Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) 12

Általános felelősségbiztosítási feltételgyűjtemény

Hatályos: 2018. május 25.

Nysz.: 20747

Tartalomjegyzék

Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF) 3

I. A biztosítási szerződés alanyai 3

II. A biztosítási esemény 3

III. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése 3

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 4

V. A biztosítási összeg 4

VI. A biztosítási díj 5

VII. A felek együttműködése 6

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai 7

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből 8

X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 9

XI. A biztosító megtérítési igénye 10

XII. Egyéb rendelkezések 10

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) 12

A) rész: Tevékenységi felelősségbiztosítás 12

I. A kockázatviselés tárgya 12

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 12

B) rész: Munkáltatói felelősségbiztosítás 13

I. A kockázatviselés tárgya 13

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 13

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 13

C) rész: Szolgáltatói felelősségbiztosítás 13

I. A kockázatviselés tárgya 13

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 13

D) rész: Termékfelelősség-biztosítás 14

I. A kockázatviselés tárgya 14

II. A kockázatviselés időbeli hatálya 14

III. Kizárások a kockázatviselés köréből 14

IV. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 14

E) rész: Felelősségbiztosítás környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkra 15

I. A kockázatviselés tárgya 15

II. Kizárások a kockázatviselés köréből 15

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól 15

F) rész: Felelősségbiztosítás környezeti elemekben okozott károkra 15

I. Biztosítási esemény 15

II. Kockázatviselés tárgya 15

III. Kártérítés és költségek térítése 16

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 16

V. Kizárások a kockázatviselés köréből 16

Xxxxx feltételek 17

Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF)

Az Általános felelősségbiztosítási feltételek (ÁFF) a Generali Biztosító Zrt- vel kötött valamennyi felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerü- lő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést az Általános felelősségbiztosítási feltételre hivatkozással kö- tötték.

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt

– választása szerinti kockázatot tartalmazó Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF) és Külön feltételek kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek. A Kiegészítő és Xxxxx feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő és Xxxxx feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő és Külön feltételek szabályai az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó.

A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) – a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek és a Külön feltételek szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. A biztosítási szerződés alanyai

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szerződő fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet.

Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üz- leti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a bizto- sító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyilatkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve ha a szerződő szemé- lye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biz- tosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulá- sa nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

I.3.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján tel- jesíti.

I.3.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogo- sult.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérí- tési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a kiegészítő feltételekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben és a külön feltételekben meghatározot- tak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kö- telezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazan- dók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sé- relemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, il- letve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat kö- zötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A biztosítási szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

III.1. A biztosítási szerződés létrejötte

III.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény el- kerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

III.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 na- pon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapo- dásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

III.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalom- mal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

III.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerző- dés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésé- től számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában,

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően

tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kocká- zatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételek- től, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

III.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

III.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvé- nyesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási aján- laton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biz- tosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap

„0” órája.

III.3. A biztosítási szerződés tartama

III.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltünte- tésre kerül.

III.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletek- ben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évfor- duló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

III.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. Ameny- nyiben a kockázatviselés kezdete a hónap első napjára esik, úgy a biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje.

III.4. A biztosítási szerződés megszűnése

III.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írás- ban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel fel- mondják (III.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel

VI. 6. pontjában meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő - a VI. 5.3. pontban foglaltak szerint - a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a III.1.4. pontban foglaltak vagy a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VII.2.3. pontjában foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítá- si esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázat-

viselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetke- zése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a Xxxxx közös írásbeli megegyezésével.

III.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.

Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a biztosítási szerződést bár- melyik fél felmondhatja.

III.4.3. Egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezés és felelős műszaki vezetés tevékenység esetén a biztosítási szerződés módosításának és megszűnésének tényéről (kivéve, ha a hatá- rozott tartam lejár) és annak időpontjáról a biztosító 15 napon belül írásban tájékoztatja az illetékes építésfelügyeleti hatóságot. Szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával a fenti körben mentesíti a biztosítót a biztosítási titoktartási kötelezettsége alól.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

IV.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés meg- szűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

IV.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cse- lekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a ká- rokozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biz- tosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetke- zésének időpontja;

Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet;

Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja; Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalom- mal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének idő- pontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VIII.1.1. pontban fog- laltak szerint bejelentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

f) tisztán vagyoni kár az a kár, mely nem személysérüléses kár (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi kár (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlan- ná válása) és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

V. Biztosítási összeg

V.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltünte- tésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg.

V.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosí- tási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII. 2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

V.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VIII.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosí- tási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biz- tosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (VIII.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezé- sének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. A szerződő nem jogosult az éves biztosítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosí- tási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés). A biz- tosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosí- tási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

V.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (VIII.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel.

Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káre- seményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégí- tésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérí- tést.

VI. A biztosítási díj

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

VI.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

VI.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet ter- heli.

VI.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszak- ban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

VI.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben hatá- rozzák meg.

VI.3. Díjfizetés esedékessége

VI.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

VI.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek mi- nősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

VI.4. A biztosítási díj számítása

VI.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

VI.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. szerződő éves nettó árbevétele, mun- kavállalói létszám stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosí- tott tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

VI.5. A biztosítási díj módosítása

VI.5.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

VI.5.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszá- mítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

VI.5.1.2. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerződő éves nettó árbe- vétele, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási dí- ját – a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett, a biztosított te- vékenységekre vonatkozó fogyasztói árindexek és az építőipari árindex alapján – automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerző- dés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szerződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves net- tó árbevétel és a fentiek szerinti index-számok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előzőév díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biz- tosító.

VI.5.1.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10%-kal meghaladja a biztosító által a biztosí- tási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges ér- téke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapja- ként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül

– a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

VI.5.1.5. A VI.5.1.3 és VI.5.1.4. pontban meghatározott esetben a biztosí- tó a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő ál- tal közölt, a díjszámítás alapját képező, ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

VI.5.1.6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – a XII.1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

VI.5.1.7. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő hely- telen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a VI.5.1.3. pontban meghatározott kötelezettségének, akkor kárese- mény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, ame- lyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

VI.5.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjá- nak mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosít- hatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kár- gyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalé- pését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, lega- lább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott kö- rülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjeme- lés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

VI.5.3. A VI.5.1. és VI.5.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biz- tosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel III.4.2. pontjá- tól eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évfor- duló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosí- tási díjat köteles megfizetni.

VI.5.4. A biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójá- nak napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javas- latot a szerződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fo- gadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a bizto- sítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

VI.5.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szük- séges mértékben betekinteni.

VI.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

VI.6.1. A biztosítási szerződés a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezett- ség utolsó napjával szűnik meg.

VI.6.2. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igény- bevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbít- hatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfi- zetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosí- tási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

VI.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosí- tási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre.

A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító a szerződőt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.

VI.6.4. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles.

VI.6.5. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn.

VI.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VII. A felek együttműködése

VII.1. Közlési kötelezettség

VII.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalá- sa szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosí- tóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási aján- laton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (fog- lalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötele- zettségüknek eleget tesznek.

VII.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biz- tosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átad- ni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

VII.2. Változásbejelentési kötelezettség

VII.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség kö- rébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosí- tónál felelősségbiztosítási szerződést köt;

– a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;

– velük szemben az illetékes bíróság csődeljárás vagy felszá- molási eljárás megindítását rendelte el vagy végelszámolási eljárás megindítására kerül sor.

VII.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lé- nyeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulá- sa esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerződő és a bizto- sított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

VII.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

VII.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szer- ződésben meghatározott lényeges körülmények változását köz- lik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszer- zéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos fel- mondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megtételekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül külö- nösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna

vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biz- tosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.

