszközök és kapcsolódó kötelezettségek az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Ingatlanok, gépek és berendezések .........................................................	489 115
Összesen ............................................................................................	489	115

Az értékesítésre tartott eszközök elsősorban éven belüli értékesítésre kijelölt telkeket és épületeket tartalmaznak az

ingatlanok hasznosításának folyamatos javítása eredményeképpen.

9 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

9.1 Ingatlanok, gépek és berendezések – számviteli politikák

Az ingatlanok, gépek és berendezések bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és halmozott értékvesztéssel csökkentett értéken kerülnek értékelésre.

Egy ingatlanok, gépek és berendezések közé sorolt eszköz bekerülési értéke tartalmazza a kedvezményekkel és rabattal csökkentett beszerzési árat, beleértve az importvámot és a vissza nem igényelhető adókat, és minden olyan közvetlen költséget, amely az eszköz működési helyére történő szállításához, illetve a menedzsment által kívánatosnak tartott módon történő beüzemeléséhez szükséges. Az eszköz leszerelésének, eltávolításának, valamint a helyszín helyreállításának becsült költségei is a bekerülési érték részét képezik, amennyiben a kötelezettség céltartalékként megjelenítésre kerül (lásd 13. megjegyzést).

Az ingatlanok, gépek és berendezések beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás az eszköz eredeti bekerülési értékéből levonásra kerül, és annak hatása az eredményben az eszköz hasznos élettartama alatt, a kisebb mértékű értékcsökkenés révén mutatkozik. Az előírt feltételeket teljesítő befektetési projektekhez kapcsolódó adókedvezmények is ilyen módon kerülnek elszámolásra (lásd 6.3.2.1 megjegyzés).

Távközlési berendezések esetében a bekerülési érték tartalmazza az összes ráfordítást, beleértve az előfizető telephelyén belüli kábelszakaszt, valamint a kapcsolódó hitelezési költségeket, beleértve a kötvény kamatot is.

Meglévő eszközökre fordított többletráfordításokat akkor aktiválunk, ha valószínű, hogy a ráfordításnak tulajdonítható jövőbeni gazdasági hasznok be fognak folyni a Társasághoz. A karbantartási és javítási költségek felmerülésükkor az éves eredményben költségként kerülnek elszámolásra.

Az eszközök selejtezésekor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, a veszteség értékcsökkenésként az eredményben kerül elszámolásra.

Az eszköz eladásakor a bekerülési érték és a halmozott értékcsökkenés kivezetésre kerül, az esetleges nyereség vagy veszteség az átfogó eredményben (Egyéb működési bevételek/költségek) kerül elszámolásra.

Az ingatlanok, gépek és berendezések értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök bekerülési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően, az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 9.3 megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálat az év második negyedévében történik meg és az ennek eredményeképpen bekövetkezett változások az év harmadik negyedévében kerülnek alkalmazásra. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak becsült hasznos élettartama a következő:

Év

Épületek.................................................................................................................................................. 5–50

Alépítmények, kábelek és egyéb külső létesítmények ................................................................. 3–38

Egyéb távközlési berendezések ........................................................................................................ 2–25

Egyéb berendezések ........................................................................................................................... 2–50

Az üzemelő ingatlanok, gépek és berendezések különböző csoportjainak hasznos élettartama növekedhet, ha felújítás történik az eszközön. Automatikusan nem történik hasznos élettartam módosítás, csak abban az esetben, ha a beruházás eredményeként jelentősen megnövekedik az eszköz hasznos élettartama, ami egyedileg, megalapozott szakértői döntés alapján kerül meghatározásra.

Azon eszközök esetében, amelyekre értékcsökkenés kerül elszámolásra, minden olyan esetben, amikor bizonyos események, vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek

csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).

A Társaság egyedi ingatlanjainak, gépeinek és berendezéseinek valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság az egyedi eszközök értékvesztés tesztjét pénztermelő egység szinten végzi el. Ebből a szempontból a Társaság teljes egésze egyetlen pénztermelő egységnek minősül. A valós értéket a pénztermelő egység szintjén határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben.

Az ingatlanok, gépek és berendezések értékvesztése az eredményben az Értékcsökkenési leírás és amortizáció soron kerül elszámolásra.

9.2 Ingatlanok, gépek és berendezések a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Telek és épületek (a)	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
2020.01.01.
Bruttó érték .........................................................................	98 211 879 775 73 187 1 051 173
Halmozott értékcsökkenés ...............................................	-43 742 -602 480 -60 591 -706 813
Könyv szerinti érték .....................................................	54 469	277 295	12 596	344 360
Ebből értékesítésre tartott eszközök ..............................				-656
				343 704
Könyv szerinti érték – 2020.01.01. .............................	54 469	277 295	12 596	344 360
Beruházás .............................................................................	1 160	69 045	2 517	72 722
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti
értékváltozás .......................................................................	127	-	-	127
Kivezetés ..............................................................................	-4 797	-337	-222	-5 356
Tárgyévi értékcsökkenés ..................................................	-2 940	-53 158	-5 125	-61 223
Átsorolás ..............................................................................	629	-2 146	1 517	-
Könyv szerinti érték – 2020.12.31. .............................	48 648	290 699	11 283	350 630
2020.12.31.
Bruttó érték .........................................................................	88 615	926 459	72 862	1 087 936
Halmozott értékcsökkenés ...............................................	-39 967	-635 760	-61 579	-737 306
Könyv szerinti érték .....................................................	48 648	290 699	11 283	350 630
Ebből értékesítésre tartott eszközök ..............................				-489
				350 141
Könyv szerinti érték – 2021.01.01. .............................	48 648	290 699	11 283	350 630
Beruházás .............................................................................	555	63 193	2 526	66 274
Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti
értékváltozás........................................................................	254	-	-	254
Kivezetés ..............................................................................	-680	-416	-242	-1 338
Tárgyévi értékcsökkenés ..................................................	-2 851	-55 006	-4 242	-62 099
Átsorolás ..............................................................................	533	1 569	265	2 367
Könyv szerinti érték – 2021.12.31. .............................	46 459	300 039	9 590	356 088
2021.12.31.
Bruttó érték .........................................................................	88 984	937 463	70 087	1 096 534
Halmozott értékcsökkenés ...............................................	-42 525	-637 424	-60 497	-740 446
Könyv szerinti érték......................................................	46 459	300 039	9 590	356 088

Ebből értékesítésre tartott eszközök .............................. -115

355 973

A használatijog eszközök mögöttes eszköz kategóriái szerinti bontást az alábbi táblázat mutatja. További információk a 17. megjegyzésben.

	Telek és épületek (a)	Távközlési eszközök	Egyéb	Összesen
2020.01.01.
Bruttó érték.......................................................................	64 696	41 855	5 639	112 190
Halmozott étékcsökkenés ..............................................	-9 405	-4 776	-1 906	-16 087
Könyv szerinti érték – 2020.01.01. ..........................	55 291	37 079	3 733	96 103
Beruházás ..........................................................................	26 889	12 184	2 712	41 785
Kivezetés............................................................................	-402	-1 995	-102	-2 499
Tárgyévi értékcsökkenés................................................	-10 065	-5 202	-2 177	-17 444
Könyv szerinti érték – 2020.12.31. ..........................	71 713	42 066	4 166	117 945
2020.12.31.
Bruttó érték.......................................................................	90 991	50 739	7 791	149 521
Halmozott értékcsökkenés ............................................	-19 278	-8 673	-3 625	-31 576
Könyv szerinti érték...................................................	71 713	42 066	4 166	117 945
Könyv szerinti érték – 2021.01.01. ..........................	71 713	42 066	4 166	117 945
Beruházás ..........................................................................	8 529	13 808	1 893	24 230
Kivezetés............................................................................	-962	-439	-69	-1 470
Tárgyévi értékcsökkenés................................................	-10 399	-6 247	-1 868	-18 514
Átsorolás............................................................................	-	-2 205	-	-2 205
Könyv szerinti érték – 2021.12.31. ..........................	68 881	46 983	4 122	119 986
2021.12.31.
Bruttó érték.......................................................................	97 524	61 325	8 000	000 000
Halmozott értékcsökkenés ............................................	-28 643	-14 342	-4 514	-47 499
Könyv szerinti érték...................................................	68 881	46 983	4 122	119 986

(a) A Telek és Épületek eszközosztályok felülvizsgálatra kerültek és mivel ezek használatukban hasonlóak, ezért ezek kumulált egyenlege egy oszlopban kerül közzétételre. Ezen bemutatás az iparági gyakorlattal is összhangban van. Az összehasonlító adatok ennek megfelelően kerülnek bemutatásra.

Az ingatlanok, gépek és berendezések 2021. december 31-i záró egyenlege 44 910 millió forint értékben (2020: 52 622 millió forint) tartalmaz befejezetlen beruházásokat. A fenti táblában a befejezetlen beruházás abban a kategóriában szerepel, amelyben az eszköz üzembe helyezése várható.

A Helyreállítási kötelezettség felülvizsgálata miatti értékváltozás sor tartalmazza az eszköz miatt felmerülő helyreállítási kötelezettség változását, amellyel a könyv szerinti értéket kell módosítani a céltartalékkal szemben. További információk a

13.2.4 megjegyzésben találhatók.

Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja.

A Társaság sem 2020-ban, sem 2021-ben nem számolt el értékvesztést.

A Társaság ingatlanjai, gépei és berendezései nem szolgáltak hitelek és egyéb kölcsönök fedezeteként, illetve nincsenek

biztosítékkal terhelve sem 2020., sem 2021. december 31-én.

9.3 Hasznos élettartam felülvizsgálata

A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2021. évi felülvizsgálatának eredménye számos eszköz hasznos élettartamát érintette. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

2021

2022

2023

2024

2024 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

növekedés / (csökkenés) .................................. -360 742 874 62 -1 318

2020

2021

2022

2023

2023 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező növekedés / (csökkenés) ..................................

6 495

2 685

-1 176

-1 283

-6 721

0 IMMATERIÁLIS JAVAK

A Társaság tárgyi eszközei hasznos élettartamának (és maradványértékeinek) stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló 2020. évi felülvizsgálatának eredménye számos eszköz hasznos élettartamát érintette. A rézhálózati elemek élettartamának csökkenését a rézhálózat kiváltási programra való felkészülés okozta. Az élettartam- változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

10.1 Immateriális javak – számviteli politikák

Az immateriális javak – kivéve a goodwill - a bekerülési értékük halmozott értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett értékén kerülnek értékelésre.

A vásárolt számítógépes szoftvereket a beszerzéshez és üzembe helyezéshez kapcsolódó költségek alapján meghatározott értéken aktiváljuk. Erre a várható élettartam során értékcsökkenést számolunk el. A számítógépes szoftverek fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatos költségeket felmerüléskor költségként számoljuk el általában. A Társaság által ellenőrzött beazonosítható és egyedi számítógépes szoftverek kifejlesztésével kapcsolatos közvetlen költségek, amelyek valószínűleg egy éven túlmenő és a bekerülési költségeket meghaladó hasznot hoznak, az immateriális javak között kerülnek elszámolásra. A közvetlen költségek közé tartoznak a szoftverfejlesztés személyi jellegű költségei, valamint a hitelezési költségek és a közvetett költségek arányos része.

Az eszközként aktivált számítógépes szoftverfejlesztési költségekre a becsült hasznos élettartam alatt értékcsökkenést számolunk el. Az eszközként aktivált számítógépes szoftverek jellemzően megvásárolt elemeket tartalmaznak és csak kisebb mértékben aktivált saját költségeket, így ezeket nem tekintjük saját fejlesztésű szoftvernek. A teljes mértékben saját erőforrással előállított szoftverek az összes szoftver elhanyagolhatóan kis részét teszik ki, így nincsenek elkülönítetten bemutatva.

A hosszú távú frekvenciahasználati licencek beszerzésével kapcsolatos költségek az immateriális javak között kerülnek megjelenítésre, amikor a Társaság a licenc alapján jogot szerez arra, hogy díjat vethessen ki a szolgáltatás igénybevevőire. A frekvenciahasználat jövőbeli éves díjainak jelenértékét az esetben aktiváljuk, ha ezek megbízhatóan becsülhetők, különben Egyéb működési ráfordításként számoljuk el abban az évben, amelyre a befizetési kötelezettség vonatkozik. A koncessziós jogok és licencek hasznos élettartama a vonatkozó megállapodások feltételei szerint van meghatározva, és lineáris módszer szerinti értékcsökkenést számolunk el rájuk a frekvenciahasználat kezdetétől az eredeti koncessziós jog, illetve a licenc lejártáig. A licenc időtartamának esetleges meghosszabbítását csak abban az esetben vesszük figyelembe a hasznos élettartam meghatározásakor, ha a Társaság becslése szerint az ellenérték fizetése nélkül is meg fog valósulni.

Az immateriális javak értékcsökkenése lineáris módszer szerint kerül elszámolásra. Az eszközök beszerzési értékét a használatbavétel időpontjától kezdődően az eszközök hasznos élettartama alatt írjuk le. A Társaság a goodwill kivételével nem rendelkezik jelentős értékű, határozatlan élettartamú immateriális javakkal. Az amortizációs költség az Értékcsökkenési leírás és amortizáció eredményre vonatkozó kimutatás soron kerül kimutatásra.

A Magyar Telekom a hasznos élettartamokat és maradványértékeket az aktuális fejlesztési tervek és technológiai fejlődés figyelembevételével évente felülvizsgálja. A hasznos élettartam legfrissebb felülvizsgálata által érintett eszközcsoportokat a 10.3. megjegyzés részletezi. Az éves felülvizsgálatra a második negyedévben kerül sor, az ebből származó változásokat a

harmadik negyedévtől alkalmazzuk. A rendszeres felülvizsgálat mellett az adott év során meghozott beruházási döntések eredményeképp is módosulhat az eszközök hasznos élettartama.

Az immateriális javak, kivéve goodwill, becsült hasznos élettartama a következő:

Év

Szoftverek.......................................................................................................................................... 2–24

Koncessziók és licencek ................................................................................................................. 3–25

Egyéb immateriális javak................................................................................................................ 3–10

Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokhoz a leányvállalati részesedésekhez kapcsolódóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS- ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba.

A goodwill jelenti a cégvásárlás azon többletköltségét, amely a Társaság részesedése alapján a felvásárolt leányvállalat vagy üzletág nettó eszközeinek és függő kötelezettségeinek valós értékén felül, a felvásárlás időpontjában jelentkezik. A goodwill a halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken szerepel a könyvekben. Megvizsgáltuk a december 31-i könyv szerinti értékek alapján, hogy nem következett-e be értékvesztés a goodwill értékében. A goodwillre elszámolt értékvesztés nem fordítható vissza. Egy befektetés vagy üzletág értékesítésének nyeresége vagy vesztesége tartalmazza az eladott befektetéshez vagy üzletághoz allokált goodwill könyv szerinti értékét is.

Annak a döntésnek a során, hogy egy eszköz, amely egyaránt viseli az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak jellemzőit, ingatlanok, gépek és berendezések vagy az immateriális javak szabályai szerint kerüljön-e elszámolásra, a vezetés megítéli, hogy melyik jellemző a jelentősebb és az eszköz ennek megfelelően kerül megjelenítésre.

Azon eszközök esetében, amelyekre amortizáció kerül elszámolásra, minden olyan esetben, amikor bizonyos események vagy a körülmények megváltozása arra utal, hogy könyv szerinti értékük valószínűleg nem térül meg, a Társaság megvizsgálja, hogy bekövetkezett-e értékvesztés. Az értékvesztés mértéke az eszköz könyv szerinti értéke és megtérülő értéke közötti különbség. A megtérülő érték az eszköz elidegenítési költségekkel csökkentett valós értéke és használati értéke közül a magasabb. Az értékvesztés vizsgálatához az eszközök azon a legalacsonyabb szinten kerülnek csoportosításra, amelyhez önállóan beazonosítható cash-flow rendelhető (pénzbevételt generáló egységek – pénztermelő egységek).

A Társaság egyedi immateriális javainak valós értéke az esetek többségében nem határozható meg, mivel az egyes eszközök nem generálnak cash-flow-t. Így a Társaság az egyedi eszközöket pénztermelő egységekhez rendeli, majd a valós értéket a pénztermelő egységek szintjén határozza meg, alapvetően diszkontált cash-flow számítással. További információ a 3.2 megjegyzésben. A más eszközöktől vagy eszközök csoportjától független, pénzbevételt nem generáló jellemzőkkel rendelkező társasági vagyonelemeket értékvesztés vizsgálatakor szintén a pénztermelő egységekhez rendeljük.

10.2 Immateriális javak a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Goodwill	Koncessziók és licencek	Szoftver	Egyéb	Összesen
2020.01.01.
Bruttó érték .........................................................	173 572	191 343	284 798	10 600	660 313
Halmozott értékcsökkenés ...............................	-	-86 404	-210 606	-4 263	-301 273
Könyv szerinti érték.......................................	173 572	104 939	74 192	6 337	359 040
Könyv szerinti érték – 2020.01.01. ..............	173 572	104 939	74 192	6 337	359 040
Beruházás .............................................................	-	92 583	12 707	2 863	108 153
Tárgyévi értékcsökkenés ..................................	-	-17 286	-18 889	-2 030	-38 205
Átsorolás ..............................................................	-	-	-	-	-
Könyv szerinti érték – 2020.12.31. ..............	173 572	180 236	68 010	7 170	428 988
2020.12.31.
Bruttó érték .........................................................	173 572	281 733	292 953	13 463	761 721
Halmozott értékcsökkenés ...............................	-	-101 497	-224 943	-6 293	-332 733
Könyv szerinti érték ......................................	173 572	180 236	68 010	7 170	428 988
Könyv szerinti érték – 2021.01.01. ..............	173 572	180 236	68 010	7 170	428 988
Beruházás .............................................................	-	83 090	18 763	2 839	104 692
Kivezetés...............................................................	-	-	-4	-	-4
Tárgyévi értékcsökkenés ..................................	-	-19 271	-19 812	-3 033	-42 116
Átsorolás...............................................................	-	-	-	-163	-163
Könyv szerinti érték – 2021.12.31. ..............	173 572	244 055	66 957	6 813	491 397
2021.12.31.
Bruttó érték .........................................................	173 572	343 512	282 740	15 724	815 548
Halmozott értékcsökkenés ...............................	-	-99 457	-215 783	-8 911	-324 151
Könyv szerinti érték ......................................	173 572	244 055	66 957	6 813	491 397

Az immateriális javak amortizációs költsége, illetve azok értékvesztése (beleértve a goodwillét is) az Eredményre vonatkozó kimutatásban az Értékcsökkenési leírás és amortizáció során kerül elszámolásra. Az átsorolások összege, és azok értékcsökkenésre gyakorolt hatása nem jelentős.

