ê 2018/1046 (kiigazított szöveg) ð új szöveg

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

I. MELLÉKLET

1. FEJEZET

Közös rendelkezések

1. SZAKASZ

Keretszerződések és közzététel

1. Keretszerződések és egyedi szerződések

1.1. A keretszerződés időtartama nem haladhatja meg a négy évet, kivéve a kellően – különösen a keretszerződés tárgyával – indokolt kivételes eseteket.

A keretszerződések alapján kötött egyedi szerződéseket a keretszerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően kell odaítélni.

Az egyedi szerződések megkötésekor a felek nem térhetnek el lényegesen a keretszerződéstől.

1.2. Amennyiben a keretszerződés megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, az egyedi szerződéseket a keretszerződésben megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni ð vagy módosítani ï.

Az ilyen esetekben, és ha ez kellően indokolt, az ajánlatkérő Ö szerv Õ írásban kérheti a szerződő felet, hogy egészítse ki ajánlatát.

1.3. Amennyiben a keretszerződés megkötésére több gazdasági szereplővel kerül sor (a továbbiakban: többszereplős keretszerződés), úgy az létrejöhet az egyes szerződő felekkel azonos feltételek mellett kötött önálló szerződések formájában.

A többszereplős keretszerződések alapján kötött egyedi szerződések végrehajtása az alábbi módok egyikén történik:

a) a keretszerződés feltételei szerint: a verseny újbóli megnyitása nélkül, amennyiben a keretszerződés az érintett építési beruházásokra, árubeszerzésekre vagy szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi feltételt meghatározza, továbbá meghatározza azokat az objektív feltételeket, amelyek alapján eldönthető, hogy melyik szerződő fél teljesítse az érintett építési beruházásokat, szolgáltatásokat és árubeszerzéseket;

b) amennyiben a keretszerződésben nincs meghatározva az érintett építési beruházásokra, szolgáltatásokra vagy árubeszerzésekre vonatkozó valamennyi feltétel: a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, az 1.4. pontnak megfelelően és az alábbiak bármelyike alapján:

i. ugyanolyan, illetve szükség esetén pontosított feltételek;

ii. adott esetben a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban említett egyéb feltételek alapján;

c) részben az a) pontnak Ö alpontnak Õ megfelelően a verseny újbóli megnyitása nélkül, részben pedig a b) pontnak Ö alpontnak Õ megfelelően a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával, amennyiben ezt a lehetőséget az ajánlatkérő szerv a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban kikötötte.

A második albekezdés c) pontjában Ö alpontjában Õ említett közbeszerzési dokumentumokban meg kell határozni azt is, hogy mely feltételek tekintetében kerülhet sor a verseny újbóli megnyitására.

1.4. A verseny újbóli megnyitásával járó többszereplős keretszerződést legalább három gazdasági szereplővel kell megkötni, feltéve, hogy van elegendő számú, a 29.3. pontban említettek szerinti érvényes ajánlat.

Amennyiben egyedi szerződést a versenynek a szerződő felek közötti újbóli megnyitásával ítélnek oda, az ajánlatkérő szervnek írásos formában konzultálnia kell a szerződő felekkel, és meg kell adnia egy határidőt, amely kellően hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye egyedi ajánlatok benyújtását. Az egyedi ajánlatokat írásban kell benyújtani. Az ajánlatkérő szervnek minden egyes egyedi szerződést annak az ajánlattevőnek kell odaítélnie, amelyik a keretszerződéshez kapcsolódó közbeszerzési dokumentumokban megállapított odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be.

1.5. A gyorsan változó áraknak és gyors technológiai fejlődésnek kitett ágazatokban a verseny újbóli megnyitása nélküli keretszerződéseknek félidős felülvizsgálat vagy benchmarking rendszer alkalmazására vonatkozó rendelkezést kell tartalmazniuk. A félidős felülvizsgálatot követően, amennyiben az eredetileg megszabott feltételek már nem igazodnak az árak változásához vagy a technológiai fejlődéshez, az ajánlatkérő szerv nem használhatja a szóban forgó keretszerződést, ehelyett meg kell tennie az annak felbontását célzó megfelelő intézkedéseket.

1.6. A keretszerződések alapján megkötött egyedi szerződéseket költségvetési kötelezettségvállalás előzi meg.

2. Az e rendelet 179175. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő szerződésekre vagy a 2014/24/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

2.1. Az eljárás átláthatóságának biztosítása érdekében az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenő tájékoztatóknak és hirdetményeknek a 2014/24/EU irányelvben említett, vonatkozó egységes formanyomtatványokban meghatározott összes információt tartalmazniuk kell.

2.2. Az ajánlatkérő szerv a pénzügyi évre tervezett közbeszerzésekkel kapcsolatos szándékait előzetes tájékoztató közzététele útján közölheti. Az előzetes tájékoztató által érintett időszak legfeljebb az Európai Unió Kiadóhivatalának (a továbbiakban: a Kiadóhivatal) való megküldése időpontjától számított 12 hónapos időszak lehet.

Az előzetes tájékoztatót az ajánlatkérő szerv az Európai Unió Hivatalos Lapjában vagy a felhasználói oldalán teheti közzé. Ez utóbbi esetben a felhasználói oldalon közzétett tájékoztatásról szóló tájékoztatót kell közzétenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

2.3. Az ajánlatkérő szervnek a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű szerződés vagy keretszerződés aláírásától számított 30 napon belül tájékoztatót kell küldenie a Kiadóhivatalnak a szerződés odaítéléséről.

Az első albekezdéstől eltérve, a dinamikus beszerzési rendszeren alapuló szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatókat azonban negyedéves alapon csoportosítani lehet. Ilyen esetben az ajánlatkérő szervnek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldenie a szerződések odaítéléséről szóló tájékoztatót.

Keretszerződés alapján kötött egyedi szerződések esetében nem kell közzétenni szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót.

2.4. Az ajánlatkérő szervnek a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatót kell közzétennie:

a) a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű és a 11.1. pont második albekezdésének b) pontjával Ö alpontjával Õ összhangban odaítélt szerződés vagy keretszerződés megkötését megelőzően;

b) a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat elérő vagy túllépő értékű, többek között a 11.1. pont második albekezdésének a), és c)–f) ð és m) ï pontjával Ö alpontjával Õ összhangban odaítélt szerződés vagy keretszerződés megkötését követően.

2.5. Az ajánlatkérő szerv a szerződés időtartama alatti szerződésmódosításról szóló hirdetményt tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában a 176172. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben, amennyiben a módosítás értéke eléri vagy túllépi a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, vagy eléri vagy túllépi a 182178. cikk (1) bekezdésében meghatározott értékhatárokat a külső fellépések Ö tevékenység Õ területén lefolytatott eljárások esetében.

2.6. Intézményközi eljárás esetében az eljárásért felelős ajánlatkérő szerv viseli a felelősséget az alkalmazandó közzétételi intézkedésekért.

3. Az e rendelet 179175. cikkének (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződésekre vagy a 2014/24/EU irányelv hatályán kívül eső szerződésekre vonatkozó eljárások meghirdetése

3.1. A 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti becsült szerződéses értékű eljárásokat megfelelő módon kell meghirdetni. A meghirdetés az interneten történő megfelelő előzetes közzétételt, vagy eljárást megindító hirdetmény vagy a 13. pontban meghatározott eljárásnak megfelelően odaítélt szerződések esetében részvételi szándék kifejezésére való felhívás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét foglalja magában. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a 11. pontban meghatározott eljárásra, valamint a 14.4. pont szerinti nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárására.

3.2. A 11.1. pont második albekezdésének g) és i) alpontjával összhangban odaítélt szerződések esetében az ajánlatkérő szerv legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig megküldi a szerződések jegyzékét az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ha az ajánlatkérő szerv a Bizottság, ezt a jegyzéket csatolni kell a 74. cikk (9) bekezdésében említett éves tevékenységi jelentés összefoglalójához.

3.3. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztatónak tartalmaznia kell a szerződő fél nevét, az összeget, amelyre jogi kötelezettséget vállaltak és a szerződés tárgyát, valamint a közvetlen szerződések és egyedi szerződések esetében megfelel Ö meg kell felelnie Õ a 38. cikk (3) bekezdésének.

Az ajánlatkérő szervnek legkésőbb a következő pénzügyi év június 30-ig közzé kell tennie weboldalán a szerződések jegyzékét az alábbiak esetében:

a) a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződések;

b) a 11.1. pont második albekezdése h) és j)–m) alpontjának megfelelően odaítélt szerződések;

c) a 176172. cikk (3) bekezdése első albekezdésének c) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások;

d) a 176172. cikk (3) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában meghatározottak szerinti szerződésmódosítások, amennyiben a módosítás értéke nem éri el a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat;

e) keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződések.

A második albekezdés e) pontjának Ö alpontjának Õ alkalmazásában a közzétett tájékoztató Ö az ugyanazon Õ keretszerződés alapján odaítélt egyedi szerződésenként Ö szerződések esetében szerződő felenként Õ összevonható.

3.4. Intézményközi keretszerződések esetében az egyes ajánlatkérő szervek felelnek egyedi szerződéseiknek és azok módosításainak a 3.3. ponttal összhangban történő meghirdetéséért.

4. Tájékoztatók és hirdetmények közzététele

4.1. Az ajánlatkérő szerv összeállítja és elektronikus úton továbbítja a Kiadóhivatalnak a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket.

4.2. A Kiadóhivatal a 2. és a 3. pontban említett tájékoztatókat és hirdetményeket közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában legkésőbb:

a) hét nappal feladásukat követően, ha az ajánlatkérő szerv a 2.1. pontban említett egységes formanyomtatványok kitöltésére az elektronikus rendszert használja, és a szabad szöveget 500 szóra korlátozza;

b) minden egyéb esetben 12 nappal feladásukat követően.

4.3. Az ajánlatkérő szervnek igazolnia kell Ö tudnia kell igazolni Õ a feladás időpontját.

5. Egyéb formában meghirdetett tájékoztatók és hirdetmények

A 2. és a 3. pontban előírt hirdetményi formák mellett a közbeszerzési eljárások más módon, különösen elektronikus formában is meghirdethetők. Az ilyen hirdetményben utalni kell az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, egyedül hiteles hirdetményre, ha közzétettek ilyet, amelynek közzétételét az ilyen hirdetmény nem előzheti meg.

Az ilyen hirdetmény nem eredményezhet megkülönböztetést a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők között, és nem tartalmazhat olyan adatot, amely nem szerepelt az eljárást megindító hirdetményben, ha közzétették a hirdetményt.

2. SZAKASZ

Közbeszerzési eljárások

6. A részvételre jelentkezők minimális száma és a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések

6.1. Meghívásos eljárásban, valamint a 13.1. pont a) és b) alpontjában említett eljárásokban, és a 14.2. ponttal összhangban odaítélt eljárásokban a részvételre jelentkezők minimális száma öt.

6.2. A tárgyalásos eljárásban, a versenypárbeszédben, az innovációs partnerségben, a 11.1. pont második albekezdésének g) alpontjával összhangban a helyi piac előzetes felmérésében, valamint a 14.3. ponttal összhangban az Ö pont szerinti Õ alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárásában a részvételre jelentkezők minimális Ö száma három Õ számának háromnak kell lennie.

6.3. A 6.1. pont és a 6.2. pont nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

a) a 14.4. ponttal összhangban a nagyon alacsony értékű szerződések tárgyalásos eljárása;

b) a 11. pont szerinti, hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, kivéve a 11.1. pont második albekezdésének d) alpontja szerinti tervpályázatot és a 11.1. pont második albekezdésének g) alpontja szerinti helyi piac előzetes felmérését.

6.4. Amennyiben a kiválasztási szempontoknak megfelelő Ö részvételre Õ jelentkezők száma nem éri el a 6.1. pontban és a 6.2. pontban meghatározott minimális számot, az ajánlatkérő szerv folytathatja az eljárást a megkövetelt kapacitásokkal rendelkező Ö részvételre Õ jelentkezők ð ajánlattételre való ï meghívásával. Az ajánlatkérő szerv nem vonhat be az eljárásba olyan más gazdasági szereplőket, amelyek eredetileg nem jelentkeztek részvételre, vagy amelyeket az ajánlatkérő szerv eredetileg nem hívott meg.

6.5. A tárgyalás során az ajánlatkérő szerv valamennyi ajánlattevőt egyenlő bánásmódban részesíti.

Tárgyalás lefolytatására egymást követő szakaszokban is sor kerülhet annak érdekében, hogy a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megtárgyalandó ajánlatok számát. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie kell, hogy élni fog-e ezzel a lehetőséggel.

6.6. A 11.1. pont második albekezdésének d) és g) alpontjával, valamint a 14.2. és a 4.3. Ö 14.3. Õ ponttal összhangban odaítélt eljárások Ö szerződések Õ esetében az ajánlatkérő szerv legalább minden olyan gazdasági szereplőt meghív, amelyek a 3.1. pontban foglalt előzetes közzétételt vagy a helyi piac előzetes felmérését vagy tervpályázatot követően kifejezték érdeklődésüket.

7. Innovációs partnerség

7.1. Az innovációs partnerség célja egy innovatív termék, szolgáltatás vagy innovatív építési beruházás kifejlesztése, és az ennek eredményeként létrejövő építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások ezt követő beszerzése, feltéve, hogy azok megfelelnek az ajánlatkérő szervek és a partnerek által közösen megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.

Az innovációs partnerség a kutatási és innovációs folyamat lépései szerint egymást követő szakaszokból épül fel, amelyek magukban foglalhatják az építési beruházások megvalósítását, a termékek előállítását vagy a szolgáltatások nyújtását. Az innovációs partnerség a partnerek által elérendő közbenső célokat határoz meg.

Az ajánlatkérő szerv e közbenső célok alapján minden szakasz lezárulását követően dönthet az innovációs partnerség megszüntetéséről vagy – amennyiben az innovációs partnerséget több partnerrel hozta létre – a partnerek számának csökkentéséről egyéni szerződések felmondása révén, amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban jelezte ezeket a lehetőségeket, és azok igénybevételének a feltételeit is.

7.2. Az innovációs partnerség elindítása előtt az ajánlatkérő szerv a 15. xxxxxxx előírtak szerint piaci konzultációt folytat, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás nem létezik a piacon vagy piacközeli fejlesztési tevékenységként.

A 168164. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseknek meg kell felelni.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban le kell írnia, hogy mely olyan innovatív építési beruházásokra, árukra vagy szolgáltatásokra van szüksége, amelyek a piacon már rendelkezésre álló építési beruházás, áru vagy szolgáltatás beszerzése révén nem beszerezhetők, illetve megvalósíthatók. Meg kell jelölnie továbbá, hogy e leírás mely elemei jelentik a minimumkövetelményeket. Az információknak kellően pontosaknak kell lenniük ahhoz, hogy a gazdasági szereplők megállapíthassák az igényelt megoldás jellegét és körét, valamint eldönthessék, hogy jelentkeznek-e részvételre az eljárásban.

Az ajánlatkérő szerv eldöntheti, hogy az innovációs partnerséget egy partnerrel vagy több, külön kutatási és fejlesztési tevékenységeket folytató partnerrel hozza létre.

A szerződéseket kizárólag a legjobb ár-érték arány szempontja alapján kell odaítélni a 171167. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

7.3. A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő szervnek meg kell határoznia a szellemitulajdon-jogok tekintetében alkalmazandó részletes szabályokat.

Az innovációs partnerség keretében az ajánlatkérő szerv a valamely partner által közölt, javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információt a partner beleegyezése nélkül nem közölhet a többi partnerrel.

