Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ

Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató Központ

0000 Xxxxxx, Xx x. 90.

Szociális Szolgáltató Központ Szakmai program

/egységes szerkezet/

Hatályos: 2019. március 1. napjától

Tartalomjegyzék

I. Általános rész

1. Az intézményre vonatkozó információk

2. A személyes gondoskodást végző személyek és az ellátottak jogainak védelme

2.1. Az ellátottak jogainak védelme

2.2. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

3. Más intézményekkel történő együttműködés módja

4. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatás helyi módja

II. Az Intézmény szervezeti egységeinek szakmai programja

I. Időskorúak nappali ellátása

1.1. A szolgáltatás célja

1.2. A szolgáltatás feladatai

1.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

1.4. Az ellátottak köre

1.5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatási elemek köre, rendszeressége

1.6. A ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

II. Házi segítségnyújtás

2.1. A szolgáltatás célja

2.2. A szolgáltatás feladatai

2.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

2.4. Az ellátottak köre

2.5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatási elemek köre, rendszeressége

2.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

III.Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

3.1. A szolgáltatás célja

3.2. A szolgáltatás feladatai

3.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

3.4. Az ellátottak köre

3.5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja a biztosított szolgáltatási elemek köre, rendszeressége

3.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

IV.Étkeztetés

4.1. A szolgáltatás célja

4.2. A szolgáltatás feladatai

4.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

4.4. Az ellátottak köre

4.5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja a biztosított szolgáltatási elemek köre, rendszeressége

4.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

V. Fogyatékkal élők nappali ellátása

5.1. A szolgáltatás célja

5.2. A szolgáltatás feladatai

5.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

5.4. Az ellátottak köre

5.5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja a biztosított szolgáltatási elemek köre, rendszeressége

5.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

VI.Támogató Szolgáltatás

6.1. A szolgáltatás célja

6.2. A szolgáltatás feladatai

6.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

6.4. Az ellátottak köre

6.5. A feladatellátás szakmai tartalma

6.6. A biztosított szolgáltatási elemek formái, rendszeressége

6.7. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

VII. Családsegítő - és Gyermekjóléti Szolgálat

7.1. A szolgáltatás célja

7.2. A szolgáltatás feladatai

7.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere, más intézményekkel történő együttműködés módja

7.4. Az ellátottak köre, szociális jellemzői

7.5. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek leírása

7.6. A feladatellátás szakmai tartalma módja, biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

7.7. Az ellátás igénybevételének módja

7.8. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

VIII. Család - és Gyermekjóléti Központ

8.1. A szolgáltatás célja

8.2. A szolgáltatás feladatai

8.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere, más intézményekkel történő együttműködés módja

8.4. Az ellátottak köre, szociális jellemzőik, ellátási szükségletei

8.5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

8.6. Az ellátás igénybevételének módja

8.7. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

IX. Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről

X. Szakmai program mellékletei

10.1. Szervezeti és Működési Szabályzat

10.2. Megállapodások tervezete

I. Általános rész

A Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás Szociális Szolgáltató központ integrált intézmény. Szervezeti keretéhez tartozó szakmai egységek által ellát szociális és gyermekjóléti alapfeladatokat, valamint a Család- és gyermekjóléti Központ feladatait. A feladatellátást bemutató szakmai program fejezetekre bontva magában foglalja azokat a szociális és gyermekjóléti alapellátási formákat, melyek az ellátási területének vonatkozásában hozzájárulnak a lakosság szociális biztonságához és esélyegyenlőségéhez. Az Intézmény célja az azonos színvonalú, egyenlő esélyű, szakmailag és gazdaságilag egyaránt hatékony közszolgáltatás biztosítása az ellátási területen élő valamennyi igénybevevő számára.

A Szakmai Program célja, hogy meghatározza a vonatkozó jogszabályok és az egyedi sajátosságok alapján az Intézmény Alapító Okiratában meghatározott szakmai tevékenységet.

I. 1. Az intézményre vonatkozó információk

Az intézmény neve: Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás

Szociális Szolgáltató Központ

Az intézmény székhelye: 0000 Xxxxxx, Xx x. 90.

Székhelyen nyújtott szolgáltatások:

Időskorúak nappali ellátása Xxxx segítségnyújtás

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Étkeztetés

Támogató Szolgáltatás

Család-és Gyermekjóléti szolgáltatás Család-és Gyermekjóléti Központ

Az intézmény telephelyei:

Időskorúak nappali ellátása:

Cigánd, Fő u. 90.

Pácin, Fő u. 35. Tiszacsermely, Xxxxxxx u. 16. Xxxxxxxxxx, Xxxxxx X. u. 15.

Xxxxxx, Rákóczi u. 29.

Bodroghalom, Szabadság u. 98. Kisrozvágy, Petőfi u. 7.

Nagyrozvágy, Vöröshadsereg u. 31. Dámóc, Fő u. 116.

Lácacséke, Templom u. 3. Zemplénagárd, Fő u. 16. Révleányvár, Fő u. 42.

Ricse, Ady E. u. 1. Karcsa, Szabadság u. 3. Karos, Kossuth L. u. 14.

Xxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx X. u. 59. Xxxxxxxxxxx, Kossuth L. u. 23.

Fogyatékos személyek nappali ellátása:

Cigánd, Xxx Xxxxx u. 16.

Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat:

Ricse, Ady u. 1.

Xxxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx u. 15. Karcsa, Szabadság u. 3.

Az intézmény fenntartója: Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás

Fenntartójának székhelye: Cigánd, Fő u. 80.

Működési területe:

Idősek nappali ellátása, étkeztetés tekintetében: Cigánd, Tiszakarád, Tiszacsermely, Alsóberecki, Felsőberecki, Karos, Bodroghalom, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Semjén, Ricse, Dámóc, Lácacséke, Zemplénagárd, Révleányvár települések közigazgatási területe.

Házi segítségnyújtás, Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás, fogyatékkal élők nappali ellátása tekintetében: A bodrogközi kistérség közigazgatási területe

Család - és gyermekjóléti Központ tekintetében: Cigánd Járás közigazgatási területe

Családsegítő- és gyermekjóléti Szolgálat tekintetében: Cigánd, Tiszakarád, Tiszacsermely, Karos, Bodroghalom, Karcsa, Pácin, Nagyrozvágy, Kisrozvágy, Semjén, Ricse, Dámóc, Lácacséke, Zemplénagárd, Révleányvár települések közigazgatási területe.

Működését meghatározó jogszabályok:

Működését meghatározó jogszabályok:

▪ A szociális igazgatásról és az ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 65/C.§-a

▪ Az 1/2000.(I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,

▪ Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,

▪ A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről,

▪ A 29/1993.(II.17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról,

▪ 369/2013. (X.24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

▪ 9/1999, (XI.24.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről

▪ 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól,

▪ 191/2008 (VII.30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről

▪ 415/2015 (XII.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről.

▪ 2015. évi C. törvény 9. számú melléklete

Az intézmény szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. szerinti besorolása ellátási forma és típus szerint:

Szociális intézmény

Szociális Szolgáltató Központ

A költségvetési szerv/intézmény gazdálkodása jogköre és jogállása:

Önálló jogi személy. Szociális intézmény.

Gazdaságilag részben önálló.

Munkáltatói jogok gyakorlása:

A Központ fenntartója a Bodrogközi Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa.

A munkáltatói jogokat a Központ vezetője esetében a Bodrogközi Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának Elnöke, az alkalmazásban álló munkavállalók felett az intézmény vezetője gyakorolja.

Helyettesítések rendszere:

A helyettesítések rendjéről, beosztásáról minden esetben az intézmény vezetője gondoskodik, figyelembe véve az adott lehetőségeket, mind az ellátás zavartalan biztosítása, mind az alkalmazottak tekintetében.

Az intézmény vezetőjét minden esetben az általános intézményvezető - helyettes helyettesíti.

I.2. A személyes gondoskodást végző személyek és az ellátottak jogainak védelme

Az intézmény munkatársai a Szociális Munkások Szakmai Etikai Kódexében foglaltak betartásával végzik segítő munkájukat.

0.0.Xx ellátottak jogainak védelme

A személyes gondoskodást, ellátást igénybe vevő ellátottnak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel az intézmény által biztosított teljes körű ellátásra, valamint egyéni szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyéni ellátás, szolgáltatás igénybevételére. Az alapszolgáltatásban részesülő számára az igénybe vett ellátáshoz kapcsolódó a törvényben meghatározott általános vagy speciális jogokat is biztosítani kell.

A szolgáltatás biztosítása során az egyenlő bánásmód elvét meg kell tartani.

Általános jogok:

- a szociális szolgáltatások biztosítása során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. Az ellátást igénybe vevő jövedelmi helyzetét csak a törvényben, illetve törvény felhatalmazása alapján készült kormányrendeletben meghatározott esetekben és feltételek mellett lehet vizsgálni.

- Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez.

- Az intézmény az általa biztosított szolgáltatást oly módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására, különös figyelemmel az élethez, emberi méltósághoz, a testi épséghez, a test-lelki egészséghez való jogra.

- Az ellátást igénybe vevőt megilleti a személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az ellátást igénybe vevő adataihoz csak arra jogosult személyek férhetnek hozzá.

- Amennyiben az ellátást igénybe vevő egészségi állapotánál vagy egyéb körülményeinél fogva közvetlenül nem képes az illetékes szervek megkeresésére, az intézményvezető és a gondozónők segítséget nyújtanak ebben, illetve értesíti az ellátott törvényes képviselőjét, vagy az ellátott jogi képviselőt az ellátottak jogainak gyakorlásához szükséges segítségnyújtás céljából.

- Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat jogorvoslattal.

A terület ellátott jogi képviselője:

Xxxx Xxxxxxxxx Telefon: 06/00-0000000

Levelezési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0. fsz. 4.

E-mail cím: xxxxxxxxx.xxxx@xxx.xxxx.xxx.xx

A terület gyermekjogi képviselője:

Xxxxx Xxxxx Xxxxx Tel: 20/000-0000

Levelezési cím: Észak-Magyarországi Regionális Iroda I. 3500 Miskolc, Kálvin X. u. 1/0 I./102.

2.2. A személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelme

A szolgáltatást végzők jogainak védelmét a Közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi

XXXIII. Tv. szabályozza.

A segítő munka során a szociális munkát végző védelemre jogosult a vele szembeni jogsértő vagy etikátlan bánásmóddal szemben.

1993. évi III. tv. 94/L. §. (1) bek. értelmében, a szociális ágazatban foglalkoztatottak, vagy munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra.

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7. §-a szerint a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végzők számára biztosítani kell:

• a heti munkaidőkeretének legalább a felét kötetlen munkaidő-beosztás keretében, a szociális segítőmunka, illetve az adatgyűjtés helyszínen való elvégzéséhez

• a munkavégzéshez szükséges közlekedési eszköz használatát vagy a közösségi, illetve tömegközlekedési eszköz használatával járó költségek megtérítését,

• a személyes biztonságát szolgáló eszközöket, különösen külterületi munka esetében,

• az egymás tájékoztatása, szakmai segítése céljából, konkrét ügyek, vagy problémák feldolgozása kapcsán rendszeresen tartott esetmegbeszélő csoporton történő részvételt,

• szupervíziót.

3. Más intézményekkel történő együttműködés, kapcsolattartás módja

A Szociális Szolgáltató Központ feladatainak teljes körű ellátása érdekében széles kapcsolatrendszer kiépítésére, működtetésére törekszik.

A jó szakmai tevékenység megvalósulása érdekében fontos, hogy hatékonyan együttműködjön társintézményekkel, hivatalokkal, hatóságokkal, civil és társadalmi szervezetekkel. Ennek megfelelően fontos célunk a jó szakmai és nem utolsó sorban emberi kapcsolatok kialakítása és fenntartása.

Működésünk és tevékenységünk során együttműködünk:

1. Módszertani intézményekkel, melynek során információt szolgáltatunk a tevékenységünkről, adatkérést teljesítünk, szakmai tanácsot kérünk, segítséget kérünk az ellátás megszervezésében, részt veszünk szakmai jellegű előadásokon illetve képzéseken.

2. Társult települések önkormányzataival melynek keretében a településen általunk működtetett szolgáltatásokat igénybevevők szociális ellátásokhoz való hozzájutásának segítésében kérünk segítséget, információt nyújtunk szolgáltatásainkkal kapcsolatban, segítséget kérünk az ellátás megszervezésében.

2. Más szociális intézménnyel az együttműködés főbb területei: szakmai kapcsolatok fenntartása révén szakmai információk cseréje, új módszerek, modellek intézmények közötti ismertetése; elhelyezési ügyekben kölcsönös segítségnyújtás az igénylő számára legmegfelelőbb intézmény kiválasztásában. A kapcsolattartás rendszeres telefonon, illetve e-mail-en keresztül.

4. Egyéb szolgáltatókkal történő együttműködés keretében: A szakmai együttműködés, közös programok megvalósítása; az ellátást igénybe vevők teljes körű egészségügyi ellátásának érdekében folyamatos a kapcsolattartás a háziorvosokkal, védőnőkkel, a járó beteg szakellátó központtal, a kórházi szociális munkássokkal.

5. Oktatási- nevelési intézményekkel történő együttműködés keretében: Prevenciós programok szervezése, információ cseréje, esetmegbeszélések, esetkonferenciák szervezése. Generációk közötti együttműködés keretében egymás programjain való részvétel.

6. Együttműködés a hatóságokkal: a folyamatosan változó jogszabályi háttér miatt folyamatos a kapcsolattartás és egyeztetés az engedélyező hatóságokkal; kérelmekkel és engedélyezési eljárásokkal kapcsolatban történő egyeztetés; jelentési kötelezettség teljesítése másodfokú hatósággal; eljárásban bevont, az engedélyezésben részt vevő szakhatóságokkal történő egyeztetés; folyamatos kapcsolattartás az ellátottaink lakcíme szerinti területileg illetékes gyámhivatalokkal; együttműködés a rendőrséggel, bírósággal, pártfogó felügyelőkkel.

7. Együttműködés egyházakkal, civil szervezetekkel: Az együttműködés keretében a megelőző, prevenciós programok szervezése. Egymás programjain történő részvétel. Adományok gyűjtése, közvetítése.

Az együttműködés módja eseti és rendszeres jellegű. a szolgáltatások sokrétűségéből fakadóan esetmegbeszélések, esetkonferenciák, szakmai team- megbeszélések, közös rendezvények formájában történik.

Valamennyi szolgáltatás tekintetében rendszeres igény- és szükséglet felmérés illetve évente elégedettségi mérés történik a különböző célcsoportok bevonásával. Az Intézmény a maga komplexitásában naprakész információkkal rendelkezik az ellátotti célcsoportok szükségleteiről.

3. A szolgáltatásokról szóló tájékoztatás helyi módja

Az intézményvezető, a központban dolgozó szakmaterületi szakemberek, a telephelyi koordinátorok közvetlen megkeresés esetén, vagy közvetett érdeklődés esetén (telefon, e-mail) nyújtanak tájékoztatást, felvilágosítást. Az intézmény szolgáltatásairól és igénybevételének módjáról az intézmény székhelyén, telephelyein, valamint a települések frekventált pontjain elhelyezett hirdetőtábláin kitűzött plakátokon, szórólapokon tájékoztatja az érdeklődőket.

Az orvosi rendelőkben, gyógyszertárakban, oktatási-nevelési intézményekben stb. szintén szórólapok kerültek kihelyezésre. Az intézmény a xxx.xxxxxxxx.xxx honlapon információkat tesz közzé. Szükség esetén a helyi média (újságok, kábeltévé) segítségét is igénybe veszi.

II. Az Intézmény szervezeti egységeinek szakimai programja

I. Időskorúak nappali ellátása

1.1. A szolgáltatás célja

A nappali ellátás során a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló önmaguk ellátására részben képes személyek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, további igény szerint az ellátottak napközbeni étkeztetése is biztosítva van.

Az intézmény a nappali ellátás biztosítása során fontosnak tartja az idős ember méltóságának megőrzését, testi,-lelki,-szociális,-szellemi képességének megőrzését, az egészség megőrzése érdekében az aktivitás fenntartását, a társadalmi részvétel és integráció megerősítését, a kirekesztődés megelőzését, a természetes támogató rendszerek erősítését és az emberi kapcsolatok elmélyítését.

1.2.A szolgáltatás feladatai

Az ellátás igénybe vevő részére szociális, egészségi, mentális állapotának megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programot szervez, valamint helyet biztosít a közösségi programoknak, csoportoknak.

Biztosítja, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön.

A szolgáltatás biztosításával az intézmény törekvése, hogy idős emberek megtartsák önállóságukat, szükségleteikhez igazodva nyújtunk ellátást.

Az intézmények nyitvatartási rendje igazodik az ellátási területen élő igénybe vevők igényeihez.

Az ellátásban részesülő személyek a nappali ellátás keretében egy közösségen belül hozzájuthatnak a szociális, egészségi és mentális állapotuknak megfelelő ellátáshoz. Ezen forma, társas kapcsolatok által érdekesebbé, komfortosabbá teszi az egyén életkörülményeit, ugyanakkor az alapvető higiéniai szükségleteinek kielégítésével, étkeztetés szervezésével, tehermentesíti az ellátást igénylő személyek miatt nagy várólistával rendelkező bentlakásos intézményeket. Együttműködik mindazon intézményekkel, szervezetekkel, szakemberekkel, akik az ellátottal kapcsolatban állnak, vagy problémájuk megoldásában segítséget nyújthatnak.

Az intézmény keretein belül 17 telephelyen működik idősek nappali ellátása,

A létrejövő kapacitás 710 fő részére biztosít ellátást.

1.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

Az ellátás és az igénybevevők közötti kapcsolattartásnak több módja van. A

kapcsolat lehet közvetett és közvetlen.

Közvetett a kapcsolat akkor, ha az igénybevevő és a szolgáltatást végző nem közvetlenül kommunikálnak adott ügyben, hanem az önkormányzati hivatal közbeiktatásával, vagy más jelzőrendszeri tag közreműködésével.

Közvetlen a kapcsolattartás akkor, ha az igénybevevő közvetlenül az intézményt keresi fel. Ez a gyakoribb.

A településeken lefedett, jól kiépített a szociális védőháló. Ismerik az itt élő emberek az intézményeket, az ott dolgozó szakembereket. Az intézmények általában jól megközelíthető, frekventált helyen találhatóak. Rendszeres, jó kapcsolat alakult ki az intézményekkel, az egyházakkal, illetve civil szervezetekkel.

Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a települések háziorvosaival, a járóbeteg szakellátóban dolgozó szakorvosokkal, nővérekkel, a polgármesteri hivatallal, az egyházak képviselőivel. Az intézményen belül működő 17 klub egymás közötti kapcsolattartása rendszeres, részt vesznek egymás rendezvényein. Az intézményen belül működő szakmai egységekkel szoros és mindennapos az együttműködés. A generációk közötti együttműködés jegyében szoros kapcsolatot ápolnak a klubok a helyi általános iskolákkal és óvodákkal. Rendszeres az együttműködés a településeken működő civil szervezetekkel.

1.4. Ellátottak köre

Saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, illetve 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek.

A Szociális Szolgáltató Központ lefedettségi területe a Bodrogközi Kistérség teljes közigazgatási területe, amely az ország egyik leghátrányosabb kistérsége. Nagyfokú elöregedés, a fiatalok elvándorlása, nagymértékű szegénység, a rossz szociális és lakáskörülmények a jellemzőek. Jellemzően magas a kistérségben az egyedül élő idős emberek – főként a nők – száma, mely fokozott igényt támaszt a helyben biztosítható szociális szolgáltatásokra, többek között az idősek nappali ellátására is.

Az öregedés folyamatát a társadalmi és gazdasági változások függvényének vizsgálatában nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy idős korban megváltozik és drasztikusan csökken a társadalmi életben való részvétel. Igen nehéz feladat a társadalomból kizáródó, az életkora miatt többnyire „elértéktelenedettnek, csökkent értékűnek” érzett embert hozzá segíteni ahhoz, hogy képes legyen jól érezni magát. Ez nem csupán szociális feladat, hanem minden generációnak kötelessége, hogy az életük utolsó szakaszában lévő embereknek méltósággal élhetővé, sőt kellemessé tegyék az életüket.