A Beruházás sor az általános üzletmenet során a tárgyévben végrehajtott beruházások miatti növekedést mutatja. Új frekvenciák megszerzésére került sor 2021-ben, ami jelentősen megnövelte a koncessziók és a licencek könyv szerinti értékét. A megvásárolt 900 MHZ és 1800 MHz frekvenciákkal kapcsolatosan 83,1 milliárd forint került elszámolásra, amely tartalmazza az egyszeri frekvencia díjat és az éves frekvenciadíjak jelenértékét. A frekvenciák hasznos élettartama és a jelenérték kalkuláció a frekvenciák használati jogának időtartamán alapul. További információkat a 3.5, 4.4.3.1, 10.5, 28 és

34.2 megjegyzések tartalmaznak.

A Társaság immateriális javai sem 2020., sem 2021. december 31-én nem szolgáltak biztosítékul, illetve hitelek vagy kölcsönök fedezeteként.

10.3 Hasznos élettartam

Az immateriális javak hasznos élettartamának stratégiai irányokon és elfogadott éves beruházási terveken alapuló felülvizsgálata 2020-ban és 2021-ben nagy számú eszköz - elsősorban szoftverek - hasznos élettartamát érintette. Az élettartam-változás következtében az értékcsökkenés eredeti trendje az alábbiak szerint módosult.

	2021	2022	2023	2024	2024 után
Értékcsökkenés költségben bekövetkező (csökkenés) / növekedés .....................................	-1 135	261	948	138	-212

	2020	2021	2022	2023	2023 után

Értékcsökkenés költségben bekövetkező

(csökkenés) / növekedés ..................................... -510 352 171 94 -107

10.4 Goodwill

Az IFRS-ekre történő áttérés napján (2016. január 1.) a Társaság goodwillt mutat ki az egyedi pénzügyi kimutatásaiban azokra a részesedésekre vonatkozóan, mely részesedések a megszerzést követő években, de az IFRS-ekre történő áttérés előtt beolvadtak a Társaságba.

A Társaság az alábbi beolvadt részesedésekre vonatkozóan mutat ki goodwillt:

	2020.12.31	2021.12.31
T-Mobile ................................................................................	161 374	161 374
KTV/T-Kábel..........................................................................	4 408	4 408
T-Online .................................................................................	54	54
Emitel Zrt...............................................................................	6 471	6 471
Dél-Vonal Kft. .......................................................................	100	100
Kábel TV akvizíció ................................................................	462	462
Modultechnika Kft. ..............................................................	703	703
Összesen .......................................................................	173 572	173 572

A Magyar Telekom Csoport szintjén a Társaság az MT-Magyarország szegmens meghatározó része, A Társaságban kimutatott goodwill ezen szegmens meghatározó részeként került tesztelésre. Az MT-Magyarország szegmens megtérülő értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, ezért nincs arra szükség, hogy a Társaságban jelentett goodwill esetében értékvesztést kelljen elszámolni.

A goodwill értékvesztés-vizsgálatához a goodwill teljes összegét hozzárendeltük a Csoport működési szegmenseihez, és a működési szegmensek megtérülő értékeit értékesítési költséggel csökkentett valós értékek alapján, a valós érték kalkulációhoz használt 3. szintű (4.5.1 megjegyzés) inputokkal határoztuk meg. Az alábbi táblázatban közzétett megtérülő értékeket a működési szegmensek nettó adósságállománya nélkül mutatjuk be, mivel ezeket nem allokáljuk a szegmensekhez. További részletek a 3.2 megjegyzésben.

2020.12.31			2021.12.31
	Működési			Működési
	szegmens			szegmens
	könyv			könyv
Goodwill	szerinti	Működési	Goodwill	szerinti	Működési
könyv	értéke	szegmens	könyv	értéke	szegmens
szerinti	(goodwillel	megtérülő	szerinti	(goodwillel	megtérülő
értéke	együtt)	értéke	értéke	együtt)	értéke

MT-Magyarország...... 192 938 957 766 1 687 521 192 314 1 035 769 1 507 266

A Csoport minden pénzügyi év utolsó negyedévében értékvesztés-vizsgálatot végez a goodwillre vonatkozóan, míg negyedévente egyszerűsített értékvesztés-vizsgálatot végez. A 2020-ban és 2021-ben lefolytatott értékvesztés-vizsgálat megállapította, hogy nem szükséges értékvesztést elszámolni.

10.5 Egyedileg jelentős immateriális javak

A Társaság egyedileg jelentős immateriális javai a mobil licencek. A jelentős licencek könyv szerinti értékét és hátralévő hasznos élettartamát az alábbi táblázat tartalmazza. További információk ezekről az eszközökről a 34.2 megjegyzésben.

2020.12.31.

2021.12.31.

Könyv szerinti érték

Hátralévő hasznos élettartam (év)

Könyv szerinti érték

Hátralévő hasznos élettartam (év)

700 MHz .......................................................	40 554	19	38 447	18
800 MHz .......................................................	29 660	13	27 463	12
900 MHz .......................................................	8 441	13	39 584	12-21
1800 MHz .....................................................	24 989	13	67 774	12-21
2100 MHz .....................................................	32 505	6-19	29 047	5-18
2600 MHz .....................................................	13 347	13	12 358	12
26 GHz	339	3-6	242	2-5
3600 MHz	30 025	19	28 905	18
Egyéb ............................................................	376	1-6	235	5

Koncessziók és licencek összesen .........

180 236

244 055

11 BEFEKTETÉSEK

11.1 Befektetések – számviteli politikák

A Társaság leányvállalataiban, társult vállalataiban és közös vezetésű vállalkozásaiban lévő részesedéseit halmozott értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken értékeli. Egy részesedés bekerülési értéke a megszerzéséért adott ellenérték valós értéke, beleértve a függő kötelezettségeket, illetve az akvizíció során felmerült tranzakciós költségeket is.

A Társaság külső és belső információforrások felhasználásával vizsgálja, hogy az adott befektetés értékvesztett lehet-e vagy sem.

A Magyar Telekom az IAS 36 standard követelményeit az alábbi módon hajtotta végre:

Amennyiben egy részesedés könyv szerinti értéke nem haladja meg a 20 milliárd forintot, akkor a Társaság az alábbi tényezők figyelme bevételével megvizsgálja, hogy volt-e olyan változás ezen befektetésekkel kapcsolatban, amely DCF modell alapú értékvesztés vizsgálat elkészítését indokolja:

1) A Társaság megvizsgálja, hogy kedvezőtlen hatású jelentős változások következtek-e be az időszak folyamán, vagy várhatóan fognak-e bekövetkezni a közeljövőben a piacon vagy a befektetés technológiai, közgazdasági és jogi környezetében.

2) A Társaság megvizsgálja a tervezett eredmény jövőbeni alakulását.

3) Amennyiben a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás vagy társult vállalkozás osztalékot fizet, akkor vizsgálni kell, hogy a befektetés egyedi pénzügyi kimutatásában szereplő könyv szerinti értéke meghaladja-e a befektetést befogadó nettó eszközeinek – kapcsolódó goodwillel együtt - a konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő könyv szerinti értékeit. Továbbá vizsgálni kell, hogy az osztalék az osztalék megállapításának időszakában meghaladja-e a kontroll megszerzésének időpontjától felhalmozott osztalékra felhasználható tartalék összegét.

Amennyiben a fenti három vizsgálat bármelyike arra utal, hogy a vizsgált befektetés piaci értéke a könyv szerinti érték alá csökkent, úgy a Társaság a vizsgált 20 milliárd forint könyv szerinti értéket nem meghaladó befektetésre is elkészíti a DCF modell alapú értékvesztés vizsgálatot.

Ha a részesedés könyv szerinti értéke meghaladja a megtérülő értéket, a Társaság a szükséges értékvesztést elszámolja. Amennyiben a részesedés megtérülő értéke meghaladja a könyv szerinti értéket, nincs szükség értékvesztés elszámolására. Ha a pénzbevételt generáló egységek megtérülő értékére vonatkozó becslések javulnak a legutóbbi értékvesztés elszámolása óta, akkor a korábban elszámolt értékvesztés visszaírható olyan mértékben, amíg a könyv szerinti érték nem haladja meg a megtérülő értéket, vagy ha az alacsonyabb a korábbi értékvesztések elszámolása előtti könyv szerinti értéket.

További információk a 3.2.2 megjegyzésben.

11.2 Befektetések

A leányvállalatok olyan gazdálkodó egységek, melyekben a Társaságnak ellenőrzési joga van. A Társaság akkor gyakorol ellenőrzést egy gazdálkodó egység felett, ha az egységben való részvételéből származóan változó hozamoknak van kitéve, illetve azokkal kapcsolatban jogokkal rendelkezik, és a gazdálkodó egység felett gyakorolt hatalma útján képes befolyásolni ezeket a hozamokat. Xxxxx megállapítása, hogy a Társaság irányít-e egy másik gazdálkodó egységet, vagy sem, a jelenleg gyakorolható, illetve átváltható potenciális szavazati jogok és azok hatásának figyelembevételével történik.

2020. és 2021. december 31-én a Társaság leányvállalatokban lévő befektetéseit a következő táblázat foglalja össze.

	2020.01.01. Nyitó egyenleg	Változások 2020-ban	2020. 12.31. Könyv szerinti érték	Változások 2021-ben	2021. 12.31. Könyv szerinti érték
Xxxxxxxxxxx A.D. ........................	77 999	-	77 999	-	77 999
T-Systems Magyarország Zrt. ..	41 984	-	41 984	-	41 984
Combridge S.R.L. .......................	2 544	-	2 544	-	2 544
Xxxxxxx E.O.O.D. .........................	1 999	-	1 999	-	1 999
Investel Zrt....................................	1 658	-	1 658	-	1 658
Egyéb.............................................	5 480	-54	5 426	-	5 426
Összesen ...................................	131 665	-54	131 610	-	131 610

A Társaság megvizsgálta a 11.1 pontban említett indikátorokat, amely után elvégezte a szükséges teszteket, de

értékvesztésre utaló jelet nem talált 2021-ben.

A Magyar Telekom egy speciális szervezete volt az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) Szervezet, amelyet a

Társaság kontrollált, de nem volt benne részesedése. Az MRP Szervezet végelszámolása 2021-ben lezárult.

A Magyar Telekom Nyrt. jelentős részesedéseinek rövid bemutatása:

Stonebridge Communications A.D. Skopje (Stonebridge A.D.)

2000 decemberében a Magyar Telekom Nyrt. egy konzorcium képviseletében megállapodást kötött az Észak-macedón Köztársaság (Észak-Macedónia) kormányával a Makedonski Telekom A.D. 51%-ának megvásárlásáról. A Makedonski Telekom Észak-Macedónia vezető távközlési szolgáltatója. A megszerzett 51%-os tulajdoni hányad 2001-ben egy újonnan létesített macedón társaságba, a Stonebridge A.D.-be került apportálásra, amely társaság befektetési tevékenységgel foglalkozik, Skopje székhellyel, és amely a Magyar Telekom Nyrt. 100%-os tulajdonában van.

T-Systems Magyarország Zrt. (TSM Zrt.)

A Társaság 2006-ban vásárolta meg a KFKI Zrt. (a T-Systems Magyarország Zrt. elődje) 100%-os tulajdonrészét. Az évek folyamán több átalakuláson ment keresztül a társaság, amely során számos beolvadás történt.

2021 decemberében a Magyar Telekom Csoport megállapodást írt alá a Pan-Inform Kft.-ben fennálló 100%-os részesedésének eladásáról, melynek egyedüli tulajdonosa a TSM Zrt. A megállapodás a magyarországi központi, digitális egészségügyi szolgáltatások, valamint az ahhoz kapcsolódó kórházi informatikai rendszer fejlesztésével és támogatásával foglalkozó tevekénységeket érinti, melyek 2021 év végén részben a TSM Zrt. üzemeltetésében voltak. Ezen tranzakció nem érinti a befektetések értékét.

Combridge S.R.L.

A társaság Románia egyik alternatív távközlési szolgáltatója. Főbb tevékenységi körébe tartozik többek között a nemzetközi és belföldi bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi Internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, nemzetközi VoIP végződtetési szolgáltatás. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Combridge S.R.L-ben.

Xxxxxxx E.O.O.D.

A társaság 2004-ben alakult Bulgáriában. Főbb tevékenységei közé tartoznak a nemzetközi és hazai bérelt vonali összeköttetés, nemzetközi internet elérés, nemzetközi IPVPN szolgáltatások, roamingszolgáltatások, infókommunikációs üzleti megoldások, nemzetközi hívásvégződtetés. A Magyar Telekomnak 100%-os részesedése van a Novatel E.O.O.D-ben.

A Társaságnak sem 2020., sem 2021. december 31-én nem volt társult vállalkozása.

A közös szerveződés olyan szerveződés, amely felett két vagy több fél közös ellenőrzést gyakorol.

A közös vállalkozás olyan közös szerveződés, amelynek keretében a szerveződés felett közös ellenőrzést gyakorló felek a szerveződés nettó eszközeire vonatkozó jogokkal rendelkeznek. A közös ellenőrzés egy szerveződés felett gyakorolt ellenőrzés szerződésben rögzített megosztása, amely kizárólag akkor áll fenn, ha a releváns tevékenységekkel kapcsolatos döntésekhez az ellenőrzésben részt vevő felek egyhangú hozzájárulása szükséges.

Társult vállalkozások azok a gazdálkodó egységek, amelyek felett a Társaság jelentős befolyással bír, viszont nem ellenőrzi azokat; ez általában 20% és 50% közötti szavazati jogot tükröz.

2020 februárjában a Társaság elvesztette a közös vezetést és a jelentős befolyását az E2 Hungary Zrt.-ben a MET Holding AG-vel kötött szerződés értelmében, miután azt az illetékes hatóságok jóváhagyták.

A közös vezetés és a jelentős befolyás elvesztését követően az E2 Hungary Zrt.-ben lévő befektetés az eredménnyel szemben valós értéken értékelt tőkebefektetésként került elszámolásra az IFRS 9 szerint és az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között került kimutatásra. A tranzakció nem járt pénzeszköz mozgással (lásd 4.2.3.2 megjegyzést).

Ennek eredményeképpen a befektetések közös vállalkozásokban 1 000 millió forinttal csökkent a kontroll és a jelentős befolyás elvesztésének időpontjában. Ezzel egyidőben 1 155 millió forint került elszámolásra az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között, valamint 139 millió forint vételi opció került beazonosításra, amit az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek között mutatunk be az IFRS 9 szabályainak megfelelően (lásd a 4.5.1.3 megjegyzést), ami 16 millió forint nyereséget eredményezett. A vételi opció értékelését lásd a 4.5.1.2 megjegyzésben.

A Társaságnak sem 2020., sem 2021. december 31-én nem volt közös vezetésű vállalkozása.

11.3 Közös tevékenységek

2015-ben a Társaság és a Telenor Magyarország megállapodott, hogy közösen üzemelteti és fejleszti 800 MHz-es 4G mobilhálózatát Budapest kivételével az egész országban. A megállapodás elsődleges célja a 4G mobilinternet lefedettség kiépítésének felgyorsítása a vidéki régiókban és a nagyobb sávszélesség biztosítása a 4G ügyfelek számára a 2014-ben a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal (NMHH) kötött 800 MHz-es licencszerződés által előírt kötelezettségekkel összhangban. A megállapodás értelmében a Telenor Magyarország Nyugat-Magyarországon, a Magyar Telekom pedig az ország keleti régiójában üzemeltet bázisállomásokat.

A megállapodást a Társaság közös tevékenységnek minősítette, mivel a stratégiai döntéseket a Magyar Telekom és a Telenor közösen hozza meg, és nincs külön gazdálkodó egység a megegyezés működtetésének ellenőrzésére. A megállapodásban szereplő eszközökön túl a Társaság nem oszt meg felelősséget a kötelezettségekért, hozamokat és a nyereségeket.

Emiatt a megállapodással összefüggésben csak a Társaság által tulajdonolt eszközök kerülnek bemutatásra, további, a partner által tulajdonolt eszközök, kötelezettségek, bevételek és ráfordítások bemutatása nem szükséges. A Társaság által a Telenor felé és a Telenor által a Társaság felé felszámolt díjak majdnem megegyeznek, és nettó módon kerülnek rendezésre és bemutatásra az eredményre vonatkozó kimutatásban, és az ebből származó hatás nem jelentős.

Amennyiben bármelyik fél kezdeményezné a szerződés felbontását, az ügyfelek további folyamatos kiszolgálása érdekében a Társaságnak pótlólagos beruházási kötelezettségei keletkezhetnek. Ennek valószínűségét a Vezetőség jelenleg távolinak ítéli meg.

12 EGYÉB ESZKÖZÖK

Az egyéb eszközök között jellemzően a nem pénzügyi instrumentumnak nyilvánított rövid és hosszú lejáratú követelések

vannak bemutatva.

12.1 Egyéb rövid lejáratú eszközök
	2020.12.31.	2021.12.31.
Aktív időbeli elhatárolások....................................................................................	1 861	3 121
Egyéb adókövetelés ...............................................................................................	313	858
Egyéb követelések..................................................................................................	452	326
Összesen .......................................................................................................	2 626	4 305

12.2 Egyéb befektetett eszközök

Az Egyéb befektetett eszközök 6 089 millió forint értékű eszközt tartalmaznak, melyek a vevői szerződésekből származó költségekből kerültek elismerésre (lásd 18.4 megjegyzés), valamint 36 millió forint hosszú lejáratú elhatárolt dolgozói juttatást, melyek azokhoz a piacinál kedvezőbb kamatozású hitelekhez kapcsolódnak, melyeket a Társaság munkavállalói ingatlancélú felhasználásra kaptak.

13 CÉLTARTALÉKOK

13.1 Céltartalékok – számviteli politikák

Céltartalék akkor kerül elszámolásra, ha a Magyar Telekomnak tényleges vagy vélelmezett kötelezettsége van valamely múltbeli eseményből kifolyólag (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), és valószínűsíthető, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, valamint megbízhatóan meg lehet becsülni a kötelezettség összegét.

A céltartalékok a meglévő kötelem kiegyenlítéséhez szükséges gazdasági hasznok kiáramlásának a mérlegfordulónapra vonatkozó legjobb becslés szerinti értékén kerülnek értékelésre. A becsült érték a várható lehetséges kimenetelek súlyozott átlaga, vagy a legvalószínűbb egyedi kimenetel.

A 12 hónapon túl esedékes kötelezettségekre képzett céltartalékok a várható jövőbeni pénzáramok a pénz időértékére és a kötelezettségre jellemző kockázatokra vonatkozó jelenlegi piaci értékítéletet tükröző adózás előtti diszkontrátával való diszkontálásával kerülnek meghatározásra. A diszkontlebontás Kamatköltségként kerül megjelenítésre.

A céltartalékképzés miatti ráfordítások az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás azon során kerülnek elszámolásra, amelyen a tényleges költség várhatóan fel fog merülni. Amennyiben egy céltartalék felhasználás nélkül feloldásra kerül, a feloldott céltartalékot az eredményre vonatkozó kimutatás azon során forgatjuk vissza, amelyen eredetileg megképzésre került. A várhatóan külföldi devizában felmerülő céltartalék funkcionális pénznemben spotárfolyamon kerül elszámolásra. Az árfolyam későbbi változásának hatására bekövetkező céltartalék-változást az eredményben az Egyéb pénzügyi költségek – nettó soron számoljuk el.

