ITS Konzorcium

Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (továbbiakban ITS) célja, hogy meghatározza Kunhegyes város 2010-ben elfogadott településfejlesztési koncepciójában rögzített célok elérését szolgáló részcélokat és tevékenységeket. A tervezés során fontos szempont, hogy a stratégia lehető legnagyobb mértékben külső források által támogatható tevékenységekre épüljön, mivel a város saját forrásai csekélyek. Az ITS a város középtávú programja, amely 2020-ig kíván hathatós segítséget nyújtó – a városfejlesztés logikus menetét, a legnagyobb hatású fejlesztéseket tartalmazó, a célok megvalósulását legjobban szolgáló – program lenni.

Kunhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2009-ben készült el az ÉAOP-2009-

5.1.1.G pályázat előírásának megfelelően a „Városfejlesztési Kézikönyv” módszertani ajánlásait figyelembe véve. A pályázati dokumentumként elkészült IVS jelen dokumentum előzményének tekinthető, bár jogilag nem tekinthető terület vagy településfejlesztési dokumentumnak, hiszen nem az akkor érvényes településfejlesztési jogszabályok alapján készült el.

A 314/2012. (XI. 8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet képezi a készülő ITS alapját. E jogszabály alapján dokumentum Kunhegyes városban mindez idáig nem készült.

2010. évben a Mikrotérségi Tornaterem megépítése apropóján módosult a város területrendezési terve, amelynek alapjául a tervezési folyamatban elkészült Településfejlesztési Koncepció szolgált. A Koncepció jelentős mértékben támaszkodott az előző évben kimunkált IVS-re.

A jelen stratégia a folyó tervezés megalapozó dokumentumán és Kunhegyes Város 2010-ben elfogadott Településfejlesztési Koncepcióján alapul. A Város jelenleg nem kíván változtatni a jövőképén és az átfogó célján.

Az ITS készítését elsődlegesen a finanszírozási környezet alapvető átalakulása indokolja. Kunhegyesen számottevő forrást igénylő városfejlesztési akció nem valósítható meg külső források bevonása nélkül, akár önkormányzati, akár vállalati beruházásokról beszélünk. A hazai és nemzetközi források, főként az EU strukturális alapjaiban hozzáférhető fejlesztési források révén lehetséges a nagyobb lélegzetű gazdaság- és városfejlesztési elképzelések megvalósítása. Emellett a strukturális alapok által finanszírozható a város egészét érintő gazdasági-társadalmi problémák kezelése, mint a magas munkanélküliség, a gazdaság alacsony foglalkoztató képessége, a szegénység, a rossz energiahatékonyság mind a gazdálkodó szervezeteknél és intézmények esetében, mind a lakosság vonatkozásában.

A hazai szakpolitikai és jogszabályi környezetben bekövetkezett változásokhoz, illetve a 2014- 2020-as EU forrás felhasználási időszakra vonatkozó országos és megyei fejlesztéspolitikai elképzelésekhez szükséges igazítani Kunhegyes város fejlesztési elképzeléseit és tevékenységeit.

Kunhegyes várost érintően is megváltoztak az országos fejlesztési és rendezési dokumentumok:

Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció – 1/2014 (I.3) OGy. határozat. Az OFTK amellett, hogy megfogalmazza az országos fejlesztéspolitika átfogó célrendszerét és középtávú (2020-ra vonatkozó) céljait, foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával, a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával is. Az OFTK foglalkozik a periférikus helyzetben lévő térségek és települések helyzetével.

Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2014. február 1-től hatályos módosításai érintik a várost is.

A megyék valamint a megyeszékhelyek területfejlesztési koncepciói és programjai felülvizsgálata 2014-ben készült el.

Elkészültek az EU 2014-2020 közötti támogatási időszakának támogatáspolitikai célkitűzései, forráslehetőségei; az eljárásrendje, és az ezekhez kapcsolódó jogszabályok:

Az Európai Bizottság 2010. március 3-án elfogadta az Európa 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című dokumentumot, amely meghatározza az EU 2020-ra elérendő céljait és azok elérésének módját.

Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt:

Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása.

Fenntartható növekedés: erőforrás-hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság.

Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése.

A Bizottság meghatározta az EU által 2020-ra elérendő, számszerűsített és számon kérhető céljait:

A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie. Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani.

Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat-változási/energiaügyi célkitűzéseket (ideértve megfelelő körülmények között a kibocsátás 30 %-kal történő csökkentését).

Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel.

20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát.

A célkitűzések megvalósítására

A Bizottság minden prioritási témakörben kiemelt kezdeményezéseket javasol a haladás ösztönzésére, amely az EU-ra és a tagállamra nézve is kötelezőek:

Az „Innovatív Unió” kezdeményezés a keretfeltételek, illetve a kutatásra és innovációra fordított finanszírozás javítására szolgál annak érdekében, hogy az innovatív ötletekből a növekedést és a foglalkoztatást segítő termékek és szolgáltatások jöjjenek létre.

A „Mozgásban az ifjúság” az oktatási rendszerek teljesítményének növelését és a fiatalok munkaerőpiacra történő belépésének megkönnyítését szolgálja.

Az „Európai digitális menetrend” a nagy sebességű internet bővítésének felgyorsítását és az egységes digitális piac előnyeinek háztartások és vállalkozások általi kiaknázását tartja szem előtt.

Az „Erőforrás-hatékony Európa” a gazdasági növekedés és az erőforrások felhasználásának szétválasztását, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé való elmozdulás elősegítését, a megújuló energiaforrások növekvő mértékű alkalmazását, a szállítási ágazat modernizálását és az energiahatékonyság ösztönzését szolgálja.

Az „Iparpolitika a globalizáció korában” a vállalkozások (különösen a kkv-k) üzleti környezetének javítását és a világszinten versenyképes, erős és fenntartható ipari bázis kifejlesztésének támogatását célozza.

Az „Új készségek és munkahelyek menetrendje” a munkaerőpiacok modernizálását célozza, és arra törekszik, hogy lehetővé tegye az emberek számára készségeik egész életen át történő fejlesztését, hogy ezáltal növekedjen a munkaerőpiacon való részvétel, és – többek között a munkavállalók mobilitása révén – közeledjen egymáshoz a munkaerő-piaci kínálat és kereslet.

A „Szegénység elleni európai platform” célja olyan szociális és területi kohézió biztosítása, ahol a növekedés és a munkahelyteremtés előnyeit széles körben megosztják, a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők pedig méltóságban, a társadalom aktív tagjaiként élhetnek.

A kohéziós politika megvalósítását célzó un. közös rendelkezéseket tartalmazó rendelet rögzíti azt a 11 tematikus célkitűzést, melyek támogatásával a kohéziós politika hozzájárul az EU 2020 céljaihoz.

Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó Stratégiájában kiemelt figyelmet kap a városok fejlesztése. Az ERFA prioritásainak mindegyike megvalósítható városi környezetben, a rendelet azonban kifejezetten városi problémák kezelésére irányuló beruházási prioritásokat is meghatároz.

A tagországokkal az Európai Bizottság Partnerségi megállapodás köt, amely 2014. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakra vonatkozóan megállapítja a legfontosabb problémákat és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A PM rögzíti, hogy az országba érkező uniós fejlesztési források, az ún. Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESB alapok) hogyan fogják támogatni az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának céljait, ügyelve az Európai Tanács ország-specifikus ajánlásainak integrálására, valamint az országos célok elérésére. A forrásfelhasználás feltételeit is rögzíti a PM. Magyarország Partnerségi Megállapodását 2014. szeptemberében fogadta el az Európai Bizottság.

A Partnerségi Megállapodásban foglalt fejlesztési irányok megvalósítására és a fejlesztési források felhasználására Operatív Programokat dolgozott ki Magyarország, amelyeket szintén az Európai Bizottság hagy jóvá. A bizottsági jóváhagyásra benyújtott operatív programok:

Rászoruló Személyeket Támogató OP (RSZTOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési OP (KÖFOP) Magyar Halgazdálkodási OP (MAHOP)

Környezeti és Energiahatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP)

Terület és Településfejlesztési OP (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Vidékfejlesztési Program (VP)

A vastagított betűvel szedett OP-kat a Bizottság elfogadta, a többi program a jelenlegi (2015. április 27.) információk szerint még nem kapott zöld utat.

Az Operatív Programok közül a városok számára az egyik legjelentősebb forrásokat tartogató Terület és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódóan a stratégia készítésével párhuzamosan zajlik megyei Integrált Területi Programok (ITP) tervezése és ehhez kapcsolódóan a városi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése.

A Belügyminisztérium a régiók technikai segítségnyújtás kerete terhére támogatási forrás igénybevételével a járásszékhelyek számára biztosítja, valamint szakmailag támogatja a tervezési munkát a „Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárosokban (és a fővárosi kerületekben

– Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása ” című projekt keretében. A projekthez az ország összes járásszékhelye csatlakozási lehetőséget kapott, hogy egy időben, egymással

Az ITS helye a tervezési rendszerben

Az ITS szakmai- tartalmi felépítését meghatározó dokumentumok

párhuzamosan elkészítse településfejlesztési koncepcióját, ha szükséges, és az integrált településfejlesztési stratégiáját. A járásszékhelyek túlnyomó többsége élt a lehetősséggel, így Kunhegyes város is.

A jogszabályi előírásokból, de a tervezési logikából is fakadóan az ITS egy átfogó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azok egymásra épülését az alábbi ábra foglalja össze.

Kunhegyes esetében a megalapozó vizsgálat mellett az integrált településfejlesztési stratégia készül. A Város 2010-ben fogadta el a hatályos Településfejlesztési Koncepciót, ennek felülvizsgálata nem aktuális.

A jelenleg készülő Integrált Településfejlesztési Stratégia szakmai-tartalmi felépítése: többszintű követelményrendszerhez igazodik.

a 314/2012. (XI.8) Kormány rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről és egyes településrendezési jogintézményekről tartalmi elvárásai;

a Városfejlesztési Kézikönyv (Második javított kiadás, NFGM 2009. január 28.) tartalmi javaslatai, szakpolitikai iránymutatásai;

Belügyminisztérium részéről jelen munka támogatására kidolgozott „Útmutató a kis-, és középvárosok és a fővárosi kerületek Integrált Településfejlesztési Stratégiáinak elkészítéséhez 2014-2020” c. módszertani dokumentum segíti.

A Stratégia elkészítését a jogszabályi elvárások szerint részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló megalapozó vizsgálat, valamint a Településfejlesztési Koncepció hosszú távú célrendszerének áttekintése és helyben hagyása előzte meg.

A Megalapozó vizsgálat a kormányrendelet által előírt tématerületet elemezve, számszerű adatokra, tendenciákra támaszkodva mutatja be a város térségi beágyazottságát, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia alkotás számára meghatározza a város és városrészek erőforrásait és gyengeségeit.

A megalapozó vizsgálat készítésekor a szakértők felhasználták a KSH 2011. évi Népszámlálás eredményeit mind a városi, mind a városrészi elemzések során, a Belügyminisztérium részéről a TEIR ITS modul adatállományát, valamint széleskörűen támaszkodhattak a Kunhegyes város és intézményeinek, valamint gazdasági szereplőinek adat- és információszolgáltatására. Felhasznált helyi dokumentumok:

A stratégia eredményessége

Gazdasági program

Helyi Esélyegyenlőségi Program, 2013

Kunhegyes Befektetésösztönzési Stratégiája, 2012.

Kunhegyes Város Környezetvédelmi Program és Akcióterv 2011-2014 a hatályos Településszerkezeti Terv, 2010

a hatályos Helyi építési szabályzat, 2010

Kunhegyes Város Településfejlesztési Koncepciója, 2010 Kunhegyes város informatikai stratégiája 2011-2015 Kunhegyes város sportkoncepciója 2010-2014

Kunhegyes Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája, 2009 Akcióterületi Terv 2009

Közoktatási Feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és -fejlesztési terv (2010- 2014)

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv - 2008

Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv - helyzetelemzés 2007 Kunhegyes város turisztikai és idegenforgalmi koncepció, 2007 Szociális szolgáltatásszervezési koncepció, 2005

A stratégiai tervezés folyamatát végigkísérő partnerségi program szerinti lépések (egyeztetési csoport ülések, workshopok) keretében a helyi társadalom véleményét, elképzeléseit tartalmazó

„soft” információk mind a megalapozó dokumentum, mind a stratégia készítésének alapját képezik. A stratégia akkor minősül eredményesnek, ha:

annak segítségével a Kunhegyes városa ki tudja használni fejlődési potenciálját a 2014-2020 közötti időszakban;

a célok és azok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (projektek) jelentős része megvalósul;

az ITS a városfejlesztés különböző szereplői közötti kommunikáció eszközévé válik; hozzájárul ahhoz, hogy a városban megvalósuló fejlesztések térben és időben egymással összehangoltan valósuljanak meg;

az abban foglalt kiszámítható, világos célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni.

2 Helyzetelemzés összefoglalása

Kunhegyes szerepe, funkcionális vonzáskörzete

Infrastrukturális fejlődés

Társadalmi jellemzők

Foglalkoztatottság, jövedelmi helyzet

2.1 A városi szintű helyzetelemzés összefoglalása

Kunhegyes város az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye északkeleti részén, a Tiszától keletre és a Tisza-tótól délre a Nagykunság területén helyezkedik el. A város a Jász- Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési koncepcióban a Nagykunság, illetve a kapcsolatrendszere alapján a Tisza-mente városhálózatához sorolt, a megye belső perifériájához tartozó település, amely járásközpontként kap szerepet.

A település a városi rangot 1989-ben nyerte el, 2013 óta a járásszékhely. A kunhegyesi járáshoz a székhelyen kívül hat település tartozik: Abádszalók, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora és Tiszabő. Kunhegyes a járás déli sarkában található, a hozzá tartozó településektől 10-23 km távolságra. A Kunhegyesen elérhető egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális szolgáltatások, illetve a munkaerőpiac révén a város vonzása túlterjed a járás határain. A közigazgatási szolgáltatások a járás településeit tartják Kunhegyes vonzásában, Tiszabővel más vonatkozásban nem alakult ki kimutatható kapcsolata. Kunhegyessel összességében Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora, Abádszalók, Tiszabura, valamint Kenderes, Kunmadaras és Tiszaszentimre áll a legszorosabb kapcsolatban. Tiszafüred és Tiszaderzs településekkel több tényezős kapcsolatrendszer áll fenn. Ezt a települési kört tekintjük Kunhegyes funkcionális vonzáskörzetének.

Kunhegyest a Fegyvernek és Tiszafüred között kiépített 34. számú út kapcsolja be a főbb utak hálózatába, ugyanakkor a város országos mellékútvonalak találkozási pontjában helyezkedik el, amely alapja a kis hatótávolságú központi szerepének is. Az útvonalak közül csak az Abádszalókra vezető 3221-es út felújított, a többi út felújításra érett.

A városban a közművek kiépítése 2014. év végén a csatornahálózat és az abádszalóki szennyvíztisztító kibővítésével teljessé vált. A városban a csapadékvíz szikkasztó árkok és vízelvezető csatornák terén folytatódnak a munkálatok, a belső úthálózat egy része felújításra, egy része kiépítésre vár. Az ivóvíz minőség javításai programban a kutak felújítása és új fúrása megtörtént, a hálózat rekonsturkciója megkezdődött, de a régi hálózat felújítása teljes hosszban időszerű. A telekommunikációs hálózatok kiépültek a városban öt szolgáltató versenyez az ügyfelekért. A kommunális és ipari hulladék gyűjtése és deponálása a törvényi előírásoknak megfelelően történik, a bezárt hulladéklerakó rekultiválása megtörtént.

Kunhegyes lakónépessége 2013. év végén 7.653 fő volt. A népesség száma a természetes fogyás és a nagymértékű, főleg a jobban képzett és fiatalabb generációkat érintő elvándorlás miatt folyamatosan csökken. A helyben lakó népesség elöregedése az utóbbi évtizedben jelentősen felgyorsult.

Kunhegyesen a népesség képzettségi szintje jelentősen elmarad, mind a megyei, mind az országos átlagtól. A városban képzettség szintje javult, de ennek tendenciái azonban nem jobbak, mint a megye más területein, vagyis nem tudja ledolgozni a meglévő hátrányát.

Kunhegyesen a foglalkoztatottság az elérhető munkahelyek nagyarányú megszűnése miatt 1990 után radikálisan lecsökkent. 1990-ben még 3765 fő számított foglalkoztatottnak, 2001-ben mindössze 2.233 főnek akadt munka, 2011-ben is csak 2607 fő végzett kereső tevékenységet. A foglalkoztatottak aránya a népességből 1990 és 2011 között 42,2%-ról 33,8%-ra csökkent.

A város lakosságának gazdasági aktivitása meghaladja a megyei és országos átlagot, az egy lakosra jutó éves nettó jövedelem összege 2012-ben 463.162 Ft volt, ami az országos átlagnál 32%-kal, a megyei átlagnál 29,4%-kal alacsonyabb.1 A 15-59 éves népességen belül a rendszeres munka jövedelemmel nem rendelkezők aránya Kunhegyesen 2011-ben 46,6% volt az országos

Társadalmi erőforrás

Intézményi ellátottság

Természeti erőforrások, gazdaság

Épített környezet

33,0%-kal és a megyei 39,1%-kal szemben.2 A munkanélküliség nagymérvű, a városi átlag országos szint másfél-kétszerese között ingadozik, 2014-ben a közfoglalkoztatottak létszámával együtt 20% felett volt a munkaerőpiacon állást nem találók aránya az aktív korúakhoz képest. A 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet szerint a jelentős munkanélküliséggel sújtott települések közé tartozik.

Kunhegyes legnagyobb gondja a munkahelyek hiánya helyben és elérhető közelségben. A város a megye belső perifériáján helyezkedik el távol a megyei, a regionális és az országos fejlődési gócpontoktól, valamint a nagyobb városoktól is.

Kunhegyes kun identitású eminens közösség, amely a tradíciókra és lokálpatriotizmusra épül. A gyakran hallható jelzős szerkezet a „konok kunok” kifejezi a ragaszkodást mindazon értékekhez, amelyekkel rendelkeznek és a boldogulás iránti elkötelezettséget. A város része a Jászkun kapitányok nyomában tematikus túraútvonalnak, és résztvevője a kun világtalálkozóknak.

Kunhegyesen a városi funkciók jelen vannak, az alap- és középfokú intézmények elérhetők. Az önkormányzati kompetenciába tartozó egészségügyi ellátás körülményei kiválóak, felújítottak, a szakellátások megújulása a következő ciklusban várható. Az oktatás körülményeinek a javítása után a bölcsőde, az óvodák és az önkormányzat épületének felújítása kezdődik meg. Kunhegyes térségi vonzáskörzetének fenntartásában az oktatás, különösen a középfokú oktatás rendkívül fontos szerepet játszik.

Kunhegyes természeti adottságai meglehetősen jók, a terület nagy része a jó termőhelyi adottságúak közé tartozik, a település határában csak nagyon kevés a természetvédelmi vagy más védettség miatt nem vagy korlátozottan hasznosítható terület. A legtöbb gondot a belvíz okozza, a vízelvezető rendszerek állapota változó. A termőföld hasznosításban a nagytáblás nagyüzemi gazdálkodás a jellemző. A városban az állattartás volumene az utóbbi 10 évben csökkent, bár a nagyüzemi sertésállomány rendkívül nagy, a megyei állomány tizede a városban található. Emellett szintén a gazdasági szervezetekben jelentős a szarvasmarha tartás.

A város gazdaságában az agrártermelés, élelmiszer feldolgozás kulcságazatok, emellett a kereskedelem, a műanyag ipar és a fémmegmunkálás képvisel nagy súlyt. A környezetvédelmi ipar a városban kevéssé van jelen, ugyanakkor Bánhalma üzemel a Középtiszai Mezőgazdasági Rt. biodízel üzeme.

A város gazdasága nem tekinthető erősnek, az adóereje gyenge, a foglalkoztató képessége lényegesen alulmúlja a munkaerőpiaci kínálatot Sajátosan az Önkormányzat vált a város legnagyobb foglalkoztatójává a közmunkaprogramok jóvoltából. Kunhegyes gazdaságában a turizmus napjainkban marginális szerepet játszik, de folyamatos építkezéssel és együttműködések kiépítésével konkretizálódnak a fejlesztési szándékok.

A városkép meghatározó eleme az épített környezet, amelyben 5 országos és 8 helyi védettséget élvező épület és terület található. A városban az épületállomány megújulása lényegesen elmaradt az országos átlagtól, jelentős része elavult, felújításra szorul mind a középületek, mind a lakóházak vonatkozásában. A középületek külső-belső megújítása pályázati források segítségével megkezdődött, a városrehabilitációs program keretében a város főtere megújult. Kunhegyes azon alföldi mezővárosok közé tartozik, ahol rendelkezésre áll megfelelő méretű terület a városi zöldfelületek kialakítására, a város főterén a zöldfelületek megújultak.

A fenntarthatóság ma már központi eleme a város tervezési és gazdálkodási folyamatának. A fenntarthatóság különféle aspektusaiból a természeti erőforrások fenntartható használata, a megújuló energiák használata és a pénzügyi-gazdasági jövedelmezőség a leggyakrabban megjelenő elem. Központi jelentőséggel bír a város népességmegtartó és térségi eltartó képességének javítása.

2 Adatok forrása: TEIR ITS tervezést támogató alkalmazás

SWOT elemzés

1. táblázat: SWOT elemzés

Erősség	Gyengeség
Teljes közművesítés, Híradástechnikai és fémmegmunkálási tapasztalattal rendelkező munkaerő, Fejlett húsipari tevékenység, Javult a helyi gazdaság exportképessége, Kiváló mezőgazdasági adottságok és hagyományok, Az Önkormányzat vállalkozásbarát politikája, Pályázati rutin, Helyben elérhető szakképzés, Jó példák a megújuló energiák hasznosítására, Befektetők letelepedéséhez rendelkezésre álló zöldmezős és barnamezős területek, 1 Ft/m2 áron megvásárolható, bérelhető iparterület, Telephelyi ipar és szolgáltatás, Termálvízkincs, működő termál kút, gyógyvíz, Kun és lovas hagyományok, Nemzetközi színvonalú tornaterem, Stabil önkormányzati gazdálkodás, Megújult településközpont és strandfürdő, 34-es főút közúti kapcsolat, Vasúti kapcsolat, Tervezési dokumentumokkal való ellátottság.	Alacsony vállalkozói aktivitás, kis adóerő, gazdaság foglalkoztató képessége kevés, a tőkeellátottság hiányos, A munkaerő képzettségi szintje alacsony, szakképzettség hiánya, Magas hozzáadott értékű tevékenységek kismértékű jelenléte, A városban és vonzáskörzetében az úthálózat minősége nem megfelelő, Közbiztonság javítása szükséges, Kunhegyes közlekedési árnyékhelyzetben fekszik, a megye belső perifériáján, Minőségi szálláshelyek hiánya, Alacsony kihasználtsággal üzemelő vasúti szárnyvonal, Jelentős munkanélküliséggel sújtott település, Munkalehetőségek hiányában a képzett, fiatal munkaerő elvándorlása, Elöregedő társadalom, Állandósult magas munkanélküliség miatt növekvő elszegényedés, gyenge vásárlóerő és alulfejlett helyi gazdaság, Az intézmények és a lakóépületek energiahatékonysága nem megfelelő, A szociális és egészségügyi szolgáltatások részben nem fedik le a város igényeit.
Lehetőség	Veszély
Jelentős munkanélküliséggel sújtott településként az ehhez társított kedvezmények, Kormányzati nagyberuházási szándék megfogalmazódott a térségre vonatkozóan, A közfoglalkoztatás tevékenységi struktúrájának megváltoztathatósága, Pályázati források megnyílnak a gazdasági, szociális és városfejlesztési elképzelések megvalósítására, Kunhegyes turisztikai kínálata integrálható a Tisza-tavi programkínálatba, Az EuroVelo11-hez Kunhegyes kapcsolódása kiépíthető.	Jogszabályi változások hátrányosan érintik a várost, Befektetők érdektelensége Kunhegyes, mint befektetési helyszín iránt, A térségben nem alakul ki a TDM, Szélsőséges éghajlati jelenségek, az országos átlagnál szárazabb, kontinentális éghajlat, aszály veszély, A személy- és áruforgalom további csökkenése, a vasúti mellékvonal megszűntetése, Az Önkormányzat fejlesztési lehetőségei beszűkülnek a gazdálkodás szigorítása következtében.

2.2 Problématérkép és értéktérkép

Kunhegyes legfontosabb az értékei a városi funkciók ellátásához kapcsolódnak. Az önkormányzati intézmények és elérhető alap- és középfokú szolgáltatások a Belvárosban és a főbb utak mentén találhatók. A város gazdaságának legnagyobb étéke a munkahely, amelyek a főbb útvonalak és az Ipari övezet területére koncentrálódnak, bár ezek már nem ábrázoltak a térképen.

Kunhegyes átfogó, a település egészét érintő demográfiai, gazdasági, foglalkoztatási és jövedelmi problémái a térképen kevéssé plasztikusak, a településtesthez kapcsolódó problémák viszont kirajzolódnak, gyakorlatilag körbekerítik a várost. A szegregátumok a városban többfelé találhatók, a belvíz több városrészt is veszélyeztet, problémás területek a város peremén észak-keleti résztől a déli részig koncentrálódnak, nyugatról a Holt-Kakat jelenik meg problémaként, a város északi és keleti részén az alulhasznosított vasútvonal, a város központjában 34-es út forgalma okoz gondot.

1. térkép: Kunhegyes értéktérképe

Szerkesztette: Trenecon Kft.