Az ajánlatkérő szervnek biztosítania kell, hogy a partnerség felépítése, különösen a különböző szakaszok időtartama és értéke tükrözze a javasolt megoldás innovatív jellegének mértékét és azt, hogy a piacon még nem elérhető innovatív megoldás kifejlesztéséhez milyen kutatási és innovációs tevékenységek sorozatára van szükség. Az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem lehet aránytalan a kifejlesztéséhez szükséges beruházáshoz képest.

8. Tervpályázat

8.1. A tervpályázatra a 2. pontban foglalt meghirdetési szabályok vonatkoznak, és a tervpályázat magában foglalhatja pénzdíjak odaítélését.

Amennyiben a tervpályázaton korlátozott számban vehetnek részt Ö részvételre Õ jelentkezők, az ajánlatkérő szervnek világos és megkülönböztetésmentes kiválasztási szempontokat kell meghatároznia.

A részvételre felkért jelentkezők számának minden esetben elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy tényleges verseny jöjjön létre.

8.2. A bírálóbizottság tagjait az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő nevezi ki. A bírálóbizottság kizárólag a tervpályázatban való részvételre jelentkezőktől független természetes személyekből állhat. Ha a tervpályázatban a részvételre jelentkezőktől meghatározott szakképesítést követelnek meg, a bírálóbizottság tagjai legalább egyharmadának rendelkeznie kell a részvételre jelentkezőktől megkövetelt vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel.

A bírálóbizottság önállóan alakítja ki véleményét. Véleményét a hozzá a részvételre jelentkezők által névtelenül benyújtott projektek alapján és kizárólag a tervpályázati hirdetményben meghatározott szempontok figyelembevételével kell kialakítania.

8.3. A bírálóbizottságnak a projektek érdemi pontjain alapuló javaslatait, rangsorolását és megjegyzéseit a bírálóbizottság tagjai által aláírt jelentésben kell rögzíteni.

A részvételre jelentkezők névtelenek maradnak, amíg a bírálóbizottság nem közölte véleményét.

A bírálóbizottság felkérheti a részvételre jelentkezőket arra, hogy a projekt részleteinek tisztázása érdekében válaszoljanak a jelentésben rögzített kérdésekre. Az ebből keletkező párbeszédről átfogó jelentést kell készíteni.

8.4. Az ajánlatkérő szervnek meg kell hoznia az eljárást lezáró döntést, amely tartalmazza a kiválasztott Ö részvételre Õ jelentkező nevét és címét, valamint a döntés indokolását, utalva a tervpályázati hirdetményben közzétett szempontokra, különösen akkor, ha döntése eltér a bírálóbizottság véleményében foglalt javaslattól.

9. Dinamikus beszerzési rendszer

9.1. A dinamikus beszerzési rendszert fel lehet osztani építési beruházás, áru- vagy szolgáltatáskategóriákra, amelyeket az adott kategóriában végrehajtandó közbeszerzés jellemzői alapján objektív módon kell meghatározni. Ebben az esetben minden egyes kategóriára vonatkozóan meg kell határozni a kiválasztási szempontokat.

9.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az előirányzott beszerzés jellegét és becsült mennyiségét, valamint a beszerzési rendszerrel, a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

9.3. Az ajánlatkérő szervnek a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának teljes időtartama alatt biztosítania kell valamennyi gazdasági szereplő számára a rendszerben való részvételre jelentkezés lehetőségét. Az ajánlatkérő szervnek a jelentkezés beérkezésétől számított 10 munkanapon belül be kell fejeznie a jelentkezés értékelését. Ezt a határidőt indokolt esetben 15 munkanapra lehet hosszabbítani. Az ajánlatkérő szerv azonbanÖ, ugyanakkor Õ meghosszabbíthatja az értékelési időszakot, feltéve, hogy időközben nem tesznek közzé ajánlattételi felhívást.

Az ajánlatkérő szervnek a lehető leghamarabb értesítenie kell a részvételre jelentkezőt arról, hogy felvették-e a dinamikus beszerzési rendszerbe.

9.4. Az ajánlatkérő szervnek a vonatkozó kategória alá a rendszerbe felvett minden Ö felvett Õ részvételre jelentkezőt fel kell kérnie arra, hogy észszerű határidőn belül nyújtson be ajánlatot. ð Amennyiben a dinamikus beszerzési rendszert építési beruházás, áru- vagy szolgáltatáskategóriákra osztják fel, az ajánlatkérő szerv felkéri az érintett konkrét közbeszerzésnek megfelelő kategóriába felvett összes résztvevőt ajánlat benyújtására. ï

Az ajánlatkérő szerv köteles annak az ajánlattevőnek odaítélni a szerződést, amelyik az eljárást megindító hirdetményben meghatározott odaítélési szempontok alapján a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be. Ezeket a szempontokat adott esetben a ð közbeszerzési dokumentumokban ï az ajánlattételi felhívásban pontosítani lehet.

9.5. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben jeleznie kell a dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartamát.

A dinamikus beszerzési rendszer fennállásának időtartama – a megfelelően indokolt rendkívüli esetek kivételével – nem haladhatja meg a négy évet.

Az ajánlatkérő szerv nem alkalmazhat ilyen rendszert a verseny akadályozására, korlátozására vagy torzítására.

10. Versenypárbeszéd

10.1. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetményben vagy egy ismertetőben meg kell határoznia igényeit és követelményeit, az odaítélési szempontokat és az indikatív határidőt.

Az ajánlatkérő szervnek a legjobb ár-érték arányt kínáló ajánlat alapján kell odaítélnie a szerződést.

10.2. Az ajánlatkérő szervnek a kiválasztási szempontoknak eleget tevő Ö részvételre Õ jelentkezőkkel párbeszédet kell kezdenie, amelynek segítségével meghatározza az igényeinek legjobban megfelelő megoldásokat. E párbeszéd folyamán az ajánlatkérő szerv a közbeszerzés minden aspektusát megvitathatja a kiválasztott Ö részvételre Õ jelentkezőkkel, de nem módosíthatja a 10.1. pontban előírtak szerinti igényeit és követelményeit, valamint az odaítélési szempontokat.

A párbeszéd során az ajánlatkérő szerv köteles az összes ajánlattevő számára egyenlő elbánást biztosítani, valamint nem fedhet fel valamely ajánlattevő által közölt javasolt megoldásokat vagy egyéb bizalmas információkat, kivéve, ha az ajánlattevő lemond a bizalmas kezelésről.

A versenypárbeszéd egymást követő szakaszokban is lefolytatható annak érdekében, hogy a bejelentett odaítélési szempontok alkalmazása révén csökkentsék a megvitatandó megoldások számát, amennyiben erről a lehetőségről az eljárást megindító hirdetményben vagy az ismertetőben rendelkeznek.

10.3. Az ajánlatkérő szervnek addig kell folytatnia a párbeszédet, amíg meg nem találja azt a megoldást vagy azokat a megoldásokat, amely(ek) az igényei kielégítésére alkalmas(ak).

A fennmaradó ajánlattevőknek a párbeszéd lezárásáról történő tájékoztatását követően az ajánlatkérő szervnek minden egyes fennmaradó ajánlattevőt fel kell kérnie, hogy a párbeszéd során ismertetett és meghatározott megoldás vagy megoldások alapján nyújtsák be végleges ajánlatukat. Ezeknek az ajánlatoknak tartalmazniuk kell minden, a projekt megvalósításához előírt és szükséges elemet.

Az ajánlatkérő szerv kérésére ezek a végleges ajánlatok pontosíthatók, konkretizálhatók és optimalizálhatók, feltéve, hogy az nem vezet az ajánlat vagy a közbeszerzési dokumentumok lényeges módosításához.

Az ajánlatkérő szerv tárgyalásokat folytathat a legjobb ár-érték arányú ajánlatot benyújtó ajánlattevővel az ajánlatban szereplő kötelezettségvállalásainak megerősítése érdekében, feltéve, hogy ez nem jár az ajánlat lényeges elemeinek módosításával, valamint nem fenyeget a verseny torzításával, illetve diszkrimináció okozásával.

10.4. Az ajánlatkérő szerv rendelkezhet a párbeszédben részt vevő, kiválasztott Ö részvételre Õ jelentkezőket megillető összegekről.

11. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása

11.1. Amennyiben az ajánlatkérő szerv a hirdetmény Ö közzététele Õ nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazza, úgy a 168164. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie.

Az ajánlatkérő szerv hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárásban közzétett felhívásra nem nyújtottak be a 11.2. pont szerinti ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumok lényegesen nem változnak; Ö amennyiben nem nyújtottak be a 11.2. pont szerinti ajánlatot vagy megfelelő ajánlatot, illetve részvételi jelentkezést vagy megfelelő részvételi jelentkezést Õ:

i. nyílt eljárásban; vagy

ii. meghívásos eljárásban;

ò új szöveg

iii. hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásban

ê 2018/1046

közzétett felhívásra az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumok lényegesen nem változnak;

b) amennyiben az építési beruházást, árubeszerzést vagy szolgáltatást csak egyetlen gazdasági szereplő képes teljesíteni a 11.3. pontban foglalt feltételek mellett és az alábbi okok bármelyike miatt:

i. a közbeszerzés célja egyedi művészeti alkotás vagy művészi előadás létrehozása vagy megvásárlása;

ii. technikai okok miatt nincs verseny;

iii. biztosítani kell a kizárólagos jogok védelmét, ideértve a szellemitulajdon-jogokat is;

c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a 24., a 26. és a 4241. pontban foglalt határidők nem tarthatók be, és ha a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények nem az ajánlatkérő szervnek tudhatók be.;

ò új szöveg

A 164. cikk (6) bekezdésében említett válságnyilatkozatot követően az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselők csak akkor támaszkodhatnak az ilyen válságnyilatkozatra, ha az adott közbeszerzési eljárást a válságból eredő rendkívüli sürgősség esete indokolja.

ê 2018/1046

d) amennyiben a tervpályázatot szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés követi és azt a nyertesnek vagy a nyertesek valamelyikének kell odaítélni; ez utóbbi esetben mindegyik nyertest meg kell hívni a tárgyalásokban való részvételre;

e) olyan új szolgáltatások vagy építési beruházások esetében, amelyek az attól a gazdasági szereplőtől megrendelt hasonló szolgáltatások vagy építési beruházások ismételt nyújtásából állnak, amelynek ugyanaz az ajánlatkérő szerv már korábban odaítélt egy eredeti szerződést, feltéve, hogy e szolgáltatások vagy építési beruházások megfelelnek egy alapprojektnek, amelyre vonatkozóan az eredeti szerződést eljárást megindító hirdetmény közzétételét követően ítélték oda, a 11.4. pontban előírt feltételekre figyelemmel;

f) árubeszerzésre irányuló szerződés esetében:

i. olyan kiegészítő szállítások tekintetében, amelyek célja vagy az áruk, illetve felszerelések részleges pótlása, vagy a meglévő áruk, illetve felszerelések kibővítése, amennyiben a beszállító megváltozása esetén az ajánlatkérő szerv arra kényszerülne, hogy olyan, eltérő műszaki jellemzőkkel rendelkező árut szerezzen be, amely inkompatibilitást, illetve az üzemeltetésben és a karbantartásban aránytalan műszaki nehézségeket eredményezne; amennyiben az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, azok időtartama nem haladhatja meg a három évet;

ii. amennyiben kizárólag kutatási, kísérleti, vizsgálati vagy fejlesztési célból kerül sor a termékek előállítására; az ilyen szerződések azonban nem terjedhetnek ki a piacképességet megalapozó, illetve a kutatási és fejlesztési költségek megtérülését biztosító mennyiségi termelésre;

iii. árutőzsdén jegyzett és vásárolt áruk esetében;

iv. akár az üzleti tevékenységét végleg beszüntető gazdasági szereplőtől, akár egy fizetésképtelenné vált vállalkozás felszámolóitól – csődeljárás, felszámolási eljárás vagy hitelezőkkel kötött csődegyezség keretében, vagy a nemzeti jog szerinti más, hasonló eljárás keretében – áruk különösen előnyös feltételek mellett történő beszerzése esetében;

ò új szöveg

v. emberi felhasználásra szánt gyógyszerek beszerzése vagy egészségügyi ellenintézkedések esetében, valamint egyes állatbetegségek, zoonózisok és növényeken előforduló zárlati károsítók megfékezésére alkalmas termékek esetében, feltéve, hogy a következő feltételek egyike teljesül: ezek a termékek innovatívak, nem állnak azonnal rendelkezésre a piacon, vagy azonnal rendelkezésre álló megoldást kell elfogadni.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

g) ingatlanszerződések esetében a helyi piac előzetes felmérését követően;

h) az alábbiak bármelyikére vonatkozó szerződések esetében:

i. a 77/249/EGK tanácsi irányelv¹ 1. cikke szerinti Ö értelmében vett Õ ügyvéd általi jogi képviselet választott bírósági, békéltetési vagy bírósági eljárásokban;

ii. jogi tanácsadás, ha arra az i. pontban említett eljárások bármelyike előkészítésének részeként kerül sor, vagy amennyiben kézzel fogható jele és nagy valószínűsége van annak, hogy az az ügy, melyben a jogi tanácsadásra sor kerül, ilyen eljárások tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy a tanácsadást a 77/249/EGK irányelv 1. cikke értelmében vett ügyvéd nyújtja;

iii. választott bírói és békéltetési szolgáltatások;

iv. közjegyző által nyújtandó irathitelesítési és irat-felülhitelesítési szolgáltatások;

i) titkosnak nyilvánított szerződések, illetve azon szerződések esetében, amelyek teljesítését a hatályban lévő közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően különleges biztonsági intézkedésekkel kell kísérni, valamint ha az Unió alapvető érdekeinek védelme ezt megköveteli, feltéve, hogy az érintett alapvető érdekeket más intézkedések révén nem lehet biztosítani; ezek az intézkedések követelményeket tartalmazhatnak, amelyek célja az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárás során rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme;

j) az értékpapírok és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, értékesítésével, vételével vagy átruházásával kapcsolatos, a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv² értelmében vett pénzügyi szolgáltatások esetében, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus segítségével végrehajtott műveletek esetében;

jk) kölcsönök, függetlenül attól, hogy értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, vételével, eladásával vagy átruházásával kapcsolatosak-e, a 2014/65/EU irányelv értelmében;

kl) az (EU) 2018/1972a 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv³ értelmében vett nyilvános hírközlő hálózat Ö hálózatok Õ és elektronikus hírközlő hálózat Ö hírközlési szolgáltatások Õ beszerzése esetében;

lm) ð a 160. cikk (1) bekezdésében említett ï nemzetközi szervezet ð vagy tagállami szervezet ï által nyújtott szolgáltatások esetében, amennyiben a nemzetközi szervezet alapszabálya vagy a létesítő jogi aktus szerint nem vehet részt versenyeljárásokban;.

ò új szöveg

m) amennyiben harmadik országbeli új uniós küldöttség megnyitásáról vagy valamely küldöttségnek az ideiglenes bezárását követő újranyitásáról határoztak, az ilyen határozat keltét követő első év alatt az uniós küldöttségek által, vagy a kizárólag az ezen uniós küldöttségek érdekében odaítélt összes szerződés esetében.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

11.2. Az ajánlat akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha nem kapcsolódik a szerződés tárgyához. ð Az ajánlat vagy ï a részvételi jelentkezés pedig akkor tekintendő nem megfelelőnek, ha a gazdasági szereplő ð résztvevő nem fér hozzá a 180., a 181. és a 183. cikkben említett közbeszerzéshez, a ï 139136. cikk (1) bekezdésében említett kizárást indokoló helyzetben van, vagy nem teljesíti a kiválasztási szempontokat.