A településeken főleg időskorú személyek élnek. A munkanélküliség más városokba vonzza a fiatalokat az aktív korú dolgozni vágyókat. Ezért is mondhatjuk, hogy a kisebb településeken, községekben az elöregedő társadalom a jellemző. Ennek a száma évről évre csak növekszik. Az egészégi állapotra vonatkozóan a jellemző tendencia, hogy többségüknek az időskorral járó betegségei vannak ( látás, hallás romlása, izületi fájdalmak, derék, háttáji panaszok, vérnyomás ingadozás ). Az időseknél nem található lakhatási probléma. Magas számban laknak „saját” kézzel felépített kertes, családi házban, ahonnan nem szívesen mennének el. Legtöbbjük 95%-uk már özvegy, ezért él egyedül, illetve, mert családjaik nem élnek a környéken. Előfordul, hogy két generáció él egy házban, ezen lakhatási formának kicsi a százaléka. Kiadásaik nagy része gyógyszer rezsi költségre megy el.

1.5. A feladatellátás szakmai tartalma és módja, a biztosított szolgáltatási elemek formái, köre, rendszeressége

A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, közösségi programokat szervez. Az intézmény ( telephelyek ) rendelkezik közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiségekkel.

A nappali ellátás keretében a következő szolgáltatási elemeket biztosítjuk:

tanácsadás: az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű

vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul,

esetkezelés: az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe,

gondozás: az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését,

felügyelet: az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll,

háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás: az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani,

készségfejlesztés: az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására,

közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg.

A biztosított szolgáltatás formája, köre, rendszeressége:

A nappali ellátás a hét öt napján (hétfőtől – péntekig) biztosítja a szolgáltatásokat. A nyitva tartást minden esetben a helyi igények figyelembevételével alakítottuk, alakítjuk ki.

A klubhelyiségben lehetőség van a kulturált étkezési szokások betartására, majd a használt eszközök tálalókonyhában történő elmosására, fertőtlenítésére, szárítására (HCCP elvárásainak megfelelően).

A telephelyek rendelkeznek a törvény által előírt helyiségekkel. ( pihenőszoba, klubszoba ) A nappali ellátás telephelyei rendelkeznek a szükséges telekommunikációs, valamint számítástechnikai eszközökkel.

A fenntartó minden telephelyen újság előfizetést biztosít a hasznos időtöltés és informálódás érdekében. A kliensek egészségügyi ellátását segíti a fenntartó által biztosított

vérnyomásmérő, vércukormérő, diagnosztikai mérleg, amelyekkel minden telephely rendelkezik. A települések nagy része rendelkezik vezetékes telefonnal, ahol jelenleg nincs ott a fenntartó, mobiltelefon használatát biztosítja. A fenntartó a szociális gondozók részére védőruhát biztosít. Szabadidős tevékenységekhez a fenntartó buszt biztosít. ( strandlátogatás, színházlátogatás ) Néhány településen a nappali ellátás rendelkezik varrógéppel, amelyet a kliensek ellátásának segítésére használunk. A telephelyeken a fenntartó mosógépet, vasalót, szárítót biztosít.

1.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A kérelem benyújtása történhet szóban vagy írásban Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét figyelembe véve- a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjeszti elő.

A kérelem benyújtása a telephelyen történik, majd a központban kerül iktatásra. A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- kérelmi adatlap (írásban történő kérelmezés esetén)

- egészségi állapotra vonatkozó igazolás

- nyilatkozat adatkezeléshez

Minden ellátási forma esetében a kötelező kérelmek megegyeznek. A kérelmek mind a központi, mind pedig a telephelyeinken elérhetőek.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti igény jogosultságáról a központ vezetője dönt, aki írásban értesíti a döntésről az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét.

A klub a szolgáltatásokat térítésmentesen biztosítja.

Az ellátás dokumentálása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:

⮚ 9/1999. SZCSM rendelet 3 § szerinti kérelem

⮚ Az 1993. évi III. törvény 94.C.§ szerinti megállapodás

⮚ Nyilvántartás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20. §-ban foglalt adatokról

⮚ Látogatási és eseménynapló az 1/2000. (I.7.) SzCsM. rendelet 10. sz. melléklete alapján

A nappali ellátás telephelyeinek címe elérhetősége, nyitvatartási ideje:

Település	Telephely címe, elérhetősége	Nyitva tartása
Xxxxxx	Xxxxxx X. u. 3.	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	47/ 534-041	P:	7.30.	–	13.30.
Xxxxxx	Xxxxxxx u. 29. 47/ 376-780	H-Cs: P:	7.30. 7.30.	– –	16.00. 13.30.
Tiszacsermely	Kossuth u. 16.	H-Cs: P:	7.30. 7.30.	– –	16.00. 13.30.
Xxxxxxxxxx	Xxxxxx A.u. 15.	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	47/ 382-324	P:	7.30.	–	13.30.
Pácin	Fő u. 37. 06304659019	H-Cs: P:	7.30. 7.30.	– –	16.00. 13.30.
Bodroghalom	Szabadság u. 98.	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	47/ 302-014	P:	7.30.	–	13.30.
Kisrozvágy	Petőfi u. 7.	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	06304658823	P:	7.30.	–	13.30.
Nagyrozvágy	Vöröshadsereg u. 31. 06304659221	H-Cs: P:	7.30. 7.30.	– –	16.00. 13.30.
Zemplénagárd	Fő u. 16.	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	06304660293	P:	7.30.	–	13.30.
Dámóc	Fő u. 116	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	06304066302	P:	7.30.	–	13.30.
Lácacséke	Templom u. 3. 06304054598	H-Cs: P:	7.30. 7.30.	– –	16.00. 13.30.
Révleányvár	Fő u. 42.	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	06304061586	P:	7.30.	–	13.30.
Ricse	Ady E. u. 1. 06304661534	H-Cs: 7.30. – 16.00. P: 7.30. – 13.30
Karcsa	Szabadság u. 3.	H-Cs:	7.30.	–	16.00.
	06304060889 47/342-712	P:	7.30.	–	13.30.
Karos	Kossuth L. u. 14. 06304070667	H-Cs: 7.30. – 16.00. P: 7.30. – 13.30
Felsőberecki	Kossuth L. u. 59.	H-Cs: 7.30. – 16.00.
	06304661130	P: 7.30. – 13.30
Alsóberecki	Kossuth L. u. 23. 06304665980	H-Cs: 7.30. – 16.00. P: 7.30. – 13.30

Az ellátott jogviszony megszűnése:

• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

• a jogosult halálával,

• a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelemére,

• a határozott idejű szociális ellátás időtartalmának lejártával,

• más intézménybe történő elhelyezéskor,

• ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,

• térítési díj nem fizetés esetén

• ha a nappali ellátásban résztvevő magatartásával megsérti a házirendben foglaltakat (pl. alkoholizálás, agresszív magatartást tanúsít).

II. Házi segítségnyújtás

2.1. A szolgáltatás célja

Az ellátás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását – szükségleteinek megfelelően – lakásán, lakókörnyezetében biztosítja.

2.2.A szolgáltatás feladata

Segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.

Az ellátásban részesülő személyek a házi segítségnyújtás keretében otthonukban hozzájutnak az egészségi és mentális állapotuknak megfelelő ellátáshoz, így valószínűsíthető, hogy nem lesz szükség bentlakásos intézmény igénybe vételére.

2.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

Az ellátás és az igénybevevők közötti kapcsolattartásnak több módja van. A

kapcsolat lehet közvetett és közvetlen.

Közvetett a kapcsolat akkor, ha az igénybevevő és a szolgáltatást végző nem közvetlenül kommunikálnak adott ügyben, hanem az önkormányzati hivatal közbeiktatásával, vagy más jelzőrendszeri tag közreműködésével.

Közvetlen a kapcsolattartás akkor, ha az igénybevevő közvetlenül az intézményt keresi fel. Ez a gyakoribb.

A településeken lefedett, jól kiépített a szociális védőháló. Ismerik az itt élő emberek az intézményeket, az ott dolgozó szakembereket. Az intézmények általában jól megközelíthető, frekventált helyen találhatóak. Rendszeres, jó kapcsolat alakult ki az intézményekkel, az egyházakkal, illetve civil szervezetekkel.

A házi segítségnyújtás a kapcsolattartás folyamatos és folytonos. Napi kapcsolatba áll az intézmény dolgozója minden kliensével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szolgáltatásba bekerült kliensek napi tevékenységét, élet ritmusát, egészségügyi állapotát. A távol maradt gondozottak élethelyzetét is figyelemmel kísérjük. Folyamatos a kapcsolattartás nem csak a klienssel, hanem környezetével is. Felmérjük a természetes támaszait, működtetjük a jelzőrendszert. Folyamatos a kapcsolattartás a házi orvossal, orvos asszisztenssel, önkormányzat szociális osztályával, egészségügyi intézmények szociális munkásaival. A szolgáltatás nyitott

formában működik. Az ellátotti körnek, és a lakosságnak is egyaránt elérhető módon biztosítjuk az igénybevételt.

2.4. Ellátottak köre

• Azok az időskorú személyek, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,

• Azok a fogyatékos, pszichiátriai, valamint szenvedélybetegek, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek,

• Azok az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek, akik ezt az ellátást igénylik,

• Azok a személyek, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

• Tizennyolcadik életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős korúk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek.

• Azok a személyek, akiknek gondozási szükséglete alapján személyi gondozásra, vagy szociális segítésre jogosult.

• Azok a 65. életévüket betöltött és egyedül élő, vagy 70. életévüket betöltött és lakóhelye közműves vízellátás vagy fűtés nélküli, vagy a 75. életévüket betöltött személyek.

Nem nyújtható házi segítségnyújtás, annak a személynek, aki

• Önmaga ellátására képes

• a 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet 3/A.§ (1) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg.

• Ápolása csak szakellátást biztosító intézményben biztosítható

A létrejövő kapacitás 492 fő részére biztosít ellátást.

2. 5. A feladatellátás szakmai tartalma és módja, a biztosított szolgáltatási elemek formái, köre, rendszeressége

A segítségnyújtás módját és formáját és gyakoriságát a szakmai vezető, az egyén és a gondozást végző személy véleményének, gondozott szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani.

A rendszeres házi segítségnyújtás csak fertőzésmentes lakókörnyezetben rendelhető el. Ha a fertőző beteg gondozása szükséges, ki kell jelölni egy gondozót, aki a fertőző állapot időtartama alatt kizárólag a beteget gondozza. Ilyen esetben a fertőzés elkerülése érdekében szükséges tárgyi feltételeket és felkészítést biztosítani kell.

A feladatellátás szakmai tartalma

⮚ az ellátás igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása,

⮚ az orvos előírása szerinti alapvető gondozási, ápolási feladatok ellátása,

⮚ segítségnyújtás a higiénia megtartásában,

⮚ közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (bevásárlás, takarítás, mosás, meleg étel biztosítása)

⮚ segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőnek a környezettel való kapcsolattartásban,

⮚ segítségnyújtás az ellátást igénybe vevőt érintő veszélyhelyzet kialakulásának, megelőzésében, a kialakult veszélyhelyzet elhárításában,

⮚ az ellátást igénybe vevőt segítése a különböző szociális ellátásokhoz való hozzájutásban,

⮚ a központ által szervezett programokon való részvétel lehetősége, ahol folyóiratokat, videó filmeket olvashatnak, nézhetnek, illetve ünnepségeken vehetnek részt,

⮚ a gondozási szükséglet megállapítását végző szakemberrel történő együttműködés

⮚ szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése.

A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy – a szociális segítés tevékenységét is magába foglaló személyi gondozást kell nyújtani.

Szociális segítés keretében biztosítani kell:

⮚ a lakókörnyezeti higiénia megtartásában történő közreműködés,

⮚ a háztartási tevékenységekben való közreműködés,

⮚ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtás,

⮚ szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése

Személyi gondozás keretében biztosítani kell:

⮚ a lakókörnyezeti higiénia megtartásában történő közreműködés,

⮚ a háztartási tevékenységekben való közreműködés,

⮚ a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában történő segítségnyújtás,

⮚ szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése

⮚ az ellátás igénybevevővel a segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását,

⮚ a gondozási és ápolási feladatok elvégzését

Házi segítségnyújtás során az alábbi szolgáltatás elemeket biztosítjuk

Szociális segítés keretében- háztartási segítségnyújtás szolgáltatási elem

1. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében:

- takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben)

- mosás

- vasalás

2. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében:

- bevásárlás (személyes szükséglet mértékében), gyógyszer kiváltása

- segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében

- mosogatás

- ruhajavítás

- ágyazás, ágyneműcsere

- közkútról, fúrtkútról vízhordás

- tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel)

- télen hó eltakarítás és síkosság mentesítés a lakás bejárata előtt

- kísérés

3. Segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában

4.Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése

Személyi gondozás keretében – háztartási segítségnyújtás és gondozás szolgáltatási elem

Háztartási segítségnyújtás:

1. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében:

- takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben)

- mosás

- vasalás

2. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében:

- bevásárlás (személyes szükséglet mértékében), gyógyszer kiváltása

- segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében

- mosogatás

- ruhajavítás

- közkútról, fúrtkútról vízhordás

- tüzelő behordása kályhához, egyedi fűtés beindítása (kivéve ha ez a tevékenység egyéb szakmai kompetenciát igényel)

- télen hóeltakarítás és síkosságmentesítés a lakás bejárata előtt

- kísérés

3. Segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában

4. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése

Gondozás:

1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében:

- információnyújtás, tanácsadás és mentális támogatás

- családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése

- az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés

- ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében

2. Gondozási és ápolási feladatok körében:

- mosdatás

- fürdetés

- öltöztetés

- ágyazás, ágyneműcsere

- inkontinens beteg ellátása, testfelület tisztítása, kezelése

- haj, arcszőrzet ápolás

- száj, fog és protézis ápolása

- körömápolás, bőrápolás

- folyadékpótlás, étkeztetés (segédeszköz nélkül)

- mozgatás ágyban

- decubitus megelőzés

- felületi sebkezelés

- sztómazsák cseréje

- gyógyszer adagolása, gyógyszerelés monitorozása

- vérnyomás és vércukor mérése

- hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül

- kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés

- kényelmi és gyógyászati segédeszközök használatának betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás

- a háziorvos írásos rendelésén alapuló terápia követése (a tevékenység elvégzéséhez való kompetencia határáig)

A telephelyeken a szociális gondozók részére biztosítva vannak a dokumentáláshoz szükséges eszközök ( íróasztal, irodahelység ). A központ biztosítja a felvételhez szükséges dokumentumokat, a gondozási naplót, eseménynaplót. A települések nagy része rendelkezik vezetékes telefonnal, ahol jelenleg nincs ott a fenntartó, mobiltelefon használatát biztosítja. A telephelyek rendelkeznek a szükséges számítástechnikai eszközökkel (fénymásoló, internet, számítógép). A fenntartó a szociális gondozók részére védőruhát, és kerékpárt biztosít.

A kliensek egészségügyi ellátását segíti a fenntartó által biztosított vérnyomásmérő, vércukormérő, diagnosztikai mérleg, amelyekkel minden telephely rendelkezik.

Néhány településen a nappali ellátás rendelkezik varrógéppel, amelyet a kliensek ellátásának segítésére használunk. A telephelyeken a fenntartó mosógépet, vasalót, szárítót biztosít.

2.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja:

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A kérelem benyújtása történhet szóban vagy írásban. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét figyelembe véve- a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjeszti elő.

A kérelem benyújtása a telephelyen történik, majd a központban kerül iktatásra. A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- kérelmi adatlap (írásban történő kérelmezés esetén)

- egészségi állapotra vonatkozó igazolás

- nyilatkozat adatkezeléshez

- nyilatkozat egyedülállóságról

- jövedelemnyilatkozat

- nyilatkozat intézményi térítési díj vállalásáról

- kérelmező orvosi dokumentációi (zárójelentés)

Minden ellátási forma esetében a kötelező kérelmek megegyeznek. A kérelmek mind a központi, mind pedig a telephelyeinken elérhetőek.

A házi segítségnyújtás igénybe vétele után térítési díjat kell fizetni.

A térítési díj megállapítása a kötelezett rendszeres havi jövedelmének figyelembe vételével, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével történik.

Az intézményi térítési díj mértékét Cigánd Város Önkormányzat Képviselő testülete rendeletben szabályozza.

Az ellátás dokumentálása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:

⮚ Xxxxxxx a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás igénybevételéhez

⮚ A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető által meghatalmazott szakember (házi segítségnyújtás szakmai egység szakmai vezetője), elvégzi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát. A gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007.(XII.22.) XXXX rendelet szabályi szerint az igénylőnek be kell mutatnia a gondozási szükséglet megítélését szolgáló, rendelkezésre álló leletek, szakvélemények másolatát. A szakmai vezető, a háziorvos (megjelölt orvosi szakkérdésekben) közreműködésével értékelő adatlapot tölt ki. Az értékelő adatlap másolatát a vizsgálat elvégzését követően átadja az igénylőnek, vagy törvényes képviselőjének. Házi segítségnyújtás keretében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy írásban vállalja a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díj megfizetését.

⮚ Nyilatkozat egyedülállóságról

⮚ Nyilatkozat közvetlen hozzátartozó ápolási díj igénybevételéről

⮚ Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosításáról

⮚ Megállapodás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 94/C.§ (1) a) pontja szerint.

⮚ Nyilvántartás az alap-, nappali ellátás igénybevételéről, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 18. § - 20.

§-ában foglalt adatokról

⮚ A házi segítségnyújtás igénybevételének dokumentálását, az 1/2000. (I.7.) SzCsM renelet 5. számú melléklete I. rész szerinti tevékenység naplóban kell rögzíteni.

Az ellátott jogviszony megszűnik:

• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

• a jogosult halálával,

• a jogosult, illetve hozzátartozója kérelemére,

• a határozott idejű szociális ellátás időtartalmának lejártával,

• más intézménybe történő elhelyezéskor,

• térítési díj nem fizetése esetén

• ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn

III. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

3.1.A szolgáltatás célja

Saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás.

3.2.A szolgáltatás feladatai

Biztosítani az ellátott személy segélyhívása esetén az ügyeletes gondozónak a helyszínen történő haladéktalan megjelenését, a szükséges azonnali intézkedés megtételét és az esetleges további egészségügyi vagy szociális ellátás kezdeményezése. További feladata a fogyatékos személyek, illetve a pszichiátriai betegek részére nyújtott jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátója együttműködik a támogató szolgáltatást, illetve a pszichiátriai betegek részére közösségi alapellátást nyújtó szolgáltatóval.

A létrejövő kapacitás, a Bodrogközi Kistérség közigazgatási területén kb. 110 fő részére biztosít ellátást.

3.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

A településeken lefedett, jól kiépített a szociális védőháló. Ismerik az itt élő emberek az intézményeket, az ott dolgozó szakembereket. Az intézmények általában jól megközelíthető, frekventált helyen találhatóak. Rendszeres, jó kapcsolat alakult ki az intézményekkel, az egyházakkal, illetve civil szervezetekkel.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a kétirányú kommunikációnak köszönhetően a gondozó és az igénybe vevők között a kapcsolattartás folyamatos és folytonos. Napi kapcsolatba áll az intézmény dolgozója minden kliensével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szolgáltatásba bekerült kliensek napi tevékenységét, élet ritmusát, egészségügyi állapotát. A távol maradt gondozottak élethelyzetét is figyelemmel kísérjük. Folyamatos a kapcsolattartás nem csak a klienssel, hanem környezetével is. Felmérjük a természetes támaszait, működtetjük a jelzőrendszert. Folyamatos a kapcsolattartás a házi orvossal, orvos asszisztenssel, önkormányzat szociális osztályával, egészségügyi intézmények szociális munkásaival. A szolgáltatás nyitott formában működik. Az ellátotti körnek, és a lakosságnak is egyaránt elérhető módon biztosítjuk az igénybevételt.

3.4. Ellátottak köre

Saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló időskorú vagy fogyatékos személyek, akik a segélyhívó készülék megfelelő használatára képesek.

A településen élő pszichiátriai betegek részére is lehetőséget kell biztosítani az ellátás igénybevételére.

Az igénybevétel szempontjából szociálisan rászorult az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy (a háztartásban élő kiskorú személyt nem kell figyelembe venni), ha az egészségi állapota indokolja a szolgáltatás biztosítását.

Az igénybe vevők 98%-a nyugdíjas korú, mivel potenciális igénybe vevő csak az egyedül élő 65 év feletti személy, az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy a kétszemélyes háztartásban élő 65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy lehet (a háztartásban élő

kiskorú személyt nem kell figyelembe venni), ha az egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

A jelenlegi igénybe vevőket tekintve 95%-uk egyedül él, 90%-uk nő, jellemzően özvegy. Többségüknek hozzátartozójuk, illetve családjuk van, de nem élnek az adott településen, így nincs kire hagyatkozniuk. Lakásuk részben komfortos, általában a víz és a gáz be van vezetve. Jövedelmüket tekintve alacsony jövedelemmel rendelkeznek, mivel egyedül élnek. Magukra nem költenek, kiadásaik nagy részét a gyógyszer, és rezsiköltség teszi ki.