VII.3. A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettsé- gek megsértése esetén a biztosító – a X.3. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VII.4. Kármegelőzési kötelezettség

VII.4.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése ér- dekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabá- lyokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a te- lepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert ve- szélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továb- bá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

VII.4.2. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítá- sát és megtartását ellenőrizni.

VII.5. Kárenyhítési kötelezettség

VII.5.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelmé- nye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

VII.5.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

VII.6. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól a X.2. pontban foglaltak szerint.

VIII. A biztosító szolgáltatásának szabályai

VIII.1. Kárbejelentés

VIII.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de leg- később 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben ká- rigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudo- mást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a x00 0 000 0000 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VIII.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság meg- jelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által megha- talmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

VIII.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsá- tását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizo- nyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és kö- vetkezményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosí- tott és a biztosítási eseményről tudomással bíró más sze- mély nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazga- tási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során kelet- kezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási esemény- nyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbe- tegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosított, illetve káro- sulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalma- zása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyá- ban meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátá- masztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonyla- tokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény elő- terjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kár- megelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erő- források használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a be- csatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálá- sával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására, a bizonyítás általános szabályai szerint an- nak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VIII.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges infor- mációkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az oko- zott kár összegének a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VIII.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetke- zésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VIII.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosí- tó – a X.4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosí- tási szolgáltatás teljesítése alól.

VIII.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési köte- lezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennál- ló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VIII.2. Biztosítási szolgáltatás

VIII.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (V.1. pont) mértékéig – a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körül- mény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsök- kenést, valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kikü- szöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen ösz- szefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelős- ség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás követ- keztében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosí- tott sérelemdíj fizetésére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsér- tés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására

– tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a VIII.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesíté- se, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmu- tatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügy- véd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szak- értő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szó- ló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogsza- bály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igé- nyeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VIII.2.2. A VIII.2.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgál- tatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszak- ra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfi- zetési kötelezettségre is irányadó.

VIII.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VIII.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötele- zettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közreha- tása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VIII.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösz- szegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biz- tosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női népha- landósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevé- telével határozza meg.

VIII.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a VIII.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költ- séget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosí- tott javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni.

Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött enged- ményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogat- ni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

VIII.3. Kárrendezés

VIII.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatá- lyos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VIII.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VIII.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elisme- rése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzá- járult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VIII.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mind- addig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VIII.3.5. A biztosító a VIII.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki tel- jesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VIII.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombi- nációjában meghatározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a VIII. 2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szol- gáltatás teljes összegéből vonja le.

IX. Kizárások a kockázatviselés köréből

IX.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pont- jában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselek- vőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójá- val azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nél- küli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatáro- zott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tartozik) bűncselekménnyel,

vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolyta- tott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját ké- pező magatartással okoz;

h) közigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntető jellegű költsé- geket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képvisele- ti költségeit;

j) dologi és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt va- gyoni előnyt;

k) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előter- jesztett kárigényeket, amennyiben a lelki sérülés mérté- ke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

l) számítógép, vagy számítógépes program hibájával, számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló infor- matikai alkalmazásokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával, számítógépes szoftver, hardver, beépített chip vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy ha- sonló eszköz hibás dátumfelismerésével, számítógép vagy számítógépes hálózat védelmi rendszerének hiá- nyával vagy elavultságával összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket. Védelmi rendszernek minősül a tűzfal és a vírusvédelmi rend- szer együttes megléte, mely rendszer program(ok)ból és hardverekből is felépülhet. Elavultságnak minősül, ha a rendszer három munkanapja nem volt frissítve;

m) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigé- nyeket;

n) vízi járművek, légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségében, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen munkavégzéssel okozott károkat, légijármű- vek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karbantartásából, javításából eredő károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektromágneses mezők által okozott káro- kat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai el- járással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következté- ben álltak elő;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azok- ban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárí- tásával összefüggő berendezések és intézkedések lét- rehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatás- szerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési köte- lezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcse- lekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy ré- szében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

s) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkalmazásából eredő kárt;

t) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak mi- nősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megje- lenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevéte- lének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a

vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerű- sítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul;

u) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, valamint a vér, vérkészítmények és vértranszfúziós be- rendezések által okozott károkat;

x) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, to- vábbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy fel- használásából ered;

y) robbantás során okozott károkat, ha

– a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantómester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedések betartásának elle- nére – számolni kell;

z) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, ke- reskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelke- zéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

IX.2. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az IX.1. pontban felsoroltakon kívül

a) a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakható- sági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

b) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése mi- att bekövetkezett károkra;

c) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonysá- gát és használóinak biztonságát vagy sem;

d) a tetőszerkezet bármilyen mérvű megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkra.

IX.3. Csak külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási vé- delem személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldol- gozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkra.

IX.4. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetke- zése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

X.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyo- san gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzlet- vezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbí- zottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályve- zető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondat- lan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban közrehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladat- körének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, mű- szaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és

feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kö- telezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező ren- delkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károko- zásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a sú- lyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

X.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a X.1. a)–c) pontban meghatározott személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a

VII.4. és 5. pont szerinti – kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének, így különösen, ha

a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visz- szatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmez- tette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban uta- sítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intéz- kedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.

X.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a VII.1. és 2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsé- ge nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kö- telezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény a biztosítás tartama alatt, a biz- tosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VII.2.3. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve fel- mondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem ha- tott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

X.4. Amennyiben a biztosított a – VIII.1. pontban meghatározott

– kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lé- nyeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövet- kezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthe- tetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

XI. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásá- ért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szolgáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa telje- sített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

XII. Egyéb rendelekzések

XII.1. Elévülés

XII.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

XII.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon,

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biz- tosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a biztosító által ennek teljesítésére meghatározott

határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tar- talmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon,

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tarta- mengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerző- dés megszűnésének napján,

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

XII.2. A Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezések

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen Általá- nos felelősségbiztosítási feltételek azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől lénye- gesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza az Általános felelősségbizto- sítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési feltételtől eltérő – rendelkezéseit, me- lyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek törté- nő megfelelés érdekében került sor.

XII.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel III.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nél- kül, de legfeljebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyi- ben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

XII.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Xxxxx xxxxxxxx XXX.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától

– a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló ma- gatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztó- nak.

XII.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel III.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biz- tosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

XII.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása

Jelen feltétel V.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a szerződő feleket nem illeti meg a fedezetfeltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási ese- mény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási idő- szakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegé- szítésével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

XII.2.5. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötele- zettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési köte- lezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor

– jelen feltétel VI.5.1.7. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446.

§-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XII.2.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

Jelen feltétel VI.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától

– a biztosítási szerződés – póthatáridő tűzése nélkül – a biztosí- tási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerződő ha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes

díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet kö- vető 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjren- dezettség utolsó napjával szűnik meg.

A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevé- telének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha a biztosítási díj esedékességétől számított 60 nap eltelte előtt en- nek a körülménynek a közlésével a szerződőt a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kez- deményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik.

XII.2.7. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VIII.1.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

XII.2.8. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel VIII.2.1. és VIII.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási ese- ményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget megha- ladják.

XII.2.9. A biztosító mentesülésének korlátozása

A Ptk. 6:464. § (1) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel XI.1. pontja szerint – a biztosító a károkozó biztosított súlyos gon- datlanságának kizárólag a szerződésben megállapított eseteiben mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

XII.2.10. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények – jelen feltétel XII.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

XII.3. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása

A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés – módosító biztosítási ajánlattal történő – módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a bizto- sítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével ha- tályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik.

Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek (KFF)

A Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szer- ződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási feltételeket az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni. A Kiegé- szítő felelősségbiztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Általános felelősségbiztosítási feltételek, míg a Kiegészítő felelősségbiz- tosítási feltételeknek az Általános felelősségbiztosítási feltételektől eltérő rendelkezései esetén a Kiegészítő felelősségbiztosítási feltételek szabályai az irányadók.