11.3. A 11.1. pont második albekezdése b) alpontjának ii. és iii. alszakaszában Ö alpontjában Õ foglalt kivételek csak akkor alkalmazhatók, ha nem létezik észszerű alternatíva vagy helyettesítési lehetőség, és a verseny hiánya nem annak a következménye, hogy a közbeszerzés meghatározása során mesterségesen leszűkítették a paramétereket.

11.4. A 11.1. pont második albekezdésének e) alpontjában említett esetekben az alapprojektben meg kell jelölni a lehetséges új szolgáltatások vagy építési beruházások terjedelmét, és azok odaítélésének feltételeit. Az alapprojekt meghirdetésekor közzé kell tenni, hogy sor kerülhet a tárgyalásos eljárás alkalmazására, és a 179175. cikk (1) bekezdésében, illetve a külső fellépések Ö tevékenység Õ területén a 182178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alkalmazásakor figyelembe kell venni a későbbi szolgáltatások vagy építési beruházások teljes becsült összegét. Ha az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, az említett eljárás kizárólag az eredeti szerződés teljesítése alatt, de legkésőbb az eredeti szerződés megkötését követő három évben alkalmazható.

12. Tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd alkalmazása

12.1. Amennyiben az ajánlatkérő szerv a tárgyalásos eljárást vagy a versenypárbeszédet alkalmazza, a 168164. cikk (4) bekezdésében és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket kell követnie. Az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül az alábbi esetekben alkalmazhatja ezeket az eljárásokat:

a) amennyiben nyílt vagy meghívásos eljárás keretében kizárólag a 12.2. és a 12.3. pontban meghatározottak szerinti szabálytalan vagy érvénytelen ajánlatok érkeztek be az eljárás lezárásáig, feltéve, hogy az eredeti közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

b) a következő kritériumok legalább egyikét teljesítő építési beruházások, árubeszerzések vagy szolgáltatások tekintetében:

i. amennyiben az ajánlatkérő szerv igényeit azonnal rendelkezésre álló megoldás kiigazítása nélkül nem lehet kielégíteni;

ii. az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tervezést vagy innovatív megoldásokat tartalmaz;

iii. a szerződés a jellegével, összetettségével kapcsolatos sajátos körülmények vagy a szerződés jogi és pénzügyi kialakítása vagy a szerződés tárgyához kötődő kockázatok miatt előzetes tárgyalások nélkül nem ítélhető oda;

iv. az ajánlatkérő szerv a műszaki leírást nem tudja kellő pontossággal elkészíteni szabványra való hivatkozással a 17.4.3 pontban meghatározottak szerint;

c) koncessziós szerződések esetében;

d) a 2014/24/EU irányelv XIV. mellékletében említett szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések esetében;

e) Aa 2195/2002/EK rendeletben meghatározott, a 73000000-2–73120000-9, a 73300000-5, a 73420000-2 és a 73430000-5 CPV-kód által szabályozottaktól Ö alá esőktől Õ eltérő kutatási-fejlesztésikutatási és fejlesztési szolgáltatás esetében, kivéve, ha a haszon kizárólag az ajánlatkérő szervnél jelentkezik a szolgáltatásnak a saját tevékenységében való felhasználása során vagy a kapott szolgáltatás ellenértékét teljes mértékben az ajánlatkérő szerv fizeti meg;

f) a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben⁴ meghatározottak szerinti audiovizuális médiaszolgáltatások vagy rádiós médiaszolgáltatások céljára szánt programanyagok megvásárlására, fejlesztésére, előállítására vagy közös előállítására vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, vagy közvetítési időre vagy programszolgáltatásra vonatkozó szerződések esetében.

12.2. Szabálytalannak kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a) amennyiben nem felel meg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott minimumkövetelményeknek;

b) amennyiben nem felel meg a benyújtásra vonatkozóan a 172168. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek;

c) amennyiben az ajánlattevőt a 144141. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) vagy c) pontja értelmében elutasították;

d) amennyiben az ajánlatkérő szerv az ajánlatot kirívóan alacsony összegűnek nyilvánította.

12.3. Érvénytelennek kell tekinteni az ajánlatot az alábbiak közül bármely esetben:

a) amennyiben az ajánlat értéke meghaladja az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési eljárás megindítása előtt meghatározott és dokumentált maximális költségvetését;

b) amennyiben az ajánlat nem teljesíti az odaítélési szempontokra vonatkozó minőségi minimumokat.

12.4. A 12.1. pont a) alpontjában említett esetekben az ajánlatkérő szerv nem kötelezhető eljárást megindító hirdetmény közzétételére, ha a tárgyalásos eljárásba bevonja mindazokat az ajánlattevőket, amelyek teljesítették a kizárási kritériumokat és a kiválasztási szempontokat, kivéve azokat, amelyek kirívóan alacsony összegűnek nyilvánított ajánlatot nyújtottak be.

13. A részvételi szándék kifejezésére való felhívást magában foglaló eljárás

13.1. A 179175. cikk (1) bekezdésében vagy a 182178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződések esetében, valamint a 11. és a 12. pont sérelme nélkül, az ajánlatkérő szerv részvételi szándék kifejezésére való felhívást alkalmazhat a következők valamelyike céljából:

a) jövőbeli meghívásos ajánlattételi felhívásokhoz kapcsolódóan ajánlat benyújtására felkérendő Ö részvételre Õ jelentkezők előválogatása;

b) részvételi jelentkezések vagy ajánlatok benyújtására felkérendő értékesítők listájának összeállítása.

13.2. A részvételi szándék kifejezésére való felhívást követően összeállított lista az attól a naptól számított legfeljebb négy évig érvényes, amikor a 3.1. pontban említett hirdetményt közzéteszik.

Az első albekezdésben említett lista allistákat is tartalmazhat.

Valamennyi érdekelt gazdasági szereplő a lista érvényességi ideje alatt az utolsó három hónap kivételével bármikor kifejezheti részvételi szándékát.

13.3. Amennyiben szerződés odaítélésére kerül sor, úgy az ajánlatkérő szervnek a vonatkozó listán vagy allistán szereplő összes részvételre jelentkezőt vagy értékesítőt fel kell szólítania Ö kérnie Õ arra, hogy:

a) a 13.1. pont a) alpontjában említett esetben nyújtson be ajánlatot; vagy

b) a 13.1. pont b) alpontjában említett esetben nyújtsa be a következők valamelyikét:

i. i. a kizárási kritériumokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat is magukban foglaló ajánlatot;

ii. a kizárási kritériumokkal és kiválasztási szempontokkal kapcsolatos dokumentumokat, valamint második lépésben az e szempontokat teljesítők esetében ajánlatot.

14. Közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések

14.1. A közepes, alacsony és nagyon alacsony értékű szerződések a 168164. cikk (4) bekezdésével összhangban és a 6.5. pontban foglalt, tárgyalásra vonatkozó rendelkezések alapján odaítélhetők tárgyalásos eljárással. Csak olyan Ö részvételre Õ jelentkezők nyújthatnak be előzetes ajánlatot, amelyeket az ajánlatkérő szerv egyidejűleg, írásban meghív.

14.2. A 60 000 EUR-t meghaladó és a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti szerződés közepes értékű szerződésnek tekintendő. xx Xxxxxxxx országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag harmadik országbeli uniós küldöttségek érdekében odaítélt szerződések esetében a 100 000 EUR-t meghaladó és a 300 000 EUR alatti értékű szerződés közepes értékű szerződésnek tekintendő. ï Az ilyen szerződésekre a 3.1., a 6.1.és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.3. A 60 000 EUR értéket meg nem haladó szerződés Ö legfeljebb 60 000 EUR értékű Õ ð , vagy harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy kizárólag harmadik országbeli uniós küldöttségek érdekében odaítélt, legfeljebb 100 000 EUR értékű, ï de a 14.4. pontban meghatározott értékhatárokat Ö értékhatárt Õ meghaladó szerződés alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 3.1. pont, a 6.2. pont és a 6.4. pont alkalmazandó.

14.4. A 15000 EUR-t meg nem haladó Ö legfeljebb 15000 EUR értékű Õ szerződés nagyon alacsony értékű szerződésnek tekintendő. Az ilyen szerződésekre a 6.3. pont alkalmazandó.

14.5. Az 1 000 EUR-nál Ö A legfeljebb 1 000 EUR Õ ð , vagy harmadik országbeli uniós küldöttségek esetében legfeljebb 20 000 EUR ï alacsonyabb összegű kiadások esetében teljesített kifizetések számla ellenében történő egyszerű kifizetéssel, ajánlat előzetes elfogadása nélkül is teljesíthetők Ö kiadási tételek kifizetése történhet egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül Õ.

15. Előzetes piaci konzultáció

15.1. Az ajánlatkérő szerv előzetes piaci konzultáció céljából tanácsot kérhet, illetve fogadhat el független szakértőktől, hatóságoktól vagy gazdasági szereplőktől. A tanács a közbeszerzési eljárás megtervezése és lebonyolítása során felhasználható, feltéve, hogy a tanácsadás nem jár a verseny torzulásával, illetve nem vezet a megkülönböztetésmentesség és az átláthatóság elvének megsértéséhez.

15.2. Ha egy gazdasági szereplő tanácsot adott az ajánlatkérő szervnek vagy egyéb módon részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő szervnek a 144141. cikkben meghatározottak szerint megfelelő intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó gazdasági szereplőnek az odaítélési eljárásban való részvétele ne torzítsa a versenyt.

16. Közbeszerzési dokumentumok

16.1. A közbeszerzési dokumentumok magukban foglalják a következőket:

a) adott esetben az eljárást megindító hirdetmény vagy egyéb közzétételi intézkedések a 2–5. pontban előírtak szerint;

b) az ajánlattételi felhívás;

c) a kiírási feltételek, illetve versenypárbeszéd esetében az ismertető; ideértve a műszaki leírást és a releváns szempontokat is;

d) a mintaszerződésen alapuló szerződéstervezet.

Az első albekezdés d) pontja nem alkalmazandó olyan esetekben, amelyekben a mintaszerződés kivételes és kellően indokolt körülmények miatt nem alkalmazható.

16.2. Az ajánlattételi felhívás:

a) meghatározza az ajánlatok benyújtására vonatkozó szabályokat, beleértve különösen a felbontásig való bizalmas kezelésre vonatkozó feltételeket, a beérkezés zárónapját és -időpontját és azt a címet, amelyre el kell küldeni vagy juttatni az ajánlatokat, illetve elektronikus benyújtás esetén az internetcímet;

b) közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott feltételek elfogadását is jelenti, és hogy az ilyen benyújtott ajánlat a szerződés teljesítése során kötelező a szerződést elnyert szerződő félre;

c) meghatározza azon időszakot, amelynek során a benyújtott ajánlat érvényes és semmilyen tekintetben nem módosítható;

d) tiltja az ajánlatkérő szerv és az ajánlattevők közötti mindennemű kapcsolatot az eljárás idejére, kivéve a 173169. cikkben megállapított feltételek szerinti esetet, továbbá helyszíni látogatás előírása esetén Ö meghatározza Õ a látogatással kapcsolatos pontos feltételek Ö feltételeket Õ meghatározása;

e) meghatározza, hogy milyen módon bizonyítható az ajánlatok beérkezési határidejének betartása;

f) közli, hogy az ajánlat benyújtása egyúttal az eljárás eredményéről szóló értesítés elektronikus módon való kézhezvételének elfogadását is jelenti.

16.3. A kiírási feltételek a következőket tartalmazzák:

a) a kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok;

b) az odaítélési szempontok és relatív súlyozásuk, vagy amennyiben a súlyozás objektív okok miatt nem lehetséges, az említett szempontok csökkenő fontosságú sorrendben való feltüntetése, ami a változatokra is alkalmazandó, amennyiben azokat az eljárást megindító hirdetményben engedélyezték;

c) a 17. pontban említett műszaki leírások;

d) változatok engedélyezése esetén azon minimumkövetelmények, amelyeknek a változatoknak meg kell felelniük;

e) tájékoztatás arról, hogy az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv vagy adott esetben a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi szerződés vagy a konzuli kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény alkalmazandó;

f) a közbeszerzéshez való hozzáférés bizonyítéka;

fg) arra vonatkozó előírás, hogy az ajánlattevők jelöljék meg a letelepedésük szerinti országot, és ð kérésre ï mutassák be az adott ország joga szerint általában elfogadott, ezt igazoló dokumentumokat;

gh) dinamikus beszerzési rendszer vagy elektronikus katalógus esetében a felhasznált elektronikus eszközökre és a csatlakozás szükséges műszaki szabályaira és leírásaira vonatkozó információk.

16.4. A szerződéstervezet:

a) meghatározza a szerződés záradékainak nemteljesítése esetén alkalmazandó kötbért;

b) meghatározza azon adatokat, amelyeket a számláknak vagy a bizonylatoknak a 112111. cikkel összhangban tartalmazniuk kell;

c) közli, hogy amennyiben az uniós intézmények saját felelősségükre ítélik oda a szerződéseket, a szerződésre irányadó jog az uniós jog, amelyet szükség szerint kiegészít a nemzeti jog, illetve amennyiben ingatlanszerződések esetében szükséges, kizárólag a nemzeti jog;

d) meghatározza a vitás ügyekben illetékes bíróságot;

e) meghatározza, hogy a szerződő félnek a közbeszerzési szerződések teljesítése során be kell tartania a vonatkozó környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket, amelyeket az uniós jog, a nemzeti jog, a kollektív szerződések, illetve a 2014/24/EU irányelv X. mellékletében felsorolt nemzetközi szociális és környezetvédelmi egyezmények írnak elő;

f) meghatározza, hogy szükség lesz-e szellemitulajdon-jogok átruházására;

g) közli, hogy az ajánlatban szereplő ár fix és nem módosítható, vagy meghatározza azon feltételeket vagy képleteket, amelyeknek megfelelően az ár a szerződés időtartama alatt módosítható.

Az első albekezdés g) pontjának alkalmazásában, amennyiben a szerződés rendelkezik ármódosításról, úgy az ajánlatkérő szervnek különösen az alábbiakat kell figyelembe vennie:

a) a közbeszerzés tárgya és az adott gazdasági helyzet;

b) a szerződés, valamint a feladatok típusa és a szerződés időtartama;

c) az ajánlatkérő szerv pénzügyi érdekei.

A 11.1. pont második albekezdése m) alpontjának megfelelően aláírt szerződések esetében mentesség adható e pont első albekezdésének c) és d) pontja alól.

17. Műszaki leírás

17.1. A műszaki leírás valamennyi gazdasági szereplő számára egyenlő hozzáférést tesz lehetővé a közbeszerzési eljárásokhoz és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a verseny biztosítását a közbeszerzés során.

A műszaki leírás tartalmazza az építési beruházások, a beszerzendő áruk vagy szolgáltatások kívánt jellemzőit, a minimumkövetelményeket is ideértve, hogy megfeleljenek az ajánlatkérő szerv szándéka szerinti rendeltetésnek.