2. térkép: Kunhegyes problématérképe

Szerkesztette: Trenecon Kft.

Városrészek

2.3 A városrészi szintű helyzetelemzés összefoglalása

Kunhegyes a városrészeinek lehatárolását a 2009. évi Integrált Városfejlesztési Stratégiában készítette el. A város belterületén 6 városrészt különített el, amelyeket jelen tervezési folyamatban a város nem kívánt felülbírálni.

3. térkép: Kunhegyes városrészei

Belváros

Városias lakóövezet

Agrár városrész

Falusias öv

Turisztikai öv

Ipari övezet

Kunhegyes belterülete alapvetően lakóterület, a város peremén elhelyezkedő ipari-szolgáltató funkciókkal, a Belvárosban a közfunkciók sűrűsödnek. A város belső területein elszórtan találkozhatunk ipari tevékenységgel, a gazdasági tevékenységek közül inkább a kereskedelem- vendéglátás van jelen.

Kunhegyesen 2011-ben külterületen összesen 131 fő lakott, ez az össznépesség 1,7%-a. A városrészek közül az Ipari övben a lakófunkció elvétve fordul elő, mindössze 96 lakosa van, ezért statisztikai elemzésre, a többi városrésszel összevetésre nem alkalmasak a mutatók.

A városrészek közül a Belváros jellemzői térnek el jelentősen a kunhegyesi átlagtól, a többi településrész sok hasonlóságot mutat, külcsínre és a statisztikai jellemzőiket tekintve egyaránt, noha a Turisztikai öv valamivel rosszabb helyzetűnek tűnik, mint a többi településrész. A Belváros területe a legkisebb, az Agrár öv és a Turisztikai öv népessége azonban kevesebb, mint a városközponté. A lakónépesség Kunhegyesen csökken, a leggyorsabban a Belvárosban, a Turisztikai övben azonban nőtt a népesség 44 fővel.

1. ábra: Kunhegyes városrészeinek gazdasági-szociális mutatói 2011

30,0

25,0

20,0

15,0

10,0

5,0

0,0

1 2 3

A C D E

Kunhegyes

Forrás: KSH 2011. évi népszámlálási adatok alapján saját szerkesztés

1 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában

2 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

3 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

4 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta)

5 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

Városrészek jellemzői

A Belváros B Városias lakóövezet C Agrár városrész D Falusias öv E Turisztikai öv

A Belváros Kunhegyes legrégebbi, legreprezentatívabb és legfejlettebb városrésze, a város közigazgatási, kereskedelmi, pénzügyi, oktatási, kulturális és egészségügyi központja. A Belváros a leggyorsabban elöregedő és leggyorsabban fogyó városrész, amelynek a mutatói érzékelhetően különböznek a város többi részét jellemző mutatóktól: a felsőfokú végzettségűek aránya az országos szintnek megfelelő, az életminőséget meghatározó mutatók, a lakások komfortossága lényegesen jobb, mint a város többi részén. Viszont sokkal kevesebb a fiatal és sokkal több az idős, mint az átlag. Az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatási esélyei valamivel jobbak a Belvárosban lakók esetén, mint a város többi részében, de nem sokkal jobbak.

A Városias lakóövezet adatai rendre valamivel kedvezőbbek, mint a városi átlag, de nincs nagy eltérés. A városrész alapvetően lakófunkciójú, de megtalálható a területén oktatási, szociális és vallási intézmény, ahogy kereskedelmi és termelő gazdasági szervezet is.

Az Agrár városrész elsősorban lakófunkciójú terület, ugyanakkor jelentős gazdasági szervezetek és városi intézmények is találhatók a területén. A társadalmi-gazdasági mutatói szorosan az átlag körül alakulnak, egy árnyalatnyival kedvezőtlenebbek a viszonyok, mint a városi átlag.

A Falusias övben és a Turisztikai övben kevesebb intézmény van jelen, mint a másik három városrészben, és a kiépítetlen infrastruktúra miatt kevésbé komfortos a lakásállomány, a népesség képzettségi szintje és foglalkoztathatósága rosszabb, mint az egyébként sem kedvező városi átlag. Az infrastrukturális ellátottság lehetősége 2014-ben a csatornázás kiépülésével biztosított, az adatok még nem tartalmazzák a változásokat.

Az Ipari övezetben található a kunhegyesi gazdaság jelentős része, ugyanakkor a város szélén minden városrészben találhatók gazdaság szervezetek, illetve bezárt telephelyek. Az ipari övezetben mindössze 96 fő él, lényegesen kevesebb a gyermekkorú, mint a város lakosságában, sem a szakképzetlen, sem a felsőfokú végzettségűek aránya nincs olyan magas, mint a városban. Az itt élők között magas a foglalkoztatottak aránya, ezért kevesebb a foglalkoztatott nélküli háztartás, alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, de a tartósan munka nélkül lévők aránya magasabb, mint a városi átlag. A városrész lakásállománya későbbi építésű, mint a város nagy része, ezért a félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások aránya valamivel kevesebb, mint az átlag.

Az összes városrészben a legkevésbé szóró mutató a munkanélküliség, az a város minden területét és a társadalom egészét érintő jelenség.

2. táblázat: Városrészek funkciói

Városrészek	Ipari, logisztikai	Kereskedelmi	Mező- gazdasági	Zöldfelületi, környezeti	Turisztikai, rekreációs	Közlekedési, távközlési	Közösségi	Közigazgatási	Humán szolgáltatási	Lakó	Város(rész) központi
Városrészek	Funkciók
Belváros
Városias lakóövezet
Agrár városrész
Falusias öv
Turisztikai öv
Ipari övezet

domináns funkció kiegészítő funkció

Kunhegyesen a különféle funkciók az egyes városrészekben keverednek, ami nem feltétlenül jelent hátrányt a településen. A gazdasági tevékenységek externáliái koncentráltabban már lehetséges, hogy problémát okoznának, ám így egyik városrész esetében sem jelent akkora gondot, ami veszélyeztetné a mindennapi működés egyensúlyát.

3 Középtávú célok és azok összefüggései

Kunhegyes

Területfejlesztési Koncepció

Jövőkép

Átfogó cél

Kunhegyes város 2020-ig elérendő, középtávú célok meghatározásának elvei:

Megfeleljenek az átfogó cél elveinek, a helyi és elérhető erőforrások hatékony és fenntartható használatára épüljenek,

A célok a város és vonzáskörzete feladatainak megoldására és szükségleteinek kielégítésére irányuljanak,

A célok reálisak, a megvalósításának feltételei kellőképpen beágyazottak a város és környékének jelenlegi és várható jövőbeli erőforrásaiba,

A célok illeszkednek a 2015-2022 között elérhető külső forráslehetőségekhez.

Az ITS középtávú céljait egyrészt a településfejlesztési koncepció jövőképe és az ennek megvalósulása irányába mutató hosszú távú, átfogó célja határolja be, másrészt illeszkednie kell az Európa 2020 stratégiából levezethető fejlesztési irányokhoz, a kohéziós politika 11 tematikus céljához, és a strukturális alapok beruházási prioritásaihoz. A város által megfogalmazott céloknak hozzá kell járulnia a megyei területfejlesztési stratégia célkitűzéseinek az eléréséhez.

Az 1. számú melléklet tartalmazza az Európa 2020 célkitűzéseit, a tematikus célokat, a beruházási prioritásokat és Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési Program céljait.

A fentiek mellett a célrendszer megalkotása során építettünk:

Kunhegyes Város Önkormányzatának 2014-2020 időszakra vonatkozó Gazdasági Programjára, valamint

jelen ITS programozás keretében készített Megalapozó vizsgálat eredményeire, partnerségi program során megismert helyi javaslatokra.

A hatályos Területfejlesztési Koncepció jövőképe és célrendszere

Kunhegyes 2010-ben a területrendezési terv megalapozó dokumentumaként készítette el a Város területfejlesztési koncepcióját. A Város településfejlesztési Koncepciója nem a 314/2012. (XI. 8.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet előírásai szerint készült, ugyanakkor e szabályok szerint 2018. év végéig hatályos településfejlesztési dokumentum. Jelen, ITS tervezési folyamatban nem készül településfejlesztési koncepció.

A településfejlesztési koncepció 2010-ben, egy évvel az IVS megfogalmazását követően készült. Ezen egy év alatt a város életében nem következtek be olyan forradalmi vagy radikális változások, amelyek miatt alapvetően megváltozott volna a város helyzete. Ennek következtében sem a város helyzetének értékelése, alapvető megoldandó problémái, sem a jövőképe, sem a céljai jelentősen nem változtak meg az előző évhez képest.

Kunhegyes város jövőképe:

A Város jövőképe három alapelemre épül:

A helyzeti energiákból adódó potenciálok feltárása, kihasználása A helyi erőforrások fenntartható felhasználása

A természeti és épített környezet kizsákmányolásának, túlhasználatának elkerülése

Kunhegyes váljék olyan mikro-térségi központtá, amely gazdasága elegendő számú, stabil munkahelyet biztosíthat a helybeli és környező kistelepülések lakossága számára és turisztikai szempontból vonzó képet mutat.

A jövőkép megvalósítását egy átfogó cél szolgálja:

A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Kunhegyes térségi szerepének erősítése céljából.

Stratégiai célok

Jövőkép

A településfejlesztési koncepció stratégiai célokat is megfogalmaz:

1. Kunhegyes mikrotérségi centrum szerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése.

2. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása.

3. „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal.

A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott jövőkép és célrendszer kellőképpen rugalmas és helytálló. Az átfogó cél részletesebb kibontása ugyanakkor indokolt, ezért az ITS-ben ezek változtatása szükséges.

Kunhegyes város élénk és rutinos pályázati tevékenysége kiemelkedő forrásabszorpciós képességgel társult, így számottevő fejlődést ért el az elmúlt egy évtizedben, amelynek következtében az infrastrukturális ellátottság teljessé vált, a hulladékgyűjtés a környezetvédelmi szabályoknak megfelelően folyik, az ivóvízminőség javult, a városközpont megújulása megkezdődött, az intézmények modernizációja folyamatban van.

3.1 Jövőkép

A jövőképpel szemben elvárás, hogy tartalmazza a település társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére, valamint térségi szerepére vonatkozó 2030-ig elérendő állapot jellemzőit, valamint a településfejlesztés elveit.

Kunhegyes városfejlesztési elvei belesimulnak napjaink trendjébe, az adottságokban rejlő lehetőségek feltárására és a helyi erőforrások fenntartható felhasználása képezi a jövő alapját.

Kunhegyes Város Jövőképe

Kunhegyes olyan térségi központtá vált, amely gazdasága stabil munkahelyet biztosít a helybeli és környező kistelepülések lakossága számára, sokszínű és élhető város, amely turisztikai szempontból vonzó képet mutat.

Kunhegyes jövőképe az elmúlt másfél évtized és jelen helyzet legnyomasztóbb hiányára, a megélhetést nyújtó munkahelyek szűkösségére reagál, jelzi a nem oly rég még prosperáló város gazdaságára és színes közösségi életére vágyó élő emlékezet újrateremtő erejét, és a történelmi gyökerekig visszavezethető, egykor természetes központi szerepének visszanyerése iránti törekvést.

A jövőkép kellőképpen alátámasztott, bár megvalósulása sok tényező függvénye. A város a megye gazdasági szerkezete, az országban a közlekedésföldrajzi elhelyezkedése, valamint a dinamikus központoktól távoli fekvése szempontjából periférikus helyzetű, azonban a város a saját, helyi perspektívájából alkotta meg a jövőképét. Kis hatótávolságú központi szerepe a járási székhellyé válással megerősödött, a közigazgatási kapcsolatok mellett szerződésekben rögzített társulások, intézményi együttműködések erősítik a város és környéke kapcsolatrendszerét. A fejlesztési tevékenységekhez kapcsolódó projekttársulások fontos alkalmi szövetségek a települések életében. A város oktatási intézményeinek vonzereje és a munkahelyek a településközi kapcsolatok generálói.

A gazdaság foglalkoztató képessége alacsony a városban, és ebből az utóbbi másfél évtizedben jelentős elmozdulást csak a közfoglalkoztatás nagy volumene okozott, amely alapvetően nem erősíti meg a helyi gazdaságot. A gazdaságfejlesztés eddigi módszerei és eszközei által elért eredmények fontosak, de nem elégségesek. A városfejlesztés elvei mentén a zöld gazdaság adaptív fejlesztése lehet az egyik új irány. A másik lehetőség a város átfogó céljában is megjelenik, a turizmus, amely a gyógyvízzé minősített termálvíz hasznosítására és a Mikrotérségi Tornaterem kihasználására épülhet elsődlegesen.

A város akkurátusan őrzött hagyományai a közösség belső építését szolgálják, amelyek megmutatják a gyökereket és az elődök értékeit életben tartják. Ez azonban kevésnek bizonyult ahhoz, hogy a város megtartsa fiataljait. A város közösségének megújulására is szükség van. A városfejlesztés elveihez igazodóan a posztmodern, környezettudatos, fenntartható szemléleten nyugvó új hagyományok teremtése új színt vihet a helyi közösségi életbe, új élményeket adhat a közösség tagjainak. A helyi közösségi események a Mihály napi sokadalom mellett turisztikai attrakciókká válhatnak.

Átfogó célok

Kunhegyes város jövőképének megvalósulását szolgálják az átfogó célok, amelyek legfőbb feladata az egzisztencia teremtés a város és környezete számára.

Átfogó cél 1:

A helyi természeti, gazdasági, kulturális és táji örökség felhasználása fenntartható, klíma-, környezet és energiatudatos gazdaság fejlesztésére

Az átfogó cél kifejezi a helyi erőforrásokra építő alapvető szemléletet, ugyanakkor rugalmas, minden lehetőségre nyitott, bármely irányú lépést lehetővé tesz, amely mellett el tud köteleződni a város vagy bármely szervezet, amely a városban működik, vagy helyben kíván megtelepedni.

A legfőbb cél a munkahelyek teremtése, a város és a környék szintén munkahely hiányos kisebb településeinek lakosai számára. Kunhegyes gazdaságának megizmosodása a városnak rendkívül fontos, ugyanakkor lehetőséget teremt a környező települések számára is a városkörnyéki kapcsolatokon keresztül. A helyi székhelyű vállalkozások mellett a város számít a szabad vállalkozási övezetek kedvezményeinek valós kiterjesztésére, és külső tőke bevonására is.

A közfoglalkoztatás szisztematikus használatával a város a nagy tömegű munkanélküli számára képzést, értékteremtő gazdasági tevékenységet, piacképes tudást és gyakorlatot kíván nyújtani, ami a város belső erőforrásait erősítheti meg.

Kunhegyes gazdaságának beoltása megkezdődött a turizmus és a megújuló energiatermelés meggyökeresítésére, amelyek a meglévő gazdaság melletti kijelölt új stratégiai fejlesztési irányok.

Átfogó cél 2:

Kunhegyes városnak, a térségi szerepének valamint a kapcsolatrendszerének az erősítése.

Kunhegyes a megye térszerkezetében belső periférikus elhelyezkedésű, ugyanakkor négy mellékútvonal találkozik a település területén. A városban elérhető közigazgatási, oktatási kulturális, szociális, üzleti és egészségügyi szolgáltatások valamint a munkahelyek révén különböző intenzitású kapcsolódások alakultak ki a közeli településekkel. A megye belső perifériáján Kunhegyes biztosítja a középfokú szolgáltatásokat a helyieknek és a környékbeli települések lakóinak, ezért 20-30 ezer ember megfelelő színvonalú szolgáltatásokkal történő ellátása igényli a központi és térségi szerepkör erősítését.

Kunhegyes fejlődésének és jövőjének meghatározó folyamataivá válnak a kooperációkon, a lehetőségek és potenciálok összefűzésén alapuló tevékenységek és szolgáltatások.

Átfogó cél 3:

Az életminőség és életszínvonal javítása, társadalmi megújulás

Kunhegyes az ’40-es évek vége óta különböző intenzitással fogyó település, ennek megfelelően a fizikai és társadalmi megújulási folyamatok rendkívül nehézkessé váltak. A fogyatkozó városban a lakásállomány elöregedett és korszerűtlen, a fiatalabb és képzettebb népesség elvándorlása, a gyerekek számának csökkenése felgyorsította az elöregedés folyamatát. Az utóbbi negyed században a munkahelyek szűkében lévő város és térsége elszegényedett, a deklasszálódási

jelenségek mindennapossá váltak. Fizikai és mentális szinten depresszív állapotok alakultak ki, sokak számára nem átmeneti jelleggel.

A város támaszkodik a tradícióira, a gyökereket biztosítja a társadalom összetartásához, a népességvesztés lassításához azonban a társadalmi megújulási folyamatok erőteljesebb támogatása szükséges.

A városfejlesztési koncepció hatáskörébe tartozó Jövőképben és az Átfogó célokban sűrűsödnek a város legfőbb problémáira reagáló távlati törekvések. Az ITS céljai rövidebb időtávra határozzák meg ez elérendő célokat.

Középtávú tematikus célok

3.2 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása

Kunhegyes Város 2020-ig elérendő középtávú stratégiai céljai egyrészt a városi szintű tematikus célokat, másrészt a városrészi szintű területi célokat foglalják magukban. Kunhegyesen a közszolgáltatásokat és városi funkciókat tömörítő Belváros és az Ipari terület különbözik számottevően a város többi, elsősorban lakófunkciójú területeitől.

Kunhegyesen a gazdasági funkciók a város szélére települtek, főként az ipari övezetbe, valamint az azzal határos külterületekre. Az ipari övezetben koncentrált a gazdaság jelenléte, azonban a többi településrészen is működnek ipari üzemek, illetve vannak bezárt telephelyek. A városban a turisztika gyerekcipőben jár, jelenleg a lehetőségek alapjai adottak. Kunhegyesen a turisztikai attrakciók és szálláshelyek javarészt a Turisztikai öv határain kívül találhatók, a területen belül a jövőbeli fejlesztés két alapintézménye a Városi Strandfürdő és a Mikrotérségi Tornaterem található, valamint néhány kialakított, elsősorban turisztikai célú szálláshely a Kunhegyesi Református Egyházközség tulajdonában lévő volt munkásőr laktanya területén. Ugyanitt épül ki a gyógyvíz egészségügyi célú hasznosításának rendszere, a fizioterápiás kezelések lehetősége.

3.2.1 Városi szintű középtávú tematikus célok

Kunhegyes Város 2020-ig szóló középtávú céljai alapvetően tematikus bontásban fogalmazódtak meg.

T1: A munkahelyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás elősegítése

T2: Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése a gazdaság megerősítésére

T3: Zöld Kunhegyes program – az energiahatékonyság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése

T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés

T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése az életminőség javítására T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése

T7: Települési környezet védelme, a településkép javítása, szociális városrehabilitáció

T1: A munkahelyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás

elősegítése

Munkahelyteremtés

Alap: Kunhegyesen a munkanélküliek és közfoglalkoztatottak aránya 2013-ban az aktív korú népesség több mint 20%-át tette ki. Xxxxxxx munkája volt, azok közül minden harmadik-negyedik munkavállalónak naponta el kell járnia a megélhetésért, zömében legalább kétórás napi ingázást vállalva. Emellett körülbelül ezer aktív korú lakosnak nincs állása a városban, olyanoknak, akik szeretnének dolgozni. A környező településeken még legalább ugyanennyi lakos vállalna munkát, ha lenne munkahely.

Az Önkormányzat saját hatáskörben a közfoglalkoztatottak részére szervez meg olyan tevékenységeket, amelyekhez a szakképzést és a szakmai gyakorlati lehetőséget is biztosítja. A város által létrehozott kertészet sikeres működése és a résztvevők körében az önellátás felé elmozduló tovagyűrűző hatás optimizmusra ad okot másféle tevékenységek felvállalása esetére.

Szintén kedvező tapasztalatokkal zárt az Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx Művelődési Központban lezajlott vállalkozási alapismeretek kurzus, amely folytatásra és kibővítésre érdemes. A vállalkozói ismeretek – és természetesen a tőke és a piac hiánya – alacsony szinten tartja a kunhegyesi vállalkozói aktivitást.

Cél: A város továbbra is minden eszközzel támogatja a vállalkozások fejlődését és letelepedését, elsősorban munkahely teremtési céllal. A közfoglalkoztatottak képzése és szakképzése révén a munkaerőpiaci pozícióik megerősítése, a munkavállalási lehetőségeik kiszélesítése érdekében. Emellett szükséges olyan program összeállítása, amelyben az önálló tevékenység és a különféle legális kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségekkel megismerkedhet a város lakossága kortól, nemtől és foglalkozási állástól függetlenül, a vállalkozói aktvitás és a jövedelemtermelés egyéni lehetőségeinek növelése érdekében.

A város hangsúlyos ágazatában, a mezőgazdaságban a magasabb élőmunka igényű kertészeti ágazat fejlesztése szerepel a megyei célkitűzésekkel összhangban az agrárszektor foglalkoztató képességének növelése céljából.

Eredményindikátor: NEC 13.1 A képzés során tanúsítványt, vagy bizonyítványt szerző résztvevők közül, a programba lépéskor legfeljebb alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező résztvevők száma; A KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek) különbsége

T2: Vállalkozásfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése a

gazdaság megerősítésére

Gazdaságfejlesztés

Alap: Kunhegyesen a megyében az egyik legkisebb a vállalkozási célokra felhasználható tartalék terület, a bővítése indokolt. A területek kiajánlása angol nyelvű prospektus is készült.

A Város felújított Strandfürdőjét 2008-ban adták át, a kínálatának további fejlesztése azonban a vonzereje növelése és az egész éves nyitva tartás lehetőségének megteremtése érdekében szükséges. A kiépült gyógyvízre alapozott fizioterápiás kezelések a helyi és a környékbeli beutaltak kezelésén felüli vonzerőt képes kialakítani. A kereskedelmi és falusi szálláshelyek kialakítása lendíthet a nyáron szálláshiányos térség gondjain, egyben a turisztikailag kevéssé hasznosított város gazdaságán is lendíthet.

Cél: Kunhegyesen a Kunmadarasi úton kijelölt ipari terület infrastruktúrájának kiépítésével a terület befektetési célú vonzerejének növelése.

A Városi Strandfürdő területén a vonzerő növelése az elérhető szolgáltatások szélesítésével. A turisztikai szolgáltatáspaletta bővítése és a szezon kitolása.

Szálláshely kínálat növelése a Strandfürdő területén faházas és megfelelő infrastruktúrával felszerelt kemping kialakításával.

Eredményindikátor: Xxxxxxxx és belföldi turisták költése, NEC 1.1 A kkv-k 3 éves túlélési rátája

T3: Zöld Kunhegyes program – klíma-, környezet és energiatudatos város

Alap: Kunhegyesen alacsony a megújuló energiák hasznosítása, a Mikrotérségi Tornaterem geotermikus fűtése és az Idősek Napközi Otthonának és a xx. Xxxxxx Xxxx Központi Orvosi

Zöld gazdaság fejlesztés,

tudatformálás

Elérhetőség javítása

Rendelő tetején lévő napkollektor képviseli a közintézményekben. A következő időszakban a beruházásoknak része valamely megújuló energia használata és a szennyező anyagok kibocsátásának csökkentése hatékonyabb energiarendszerek üzembe állításával. Emellett Kunhegyesen nagy tömegben keletkeznek akár hőenergia, akár villamos energia előállítására alkalmas hulladékok, amelyek jelenleg szennyező veszélyforrásként drágán ártalmatlaníthatók.

A város szennyezőanyag kibocsátása az alulfejlett gazdaság és a szegénység következtében viszonylag alacsony, az életminőség azonban fejlesztésre szorul. Az életminőség javítása általában a fogyasztás, az energiaigény és a szennyezőanyag kibocsátás növekedésével jár. Kunhegyesen az életminőség javítása nagyon tudatos energia, víz és erőforrás megtakarításon keresztül történik. A városban a lakossági, az intézményi és a gazdasági épületek energiahatékonyságának növelésével és a megújuló energiák ésszerű hasznosítása képezi az életminőség javításának alapját.

Cél: Rövid távon a közintézményekben és közösségi helyek esetében magas energiahatékonyságú, alacsony kibocsátású rendszerek kiépítése a környezeti terhelés és a fenntartási költségek csökkentésére. Hosszú távon Kunhegyes város Alacsony széndioxid stratégiájának kidolgozása és megvalósítása, amelyben Kunhegyes városa jelentősen csökkenti a CO2 kibocsátását, komposztálja, feldolgozza, és csak kis mértékben deponálja a hulladékokat, megújuló energiából fedezi az energiaszükségletei jelentős részét. Ebben a programban az egész város részt vesz, a település életének központi elemévé válik.

Eredményindikátor: Primer energia felhasználás

T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés fejlesztése

Alap: A 34. számú út felújítása szükséges, ezen belül a Kunhegyes belterületén futó szakaszán a biztonságos kerékpáros és gyalogos forgalom lehetőségének kiépítésével. Az iskolás gyerekek jelenleg a város szélén lévő Mikrotérségi Tornaterembe biciklin járnak a város központjában lévő iskolákból, ahová csak a rossz minőségű útszélen, országúti forgalom mellett juthatnak el. A város elérhetőségének javítását szolgálja a mellékútvonalak felújítása és a Karcagra kiépítendő új út.

Cél: A város elérhetőségének javítása megfelelő kapacitású és minőségű utakon. A város főútján a biztonságos közlekedés feltételeinek kialakítása, valamint a belvárosi területen a gyalogos és kerékpáros, helyi közlekedés elsőbbségének biztosítása az átmenő forgalommal szemben.

