CIG Pannónia Első Magyar
CIG Pannónia Első Magyar
Általános Biztosító Zrt.
Flotta Casco Biztosítási Feltételek
Hatályos: 2023.10.11-től
CP-10100
Tartalom
4
4
6
7
8
6. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ÉS HATÁLYBA LÉPÉSE
8
7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS SZÜNETELTETÉSE
10
7.1. A biztosítási szerződés tartama és a biztosítási időszak 10
7.2. A kockázatviselés kezdete 10
7.3. A kockázatviselés szüneteltetése 10
8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE
11
9. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
11
9.2. A szerződés lehetetlenülése és az érdekmúlás 11
9.2.1. Érdekmúlás határozatlan időre szóló biztosítás esetén 11
9.2.2. Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás esetén 12
9.3. A jármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés 12
9.4. A jármű totálkára miatti megszűnés 12
12
10.1.1. Tájékoztatási kötelezettség 12
10.1.2. A Szerződő és a Biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége12
10.1.3. Díjfizetési kötelezettség 13
10.1.3.3. Kármentességi díjkedvezmény 15
10.1.4. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség
10.1.5. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 15
10.1.6. Állapotmegőrzési kötelezettség 16
10.1.7. A biztosított vagyontárgy megkerülése 16
10.2.1. Szolgáltatási kötelezettség 16
10.2.2. Biztosító megtérítési igénye 16
17
17
13. MENTESÜLÉS A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL
19
19
19
15.1. Helyreállítási költségek térítése 19
15.2. Pótlási költségek térítése 21
15 3. Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségek térítése21
15.4. Kárenyhítési, kármegelőzési költségek megtérítése 22
15.5. A kártérítési összeg korlátozása 22
15.6. A szolgáltatás esedékessége 22
15.7. A szolgáltatás teljesítésének módja 22
22
16.1. Csökkentett önrészesedés 23
23
17.2. A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök 24
17.2.1. Általánosan kért iratok, amennyiben az eljárás során ilyen dokumentum/ dokumentumok keletkeztek 25
17.2.2. A helyreállítási költségek térítése esetén kért iratok 26
17.3. Pótlási költségek térítése esetén kért iratok 26
17.4.Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségek térítése esetén kért iratok 26
17.5. Zárgarnitúra-csere költségének térítése esetén kért iratok 27
18. ELTÉRÉS A PIACI, VAGY A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
27
19. JOGSZABÁLYTÓL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
27
20. AZ ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ FELTÉTELEI
27
28
1. BEVEZETÉS
Tisztelt Ügyfelünk!
Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelmesen olvassa el a CIG EMABIT FLOTTA CASCO Biztosítási termékismertetőjét, az Általános Ügyféltájékoztatót és a Flotta Casco Biztosítási feltételeit, azaz a Biztosítási Feltételeket.
A CIG EMABIT FLOTTA CASCO biztosítási szerződés az alábbi – egymástól elválaszthatatlan –
részekből áll, melyek együttesen képezik a biztosítási szerződés feltételeit:
1. Flottaszerződés
a) Ajánlat
b) Díjkalkulációs lap
c) Kötvény
d) Általános Ügyféltájékoztató
e) Flotta Casco Biztosítási Feltételek
2. Adatközlő
3. Egyedi szerződések
4. Záradékok
A Flottaszerződésben foglaltak, valamint kapcsolódó Záradékok, a flottához tartozó, minden Egyedi Szerződésre vonatkoznak.
A CIG EMABIT Flotta Casco Biztosítási szerződés a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazza, így az esetleges korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés tartalmát. Továbbá nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses vagy üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
Az egyes Záradékok, a Biztosítási Feltételek ellentmondása esetén a rendelkezések értelmezési
sorrendje a következő: 1. Záradék; 2. Biztosítási Feltételek.
Tájékoztatjuk, hogy a jelen biztosítási terméket a Biztosító tanácsadás nélkül értékesíti.
2. FOGALOMTÁR
Alkusz: az ügyfél megbízásából eljáró független biztosításközvetítő.
Árvíz: árvíznek minősül az árvédett területen lévő kockázatviselési helynek a földi felszíni álló- és/vagy folyóvizek áradásával összefüggésben bekövetkezett eláradása.
Árvízkár az Árvíz károsító hatásaként a biztosított vagyontárgyakban elázás, törés, elsodródás, rombolás, szennyeződés formájában bekövetkezett fizikai károsodás.
Biztosító: CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.
Biztosító közreműködői: a biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyek.
Flottaszerződés: A Biztosító és a Szerződő között a Flotta CASCO Biztosítási Feltételeknek megfelelően létrejött keretszerződés, amely alapján a Biztosító biztosítási díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosított járműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett
kárt Magyarország hivatalos pénznemében, valamint további szolgáltatásokat nyújt a jelen feltételekben meghatározott esetekben és mértékben.
Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
Függő biztosításközvetítő: az a biztosításközvetítő, aki Biztosítóval fennálló jogviszony alapján
egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: ügynök),
egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: többes ügynök).
Egyedi szerződésnek minősül a Flottaszerződés, mint keretszerződés alapján a Szerződő és a Biztosító között létrejött biztosítási szerződések. Az Egyedi szerződésekre alkalmazni kell a Flottaszerződésben foglalt rendelkezéseket.
Flottavárományos szerződés, amely olyan Flottaszerződés, melynek a kockázatviselés kezdetekor a fedezetébe vont gépjárművek száma nem éri el a KSZF-ben megadott minimum induló darabszámot, ugyanakkor várható további gépjárművek fedezetbe vonása a biztosítási időszak folyamán. Ide tartoznak a csoportos biztosítási szerződés keretein belül kötött, valamint a cégcsoportokhoz köthető szerződések is.
Gazdasági totálkárról beszélünk, ha pénzügyi megfontolások miatt nem érdemes a gépjárművet megjavítani, mert a javítás többe kerülne, mint a jármű balesetkori forgalmi értékének a maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összege.
A kár mértékének számítása totálkár esetén nem a javítás költségein alapul. A balesetet szenvedett jármű káridőponti értékéből levonják az értékesíthető roncs becsült értékét (maradványérték), és a kettő különbségéből levonásra kerül a szerződésre vonatkozó önrész, valamint az esetlegesen fennálló díjhátralék összege, az így kapott összeg lesz a kártérítés szolgáltatás összege.
Járműflotta/flotta: ugyanazon – nem természetes személy – szerződő által biztosított járművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen járművek darabszáma a biztosítási időszak kezdetén eléri a három darabot, kivéve a flottavárományos szerződéseket.
Jégverés a különböző méretű jégszemcsék, jégszemek formájában lehulló csapadék.
Jégveréskár a Jégverés közvetlen károsító hatásaként a gépjárművekben ütődés miatt bekövetkező törés / repedés / deformálódás formájában bekövetkezett fizikai károsodás, amely következtében a vagyontárgy nem vagy nem megfelelően tudja ellátni eredeti funkcióját.
Kötés szemle: A Biztosítási Szerződés/Egyedi Szerződésmegkötésének feltétele bizonyos esetekben a gépjármű Biztosító, vagy szerződött partnere általi szemlézése. A szemlézés során a Biztosító által megbízott cég szakembere felméri a gépjármű állapotát, valamint hiteles képeket készít arról.
A szerződéskötés folyamán meg kell adni egy alkalmas helyet és egy időpontot, valamint a kapcsolattartó nevét, telefonszámát és e-mail címét, aki a helyszínen várja majd a Biztosító által megbízott cég szakértőjét. A Biztosító, vagy az általa megbízott cég munkatársa adategyeztetés céljából, a megadott elérhetőségek egyikén megkeresi a kapcsolattartót, hogy megerősítse a szemlézés helyét és idejét. A szemlén a gépjárművön kívül be kell mutatnia az autó iratait, valamint az összes kulcsot (a tartalék és/vagy másolt kulcsokat) is.
Maradványérték: a biztosítási esemény következtében megsérült gépjármű, alkatrész vagy
tartozék értéke.
MNB: Magyar Nemzeti Bank.
Műszaki totálkárról beszélünk, ha a gépjármű oly mértékben sérült, hogy az műszakilag javíthatatlan. Pl. olyan részei sérültek, amelyek a helyreállítás után már nem tudnánk maradéktalanul betölteni működésbeli vagy biztonsági funkciójukat.
Önrész: Ha a Biztosító szolgáltatást nyújt, a biztosított a megállapított szolgáltatási összegnek a szerződésben meghatározott részét – biztosítási eseményenként, önrészesedés címén – maga viseli. Amennyiben a Biztosítási Szerződés tartalmaz ilyet, minden káreseménynél a megállapított kártérítési összegből le kell vonni a biztosított által vállalt összeget vagy a kár vállalt hányadát.
Rablásnak minősül, ha a gépjárművet annak jogszerű használójától erőszakkal, illetve élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, vagy a jogszerű használó öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezésével jogtalanul eltulajdonítják.
Ptk.: a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.