3.5. A feladatellátás szakmai tartalma és módja, a biztosított szolgáltatási elemek formái, köre, rendszeressége

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás felügyelet szolgáltatási elemet biztosít, amely ebben az esetben az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén lelki és fizikai biztonságát szolgáló technikai eszközzel biztosított kontrollt jelent.

A házi jelzőrendszeres segítségnyújtás megszervezéséhez biztosítani kell a segélyhívásokat fogadó diszpécserközpontot, a segítségnyújtást végző gondozókat foglalkoztató olyan szakmai központot vagy központokat, amelyek a teljes ellátási terület vonatkozásában biztosítják a gondozónak a helyszínre való érkezését. A diszpécserközpontot úgy kell kialakítani, hogy annak folyamatos működés biztosított legyen. Biztosítani kell a műszaki rendszer körében az ellátottnál elhelyezett segélyhívó készüléket, jelzést továbbító berendezést, a jelzés fogadására alkalmas vevőberendezést, személyhívó kisközpontot, továbbá, ügyeleti személyi számítógépet ügyeleti szoftverrel, a gondozó saját felszerelése körében mobiltelefont, készenléti táskát, továbbá a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket- A folyamat készenléti rendszerben működik. A központ segélyhívás esetén a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre ál,ó információknak a közlésével értesíti a készenlétben lévő dolgozót. A gondozónak 30 percen belül kell az ellátott lakkásán lennie.

A rendszerben szereplő technikai berendezések:A HB Rendszerház Kft. Biztosítja a rászorulók részére a HelpBox® készüléket, ami egy asztali készülékből, illetve egy nyakba akasztható, vagy csuklón hordható távirányítóból (órából) áll. A távirányító vízhatlan, ütésálló, így a rászorultak minden helyzetben magukon tarthatják. A készülék használatához vonalas analóg telefonvonal szükséges. A segélyhívások a HB Rendszerház Kft. diszpécserközpontjába futnak be. A diszpécserközpont informatikai rendszere több tízezer HelpBox® készülék kezelésére alkalmas, amit folyamatosan rendszergazda felügyel. A diszpécserközpontban kialakított informatikai rendszer a legmodernebb számítástechnikai hardver- és szoftvereszközöket alkalmazza.

A globális rendszer működésének leírása:

A HelpBox® rendszer egyben egy 24-órás non-stop diszpécserszolgálattal kiegészített jelzőrendszeres ügyeletrendszer. A segélyhívások a HB Rendszerház Kft.

diszpécserközpontjába futnak be. A diszpécserközpont informatikai rendszere több tízezer HelpBox® készülék kezelésére alkalmas, amit folyamatosan rendszergazda felügyel.A diszpécserközpontban kialakított informatikai rendszer a legmodernebb számítástechnikai hardver- és szoftvereszközöket alkalmazza. A rendszer lehetővé teszi a segítségkérést pusztán egyetlen gombnyomással. A vízhatlan jelzőgomb kényelmesen viselhető folyamatosan csuklón, vagy nyakba akasztva. A rászorult jelzését követően a HelpBox® -on keresztül kétoldalú beszédkapcsolat jön létre, amely lehetővé teszi, hogy a diszpécser szolgálat szakképzett munkatársai azonnali segítséget nyújtson a nap 24 órájában. A jelzés beérkezésekor a diszpécser számára megjelenik a felhasználó neve, címe, egészségi állapotára és korábbi gyógykezelésére vonatkozó adatok, valamint az előre beprogramozott – problémától függő - értesítési sorrend, amelyek segítik a kialakult helyzet kezelését. A készülék hangkapcsolatot hoz létre a diszpécserközpont és a segélyt kérő személy között, amit a rendszerbe épített digitális hangrögzítő a hívás befejezéséig rögzít, majd a rendszer tárolja a hanganyagot. A HelpBox® készülékbe épített nagy érzékenységű mikrofon segítségével a lakás távolabbi pontjaiból is megbízhatóan tud kommunikálni a rászorult a diszpécserközponttal. Az egészségügyi adatok, és a beszélgetés függvényében a diszpécser nagyobb biztonsággal dönthet a megfelelő intézkedésekről. Az intézkedések a következők lehetnek:

- Házi gondozó értesítése

- Orvosi ügyelet értesítése

- Mentőszolgálat küldése

- Rendőrség értesítése

- Tűzoltóság értesítése

- Járőrszolgálat vonulása

- Előre megadott személyek (pl. családtagok vagy szomszédok) értesítése,üzenetek továbbítása

Ezáltal –a riasztások 80-90%-át kitevő - sürgős intézkedést nem igénylő riasztásokat ki lehet szűrni. Ez azt jelenti, hogy a beérkező hívások túlnyomó többségében nem kell a helyszínre kiszállni, a gondozott személy problémája más eszközökkel (telefonon, hozzátartozó tájékoztatásával vagy a szokásos, nem sürgősségi ellátás keretében) megoldható. A diszpécserközpont munkatársa a riasztás jellegétől függően teszik meg a szükséges intézkedéseket, egészen a probléma megnyugtató lezárásáig. Az intézmény és a diszpécserközpont napi kapcsolatban van. A riasztásról e-mail formájában üzenet érkezik a Szolgáltató Központba, valamint esetleges műszaki hiba esetén a nem működő készülékekről is hibaüzenet érkezik.

Nokia 3120 típusú mobiltelefon készülékek.

Ezek két csoportot alkotnak. Az egyik és nagyobb csoportot az egyszerűsített kezelőfelülettel ellátott, úgynevezett gondozotti készülékek, egy nyomógombos kivitelben, funkcionálisan a riasztás indítására és egy rejtett, a gondozott számára nem elérhető nyomógombbal. Beérkező hívás esetén bármely gomb megnyomásával a hívás fogadható. A készülék nyakba akasztóval van felszerelve. A másik csoport a gondozói készülékek, teljes értékű kivitelben, funkcionálisan egy gombra programozott gyorshívási lehetőséggel. A központi diszpécser állomás felhasználási körzettől távol és attól függetlenül működő rendszer, mindazon szoftveres megoldásokkal, amelyek a rendszer teljes felügyeletét folyamatos üzemeltetését, ellenőrzését biztosítja. Minden készülékhez töltőberendezés is ját. A rendszer

opcionális egysége az a számítógép konfiguráció, amellyel a működést teljes körűen rögzített, archivált adatai, statisztikái folyamatos lekérdezhetőek. Ez internetes hozzáférést feltételez.

A kétirányú kommunikációt a T-Mobile Rt országos lefedettségű hálózata biztosítja. A fenntartó ( Bodrogközi Többcélú Kistérségi Társulás) lehetőségeihez mérten biztosítja a gyors helyszínre érkezéshez szükséges feltételeket, valamint a tv. által előírt készenléti táskát. Jelenleg a Szociális Szolgáltató Központ által foglalkoztatott gondozók rendelkeznek készenléti táskával. A gyors helyszínre érkezéshez a gondozók, a fenntartó által biztosított kerékpárokat használják.

3.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja:

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A kérelem benyújtása történhet szóban vagy írásban. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét figyelembe véve- a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjeszti elő.

A kérelem benyújtása a telephelyen történik, majd a központban kerül iktatásra. A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- kérelmi adatlap (írásban történő kérelmezés esetén)

- egészségi állapotra vonatkozó igazolás

- nyilatkozat adatkezeléshez

- nyilatkozat egyedülállóságról

- nyilatkozat családi állapotról

- a jogosultságot - a szociális rászorultságot - megalapozó egyéb dokumentumok

Minden ellátási forma esetében a kötelező kérelmek megegyeznek. A kérelmek mind a központi, mind pedig a telephelyeinken elérhetőek.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt, aki írásban értesíti a döntésről az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét.

Az ellátás dokumentálása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:

⮚ Xxxxxxx a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez 9/1999. (XI.24.) SzCsM. rendelet 3.§.

⮚ Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosításáról

⮚ Nyilvántartás az 1993. évi III. törvény 18.§. -20.§. alapján

⮚ Megállapodás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi

III. törvény 94. C.§- a alapján.

⮚ Segélyhívási jegyzőkönyv

Az ellátott jogviszony megszűnése:

• az intézmény jogutód nélküli megszűnése,

• a jogosult halálával,

• a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelemére,

• a határozott idejű szociális ellátás időtartalmának lejártával,

• más intézménybe történő elhelyezéskor,

• ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,

• térítési díj nem fizetése esetén

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybe vétele térítésmentes.

IV. Étkeztetés

4.1. A szolgáltatás célja

Azoknak a szociálisan rászorultaknak az étkeztetéséről gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan, vagy átmenet jelleggel nem képesek biztosítani, koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk miatt.

4.2. A szolgáltatás feladatai

Étkeztetés keretén belül legalább egyszeri meleg ételt kell biztosítani. Ha az étkezésben részesülő személy egészségi állapota indokolja, a háziorvos javaslatára az ellátást igénybe vevő részére diétás étrendet kell biztosítani.

A létrejövő kapacitás a főzőkonyhák kapacitásának függvénye.

Az étkeztetés biztosítására működtetett főzőkonyhák:

Település	Főzőkonyha neve	Főzőkonyha címe
Alsóberecki	Karcsai Főzőkonyha	3963 Karcsa, Alkotmány u. 7.
Bodroghalom	Bodroghalom Mesepalota Óvoda	3987 Bodroghalom Szabadság u. 111.
Cigánd	Zemplén Idegenforgalmi KFT Iskolakonyha	3973 Cigánd, Iskola u. 21.
Dámóc	Zemplénagárd Óvoda	3977 Zemplénagárd, Fő u. 23.
Felsőberecki	Karcsai Főzőkonyha	3963 Karcsa, Alkotmány u. 7.
Karcsa	Karcsai Főzőkonyha	3963 Karcsa, Alkotmány u. 7.
Karos	Karosi Főzőkonyha	3962 Xxxxx, Árpád u. 36.
Kisrozvágy	Nagyrozvágyi Általános Művelődési Központ	3965 Nagyrozvágy, Rákóczi u. 41.
Lácacséke	Zemplénagárd Óvoda	3977 Zemplénagárd, Fő u. 23.
Nagyrozvágy	Nagyrozvágyi Általános Művelődési Központ	3965 Nagyrozvágy, Rákóczi u. 41.
Pácin	Pácini Bárókert Óvoda	0000 Xxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.
Révleányvár	Révleányvár Konyha	3976 Révleányvár, Fő u. 42.
Ricse	Ricsei II. Xxxxxxx Xxxxxx Óvoda és konyha	3974 Ricse, Xxxxxxx u. 3.
Semjén	Zemplénagárd Óvoda	3977 Zemplénagárd, Fő u. 23.
Tiszacsermely	Tiszacsermelyi Tiszavirág Óvoda és Konyha	3972 Tiszacsermely, Hősök tere 8.
Tiszakarád	Zemplén Idegenforgalmi Kft.	3950 Sárospatak Rákóczi u. 58.
Zemplénagárd	Zemplénagárd Óvoda	3977 Zemplénagárd, Fő u. 23.
- fogyatékkal élők nappali int.	Zemplén Idegenforgalmi KFT Iskolakonyha	0000 Xxxxxx, Xxxxxx x. 21.

4.4. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

Az ellátás és az igénybevevők közötti kapcsolattartásnak több módja van. A

kapcsolat lehet közvetett és közvetlen.

Közvetett a kapcsolat akkor, ha az igénybevevő és a szolgáltatást végző nem közvetlenül kommunikálnak adott ügyben, hanem az önkormányzati hivatal közbeiktatásával, vagy más jelzőrendszeri tag közreműködésével.

Közvetlen a kapcsolattartás akkor, ha az igénybevevő közvetlenül az intézményt keresi fel. Ez a gyakoribb.

A településeken lefedett, jól kiépített a szociális védőháló. Ismerik az itt élő emberek az intézményeket, az ott dolgozó szakembereket. Az intézmények általában jól megközelíthető, frekventált helyen találhatóak. Rendszeres, jó kapcsolat alakult ki az intézményekkel, az egyházakkal, illetve civil szervezetekkel.

Az étkeztetést igénybe vevők esetén a kapcsolattartás folyamatos és folytonos. Napi kapcsolatba áll az intézmény dolgozója minden kliensével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szolgáltatásba bekerült kliensek napi tevékenységét, élet ritmusát, egészségügyi állapotát. A távol maradt gondozottak élethelyzetét is figyelemmel kísérjük. Folyamatos a kapcsolattartás nem csak a klienssel, hanem környezetével is. Felmérjük a természetes támaszait, működtetjük a jelzőrendszert. Folyamatos a kapcsolattartás a házi orvossal, orvos asszisztenssel, önkormányzat szociális osztályával, egészségügyi intézmények szociális munkásaival. A szolgáltatás nyitott formában működik. Az ellátotti körnek, és a lakosságnak is egyaránt elérhető módon biztosítjuk az igénybevételt.

4.4. Ellátottak köre

A Bodrogközi kistérség közigazgatási területén élő, az igénybevételre jogosult személyek vehetik igénybe a szolgáltatást.

Az étkeztetést igénybevevők között meghatározó a nyugdíjas korú személyek aránya (95 %). Az igénybe vevők százalékos nemenkénti megoszlása 70 % nő, 30% férfi. Ők főleg egyedül élnek, özvegyek, hajadonok, nőtlenek. Nagyrészüknek van családja, de más településen élnek, így a napi ételt biztosítani nem tudják. Lakásaikat tekintve általában komfortosak, a víz és a gáz be van vezetve. Alacsony jövedelműek, kisnyugdíjasok. Kiadásaik nagy része gyógyszerre, rezsi költségre megy el. Magukra keveset, szinte semmit nem költenek.

4.5. A feladatellátás szakmai tartalma és módja, a biztosított szolgáltatási elemek formái, köre, rendszeressége

Az étkeztetés szolgáltatás keretében étkeztetés szolgáltatási elemet biztosítunk.

Az étkeztetés a lakosság és az ellátottak szükségleteinek megfelelően kerül megszervezésre.

Lehetőség van:

⮚ az étel kiszolgálására, egyidejű helyben fogyasztással,

⮚ ételhordóban elvitelének lehetővé tételével,

⮚ lakásra kiszállítással.

Az étel helyben fogyasztása esetén biztosított a szolgáltatás igénybe vevők számára a kézmosási lehetőség, evőeszköz, és étkészlet, valamint a nemenkénti elkülönített mellékhelyiség.

Az étkeztetést munkanapokon lehet igénybe venni, igénybevétel helye minden esetben megegyezik az idősek nappali ellátását biztosító telephellyel. Az étkeztetést munkanapokon délelőtt 12.30-tól – délután 13:30-ig vehetik igénybe ellátottjaink.

Az étkeztetés biztosítása minden esetben vásárolt étkeztetés formájában történik, a település konyhájáról, vagy a szomszéd település konyhájáról (óvoda, iskola). Az étel tárolókban saját tulajdonú, vagy a falugondnoki szolgálatok gépjárművei segítségével jut el az adott települések klubhelyiségeinek tálalókonyháira, ahol kiosztásra kerül.

4.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A kérelem benyújtása történhet szóban vagy írásban. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét figyelembe véve- a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjeszti elő.

A kérelem benyújtása a telephelyen történik, majd a központban kerül iktatásra.

Minden ellátási forma esetében a kötelező kérelmek megegyeznek. A kérelmek mind a központi, mind pedig a telephelyeinken elérhetőek.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- kérelmi adatlap (írásban történő kérelmezés esetén)

- egészségi állapotra vonatkozó igazolás

- nyilatkozat adatkezeléshez

- jövedelemnyilatkozat

- nyilatkozat intézményi térítési díj vállalásáról

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt, aki írásban értesíti a döntésről az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét.

Azoknak a szociálisan rászoruló személyeknek legalább napi egyszeri meleg étkeztetésről kell gondoskodni – igény szerint napi háromszori étkezésről – akik önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

Feladatunk gondoskodni azokról a személyekről, akik

• koruk,

• egészségi állapotuk,

• fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

• szenvedélybetegségük, vagy

• hajléktalanságuk miatt -,

legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről történő gondoskodást önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

• Kor szerinti ellátást Cigánd Város Önkormányzat Képviselő testületének 22/2011.(X.26.) rendelete szabályozza.

• Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, pl.: erősen legyengült, fekvőbeteg stb.

• Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékosság, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

• Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, azaz pl. olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

• Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

Az étkeztetés igénybe vétele után térítési díjat kell fizetni.

A térítési díj megállapítása a kötelezett rendszeres havi jövedelmének figyelembe vételével, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével történik.

Az intézményi térítési díj mértékét Cigánd Város Önkormányzat Képviselő testülete rendeletben szabályozza.

Az ellátás dokumentálása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:

• 9/1999. SZCSM rendelet 3 § szerinti kérelem

• Az 1993. évi III. törvény 94.C.§ szerinti megállapodás

• Nyilvántartás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi

III. törvény 20. §-ban foglalt adatokról

• Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosításáról

• Igénybevétel dokumentálása: Étkeztetésre vonatkozó igénybevételi napló – elvitel, helyben, kiszállítással étkezők – az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet 4. számú melléklete szerinti naplóban.

• Térítési díj nyilvántartási törzslap

Az ellátott jogviszonya megszűnése:

• az intézmény jogutód nélküli megszűnése,

• a jogosult halálával,

• a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelemére,

• a határozott idejű szociális ellátás időtartalmának lejártával,

• más intézménybe történő elhelyezéskor,

• ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,

• térítési díj nem fizetése esetén

V. Fogyatékkal élők nappali ellátása

5.1.A szolgáltatás célja

Az ellátást igénybe vevők részére szociális, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújtása. A helyi igényeknek megfelelő közösségi programok szervezése, valamint hely biztosítása a közösségi szervezésű programoknak, csoportoknak. Biztosítani kívánjuk, hogy a szolgáltatás nyitott formában, az ellátotti kör és a lakosság által egyaránt elérhető módon működjön. Célunk, olyan 3. életévüket betöltött fogyatékos személyek napközbeni ellátása, akik önmagukról részben, vagy egészben nem tudnak gondoskodni.

5.2.A szolgáltatás feladatai

- igény szerint napközbeni étkeztetés biztosítása,

- szabadidős programok szervezése,

- mindennapi életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása,

- közösségi tevékenységek szervezése,

- egészségi állapotuknak megfelelő terápiás jellegű foglalkoztatás feltételeinek megteremtése. (terápiás jellegű kézműves foglalkozás)

5.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere

Az ellátás és az igénybevevők közötti kapcsolattartásnak több módja van. A

kapcsolat lehet közvetett és közvetlen.

Közvetett a kapcsolat akkor, ha az igénybevevő és a szolgáltatást végző nem közvetlenül kommunikálnak adott ügyben, hanem az önkormányzati hivatal közbeiktatásával, vagy más jelzőrendszeri tag közreműködésével.

Közvetlen a kapcsolattartás akkor, ha az igénybevevő közvetlenül az intézményt keresi fel. Ez a gyakoribb.

A településeken lefedett, jól kiépített a szociális védőháló. Ismerik az itt élő emberek az intézményeket, az ott dolgozó szakembereket. Az intézmények általában jól megközelíthető, frekventált helyen találhatóak. Rendszeres, jó kapcsolat alakult ki az intézményekkel, az egyházakkal, illetve civil szervezetekkel.

A gondozó és az igénybe vevők között a kapcsolattartás folyamatos és folytonos. Napi kapcsolatba áll az intézmény dolgozója minden kliensével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szolgáltatásba bekerült kliensek napi tevékenységét, élet ritmusát, egészségügyi állapotát. A távol maradt gondozottak élethelyzetét is figyelemmel kísérjük. Folyamatos a kapcsolattartás nem csak a klienssel, hanem környezetével is. Felmérjük a természetes támaszait, működtetjük a jelzőrendszert. Folyamatos a kapcsolattartás a házi orvossal, orvos asszisztenssel, önkormányzat szociális osztályával, egészségügyi intézmények szociális munkásaival. A szolgáltatás nyitott formában működik. Az ellátotti körnek, és a lakosságnak is egyaránt elérhető módon biztosítjuk az igénybevételt.

5.4.Ellátottak köre

A 18. életévüket betöltött fogyatékkal élő személyek. Lehetőséget kívánunk biztosítani azoknak a szülőknek, hozzátartozóknak, akiknek fogyatékkal élő gyermeke a 3. életévét betöltötte, és tankötelezettsége iskolába járással nem teljesíthető.

A törvény adta lehetőséget kihasználva, nyári szünetben tanköteles kiskorú fogyatékkal élő gyermekeket is ellát az intézmény.

Értelmi Fogyatékossággal Élők: elsősorban középsúlyos értelmi fogyatékos, autista személyek.