17.2. A 17.1. pontban említett jellemzők adott esetben magukban foglalhatják az alábbiakat:

a) a minőségi színvonal;

b) környezeti és éghajlati teljesítmény;

c) a természetes személyek általi felhasználásra szánt beszerzések esetében a fogyatékossággal élők számára való akadálymentesség kritériumai, illetve a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, a megfelelően indokolt eseteket kivéve;

cd) a megfelelőségértékelés szintjei és eljárásai;

de) az áruk teljesítménye vagy felhasználása;

ef) biztonság vagy méretek, beleértve árubeszerzés esetén a termék kereskedelmi nevét és a használati utasítást, valamint – valamennyi szerződés esetén – a terminológiát, a szimbólumokat, a tesztelést és a tesztelési módszereket, a csomagolást, a jelölést és címkézést, valamint a gyártási folyamatokat és módszereket;

fg) építési beruházásra irányuló szerződés esetében a minőségbiztosításra vonatkozó eljárások, a tervezésre és a költségekre vonatkozó szabályok, az építmény vizsgálatára, ellenőrzésére és átvételére vonatkozó feltételek, az építési eljárások, illetve technológiák, valamint minden olyan egyéb műszaki feltétel, amelyet az ajánlatkérő szervnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült építmény és azon anyagok vagy alkatrészek vonatkozásában, amelyeket az magában foglal.

ò új szöveg

17.3. A műszaki leírást úgy kell megfogalmazni, hogy az tartalmazza a természetes személyek általi használatra szánt beszerzések esetében a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó akadálymentességi kritériumokat, vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást, a megfelelően indokolt esetektől eltekintve;

1. Amennyiben valamely uniós jogi aktusban kötelező akadálymentességi követelményeket fogadnak el, a műszaki leírást – amennyiben az a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó akadálymentességi kritériumokat vagy a valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítást érinti – e jogi aktusra való hivatkozással kell megállapítani. Különösen a 2019/882 irányelv 2. cikkében említett termékek és szolgáltatások tekintetében a 2019/882 irányelv I. mellékletben foglalt akadálymentességi követelmények kötelező akadálymentességi követelményeknek minősülnek az előző bekezdések értelmében.

1. Bármilyen olyan termékről vagy szolgáltatásról, amelynek jellemzői, elemei vagy funkciói megfelelnek a 2019/882 irányelv I. mellékletében foglalt akadálymentességi követelményeknek, vélelmezni kell, hogy az teljesíti az ebben a rendeletben meghatározott vonatkozó kötelezettségeket az adott jellemzők, elemek vagy funkciók akadálymentessége vonatkozásában, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

17.43. A műszaki leírást az alábbi módok valamelyikén kell megadni:

a) a következő sorrendben, a következőkre történő hivatkozással: európai szabványok, európai műszaki értékelések, közös műszaki leírások, nemzetközi szabványok, az európai szabványügyi szervek által létrehozott egyéb műszaki referenciarendszerek vagy ezek hiányában nemzeti megfelelőik; valamennyi hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie;

b) a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából, ideértve a környezetvédelmi jellemzőket is, feltéve, hogy a paraméterek kellően pontosak ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérő szerv számára pedig a szerződés odaítélését;

c) az a) és ab) pontban Ö a b) alpontban Õ meghatározott módszerek kombinációjával.

17.54. Ha az ajánlatkérő szerv él a 17.43. pont a) alpontjában előírt leírásra való hivatkozás lehetőségével, nem utasíthat el ajánlatot azon az alapon, hogy az nem felel meg az említett leírásnak, amennyiben az ajánlattevő megfelelő módon bizonyítja, hogy a javasolt megoldás ugyanúgy megfelel a műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

17.65. Ha az ajánlatkérő szerv a 17.43. pont b) alpontjában előírt lehetőséggel élve a műszaki leírásokat a teljesítmény, illetve a funkcionális követelmények szempontjából állapítja meg, nem utasíthat el olyan ajánlatot, amely megfelel valamely európai szabványt, európai műszaki tanúsítványt, közös műszaki leírást, nemzetközi szabványt vagy valamely európai szabványügyi szerv által létrehozott műszaki referenciarendszert átültető nemzeti szabványnak, amennyiben az említett leírások az általa megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak.

Az ajánlattevőnek megfelelő módon bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő építési beruházás, áru vagy szolgáltatás megfelel az ajánlatkérő szerv által meghatározott teljesítménybeli, illetve funkcionális követelményeknek.

17.76. Amennyiben az ajánlatkérő szerv különös környezeti, szociális vagy egyéb jellemzőkkel bíró építési beruházásokat, árukat vagy szolgáltatásokat kíván beszerezni, előírhatja konkrét címke vagy egy címkéből származó konkrét követelmények használatát, feltéve, hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a) a címkére vonatkozó követelmények csak olyan jellemzőket érintenek, amelyek a szerződés tárgyához kapcsolódnak, és amelyek alkalmasak a beszerzés jellemzőinek meghatározására;

b) a címkére vonatkozó követelmények objektív módon ellenőrizhető és megkülönböztetésmentes szempontokon alapulnak;

c) a címkét olyan nyílt és átlátható eljárás keretében fogadják el, amelyben valamennyi releváns érdekelt fél részt vehet;

d) a címkék valamennyi érdekelt fél számára hozzáférhetők;

e) a címkére vonatkozó követelményeket olyan harmadik fél határozza meg, amelyre a címkét kérelmező gazdasági szereplő nem tud jelentős befolyást gyakorolni.

Az ajánlatkérő szerv megkövetelheti, hogy a gazdasági szereplők a közbeszerzési dokumentumoknak való megfelelés bizonyítékaként nyújtsanak be a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek⁵ megfelelően akkreditált megfelelőségértékelő szervtől vagy azzal egyenértékű megfelelőségértékelő szervtől származó vizsgálati jelentést vagy tanúsítványt.

17.87. Az ajánlatkérő szervnek a 17.76. pontban említetteken kívül bármilyen más megfelelő bizonyítási eszközt – például a gyártó műszaki dokumentációját – is el kell fogadnia, ha a gazdasági szereplő nem fért hozzá a tanúsítványokhoz vagy vizsgálati jelentésekhez, illetve nem volt lehetősége azoknak vagy a konkrét címkének az adott határidőn belül történő megszerzésére az említett gazdasági szereplőnek nem felróható okokból, és feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az építési beruházás, a szállítandó áru vagy a nyújtandó szolgáltatás teljesíti az ajánlatkérő szerv által megjelölt konkrét címke követelményeit vagy az ajánlatkérő szerv által támasztott konkrét követelményeket.

17.98. A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat adott gyártmányra vagy forrásra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az bizonyos termékek vagy gazdasági szereplők előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne.

Az ilyen hivatkozás megengedhető az olyan kivételes esetekben, amikor a szerződést tárgyát nem lehet kellő részletességgel és közérthetően leírni. Az ilyen hivatkozást a „vagy azzal egyenértékű” kifejezésnek kell kísérnie.

18. Kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok

18.1. A 140137. cikk alkalmazásában az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia a 2014/24/EU irányelvben említett egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy annak hiányában egy aláírt és keltezett nyilatkozatot.

A gazdasági szereplő később is felhasználhatja azt az egységes európai közbeszerzési dokumentumot ð , vagy egy aláírt és keltezett nyilatkozatot, ï amelyet egy korábbi eljárásban már használtak, amennyiben megerősíti, hogy az abban foglalt információk továbbra is helytállóak.

ò új szöveg

A következő esetekben a feltételezett nyertes ajánlattevőnek az ajánlatkérő szerv által meghatározott határidőn belül és a szerződés odaítélése előtt bizonyítania kell az egységes európai közbeszerzési dokumentumban vagy az aláírással ellátott nyilatkozatban, hogy nincs a 139. cikk (1) bekezdésében említett, kizárást indokoló helyzetek valamelyikében:

a) intézmények által odaítélt olyan szerződések esetében, amelyek értéke eléri vagy túllépi a 179. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárt;

b) az a) alpont alóli kivételként, a külső tevékenység területén a 39.2. pont a) alpontjában meghatározott értékhatárt elérő vagy azt túllépő értékű szerződések esetében, valamint harmadik országbeli uniós küldöttségek által vagy harmadik országbeli uniós küldöttségek érdekében odaítélt, legalább 300 000 EUR értékű szerződések esetében.

A harmadik albekezdéstől eltérően, válságból eredő rendkívüli sürgősség esetében az ajánlatkérő szerv előírhatja a feltételezett nyertes ajánlattevőnek, hogy az eljárást lezáró döntés után észszerű határidőn belül, de a szerződés aláírása előtt, nyújtsa be a harmadik albekezdésben említett bizonyítékot, a 164. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

18.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie a kiválasztási szempontokat, a minimális alkalmassági szinteket és az alkalmasság igazolásához szükséges dokumentumokat. Minden követelménynek a szerződés tárgyához kell kapcsolódnia, és azzal arányban kell állnia.

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplők csoportjának milyen módon kell megfelelnie a kiválasztási szempontoknak a 18.6. pont figyelembevételével.

Többtételes Ö Részekre bontott Õ szerződések esetében az ajánlatkérő szerv minden egyes rész esetében minimális alkalmassági szintet állapíthat meg. Ha több részt ugyanannak a szerződő félnek ítélnek oda, kiegészítő minimális alkalmassági szintet írhat elő.

18.3. A szakmai tevékenység végzéséhez szükséges alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő feleljen meg a következő feltételek legalább egyikének:

a) be van jegyezve a vonatkozó szakmai vagy kamarai névjegyzékbe, kivéve, ha a gazdasági szereplő nemzetközi szervezet;

b) szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében rendelkezik olyan engedéllyel, amely igazolja, hogy a letelepedési helye szerinti országban engedélyezett számára a szerződés teljesítése, vagy meghatározott szakmai szervezet tagja.

18.4. Részvételi jelentkezés vagy ajánlat beérkezésekor az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia az egységes európai közbeszerzési dokumentumot vagy ennek hiányában a kiválasztási szempontoknak a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi teljesítéséről szóló nyilatkozatot. Nagyon alacsony értékű szerződések esetében el lehet tekinteni az egységes európai közbeszerzési dokumentum vagy a nyilatkozat benyújtásának követelményétől.

Az ajánlatkérő szerv az eljárás során bármikor kérheti az ajánlattevőket és a részvételre jelentkezőket, hogy nyújtsanak be naprakésszé tett nyilatkozatot, vagy nyújtsák be az összes bizonylatot vagy azok egy részét, amennyiben az az eljárás megfelelő lefolytatásához szükséges.

Az ajánlatkérő szervnek a ð kiírási feltételekben foglaltaknak megfelelően vagy ïköteleznie kell a részvételre jelentkezőket Ö elő kell írnia a részvételre jelentkezőknek Õ vagy a nyertes ajánlattevőket Ö az ajánlattevőknek Õ, hogy naprakész bizonylatokat nyújtsanak be;, ð vagy elő kell írnia a feltételezett nyertes ajánlattevőnek, hogy az eljárást lezáró döntést megelőzően nyújtson be naprakész bizonylatokat; ï ettől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha más eljárás keretében már megkapta e bizonylatokat, és azok továbbra is naprakészek, vagy ha a bizonylatokhoz az ajánlatkérő szerv nemzeti adatbázisban díjmentesen hozzáfér.

ò új szöveg

A harmadik albekezdéstől eltérően, válságból eredő rendkívüli sürgősség esetében az ajánlatkérő szerv előírhatja a feltételezett nyertes ajánlattevőnek, hogy az eljárást lezáró döntés után észszerű határidőn belül, de a szerződés aláírása előtt, nyújtsa be a 18.4. pontban említett bizonyítékot, a 164. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.

Az ajánlatkérő szerv előírja a gazdasági szereplőknek és adott esetben azoknak a szervezeteknek, amelyek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni, valamint az igénybe venni tervezett alvállalkozóknak egyfelől azt, hogy aláírással ellátott nyilatkozatban erősítsék meg, hogy nem áll fenn szakmai összeférhetetlenség, másfelől azt, hogy az ajánlatkérő szerv kérésére, szükség esetén, minden releváns információt rendelkezésre bocsátanak.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

18.5. Az ajánlatkérő szerv az általa elvégzett kockázatértékeléstől függően a következő esetekben dönthet úgy, hogy eltekint a gazdasági szereplő jogi és szabályozási szempontból vett alkalmasságát, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől:

a) az uniós intézmények által saját felelősségükre indított Ö odaítélt Õ, a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések megkötésére irányuló eljárások;

b) a külső fellépések Ö tevékenység Õ területén odaítélt, a 182178. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat meg nem haladó értékű szerződések megkötésére irányuló eljárások;

c) a 11.1. pont második albekezdésének b) és e) alpontja, f) alpontjának i. és iv. alszakasza Ö alpontja Õ, h) és m) alpontja szerinti Ö szerint odaítélt Õ szerződések megkötésére irányuló eljárások.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv eltekint a gazdasági szereplő jogi és szabályozási szempontból vett alkalmasságát, pénzügyi és gazdasági kapacitását, valamint műszaki és szakmai alkalmasságát bizonyító dokumentumok benyújtásának szükségességétől, úgy előfinanszírozásra nincs lehetőség, kivéve megfelelően indokolt esetekben.

18.6. A gazdasági szereplő adott esetben, valamely konkrét szerződés kapcsán más szervezetek kapacitására is támaszkodhat, tekintet nélkül hozzájuk fűződő kapcsolatának jogi természetére. Ebben az esetben a gazdasági szereplőnek bizonyítania kell az ajánlatkérő szerv számára, hogy a szükséges erőforrások rendelkezésére fognak állni a szerződés teljesítéséhez, és e célból be kell mutatnia az említett szervezetek erre vonatkozó kötelezettségvállalását.

A műszaki és szakmai szempontok tekintetében a gazdasági szereplő csak akkor támaszkodhat más szervezetek kapacitására, ha azokat az építési beruházásokat vagy szolgáltatásokat, amelyekhez e kapacitás szükséges, ez utóbbiak hajtják végre Ö valósítják meg vagy nyújtják Õ.

Ha egy gazdasági szereplő a gazdasági és pénzügyi kapacitással kapcsolatos szempontok tekintetében más szervezetek kapacitásait veszi igénybe, akkor az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy a gazdasági szereplő és az említett szervezetek közösen feleljenek a szerződés teljesítéséért.

Az ajánlatkérő szerv információt kérhet az ajánlattevőtől a szerződés azon részével kapcsolatban, amelyet az ajánlattevő alvállalkozásba szándékozik adni, továbbá az alvállalkozók kilétéről.

Az ajánlatkérő szerv közvetlen felügyelete alatti létesítményekben megvalósított építési beruházások és szolgáltatások esetében az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a szerződő felet arra, hogy adja meg a szerződés teljesítésében részt vevő valamennyi alvállalkozó nevét, elérhetőségét és meghatalmazott képviselőinek nevét.

18.7. Az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy azok a szervezetek, amelyeknek kapacitásait a gazdasági szereplő igénybe kívánja venni ð , függetlenül attól, hogy azok alvállalkozók vagy sem, ï valamint a szerződés jelentős részét kitevő alvállalkozói tevékenység esetében a tervezett alvállalkozók megfelelnek-e a releváns kiválasztási szempontoknak.

Az ajánlatkérő szervnek köteleznie kell a gazdasági szereplőt arra, hogy cserélje le azt a szervezetet vagy alvállalkozót, amely nem felel meg valamely releváns kiválasztási szempontnak.

18.8. Építési beruházásra vagy szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés, illetve árubeszerzésre irányuló szerződéssel kapcsolatos beállítási vagy üzembe helyezési műveletek esetén az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy bizonyos kritikus fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – amennyiben az ajánlatot gazdasági szereplők egy csoportja nyújtotta be – a csoport egyik tagja végezzen el.

