Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok)
III
(Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok)
az EU-SzERzŐDÉS V. CÍME
aLaPJÁN
ELFOGaDOTT JOGI
aKTUSOK
A TANÁCS 2008/368/KKBP EGYÜTTES FELLÉPÉSE
(2008. május 14.)
a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében az ENSZ BT 1540 (2004) sz. határozata végrehajtásának támogatása céljából
az EURÓPaI UNIÓ TaNÁCSa,
tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 14. cikkére,
létrehozott bizottsága (a továbbiakban: az 1540. sz. ha- tározattal létrehozott bizottság) részére azokról a lépé- sekről, amelyeket a határozat végrehajtása érdekében megtettek vagy megtenni szándékoznak.
(4) 2006. április 27-én az
ENSz
Biztonsági Tanácsa elfo-
mivel:
(1) az Európai Tanács 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát, amelynek III. fejezete tartalmazza az EU-ban és harmadik országokban egyaránt meghozandó, az elterjedés elleni küzdelemre irányuló intézkedések listáját.
gadta az 1673 (2006) sz. határozatot, és úgy határozott, hogy a bizottságnak munkaprogram, információs tevé- kenység, segítségnyújtás, párbeszéd és együttműködés révén növelnie kell az 1540. sz. ENSz BT-határozat teljes körű végrehajtásának előmozdítására irányuló erőfeszíté- seit. a határozat felkérte továbbá az 1540. sz. határozat- tal létrehozott bizottságot arra, hogy az államokkal, a nemzetközi, a regionális és a szubregionális szerveze- tekkel együtt vizsgálja meg a tapasztalatmegosztás kérdését és a már megszerzett tapasztalatokat, valamint azt, hogy rendelkezésre állnak-e az 1540. sz. ENSz BT- határozat végrehajtását elősegítő programok.
(2)
az EU aktívan végrehajtja ezt a stratégiát, és érvényre juttatja a stratégia III. fejezetében felsorolt intézkedéseket, elsősorban a multilaterális intézmények által irányított egyedi projektek támogatására felszabadított pénzügyi források biztosításával, a tömegpusztító fegyverek elterje- dése elleni intézkedések széles skáláját igénylő álla- moknak technikai segítségnyújtás és szakértelem biztosí- tásával, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa szerepének megerősítésével.
(5)
az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság 2006. áprilisi jelentése a regionális és szubregionális információs tevékenységek kibővítését és elmélyítését javasolta annak érdekében, hogy az államok az 1540. sz. ENSz BT-hatá- rozat szerinti kötelezettségeik végrehajtásához strukturált útmutatást kaphassanak, figyelemmel arra, hogy akkor hatvankét államnak még be kellett nyújtania első nemzeti jelentését, továbbá az első nemzeti jelentésüket benyújtó államok közül ötvenöt államnak az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság kérésére további információkat, valamint pontosításokat kellett benyújtania.
(3)
az ENSz Biztonsági Tanácsa 2004. április 28-án elfo- gadta az 1540 (2004) sz. határozatot (1540. sz. ENSz BT-határozat), az első olyan nemzetközi okmányt, amely átfogó és egységes módon foglalkozik a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik, valamint a tömegpusztító fegyverekhez kapcsolódó anyagok kérdésével. az 1540. sz. ENSz BT-határozat valamennyi állam számára köte- lezettségeket állapított meg, amelyek célja, hogy megaka- dályozzák és meggátolják a nem állami szereplők ilyen fegyverekhez és a fegyverekhez kapcsolódó anyagokhoz jutását. az 1540. sz. ENSz BT-határozat továbbá felszó-
(6)
az Európai Unió 2006. június 12-én elsőként elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégia végrehajtása keretében az 1540. sz. ENSz BT-határozat végrehajtása érdekében hozott 2006/419/KKBP első tanácsi együttes fellépést (1). az említett együttes fellépés célja az 1540. sz. ENSz BT-határozattal kapcsolatos köte- lezettségek tudatosítása, valamint hozzájárulás nyújtása a harmadik államok részére az 1540. sz. ENSz BT-határo- zat végrehajtásáról szóló nemzeti jelentések elkészítésével kapcsolatos igazgatási képességeik erősítéséhez.
lította az államokat arra, hogy nyújtsanak be jelentést a
Biztonsági Tanács 1540 (2004)
ENSz
BT-határozattal
(1) HL L 165., 2006.6.17., 30. o.