Biztonságos kerékpáros közlekedési lehetőség kiépítése a Mikrotérségi Tornaterem, illetve az onnan nem messze lévő Városi Strandfürdő elérésére.

A város bekapcsolása az EUROVELO 11 hálózatába és turisztikai forgalmába.

Eredményindikátor: Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése

Alap: Kunhegyesen a közintézmények épületállománya idős, leromlott állagú, illetve részben felújított. Pályázati források segítségével megkezdődtek a felújítások, ezek azonban – az új építésű Mikrotérségi Tornaterem és az idősek napközi otthona, valamint a központi orvosi rendelő kivételével – nem teljes körűek, nem az összes intézményre és épületre terjedtek ki, és nem minden felújítandó elem tartozott a támogatható tevékenységek közé. Folytatni kell a munkát.

Közszolgáltatások és közintézmények fejlesztése

Társadalmi megújulás, szegénység mérséklése

A szociális és egészségügyi ellátórendszer bővíthető, különösen a pszichiátriai és szenvedélybetegek (alkoholisták, droghasználók) ellátását tekintve szolgáltatásbővítés indokolt. Emellett az idősek eljutása az intézményekbe nem megoldott. Az idősek napközi ellátásának megfelelő működését a szenvedélybetegek ellátásának hiánya jelenleg megnehezíti.

Az egészségügyi szakellátás infrastrukturális háttere leromlott és elavult, új építése indokolt, a gyógyvíz egészségügyi hasznosításának infrastrukturális és humán feltételeinek fejlesztése a városban szükséges a helyi és környékbeli lakosság ellátása érdekében.

A város rendőreinek munkakörülményei javításra, az épület felújításra, az eszközök modernizálásra szorulnak.

A közszolgáltatások ellátó rendszerében több pozícióba hosszabb-rövidebb időre megfelelő végzettséggel nem rendelkező közmunkások kerülnek. Számukra megfelelő felkészítésre, illetve szakképesítés megszerzése lehetőséget kell teremteni, hogy a szolgáltatások megfelelő minőségben jussanak el az város lakosságához.

Cél: A közintézmények takarékos üzemeltetése érdekében napjaink követelményeinek megfelelő, energia-hatékony, növekvő mértékben megújuló energiára támaszkodó épületállomány, megfelelő minőségű felszereltség kialakítása.

Az alap- és szakellátások fejlesztése révén a társadalom minden rétege komfortosan érezheti magát a kunhegyesi társadalomban, az idős és marginalizálódó csoportok integrációja csökkenti a deviáns viselkedésformákat.

Megfelelő képzettséggel rendelkező munkatársak alkalmazása, a nem megfelelő képzettségű munkatársaknak a beosztáshoz szükséges képzettség megszerzésének elősegítése.

Eredményindikátor: Primer energia felhasználás

T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése

Alap: Kunhegyesen a hagyományok ápolása tiszteletre méltó és ritualizált, a közösség identitását erősítő tevékenység. A fiatalok megtartásához azonban ez kevésnek bizonyul. A város hagyományainak megőrzése mellett a közösség felfrissülésére is szükség van, amelyhez jó alapot kínál a klíma-, környezet- és energiatudatos életmód felvállalása, amelynek több eleme ma – elsősorban más lehetőség híján, kényszerből – része a városi mindennapi gyakorlatnak. Az energiahordozók és a víz takarékos felhasználása, az eszközök és a mindennapi használati tárgyak újrahasznosítása, a leginkább környezetbarát közlekedés, a kerékpározás tömeges szokása jelenleg szegénységi bizonyítványként értelmezettek, pedig ezek a napi rutinok elsődleges értékei és lényegi elemei a klíma-, környezet- és energiatudatos életmódnak. Erre építve elindítható tudatos közösség és életmód építés, életminőség javítás, amely a városi identitás részévé válhat. Kunhegyesen a város megújulásának egyik eleme lehet a kerékpáros közlekedés kultuszának kialakítása, amely bemutatja, reprezentálja és ünnepli a környezetbarát közlekedési módot, ösztönzi a biciklizés további terjedését és közösségformáló erővé válik, akár turisztikai attrakcióvá is fejleszthető.

Kunhegyesen a szegénység és mélyszegénység nem marginális csoportok sajátja, hanem a város jelentős részére jellemző állapot. Az utóbbi két és fél évtizedben kialakult hatalmas és nem szűnő munkanélküliség miatti elszegényedés a reménytelenség és a depresszív állapotok kiterjedését eredményezte.

Kunhegyesen a munkavállalási korú népesség több mint ötödének a munkaerőpiac nem tud állást biztosítani. A lakosság jövedelmi szintje 30%-kal alacsonyabb az országos átlagnál, a létminimumnak mindössze kétharmada. A lakások közel egyharmadát a lakosság nem tudja fenntartani. A talajterhelési díj háromnegyedét az önkormányzat elengedi a 70 év feletti lakosoknak

és szociális rászorultság miatt. A gyerekeknek többsége hátrányos helyzetűnek minősül, az óvodákban 60%, az általános iskolákban 63%, a gimnáziumi osztályokban 55%, a szakközépiskolai osztályokban 71%, a szakiskolai osztályokban 79% a mutató értéke. A mutatók értékei az országos átlagnak kétszerese, háromszorosa, vagy akár hat és félszerese is. A középfokú oktatásban a tanulók 60%-a bejáró, és ezt azt jelenti, hogy az iskolák vonzáskörzetébe tartozó településeken még nagyobb arányú a hátrányok halmozódása, mint Kunhegyesen.

Cél: Új kohéziós erő, közösség, képzés, rendezvény és ünnep fejlesztése a fenntarthatóság, a klíma-, környezet- és energiatudatos életmód köré.

A szegénység nyomásának csökkentése a háztartás-gazdálkodás ismereteinek növelésével, az önellátás fejlesztésével, az önellátó gazdálkodás modern technológiáinak megismertetésével és gyakorlati segítségnyújtással. Modern eszközök használatának elterjesztése, amely megtakarításokat eredményez a háztartásokban (pl. napkollektor, esővíz gyűjtése, szürkevíz használata).

Rendkívül fontos, hogy a közösség támaszt nyújtson a hosszabb-rövidebb ideig bajba került tagjainak, érezzék, hogy nincsenek egyedül. A hagyományápoló és hobbi közösségeken felül önsegítő csoportok kialakítása javasolt.

Eredményindikátor: Periférikus élethelyzetből pozitív eredménnyel kikerült személyek száma

T7: Települési környezet védelme, a településkép javítása, szociális városrehabilitáció

Települési környezet védelme, telepü- léskép javítása

Alap: Kunhegyesen nagyrészt kiépültek az alapvető infrastruktúrák, azonban vannak olyan településrészek és utcák, ahol még nem érhetők el a szolgáltatások. Kunhegyesen még nem teljes lefedettségű az ivóvízhálózat, a csatornahálózat a település 5%-án még nem elérhető, valamint az új ipari területen hiányoznak az infrastruktúrák. A bel- és csapadékvíz elvezetés a település jelentős részén gondokat okoz. 00

Kunhegyes középületei, közterei és látnivalói javarészt felújításra szorulnak. A városban összesen egy játszótér található, a városközpontban lévő, kivételes minőségű és rendkívül gazdag élményt nyújtó játszótér, azonban a kínálata az egész város és a legkisebbek számára kevés. Az egyes városrészekben hiánypótló, mini központok, játszóterek és pihenők kialakítása iránt nagy igény mutatkozik (pl. bmx pálya, biciklis akadálypálya kicsiknek, gördeszka park, illetve bölcsődés- óvodás korúak számára ideális játékok, amelyekből kevés található a főtéren vagy nagy rá az érdeklődés).

A város közterületein a zöldfelületek kialakítása hiányos, a településkép javítása érdekében a közterületek fásítása, virágosítása egyaránt fontos és javítja a településképet.

A Holt-Kakat a várost kettészeli, jelenleg szennyezettnek minősül, a rehabilitációja szükséges, amely során új, rekreációs funkciót kap a terület, egyben növeli a város turisztikai vonzerejét.

Kunhegyesnek nincs olyan városrésze, ahol ne lennének leromlott állagú épülettömbök, csak a Belváros területére nem esett olyan településrész, amely a 2009-es vagy a 2015-ös lehatárolás szerint szegregátumnak vagy veszélyeztetett területnek minősül. További, minimum vizuális konfliktusforrást jelenthet, hogy a turisztikai attrakciók és falusi szálláshelyek szomszédságában és magában a Turisztikai övben szegregátumok és veszélyeztetett területek találhatók.

Cél: A még hiányzó infrastruktúrák (bel- és csapadékvíz elvezető csatornák, ivóvízhálózat teljes kiépítése és a régi hálózat rekonstrukciója, a csatornahálózat teljessé tétele, a villamos- és gázhálózat bővítése) teljes körű kiépítése illetve felújítása.

A város közterületeinek hangulatos, zöldterületté és közösségi terekké formálása. A védett épületek bemutathatóságának biztosítása és megfelelő minőségű felújítása a hely megszépülése

Területi célok

Belváros

a város hangulatosabbá, élhetőbbé válása, valamint turisztikai szempontból vonzóbbá tétele érdekében.

Szociális városrehabilitáció indítása olcsón fenntartható, helyi munkaerő alkalmazásával, a lehető legnagyobb mértékben újrahasznosított anyagok felhasználásával készülő, alacsony energiafelhasználású épületekkel, önellátásra alkalmas kialakítás mellett az életminőség javítása érdekében.

Eredményindikátorok: Elégedettség a települési környezet minőségével

3.2.2 Városrészi szintű területi célok

A Stratégia az egyes városrészekre középtávú területi célokat fogalmaz meg, amelyek a Megalapozó vizsgálat részletes városrészi szintű helyzetfeltárása és helyzetelemzésre épülnek. Kunhegyes kisváros, ahol az egyes városrészekben a funkciók keverednek, így egy-egy tematikus célkitűzés több, gyakran mindegyik településrészt érinti. Lásd. 3. táblázat. Ezért a városrészekre vonatkozó középtávú célok a feltárt speciális, csak az adott városrészre releváns célkitűzéseket fogalmaz meg.

A városrészi célok az egész városra vonatkozó célok alapelvei szerint fogalmazódnak meg, helyi- térségi szükségletekre vonatkozó, reális célok, amelyeknek a megvalósítás feltételei adottak, illetve a közeljövőben lehetővé válnak.

Belváros

VA1: A Belváros város- és járásközponti szerepének erősítése

Lakóövezetek (Városias lakóövezet, Agrár városrész, Falusias öv)

VBCD2: Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának növelése VBCD3: Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel

VBCD4. Szociális városrehabilitáció a Margaréta és Kamilla utca által határolt szegregátumban

Turisztikai öv

VE5: Turisztikai kínálat fejlesztése VE6: Elérhetőség javítása

Ipari övezet

VF7: A barnamezős területek hasznosítása

VF8: A klíma-, környezet- és energiatudatos gazdálkodás fejlesztése

VA1: A Belváros város- és járásközponti szerepének erősítése

Alap: Kunhegyes város számottevő restanciával indult az ezredfordulón, amelyek közül a vonalas infrastruktúrák területén elérte a teljes kiépítettséget az elmúlt évek megfeszített munkája és nyertes pályázatai révén. A városközpont funkcióbővítő rehabilitációja során részben megújult, megszépült a város főtere, azonban az elérhető szolgáltatások bővítése és az épületállomány modernizációja, energiahatékonyságának növelése továbbra is szükséges.

Cél: A város népességmegtartó és vonzerejének növelése a Belváros városközponti szerepének megerősítésével. A XXI. századi követelményeknek megfelelő szolgáltatási színvonal, a város funkciójához méltó településképének megteremtése.

Eredményindikátor: Primer energia felhasználás

VBCD2: Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának növelése

Alap: Kunhegyes lakásállománya elöregedett, a megújulása lényegesen kisebb mértékben történt meg az elmúlt évtizedekben, mint az országban általában. A lakosság energiafelhasználásának hatékonysága nem megfelelő.

Cél: A lakossági fogyasztás energiahatékonyságának növelése, az ehhez szükséges szennyezőanyag mennyiség csökkentése, a megújuló energiák használatának növelése.

Eredményindikátor: Primer energia felhasználás

VBCD3: Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel

Lakóövezetek

Turisztikai öv

Alap: Kunhegyes nem nagy város, egy központja van, amely részben már megújult, egyetlen játszótérrel. A városrészekben igény merült fel arra, hogy legyenek a közelben játszóterek, ahová a kisgyermekeket el lehet vinni sétálni, a gyerekek és a szülők tudnak találkozni. A Holt-Kakat két végénél lehetőség nyílik olyan köztéri zöldfelület, pihenőpark és játszótér kialakítására, amelyben a város lakói mellett a városba látogatók is jól érezhetik magukat.

Cél: Városrészi központok, közösségi találkozási tér kialakítása, a közösségi élet fellendítése érdekében.

Eredményindikátor: Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték

VBCD4. Szociális városrehabilitáció a Margaréta és Kamilla utca által határolt szegregátumban

Alap: Kunhegyesen a Falusias lakóövben a 2011-es népszámlálási adatok alapján lehatárolt 3 szegregátum és a 4. veszélyeztetett terület érinti a városrészt. Az 1. számú szegregátum kisebb része, a 2. és 3. számú szegregátum teljes területe a városrészben található. Emellett, éles kontrasztban a leromló településrésszel, itt található a város egyik büszkesége, az országos műemlék védelem alatt álló Komlóssy-féle malom. Kunhegyes város a szegregálódó területeken élők életminőségének javítása érdekében megkezdi a szegregátumok felszámolását szociális városrehabilitáció keretében. Alacsony energiaigényű, olcsón fenntartható, ugyanakkor komfortos, lakóépületek kialakítása szükséges.

Cél: A szegregátum területén a lakófunkciók és az ott élők életminőségének javítása, a városkép rendezettebbé válása. A program keretében az önellátó gazdálkodás feltételeinek kialakítása.

Eredményindikátor: Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

VE5: Turisztikai kínálat fejlesztése

Alap: Kunhegyes turisztikai látnivalói és szálláshelyei a város egész területén megtalálhatók, a turisztikai öv mindössze két kitüntetett intézménynek ad helyek a Városi Strandfürdőnek és a Mikrotérségi Tornateremnek. A Városi Strandfürdő 2008-as felújítása óta nagy népszerűségre tett szert, azonban a gyógyvízzé minősített termálvíz hasznosítása nem lehetséges egész évben, és jelenleg nincs lehetőség gyógyászati célokra használni. A Városi Strandfürdő több mint 7 hektárnyi területén bővítésre alkalmas területek állnak rendelkezésre. A városban az idegenforgalom csekély mértékű, az önkormányzat idegenforgalmi adóbevétele általában 100 ezer Ft alatt marad.

A kunhegyesiek nagy álma a lovas hagyományok felélesztése, a lovas turizmus fejlesztése. A településen már működik egy lovarda. A szolgáltatások szélesítése, az állomány növelése, a lovas túraútvonalakhoz csatlakozás és a lovasturisztikai kínálat térségi kibővítése, összehangolása van terítéken.

Cél: Kunhegyes turisztikai és gyógyturisztikai kínálatának egész évben igénybe vehető termékpalettájának kialakítása, megfelelő minőségű szálláshelyek biztosítása, a város gazdaságában a turizmus megalapozása, a gazdaság megerősítése és foglalkoztató képességének növelése.

Eredményindikátor: Külföldi és belföldi turisták költése, milliárd Ft

VE6: Elérhetőség javítása

Alap: Kunhegyest az országos közúthálózatba a 34-es út kapcsolja be. Az út felújítása esedékes. A Kunhegyesre befutó mellékútvonalak közül csak az Abádszalókra vezető 3221. sz. út felújított, a többi esetében az utak minősége nem megfelelő. Kunhegyes és Karcag között jelenleg nincs kiépített út, a szomszédos települések összeköttetésének kiépítése lehetővé válik.

Kunhegyesen a Mikrotérségi Tornateremben naponta az iskolások több osztálya tartja a testnevelés óráit. Ide a 34-es út szélén biciklizve juthatnak el, ami jelen állapotában balesetveszélyes. A tervek szerint a Városi Strandfürdő területén megépül az iskolások úszásoktatását lehetővé tevő tanmedence, így a tanulók eljutását oda is meg kell oldani. Hivatásforgalmi kerékpárút és/vagy kerékpársáv építése szükséges a probléma megoldásához.

A város EUROVELO 11-es kerékpárút hálózathoz való csatlakozásának lehetőségeit át kell tekinteni és lehetőség szerint biztosítani az összeköttetést a vonallal.

Cél: A Kunhegyesre vezető utak minőségének és a város elérhetőségének javítása, a közlekedésbiztonság növelése.

A Mikrotérségi Tornaterem és a Városi Strandfürdő biztonságos kerékpáros megközelíthetőségének javítása. Kunhegyes bekapcsolása a Tisza-menti kerékpáros turizmusba az ágazat fejlesztése céljából.

Eredményindikátor: Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya, %

VF7: A barnamezős és új ipari területek hasznosítása

Ipari övezet

Alap: Kunhegyesen az Ipari övezet az Abádszalóki úttól a Kunmadarasi útig tart, a város peremén végighúzódik. Az ipari övezetbe települt a város ipari üzemeinek jelentős része, azonban nagy kiterjedésű területek kihasználatlanok. Ezek közül a Videoton területe a legnagyobb, de több kisebb bezárt üzem is parlagon hever.

A 34-es út mellé letelepedett vállalkozások mellett kijelölt ipari területek közművesítése a városi kínálat növelését szolgálják. Ezek hasznosítását a város kiemelt feladatnak tekinti.

Cél: A város gazdaságának fejlesztése és foglalkoztató képességének növelése Eredményindikátor: Elégedettség a települési környezet minőségével

VF8: A klíma-, környezet- és energiatudatos gazdálkodás fejlesztése

Alap: A város gazdasági területei és üzemcsarnokai zömében több évtizedesek és az energiahatékonyságuk alacsony. A GINOP keretében pályázható épületek energetikai korszerűsítése révén lényegesen csökkenthetik a vállalkozások fűtési költségeket, így javul az

eredményességük és csökken a CO2 kibocsátás. A letelepedő vállalkozások új építései esetében ösztönzött a klíma-, környezet- és energiatudatos, a fűtési és hűtési költségeket minimalizáló építési módok előtérbe helyezése, valamint az erőforrás takarékos technológiák alkalmazása.

Cél: Kunhegyes gazdaságának átállítása alacsonyabb CO2 kibocsátásra, a város gazdaságának fenntartható fejlesztése és a foglalkoztató képességének növelése

Eredményindikátor: Vállalkozási aktivitás, ezer lakosra jutó vállalkozások száma

A tematikus és területi célok közötti összefüggések

3.3 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása

Kunhegyes alapvető jellemzője a funkciók keveredése, így néhány sajátosság kiemelésén kívül az egyes tematikus célok a városrészek többségét érintik. Markánsan jelen lévő sajátosság, hogy a Belváros sűríti magában a városi és a járási funkciókat, az egyes intézmények és a feladat ellátási helyek azonban már több városrészben megtalálhatók. A városban az Ipari övben jellemzően ipari üzemek és üzemi területek találhatók, azonban a város más részein is vannak nagy területű ipari üzemek, így a Nagykun-Hús Kft. az Agrár városrészben, a bezárt sütőüzem a Belváros területén, a bezárt bélfeldolgozó üzem a Turisztikai övben található.

Éppen ezért Kunhegyesen a középtávú tematikus célok a város egészének fejődését hivatottak elősegíteni, település egészén valósíthatók meg. Tematikus célként nem fogalmazódtak meg olyan elképzelések, amelyek csupán egyetlen városrészt szolgálnak. Miként a 3 táblázat tartalmazza, a gyér lakófunkciókkal bíró Ipari övezet és a Falusias öv intézményhiányos területe marad ki egy- egy tematikus célkitűzés által érintett területekből.

A városrészek területi célkitűzései az adott célhoz rendelt területeken relevánsak, egy-egy aspektussal kiegészítik a tematikus célokat, nem a területi célokat bontja le városrészekre, ugyanakkor kapcsolat áll fenn a területi és tematikus célkitűzések között A városrészi célkitűzések több városrészben is relevánsak lehetnek, a megjelölt városrészekben azonban a megvalósulásuk fontos a terület jövője szempontjából. A területi célok és tematikus célok együttes megvalósítása segíti elő a településfejlesztési koncepcióban felvázolt átfogó célok és a tervezett jövőkép elérését.

Kunhegyes Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája II. Stratégia 26

Jövőkép

2. ábra: Kunhegyes városfejlesztési célrendszere 2014-2020-ig

Kunhegyes olyan térségi központtá válik, amely gazdasága stabil munkahelyet biztosít a helybeli és környező kistelepülések lakossága számára, sokszínű és élhető város, amely turisztikai szempontból vonzó képet mutat.

Átfogó célok

A helyi természeti, gazdasági, kulturális és táji örökség felhasználása fenntartható, klíma-, környezet és

energiatudatos gazdaság fejlesztésére.

Kunhegyes városnak, a térségi szerepének valamint a kapcsolatrendszerének az erősítése.

Az életminőség és életszínvonal javítása, társadalmi megújulás

Tematikus célok

T1:

A munkahelyterem- tés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás elősegítése

T2:

Vállalkozás- fejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése

T3:

Zöld Kunhegyes prog- ram - az energiahaté- konyság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése

T4:

Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés

T5:

A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése

T6:

Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése

T7:

Települési környezet védelme, a településkép javítása, szociális városrehabilitáció

Területi célok

Belváros

Lakóövezetek

Turisztikai öv

Ipari övezet

VA1:

A Belváros város- és já- rásközponti szerepének erősítése

VBCD2:

Az energiahatékony- ság és a megújuló energiaforrások használatának növelése

VBCD3:

Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel

VBCD4.

Szociális városreha- bilitáció a Margaréta és Kamilla utca által alkotott szegregá- tumban

VE5:

Turisztikai kínálat fejlesztése

VE6:

Elérhetőség javítása

VF7:

A barname- zős területek hasznosítása

VF8:

A klíma-, környe- zet- és energiatu- datos gazdálkodás fejlesztése

A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a tematikus célok és a városrészek közötti összefüggéseket, kapcsolatuk erősségének mértékét.

3. táblázat: A Városrészek és tematikus célok összefüggése

Tematikus célok/ Városrészek	A	B	C	D	E	F
T1: A munkahelyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás elősegítése
T2: Vállalkozásfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése
T3: Zöld Kunhegyes program – az energiahatékonyság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése
T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés
T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése
T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése
T7: Települési környezet védelme, településkép javítása, szociális városrehabilitáció

A: Belváros, B: Városias lakóövezet, C: Agrár városrész, D: Falusias öv, E: Turisztikai öv, F: Ipari övezet.

Erős koherencia

Közepes koherencia

Gyenge koherencia

4 A megvalósítást szolgáló beavatkozások

A beavatkozások a 1303/2013. EU rendelet értelmezésének megfelelően valamely operatív program fejlesztési tengelyének céljait szolgáló, kiemelt fejlesztési területek. A kunhegyesi ITS-ben a beavatkozások a stratégiai célokat szolgáló kiemelten fejlesztendő területek, amelyekhez hozzárendeltek a konkrét, ütemezett, pénzügyileg is definiált fejlesztési elképzelések, a projektek. A fejezet tagolása igazodik a 312/2012 (XI.8,) Kormányrendeletben meghatározott tartalmi elvárásokhoz. Ezért a 4.1 pont az akcióterületek kijelölését, a 4.2 pont az akcióterületek fejlesztéseit ismerteti és felsorolja a tervezett projekteket, a 4.3 pont az akcióterületen kívüli, a település egésze szempontjából fontos beavatkozásokat ismerteti, valamint az egyes beavatkozásokhoz tartozó projekteket sorolja fel. Az akcióterületeken megvalósítandó komplex fejlesztéseket kiemelt fejlesztési területként, azaz beavatkozásként értelmezettek.

4.4 pont a BM útmutató elvárásainak megfelelően csoportosítja a projekteket és besorolja azokat az akcióterületi, kulcs-, a hálózatos és az egyéb projektek közé. 4.5 pont a stratégiai célok és a beavatkozások illeszkedését mutatja be. A 4.6 pont ütemezi a projektek megvalósítását, a projekteket a beavatkozások szerint csoportosítja. 4.7 pont a stratégai pénzügyi tervét tartalmazza.

4.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és lehatárolás indoklása

A módszertani ajánlások alapján a tervezés jelenlegi fázisában még nem feltétlenül célszerű az akcióterületek végleges és pontos lehatárolása. Ebben a fázisban előzetes, később módosítható lehatárolás történik. Az akcióterületek lehatárolásának elvei:

jól körülhatárolható területet érint, többféle projektet tartalmaz,

több forrásból támogatható, de összefüggő, egymás hatását erősítő tevékenységek megvalósítása várható a területen.

Az ITS készítése során két lehetséges akcióterület vált lehatárolhatóvá. Az egyik a Holt-Kakat területe, a másik egy szociális városrehabilitációs terület.

4. térkép: Akcióterületek Kunhegyesen

Forrás: Trenecon COWI

A Holt-Kakat önkormányzati kezelésű csapadékvíz elvezetései csatorna, amely nem rendelkezik lefolyással. A Holt-Kakat jelenlegi állapotában nem megfelelő minőségű, rendezetlen terület. Kunhegyesen a csapadék mennyiségétől függően időről-időre hatalmas belvízkárok keletkeznek, amelynek a megelőzésére szükséges biztosítani a lefolyást, valamint a megfelelő vízminőség érdekében az élővíz átöblítés lehetőségét. Az 1-es akcióterületen a Holt-Kakat vizes élőhellyé alakítása, belvíz elvezetés megoldása, a meder és a partok rendezése történik, amely parkosítás és közterület fejlesztéssel rekreációs és turisztikai attracióvá válhat.