18.9. Az ajánlatkérő szerv nem írhatja elő, hogy a gazdasági szereplők egy csoportjának meghatározott társasági formával kell rendelkeznie ahhoz, hogy ajánlatot tehessen, illetve benyújthassa részvételi jelentkezését Ö vagy részvételi jelentkezést nyújthasson be Õ, azonban ez megkövetelhető a kiválasztott csoporttól – miután a szerződést elnyerte –, amennyiben ez az átalakulás a szerződés megfelelő teljesítéséhez szükséges.

19. Gazdasági és pénzügyi kapacitás

19.1. Xxxxx biztosítására, hogy a gazdasági szereplők rendelkezzenek a szerződés teljesítéséhez szükséges gazdasági és pénzügyi kapacitással, az ajánlatkérő szerv előírhatja különösen azt, hogy:

a) a gazdasági szereplők meghatározott minimális éves árbevétellel – és ezen belül a szerződés által érintett területre vonatkozó minimális éves árbevétellel – rendelkezzenek;

b) a gazdasági szereplők nyújtsanak tájékoztatást éves beszámolójukról, amelyben feltüntetik például az eszközök és a források arányait;

c) a gazdasági szereplők biztosítsák a szakmai felelősségbiztosítás megfelelő szintjét.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a minimális éves árbevétel nem haladhatja meg a szerződés becsült éves értékének kétszeresét, kivéve a beszerzés jellegével összefüggő, megfelelően indokolt esetekben. Az ajánlatkérő szervnek a beszerzés jellegét a közbeszerzési dokumentumokban ismertetnie kell.

Az első albekezdés b) pontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban ismertetnie kell az említett arányokkal kapcsolatos módszereket és kritériumokat.

19.2. Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a maximális éves árbevételt az említett rendszer keretében odaítélendő egyedi szerződések várható maximális nagyságrendje alapján kell kiszámítani.

19.3. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplőnek milyen bizonylatok benyújtásával kell bizonyítania gazdasági és pénzügyi kapacitását. E célból különösen a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a) bankoktól származó megfelelő nyilatkozatok vagy – adott esetben – a releváns szakmai felelősségbiztosítás igazolása;

b) legfeljebb a három legutóbbi lezárt pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatás vagy azok kivonata;

c) a gazdasági szereplő teljes árbevételéről és – adott esetben – a szerződés tárgyát képező tevékenységi terület forgalmáról szóló kimutatás legfeljebb az előző három pénzügyi évre vonatkozóan.

Ha a gazdasági szereplő bármilyen méltányolható okból nem tudja az ajánlatkérő szerv által kért dokumentumokat benyújtani, bármely egyéb, az ajánlatkérő szerv által megfelelőnek tekintett irattal igazolhatja gazdasági és pénzügyi kapacitását.

20. Műszaki és szakmai alkalmasság

20.1. Az ajánlatkérő szervnek ellenőriznie kell, hogy a részvételre jelentkező vagy ajánlattevő a műszaki és szakmai alkalmasság tekintetében megfelel-e a 20.2–20.5. pontban előírt minimális kiválasztási szempontoknak. ð Az ajánlatkérő szerv a szakmai összeférhetetlenségről szóló nyilatkozat és adott esetben az ajánlatkérő szerv által a 18.4. pont értelmében bekért további információk alapján azt is értékeli, hogy fennáll-e a 20.6. pontban említett szakmai összeférhetetlenség. ï

20.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban meg kell határoznia, hogy a gazdasági szereplőnek milyen igazoló dokumentumok benyújtásával kell bizonyítania műszaki és szakmai alkalmasságát. E célból Ö különösen Õ a következő dokumentumok legalább egyikének benyújtását írhatja elő:

a) építési beruházások, beállítást vagy üzembe helyezést igénylő árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás esetében a teljesítésért felelős személyek iskolai végzettségére, szakképesítésére, jártasságára, tapasztalatára és szakértelmére vonatkozó információk;

b) a következők jegyzéke:

i. az elmúlt három évben teljesített főbb szolgáltatások és áruszállítások, valamint azok összege, ideje és megrendelői, továbbá, hogy köz- vagy magánszektorbeli szereplő volt-e a megrendelő, illetve kérésre a megrendelő nyilatkozata;

ii. az elmúlt öt évben megvalósított építési beruházások listája, a legfontosabb munkák megfelelő elvégzésére vonatkozó igazolásokkal;

c) azon műszaki berendezések, eszközök vagy felszerelések leírása, amelyeket a gazdasági szereplő a szolgáltatásnyújtásra, illetve az építési beruházásra irányuló szerződés teljesítése során igénybe vesz;

d) a gazdasági szereplő által a minőség biztosításának céljára igénybe vehető műszaki háttér, valamint a rendelkezésre álló vizsgálati és kutatási létesítmények leírása;

e) a gazdasági szereplő rendelkezésére álló, különösen a minőség-ellenőrzésért felelős technikusok és műszaki szervezetek megjelölése, függetlenül attól, hogy közvetlenül a gazdasági szereplőhöz tartoznak-e vagy sem;

f) árubeszerzés tekintetében: áruminták, termékleírások, hiteles fényképek vagy hatáskörrel rendelkezőként elismert hivatalos minőség-ellenőrző intézetek vagy hivatalok által kiállított bizonyítványok, amelyek műszaki leírásokra vagy szabványokra való egyértelmű hivatkozással igazolják a termékek megfelelőségét;

g) építési beruházás vagy szolgáltatásnyújtás esetében kimutatás a gazdasági szereplő által alkalmazott munkaerő és vezető személyzet éves átlagos létszámáról az utolsó három évre vonatkozóan;

h) azon ellátásilánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud;

i) azon környezetvédelmi vezetési intézkedések megjelölése, amelyeket a gazdasági szereplő a szerződés teljesítése során alkalmazni tud.

Az első albekezdés b) pontja Ö alpontja Õ i. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi a három évnél régebben teljesített releváns árubeszerzések vagy szolgáltatások igazolását is.

Az első albekezdés b) pontja Ö alpontja Õ ii. alpontjának alkalmazásában az ajánlatkérő szerv a megfelelő szintű verseny biztosítása érdekében szükség esetén jelezheti, hogy figyelembe veszi az öt évnél régebben teljesített releváns építési beruházások igazolását is.

20.3. Amennyiben az árubeszerzés vagy szolgáltatás összetett vagy – kivételes esetben – különleges célt szolgál, úgy a technikai Ö műszaki Õ és a szakmai alkalmasság bizonyítása olyan ellenőrzés útján is lehetséges, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy az ő nevében azon ország illetékes hivatalos szerve hajt végre, külön megállapodás alapján, ahol a gazdasági szereplő letelepedett. Ezen ellenőrzések a szállító technikai Ö műszaki Õ alkalmasságát és termelési kapacitását, valamint, amennyiben szükséges, vizsgálati és kutatási létesítményeit és minőség-ellenőrzési intézkedéseit érintik.

20.4. Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak, köztük a fogyatékossággal élő személyek számára történő akadálymentesítésre vonatkozó Ö személyekre vonatkozó akadálymentességi Õ szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor akkreditált szervek által tanúsított, a releváns európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy a javasolt minőségbiztosítási intézkedések megfelelnek az előírt minőségbiztosítási szabványoknak.

20.5. Ha az ajánlatkérő szerv a gazdasági szereplő bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek vagy szabványoknak való megfeleléséről szóló, független szervek által kiállított tanúsítvány bemutatását követeli meg, akkor az uniós környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre vagy az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi xxxxxxxx⁰ 45. cikkének megfelelően elismert egyéb környezetvédelmi vezetési rendszerre vagy akkreditált szervek egyéb, a releváns európai vagy nemzetközi szabványokon alapuló, környezetvédelmi vezetési szabványaira kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő szervnek el kell fogadnia továbbá a környezetvédelmi vezetési intézkedések egyéb bizonyítékait is, ha a gazdasági szereplőnek – neki fel nem róható okból – bizonyíthatóan nincs lehetősége hozzáférni az említett tanúsítványokhoz vagy azokat az előírt határidőn belül beszerezni, feltéve, hogy a gazdasági szereplő bizonyítja, hogy az említett intézkedések egyenértékűek az alkalmazandó környezetvédelmi vezetési rendszerek vagy szabványok által előírt intézkedésekkel.

20.6. Az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy egy adott gazdasági szereplő nem rendelkezik a szerződés megfelelő minőségi szabványt kielégítő teljesítéséhez szükséges szakmai alkalmassággal, amennyiben megállapította, hogy a gazdasági szereplő esetében ð szakmai ï összeférhetetlenség áll fenn, és az hátrányosan befolyásolhatja a szerződés teljesítését.

21. Odaítélési szempontok

21.1. A minőségi kritériumok magukban foglalhatják a következő elemeket: műszaki érték, esztétikai és funkcionális jellemzők, hozzáférhetőség, valamennyi felhasználó számára alkalmas kialakítás, szociális, környezetvédelmi és innovatív jellemzők, gyártási, ellátási, forgalmazási és egyéb folyamatok, az építési beruházás, az árubeszerzés vagy a szolgáltatás életciklusának bármely szakaszában;, a szerződés teljesítésére kijelölt Ö teljesítésével megbízott Õ személyi állomány Ö személyzet Õ szervezete ð , képesítése és tapasztalata, ï ð ha a megbízott személyzet által nyújtott minőség jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára; ï vevőszolgálat, technikai segítségnyújtás vagy olyan szállítási feltételek, mint pl. szállítási határidő, szállítási folyamat, szállítási időszak vagy teljesítési időszak.

21.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározásánál milyen relatív súllyal veszi figyelembe az egyes kiválasztott szempontokat, kivéve, ha a legalacsonyabb ár módszerét alkalmazzák. A súlyozás megfelelő maximális terjedelmű sávok megadásával is kifejezhető.

Az árnak vagy a költségnek a többi szemponttal szembeni súlyozása nem vezethet az ár vagy a költség jelentőségének figyelmen kívül hagyásához.

Amennyiben a súlyozás objektív okokból nem lehetséges, az ajánlatkérő szervnek csökkenő fontossági sorrendben kell feltüntetnie a szempontokat.

21.3. Az ajánlatkérő szerv megállapíthat minőségi minimumokat. A minőségi minimum alatti ajánlatokat el kell utasítani.

21.4. Az életciklusköltség-elemzésnek az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás teljes életciklusára vonatkozóan és a megfelelő mértékben ki kell terjednie a következő költségek egy részére vagy egészére:

a) az ajánlatkérő szerv vagy más felhasználók által viselt költségek, mint például:

i. a beszerzéshez kapcsolódó költségek;

ii. a használat költségei, például energiafogyasztás és más források felhasználása;

iii. karbantartási költségek;

iv. az életciklus végéhez kapcsolódó költségek, például elszállítási és újrahasznosítási költségek;

b) az adott építési beruházáshoz, áruhoz vagy szolgáltatáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, amennyiben ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellenőrizhető.

21.5. Ha az ajánlatkérő szerv életciklusköltség-elemzés alkalmazásával méri fel a költségeket, akkor a közbeszerzési dokumentumokban feltünteti egyrészt azt, hogy az ajánlattevőknek milyen adatokat kell megadniuk, másrészt azt, hogy melyik módszert fogja alkalmazni az életciklusköltségeknek az említett adatok alapján történő meghatározásához.

A környezeti externáliáknak betudható költségek meghatározására alkalmazott módszernek teljesítenie kell a következő feltételeket:

a) objektíven ellenőrizhető, megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul;

b) minden érdekelt fél számára hozzáférhető;

c) a szükséges adatokat a gazdasági szereplők észszerű erőfeszítéssel rendelkezésre tudják bocsátani.

Adott esetben az ajánlatkérő szervnek az életciklusköltségek számítására vonatkozóan a 2014/24/EU irányelv XIII. mellékletében xxxxxxxxx uniós jogi aktusok szerinti kötelező közös módszereket kell alkalmaznia.

22. Elektronikus árlejtés alkalmazása

22.1. Az ajánlatkérő szerv elektronikus árlejtést is alkalmazhat, amelyben új – egyre csökkenő – árakat vagy az ajánlat egyes elemeire vonatkozó új értékeket ajánlanak.

Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtést ismétlődő elektronikus folyamatként kell kialakítania, amely az ajánlatok első teljeskörűteljes körű értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.

22.2. A nyílt eljárásban, a meghívásos eljárásban vagy a tárgyalásos versenyeljárásban az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy a közbeszerzési szerződés odaítélését elektronikus árlejtés előzze meg, amennyiben a közbeszerzési dokumentumok tartalma pontosan meghatározható.

Az elektronikus árlejtés megtartható az 1.3. pont második albekezdésének b) alpontja szerinti keretszerződés felei közötti verseny újbóli megnyitása esetén is, valamint a 9. pontban említett dinamikus beszerzési rendszer keretében odaítélendő szerződésekre vonatkozó verseny megnyitása esetén is.

Az elektronikus árlejtést a 171167. cikk (4) bekezdésében meghatározott odaítélési módszerek egyike alapján kell lefolytatni.

22.3. Az elektronikus árlejtés megtartása mellett döntő ajánlatkérő szervnek e tényt fel kell tüntetnie az eljárást megindító hirdetményben.

A közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetni a következőket:

a) azon elemek, amelyek értéke elektronikus árlejtés tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy ezek az elemek számszerűsíthetők és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;

b) a benyújtható értékek esetleges korlátai, ahogyan az a szerződés tárgyára vonatkozó kiírási feltételekből következik;

c) az elektronikus árlejtés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információ és adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;

d) az elektronikus árlejtés menetére vonatkozó releváns információk, ezen belül szakaszok esetleges alkalmazása és az árlejtés lezárásának a 22.7. pont szerinti módszere;

e) az ajánlattevők árlejtésen való részvételének feltételei és különösen az ajánlat benyújtásakor adott esetben megkövetelt minimális eltérések;

f) a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatos releváns információk.

22.4. Minden, érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell hívni arra, hogy vegyen részt az elektronikus árlejtésen, az utasításoknak megfelelően alkalmazva a csatlakozást. A felhívásban meg kell jelölni az elektronikus árlejtés kezdetének napját és időpontját.

Az elektronikus árlejtés több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árlejtés legkorábban a felhívások megküldése után két munkanappal kezdődhet meg.

22.5. A felhíváshoz csatolni kell az érintett ajánlat tekintetében végzett teljeskörűteljes körű értékelés eredményét.

A felhívásnak az elektronikus árlejtés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell, amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a közbeszerzési dokumentumokban szereplő súlyozását. E célból azonban minden értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell redukálni.

Ha változatok benyújtása megengedett, minden egyes változatra külön képletet kell meghatározni.

22.6. Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtés minden szakaszában minden ajánlattevőt haladéktalanul el kell látnia legalább annyi információval, amely elegendő ahhoz, hogy az ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérő szerv – ha azt korábban jelezték – a benyújtott árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhet, továbbá az árlejtés bármely meghatározott szakaszában bejelentheti az ajánlattevők számát. Az elektronikus árlejtés egyik szakaszában sem fedheti fel azonban az ajánlattevők kilétét.

22.7. Az ajánlatkérő szervnek az elektronikus árlejtést a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával kell lezárnia:

a) az előre megadott napon és időpontban;

b) ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre vonatkozó követelményeknek, feltéve, hogy korábban feltüntette, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az elektronikus árlejtés lezárásáig;

c) ha az előzetesen megállapított árlejtési szakaszok befejeződtek.

22.8. Az elektronikus árlejtés lezárása után az ajánlatkérő szervnek a szerződést az elektronikus árlejtés eredményei alapján kell odaítélnie.