13.2 Céltartalékok a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

	Vég- kielégítés	Részvény alapú kifizetések	Egyéb munka- vállalókhoz kap- csolódó	Munka- vállalókhoz kapcsolódó összesen	Jogi ügyek	Eszköz- helyreállí- tási kötele- zettség	Egyéb	Összesen
2020.01.01 ........................	1 150	1 414	8	2 572	1 292	7 981	1 690	13 535
Feloldás .................................	-346	-121	-	-467	-472	-39	-888	-1 866
Képzés ...................................	4 459	1 486	3	5 948	23	166	1 066	7 203
Kamat ....................................	-	-3	-	-3	-318	127	-	-194
Felhasználás
(kamatkomponenssel) .......	-3 392	-915	-3	-4 310	-70	-25	-1 663	-6 068
2020.12.31 ........................	1 871	1 861	8	3 740	455	8 210	205	12 610
Ebből rövid lejáratú rész ....	1 655	1 144	-	2 799	-	16	191	3 006
Ebből hosszú lejáratú rész .	216	717	8	941	455	8 194	14	9 604
2021.01.01 ........................	1 871	1 861	8	3 740	455	8 210	205	12 610
Xxxxxxxx .................................	-330	-88	-1	-419	-19	-8	-335	-781
Képzés ...................................	1 989	1 663	3	3 655	552	262	1 909	6 378
Kamat ....................................	-	-6	-	-6	486	174	-	654
Felhasználás
(kamatkomponenssel) .......	-2 914	-1 133	-1	-4 048	-22	-42	-450	-4 562
2021.12.31 ........................	616	2 297	9	2 922	1 452	8 596	1 329	14 299
Ebből rövid lejáratú rész ....	485	1 499	-	1 984	-	24	165	2 173
Ebből hosszú lejáratú rész .	131	798	9	938	1 452	8 572	1 164	12 126

A fenti táblázat Kamat sorain a diszkontált értéken bekerülő összegek diszkontlebontásának hatása, valamint az először megképzett céltartalék kamatkomponense jelenik meg, valamint céltartalék-feloldás esetén a kamat vagy diszkontlebontási komponens feloldása.

Az elszámolt céltartalékokkal kapcsolatosan a Társaság nem számít semmilyen kompenzációra, így nincs ezzel

kapcsolatosan elszámolt eszköz a könyvekben.

13.2.1 Végkielégítés

A 2021. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottakhoz, és aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódik a Magyar Telekom 2022. évi hatékonysági elvárásai miatt. A rendelkezési állományban lévő alkalmazottak jogi státuszuk szerint munkavállalók, akik bár már nem nyújtanak szolgáltatást a Társaság részére, csökkentett összegű kompenzációt kapnak, és a Társaság társadalombiztosítási járulékot fizet utánuk. Így a végkielégítést nem egy nagyobb összegben, hanem havi részletekben kapják az érintettek. A 2020. december 31-i végkielégítésre képzett céltartalék elsősorban a rendelkezési állományú alkalmazottak, és az aktív munkavállalók elbocsátásához kapcsolódott a Magyar Telekom 2021. évi hatékonysági elvárásai miatt.

2021-ben 541 olyan munkavállalónak szűnt meg a munkaviszonya (2020-ban 625 fő), akik számára elbocsátási költséget fizetett a Társaság. A céltartalék 2021. december 31-i egyenlege 96 munkavállalóhoz és rendelkezési állományba vonult alkalmazotthoz kapcsolódik (2020-ban 283 fő).

A 2021 során végrehajtott létszámleépítéssel kapcsolatban 3 178 millió forint került kifizetésre (2020-ban 3 844 millió

forint).

13.2.2 Részvény alapú kifizetések

A részvény alapú kifizetésekkel kapcsolatos részletek a 20.1.2 megjegyzésben olvashatóak.

13.2.3 Jogi ügyek

A jogi ügyekre képzett céltartalékok összege főleg közigazgatási hatóságoknak, versenyhivatalnak, valamint korábbi munkavállalóknak és kereskedelmi partnereknek jogvita eredményeként várhatóan kifizetésre kerülő összegeket tartalmazza. Számos olyan jogvita van, melyekkel kapcsolatban céltartalék képzésére került sor, de ezek egyedileg nem jelentősek.

13.2.4 Helyreállítási kötelezettségre képzett céltartalék

Az eszközök kapcsán fennálló helyreállítási kötelezettség elsősorban harmadik fél ingatlanán felépített távközlési szerkezetekből fakad. A Társaság minden évben felülvizsgálja a szükséges céltartalékokat. A felülvizsgálat során sem 2021-ben, sem 2020-ban nem következett be jelentős változás.

13.2.5 Egyéb céltartalékok

Az Egyéb céltartalékok egyenlege a garanciális kötelezettségekre, hátrányos szerződésekre és további, egyenként kis összegű tételekre képzett céltartalékokat tartalmaz.

14 EGYÉB RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
2020.12.31.	2021.12.31.
Egyéb adók és társadalombiztosítási kötelezettségek ................................... 9 305	7 056
Bérek ......................................................................................................................... 5 468	4 828
Elhatárolt bevételek és kapott előlegek .......................................................... 2 132	2 040
Eszközökhöz kapcsolódó támogatásokhoz fel nem használt előleg ......(a) 21	12
Nem irányító részesedésnek fizetendő osztalék............................................... 17	17
Egyéb kötelezettségek .......................................................................................... 123	40
Összesen ....................................................................................................... 17 066	13 993
(a) Lásd még a 4.2.3.2 (a) megjegyzést.
15 EGYÉB HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Az alábbi táblázat az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek egyenlegét mutatja:
2020.12.31.	2021.12.31.
Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek ........................................................... 2 907	2 474

A kötvények 2020-as bekerülésekor a tranzakciós költségekkel (12 millió forint) csökkentett valós értéken (67 875 millió forint) kerültek megjelenítésre, mely módosult a kapott prémium értékével (2 948 millió forint), így a kötvény átlaghozama 1,2579%. A kötvények a későbbi időszakokban az effektív kamatláb módszerével meghatározott amortizált bekerülési értéken szerepelnek az IFRS 9 szabályainak megfelelően. A kötvényekért kapott érték (tranzakciós költségek nélkül) és a visszafizetéskor esedékes érték közötti különbözet a kötvény lejárati ideje alatt az effektív kamatláb módszerével kerül elszámolásra a kamatköltségek között.

További információkért lásd a 4.4.2 megjegyzést.

16 SAJÁT TŐKE

16.1 Saját tőke megfelelési tábla

Az alábbi, a Magyarországon hatályos számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Szt.”) 114/B. § előírásainak megfelelő saját tőke megfeleltetési tábla a Szt. 114/B. § (4) a) pontja szerint meghatározott saját tőke összetevőinek és az EU IFRS-ek szerinti egyedi pénzügyi kimutatásokban kimutatott saját tőke összetevőinek egyeztetését mutatja. Az egyeztetés egyrészt az EU IFRS-ek szerinti saját tőke összetevőinek a Szt. szerinti saját tőke összetevőire való allokációjából, másrészt a kétféle módon meghatározott saját tőke közötti eltérések levezetéséből áll.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Jegyzett tőke .........................................................................................................................................	104 274	104 274
Tartalékok ...............................................................................................................................................	470 309	496 550
Saját részvények ....................................................................................................................................	-9 351	-19 566
Tárgyévi nyereség / veszteség ...........................................................................................................	41 552	54 544

114/B. § (4) IFRS-ek szerinti saját tőke ..................................................................................

606 784

635 802

114/B. § (4) a) saját tőke..........................................................................................................

606 784

635 802

Létesítő okiratban meghatározott jegyzett tőke, amennyiben az tőkeinstrumentumnak minősül ....................................................................................................................................................

Visszavásárolt saját részvény névértéke (-) ......................................................................................

114/B. § (4) b) IFRS-ek szerinti jegyzett tőke* .......................................................................

104 274

-2 198

102 076

104 274

-4 578

99 696

114/B. § (4) c) Xxxxxxxx, de be nem fizetett tőke .................................................................. - -

A saját tőke minden olyan elemének összege, amely nem felel meg az IFRS-ek szerinti jegyzett tőke, a jegyzett, de be nem fizetett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, a tárgyévi nyereség / veszteség vagy a lekötött tartalék fogalmának ........................

114/B. § (4) d) Tőketartalék.....................................................................................................

20 226

12 390

IFRS-ek szerinti Éves Beszámolóban kimutatott, a korábbi évek felhalmozott és a tulajdonosok részére ki nem osztott nyereség, mely egyéb átfogó jövedelmet nem tartalmazhat (±) .....................................................................................................................................

114/B. § (4) e) Eredménytartalék............................................................................................

442 931

469 171

114/B. § (4) f) Értékelési tartalék ............................................................................................ - -

Átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás eredmény szakaszában vagy a különálló jövedelemre vonatkozó kimutatásban szereplő folytatódó tevékenységekre bemutatott tárgyévi nyereség / veszteség ............................................................................................................

114/B. § (4) g) tárgyévi nyereség / veszteség ........................................................................

41 552

54 544

114/B. § (4) h) Lekötött tartalék.............................................................................................. - -

114/B. § (5) a) Cégbíróságon bejegyzett tőke összegének és az IFRS-ek szerinti jegyzett

tőke összegének egyeztetése

Cégbíróságon bejegyzett tőke ............................................................................................................

IFRS-ek szerinti jegyzett tőke...............................................................................................................

Eltérés (visszavásárolt saját részvény névértéke) ..................................................................

104 274

102 076

2 198

104 274

99 696

4 578

114/B. § (5) b) Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék Eredménytartalék (mely tartalmazza az utolsó Éves Beszámolóval lezárt üzleti év tárgyévi nyereségét / veszteségét is) ................................................................................................................

Osztalékfizetésre rendelkezésre álló szabad eredménytartalék ...........................................

484 482

523 715

* A jegyzett tőke a létesítő okiratban rögzített jegyzett tőke értékét mutatja a mérlegben, a fenti táblázat a Szt. hivatkozott paragrafusa előírásaiban meghatározott levezetést tartalmazza.

17 LÍZINGEK

17.1 Lízingek – számviteli politika

Egy szerződés akkor lízingszerződés (vagy tartalmaz lízinget), ha a szerződés értelmében egy mögöttes eszköz használatának irányítási jogát biztosítja adott időszakra, ellenérték fejében.

Megjelenítési kivételek

Rövidtávú lízingek, kisértékű eszközök lízingje

Az IFRS 16 tartalmaz a lízingbevevők számára megjelenítési kivételeket rövidtávú lízingek és kisértékű eszközök lízingjei esetében, és ezekre alternatív követelményeket határoz meg.

▪ A Társaság döntése szerint, a rövid távú megjelenítési kivételeket nem alkalmazza a lízingszerződésekre, kivéve a kisebb és kevésbé fontos lízingmegállapodásokat, melyeknél a lízingidőszak egy hónap vagy annál rövidebb. Az ilyen, nagyon rövid távú lízingek és az ezekhez kapcsolódó eszközkategóriák költségként történő elszámolása felmerülésükkor történik, és nem kapcsolódik hozzájuk számszerűsített bemutatási kötelezettség.

▪ A Társaság, döntése szerint, nem alkalmazza ezt a gyakorlati könnyítést a kis értékű tételekkel kapcsolatban. Ezért

ezeket az IFRS 16 értelmében, lízingszerződésként kell elszámolni, értékelni és közzétenni.

Lízing futamideje

A lízing futamidejének kezdőnapkori állapotra történő becslése arra az időszakra vonatkozik, ameddig a Magyar Telekom az eredetileg megállapodott feltételek mellett, ésszerű bizonyossággal fenntartja a szerződést. Az induláskori lízingidőszak megállapítása a lízing kezdőnapján történik. A lízingidőszak meghatározásánál, kétség esetén mindig a lehető legrövidebb észszerű, indokolható lízingidőszakot kell alkalmazni. A lízingidőszak megállapítása lényegében vezetői döntés kérdése, és a Magyar Telekom általában eszközcsoport szintű becsléseket vagy feltételezéseket használ (különösen opciók és határozatlan idejű megállapodások tekintetében).

A lízing induló dátuma az a nap, amelyen a lízingbeadó egy meghatározott eszközt (pl. a lízing tárgyát képező ingatlant, gépeket vagy berendezéseket) a lízingbevevő rendelkezésére bocsájtja használat céljából. Az induló napon megkezdődik a lízing időszak és megtörténik a lízingkötelezettség és a használatijog-eszköz megjelenítése.

Opciók - “Meglehetősen biztos feltételek”

Annak megállapításához, hogy a lízingbevevő észszerűen biztos-e abban, hogy lehívja-e a lízing hosszabbítására vonatkozó opcióját vagy nem hívja le a lízing felmondására szóló opcióját, a lízingbevevők és lízingbeadók minden olyan lényeges tényt és körülményt figyelembe vesznek, melyek a lízingbevevő számára gazdasági érdekeltséget teremthetnek, és amelyek alapot szolgáltatnak arra, hogy lehívja a lízing hosszabbítási opciót vagy ne léptesse érvénybe a lízing felmondás opciót.

Lízingfizetések

A lízingfizetések meghatározása mind a lízingbevevő, mind a lízingbeadó tekintetében azonos. A lízingfizetések olyan kifizetések, amelyeket a lízingbevevő a lízingbeadó felé teljesít, egy meghatározott eszköz használati jogának fejében, a lízingidőszak alatt.

A Magyar Telekom lízingbevétel esetén a lízingfizetés definíciója tartalmazza a nem-lízing elemekhez kapcsolódó fizetéseket is.

A lízingkötelezettség újraértékelése

Az IFRS 16 meghatározza, hogy mikor kell újraértékelni a lízingkötelezettséget. Fontos megjegyezni, hogy az IFRS 16 tekintetében, a lízingkötelezettség újraértékelése csak akkor történik meg, ha a változás már létező szerződéses kitételeken alapul, vagyis, amelyek már az indulás óta részét képezik a szerződésnek.

A lízingbevevő akkor vizsgálja felül a lízingidőszakot, azaz, hogy ésszerű bizonyossággal lehívja-e a hosszabbítás opciót vagy nem alkalmazza a felmondás opciót, ha olyan, jelentős esemény történik vagy a körülmények olyan jelentős változása áll be, amelyek a lízingbevevő hatáskörébe tartoznak; és amelyek befolyásolják azt, hogy a lízingbevevő észszerűen biztosan lehív-e egy opciót, amely korábban nem szerepelt a lízingidőszak meghatározásában, illetve nem hív le egy olyan opciót, amely korábban szerepelt a lízingidőszak meghatározásában.

Lízingmódosítások könyvelése

A lízing módosításának definíciója a következő: “a lízing hatókörének (scope) vagy a lízing ellenértékének olyan változása, ami nem szerepelt az eredeti lízingfeltételek között (például egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadása vagy felmondása, vagy a szerződéses lízingidőszak meghosszabbítása, illetve rövidítése)”. A módosítás származhat csak az ellenérték változásából is. A módosítás hatálybalépésének napja az a dátum, amikor mindkét fél elfogadja a lízingmódosítást.

A lízingbevevő a lízing módosítást különálló lízingként szerepelteti, amennyiben az alábbi két feltétel mindegyike teljesül:

▪ a módosítás bővíti a lízing scope-ját egy vagy több mögöttes eszköz használati jogának hozzáadásával, és

▪ a lízing ellenértéke emelkedik egy, a scope bővülés egyedi árának megfelelő, összeggel, illetve az egyedi ár bármilyen, megfelelő kiigazításával, a konkrét szerződés feltételei szerint.

Ha ezek a feltételek fennállnak, a módosítás új lízingnek minősül, amely elkülönül az eredeti lízingtől. Az egy vagy több további eszköz használati jogáról szóló megállapodás külön lízingként (vagy lízingekként) kerül(nek) könyvelésre, amely(ek)re nézve, az eredeti lízingtől függetlenül az IFRS 16 követelményei az irányadóak.

Egy külön lízingnek nem minősülő módosítás esetében, azaz, ha nem teljesülnek a fenti feltételek, a módosítás hatálybalépésének napján, a lízingbevevő a módosítást úgy veszi figyelembe, hogy felülvizsgálja a lízingkötelezettséget az adott napon meghatározott diszkont kamatláb alkalmazásával, és:

▪ a lízing scope-ját szűkítő lízingmódosítások esetében a lízingbevevő csökkenti a használati jogot megtestesítő eszköz könyv szerinti értékét, hogy tükrözze a lízing részleges vagy teljes megszűnését és nyereséget vagy veszteséget könyvel el, amely arányosan leképezi a scope csökkenését; illetve

▪ a minden más lízingmódosítás esetében, a lízingbevevő megfelelően kiigazítja a használati jogot megtestesítő eszközt.

Amikor a lízingügylet módosul, a felülvizsgált lízingdíjak diszkontálása mindig egy felülvizsgált diszkont kamatláb alkalmazásával történik. Ez különbözik a lízing újraértékelés követelményeitől, ahol diszkont kamatláb csak speciális esetekben kerül alkalmazásra.

Kimutatási és közzétételi követelmények a Magyar Telekom, mint lízingbevevő esetében Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

A Társaság döntése szerint a használatijog-eszköz (az egyéb eszközöktől elkülönítve) kerül kimutatásra, csakúgy, mint a lízingkötelezettség, és külön soron szerepelnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

Eredményre és egyéb átfogó jövedelmekre vonatkozó kimutatás

Az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában a Magyar Telekom külön szerepelteti a használatijog-eszköz értékcsökkenéséből eredő, lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltséget. Ezen kívül a lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltség a pénzügyi ráfordítások egyik összetevője, ami külön tételként jelenik meg az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.

Cash-flow kimutatás

Az alábbi tételek a cash-flow kimutatáson belül a működési tevékenységek között jelennek meg:

▪ a lízingkötelezettség kamatrészének készpénzes fizetése, a Társaság számviteli politikájának megfelelően, amely szerint a kamatkifizetések a működési cash-flow részeként kerülnek kimutatásra;

▪ a lízingkötelezettségbe nem tartozó változó lízingdíj kifizetések.

A lízingkötelezettség tőke részének kifizetései a cash-flow kimutatáson belül a pénzügyi tevékenységek között jelennek

meg.

Kimutatási és közzétételi követelmények a Magyar Telekom, mint lízingbeadó esetében

Lízingek szerepeltetése az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az operatív lízingből származó bevétel nem szerepel az egyéb bevételektől elkülönítve. Csak egy, "Bevétel" sor szerepel a kimutatásban.

Az operatív lízing bevételek sortétel a Megjegyzésekben “Egyéb források” néven szerepel (lásd 18.3.1 megjegyzést).

A Magyar Telekom lízingbeadóként, az operatív lízing tárgyát képező eszközöket a mérlegben történő kimutatás során a mögöttes eszköz jellege alapján szerepelteti. A Társaságnál, az eszközök fizikailag elkülönülő részei, amelyek mögöttes eszközként azonosítottak (lízingek), nem a teljes eszköztől elkülönítve szerepelnek a mérlegben.