A Margaréta utca és a Kamilla utca területe mind a 2001-es adatok alapján az IVS-hez készült lehatárolás, mind a jelen stratégiához a 2011-es adatok alapján készült lehatárolás szegregátumként mutatta ki. Az elhanyagolt terület szomszédságában található a város egyik büszkesége, a Komlóssy-féle országos műemléki védettség alatt álló szélmalom, amelynek a felújítása szerepel a tervek között. A második akcióterületen szociális városrehabilitáció valósul meg, amely révén a vizuális konfliktus feloldódik a műemlék és környezete között, élhető és turisztikai szempontból is vonzó területté válik.

Holt-Kakat

revitalizációja

4.2 Az egyes akcióterületeken megvalósítandó fejlesztések összefoglaló bemutatása

4.2.1 Akcióterület 1: A Holt-Kakat revitalizációja

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Program Kunhegyest érintő T5 területi cél 2. számú, a Holtágak integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett rehabilitációja prioritáshoz kapcsolódó projekt.

A Holt-Kakat Kunhegyes belterületének északnyugati-nyugati és délnyugati oldalán teljes hosszában végigvonul. A Holt-Kakat az önkormányzat kezelésében van, a város nyugati részének csapadékvízgyűjtőjeként funkcionál, ahonnan a víz a KÖTI-KÖVIZIG kezelésében lévő Kakat- csatornába jutna. A Holt-Kakat torkolatában belvízvédekezéskor torkolati zárást követően a szivattyúzást meg kellene kezdeni, a befogadó magas vízállása miatt, azonban a szivattyúzási lehetőség és a becsatlakozó műtárgy nincs megépítve. A Holt-Kakat vízminősége jelenleg nem megfelelő, a belvíz elvezetése nem megoldott, ami a csapadék mennyiségétől függően nagy

gondokat okoz a városban. 2006-ban 30 ház udvarára tört be a belvíz a Holt-Kakat belvízgyűjtő területén, a Kisfaludy utca egyik házából a magas belvíz miatt ki kellett költöznie a lakóknak.

5. térkép: Akcióterület 1: A Holt-Kakat rehabilitációs terület

Forrás: Trenecon Kft.

Az elképzelések szerint a Holt-Kakat a város egyik rekreációs övezetévé válik, ahol a vizes élőhely mellett közterületi zöldfelületeket, sétányt, a két végén játszótereket alakítanak ki. A város az egyik terepen gördeszka pályás játszóteret alakít ki, a másik végén óvodásoknak, kisiskolásoknak való biciklis akadálypályával alakít ki játszóteret. Mindkét játszótér hiánypótló a játszóterek kínálatában. A Holt-Kakat amellett, hogy ellátja a csatorna funkciót, teljes hosszában pihenő és kiránduló hellyé válik, amely egyben a város egyik turisztikai attrakciója is.

A Holt-Kakat rehabilitációjának, vizes élőhellyé alakításának vízjogi engedélyes terve már elkészült, amely tartalmazza a meder- és partnerendezést, az élővíz kapcsolat kiépítését, a kapcsolódó műtárgyakat és vízgépészetet.

Az akcióterületen megvalósuló projektek: Holt-Kakat élőhelyi rehabiltációja

Körülbelül 3 km hosszban a meder és a partok tisztítása, a Holt Kakat ér és az élővíz összeköttetésének kiépítése, vízszabályozási műtárgyak és a vízgépészet kiépítése. Ennek eredményeképpen 36 ezer m3-nyi víz tisztulhat meg, megoldódik a belvíz elvezetésének problémája, amelyhez 100 l/s kapacitású vízszivattyú beépítése szükséges.

Partok rendezése, sétányok, játszóterek, közparkok kialakítása

A Holt-Kakat mindkét partján 2 hektárnyi területen parkosítás lesz és sétányokat alakítanak ki. Nyáron a park kiszáradását a Holt-Kakat vizéből megoldott öntözéssel előzik meg. A park az óvodások és iskolások számára környezetismereti terep lehet, amennyiben a fákat, a cserjéket és a bokrokat, valamint a virágokat tájékoztató táblákkal látják el. Továbbá a Holt-Kakat élővilágáról tájékozódhatnak az érdeklődők az információs táblák jóvoltából.

Az egyik végén gördeszka pályás játszótér, a másik végén, játszótér épül ovisoknak, kisiskolásoknak való biciklis akadálypályával. Mind a gördeszkás pálya, mind a biciklis akadálypálya rongálás biztosan kialakítható, hosszú távú beruházás. A két játszótér kialakításával a Városias lakóövezet és az Agrár városrész is rendelkezni fog egy-egy mini

Szociális városrehabilitáció

városrész központtal, egy kis közösségi térrel. Az értékek védelmére a játszótereknél és a piacnál kamerákat szerelnek fel.

Közúti kapcsolatok kialakítása, felújítása

A Holt-Kakat partja jelenleg nem szerves része a város közlekedési rendszerének, vannak a partra vezető bekötések, azonban az újonnan kialakítandó sétány több helyen még nincs összeköttetésben az utcákkal, járdákkal. A városon végighúzódó sétány összekötése a közutakkal, a meglévő összeköttetések akadálymentes felújítása is szükséges a part teljes integrációjához.

4.2.2 Akcióterület 2: A 2. számú szegregátum (a Margaréta utca és a Kamilla utca) szociális városrehabilitációja

A KSH a Purgány utca – névtelen utca – Margaréta utca által határolt tömböt szegregátumnak minősítette, gyakorlatilag a Kamilla és a Margaréta utcáról van szó. A szegregációs mutató: 36,6%. A területen élők száma 2011-ben 113 fő, ez 24 fővel magasabb, mint 2001-ben. A gyerekkorúak aránya 35,4%, a 60 év felettieké nagyon alacsony, 1,8%. Az aktív korúak 69%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, a területen élők közül 22 fő vesz részt a közfoglalkoztatásban. A háztartások 37%-ában egyetlen foglalkoztatott sincs. Lakásfenntartási támogatásban 31 háztartás, rendszeres szociális segélyben 38 fő részesül. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 33 gyermek jogosult.

6. térkép: Akcióterület 2: A 2. sz. szegregátumhoz kapcsolódó szociális rehabilitációs terület

Forrás: Treneon COWI

A két utcában 22 lakás található, ennek 40,9%-a alacsony komfort fokozatú, ami az országos 9,2%- hoz, de a városi 20%-hoz képest is nagyon magas arány. A házak többsége szociálpolitikai kedvezmény felhasználásával épült, jellemzően magántulajdonban vannak, egy önkormányzati bérlakás található a szegregátum területén.

A terület megfelelő infrastruktúrával ellátott, az utak burkoltak, egy lakásban díjhátralék miatt nincs vízszolgáltatás. A terület etnikailag szegregált, elsősorban roma családok élnek ott.

A területen található Komlóssy-féle szélmalom – országos védettségű ipari műemlék, amelynek a felújítását a város szintén tervbe vette.

A szociális városrehabilitáció keretében a lakófunkció rendkívül energiatakarékos, az életminőséget számottevő módon javító megújítása történik, amely az ott lakók egyéni fejlesztésével, képzésével és az önellátáshoz szükséges ismeretek és gyakorlat elsajátításával társulnak. A lakosok számának csökkentése vagy elköltöztetése nem indokolt, a hely megújítása és az ott lakók felzárkóztatása helyben történik.

A szegregátum rehabilitációja a Zöld Kunhegyes program alapelvei szerint, fenntartható módon, a lehető legkisebb primer energiafelhasználással, lehetőleg 50-100 km-en belülről származó vagy újrahasznosított anyagokkal történik.

A szegregátum területén a leromlott lakásállomány helyébe alacsony, a passzívházakhoz mérhető energiaigényű, olcsón fenntartható lakások épülnek, amelyek fűtése megújuló energiával történik. A meleg víz biztosítására napkollektor segít rá, így nyáron szinte teljes mértékben kiváltható az energiafelhasználás. A házak építéséhez a régi épületekből, amit lehet, újrahasznosítanak, a munkát képzésben részesülő közmunkások közreműködésével építik fel. A vízfogyasztás, így a vízdíj és a csatornadíj csökkentése érdekében esővízgyűjtő és szürkevíz újrahasznosító rendszer kiépítése javasolt.

A lakók vállalják, hogy önellátó gazdálkodást folytatnak, a város társadalmi felzárkózási programjában részt vesznek, az ott elsajátítandó ismertek és gyakorlat hozzásegíti őket az új lehetőségek maximális kihasználásához. A területen lakókat több, legalább két éven keresztül mentorok segítik.

A szociális városrehabilitáció keretében a legmodernebb klíma-, környezet és energiatudatos elveknek megfelelő feltételek kialakítása történik. Emellett a leendő lakók új életstílust tanulnak, amely olcsó, energiatakarékos, a szükségleteiket részben önellátással biztosítják, elsajátítják a racionális háztartásgazdálkodás és önmenedzselés ismereteit.

A lakók tapasztalatainak megismerésére és tapasztalatcserére a programon belül létrehozandó klub szolgál, ahol a projektben résztvevőkön kívül az érdeklődő lakosok is részt vehetnek.

A Falusias lakóövben nincs játszótér, az akcióterületen sportjátéktér épül fel, bekerített kézilabda pálya és játszótér épül.

Az akcióterületen lévő Komlóssy-féle malom látogathatóságot biztosító felújítása és a telek rendezése szintén megtörténik.

A szociális városrehabilitáció célja az, hogy az ott lakók helyzetének és az ingatlanok rendezése, valamint a malom felújítása után a turisztikai kínálat részét képezze a megújuló környék.

Akcióterületen megvalósuló projektek:

Akcióterületi terv elkészítése, pályázatok benyújtása

Az akcióterületen a szociális városrehabilitáció tartalmi elemeinek kidolgozása szükséges, amely a város lakossága és az ott élők számára is elfogadható. A Margaréta és Xxxxxxxx utcában 22 házban több mint 100 fő lakik, de a többi telek tulajdonosa is bevonandó a rendezési folyamatba. Az előkészületi szakaszban szükséges az ingatlanállomány felmérése is. Mivel Xxxxxxxxxxx még nem volt szociális városrehabilitációs projekt, még kimunkálásra vár a közösség által támogatott megoldás a problémára. További nehézséget jelent, hogy a terület zömében magántulajdonú, és a közösségi funkciók, közösségi terek, önkormányzati tulajdonban lévő területek és önkormányzati bérlakások építéséhez társíthatók pályázati források. Az érdekeltekkel kidolgozott akcióterületi terv elkészítése nyomán a szükséges pályázatok benyújtására kerül sor.

A fejlesztések lebonyolítása, a beruházások végrehajtása

Az akciótervben véglegesített terjedelemben és projektekkel a fejlesztések elvégzése. A bontandó épületek helyén passzívház minősítéssel összevethető energiaigényű lakóházak építése, a megmaradó épületállomány energetikai felújítása, a terület rendezése. Összesen 20 lakóingatlan sorsának rendezése várható.

Társadalmi felzárkózási program

A szegregátumban élők részt vesznek a város Társadalmi felzárkóztatási programjában. A területen élők zömének bevonására szükség van, hogy tartós eredményeket érjen el a program. A résztvevők száma 40 fő.

Sportjátéktér építése

A Falusias lakóöv mini városközponti tere játszótérrel ezen az akcióterületen épül fel, ami egyben közösségi funkciók bővítését eredményezni a területen. Bekerített sportpálya épül kézilabda kapuval és kosárlabda palánkkal, emellett játszótér és sétány, valamint virágágyások kialakítása történik hozzávetőlegesen 800 m2-en.

Komlóssy-féle szélmalom felújítása

Az ötszintes ipari műemléki épület látogathatóságának biztosítása, az épület felújítása, az épület környékének rendezése, parkolók kialakítása, információs tábla elhelyezése szerepel a tervekben.

Vállalkozásfejlesztés

4.3 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések

Az alábbiakban az akcióterületeken kívüli, a város céljait szolgáló beavatkozásokat ismertetjük, valamint felsoroljuk azon projektjavaslatokat, amelyek a tervezés során felmerültek. A projektek tartalmi elemei, amelyek a várható költségek becsléséhez szükségesek a pénzügyi táblázatban találhatók.

4.3.1 Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése

Kunhegyesen a legfőbb gond a gazdaság meggyengülése és a foglalkoztató képességének zuhanása, a hatalmas munkanélküliség, emiatt a szabad vállalkozási zónák települései közé tartozik Kunhegyes. A besorolás 2018-ig szól, de még kézzel fogható eredményt nem hozott a városnak, hogy a Kunmadarasi szabad vállalkozási övezetbe tartozik. 2013-ig több budapesti és Pest megyei cég Kunhegyesre telepedett, elsősorban a pályázatokon elérhető magasabb támogatási intenzitás miatt. A magas munkanélküliség miatt a gazdaság fejlődésének segítése az elsődleges feladat a város számára.

Új iparterület kialakítása és infrastruktúrájának kiépítése elsősorban a külső vállalkozások megtelepítését célozza.

A gazdasági ágazatok közül a turizmust stratégiai ágazatnak tekinti a város, amelynek fejlődése érdekében az infrastrukturális alapok megteremtése folyik. A vidéki turizmus fejlesztésének alapja a hely és környékének, az elérhető szolgáltatásoknak, valamint kulturális és sport program kínálatának az értékesítése. Kis települések esetében ez csak a környező településekkel együtt lehet működőképes. Kunhegyes kiépülő kínálata mellett a Tisza-tó közelségének és a kerékpáros turizmus fejlődési lehetőségeinek figyelembe vételével óvatos optimizmussal tekinthetünk az ágazat jövőjére, ha kitartó és egy irányba mutató fejlesztések, együttműködések alakulnak ki. A turisztikai szolgáltatás és attrakciók fejlesztése hangsúlyossá válik. A tervek szerint több portát látogathatóvá tesznek, amelyek hagyományos mesterségek művelését, háziállatok tartását, ökogazdálkodást, lótenyésztést, stb. mutatnak be. A Városi Strandfürdő, a szálláshelyek és a programkínálat fejlesztését követően a nagyobb városok iskoláinak egy-, két- és háromnapos kirándulási programajánlat készül, amely a kunhegyesi kínálatra alapoz, de együttműködik a Tisza- tavi turisztikai kínálattal.

A településen a vállalkozói hajlandóság alacsony, a helyiek vállalkozói válásának és az önfoglalkoztatás spontán növekedésének az esélye alacsony. Xxxxxxxxxxx a vállalkozói inkubátorház ugyan kapott támogatást a 2007-2013-as periódusban, mégsem valósult meg. A fiatalok vállalkozóvá válásának támogatási lehetőségeit Xxxxxxxxxxx mindössze egy fő használta ki. Aki képes volt és akart vállalkozni, már megtette, nagyobb arányú vállalkozási hajlandóságra az

Értékteremtő közmunka

újabb generációk esetében inkább akkor van remény, ha létrejön a vállalkozások patronálásának helyi intézménye, amely segíti az első és második évet túlélni a vállalkozóknak. Emellett javasolt egy mentor program kialakítása, amely keretében hatósági tapasztalattal bírókat alkalmaznak arra, hogy rendszeresen ellenőrizzék a kezdő vállalkozások működését, és ajánlásokat, tanácsolat adjanak, hogy hogyan szervezzék a munkájukat a szabályoknak megfelelően, biztonságosan, hogy egy esetleges ellenőrzés ne végződjön büntetéssel.

A vállalkozói ismeretek és kompetenciák gyakorlat központú fejlesztése, piaci ismeretek átadása, a vállalkozói inkubáció megvalósulása mellett a szociális szövetkezetek fejlesztése is szükséges a városban. Jelenleg két szociális szövetkezet működik a városban, bár jelentős eredményekről még nem lehet beszélni.

A beavatkozáshoz kapcsolódó projektek:

Vállalkozói projektek, telephely fejlesztés, energiahatékonysági beruházások, gépbeszerzés

Vállalkozói inkubáció kiépítése Xxxxxxxxxxx és mentor(ok) alkalmazása. Ipari terület II. kiépítése

Városi Strandfürdő fejlesztése, új, fedett medencék építése, szolgáltatásfejlesztés Szálláshelyek kialakítása

Turisztikai szolgáltatás és attrakciófejlesztés Vállalkozói ismeretek és kompetenciák fejlesztése Szociális szövetkezetek fejlesztései

4.3.2 A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása

A közmunkások értékteremtő foglalkoztatását célzó kunhegyesi rendszer kidolgozása a megyei Területfejlesztési Program T5 területi cél 5. prioritásához illeszkedően történik.

Kunhegyesen a közmunkaprogram keretében a kertészet beindítása sikeres volt, de továbblépés szükséges, amely a termények feldolgozását célozza. Zöldségfeldolgozó üzem létesítésével a termények piacképessége javul.

A közmunkások képzésére és szakképzésére nagy hangsúlyt fektet a város annak érdekében, hogy a hazai vagy akár a nemzetközi munkaerőpiacon értékesíthető tudásra és tapasztalatra tegyenek szert. Kunhegyesen a közfoglalkoztatás rendszerének átalakítása az integrált foglalkoztatási programok elveire épül fel, amely elméleti és gyakorlati képzést, munkatapasztalat szerzés lehetőséget biztosít, emellett a városban futó projektjei révén foglalkoztatási lehetőséget generál. Az Önkormányzat gyakorlatilag tudástranszfer szervezetként és integrátorként működik a város hátrányos helyzetű és a munkanélküli lakossága körében.

4.3.2.1 Nádszigetelés integrációja

Kunhegyesen a lakások egyharmadát nem tudják fenntartani a benne lakók, a falak szigetelésével és a nyílászárók cseréjével viszont a fenntartásukhoz szükséges energiamennyiség lényegesen lecsökkenthető. A városban a lakásállomány jelentős része vályog vagy vegyes falazatú, amelyek esetében a nádpanelekkel történő szigetelés felel meg technológiailag. A nád Kunhegyes 50 km- es körzetén belül nagy mennyiségben előfordul, azonban az építőipari célú felhasználásra történő vágása, a megfelelő minőség előállítása jelenleg nem nagy mennyiségű, főként exportra termelnek a gyártók. A város bekapcsolódik vállalkozókkal kötött együttműködés keretében a nádvágás és feldolgozás tevékenységi körébe. Közmunkásokat képez ki nádtermesztésre, nádaratásra, az építőipari minőséget feldolgozzák, a többit energetikai célokra felhasználja.

Nádpanel gyártását meghonosítja a városban az Önkormányzat – vagy vállalkozóval folytat együttműködést –, így kunhegyesiek foglalkoztatásával állítják elő a Kunhegyesen felhasznált nádpanelt.

20 főt (később igény szerinti létszámot) kiképeznek a helyi szakiskolában az építőipari munkák elvégzésére, (a nádszigetelés felrakása, a fedő vastagvakolat elkészítése, színezés).

Az Önkormányzat a kiképzett közmunkásokkal a saját tulajdonában álló középületeket, a bérlakásokat leszigeteli. A szociálisan rászorulók részére helyben megalkotott szabályrendszer, lehetőleg külső forrásból támogatás bevonásával, valamint önrész segítségével elvégzi az energia és pénzmegtakarítást eredményező, a ház értékét megnövelő beruházást.

A közmunkások képzettségre, a saját otthonukban felhasználható ismeretekre és a piacon eladható tudtásra és tapasztalatra tesznek szert. A nádpanel szigetelés teljes ciklusú környezeti hatása az előállítása során alacsony energia igényű, megköti a szén-dioxidot, alacsony szállítási igényű, a felhasználása ipari technológiákkal megoldott, könnyű, az életciklus lejártát követően a természetes úton lebomlik.

4.3.2.2 Kertészeti ágazat fejlesztése

Kunhegyesen a kertek, gyümölcsösök területe csekély, a magas élőmunka igényű ágazat fejlesztése foglalkoztatási szempontból fontos. A közmunka programon belül a kertészet sikeres programnak bizonyult. A gyümölcsösök telepítése hosszabb távú befektetést jelent, ebben elsősorban az agrártermelők befektetései valószínűsíthetők, de néhány hektár művelése a közfoglalkoztatás keretében sem elképzelhetetlen. A képzéssel kombinált tevékenység esetében hasonló tovagyűrűző hatás valószínűsíthető, mint a fóliás kertészet esetében.

4.3.2.3 A kecsketenyésztés integrációja

Kunhegyes város címerállata a kecske. A kecske igénytelen állat, mindent lelegel, viszonylag kis területen tartható, a tejének fogyasztása egészséges, a piaci étéke magas, a húsa kiváló, fogyasztható, a kecskebőr sevróvá kidogozva az egyik legfinomabb bőr alapanyag. A sokoldalúan hasznosítható állat tenyésztése a város lakosságának önellátó tevékenységévé válthat, a tenyésztés integrációja révén akár új üzletággá izmosodhat a településen. A közmunkaprogram keretében a kecsketartás alkalmas lehet a megfelelő tudás átadására, szakmai támogatásra, illetve az állomány megalapozására. A program beindításához szakemberek, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségének segítségét is igénybe veszik.

A kecsketenyésztés integrációjához hozzátartozik a feldolgozás integrációja is, ezért egy kecsketejgyűjtő állomás és tejfeldolgozó üzem, valamint egy szúrópont kialakítása is szerepel a tervek között.

A kecsketenyésztés helyi termékskála kialakításának alapját képezi, a termékek felhasználhatók a település és a környék közétkeztetésében, a piaci elhelyezésére fel lehet használni a vendéglátóipari képzés keretében kialakult kapcsolatrendszert. A kecsketenyésztés a települési identitás részévé válhat, kecskéhez kapcsolódó új hagyományok teremtésével, rendezvények, vásárok turisztikai kínálat bővítésére szolgál.

A beavatkozáshoz kapcsolódó projektek:

Zöldségfeldolgozó építése Közmunkások építőipari képzése

Közmunkások gyümölcstermesztői képzése Közmunkások kisállat tenyésztési képzése

Nádpanel gyártás üzleti és műszaki tervének elkészítése, az üzem felépítése Gyümölcsös és szőlő telepítése

Kecske állattartó telep, kecsketejgyűjtő állomás, tejfeldolgozó és szúrópont kialakítása Kecske helyi termékskála kidolgozása (logó, amit a kunhegyesiek, illetve kunhegyesi kecskét, kecsketejet, kecskebőrt felhasználók használhatnak; kecsketej, kecskesajt, kecsketejből készült szappan, kecskebőr termékek, divatos, hordható termékskála, stb.)

Közintézmények és közszolgáltatások fejlesztése

Társadalmi befogadás, szegénység mérséklése

4.3.3 Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése

Kunhegyesen minden olyan közintézmény és közszolgáltatás megtalálható, amely alapfokú ellátást biztosít. A járási közigazgatási feladatok ellátása a településen szintén teljes körű, ugyanakkor az ingatlanok korszerűsítése, akadálymentesítése még nem minden épület esetében történt meg.

Az egészségügyi alapellátások intézményi épületeinek és műszerezettségének fejlesztése lezajlott, a mentőállomás megújítása folyamatban van.

Az egészségügyi és szociális szolgáltatások közül az alapellátáson felül a helyi igényeknek megfelelően indokolt lehet további szolgáltatások bevezetése. Az idősek nappali ellátása biztosított, viszont az idősek eljutása az Idősek Xxxxxxxxx már nehézkes. A nappali ellátás minőségét rontja és az igénybe vevők körét apasztja, hogy nem megoldott a szenvedélybetegek nappali ellátása.

A településen a depresszív állapotok a lakosság széles körét érintik a nagyarányú és tartós munkanélküliség miatt, azonban pszichológushoz és pszichiáterhez Karcagra kellene járnia az érintetteknek. Az Önkormányzat lehetőségeinek függvényében a szolgáltatás helyi biztosítása számottevő jelentőségű az érintett lakosság életminősége és foglalkoztathatóságának megtartása szempontjából.

Az egészségügyi szakellátások fejlesztése elengedhetetlen. Az Ápolási Intézet és a Tüdőgondozó rentábilisan új épület építésével újítható meg. A beruházás előkészítése megkezdődött és szerepel az EFOP projektlistáján is.

A Rendőrség rendkívül fontos munkát végez a városban, a rendőrőrs épülete és a fizikai körülmények teljes körű felújítást igényelnek, mind az épületben, mind a telken.

A beavatkozáshoz tartozó projektek:

Kormányhivatali ingatlanok rekonstrukciója, akadálymentesítése, energetikai felújítása Bölcsőde felújítása

Óvodák felújítása vagy központi óvoda kialakítása

Polgármesteri Hivatal energiaracionalizálása és bővítése összevontan Művelődési Ház belső felújítása

Közösségi rendezvénytér kialakítása További közösségi tér kialakítása

A leromlott állagú és elavult műszerparkkal felszerelt Ápolási Intézet és Tüdőgondozó új épület építésével korszerűsíthető – Új tüdőgondozó és Ápolási Intézet építése

Szociális és egészségügyi szolgáltatások fejlesztése A Rendőrőrs felújítása

4.3.4 Társadalmi befogadás, a szegénység mérséklése – önellátás, takarékos és ésszerű háztartásgazdálkodás

A szegénység kezelésének egyik módja a városban a munkahelyek és az önálló egzisztenciák teremtésének ösztönzése, ez külön kiemelt célkitűzése a programnak.

A segélyezés mai rendszere az önkormányzatok forrásaira épül, ami Xxxxxxxxx esetében a nagyon alacsony adóerő miatt nem lehet bőkezű a szegénység nagy arányai miatt. Az önkormányzati rásegítéssel a lakosságnak is olyan módon kell csökkentenie a szűkölködést, amely a meglévő erőforrások eddigiektől eltérő felhasználására épül.