(7) a 2006/419/KKBP együttes fellépés végrehajtása öt regio- a szakmai tapasztalatcserék kettős célt szolgálnak:
nális szeminárium megszervezését eredményezte afri-
kában, a Közel-Keleten,
Latin-amerikában,
valamint a
karibi és az ázsiai–csendes-óceáni térségben. Ezek a tevé- kenységek hozzájárultak a jelentést nem készítő államok, valamint azon államok számának a jelentős csökkenté- séhez is, amelyek a hiányos jelentések benyújtását köve- tően nem küldték meg az 1540. sz. határozattal létreho- zott bizottság által kért további információkat.
— a célzott országokban a kivitel-ellenőrzési folyamat irányítá- sának valamennyi dimenziójáért felelős tisztviselők képessé- geinek fokozása annak érdekében, hogy a gyakorlatban is hatékony erőfeszítéseket tudjanak tenni az 1540. sz. ENSz BT-határozat végrehajtására,
(8) az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottságnak az
ENSz Biztonsági Tanácsa részére 2007 decemberében
tartott tájékoztatója hangsúlyozta, hogy a bizottság gyakorlati tevékenységében a fő hangsúlynak a nemzeti jelentéstételről az 1540. sz. ENSz BT-határozat vala- mennyi vetületének a végrehajtása felé kell elmozdulnia. E tekintetben a regionális és egyéb sajátos körülményekre reagáló, egyénre szabott információs tevékenység és segít- ségnyújtás segítheti az államokat az 1540. sz. ENSz BT- határozat végrehajtása jelentette kihívásoknak való megfe- lelésben. az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság munkaprogramjában azt is megfogalmazta, hogy a végre- hajtással kapcsolatos nemzeti tervek és ütemtervek hasznos tervezési eszközök lehetnek az államok számára, és tovább kell folytatni ennek az elképzelésnek a támo- gatását. az érintett országoknak továbbá több támogatást kell kapniuk saját nemzeti cselekvési terveik kidolgozá- sában.
— a projektekben részt vevő, célzott államok tisztviselőinek olyan helyzetbe juttatása, amelyben különböző (kormányzati és ipari) szempontok figyelembevételével a hatékony támo- gatási kérelmek megfogalmazása érdekében egyértelműen képesek meghatározni a hiányosságokat és az igényeket.
a projektek részletes leírása a mellékletben található.
2. cikk
(1) az együttes fellépés végrehajtásáért – a Tanács főtitkárá-
(9)
az ENSz Titkárságon belül az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság és szakértőinek érdemi és logisztikai támogatásáért felelős Leszerelési Ügyek Hivatalt bízzák meg az ezen együttes fellépés keretében megvalósítandó projektek technikai végrehajtásával.
nak/a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) főképviselőjének segítségével – az elnökség felelős. a Bizottság teljes mértékben közreműködik az együttes fellépés végrehajtásában.
(2) az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek technikai
végrehajtását az ENSz
Titkársága (Leszerelési Ügyek Hivatala)
(10) Ezt az együttes fellépést az Egyesült Nemzetek Szervezete által kezelt projektekhez történő európai uniós pénzügyi hozzájárulások kezelésére vonatkozó, az Európai Bizottság és az Egyesült Nemzetek Szervezete között létrejött pénzügyi és igazgatási keretegyezménnyel össz- hangban kell végrehajtani,
(„az ENSz Titkárság (ODa)”) végzi. Feladatát az elnökséget segítő főtitkár/főképviselő ellenőrzése alatt hajtja végre. a főtit- kár/főképviselő e célból megköti a szükséges megállapodásokat az ENSz Titkárságával (ODa).
XXXXXxXXx EzT az EGYÜTTES FELLÉPÉST:
1. cikk
(1) a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni, az
ENSz
(3) az elnökség, a főtitkár/főképviselő és a Bizottság hatás- körüknek megfelelően rendszeresen tájékoztatják egymást ezen együttes fellépés végrehajtásáról.
Biztonsági Tanácsa szerepének megerősítését, valamint a tömeg- pusztító fegyverek elterjedése jelentette kihívásokkal való szem- benézéshez szükséges szakértelem növelését célul kitűző EU- stratégiával összhangban, az Európai Unió folytatja az 1540 (2004) sz. ENSz BT-határozat (1540. sz. ENSz BT-határozat) végrehajtásának támogatását.
3. cikk
(1) az 1. cikk (2) bekezdésében említett projektek végrehaj- tását szolgáló pénzügyi referenciaösszeg 475 000 EUR, amelyet az Európai Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.