23. Kirívóan alacsony összegű ajánlatok

23.1. Amennyiben egy adott szerződéssel kapcsolatban az ajánlatban szereplő ár vagy költség kirívóan alacsonynak tűnik, úgy az ajánlatkérő szerv köteles írásban bekérni az ár vagy költség általa lényegesnek tartott elemeire vonatkozó részletes adatokat, és az ajánlattevő számára lehetőséget biztosítani észrevételei benyújtására.

Az ajánlatkérő szerv különösen az alábbiakra vonatkozó észrevételeket veheti figyelembe:

a) a gyártási folyamat, a nyújtott szolgáltatás vagy az építési módszer gazdaságossága;

b) a választott műszaki megoldások vagy az ajánlattevő rendelkezésére álló kivételesen előnyös feltételek;

c) az ajánlat eredetisége;

d) az ajánlattevő megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

e) az alvállalkozók megfelelése az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek;

f) az ajánlattevő lehetősége, hogy állami támogatásokat szerezzen az alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

23.2. Az ajánlatkérő szerv csak abban az esetben utasíthatja el az ajánlatot, ha a benyújtott dokumentumok nem indokolják kielégítően az ajánlatban feltüntetett ár vagy költségek alacsony szintjét.

Az ajánlatkérő szervnek el kell utasítania az ajánlatot, ha megállapította, hogy az ajánlat azért tartalmaz kirívóan alacsony összeget, mert nem tesz eleget az alkalmazandó környezetvédelmi, szociális és munkajogi kötelezettségeknek.

23.3. Amennyiben az ajánlatkérő szerv megállapítja, hogy az ajánlatban szereplő összeg azért kirívóan alacsony, mert az ajánlattevő állami támogatáshoz jutott, az ajánlatot pusztán ezen az alapon csak akkor utasíthatja el, ha az ajánlattevő az ajánlatkérő szerv által megállapított kellő időn belül nem tudja bizonyítani, hogy a szóban forgó támogatás az EUMSZ 107. cikkének értelmében összeegyeztethető a belső piaccal.

24. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozó határidő

24.1. Amennyiben az ajánlatokat csak a helyszín megtekintése vagy a közbeszerzési dokumentumokhoz csatolt iratok helyszíni megtekintése után lehet elkészíteni, a határidőnek hosszabbnak kell lennie az e pontban meghatározott minimális határidőnél.

A következő esetekben a határidőt öt nappal meg kell hosszabbítani:

a) az ajánlatkérő szerv nem biztosít elektronikus úton közvetlen, ingyenes hozzáférést a közbeszerzési dokumentumokhoz;

b) az eljárást megindító hirdetményt a 4.2. pont b) alpontjának megfelelően kell közzétenni.

24.2. Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 37 nap.

24.3. Meghívásos eljárás, versenypárbeszéd, tárgyalásos versenyeljárás, dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása és innovációs partnerségek esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 32 nap. ð Dinamikus beszerzési rendszerben nincsenek további határidők a részvételi jelentkezések benyújtására, amint megküldték az első egyedi közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívást a dinamikus beszerzési rendszer keretében. ï

24.4. Meghívásos eljárás és tárgyalásos versenyeljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 30 nap.

24.5. Dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

24.6. A 13.1. pontban említett részvételi szándék kifejezésére való felhívás közzététele utáni eljárások esetében a határidő:

a) az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap a 13.1. pont a) alpontjában és a 13.3. pont b) alpontjának i. alszakaszában Ö alpontjában Õ említett eljárás esetében;

b) a részvételi jelentkezések beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap és az ajánlatok beérkezésére vonatkozóan legalább 10 nap a 13.3. pont b) alpontjának ii. alszakaszában Ö alpontjában Õ említett kétlépéses eljárás esetében.

24.7. Nyílt vagy meghívásos eljárás esetében az ajánlatkérő szerv öt nappal csökkentheti az ajánlatok beérkezésének határidejét, ha elfogadja, hogy az ajánlatokat elektronikus úton is be lehet nyújtani.

25. A közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés és a kiegészítő információk nyújtására vonatkozó határidő

25.1. Az ajánlatkérő szervnek az eljárást megindító hirdetmény közzétételének időpontjától vagy amennyiben hirdetmény nélküli eljárásról vagy a 13. pontban említett eljárásról van szó, az ajánlattételi felhívás feladásának időpontjától elektronikus úton ingyenes és közvetlen hozzáférést kell biztosítania a közbeszerzési dokumentumokhoz.

Indokolt esetben az ajánlatkérő szerv az általa meghatározott egyéb módon is továbbíthatja a közbeszerzési dokumentumokat, amennyiben a közvetlen elektronikus hozzáférés műszaki okokból nem biztosítható, vagy ha a közbeszerzési dokumentumok bizalmas információkat tartalmaznak. A 26.1. pont szerinti sürgős esetek kivételével az ilyen az esetekben a 24.1. pont második albekezdése alkalmazandó.

Az ajánlatkérő szerv előírhat a gazdasági szereplők számára olyan követelményeket, amelyek célja a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezésre bocsátott információk bizalmas jellegének védelme. Az ajánlatkérő szervnek be kell jelentenie ezeket a követelményeket és az érintett közbeszerzési dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának módját.

25.2. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokhoz kapcsolódó kiegészítő információkat egyidejűleg, írásban és a lehető leghamarabb el kell juttatnia valamennyi érdekelt gazdasági szereplő részére.

Az ajánlatkérő szerv az ajánlatok beérkezésének határideje előtt kevesebb mint hat munkanappal benyújtott kiegészítő információkérésekre nem köteles válaszolni.

25.3. Az ajánlatkérő szervnek az alábbi esetekben meg kell hosszabbítania az ajánlatok beérkezésének határidejét:

a) ha az ajánlatok beérkezésének határideje előtt legalább hat nappal nem válaszolt a gazdasági szereplő által megfelelő időben benyújtott kiegészítő információkérésre;

b) ha jelentősen módosítja a közbeszerzési dokumentumokat.

26. Sürgős esetekben alkalmazandó határidők

26.1. Amennyiben kellően indokolt sürgősségre való tekintettel nem lehetséges a 24.2. és a 24.3. pontban említett minimális határidők betartása nyílt vagy meghívásos eljárásban, úgy az ajánlatkérő szerv az alábbi határidőket szabhatja:

a) a részvételi jelentkezések vagy nyílt eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az eljárást megindító hirdetmény feladásának napjától számított legalább 15 nap;

b) meghívásos eljárásban az ajánlatok beérkezésének határideje tekintetében az ajánlattételi felhívás feladásának napjától számított legalább 10 nap.

26.2. Sürgős esetekben a 25.2. pont első albekezdésében és a 25.3. pont a) alpontjában megállapított határidő négy nap.

27. Elektronikus katalógusok

27.1. Amennyiben az elektronikus kommunikációs eszközök használata kötelező, az ajánlatkérő szerv előírhatja, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve, hogy elektronikus katalógust kell csatolni az ajánlathoz.

27.2. Amennyiben az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani, illetve az ilyen benyújtást elfogadják, az ajánlatkérő szervnek:

a) ezt közölnie kell az eljárást megindító hirdetményben;

b) a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az elektronikus katalógus formátumával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival és a katalógus leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt.

27.3. Ha az ajánlatok elektronikus katalógusok formájában történő benyújtását követően többszereplős keretszerződés megkötésére kerül sor, az ajánlatkérő szerv rendelkezhet úgy, hogy a verseny egyedi szerződések tekintetében való újbóli megnyitása naprakésszé tett katalógusok alapján történjen a következő módszerek egyikének megfelelően:

a) az ajánlatkérő szerv felhívja a szerződő feleket, hogy a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazítva ismételten nyújtsák be elektronikus katalógusaikat;

b) az ajánlatkérő szerv értesíti a szerződő feleket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozik összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükségesek, feltéve, hogy e módszer alkalmazását bejelentették a keretszerződéssel kapcsolatos közbeszerzési dokumentumokban.

27.4. A 27.3. pont b) alpontjában említett módszer alkalmazása esetén az ajánlatkérő szervnek értesítenie kell a szerződő feleket arról, hogy mely napon és időpontban tervezi a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok létrehozásához szükséges információk összegyűjtését, és lehetőséget ad arra, hogy a szerződő felek elutasítsák az információgyűjtést.

Az ajánlatkérő szervnek megfelelő időt kell hagynia az értesítés és a tényleges információgyűjtés között.

Az egyedi szerződés odaítélése előtt az ajánlatkérő szervnek át kell adnia az összegyűjtött információkat az érintett szerződő félnek, hogy lehetőséget adjon neki annak megerősítésére, hogy az így létrehozott ajánlat nem tartalmaz lényegi hibákat, vagy kifogása jelzésére, amennyiben lényegi hibát észlel.

ò új szöveg

27.5. Az ajánlatkérő szervek dinamikus beszerzési rendszer keretében is odaítélhetnek szerződéseket, és ebben az esetben előírhatják, hogy az ajánlatokat elektronikus katalógus formájában kell benyújtani.

Az ajánlatkérő szervek dinamikus beszerzési rendszer keretében úgy is odaítélhetnek szerződéseket, hogy értesítik a részvételre jelentkezőket, hogy a már benyújtott elektronikus katalógusokból szándékozzák összegyűjteni azokat az információkat, amelyek a szóban forgó egyedi szerződés követelményeihez igazított ajánlatok elkészítéséhez szükségesek.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

28. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések felbontása

28.1. Nyílt eljárásban az ajánlattevők meghatalmazott képviselői ð személyesen, vagy amennyiben a közbeszerzési dokumentumokban azt meghatározták, videkonferencia keretében is ï részt vehetnek a tenderbontáson.

28.2. Amennyiben a szerződés értéke eléri vagy túllépi a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, úgy az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek bizottságot kell kineveznie az ajánlatok felbontására. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő kockázatelemzés alapján eltekinthet ettől a kötelezettségtől a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében ð , dinamikus beszerzési rendszer keretében történő specifikus közbeszerzések esetében, ï és a 11.1. pont második albekezdésében említett esetekben, az ezen albekezdés d) és g) pontjában Ö alpontjában Õ említett esetek kivételével.

A felbontóbizottság legalább két személyből áll, akik az érintett uniós intézmény legalább két, egymással hierarchikus viszonyban nem álló szervezeti egységének képviselői. Az összeférhetetlenség elkerülése érdekében e személyekre aza 61. cikkben megállapított kötelezettségek vonatkoznak.

A 154150. cikkben említett, vagy egy tagállamban elszigetelten működő képviseletekre és helyi szervekre különálló szervezeti egységek hiányában nem alkalmazandó azon követelmény, hogy a szervezeti egységek között ne legyen hierarchikus viszony.

28.3. Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a felbontóbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős uniós intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki.

28.4. Az ajánlatkérő szervnek megfelelő módszer alkalmazásával ellenőriznie és biztosítania kell az eredeti ajánlat és annak részeként a pénzügyi ajánlat sértetlenségét, valamint az eredeti ajánlat beérkezésének napját és időpontját igazoló, a 153149. cikk (3) és (5) bekezdése szerinti bizonyíték sértetlenségét.

28.5. Nyílt eljárásban, amennyiben a szerződést a 171167. cikk (4) bekezdésének megfelelően a legalacsonyabb ár vagy a legalacsonyabb költség módszere alapján ítélik oda, a követelményeknek megfelelő ajánlatokban feltüntetett árakat hangosan fel kell olvasni.

28.6. A beérkezett ajánlatok felbontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlatok felbontásáért felelős személynek vagy személyeknek vagy a felbontóbizottság tagjainak alá kell írniuk. A jegyzőkönyvben meg kell határozni azon ajánlatokat, amelyek megfelelnek a 153149. cikknek, és azokat is, amelyek nem, és közölni kell a 172168. cikk (4) bekezdése szerinti azon okokat, amelyek következtében a nem megfelelő ajánlatok elutasításra kerültek. A jegyzőkönyv aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítják.

29. Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések értékelése

29.1. Az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő dönthet úgy, hogy az értékelőbizottságnak az ajánlatokat csak az odaítélési szempontok alapján kell értékelnie és rangsorolnia, míg a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok értékelése az összeférhetetlenség elkerülését garantáló egyéb megfelelő módon történik.

29.2. Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében az értékelőbizottságot a közbeszerzési eljárásért felelős uniós intézmény illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselője nevezi ki. Az értékelőbizottság összetételének a lehető legnagyobb mértékben tükröznie kell a közbeszerzési eljárás intézményközi jellegét.

29.3. A 11.2. pont értelmében megfelelő, valamint a 12.2. pont értelmében nem szabálytalan és a 12.3 pont értelmében nem érvénytelen részvételi jelentkezések és ajánlatok érvényesnek minősülnek.

30. Az értékelés eredménye és az eljárást lezáró döntés

30.1. Az értékelés eredménye a szerződés odaítélésére vonatkozó javaslatot tartalmazó értékelő jelentés. Az értékelő jelentést az értékelést végző személynek vagy személyeknek vagy az értékelőbizottság tagjainak kell keltezniük és aláírniuk. A jelentés aláírására elektronikus rendszerben is sor kerülhet, feltéve, hogy az aláírót megfelelően azonosítani lehet.

Amennyiben az értékelőbizottság nem volt illetékes az ajánlatoknak a kizárási kritériumok és a kiválasztási szempontok tekintetében történő ellenőrzésében, akkor az értékelő jelentést azok a személyek is aláírják, akiket az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő e feladatok elvégzésére felhatalmazott.

30.2. Az értékelő jelentés tartalmazza a következőket:

a) az ajánlatkérő szerv neve és címe ð (intézményközi közbeszerzés vagy közös közbeszerzés esetében – csak a vezető ajánlatkérő szerv címe) ï , valamint a szerződés tárgya és értéke vagy a keretszerződés tárgya és maximális értéke;

b) az elutasított Ö részvételre Õ jelentkezők vagy ajánlattevők neve, valamint az elutasítás oka hivatkozással a ð közbeszerzéshez való hozzáférésre, a ï 144141. cikk (1) bekezdésében említett valamely helyzetre vagy a kiválasztási szempontokra;

c) az elutasított ajánlatok hivatkozása és az elutasítás oka a következők bármelyikére való hivatkozással:

i. a 171167. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett minimumkövetelmények nem teljesítése;

ii. a 21. pont 3. alpontjában Ö 21.3. pontban Õ megállapított minőségi minimumok nem teljesítése;

iii. az ajánlat a 23. pont szerint kirívóan alacsony összegű;

d) a kiválasztott Ö részvételre Õ jelentkezők vagy ajánlattevők neve és a kiválasztás oka;

e) az elért pontszám szerint rangsorolandó ajánlattevők neve és az elért pontszám indokai;

f) a javasolt Ö részvételre Õ jelentkezők vagy a nyertes ajánlattevő neve és kiválasztásuk indokai;

g) amennyiben ismert, a szerződés vagy a keretszerződés azon részaránya, amelyet a javasolt szerződő fél alvállalkozó harmadik felekkel kíván teljesíttetni.

30.3. Az ajánlatkérő szervnek ezt követően meg kell hoznia az eljárást lezáró döntését, amelynek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) a 30.2. pontban felsorolt valamennyi információt tartalmazó értékelő jelentés jóváhagyása, kiegészítve a következőkkel:

i. a nyertes ajánlattevő neve és kiválasztásának indokai, hivatkozással az előre bejelentett alkalmassági követelményekre Ö kiválasztási Õ és odaítélési szempontokra, adott esetben ideértve az értékelő jelentésben szereplő ajánlástól eltérő döntés indokait;

ii. hirdetmény Ö közzététele Õ nélküli tárgyalásos eljárás, tárgyalásos eljárás vagy versenypárbeszéd esetében az alkalmazásukat indokoló, a 11., a 12. és a 40a39. pontban említett körülmények;

b) adott esetben az ajánlatkérő szerv azon döntésének indokolása, hogy nem ítéli oda a szerződést.