Vállalkozás: a biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
Védett hely: a kulccsal elzárt, harmadik személy által erre törekvő cselekvés hiányában nem látható, nem hozzáférhető zárt terület.
3. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
A biztosítás tárgya a flottaszerződésben, adatközlőben feltüntetett azonosítóval (alvázszám), Magyarországon forgalomba helyezett jármű. A jármű a biztosítási szerződésben, illetve annak mellékleteiben rögzített állapotban és felszereltséggel van biztosítva. Kizárólag azon járművek biztosítottak, melyek forgalmi engedély szerinti tulajdonosa vagy üzemben tartója megegyezik a Flottaszerződésben megjelölt Biztosítottal.
Ha a biztosítási időszak végén három darab alá csökken a Járműflotta darabszáma, akkor megszűnik a flotta és a fennmaradó darabszámú gépjármű egyedi szerződésként kerül rögzítésre.
A Biztosító kizárólag egyedi kockázatelbírálás alapján vállal kockázatot az egy évnél rövidebb időre bérbe adott járművekre, valamint motorkerékpárokra, és a totálkárt követően helyreállított járművekre.
4. A SZERZŐDÉS ALANYAI
4.1. Biztosító
CIG Pannonia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. az a jogi személy, aki biztosítási díj ellenében a CIG EMABIT Flotta Casco biztosítás szerződés feltételei alapján meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt kockázatviselési ideje alatt a szerződésben meghatározott biztosítási kockázatot viseli és a biztosítási feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
Székhely: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. „B” épület Levelezési cím: 1476 Budapest Pf.: 325.
Telefon: x00 00 000 000
Fax: x00 0 000 0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Adószám: 14440306-4-44
Csoport adószám: 17781327-5-44
Bankszámlaszám: 10300002-10315708-49020039
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank
4.2. Szerződő
A biztosítási szerződést az kötheti meg, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekelt; vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis. CIG EMABIT Flotta Casco biztosítás Szerződője csak nem természetes személy lehet. A Szerződő és a Biztosított személye megegyezhet.
A jármű forgalmi engedélyében tulajdonosként, vagy üzembentartóként megnevezett nem természetes személy, vagy más olyan nem természetes személy, aki a jármű megóvásában érdekelt, illetve aki a szerződést, más, érdekelt fél javára köti meg.
A Szerződő köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő nyilatkozatok megtételére. A Biztosító nyilatkozatait minden esetben a Szerződő félhez intézi. A Szerződő fél köteles továbbá a hozzá intézett biztosítói nyilatkozatokról és a biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítási esemény bekövetkezéséig a Biztosítottat teljeskörűen tájékoztatni. Abban az esetben, ha a kárrendezés során a Szerződőtől és a Biztosítottól eltérő tartalmú nyilatkozat érkezik, akkor a Biztosító a Biztosított nyilatkozatát köteles figyelembe venni.
A Szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a Biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás folytán változik.
4.3. Biztosított
Biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában, a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, és aki a Biztosító szolgáltatására jogosult.
A Biztosított jelen biztosítás vonatkozásában a jármű tulajdonosa. Eltérő rendelkezés hiányában a biztosítási szolgáltatásokra a Biztosított jogosult. A Flottaszerződés más személyre nem ruházható át, és a Biztosított nem léphet be a szerződésbe.
4.4. Társbiztosított
Amennyiben a biztosított gépjárműre finanszírozási szerződést kötöttek, társbiztosított a biztosítási szerződésen társbiztosítottként megjelölt, a finanszírozást nyújtó személy. Biztosító a szolgáltatást a tásbiztosított részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesíti (ha a finanszírozó a gépjármű tulajdonosa, a teljes szolgáltatást a finanszírozó részére teljesíti).
4.5. Biztosításközvetítő
A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő Függő biztosításközvetítő vagy Alkusz.
A Függő biztosításközvetítő a Biztosító képviselőjének minősül, azonban kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult. Függő biztosításközvetítő
• sem díjat, sem a Biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
• szerződést a Biztosító nevében nem köthet.
4.6. Zálogjogosult
A biztosítási szerződésen megjelölt személy, aki biztosított gépjárműre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjog jogosultja.
Amennyiben a biztosítás tárgya vonatkozásában jelzálogjog került alapításra és az a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzésre került, Biztosító a Ptk. zálogjogra vonatkozó rendelkezései szerint köteles eljárni.
A Zálogjogosultak személyét járművenként kell megadni. Ha a biztosított gépjárműre Zálogjogosult van megnevezve, a Biztosító adott gépjárműre vonatkozó szolgáltatására, vagy annak egy részére – a záloggal terhelt követelés erejéig – a Zálogjogosult jogosult, amennyiben a biztosított gépjárműre, mint zálogtárgyra vonatkozóan a Biztosított, mint zálogkötelezett és a Zálogjogosult között jelzálogszerződés jött létre.
5. TERÜLETI HATÁLY
A biztosítás az alábbi országok területén bekövetkezett károkra nyújt fedezetet: Magyarország, továbbá Albánia, Andorra, Ausztria, Belarusz (Fehéroroszország), Belgium, Bosznia- Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feröer-szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Moldávia, Montenegró, Nagy Britannia (valamint Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete) és Észak- Írország, Németország, Norvégia, Olaszország (valamint San Marino Köztársaság és Vatikán), Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Ukrajna.
6. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE ÉS HATÁLYBA LÉPÉSE
A Flottaszerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre, az ajánlat elfogadásával lép hatályba.
A biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (Biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (Szerződő).
Az ajánlat elfogadása esetén a Biztosító kötvényt állít ki, elutasítás esetén írásban értesíti az ajánlattevőt. Az ajánlat elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
A biztosítási szerződés létrejöhet
a) a felek külön írásbeli megállapodásával,
b) a szerződő biztosítási ajánlatának a Biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,
c) a Biztosító ráutaló magatartásával.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a Szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a Szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A Szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.
A Biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
a) az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,
b) a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
c) a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Amennyiben a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A Biztosító a biztosítási ajánlatot – annak hozzá való beérkezésétől számított 15 napon belül –
jogosult visszautasítani.
Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján (így különösen előzetes engedélyhez kötött járművek, szemlekötelezettség esetén) nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
7. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK, A
KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS SZÜNETELTETÉSE
7.1. A biztosítási szerződés tartama és a biztosítási időszak
A biztosítási szerződés határozatlan vagy legalább 1 éves határozott időtartamra jöhet létre az ajánlatban megjelölteknek megfelelően. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló a Flottaszerződésre vonatkozik, így az Egyedi szerződések évfordulója is ehhez igazodik. A biztosítási évforduló napja az ajánlaton és a kötvényen is megjelölt nap, amely egyben a következő biztosítási időszak első napja, a biztosítási évforduló az ezt megelőző nap 24:00 órája.
7.2. A kockázatviselés kezdete
A Biztosító kockázatviselése a szerződés létrejötte esetén
a) azon járművek esetében, melyekre kötésszemlét a Biztosító nem írt elő az ajánlaton, a flotta
casco ajánlat – Szerződő általi – aláírását követő napon 00:00 órakor kezdődik,
b) azon járművek esetében, melyekre az ajánlaton kötésszemlét írt elő a Biztosító, a flotta casco ajánlat – Szerződő általi – aláírását követő napon 00:00 órakor kezdődik, de a jármű szemléjét követően Biztosító a szükséges záradék(ok)kal elláthatja azt.
A kockázatviselés kezdő időpontja soha nem lehet korábbi, mint az ajánlat Szerződő általi aláírásának időpontja, illetve a járműnek a Biztosított birtokába kerülését megelőző időpont.
A Szerződő a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatát írásban, a Biztosító által előírt adattartalmú és formátumú adatközlő lappal ellátott ajánlattal Biztosítónak történő megküldésével teszi meg.
A biztosítási szerződés létrejön az ajánlatban foglaltak szerint, ha a Biztosító 15 napon belül nem válaszol az ajánlatra. A 15 napos határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az adatközlőket is tartalmazó ajánlatot a Biztosítónak, illetve képviselőjének átadták, illetve alkusz esetén az a Biztosítóhoz beérkezett.
Biztosító a szerződéskötés alkalmával szemlét írhat elő egyes fedezetbe vonni szándékozott járművekre. A szerződő a biztosító felhívására – egyeztetett időpontban - köteles a járművet szemlére bemutatni. Ha az előírt bemutatási kötelezettségének a szerződő nem tesz eleget, akkor az egyedi szerződés nem jön létre. Amennyiben az előzetes kockázatelbírálás során az egyedi szerződés létrejött, és a szerződő a bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a szemle hiányában az egyedi szerződés az elrendelt szemle időpontjának hatályával megszűnik.
A Szerződő is kérheti szemle megtartását a jármű tényleges felszereltségének és állapotának
igazolására.
7.3. A kockázatviselés szüneteltetése
A biztosítási szerződés nem szüneteltethető a jármű forgalomból történő ideiglenes kivonása
esetén sem, és a jármű a Flottaszerződésből nem kivonható.
8. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, A BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT JELENTŐS NÖVEKEDÉSE
Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc (30) napra írásban felmondhatja.
Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül nem válaszol, a Szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen alpontban meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
9. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
9.1. Felmondás
A szerződő felek a szerződést, vagy annak bármely részét a biztosítási évfordulóra, az évforduló előtt legalább 30 nappal, mondhatják fel.
9.2. A szerződés lehetetlenülése és az érdekmúlás
Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos határidővel felmondhatja.
9.2.1. Érdekmúlás határozatlan időre szóló biztosítás esetén Megszűnik a biztosító kockázatviselése a biztosított jármű(vek)re
a) az érdekmúlást okozó biztosítási esemény napján,
b) a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változás napján. Kivételt jelent ez alól az az eset, ha a gépjármű a tulajdonjog átszállását megelőzően is a Szerződő birtokában volt. Ez esetben az egyedi szerződés nem szűnik meg a tulajdonjog átszállásával. A felek ebben az esetben nem élhetnek a Ptk. 6:454. § (3) bekezdése szerinti felmondási jogukkal. A biztosítási érdek megszűnésével a biztosítási szerződés az érdekmúlás napjával megszűnik.
Ha az érdekmúlás biztosítási esemény következménye, a Biztosítót – szolgáltatására tekintettel
– a biztosítási év végéig illeti meg az érintett gépjármű Egyedi szerződésének biztosítási díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a Biztosító jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.
Az érdekmúlás egyéb eseteiben az érintett gépjármű Egyedi szerződésének biztosítási díja az érdekmúlás napjáig illeti meg a Biztosítót. A Biztosító az ezt követő időszakra már kiegyenlített díjjal kapcsolatban az ügyfélszámla-szerződésben foglaltak szerint számol el a szerződővel.
9.2.2. Érdekmúlás határozott időre szóló biztosítás esetén
A biztosítási szerződés tartama alatt bekövetkező biztosítási esemény miatti érdekmúlás esetén a Biztosítót – szolgáltatására tekintettel – a biztosítás tartamának a végéig, egy évnél hosszabb határozott tartamú szerződés esetén pedig a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítás díja, ezért az addig járó kiegyenlítetlen díjat a Biztosító jogosult a szolgáltatások összegéből levonni. Egyéb ok miatti érdekmúlás esetén a 9.2.1. pont (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.
9.3. A jármű használati módjának megváltozása miatti megszűnés
A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a „normál -tól eltérő használati mód során bekövetkezett károkra. A használati mód „normál”-tól eltérő megváltozása esetén a biztosítási szerződés megszűnik a Biztosító tudomásszerzésének napján 24:00-kor, tekintettel arra, hogy a jármű a továbbiakban már nem fel meg a biztosítottság feltételeinek.
9.4. A jármű totálkára miatti megszűnés
A biztosítási szerződés megszűnik, ha a biztosított jármű totálkárt szenved, függetlenül attól, hogy a totálkárt a Biztosító vagy más biztosító, vagy hatóság állapítja meg. A Biztosító kockázatviselése ebben az esetben a biztosítási esemény bekövetkeztével a totálkár megállapításának időpontjától függetlenül megszűnik. A Biztosító a biztosítási évforduló napjáig járó díjra jogosult. A Biztosító a biztosítási évforduló napjáig járó díjat jogosult a szolgáltatási összegből levonni (a követeléseket egymásba beszámítani).
10. FELEK KÖTELEZETTSÉGEI
10.1. Szerződő és Biztosított kötelezettségei
10.1.1. Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a Biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.
10.1.2. A Szerződő és a Biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége
A Szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A Szerződő köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni.
A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
Ha a szerződés több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy vagy személy esetén nem hivatkozhat.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A Szerződő köteles a lényeges körülmények változását 15 napon belül a Biztosítónak dokumentálható módon bejelenteni, így különösen:
a) a Szerződő, a jármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartójának lakcímének
(telephely címének) megváltozását,
b) a jármű rendszámának, alvázszámának megváltozását,
c) a jármű felszereltségének megváltozását,
d) a jármű forgalomból kivonását,
e) a jármű tulajdonjogának megváltozását,
f) a jármű zárainak és védelmi berendezéseinek cseréjét,
g) az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett kulcsok bármelyikének elvesztését, ellopását, megrongálódását, megsemmisülését, használhatatlanná válását,
h) az ajánlaton vagy állapotlapon feltüntetett bármely kulcsról másolat készítését.
A biztosítási díjat befolyásoló adatok megváltozása esetén, a biztosítási díj változása az adat megváltozásának napján válik hatályossá.
10.1.3. Díjfizetési kötelezettség
A biztosítás első díjrészlete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz (120) napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik, továbbá, ha a Szerződő úgy nyilatkozik, hogy a szerződés megszűnésének napja és a reaktiválás napja között casco biztosítást érintő káresemény nem történt, ezen időszakra a Biztosító felé kárigénnyel nem él.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik (a jármű totálkáros lesz) és a szerződés megszűnik, a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti (az adott jármű vonatkozásában).
A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az adott jármű vonatkozásában addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbblettel köteles elszámolni. A Biztosító a díjtöbbletet az alábbi időpontok közül a legkésőbbitől számított 15 napon belül köteles megfizetni
• a biztosítási szerződés megszűnésére okot adó körülményről való tudomásszerzés napjától;
• a biztosítási szerződés megszűnésének napjától;
• a jogosult személyének megállapításától.
Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a Biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
Ha a szerződés a díj nemfizetése miatt megszűnik, a Biztosító követelheti a tartamengedmény időarányos részének megfizetését.
A biztosítás éves díjú. A teljes biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj előre, egy
összegben, a szerződés létrejöttekor esedékes.
A felek megállapodhatnak részletfizetésben is. Ez esetben a biztosítási díjat a Biztosító által kiállított számla alapján a flotta casco ajánlaton rögzített (havi, negyedéves, féléves, éves) díjfizetési gyakoriság szerint kell fizetni. A díjrészlet annak az időszaknak a kezdő napján esedékesek, amelyre a díjrészlet vonatkozik. A díjfizetés ütemezését a felek közös megegyezéssel módosíthatják.
A díjszámítás alapja személygépjárművek esetében az extra felszereltséggel növelt legutolsó Eurotax bruttó új ár, vagy számlával igazolt beszerzési ár. Amennyiben a Szerződő személygépjárművekre vonatkozóan is ÁFA visszaigénylésre jogosult, akkor a nettó új árat kell megadni.
A díjszámítás alapja nem személyjárművek esetében az extra felszereltség értékével növelt legutolsó, hiteles számlával igazolt bruttó ár. Amennyiben a Szerződő a járműre vonatkozóan ÁFA visszaigénylésre jogosult, akkor a nettó árat kell megadni.
A biztosítási időszak alatt a szerződés hatálya alá bevonni szándékozott (induló állományon kívüli) további járművek biztosítási díja és az önrészesedés mértéke külön megállapodás tárgyát képezheti.
A biztosítás díját a Szerződő banki átutalással fizeti meg.
A Biztosító jogosult minden biztosítási időszakra új biztosítási díjat és/vagy önrészt megállapítani. A Biztosító az új díjról és vagy önrészről, annak hatályba lépése előtt legalább 60 nappal, köteles tájékoztatni a Szerződőt. Amennyiben a Szerződő az új biztosítási díjat és/vagy önrészt nem fogadja el, jogosult a biztosítási szerződést az évforduló előtt legalább 30 nappal, írásban (e-mail, fax is elfogadott) felmondani, vagy a díjmódosítást visszautasítani. Ha a Szerződő a módosítást nem utasítja el, vagy arra határidőben nem nyilatkozik, Biztosító a módosítási javaslatot elfogadottnak tekinti részéről. Amennyiben a Szerződő a módosítást visszautasítja a biztosítási szerződés megszűnik a biztosítási időszak végén, évfordulókor, kivéve, ha Biztosító és Szerződő a biztosítási évfordulóig másképp nem állapodnak meg.
A biztosítási szerződés felmondása esetén a Biztosítót a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítási díj. Érdekmúlás esetén a Biztosítót az érdekmúlás napjáig illeti meg a biztosítási díj, kivéve, ha az érdekmúlás jelen szerződést érintő biztosítási esemény következménye. Ez utóbbi esetben a Biztosítót a biztosítási időszak végéig illeti meg a biztosítási díj.
A jármű használati módjának megváltozása vagy külföldi nyilvántartásba vétele miatti megszűnés esetén az érintett járműre vonatkozó biztosítási díj a használati mód megváltozásának, illetve a külföldi nyilvántartásba vétel napjáig illeti meg a Biztosítót.
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg – a biztosítási eseményt szenvedett gépjármű vonatkozásában – az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti. E jogkövetkezményt Szerződővel kötött biztosítási szerződés esetén a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a Szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.