(2) az 1540. sz. ENSz BT-határozatot támogató és az EU-
stratégia intézkedéseinek megfelelő projektek számos célzott
(2)
az (1) bekezdésben meghatározott összeggel finanszíro-
alrégióban egy tematikus szakmai tapasztalatcsere-sorozatból fognak állni.
zott kiadásokat az Európai Unió általános költségvetésére vonat- kozó közösségi eljárások és szabályok szerint kezelik.
(3) a (2) bekezdésben említett, támogatás formájában megvalósuló kiadások megfelelő kezelését a Bizottság felügyeli. a Bizottság e célból finanszírozási megállapodást köt az ENSz Titkárságával (ODa). a finanszírozási megállapodás rendelkezik
5. cikk
Ez az együttes fellépés az elfogadásának napján lép hatályba.
arról, hogy az
ENSz
Titkárságának
(ODa)
– a hozzájárulás
nagyságának megfelelően – biztosítania kell az EU-hozzájárulás láthatóságát.
(4) a Bizottság törekszik arra, hogy a (3) bekezdésben emlí- tett finanszírozási megállapodást ezen együttes fellépés hatály- balépését követően a lehető legkorábbi időpontban megkösse. a Bizottság tájékoztatja a Tanácsot az ezen eljárás során felmerülő nehézségekről és a finanszírozási megállapodás megkötésének időpontjáról.
az együttes fellépés 24 hónappal a 3. cikk (3) bekezdésében említett finanszírozási megállapodás megkötését követően, vagy 3 hónappal az elfogadását követően hatályát veszti, amennyiben ezen időtartam alatt nem kötöttek finanszírozási megállapodást.
6. cikk
Ezt az együttes fellépést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.
4. cikk
az elnökség a főtitkár/főképviselő támogatásával – az
ENSz
Kelt Brüsszelben, 2008. május 14-én.
Titkársága (ODa) által készített rendszeres jelentések alapján – jelentést nyújt be a Tanácsnak ezen együttes fellépés végrehajtá- sáról. Ezek a jelentések képezik majd a Tanács által végzett értékelés alapját. a Bizottságot teljes mértékben be kell vonni, és annak az együttes fellépés végrehajtásának pénzügyi vonat- kozásairól jelentést kell készítenie.
a Tanács részéről az elnök
a. BaJUK
MELLÉKLET
EU-támogatás az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1540 (2004) sz. határozatának végrehajtásához
1. Háttér
a 2006. áprilisi jelentésében az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság megállapította, hogy az a hatvankét állam, amelynek még be kellett nyújtania első nemzeti jelentését, továbbá az első nemzeti jelentésüket már benyújtott államok közül az az ötvenöt állam, amelynek az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság kérésére további információkat, valamint pontosításokat kellett benyújtaniuk, három földrajzi térségbe (afrika, a karibi térség, és a csendes-óceáni térség déli része) tömörül, továbbá a nemzeti jelentésekben mutatkozó hiányosságok bizonyos regionális mintákat követnek, ezért az 1540. sz. ENSz BT-határozat végrehajtási követelményeinek való megfeleléshez az államoknak nyújtott segítségnek azokra a térségekre kell összpontosítania, ahol a konkrét igényeket beazonosították.
E véleményre reagálva az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság tevékenységeihez való uniós hozzájárulás a 2004–2007-es időszak alatt kettős jellegű volt:
— az Európai Unió diplomáciai lépéseket tett harmadik államok felé az 1540. sz. ENSz BT-határozat szerinti nemzeti jelentések benyújtásának előmozdítása érdekében,
— az Unió 2006. június 12-én elfogadta a 2006/419/KKBP együttes fellépést, amely pénzügyi támogatást nyújt a fejlődő országok öt különböző régióját célzó, öt információs tevékenységhez. a szemináriumok formájában megvalósuló információs tevékenységek célja, hogy tudatosítsa a fejlődő országok körében az 1540. sz. ENSz BT-határozat szerinti kötelezettségeiket, valamint hozzájárulást nyújtson a harmadik államok számára az 1540. sz. ENSz BT-határozat végrehajtásáról szóló nemzeti jelentések elkészítésével kapcsolatos nemzeti igazgatási képes- ségek erősítéséhez.