A) rész: Tevékenységi felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében okozott

a) személyi sérüléses károk és szolgáltatói tevékenységen kí- vül okozott dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biz- tosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősség- gel tartozik;

b) személyi sérüléses és szolgáltatói tevékenységen kívül oko- zott dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfi- zetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – szemé- lyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

I.2.1. szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az mi- nősül, ha

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal össze- függésben olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolat- ban nincs szerződéses jogviszonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatás- nak;

– a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal össze- függésben vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesíté- sétől függetlenül következik be;

– a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékeny- ség folytatójaként ezen vállalkozás ingatlanainak fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt.

Ingatlan alatt értendő jelen feltétel alapján a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épülete- ket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (fel- vonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gáz-berendezések) tárgyakat – helyiségeket, építményeket, reklámberendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet).

Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kár- nak az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üze- meltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárai.

I.2.2. személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkároso- dást vagy testi sérülést szenved;

I.2.3. dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehe- tő testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igénybevevőjének okozott) dologi károkat;

b) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

c) a környezeti elemekben okozott károkat;

d) a termékfelelősségi károkat (azon károkat, melyek meg- térítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, forgalmazója köteles);

e) a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxxxxxx- ve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket;

f) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettsé- gekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalko- zó, megbízott) tevékenységéből erednek;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

c) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhe- lő kártérítési kötelezettségekre;

d) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, ne- velési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötele- zettségekre;

e) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonatkozó külön feltételben felsorolt tevékenységek folytatóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

f) közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kira- kodás során okozott olyan dologi károkra, melyekért a biztosítottat kártérítési kötelezettség terheli;

g) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nélkül – munka- géppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek;

h) a tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személy- sérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, meg- semmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környe- zetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szeny- nyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedve- zőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jo- galany.

c) munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

B) rész: Munkáltatói felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosí- tottal munkaviszonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgá- lati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosí- tott a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biz- tosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a ma- gyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1.pontban foglaltak szerint – munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelésekre.

I.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jog- viszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelé- sekre is.

I.4. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szerve- zett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett mun- kához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmoz- gatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalko- zás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső ha- tás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be és sérülést, mérgezést vagy egyéb egészség- károsodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, va- lamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási meg- betegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedés- nek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt ese- teken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tar- tása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsér- tése miatt következett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghala- dó pénzbírsággal sújtja.

C) rész: Szolgáltatói felelősségbiztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat az álta- la nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szol- gáltatás igénybevevőit ért

– dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a ma- gyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik;

– dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

– szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biz- tosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szerződéses kap- csolatban.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) azon károkat, melyek megtérítésére a biztosított, mint valamely termék gyártója, importálója, forgalmazója kö- teles;

d) a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal össze- függésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

f) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

g) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, ha- szonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőr- zésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

b) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségekre;

e) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettsé- gekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalko- zó, megbízott) tevékenységéből erednek;

f) a gépjárművekben okozott károkra;

g) a biztosítottat rendezvényszervezői minőségében terhe- lő kártérítési kötelezettségekre;

h) a biztosítottat mint gyermekellátási, illetve oktatási, ne- velési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötele- zettségekre;

i) a tisztán vagyoni károkra. Tisztán vagyoni károk jelen feltétel értelmében azok a károk, amelyek nem személy- sérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, meg- semmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

j) a biztosított önkormányzatokat, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetése, illetve egyéb, a vonatkozó külön feltételben felsorolt tevékenységek folytatóját ter- helő kártérítési kötelezettségekre;

k) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, amelyek – a forgalomban való részvétel nélkül – munka- géppel, targoncával, daruval, illetve egyéb munkagépként használt gépjárművel való munkavégzésből erednek.

II.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környe- zetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szeny- nyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedve- zőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

c) munkagép: a közúti forgalomban időszakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából készült.

D) rész: Termékfelelősség-biztosítás

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott

a) személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó ma- gyar jogi szabályozás szerint felelősséggel tartozik.

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biz- tosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a ma- gyar jog szerint köteles.

Fedezetet nyújt a biztosítás – az I.1. pontban foglaltak szerint

– azon károkra és sérelemdíjra vonatkozó követelésekre is, ame- lyek a termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

I.2. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

I.3. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállító- ja, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önma- gát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely álta- lában elvárható;

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved; dologi kár az, ha valami- lyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. A kockázatviselés időbeli hatálya

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt gyár- tott (importált, forgalmazott) termékek közül a hibás termé- kek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

III. Kizárások a kockázatviselés köréből

III.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat;

b) a környezeti elemekben okozott károkat;

c) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

d) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal össze- függésben felmerülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcsolatban felmerülő költ- ségek és egyéb kiadások);

e) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visz- szahívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeit;

f) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termék- re vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási uta- sítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

g) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérí- tési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudo- mányos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betar- tásával történt.

III.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosító kockázatviselése

a) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termék- kel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások követ- keztében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

b) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban fel- használó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező személyi sérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

c) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bizto- sított által gyártott – termék gyártására szolgáló – mun- kagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet, és ez a hibás terméket előállító felhasználónak személysérülé- sen és dologi káron kívül egyéb kárt okoz;

d) azokra a személyi sérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó ter- mék ingatlan alkotórészévé vált.

III.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környe- zetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szeny- nyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedve- zőtlenül érinti.

b) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termék- be való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

c) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

d) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használ- ja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, össze- vegyítés vagy más termékbe történő beépítés céljából.

IV. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt esete- ken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a bizto- sító mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalomból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette.

E) rész: Felelősségbiztosítás környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személyi sérüléses károkra

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott

– dologi és személyi sérüléses károk megtérítése alól, amelye- kért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősség- gel tartozik,

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biz- tosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a ma- gyar jog szerint köteles,

feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá – a normális üzemi folyamattól eltérő ese- ményre volt visszavezethető.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környe- zetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szeny- nyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedve- zőtlenül érinti.

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkáro- sodást vagy testi sérülést szenved.

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, to- vábbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett károkat;

c) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letapo- sási károkat;

d) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat;

e) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgal- mazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó kiegészítő vagy külön feltétel alkal- mazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a környezeti elemekben okozott károkra;

b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettsé- gekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalko- zó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szol- gáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági hatá- rozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás meg- szegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

F) rész: Felelősségbiztosítás környezeti elemekben okozott károkra

Jelen Kiegészítő feltétel csak a környezetveszélyeztető tevé- kenységgel okozott dologi és személysérüléses károkra vonat- kozó kiegészítő felelősségbiztosítással (E) rész) együtt köthető és alkalmazható.

I. Biztosítási esemény

I.1. Az ÁFF II. fejezetétől eltérően a biztosítási esemény olyan, a kör- nyezeti elemekben okozott károsodás miatti fizetési kötelezett- ség, amely a biztosítottat közigazgatási jogi felelősség alapján terheli, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító

– biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben meghatáro- zottak szerint mentesíti.

I.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Soro- zatkárnak minősül minden olyan környezetkárosodás, amely ugyanazon okra vezethető vissza. Amennyiben a sorozatkárnak minősülő környezetkárosodások több biztosítási időszakot érin- tenek, akkor a biztosítási esemény az első károsodás időpontjá- ban következik be, és a biztosítási összeg ezen időpont szerint állapítandó meg.

II. Kockázatviselés tárgya

II.1. Jelen kiegészítő feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biz- tosítási szerződésben meghatározott tevékenység folytatásával, létesítmény üzemeltetésével okozott környezetkárosodás be- következése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének ál- talános szabályairól szóló mindenkor hatályos jogszabály szerint közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.