Mozgásszervi Fogyatékossággal élők: akiknél a mozgásrendszer károsodás, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott

segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerint mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható.

Más fogyatékkal élők: vakok, gyengén látók, siketek. Halmozott Fogyatékossággal Élők

Az ellátási területen élő fogyatékkal élőkre is igaz az a megállapítás, hogy a leghátrányosabb helyzetű csoportok közé tartoznak. A kistérség területén élő fogyatékos személyek száma, akik valamilyen ellátásban (FOT, Vakok személyi járadéka, magasabb összegű családi pótlék) részesülnek becsülhetően 430 fő. Elmondható, hogy az értelmi fogyatékosok aránya a nagyobb. Helyzetüket tekintve családban élnek, de a körülmények nem mondhatóak elfogadhatónak, figyelembe véve, hogy valamely családtag haza kényszerül ápolni. A maximális fejlődés előmozdítása érdekében nélkülözhetetlen további szakemberek közreműködése, amely a nappali ellátás szolgáltatásait igénybe véve, biztosítva vannak.

5.5. A feladatellátás szakmai tartalma és módja, a biztosított szolgáltatási elemek formái, rendszeressége:

A nappali ellátást biztosító intézmény az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségi, mentális állapotuknak megfelelő, napi életritmust biztosító szolgáltatást nyújt, közösségi programokat szervez. Az intézmény rendelkezik közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására alkalmas helyiségekkel.

Fogyatékkal élők nappali ellátása szolgáltatás esetében

⮚ gondozás

⮚ készségfejlesztés

⮚ tanácsadás

⮚ felügyelet

⮚ pedagógiai segítségnyújtás

⮚ gyógypedagógiai segítségnyújtás

⮚ háztartási, vagy háztartást pótló segítségnyújtás

⮚ esetkezelés

⮚ Étkeztetés

⮚ Közösségi fejlesztés

szolgáltatási elemeket biztosítunk.

A szolgáltatási elemek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás az igénybevevő személy számára a szükségletekhez, egyéni és környezeti jellemzőkhöz illeszkedő tevékenységet biztosítson, elősegítve a szolgáltatás alapelveiben megfogalmazott célok megvalósulását.

Gondozás: Az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása,

fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését.

A gondozási tevékenység célja a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló személy egészségügyi, szociális és pszichés állapota határozza meg. A gondozási tevékenység magába foglalja:

⮚ Az igénybe vevő személyes higiéniáját biztosító tevékenységeket.

⮚ Fizikai szükségletek biztosításához szükséges támogató tevékenységeket.

⮚ Xxxx és helyzetváltoztató mozgásának támogatását, igénybe vevő személy mozgatását.

⮚ Alapvető mentálhigiénés szükségletek biztosítását támogató tevékenységeket.

Készségfejlesztés: Az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására.

A készségfejlesztés célja, hogy az igénybe vevő a lehető legnagyobb mértékben képessé váljon az önellátásra, önálló életvitelre, kapcsolatai és közösségi részvétele erősödjön, mindezek segítségével az önálló élet kialakításának, illetve a társadalomba való re/integrációjának esélye megteremtődjön.

A szociális készségek és kompetenciák négy résztevékenység területei lehetnek:

⮚ Önkiszolgálási képességek fejlesztése,

⮚ Személyes kapcsolatok kialakításának és fenntartásának fejlesztése,

⮚ Kommunikációs készségek fejlesztése,

⮚ Döntéshozatali képességek és a közösségi tudat fejlesztése.

Tanácsadás: Az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul.

Felügyelet: Az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll

Pedagógiai segítségnyújtás: szocializációs, pedagógiai, andragógiai és gerontológiai eszközökkel végzett tervszerű tevékenység, folyamat, amely olyan viselkedések, attitűdök, értékek, ismeretek és képességek átadásának közvetlen és közvetett módját teszi lehetővé, gyakoroltatja, aminek eredményeként az igénybe vevő lehetőséget kap képességei kiteljesítésére, fejlődésében egy magasabb szint elérésére,

Gyógypedagógiai segítségnyújtás A fogyatékosságból adódó akadályoztatottság kompenzációjára szolgáló - a gyógypedagógia körébe tartozó - komplex tevékenységrendszer az igénybe vevő, családja és környezete képességeinek

legteljesebb kibontakoztatása, a funkciózavarok korrekciója és a rehabilitáció érdekében.

Gyógypedagógiai segítségnyújtás szolgáltatási elem célja a fogyatékossággal érintett funkciók (mozgás, látás, hallás, beszéd, stb.) fenntartása és fejlesztése a fogyatékos emberek életében, valamint a szociális biztonság és szerepvállalás, a társadalmi életbe való részvétel biztosítása, az életminőség megőrzése és javítása. A tevékenység célja továbbá az állapotromlás, és ezzel a társadalmi részvétel károsodásának megakadályozása, valamint a magasabb gondozási szükséglet kialakulásának megelőzése.

Háztartási vagy Háztartást pótló segítségnyújtás

Az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani.

A háztartási, vagy háztartást pótló tevékenység célja az igénybevevő személyek komfortérzetének, jóléti állapotának biztosítása az egyén környezetében végzett tevékenységek, illetve mindennapi ügyei intézésében nyújtott tevékenységek által

Esetkezelés

Az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe.

Az esetkezelés tevékenység célcsoportja a jogviszonyt létesített, szolgáltatást igénybe vevő fogyatékos személy. Az esetkezelés szolgáltatási elem alkalmazása azon személyek esetében javasolt, ahol a biztosított szolgáltatás kiterjedt, több szolgáltatási elemet magába foglaló, illetve az egyes szolgáltatási elemek során végzett tevékenység összetett.

Étkeztetés: gondoskodás hideg, illetve meleg ételről alkalmilag vagy rendszeresen a szolgáltatást igénybe vevő lakhelyén, szolgáltatónál, egyéb étkezdében vagy közterületen,

Közösségi fejlesztés: egy településrész, település vagy térség lakosságát érintő integrációs szemléletű, bátorító-ösztönző, informáló, kapcsolatszervező tevékenység, amely különböző célcsoportokra vonatkozó speciális igényeket tár fel, szolgáltatásokat kezdeményez, közösségi együttműködéseket valósít meg.

Az ellátottak részére a napközbeni tartózkodásra nyújt megfelelő intézményi körülményeket folyamatos felügyelet mellett. Az ellátás módja folyamatosan igazodik az ellátott állapotához. Az ellátottak számára biztosítani kívánjuk a társas kapcsolatok fenntartását és kialakítását. Az ellátást igénybe vevő korának, egészségi állapotának, képességeinek, egyéni adottságainak figyelembe vételével szervezünk aktivitást segítő fizikai tevékenységeket (előadások, olvasás, felolvasás, vetélkedők, társasjátékok ), valamint kulturális tevékenységeket ( rendezvények, ünnepségek, névnapok, kirándulások ). Biztosítani kívánjuk az ellátottak számára a személyes

higiénia fenntartásához a megfelelő helyiségeket és eszközöket, illetve szükség szerint segítséget nyújtunk ezen feladatok ellátásában. Biztosítjuk az ehhez szükséges helyiségeket, tisztálkodási szereket.

Foglalkoztatás:

• önkiszolgálás ( az étkezések alkalmával terítés, naposi teendők ellátása ),

• környezetünk, az úgynevezett mikroklíma rendben tartása ( foglalkoztató terem takarítása a foglalkozások után )

• bel - és kül- növények ápolása, gondozása,

• kézügyesség fejlesztése ( szabás, ragasztás ),

• különféle ünnepségekre, rendezvényekre készülődés, tanulás (próza, ének, vers, színdarabok, koreográfiák)

5.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik. A kérelem benyújtása történhet szóban vagy írásban. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét figyelembe véve- a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjeszti elő.

A kérelem benyújtása a telephelyen történik, majd a központban kerül iktatásra.

Minden ellátási forma esetében a kötelező kérelmek megegyeznek. A kérelmek mind a központi, mind pedig a telephelyeinken elérhetőek.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- kérelmi adatlap (írásban történő kérelmezés esetén)

- egészségi állapotra vonatkozó igazolás

- jövedelemnyilatkozat

- határozatok, orvosi dokumentációk

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt, aki írásban értesíti a döntésről az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét.

A nappali ellátás keretében étkeztetés igénybe vétele után térítési díjat kell fizetni. A térítési díj megállapítása a kötelezett rendszeres havi jövedelmének figyelembe vételével, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével történik. Az intézményi térítési díj mértékét a fenntartó a Bodrogközi Többcélú Kistérségi

Társulás Társulási Tanácsa fogadja el, Cigánd Város Önkormányzata helyi rendeletben szabályoznak le.

Az ellátás dokumentálása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:

⮚ 9/1999. SZCSM rendelet 3 § szerinti kérelem

⮚ Az 1993. évi III. törvény 94.C.§ szerinti megállapodás

⮚ Nyilvántartás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi

III. törvény 20. §-ban foglalt adatokról

⮚ Látogatási és eseménynapló az 1/2000.(I.27.) SzCsM rendelet 10. számú melléklete alapján

Az ellátott jogviszony megszűnik:

• az intézmény jogutód nélküli megszűnésével,

• a jogosult halálával,

• a jogosult, illetve törvényes képviselője kérelemére,

• a határozott idejű szociális ellátás időtartalmának lejártával,

• más intézménybe történő elhelyezéskor,

• ha a szociális ellátás jogosultsági feltételei már nem állnak fenn,

A nappali ellátás elérhetősége, és nyitvatartási ideje:

0000 Xxxxxx, Xxx Xxxxx X. 16.. Tel.: 30/ 4074160 Email cím: xxxxxxxxxxx@xxxxx. com

Hétfőtől- Csütörtökig: 7.30-16.00-ig Pénteken: 7.30-13.30.-ig

Az intézmény nyitvatartási idejében személyesen és telefonon is rendelkezésre állunk az ügyfelek részére

VI. Támogató Szolgálat

6.1.A szolgáltatás célja

A fogyatékos személy lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése, a lakáson kívüli szolgáltatások, közszolgáltatások elérésének segítésével, valamint az önálló életvitelük megtartása mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása.

6.2.A szolgáltatás feladata

• Az ellátási területen élő valamennyi fogyatékos személy felkutatása,

• személyi segítő szolgálat működtetése, amely segítséget nyújt a fogyatékos ember személyi szükségleteinek kielégítéséhez, társadalmi életben való teljes jogú részvételhez, az önálló munkavégzéshez, tanulmányokhoz, a szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez, valamint a kulturális, művészeti, sport, szabadidős tevékenységek végzéséhez.

• Szállító szolgálat működtetése, amely az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosításának érdekében szükséges.

• Tanácsadás, információnyújtás, hogy a fogyatékkal élők hozzájussanak minden olyan információhoz, amely szükséges ahhoz, hogy döntési helyzetbe kerüljenek problémáik megoldásakor és társadalmi integrációjuk minél szélesebb körben valósulhasson meg.

• a jelnyelvi tolmácsszolgálat elérhetőségének biztosítása,

• segítségnyújtás a fogyatékos személyek kapcsolatkészségének javításához, családi kapcsolatainak erősítéséhez speciális, önsegítő csoportokban való részvételükhöz,

• egyes szociális alapszolgáltatási részfeladatok biztosítása a fogyatékos személyek speciális szükségleteihez igazodóan.

A támogató szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy annak tevékenysége az ellátási területen élő valamennyi fogyatékossági csoportba tartozó személyre kiterjedjen, és szolgáltatásai, - a háziorvos javaslatának figyelembevételével – az egyéni szükségletekhez igazodjanak.

A létrejövő kapacitás jelenleg a Bodrogközi Kistérség közigazgatási területére terjed ki, amely közel 19.000 fő lakosság számot jelent.

6.3.A szolgáltatás kapcsolatrendszere

Az ellátás és az igénybevevők közötti kapcsolattartásnak több módja van. A

kapcsolat lehet közvetett és közvetlen.

Közvetett a kapcsolat akkor, ha az igénybevevő és a szolgáltatást végző nem közvetlenül kommunikálnak adott ügyben, hanem az önkormányzati hivatal közbeiktatásával, vagy más jelzőrendszeri tag közreműködésével.

Közvetlen a kapcsolattartás akkor, ha az igénybevevő közvetlenül az intézményt keresi fel. Ez a gyakoribb.

A településeken lefedett, jól kiépített a szociális védőháló. Ismerik az itt élő emberek az intézményeket, az ott dolgozó szakembereket. Az intézmények általában jól megközelíthető, frekventált helyen találhatóak. Rendszeres, jó kapcsolat alakult ki az intézményekkel, az egyházakkal, illetve civil szervezetekkel.

A gondozó és az igénybe vevők között a kapcsolattartás folyamatos és folytonos. Napi kapcsolatba áll az intézmény dolgozója minden kliensével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a szolgáltatásba bekerült kliensek napi tevékenységét, élet ritmusát, egészségügyi állapotát. A távol maradt gondozottak élethelyzetét is figyelemmel kísérjük. Folyamatos a kapcsolattartás nem csak a klienssel, hanem környezetével is. Felmérjük a természetes támaszait, működtetjük a jelzőrendszert. Folyamatos a kapcsolattartás a házi orvossal, orvos asszisztenssel, önkormányzat

szociális osztályával, egészségügyi intézmények szociális munkásaival. A szolgáltatás nyitott formában működik. Az ellátotti körnek, és a lakosságnak is egyaránt elérhető módon biztosítjuk az igénybevételt.

A támogató szolgálat munkatársai kapcsolatot tartanak fenn a fogyatékos személlyel, hozzátartozójával, vagy törvényes képviselőjével, házi orvossal, iskolával, és

I. személyesen, a támogató szolgálat irodahelyiségében, vagy a kliens lakásán,

II. telefonon,

III. írásban, minden a támogató szolgálattal és a klienssel kapcsolatos információkról.

6.4. Ellátottak köre

Támogató szolgálatunk biztosítja Xxxxxxxxxxx, Bodroghalom, Cigánd, Dámóc, Felsőberecki, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád, Zemplénagárd települések közigazgatási területén otthonában egyedül, vagy családjával élő

- mozgássérült,

- hallássérült,

- látássérült,

- értelmi sérült,

- autisták,

- halmozottan sérült személyek ellátását.

A Bodrogközi Kistérség az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségei közé tartozik. Infrastrukturálisan és a tömegközlekedési lehetőségeket is figyelembe véve elmaradott térség.

A kisebbségek közül a térségben kiemelkedően magas a romák száma. Életmódjukból, szociális körülményeikből, higiénés állapotukból adódóan egyre több fogyatékkal élő gyermek születik.

Általánosságban megállapítható, hogy a szolgálat kliensei főleg a 2-17 éves korosztályból kerülnek ki, ez az összelátottaknak a 40 %-át teszi ki. Az ellátottak másik nagy csoportját a 18-62 éves korosztály képezi, arányuk 40 %. A 62 év felettiek aránya 20 %. közülük is az egyedülálló, özvegy nők vannak többségben, akik kertes családi házban élnek, szerény körülmények között, alacsony nyugdíjból. A fogyatékosság típusait figyelembe véve elmondható, hogy első helyen az értelmi fogyatékosok állnak, a kliensek aránya 70%, őket a mozgás sérültek követik arányuk a 16%, a látássérültek 8% -os a halmozottan sérültek pedig 6%-os arányban vannak jelen a szolgáltatásban!

A fentebb írtakat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a térségben élő fogyatékos személyeknek elsősorban a személyszállításra és kisebb mértékben a személyi segítésre lenne szükségük.

6.5.A feladatellátás szakmai tartalma és módja, a biztosított szolgáltatási elemek formái, köre, rendszeressége

A támogató szolgáltatás keretében

⮚ gondozás

⮚ készségfejlesztés

⮚ tanácsadás

⮚ felügyelet

⮚ gyógypedagógiai segítségnyújtás

⮚ háztartási, vagy háztartást pótló segítségnyújtás

⮚ esetkezelés

⮚ szállítás

szolgáltatási elemeket biztosítunk.

A szolgáltatási elemek lehetővé teszik, hogy a szolgáltatás az igénybevevő személy számára a szükségletekhez, egyéni és környezeti jellemzőkhöz illeszkedő tevékenységet biztosítson, elősegítve a szolgáltatás alapelveiben megfogalmazott célok megvalósulását.

Gondozás: Az igénybe vevő bevonásával történő, tervezésen alapuló, célzott segítés mindazon tevékenységek elvégzésében, amelyeket saját maga tenne meg, ha erre képes lenne, továbbá olyan rendszeres vagy hosszabb idejű testi-lelki támogatása, fejlesztése, amely elősegíti a körülményekhez képest legjobb életminőség elérését, illetve a családban, társadalmi státuszban való megtartását, visszailleszkedését.

A gondozási tevékenység célja a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló személy egészségügyi, szociális és pszichés állapota határozza meg. A gondozási tevékenység magába foglalja:

⮚ Az igénybe vevő személyes higiéniáját biztosító tevékenységeket.

⮚ Fizikai szükségletek biztosításához szükséges támogató tevékenységeket.

⮚ Xxxx és helyzetváltoztató mozgásának támogatását, igénybe vevő személy mozgatását.

⮚ Alapvető mentálhigiénés szükségletek biztosítását támogató tevékenységeket. Készségfejlesztés: Az igénybe vevő társadalmi beilleszkedését segítő magatartásformáinak, egyéni és társas készségeinek kialakulását, fejlesztését szolgáló helyzetek és alternatívák kidolgozása, lehetőségek biztosítása azok gyakorlására.

A készségfejlesztés célja, hogy az igénybe vevő a lehető legnagyobb mértékben képessé váljon az önellátásra, önálló életvitelre, kapcsolatai és közösségi részvétele erősödjön, mindezek segítségével az önálló élet kialakításának, illetve a társadalomba való re/integrációjának esélye megteremtődjön.

A szociális készségek és kompetenciák négy résztevékenység területei lehetnek:

⮚ Önkiszolgálási képességek fejlesztése,

⮚ Személyes kapcsolatok kialakításának és fenntartásának fejlesztése,

⮚ Kommunikációs készségek fejlesztése,

⮚ Döntéshozatali képességek és a közösségi tudat fejlesztése.

Tanácsadás: Az igénybe vevő bevonásával történő, jogait, lehetőségeit figyelembe vevő, kérdésére reagáló, élethelyzetének, szükségleteinek megfelelő vélemény-, javaslatkialakítási folyamat, a megfelelő információ átadása valamilyen egyszerű vagy speciális felkészültséget igénylő témában, amely valamilyen cselekvésre, magatartásra ösztönöz, vagy nemkívánatos cselekvés, magatartás elkerülésére irányul.

A tanácsadási tevékenység célcsoportja első sorban a fogyatékos személy, a tanácsadási tevékenység igénybe vétele nem igényli a támogató szolgálattal jogviszony létesítését. A fogyatékos személyeken túl a tanácsadást igénybe vehetik a fogyatékos személyek környezetében élő személyek, speciális esetekben velük kapcsolatban álló csoportok, szervezetek is, amennyiben a tanácsadás tárgya a fogyatékossággal élő személy ellátáshoz, segítéséhez kapcsolódik.

Felügyelet: Az igénybe vevő lakó- vagy tartózkodási helyén, illetve a szolgáltatásnyújtás helyszínén lelki és fizikai biztonságát szolgáló, személyes vagy technikai eszközzel, eszközökkel biztosított kontroll.

A felügyelet szolgáltatási elem célja az igénybe vevő fizikai biztonságának fenntartása a szolgáltatás adott színterén. A felügyelet megvalósulhat az igénybe vevő lakókörnyezetében, egyéb, közszolgáltatásokhoz kapcsolódó helyszíneken (nem kiváltva ezzel más közszolgáltatások hasonló tartalmú tevékenységeit), illetve megvalósulhat a szállító szolgáltatáshoz kapcsolódóan, a gépjárműben. Felügyeletnek minősül a közösségi közlekedési szolgáltatások igénybevétele során a személyi segítő jelenléte. Támogató szolgáltatás esetében a felügyelet minden esetben személyesen kerül biztosításra

Gyógypedagógiai segítségnyújtás A fogyatékosságból adódó akadályoztatottság kompenzációjára szolgáló - a gyógypedagógia körébe tartozó - komplex tevékenységrendszer az igénybe vevő, családja és környezete képességeinek legteljesebb kibontakoztatása, a funkciózavarok korrekciója és a rehabilitáció érdekében.