Egyéb, lízingre vonatkozó témák Visszlízing tranzakciók

Eszköztranszfer minősítése, hogy vajon értékesítésnek minősül-e

A Társaság egyetlen eszközkategória esetében sem alkalmazza a rövidtávú lízingekre és a kisértékű eszközökre vonatkozó megjelenítési kivételt (közzétételi mentesség). Ennek eredményeképpen, a Magyar Telekom, mint eladó-lízingbevevő, a visszlízing tranzakciókat mindig a mérlegben szerepelteti (jelentőségtől függően). Xxxxx eldöntéséhez, hogyan kell egy visszlízing tranzakciót kimutatni, a Társaság először azt vizsgálja, hogy a mögöttes eszköz kezdeti átadása az eladó- lízingbevevőtől a vevő-lízingbeadónak értékesítésnek minősül-e. A Társaságnál ezután az IFRS 15-öt alkalmazzák annak megállapításához, hogy történt-e értékesítés. Ez a vizsgálat eldönti a könyvelés módját mind az eladó-lízingbevevő, mind a vevő-lízingbeadó számára, az alábbiak szerint.

Visszlízing elszámolása − az eszköz átruházása nem értékesítés

Ha az eszköztranszfer nem minősül eladásnak, az eladó-lízingbevevő és a vevő-lízingbeadó finanszírozásként kell, hogy könyvelje a tranzakciót.

Visszlízing könyvelése − az eszköztranszfer értékesítésnek minősül

Ha az ellenőrzés átruházása megtörténik az IFRS 15-ben megadottak szerint (eladás), az eladó-lízingbevevőnek olyan eszközt kell szerepeltetnie a könyveiben, melynek összege megegyezik a használati jog arányosan fennmaradó részéből eredő arányos könyv szerinti értékkel. Bármely, a tranzakcióból származó nyereség vagy veszteség szintén arányosan kerül elszámolásra. Így, az eladó-lízingbevevő az eladással kapcsolatos nyereséget az átadott mögöttes eszközrészhez tartozó összegre, azaz, a vevő-lízingbeadó mögöttes eszközben levő maradványérdekeltségére korlátozza.

A Magyar Telekom pénzügyi kimutatásaira a visszlízing tranzakciók nincsenek jelentős hatással.

Allízingek

Az allízing, definíciója szerint, egy olyan tranzakció, amelynél egy mögöttes eszközt a lízingbevevő (közbenső lízingbeadóként) tovább ad bérbe egy harmadik félnek, miközben a lízingbeadó és lízingbevevő között fennálló lízingügylet ("főlízing") érvényben marad.

Az allízingeket a Magyar Telekom, mint közbenső lízingbeadó, pénzügyi vagy operatív lízingként minősíti, hasonlóan ahhoz, ahogyan bármely más lízing esetében eljár, az IFRS 16.61 alapján.

Az allízing pénzügyi lízing

Ha a Magyar Telekom az allízinget pénzügyi lízingnek tekinti, a lízingügyletet az alábbi módon mutatja ki nyilvántartásában:

▪ kivezeti a fő lízingügyletben érintett, használatijog-eszközt, melyet tovább ad az allízing bérlőjének, és elszámolja az allízinggel kapcsolatos nettó befektetését;

▪ az eredménykimutatásban elszámol minden különbséget a használatijog-eszköz és az allízinggel kapcsolatos nettó befektetése között (pénzügyi lízing követelés); és

▪ a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban továbbra is szerepelteti a főlízingből eredő lízingkötelezettséget, ami a fő lízingbeadó felé fennálló lízingdíj tartozást jelenti.

Az allízing kezdőnapján, ha a Magyar Telekom nem tudja egyértelműen meghatározni az allízing implicit kamatlábát, az allízing könyvelésénél a fő lízingre alkalmazott diszkont kamatláb kerül használatra, ami kiigazításra kerül minden, az allízinggel kapcsolatos közvetlen költséggel.

Az allízingek kimutatása és közzététele

Az allízingek esetében nincsenek specifikusan az allízingekre vonatkozó, a mérlegben és eredménykimutatásban történő közzétételt szabályozó rendelkezések. A Magyar Telekom azokat a közzétételi szabályokat alkalmazza, amelyek az egyéb pénzügyi és operatív lízingekre is vonatkoznak.

A Magyar Telekom ugyanazon mögöttes eszközre épülő főlízingből, illetve allízingből származó eszközöket és kötelezettségeket nem könyveli egymással szemben, kivéve, ha teljesülnek a pénzügyi instrumentumok ellentételezésére vonatkozó követelmények. Ugyanez vonatkozik az azonos mögöttes eszközre épülő főlízingből és allízingből eredő lízingbevételre és lízingköltségre, kivéve, ha az IAS 1 szerinti, ellentételezésre vonatkozó kritériumok teljesülnek.

Az IFRS 16 szerint a fő és az allízing két különálló szerződés, melyek lízingbevevői illetve a lízingbeadói modell alapján kerülnek könyvelésre. Az általános közzétételi szabályok egyaránt vonatkoznak a fő és allízingekre, valamint a pénzügyi vagy operatív allízing ügyletek lízingbeadóira.

Lízingbeadókra vonatkozó elszámolás/könyvelés Pénzügyi lízing - Definíció

A pénzügyi lízing egy olyan ügylet, amely egy mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázatot és előnyt átruházza a lízingbevevőre. A pénzügyi lízing jellegét tekintve hasonlít egy eszköz értékesítésének finanszírozásához. A pénzügyi kimutatásokban történő elszámolása nem a tranzakció jogi formájából indul ki, hanem annak valós gazdasági tartalmából (azaz, mintha a mögöttes eszközt a lízingbeadó eladná a lízingbevevőnek)

Operatív lízing – Definíció

Az operatív lízing egy olyan tranzakció, amellyel nem kerül átruházásra a mögöttes eszköz birtoklásával járó lényegében összes kockázat és előny. Ez általában egy egyszerű, rövidtávú bérleti konstrukció (operatív lízing), ahol a befolyó bérleti díj az eredménykimutatásban jelenik meg, és elsődleges mérleghatása összefüggésben van a lízingfizetések ütemezésével.

17.2 Pénzügyi lízingek

17.2.1 Pénzügyi lízing – a Társaság, mint lízingbeadó

A pénzügyi lízinghez kapcsolódó, jövőbeni követelések 2020. és 2021. december 31-én az alábbiak szerint alakultak:

	2020.12.31.			2021.12.31.
	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés	Jelenérték	Kamatrész	Minimális lízingdíj- követelés
1 éven belüli..............	417	306	723	443	289	732
1–2 év között............	000	000	000	437	267	704
2–3 év között............	425	264	689	376	246	622
3–4 év között............	366	244	610	397	225	622
4–5 év között............	386	223	609	412	203	615
5 éven túl ...................	3 779	888	4 667	3 406	694	4 100
Összesen ..................	5 804	2 211	8 015	5 471	1 924	7 395

A kamatrész a még nem esedékes jövőbeni pénzügyi bevételt tartalmazza. Az egy éven belül esedékes követelések jelenértéke a mérlegben az Egyéb rövid lejáratú pénzügyi eszközök soron szerepel, míg az egy éven túli követelések az Egyéb hosszú lejáratú pénzügyi eszközök között kerülnek kimutatásra. A lízingperiódus során elhatárolt pénzügyi bevételt az éves eredményben (Kamatbevételek) számoljuk el. (lásd 23. megjegyzés)

A nem garantált maradványérték hatása a Társaság eredményére nézve nem jelentős.

17.2.2 Pénzügyi lízing – a Társaság mint lízingbevevő

A lízingkötelezettségek elsősorban az új székház, mobiladótornyok alatti terület bérletéhez, továbbá olyan épületek eladásához és azok egy részének visszlízingjéhez kapcsolódnak, melyek telefonközpontok elhelyezésére szolgálnak, valamint kisebb részben egyéb épületek, hálózatok és egyéb távközlési eszközök és járművek bérletével kapcsolatosak.

A szerződések jellemzően forintban és euróban köttettek (adásvételi és visszlízing szerződések euróban), futamidejük 4– 14 év; meghosszabbíthatóak, de vásárlási opciót nem tartalmaznak.

Az épületekre kötött lízingszerződések futamideje általában 4-13 év, távközlési berendezések esetében 4-9 év, míg a járművek és egyéb eszközökre kötött lízingszerződések futamideje általában 1-4 év. A Társaság bérleti szerződéseiből származó kötelezettsége a lízingbeadónak a lízingbe adott eszközökre vonatkozó jogcímével biztosított. A Társaság általában nem ruházhatja át és nem adhatja allízingbe a lízingelt eszközöket, és egyes szerződések megkövetelik a csoporttól bizonyos pénzügyi mutatók fenntartását.

A lízingkötelezettségek lejárat szerinti elemzése az 5.1.3 megjegyzésben található.

Az alábbi összegek kerültek az eredményben elszámolásra:
	2020	2021
Használatijog-eszköz értékcsökkenése ..............................................	17 444	18 514
Lízingkötelezettséghez kapcsolódó kamatköltségek ......................	5 397	4 446
Lízingkötelezettségek árfolyamvesztesége ......................................	5 014	465
Nyereség vagy veszteség visszlízing ügyletekből ...........................	1 984	-

A Társaság teljes, lízingügyletekből származó készpénz kiáramlása 2021-ben 21 136 millió forintot tett ki (2020-ban

24 685 millió forint). A Társaságnak számos olyan lízingszerződése van, mely 2021. december 31-én még nem kezdődtek el. A jövőbeni lízingdíj fizetési kötelezettségek ezen nem felmondható szerződésekből 10 446 millió forintot értek el (2020- ban 8 995 millió forint).

A nem diszkontált potenciális jövőbeni bérletfizetések összege 13 825 millió forint (2020-ban 13 144 millió forint) a lehívásra kerülő hosszabbítási és megszüntetési opciókat követő időszakokra vonatkozóan, melyek nem részei a lízing futamidőnek.

A Társaság kezdetkor a lízingkötelezettség részeként megbecsüli és figyelembe veszi a maradványérték-garanciák alapján várhatóan fizetendő összegeket. Jellemzően a várható maradványérték a lízing megkezdésekor egyenlő vagy magasabb, mint a garantált összeg, és így a Társaság nem számít arra, hogy bármit is fizetnie kell ezen garanciák alapján.

2021. december 31-én, a lízingkötelezettségek értékelésében figyelmen kívül hagyott maradványérték-garanciák összege 88 millió forint (2020-ban 123 millió forint), amelyeknek a Társaság potenciálisan ki van téve és melyek várhatóan nem kerülnek kifizetésre.

17.3 Operatív lízing – a Társaság, mint bérbeadó

Az alábbi táblázatok a Társaság mobil torony részek, hálózatok, sötétszál elemek, épületek és 2021-től az ügyfeleknél elhelyezett műszaki eszközök operatív lízingjéből származó jövőbeni minimális lízingköveteléseit tartalmazza, ahol a Magyar Telekom a bérbeadó.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Éven belüli ...................................................................................	3 011	4 533
1-2 év közötti ..............................................................................	2 833	4 139
2-3 év közötti ..............................................................................	2 699	3 887
3-4 év közötti ..............................................................................	2 583	3 782
4-5 év közötti..............................................................................	2 171	3 233
5 éven túli ....................................................................................	5 214	6 267
Összesen .............................................................................	18 511	25 841

A Társaságnak nincs indextől vagy rátától nem függő változó lízingdíjakhoz kötődő lízingbevétele.

Az alábbi táblázat bemutatja az operatív lízingbe adott ingatlanok, gépek és berendezések megbontását eszközosztályok

szerint:

	Épületek	Telekom- munikációs eszközök	Összesen
2020.01.01.
Bruttó érték.......................................................................................	3 831	1 370	5 201
Halmozott értékcsökkenés ............................................................	-1 538	-754	-2 292
Könyv szerinti érték - 2020.01.01. ..........................................	2 293	616	2 909
Könyv szerinti érték - 2020.01.01. ..........................................	2 293	616	2 909
Növekedés.........................................................................................	166	311	477
Tárgyévi értékcsökkenés................................................................	-141	-120	-261
Könyv szerinti érték – 2020.12.31. .........................................	2 318	807	3 125
2020.12.31.
Bruttó érték.......................................................................................	3 997	1 681	5 678
Halmozott értékcsökkenés ............................................................	-1 679	-874	-2 553
Könyv szerinti érték – 2020.12.31. .........................................	2 318	807	3 125
Könyv szerinti érték - 2021.01.01. ..........................................	2 318	807	3 125
Növekedés.........................................................................................	83	1 128	1 211
Kivezetés............................................................................................	-136	-159	-295
Tárgyévi értékcsökkenés................................................................	-123	-334	-457
Könyv szerinti érték – 2021.12.31. .........................................	2 142	1 442	3 584
2021.12.31. Bruttó érték....................................................................................... Halmozott értékcsökkenés ............................................................	3 782 -1 640	2 493 -1 051	6 275 -2 691
Könyv szerinti érték – 2021.12.31. .........................................	2 142	1 442	3 584

18 BEVÉTELEK

18.1 Bevételek – számviteli politika

18.1.1 Termékértékesítés és szolgáltatás értékesítés árbevétele

Az IFRS 15 alapelve, hogy az ígért áruk vagy szolgáltatások vevő számára való átadásának bemutatása érdekében a gazdálkodó egységek olyan összegű bevételt jelenítsenek meg, amely azt az ellenértéket (vagyis, fizetést) tükrözi, amelyre a gazdálkodó egység az említett árukért vagy szolgáltatásokért várakozása szerint jogosultságot szerez.

Akkor számolunk el bevételt, amikor valószínű, hogy a Társaság be fogja szedni azt az ellenértéket, amelyre az áruk vagy szolgáltatások vevőnek való átadásáért jogosultságot fog szerezni. Ha a Társaság úgy értékeli, hogy az ellenérték beszedése nem biztosított (pl. később a vevő fizetési képessége vagy szándéka jelentősen romlik), a Társaság a szerződés (a kintlévő áruk és jövőbeli szolgáltatások) fennmaradó részét akkor számolja el, ha befolyt az ellenérték. Ez a döntés nem érinti a nyilvántartott eszközöket és a már kielégített teljesítési kötelmek bevételét.

Bevétel akkor kerül megjelenítésre, amikor (vagy amint) az ígért áru vagy szolgáltatás vevőnek való átadásával kielégíti a teljesítési kötelmet. Az eszköz átadottnak minősülhet idővel vagy egy időpontban, ami hatással van a bevétel megjelenítésének idejére.

Gyakorlati megoldásként a Társaság a leírt módszereket egyedi vevőszerződések helyett a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfóliójára is alkalmazza. A portfolió megközelítés elfogadható, ha a Társaság észszerűen azt várja, hogy a standard portfólióra való alkalmazása nem jár lényegesen eltérő hatással a pénzügyi kimutatásokra, mint a standardnak a portfóliót alkotó egyedi szerződésekre (vagy teljesítési kötelmekre) való alkalmazása. Ez azt is jelenti, hogy a hasonló jellemzőkkel rendelkező szerződések portfoliója nem feltétlen azonos termékekre vonatkozó szerződéseket tartalmaz.

Fő elvek

▪ Ha a Társaság áruk vagy szolgáltatások vevőnek történő átadásával hamarabb teljesít, mint ahogy a vevő kifizeti ezek ellenértékét vagy a fizetés esedékessé válik, a Társaság a szerződést szerződéses eszközként mutatja be, levonva a követelésként bemutatott összeget. Egy szerződéses eszköz a Társaság ellenértékhez való joga az általa a vevőnek átadott árukért vagy szolgáltatásokért.

▪ A több elemű csomagoknál (pl. mobilszolgáltatási előfizetés és készülék) előre leszállított támogatott termékek esetén a teljes bevétel nagyobb része kapcsolódik az előre leszállított komponenshez (a mobilkészülékhez), így a bevétel korábban kerül elismerésre. Ez vezet a szerződéses eszközök - ügyfélszerződésből eredő, jogilag még nem létező követelések – Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban történő megjelenítéséhez.

▪ Az értékesítési jutalékok (ügyfélszerzési költségek) aktiválásra kerülnek a mérleg szerződéses költségek során és elszámolásukra az ügyfél megtartásának becsült időszaka alatt kerül sor.

▪ Azok a bevételek később kerülnek elszámolásra, amelyek esetében „jelentős jogok”, például további termékek jövőbeli vásárlásakor nyújtott extra engedmény átruházására is sor kerül.

▪ A szerződéses kötelezettségek ügyfélszerződésenként a kapcsolódó szerződéses eszközökkel nettó módon kerülnek

kimutatásra.

▪ A Társaság az árbevételt bruttó módon számolja el (mint megbízó), amennyiben az adott terméket vagy szolgáltatást kontrollálja, mielőtt a vevő részére átadja és az átadást a Társaság teljesíti.

▪ Amennyiben a Társaság egy harmadik fél szolgáltatását értékesíti a vevők részére, anélkül, hogy a harmadik fél által nyújtott szolgáltatást ellenőrizné, a szolgáltatás bevételeit és költségeit a következő feltételek fennállása esetén bruttó módon mutatja ki:

▪ a Társaság olyan viszonteladói megállapodást kötött, mely alapján jogosult a szerződésben meghatározott áron és mennyiségben minden további megkötés nélkül értékesíteni a harmadik fél szolgáltatását a vevői felé, és

▪ a Társaság mérlegelheti az árat, illetve azon szolgáltatás csomagok árát, melyek a harmadik fél szolgáltatását tartalmazzák.

▪ A bevételek elismerésekor összeg és időzítés szempontjából figyelmen kívül hagyjuk a finanszírozási komponenseket, amennyiben az ígért áru vagy szolgáltatás a vevőnek való átadása és az említett áru vagy szolgáltatás vevő általi kifizetése közötti időszak legfeljebb egy év lesz.

▪ Ha egy licenc nyújtására vonatkozó ígéret különállónak minősül a szerződésben ígért egyéb áruktól vagy szolgáltatásoktól, akkor a licenc nyújtására vonatkozó ígéret elkülönült teljesítési kötelem és a Társaságnak meg kell állapítania, hogy a licenc vevőnek való átadására folyamatosan vagy konkrét időpontban kerül-e sor.

18.1.2 Operatív lízingek árbevétele

Az operatív lízingszerződésekből származó bevételek árbevételként a lízing futamideje alatt, lineárisan kerülnek elszámolásra. A lízing ösztönzők a teljes lízingbevétel integráns részeként a lízing futamideje alatt kerülnek elszámolásra. További információkért lásd a 17.3 megjegyzést.

18.2 A fő szolgáltatási üzletágak árbevétele

18.2.1 Mobil- és vezetékes távközlési árbevétel

A Magyar Telekom árbevétele elsősorban az ügyfelei és egyéb harmadik felek részére, a Magyar Telekom telekommunikációs hálózatán keresztül nyújtott szolgáltatásaiból és termékek értékesítéséből származik.