Jelen feltétel alkalmazásában

– környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete;

– környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői;

– környezetkárosodás: a természetes környezetben, illetve valamely környezeti elemben közvetlenül vagy közvetve be- következő, mérhető, jelentős kedvezőtlen változás, illetve valamely környezeti elem által nyújtott szolgáltatás közvetlen vagy közvetett, mérhető, jelentős romlása;

– helyreállítási intézkedés: olyan kárelhárítási, illetve kármen- tesítési tevékenység vagy intézkedés, amely a környezet- károsodás enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz kö- zeli állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul;

– helyreállítási költség: minden olyan költség, amely környe- zetkárosodás esetén az eredeti állapot helyreállításához szükséges;

– eredeti állapot: a környezetkárosodás bekövetkezésének időpontjában a környezetnek vagy valamely elemének és az általa nyújtott szolgáltatásoknak a rendelkezésre álló legjobb információ alapján meghatározható állapota, mely akkor állt volna fenn, ha a károsodás nem következik be;

– közigazgatási jogi felelősség: környezetvédelmi jogsza- bályok alapján fennálló jogi felelősség, amely alapján a környezethasználó környezetkárosodás vagy környezetve- szélyeztetés esetén köteles a környezet védelméről szóló mindenkor hatályos jogszabály szerinti intézkedéseket meg- tenni, illetve ezek költségét viselni.

II.2. A biztosítási védelem kizárólag abban az esetben terjed ki a károk és költségek megtérítésére, amennyiben a környezetká- rosodás bekövetkezése előre láthatatlan, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre (továbbiakban: üzemzavar) volt visszavezethető.

II.3. Jelen feltétel alapján a biztosítás az alábbi környezeti elemekben bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállí- tási költségeket:

– védett fajokban, természetes élőhelyekben,

– felszíni vizekben, azok készleteiben, minőségében, mennyi- ségében, a felszíni vizek medrében és partjában, a víztartó képződményekben és azok fedőrétegeiben, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban

– kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) terü- letekben,

– talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában.

II.4. Fedezetet nyújt a biztosítás a jelen feltétel szerinti helyreállítási költségekre, függetlenül attól, hogy

– a helyreállítási költségek a biztosítottnál merülnek fel (mert önkéntesen vagy hatósági kötelezésre intézkedik a helyreál- lítás iránt) vagy

– a helyreállítási költségek harmadik személynél merültek fel és a biztosítottal szemben e költségek viselése érdekében megtérítési igénnyel lép fel.

III. Kártérítés és költségek térítése

III.1. Az ÁFF VIII.2. pontjától eltérően a biztosító – a biztosítási összeg erejéig – megtéríti

a) az elsődleges helyreállítási intézkedés költségeit, azon intéz- kedések költségeit, amelyek környezetkárosodás esetén a környezet vagy valamely környezeti elem, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás eredeti állapotának vagy ah- hoz közeli állapotának helyreállításához szükségesek.

b) a kiegészítő helyreállítási intézkedés költségeit, azaz ameny- nyiben az elsődleges helyreállítási intézkedés nem vezet eredményre, akkor kiegészítő helyreállítási intézkedés költ- ségeként:

– a károsodott környezeti elem pótlásának költségét erre alkalmas környezeti elemmel, illetve a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét erre al- kalmas környezeti elem által nyújtott szolgáltatással,

– ha az előző pontban meghatározott pótlás sem vezet eredményre, a környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás pótlásának költségét – a ká- rosodott környezeti elem vagy szolgáltatás becsült költ- ségével megegyező – erre alkalmas környezeti elemmel vagy környezeti elem által nyújtott szolgáltatással.

c) biztosítási összegen belül – a biztosítási ajánlaton feltünte- tett szublimit erejéig – a kompenzációs helyreállítási költsé- geket, azaz mindazon intézkedés költségét a helyreállítási intézkedések befejezéséig, amelyek a károsodott környezeti elem vagy a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás hiánya ideiglenes pótlásához szükséges.

d) a környezetkárosodás tényének, mértékének megállapításá- ra, megszüntetésének módja és költsége meghatározására

– a biztosító jóváhagyásával – felkért szakértő költségét,

e) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóvá- hagyásával merültek fel.

III.2. A III.1. pont szerinti költségeket a biztosítás kizárólag abban az esetben fedezi,

– amennyiben a környezetkárosodás megszüntetéséhez indo- koltan és szükségszerűen merülnek fel és a biztosító előze- tesen írásban vállalta a költségek térítését vagy

– amennyiben és amilyen mértékben (összegben) jogszabály, bírósági vagy más hatósági határozat kötelezi a biztosítottat a költségek térítésére.

IV. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

IV.1. Az ÁFF IV.1. pontjától eltérően a biztosítási védelem a Magyaror- szág területén történt üzemzavar miatt, Magyarország területén bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.

IV.2. Az ÁFF IV. 2. pontjától eltérően a biztosítási védelem a biz- tosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, leg- később a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett környezetkárosodásokra terjed ki.

V. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az ÁFF IX. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetkárosodást, amennyiben a környezetkárosí- tó tevékenységet harmadik személy folytatta és a biz- tosított, mint a környezetkárosító magatartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel;

b) a biztosított székhelye, telephelye szerinti ingatlan, va- lamint a biztosított tulajdonában, vagy bármilyen jogcí- men a birtokában, használatában lévő (vagy birtokában, használatában volt) ingatlan környezeti kárait;

c) a tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötő- dő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kap- csolatos költségeket, kivéve, ha üzemzavarra visszave- zethető környezetkárosodások mentesítési költségei;

d) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény „normális” üzemi folyama- tának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói;

e) kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokat, valamint a biztosított számára hatóságilag engedélyezett kibocsá- tásokat, környezetkárosodásokat;

f) ha a biztosított által folytatott tevékenység, létesítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és tech- nika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak;

g) azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemelteté- sére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza;

h) azokat a környezetkárosodásokat, melyek azbesztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagokra és ter- mékekre, géntechnológiai munkákra, géntechnológiai- lag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethe- tők vissza;

i) hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti táro- lók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üzemelteté- sével összefüggésben felmerülő, valamint hulladék en- gedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodásokat;

j) gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, illetve ezen járművek által szállított áruk által okozott, valamint a járművekre való fel- vagy azokról történő lerakodásból származó környezetkárosodásokat;

k) tengeri létesítmények (platformok), valamint nukleáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésé- vel okozott, hasadó anyagok robbanásából, nukleáris re- akcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetká- rosodásokat;

l) földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kapcsola- tos környezetkárosodásokat;

m) a felszín alatti vizekben keletkezett károkat, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltozta- tásával összefüggésben keletkezett károkat;

n) iszap, növényvédő szerek, permetezőszerek, cementlé, istállótrágya és műtrágya, gyártásával, szállításával, fel- használásával összefüggésben keletkezett károkat;

o) a biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített álla- tok betegségeivel összefüggésben álló környezetkáro- sodásokat;

p) a környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását;

q) bányászati tevékenységgel összefüggésben bekövetke- zett környezetkárosodásokat;

r) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költ- ségeit.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltéte- lekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta.

Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételekben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

299. sz. Tevékenységi és szolgáltatói felelősségbiztosítás területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a tevékenységi és szolgáltatói felelős- ségbiztosítási fedezet kiterjed a biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázati körök esetében az Európa területén okozott, bekövet- kezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerző- désben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozása- inak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekin- tetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföl- di állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosí- tási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érde- kében merülnek fel.

4. Xxxxx külön feltétel nem vonatkozik a környezetveszélyeztető te- vékenységgel okozott dologi és személysérüléses károk, illetve a környezeti elemekben okozott károk felelősségbiztosítására és a termékfelelősség biztosításra.

300. sz. Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése Európa területére

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fede- zet, illetve – a 329. sz. külön feltétellel kiegészített felelősségbiz- tosítási szerződés esetén – a bővített termékfelelősség-biztosí- tási fedezet kiterjed az Európa területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerző- désben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozása- inak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekin- tetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföl- di állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosí- tási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érde- kében merülnek fel.