Gyógypedagógiai segítségnyújtás szolgáltatási elem célja a fogyatékossággal érintett funkciók (mozgás, látás, hallás, beszéd, stb.) fenntartása és fejlesztése a fogyatékos emberek életében, valamint a szociális biztonság és szerepvállalás, a társadalmi életbe való részvétel biztosítása, az életminőség megőrzése és javítása. A tevékenység célja továbbá az állapotromlás, és ezzel a társadalmi részvétel károsodásának megakadályozása, valamint a magasabb gondozási szükséglet kialakulásának megelőzése.

Háztartási vagy Háztartást pótló segítségnyújtás

Az igénybe vevő segítése mindennapi életvitelében, személyes környezete rendben tartásában, mindennapi ügyeinek intézésében, valamint a személyes szükségleteinek kielégítésére szolgáló lehetőségek és eszközök biztosítása, ha ezt saját háztartásában vagy annak hiányában nem tudja megoldani.

A háztartási, vagy háztartást pótló tevékenység célja az igénybevevő személyek komfortérzetének, jóléti állapotának biztosítása az egyén környezetében végzett tevékenységek, illetve mindennapi ügyei intézésében nyújtott tevékenységek által. A tevékenység az igénybevevő közvetlen személyes terére, környezetére irányul. Nem irányul az együtt élő családtagok közvetlen személyes életterére és a család/háztartás tágabb értelemben vett életterére.

A tevékenység feladata az igénybevevő közvetlen személyes környezetében annak rendjének, tisztaságának megteremtése és megtartása, a személyes szükségletek kielégítését biztosító feltételek, állapotok megteremtése.

A tevékenység során a szolgáltató az igénybevevő aktuális helyzetére, meglévő képességeire a lehető legteljesebb mértékben épít, ezzel az önálló életvitelt segítő, támogató tevékenységet valósít meg.

A háztartási, vagy háztartást pótló segítségnyújtás a fogyatékos személyek lakókörnyezetében történő ellátás, életvitelük, önállóságuk megőrzése mellett lakáson belüli speciális segítségnyújtás, valamint a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése. Az igénybe vevő személy közreműködéséhez szükséges képességek hiánya esetében a háztartási segítségnyújtás megvalósulhat lakókörnyezeten kívül, a segítő önálló tevékenysége által (pl. bevásárlás).

A tevékenység speciális területe az ügyintézés, mely az igénybe vevő személy személyes és hivatalos ügyeinek támogatását jelenti lakókörnyezeten vagy azon kívül, igénybevevő személyes részvételével és közreműködésével, illetve közreműködéséhez szükséges képességek hiánya esetén, meghatalmazás alapján a segítő önálló tevékenysége által.

Esetkezelés

Az igénybe vevő, vevők szükségleteinek kielégítésére (problémájának megoldására, illetve céljai elérésére) irányuló, megállapodáson, illetve együttműködésen alapuló, tervszerű segítő kapcsolat, amely során számba veszik és mozgósítják az igénybe vevő, vevők saját és támogató környezete erőforrásait, továbbá azokat a szolgáltatásokat és juttatásokat, amelyek bevonhatók a célok elérésébe, újabb problémák megelőzésébe.

Az esetkezelés tevékenység célcsoportja a jogviszonyt létesített, szolgáltatást igénybe vevő fogyatékos személy. Az esetkezelés szolgáltatási elem alkalmazása azon személyek esetében javasolt, ahol a biztosított szolgáltatás kiterjedt, több szolgáltatási elemet magába foglaló, illetve az egyes szolgáltatási elemek során végzett tevékenység összetett.

Javasolt az esetkezelés biztosítása azon esetekben, ahol az ellátott segítése más személyes gondoskodást biztosító szociális szolgáltatások bevonásával történik, a végzett tevékenység térben, időben vagy szakmai alapon a szolgáltatások között megosztásra kerül. Ez esetben az esetkezelés kiterjed a szolgáltatások közötti feladat és kompetenciahatárok meghatározására.

Az esetkezelés első szakaszában a szolgáltatást igénybevevő személy fizikai és egészségügyi állapotának, kompetenciáinak, szociális helyzetének, valamint támogatási szükségletének és igényeinek minél alaposabb megismerése, felmérése történik. A megismerés alapja a szolgáltató és az igénybe vevő személy szoros együttműködése, de a felmérésbe bevonhatók a személy környezetében élő személyek, esetleg team-munka keretében egyéb szakemberek.

A rendelkezésre álló adatok alapján a problémák elemzése, kockázatok elemzése, lehetőségek feltárása és a szolgáltatás tervezése történik meg, annak érdekében, hogy az igénybevevő a számára optimális szolgáltatásokat vehesse igénybe. A tervezés során fontos, hogy szolgáltató konkrét célokat, azokhoz rendelt konkrét feladatokat határozzon meg, ezekkel választ adjon és reagáljon a felmérések és a napi gyakorlat által felszínre került problémákra, valamint meghatározza a

felelősöket és a határidőket. A tervezett szolgáltatást az igénybe vevő érdekében, igényeinek, elvárásainak figyelembe vételével kell meghatározni.

Személyi segítő szolgálat (Gondozás, Készég fejlesztés, felügyelet, gyógypedagógiai segítségnyújtás, Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás, esetkezelés,)

A segítségnyújtás mindig személyre szólóan, tervszerűen történik. A szolgálat munkatársai az 1/2000 (I. 7.) számú SZCSM rendeletben foglaltak alapján készítik el a nyomtatványokat. A részletes feladatellátáshoz gondozási tervet készítenek, melynek megvalósulását a gondozási lapon vezetik.

A szolgálat vezetője és a személyi segítők, az ellátást igénybe vevő személlyel, vagy annak törvényes képviselőjével közösen a fogyatékos személy állapotának megfelelően állapítják meg az ellátás módját, tartalmát.

A személyi segítő az ellátás során segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális és szociális szükségletei biztosítottak legyenek.

Szállítás: Javak vagy szolgáltatások eljuttatása az igénybe vevőhöz, vagy az igénybe vevő eljuttatása a közszolgáltatások, szolgáltatások, munkavégzés, közösségi programok, családi kapcsolatok helyszínére, ha szükségleteiből adódóan mindezek más módon nem oldhatók meg.

A szolgáltatási elem célja az igénybevevő fogyatékos személy(ek) szállítási igénye alapján a lakókörnyezeten kívüli alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása speciálisan kialakított gépjárművel, megfelelő tárgyi feltételrendszer biztosításával, szükség esetén (jogszabály által meghatározott igazolás alapján) megfelelő segítő jelenlétében.

A szolgáltatás teljesítése előre egyeztetett módon, a kiindulás és érkezési állomás, illetve az időpontok pontos meghatározása alapján történik.

Amennyiben szükséges, a gépkocsivezető segítséget nyújt a be- és kiszállásnál, valamint a biztonságos közlekedés feltételeinek biztosításában (biztonsági öv, kerekesszék bekötése). Speciális kísérési igény esetén a személyi segítő, kísérő munkatárs a gépkocsiban a szükséges feladatokat ellátja (szállításhoz kapcsolódó személyi segítés, mely a felügyelet szolgáltatási elem keretein belül valósul meg).

A biztosított szolgáltatások rendszeressége:

Személyi segítő szolgálat (Gondozás, Készég fejlesztés, felügyelet, gyógypedagógiai segítségnyújtás, Háztartási vagy háztartást pótló segítségnyújtás , esetkezelés)

az ellátási területen élő fogyatékos személyek részére, Hétfőtől – Csütörtökig 7:30 – 16:00 óráig,

Pénteken 7.30 – 13.00 óráig szükség szerinti rendszerességgel,

Szükséges és Indokolt esetben a Szolgáltatás a fenti időpontoktól eltérően, illetve hétvégén is igénybe vehető, a szolgálatvezetővel történő egyeztetés után.

tanácsadás: az ellátási területen élő fogyatékos személyek, illetve hozzátartozóik részére,

Hétfőtől – Csütörtökig 7:30 -16:00 óráig,

Pénteken 7.30 – 13.00 óráig szükség szerinti rendszerességgel,

• szállító szolgálat: az ellátási területen élő fogyatékos személyek részére, hétköznap a kliensek igényeinek, és a kapott időpontok, valamint az oktatási, és egyéb közintézmények rendjéhez igazodva!

Szükséges és Indokolt esetben a Szolgáltatás hétvégén is igénybe vehető, a szolgálatvezetővel történő egyeztetés után.

• A Szolgáltatás lehet rendszeres, vagy eseti jellegű!

A Szolgálat két teljes értékű gépjárművel fedi le a kistérség teljes területét. Egy gépjármű teljes mértékben megfelel a külön jogszabályban lefektetett előírásoknak. A gépjárművek rendelkeznek ülésmagasítókkal, illetve gyermekülésekkel.

A szolgálat telephelye jól felszerelt, rendelkezik a színvonalas munkavégzéshez szükséges telekommunikációs, és egyéb irodai eszközökkel!

A szolgálat munkatársai szolgálati mobil telefonnal is rendelkeznek, mely díjmentesen biztosítja az egymás közti kommunikációt!

6.6. Az ellátás igénybevételének, megszűnésének módja:

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik .A kérelem benyújtása történhet szóban vagy írásban. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt – az érintett személy véleményét figyelembe véve- a törvényes képviselője terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességet nem korlátozta – önállóan terjeszti elő.

A kérelem benyújtása a telephelyen történik, majd a központban kerül iktatásra.

Minden ellátási forma esetében a kötelező kérelmek megegyeznek. A kérelmek mind a központi, mind pedig a telephelyeinken elérhetőek.

A kérelemhez csatolandó dokumentumok:

- kérelmi adatlap (írásban történő kérelmezés esetén)

- egészségi állapotra vonatkozó igazolás

- jövedelemnyilatkozat

- szükséglet és állapotfelmérés lap

- szociális rászorultságot igazoló dokumentumok (határozat)

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt, aki írásban értesíti a döntésről az ellátottat, illetve törvényes képviselőjét.

Az ellátás igénybevételére szociálisan rászorultként jogosult, minden a területen élő súlyosan fogyatékos személy. Súlyosan fogyatékosnak minősül a támogató szolgáltatás szempontjából az 1993. évi III. törvény 65/C előírásai alapján fogyatékossági támogatásban, emeltösszegű családi pótlékban, és vakok személyi járadékában részesülő személy. Azok a fogyatékkal élők akik a törvény által előírt ellátásokban nem részesülnek, szociálisan nem rászorultként vehetik igénybe a szolgáltatást, a kapacitás függvényében.

Az ellátás dokumentálása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:

⮚ 9/1999. SZCSM rendelet 3 § szerinti kérelem

⮚ Az 1993. évi III. törvény 94.C.§ szerinti

⮚ Nyilvántartás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 20. §-ban foglalt adatokról

⮚ 2018. Január 01.-től a szakmai ajánlás mellékletét képező Gondozási napló, Szállítási Elszámoló Adatlap, és a havi nyílvántartás a Feladatmutató számításról.

Az ellátott jogviszony megszűnik:

• Határozott idejű megállapodás esetén a megjelölt időtartam lejártával.

• A Támogató Szolgálat jogutód nélküli megszűnésével.

• A szolgáltatást igénybe vevő halálával.

• A szolgáltatást igénybe vevő, illetve kötelezett a megállapodás felmondását írásban, indoklás nélkül kezdeményezheti.

• a szolgáltatást igénybevevő számára másik intézménybe történő elhelyezés indokolt,

• a szolgáltatást igénybe vevő elköltözik az ellátási területről.

• Az ellátott veszélyezteti az intézmény dolgozóinak egészségét, testi épségét, valamint ha a házirendet súlyosan megsérti,

• az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy, térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, hat hónapon át folyamatosan térítési díjtartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését.

• Az ellátott jogosultsága megszűnik

A támogató szolgálat térítési díj köteles. (személyi segítés, szállítás)

A térítési díj megállapítása a kötelezett rendszeres havi jövedelmének figyelembe vételével, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével történik. . Az intézményi térítési díj mértékét a fenntartó a Bodrogközi Többcélú Kistérségi

Társulás Társulási Tanácsa fogadja el, Cigánd Város Önkormányzata helyi rendeletben szabályoznak le.

Támogató szolgálat telephelye:

Telephely címe: 0000 Xxxxxx, Xx x. 90. Telefonszáma: 47/ 534-444

Nyitvatartási ideje: H-Cs: 7.30. – 16.00.

P: 7.30. – 13.30.

VII. Család- és Gyermekjóléti szolgáltatás

7.1. A szolgáltatás célja

Szolgálatunk fontos célkitűzése, hogy az ellátási területen élőknek segítséget nyújtsunk abban, hogy képessé váljanak saját problémáik önálló megoldására, növeljük problémamegoldó és konfliktuskezelő képességüket. A Szolgálat a szociális segítő munka során a családra, mint egészre fókuszálva próbálja felkutatni azokat a megoldási módokat, melyek a család számára a legideálisabbak, ezáltal javul a család életvezetési képessége, erősödik a családmegtartó erő.

7.2. A szolgáltatás feladatai

A család- és gyermekjóléti szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) a Szociális Szolgáltató Központ szervezetileg és szakmailag is különálló egysége, mely ellátja a Gyvt. 39. § és a 40. § (2) bekezdése szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat, valamint a családsegítés Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti feladatokat. A szolgálat szervezési, szolgáltatási, és gondozási feladatokat végez.

A családsegítés a szociális és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek családjába történő visszahelyezését.

A Szolgálat a jogszabályban meghatározott körű, együttműködésre kötelezett jelzőrendszeri tagokkal és más társintézményekkel együttműködve biztosítja a gondozási, szolgáltatási és szervezési feladatok ellátását, mely a szociális munka

eszközeivel és módszereivel történik. A jelzőrendszer segítségével feltárja az ellátási területen jelentkező, gyermekek veszélyeztetettségét kiváltó lehetséges okokat, és szervező, prevenciós jellegű tevékenységgel igyekszik azokat megelőzni és csökkenteni.

Szolgáltatási kapacitások:

Család-és Gyermekjóléti Szolgáltatást igénybevevők száma 2016. évben
Települések	Együttműködési megállapodás alapján	Tanácsadott	Egyszeri esetkezelés	Összesen	Családok száma
Bodroghalom	86	24	29	139	73
Cigánd	000	000	000	492	323
Dámóc	29	18	15	62	41
Karcsa	143	138	63	344	249
Karos	52	12	14	78	44
Kisrozvágy	6	3	4	13	10
Lácacséke	61	27	14	102	53
Nagyrozvágy	27	8	5	40	106
Pácin	75	50	62	187	124
Révleányvár	18	5	11	34	24
Ricse	124	71	48	243	152
Semjén	39	19	19	77	36
Tiszacsermely	53	16	45	114	72
Tiszakarád	77	84	80	241	139
Zemplénagárd	60	34	16	110	59

Összesen 1010 689 577 2276 1505

A Szolgálat 2016. évben összesen 2276 fő egyénnel került kapcsolatba, amely 1505 családot jelent.

Közülük 577 fő esetében a szakmai tevékenység az első interjú során tett intézkedéssel lezárható volt, tehát az év során ezen egy alkalommal jelenetek meg. 689 fő esetében a felmerülő problémák megoldása, több alkalmas, személyes találkozást kívántak meg, viszont külső iránymutatással önállóan meg tudták azt oldani. 1010 fő esetében a szakmai tevékenység az első interjú kacsán tett intézkedéssel nem volt lezárható, így az ő esetükben tervszerű családgondozásra, azaz együttműködésen alapuló szociális segítő munkára került sor.

A szolgálat ellátási területe a Cigándi Járás 15 települése, mely közel 17000 lakost foglal magába. A család-és gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak ellátására közös önkormányzati hivatalonként kerül sor. A szolgálat úgy alakította ki struktúráját, hogy a családsegítő minden településen egy napot személyesen ott töltsön, ezzel biztosítva a lakosok számára az alapszintű szolgáltatások helyben történő elérését. A járás minden településén a családsegítő aktív és tevékeny tagja a település közösségének.

A Szolgálat az alábbi elvek szerint működik:

a) Nyitottság elve: A Szolgálat nyitott intézmény, igénybevétele feltételhez nem köthető. A Szolgálatot egyének, családok, csoportok, közösségek, közvetlenül kereshetik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolják a kapcsolatfelvételt, illetve a Szolgálat ajánlja fel segítségét a klienseknek.

b) Önkéntesség elve: A Szolgálat a klienseivel az önkéntesség alapján alakít ki együttműködést. Működése nem hatósági, hanem szolgáltató jellegű. Az együttműködés alapja a klienssel közösen megfogalmazott célok megvalósítása.

Az intézmény munkatársai mindenkor a kliensek érdekeit képviselve tevékenykednek.

c) Személyiségi jogok védelmének elve: A Szolgálat munkatársainak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására és kezelésére kötelezőek a 2011.évi CXII törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak. A Szolgálat munkatársainak, szolgálati titoktartási kötelezettsége kötelező. A Szolgálatot felkereső állampolgárok anonimitását - kívánság szerint – a Szolgálat munkatársai megtartani kötelesek.

d) Egyenlőség elve: A Szolgálat minden kliens ügyével nemre és fajra, felekezetre, családi állapotra, nemi hovatartozásra, korra tekintet nélkül köteles foglalkozni, illetve a hatáskörébe nem tartozó, vagy azt meghaladó ügyekben tájékoztatást nyújtani.

7.3. A szolgáltatás kapcsolatrendszere, más intézményekkel történő együttműködés módja

A Szolgálat feladatai közé tartozik a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, melynek célja a veszélyeztetett helyzetben lévő gyermekek/egyének/családok feltérképezése, számukra a szolgáltatások felajánlása, illetve a krízishelyzetek megelőzése.

A Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017. augusztusban kiadott, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő-és jelzőrendszer folyamataira vonatkozó protokollja is megerősíti a jelzőrendszeri tagok felelősségét a gyermek veszélyeztetettségének észlelése és jelzése szempontjából.

Az észlelő- és jelzőrendszer működését, működtetését három dokumentáció szabályozza, amelyek egymásra épülve rendszerbe foglalják a vonatkozó jogi és szakmai szabályokat.

A jelzőrendszer szakmai kereteit működésének és működtetésének szabályait a

„Szakmai ajánlás a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól” című dokumentum tartalmazza. A dokumentum elsősorban strukturális kérdésekkel foglalkozik, szakember szintre bontva az észlelő- és jelzőrendszer különböző szereplőinek feladatait, kompetenciahatárait, együttműködésük szakmai kereteit.

A „Protokoll a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folyamatairól” című dokumentum tartalmazza s fenti keretben meghatározott, ágazatközi együttműködésben megvalósuló jelzések folyamatát, annak szakmai szabályait. A dokumentum valamennyi célcsoportra kiterjedően szabályozza, hogy mikor kell jelezni, milyen tartalommal és a jelzést fogadó szolgáltatónak milyen feladatai vannak a jelzést követően.

A harmadik szakmai szabályozó dokumentum fókusza speciálisan a gyermekek bántalmazása. „ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszűntetésére irányuló szektor semleges egységes elvek és módszertan” című dokumentum célzottan a gyermekbántalmazás észlelése során előírt feladatokat tartalmazza. A gyermekbántalmazás felismerését, a szükséges intézkedések megtételét szabályozó dokumentum valamennyi a gyermekek ellátásában érintett ágazat számára kötelező.