Az előfizetői szerződés az igénybe vett hang, internet-, adat- vagy multimédia-szolgáltatásnak megfelelően jellemzően készülékértékesítést, előfizetési díjat és havi forgalmi díjat tartalmaz.

A forgalmi árbevételek elszámolása a szolgáltatás igénybevételének időtartama alapján történik a szerződéses díj, valamint a jóváírások és kedvezmények összegének figyelembevételével. Az előfizetési díjak abban az időszakban kerülnek megjelenítésre, amely időszakra vonatkoznak. A felhasználáson alapuló ellenérték (pl. forgalmi bevételek) általában nem része az ügyleti árnak, mivel a Társaságnak a szerződés létrejöttekor nincs joga ellenértékre.

A Társaság keskeny- és szélessávú hozzáférést biztosít vezetékes, mobil- és tévéelosztó hálózatához.

A hirdetési bevételek abban az időszakban kerülnek elszámolásra, amelyikben a hirdetések megjelennek.

Az emelt díjas szolgáltatások árbevétele bruttó módon kerül elszámolásra, amennyiben a szolgáltatásnak a Magyar Telekom hálózaton keresztül történő nyújtása a Társaság felelőssége, és a Társaság állapítja meg e szolgáltatások árát, valamint jelentős kockázatot visel ezekhez a szolgáltatásokhoz kapcsolódóan; egyéb esetekben nettó módon történik az elszámolás.

Az ügyfelek vásárolhatnak mobilfeltöltő, nyilvánostelefon- és internetkártyákat, amelyekkel meghatározott ideig használhatják a Magyar Telekom hálózatát. Az ilyen típusú szolgáltatásokért az ügyfél a kártya megvásárlásakor fizet. A fenti kártyák értékesítéséből származó árbevételt az egységek felhasználásakor, a fel nem használt egységekre eső árbevétel pedig az egységek lejáratakor kerül megjelenítésre.

A Magyar Telekom távközlési hálózatát használó más távközlési szolgáltatók és azok roamingügyfelei, akiknek hívása a Magyar Telekom hálózatában végződik, vagy azon átmegy, a Magyar Telekom szempontjából harmadik félnek minősülnek. Ez a nagykereskedelmi (bejövő) forgalmi árbevétel a használat időszakában kerül megjelenítésre. A kapott árbevétel egy része gyakran más szolgáltatóknak kerül kifizetésre (összekapcsolás) hálózatuk használatáért. A tranzithívások árbevétele és költségei az eredményre vonatkozó kimutatásban bruttó módon, a használat időszakában kerül elszámolásra, mivel e szolgáltatásokat elsődlegesen a Társaság nyújtja saját hálózatán, és szabadon határozza meg a szolgáltatások árát.

A szerződések gyakran úgy kerülnek értékesítésre a vevőnek, hogy két vagy több komponens közötti kereszttámogatást tartalmaznak. Egy jellemző példa, amikor egy mobil telefon a piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron kerül értékesítésre egy csomagban egy 12 vagy 24 hónapos szolgáltatási szerződéssel. Kereskedelmi szempontból a mobil telefonon jelentkező támogatás a szolgáltatási díjon keresztül kerül kompenzálásra.

Ezen kiigazítási követelménnyel („alapkiigazításként” is definiálva) a kereszttámogatást vagy egy átfogó csomag diszkontot a csomag egyes komponenseire kell felosztani, így a bevétel általánosságban a csomag diszkontált árunak és/vagy szolgáltatásnak az érintett tételek közötti megfelelő elosztásának valós értékét tükrözi.

A bevétel minden egyes komponensre megállapításra kerül a tranzakciós árnak az egyes komponensekre, azok egyedi eladási árainak arányában való felosztásával.

18.2.2 Rendszerintegrációs és IT-árbevétel

A hálózati szolgáltatásokra vonatkozó szerződések, amelyek kiterjednek az ügyfelek részére kommunikációs hálózat telepítésére és üzemeltetésére, átlagosan 2-3 éves időtartamot fednek le.

Kiszervezett szolgáltatásokból származó árbevétel a szerződés feltételeinek megfelelően ténylegesen nyújtott szolgáltatás mértékében és időpontjában számolható el. A szerződéseket az IFRS 16 (Xxxxx meghatározása, hogy egy megállapodás tartalmaz-e lízinget) követelményeinek megfelelően megvizsgáljuk. Amennyiben a szerződés tartalmaz lízing megállapodást, az abból származó árbevételt az IFRS 16 – Lízingek szerint, a 17. megjegyzésben leírtaknak megfelelően számoljuk el.

A rendszer-integrációs szerződések testre szabott termék és/vagy szolgáltatások nyújtására terjednek ki, a szerződésekből származó árbevételt általában a következő szerződéstípusok valamelyike fedi le: rögzített áras, idő- vagy anyagfelhasználás-alapú szerződés.

A Magyar Telekom az áruk és szolgáltatások feletti ellenőrzést folyamatosan adja át, tehát a teljesítési kötelmek kielégítése és a bevételek elismerése folyamatosan történik abban az esetben, ha teljesül a következő feltételek valamelyike:

▪ a vevő a Magyar Telekom általi teljesítéssel egyidőben megkapja és elfogyasztja a Magyar Telekom általi teljesítésből származó hasznot

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés olyan eszközt hoz létre vagy olyan eszköz értékét növeli, amely felett létrehozása vagy értékének növelése pillanatától a vevő gyakorol ellenőrzést

▪ a Magyar Telekom általi teljesítés nem hoz létre a Magyar Telekom számára alternatív módon hasznosítható eszközt és a Magyar Telekom érvényesíthető joggal rendelkezik az adott időpontig elvégzett teljesítés után járó kifizetéshez.

Ha a teljesítési kötelem nem folyamatosan kerül kielégítésre, a Magyar Telekom a teljesítési kötelmet konkrét időpontban elégíti ki.

Karbantartási szolgáltatásokból (általában havi fix díjazással) származó bevétel folyamatosan kerül elismerésre. Javításokból származó bevétel, mely nem része a karbantartási szerződésnek, a ledolgozott idő és a felhasznált anyagok alapján kerül kiszámlázásra és konkrét időpontban kerül elszámolásra.

Hardver értékesítésből és értékesítés-típusú lízingből származó bevétel akkor került elismerésre, amikor a vevő ellenőrzést szerez a termék felett.

A teljesítés előrehaladásának meghatározásához a Magyar Telekom az inputmódszert alkalmazza. A Magyar Telekom a bevételt a teljesítési kötelem kielégítése kapcsán tett erőfeszítéseknek vagy felhasznált inputoknak (például a felhasznált erőforrások, a ledolgozott munkaórák, a felmerült költségek, az eltelt idő vagy a felhasznált gépidő) az adott teljesítési kötelem kielégítéséhez szükséges összes várt input arányában jeleníti meg.

18.3 Árbevétel az eredményre vonatkozó kimutatásban

18.3.1 Vevői szerződésekből származó bevétel alábontása

Mobil árbevétel

Hang alapú kiskereskedelmi ........................................................................

Hang alapú nagykereskedelmi ....................................................................

Adatbevételek ................................................................................................

SMS...................................................................................................................

Készülékértékesítés árbevétele ..................................................................

Egyéb mobilbevételek .................................................................................

Mobil bevételek összesen ..................................................................

Vezetékes árbevétel

Hang alapú kiskereskedelmi ........................................................................

Szélessávú kiskereskedelmi* .......................................................................

TV ......................................................................................................................

Készülékértékesítés árbevétele ..................................................................

Adatbevételek kiskereskedelmi* ................................................................

Nagykereskedelmi bevétel ..........................................................................

Egyéb vezetékes bevételek .........................................................................

Vezetékes bevételek összesen ..........................................................

Rendszerintegráció/Információtechnológiai bevételek.........................

Bevételek összesen .............................................................................

2020

110 725

8 373

92 934

19 268

88 077

8 930

328 307

34 151

48 026

42 783

21 588

9 918

13 191

15 305

184 962

10 862

524 131

2021

105 910

8 917

108 814

22 599

94 525

9 238

350 003

31 742

53 133

46 691

18 658

10 202

12 882

14 569

187 877

10 412

548 292





















Melyből:
Vevői szerződésekből származó bevételek ............................................... Egyéb forrásból ..............................................................................................	520 852 3 279	544 419 3 873

* A 2020-as adatok esetében az összehasonlíthatóság érdekében 2 378 millió forint összegű átsorolás történt a Szélessávú

kiskereskedelmi bevételekből a kiskereskedelmi Adatbevételek közé.

Az egyéb forrásból származó bevételek ingatlan és hálózat bérleti díjakat tartalmaznak, melyek a fenti táblázatban a vezetékes nagykereskedelmi bevételek és a vezetékes egyéb bevételek között szerepelnek.

A készülékértékesítés bevétele konkrét időpontban, míg a szolgáltatás bevétele folyamatosan kerül elszámolásra.

A Társaság egyetlen ügyfele sem minősül jelentős bevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Társaság forgalma a 10 százalékot meghaladná.

A bevételek földrajzi szegmentációját lásd a 33. megjegyzésben.

18.4 Vevői szerződésekhez kapcsolódó eszközök és kötelezettségek

A Társaság szerződéses eszközei ki nem számlázott összegeket foglalnak magukban, melyek jellemzően hosszú lejáratú szerződéseken alapuló értékesítésekből származnak, amikor az elismert bevétel meghaladja a vevőnek kiszámlázott összeget.

A szerződéses kötelezettségek előlegeket, a felmerült költségeket meghaladó kiszámlázásokat, valamint halasztott bevételeket tartalmaznak.

	2020.12.31.	2021.12.31.
Szerződéses eszközök – rövid lejáratú................................................................	12 006	13 158
Szerződéses eszközök – hosszú lejáratú.............................................................	3 411	3 620
Szerződéses kötelezettségek – rövid lejáratú...................................................	-7 660	-8 090
Nettó szerződéses eszközök (kötelezettségek) .........................................	7 757	8 688
A beszámolási időszakban megjelenített bevétel, amely az időszak kezdetén a szerződéses kötelezettségek egyenlegének része volt ................	5 780	6 751
A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekből származó megjelenített eszközök ........................................................................	4 951	6 089
A vevői szerződések megkötésével kapcsolatban felmerült költségekre a beszámolási időszakban megjelenített amortizáció ........................................	-5 255	-6 068

A szerződéses eszközökre elszámolt értékvesztés a vevőkövetelésekkel együtt került bemutatásra a 4.2.2.2 megjegyzésben, melynek összege 1 598 millió forint volt 2021. december 31-én (2020: 1 615 millió forint).

2021. december 31-én a fennmaradó teljesítési kötelemre felosztott tranzakciós ár halmozott összege 175 330 millió forint, melyet a Társaság szolgáltatás nyújtás bevételeként számol el, ami várhatóan a következő 13-24 hónap során merül fel.

19 KÖZVETLEN KÖLTSÉGEK

19.1 Távközlési adó

A távközlési adó 2012. július 1-jei hatállyal a vezetékes és mobil hang-, illetve a mobil SMS/MMS szolgáltatásokra került bevezetésre Magyarországon. Az adó mértéke vezetékes és mobil telefonhasználat esetén 2 Ft/perc, illetve 2 Ft/SMS/MMS magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében, nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódóan 3 Ft/perc, illetve 3 Ft/SMS/MMS. Az adó maximuma 700, illetve 5 000 Ft/hó magán-, illetve nem magánszemély előfizető előfizetéséhez kapcsolódó hívószám esetében.

19.2 Egyéb közvetlen költségek

Az Egyéb közvetlen költségek sor tartalmazza a mobil és vezetékes készülékek, kiegészítők és más eszközök költségét, az ügynöki jutalékokat, valamint a nem hang közvetlen költségeket.

20 SZEMÉLYI JELLEGŰ RÁFORDÍTÁSOK

20.1 Személyi jellegű juttatások – számviteli politikák

20.1.1 Rövid távú dolgozói juttatások

A rövid távú dolgozói juttatások folyó költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a dolgozó szolgáltatást nyújt. Rövid távú dolgozói juttatás a bér, a társadalombiztosítási járulék, a prémium, a fizetett szabadság, a kedvezményes telefonszámla, az étkezési és üdülési hozzájárulás és egyéb, béren kívüli juttatások, valamint ezek adóvonzata.

A meghatározott mértékű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulások költségként kerülnek elszámolásra abban az időszakban, amikor a munkavállalók a szolgáltatást nyújtják.

20.1.2 Részvényalapú juttatások

A Magyar Telekom egy részvényalapú ügylet keretében a dolgozója által nyújtott szolgáltatás költségét akkor számolja el, amikor a szolgáltatást igénybe veszi. Amennyiben a Társaság saját részvényeivel fizet a szolgáltatásért a részvényalapú juttatás keretében, a költségeket a tőkével szemben számoljuk el (Részvényben fizetendő részvényalapú kifizetések tartaléka). A részvényalapú juttatási program lejáratakor, azaz amikor a részvények átkerülnek a dolgozó tulajdonába, illetve a részvényopció lejár, az erre képzett tartalék kivezetésre kerül. Amennyiben készpénzben történik a kifizetés egy részvényalapú ügylet keretében, a költséggel szemben egy kötelezettség keletkezik, amelynek értékét a Társaság minden mérlegfordulónapon újraértékeli valós értékre.

A Magyar Telekom és a Deutsche Telekom részvényárfolyamának hosszú távú alakulásához kötött prémiumokat az eredményben, azok időarányos valós értékén számoljuk el a kötelezettségekkel szemben.

20.1.2.1 A Deutsche Telekom Csoport Kiegészített Részvényvásárlási Programja

A Magyar Telekom 2015. július 1-vel Kiegészített Részvényvásárlási programot indított a felsővezetők részére (kb. 40 fő). A programban való részvétel a vezérigazgató kivételével önkéntes.

A résztvevőknek az éves bruttó prémiumuk minimum 10%-ának megfelelő összeget Deutsche Telekom-részvényekbe kell fektetniük, amelyet önkéntesen a prémiumuk legfeljebb 50%-áig emelhetnek (személyes befektetés). A részvényeket legalább 4 évig (zárolási időszak) tartaniuk kell, amelynek lejártát követően a résztvevők ingyen részvényeket kapnak. A részvényjuttatás aránya (1:1 vagy 1:2) amely a konkrét vezetői csoport függvénye. A Deutsche Telekom a program keretében megvásárolt részvények arányában juttat ingyen részvényeket. A program évenként indul, amennyiben a Deutsche Telekom Csoport szabad cash-flow célkitűzése teljesült az előző évben.

A DT által kezdeményezett program DT részvényekkel került elszámolásra a résztvevőkkel, míg a Magyar Telekomnak a DT AG-vel szemben kellett elszámolnia ezt készpénzben az érintetteknek történő részvényjuttatással egyidőben. Ennek következtében a program záróegyenlege a Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban kapcsolt vállalkozásokkal szembeni pénzügyi kötelezettségként került bemutatásra, mint a Magyar Telekom szempontjából pénzeszközben elszámolt, a DT-nek kifizetendő kötelezettség.

A programmal kapcsolatban 2021-ben 31 millió forint, 2020-ban 28 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.2.2 Hosszú távú ösztönző program (LTI)

A Magyar Telekom 2015. január 1-én módosította LTI programját, ezzel részvényalapú kompenzációs programmá alakítva

azt. A 2021. évi LTI program globális, a Deutsche Telekom Csoport egészére kiterjedő ösztönző program.

Mintegy 40 felsővezető vehet részt a programban. A vezérigazgató részvétele nem kötődik feltételhez, míg a többi felsővezető csak abban az esetben vehet részt, ha az előző évi értékelése megfelel az elvárásoknak.

Az LTI négy stratégiai mutató teljesítése alapján fizet, készpénzben. A program keretében minden évben indul egy négyéves program csomag. A kifizetés a program csomag lejárta után esedékes, az előzetesen rögzített célkitűzések teljesítésének mértékében (0 és 150% között).

A program indulásakor a megfelelő ösztönző összeg virtuális DTAG részvényekbe kerül átszámításra, és ebben a formában kerül juttatásra a résztvevőnek (alap mérték). Az éves célteljesítés mértéke minden év végén meghatározásra kerül. Ez a mérték megszorzásra kerül a juttatott virtuális részvények alap mértékének időarányos részével. Az ilyen módon számított

virtuális részvényszám “rögzítésre kerül” a résztvevő számára, mint az adott év végleges eredménye ("éves eredmény"). A program csomag végén, a négy végleges éves eredmény összesítésre kerül. A virtuális részvények teljes számát átszámítjuk készpénzre az akkor érvényes DT AG részvényár figyelembe vételével, és ez az összeg kerül kifizetésre a résztvevőnek. A futamidő alatti osztalék fizetés szempontjából a virtuális részvények valódi részvénynek számítanak. Az osztalék a következő módon kerül figyelembe vételre: az első / második / harmadik osztalék mértéke “befektetésre” kerül virtuális részvényekbe, amikor a tényleges osztalék a valódi részvényekre kifizetésre kerül. A negyedik (és utolsó) osztalékfizetés nem kerül “befektetésre”, hanem készpénzben kifizetésre kerül a program elszámolásával egy időben, miután a Közgyűlés döntött az osztalékfizetésről. A program pénzneme euró.

A programmal kapcsolatban 2021-ben 446 millió forint, 2020-ban 573 millió forint költség került elszámolásra.

20.1.3 Ismétlődő teljesítmény ösztönző program (RPI)

Az RPI ismételt, rendkívüli kollektív teljesítményt elismerő ösztönzőprogram, amely egy meghatározott bónusz kulcsmutató (KPI) túlteljesülése esetén fizethető. A csoport-szintű bónusz KPI a korrigálatlan EBITDA. RPI a Deutsche Telekom Csoport vezetők meghatározott csoportja számára áll rendelkezésre.

Ez egy négy éves program volt, amely 2018-tól 2021-ig tartott. Ha az RPI-ra vonatkozó politikában meghatározott két egymást követő évben teljesült a célérték, az első évet csak a jogosultság évének tekintették. A programhoz kapcsolódóan 975 millió forint került elszámolásra 2021-ben (2020-ban 651 millió forint). A bónuszkifizetés összege függött a vezetőségi szinttől, a szegmens célértékétől és az egymást követő túlteljesítés éveinek számától.

20.1.4 A munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások

A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban akkor fizetendő juttatás, ha a munkavállaló munkaviszonya a rendes nyugdíjkorhatár elérése előtt megszűnik, illetve ha a munkavállaló önkéntes felmondást választ ezen juttatások fejében. A Társaság akkor számol el munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatást, amikor egy előre meghatározott terv szerint, visszavonhatatlanul elkötelezi magát a munkavállalók munkaviszonyának megszüntetése mellett, vagy arra kötelezi magát, hogy az idő előtti felmondás ösztönzésére juttatásokat ajánl fel.