Kunhegyes városban az önkormányzati bérlakások állománya kevés és leromlott, ezért a megújítása esedékessé vált. Az IVS esélyegyenlőségi terve és Kunhegyes város esélyegyenlőségi programja is tartalmazza e programpontot, amelynek a megvalósítása időszerű.

Javasolt egy szegénység mérséklésére irányuló program kidolgozása a Szociális Kerekasztal, civil szervezetek és szakértők bevonásával, amely meghatározza a konkrét lépéseket, benyújtandó pályázatokat, amellyel külső forrás biztosítható a program elindításához.

A háztartások nem fogyasztóknak tekintettek, hanem gazdálkodó egységeknek, vissza kell adni az önellátás és a háztáji gazdálkodás becsületét, divatba kell hozni az egészséges élelmiszereket saját kezűleg előállító önellátást. Ez az erőforrások fenntartható használatára épül, amely a gyomirtó szerek nélküli, a növényvédő szerek szakszerű és minimális használatával termelt – akár organikus gazdálkodáson alapuló – önellátás kiterjesztése, a kertgazdálkodás, gyümölcstermesztés, a kisállattartás ösztönzése.

A kisállattartáson belül a kecsketartás olyan tevékenység lehet, amely a saját fogyasztás mellett alkalmas kiegészítő jövedelem termelésére a kecsketej és kecskesajt magas értékesítési ára miatt. Ma a város célközönséget alkotó lakossága nem rendelkezik azzal az tudáskészlettel, amely szükséges az egészséges, ésszerű és jövedelmező önellátáshoz, ezért meg kell oldani ezek gyakorlatközpontú elsajátítását és biztosítani a megfelelő szakmai segítség lehetőségét.

A zöldségek és gyümölcsök tartósításának, az állati termékek és az állatok teljes körű felhasználásának ismeretei megkoptak, a fagyasztó és hűtőgép nélküli életmód néhány évtizede még ismert praktikáinak felelevenítése szükséges azok körében, akik nem képesek fenntartani hűtőt, de akár áram spórolás céljából is lehet ezeket alkalmazni. Az idősebb generáció átadhatja ismereteit ebből a körből, ami a közösség összekovácsolásának és a generációk közötti kapcsolat megerősítésének újabb módja.

A háztartásban keletkező növényi hulladékok helyben történő komposztálása és felhasználására már történtek kezdeményezések a városban, ezek folytatásra érdemesek.

A nap általi vízmelegítés különféle módjainak elterjesztése, alapesetben tavasztól őszig, a rendszerbe állított napkollektorok egész évben jentős pénz és energia megtakarítást eredményezhetnek a program által érintett lakosság körében. A programnak ezt a részét érdemes a város egészére kiterjeszteni az elérhető pénz-, energia megtakarítás és széndioxid kibocsátás csökkenés miatt.

A szegény emberek jelentős része nem tud fenntartani nagyobb háztartási gépeket, ha elromlanak nem tudják megjavíttatni vagy lecserélni, ezért egy géppark kialakítása szükséges, ahol a rászorulók ingyen vagy olcsón moshatják ki, száríthatják meg, vasalhatják ki a ruhákat. A gépek működtetéséhez a meghibásodások és károk megelőzése érdekében segítség biztosítása szükséges.

Az önkormányzat kezdeményezője egy olyan programsorozat kidolgozásának, amely civil szervezetek és szakemberek bevonásával szervezi azon khow-how-k átadását, amelyek elősegítik az önellátást, a piaci kiegészítő termelést, emellett támogatja az olyan tevékenységeket, amelyek képesek piacot hozni háztáji gazdaságban termelt terményeknek és termékeknek.

A szegénység mérséklésére szolgáló program elméleti és gyakorlati képzésének helyet adó intézmény, Közösségi szolgáltató központ létrehozása javasolt. Ebben az intézményben helyet kap egy „népfürdő”, ahol a rászorulók tisztálkodhatnak. Szükséges egy közösségi mosoda kiépítése. A közösségi mosoda szükséges kapacitásainak becslésénél az érintettek körének behatárolása szükséges. A szegregátumok területén 154 ház körülbelül 450 lakója él, ezen felül még 850 ház, ahol nem tudják kigazdálkodni a téli tüzelőre valót sem. Összességében közel 3000 potenciális ügyfele van a szociális mosodának. Ha egy tizede rendszeresen jár a mosodába, az heti 300 fő kiszolgálása. 2-4 fős háztartásokkal számolva heti minimum 100-120 mosás. Ehhez 3-4 gép napi 12 órás működése szükséges. A nagyobb darabok mosását nagyobb kapacitású gépek tudják elvégezni. A mosoda kialakításánál a meleg vizet napkollektorok állítják elő, illetve a szürkevíz hasznosítás és a hulladékhő hasznosítása is szükséges az energiahatékonyság növelése érdekében.

A beavatkozáshoz tartozó projektek:

Fenntartható háztartásgazdálkodás – elméletben és gyakorlatban

Zöld Kunhegyes Program

Elérhetőség javítása

Önellátás – kertészet, kisállattenyésztés, tárolás, feldolgozás, tartósítás, felesleg értékesítése

Ökogazdálkodás – elméleti és gyakorlati képzés Kozmetikumok, szappanok, parfümök házilagos készítése

A spórolás művészete – pénz, víz, áram, fűtés, egyszerű megtakarítási lehetőségek Közösségi szolgáltató központ kialakítása bezárt, használaton kívüli intézmény felújításával Szociális mosoda kialakítása a rászorulóknak, helyben, ingyen vagy kedvezményesen használható gépekkel (mosógép, szárítógép, vasalógép, varrógép, stb.)

„Népfürdő” kialakítása

Szociális bérlakások építése, felújítása

4.3.5 Zöld Kunhegyes Program

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Program 4. specifikus cél 5. Önfenntartó települési energetikai programok kialakítása prioritásnak megfelelően elkészül a Zöld Kunhegyes Program. A Program komplex energiaellátó rendszer kidolgozását és megvalósítását tűzi ki, amelynek közvetlen célja az energia megtakarítás és káros anyag kibocsátás csökkentése és minimalizálása, az ipari és lakossági hulladékok energetikai célú hasznosítása. Ez a program a város gazdaságát megerősíti, a városban munkahelyeket teremt, ami a szegénység csökkentéséhez is hozzájárul.

Az energiatermelés beindítása mellett a program tartalmazza a lakossági, intézményi és gazdasági épületállomány energetikai megújításának programját és a megújuló energiák hétköznapi elterjesztését célzó intézkedések tervét.

A beavatkozáshoz tartozó projektek:

Zöld Kunhegyes Program kidolgozása A projekt előkészítő tervezések

A program ütemezése szerint a rendszer kiépítése

4.3.6 Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése

Kunhegyest a 34-es út fűzi fel az országos közúthálózatra. Az út felújítása időszerű, ennek megfelelően tartalmazza az IKOP 4. Nagykunság-Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása – kapcsolódó nagyobb közlekedési fejlesztések pontja.

Kunhegyes a szomszédos településeivel közvetlen közúti összeköttetésben áll, kivéve Karcagot. A két várost összekötő út megépítése szintén szerepel a fenti programpont alatt.

Kunhegyes kistérségi vonzásterületét a városban összefutó mellékútvonalak is szervezik, amelyek közül csak az abádszalóki 3221. számú út felújított. Ezeknek a fejlesztése hazai költségvetési források terhére előirányzott.

Kunhegyesen a Mikrotérségi Tornaterembe naponta az iskolások több osztálya látogat el, és mind a Kossuth utcáról, mind a Xxxxx Xxxxxx utcából a 34-es út szélén biciklizve juthatnak el, ami jelen állapotában balesetveszélyes. A tervek szerint a Városi Strandfürdő területén megépül az iskolások úszásoktatását lehetővé tevő tanmedence, így néhány száz méterrel messzebb lévő, már belterületen kívül lévő intézményig szükséges az iskolások biztonságos eljutását megoldani. Kerékpárút és/vagy kerékpársáv építése szükséges a probléma megoldásához.

Kunhegyes bekapcsolása a Tisza-tavi kerékpáros közlekedési rendszerbe, a Nagykunság árvízszint csökkentő tározó gátján futó út felhasználásával.

A Belvárosban kevés a parkolóhely, az Önkormányzat és a Piac épülete mellett találhatók kialakított parkolók. A rendezett várakozás érdekében tovább parkolóhelyek kialakítása szükséges.

A városban a buszöblök felújítása megkezdődött a Többcélú Kistérségi Társulás pályázata segítségével, de nem fejeződött be. Az eddigi fejlesztésekből kimaradt buszöblök fejlesztése szükséges.

Kunhegyes társadalmi megújulás programja

A beavatkozáshoz tartozó projektek: A 34. sz. út felújítása

A 34. sz. út Belvárost elkerülő szakaszának kiépítése

Kunhegyes-Karcag út megépítése

3217. út egyes szakaszainak felújítása

A Belvárosban a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbségét biztosító közlekedésszervezés

Kerékpárút létesítése és kerékpársáv építés a városon belüli biztonságos kerékpáros közlekedés kialakítására

Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés: Az EUROVELO 11 kerékpárúttal a kapcsolat kiépítésének előkészítése, a város külterületén és belterületén a kerékpáros turisztikai útvonalak kijelölése, kialakítása

Parkolók kialakítása a Belvárosban

Közösségi közlekedés (buszöblök) fejlesztése, amelyek kimaradtak a Többcélú Kistérségi Társulás projektjéből

4.3.7 Kunhegyes társadalmi megújulási programja

Kunhegyes népessége folyamatosan csökken és gyorsuló ütemben elöregedő, ami a kedvezőtlen demográfiai jelenségek mellett annak is eredménye, hogy a város nem tudja megtartani a fiataljait. Kunhegyesen a lakosság képzettségi szintje elmarad mind a megyei, mind az országos átlagtól. A gyerekek továbbtanulásának ösztönzése érdekében mind az általános iskolákban, mind a középfokú oktatásban a tanulást és továbbtanulást segítő programok indítása szükséges, valamint az iskolaelhagyás okainak a megszüntetése.

Az idősebb generáció, a nyugdíjas korosztály remekül képes szervezni önmagát, tucatnyi rendezvénnyel vesznek részt a város életében. Kunhegyesen hagyományőrző és tradicionális kézműves tevékenységeket civil szervezetek művelik. Xxxxxxxx Xxxxxxxxx társadalmi megújulás programjának kidolgozása, amelynek célja, hogy új témák köré szerveződő, fiatalokat is érintő, illetve a generációk találkozását és a tapasztalatcserét lehetővé tevő kis közösségek jöhessenek létre. A közösségi élet élénkítésének hangsúlyos eleme a sport, amely minden generáció számára fontos, de ingyen csak az iskolákban lehet hozzáférni, azt követően már jelentős összegekbe kerül.

Javasolt téma a fenntartható életmód, a klíma-, környezet- és energiatudatos szemlélet beemelése a hétköznapokba:

ökotudatos önellátás és gazdasági tevékenység,

kerékpározás kultuszának megteremtése, turisztikai termékké fejleszthető, kapcsolódhat a Tisza-tavi turizmushoz is.

A kecske, Kunhegyes címerállatának beemelése a város identitásába. A kecsketenyésztés gazdasági tevékenységek közé illesztése részben a közmunkaprogramon keresztül, részben az önellátás kisállattenyésztésének támogatásán keresztül valósul meg. A szakmai életbe az Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetségén keresztül integrálódnak a kecsketartók. A város közösségében a tenyésztés integrációja kapcsán szerveződő klub/egyesület foghatja össze a kecsketartással foglalkozókat.

A társadalmi befogadás és közösségszervezés hatékony csatornája a sporttevékenység, azonban a tömegsport lehetőségei szűkösek a városban, bár terület rendelkezésre áll. Érdemes megfontolni egy önkormányzati spotjátéktér létrehozását, ahol ingyen sportolhatnak a város lakosai. Ingyenesen használható foci/kézilabda/röplabda/kosárlabda/tengó pálya, pingpongasztal, stb, a város lehetőségeinek figyelembe vételével.

A beavatkozáshoz tartozó projektek:

Tanulást és továbbtanulást ösztönző program kidolgozása és megvalósítása Közösségszervezés, klubok indítása (biciklis klub, ökobarátok köre, kecsketartók klubja, munkanélküliek önsegítő csoportja, szenvedélybetegek önsegítő csoportja)

Települési környezet védelme

Kulcsprojektek

Új hagyomány teremtése – minden, ami kecske, bicikli vagy fenntartható életmód Sportjátéktér kialakítása

Helyi kohéziót erősítő és turista csalogató rendezvények szervezése:

tavaszi gida napok, kecskehús főző verseny nyáron-ősszel, kecskekiállítás, kecsketenyésztők versenye a szakmai szervezetekkel együttműködve;

helyi termékek bemutatója, csereberéje és vására évente kétszer, minden évben más apropóval, tavasszal virágokat (pl. nárcisz, tulipán, írisz, százszorszép, bodzavirág, hársvirág) és ősszel gyümölcsöket (pl. xxxxxx, szilva, körte, alma, áfonya, füge) használva fő motívumként; a rendezvények szerepelnek a Tisza-tavi rendezvénynaptárban

biciklis felvonulás (pl. bolondos bringások, büszke biciklisek gépeinek kiállítása, biciklicsengő gyűjtemény bemutatása, gyerekeknek biciklis ügyességi verseny ovisoktól kezdve, stb.)

ökohétköznapok (kiállítások, előadások, beszélgetések, bemutatók, tapasztalatcserék szervezése)

városi focinap (A nagyobb cégek csapatainak versenye.)

városi/térségi tömegsport rendezvények (futás, kézilabda, röplabda, strandröplabda, foci, stb.)

4.3.8 Települési környezet védelme, a településkép javítása

Kunhegyesen kiépült az összes vonalas infrastruktúra a város területének nagy részén, azonban vannak hiányosságok, amelyek pótlása további, az önkormányzat saját forrásain túlmutató beruházásokat igényel. Az ivóvízhálózat, a szennyvíz és a belvíz elvezetésére szolgáló csatornahálózat még nem fedi le a teljes települést. Az ivóvízhálózat rekonstrukciója a jelenleg futó pályázat keretein belül megkezdődött, de az elavult vezetékek és műtárgyak cseréjének szükségességére a csőtörések magas száma hívta fel a figyelmet.

Kunhegyes városban a főtér kivételével nagyon kevés a fásított, virágosított közterület, bár rendelkezésre állnak területek. A településkép javítása érdekében őshonos fafajok és virágágyások telepítése javítja a városképet, vonzóbbá teszi a helyi lakosság és a látogatók számára is. A szárazodás hatékony ellenszere a fásítás, amely a települési környezet védelmét és a településkép javítását is szolgálja.

A beavatkozáshoz tartozó projektek:

A hiányzó infrastruktúrák kiépítése, a leromlott hálózatok rekonstrukciója Kunhegyes fásítása

Kunhegyes virágosítása

4.4 Projektek

A BM útmutató az akcióterületi, kulcs- és hálózatos projektek bemutatását javasolja. Az akcióterületi projektek ismertetése a 4.2. pontban található, az alábbiakban az akcióterületeken kívül megvalósítani tervezett projekteket csoportosítjuk az ajánlásnak megfelelően kulcs, hálózatos és egyéb projektekként a jellemzőik alapján.

4.4.1 Kulcsprojektek

A kulcsprojektek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely (akár több) középtávú városi cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. Gyakran a kulcsprojekt (ami jellemezően nagyobb összegű projekt) megvalósulása előfeltétele egyéb tervezett fejlesztések megvalósulásának vagy azok hatásai érvényesülésének. "

4.4.1.1 Ipari terület II. kiépítése

A város gazdaságának fejlesztési alapjait az ipari területek elérhetősége alapozza meg, amely tekintetében Kunhegyes a második legkisebb hasznosítható területtel rendelkező város a megyében. A projekt keretében 15 ha terület közművesítése, szelektív hulladékgyűjtés kialakítása, egyéb szolgáltatások kiépítése történik.

Az ipari területek fejlesztése a T2 gazdaságfejlesztési és a T1 munkahely teremtési tematikus célkitűzések megvalósításának alapját képezi.

4.4.1.2 Zöld Kunhegyes Program kidolgozása

A Zöld Kunhegyes Program a város zöld gazdaság felé történő elmozdulásának átfogó programja. A Zöld energia program a helyben és 50 km-es körzeten belül keletkező hulladékok feldolgozására épül, amelyet megújuló energia (hő és áram) termelésére, talajerő utánpótlására alkalmas komposzt termelésére, tüzelőanyag előállításra, stb. lehet felhasználni. A rendszer Kunhegyes teljes energiaellátását biztosíthatja megújuló forrásból a CO2 és más füstgáz kibocsátás extrém alacsony szintje mellett. A műszaki-tudományos innovációk gyakorlati alkalmazásával Kunhegyes gazdaságának új ága alakul ki, amely több száz helyi és környékbeli lakos foglalkoztatását biztosíthatja. A rendszer kalibrálása és tervezése az elsődleges feladat, amely 2015-2016 folyamán esedékes. A műszaki tervezés és engedélyezés 2016-2017-re esik, a megvalósítás modul rendszerben ezt követően indul. A szükséges szakemberek toborzása és a szakmunkások képzése az előkészületekkel párhuzamosan folyik. A Zöld Kunhegyes Program megvalósítása a T2 gazdaságfejlesztési, a T1 munkahely teremtési, T3 zöld gazdaság fejlesztési tematikus célkitűzések megvalósulása szempontjából alapvető fontosságú.

4.4.1.3 Városi Strandfürdő fejlesztése, új, fedett medencék építése, szolgáltatásfejlesztés

A Városi Strandfürdő a 2008. évi felújítását követően nagy népszerűségre tett szert, azonban csak májustól szeptemberig tart nyitva. A helyi lakosság sportolása, egészségmegőrzése, a gyerekek úszásoktatása és turisztikai termékfejlesztés szükségessé teszi, hogy egész évben látogatható legyen a kunhegyesi létesítmény. A projekt célja az intézmény téliesítése, fedett, részben fedett és ideiglenesen fedett fürdő- és gyógymedencék kialakítása révén. A távlati célok között szerepel a tanmedence létesítése, amely az óvodától a középiskolák befejezéséig lehetővé teszi a gyerekek úszásoktatását és tanórai keretek közötti edzését.

A projekt megvalósítása a T2 turizmus fejlesztése és a T5 közszolgáltatások fejlesztése célkitűzések megvalósítását segítik elő. A projekt megvalósítása nélkül az egész éves turisztikai programkínálat kiépítése léket kapna.

4.4.1.4 Nádpanel gyártás integrációja üzleti és műszaki tervének elkészítése, az üzem felépítése

A közmunkaprogram lényeges új tevékenységévé válik a nádpanel gyártás és építőipari felhasználása. Kunhegyes – fenntarthatónak tekintett 50 km-es – körzetében nagy kiterjedésű nádasok aratására van mód, azonban hazai építőipari felhasználása csekély. A megfelelő minőségű nád termelése a termőterületek tulajdonosaival, illetve nádgazdálkodást folytató gazdasági szervezetekkel történő megállapodások révén biztosítható. A nád termeléséhez speciális eszközökre van szükség, amelyhez a szükséges élőmunkát a közmunkaprogram keretében kiképzik és foglalkoztatják.

A nádpanel szigetelések elkészítéséhez szükséges építőipari ismereteket szintén lehetőségük van elsajátítani a közmunkásoknak a helyi építőipari képzést nyújtó szakiskolában. A megfelelő szakképesítés birtokában az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok és a szociálisan rászorulók ingatlanainak szigetelését közmunkásokkal meg lehet oldani. A közmunkások így a piacon is kamatoztatható ismeretekre és gyakorlatra tehetnek szert. A tevékenység piaci irányba is továbbfejlődhet.

A projekt keretében Kunhegyesen egy nádfeldolgozó üzem létesül, évente 30 embert képeznek ki és a kapacitások függvényében 20-50 házat szigetelnek le évente 2020-ig.

A projekt a T1, T2, T3, T6 és T7 célok teljesítését segíti elő.

4.4.1.5 Kecsketartás integrációja, állattartó telep kialakítása, szúrópont létrehozása

A kecsketartás integrációja egyfelől a közmunkaprogram értéktermelő tevékenységévé válik, másfelől az önellátó kisállattartás és a háztáji kiegészítő gazdálkodás alapjává válik a városban. Az integráció keretében képzés, továbbképzés, állatok kihelyezése, a takarmány biztosítása, szaktanácsadás és piac biztosítása történik.

A közmunkaprogram keretében létrejön egy állattartó telep, ahol a képzést követően a közmunkások elsajátítják az állatok tartásának és gondozásának minden csínját-bínját, amelyet saját háztartásukban hasznosítani tudnak. A projekt keretében kidolgozzák a teljes kecsketartásra épülő helyi termékskálát. Kialakítják a kecsketej felvásárlásának feltételeit, hűtőtárolót és a tej kézműves feldolgozását lehetővé tevő kis üzemet, valamint az állatok vágását végző szúrópontot.

A projekt a közmunkaprogramon kívül a szegénység elleni küzdelem egyik központi eleme az önellátó kisállattartás elterjesztésével a városban, amely egyben a város több száz éves tradícióira építő, a helyi identitást erősítő tényezővé válhat. A kecsketartásra a helyi identitás erősítése és az önellátás mellett kisipari és turisztikai termékkínálat épül, azaz hozzájárul a helyi közösség erősítéséhez, üzleti és turisztikai szektor fejlődéséhez. A projekt hozzájárul a T1, T2, T6 és T7 tematikus cél megvalósításához.

4.4.2 Hálózatos projektek

Hálózatos projektek: egymással összehangolt, térben kapcsolódó projektek. A hálózatos projekt

• több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemből áll,

• a város egészére vagy annak jelentős részére kiterjed,

• a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik.

4.4.2.1 A közlekedés fejlesztése

Hálózatos projekt definíciója leginkább a vonalas infrastruktúra fejlesztésekhez illeszkedő fogalom. A közlekedésfejlesztési projektek, amennyiben az úthálózatot, a közlekedési infrastruktúra elemeit és annak szervezési rendszerét – a döntési kompetenciák hierarchikus elválasztottságától függetlenül – hálózatnak tekintjük a fizikai összekapcsolódás és a funkcionális kapcsolódás okán, hálózatos projektnek tekinthetjük. Az alábbi projektek megvalósítása szerepel a tervekben 2020- ig:

Hálózatos projektek

A 34. sz. út felújítása

Kunhegyes-Karcag út megépítése

3217. út egyes szakaszainak felújítása

A Belvárosban a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbségét biztosító közlekedésszervezés

Kerékpárút létesítése és kerékpársáv építés a városon belüli biztonságos kerékpáros közlekedés kialakítására

Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés – az EUROVELO 11-hez kapcsolódás tervezése, kivitelezése (Tiszagyendai körgátig 10 km út)

Parkolók kialakítása a Belvárosban Közösségi közlekedés (buszöblök) fejlesztése

4.4.2.2 A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása többi projektje

A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakításában a már folyó fóliás kertészet mellé a termékek értékesíthetőségét javító zöldségfeldolgozó épül. A nádpanel gyártás

és építőipari felhasználása, valamint a kecsketenyésztés integrációja kulcsfontosságú projekt, mert ezeknek a bevezetése akár exportpiacokon értékesíthető termékeket állít elő, illetve szolgáltatást nyújt. A beavatkozáshoz tartozó többi projekttel együtt egy rendszert alkot, amely a város életében rendkívül fontos, hiszen több mint 500 ember értékteremtő foglalkoztatásáról beszélhetünk, ami az aktív keresőknek közel a negyede a városban. Amennyiben ezek a tevékenységek üzletággá terebélyesednek a városban, jelentősen megnöveli a gazdaság foglalkoztató képességét, ami már érezhető növekedést, magasabb jövedelmeket, a szegénység csökkenését eredményezheti. A termelésből és értékesítésből adódó kockázatok mérséklése, valamint a képzettség és tudáskészlet hiányából faladó problémák kezelhetősége érdekében a tevékenységek integrációja szükséges. A zöldség- és gyümölcstermesztést, a kisállat tenyésztést és a termékek feldolgozást átfogja az integráció. A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszere több, interszektorális együttműködésen alapul, amely vertikális termékpályák és horizontális tevékenységek összekapcsolódását feltételezi.

Zöldségfeldolgozó építése Közmunkások építőipari képzése

Közmunkások gyümölcstermesztői képzése Közmunkások kisállat tenyésztési képzése Gyümölcsös és szőlő telepítése

4.4.2.3 Önkormányzati intézmények felújítása, energiahatékonysági beruházások

Az önkormányzati intézmények felújítása és energiahatékonyságának növelése fontos törekvés a város részéről, mert a város szinte minden részén megújulást indít el, kivéve a Falusias lakóövezetet, mert ott nem található ilyen intézmény. A közszolgáltatások fizikai feltételeinek minőségi javulása a város lakosságának többségét közvetlenül érinti. Az intézményfenntartás költségeinek jelentős csökkenése várható a beruházások eredményeképpen, ami forrásokat szabadít fel az önkormányzat költségvetésében, amely más célokra felhasználható.

Az önkormányzati intézményeknek otthont adó épületek zöme az 1900-1930 között épültek, de a hatvanas és hetvenes években felhúzott épületek is felújításra szorulnak. Nem csak az épületek, hanem a gépészet is elavult. Az önkormányzati intézményekben gázfűtés működik, ugyanakkor ezek technikai megújítása szükséges az ésszerű energiagazdálkodáshoz. A világítás szintén modernizációra szorul.