301. sz. Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése az egész világra, kivéve az Amerikai Egyesült Államokat és Kanadát

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fede- zet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekö- vetkezett és érvényesített károkra, kivéve az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területét.

Jelen külön feltétel szerinti területi hatály kiterjesztés nem vonat- kozik a 329. sz. külön feltétellel fedezetbe vont bővített termék- felelősség-biztosítási kockázatra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerző- désben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozása- inak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekin- tetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföl- di állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosí- tási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érde- kében merülnek fel.

302. sz. Termékfelelősség területi hatályának kiterjesztése az egész világra

1. Jelen külön feltétel alapján a termékfelelősség-biztosítási fede- zet kiterjed a világ összes államának területén okozott, bekövet- kezett és érvényesített károkra.

Jelen külön feltétel szerinti területi hatály kiterjesztés nem vonat- kozik a 329. sz. külön feltétellel fedezetbe vont bővített termék- felelősség-biztosítási kockázatra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerző- désben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozása- inak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekin- tetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföl- di állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosí- tási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érde- kében merülnek fel.

303. sz. Munkáltatói felelősség területi hatályának kiterjesztése az egész világra

1. Xxxxx külön feltétel alapján a munkáltatói felelősségbiztosítási fedezet kiterjed a világ összes államának területén okozott, be- következett és érvényesített károkra.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az alapszerző- désben felsorolt eseteken kívül

a) a biztosított külföldi székhelyű, telephelyű vállalkozása- inak (pl. fióktelep, leányvállalat) tevékenységéből eredő kártérítési kötelezettségekre;

b) a büntető jellegű kártérítésre;

c) azon kártérítési kötelezettség teljesítésére, mely tekin- tetében a biztosítót a kár felmérésében, rendezésében, a jogalap tisztázásában vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítésében a külföl- di állam akadályozza.

3. A Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvé- nyesített károk esetében a biztosítási eseményenkénti biztosí- tási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, melyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érde- kében merülnek fel.

304. sz. Közreműködő személyek (alvállalkozók, megbízottak) biztosítása

1. Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biz- tosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás tel- jesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbí- zottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szol- gáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

2. Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződés- sel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szer- ződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

3. Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közreműködő személy munkavállalói által érvényesített kártérí- tési igényekre.

308. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

309. sz. Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegé- szített biztosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül megtörtént.

311. sz. Rakodás járműről, járműre

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet közúti járművekben vagy vízi járművekben be- és kirakodás során oko- zott olyan dologi károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítási fedezet – eltérően az KFF A rész II. 2. g) pontjától – kiterjed a daruval tör- ténő rakodási tevékenységre is. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsérté- sére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Jelen külön feltételben foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF A) rész II. 1. a) pontja.

312. sz. Ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingat- lan vagy – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – gépek, műszaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbeadója e dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüg- gő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére

– személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog sze- rint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal össze- függésben felmerülő költségekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kap- csolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékeny- ség vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszün- tetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hát- rányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használa- tának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karban- tartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFF VIII. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

319. sz. Gépjárművek őrzése

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből vagy eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biz- tosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelős- séggel tartozik, feltéve, hogy

– a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű- és személykapu sorompóval vagy legalább egy darab kulcsos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a jármű- ben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a gépjármű alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonítá- sából eredő károkra,

– az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért felelős) a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

3. A biztosított köteles a károkozást haladéktalanul bejelenteni az illetékes rendőrhatósághoz.

320. sz. Gépjárműjavító, gumiszerelő műhelyek, szervizek

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biz- tosított által az alábbi szolgáltatások nyújtására átvett gépjár- művekben – a szolgáltatás nyújtása során vagy hibás teljesítése következtében – okozott dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik:

– gépjármű ápolása (kenés, zsírozás, olaj, hűtő- és fékfolya- dék szintjének ellenőrzése, utántöltése és cseréje),

– gépjárművek időszakos műszaki szemléje és garanciális át- vizsgálása,

– gépjárművek diagnosztikai ellenőrzése, beszabályozása,

– gépjárművek javítása, átalakítása,

– gépjármű fődarabok, részegységek felújítása,

– fényezés,

– alváz- és üregvédelem,

– gépjárművek villamossági szerelése.

2. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosí- tott által abroncsok ellenőrzése, kerék-, abroncs- és tömlő-csere munkálatok végzése során (vagy hibás teljesítése következté- ben) okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Kiterjed a biztosítási fedezet a jármű telephelyen belüli mozgatá- sa és a próbaút (a telephely szerinti település közigazgatási hatá- rától számított 5 km-nél nem távolabb) során okozott károkra is.

Próbaútnak minősül a gépjármű szállítása a biztosított telephe- lyén kívül a gépjármű, illetve gumiabroncs menettulajdonságai- nak megfigyelése vagy műszaki vizsga lefolytatása céljából.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjármű jogtalan használata során keletkezett károkra;

– esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérül- tek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

322. sz. Benzinkutak

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosí- tott által üzemanyag, olaj, víz, levegő ellenőrzése, utántöltése so- rán (vagy hibás teljesítés következtében) gépjárművekben oko- zott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasználó- dottak vagy egyéb okból cserére szorulnak.

3. Jelen külön feltétel alapján a biztosító a biztosított benzinkút- hoz tartozó üzlethelyiségekben (ún. shop-okban) forgalmazott termékek tekintetében mentesíti a biztosítottat, mint a termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által a biz- tosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan sze- mélysérüléses és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó jogszabályok szerint felelősséggel tartozik.

Fedezetet nyújt a biztosítás azon károkra is, amelyek a biztosított benzinkúthoz tartozó üzlethelyiségekben forgalmazott termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

4. A 3. pontban foglalt fedezet tekintetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) magában a hibás termékben keletkezett károkra;

b) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő vissza- hívásának, továbbá a megsemmisítésének költségeire;

c) azokra a károkra, amelyek a gyártó által adott, a termék- re vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási uta- sítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

d) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérí- tési igényekre, melyek gyártása nem a mindenkori tudo- mányos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betar- tásával történt;

e) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termék- kel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások követ- keztében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra;

f) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban fel- használó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkra.

5. Jelen külön feltétel értelmében

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállító- ja, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önma- gát a termék gyártójaként tünteti fel.

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely álta- lában elvárható.

c) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, testi sérülést vagy egészségkárosodást szenved.

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsérül, megsemmisül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden bir- tokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

d) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termék- be való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

e) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

f) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használ- ja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, össze- vegyítés, vagy más termékbe történő beépítés céljából.

6. A 3. pontban foglalt fedezetre nem vonatkozik a KFF C rész II.1.

c) pontja.

325. sz. Gépjárműmosók felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a KFF C részének II.2. c) és f) pontjától eltérően a biztosított által üzemel- tetett gépjárműmosók használata során – ide nem értve a mo- sóhelyiségbe történő be-, illetve kiállást – a szolgáltatás igény- bevevőjének gépjárművében okozott azokra a dologi károkra, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– antennában, visszapillantó tükörben, légterelőben kelet- kezett károkra;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérül- tek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak;

– a gépjármű mosásnál átadott indító kulcs másolásából eredő károkra.