Ha a szerződő fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
10.1.3.3. Kármentességi díjkedvezmény
A Biztosító a CIG EMABIT FLOTTA CASCO szerződésekben nem alkalmaz kármentességi díjkedvezményt.
10.1.4. A biztosítási esemény bekövetkezésére vonatkozó bejelentési kötelezettség
A Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
10.1.5. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A Szerződő és a Biztosított a kár megelőzése és enyhítése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, továbbá a Biztosító kárenyhítési célú utasításait betartani. Lopás, rablás, önkényes elvétel, valamint a külföldön bekövetkezett összes kár esetén, a kárenyhítés csak a Biztosítóval előzetesen írásban (e-mail, fax is elfogadott) egyeztetett módon történhet. A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
Szerződő/Biztosított köteles gondoskodni a jármű kulcsainak biztonságos, védett helyen történő tárolásáról.
A Szerződő és a Biztosított köteles mindazon zárakat kicseréltetni, amelyek működtetéséhez szükséges kulcsokhoz, távirányítókhoz illetéktelenek, elvesztés, lopás, elrablás, vagy ezek kísérlete, vagy rongálás útján hozzájutottak, illetve az említett zárak bármilyen egyéb okból az eredeti kulcsok nélkül is működtethetővé váltak. Szerződő/Biztosított köteles a zárcsere megtörténtéig a nem megfelelően zárható jármű biztonságos elhelyezéséről gondoskodni.
Ha a jármű összes zára egy kulccsal működtethető, akkor az összes zár cseréje szükséges. A
jármű zárgarnitúra-csere fentiek szerint indokolt és számlával igazolt költségét a Biztosító a
11.4. pontban leírtak szerint téríti. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy
értékének arányában köteles megtéríteni.
A Szerződő/Biztosított köteles a járművet szakszerűen üzemeltetni.
A kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is megfelelően alkalmazni kell a
13. pontban (Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól) foglalt rendelkezéseket
10.1.6. Állapotmegőrzési kötelezettség
A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a Biztosított a szerződésben megállapított határidőn belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
Nem áll be a biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.
10.1.7. A biztosított vagyontárgy megkerülése
Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben a Biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni.
10.1. Biztosító kötelezettségei
10.2.1. Szolgáltatási kötelezettség
Biztosítási szerződés alapján a Biztosító köteles a Flottaszerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni.
A Biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében, a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében áll.
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító a szerződésben a teljesítés előkészítéséhez szükséges időre tekintettel megállapított határidőn belül köteles szolgáltatását teljesíteni.
10.2.2. Biztosító megtérítési igénye
A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
Amennyiben az ellopott, elrabolt, önkényesen elvett tárgy a Biztosító szolgáltatását követően megkerül, arra a Biztosított igényt tarthat. Ebben az esetben köteles a Biztosítónak a nyújtott szolgáltatás összegét visszafizetni. Ha a megkerült tárgyra a Biztosított nem tart igényt, vagy a Biztosító erre vonatkozó kérdésére 30 napon belül nem válaszol, akkor a megkerült tárgy feletti rendelkezési jog a Biztosítót, mint törvényi engedményest illeti meg.
11. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
A járműben keletkezett fizikai károsodás, melyet kívülről ható, hirtelen fellépő, baleseti jelleggel bekövetkező erőhatás, tűz, rongálás, igazolható elemi csapás okozott. Elemi csapásnak minősül a természeti jelenségek, történések közvetlen hatása: árvíz, földrengés, jégverés, tűz, vihar okozta baj, kár, pusztulás.
A teljes jármű, vagy alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, önkényes elvétele, elrablása, ha a jármű, illetve alkatrésze/ alkatrészei a rendőrségi feljelentéstől számított 60 napon belül nem került meg, és az ilyen cselekményekkel összefüggésben a járműben keletkezett fizikai károsodás.
Biztosítási eseménynek minősül, ha a gépjárművet
– jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és nem kerül meg, vagy
– ellopják, feltéve, hogy a cselekmény időpontjában valamennyi biztonságtechnikai berendezést rendeltetésszerűen működtették.
Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet jogtalanul használja vagy
elsikkasztja.
Pótkocsi esetén a lopás biztosítási esemény kizárólag akkor valósul meg, ha az esemény időpontjában a pótkocsi a vontatóra van kapcsolva, vagy zárt és őrzött telephelyen tárolják vagy a lezártságot biztosító királycsapszeg zár, vagy vonóvillazár működőképes és lezárt állapotú.
12. KIZÁRÁSOK
A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki
a) ha a káreseménnyel összefüggő, olyan engedély nélküli átalakítás történt a járművön, amelyhez hatósági engedély lett volna szükséges, de a káresemény időpontjáig az engedélyt nem szerezték meg,
b) ha a baleseti jellegű biztosítási esemény időpontjában a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával és/vagy a kár időpontjában a jármű nem rendelkezett a forgalomban tartáshoz szükséges, érvényes engedéllyel (kivétel elemi kár),
c) a járműből a behatolást (feltörést) követően szerszám nélkül kivehető szórakoztató elektronikai és navigációs berendezés ellopása miatti kárra,
d) a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra,
e) ha a jármű olyan felszerelésében keletkezett kár, amelyet hatósági előírások tiltanak,
vagy engedélyhez kötnek, de az engedélyt a káresemény időpontjáig nem szerezték meg,
f) a járműről leszerelt, külön tárolt alkatrészekben, tartozékokban keletkezett károkra,
g) a jármű üzem-, és kenőanyagaiban keletkezett károkra,
h) nyitott utasterű jármű (cabrio) utasterében lopás, rongálás vagy csapadék miatt
keletkezett károkra,
i) a járműjavításból, és/vagy természetes elhasználódásából adódó, vagy egyéb okból bekövetkező értékcsökkenésére,
j) megjavítható alkatrész kicserélése miatti többletköltségre,
k) a biztosítási esemény során megsérült részen kívüli rész fényezési költségére, kivéve, ha a javítástechnológia azt feltétlenül megköveteli,
l) a járművet hivatalos, vagy nem hivatalos autóverseny, vagy arra való felkészülés résztvevőjeként ért károkra,
m) a jármű elsikkasztására,
n) a jármű rakományának elmozdulása által okozott károkra,
o) a járműben szállított veszélyes anyagok által okozott károkra, illetve az általuk súlyosbított károkra, a súlyosbítás mértékének megfelelő kárrészre,
p) radioaktív és ionizáló sugárzás miatti károkra,
q) környezetszennyezés által okozott károkra,
r) háború, terrorcselekmény, tüntetés, felkelés, zavargások, sztrájk következtében
keletkezett károkra,
s) olyan károkra, amelyek a közlekedésen kívüli munkavégzés, vagy a közlekedésre előkészítés során keletkeztek,
t) olyan károkra, melyek a jármű javítása, karbantartása során keletkeztek,
u) ha a jármű a lopás időpontjában nem volt lezárva, azaz az összes zárszerkezet, nem volt zárt állapotban, vagy a zárszerkezet, valamint az egyéb beszerelt biztonságtechnikai, illetve vagyonvédelmi berendezés nem az előírtaknak megfelelően került működtetésre, esetleg működésképtelen állapotban volt (nem volt lopás elleni védelem alatt),
v) a jármű kulcsának elvesztését, ellopását, megrongálódását, megsemmisülését, használhatatlanná válását, vagy a lopás elleni rendszer meghibásodását, vagy a jármű zárainak, illetve a jármű lezárására szolgáló mechanikai eszköznek megrongálását követően az adott járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történő helyreállításáig, az átkódolásáig, vagy cseréjéig, a jármű nem biztonságos (így különösen kulccsal le nem zárt, vagy bárki számára hozzáférhető helyen történő) tárolása esetén,
w) a jármű kulcsainak nem védett helyen történő tárolása esetén,
x) ha nem tudtak hitelt érdemlő módon elszámolni és a kárrendezés folyamán átadni a jármű biztosítási ajánlatban feltüntetett összes kulcsával, illetve törzskönyvével,
y) ha a jármű azon alkatrészeit lopták el, amelyeket külön lopás elleni védelemmel láttak el (pl. audio berendezés esetén levehető előlap, kódkártya stb.), ha a lopás elleni védelmet a káresemény időpontjában nem rendeltetésszerűen használták,
z) ha a jármű szórakoztató-elektronikai, illetve navigációs berendezésének ellopását követően a Biztosított nem tudott hitelt érdemlő módon elszámolni és a kárrendezés során átadni a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészével (pl. levehető előlap, kódkártya stb.),
aa) a „normáltól” eltérő használati mód során bekövetkezett károkra. „Normál” üzemmódnak tekintjük a jármű használati módját, amennyiben a használat közúton történik és a biztosított járműhöz kötődő tevékenység nem szerepel az alábbi felsorolásban:
• üzleti célú jármű bérbeadás, 1 évnél rövidebb időre,
• veszélyes anyagok szállítása
• kötött pályás járművek (ideértve a trolibuszokat is),
• reptéri kiszolgáló járművek,
• autóversenyzés és előszériás járművek,
• katonai/bűnüldözési célú járművek.
bb) a nem baleseti jellegű károkra (pl. anyagfáradás, műszaki hiba, alkatrészleválás, hűtővízmegfagyás, motor által beszívott víz miatti károsodás stb.),
cc) a Szerződő, a Biztosított, vagy a járművet jogszerűen vezető személy által bűncselekmény elkövetés közben keletkezett sérülésekre,
dd) A jármű kulcsain a következők értendők: a jármű ajtajainak nyitására – zárására, továbbá a jármű illetéktelen használatának megelőzése érdekében beépített berendezések működtetésére, a járműhöz rendszeresített eszközök. Nem minősül a kulcsok védett
helyen való tárolásának különösen a kulccsal megfelelően le nem zárt helyiségben történő, vagy bárki számára hozzáférhető helyen, a kulcsok őrizet nélküli elhelyezése.