20.2 Személyi jellegű juttatások az eredményre vonatkozó kimutatásban

	2020	2021
Rövid távú dolgozói juttatások (ld. 20.1.1)...........................................................................	57 648	56 871
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos juttatások (ld. 20.1.4) .................................	4 584	1 927
Részvényben kiegyenlített részvényalapú juttatások (ld. 20.1.2.1) ................................	28	31
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (LTI) (ld. 20.1.2.2) ..................	573	446
Pénzeszközben kiegyenlített részvényalapú juttatások (RPI) (ld. 20.1.2.3) ..................	651	975
Személyi jellegű költségek összesen aktiválás előtt ..................................................	63 484	60 250
Aktivált bérköltségek ...............................................................................................................	-5 465	-4 150
Összesen ........................................................................................................................	58 019	56 100

Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási járulékot is
beleértve) ....................................................................................................................................	9 192	8 208
Átlagos létszám (redukált fő) ..................................................................................................	5 278	5 042
Záró létszám (redukált fő) ........................................................................................................	5 149	4 947

21 EGYÉB MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGEK

		2020	2021
Egyéb igénybevett szolgáltatások költsége...................................	(a)	37 352	35 327
Közműadó..............................................................................................		7 211	7 187
Marketing költségek............................................................................		6 501	6 737
Energia költségek.................................................................................		6 714	5 819
Egyéb működési ráfordítások ...........................................................		7 117	8 655
Összesen ......................................................................................		64 895	63 725

A kutatás költségeit, akárcsak a marketingköltségeket felmerülésükkor költségként számoljuk el. A Társaság 2020 és 2021 során nem számolt el kutatási és fejlesztési költséget egyéb működési költségként.

(a) Könyvvizsgálói költségek az Egyéb igénybevett szolgáltatások költsége sorból

Az Egyéb igénybevett szolgáltatások költsége többek közt tartalmazzák a Társaság egyedi és a konszolidált pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatával, valamint egyéb szolgáltatásokkal kapcsolatos PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. (PwC) díjakat az alábbi összetételben.

2021

2020

Beszámolók könyvvizsgálata ................................................................ 313 313

Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak........................................ 2 5

Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak .............................. 81 105

PwC-nek fizetendő díjak összesen ................................................

396

423

A Beszámolók könyvvizsgálata sor tartalmazza az összes, a PwC-nek az éves beszámolók könyvvizsgálatáért és az egyéb jogi és törvényi kötelezettségekből eredő szolgáltatásokért fizetendő díjat. Tartalmazza továbbá a negyedéves pénzügyi beszámolók felülvizsgálatát, valamint az információs rendszerek és eljárások vizsgálatát, illetve tesztelését a belső kontroll rendszerek áttekintése és megbízhatóságának felmérése érdekében.

Az Egyéb könyvvizsgálattal kapcsolatos szolgáltatások nagyobbrészt tartalmazzák a Könyvvizsgáló által a pénzügyi beszámolók könyvvizsgálatán túlmenően nyújtott további szakmai audit szolgáltatásokat, továbbá a Társaságra vonatkozó jogszabályokból és belső szabályozásokból fakadó jelentéstételi kötelezettségeknek való megfeleléshez szükséges audit eljárásokat is.

Az Egyéb nem könyvvizsgálattal kapcsolatos díjak például olyan, a PwC által nyújtott szolgáltatásokat tartalmaznak, mint tanácsadói díjak, illetve konferenciák és tanfolyamok szervezése, amelyeken a Magyar Telekom munkatársai is részt vettek.

22 EGYÉB MŰKÖDÉSI BEVÉTELEK

	2020	2021
Ingatlanok, gépek és berendezések, immateriális javak és
értékesítésre tartott eszközök értékesítésének eredménye .................	1 860	474
Saját hálózat áttelepítéséért kapott bevétel............................................	796	901
Egyéb ...............................................................................................................	2 384	1 886
Összesen ..............................................................................................	5 040	3 261

23 KAMATBEVÉTEL

2020

2021

Követelések és kölcsönök kamatbevétele ................................................

Céltartalékok kamatkomponensének lebontása .....................................

Lízing kamatbevétele ....................................................................................

295 326

362 -

445 289

Összesen ..............................................................................................

1 102

615

24 KAMATKÖLTSÉG

2020	2021
Kapcsolt feleknek nyújtott kölcsönök kamatköltsége ...............................	3 246	1 078
Egyéb kamatköltség.........................................................................................	3 589	6 439
Lízing kamatköltsége .......................................................................................	5 396	5 696
Céltartalékok kamatköltsége .........................................................................	168	654
Aktivált hitelfelvételi költségek......................................................................	-209	-157
Összesen .................................................................................................	12 190	13 710

A hitelfelvételi költségek kamatot és más olyan finanszírozási költségeket tartalmaznak, melyeket a Társaság a hitelek kapcsán fizet. Minősített eszköz bekerülési értékének részét képezik azon hitelfelvételi költségek, amelyek az eszköz beszerzéséhez, építéséhez vagy előállításához közvetlenül hozzárendelhetők. A minősített eszköz megszerzése céljából felhasznált általános célú hitelek aktiválható hitelfelvételi költsége a Társaság adott időszakban fennálló általános célú hitelei költségének súlyozott átlaga. További információkért lásd a 2.1.1 megjegyzést. Azt nevezzük minősített eszköznek, melynek a szándékolt használatba helyezése jelentős (jellemzően 12 hónapnál több) időt vesz igénybe. Az egyéb hitelfelvételi költségek ráfordításként kerülnek elszámolásra.

A kamatköltséget nettó módon, az aktivált hitelfelvételi költséggel csökkentett értéken mutatjuk ki. Ehhez 2021-ben 0,47%-1,14%-os rátákat alkalmaztunk (2020-ban 0,92%-1,59%). A kamatráták számításánál az Egyéb pénzügyi költségeket (25. megjegyzés) is figyelembe vettük.

25 EGYÉB PÉNZÜGYI KÖLTSÉGEK – NETTÓ

2021

2020

Pénzügyi instrumentumok nettó árfolyam-

vesztesége(+)/nyeresége(-) ........................................................................ 25 582 1 219

Egyéb nettó árfolyamveszteség(+)/nyereség(-)..................................... 4 223 692

Díj/jutalék ........................................................................................................ 4 730 4 923

FVTPL (nem derivatív) pénzügyi eszközök értékelésének

vesztesége(+)/ nyeresége(-) külső féllel szemben ................................. 38 11

FVTPL (nem derivatív) pénzügyi kötelezettségek értékelésének

vesztesége(+)/nyeresége(-) külső féllel szemben .................................. 9 14

Derivatívák értékelésének vesztesége(+)/nyeresége(-) kapcsolt féllel

szemben........................................................................................................... -19 663 3 988

Derivatívák kivezetésének vesztesége(+)/nyeresége(-) kapcsolt féllel

szemben........................................................................................................... -2 441 -10 960

Összesen ..............................................................................................

12 478

-113

A Derivatívák értékelésének vesztesége/nyeresége kapcsolt féllel szemben sor magas összegét 2020-ban a forint árfolyamának jelentős gyengülése okozta. Ezzel szemben 2021-ben a piaci körülmények másként alakultak, a forint árfolyama kevésbé ingadozott és erősödött az euróval szemben, azonban a forint kamatlábak folyamatosan emelkedtek, továbbá a derivatív ügyletek állománya is változott.

A Derivatívák kivezetésének vesztesége/nyeresége soron 2021-ben jelentős mértékben magasabb összegű realizált nyereség került elszámolásra, köszönhetően a két lejáró kétdevizás kamatcsere ügyletnek.

26 BEFEKTETÉSEK EREDMÉNYE

26.1 Leányvállalati befektetések eredménye

A Társaságnak járó osztalék követelésként és bevételként kerül megjelenítésre abban az időszakban, amelyben a tulajdonosok az osztalékot jóváhagyják.

A következő táblázat a Társaság befektetéseiből kapott osztalékokat mutatja be 2020 és 2021 évekre vonatkozóan:

	2020	2021
Xxxxxxxxxxx A.D...............................................................................................	4 938	4 085
Investel Kft. ......................................................................................................	-	1 000
Egyéb .................................................................................................................	3 734	643
Összesen ................................................................................................	8 672	5 728

26.2 Befektetések eredménye társult és közös vezetésű vállalatokban

A Társaság 2020 februárjában elvesztette a közös vezetést és a jelentős befolyását az E2 Hungary Zrt.-ben (lásd a 11. megjegyzést).

27 EGY RÉSZVÉNYRE JUTÓ EREDMÉNY (EPS)

A részvényenkénti eredmény alapértéke úgy kerül kiszámításra, hogy a Társaság részvényeseire jutó éves eredményt elosztjuk az abban az évben forgalomban lévő törzsrészvények súlyozott átlagos számával. Minden érték megtalálható az Eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban.

A jelentéstételi időszakban nem volt olyan tranzakció, mely hígító hatást eredményezett volna, ezért az egy részvényre jutó eredmény és az egy részvényre jutó eredmény hígított értéke megegyezik 2020-ban és 2021-ben.

A Társaság konszolidált beszámoló készítésére is kötelezett, ezért az IAS 33 alapján az EPS mutatóra vonatkozó közzétételeket a konszolidált pénzügyi kimutatások alapján mutatja be.

28 INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK ÉS IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE

Beruházás ingatlanokba, gépekbe és berendezésekbe (9. megjegyzés)..		72 722	66 274
Beruházás használatijog-eszközökbe...............................................................	(a)	41 785	24 230
Beruházás immateriális javakba (10. megjegyzés) .......................................		108 153	104 692

Az alábbi táblázatban az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásait a beszerzésükre fordított összeggel egyeztetjük. Az aktivált hitelkamatot az ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beruházásai tartalmazzák.

2020.12.31.

2021.12.31.

Xxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx, gépekbe és berendezésekbe és immateriális javakba .............................................................................................................		222 660	195 196
Aktivált eszközhöz kapcsolódó támogatás ....................................................	(b)	1 313	-1 279
Aktivált éves frekvenciadíj-kötelezettség.......................................................	(c)	-37 343	-83 075
Használatijog-eszközök változása ....................................................................		-43 875	-24 230
Beruházási szállítói kötelezettségek változása ..............................................	(d)	-6 984	3 338
Beruházási adókedvezmény elismerése(+)/kivezetése(-) ...........................	(e)	2 752	2 393
Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak beszerzésére fordított összeg ............................................................................................		138 523	92 343

(a) További információkért lásd a 9.2 és 17 megjegyzéseket.

(b) 2021-ben a Társaság további 1 287 millió forintot használt fel, melyet még a kormányzat nem téritett meg. A tárgyi eszközök beszerzéséhez kapcsolódó kormányzati támogatás részletei a 4.2.3.2 megjegyzésben továbbá a 9 és 14 megjegyzésekben kerültek bemutatásra.

(c) A frekvenciadíjak jelenértékét az immateriális javak (licencek) részeként aktiváljuk, amennyiben a jövőbeli kifizetések megbízhatóan becsülhetők, annak ellenére, hogy ezeket a díjakat később fizetjük ki. A diszkontált kötelezettség kifizetéseit a cash-flow kimutatás Lízing és egyéb pénzügyi kötelezettségek kifizetésére fordított összegek sora, míg a diszkontált kötelezettség kamatfizetéseit a Fizetett kamat és egyéb pénzügyi díjak sora tartalmazza. A jelentős licencvásárlásokat a 10.5 és 34.2 megjegyzések taglalják.

(d) A Beruházási szállítói kötelezettségek változása soron azt a hatást mutatjuk ki, hogy a beruházási szállítók tényleges kiegyenlítése a beruházás megvalósulását követően történik.

(e) További információkért lásd a 6. megjegyzést.

29 AKVIZÍCIÓKÉRT FIZETETT ÖSSZEGEK

A MagyarTelekomnak nem volt olyan kifizetése, melynek során akvizíció keretében leányvállalatot, vagy üzleti kombinációt szerzett 2020 és 2021 során.

30 FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

30.1 Függő követelések

Függő követelés alatt olyan lehetséges eszközt értünk, amely múltbeli események következménye, de amelynek létezése még bizonytalan, nem a Társaság irányítása alatt álló jövőbeli eseményektől függ. Ezek az eszközök nem jelennek meg a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

A Társaságnak nincsenek olyan függő követelései, amelyeknél a gazdasági hasznossággal járó javak beáramlása valószínű és jelentős lenne.

30.2 Függő kötelezettségek

Függő kötelezettségekre nem kerül képzésre céltartalék. A függő kötelezettség egy múltbeli eseményből adódó lehetséges kötelezettség (kivéve a jövőbeni teljesítést elváró szerződéseket), amelyet egy vagy több, a Társaság által nem teljesen ellenőrzött, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy elmaradása fog igazolni. Függő kötelezettség az a múltbeli eseményből adódó jelen kötelezettség, amelyet azért nem ismerünk el, mert nem valószínű, hogy a kötelezettség rendezése gazdasági értéket megtestesítő források kiáramlását igényli, vagy a kötelezettség összege nem becsülhető megbízhatóan.

Az alábbiakban a Társaság legjelentősebb függő kötelezettségeit mutatjuk be. Ezekre az ügyletekre nem számoltunk el céltartalékot, mert a menedzsment nem tartja valószínűnek, hogy jelentős kifizetésekre kerülne sor ezekkel kapcsolatban, vagy a kötelezettség összege megfelelő megbízhatósággal nem becsülhető.

30.2.1 Garanciák

A Magyar Telekom Nyrt. ki van téve annak a kockázatnak, hogy garanciát hívjanak le tőle. Erről bővebben lásd a 4.5.4 megjegyzést.

31 BESZERZÉSI ELKÖTELEZETTSÉGEK

31.1 Ingatlanok, gépek és berendezések és immateriális javak

Az alábbi táblázat a Magyar Telekom ingatlanokra, gépekre és berendezésekre és immateriális javakra vonatkozó szerződéses elkötelezettségeit mutatja. Ezek többsége két éven belül esedékes.

2020.12.31.

2021.12.31.

Ingatlanok, gépek és berendezések .................................................................. 808

Immateriális javak ................................................................................................. 4 012

739

3 725

Összesen ......................................................................................................

4 820

4 464

31.2 Befektetések

A Társaságnak nem állt fenn akvizícióból származó elkötelezettsége 2021. december 31-én és 2020. december 31-én.

32 KAPCSOLT FELEKKEL FOLYTATOTT ÜGYLETEK

A Társaság kapcsolt felei magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek lehetnek, akik kapcsolt viszonyban állnak a Társasággal.

Magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója esetében Társasággal szemben kapcsolt viszony akkor áll fent amennyiben a magánszemély:

▪ ellenőrzést, közös ellenőrzést gyakorol, vagy

▪ jelentős befolyással rendelkezik a Társaság felett;

▪ kulcspozícióban lévő vezető a beszámolót készítő gazdálkodó egységnél vagy annak egy anyavállalatánál.

A gazdálkodó egység kapcsolt viszonyban áll a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel, ha a következő feltételek közül bármelyik teljesül:

▪ A gazdálkodó egység és a beszámolót készítő gazdálkodó egység ugyanazon csoport tagja (tehát minden egyes anyavállalat, leányvállalat és társleányvállalat kapcsolt viszonyban áll egymással).

▪ Az egyik gazdálkodó egység a másik gazdálkodó egység társult vállalkozása vagy közös vállalkozása (vagy olyan csoport tagjának társult vállalkozása vagy közös vállalkozása, amelynek a másik gazdálkodó egység is tagja).

▪ Mindkét gazdálkodó egység ugyanazon harmadik fél közös vállalkozása.

▪ Az egyik gazdálkodó egység egy harmadik gazdálkodó egység közös vállalkozása, a másik gazdálkodó egység pedig a harmadik gazdálkodó egység társult vállalkozása.

▪ A gazdálkodó egység munkaviszony megszűnése utáni juttatási programot biztosít a beszámolót készítő gazdálkodó egység munkavállalói vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel kapcsolt viszonyban álló gazdálkodó egység munkavállalói részére. Ha a beszámolót készítő gazdálkodó egység maga biztosítja az ilyen programot, akkor a szponzoráló munkáltatók szintén kapcsolt viszonyban állnak a beszámolót készítő gazdálkodó egységgel.

▪ A gazdálkodó egység egy a Társasággal kapcsolt viszonyban álló magánszemély ellenőrzése vagy közös ellenőrzése alatt áll vagy ilyen személy a gazdálkodó egységben kulcspozíciót tölt be.

▪ A gazdálkodó egység vagy annak a csoportnak bármely tagja, amelyiknek a gazdálkodó egység részét képezi, kulcspozícióban lévő vezetői szolgáltatásokat nyújt a beszámolót készítő gazdálkodó egységnek vagy a beszámolót készítő gazdálkodó egység anyavállalatának.

A Társaság a kapcsolt felekkel folytatott ügyleteket a független felekkel kötött ügyletekkel azonos feltételekkel kötötte,

amennyiben ezek a feltételek megalapozottak.

32.1 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban

Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott ügyletekből eredő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékét

mutatják 2020. és 2021. december 31-én.

2020.12.31.	Vevő- követelé- sek	Egyéb követe- lések (előlegek)	Adott kölcsönök	Követe- lések swap ügyle- tekből	Lízing követe- lések	Kapott kölcsönök	Lízing kötele- zettségek	Osztalék kötele- zettség
Anyavállalat ....................	2 300	-	19 768	20 696	-	-89 675	-	-12 454
Leányvállalatok ..............	3 035	39	4 423	-	5 249	-11 218	-8 246	-
Társult és közös
vezetésű vállalkozások	1	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek (a)	1 796	301	-	-	-	-98 058	1	-
Összesen ......................	7 132	340	24 191	20 696	5 249	-198 951	-8 245	-12 454

				Követe-
2021.12.31.	Vevő-	Egyéb követe-		lések swap	Lízing		Lízing	Osztalék
	követelé-	lések	Adott	ügyle-	követe-	Kapott	kötele-	kötele-
	sek	(előlegek)	kölcsönök	tekből	lések	kölcsönök	zettségek	zettség
Anyavállalat ....................	1 658	11	-	16 715	-	-128 445	-	-9 262
Leányvállalatok ..............	1 596	154	3 023	-	4 994	-8 432	-8 570	-
Társult és közös
vezetésű vállalkozások	-	-	-	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek (a)	1 470	47	-	-	-	27	-	-
Összesen ......................	4 724	212	3 023	16 715	4 994	-136 850	-8 570	-9 262

(a) Az Egyéb kapcsolt felek jelentős része a DTIF-hez kapcsolódik.

A kapcsolt vállalkozásokkal szemben fennálló követelésekre nem számoltunk el értékvesztést a bemutatott időszakokban.

A lízing követelések tartalmazzák a Magyar Telekom székház egy részének a T-Systems Magyarország Zrt.-nek történő bérbeadását.

32.2 Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek az eredményre vonatkozó kimutatásban

Összesen ..........................

16 538

-29 112

8 671

-3 546

22 104

-19 915

-12 454

Az alábbi táblázatok a kapcsolt felekkel folytatott jelentősebb ügyleteket mutatják 2020. és 2021.12.31-én.

2020.12.31.