327. sz. Gépjármű önjáró szállítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet gépjár- művek önjáró szállítása során a gépjárművekben bekövetkezett olyan sérülési, megsemmisülési, elveszési és lopási károkra, amelyek

– a biztosított telephelye és a gépjármű átadásának helye, va- lamint az ügyfél által megjelölt célállomás közötti úton – ide- értve a garázsba történő be-, illetve kiállást –,

– a biztosított telephelye és a jogszabályban előírt ellenőrzés elvégzésének helye közötti úton

következtek be, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

– a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a jármű- ben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

– a kárra, amennyiben a gépjárművet vezető személy nem rendelkezik érvényes vezetői engedéllyel;

– az olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan sze- mély, akinek magatartásáért felelős) a megengedett leg- nagyobb sebességre, illetve a járműforgalom irányításá- ra szolgáló fényjelző készülék, rendőr, jelzőőr jelzéseire vonatkozó előírások megszegésével, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel vagy a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

328. sz. Kéményseprői, kályhakészítői tevékenység

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Fedezi a biztosítás – az ÁFF IX. fejezetének 1. p) pontjától eltérő- en – a gázok, gőzök, folyadékok, nedvesség, vagy nem atmosz- ferikus csapadék (mint por, korom, füst stb.) által okozott olyan dologi károkat, amelyekért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik.

329. sz. Bővített termékfelelősség-biztosítás

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF D részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó

– által történő egyesítése, összevegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás az 1. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a vég- termékre fordított költségeit vagy

a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javítá- sával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült alábbi költségeket: a biztosított által gyártott, a felhasználó által már beszerelt hibás termék kiszerelési, eltávolítási költ- ségeit, valamint – annak pótlására – az új termék beszerelési költségeit (kivéve a beszerzett termék árát és szállítási költ- ségeit) vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üze- mi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

Jelen pont alapján térül az ingatlan alkotórészévé vált hibás ingó termék által okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kár.

2. Fedezi a biztosítás a biztosított által gyártott hibás terméknek harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő to- vábbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasz- nálónak okozott személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb károkat.

A biztosítás a 2. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a vég- termékre fordított költségeit vagy

a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításá- val, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült költ- ségeket vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üze- mi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

3. Fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek abból erednek,hogy a biztosított által gyártott – valamely termék gyártására szolgá- ló – munkagép hibás terméket állít elő a gép hibája miatt vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet és ez a mun- kagépet felhasználó harmadik személynek személysérülésen és dologi káron kívüli egyéb kárt okoz.

A biztosítás a 3. pont alapján kizárólag az alábbi károkat fedezi:

a) a felhasználónak a hibás munkagéppel gyártott hibás termék előállítására fordított költségeit vagy

a hibás munkagéppel gyártott hibás termék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolat- ban utólagosan felmerült költségeket vagy

az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

b) a hibás termék miatt a felhasználónál a gépekben és az üze- mi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

4. Nem fedezi a biztosítás

a) a kártérítést, ha a végtermék (előállított termék) – javítás, módosítás nélkül – olyan áron kerül értékesítésre, mint- ha a biztosított hibátlan terméket gyártott volna;

b) azon károkat és költségeket, amelyek azt követően kö- vetkeznek be, miután a végtermék kikerül a felhasználó rendelkezése alól;

c) azon károkat és költségeket, amelyek a végtermék for- galomba hozatalát követően következnek be;

d) azon károkat és költségeket, amelyek a biztosított által gyártott hibás termék, illetve a végtermék visszahívásá- ból erednek (így pl. a szükséges értesítések, a vissza- hívással érintett termékek előzetes kiválogatásának, a termék visszajuttatásának, tárolásának, megsemmisíté- sének költségeit).

5. Jelen külön feltétel értelmében

a) végtermék: a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel való egyesítésével, összevegyítésével, e termék- be való beépítésével, feldolgozásával, illetve a hibás termék továbbfeldolgozásával előállított új termék.

b) forgalomba hozatal: a végtermék tulajdonjogának első ízben történő – ingyenes vagy visszterhes – átruházására irányuló eljárás.

c) felhasználó: olyan harmadik személy, aki első ízben használ- ja fel a biztosított által gyártott hibás terméket feldolgozás, továbbfeldolgozás, más termékkel történő egyesítés, össze- vegyítés, vagy más termékbe történő beépítés céljából.

331. sz. Xxxxxxxx, nevelési, gyermekellátási tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF A részének – kivéve a KFF A rész

I. fejezet – rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – a 2. pontban foglaltak szerint – a biztosító megtéríti mindazokat

– a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyért a biztosí- tott, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tar- tozik;

– a személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüg- gő sérelemdíjat, amelynek a megfizetésére a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója - személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás

2.1. a biztosított szakmai szolgáltatásával összefüggésben a tanulót (hallgatót, gyermeket) ért károkból származó kártérítési kötele- zettségekre;

2.2. a tanuló által okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben terjed ki a biztosítási fedezet az

1. pontban foglaltak szerint

a) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra;

b) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirán- dulások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatót, gyer- meket) ért károkra. Tanterven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt enge- délyezte.

c) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratórium- ban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra;

d) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint foglalkoztató kártérítési felelősséggel tar- tozik.

Fedezi a biztosítás – eltérően az ÁFF IX. fejezetének 1. a) pontjától – a tanuló (hallgató) által a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkoztatónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat is, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik. A biztosítási aján- laton feltüntetett önrészesedéstől eltérően ezen károk tekin- tetében a tanulót a jogszabályban meghatározott mértékű önrészesedés terheli (jelen feltétel hatályba lépésének nap- ján a kár értékének 50%-a, de legfeljebb a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összege). Amennyiben erre vonatkozó- an jogszabály nem rendelkezik, akkor a tanuló minden kár kapcsán a biztosítási ajánlaton feltüntetett önrészt viseli.

e) szabadidős tevékenység folytatása, tanfolyamon való rész- vétel során (pl. sportfoglalkozás, nyelvoktatás) a résztvevő- ket ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint szerve- ző kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II. 1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kár- térítési kötelezettségeket;

b) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, le- tétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban kelet- kezett károkat;

d) a különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-sza- badidős tevékenység folytatása során bekövetkezett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jog- szabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízisízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mély- beugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílt-tengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

332. sz. Rendezvényszervezői tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF A részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – eltérően a KFF A rész I. fejezeté- től – a biztosító megtéríti a biztosított, mint rendezvény szerve- zője által a rendezvényen résztvevőknek (pl. versenyzők, rendez-

vényen fellépők, kiállítók), nézőknek és harmadik személyeknek a rendezvény időtartama alatt, annak helyszínén okozott

– személyi sérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosí- tott a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjat, melynek a megfizetésére a biztosított – szemé- lyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Kiterjed a biztosítási fedezet azokra a vagyontárgyakra is, me- lyeket a rendezvényen részt vevők magukon hordanak, illetve poggyászként magukkal visznek.

3. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a kiállított tárgyakban, a rendezvény lebonyolítására szolgáló ingó dolgokban, a kiállítási installációban kelet- kezett károkra;

b) a rendezvény megrendezése céljából igénybevett ingat- lanban okozott károkra;

c) tűzijátékok, lovasrendezvények lebonyolítására;

d) gépjárművek, légi-, vízi járművek által okozott károkra;

e) különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-sza- badidős tevékenység folytatása során bekövetkezett, a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jog- szabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízisízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mély- beugrás (bungee jumping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílttengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

4. Csak erre vonatkozó külön feltétel alapján terjed ki a biz- tosítási védelem a sportrendezvényen részt vevő sportolót terhelő kártérítési kötelezettségekre.

5. Határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, de a szerződés megszűnését követő 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károk- ra terjed ki.

336. sz. Letétbe helyezett, megőrzésre vagy feldolgozásra átvett tárgyak

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt a biztosí- tottnál letétbe helyezett dolgok megsérüléséből, megsemmisü- léséből, elveszéséből, eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősség- gel tartozik.

A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett károk- ra vonatkozik, melyeket

– a szállóvendég a szobájában,

– a károsult az arra kijelölt lezárt vagy őrzéssel védett helyen helyezett el vagy

– olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott.

2. Fedezi a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – az olyan in- góságokban bekövetkezett károkat is, melyeket a biztosított meg- munkálásra, felszerelésre, fel- vagy átdolgozásra, javításra vett át.

3. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszéséből, eltulajdonításából, cseréjéből eredő kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üzemideje alatt azt folyamatosan őrizték és a ruhatári személyzeten kívül a ruhatár- ban más nem tartózkodott.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF C részében felsorolt eseteken kívül

a) azokra a károkra, melyek az átvett idegen tárgyakban azok őrzésén túlmenően, az azokon végzett egyéb szol- gáltatás (pl. javítás, megmunkálás, felszerelés, fel- vagy átdolgozás, gyógykezelés) nyújtása során vagy szállítá- suk során következtek be;

b) számítógépekben, gépjárművekben keletkezett károkra.

360. sz. Sportolók felelőssége

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF A részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a bizto- sított sportrendezvényen részt vevő sportoló által okozott

– személyi sérüléses és dologi károkra, amelyekért a sportolót a magyar jog szerint kártérítési felelősség terheli;

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, melynek a megfizetésére a biztosított – szemé- lyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében felsorolt eseteken kívül légi, vízi és gépjármű használója és üzemeltetője minőségben okozott károkra.

369. sz. Ingatlan bérlőinek feleősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF A részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás – eltérően a KFF A részének I. fejezetétől – fedeze- tet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog sza- bályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFF-ben és a KFF A részében – kivéve KFF A rész II.1. a) pont – felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának meg- szüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási mun- kálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbe- adó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bérlőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tár- gyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az elhasz- nálódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt kelet- keztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt in- gatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. benzintárolás) robbanással okozott ká- rokra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a VIII. fejezetben felsoroltakon kívül – csatolni.

390. sz. Tisztán vagyoni károk biztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján megtéríti a biztosító a tisztán vagyoni károkat.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF- ben – kivéve a KFF A rész II.2. h), illetve C rész II.2. i) pontjait

– felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás:

a) az elmaradt vagyoni előnyt és a tisztán vagyoni kárral összefüggésben felmerült sérelemdíjat;

b) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megsze- gésével okozott kárt;

c) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

d) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

e) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő ká- rokat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

f) a szabadalmi, védjegy és szerzői jogok megsértéséből eredő károkat;

g) üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jog- szerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné;

h) amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosí- tott tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult (pl. a tevékenységét engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavonja, nyilvántartásból törli stb.);

i) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására visszavezethető kár- térítési igényeket;

j) tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, áruk és szolgáltatások megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás hiányosságaival okozott károkat;

k) a biztosítottnak megfizetett díjak (pl. megbízási, vállal- kozási díj) és költségek visszatérítésére vonatkozó igé- nyeket.

3. Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkároso- dás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen ká- rokra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehe- tő testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

391. sz. Szolglátatás tárgyában okozott károk felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azok- ban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Jelen külön feltétel alapján az ÁFF-ben és a vonatkozó KFF- ben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítás

a) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgál- tatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználó- dottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c) gépjárműben okozott károkra.

392. sz. Vagyoni biztosíték biztosítása temetkezési szolgáltatók részére

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító megtéríti a temetkezési szolgáltató hibás teljesítése következtében a temetkezési szol-

gáltatás igénybevevője által megfizetett és számlával igazolt visszafizetendő díjat.

2. Temetkezési szolgáltatási tevékenység: amit a vonatkozó jog- szabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen a temetésfelvétel; az elhunytnak a kegyeleti igények- nek megfelelő temetésre való – az egészségügyi szolgáltató ha- lottkezelési feladatkörébe tartozó és az egészségügyi intézmény területén kívül végzett – előkészítése; a temetéshez szükséges kellékekkel való ellátás; a ravatalozás; a búcsúztatás; sírhelynyi- tás és visszahantolás; a sírba helyezés; a halott-szállítás; a ham- vasztás és az urnakiadás; az urnaelhelyezés; a hamvak szórása; az exhumálás; az újratemetés.

A temetkezési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

393. sz. Építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF, KFF A és KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkal- mazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) az építőipari kivitelezési tevékenység

b) felelős műszaki vezetői tevékenység

Jelen feltétel alkalmazásában

a) építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építé- si-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabály- ban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

b) felelős műszaki vezetői tevékenység: az építési munka- területen végzett építési-szerelési munkát jogszabályban meghatározott felelősséggel irányító tevékenység. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

c) építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy sza- kági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítá- sa, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

a) az építőipari kivitelezési tevékenység tekintetében az a sze- mély (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyi- ség nélküli szervezet), aki az építőipari kivitelezési tevékeny- ség gyakorlására a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.

b) a felelős műszaki vezetői tevékenység tekintetében, a jogo- sultságának megfelelő építményfajta és szakterület vonatko- zásában

– a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett termé- szetes személy (egyéni vállalkozó),

– az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendel- kező szervezet, aki a Felelős Műszaki Vezetői Névjegy- zékbe felvett tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja e tevékenységet.

3. Eltérően a KFF C rész II.2. c) pontjától, fedezetet nyújt a biztosí- tás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a bizto- sított által nyújtott szolgáltatás irányul.

394. sz. Gépjárművek eredetiségvizsgálata és műszaki vizsgálata

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF, KFF A és KFF C részének rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkal- mazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálata

A biztosítás az előzetes eredetiségvizsgálatban közreműkö- dőként résztvevő szervezetek (hatóság által engedélyezett

tanúsító szervezetek) jogszabályban meghatározott tevé- kenységére nyújt biztosítási védelmet.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata

Jelen feltétel alkalmazásában

a) előzetes eredetiségvizsgálat: olyan hatósági eljárás, mely- nek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának megállapítása.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata: a gépjármű műszaki köz- lekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése a gépjármű forgalomba helyezése előtt vagy időszakos vizsgálat keretében.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi sze- mély vagy jogi személyiség nélküli szervezet), aki a biztosított te- vékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint jogosult.

3. Jelen külön feltétel alapján – a KFF A rész I. és KFF C rész I. pontjában felsoroltakon kívül – megtéríti a biztosító azokat a tisztán vagyoni károkat is, melyeket a biztosított a biztosított tevékenység folytatásával okoz, és amelyekért a biztosítottat a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési felelősség terheli.

Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személyi sérüléses károk (halál, egészségkároso- dás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása) és nem is ilyen ká- rokra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehe- tő testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

4. Jelen külön feltételre a KFF C rész II.2. c), f), i) pontjában felsorolt kizárások nem vonatkoznak.

5. A KFF C rész II.1. és 2. pontjában felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

– a biztosított tevékenységen kívül a gépjárművön végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, karbantartás, mo- sás) során okozott károkat;

– a gépjármű (illetve alkatrészeinek, tartozékainak) eltűné- séből, eltulajdonításából eredő károkat;

– a gépjármű olyan szerkezeti részének kárait, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérül- tek, hibásak, elhasználódottak vagy egyéb okból cserére szorulnak;

– elmaradt vagyoni előnyből származó kárt és a tisztán va- gyoni károkkal összefüggő sérelemdíjat;

– értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

– jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő ká- rokat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés.

401. sz. Munkagépek, munkagépként használt gépjárművek által okozott károk felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF és a vonatkozó KFF rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon ká- rokra, melyeket munkagéppel, targoncával, daruval, vagy mun- kagépként használt gépjárművel – a forgalomban való részvétel nélkül – munkavégzés során okoznak.

2. Jelen külön feltétel alapján munkagép: a közúti forgalomban idő- szakosan részt vevő olyan önjáró vagy vontatott gép, amely nem szállítás vagy vontatás, hanem egyéb munkavégzés céljából ké- szült.