A szállodában, fürdőben, kávéházban, étteremben, színházban, moziban, kultúrtermekben, diszkóban, sportlétesítményben, oktatási intézményekben, fodrászüzletben, egészségügyi feladatokat ellátó intézményekben, üzemi étkezdében és olyan hasonló szolgáltatások igénybevétele esetén, ahol a vendégek, látogatók stb. nem tudnak vagyontárgyaik felett állandó felügyeletet gyakorolni, valamint ruhatárat üzemben tartók esetében védett helynek az értékmegőrző számít.
Nem tekinthető megfelelően lezártnak a jármű, ha bármelyik zárbetét, vagy a jármű lezárására szolgáló mechanikai eszköz hiányzik, vagy oly módon rongálódott, hogy az nem használható rendeltetésszerűen, illetve az ablakai a lopás időpontjában nem voltak zárt állapotban.
13. MENTESÜLÉS A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG ALÓL
A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a) a Szerződő fél vagy a Biztosított;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy
c) a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
A jelen pont (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
14. ELÉVÜLÉS
A biztosítási szerződés alapján keletkező igények elévülési ideje 5 év.
15. SZOLGÁLTATÁSOK
15.1. Helyreállítási költségek térítése
A Biztosító megfizeti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben, szakszerűen elvégzett helyreállításának számlával igazolt költségét a jelen feltételben, különösen a jelen pontban rögzítettek szerint.
A helyreállítás indokolt és számlával igazolt költségei alapján a Biztosító megfizeti a magyarországi átlagos árszínvonalnak, a műhely jellegének és felszereltségének megfelelő munkadíjáraknak, illetve a magyarországi márkaképviselet által ajánlott kiskereskedelmi alkatrészáraknak a megfelelő költségeket.
A szakszerű helyreállítás során, a nem javítható, illetve a gazdaságosan nem javítható alkatrészek esetében, a Biztosító az új alkatrész felhasználásával történő helyreállítás költségét téríti meg, kivéve a forgó-kopó alkatrészeket.
A forgó-kopó alkatrészek cseréje esetén, a Biztosító a kiszerelt alkatrésszel azonos elhasználtsági fokú, de nem sérült alkatrész piaci értéke és az új alkatrész ára közötti különbséget levonja a kártérítés összegéből.
A Biztosító az alkalmazott fényezési technológia szerint, a szakszerű helyreállításhoz szükséges terület fényezési költségét téríti meg.
A jármű helyreállítási költségeinek meghatározásakor a biztosító az esetleges korábbi – szakszerűtlenül javított, illetve más kárból adódó – sérülések értékcsökkentő hatását figyelembe veszi.
Ha a jármű helyreállítása külföldön történt, a Biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi helyreállítás költségeinek megfelelő összegig terjed, azaz, kizárólag a hazai mértékű javítási óradíjat és alkatrész árszintet téríti meg. A Biztosító javítási számla összegéből levonja a hazai költségeknél esetlegesen
• magasabb óradíj,
• magasabb alkatrész árszint következtében előállt költségrészt.
Az üvegkár szolgáltatás kizárólag az első és hátsó szélvédő, valamint az oldalsó ablaküveg alkatrészekre vonatkozik.
A jármű ablaküvegeinek, illetve azok tartozékainak cseréje esetén a gyári alkatrész vezérképviseleti kiskereskedelmi árát a Biztosító csak számla alapján és csak abban az esetben téríti meg az önrész levonása mellett, ha azok beszerzése igazoltan az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképviseleten keresztül történt.
A jármű ablaküvegeinek, illetve azok tartozékainak cseréje esetén, ha az alkatrészek cseréje indokolt, és az utángyártott üveggel (alkatrészekkel) történik a helyreállítás, akkor biztosító szolgáltatási kötelezettsége a gyári alkatrész vezérképviseleti kiskereskedelmi árának 70%-áig terjed ki. Jelen esetben azt, hogy az áron nettó vagy bruttó árat kell érteni, az határozza meg, hogy a Biztosító szolgáltatását nettó vagy bruttó módon kell teljesítenie a Biztosítottnak.
A kárrendezés során a kár fajtájától függetlenül, amennyiben a Biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosítási esemény kapcsán a helyreállítási költségek vonatkozásában, úgy a Biztosító szolgáltatása helyreállítási költség tekintetében a vissza- igényelhető teljes, vagy rész Áfa nélkül történik.
Felek a becsült kár összegszerűsége tekintetében megállapodást köthetnek
Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól: A légzsákok és a biztonsági övek, illetve tartozékaik javításának költségét a Biztosító csak számla alapján és csak abban az esetben téríti meg, ha azok beszerzése az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképviseleten keresztül történt, és az elvégzett szakszerű helyreállítást, beépítést, illetve cserét, valamint a rendeltetésszerű működést az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos, magyarországi márkaképviselet hivatalosan igazolja.
A Biztosító, a jármű korától függetlenül, a természetes elhasználódásnak kitett alkatrészek (gumiabroncs, kopó-forgó alkatrészek, kipufogó rendszer elemei, akkumulátor, továbbá a karbantartási előírás szerint rendszeresen cserélendő alkatrészek) árából azok természetszerű elhasználódásával arányos, valamint az előzőleg sérült, de nem megjavított, illetve szakszerűtlenül javított alkatrészek árából értékemelkedést von le, illetve az elektroakusztikus és navigációs berendezéseket és alkatrészeik cseréjét káridőponti értékükön téríti.
A jármű életkorát a következőképp kell megállapítani: a káresemény bekövetkezési idejének évéből ki kell vonni a jármű gyártási évét.
15.2. Pótlási költségek térítése
A Biztosító az önrészesedéssel csökkentett jármű pótlási költségét fizeti meg, ha a jármű a biztosítási esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy a jármű helyreállítási költsége legfeljebb 20%-kal haladja meg a jármű káridőponti értékének és maradvány (roncs) értékének különbözetét. A Biztosítónak joga van bármely kár esetén gazdaságossági számítást végezni.
Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól: A jármű alkatrészeinek ellopása esetén (részlopás), amennyiben a helyreállítás a nettó 20 500 Ft/munkaórával és az eredeti alkatrészárakkal kal- kulált nettó összköltsége meghaladja a jármű káridőponti értékének 10%-át, a Biztosító a szolgáltatását az alkatrészek pótlási költségeinek megtérítése vonatkozásában csak az alábbi feltételek egyidejű teljesülésével nyújtja:
a) a Biztosító a pótlási költségeket csak a járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaképviseletnél történt, indokolt és számlával igazolt alkatrészbeszerzés melletti javítás esetében fizeti meg,
b) a Biztosító csak és kizárólag a jármű ellopott alkatrészeinek pótlási költségeit fizeti meg, azaz a javítás gazdaságosságát nem korlátozza a jármű káridőponti értéke, így nem alkalmaz totálkár eljárást.
Műszakilag nem indokolt a jármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény sérülése miatt a karosszéria, az alváz, illetve a felépítmény cserére szorul. A műszaki helyreállíthatatlanság tényét a Biztosító állapítja meg.
A jármű pótlási költsége a jármű káreseményt közvetlenül megelőző időpontjában fennálló magyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax, DAT vagy azzal egyenértékű járműértékelő program alapján számított eladási érték, amely nem lehet magasabb, mint a biztosított vagyontárgy (gépjármű) fedezetbe vonásának időpontjában megállapított biztosítási összeg.
A maradvány (roncs) értéket a Biztosító határozza meg a roncs – személyes azonosítók kitakarásával módosított – fotói alapján történő internetes licit segítségével. A Biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a Biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a Biztosító a károsodott jármű bruttó (roncs) piaci értékét a szolgáltatás alapjául szolgáló összegből levonja.
Amennyiben a Biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal rendelkezik a biztosítási esemény kapcsán a pótlási költségek vonatkozásában, úgy a Biztosító szolgáltatása a pótlási költség tekintetében a visszaigényelhető teljes, vagy rész Áfa nélkül történik.