az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság elnökének az ENSz BT számára 2007. december 17-én tartott tájékoztatása szerint jelentős előrelépés történt az ENSz-tagállamok jelentéstételi kötelezettsége tekintetében, ugyan- akkor a következő időszakban további erőfeszítésekre van szükség a határozat valamennyi vonatkozásának teljes mértékű végrehajtásához. Különösen 2008 márciusától, amikor már száznegyvennégy állam benyújtotta az első jelentését és kilencvenkilenc állam megküldte a kért további információkat. az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság által 2007 októberében az információs tevékenységekről tartott tematikus megbeszéléseken következés- képpen elismerték egy fokozatosságon alapuló megközelítés szükségességét, és azt javasolták, hogy a jövőbeli infor- mációs tevékenységek kisebb mértékben összpontosítsanak a jelentéstétel kérdésére, és nagyobb mértékben az álla- moknak a végrehajtás kérdéseivel kapcsolatos támogatására.
a 2007. decemberi tájékoztató kiemelte, hogy az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság gyakorlati tevékenysé- gében a fő hangsúlynak a jelentéstételről az 1540. sz. ENSz BT-határozat valamennyi vonatkozásának végrehajtása felé kell elmozdulnia. E tekintetben a regionális és egyéb sajátos körülményekre reagáló, egyénre szabott információs tevékenység és segítségnyújtás segítheti a tagállamokat a végrehajtás jelentette kihívásoknak való megfelelésben. amint azt a bizottsági munkaprogram is megfogalmazza, a végrehajtással kapcsolatos nemzeti tervek és ütemtervek hasznos tervezési eszközök lehetnek az államok részére, és tovább kell folytatni ennek az elképzelésnek a támogatását. az érintett országoknak több támogatást kell kapniuk saját nemzeti cselekvési terveik kidolgozásában. Hasonlóképpen, fokozni kell a tagállamoknak a hatékony támogatási kérelmek megfogalmazására irányuló képességét.
2. A projektek leírása
az 1540. sz. ENSz BT-határozat végrehajtásának támogatását szolgáló projekt hat olyan szakmai tapasztalatcseréből fog állni, amelyek célja, hogy fokozzák hat alrégióban (afrikában, Közép-amerikában, a MERCOSUR-ben, a Közel- Keleten és az Öböl-térségben, a csendes-óceáni szigeteken és Délkelet-Ázsiában) a kivitel-ellenőrzési folyamat irá- nyításáért felelős tisztviselők képességeit annak érdekében, hogy a gyakorlatban is erőfeszítéseket tudjanak tenni az 1540. sz. ENSz BT-határozat végrehajtására. Ezeket a képességfejlesztést szolgáló szakmai tapasztalatcseréket olyan sajátosan alakítják ki, hogy azok segítsék a határellenőrzéssel kapcsolatos kérdésekért, a vámügyekért és a szabályozási tevékenységekért felelős tisztviselőket, átfogva egy kivitel-ellenőrzési folyamat legfőbb elemeit, így az alkalmazandó jogszabályokat (beleértve a nemzeti és a nemzetközi jogi aspektusokat is), a szabályozási ellenőrzéseket (beleértve az engedélyezéssel kapcsolatos rendelkezéseket, a végfelhasználói ellenőrzést és a tudatosságnövelő programokat) és a végrehajtást (beleértve a termékazonosítást, kockázatelemzést és a felderítési módszereket).
a szakmai tapasztalatcserén az államokat ösztönözni fogják, hogy tárgyalják meg és osszák meg egymás között a végrehajtással kapcsolatos gyakorlati kérdéseket. az államoknak lehetőségük lesz összehasonlítani a kivitel-ellenőrzési eljárásaikat, és ezen összehasonlítások révén megjelölni azokat a gyakorlatokat, amelyek tekintetében hasznosak lehetnek mások tapasztalatai. Támogatási programok összeállítására kerülhet sor, amennyiben támogatásra lenne szüksége az államoknak, hogy képesek legyenek a leghatékonyabb gyakorlatok alkalmazására.
a javasolt tevékenységeknek továbbá olyan helyzetbe kell juttatniuk a fentebb említett tisztviselőket, amelyben külön- böző (kormányzati és ipari) szempontok figyelembevételével a képzésre, felszerelésre és a tevékenységek egyéb terü- leteire vonatkozó hatékony támogatási kérelmek megfogalmazása érdekében egyértelműen képesek legyenek megha- tározni a hiányosságokat és az igényeket. Ezeket a kérelmeket – az államok részére való megküldés céljából – az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottságnak vagy közvetlenül maguknak az államoknak, nemzetközi, regionális és nem kormányzati szervezeteknek nyújthatják be. az 1540. sz. határozattal létrehozott bizottság szakértőin kívül ezeknek a szakmai tapasztalatcseréknek építeniük kell a nemzetközi szinten rendelkezésre álló szakértelemre. Ezért szakértőiknek a szakmai tapasztalatcsere idejére való rendelkezésre bocsátása révén az adományozó országok, valamint a nemzetközi kormányközi szervezetek is nyújthatnak megalapozott vagy ismert szakértelmet.