403. sz. Víziközmű-bekötést és villamos energia hálózatra csatlakozást végzők felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában az ÁFF, a KFF A és KFF C részének rendelke-

zéseit az e feltételbe foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) ivóvíz-bekötővezeték, szennyvíz-bekötővezeték építése, ki- vitelezése

b) villamos energia hálózatra csatlakozás során csatlakozóbe- rendezés létesítése és kivitelezése

Jelen feltétel alkalmazásában

– ivóvíz-bekötővezeték, szennyvíz-bekötővezeték építé- se, kivitelezése: az igénybejelentő megbízása alapján – az igénybejelentő saját beruházásában – ivóvíz-bekötővezeték kiépítése, fertőtlenítése, a helyszíni szemle, a nyomáspró- ba, a működőképességi és vízzárósági próba, a geodéziai bemérés elvégzése, a vízmérési helyen a bekötési vízmérő beszerelése, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítése, annak a már üzemeltetett szennyvíz-törzshálózatra való be- kötése.

– villamos energia hálózatra csatlakozás során csatlakozóbe- rendezés létesítése, kivitelezése: az igénybejelentő megbí- zása alapján – az igénybejelentő saját beruházásában meg- valósított – villamos energia hálózatra történő csatlakozás során csatlakozóberendezés létesítése és kivitelezése.

2. Jelen külön feltétel alapján biztosított az a személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet), aki a hatályos jogszabályok alapján a biztosított tevékenység folyta- tására jogosult és a magyar polgári jog szabályai szerint a tevé- kenységével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Eltérően a KFF C rész 2. c) pontjától, fedezetet nyújt a biztosítás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

4. A biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és időpontjáról a biztosító jogosult tájékoztatni a biztosított tevékenység foly- tatását engedélyező hatóságot. Szerződő a biztosítási ajánlat aláírásával a fenti körben mentesíti a biztosítót a biztosítási titok- tartási kötelezettsége alól.

478. sz. Felelősségbiztosítás személyes adatok kezelésével okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vo- natkozásában a feltétel egyéb rendelkezéseit az e feltételbe fog- lalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján – 2. pontban foglaltak szerint - a biz- tosító mentesíti a biztosítottat

– olyan károk megtérítése alól, melyeket - a biztosított te- vékenység folytatása során, azzal összefüggésben - sze- mélyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben természetes személyeknek okozott és amely károkért az európai adat- védelmi rendelet szerint kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá

– olyan sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biz- tosított az európai adatvédelmi rendelet szerint köteles - a biztosított tevékenység folytatása során, azzal összefüggés- ben - személyes adatok jogsértő kezelése vagy feldolgozása miatt, természetes személyeket ért személyiségi jogsértésre tekintettel.

2. A biztosítási védelem kizárólag az alábbi jogsértő magatartások- kal összefüggésben felmerülő károkra (sérelemdíjra) terjed ki:

a) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program, a biztosí- tott számítógépes rendszerét érintő egyéb rosszindulatú tevékenység vagy emberi hiba következtében a biztosított számítógépes rendszerében tárolt személyes adatok meg- semmisülnek, módosulnak vagy egyéb módon károsod- nak és arra nem jogosult személyek számára hozzáférhető- vé válnak;

b) a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított szá- mítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tö- megkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatokat érintő adatlopás;

c) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommu- nikációs eszközeiben tárolt személyes adatok;

d) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult szemé- lyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó személyes adatok, abban az esetben is, amennyiben az adatok nyilvánosságra kerülésé- hez vezető jogellenes cselekmény nem kapcsolódik sem az elektronikus (vagy nyomtatott) tömegkommunikációs eszkö- zökhöz, sem a biztosított számítógépes rendszereihez.

3. Xxxxx külön feltétel alapján – a „Kizárások a kockázatviselés köréből” fejezetben szabályozott kizárásokon kívül – nem terjed ki a biztosítási védelem

– a biztosított által végzett információtechnológiai szol- gáltatással illetve tanácsadással, adatvédelmi tanács- adással, adatvédelmi audittal összefüggésben okozott károkra;

– internetes kereskedelemmel összefüggésben okozott károkra;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított felszólítás ellenére sem távolít el valamilyen tar- talmat weboldalról;

– olyan weboldalakkal kapcsolatban felmerülő károkra, melyek nem állnak a biztosított közvetlen irányítása alatt vagy mely oldalakon regisztráció nélkül lehet tartalmat közzétenni;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biz- tosított tulajdonjogát közérdekből hatósági intézkedés- sel korlátozzák, így például számítógépes rendszerét, az abban tárolt személyes adatokat bármilyen hatósági in- tézkedés következtében – állandó vagy ideiglenes jelleg- gel – lefoglalják, elkobozzák, megsemmisítik vagy abban egyéb kárt okoznak;

– azokra a károkra, melyek illegális, nem jogtiszta szoft- verek használatára, valamely szoftver engedély nélküli használatára vezethetők vissza;

– a biztosítottra kiszabott bírságokra, valamint a büntető jellegű kártérítésre („punitive damages”);

– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (szerzői jogok, véd- jegy, szabadalom stb.) megsértéséből, licencdíjak és egyéb jogdíjak fizetésével összefüggésben felmerülő eredő károkra;

– zsarolással, váltságdíj fizetésével, ipari (üzleti) és politi- kai kémkedéssel bármilyen kapcsolatban álló károkra;

– amennyiben a biztosított számára információtechnoló- giai szolgáltatás körében közreműködő személy (pl. al- vállalkozó) további közreműködő személyt vesz igénybe a szolgáltatás teljesítéséhez és a kárt ez a további köz- reműködő személy okozza vagy a biztosított által igény- bevett közreműködő személy emberi hibájára vezethető vissza a kár.

4. „A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesíté- se alól” fejezetben foglalt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a feltétel vonatkozó szabályai alapján a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben

– a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számító- gépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes program- mal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

– a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rossz- indulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adatbiztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.);

– a felügyeleti hatóság értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az európai adatvédelmi rendelet felté- telezett megsértéséről vagy figyelmezteti, illetve utasítja az európai adatvédelmi rendelet szabályainak megtartá- sára, de a biztosított a jogszerű adatkezeléshez szüksé- ges intézkedéseket nem teszi meg;

– a felügyeleti hatóság ugyanazon szabályszegésre te- kintettel ismételten szankciót alkalmaz a biztosítottal szemben (pl. közigazgatási bírságot szab ki, felszólítja az adatkezelés korlátozására vagy az adatáramlás fel- függesztésére).

5. Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából

– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeg- határozó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több té- nyező alapján azonosítható;

– adatkezelő: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

– adatfeldolgozó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes ada- tokat kezel;

– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltozta- tás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, tör- lés, illetve megsemmisítés;

– európai adatvédelmi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/ Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésére tekintetében történő védelmé- ről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

– számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, informá- ciótechnológiai eszköz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat;

– számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kom- munikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a szá- mítógépes rendszerekben tárolt adatok továbbítását, külön- böző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot;

– számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számítógépes hálózat használatával jogosu- latlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz;

– rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (mal- ware), mely a számítógépes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprog- ram, zsarolóprogram, trójai programok stb.);

– emberi hiba: minden olyan informatikai működési hiba, mely a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy közreműködésre vezethető vissza, így például a használandó szoftver meg- választásának, beállításának hibája stb.

– adatlopás: minden olyan, a számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység, mely lehetővé teszi a számító- gépes rendszerben tárolt adatok jogellenes megszerzését, másolását;

– elektronikus tömegkommunikációs eszköz: minden olyan információtechnológiai eszköz, melyet adatok feldolgozása során adatok rögzítésére és tárolására használnak (pl. külső és belső meghajtók, CD-ROM-ok, USB eszközök stb.);

– nyomtatott tömegkommunikációs eszköz: minden nyomta- tott formában megjelenő tömegkommunikációs eszköz, így például tájékoztató levelek, folyóiratok, könyvek és irodalmi művek, brosúrák, kiadványok, reklámhordozók, csomago- lás, fényképek stb.