15.3. Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségek térítése
A Biztosító legfeljebb a jármű káridőponti értékének 10%-ban, de maximum bruttó 300 000 Ft- ban limitált összeg erejéig megfizeti a jármű – biztosítási esemény következtében indokoltan felmerült – szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségeinek indokolt és számlával igazolt összegét. Amennyiben a jármű Magyarországon történő szállításának, tárolásának és őrzésének várható költségei összességében a bruttó 150 000 Ft-ot meghaladják vagy a járművet külföldön kell szállítani, tárolni, őrizni, úgy az ezen költségeket csak abban az esetben fizeti meg a Biztosító, ha az vele előzetesen írásban (e-mail, fax is elfogadott), vagy a központi ügyfélszolgálaton (tel: x00 00 000 000) keresztül egyeztetésre került. A legfeljebb a biztosítási összeg kifizetésének napját követő 90 napon belül keletkezett forgalomba helyezési
és átírási költségek vonatkozásában a Biztosító csak a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályokban rögzített költségeket fizeti meg.
15.4. Kárenyhítési, kármegelőzési költségek megtérítése
A Biztosító megfizeti a káresemény során sérült, illetve a kulcsok elvesztése, ellopása, megrongálódása, megsemmisülése, használhatatlanná válása miatti kármegelőzés céljából a Biztosító által előírt részleges, vagy komplett zárgarnitúra-csere költségének a 8. pontban meghatározott önrész levonása nélkül számított 50 %-át, de kizárólag abban az esetben, ha a megnevezett alkatrészek beszerzése és beszerelése számlával igazoltan az adott járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történt. Nem téríti meg e költséget a Biztosító, ha helyreállítás nem a típusnak megfelelő márkaszervizben történt!
A külföldön történt eseményekhez kapcsolódó, emiatt külföldi helyreállítással keletkező
kárenyhítési, kármegelőzési költségek megtérítését a biztosítóval előzetesen egyeztetni kell!
A zárakkal kapcsolatos helyreállítási költségek megfizetésnek feltétele, hogy a szerződő/biztosított a biztosító felé hitelt érdemlő módon, hiánytalanul elszámoljon a szerződésben rögzített és a bejelentett káreseményig rendelt kulcsokkal kárbejelentésnek megfelelően.
15.5. A kártérítési összeg korlátozása
A jármű nem gyári eredetű tartozékaként bekerült szórakoztató elektronikai és navigációs berendezéseit ért kár esetén a Biztosító azokra összesen legfeljebb 100 000 Ft indokolt és számlával igazolt helyreállítási, illetve pótlási költséget szolgáltat. A szolgáltatás kizárólag a beépíthető tartozékokra vonatkozik!
15.6. A szolgáltatás esedékessége
A Biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges összes dokumentum, Biztosító részére történő rendelkezésre bocsátásától számított 15. napon válik esedékessé.
A jármű ellopása, elrablása, önkényes elvétele, illetve részlopás esetén a Biztosító szolgáltatása a rendőrségi feljelentést követő 60. napon akkor is esedékessé válik, ha addigra nem zárul le az ügyben a nyomozás, kivéve, ha a vagyontárgyak ezen időn belül megkerülnek.
15.7. A szolgáltatás teljesítésének módja
Biztosító a szolgáltatását a teljesítéskor használt hivatalos magyar fizetőeszközben teljesíti banki utalással. Készpénz formájában nem nyújt szolgáltatást a Biztosító.
16. ÖNRÉSZESEDÉS
A Biztosító a káreseményenként megállapított kártérítés összegéből levonja a szerződésben rögzített mértékű önrészesedést.
16.1. Csökkentett önrészesedés
A Biztosító nem von le önrészesedést a szolgáltatás összegéből,
a) ha a jármű ablaküvegeiben keletkezett sérülést az üveg cseréje nélkül, javítással
állítják helyre,
b) ha az ablaküveg cseréje indokolt, és az olyan utángyártott üveggel történik, melynek ára nem haladja meg a gyári alkatrész vezérképviseleti árának 70%-át. Jelen esetben azt, hogy ár alatt nettó vagy bruttó árat kell érteni, azt az határozza meg, hogy a Biztosító szolgáltatását nettó vagy bruttó módon kell teljesítenie a Biztosítottnak.
c) ha az ablaküveg cseréje indokolt, és annak gyári minőségű utángyártott üveggel.
A Biztosító csak a szerződésben meghatározott százalékos önrészesedést vonja le a szolgáltatás összegéből,
a) ha egy káresemény kapcsán, a szolgáltatása kizárólag a jármű zárainak, ill. lopás elleni védelmének kármegelőzési célú (lopási kísérletet követően szükségessé vált) javítási, átkódolási költségére terjed ki,
b) ha egy káresemény kapcsán, csak és kizárólag elemi kár történt.
A Biztosító a szerződésben meghatározott önrészesedést von le a szolgáltatás összegéből, ha egy káresemény kapcsán, a szolgáltatása kizárólag a jármű első és hátsó szélvédőjének és oldal- só ablaküvegeinek kicserélési költségére terjed ki és az nem felel meg a fentebb leírt önrész levonás nélküli térítés feltételeinek.
Nem tekinthető a jármű ablaküvegeinek a járműlámpatestek, a visszapillantó tükrök, a napfénytető és a panorámatető.
A Biztosító a szerződésben meghatározott fix önrész kétszeresét vonja le a szolgáltatás összegéből, amennyiben a biztosított gépjárműre egy adott biztosítási időszakon belül három, vagy több alkalommal szolgáltat törés kár alapján.
17. KÁRÜGYINTÉZÉS
A kárt az észlelést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül kell az alábbi elérhetőségek egyikén a a Biztosítónak bejelenteni, és a szükséges felvilágosításokat megadni, valamint lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését
- e-mailben: xxxxxxxxxxx@xxx.xx
- telefonon: 036 1 5 100 100
- személyesen: 1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. B. épület Földszint
- faxon: x00 0 000 0000
- postai úton: 1476 Budapest Pf.: 325.
A tűzesetet a tűzoltóságon, a lopást (beleértve a kulcsok ellopását is), rablást és a jármű ön- kényes elvételét, illetve a részlopást a rendőrségen is haladéktalanul be kell jelenteni. A hatósági eljárást lezáró, vagy felfüggesztő határozatot annak kézbesítését követő 2 munkanapon belül a
Biztosítónak be kell mutatni. Ha a jármű a későbbiekben megkerül, ezt a tényt 2 munkanapon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.
A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Szerződő (Biztosított) a jelen pontban rögzített kötelezettségeket nem teljesíti (pl. a kár késedelmes bejelentése), és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
A kár bejelentését követően a Biztosító 5 (öt) munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a Szerződővel/Biztosítottal vagy meghatalmazott Javítójával. A Biztosító, a kárbejelentést követően a kár felmérése érdekében helyszíni szemlét végezhet, vagy szemle nélküli kárrendezést (irodai kárrendezés dokumentumok alapján) folytathat.
Biztosító a kár bejelentését követő 5 munkanapon belül dönt a szemle tartásának
szükségességéről és arról tájékoztatja a Szerződőt/Biztosítottat.
Az adott kárügyben a Biztosító írásban megfogalmazott dokumentumbekérő levelet küld a beküldendő dokumentumokról. Amennyiben a Biztosított a bekért dokumentumokat nem tudja vagy nem akarja megküldeni Biztosító részére, lehetősége van más hitelt érdemlő módon igazolni kárigényének jogalapját és összegszerűségét.
A helyszíni szemlét a Biztosító kárrendezője vagy a Biztosító által megbízott kárszakértő iroda kárszakértője végzi. Amennyiben a Biztosító szemle tartása mellet dönt a helyszíni szemle időpontját előzetesen egyezteti a Szerződővel/Biztosítottal. A szemle során a Biztosító kárszakértője jegyzőkönyvet készít, melyben tételesen rögzíti a keletkezett károkat. Amennyiben helyszíni szemlére nem kerül sor, arról a Biztosító tájékoztatja a Biztosítottat, egyben tájékoztatást nyújt a kárrendezéshez szükséges dokumentumokról.
A Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított jármű állapotán a kárfelmérés (szemle) megkezdéséig vagy a szemle nélküli kárrendezésről szóló döntés meghozataláig, de legfeljebb a kárbejelentés beérkezésétől számított 15 (Tizenöt) munkanapon belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.
A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított jármű állapotában a jármű Biztosító általi szemléjéig csak annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez szükséges. A sérült járművet, illetve annak sérült tartozékait be kell mutatni a Biztosítónak a káresemény be- következtét követő 15 napon belül.
Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be.
17.2. A kárrendezéshez szükséges iratok, leadandó eszközök
A kárrendezéshez be kell mutatni minden olyan iratot, amely a biztosítási esemény bizonyításához, a szolgáltatás jogosultságához, és a kár mértékének megállapításához szükséges.
A Biztosító minden, a kárrendezéshez szükséges irat esetében elfogadja azok hitelesítés nélküli, elektronikus másolatát, ha a biztosított vállalja, hogy az eredeti, papír alapú dokumentumot az elévülési idő lejártáig megőrzi, és szükség esetén a biztosító rendelkezésére bocsájtja.