Bölcsőde felújítása Óvodák felújítása

Polgármesteri Hivatal energiaracionalizálása és bővítése összevontan Művelődési Ház felújítása

4.4.2.4 Társadalmi befogadás, a szegénység mérséklése

A hálózatos projektek közé tartoznak a társadalmi integrációs szerepet betöltő beavatkozás megvalósítását szolgáló projektek. A projektek részben megteremtik a szegényellátás infrastrukturális alapjait, másfelől fenntartható önellátó gazdálkodás elméleti és gyakorlati készségeit adják át. és közösséget épít ezen tevékenységek köré.

Fenntartható háztartásgazdálkodás – elméletben és gyakorlatban

Önellátás – kertészet, kisállattenyésztés, tárolás, feldolgozás, tartósítás, felesleg értékesítése

Ökogazdálkodás – elméleti és gyakorlati képzés Kozmetikumok, szappanok, parfümök házilagos készítése

A spórolás művészete – pénz, víz, áram, fűtés, egyszerű megtakarítási lehetőségek Közösségi szolgáltató központ, oktató és gyakorlótér kialakítása, bezárt intézmény felújításával, amely befogadja

Szociális mosoda kialakítása a rászorulóknak helyben használható gépekkel (mosógép, szárítógép, vasalógép, varrógép, stb.)

Egyéb projektek

Célok és beavatkozások kapcsolata

Népfürdő kialakítása a közösségi szolgáltató központban Szociális bérlakások építése, felújítása

4.4.2.5 Kunhegyes társadalmi megújulása

A város közösségi szerveződéseinek megújítását szolgáló projektek új mintázatot visznek a kunhegyesi társadalom szövetébe.

Tanulást és továbbtanulást ösztönző program kidolgozása és megvalósítása Közösségszervezés, klubok indítása (biciklis klub, ökobarátok köre, kecsketartók klubja)

Új hagyományok teremtése – minden, ami bicikli, minden, ami kecske, minden, ami fenntartható fejlődés

Rendezvények szervezése

4.4.2.6 Települési környezet védelme, a településkép javítása

A város köztereinek zöldfelületté alakítása, a még hiányzó közműszakaszok – vízvezeték, belvíz- és szennyvízcsatorna – kiépítése, az elavult vízvezetékek felújítása hálózatos projekt csoport.

A hiányzó infrastruktúrák kiépítése, a leromlott hálózatok rekonstrukciója Kunhegyes fásítása

Kunhegyes virágosítása

4.4.3 Egyéb projektek

Egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható projektek (nem akcióterületi, nem kulcs-, nem hálózatos projekt, pl. egyedi, pontszerű fejlesztés)

Vállalkozói projektek, telephely fejlesztés, energetikai beruházások, gépbeszerzés Vállalkozói inkubáció kiépítése Kunhegyesen

Turisztikai szolgáltatások és attrakciók fejlesztése Szálláshelyek kialakítása

Vállalkozói ismeretek és kompetenciák fejlesztése Szociális szövetkezetek fejlesztései

Kormányhivatali ingatlanok rekonstrukciója, akadálymentesítése, energetikai felújítása Közösségi rendezvénytér kialakítása

További közösségi tér kialakítása Új Ápolási Intézet építése

A Rendőrőrs felújítása

4.5 A tervezett fejlesztések illeszkedése a stratégia céljaihoz

Tematikus és területi célok

Beavatkozások

T1: A munkahelyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás elősegítése

Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése

A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása

T2: Vállalkozásfejlesztés,

vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése

Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése

AT 1: Holt-Kakat rehabilitációja

T3: Zöld Kunhegyes program – az energiahatékonyság növelése és a

szennyezőanyag kibocsátás csökkentése

Zöld Kunhegyes Program

Kunhegyes társadalmi megújulási programja

AT2: Szociális városrehabilitáció a 2. szegregátumban

T4: Biztonságos elérhetőség,

környezetbarát közlekedés

Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése

4. táblázat: A stratégiai célok és a beavatkozások kapcsolata

Tematikus és területi célok	Beavatkozások
T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése	Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése
T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése	Szegénység mérséklése – önellátás, takarékos és ésszerű háztartásgazdálkodás AT2: Szociális városrehabilitáció a 2. szegregátumban Kunhegyes társadalmi megújulási programja
T7: Települési környezet védelme, a településkép javítása, szociális városrehabilitáció	AT 1: Holt-Kakat rehabilitációja AT2: Szociális városrehabilitáció a 2. szegregátumban Települési környezet védelme, a településkép javítása
VA1: A Belváros város- és járásközponti szerepének erősítése	Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése Kunhegyes társadalmi megújulási programja
VBCD2: Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának növelése	Zöld Kunhegyes Program Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése
VBCD3: Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel	Települési környezet védelme, a településkép javítása AT 1: Holt-Kakat rehabilitációja
VBCD4. Szociális városrehabilitáció a Margaréta és Kamilla utca által határolt szegregátumban	AT2: Szociális városrehabilitáció a 2. szegregátumban Kunhegyes társadalmi megújulási programja Szegénység mérséklése – önellátás, takarékos és ésszerű háztartásgazdálkodás
VE5: Turisztikai kínálat fejlesztése	AT 1: Holt-Kakat rehabilitációja AT2: Szociális városrehabilitáció a 2. szegregátumban Települési környezet védelme, a településkép javítása Kunhegyes társadalmi megújulási programja Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése
VE6: Elérhetőség javítása	Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése
VF7: A barnamezős területek hasznosítása	Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése Zöld Kunhegyes Program
VF8: A klíma-, környezet- és energiatudatos gazdálkodás fejlesztése	Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése Zöld Kunhegyes Program

A projektek ütemezése

4.6 A fejlesztések ütemezése

A projektek ütemezése követi Kunhegyes gazdasági programjában megjelölt időszakokat, valamint abból a feltételezésből indult ki, hogy az ezek finanszírozásához szükséges pályázatok 2015 év végétől megjelennek. Az ütemezés számolt a tervezési időszak +2 éves kifutási lehetőségével is. A már előkészített projektek esetében 2015 évi indítás ütemezett, a többi projekt előkészítése 2016-tól kezdődik meg. A nem helyi kompetenciába tartozó projektek ütemezése a település számára jelenleg nem ismeretes (ápolási intézet építése, útfelújítások, kormányhivatalok felújítása).

Az önkormányzati, üzleti, szakmai és civil szervezetek együttműködést feltételező, viszonylagos társadalmi konszenzust igénylő beavatkozások esetében az előkészületek valószínűsíthetően hosszabb időt vesznek igénybe, ezért ezek kifutása a tervezési periódus végére várható. Ilyenek a Társadalmi integráció és a szegénység mérséklése – társadalmi befogadás, önellátás beavatkozás projektjei, valamint a Kunhegyes társadalmi megújulási programjában szereplő projektek.

A Zöld Kunhegyes Program megvalósulása egyfelől feltételezi az önkormányzat elkötelezettségét, másfelől azt, hogy a lakosság jelentős része hajlandó a fenntartható energiagazdálkodás rendszerére való átállás érdekében szemléletváltásra és a szokások egy részének megváltoztatására. A Program a város vezetésének, a lakosainak és a vállalkozóknak hosszú távú

együttműködése mellett lehet gazdaságos és eredményes. Valószínűsíthető, hogy több, akár elhúzódó ciklusban valósul meg.

5. táblázat: A projektek ütemezése

Fejlesztések	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022
Akcióterület 1: Holt-Kakat rehabilitációja
A Holt-Kakat rehabilitációja
A kapcsolódó terület rendezése: sétányok, játszóterek, kialakítása, parkosítás
A közúti kapcsolatok kialakítása, felújítása
Akcióterület 2: A 2. szegregátum szociális városrehabilitációja
Akcióterületi terv elkészítése, pályázatok benyújtása
A fejlesztések lebonyolítása, a beruházások lebonyolítása
Sportjátéktér kialakítása
Társadalmi felzárkózási program
Komlóssy-féle szélmalom felújítása
Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése
Vállalkozói projektek, telephely fejlesztés, energetikai beruházások, gépbeszerzés
Vállalkozói inkubáció kiépítése Kunhegyesen
Ipari terület II. kiépítése
Városi Strandfürdő fejlesztése, új, fedett medencék építése, szolgáltatásfejlesztés
Szálláshelyek kialakítása
Turisztikai szolgáltatás és attrakciófejlesztés
Vállalkozói ismeretek és kompetenciák fejlesztése
Szociális szövetkezetek fejlesztései
A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása
Zöldségfeldolgozó építése
Közmunkások építőipari képzése
Közmunkások gyümölcstermesztői képzése
Közmunkások kisállat tenyésztési képzése
Nádpanel gyártás integrációja, üzleti és műszaki tervének elkészítése, az üzem felépítése
Gyümölcsös és szőlő telepítése
Kecsketartás integrációja, állattartó telep kialakítása, szúrópont
Kecske helyi termékskála kidolgozása, piackutatás
Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése
Kormányhivatali ingatlanok rekonstrukciója, akadálymentesítése, energetikai felújítása
Bölcsőde felújítása
Óvodák felújítása
Polgármesteri Hivatal energiaracionalizálása és bővítése összevontan
Művelődési Ház felújítása
Közösségi rendezvénytér kialakítása
További közösségi tér kialakítása
Új Ápolási Intézet
A Rendőrség épületének felújítása
Társadalmi integráció, a szegénység mérséklése – társadalmi befogadás, önellátás
Fenntartható háztartásgazdálkodás – elméletben és gyakorlatban
Önellátás – kertészet, kisállattenyésztés, tárolás, feldolgozás, tartósítás, felesleg értékesítése
Ökogazdálkodás – elméleti és gyakorlati képzés
Kozmetikumok, szappanok, parfümök házilagos készítése

Fejlesztések	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022
A spórolás művészete – pénz, víz, áram, fűtés, egyszerű megtakarítási lehetőségek
Közösségi szolgáltató központ, oktató és gyakorlótér kialakítása, közösségi szolgáltatások szervezése bezárt intézmény felújításával
Szociális bérlakások építése
Zöld Kunhegyes Program
Zöld Kunhegyes Program kidolgozása
A projekt előkészítő tervezések
A program ütemezése szerint a rendszer kiépítése I. ütem
Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése
A 34. sz. út felújítása
Kunhegyes-Karcag út megépítése
3217. út egyes szakaszainak felújítása
A Belvárosban a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbségét biztosító közlekedésszervezés
Kerékpárút létesítése és kerékpársáv építés a városon belüli biztonságos kerékpáros közlekedés kialakítására
Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés – az EUROVELO 11-hez kapcsolódás tervezése, kivitelezése (Tiszagyendai körgátig 10 km út)
Parkolók kialakítása a Belvárosban
Közösségi közlekedés (buszöblök) fejlesztése
Kunhegyes társadalmi megújulási programja
Tanulást és továbbtanulást ösztönző program kidolgozása és megvalósítása
Társadalmi felzárkóztatási program
Közösségszervezés, klubok indítása (biciklis klub, ökobarátok köre, kecsketartók klubja)
Új hagyomány teremtése – minden, ami kecske, minden, ami bicikli
Rendezvények szervezése
Települési környezet védelme, a településkép javítása
Hiányzó infrastruktúrák fejlesztése
Kunhegyes fásítása
Kunhegyes virágosítása, a lakosság bevonásával

Pénzügyi terv

4.7 A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve

A pénzügyi terv 2015-2020 közötti fejlesztéseket tartalmazza, minden soron a teljes tervezési időszakra szóló indikatív becslést tartalmaz a 6. táblázat. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Program a Kunhegyesi járás részprogramjára 2,4 milliárd Ft fejlesztési forrást allokált. Ezen felül az ágazati operatív programok közül az IKOP-ban érdekelt a város. A 197,5 milliárd Ft összköltségvetésű 4. Nagykunság – Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása – kapcsolódó nagyobb közlekedési fejlesztések projektcsomag 5 tételéből kettő érinti a várost, a 34. sz. út felújítása és a Karcag-Kunhegyes út megépítése. Az IKOP kerékpárút fejlesztési projektek Jász-Nagykun-Szolnok megyei kedvezményezettjei között még nem szerepel Kunhegyes. Az EFOP 1,3 milliárd Ft-ot tervez a kunhegyesi Ápolási Intézet új épületének megépítésére és felszerelésére.

A Holt-Kakat rehabilitációjára tartalmában illeszkedik a megjelölt forráshoz, ugyanakkor jelenleg nem szerepel a megyei TOP megjelölt forrásának indikatív projektlistáján.

6. táblázat: A stratégia pénzügyi terve

Fejlesztések

Projekt tartalma

Indikatív költség (mFt)

Finanszírozás lehetséges forrása

Akcióterület 1: Holt-Kakat rehabilitációja

A Holt-Kakat rehabilitációja

A meder és a partok tisztítása, Holt-Kakat élővíz összeköttetésének kiépítése,

vízszabályozási műtárgyak és a vízgépészet kiépítése

999

TOP 2.1, TOP 1.2

A kapcsolódó terület rendezése: sétányok, játszóterek, kialakítása, parkosítás

A Holt-Kakat mindkét partján parkosítás, sétányok kialakítása, az egyik végén gör- deszka pályás játszótér, a másik végén, játszótér ovisoknak, kisiskolásoknak való biciklis akadálypályával.

TOP 1.2

A közúti kapcsolatok kialakítása, felújítása

A városon végighúzódó sétányok össze- kötése a közutakkal, a meglévő össze- köttetések akadálymentes felújítása

TOP 1.2

Akcióterület 2: A 2. szegregátum szociális városrehabilitációja

Akcióterületi terv, műszaki és építési tervek, elkészítése, pályázatok benyújtása

A Margaréta és Kamillla utcákban a szoci- ális városrehabilitáció lehetőségeinek fel- mérése, az ingatlanállomány felmérése. 22 házban több mint 100 fő lakik a terüle- ten. A bontandó épületek helyén passzív- ház minősítésnek megfelelő lakóházak építésének előkészítése.

TOP 4.3

A fejlesztések lebonyolítása, a beruházások lebonyolítása

Az akciótervben véglegesített terjedelem- ben és projektekkel a fejlesztések elvég- zése.

300

TOP 4.3

Sportjátéktér kialakítása

A Falusias lakóöv mini városközponti tere játszótérrel ezen az akcióterületen épül fel. Bekerített foci/kézi/kosárlabda pálya és játszótér kialakítása.

TOP 4.3

Társadalmi felzárkózási program

A szegregátumban élők részt vesznek a város Társadalmi felzárkóztatási program- jában.

Résztvevők száma 40 fő.

TOP 4.3, TOP 5.2

Komlóssy-féle szélmalom felújítása

Az ipari műemléki épület látogathatóságá- nak biztosítása, az épület felújítása, a környezet rendezése

100

TOP 1.2

Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése

Vállalkozói projektek, telephely fejlesz- tések, energetikai beruházások, gépbeszerzés

A felmérések szerint a vállalkozók fejlesz- tési elképzéseinek várható összege a 2022-ig

2000

GINOP, TOP 1,1

Vállalkozói inkubáció kiépítése Kunhegyesen

A Belvárosban meglévő, de kihasználatlan épületben a szolgáltatás kiépítése.

100

TOP 2,1

Ipari terület II. kiépítése

15 ha ipari terület teljes közművel való ellátása: víz-, villamos-, gáz-, csatornahálózatra rákötés és a szelektív hulladékgyűjtés kiépítése

400

TOP 1.1

Városi Strandfürdő fejlesztése, új, fedett medencék építése, szolgáltatásfejlesztés

Egy fedett gyógymedence és egy fedett úszómedence kiépítése, egy meglévő medence téli fedésének biztosítása, wellness szolgáltatások fejlesztése

400

TOP 1.2

Szálláshelyek kialakítása

Autós és faházas kemping kialakítása, infrastruktúra kiépítése

100

TOP 1.2

Turisztikai szolgáltatás és attrakció- fejlesztés

Falusi turisztikai kínálat kialakítása és összefűzése, pl. portavizit túra (háziállatok tartásának bemutatása, hagyományos mesterségek bemutatása, állatsimogató kialakítása)

Lovas turizmus kínálatának fejlesztése

100

TOP 1.2

Vállalkozói ismeretek és kompetenciák fejlesztése

2016-2020-ig évente induló 40 órás vál- lalkozói ismeretek és kompetencia fejlesztő tanfolyam 3X20 fő/év

GINOP

Fejlesztések	Projekt tartalma	Indikatív költség (mFt)	Finanszírozás lehetséges forrása
Szociális szövetkezetek fejlesztései	Két szövetkezet helyi termékfejlesztési és foglalkoztatási program, új szociális szövetkezet létrehozása	300	TOP 1,1, GINOP
A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása
Zöldségfeldolgozó építése	A közmunkaprogram keretében megter- melt zöldségfélék feldolgozására üzem létesítése	150	TOP 1.1, VP
Közmunkások építőipari képzése	40 fő/év	12	Hazai forrás
Közmunkások gyümölcstermesztői képzése	40 fő/év	10	Hazai forrás
Közmunkások kisállat tenyésztési képzése	40 fő/év	10	Hazai forrás
Nádpanel gyártás integrációja, üzleti és műszaki tervének elkészítése, az üzem felépítése	Nádpanel gyártó telep kialakítása	250	TOP 1.1
Gyümölcsös és szőlő telepítése	2 hektár gyümölcsös telepítése, öntözés kiépítése	20	VP, hazai forrás
Kecsketartás integrációja, állattartó telep kialakítása, tejfeldolgozó, szúrópont	Komplett állattartó telep kialakítása meglé- vő felhasználásával, tejgyűjtő állomás, tejfeldolgozó üzem és szúrópont felépítése	120	VP, hazai forrás
Kecske helyi termékskála kidolgozása, piackutatás	Helyi művészek és szakemberek bevoná- sával elkészül a termékskála, és a dizájn. Piackutatás a termékek elhelyezése érde- kében (szállodák, éttermek, kereskedések)	20	VP, TOP 1.1
Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése
Kormányhivatali ingatlanok rekon- strukciója, akadálymentesítése, ener- getikai felújítása*	Nem ismert közelebbi tartalom, Kunhe- gyes kedvezményezett település a prog- ramban		KÖFOP
Bölcsőde felújítása	Felújítás és energetikai korszerűsítés	150	TOP 1.4, TOP 3.2
Óvodák felújítása	Felújítás és energetikai korszerűsítés vagy központi óvoda kialakítása	285	TOP 1.4, TOP 3.2
Polgármesteri Hivatal energiaracionali- zálása és bővítése összevontan	Felújítás és energetikai korszerűsítés, kibővítés	100	TOP 3.2
Művelődési Ház felújítása	Teljes belső felújítás	200	TOP 3.2
Közösségi rendezvénytér kialakítása0	Szabadtéri rendezvénytér kialakítása a Belvárosban	50	TOP 4.3
Új Ápolási Intézet	A tüdőgondozó jelenlegi területén és az önkormányzat által átadott területen épül fel az új intézmény	1311	EFOP
A Rendőrőrs felújítása	200 nm épület és a szolgálati lakás teljes körű felújítása, a felszerelés cseréje, az udvar rendezése, a kerítés és a kapuk felújítása	150	KÖFOP
Szegénység mérséklése – társadalmi befogadás, önellátás
Fenntartható háztartásgazdálkodás – elméletben és gyakorlatban	40 fő/év képzése	10	TOP 6.3
Önellátás – kertészet, kisállattenyész- tés, tárolás, feldolgozás, tartósítás, felesleg értékesítése	50 fő/év képzése	10	TOP 6.3
Ökogazdálkodás – elméleti és gyakorlati képzés	40 fő/év képzése	10	TOP 6.3
Kozmetikumok, szappanok, parfümök házilagos készítése	20 fő/év képzése	10	TOP 6.3
A spórolás művészete – pénz, víz, áram, fűtés, egyszerű megtakarítási lehetőségek	40 fő/év képzése	10	TOP 6.3
Közösségi szolgáltató központ, oktató és gyakorlótér kialakítása, közösségi szolgáltatások szervezése bezárt intézmény felújításával	A tanfolyamok és a gyakorlati foglalkozá- sok lebonyolítására szolgáló helyiségek kialakítása	120	TOP 6.3

Fejlesztések	Projekt tartalma	Indikatív költség (mFt)	Finanszírozás lehetséges forrása
	Népfürdő létrehozása (2-2 állásos férfi-női tusoló, gyermek fürdető medence) Energiatakarékos, öko tiszítószereket használó szociális mosoda kialakítása (2 db félprofi és 1 db mosodai mosógép, 1 db mosodai szárítógép, 1 db vasalógép, 1 db gőztisztító) A meleg víz biztosítása napkollektorok és a szürkevíz hőenergiájának visszanyeré- sével, a szürkevíz hasznosítása öntözésre
Szociális bérlakások építése	Kunhegyesen a szociális bérlakások le- romlottak felújításuk, újjáépítésük szüksé- ges, olcsó fenntartású passzívháznak megfelelő energiafelhasználású házak építése, amelyek alkalmasak önellátásra	150	TOP 4.3
Zöld Kunhegyes Program
Zöld Kunhegyes Program kidolgozása, koncepciókészítés	Kunhegyesi energiatermelés beindítása, a kiszolgáló közösségi és gazdasági háttér megszervezése, Az épületállomány energiahatékonyságá- nak javítását szolgáló program A megújuló energiák hétköznapi használatának elterjesztése	30	TOP 3.2
A projekt előkészítő tervezések	Tervek elkészítése, engedélyezési eljárások	150	TOP 3.2
A program ütemezése szerint a rendszer kiépítése I. ütem	Az energiatermelés első ütemének megépítése és elindítása	1000	TOP 3.2
Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése
A 34. sz. út felújítása*	55 km 11,5 tonnás burkolat-megerősítés		IKOP
Kunhegyes-Karcag út megépítése*	23 km új útszakasz építése		IKOP
3217. út egyes szakaszainak felújítása	Az út egyes szakaszainak felújítása	1000	TOP 1.3
A Belvárosban a gyalogos és kerékpáros közlekedés elsőbbségét biztosító közlekedésszervezés	Közlekedésszervezési koncepció készítése	25	TOP 3.1
Kerékpárút létesítése és kerékpársáv építés a városon belüli biztonságos kerékpáros közlekedés kialakítására	1500 m kerékpárút építése a Belvárostól a Mikrotérségi Tornateremig	50	TOP 3.1
Turisztikai célú kerékpárút fejlesztés – az EUROVELO 11-hez kapcsolódás tervezése, kivitelezése (Tiszagyendai körgátig 10 km út)	10 km kerékpárút építés, amellyel Kunhegyesről is elérhetővé válik az EUROVELO 11	330	IKOP, TOP 1.2
Parkolók kialakítása a Belvárosban	100 db parkolóhely kialakítása	20	TOP 3.1
Közösségi közlekedés (buszöblök) fejlesztése	5 db buszöböl felújítása, kialakítása	15	TOP 3.1
Kunhegyes társadalmi megújulási programja
Tanulást és továbbtanulást ösztönző program	Alternatív iskolai felzárkóztatási program általános iskolában és középfokú képzés- ben (30 fő/év) Általános iskolai délutáni kreatív foglalko- zások (200 óra/év) Pedagógusok, segítők képzési programja (60 fő) Felvételi felkészítő tanfolyamok (közép- iskolai és felsőfokú felvételi) (20 fő/év 60 óra/fő) Nyelvvizsga felkészítés, az első és a sike- res nyelvvizsgadíj kifizetése (20 fő/év 60 óra/fő) Ösztöndíj program általános és középis- kolásoknak (100 tanuló/év)	120	TOP 5.2, 5.3

Fejlesztések	Projekt tartalma	Indikatív költség (mFt)	Finanszírozás lehetséges forrása
Társadalmi felzárkóztatási program	Egyéni fejlesztés (20 fő/év, 40 óra/fő), Kommunikációs tréning 3X20 fő/év 20 óra, Kiscsoportos képzés: önellátás és klíma-, környezet- és energiatudatos gazdálkodá- si ismeretek elsajátítása, gyakorlati képzés és tapasztalatcsere (5X20 fő/év 40 óra elmélet+20 óra gyakorlat)	100	TOP 6.3
Közösségszervezés, klubok indítása (biciklis klub, ökobarátok köre, kecsketartók klubja)	Klubok szervezése, klubfoglalkozások megtartása, előadók meghívása, tanulmá- nyi kirándulások	4	TOP 5.3
Új hagyományok teremtése – minden, ami kecske, bicikli és fenntartható	Az új hagyományok megalapozása, rész- programként beépülnek az összes városi rendezvényre	25	TOP 5.3
Rendezvények szervezése	30 városi, 10 térségi vonzerőt képviselő rendezvény szervezése	45	TOP 5.3
Települési környezet védelme, a településkép javítása
Hiányzó infrastruktúrák fejlesztése	Bel- és csapadékvíz elvezető csatornák építése, ivóvízhálózat rekonstrukciója		VT
Kunhegyes fásítása	6-8 ezer fa, cserje ültetése	50	TOP 4.3
Kunhegyes virágosítása	2016-2020 között a közterületek virágosí- tása a lakosság bevonásával	10	TOP 4.3

* A projektet tartalmazó program nem tartalmaz konkrét összeget a Kunhegyest érintő fejlesztést illetően.

5 Anti-szegregációs program

Anti-szegregációs program

5.1 A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása

Xxxxxxxxxx, a 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH három szegregátumot határolt le.