Árbevétel szolgáltatá-

sokból

Igénybevett szolgáltatá-

sok értéke

Kapott

osztalék

Kamat-

ráfordítás

Swap

Árfolyam- veszteség/

nyereség

Fizetett

osztalék

Anyavállalat ........................	3 298	-5 177	-	-1 438	22 110	-10 604	-12 454
Leányvállalatok ..................	4 950	-13 783	8 671	-402	-6	-	-
Társult és közös vállalkozások.......................	29	-716	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek (a)	8 261	-9 436	-	-1 706	-	-9 311	-

2021.12.31.

Árbevétel

szolgáltatá- sokból

Igénybevett

szolgáltatá- sok értéke

Kapott

osztalék

Kamat-

ráfordítás

Swap

Árfolyam-

veszteség/ nyereség

Fizetett

osztalék

Anyavállalat ........................	4 225	-6 116	-	-455	6 972	-1 348	-9 262
Leányvállalatok ..................	4 549	-12 730	5 728	-482	-	-46	-
Társult és közös vállalkozások.......................	2	-	-	-	-	-	-
Egyéb kapcsolt felek (a)	8 014	-9 966	-	-487	-	1 045	-

Összesen ..........................

16 790

-28 812

5 728

-1 424

6 972

-349

-9 262

(a) Az Egyéb kapcsolt felek jelentős része a DTIF-hez kapcsolódik.

32.3 A Deutsche Telekom Csoporttal és a Németországi Szövetségi Köztársasággal folytatott ügyletek

32.3.1 Deutsche Telekom Csoport

A Deutsche Telekom AG a Társaság tényleges (közvetett, végső) többségi tulajdonosa, 59,21% tulajdonosi hányaddal rendelkezik. A Deutsche Telekom Csoportnak számos vezetékes, mobil- és IT-szolgáltató leányvállalata van világszerte, amelyekkel a Magyar Telekom folyamatos üzleti kapcsolatban áll.

A Deutsche Telekom International Finance B.V. (DTIF), a DT AG leányvállalata, a DT Csoport treasury központja, így jellemzően ő nyújt hitelfinanszírozást a DT Csoportnak, beleértve a Magyar Telekomot is, mint vállalatcsoporton belüli partnert.

32.3.2 A Német Szövetségi Köztársaság

A Német Szövetségi Köztársaság mind közvetlenül, mind közvetve tulajdonosa a DT AG-nek a jegyzett tőke mintegy 32 százalékával. A közgyűlések átlagos látogatottsága alapján a Német Szövetségi Köztársaság a DT AG közgyűlésein stabil többséget képvisel, így bár kisebbségi részesedéssel rendelkezik, a DT AG mégis függ a Szövetségi Köztársaságtól. Ezért a Szövetségi Köztársaság, a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, illetve annak jelentős befolyása alatt álló társaságok kapcsolt vállalkozásnak minősülnek a DT és következésképp a Magyar Telekom szempontjából is.

A Magyar Telekom és a DT AG üzleti tevékenysége során nem bonyolított egyedileg jelentős ügyletet sem a 2020-as, sem a 2021-es pénzügyi év során sem a Szövetségi Köztársaság által ellenőrzött, sem a Szövetségi Köztársaság jelentős befolyása alatt álló társasággal.

32.4 Igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok

2021.12.31.

2020.12.31.

Igazgatósági tagok díjazása............................................................................ 28 22

Felügyelőbizottsági tagok díjazása ............................................................... 44 37

Igazgatósági tagoknak nyújtott kölcsön ...................................................... - -

Felügyelőbizottsági tagoknak nyújtott kölcsön.......................................... - -

32.5 Kulcspozícióban lévő vezetők

Kulcspozícióban lévő vezetőknek a Társaság vezető döntéshozóit tekintjük. A vezérigazgató és a vezérigazgató- helyettesek együttesen látják el a legfőbb működési döntéshozó funkciót a Társaságban.

A Társaságban felmerült, kulcspozícióban lévő vezetőkkel kapcsolatos kompenzációs költségeket (amelyek magukban foglalják a tb-járulékot és a béreket terhelő egyéb adókat) az alábbi táblázat tartalmazza:

	2020.12.31.	2021.12.31.
Bérköltség és egyéb személyi jellegű juttatások...........................................	712	1 152
Munkaviszony megszűnésével kapcsolatos szerződéses költség ..............	150	-
Részvényalapú juttatások (20. megjegyzés) ..................................................	24	20
	886	1 172

Nyugdíj- és egyéb alapokba befizetett összegek (társadalombiztosítási

járulékot is beleértve) ......................................................................................... 152 157

A Társaság nem nyújt hitelt vagy garanciát a kulcspozícióban lévő vezetőinek.

32.6 A Társaság által kapcsolt vállalkozások kötelezettségeiért vállalt, vagy a Társaság kötelezettségeiért kapcsolt vállalkozások által vállalt garanciák

32.6.1 Bankgaranciák

Leányvállalati bankgaranciák, a Magyar Telekom bocsáttatja ki a leányvállalatok nevében a garanciákat és fizeti meg a kapcsolódó díjakat a bank felé. Garancia lehívás esetén a Magyar Telekom bankszámláját terhelik meg a lehívott/kifizetett összeggel. Vállalatcsoporton belül az Magyar Telekom által fizetett díjak továbbterhelésre kerülnek.

A következő táblázat összefoglalja a Társaság által kapcsolt vállalkozások kötelezettségeiért vállalt garanciákat:

Garancia típusa	2020.12.31.	2021.12.31.
Bankgarancia összege .................................................................................	1 731	1 726

További információkért lásd a 4.5.4 megjegyzést.

33 BEMUTATANDÓ SZEGMENSEK ÉS INFORMÁCIÓ A FÖLDRAJZI TERÜLETEKRŐL

33.1 Általános információk

A Magyar Telekom szegmensinformációit úgy mutatjuk be, ahogy azokat a Magyar Telekom Nyrt. legfőbb működési döntéshozói (CODM) és a kulcsvezetők is rendszeresen megkapják. A legfőbb működési döntéshozók a felelősek az erőforrások működési szegmensek közötti elosztásáért, valamint ezek teljesítményének havi értékeléséért. A vezérigazgató és helyettesei értékelik a Társaság teljesítményét és döntést hoznak.

A Csoport működési és jelentési szegmensei: MT-Magyarország és Észak-Macedónia.

A Magyar Telekom Magyarország területén nyújt mobil- és vezetékes távközlési, valamint televíziós kiskereskedelmi szolgáltatást főleg a „Telekom” vagy a „T” márkanevek alatt, több millió lakossági és kisebb üzleti ügyfélnek. A Magyar Telekom felelős a nagykereskedelmi mobil- és vezetékes szolgáltatásokért is Magyarország területén, valamint stratégiai, az üzletágakat érintő menedzsment- és támogató funkciót lát el, beleértve a beszerzési, pénzügyi, ingatlan-, számviteli, adó-, jogi, belső ellenőrzési és hasonló megosztott szolgáltatásokat és a Társaság egyéb központi funkcióit. A bevételszerző tevékenységek részletes leírása a 18. megjegyzésben található.

33.2 Információ a földrajzi területekről

Mivel a Magyar Telekom Magyarország területén nyújtja szolgáltatásait, és a Társaság székhelyét tekintjük a bevételek földrajzi besorolása alapjának, a Társaság által realizált bevételek mind a Magyarország kategóriába esnek. Hasonló módon a Társaság minden befektetett eszköze földrajzi régiónként Magyarországnak minősül.

33.3 Információ az árbevétel áru és szolgáltatáscsoportonkénti megoszlásáról

Az árbevétel áru és szolgáltatáscsoportonkénti bevételt a 18.3 megjegyzés tartalmazza.

33.4. Jelentős vevőktől származó árbevételek

A Társaság egy ügyfele sem minősül jelentős árbevételi forrásnak. Nincs olyan külső fél (vagy külső fél vagy kormányzat közös irányítása alatt álló gazdálkodók általunk ismert csoportja), akivel a Társaság forgalma a 10 százalékot meghaladná.

34 SZABÁLYOZOTT PIACOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK

A Magyar Telekom elsődleges üzleti tevékenysége a vezetékes- és mobilszolgáltatás-nyújtás Magyarországon. Ezen szolgáltatások mind az unió, mind a magyar jog által szabályozottak.

Ezen szolgáltatások szabályozásának főbb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük.

A magyar hírközlési piacok szabályozása elsősorban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C törvény (Eht.) és az NMHH elnöke által kiadott rendeletek alapján történik. Az NMHH önálló szabályozó szerv, amely jogalkalmazói tevékenysége mellett törvényi felhatalmazás alapján jogszabályalkotást is végez.

Magyarország 2020. december 21-én átültette az 1972/2018/EU irányelvet (Kódex), amely átalakította az uniós hírközlési keretszabályozást, az Eht. XVI. Fejezetébe tartozó szabályok 2021. június 30-ától alkalmazandók. Az új szabályozás körében uniós rendeletben kerül szabályozásra a hívásvégződtetési díj, azonban a korábbi szabályozott piacokra vonatkozó jogszabályi keretek főbb vonalaikban érintetlenek maradnak.

34.1. Hozzáférési szabályok

A szabályozott piacok listáját az EU Bizottságának ajánlásai tartalmazzák. Jelenleg a Bizottság új, a 2014/710/EU ajánlást felváltó 2020/2245/EU ajánlásának megfelelően az alábbi piacok minősülnek uniós szinten azonosított piacnak:

▪ Tömeges hozzáférés piaca (M1)

▪ Magas minőségű hozzáférés piaca (M2)

Az ajánlástól a nemzeti hatóságok eltérhetnek. Ennek megfelelően a magyar szabályozó azonban a korábbiaknak megfelelően 4 szabályozott piacot tart nyilván, a Magyar Telekom mind a négy szabályozott piacon jelentős piaci erejű szolgáltató.

M1 piac: A hatályos piachatározat a fix hívásvégződtetés- és indítás piacán (M1 piac) 2018. május 15-én került publikálásra, mely szerint a vezetékes végződtetési díj 0,26 Ft/perc díjszintre csökkent. A főbb változások a következők: a kötelezettségek kiterjesztésre kerültek az összes - szám szerint 144 - telefonszolgáltatóra, a hívásvégződtetési díj a korábbi évek gyakorlatával megegyezően szimmetrikusan az összes szolgáltatóra egységesen került meghatározásra.

A hatályos MARIO-ban szereplő kiegészítő szolgáltatásokat a Hatóság által meghatározott díjon a Magyar Telekom 2020. január 1-ével köteles biztosítani.

M2 piac: A Társaság a mobil nagykereskedelmi hívásvégződtetés szolgáltatás piacán (M2 piac) JPE szolgáltatónak minősül, és szabályozási kötelezettségeknek kell megfelelnie a hálózatába irányuló hanghívások végződtetési díja (MTR) tekintetében. A legutóbbi mobilpiaci határozat 2021. január 13-án került publikálásra, ez azonban csak a JPE-kijelölést tartalmazza, a korábbi kötelezettségek (így az MTR 1,71 HUF/perc nettó költség alapú díj) érvényben maradtak, azzal, hogy az NMHH a kötelezettségekről egy külön határozatban fog rendelkezni.

M3 piac: A Magyar Telekom vezető piaci szereplő a bérelt vonali és a szélessávú hozzáférés kiskereskedelmi piacán. Az érvényben lévő 3a) és 3b) piachatározatok értelmében minden kiskereskedelmi terméknek a nagykereskedelmi termék alapján/felhasználásával a versenytársak által „reprodukálhatónak” kell lenni. Ebből kifolyólag a teljes kiskereskedelmi portfóliónak ki kell alakítani a nagykereskedelmi megfelelőjét, amit meg kell feleltetni az NMHH által előírt díjszintnek.

A nagykereskedelmi vezetékes tömegpiaci szélessávú szolgáltatásokra vonatkozó feltételrendszert és díjszinteket a 2017. december 15-én publikálásra került 3(b) piachatározat tartalmazza. A Társaság kötelezett az egyenlő elbánás elvének a betartására, melynek értelmében a nagykereskedelmi szolgáltatások vonatkozásában azonos feltételeket kell biztosítani a versenytársaknak, azonos körülmények között. A 2017. december 15-én publikálásra került 3(a) (PC/17915-66/2017. ügyiratszám) és 3(b) (PC/17920-66/2017. ügyiratszám) piachatározatok díjszámítási módszertana az alulról építkező hipotetikus hosszú távú különbözeti költségeken alapul (Bottom-up LRIC+). A Magyar Telekom ezen piachatározatokhoz kapcsolódó referencia ajánlatának tartalmát a Hatóság 2018. december 4-én megállapította. Az új díjak 2019. január 1- jével alkalmazandók.

Újdonság a legfrissebb piachatározatban, hogy a földrajzi szegmentáció alkalmazása bevezetésre került, így egyes versenyző településeken a Társaság kötelezettségek alól mentesítésre került. Új szolgáltatási kötelezettségként megjelent az L2-WAP (Layer 2 szintű nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatás) kötelezettség, mely szolgáltatás tartalommal kiegészített referencia ajánlatot a Hatóság PC/16593-31/2018. számú határozatában, 2019. november 6-án állapított meg. A módosított referenciaajánlat 2019. december 1. napján lépett hatályba azzal, hogy az L2 regionális szintű nagykereskedelmi hozzáférési alapszolgáltatás rendelkezésre állásának véghatárideje a módosított referenciaajánlat hatálybalépését követő hatodik hónap első napja, azaz 2020. június 1.

M4 piac: A magas minőségű szélessávú szolgáltatás piacán az NMHH 2019. február 27-én közzétette PC/12186-44/2018. számú piachatározatát, amelyben a Magyar Telekomot JPE szolgáltatóként jelölte meg az „Ethernet bérelt vonali végződtetési szegmens szolgáltatás” tekintetében. A piachatározat értelmében a Magyar Telekom Magyarország teljes területén JPE-kötelezettség alá esik, a magas minőségű hozzáférést szabályozott költségalapú áron köteles biztosítani.

34.2. Frekvenciabeszerzés

2012. júniusában a magyar Országgyűlés elfogadta az Eht. módosítását, mely kibővítette az NMHH hatáskörét és feladatait. A módosítás értelmében minden spektrummal kapcsolatos ügy az NMHH-hoz került.

2004. december 7-én a Társaság a 2100 MHz frekvenciasávban megszerezte bizonyos frekvencia blokkok spektrumhasználati jogát IMT-2000/UMTS mobil távközlési rendszerek (3G rendszer) kiépítése és üzemeltetése céljából. A spektrum licenc időtartama 15 év (2019. december 7-i lejárat) volt, mely 2018. decemberében további 7,5 évvel meghosszabbításra került 11 milliárd forint egyszeri díj ellenében.

A Társaság 2009. április 30-án elnyerte a frekvenciahasználati jogosultságot a 26 GHz-es sáv egyik blokkjára („D”). 2012. május 14-én a Magyar Telekom elnyerte 4 db alapblokk jogosultságát a 26 GHz frekvenciasávban (4 x 2x28 MHz). 2016- ban a Társaság megvásárolta a GTS számára kijelölt 2 db blokkot. 2016. november 1-től az NMHH hatályos frekvenciakijelölési határozata alapján a Magyar Telekom a 26 GHz-es sávban 6 alapblokkal rendelkezik (2 x 28 MHz mindegyik). A Magyar Telekom ezen felül 114, 6 millió forintért megvásárolta a GTS 26 GHz-es sávban fenntartott frekvencia-blokkjait, amelyre 2016. november 1- jén nyílt meg a használati joga. A 2009-ben megszerzett „D” blokk használati joga 2018 folyamán meghosszabbításra került.

A Társaság 2011 decemberében jelentkezést adott be az NMHH-hoz a 900 MHz-es frekvenciasávon nyújtható mobil távközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultság tárgyában kiírt, szabad spektrumra vonatkozó árverésre. A meghirdetett spektrum technológia-semlegesen használható fel. A Hatóság 2012. január 30-án kézbesítette a

Társaság részére az árverést lezáró elsőfokú határozatát. A Társaság az árverésen 2 db, egyenként 1 MHz szélességű duplex frekvenciablokk frekvenciahasználati jogosultságát nyerte el 15 évre.

2013. szeptember 6-án a Magyar Telekom és az NMHH elnöke aláírta a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es sávok használatára vonatkozó Hatósági Szerződés módosításáról szóló megállapodást.

Az NMHH 2014. május 22-én közzétette a „Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázati dokumentációt” A pályázatban a 800 MHz / 900 MHz / 1800 MHz / 2600 MHz és 26 GHz frekvenciasávok blokkjai szerepeltek.

2014. szeptember 29-én az NMHH közzétette a pályázat eredményeit, mely szerint a Magyar Telekom összesen 58 650 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban:

▪ 2 x 10 MHz a 800 MHz,

▪ 2 x 2 MHz a 900 MHz,

▪ 2 x 30 MHz a 2600 MHz és

▪ 2 x 10 MHz az 1800 MHz-es frekvenciasávban.

2014. október 15-én a Magyar Telekom és az NMHH aláírta a 800 MHz, 900 MHz és 1800 MHz frekvenciasávokról szóló Hatósági Szerződést, amely az aláírás napján hatályba lépett. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2014. október 17-én került kibocsátásra a Magyar Telekom részére.

A 2014. évi pályázat eredményeként a Magyar Telekom 2029. június 15-ig szerzett frekvenciahasználati jogot a fenti spektrumokra. A Hatósági Szerződés – az abban foglalt követelmények teljesülése esetén - további 5 évvel meghosszabbítható.

Az NMHH 2019. július 18-án közzétette az „5G bevezetését támogató és további vezeték nélküli szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt árverési dokumentációt”. Az árverésen a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok blokkjai szerepeltek.

A 2020. március 26-i árverésen a Magyar Telekom összesen 54 240 millió forint értékben nyert frekvenciahasználati jogosultságot az alábbi sávokban:

▪ 2 x 10 MHz a 700 MHz,

▪ 2 x 10 MHz a 2100 MHz és

▪ 1 x 120 MHz a 3600 MHz-es frekvenciasávban.

A felhasználói blokkokra kiterjedő frekvenciahasználati jogosultságok 15 éves meghatározott időtartama szólnak (2034. április 3.), mely jogosultság egy alkalommal 5 (öt) évvel meghosszabbítható versenyeztetési eljárás lefolytatása és újabb egyszeri díj megfizetése nélkül. Az új sávokra vonatkozó frekvencia és rádió engedély 2020. április 6-án került kibocsátásra a Magyar Telekom részére.

Az aktuális 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávokra vonatkozó árverési eljárás végleges dokumentációját az NMHH 2020. október 16-án publikálta. A jogosultságok 2022 áprilisától 15 éves meghatározott időtartamra szólnak, mely egy alkalommal 5 évvel meghosszabbításra kerülhet. A Magyar Telekom ezen árverési eljárásra vonatkozóan részvételi szándékát 2020. november 10-én jelezte. Az árverési eljárásban 6 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk kerül értékesítésre a 900 MHz-es és 12 db 2x5 MHz-es frekvencia blokk az 1800 MHz-es frekvenciasávban. Az árverés sikeresen lezárult 2021 januárjában.