A jármű ellopása, elrablása, vagy önkényes elvétele esetén a Biztosító felé hitelt érdemlő módon el kell számolni a jármű szerződésben feltüntetett és azóta rendelt összes kulcsával, a forgalmi
engedélyével és törzskönyvével. Előbbiekben részletezett elszámolás a Biztosító szolgáltatásának előfeltétele. A jármű szórakoztató elektronikai, illetve navigációs berendezésének ellopása esetén le kell adni a Biztosítónak a berendezés lopás elleni védelmét szolgáló alkatrészét (pl. levehető előlap, kódkártya stb.).
A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához, vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
A Biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.
A Biztosító az alább felsorolt iratok/okiratok – ideértve a fenti bekezdés szerinti számlát is – bemutatása ellenében térít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazo- lásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti.
A Biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon és jogcímeken kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására, illetve más jogcímek megjelölésére a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, így követelésének érvényesítése érdekében.
Biztosító a kárbejelentést követő 8 napon belül megvizsgálja a kárbejelentés során benyújtott dokumentumokat és amennyiben nem került benyújtásra minden a bejelentett kár elbírálásához szükséges dokumentum, hiánypótlásra hívja fel a Biztosítottat.
17.2.1. Általánosan kért iratok, amennyiben az eljárás során ilyen dokumentum/ dokumentumok keletkeztek:
a) a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány,
b) a kárbejelentésben megjelölt vezető személy vezetői engedélyének adatai vagy azt helyettesítő okirat – kivéve, ha parkolt a károsult jármű,
c) forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítő okirat
d) biztosító megbízottja által készített kárfelvételi jegyzőkönyv,
e) keletkezett károk biztosító megbízottja által készített fotódokumentációja,
f) részletes javítási árajánlat,
g) ÁFA-visszatérítésre vonatkozó cégvezetői, vagy könyvelői nyilatkozat (káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában),
h) a kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai,
i) a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető-, vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum,
j) rendőrségi igazolás a helyszínen tett intézkedésről,
k) szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés az kárigénylői jogok átruházásához, aláírási címpéldány,
l) finanszírozói szerződés másolata,
m) írásban tett nyilatkozat (e-mail, fax is elfogadott) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról, a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartalmazza hivatkozási adatként a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot,
n) a biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásához,
o) meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet.
17.2.2. A helyreállítási költségek térítése esetén kért iratok:
a) Helyreállítási, javítási kalkuláció,
b) eredeti javítási számla és mellékletei, nettó térítés esetén a számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei
c) alvállalkozói, illetve beszerzési számlák,
d) alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve,
e) helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített (fényezést megelőző) ellenőrzési jegyzőkönyv,
f) légzsákok, biztonsági övek, illetve azok tartozékaik javítási költségéről és beszerzéséről az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképviselet által kiállított számla,
g) légzsákok, biztonsági övek, illetve azok tartozékaik sérülése esetén az elvégzett szakszerű helyreállításról, beépítésről, illetve cseréről, valamint a rendeltetésszerű működésről az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos, magyarországi márkaképviselet hivatalos igazolása,
h) a jármű ablaküvegek, illetve azok tartozékainak cseréje esetén az adott járműtípusnak megfelelő hivatalos magyarországi márkaképviselet, vagy szakosodott javító (Carglass) által kiállított számla,
i) Tűzoltósági Hatósági Bizonyítvány,
j) Tűzvizsgálati jelentés (Tűzoltóságtól).
17.3. Pótlási költségek térítése esetén kért iratok:
a) Rendőrségi feljelentés,
b) jármű szervizkönyvének, szervizelési számláinak másolata,
c) nyilatkozat a jármű káreseményt megelőző szervizelési adataiba betekintéshez, nyilatkozat a járműmárkának megfelelő importőr részére a járműadatok biztosító részére történő átadásához,
d) magyarországi márkaképviselet által kibocsátott helyreállítási számla,
e) sérült jármű adás-vételi szerződése (értékmegjelöléssel, ha szükséges),
f) teljes jármű lopás esetén a következő nyomtatványok kitöltve és a tulajdonos/kárbejelentő által aláírva: JÁRMŰ KIEGÉSZÍTŐADATLAP, KULCSÁTADÁSI JEGYZŐKÖNYV, NYILATKOZAT CASCO TELJES LOPÁSKÁRHOZ, KÁRBEJELENTŐ LAP CAS- CO TELJES LOPÁSKÁRHOZ,
g) a forgalomból történő végleges kivonásról szóló hivatalos okirat másolata, hozzájáruló
nyilatkozat a károsulttól roncslicites, anonim értékeléshez,
h) forgalomból végleges kivonás igazolása, vagy hulladékkezelési, bontási igazolás, „Zöld bontó” által kiállított hulladékkezelési, bontási igazolás,
i) hulladékkezelés költségéről „Zöld bontó” által kiállított számla,
j) az átíratás, új okmányok költségeit igazoló számlák, okiratok.
17.4. Szállítási, tárolási, őrzési, forgalomba helyezési, átírási költségek térítése
esetén kért iratok:
a) Költségeket igazoló számla,
b) az átíratási költségek befizetési igazolása, befizetési csekkek másolata,
c) a 300 000 Ft-ot meghaladó szállítási, tárolási, őrzési költségek számlái.
17.5. Zárgarnitúra- csere költségének térítése esetén kért iratok:
a) Zárgarnitúra csere esetén a következő nyomtatvány kitöltve és a tulajdonos által aláírva: ÜGYFÉLNYILATKOZAT ZÁRSZERKEZET MŰKÖDTETŐ ESZKÖZÖKRŐL CASCO ZÁRCSERE ESETÉN,
b) márkaképviselet által kibocsátott helyreállítási számla.
18. ELTÉRÉS A PIACI, VAGY A KORÁBBI SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL
Jelen Biztosítási Feltétel 15.1. pont (12) bekezdése, 15.2 pont (2) bekezdése és 10.1.3.1. pont
(6) bekezdése eltérést jelent a szokásos piaci gyakorlattól.
Jelen Biztosítási Feltétel a Biztosító által korábban kínált flotta casco terméktől az alábbiakban
térnek el:
• 2. pont F alponttal, a „Flottaszerződés” fogalmával kiegészítésre került;
• 4.4. pont kiegészítésre került a társbiztosított fogalmával;
• a 13. pontba foglalt súlyos gondatlansággal okozott kárral kapcsolatosan
meghatározott konkrét mentesülési esetek törlésre kerültek.
• a 17.2.1. pontban (Általánosan kért iratok, amennyiben az eljárás során ilyen dokumentum/ dokumentumok keletkeztek) található felsorolás pontosításra került;
• a 21. pont (ZÁRADÉKOK) kiegészült az Partner záradékkal.
19. JOGSZABÁLYTÓL ELTÉRŐ RENDELKEZÉSEK
Jelen Biztosítási Feltételben a Ptk. rendelkezéseitől eltérő feltételek is rögzítésre kerültek, így különösen az alábbi pontok jelentenek eltérést:
a) 4.2. pont (3) bekezdésében és a 4.3. pont (2) bekezdésében foglaltak eltérést jelentnek a Ptk. 6:450. § (1) bekezdésétől, mivel a Biztosítási Feltételek alapján a Biztosított nem léphet be a biztosítási szerződésbe.
b) a 7.2. pont (2) bekezdése, mely kizárja az előzetes fedezetvállalás lehetőségét, így eltérést jelent a Ptk. 6:445.§ (3) bekezdésétől.
c) 6. pont (7) bekezdése eltérést jelent a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől, tekintettel arra,
hogy a Biztosító nem alkalmaz az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatot.
20. AZ ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓ FELTÉTELEI
Az elektronikus kommunikáció és kedvezménye akkor vehető igénybe, amennyiben a Szerződő az ajánlaton hozzájárulását adta ahhoz, hogy a Biztosító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésével kapcsolatos és írásbeli alakisághoz nem kötött kommunikációt (köt- vény, számla, felszólító, egyéb értesítő levél, díjigazolás, törlésértesítő stb. küldése) elektronikus úton folytathatja.
A hozzájárulással együtt, a Szerződő az ajánlattétellel az alábbiakat vállalja:
A biztosítási díjat átutalással egyenlíti ki, pontosan, a valóságnak megfelelően adja meg az e- mail cím elérhetőségét, és mobiltelefonszámát. Az elektronikus úton kiküldött dokumentumokat a levélben foglalt tájékoztatásnak megfelelően kinyomtatja. A biztosítási díjfizetés elmaradása esetén, a fedezet folyamatos fenntartása érdekében a hátralékot befizetési csekk hiányában is átutalással, online bankkártyás fizetéssel, vagy a kötvényszámra hivatkozva a MBH Bank Nyrt.- nél vezetett 10300002-10315708-49020039 számú bankszámlára történő átutalással rendezi.