30.4. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő az alábbi esetekben az értékelő jelentés és az eljárást lezáró döntés tartalmát aláírásával ellátott, egyetlen dokumentumba foglalhatja:

a) a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárok alatti eljárások esetében, ha egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b) a verseny újbóli megnyitásával járó keretszerződés esetében, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot;

c) a 11.1. pont második albekezdésének c) és e) pontja Ö alpontjában Õ, f) alpontjának i. és iii. alszakasza Ö alpontjában Õ, ,továbbá h) ð és m) ï alpontjában említett esetekben, ha nem jelöltek ki értékelőbizottságot.

30.5. Intézményközi alapon indított közbeszerzési eljárás esetében a 30.3. pontban említett döntést a közbeszerzési eljárásért felelős ajánlatkérő szervnek kell meghoznia.

31. A részvételre jelentkezők és az ajánlattevők tájékoztatása

31.1. Az ajánlatkérő szervnek az eljárás eredményével kapcsolatos döntésekről a lehető legrövidebb határidőn belül egyidejűleg, egyenként, elektronikus úton tájékoztatnia kell a részvételre jelentkezőket vagy az ajánlattevőket az alábbiakat követően:

a) a 172168. cikk (3) bekezdésében említett esetekben a felbontási szakasz;

b) a két különálló szakaszban szervezett közbeszerzési eljárások esetében a kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok alapján hozott döntés;

c) az eljárást lezáró döntés.

Az ajánlatkérő szervnek valamennyi esetben fel kell tüntetnie a részvételi jelentkezés vagy az ajánlat elutasításának okait és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségeket.

A nyertes ajánlattevő értesítése során az ajánlatkérő szerv kijelenti, hogy az értesítés tárgyát képező döntés nem jelent a részéről kötelezettségvállalást.

ò új szöveg

Az a) alpont szerinti esetekben csak a döntés által közvetlenül érintett ajánlattevő kap értesítést. A b) alpont szerinti esetekben a dinamikus beszerzési rendszerben alkalmazott kizárási kritériumok és kiválasztási szempontok alapján hozott döntésről az érintett részvételre jelentkezők külön-külön kapnak értesítést.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

31.2. Az ajánlatkérő szervnek a 174170. cikk (3) bekezdésében meghatározott információkat a lehető legrövidebb határidőn belül, de legkésőbb az írásban kért tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül közölnie kell. Ha az ajánlatkérő szerv saját felelősségére ítéli oda a szerződést, elektronikus úton közölnie kell az információkat. Az ajánlattevő a tájékoztatási kérelmet ugyancsak benyújthatja elektronikus úton.

31.3. Amennyiben az ajánlatkérő szerv elektronikus úton ad tájékoztatást, akkor úgy kell tekinteni, hogy a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő megkapta az információt, ha az ajánlatkérő szerv bizonyítani tudja, hogy azt elküldte az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben megadott elektronikus címre.

Ilyen esetben az a nap minősül a részvételre jelentkező vagy az ajánlattevő általi kézhezvétel idejének, amelyen az ajánlatkérő szerv elküldte az információt.

2. FEJEZET

Az Unió intézményei által saját felelősségükre odaítélt szerződésekre alkalmazandó rendelkezések

32. Központi beszerző szerv

32.1. A központi beszerző szerv működhet:

a) más ajánlatkérő szervek számára történő vásárlással, raktározással és viszonteladással foglalkozó nagykereskedőként;

b) keretszerződéseket odaítélő vagy az eredeti hirdetményben bejelentettnek megfelelően más ajánlatkérő szervek által használható dinamikus beszerzési rendszereket működtető közvetítőként.

32.2. A központi beszerző szervnek az összes közbeszerzési eljárást elektronikus kommunikációs eszközök alkalmazásával kell elvégeznie.

33. Tételek Ö Részek Õ

33.1. Amennyiben helyénvaló, technikailag kivitelezhető és költséghatékony, a szerződéseket egy eljáráshoz tartozó külön tételek Ö részek Õ formájában kell odaítélni.

33.2. Amennyiben a szerződés tárgya több tételre Ö részre Õ oszlik, amely tételek Ö részek Õ mindegyike önálló szerződés tárgyát képezi, úgy a szerződés valamennyi tételének Ö részének Õ összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben a tételek Ö részek Õ összértéke eléri vagy túllépi a 179175. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, úgy a 167163. cikk (1) bekezdése, a 168164. cikk és a 169165. cikk alkalmazandó minden egyes tételre Ö részre Õ.

33.3. Amennyiben a szerződést külön tételek Ö részek Õ formájában ítélik oda, az ajánlatokat tételenként Ö részenként Õ külön értékelik. Ha ugyanannak az ajánlattevőnek több tételt Ö részt Õ ítélnek oda, elegendő egyetlen, e tételeket Ö részeket Õ magában foglaló szerződést aláírni.

ò új szöveg

34. Többforrásos közbeszerzés

34.1. Többforrásos közbeszerzés csak abban az esetben alkalmazható, ha az szükséges a kritikus termékeket vagy szolgáltatásokat nyújtó egyetlen szolgáltatótól való túlzott függés elkerüléséhez, vagy abban az esetben, ha azonos vagy szinte azonos szolgáltatásokat egymással párhuzamosan, különböző vállalkozókkal kell elvégeztetni.

34.2. Többforrásos közbeszerzés alkalmazása esetében a szerződéseket ugyanazon eljárás keretében kell odaítélni. Az azonos vagy szinte azonos tárgyú, összes előirányzott szerződés összértékét kell figyelembe venni az alkalmazandó értékhatár átfogó értékelésekor.

Amennyiben az összes odaítélendő szerződés összértéke eléri vagy túllépi a 179. cikk (1) bekezdésében említett értékhatárokat, úgy a 167. cikk (1) bekezdése, a 168. cikk és a 169. cikk alkalmazandó minden egyes szerződésre.

34.3. Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési dokumentumokban fel kell tüntetnie az odaítélendő szerződések maximális számát. Többforrásos közbeszerzés esetében a szerződéseket a 30.2. pont e) alpontja szerint rangsor alapján kell odaítélni és azokat ugyanezen rangsor szerint kell aláírni, kivéve, ha megfelelően alátámasztott indokok állnak fenn.

ê 2018/1046 (kiigazított szöveg)

ð új szöveg

3534. A szerződés becsült értékének meghatározására vonatkozó rendelkezések

3534.1. Az ajánlatkérő szervnek ð a 167. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított, alkalmazandó közzétételi intézkedések meghatározása és a közbeszerzési eljárás kiválasztása céljából ï a teljes kifizetendő összeg alapján kell megbecsülnie a szerződés értékét, amelybe beleértendő az opció minden formája és a szerződések meghosszabbítása.

E becslést legkésőbb akkor kell elvégezni, amikor az ajánlatkérő szerv megindítja a közbeszerzési eljárást.

3534.2. A keretszerződések és a dinamikus beszerzési rendszerek esetében a keretszerződés vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt tervezett összes szerződés maximális értékét kell figyelembe venni.

Az innovációs partnerségek esetében a figyelembe veendő érték a tervezett partnerség valamennyi szakasza során megvalósítandó kutatási és fejlesztési tevékenységek, valamint a tervezett partnerség végén megvásárolandó építési beruházások, áruk vagy szolgáltatások legmagasabb becsült értéke.

Amennyiben az ajánlatkérő szerv a részvételre jelentkezők, illetve ajánlattevők számára fizetendő összegekről rendelkezik, azokat a szerződés becsült értékének kiszámításakor figyelembe kell vennie.

3534.3. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében figyelembe kell venni a következőket:

a) biztosítási szolgáltatás esetében a fizetendő biztosítási díj és egyéb ellenszolgáltatások;

b) banki vagy pénzügyi szolgáltatás esetében a díjak, jutalékok, kamatok és egyéb ellenszolgáltatások;

c) tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a díjak, a fizetendő jutalékok és egyéb ellenszolgáltatások.

3534.4. Olyan szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében, amely nem határozza meg a teljes árat, illetve olyan árubeszerzésre irányuló szerződés esetében, amely termékek pénzügyi lízingjére, bérletére, haszonbérletére vagy részletre vásárlására irányul, a következő értéket kell alapul venni a szerződés becsült értékének kiszámításához:

a) határozott időre szóló szerződés esetében:

i. amennyiben a szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a 48 hónapot, illetve az árubeszerzésre irányuló szerződés időtartama nem haladja meg a 12 hónapot, a szerződésnek a teljes időtartamra számított összértéke;

ii. amennyiben az árubeszerzésre irányuló szerződés időtartama meghaladja a 12 hónapot, úgy a szerződés összértéke, a becsült maradványértéket is beleértve;

b) határozatlan időre szóló szerződés, illetve a 48 hónapot meghaladó időre szóló, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében a szerződés havi értékének negyvennyolcszorosa.

3534.5. Rendszeresen odaítélt vagy adott időn belül meghosszabbítandó, szolgáltatásnyújtásra vagy árubeszerzésre irányuló szerződés esetében a szerződés becsült értékét a következők valamelyikének alapján kell kiszámítani:

a) az előző 12 hónap vagy pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések tényleges, lehetőség szerint az első szerződést követő 12 hónap folyamán bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változások figyelembevételével kiigazított összértéke;

b) a pénzügyi év során egymást követően odaítélt, azonos típusú szerződések becsült összértéke.

3534.6. Építési beruházásra irányuló szerződés esetében nemcsak a beruházás értékét kell figyelembe venni, hanem a beruházás végrehajtásához Ö megvalósításához Õ szükséges és a szerződő fél részére az ajánlatkérő szerv által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült összértékét is.

3534.7. Koncessziós szerződés esetében a koncesszió értéke a koncessziós jogosult teljes becsült árbevétele a szerződés időtartama alatt.

Az értéket a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott objektív módszer alkalmazásával kell kiszámítani, figyelembe véve különösen a következőket:

a) az építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői által fizetett – az ajánlatkérő szerv nevében beszedetteken kívüli – díjakból és bírságokból származó bevétel;

b) harmadik felek által a koncesszió teljesítésével összefüggésben nyújtott támogatások vagy egyéb pénzügyi előnyök értéke;

c) a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;

d) mindazon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket az ajánlatkérő szerv a koncessziós jogosult rendelkezésére bocsát, feltéve, hogy azok az építési beruházások kivitelezéséhez vagy a szolgáltatások nyújtásához szükségesek;

e) a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére teljesített kifizetések.

3635. A szerződés aláírását megelőző várakozási időszak

3635.1. A várakozási időszakot az alábbi időpontok egyikétől kell számítani:

a) a nyertes és a sikertelen ajánlattevőknek küldött értesítések egyidejű, elektronikus úton történő feladását követő nap;

b) amennyiben a szerződést vagy keretszerződést a 11.1. pont második albekezdésének b) alpontja szerint ítélték oda, a 2.4. pontban említett, az odaítélésről szóló tájékoztatónak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő nap.

Amennyiben szükséges, az ajánlatkérő szerv további vizsgálat céljából felfüggesztheti a szerződés aláírását, ha ezt a sikertelen vagy sérelmet szenvedő jelentkezők vagy ajánlattevők kérelmei vagy megjegyzései, vagy a 179175. cikk (3) bekezdésében meghatározott időszak alatt kapott bármely releváns információ indokolja. Felfüggesztés esetén valamennyi részvételre jelentkezőt vagy ajánlattevőt a felfüggesztési határozatot követő három munkanapon belül értesíteni kell.

Amennyiben a szerződés vagy keretszerződés nem írható alá az eredetileg nyertes ajánlattevővel, az ajánlatkérő szerv odaítélheti azt a következő legjobb ajánlattevőnek.

3635.2. A 3635.1. pontban előírt időszak nem alkalmazandó a következő esetekben:

a) azon eljárások esetében, amelyekben csak egyetlen ajánlatot nyújtottak be;

b) keretszerződésen alapuló egyedi szerződések;

c) dinamikus beszerzési rendszerek;

d) a 11. pontban említett, hirdetmény Ö közzététele Õ nélküli tárgyalásos eljárás, a 11.1. pont második albekezdésének b) alpontjában meghatározott eljárásnak megfelelően odaítélt szerződések kivételével.

3. FEJEZET

Közbeszerzés a külső fellépések Ö tevékenység Õ területén

3736. Az értékhatárokra és a külső szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések Ö A külső tevékenység területén az értékhatárokra és a szerződések odaítélése tekintetében megállapított intézkedésekre vonatkozó különös rendelkezések Õ

A 2. pont a 2.5. pont kivételével, a 3. pont, a 4. pont, a 6. pont, a 12.1. pont a) és c)–f) alpontja, a 12.4. pont, a 13.3. pont, a 14. pont, a 15. xxxx, a 17.43–17.87. pont, a 20.4. pont, a 23.3. pont, a 24. pont, a 25.2. pont és a 25.3. pont, a 26. pont, a 28. pont, a 29. pont a 29.3. pont kivételével nem alkalmazandó a 182178. cikk (2) bekezdésében említett ajánlatkérő szervek által vagy azok nevében kötött közbeszerzési szerződésekre. A 32., 33. és 3534. pont nem alkalmazandó a külső fellépések Ö tevékenység Õ területéhez tartozó közbeszerzésekre. A 3635. pont alkalmazandó a külső fellépések Ö tevékenység Õ területéhez tartozó közbeszerzésekre. A 3635.1. pont második albekezdésének alkalmazásában a várakozási időszak a 182178. cikk (1) bekezdésében meghatározott időszak.

Az e fejezetben foglalt közbeszerzési rendelkezések végrehajtásáról a Bizottság dönt, többek között az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő által azokban az esetekben alkalmazandó megfelelő kontrollok tekintetében, amikor nem a Bizottság az ajánlatkérő szerv.

3837. Meghirdetés

3837.1. Adott esetben a 39.38.1. pont a) alpontjában említett meghívásos vagy a b) alpontjában említett nyílt eljárás szerinti előzetes tájékoztatót elektronikus úton a lehető legkorábbi időpontban meg kell küldeni a Kiadóhivatalnak.

3837.2. Az odaítélésről szóló tájékoztatót a szerződés aláírását követően kell kiküldeni, kivéve, ha az még szükséges, a szerződést titkosnak nyilvánították, vagy ha a szerződés teljesítését különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, vagy amikor az Unió vagy a kedvezményezett ország alapvető érdekeinek védelme úgy kívánja, és ha a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztató közzététele nem helyénvaló.

3938. Értékhatárok és eljárások

3938.1. A külső fellépések Ö tevékenység Õ területén a közbeszerzési eljárások a következők:

a) a 168164. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett meghívásos eljárás;

b) a 168164. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett nyílt eljárás;

c) a helyi nyílt eljárás;

d) az egyszerűsített eljárás.