Ez az új együttes fellépés a korábbi, jobbára a tudatosításra és a jelentéstételi kötelezettségre összpontosító 2006/419/KKBP együttes fellépés alapján tett erőfeszítésekre épít, és azokat fokozza. Egy egyértelműen műveleti és szubregionális dimenziót biztosít a projekteknek azáltal, hogy három-négy napos időtartamra lehetővé teszi minden egyes részt vevő állam mintegy három állami tisztviselőjének (gyakorlati szakemberi/szakértői szinten) részvételét a szakmai tapasztalatcseréken.
az együttes fellépés keretében finanszírozott szakmai tapasztalatcserék révén a hiányosságok és az igények egyértelmű meghatározásának megkönnyítése különösen hasznosnak bizonyul majd az Európai Unió részére főleg azon országok kiválasztása tekintetében, amelyek részesülhetnek az új stabilitási eszköz alapján finanszírozott képességfejlesztési projektekből. azon pontosan behatárolt fellépési területek meghatározását is elősegíti, amelyeken a leginkább szükség van további uniós fellépésekre. a szakmai tapasztalatcserék résztvevőit ösztönzik a konkrét támogatási kérelmek benyújtására. a támogatás körét az EU más lehetséges adományozók szándékainak figyelembevételével határozza meg, és maximális szinergiát biztosít majd a többi uniós pénzügyi eszközzel (például a stabilitási eszköz hatálya alá tartozó tevékenységek és az ezen együttes fellépés egymást kiegészítő jellegének biztosítása a kivitelel harmadik országokban történő ellenőrzése területén).
a projektek eredményei:
— a résztvevők részéről a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozására irányuló nemzeti, regionális és nemzetközi erőfeszítések, valamint azok végrehajtása módjainak fokozottabb megértése,
— a jelenlegi végrehajtási intézkedések átláthatóbbá tétele, valamint az 1540. sz. ENSz BT-határozat teljes körű végrehajtásának irányába tett vagy tervezett erőteljesebb lépések,
— jobb kockázatelemzés, felderítési és vizsgálati technikák,
— a nemzeti és regionális kivitel-ellenőrzési és a végrehajtásért felelős hatóságok közötti jobb együttműködés és információcsere,
— a rakományok mozgásának és azoknak a módszereknek a fokozottabb megértése, amelyeket a kivitel-ellenőrzési eljárások megkerülésére használnak,
— egyes árucikkek kettős felhasználást lehetővé tevő természetének fokozottabb megértése, valamint a tömegpusztító fegyverekkel és hordozóeszközeikkel kapcsolatos kettős felhasználású árucikkek beazonosításának fokozottabb képessége,
— fokozottabb együttműködés a szabályozási tevékenységért és végrehajtásért felelős tisztviselők, valamint az ipar között,
— a szakmai tapasztalatcsere eredményei a résztvevők részére:
a) lehetséges nemzeti cselekvési tervek elkészítése;
b) támogatási kérelmek elkészítése e szakmai tapasztalatcsere specifikusabb területeit érintő jövőbeli nyomon követés érdekében, valamint – szükség szerint – az ilyen támogatás nyújtása során fokozottabb együttműködés a kormányközi és szubregionális szervezetekkel; valamint
c) a szeminárium keretében végzett munkáról szóló jelentés.
3. Időtartam
a projektek becsült teljes időtartama huszonnégy hónap.
4. Kedvezményezettek és résztvevők
a részvételre kijelölt államok számos kritérium alapján kerültek kiválasztásra. az 1540. sz. ENSz BT-határozat végrehajtását vizsgáló országcsoport-elemzéseket használtak azon államok azonosítása érdekében, amelyek támogatást kérhetnek a kockázatelemzés, a határ- és átrakodás-ellenőrzés, termékazonosítás és a felderítési technikák területén.
az alábbiakban említett államoknak a projektekben való részvételre történő ajánlása során figyelembe vették továbbá a végrehajtás és a képességek szintjei terén köztük tapasztalható különbségeket. az olyan regionális kérdések közötti hasonlóságok, mint az átrakodás, közös elemet alkotnak, valamint lehetővé teszik az államok közötti szinergiák beazonosítását és kifejlesztését.