Az e-mail címében és/vagy a mobiltelefonszámában bekövetkezett változást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése érdekében – köteles haladéktalanul bejelenteni a Biztosító internetes vagy telefonos ügyfélszolgálatán. A változást a biztosító a munkaidő (ügyfélszolgálat munkarendje: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx/xxxxxxxxx) végéig történt bejelentése esetén a következő munkanap végéig, míg a munkaidő vége után beérkezetteket 2 munkanapon belül hajtja végre. Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a változás bejelentésének elmulasztásából eredő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkezményekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a Biztosító nem vállal felelősséget. Ha a biztosítási szerződés fennállásával kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a Szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében haladéktalanul jelezni kell a Biztosító internetes ügyfélszolgálati elérhetőségén.
21. ZÁRADÉKOK
A felek a szerződéskötéskor, illetve annak tartama alatt bármikor az alábbi záradékokat köthetik ki. Az alkalmazott záradékokat a biztosítási kötvény tartalmazza. Az alkalmazott záradékok a biztosítási díj mértékét nem befolyásolják.
CPFZ01. sz. záradék:
A biztosítási fedezet a járműhöz tartozó eredeti, a járműtípusra jellemző darabszámú hiánytalan
kulcsok igazolásának hiánya miatt a lopáskockázatra nem terjed ki.
CPFZ02. sz. záradék:
A biztosítási fedezet az előírt jármű védelemi berendezés (MABISZ minősítésű rablásgátló) hiánya miatt a lopás és rablás kockázatra nem terjed ki.
CPFZ03. sz. záradék:
A biztosítási fedezet az előírt jármű védelemi berendezés (MABISZ minősítésű távfelügyeleti rendszer) hiánya miatt a lopás és rablás kockázatra nem terjed ki.
CPFZ04. sz. záradék:
A biztosítási fedezet a sérült, vagy szakszerűtlenül javított jármű elemekre nem terjed ki.
CPFZSZ záradék:
A Szerződő és/vagy a Biztosító (Xxxxx) által, közösen tett szabad szöveges nyilatkozat, mely a
feltételtől eltérő szolgáltatásra irányul.
ZAL záradék:
A Szerződő/Biztosított Zálogkötelezetti nyilatkozatban foglalt tájékoztatása alapján a Zálogkötelezetti nyilatkozatban feltüntetett járműre, mint zálogtárgyra vonatkozóan zálogszerződés jött létre a Szerződő/Biztosított, mint zálogkötelezett és a megjelölt pénzintézet, mint zálogjogosult között. A zálogkötelezett felhatalmazta a Biztosítót arra, hogy a járműre, mint zálogtárgyra kötött biztosítási szerződésen a zálogjogosultat megillető hitelbiztosítéki záradékot bejegyezze, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a Biztosító a Zálogkötelezetti nyilatkozatban feltüntetett, biztosítási titoknak minősülő szerződési és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 164/B.§ (2) bekezdése szerinti adatokat a zálogjogosultnak átadja.
LIZ záradék:
A Szerződő/Lízingbe vevő Ügyfél nyilatkozatban foglalt tájékoztatása alapján az Ügyfél nyilatkozatban feltüntetett járműre vonatkozóan lízingszerződés jött létre a Szerződő/Lízingbe vevő és a megjelölt pénzintézet, mint Lízingbe adó között. A biztosítási ajánlat alapján létrejövő biztosítási szerződés biztosítottja a lízingbe vevő, társbiztosítottja pedig a lízingbe adó, mint a lízingelt jármű tulajdonosa. Ezen jogviszony alapján a lízingbe vevő biztosított hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító az Ügyfél nyilatkozatban feltüntetett, biztosítási titoknak minősülő szerződési adatokat a lízingbe adó pénzintézetnek, mint társbiztosítottnak átadja.
Elemi kár záradék:
Biztosítási eseménynek minősülnek a szabad téren tárolt saját és idegen tulajdonú gépjárművek jégverés és árvíz kárai biztosítási eseményenként 10 000 000 Ft/káresemény és 20 000 000 Ft/év összeghatárig. A 24 órán belül ismételten bekövetkező jégverés vagy árvíz egyetlen biztosítási eseménynek minősül.
Partner záradék:
1. Az ajánlat tartalma
1.1 A Partner Flotta Casco konstrukció célja, hogy CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban CIG) szerződött partnereivel együttműködve magas minőségű és gyors szolgáltatást nyújtson Ügyfeleinek.
2. Alapvető működési feltételek
2.1 A Partner Flotta Casco szolgáltatásai kizárólag a jelen záradékban rögzített partnereken (javítók) keresztül érhetők el, ill. azok telephelyein.
3. Szolgáltatások
3.1 A Partner Flotta Casco keretein belül kialakított szolgáltatások a mindenkori, teljeskörű flotta casco biztosítási termékére épül, mely a jelen dokumentum készítésének időpontjában a CIG EMABIT FLOTTA CASCO.
3.2 A Partner záradék az alábbi szolgáltatási körrel kerül kialakításra:
3.2.1 A casco fedezetek a biztosított járműre, továbbá az arra szabályosan rögzített, illetve abba szabályosan beszerelt, beépített, elzárt kötelezően előírt tartozékaira, biztonsági gyermeküléseire, lopásgátló berendezéseire, elektroakusztikai, multimédia és navigációs készülékeire és keréktárcsákra terjed ki. A Biztosító nem alkalmaz egyedi limitet a jármű keréktárcsái, elektroakusztikai berendezési tekintetében.
3.2.2 Üvegkár esetén kizárólag százalékos önrészt von le a Biztosító, kivéve, ha a szolgáltatás megfelel a jelen feltétel 13.1. B pontjának.
3.2.3 Avulásmentességet alkalmazunk az alábbi feltételekkel:
Biztosító nem von le értékemelkedést minden új alkatrész, tartozék árából, ha a jármű 6 évnél fiatalabb.
3.2.4 Bővített assistance fedezetünk részeként többek között Autómentés és Cseregépjármű szolgáltatást nyújtunk. Cseregépjármű, szolgáltatást a jármű ellopása esetén nyújtunk, valamint a jármű károsodása vagy meghibásodása esetén akkor, ha a Biztosító, vagy Assistance együttműködő partnere szervezte meg az autómentést, a járművét aznap nem lehet megjavítani, és a problémát nem defekt vagy az üzemanyag kifogyása okozta. A jármű károsodása, megsemmisülése, ellopása esetén a szolgáltatást meghatározott limittel (3-5 nap választás szerint) időtartamra biztosítjuk.
3.2.5 Casco fedezetek esetében totálkárként kerül megtérítésre, ha a javítás költsége meghaladja a jármű tényleges kárkori értékének 70%-át, vagy a jármű műszakilag nem javítható.
3.2.6 Dupla önrészesedést alkalmaz a Biztosító, amennyiben a jelen záradékot választó Ügyfelek nem a jelen Feltételben meghatározott javítók valamelyikénél veszi igénybe szolgáltatásunkat. A szerződött partner javítóink listája elérhet a következő linken: xxxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxx-xxxxxxxxx/xxxxxxxx/xxxxxxxxx-xxxxxxxxxx/xxx-xxxxxx- flotta-casco.
3.2.7 Megtérítjük a sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével összefüggésben esztétikailag (melléfényezés) vagy műszakilag indokolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltségét.
4. Díjszabás
4.1 A Partner záradék esetében a Biztosító legalább 10% általános díjcsökkentést alkalmaz a
Flotta casco termék jelen záradék nélkül kiadott díjszabásához képest.
4.2 Biztosító fenntartja a jogot, hogy egyes esetekben egyedi díjszabást alkalmazzon a gépjármű műszaki paraméterei és értéke alapján, mely esetben az egyedi díj tartalmazza a fenti feltételek szerinti szolgáltatási kört és kedvezményt is.
5. Kockázat elbírálás
5.1 A jelen egyedi feltételek a kockázat elbírálási folyamatot nem érintik, befolyásolják, vagy módosítják.
5.2 Egyedi díjszabás esetén a sztenderd nagyértékű ajánlatadási folyamat kerül alkalmazásra.
6. Kommunikáció
6.1 A Partner záradék alkalmazása esetén a Biztosító kizárólag elektronikus kommunikációt tart fenn Partnereivel és Ügyfeleivel.
7. Elektromos és hybrid autók
7.1 A casco fedezetek kiterjednek a töltőkábelre, a fali töltőállomásra, az adapterre és a többi töltéshez szükséges tartozékra töréskár, tűzkár vagy lopás esetén.
7.2 A biztosítás fedezetet nyújt az akkumulátort ért károk (pl. töréskár, tűzkár vagy lopás) esetén is. Akkor is, ha az autótól függetlenül, lízingszerződéssel kerül a szerződőhöz a gépjármű részeként.
7.3 Elektromos gépjárművek biztosítása esetén assistance fedezetünk keretében autómentést nyújtunk akkor, ha közúti közlekedés során az akkumulátor lemerül: elszállítjuk a járművet a legközelebbi töltőállomásig, ahol a járművezető feltöltheti azt, és folytathatja útját.