3938.2. Az értékhatárok szerinti közbeszerzési eljárások az alábbiak:

a) a nyílt vagy meghívásos eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i. legalább 300000 EUR értékű, szolgáltatásnyújtásra és árubeszerzésre irányuló szerződések és szolgáltatási koncessziós szerződések;

ii. legalább 5000000 EUR értékű, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

b) a helyi nyílt eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i. legalább 100000 EUR értékű, de 300000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló szerződések;

ii. legalább 300000 EUR értékű, de 5000000 EUR-nál kisebb értékű, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

c) az egyszerűsített eljárás a következő szerződések esetében alkalmazható:

i. 300000 EUR-nál kisebb értékű, szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződések, szolgáltatási koncessziós szerződések, építési beruházásra irányuló szerződések és építési koncessziós szerződések;

ii. 100000 EUR-nál kisebb értékű, árubeszerzésre irányuló szerződések;

d) a legfeljebb 20000 EUR értékű szerződések egyetlen ajánlat alapján is odaítélhetők;

e) a legfeljebb 2500 EUR összegű kiadási tételek kifizetése végrehajtható Ö történhet Õ egyszerűen számla ellenében, ajánlat előzetes elfogadása nélkül.

3938.3. A 3938.1. pont a) alpontjában említett meghívásos eljárásban az eljárást megindító hirdetmény közli azon részvételre jelentkezők számát, akik felkérést fognak kapni az ajánlattételre Ö ajánlatok benyújtására Õ. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében legalább négy részvételre jelentkezőt kell meghívni. A tényleges verseny biztosítása érdekében elegendő számú részvételre jelentkezőnek kell lehetővé tenni, hogy ajánlatot nyújtson be.

A kiválasztott részvételre jelentkezők listáját a Bizottság weboldalán közzé kell tenni.

Ha a kiválasztási szempontoknak vagy a kapacitásra vonatkozó minimumszinteknek megfelelő részvételre jelentkezők száma nem éri el a minimális számot, az ajánlatkérő szerv dönthet úgy, hogy csak az ajánlattétel feltételeinek megfelelő részvételre jelentkezőket kéri fel ajánlattételre Ö ajánlat benyújtására Õ.

3938.4. A 3938.1. pont c) alpontjában említett helyi nyílt eljárás esetében az eljárást megindító hirdetményt legalább a címzett állam hivatalos közlönyében vagy ezzel egyenértékű, helyi ajánlattételi felhívásokat tartalmazó kiadványban kell közzétenni.

3938.5. A 3938.1. pont d) alpontjában említett egyszerűsített eljárás szerint az ajánlatkérő szervnek legalább három, általa kiválasztott ajánlattevőből álló listát kell összeállítania, hirdetmény közzététele nélkül.

Az egyszerűsített eljárás ajánlattevőit a 13.1. pont b) alpontjában említett részvételi szándék kifejezésére való felhívás meghirdetése nyomán összeállított értékesítők listájáról lehet kiválasztani.

Ha az ajánlattevőkkel folytatott konzultációt követően az ajánlatkérő szerv csak egyetlen olyan ajánlatot kap, amely igazgatási és technikai szempontból érvényes, a szerződés odaítélhető, amennyiben az odaítélési szempontok teljesülnek.

3938.6. Azon jogi szolgáltatások esetében, amelyek nem tartoznak a 11.1. pont második albekezdésének h) alpontja alá, az ajánlatkérő szerv a szerződés becsült értékétől függetlenül alkalmazhatja az egyszerűsített eljárást.

4039. A tárgyalásos eljárás alkalmazása szolgáltatásnyújtásra, árubeszerzésre és építési beruházásra irányuló szerződés esetében

4039.1. Az ajánlatkérő szerv az alábbi esetekben alkalmazhat egyetlen résztvevővel folytatott tárgyalásos eljárást:

a) amennyiben a szolgáltatásokat közszektorbeli szervek vagy nonprofit intézmények vagy egyesületek végzik, és intézményi jellegű vagy szociális támogató tevékenységről van szó;

b) amennyiben az ajánlati eljárás sikertelen volt, azaz minőségileg és/vagy pénzügyileg értékelhető ajánlatot nem nyújtottak be; ezen esetben az ajánlati eljárás megszüntetését követően az ajánlatkérő szerv az eljárás résztvevői közül általa kiválasztott egy vagy több ajánlattevővel tárgyalhat, feltéve, hogy a közbeszerzési dokumentumokat nem változtatják meg lényegesen;

c) amennyiben a meglévő szerződés idő előtti felbontását követően új szerződés megkötésére van szükség.

4039.2. A 11.1. pont második albekezdése c) alpontjának alkalmazásában a válságban végrehajtott műveletek úgy tekintendők, hogy kimerítik a rendkívüli sürgősség esetét. A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőnek adott esetben a többi érintett, megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselővel egyeztetve kell megállapítania, hogy rendkívüli szükséghelyzet Ö sürgősség esete Õ áll fenn, és döntését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvére tekintettel rendszeresen felül kell vizsgálnia.

4039.3. A 4039.1. pont a) alpontjában említett intézményi jellegű tevékenységek magukban foglalják a közszektorbeli szervek alapokmányához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásokat.

4140. Kiírási feltételek

A 16.3. ponttól eltérve a részvételi jelentkezéssel járó eljárásokban a kiírási feltételek az eljárás két szakaszának megfelelően két részre bonthatók úgy, hogy az első rész csak a 16.3. pont a) és f) alpontjában említett információt tartalmazza.

4241. Eljárási határidők

4241.1. Szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés esetében az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladását követő nap és az ajánlatok beérkezésének határideje között legalább 50 napnak kell eltelnie. Sürgős esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

4241.2. Az ajánlattevők az ajánlatok beérkezésének határideje előtt írásban kérdéseket tehetnek fel. Az ajánlatkérő szervnek az ajánlatok beérkezésének határideje előtt meg kell válaszolnia a kérdéseket.

4241.3. Meghívásos eljárás esetében a részvételi jelentkezések beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételétől számítva legalább 30 nap. Az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél elküldését követő naptól az ajánlatok beérkezésének határidejéig legalább 50 napnak kell eltelnie. Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

4241.4. Nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételét követő naptól számítva legalább:

a) 90 nap építési beruházásra irányuló szerződés esetében;

b) 60 nap árubeszerzésre irányuló szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

4241.5. Helyi nyílt eljárás esetében az ajánlatok beérkezésének határideje az eljárást megindító hirdetmény közzétételének napjától számítva legalább:

a) 60 nap építési beruházásra irányuló szerződés esetében;

b) 30 nap árubeszerzésre irányuló szerződés esetében.

Egyes rendkívüli esetekben azonban más határidő is engedélyezhető.

4241.6. A 3938.1. pont d) alpontjában említett egyszerűsített eljárásban a részvételre jelentkezőknek az ajánlattételi felhívást tartalmazó levél feladásának napjától legalább 30 nap áll rendelkezésükre ajánlatuk benyújtására.

_____________

ê 2018/1046

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

ê

Megfelelési táblázat
(EU, Euratom) 2018/1046 rendelet	E rendelet
1. cikk	1. cikk
2. cikk	2. cikk
3. cikk	3. cikk
4. cikk	4. cikk
5. cikk	5. cikk
6. cikk	6. cikk
7. cikk	7. cikk
8. cikk	8. cikk
9. cikk	9. cikk
10. cikk	10. cikk
11. cikk	11. cikk
12. cikk	12. cikk
13. cikk	13. cikk
14. cikk	14. cikk
15. cikk	15. cikk
16. cikk	16. cikk
17. cikk	17. cikk
18. cikk	18. cikk
19. cikk	19. cikk
20. cikk	20. cikk
21. cikk	21. cikk
22. cikk	22. cikk
23. cikk	23. cikk
24. cikk	24. cikk
25. cikk	25. cikk
26. cikk	26. cikk
27. cikk	27. cikk
28. cikk	28. cikk
29. cikk	29. cikk
30. cikk	30. cikk
31. cikk	31. cikk
32. cikk	32. cikk
33. cikk	33. cikk
34. cikk	34. cikk
35. cikk	35. cikk
36. cikk	36. cikk
37. cikk	37. cikk
38. cikk	38. cikk
39. cikk	39. cikk
40. cikk	40. cikk
41. cikk	41. cikk
41. cikk, (5) bekezdés, g) pont	218. cikk, (1) bekezdés
41. cikk, (5) bekezdés, j) pont	253. cikk, (1) bekezdés, g) pont
41. cikk, (8) bekezdés, a) pont	22. cikk, (1) bekezdés, c) pont
41. cikk, (8) bekezdés, b) pont	41. cikk, (3) bekezdés, d) pont
42. cikk	42. cikk
43. cikk	43. cikk
44. cikk	44. cikk
45. cikk	45. cikk
46. cikk	46. cikk
47. cikk	47. cikk
48. cikk	48. cikk
49. cikk	49. cikk
50. cikk	50. cikk
51. cikk	51. cikk
52. cikk	52. cikk
53. cikk	53. cikk
54. cikk	54. cikk
55. cikk	55. cikk
56. cikk	56. cikk
57. cikk	57. cikk
58. cikk	58. cikk
59. cikk	59. cikk
60. cikk	60. cikk
61. cikk	61. cikk
62. cikk	62. cikk
63. cikk	63. cikk
64. cikk	64. cikk
65. cikk	65. cikk
66. cikk	66. cikk
67. cikk	67. cikk
68. cikk	68. cikk
69. cikk	69. cikk
70. cikk	70. cikk
71. cikk	71. cikk
72. cikk	72. cikk
73. cikk	73. cikk
74. cikk	74. cikk
75. cikk	75. cikk
76. cikk	76. cikk
77. cikk	77. cikk
78. cikk	78. cikk
79. cikk	79. cikk
80. cikk	80. cikk
81. cikk	81. cikk
82. cikk	82. cikk
83. cikk	83. cikk
84. cikk	84. cikk
85. cikk	85. cikk
86. cikk	86. cikk
87. cikk	87. cikk
88. cikk	88. cikk
89. cikk	89. cikk
89. cikk, (1) bekezdés	88. cikk, (1) bekezdés
90. cikk	90. cikk
91. cikk	91. cikk
92. cikk	92. cikk
93. cikk	93. cikk
94. cikk	94. cikk
95. cikk	95. cikk
96. cikk	96. cikk
97. cikk	97. cikk
98. cikk	98. cikk
99. cikk	99. cikk
100. cikk	100. cikk
101. cikk	101. cikk
102. cikk	102. cikk
103. cikk	103. cikk
103a. cikk	104. cikk
104. cikk	105. cikk
105. cikk	106. cikk
106. cikk	107. cikk
107. cikk	109. cikk
109. cikk	110. cikk
110. cikk	111. cikk
111. cikk	112. cikk
112. cikk	113. cikk
113. cikk	114. cikk
114. cikk	115. cikk
115. cikk	116. cikk
116. cikk	117. cikk
117. cikk	118. cikk
119. cikk	120. cikk
120. cikk	121. cikk
121. cikk	122. cikk
122. cikk	123. cikk
123. cikk	124. cikk
125. cikk	126. cikk
126. cikk	127. cikk
127. cikk	128. cikk
128. cikk	129. cikk
129. cikk	130. cikk
129a. cikk	131. cikk
130. cikk	132. cikk
131. cikk	133. cikk
132. cikk	134. cikk
133. cikk	135. cikk
134. cikk	136. cikk
134a. cikk	137. cikk
135. cikk	138. cikk
136. cikk	139. cikk
137. cikk	140. cikk
138. cikk	141. cikk
139. cikk	142. cikk
140. cikk	143. cikk
141. cikk	144. cikk
142. cikk	145. cikk
143. cikk	146. cikk
143a. cikk	147. cikk
144. cikk	148. cikk
145. cikk	149. cikk
146. cikk	150. cikk
147. cikk	151. cikk
148. cikk	152. cikk
149. cikk	153. cikk
150. cikk	154. cikk
151. cikk	155. cikk
152. cikk	156. cikk
153. cikk	157. cikk
154. cikk	158. cikk
155. cikk	159. cikk
156. cikk	160. cikk
157. cikk	161. cikk
158. cikk	162. cikk
159. cikk	163. cikk
160. cikk	164. cikk
161. cikk	165. cikk
162. cikk	166. cikk
163. cikk	167. cikk
164. cikk	168. cikk
165. cikk	169. cikk
166. cikk	170. cikk
167. cikk	171. cikk
168. cikk	172. cikk
169. cikk	173. cikk
170. cikk	174. cikk
171. cikk	175. cikk
172. cikk	176. cikk
173. cikk	177. cikk
174. cikk	178. cikk
175. cikk	179. cikk
176. cikk	180. cikk
177. cikk	181. cikk
178. cikk	182. cikk
179. cikk	183. cikk
180. cikk	184. cikk
181. cikk	185. cikk
182. cikk	186. cikk
183. cikk	187. cikk
184. cikk	188. cikk
185. cikk	189. cikk
186. cikk	190. cikk
187. cikk	191. cikk
188. cikk	192. cikk
189. cikk	193. cikk
190. cikk	194. cikk
191. cikk	195. cikk
192. cikk	196. cikk
193. cikk	197. cikk
194. cikk	198. cikk
195. cikk	199. cikk
196. cikk	200. cikk
197. cikk	201. cikk
198. cikk	202. cikk
199. cikk	203. cikk
200. cikk	204. cikk
201. cikk	205. cikk
202. cikk	206. cikk
203. cikk	207. cikk
204. cikk	208. cikk
205. cikk	209. cikk
206. cikk	210. cikk
207. cikk	211. cikk
208. cikk	212. cikk
209. cikk	213. cikk
210. cikk	214. cikk
211. cikk	215. cikk
212. cikk	216. cikk
213. cikk	217. cikk
214. cikk	218. cikk
215. cikk	219. cikk
215. cikk, (2) bekezdés	213. cikk, (5) bekezdés
216. cikk	220. cikk
217. cikk	221. cikk
218. cikk	222. cikk
219. cikk	223. cikk
220. cikk	224. cikk
221. cikk	225. cikk
222. cikk	226. cikk
223. cikk	227. cikk
224. cikk	228. cikk
225. cikk	229. cikk
226. cikk	230. cikk
227. cikk	231. cikk
228. cikk	232. cikk
229. cikk	233. cikk
230. cikk	234. cikk
231. cikk	235. cikk
232. cikk	236. cikk
233. cikk	237. cikk
234. cikk	238. cikk
235. cikk	239. cikk
235a. cikk	240. cikk
236. cikk	241. cikk
237. cikk	242. cikk
238. cikk	243. cikk
238a. cikk	244. cikk
239. cikk	245. cikk
240. cikk	246. cikk
241. cikk	247. cikk
242. cikk	248. cikk
243. cikk	249. cikk
244. cikk	250. cikk
245. cikk	251. cikk
246. cikk	252. cikk
247. cikk	253. cikk
248. cikk	254. cikk
249. cikk	255. cikk
250. cikk	—
251. cikk	256. cikk
252. cikk	257. cikk
253. cikk	258. cikk
254. cikk	259. cikk
255. cikk	260. cikk
256. cikk	261. cikk
257. cikk	262. cikk
258. cikk	263. cikk
259. cikk	264. cikk
260. cikk	265. cikk
261. cikk	266. cikk
262. cikk	267. cikk
263. cikk	268. cikk
264. cikk	269. cikk
265. cikk	270. cikk
266. cikk	271. cikk
267. cikk	272. cikk
268. cikk	273. cikk
269. cikk	274. cikk
270. cikk	—
271. cikk	—
272. cikk	—
273. cikk	—
274. cikk	—
275. cikk	—
276. cikk	—
277. cikk	—
278. cikk	—
279. cikk	275. cikk
280. cikk	276. cikk
281. cikk	277. cikk
282. cikk	278. cikk

1A Tanács 77/249/EGK irányelve (1977. március 22.) az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről (HL L 78., 1977.3.26., 17. o.).

2Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

3Az Európai Parlament és a Tanács 2002/21/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról (Keretirányelv) (HL L 108., 2002.4.24., 33. o.).

4Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) (HL L 95., 2010.4.15., 1. o.).

5Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

6Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

XX XX