Emellett a kiválasztott államok korábban már részt vettek az érintett alrégiókban végzett információs tevékenysé- gekben.
az államok felkérést kapnak arra, hogy nevezzenek ki végrehajtási szinten olyan tisztviselőket, akik jártasak a kivitel- és a határ-ellenőrzési eljárásokban. E tisztviselők az alábbi kormányzati területek képviselői közül kerülnének ki:
— szabályozó hatóságok, valamint
— határellenőrzés (beleértve a vámügyi és rendfenntartó hatóságokat, különös figyelemmel a kormányközi és intéz- ményközi folyamatokra).
adott esetben a főtitkár/főképviselő által támogatott elnökség döntését követően a kivitel-ellenőrzési folyamat tekin- tetében központi szerepet játszó, további intézmények is meghívást kapnak.
Megfontolásra kerül a vonatkozó kormányközi és regionális szervezetek meghívása is a szakmai tapasztalatcserén való részvételre.
Hasonlóképpen fontos hangsúlyozni, hogy egyes részt vevő államok földrajzi elhelyezkedésük, politikai helyzetük vagy nemzeti energetikai terveik következtében – akár véletlenül is – szembesülhetnek a tömegpusztító fegyverek elterje- désének kockázatával. Közülük többen már építő jellegű párbeszédet folytatnak az Unióval a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásáról, továbbá ennek keretében a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályo- zására vonatkozó záradékot tartalmazó, kétoldalú megállapodásokról folytatnak tárgyalásokat, illetve ilyen megállapo- dásokat írnak alá. Ennek megfelelően e szakmai tapasztalatcserét lehetővé tevő találkozók óriási lehetőséget jelentenek az Unió számára, hogy teljesítse e záradékok szerint vállalt kötelezettségeit, továbbá hogy megmutassa, milyen fontosnak tartja a fejlődő országok támogatását a többoldalú eszközök révén is.
az e szakmai tapasztalatcserén való részvételre kiválasztott államok között szerepel:
1. az afrikára vonatkozó projekt
Ghána, Kenya, Marokkó, Nigéria, Uganda, Dél-afrika, a Kongói Köztársaság, Egyiptom, Líbia és Tanzánia.
2. a Közép-amerikára vonatkozó projekt
Belize, Costa Rica, El Salvador, Guatemala, Honduras, Mexikó, Nicaragua és Panama.
3. a MERCOSUR-államokra vonatkozó projekt
argentína, Brazília, Uruguay, Paraguay, Venezuela, Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru.
4. a Közel-Keletre és az Öböl-térségre vonatkozó projekt
Bahrein, Irak, Jordánia, Kuvait, Omán, Szaúd-arábia, Szíria és az Egyesült arab Emírségek.
5. a csendes-óceáni szigetállamokra vonatkozó projekt
Fidzsi-szigetek, Marshall-szigetek, Mikronézia (Szövetségi Államok), Nauru, Palau, Pápua Új-Guinea, Salamon-szige- tek(i Köztársaság), Kelet-Timor, Tuvalu és Vanuatu.
6. a délkelet-ázsiai államokra vonatkozó projekt
Kambodzsa, Indonézia, Malajzia, Mianmar, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam.
5. A végrehajtó szerv
az elnökség – amelynek munkáját a főtitkár/főképviselő segíti – felelős ezen együttes fellépés végrehajtásáért. az elnökség az ENSz Titkárságát (Leszerelési Ügyek Hivatala, ODa) bízza meg a technikai végrehajtással. az ENSz Titkársága (ODa) a fogadó ország támogatására irányuló megállapodást ír alá a fogadó országként meghatározott államokkal. a fogadó állam részt vesz az ezen együttes fellépés által finanszírozott projektek végrehajtásában. a fogadó államokban az ENSz Titkársága (ODa) által az ezen együttes fellépés keretében beszerzendő javak, munkák vagy szolgáltatások beszerzésére az ENSz vonatkozó szabályainak és eljárásainak megfelelően, az Európai Uniónak az ENSz
Titkárságával
(ODa)
kötött finanszírozási megállapodásában előírtak szerint kerül sor (ezen együttes fellépés
3. cikkének (3) bekezdése).