A Szolgálat az ellátási területen élő lakosok komplex ellátásának érdekében kiterjedt kapcsolathálóval rendelkezik. Folyamatosan együttműködik az ellátási területen tevékenykedő intézményekkel, szervezetekkel, igy

⮚ A járás önkormányzatai, jegyzők, hivatali munkatársak és a képviselőtestületek

⮚ Egészségügyi szolgáltatást nyújtók: háziorvosok, a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ és szakorvosai

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigándi Járási Hivatal

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigándi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigándi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

⮚ Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság

⮚ Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság Cigándi Rendőrőrs

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Cigándi Tagintézménye

⮚ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Cigándi Tagintézménye

⮚ A járás általános iskolái, óvodái, azok vezetői, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei

- Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

- Cigándi Tündérkert Óvoda és Bölcsőde

- Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx Tagintézménye

- Napközi otthonos Óvoda Tiszacsermely

- Xxxxx Xxxxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxxxxxx

- Napközi otthonos Óvoda Tiszakarád

- Xxxxxx Xxxxx Általános Művelődési Központ Általános Iskola Bodroghalom

- Bodroghalmi Mesepalota Óvoda

- Általános Iskola Pácin

- Napközi otthonos Óvoda Pácin

- Nagyrozvágyi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája

- Nagyrozvágyi Általános Művelődési Központ Óvoda

- Xxxxxx Xxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx Tagintézménye

- Cigándi Tündérkert Óvoda és Bölcsőde Zemplénagárdi Tagintézménye

- Xxxxxx Xxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx Tagintézménye

- Cigándi Tündérkert Óvoda és Bölcsőde Révleányvári Tagintézménye

- Karcsai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

- Napközi Otthonos Óvoda Karcsa

- Xxxxxx Xxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxx Tagintézménye

- Bodroghalmi Mesepalota Óvoda Karosi Tagintézménye

- Ricsei II. Xxxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

- Ricsei II. Xxxxxxx Xxxxxx Óvoda

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata: pártfogó felügyelői szolgálat, jogi segítségnyújtó szolgálat, áldozatsegítő szolgálat

⮚ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárospatak Tankerülete

⮚ Miskolci Gyermekvédelmi Körzet és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat: befogadó otthon, nevelőszülők, gyermekotthon dolgozói, gyermekvédelmi gyámok, szakellátás dolgozói

⮚ Védőnői Szolgálatok

⮚ Járáson kívül működő azon általános iskolák, óvodák, középiskolák, melyekbe az ellátási területen élő gyermekek járnak

⮚ Bodrogköz Kincsei Bölcsőde

⮚ Művelődési Központok

⮚ Bíróságok

⮚ Járáson belül tevékenykedő civil szervezetek

⮚ Magyar Máltai Szeretetszolgálat

⮚ Magyar Vöröskereszt

⮚ A Szociális Szolgáltató Központ egyéb szolgáltatásai: család- és gyermekjóléti központ, támogató szolgálat, fogyatékkal élők nappali intézménye, idősek klubja, házi segítségnyújtásban dolgozók

⮚ Biztos Kezdet Gyermekházak

⮚ Közösségi Szolgáltató Házak

⮚ Tanoda Pácin

⮚ Magyar Református Szeretetszolgálat

⮚ Egyéb, itt fel nem sorolt, az intézmény tevékenységi körét érintő, azt segíteni tudó intézmények, szervezetek, szakemberek

A jelzőrendszer tagjai a szolgálat által rendszeresített problémajelző adatlapon tehetik meg jelzéseiket. Természetesen a jelzések érkezhetnek telefonon, illetve személyes felkeresés útján is. A jelzést fogadó családsegítő rögzíti a beérkezett jelzés tartalmát, az adatközlő nevét, elérhetőségét valamint az adatközlés pontos idejét az

„Esetjelző adatlap” elnevezésű nyomtatványon. A jelzés beérkezését követően, ha az illetékes családsegítő úgy ítéli meg, hogy azonnali beavatkozásra van szükség, akkor

24 órán belül felveszi a kapcsolatot a klienssel, a családdal. Egyéb esetben 3 munkanapon belül keresi fel a segítségre szoruló családot, személyt. A jelzést követően minden esetben 15 munkanapon belül írásbeli tájékoztatást nyújt a jelző számára, amennyiben írásban érkezett a jelzés. A gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait a Szolgálat zártan kezeli. Ebben az esetben az „Esetjelző adatlap” elnevezésű nyomtatványon a „Zártan történő adatkezelés a gyermek bántalmazása, elhanyagolása esetén” lesz megjelölve, magát a jelzést pedig egy zárt borítékba tesszük, és a nyomtatványhoz csatoljuk.

A Szolgálat rendszeresen szakmai konzultáció, esetkonferencia, illetve szakmaközi megbeszélések összehívását kezdeményezi, ahol a résztvevők közösen dolgoznak ki megoldási módokat az együttesen feltárt problémákra.

A Család-és Gyermekjóléti Központtal történő együttműködés bemutatása:

Integrált intézmény lévén, a szolgálat és a központ között megvalósuló együttműködés messze túlmutat a jogszabályi előírásokon. A szolgálat és a központ struktúrája és a szakemberek munkamegosztása, a jogszabályban előírt kompetencia határok betartásával történik, viszont a szoros együttműködés jegyében a döntések meghozatala közös megbeszélés tárgyát képezik.

A jogszabályi és intézményi változásokkal kapcsolatos megbeszélések közösen történnek, így mindenki tisztában van a szakmai egységektől elvárt követelményekkel. Erre azért van szükség, mert intézményünkben a szolgálat családsegítői és a központ esetmenedzserei tevőlegesen is segítik egymás munkáját, adott esetben helyettesítik is egymást.

A jelzőrendszer eredményes működtetése céljából évente egy alkalommal a Szolgálat összehívja a jelzőrendszer tagjait gyermekvédelmi tanácskozás keretén belül. A tanácskozás során megbeszélésre kerülnek a tagok közötti együttműködés

tapasztalatai, jövőbeni lehetőségei, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési terv elkészítése és felülvizsgálata.

Ahhoz hogy a jelzőrendszer hatékonyan és jól működjön, és a jelzések időben elérjenek a kompetens intézményhez, szakemberhez, fontos a jelzőrendszeri tagok korrekt együttműködése. A tanácskozások, megbeszélések alkalmával újra és újra felhívjuk a tagok figyelmét jelzési kötelezettségükre és a gyermekek veszélyeztetettségének észlelése esetén a fokozott felelősségvállalásra.

7.4. Az ellátottak köre, szociális jellemzői

A Szolgálat működési területe a 15 települést magába foglaló Cigándi Járás közigazgatási területe: Bodroghalom, Cigánd, Dámóc, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád és Zemplénagárd települések.

Cigánd Járás- 2017.01.01. állapot
Település	Férfi	Nő	Össz. lakosságszám
Xxxxxxxxxxx	000	000	0000
Cigánd	1611	1621	3232
Dámóc	201	198	399
Karcsa	000	000	0000
Karos	256	269	525
Kisrozvágy	90	104	194
Lácacséke	174	160	334
Nagyrozvágy	355	362	717
Pácin	000	000	0000
Révleányvár	261	262	523
Ricse	000	000	0000
Semjén	280	258	538
Tiszacsermely	327	293	620
Xxxxxxxxxx	0000	0000	0000

Zemplénagárd	385	394	779
Összesen	8470	8517	16987

A Cigándi Járás a leghátrányosabb járások egyike. A Cigándi Járás területéhez ma

15 település tartozik. Nagy előrelépést jelentett, hogy Cigándot 2013-ban járási központtá nyilvánították.

Az Észak-magyarországi Régióban elhelyezkedő járás teljes lakosságszáma közel

17.000 fő. A Járáson belül Cigánd után Tiszakarád a legnagyobb lakosságszámú település. A két legnagyobb településen kívül több nagyközség is ellát egyfajta mikro térség-központi szerepet: Bodroghalom, Karcsa, Pácin és Ricse adja a járás teljes népességének harmadát.

A Cigándi Járás 15 települése szétszórtan helyezkedik el, sok esetben a falvak között nagy a távolság, kevés buszjárat működik, mely megnehezíti a közlekedést.

A Szolgálat a szociális segítő munka során a családra, mint egészre fókuszálva próbálja felkutatni azokat a megoldási módokat, melyek a család számára a legideálisabbak, ezáltal javul a család életvezetési képessége.

Ellátott településeinken a különböző társadalmi és gazdasági hátrányok halmozottan, hatásukban egymást felerősítve jelennek meg. A járásban nagyfokú munkanélküliség figyelhető meg.

Klienskörünkre általában jellemző:

- Alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, többnyire 8 általános, vagy annál alacsonyabb iskolai végzettségűek – esetükben előfordulnak írás- olvasás tudatlanok.

- Sokan közülük rendelkeznek szakképesítéssel, vagy oklevéllel, melyet a Foglalkoztatási osztály által szervezett képzéseken szerezetek meg, viszont abban elhelyezkedni a környéken nincs lehetőségük.

- A gyermekek esetében a rendszertelen iskolába járás jellemző, az igazolatlan iskolai hiányzások száma magas. Már az általános iskolában is jelentkezik ez a probléma, a középiskolát egyre kevesebb gyermek végzi el, ha már nem tanköteles, nem is folytatja azt – szakképesítést ez által nem szerez. A tankötelezettség során bekövetkezett változás sok családra negatív hatással van, a gyermekek 16 éves korukban befejezik iskolai tanulmányaikat, nem törekednek szakma megszerzésére, nincs kellő motiváció.

- Kevesen rendelkeznek tartós munkaviszonnyal, lehetőségük szerint alkalmi munkát, valamint közmunkát végeznek a településen. Az a tapasztalat, hogy aki munkahelyet keres, az inkább csak helyben szeretne elhelyezkedni, kevesen járnak el más településekre dolgozni. A motiváció egyre inkább csökken, mely már a fiatal generációra is kihatással van. Saját helyzetüket sokan elfogadják, a megoldást mástól várják.

- Jövedelmüket általában a Járási Xxxxxxx által megállapított szociális ellátások, családtámogatások, nyugdíj –nyugdíjjellegű ellátások, teszik ki.

A jövedelmük beosztásánál gyakran nem állítanak fel fontossági sorrendet, nem mindig arra fordítják, ami a legszükségesebb.

- A családok általában több gyermeket nevelnek, gyakori a fiatalkori szülővé válás is. Gyakran több generáció él együtt.

- Lakó és életkörülményeik gyakran szerények, elhanyagoltak, mely a gyermekeik számára nagyon ingerszegény

- Szűkös lakáskörülmények, kis alapterületű lakásban sokan laknak együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület. A lakhatási feltételek nem minden esetben egészségesek, a külső és belső állapotok felújítást, karbantartást igényelnek. Felszereltség hiányos, többnyire csak alapvető dolgok találhatóak meg, például gyakran hiányzik a konyha, a fürdőszoba, beltéri WC. Van olyan, hogy egy helyiség több funkciót is betölt, szobaként és konyhaként is használják. A téli időszakban jellemző, hogy csak egy helyiséget fűtenek, és akkor minden családtag ott tartózkodik. A gyereknek nincs minden esetben saját szobájuk, ágyuk.

- Közüzemi szolgáltatás terén többnyire csak áram van a lakásban, néhány helyen van vezetékes víz. Több családban előfordult, hogy a szolgáltatást, számlatartozás miatt kikötötték.

- Kert, udvar tartozik a házhoz, azonban annak művelésével, karbantartásával nem mindenki foglalkozik.

- Gyakran találkozunk higiéniai problémákkal is, a felnőttek és a gyermekek esetében: rendezetlen megjelenés, elhanyagolt –koszos ruházat, rendszeres tisztálkodás hiánya, hajban lévő élősködők előfordulnak. Ennek rendbetétele egyre hosszabb időre vonja ki a gyermeket az intézményes nevelésből.

- Túlnyomó többsége gazdasági aktivitásuk szerint a munkanélküliek csoportjából kerülnek ki, legmagasabb iskolai végzettségük az általános iskola nyolc osztálya.

- A leggyakrabban előforduló problématípus az anyagi, megélhetési probléma. Az ebből adódó létbizonytalanság számos további problémát generál, úgy, mint családi-kapcsolati, lelki-mentális problémákat. Általános problémát jelent a szenvedélybetegségek közül az alkoholizmus.

Kistérség intézményi struktúra:

A kisebb települések közös önkormányzati hivatalként működnek, ezek közül a kisebb falvakban nincsenek közoktatási intézmények, valamint az egészségügyi ellátást a legtöbb helyen heti egy-két alkalommal tudják csak biztosítani a szakemberek (védőnő, házi orvos) a nagyfokú szakember hiány miatt.

Járásunkban egyetlen középiskola sincs, így az itt élő gyermekek, a környező járásközpontok városaiba - Kisvárda, Sátoraljaújhely és Sárospatak- járnak.

7.5. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

A Szolgálat az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, valamint az egyén és a család életében jelentkező probléma megszüntetése érdekében a családsegítés keretében az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

- a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

- az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

- a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

- a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

- a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

- a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

A Szolgálat a gyermekjóléti szolgáltatás keretében az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

1. A gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:

- A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése.

- A családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése.

- A válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése.

- A szabadidős programok szervezése.

- A hivatalos ügyek intézésének segítése.

2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:

- A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben.

- A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése.

- A 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása.

- Tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

3. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:

- A gyermekkel és családjával végzett szociális segítőmunkával elősegíti a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását.

- A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében.

- Kezdeményezni:

- egyéb gyermekjóléti alapellátások önkéntes igénybevételét és azt szükség esetén személyes közreműködéssel is segíteni,

- szociális alapszolgáltatások igénybevételét,

- egészségügyi ellátások igénybevételét,

- pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét.

Védelembe vétel esetén:

• az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésében közreműködik a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserével,

• az egyéni gondozási-nevelési terv megvalósulása érdekében az esetmenedzser a szociális segítő munkába bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot,

• a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásnak időtartama alatt együttműködik a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzserével és a kirendelt eseti gyámmal.

A Szolgálat - összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel és szolgálatokkal – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez:

- folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,

- meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést,

- az ellátási területén közreműködik a kormányrendeletben meghatározott európai uniós forrásból megvalósuló program keretében természetben biztosítható eseti vagy rendszeres juttatás célzott és ellenőrzött elosztásában,

- segíti a nevelési-oktatási intézmény gyermekvédelmi feladatának ellátását,

- felkérésre környezettanulmányt készít,

- kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,

- biztosítja a gyermekjogi képviselő munkavégzéséhez szükséges helyiségeket,

- részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában,

- nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.

7.6. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

1. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése

❖ Tájékoztatási feladataink körében szociális és egyéb információs adatokat gyűjtünk és

▪ Tájékoztatjuk a szülőt, illetve – ha azt a gyermek védelme szükségessé teszi önállóan, a törvényes képviselő tudomása nélkül is, fejlettségétől függően – az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket mindazon jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének, vagy a gyermek számára szükséges védelem biztosításának elősegítésével. A várakozóhelyiségben kifüggesztett faliújságon keresztül, ügyfélfogadási időben és a szociális segítő munka keretében biztosítjuk elsődlegesen a tájékoztatás nyújtást.

▪ A válsághelyzetben lévő várandós anyának tájékoztatást nyújtunk az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról.

▪ A születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anyát tájékoztatjuk a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, joghatásairól, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről.

▪ Az örökbe fogadó szülőt tájékoztatjuk az örökbefogadás utánkövetése körében igénybe vehető szolgáltatásról, illetve segítjük az utánkövetést végző szervezet felkeresését.

❖ Az ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz való hozzájutás érdekében

▪ Folyamatosan figyelemmel kísérjük az érintett személyt és családot veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetett személy, illetve család szolgáltatások és ellátások iránti szükségleteit.

▪ A más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatások, ellátások közvetítése érdekében együttműködünk a szolgáltatókkal és segítséget nyújtunk a szolgáltatások, ellátások igénylésében.

▪ A válsághelyzetben lévő várandós anyát segítjük a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban.

▪ Segítjük a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban, az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegítjük a gyermek mielőbbi hazakerülését.

❖ A családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából

▪ Olyan szabadidős és közösségi programokat szervezünk, amelyek megszervezése, vagy az azokon való részvétel a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna, illetve kezdeményezzük a köznevelési intézményeknél , a kulturális intézményeknél és civil szervezeteknél az ilyen programok megszervezését.

▪ Nyilvántartást vezetünk az ellátott településeken működő szabadidős programokat nyújtó szervezetek által rendezett programokról.

❖ A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés körében

▪ Segítséget nyújtunk a szolgáltatást igénybe vevők ügyeinek hatékony intézéséhez.

▪ Tájékoztatást nyújtunk az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről.

▪ A gyámhivatal, valamint a család- és gyermekjóléti központ felkérésére környezettanulmányt készítünk.

▪ Tájékoztatást nyújtunk az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.

2. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése

❖ A Szolgálat egyik alapvető feladata a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése. Ennek érdekében

▪ Figyelemmel kísérjük a településen élő családok, gyermekek, személyek életkörülményeit, szociális helyzetét, gyermekjóléti és szociális ellátások, szolgáltatások iránti szükségletét, gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.

▪ Kezdeményezzük, szervezzük és összehangoljuk a jelzőrendszeri tagok részvételét. Felhívjuk a figyelmüket jelzési kötelezettségükre, melyet írásban kötelesek megtenni – krízishelyzet esetén utólagosan.

▪ A beérkezett jelzésekről és az azok alapján megtett intézkedésekről heti rendszerességgel jelentést készítünk a család- és gyermekjóléti központnak.

▪ Az együttműködés koordinálása érdekében esetmegbeszélést szervezünk a jelzőrendszeri tagoknak.

▪ Egy gyermek, egyén vagy család ügyében estkonferenciát szervezünk a járási jelzőrendszeri tanácsadó, az illetékes esetmenedzser és az érintett gyermek, egyén és család, valamint a velük kapcsolatba kerülő szakemberek részvételével.

▪ Évente hat alkalommal szakmaközi megbeszélést szervezünk előre meghatározott témakörben.

▪ Minden év február 28-ig éves szakmai tanácskozást szervezünk, melynek keretében átfogóan értékeljük a jelzőrendszer éves működését, valamint minden év március 31-ig éves jelzőrendszeri intézkedési tervet készítünk.

▪ Ha a család- és gyermekjóléti szolgálat a jelzőrendszer működtetése körében a család- és gyermekjóléti központ feladatkörébe tartozó vagy szakmai támogatását igénylő esetről szerzünk tudomást, haladéktalanul megkeressük a család- és gyermekjóléti központot.

3. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

▪ A szociális segítő munka keretében segítjük az igénybe vevőket a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, a családban élő gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében. A feltárt problémák alapján cselekvési tervet készítünk, melyet félévente felülvizsgálunk, a meghatározott feladatokat értékeljük és szükség szerint módosítjuk. A szociális segítő munka során valamennyi család esetében éves átlagban legalább havi három alkalommal személyes találkozást szervezünk meg és dokumentálunk. Koordináljuk az esetkezelésben részt vevő szakemberek, valamint a közvetített szolgáltatásban dolgozók együttműködését.

▪ Esetkonferenciát szervezünk az összes érintett szakember, a család- és gyermekjóléti központ, valamint a család részvételével.

▪ A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén haladéktalanul javaslatot teszünk a hatóság intézkedésére a család- és gyermekjóléti központ értesítése mellett. A családi konfliktusok megoldásának elősegítése érdekében javaslatot teszünk konfliktuskezelő, családterápiás módszer igénybevételére.

A Szolgálat dokumentációja:

A családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás dokumentálása a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet melléklete szerinti adatlapokon történik, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet melléklete szerinti adatlapokon.

Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le, úgy a szolgáltatást igénybe vevő nagykorú személlyel együttműködési megállapodást kötünk. Az együttműködési megállapodás megkötését követő 15 napon belül elkészítjük az Esetnapló A) részét és a B) részének 1. és 2. pontját.

Az együttműködési megállapodás egy évre köthető, ezt követően annak indokoltságát felül kell vizsgálni, kivéve a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés esetén.

Amennyiben új családtag kerül be gondozásba, vagy valaki esetében megszűnik a szociális segítő munka, abban az esetben a megállapodás módosítására kerül sor. A cselekvési tervet félévente felülvizsgáljuk és amennyiben szükséges módosítjuk. Megfigyeléseinket, látogatási tapasztalatainkat feljegyzésekben rögzítjük. A napi forgalom dokumentálására a forgalmi napló szolgál.

7.7. Az ellátás igénybevételének módja

A szolgáltatás igénybevétele önkéntes és térítésmentes. Kezdeményezheti maga a gyermek, a szülő (törvényes képviselő), vagy az észlelő és jelzőrendszer tagjai. Az utóbbi esetben a jelzést követően a Szolgálat személyes találkozót kezdeményez az érintett személlyel, családdal, szülővel (törvényes képviselővel) és felajánlja a szolgáltatás igénybevételét.

Amennyiben a szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett intézkedéssel nem zárható le, úgy a szolgáltatást igénybe vevő nagykorú személlyel, valamint a cselekvőképességében a gyermekjóléti, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy esetén a gondnoka hozzájárulásával az intézményvezető együttműködési megállapodást köt.

Az első kapcsolatfelvételkor tájékoztatjuk az igénybevevőt:

a) a szolgáltatás elemeiről, azok tartalmáról, feltételeiről,

b) az intézmény által vezetett, az igénybe vevőre vonatkozó nyilvántartásokról és

c) panaszjoga gyakorlásának módjáról.

Az igénybe vevő köteles:

▪ nyilatkozni a kapott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről,

▪ nyilatkozni együttműködésének szándékáról,

▪ adatokat szolgáltatni az intézményi nyilvántartásokhoz,

▪ nyilatkozni arról, hogy a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adatokban beállott változásokról tájékoztatja a Szolgálatot.

Az igénybe vevő hozzájárul ahhoz, hogy az általa megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az 1997. évi XXXI. törvény és az 1993. évi III. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a Szolgálat a nyilvántartási rendszerében kezelje. Továbbá tudomásul veszi, hogy a Szolgálat a 415/2015 (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az igénybe vevő nyilvántartott adatairól és a szolgáltatás igénybevételéről elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít.