34.3. Egyetemes szolgáltatások

Az egyetemes szolgáltatások olyan alapvető hírközlési szolgáltatások (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, nyilvános állomások, országos belföldi tudakozó, előfizetői névjegyzék), melyek minden felhasználó számára megfizethető ár ellenében hozzáférhetők. A hatályos szabályozásnak megfelelően az NMHH 2018. január 19-én közzétette ajánlati felhívását az egyetemes szolgáltatás önkéntes vállalására vonatkozóan. A Magyar Telekom nem nyújtott be ajánlatot egyik pályázati elemre sem, így az NMHH hatósági eljárást indított egyetemes hírközlési szolgáltató kijelölésére. Az NMHH döntése alapján a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatónak minősül nyilvános állomások, helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés, valamint előfizetői névjegyzék területén, hatálybalépés: 2019. január 1. Változás a 2014. évben történt egyetemes szolgáltatási területhez képest, hogy a Magyar Telekom egyetemes szolgáltatási területéből kikerültek a 74 (Szekszárd) és a 75 (Paks) körzetszámok, viszont bekerült újként a 62 (Szeged) körzetszám.

A Kódex változást hoz az egyetemes szolgáltatási kötelezettség terén – a Magyar Telekom vélhetően nem lesz továbbra

kötelezett a fenti szolgáltatások mindegyikének nyújtására, miközben Magyarországon biztosítani kell a jövőben a megfizethető és megfelelő internet-szolgáltatást a fogyasztók számára, amely kötelezettséget az NMHH még nem szabta ki.

34.4. Végfelhasználói jogok

2007. június 30. óta EU rendelet szabályozza a nemzetközi roaming tarifákat – mind nagykereskedelmi, mind kiskereskedelmi ügyfelek viszonylatában – ársapka rendszer alapon. A rendelet csúszó díjcsökkentést írt elő, ami a következő évekre további éves nagykereskedelmi és kiskereskedelmi díjcsökkentést tesz kötelezővé (EU Roaming Regulation I.).

2009. júliustól az EU szabályozott díjakat vezetett be az SMS és adat-roaming szolgáltatások vonatkozásában, hasonlóan a beszédcélú roaming szolgáltatás szabályozásához (EU Roaming Regulation II.).

Ezt követően az EU (Bizottsága) 2012. július 1-én tovább bővítette az EU roaming szabályozást, új szabályozási elemmel: a szabályozott roaming szolgáltatások elkülönített értékesítésének előírásával. Ennek eredményeként a Magyar Telekomnak meg kellett teremtenie a technikai lehetőségét egy Alternatív Roaming Szolgáltató hosztolásának és engedélyeznie kell, hogy ügyfelei az EU területén az adott külföldi EU tagállam mobil szolgáltatójának ún. Local Break-out megoldását használják 2014. július 1-től (EU Roaming Regulation III.).

Az Európai Parlament a “Full Roam Like At Home With Fair Use Policy Possibility” modellt 2017. június 15-től írta elő kötelezettségként az európai mobil szolgáltatók számára (EU Roaming szabályozás IV.) Ezek eredményeként az európai kiskereskedelmi roaming hang, SMS és adat árszintek a honos – nemzeti – díjszinthez közelivé váltak. A Bizottság (EU) 2016/2286 végrehajtási rendelete 2016. december 15-én került publikálásra. A végrehajtási rendelet tartalmazza a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályokat.

A Társaság az előírt határidőig – 2019. május 15-ig - végrehajtotta az Európai Parlament és a Tanács 2018/1971 Rendelete az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és a BEREC Működését Segítő Ügynökségnek (BEREC Hivatal) a létrehozásáról, az (EU) 2015/2120 rendelet módosításáról, valamint az 1211/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletben foglalt az Európai Unió tagállamaiba irányuló nemzetközi hívások és SMS díjazásra vonatkozó díjcsökkentést.

A Kódex a legnagyobb változásokat a végfelhasználói jogok területén jelentette: minden előfizetői kapcsolatunkat érintették a változások, amelyek átültetése jelentős IT-fejlesztéseket és folyamati változtatásokat igényelt.

35 MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámolási időszakot követően jelentősebb esemény nem történt.

Budapest, 2022. február 23.

MAGYAR TELEKOM TÁVKÖZLÉSI NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ÜZLETI JELENTÉS

A 2021. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE

BEVEZETÉS

A Társaság tevékenységének bemutatására az Éves Beszámolóban kerül sor (34. megjegyzés), míg az Üzleti jelentés az alábbi témákról tartalmaz további információkat:

▪ ÖSSZEFOGLALÓ A 2021. ÉVI MŰKÖDÉSRŐL

▪ A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJE, RÉSZVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, AZOK ÁTRUHÁZÁSA

▪ TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS

▪ SZOCIÁLIS ÉS FOGLALKOZTATÁSI KÉRDÉSEK, EMBERI JOGOK

▪ IGAZGATÓSÁGI, FELÜGYELŐBIZOTTSÁGI, VALAMINT A MENEDZSMENT TAGJAINAK JAVADALMAZÁSA

▪ KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS

▪ INGATLANKEZELÉS, TELEPHELYEK

▪ FENNTARTHATÓSÁG

▪ KÖRNYEZETVÉDELEM

▪ VÁLLALATI MEGFELELŐSÉG

▪ GAZDASÁGI KÖRNYEZET ÉS KITEKINTÉS

▪ BELSŐ KONTROLLOK, KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK

▪ A 2021-ES PÉNZÜGYI EREDMÉNYEK ELEMZÉSE

▪ MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

ÖSSZEFOGLALÓ A 2021. ÉVI MŰKÖDÉSRŐL

Mivel a Társaság a Magyar Telekom Csoport anyavállalata, így a Magyar Telekom Csoportra vonatkozó Összefoglaló a 2021. évi működésről kerül az alábbiakban bemutatásra.

Pénzügyek

A Magyar Telekom a 2021-re kitűzött célokat felülteljesítő bevételi és EBITDA AL eredményt ért el, köszönhetően a javuló működési környezetnek, valamint minőségi hálózataink sikeres monetizálásának és vonzó szolgáltatási kínálatunknak. A csoport bevétele 4,0%-kal 700,1 milliárd forintra nőtt az előző év azonos időszakához képest, az EBITDA AL pedig 216,3 milliárd forintot tett ki, ami 6,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

2021-ben befektetéseinkben 4,1%-os növekedést könyvelhettünk el, a spektrum licenc nélküli CAPEX AL 109,3 milliárd forintra nőtt, tükrözve a hálózati beruházások további felgyorsulását az ügyféligények kielégítésére tett erőfeszítéseket. Ennek és a működőtőkében történt néhány kedvezőtlen változásnak következtében a spektrum licenc nélküli cash-flow 56,2 milliárd forintot tett ki 2021-ben.

Hálózat

2021-ben is folytattuk legfontosabb magyarországi beruházásainkat, amelyek célja, hogy ügyfeleink számára olyan kiemelkedő hálózatot biztosítsunk, amilyet igényelnek és értékelnek, akár otthon, akár útközben.

Optikai hálózatépítési programunknak és az eddigi legnagyobb, éves szinten több mint 440 ezer további gigabit képes hozzáférési pontot jelentő bővítésnek köszönhetően az év végére Magyarországon több mint 3 millió hozzáférési ponton tudtunk gigabites sebességet biztosítani. Ez a vezetékes infrastruktúránk több mint kétharmadát jelenti, és azt, hogy több mint 1 millió ügyfelünk döntött úgy, hogy gigabites technológián keresztül csatlakozik vezetékes hálózatunkhoz.

Folytattuk az átfogó, 3 éves mobil rádiótechnológiai hálózat-korszerűsítési projektet is, amely lehetővé teszi a növekvő mobiladat-igény kielégítését, valamint az 5G lefedettség folyamatos bővítését, amely 2021 végére a magyar lakosságra vetítve több mint 10 százalékot ért el.

A Magyar Telekom 2021-ben kritikus fontosságú spektrum licenceket biztosított a 900 és az 1800 MHz-es frekvenciasávokban, ami jelentős mérföldkő és lehetővé teszi ügyfeleink számára, hogy a jövőben is élvezhessék a kiváló mobilszolgáltatásokat és az innovatív megoldásokat.

Ügyfelek

A kiemelkedő infrastruktúra biztosítására tett erőfeszítéseinket az ügyfélkörünk folyamatos növekedése tükrözi: a vezetékes szélessávú előfizetői bázis 7%-kal bővült, és mára minden negyedik szélessávú előfizető gigabites sebességgel rendelkezik. Mobil szolgáltatások terén a valaha volt legnagyobb adatforgalmat regisztráltuk, miközben az egy ügyfélre jutó átlagos havi mobiladat-használat éves összevetésben több mint 30%-kal nőtt, ami az értékteremtést támogatja.

Továbbá a kiváló ügyfélkiszolgálás és a személyre szabott megoldások az ügyfelek elégedettségének folyamatos növekedésében is megmutatkoztak, tovább javult a Magyar Telekom TRIM indexe a lakossági és SOHO ügyfelek körében.

Hatékonyság

Tovább haladtunk a belső hatékonyságjavító intézkedések végrehajtásában is, amelyek a digitalizációs programunkkal együtt jó pozíciót biztosítottak a magasabb jövedelmezőség eléréséhez, és megerősítették a gyorsan változó környezetből fakadó külső kihívásokkal szembeni ellenálló képességünket.

Ezen erőfeszítések és előrelépések elismerését mutatja az is, hogy a Xxxxx Rating megerősítette BBB+ kibocsátói hitelminősítésünket stabil kilátással, és külön kiemelte a Társaság erős piaci pozícióját és rugalmas működési struktúráját.

Bemutattuk a Magyar Telekom legújabb, 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó fenntarthatósági ciklusának eredményeit, amelyek részletezik stratégiánkat a digitális fenntarthatóság, a klímavédelem, az esélyegyenlőség és a sokszínűség terén. Emellett a Magyar Telekom pozíciója az FTSE4Good Index Series tagjaként megerősítést nyert egy index-felülvizsgálatot követően, és 99 százalékos rangsorolást értünk el a távközlési befektetési univerzumban.

1 A TÁRSASÁG JEGYZETT TŐKÉJE, RÉSZVÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK, AZOK ÁTRUHÁZÁSA

A Magyar Telekom Nyrt. jegyzett tőkéje 2021. december 31-én 104 274 254 300 forint volt, ami 1 042 742 543 „A” sorozatú dematerializált törzsrészvényből áll. Az „A” sorozatú törzsrészvények névértéke 100 forint. Az „A” sorozatú törzsrészvényekhez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket az Alapszabály 4. pontja tartalmazza részletesen (xxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxxxxxxxxxx).

A 2021. december 31-ére vonatkozó tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza:

Részvényesek	Részvény darabszám	Részesedés (%)
Deutsche Telekom Europe B.V. ..............................................	617 436 759	59,21
Nyilvánosan forgalmazott………………………………………………. ..	379 528 245	36,40
Saját részvények ........................................................................	45 777 539	4,39
	1 042 742 543	100,00

A Deutsche Telekom Europe B.V., amely a Társaság szavazati jogának 61,93%-ával rendelkezik, a Deutsche Telekom

Csoport tagja. A Magyar Telekom tényleges irányító tulajdonosa a Deutsche Telekom AG (DT vagy DT AG).

A Deutsche Telekom Europe B.V.-nek a többi részvényessel megegyezően szavazati jogai vannak, így a többi részvénytulajdonoshoz hasonlóan a Deutsche Telekom Europe B.V. is részvényenként egy szavazattal rendelkezik.

1.1 Szavazati jogok és szavazás

Minden „A” sorozatú törzsrészvény részvényenként egy szavazatra jogosít a Társaság Közgyűlésén. A Közgyűlésen az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott (nominee) vehet részt, akit legkésőbb a Közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe. A Közgyűlés a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza, kivéve, ahol az Alapszabály a döntést a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többségéhez köti. Nincs korlátozás a nem-rezidens vagy külföldi részvényesek jogaiban, a törzsrészvények birtoklását és az ahhoz fűződő szavazati jog gyakorlását illetően. A törzsrészvényekhez fűződő szavazati jogokat az Alapszabály nem korlátozza. A Társaságnak nincs különleges irányítási joggal felruházott részvénye.

1.2 A részvények átruházása

Az „A” sorozatú törzsrészvények átruházása nincs kötve egyéb korlátozáshoz vagy beleegyezés megszerzéséhez.

2 TÁRSASÁGIRÁNYÍTÁS

2.1 Közgyűlés

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - amennyiben a törvény vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - az Alapszabály megállapítása és módosítása (Alapszabály 5.2. (a) pont). Az Alapszabályban foglaltak szerint az Igazgatóság jogosult a Társaság székhelyének, telephelyeinek és fióktelepeinek, valamint– a főtevékenység megváltoztatása kivételével – a Társaság tevékenységi köreinek módosítására vonatkozó döntések meghozatalára és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására (Alapszabály 6.4. (p) pont).

2.2 Igazgatóság

Az Igazgatóság működését az ügyrendje szabályozza

(xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx).

Az Igazgatóság hatáskörébe tartozik minden olyan, a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály, vagy jogszabály rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyűlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe. Az Igazgatóság az üzleti év végén jelentést készít a Közgyűlésre a részvényesek számára, negyedévente pedig a Felügyelőbizottságnak a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról.

Az alaptőke felemelésére és saját részvény megszerzésére vonatkozó hatásköri előírásokat az Alapszabály 5.2 (b) és (p), valamint 6.4. (l) és (m) pontja tartalmazza. Az Igazgatóság1 a 2/5 (04.16.2021) sz. határozatával felhatalmazást fogadott el Magyar Telekom törzsrészvények vásárlására, a határozat elfogadásának napjától számított 18 hónapos időtartamra. A vonatkozó határozat a Társaság honlapján a Közgyűlések oldalon megtalálható.

Az Alapszabály értelmében, az Igazgatóság legalább öt, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. 2021. december 31- én az Igazgatóságnak nyolc tagja volt.

Az Igazgatóság üléseit évente legalább négy alkalommal tartja. Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon az Igazgatósági tagok többsége jelen van. Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. Az Igazgatóság a tagok egyszerű többségének szavazatával hozza meg határozatait.

2021. december 31-én az Igazgatóság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:

Név

Születési év

Fő pozíció

Megválasztás éve

Xx. Xxxxxx Xxxxxx ..........................	1971	Deutsche Telekom AG európai szegmensének pénzügyekért és teljesítmény menedzsmentért felelős vezetője, Magyar Telekom Nyrt. Igazgatóságának elnöke	2017
Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx Xxxxxxxx ..	1976	Magyar Telekom Nyrt. Gazdasági vezérigazgató-helyettese	2020
Xxxxxx Xxxxx ...................................	1950	Tanácsadó	2020
Xxxx Xxxxxx........................................	1970	Deutsche Telekom AG B2B szegmensének Európáért felelős vezetője	2016
Xxxxx Xxxxxx ...................................	1959	Zwack Unicum Nyrt. vezérigazgatója	2006
Xxxxxxxx Xxxxx..................................	1982	MOL teljes magyarországi működéséért felelős Ügyvezető Igazgatója	2019
Xxxxxx Xxxxx .....................................	1973	Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója	2018
Xxxxxxxx-Xxxxxxx Xxx ..................	1966	Deutsche Telekom AG európai szegmensének speciális transzformációs projektekért felelős vezetője	2019

A tagok megbízatása 2022. május 31-én jár le.

1 A Közgyűlés közzétett napirendjén szereplő kérdésekben az 502/2020. (XI. 16.) sz. Kormányrendelet alapján a Társaság Igazgatósága döntött.

2.3 Menedzsment

Az Igazgatóság az általa 2000-ben létrehozott Ügyvezető Bizottságot, mint döntéshozó testületet a társaságirányítási struktúra egyszerűsítésére irányuló kezdeményezés részeként 2020. január 1-i hatállyal megszüntette. Az Igazgatóság az Ügyvezető Bizottság feladatait és hatásköreit egyrészt az Igazgatósághoz, másrészt a vezérigazgatóhoz és a vezérigazgató-helyettesekhez telepítette. Ennek eredményeként az Ügyvezető Bizottság átalakult és agilis formában,

„Leadership Squad”-ként működik.

2021. december 31-én a Menedzsment tagjai, valamint megválasztásuk éve a következő:

Név

Születési év

Betöltött pozíció

Megválasztás éve

Xxxxxx Xxxxx .........................................	1973	Vezérigazgató, Magyar Telekom Nyrt.	2013
Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx Xxxxxxxx ......	1976	Gazdasági vezérigazgató-helyettes	2020
Xxxxx Xxxxxxx .....................................	1971	Kereskedelmi vezérigazgató-helyettes	2018
Xxxxxx Xxxxxxxxx .................................	1977	Chief People Officer	2017
Xxxxx Xxxxx .......................................	1976	Vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettes, Vezérigazgató, T-Systems Magyarország Zrt.	2020
Xxxxx Xxxxx ..........................................	1974	Műszaki vezérigazgató-helyettes	2019
2.4 Felügyelőbizottság

A Felügyelőbizottság tevékenységét az ügyrendje alapján végzi

(xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx_xxxxxxxxx).

A Felügyelőbizottság köteles a Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a Közgyűlésen ismertetni. A számviteli törvény szerinti beszámolókról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Közvetlenül a Felügyelőbizottság tesz javaslatot a Közgyűlésnek az Állandó Könyvvizsgáló megválasztása, díjazása és visszahívása vonatkozásában.

A Társaság Alapszabályának megfelelően a Felügyelőbizottság öt tagból áll (három független tag és két munkavállalói küldött). A Felügyelőbizottság tagjait a Közgyűlés választja meg három éves időtartamra, amennyiben a Közgyűlés nem rendelkezik eltérően. A Felügyelőbizottság munkavállalói küldötteit a Központi Üzemi Tanács jelöli. A Felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok kétharmada, de legalább három tag jelen van.

2021. december 31-én a Felügyelőbizottság tagjai, az általuk elsődlegesen betöltött pozíció, valamint megválasztásuk éve a következő:

Név

Születési év

Fő pozíció

Megválasztás éve

Prof. Xx. Xxxxxxx Xxxxxx..............	1951	Professzor Emeritus, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, a Felügyelőbizottság elnöke, Magyar Telekom Nyrt.	2020
Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx…………………	1972	Számvitel és kontrolling területért felelős senior alelnök, TechnipFMC	2020
Xxxxxxxxxxx Xxxxx....................	1962	A Központi Üzemi Tanács elnöke, Magyar Telekom Nyrt.	2010
Xxxxxxxx Xxxxxx……………………..	1973	Európa, Közel-Kelet és Afrika területekért felelős senior elnök-helyettes, Iron Mountain	2020
Xxxxx Xxxxxxx .............................	1969	Központi Funkciók Xxxxx Xxxxxx elnök, Magyar Telekom Nyrt.	2008

A tagok megbízatása 2022. május 31-én jár le.

Document Metadata

Table of Contents

ÉVES JELENTÉS

Document Metadata