Az 1. sz. szegregátum a Xxxxxx xxxxx utca - Zádor utca - Árpád körút - Kolbászszék utca - Xxxxx Xxxxx utca - Xxxx Xxxxx utca által határolt tömböt jelenti. A 2. sz. szegregátumként jelölt terület a Purgány utca - névtelen utca - Margaréta utca által határolt tömb, a Margaréta utcát és a Kamilla utcát foglalja magában, amely etnikailag is szegregálódott terület. A 3. sz. szegregátum, a Wesselényi utca - Xxxxx Xxxxxxx utca - Kolbászszék utca - Bezerédi utca által határolt területen helyezkedik el.

Számos mutató mentén a három szegregátum közül a 2 .sz. szegregátum van a legrosszabb állapotban. Itt élnek a legnagyobb arányban 14 éven aluli gyermekek, ugyanakkor a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya is itt a legmagasabb. Ennek a területnek a lakossága a leghomogénebb etnikailag, nagyrészt roma családok élnek itt. A lakások állapota, konfortfokozata is ebben a szegregátumban a legrosszabb, és szegregátumok közül ez a terület esik a legtávolabb a városközponttól. A szegregátum legtávolabbi pontja a városközponttól körülbelül 1,6-1,8 km-re található, gyalog körülbelül negyed óra-húsz perc.

A második legrosszabb helyzetben lévő terület az 1. sz. szegregátum, amely egyben a legnépesebb a szegregátumok közül, és a legmagasabb szegregációs mutatóval rendelkezik (a lakosoknak több, mint 40%-a alacsony státusú). Itt is rendkívül magas a munkajövedelemmel nem rendelkezők száma, és – bár a 2. sz szegregátumnál vegyesebb a lakosság etnikai összetétele – itt is magas a roma családok aránya.

7. térkép: Kunhegyes szegregátumokat bemutató térképe

Forrás: 2011. évi népszámlálás, KSH.

Valamennyi szegregátumban magas a lakásfenntartási támogatásban részesülő háztartások száma, a normatív alapon járó támogatásokat az szegregátumokban élő családok is megkapják. A háztartások nagyon nagy százalékában hiányzik azonban a rendszeres munkából származó jövedelem. Kunhegyesen a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 15-59 évesek között 49,9%, magas érték az országos 33%-hoz képest, a szegregátumokban azonban mindenütt 60% feletti a mutató, a 2. sz. szegregátumban 69% az érték. Problémát jelenthet, hogy az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy adósságkezelési szolgáltatást működtessen.

Valamivel kedvezőbb a helyzet a 3. sz. szegregátum esetén, nemcsak azért, mert ennek a területnek a lakosság létszáma a legalacsonyabb, hanem azért is, mert a legközelebb esik a város központjához.

A szolgáltatások elérhetősége a város központjától távolabb eső településrészekről általában nehézkesebb. Tömegközlekedési lehetőség az egész településen hiányzik, így a szegregátum és a városszövet között sem megoldott. A helyiek gyalog, illetve kerékpárral közlekednek az 1-1,8 km- es távolságokon.

Az óvodás gyermekek a szegregátumokból jellemzően a legközelebbi Zádor úti Óvodába járnak. A Helyi Esélyegyenlőségi Program adatai szerint a Zádor utcai óvodában 27 gyermek, a szegregátumtól néhány száz méterrel távolabbi Kossuth utcai óvodában 12 fő számított halmozottan hátrányos helyzetűnek 2013-ban. A másik két önkormányzati óvodai telephely a szegregátumoktól már lényegesen távolabb található, ezekben 8, illetve 9 fő HHH-s óvodás járt. Az adatok szerint a Zádor utcai óvodába jár a HHH gyermekek közel fele, ami az intézmények közötti szegregációt eredményezhet.

A szegregátumokban élő iskolás gyermekeket a két önkormányzati fenntartású iskola fogadja. A településen működő református iskola az önkormányzati iskolákhoz képest kevés halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket fogad.

Mindhárom szegregált területen kiugróan rosszak a foglalkoztatási, és szociális mutatók.

7. táblázat: Kunhegyes város KSH által kijelölt és város által jóváhagyott szegregátumainak státusza –a legsúlyosabb helyzetben lévő területek kiemelésével (témakörönként)

Szegre- gátum

Társadalom 1. (Demográfia)

Társadalom 2.

(Foglalkoztatottság/ Segélyezés)

Lakáshelyzet

Épített környezet /

Közterületek minősége

Szolgáltatá-

sokhoz való hozzáférés

Etnikai szegregáció

Eddigi beavatkozások

nyomán bekövetkezett változások

Szegre- gátum 1.

A területen élők száma 195 fő. A szegregátumok közül itt a máso- dik legmaga- sabb a 0-14 évesek aránya, 17,4%. A 60 év

felettiek aránya 16, 9 %.

Az aktív korúak több mint 64, 1%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások több, mint 55 %-ban egyetlen foglalkoztatott sincs. 52 fő vesz részt közfoglalkoztatásban.

Lakásfenntartási támogatásban 65 háztartás részesül, rendszeres szociális segélyben 42 fő

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 70 gyermek jogosult.

A területen található lakások száma 76, ebből 39,5%-a

alacsony komfortfokozatú. A lakások több mint 7%-a egyszobás

A házak többsége tipikus falusi kockaház.

A Xxxxx Xxxxx utca a leg- szlömösebb, itt találhatóak nagyobb számban üres, bontásra érett épületek. a közművek ki lettek építve a szegregátum területén, ugyanakkor nincs pormen- tes út. a Xxxxx Xxxxx, a Xxxxx Xxxxxx utcában,

valamint a Pósa L. u. egy részén, (66-116 sz.-ig).

A szolgáltatá- sok nagy ré- sze a város- központban elérhető el, de a város- ban nincs tömegközleke dés, így a szegregá- tumból sincs.

A területen magas a roma lakosság aránya

Általános Iskola, új tornatermének építése, feladat-ellátási helyeinek felújítása, bővítése, Kompetencia alapú oktatás, informatikai infrastruktúra fejlesztése. Óvodafejlesztés.

Szennyvízelvezetési és tisztítási projekt,

bel- és csapadékvíz rendezés

Szegre- gátum 2.

A területen élők száma 113 fő. A 0-14 évesek

aránya, 35, 4%. A 60 év felettiek aránya viszont 1,8%.

Az aktív korúak 69%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel. A háztartások 37%-ában nincs foglalkoztatott.

22 fő vesz részt a közfog- lalkoztatásban. Lakásfenntartási támogatásban 31 háztartás, rendszeres szociális segélyben 38 fő részsül. Rendszeres gyer- mekvédelmi kedvezményre 33 gyermek jogosult.

A területen 22 lakás található, ennek 40,9 % alacsony kom- fort fokozatú. Ebben a szeg- regátumban nincs egyszobás lakás

A házak többsége tipikus falusi kockaház. A közmű- vek ki lettek építve a szegre- gátum területén. Mindkét utca pormentes, az aszfal- tos út azonban nagyon szűk.

A szolgáltatá- sok nagy ré- sze a város- központban elérhető el, de a város- ban nincs tömegközleke dés, így a szegregá- tumból sincs.

A területen elsősorban roma családok élnek.

Általános Iskola, új torna- termének építése, feladat-ellátási helyeinek felújítása, bővítése, Kompetencia alapú oktatás, informatikai infrastruktúra fejlesztése. Óvodafejlesztés.

Szennyvízelvezetési és tisztítási projekt,

bel- és csapadékvíz rendezés

Szegre- gátum

Társadalom 1. (Demográfia)

Társadalom 2. (Foglalkoztatottság/

Segélyezés)

Lakáshelyzet

Épített környezet /

Közterületek minősége

Szolgáltatá- sokhoz való

hozzáférés

Etnikai szegregáció

Eddigi beavatkozások nyomán bekövetkezett

változások

Szegreg átum 3.

A területen élők száma 60 fő, a 0-14 évesek

aránya, 16,7%.

a 60 éven felüliek aránya 20%. Ennek a szegre- gátumnak a de- mográfiai muta-

tói közelítenek a városi átlaghoz.

Az aktív korúak 63,2%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel.

A háztartások több, mint felében nincs foglalkoztatott.

Közfoglalkoztatásban résztvevők száma 35 fő. Lakásfenntartási támogatásban 28 háztartás része- sül. Rendszeres szociális segélyt kap 22 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre 21

gyermek jogosult.

A területen talál- ható lakások száma 23, ezek

30,4 -a alacsony komfortfokozatú. A lakások közül az egyik egy- szobás.

A közművek ki vannak építve, mindkét utca pormentes,

Mivel a szeg- regátum a vá- ros központ- jához közel helyezkedik el, a szolgál- tatások köny- nyen elérhe- tőek az itt élők számára.

Vegyes etnikumú terület.

Általános Iskola, új tornatermének építése, feladat-ellátási helyeinek felújítása, bővítése, Kompetencia alapú oktatás, informatikai infrastruktúra fejlesztése. Óvodafejlesztés.

Szennyvízelvezetési és tisztítási projekt,

bel- és csapadékvíz rendezés

Megvalósult települési fejlesztések

Az IVS meg nem valósult anti- szegregációs beavatkozásai

5.2 Az elmúlt években megvalósított, a szegregátumokat érintő projektek

Az összes szegregátumot illetve az ott lakó embereket érintették az alábbi, 2010. 01.01. óta végrehajtott infrastrukturális és humán fejlesztések:

ÉAOP-4.1.1/2F-2f-2009-0049 azonosító jelű Kunhegyesi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Szakiskola és Óvoda mikrotérségi társulás új tornatermének építése, feladat-ellátási helyeinek felújítása, bővítése”

TÁMOP-3.1.4-08/0-0000-0000 Kompetencia alapú oktatás bevezetésének modellje a többcélú közoktatási intézményben a tanulók iskolai sikerességének javítása érdekében

TIOP-1.1.1-09/0-0000-0000 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Kunhegyesen

KEOP-1.2.0/2F/00-0000-0000 azonosító számú „Abádszalók — Kunhegyes közös szennyvízelvezetési és tisztítási projekt”

ÉAOP-5.1.2/D3-09-2f-2010-0001Vásárhelyi Terv továbbfejlesztéséhez kapacsolódó bel- és csapadékvíz rendezés JNSZ Megyében

TÁMOP-3.1.11-12/0-0000-0000 számú „Óvodafejlesztés Kunhegyes Város Óvodai Intézményében

8. táblázat: A 2009-ben elkészített IVS tervezett, meg nem valósult anti-szegregációs célú beavatkozásai

Ágazat	Korábbi IVS anti-szegregációs tervének tervezett intézkedései	Tervezett indikátorok
Lakhatás	Szociális bérlakások építése	Nincsenek konkrét indikátorok
	Szociális bérlakások számának növelése	A szociális bérlakások építésének elkezdése
	Mobilizációs terv	Mobilizációs terv elkészítése
	A szegregátumok növekedésének megakadályozása	Helyi Építési Szabályzat Módosítása
Közoktatás	Minőségi oktatáshoz való hozzáférés	nem értelmezhető
	Tanoda program indítása	-
	Együttműködési projektek a családsegítő és képzési intézmények között	-
Foglalkoztatás	Foglalkoztathatóság javítása	-
	Felnőttképzési programok, szakmát nyújtó képzések	3 program, 50 fő bevonásával,
	Munkaerőpiacra való visszavezetés	Felzárkóztató és OKJ-s képzés 9 fő Képességfejlesztő tréning 5 fő
infrastruktúra	Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése	1 db közösségi tér kialakítása
infrastruktúra	Szilárd burkolatú utak építése	Pósa – Dankó utca 600m
Egészségügyi helyzet javítása	Egészségügyi helyzetfelmérés	-
Egészségügyi helyzet javítása	Egészségügyi szűrővizsgálat megvalósí- tása a szegregátumokban	-

A 9. számú táblázat tartalmazza azon beavatkozásokat, amelyek az integráció érdekében megvalósultak a 2009-es IVS elkészítése óta.

A szegregáció oldása és a szegregátumok lakhatási, infrastrukturális helyzetében történtek változások. Valamennyi szegregátum infrastruktúráját, és ezzel az itt lakók életminőségét is javító beruházások történtek.

A 2009-es IVS Anti-szegregációs Programja által megfogalmazott célok:

Az IVS megvalósult anti-szegregációs beavatkozásai

A városrészek fejlesztéséhez kapcsolódó antiszegregációs beavatkozások átfogó célja a szegregált területeken élők életminőségének javítása, és a szegregátumok tervszerű felszámolása.

1. Képzési és képezhetőségi lehetőségek javítása

Minőségi oktatáshoz való hozzáférés biztosítása

Tanulás fizikai feltételeinek és a támogató családi háttér biztosítása

2. A szociális és jövedelmi helyzet javítása

Foglalkoztathatóság javítása Munkaerő-piacra való visszavezetés Egészségügyi helyzet javítása

3. A városrészek infrastrukturális feltételeinek a javítása, elérhetőségének fejlesztése

Infrastrukturális feltételek javítása

Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése Mobilizációs terv elkészítése

Lakhatási körülmények javítása a lakások komfortfokozatának emelése Szociális bérlakás állomány növelése

9. táblázat: Anti-szegregációs célú beavatkozások és azok eredményei (2007-2014) a városban

	Azi IVS antiszegregációs terv megvalósult intézkedései (zárójelben a cél sorszáma, amihez hozzájárul)	Eredmény /értékelés
Horizontális anti- szegregációs projektek	Pedagógusok részvétele az integrációt segítő módszertani tovább képzésekben (1)	A pedagógusok 100%-a részt vett IPR képzésben
Szegregátum 1.2.3.	Szennyvíz hálózat kiépítése (3)	Kiépült a város szennyvízhálózata
Szegregátum 1.	Szilárd burkolatú utak építése (3)	Szigligeti-Kürt-Bihari utcák építése

Megjegyzés: a szegregátum jelölések a táblázatban a 2009.-ben készült IVS szerinti szegregátumokat jelöli. A 2011-es adatok szerinti lehatárolás alapján a korábban 1. sz. szegregátumnak nevezett terület ma már nem minősül szegregátumnak. A korábbi IVS-ben 1. sz. szegregátumként jelölt terület a 2011-es lehatárolás szerint készült térképen

1. sz. szegregátumként szerepel, a korábban 3. sz. szegregátumként jelölt terület pedig 2. sz. területként szerepel a jelenlegi térképen.

5.3 Anti-szegregációs intézkedési terv

5.3.1 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések

5.3.1.1 Anti-szegregációs célok

Xxxxxxxxx elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához.

Anti-szegregációs célok

Anti-szegrecágiós terv területi célok

10. táblázat: Az anti-szegregációs terv horizontális céljai és alcéljai

Horizontális célok	Alcélok
1. Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez Az esélyegyenlőség, a szegregáció- mentesség biztosítása a településen
2. Oktatási integráció biztosítása	A HHH gyermekek kiegyenlített aránya intézményegységek, és párhuzamos osztályok között. Az iskolai sikeresség feltételeinek megteremtése, a továbbtanulási mutatók javítása a HHH tanulók körében. A lemorzsolódás csökkentése.
3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása	A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők számának emelkedése, a tartós munkanélküliek számának csökkentése. Az elsődleges munkaerő-piacon megjelenők számának növekedése A munkahelyteremtéshez hozzájáruló beruházásokkal, a munkaerőpiac igényeivel összehangolt képzések biztosítása
4. A szociális szolgáltatásokhoz hozzáférés javítása	való	A szociális szolgáltatások színvonalának emelkedése Az alapellátáson túlmutató szociális szolgáltatások biztosítása a szegregátumokban élők számára.
5. Közösségi terek, közösségi szolgáltatások biztosítása	A szabadidő hasznos eltöltése feltételeinek biztosítása Az iskolán kívüli, iskolai sikerességet segítő, programok helyszíneinek biztosítása Minden korosztály részére biztosítani a közösségi tereket
6. Egészségtudatosság fejlesztése városi szinten, és ezen belül kiemelten a szegregált területeken	Egészségterv készítése, programok biztosítása	egészségmegőrző	és	szűrő

A nagy létszámú szegregátumok megszüntetése nem lehetséges, ezért legfőbb célunk, hogy a rossz állagú ingatlanok felszámolásával, a mobilizációs lehetőségek megteremtésével a szegregációt oldjuk, a szegregátumokban élők számát csökkentsük. Emellett, hogy a területek rehabilitációjával megteremtsük az élhető lakókörnyezetet.

Terület specifikus célok	Szegre- gátum 1	Szegre- gátum 2	Szegre- gátum 3
A településrendezésben a szegregációt csökkentő intézkedések megjelenítése, építési tilalom elrendelésével	X	X
Mobilizációs program kidolgozása az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentése érdekében	X	X	X
A hiányzó járdák és pormentes útburkolatok kialakítása	X	X
Élhetőbb környezet kialakítása: A lakókörnyezet rehabilitációja, területrendezési program a lakosság bevonásával. játszótér, sportpálya építése	X	X
Közösségi munka elindítsa, közösségi ház kialakítása	X	X
Biztos Kezdet jellegű programok, tanoda jellegű programok működtetése	X	X
A közüzemi tartozások csökkentése előrefizetés, kártyás mérőórákkal	X	X	X
Foglalkoztatás növelését is célzó beruházás, kulturális- közösségi szolgálttások bővítését célzó beruházás megvalósítása a szegregátum közelében, amely a terület felértékelődéséhez, és a lakosság életminőségének javításához egyaránt hozzájárul	X	X
A területen élők képzettségének és foglalkoztatottságának javítását célzó programok megvalósítása	X	X	X

11. táblázat: Az anti-szegregációs terv terület specifikus céljai és azok relevanciája az egyes szegregátumokban

Anti-szegregációs terv horizontális célok

5.3.1.2 Általános – horizontális anti-szegregációs intézkedések

A társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetése és ezen belül a területi vagy más típusú szegregáció feloldása, Kunhegyes számára a fenntartható városfejlődés egyik záloga. Ennek tudatában a város messzemenőkig figyelembe veszi a jövőben megvalósuló fejlesztéseinél, hogy azok nem okozhatják sem horizontálisan, sem területileg a szegregáció kialakulását, vagy erősödését. Emellett az Önkormányzat a Szociálpolitikai Kerekasztal és a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen Anti-diszkriminációs jelzőrendszert alakít ki és működtet annak érdekében, hogy a településen az esélyegyenlőség és a szegregáció-mentesség a mindennapok részévé váljon.

Az anti-szegregációs beavatkozások egyes elemei megkülönböztethetők a szerint, hogy az adott beavatkozás „kemény” (alapvetően fizikai jellemzők szerint mérhető, pl. infrastrukturális) vagy

„puha” (alapvetően humán tényezőkre irányuló) jellegű-e. Általában elmondható, hogy önmagában a kemény, illetve a puha beavatkozás ritkán vezet eredményre, hatásos és maradandó eredmény ezek optimális kombinációjával érhető el. Ennek megfelelően a város által alkalmazott intézkedések tartalmaznak kemény és puha elemeket egyaránt.

A városvezetés meggyőződése, hogy az esélyteremtés legfontosabb eszközét a megfelelő színvonalú és mindenki számára hozzáférhető oktatás jelenti. Ugyanakkor már az óvodába lépés előtt szükségesek olyan fejlesztések, melyek a korai fejlesztés és egyéb szociális szolgáltatások körébe tartoznak. Ennek érdekében pályázati források függvényében Biztos Kezdet Gyerekházat alakít ki és/ vagy biztos kezdet jellegű szolgáltatásokat indít és működtet.

Az óvodai nevelésben résztvevő feladat-ellátási helyek között a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes eloszlását biztosítani kell.

A Biztos Kezdet jellegű programok mellett az óvodai feladatellátási helyeken növelni kell a pedagógiai munkát segítő szakemberek kapacitását. (Pszichológus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus alkalmazása a szükségleteknek megfelelő óraszámban). Kiscsoportos és egyéni fejlesztés biztosítása. Az óvodában az óvodapedagógusi létszám biztosítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A kialakításra kerülő közösségi házban nyári napközi biztosítása szükséges, nyári étkeztetéssel, a hátrányos helyzetű tanulók részére. Olyan foglalkozások lebonyolítására van szükség, melyek biztosítják a gyermekek felzárkózási esélyeinek növelését és a szabadidő értelmes eltöltését.

A hátrányos helyzetű általános iskolás tanulók egyéni és csoportos fejlesztését, illetve a szabadidő hasznos eltöltését célzó tanoda létrehozása szükséges. A nem formális tanulási módszerekre épülő kompetencia-fejlesztés elősegíti az iskolai sikerességet és erősíti a továbbtanulási motivációkat.

A hátrányos helyzetű gyermekek lemorzsolódásának megelőzése, a devianciák, a fiatalkori bűnözővé válás elkerülése és a BTM nehézségekkel küzdő gyermekek problémáiban való segítségnyújtás biztosítása érdekében a KLIK helyi tankerületével együttműködve segíti az Önkormányzat az iskolai drogprevenció, a stressz prevenciós és a családi életre nevelés érdekében szervezett átfogó iskolai programokat, az iskola, és a szociális-gyermekvédelmi intézmények szakembereinek együttműködésével, kortárs segítők, civil szervezetek bevonásával.

A középiskolába járó hátrányos helyzetű diákok lemorzsolódásénak csökkentése érdekében az Önkormányzat speciális ösztöndíjat hoz létre, amely motiválja a diákok iskolai sikerességét és az intézményben történő bennmaradását.

A megfelelő színvonalú szociális munka biztosítása érdekében rendkívül fontos a szociális területen dolgozók továbbképzése, új gyakorlatok, lehetőségek megismerése. A szolgáltatások bővítése pályázati forrásokból oly módon, hogy az új szolgáltatások, projektek hatékony működtetése érdekében létszámfejlesztésre is sor kell, hogy kerüljön.

Az alacsony státuszú lakosok foglalkoztatásának elősegítése érdekében az önkormányzat előnyben részesíti a beruházások során azon vállalkozásokat, akik alacsony státuszú lakosságból választanak munkavállalókat. Számukra helyi adókedvezményeket biztosítása megfontolandó.

A foglalkoztatás érdekében, a lakókörnyezetek rehabilitációjához is kapcsolódóan az önkormányzat saját nádfeldolgozó üzemet és a házak náddal történő szigetelését elvégző építőipari részleget kíván létrehozni.

Kunhegyesen két szociális szövetkezet alakult, amelyek alapjai a helyi szociális gazdaságnak, amelyek TOP és a későbbiekben GINOP forrásból tovább fejleszthetők.

12. táblázat: Az anti-szegregációs terv tervezett, horizontális intézkedései

Horizontális cél	Megvalósítást célzó intézkedés	Felelős	Lehetséges pénzügyi forrás	Megvalósu- lás időtávja
1. Esélyegyenlőség biztosítása	Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése	Jegyző, Szociálpolitikai Kerekasztal és az RNÖ	Nem releváns	2015-
2. Oktatási integráció biztosítása	A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között	Óvodavezető	Nem releváns	2015-
	Kiscsoportos és egyéni fejlesztések, terápiák biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére, a fejlesztő szakemberek biztosításával.	Óvodavezető	Saját forrás	2016-
	Az óvodapedagógusok létszámának biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően	Polgármester	Saját forrás	2015-
	Nyári napközi biztosítása	Polgármester	Saját forrás	2015-
	Xxxxxx létrehozása	Polgármester	Saját forrás, EFOP	2016-
	Iskolai prevenciós programok működtetése, szakmaközi együttműködéssel	Jegyző, intézményvezetők	saját forrás	2015-
	HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása	Polgármester	Saját forrás	2015-
3. Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása	Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése	Polgármester	Saját forrás	2015-
	Nádfeldolgozó üzem létrehozása	Polgármester	Saját forrás, EFOP, TOP, GINOP	2018-
	Foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó képzések tervezése, megvalósítása	Polgármester	JNSZ Munkaügyi Központ, TOP, EFOP	2016-
4. A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása	A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház / vagy program működtetése	Polgármester	Hazai forrás	2016-
	A jelzőrendszer sikeresebb működése, és prevenciós programok működtetése	Jegyző, Szociálpolitikai Kerekasztal	Nem releváns	2015-
	Szociális szakemberek képzése	Mikro-térségi Szociális Intéz- mény vezetője	Saját forrás, TOP	2016-
5. Közösségi terek biztosítása	Biztos Kezdet Gyerekház és Tanoda szolgáltatások helyszínéül épület biztosítása	Polgármester	Saját forrás, EFOP	2016-

5.3.1.3 Terület (szegregátum) specifikus anti-szegregációs intézkedések

Terület specifikus anti-szegregációs intézkedések

A Kunhegyesen található három szegregátum közötti egyik legfőbb különbség a városszerkezeti adottságokból fakad. A 3. számú szegregátum a városközponthoz közel, az 1. és 2. számú szegregátumok azonban a város peremén helyezkednek el. Míg az előbbi esetében alapvetően rehabilitációs programok alkalmazására van szükség, addig az utóbbiakban – legalábbis hosszabb távon – mobilizációs intézkedések kell hogy megvalósuljanak. A településen található szegregátumok felszámolása nem lehetséges. Az 1. és 2. számú szegregátum – méretéből és az ott található ingatlanok magas számából adódóan – nem szüntethető meg. Az 1. és 2. számú szegregátum területén nagy számban találhatóak szociálpolitikai kedvezményből épített ingatlanok. A 3. számú szegregátum területén nincs etnikai szegregáció, vegyes a lakosság etnikai összetétele. Ezen szegregátum esetében elsősorban horizontális beavatkozások tervezése szükséges. Az 1. és 2. számú szegregátumban mindezek mellett szükséges a szegregáció oldása és az ott élők részére a lakhatási mobilizáció feltételeinek megteremtése, a mobilizáció elősegítése is. Emellett rendkívül fontos, hogy a szegregátumokban az alacsony státuszú lakosság koncentrációja ne növekedjen, ezért az 1. és 2. számú területen építési tilalom elrendelése, valamint a szegregátum duzzadásának megállítása érdekében a szegregátum és környezete egészében a lakókörnyezet minőségének javítása, valamint az ingatlanok értékének növelésén keresztül az ott lakók jövedelempozíciójának javítása szükséges.