7.8. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

A Szolgálat nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra. Az ellátási területen lévő intézményeket, szervezeteket, önkormányzatokat, szolgálatokat folyamatosan tájékoztatjuk szóban, írásban, szórólapok formájában a nyújtott szolgáltatásainkról, elérhetőségeinkről, a családsegítők személyéről, ügyfélfogadási rendjéről. Továbbá tájékoztatást nyújtunk a család- és gyermekjóléti központ által ellátott feladatokról, elérhetőségének helyéről és idejéről.

A szolgáltatás nyújtásának helyszínén nyitvatartási időn kívül is feltüntetjük a Szolgálat nevét, nyitvatartási idejét, és a család- és gyermekjóléti központ által nyújtott készenléti szolgálat telefonszámát.

Minden ellátott településen biztosított az ügyfélfogadás.

A Szolgálat ügyfélfogadási rendje:

A Szolgálat a közös önkormányzati hivatalok által lefedett települések határát és egységét megtartva alakította ki struktúráját és ügyfélfogadási rendjét.

Település	Családsegítő neve	Családsegítő asszisztens	Ügyfélfogadás ideje	Elérhetőség
		Xxxxx Xxxxx	Csütörtök: 8:00-12:00	3987 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00.
Bodroghalom				(Önkormányzat épülete)
			Péntek:8:00-12:00
	Xxxxx Xxxxxxxxx 30/000-0000			Tel.: 47/302-009
Pácin		Xxxxx Xxxxx	Hétfő: 8:00-12:00	0000 Xxxxx, Xx xx 00. (Család-és Gyermekjóléti Szolgálat épülete)
			Szerda: 8:00-12:00
				Tel.: 47/342-479
Cigánd	Xxxxxx Xxxxxxx Xxxxx	Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx Xxxxx	Xxxxx: 8:00-12:00 Szerda: 8:00-12:00	0000 Xxxxxx, Xx xx 00. Tel.: 47/534-440

	30/466-1534		13:00-16:00 Péntek: 8:00-12:00
Xxxxx		Xxxxxx Xxxxx	Hétfő:8:00-12:00 Szerda: 8:00-12:00	3974 Xxxxx, Xxx X. xx 0. Tel: 47/376-699
Nagyrozvágy	Xxxx Xxxxxxxx 30/465-8431	Xxxxxx Xxxxx	Xxxx: 8:00-12:00	3965 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxx xx 00. (Önkormányzat épülete) Tel.: 47/000-0000000
Kisrozvágy		Xxxxxx Xxxxx	Kedd: 10:00-12:00	3965 Xxxxxxxxxx, Xxxxxx xx 0. (Önkormányzat épülete) Tel.: 47/576-033
Xxxxxx		Xxxxxx Xxxxx	Csütörtök: 8:00-12:00	3974 Xxxxxx, Xxxxxx X. xx 0. (Önkormányzat épülete) Tel.:47/376-013
Lácacséke			Hétfő: 8:00-12:00	3967 Xxxxxxxxx, Xx xx 00. (Önkormányzat épülete) Tel.: 47/000-0000000
Xxxxx			Xxxx: 8:00-12:00	Xxxxx, Xx xxxx 000. Tel.:47/395-009
Zemplénagárd			Szerda: 8:00-12:00	0000 Xxxxxxxxxxxx, Xx xxxx 00. (Idősek klubja)
Révleányvár			Csütörtök: 8:00-12:00	3976 Xxxxxxxxxxx, Xx xx 00. (Önkormányzat épülete) Tel.: 47/376-043
Tiszacsermely	Xxxxxxxxxx Xxxxxxx 30/465-8636	Sántáné Xxxx Xxxxxx	Xxxx: 8:00-12:00 Péntek: 8:00-12:00	3972 Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx X. xx 0.(Önkormányzat épülete) Tel.: 47/334-062
Tiszakarád			Hétfő: 8:00-12:00 Szerda: 8:00-12:00	0000 Xxxxxxxxxx, Xxxx X. xx 0. (Közösségi Ház) 0000 Xxxxxxxxxx, Xxxxxx X. xx 00. Tel.: 47/582-009
		Xxxxx Xxxxx	K: 8.00-12.00	3963 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xx 0. Tel: 47/384-324
			Sz: 8.00-12.00;
Xxxxxx	Xxxxxxxx		13:00-16:00
	Xxxxxxx Xxxxx 30/465-7483			3963 Xxxxxx, Xxxxxx xx 00. (Közösségi ház)
			CS:8:00-12:00
Karos			H:8:00-12:00	0000 Xxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.

A családsegítők heti kötött munkaideje 20 óra. Ennek a 20 órának magában kell foglalnia, az adminisztrációs munkát és az ügyfélfogadást. A másik 20 óra kötetlen, melyet terepen töltenek.

VIII. Család- és gyermekjóléti központ

8.1. A szolgáltatás célja, feladata

A család- és gyermekjóléti központ (a továbbiakban:Központ) ellátja a Gyvt. 39. § és a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános feladatokat, valamint egyéb jogszabályban meghatározott speciális feladatokat.

A Központ a Szociális Szolgáltató Központ szervezetileg és szakmailag önálló egysége, mely az általános szolgáltatási feladatain túl, a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt.

Központunk elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának. A gyermek érdeke minden olyan esetben megkívánja, hogy családja segítséget kapjon, amikor a szülők a kialakult nehéz körülményeken önerőből nem tudnak úrrá lenni és a gyermek fejlődését a kialakult helyzet, veszélyezteti.

Szolgáltatási kapacitások

Család- és Gyermekjóléti Központ - 2016. - Hatósági intézkedés nyomán gondozott kiskorúak száma
	Védelembe vett	IH	Nevelésbe vett	Utógond.	Összesen	Összesből lány
Bodroghalom	5	0	6	0	11	4
Cigánd	48	2	7	0	57	37
Dámóc	9	2	0	3	14	6
Karcsa	21	0	5	0	26	11
Karos	2	0	2	0	4	0
Kisrozvágy	5	0	0	0	5	2
Lácacséke	8	2	1	0	11	4
Nagyrozvágy	2	1	0	0	3	1
Pácin	6	0	0	0	6	3
Révleányvár	4	0	0	0	4	3
Ricse	34	1	7	0	42	23
Semjén	11	0	1	0	12	6
Tiszacsermely	8	0	0	0	8	5
Tiszakarád	14	3	1	0	18	9
Zemplénagárd	10	0	0	0	10	5
Összesen	187	11	30	3	231	119

2016. évben a Központ 231 gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek gondozását végezte.

Az esetmenedzserek szükség szerinti napokat töltenek az ellátott településeken, együttműködve és egymás munkáját segítve az illetékes családsegítőkkel. A székhely Cigánd, innen kiindulva látják el a szolgáltatással érintett településeket.

A Szolgálat családsegítőivel szorosan együttműködve, egymás munkáját segítve nyújtanak a lakosok rézére minél teljesebb és komplexebb segítséget a hatékony problémamegoldás érdekében. A Központ által nyújtott speciális szolgáltatások a járás teljes lakossága részére elérhető.

A Központ az alábbi elvek szerint működik:

a) Nyitottság elve: A Központ nyitott intézmény. A Központot egyének, családok, csoportok, közösségek, közvetlenül kereshetik fel, vagy a területen működő más intézmények javasolják a kapcsolatfelvételt, illetve a Szolgálat ajánlja fel segítségét a klienseknek.

Az intézmény munkatársai mindenkor a kliensek érdekeit képviselve tevékenykednek.

b) Személyiségi jogok védelmének elve: A Központ munkatársainak tevékenysége során tudomására jutott, a kliensek személyiségi jogait érintő adatok és tények nyilvántartására és kezelésére kötelezőek a 2011.évi CXII törvényben és a Szociális Munka Etikai Kódexében foglaltak. A Központ munkatársainak, szolgálati titoktartási kötelezettsége kötelező. A Központot felkereső állampolgárok anonimitását - kívánság szerint – a Központ munkatársai megtartani kötelesek.

c) Egyenlőség elve: A Központ minden kliens ügyével nemre és fajra, felekezetre, családi állapotra, nemi hovatartozásra, korra tekintet nélkül köteles foglalkozni, illetve a hatáskörébe nem tartozó, vagy azt meghaladó ügyekben tájékoztatást nyújtani.

8.2. A szolgáltatás kapcsolatrendszere, együttműködés módja

A Központ az ellátási területen élő lakosok komplex ellátásának érdekében kiterjedt kapcsolathálóval rendelkezik.

A Emberi Erőforrások Minisztériuma által 2017. augusztusban kiadott, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő-és jelzőrendszer folyamataira vonatkozó protokollja is megerősíti a jelzőrendszeri tagok felelősségét a gyermek veszélyeztetettségének észlelése és jelzése szempontjából.

Az észlelő- és jelzőrendszer működését, működtetését három dokumentáció szabályozza, amelyek egymásra épülve rendszerbe foglalják a vonatkozó jogi és szakmai szabályokat.

A jelzőrendszer szakmai kereteit működésének és működtetésének szabályait a

„Szakmai ajánlás a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer működésének és működtetésének szabályairól” című dokumentum tartalmazza. A dokumentum elsősorban strukturális kérdésekkel foglalkozik, szakember szintre bontva az észlelő- és jelzőrendszer különböző szereplőinek feladatait, kompetenciahatárait, együttműködésük szakmai kereteit.

A „Protokoll a család- és gyermekjóléti szolgáltatás által működtetett észlelő- és jelzőrendszer folymatairól” című dokumentum tartalmazza s fenti keretben meghatározott, ágazatközi együttműködésben megvalósuló jelzések folyamatát, annak szakmai szabályait. A dokumentum valamennyi célcsoportra kiterjedően szabályozza, hogy mikor kell jelezni, milyen tartalommal és a jelzést fogadó szolgáltatónak milyen feladatai vannak a jelzést követően.

A harmadik szakmai szabályozó dokumentum fókusza speciálisan a gyermekek bántalmazása. „ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszűntetésére irányuló szektor semleges egységes elvek és módszertan” című dokumentum célzottan a gyermekbántalmazás észlelése során előírt feladatokat tartalmazza. A gyermekbántalmazás felismerését, a szükséges intézkedések megtételét szabályozó dokumentum valamennyi a gyermekek ellátásában érintett ágazat számára kötelező.

A Központ folyamatosan együttműködik az ellátási területen tevékenykedő intézményekkel, szervezetekkel, így különösen:

⮚ A járás önkormányzatai, jegyzők, hivatali munkatársak és a képviselőtestületek

⮚ Egészségügyi szolgáltatást nyújtók: háziorvosok, a Bodrogközi Kistérségi Járóbeteg Szakellátó Központ és szakorvosai

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigándi Járási Hivatal

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigándi Járási Hivatal Hatósági és Gyámügyi Osztály

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Cigándi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

⮚ Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság

⮚ Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság Cigándi Rendőrőrs

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Cigándi Tagintézménye

⮚ A járás általános iskolái, óvodái, azok vezetői, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei

- Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx

- Cigándi Tündérkert Óvoda és Bölcsőde

- Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxxx Tagintézménye

- Napközi otthonos Óvoda Tiszacsermely

- Xxxxx Xxxxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxxxxxx

- Napközi otthonos Óvoda Tiszakarád

- Xxxxxx Xxxxx Általános Művelődési Központ Általános Iskola Bodroghalom

- Bodroghalmi Mesepalota Óvoda

- Általános Iskola Pácin

- Napközi otthonos Óvoda Pácin

- Nagyrozvágyi Általános Művelődési Központ Általános Iskolája

- Nagyrozvágyi Általános Művelődési Központ Óvoda

- Xxxxxx Xxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx Tagintézménye

- Cigándi Tündérkert Óvoda és Bölcsőde Zemplénagárdi Tagintézménye

- Xxxxxx Xxxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxxxxxxxx Tagintézménye

- Cigándi Tündérkert Óvoda és Bölcsőde Révleányvári Tagintézménye

- Karcsai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

- Napközi Otthonos Óvoda Karcsa

- Xxxxxx Xxxxx Általános Xxxxxx Xxxxxx Tagintézménye

- Bodroghalmi Mesepalota Óvoda Karosi Tagintézménye

- Ricsei II. Xxxxxxx Xxxxxx Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

- Ricsei II. Xxxxxxx Xxxxxx Óvoda

⮚ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Igazságügyi

Szolgálata:pártfogó felügyelői szolgálat,jogi segítségnyújtó szolgálat, áldozatsegítő szolgálat

⮚ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Sárospataki Tankerülete

⮚ Miskolci Gyermekvédelmi Körzet és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat: befogadó otthon, nevelőszülők, gyermekotthon dolgozói, gyermekvédelmi gyámok, szakellátás dolgozói

⮚ Védőnői Szolgálatok

⮚ Járáson kívül működő azon általános iskolák, óvodák, középiskolák, melyekbe az ellátási területen élő gyermekek járnak

⮚ Bodrogköz Kincsei Bölcsőde

⮚ Művelődési Központok

⮚ Bíróságok

⮚ Járáson belül tevékenykedő civil szervezetek

⮚ Magyar Máltai Szeretetszolgálat

⮚ Magyar Vöröskereszt

⮚ Magyar Református Szeretetszolgálat

⮚ A Szociális Szolgáltató Központ egyéb szolgáltatásai: család- és gyermekjóléti szolgálat, támogató szolgálat, fogyatékkal élők nappali intézménye, idősek klubja, házi segítségnyújtásban dolgozók, iskolai szociális munkások

⮚ Biztos Kezdet Gyermekházak

⮚ Közösségi Szolgáltató Házak

⮚ Tanoda Pácin

⮚ Egyéb, itt fel nem sorolt, az intézmény tevékenységi körét érintő, azt segíteni tudó intézmények, szervezetek, szakemberek

A Központ a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatait erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli.

A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer további megerősítése céljából 2016.01.01. napján a Központon belül létrejött a jelzőrendszeri tanácsadó munkakör, a jelzőrendszeri munka járási szintű koordinációja érdekében. A változások nagy hangsúlyt fektettek a jelzőrendszer működésére és az abban résztvevők egységes felelősségvállalására.

A jelzőrendszeri tagokkal és a Szolgálattal közösen rendszeresen esetmegbeszéléseket, esetkonferenciákat és szakmaközi megbeszéléseket tartunk. Folyamatos kapcsolatban vagyunk a védőnőkkel, a Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival, az iskolákkal, óvodákkal, bölcsőde dolgozóival, a rendőrséggel, a cigándi gyámhivatal munkatársaival, a területen illetékes pártfogó felügyelőkkel, a biztos kezdet gyermekházakkal.

A Központ fogadja a hozzá érkező jelzéseket. A jelzőrendszer tagjai a Központ által rendszeresített problémajelző adatlapon is megtehetik jelzéseiket. A jelzés beérkezését az esetmenedzser rögzíti az „Esetjelző adatlap” elnevezésű nyomtatványon. Amennyiben a Központ a család- és gyermekjóléti szolgálat feladatkörébe tartozó szolgáltatás szükségességét észleli, úgy bevonja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtásába, egyéb esetben felhívja a család- és gyermekjóléti szolgálatot a szolgáltatás nyújtására.

Szolgálattal való együttműködés:

Intézményünkön belül külön szakmai és szervezeti egységként működik a Központ és a Szolgálat egymás mellett. Az együttműködés kereteit a Szolgálattal közösen alakítottuk ki, kihasználva az integrált intézményből fakadó előnyöket. A szakemberek munkamegosztása a jogszabályban előírt kompetencia határok betartásával történik, viszont a szoros együttműködés jegyében a döntések meghozatala közös megbeszélés tárgyát képezik.

A jogszabályi és intézményi változásokkal kapcsolatos megbeszélések közösen történnek, így mindenki tisztában van a szakmai egységektől elvárt követelményekkel. Erre azért van szükség, mert intézményünkben a szolgálat családsegítői és a központ esetmenedzserei tevőlegesen is segítik egymás munkáját, adott esetben helyettesítik is egymást.

8.3. Ellátottak köre, szociális jellemzői, ellátási szükségletei

A Központ működési területe a 15 települést magába foglaló Cigándi Járás közigazgatási területe: Bodroghalom, Cigánd, Dámóc, Karcsa, Karos, Kisrozvágy, Lácacséke, Nagyrozvágy, Pácin, Révleányvár, Ricse, Semjén, Tiszacsermely, Tiszakarád és Zemplénagárd települések.

Cigánd Járás- 2017.01.01. állapot
Település	Férfi	Nő	Össz. lakosságszám
Xxxxxxxxxxx	000	000	0000
Cigánd	1611	1621	3232
Dámóc	201	198	399

Karcsa	000	000	0000
Karos	256	269	525
Kisrozvágy	90	104	194
Lácacséke	174	160	334
Nagyrozvágy	355	362	717
Pácin	000	000	0000
Révleányvár	261	262	523
Ricse	000	000	0000
Semjén	280	258	538
Tiszacsermely	327	293	620
Xxxxxxxxxx	0000	0000	0000
Zemplénagárd	385	394	779
Összesen	8470	8517	16987

Az Észak-magyarországi Régióban elhelyezkedő járás teljes lakosságszáma közel

17.000 fő. A Járáson belül Cigánd után Tiszakarád a legnagyobb lakosságszámú település. A két legnagyobb településen kívül több nagyközség is ellát egyfajta mikro térség-központi szerepet: Bodroghalom, Karcsa, Pácin és Ricse adja a kistérség teljes népességének harmadát.

A Cigándi Járás 15 települése szétszórtan helyezkedik el, sok esetben a falvak között nagy a távolság, kevés buszjárat működik, mely megnehezíti a közlekedést.

A háztartások szerkezete heterogén. Az egyszemélyes háztartások mellett, jelentős a nagycsaládosok részaránya. Jellemző körükben az alacsony iskolázottság (nyolc általános), a szakképzetlenség, a magas munkanélküliség és az alacsony minőségű lakásállomány. Jövedelmüket a gyermekek után járó juttatások teszik ki, amit alkalmi munkával egészítenek ki. Az itt élő családok fokozott gondozást és prevenciós munkát igényelnek.

A gyermek érdeke minden olyan esetben megkívánja, hogy családja segítséget kapjon, amikor a szülők a kialakult nehéz körülményeken önerőből nem tudnak úrrá lenni és a gyermek fejlődését a kialakult helyzet veszélyezteti.

A gondozott családok körében több probléma is jelen van. Komoly problémaként jelenik meg a szülők vagy a család életvitele, melyhez szorosan kapcsolódik a gyermekek következetlen és elhanyagoló nevelése. A családtagokból hiányzik a tolerancia, a türelem egymás iránt. Gyakran előfordulnak családi konfliktusok,

veszekedések, melyeknek szem- és fültanúi a családban élő gyermekek. Az anyagi problémák általában a szülők munkanélküliségéből fakadnak. A családok egyre kevésbé tudnak megbirkózni a gyermeknevelés felelősségével, a szülői kötelezettségek teljesítésével.

A járás hátrányos helyzetéből adódóan az itt élő családok körében egyre összetettebb problémák jelennek meg, melynek elsődleges tünethordozói a családban élő gyermekek életkortól függetlenül. Megjelenik a fiatalkori bűnözés, melynek kiváltó oka többek között a család társadalmi, szociális helyzete, a szülők által közvetített viselkedésminták, az egyes életkori sajátosságból fakadó tényezők is. Ellátási területünkön köznevelési intézmények közül csak általános iskolák találhatóak, középfokú oktatási intézmény nincs a járásban. A középfokú tanulmányokat folytató gyermekek az év nagy részében kikerülnek a látóterünkből.

A tankötelezettségi korhatár 2011-ben történő csökkentése számos területen érezteti a hatását, egyre többen nem szerzik meg a középfokú végzettséget, mely számos további problémát generál (szociális, munkaerő piaci, stb). A fiatalok nagy része hamar iskolaelhagyóvá válik, nincs jövőképük, életcéljuk, korán családot alapítanak és a gyermek után járó juttatásokban látják saját megélhetési forrásukat. Sok esetben sajnos a szülőktől sem látnak pozitív példát.

Munkánk során egyre többször találkozunk magatartási problémákkal, agresszív, deviáns megnyilvánulási formákkal. Az általános iskolás korosztály körében is egyre gyakrabban jelennek meg a tanulótársak és a pedagógusok irányába megmutatkozó agresszív magatartásformák, türelmetlenség és tiszteletlenség. Problémamegoldó képességük sok esetben hiányos, vagy nem megfelelő. Nem rendelkeznek megfelelő konfliktuskezelési technikákkal, melyek alkalmazásával képessé válnának indulataikat korosztályuknak megfelelően kezelni.

8.4. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása

A Központ a Gyvt. 39. § és a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl speciális feladatokat nyújt, ennek érdekében

❖ a gyermek családban nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermek igényeinek és szükségleteinek megfelelő önálló egyéni és csoportos speciális szolgáltatásokat, programokat nyújt, amelynek keretében biztosít

⮚ utcai szociális munkát,

⮚ kapcsolattartási ügyeletet, ennek keretében közvetítői eljárást, ide nem értve a 62/E. § és a 132. § (6) bekezdése szerinti közvetítői eljárást,

⮚ gyermekvédelmi jelzőrendszeri készenléti szolgálatot,

⮚ jogi tájékoztatásnyújtást és pszichológiai tanácsadást,

⮚ családkonzultációt, családterápiát, családi döntéshozó konferenciát;

❖ a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedésekhez kapcsolódó, a gyermekek védelmére irányuló tevékenységet lát el, amelynek keretében

⮚ kezdeményezi a gyermek védelembe vételét, vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét,

⮚ javaslatot készít a veszélyeztetettség mértékének megfelelően a gyermek védelembe vételére, illetve a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására, a gyermek tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására, a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére vagy annak megváltoztatására, valamint a gyermek megelőző pártfogásának mellőzésére, elrendelésére, fenntartására és megszüntetésére,

⮚ együttműködik a pártfogó felügyelői szolgálattal és a megelőző pártfogó felügyelővel a bűnismétlés megelőzése érdekében, ha a gyámhatóság elrendelte a gyermek megelőző pártfogását,

⮚ a családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében szociális segítőmunkát koordinál és végez – az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,

⮚ utógondozást végez – a gyermekvédelmi gyámmal együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez,

⮚ védelembe vett gyermek esetében elkészíti a gondozási-nevelési tervet, szociális segítőmunkát koordinál és végez, illetve a gyámhatóság megkeresésére a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásához kapcsolódó pénzfelhasználási tervet készít;

❖ szakmai támogatást nyújt az ellátási területén működő gyermekjóléti szolgálatok számára

❖ A család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján elkészíti az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat meghatározó szociális diagnózist. A család- és gyermekjóléti központ a szociális diagnózis elkészítésébe bevonhatja a nem járásszékhely településen működő család- és gyermekjóléti szolgálatokat. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a szociális szolgáltatókat és a szociális intézményeket.

8.5. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége

❖ Utcai szociális munka keretében:

- segítjük a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermeket,

- elősegítjük a lakóhelyéről önkényesen távozó, vagy a gondozója által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek lakóhelyére történő visszakerülését, szükség esetén kezdeményezzük átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítését,

- szervezzük a gyermekek beilleszkedését, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programokat a járás területére vonatkozóan, az érintett gyermekek lakókörnyezetében, illetve egyéb helyszíneken, lehetőség szerint bevonva a gyermek családját is.

Ellátási területünkön – Járás 15 települése – köznevelési intézmények közül általános iskolák találhatóak, az ide járó korosztályra nem jellemző az iskolakerülés és az utcán, köztereken való csellengés. Nincsenek olyan középületek – vasútállomás, bevásárlóközpont, buszvégállomás, szórakozóhelyek – ahol napközben iskolaidőben tudnának tartózkodni. Elsődleges célunk a prevenció, alternatívát szeretnénk nekik kínálni szabadidejük hasznos eltöltésére, valamint helyet biztosítunk arra, hogy kortársaikkal találkozzanak.

Az utcai szociális munkával célunk, hogy

- csökkentsük a gyermekek veszélyeztetettségét,

- szükség esetén más intézmény, szolgáltatás felé közvetítsük a gyermeket,

- megelőzzük a deviáns csoportokhoz való csatlakozást,

- visszavezessük őket az iskola világába, igazolatlan hiányzások csökkentése,

- alternatív szabadidős programok szervezése.

Kapcsolattartási ügyelet keretében biztosítjuk:

- a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges helyszínt,

- a felügyelt kapcsolattartást elrendelő szervvel történt előzetes egyeztetést követően a felügyeletet ellátó szakembert, vagy lehetővé tesszük más felügyeletet ellátó szakember jelenlétét,

- az érintettek kérésére, valamint a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárást (mediáció), melynek célja a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása,

- a konfliktuskezelő szolgáltatást.

A kapcsolattartási ügyelet funkciója, hogy minél konfliktus mentesebbé tegyük a gyermek számára a kapcsolattartást az arra jogosult személlyel.

Együttlétre alkalmas semleges helyszínt biztosítunk a kapcsolattartások megvalósulása érdekében. A kapcsolattartás megvalósulása előtt minden esetben történik egy előzetes beszélgetés, ahol a kapcsolattartásban érintett felekkel közösen megállapodást kötünk illetve ismertetjük a kapcsolattartási ügyelet házirendjét.

A felügyeletet a Központ esetmenedzserei látják el. Amennyiben a felügyelt kapcsolattartás elmarad, annak elmaradásától számított öt napon belül tájékoztatjuk a gyámhivatalt, illetve javaslatot teszünk a felülvizsgálatára vonatkozóan. Továbbá felkérésre a kapcsolattartás megvalósulásáról, az ott történtekről, a szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy és a gyermek kapcsolatának alakulásáról, a felügyelet fenntartásának szükségességéről tájékoztatást nyújtunk a gyámhivatalnak.

❖ Készenléti szolgálat keretében biztosítjuk:

- a nyitvatartási időn kívül felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali segítséget, tanácsadást vagy tájékoztatás nyújtást,

- tájékoztatást nyújtunk a lelkisegély-telefonvonal elérhetőségéről.

Egy állandóan hívható telefonszám segítségével egy folyamatos jelenlétet biztosítunk a nyitvatartási időn túl felmerülő krízishelyzetekben. A készenlétben lévő esetmenedzser szakszerű segítséget nyújt, vagy ilyen segítséget mozgósít. A készenléti szolgálat heti váltásban történik, a beosztást a központ vezetője készíti el. Amennyiben változás történik, úgy azt a központ vezetőjének előre jelezni szükséges. A módosítást kérő kijelölt személynek kell gondoskodnia a helyettesítő személyről. A szolgálat biztosítása során valamennyi hívásról, akár érkezett, akár kezdeményezett, dokumentálni kell az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. A telefont, valamint a szükséges dokumentációt személyesen adják át egymásnak az esetmenedzserek.

❖ Jelzőrendszer koordinálása körében végzett feladatunk:

- koordináljuk a járás területén működő jelzőrendszerek munkáját,

- szakmai támogatást nyújtunk a szakmaközi megbeszélések, az éves szakmai tanácskozás szervezéséhez, valamint az éves jelzőrendszeri intézkedési tervek elkészítéséhez és összehangolásához,

- összegyűjtjük a helyi jelzőrendszeri intézkedési terveket,

- a család- és gyermekjóléti szolgálat megkeresése alapján segítséget nyújtunk, szükség esetén intézkedünk,

- segítséget nyújtunk a jelzőrendszer tagjai és a család- és gyermekjóléti szolgálat közötti konfliktusok megoldásában,

- megbeszélést kezdeményezünk a jelzőrendszerek működésével kapcsolatban,

- megtesszük a Gyvt. 17. § (4) bekezdése szerinti jelzést, és

- a kapcsolati erőszak és emberkereskedelem áldozatainak segítése érdekében folyamatos kapcsolatot tartunk az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálattal.

❖ Iskolai Szociális Munka

2017. október 1.- 2019. március 31. közötti időszakban az EFOP – 3.2.9-16-2016- 00068 azonosító számú „Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység fejlesztése a Cigándi Járásban” megnevezésű pályázat keretében óvodai- iskolai szociális munka folyik intézményünkben.

Ennek a programnak a keretében az alábbi célok elérésére törekszünk:

⮚ A köznevelési intézményeken belül elérhetővé váljon egy szociális segítő tevékenység, melynek során a gyermekek és családjaik professzionális segítséget kapnak.

⮚ Az intézményen belüli hatékonyabb problémamegoldás érdekében szükséges egy segítő szakember jelenléte, aki a konfliktusokat helyben és időben azonnal tudja kezelni.

⮚ Az intézményen belül elérhetővé váljon egy olyan segítő személy, akihez a gyermekek problémáikkal, bizalommal fordulhatnak, akivel szemben nincs megfelelési kényszer. Egy független szakember jelenléte bizalmat sugall, hiszen sok esetben maga az iskola is stressz forrás a gyermekeknek.

⮚ Egy olyan szakember jelenléte az intézményen belül, aki rendelkezik megfelelő ismeretekkel a konfliktushelyzetek kezeléséhez, valamint az ilyen

helyzetek kialakulásának megelőzéséhez. Pártatlan szakemberként van jelen és elsősorban a gyermek érdekeit tartja szem előtt. Elősegíti és megteremti az érintett felek közötti megfelelő kommunikáció létrejöttét, koordináló szerepet tölt be.

⮚ A köznevelés eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében a szociális munka értékeinek közvetítése és átadása a pedagógusok részére.

A program keretében a Szakmai Tervben megfogalmazott feladatok, és programelemek megvalósítása zajlik.

❖ Gyerekesély iroda

Az „EFOP-1.4.2.-16 Integrált térségi gyermek program” pályázati projekt keretében működő gyerekesély iroda kezdte meg működését intézményünkben.

❖ A család- és gyermekjóléti szolgálat feladatainak szakmai támogatása érdekében:

- havi rendszerességgel megbeszélést tartunk, illetve szükség szerint konzultációt biztosítunk,

- tájékoztatjuk az általunk nyújtott szolgáltatásokról, az azt érintő változásokról, illetve a járás területén elérhető más személy, illetve szervezet által nyújtott szolgáltatásokról, ellátásokról.

❖ Javaslattétel hatósági intézkedésre:

Központunk javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek

- védelembe vételére,

- megelőző pártfogására,

- ideiglenes hatályú elhelyezésre,

- nevelésbe vételére,

- családba fogadására,

- harmadik személynél történő elhelyezésének kezdeményezésére,

- családbafogadó gyám kirendelésére,

- tankötelezettsége teljesítésének előmozdítására,

- gondozási helyének megváltoztatására,

- családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására.

Javaslatunkat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján tesszük meg, melyen ismertetjük a gyermek helyzetét. Telefonon, majd azt követően elektronikusan teszünk javaslatot abban az esetben, amennyiben a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély áll fenn. Ebben az esetben a veszély tényét és jellegét nevezzük meg.

Amennyiben a javaslattételre a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezése alapján kerül sor, úgy:

- javaslatunkban megjelöljük a család- és gyermekjóléti szolgálat és a gyermeket gondozó családsegítő adatait,

- védelembe vétel esetén a javaslatot mérlegelés nélkül, szükség szerint kiegészítve 3 munkanapon belül továbbítjuk a gyámhivatal felé.

❖ Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek védelme érdekében végzett tevékenységünk:

Szolgáltatásainkat a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján biztosítjuk.

- együttműködünk a megelőző pártfogó felügyelővel,

- lehetőség szerint helyszínt biztosítunk a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez,

- tájékoztatjuk a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről,

- védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatjuk a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmai érvekkel alátámasztott javaslatot teszünk:

o a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, vagy

o a gyámhivatal általi más, gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére.

- elkészítjük az egyéni gondozási-nevelési tervet, szervezzük a megvalósítását: a terv elkészítésébe és megvalósulásába bevonjuk a gyermeket és családját, a család- és gyermekjóléti szolgálatot, megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogót és az eset szempontjából érintett egyéb szakembereket, intézményeket. Szükség esetén módosítjuk a tervet, vagy kezdeményezzük a módosítását. Amennyiben a szülő, illetve a gyermek nem együttműködő és emiatt a terv megvalósítása nem lehetséges, úgy

o írásban jelezzük ezt a gyámhivatalnak,

o felhívjuk a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége estén a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó más hatósági intézkedésre kerülhet sor,

o javaslatot teszünk más hatósági intézkedésre.

- közreműködünk a családból kiemelt gyermek visszahelyezésében, utógondozásában. A gyermek visszahelyezése érdekében együttműködünk a gyermekvédelmi gyámmal, ennek körében támogatjuk a szülőket, a családbafogadó személyt a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. Folyamatosan kapcsolatot tartunk a gyermek gondozási helyével, a területi

gyermekvédelmi szakszolgálattal és a gyermekvédelmi gyámmal, ha a gyermek és a szülő, vagy a kapcsolattartásra jogosult más személy kapcsolattartásának, a gyermek visszahelyezésének elősegítése a gyermek érdekében áll.

- A visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látjuk el. Ennek keretében segítjük a gyermek családjába történő visszailleszkedését, lakókörnyezetébe történő beilleszkedését, tanulmányai folytatását vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely felkutatását. Szükség szerint együttműködünk az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel.

A család- és gyermekjóléti központ dokumentációja:

Dokumentálás a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet melléklete szerinti adatlapokon történik. Az esetmenedzserek megfigyeléseiket, tapasztalataikat feljegyzésekben rögzítik. A napi forgalom dokumentálására a forgalmi napló szolgál.

Utcai szociális munka dokumentációja:

- Utcai szociális munka napló

Kapcsolattartási ügyelet dokumentációja:

- Kapcsolattartási ügyeleti napló

- Megállapodás kapcsolattartási ügyelet igénybevételéről

- Előjegyzési napló

- Esetnapló

Készenléti szolgálat dokumentációja:

- Készenléti szolgálati napló,

- Készenléti szolgálat – telefon átadás átvétel

8.6. Az ellátás igénybevételének módja

A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés alatt álló gyermek esetében a gyámhivatal, illetve a bíróság határozata alapján biztosítjuk a szolgáltatást.

A Központ egyéb speciális szolgáltatásait kezdeményezheti maga a gyermek, a szülő vagy törvényes képviselő, a család- és gyermekjóléti szolgálat, illetve egyéb intézmények.

Az igénybe vevő hozzájárul ahhoz, hogy az általa megadott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az

1997. évi XXXI. törvény és az 1993. évi III. törvény rendelkezéseit figyelembe véve a Szolgálat a nyilvántartási rendszerében kezelje. Továbbá tudomásul veszi, hogy a Szolgálat a 415/2015 (XII. 23.) Korm. rendelet alapján az igénybe vevő nyilvántartott adatairól és a szolgáltatás igénybevételéről elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít.

8.7. A szolgáltatásról szóló tájékoztatás helyi módja

A Központ nagy hangsúlyt fektet a tájékoztatásra. Az ellátási területen lévő intézményeket, szervezeteket, önkormányzatokat, szolgálatokat folyamatosan tájékoztatjuk szóban, írásban, szórólapok formájában a nyújtott szolgáltatásainkról, elérhetőségeinkről. Továbbá tájékoztatást nyújtunk a család- és gyermekjóléti szolgálat által ellátott feladatokról, elérhetőségének helyéről és idejéről.

A szolgáltatás nyújtásának helyszínén nyitvatartási időn kívül is feltüntetjük a Központ nevét, nyitvatartási idejét, és a készenléti szolgálat telefonszámát.

A Központ nyitvatartási rendje:

Helyszín: 0000 Xxxxxx, Xx xx 00. Tel.: 47/534-440

Hétfő: 7:30 – 16:00

Kedd: 7:30 – 16:00

Szerda: 7:30 – 16:00

Csütörtök: 7:30 – 16:00

Péntek: 7:30 – 13:00

Kapcsolatügyelet biztosításának ideje: minden hónap második szombati napja 9:00 – 13:00 előjegyzési napló alapján

Készenléti szolgálat biztosításának ideje:

Munkanapokon: 16:00 órától másnap reggel 7:30-ig Hétvégén: péntek 13:30 órától hétfő reggel 7:30-ig

Munkaszüneti napokon: az azt megelőző munkanap végétől a következő munkanap reggel 07:30-ig

Készenléti szolgálat hívószáma: 06-20/409-7374

A Központ a közös önkormányzati hivatalok által lefedett települések határát és egységét megtartva, valamint a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat ügyfélfogadási idejét figyelembe véve alakította ki struktúráját.

Önkormányzati Hivatal elnevezése	Település	Településen tartózkodás helye	Esetmenedzser
Cigánd Város Önkormányzat	Cigánd	0000 Xxxxxx, Xx xxxx 00. (Szociális Szolgáltató Központ épülete)	Xxxxxx Xxxxxxxx
Zemplénagárd Közös Önkormányzat	Lácacséke	0000 Xxxxxxxxx, Xx xx 00. (Önkormányzat épülete)
	Dámóc	0000 Xxxxx, Xx xxxx 000. (Idősek klubja épülete)

	Zemplénagárd	0000 Xxxxxxxxxxxx, Xx xxxx 0. (Önkormányzat épülete)	Xxxx Xxxx
	Révleányvár	0000 Xxxxxxxxxxx, Xx xx 00. (Önkormányzat épülete)
Karcsai Közös Önkormányzati Hivatal	Xxxxxx	0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xx 0. (Család-és Gyermekjóléti Szolgálat épülete)	Xxxx Xxxxxx
	Xxxxx
Xxxxxxxxxxx Közös Önkormányzati Hivatal	Tiszakarád	0000 Xxxxxxxxxx, Xxxxxx X. xx 00. (Család-és Gyermekjóléti Szolgálat épülete)
	Tiszacsermely	0000 Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxxxx X. xx 0. (Önkormányzat épülete)
Pácini Közös Önkormányzati Hivatal	Bodroghalom	0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 000. (Önkormányzat épülete)
	Pácin	0000 Xxxxx, Xx xx 00. (Család-és Gyermekjóléti Szolgálat épülete)	Xxxxxxx Xxxxxxxxx
Ricsei Közös Önkormányzati Hivatal	Ricse	0000 Xxxxx, Xxx X. xx 0. (Család-és Gyermekjóléti Szolgálat épülete)
	Xxxxxxxxxxx	0000 Xxxxxxxxxxx, Xx xx 00. (Idősek klubja épülete)
	Kisrozvágy	0000 Xxxxxxxxxx, Xxxxxx xx 0. (Önkormányzat épülete)
	Xxxxxx	0000 Xxxxxx, Xxxxxx X. xx 0. (Önkormányzat épülete)

IX. Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről

A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről szóló 415/2015. (XII.23.) Korm. rendelet írja elő a fenntartók igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettségét.

Az 1993. évi III. törvény és Kormányrendelet rendelkezései értelmében az intézmény szolgáltatásainak igénybevevőiről adatot szolgáltatunk a Központi Elektronikus Nyilvántartás A Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) nevű rendszer részére. Az adatszolgáltatás a Szociális törvény alapján a szolgáltatást igénybevevő személy személyes adataira (név, születési név, születési hely és idő, TAJ szám, lakcím és tartózkodási cím), illetve a szolgáltatás napi igénybevételének tényére terjed ki.

Az adatszolgáltatást intézményünkben 4 fő adatrögzítő munkatárs végzi, az intézményvezető-helyettes/ e-képviselő felügyelete, és irányítása alatt! Az e- képviselő helyettesítését 2 fő adatrögzítő munkatárs látja el.

A szolgáltatások munkatársai kötelesek adatot szolgáltatni a települési koordinátoroknak, vagy a szakmai vezetőknek, a napi tevékenységükről, és a szolgáltatásokat igénybevevőkről. A települési koordinátorok, vagy a szakmai vezetők kötelesek az adatokat tárgynapot követő nap 13:00 –ig elsődlegesen elektronikus

formában (e-mail) eljuttatni az adott szolgáltatásért felelős az adatrögzítő munkatársakhoz, az erre a célra rendszeresített aláírt nyomtatványon!

A települési koordinátorok, szakmai vezetők, az adatrögzítőkhöz megküldött adatok valódiságáért felelősséggel tartoznak!

Az adatrögzítő munkatársak kötelesek a beérkezett adatokat rögzíteni a KENYSZI/TEVADMIN rendszerbe legkésőbb tárgynapot követő nap 24:00-ig! (Hétvégén is!)

Az adatrögzítő munkatársak kötelesek önellenőrzést végezni tárgyhót követő hónap 15. napáig!

A települési koordinátorok, szakmai vezetők, adatrögzítő munkatársak, a napi jelentéssel kapcsolatban felmerült hibákról, esetleges, akadályoztatásról, műszaki hibákról haladéktalanul kötelesek értesíteni az-e képviselőt!

Az adatrögzítő munkatársak, települési koordinátorok, szakmai vezetők, és az e- képviselő kötelesek mindent megtenni a jelentések napi szintű teljesüléséért!

Ha a jelentés, az áramszolgáltató, vagy az internet szolgáltató hibája miatt határidőre nem teljesül, az e-képviselő köteles jegyzőkönyvet felvenni, melyet megküld az NRSZH illetékes munkatársainak!

X. A Szakmai Program mellékletei

10.1. Szervezeti és Működési Szabályzat

10.2. Megállapodások tervezete

10.3. Nappali ellátás házirendje