A lakókörnyezet rehabilitációja során szükséges az 1. 2. sz. szegregátumok területén a járdák kialakítása, az utak szélesítése, a burkolat megújításával egyidejűleg. A pormentes burkolattal nem rendelkező útszakaszok burkolása szükséges.

A rehabilitáció során továbbra is figyelmet kell fordítani az illegális szemétlerakók felszámolására, illetve a kialakulás megelőzésére.

A zöldfelületek folyamatos növelésével elő kell segíteni az élhetőbb lakókörnyezetet a szegregátumok területén.

A szegregátumok területén hiányoznak a közösségi terek. Ez elsősorban az 1. és a 2. számú szegregátum esetében különösen releváns, hiszen a városközpont és a közösségi terek távolsága miatt ezeket az itt élők tudják a legkevésbé igénybe venni. A gyermekek részére nincs közösségi színtér, ezért egy játszótér megépítése indokolt.

A szegregátumokon kívül, integrált lakókörnyezetben, bérlakások kialakításával szükséges a szegregátumok oldását, az ott élők számának csökkentését elősegíteni.

A közműszolgáltatókkal együttműködve kártyás mérőórák kihelyezését szükséges kezdeményezni azon családok esetében, ahol a közművek díjhátralék miatt lekötésre kerültek az ingatlanokról.

Az önkormányzat épületet biztosít az 1. sz. és a 2. sz. szegregátumból könnyen megközelíthető helyen, olyan közösségi ház létrehozására, mely befogadhatja a Biztos Kezdet Gyerekház és a tanoda szolgáltatásokat. Emellett a az 1. sz. és a 2. sz. szegregátum területén játszóteret, valamint a két szegregátumból egyaránt megközelíthető sporttevékenységre alkalmas közösségi teret alakít ki.

13. táblázat Az anti-szegregációs terv tervezett, szegregátum specifikus intézkedései

Szegregátum sorszáma	Konkrét intézkedés/ beavatkozás	Érintett terület specifikus cél	Felelős partner	Lehetséges pénzügyi forrás	Megvalósulás lehetséges időtávja
Szegr 1., 2.	Építési tilalom elrendelése	A szegregáció erősödésének megakadályozása	Polgármester	Nem releváns	2015
Szegr 1., 2.	Járdák kiépítése	Lakókörnyezet rehabilitációja	Polgármester	Saját forrás, START Munkaprogram	2015-2017
Szegr 1.	Pormentes útburkolatok kiépítése	Lakókörnyezet rehabilitációja	Polgármester	Saját forrás	2016
Szegr 2.	Utak szélesítése, burkolat megújításával	Lakókörnyezet rehabilitációja	Polgármester	Saját forrás, egyéb pályázati forrás	2017
Szegr 1., 2.	Zöldfelületek növelése	Lakókörnyezet rehabilitációja	Polgármester	Saját forrás, TOP	2016-2017
Szegr 1. 2.	Játszótér építése, sportpálya kialakítása	kültéri, hasznos szabadidő eltöltést célzó infrastruktúrák biztosítása	Polgármester	TOP	2017
Szegr. 1., 2.	Bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben	A szegregáció oldása	Polgármester	Saját forrás, TOP	2017-
Szegr. 1., 2., 3.	Kártyás mérőórák elhelyezése	Az elvárható életminőséghez szükséges feltételek elősegítése	Kistérségi Egyesített Szoci- ális Intézmény vezetője	Saját forrás	2015-
Szegr. 1. 2.	Közösségi Ház létrehozására	szolgáltatások fejlesztése, bővítése	Polgármester	TOP	2016-
Szegr. 1.2.3.	Szociális városrehabilitációs program megvalósítása	A szegregáció erősödésének megakadályozása Lakókörnyezet rehabilitációja	Polgármester	TOP	Pályázati for- rástól függően

5.3.1.4 Az anti-szegregációs beavatkozások ütemezése

Intézkedés	2015	2016	2017	2018	2019	2020	2021	2022	2023
Anti-diszkriminációs jelzőrendszer működtetése	X	X	X	X	X	X	X	X	X
A HHH gyerekek aránya kiegyenlítettségének biztosítása az óvodai feladatellátási helyek között	X	X	X	X	X	X	X	X	X
egyéni és kiscsoportos fejlesztések, terápiák biztosítása szűrést követően az 5. életévét betöltött óvodások részére		X	X	X	X	X	X	X	X
Az óvodapedagógusok létszámának biztosítása a törvényi előírásoknak megfelelően	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Nyári napközi biztosítása	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Tanoda létrehozása		X	X	X	X	X	X	X	X
HHH középiskolás diákok ösztöndíj támogatási rendszerének kialakítása és megvalósítása	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Alacsony státuszú lakosokat foglalkoztató vállalkozások adókedvezményben részesítése	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Nádfeldolgozó üzem létrehozása, szociális szövetkezet létrehozásának megteremtése				X	X	X	X	X	X
Foglalkoztatás bővítéséhez kapcsolódó képzések tervezése, megvalósítása		X	X	X	X
A korai fejlesztés érdekében Biztos Kezdet Gyerekház6 programok működtetése		X	X	X	X	X	X	X	X
Prevenciós programok indítása az iskolákban, szakmaközi és civil együttműködéssel	X	X	X	X	X	X	X	X	X
Szociális szakemberek képzése		X	X	X	X	X	X	X	X
Biztos Kezdet Gyerekház és Tanoda szolgáltatások helyszínéül épület biztosítása		X
Építési tilalom elrendelése	X
Járdák kiépítése	X	X	X
pormentes útburkolat kiépítése		X	X
Sporttevékenységhez közösségi tér kialakítása			X
Zöldfelületek növelése		X	X
játszótér építése			X
Bérlakások kialakítása integrált lakókörnyezetben			X	X	X	X	X	X	X
Kártyás mérőórák elhelyezése	X	X	X	X	X	X	X	X	X

Anti-szegregációs beavatkozások ütemezése

14. táblázat: Az anti-szegregációs terv intézkedéseinek ütemezése

A tervezett intézke- dések szegregációs hatásainak kivédése

5.3.2 A tervezett fejlesztések szegregációs hatásainak kivédésére hozott intézkedések

A projektfejlesztés során általánosan tartózkodni kell attól, hogy bárminemű beavatkozás esélyegyenlőtlenséghez, diszkriminációhoz, szegregációhoz, vagy ezek konzerválódásához járuljon hozzá. A projektfejlesztés dokumentumainak, a település stratégiai dokumentumainak és a település helyi rendeleteinek elkészítésekor ugyanezen elvek kell, hogy érvényre jussanak.

A projektfejlesztés során a tervezett tevékenységek társadalmi elfogadottsága érdekében mind az előkészítés, mind a megvalósítás során biztosítjuk a társadalmi párbeszéd lehetséges formáit. A Roma Nemzetiségi Önkormányzatot bevonjuk ezen folyamatokba.

A közösségi térként és szociális, oktatási célra is használt épületet a szegregátumok közelében, de integrált lakókörnyezetben alakítjuk ki, hogy biztosítsuk a többségi társadalom tagjainak a részvételét a szolgáltatásokban. A különböző fejlesztések fizikai megközelíthetőségének tervezése elengedhetetlen a mindenki számára biztosított hozzáférés érdekében.

Célirányos kampányt tervezünk minden fejlesztés, program, a település életét befolyásoló esemény, illetve a településen megjelenő szolgáltatás, esemény széles körű megismertetésére, a hátrányos helyzetű csoportok tájékoztatására.

Kunhegyes város az ITS-ben tervezett fejlesztések során figyelembe veszi az antiszegregációs alapelveket. Potenciálisan szegregációs hatást gerjesztő fejlesztések a stratégiában nem szerepelnek.

5.3.3 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések

15. táblázat: Tervezett fejlesztések, amelyek eredményeként javulhatnak a szegregációs mutatók

A tervezett projekt címe	A projektben tervezett tevékenységek
	A Margaréta és Kamillla utcákban a szociális városrehabilitáció
	lehetőségeinek felmérése, az ingatlanállomány felmérése. 22
A 2. szegregátum szociális	házban több mint 100 fő lakik a területen. A bontandó épületek helyén
városrehabilitációja	passzívház minősítésnek megfelelő lakóházak építése.
	Sportjátéktér kialakítása
	A Falusias lakóöv mini városközponti tere játszótérrel ezen az
	akcióterületen épül fel. Bekerített foci/kézi/kosárlabda pálya és
	játszótér kialakítása
	Komlóssy-féle szélmalom felújítása. Az ipari műemléki épület
	látogathatóságának biztosítása, az épület felújítása
	A szegregátumban élők részt vesznek a város Társadalmi
	felzárkóztatási programjában, ahol önellátási és klíma-, környezet- és
	energiatudatos gazdálkodási ismeretek elsajátítása, gyakorlati
	képzés folyik. A program része az egyéni fejlesztés és
	tapasztalatcserék szervezése.
	Résztvevők száma 40 fő.
Szociális szövetkezetek fejlesztései	Két szövetkezet helyi termékfejlesztési és foglalkoztatási program
A közmunkások értékteremtő	Zöldségfeldolgozó építése
foglalkoztatási rendszerének	Közmunkások építőipari képzése
kialakítása	Közmunkások gyümölcstermesztői képzése Közmunkások kisállat tenyésztési képzése
	Nádpanel gyártás integrációja, üzleti és műszaki tervének
	elkészítése, az üzem felépítése
	Gyümölcsös és szőlő telepítése
	Kecsketartás integrációja, állattartó telep kialakítása, tejfeldolgozó,
	szúrópont
	Kecske helyi termékskála kidolgozása, piackutatás

A tervezett projekt címe	A projektben tervezett tevékenységek
Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése	Bölcsőde felújítása Óvodák felújítása
Társadalmi integráció, szegénység mérséklése – társadalmi befogadás, önellátás	Fenntartható háztartásgazdálkodás – elméletben és gyakorlatban Önellátás – kertészet, kisállattenyésztés, tárolás, feldolgozás, tartósítás, felesleg értékesítése Ökogazdálkodás – elméleti és gyakorlati képzés Kozmetikumok, szappanok, parfümök házilagos készítése A spórolás művészete – pénz, víz, áram, fűtés, egyszerű megtakarítási lehetőségek Közösségi szolgáltató központ, oktató és gyakorlótér kialakítása, bezárt intézmény felújításával Szociális mosoda kialakítása a rászorulóknak, helyben használható gépek (mosógép, szárítógép, vasalógép, varrógép, stb.) „Népfürdő” kialakítása rászorulóknak
Kunhegyes társadalmi megúju- lási programja	Tanulást és továbbtanulást ösztönző program Társadalmi felzárkóztatási program
Települési környezet védelme, a településkép javítása	Kunhegyes fásítása 6-8 ezer fa, cserje ültetése Kunhegyes virágosítása, a lakosság bevonásával 2016-2020 között a közterületek virágosítása a lakosság bevonásával

6 A stratégia külső és belső összefüggései

Illeszkedés vizsgálat

EU 2020 Tematikus célok és beruházási prioritások

OFTK-hoz illeszkedés

6.1 Külső összefüggések

6.1.1 Illeszkedés EU 2020 tematikus célkitűzéseihez és a beruházási prioritásokhoz

Az EU 2020 stratégia (intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés) megvalósítása érdekében kijelölt 2014-2020 közötti EU kohéziós politika 11 tematikus célkitűzést fogalmazott meg. A tematikus célkitűzésekhez 55 beruházási prioritást rendelt. (1. melléklet)

Az ITS keretében tervezett fejlesztések illeszkedését az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz a következő táblázat mutatja be.

16. táblázat: Az ITS tematikus céljainak illeszkedése az EU tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz

ITS Tematikus célok			Kapcsolódó EU
ITS Tematikus célok			tematikus célok	beruházási prioritások
T1: A munkahelyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás elősegítése			TO3, TO4, TO8	3a, 3c, 4b, 8a, 8f
T2: Vállalkozásfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése a gazdaság megerősítésére			TO3, TO6, TO8, TO9	4c, 6c, 6e, 8a, 9h
T3: Zöld Kunhegyes program – az energiahaté- konyság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése			TO1, TO5, TO6, TO4	1b, 4a, 4b, 4e, 4g
T4: Biztonságos közlekedés	elérhetőség,	környezetbarát	TO4	4f
T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése az életminőség javítására			TO4, TO9	4c, 9a
T6: Társadalmi mérséklése	megújulás és	a szegénység	TO4, TO8, TO10	4c, 8d, 8e, 9b, 10b
T7: Települési környezet védelme, a településkép javítása, szociális városrehabilitáció			TO4, TO6, TO8, TO9	4c, 6e, 8d, 8e, 9b

6.1.2 Illeszkedés az országos és megyei területfejlesztési tervdokumentumokhoz

A 2014. januárban elfogadott Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) négy hosszú távú – 2030-ig szóló – átfogó fejlesztési célt és ezek elérése érdekében tizenhárom specifikus célt, köztük hét szakpolitikai jellegű és hat területi célt fogalmaz meg.

Szakpolitikai célok:

Versenyképes, innovatív gazdaság

Életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer- feldolgozóipar fejlesztése

Gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság Kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I

Értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom Jó állam, szolgáltató állam és biztonság

Stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme

Területi célok:

Az ország makro-regionális szerepének erősítése

A többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése Kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése

Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése

Összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása

Kunhegyes város stratégiájának célrendszere elsősorban saját helyzetének stabilizálására, a gazdaság, a közszolgáltatások helyi erőforrások fenntartható hasznosítására épülő fejlesztésére, a közösségi kohézió erősítésére és a szegénység visszaszorítására irányul. A szakpolitikai célok mindegyike érinti a város megfogalmazott törekvéseit.

Kunhegyes a területi célok vonatkozásában a vidéki térségek népességmegtartó képességének növelése és a területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése témakörében érintett, mint célterület.

Kunhegyes a megye belső perifériájához tartozó, a jelentős munkanélküliséggel sújtott település, ezért a periférikus helyzetű települések felzárkóztatására irányuló elképzelések megvalósítása hozhat előrelépést a város életében. A periférikus helyzetű települések fejlesztésében a hangsúly a térségi központok megerősítésére helyezett, ami a Kunhegyesi járásban a járásszékhely erejének növelését jelenti. Ez a város perspektíváit kedvezőbben mutatja.

Megyei területfej- lesztési koncepció- hoz / programhoz illeszkedés

A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Területfejlesztési Koncepció háromszintű stratégiai célrendszert határoz meg: területi, specifikus és horizontális célokat. A dokumentum a Kunhegyesi Járást az T5 területi cél: Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése alá sorolja. A területi célhoz 4 specifikus célt rendel:

S1: A lakosság képzettségi szintjének és egészségi állapotának javítása

S2: Az agrárvertikum versenyképességének, tájfenntartó- és foglalkoztatási potenciáljának növelése

S3: Leszakadó társadalmi csoportok életminőségének és esélyegyenlőségének javítása

S4 : A társadalom és a gazdaság megújulását, a táj konszolidációját hátráltató infrastrukturális hiányosságok felszámolása

A térségre öt prioritást határoz meg, amelyből az alábbiak érintik a várost:

2. Xxxxxxxx integrált tájgazdálkodási és turisztikai programba illesztett összehangolt rehabilitációja Főbb beavatkozások: vízgazdálkodási-ökológiai-rekreációs célú integrált holtág-megújítás, vízutánpótlás, holtágak tájgazdálkodási célú hasznosítási feltételeinek megteremtése, vizsgálva egyes holtágak összekapcsolásának lehetőségét, holt-ág rezervátum

4. Tájgazdálkodási mintaprojektek, a táji diverzitást és a turisztikai vonzerőt növelő fejlesztések megvalósítása a Tisza mentén

Főbb beavatkozások: Nagykörű, Tiszabő-Tiszaroff térség, Tiszaföldvári térség, Körös mente- Tiszazug tájgazdálkodási mintaprojektek; erdősítés, tájfásítás, mozaikosabb tájkép kialakítása az

S.4. specifikus célhoz is kapcsolódva, EUROVELO, vízi és kerékpáros túra bázisok gátőr házakkal kombinált hálózatának integrált fejlesztése

5. Szociális fókuszú integrált tájgazdálkodás ösztönzése a Tisza menti kistelepülésekben

Főbb beavatkozások: munkaintenzív, jelentős foglalkoztatási képességű gazdálkodási formák kialakítása, vízgazdálkodáshoz kapcsolódó élelmiszer- és nyersanyagtermelés, extenzív gyümölcstermesztés, ártéri gazdálkodás, legeltető állattartás, erdőgazdálkodás, megújuló energiaforrás-termelés, az önfenntartás irányába mutató ellátórendszerek kiépítése

Kunhegyes város integrált településfejlesztési stratégiájában megfogalmazott célok reflektálnak a megyei koncepcióban megfogalmazott stratégiai célokra. A prioritások közül háromhoz közvetlenül kapcsolódnak a város fejlesztési elképzelései.

Megyei területfejlesztési program

Jász-Nagykun-Szolnok megye Területfejlesztési Programja Kunhegyest és a járását a legkevésbé fejlett belső perifériájának tekinti. A Program hat prioritás köré csoportosítja a tervezett fejlesztéseket:

Gazdaságfejlesztés Közlekedésfejlesztés Agrárium fejlesztése

Környezeti erőforrások hatékony megőrzése Esélyteremtő, befogadó, egészséges társadalom Település-fejlesztési programok

Az ITS készítésének projektgyűjtési munkálatai során a megyei program minden prioritásához kapcsolódik fejlesztési elképzelés Kunhegyesen. A város nagyobb projektjei nevesítve is szerepelnek a megyei területfejlesztési programban. A fejlesztéseket a döntési kompetencia függvényében a megyei területfejlesztési operatív programhoz, illetve az ágazati operatív programokhoz sorolja, amelyeken belül a beavatkozások megvalósítását projektcsoportok szolgálják.

Kunhegyes az alábbi projektcsoportokban érintett:

VI.1.1. Megyei gazdaságfejlesztési részprogram

1. Jász-Nagykun-Szolnok megyei gyermekintézmény-fejlesztési program

3. Közép-Tisza-menti turizmusfejlesztési program

7. Nagykunság – Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása

VI.1.3. Kistérségi előzetes fejlesztési részprogram

6. Tiszafüredi Kistérségi Előzetes Fejlesztési Részprogram

1. Energiahatékonyságot eredményező fejlesztések

2. Településbiztonság

3. Közlekedés fejlesztése

4. Közösségi terek kialakítása, közösségi infrastruktúra fejlesztése

6. Közigazgatási infrastruktúra fejlesztése

VII. Ágazati operatív programokhoz kapcsolódó részdokumentum

VII. 1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) projektcsomagok

5. Nagykunság – Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása

6. Nagykunság – Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása – turizmusfejlesztés Gyógy- és termálturisztikai fejlesztés Kunhegyesen

VII. 2. Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)

6. Ivóvízminőség-javítás

7. Belterületi vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés

VII. 3. Intelligens Közlekedésfejlesztés Operatív Program (IKOP)

4. Nagykunság – Tisza-tavi térség gazdasági felzárkóztatása – kapcsolódó nagyobb közlekedési fejlesztések

34. sz. Fegyvernek-Tiszafüred főút 115 kN tengelyterhelésre történő megerősítése, Kunhegyes-Karcag új összekötő út megépítése.

VII. 4. Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) projektcsomagok között

5. Alap- és középfokú oktatásfejlesztés

7. Járó- és fekvőbeteg ellátás, egészségfejlesztés

Hazai forrásból megvalósuló projektek:

2. Az állami mellékúthálózat fokozott ütemű felújítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3217. sz. Kunhegyes-Tiszaszőlős összekötőút – 22,0 km,

Tisza-tó Nemzeti Program

Helyi vidékfejlesztési stratégia

Településrendezési eszközök

6.1.3 Egyéb helyi fejlesztési és rendezési dokumentumokkal való kapcsolat

2013-ban elkészült a Tisza-tó Nemzeti Program, a Tisza-tó területfejlesztési programja. A programban Kunhegyes a Tisza-tótól távolabbi települések között szerepel, közvetlenül nem kapcsolódik a Tisza-tó turisztikai iparához, a város szerepe a térség gazdasági és szolgáltató szektorának részeként értelmezett.

A Tisza-tó területfejlesztési programja öt fő fejlesztési irányt határoz meg: Jó környezeti és ökológiai állapot fenntartása és fejlesztése

Térségi és települési infrastruktúra fejlesztése Gazdasági szerkezet megújítása Humánerőforrás fejlesztés

Turizmusfejlesztés

Ezek közül a programban Kunhegyes a térségi gazdaság, infrastruktúra és humán erőforrás fejlesztésekhez kapcsolódik.

Az ITS ennél több lehetőséget tartalmaz a programhoz való kapcsolódásra, különösen a gazdasági szerkezet megújítása és a turizmusfejlesztés területén.

Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület 15 tagtelepülésének egyike Xxxxxxxxx. A szervezet 2013- ban megújította a helyi vidékfejlesztési stratégiáját.

A HVS által megfogalmazott átfogó célkitűzések: Minőségi ökoturisztikai desztináció kialakítása

Térségi sajátosságon alapuló gazdaságfejlesztés

Emberi erőforrás fejlesztés Hosszú távú kohézió kialakítása

Kunhegyes a stratégia minden intézkedésének célterülete a turisztikai szálláshely fejlesztéstől a közösség építésig.

A kunhegyesi ITS-ben megfogalmazott célok és projektek mind a négy átfogó célkitűzéshez kapcsolódnak.

6.1.3.1 Illeszkedés a településrendezési eszközökhöz

A város településrendezési eszközeit 2010-ben módosították az akkor érvényben lévő szabályozás szerint. A tervezési folyamat megkövetelte településfejlesztési koncepció készítését. Kunhegyes város 2009-ben készítette el az integrált városfejlesztési koncepcióját, amelyben megfogalmazta a városfejlesztés átfogó, stratégiai és középtávú céljait. Egy év alatt a város helyzetében és céljait tekintve sem következett be lényegi változás, ezért a településrendezési eszközök tervezéséhez alapul szolgáló településfejlesztési koncepcióban az egy évvel korábban megfogalmazott jövőkép, átfogó cél, stratégiai célok és középtávú célok jelentek meg.

A településszerkezeti terv alátámasztására az alábbiak szerint jelennek meg a célok.

Központrendszer, intézményellátás fejlesztésének alapelvei:

A TSZT–ben a központrendszerrel, intézményellátás fejlesztésével kapcsolatos igényeket a koncepció középtávú alábbi tematikus céljai támasztják alá:

KC2. A térségi szerepkör erősítése KC4. A fenntartható turizmus kialakítása

KC5. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme KC8. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

KC9. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

KC10. A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása

Kunhegyes Város településfejlesztési koncepciójában megfogalmazott középtávú célok más formában és kontextusban, de illeszkednek az ITS céljaihoz.

K2: A térségi szerepkör erősítése megjelenik a Kunhegyes városnak, a térségi szerepének, valamint a kapcsolatrendszerének az erősítése átfogó célban, illetve a VA1: A Belváros Város- és járásközponti szerepének erősítése területi célban.

KC4: A fenntartható turizmus kialakítása megjelenik a T2: Vállalkozásfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése és a VE5 Turisztikai kínálat fejlesztése célokban.

KC5: Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme megjelenik a T7: Települési környezet védelme, településkép javítása, szociális városrehabilitáció tematikus célkitűzésben, illetve a VBCD3: Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel és a VBCD4: Szociális városrehabilitáció a Margaréta és Kamilla utca által alkotott szegregátumban területi célokban.

KC8. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása a T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése és a T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése tematikus célkitűzésekben

KC9. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése az ITS célrendszerében a T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése tematikus célhoz értendő-

A TSZT nem tartalmaz a központrendszer és az intézményellátás fejlesztésével kapcsolatos egyedi követelményeket, alapelveket, illetve újonnan kijelölt területeket.

A település intenzívebb beépítésű, és vegyes rendeltetésű központi területei településközponti vegyes területként kerültek meghatározásra.

A gazdasági területek alakításának alapelvei:

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület fejlesztésének szükségességét a fejlesztési koncepció középtávú tematikus cél fejezete támasztja alá (KC3, KC5).

A szolgáltatási, kereskedelmi célokat ellátó vállalkozások területei kereskedelmi – szolgáltató gazdasági területként kerültek meghatározásra.

A gazdasági szféra fejlesztését a fejlesztési koncepció középtávú tematikus cél fejezete irányozza elő (KC3, KC5).

A meglévő valamint az ipari fejlesztésre kijelölt területek ipari gazdasági terület területfelhasználásban kerültek meghatározásra.

A KC3. tematikus fejlesztési cél: A fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése, amely az ITS célrendszerében a T2: Vállalkozásfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és turizmus fejlesztése, VF7: A barnamezős területek hasznosítása célokban jelenik meg.

KC5. tematikus fejlesztési cél: A kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme, amely az ITS célok között a T7: Települési környezet védelme, településkép javítása, szociális városrehabilitáció és a VF7: Barnamezős területek hasznosítása célkitűzésekhez kapcsolódik.

A zöldterületek és a zöldfelületek fejlesztés alapelvei, követelményei:

A TSZT–ben a közterület fejlesztéssel kapcsolatos igényeket a koncepció középtávú tematikus cél fejezete támasztja alá: „(KC6) a természeti és környezeti állapot javítása” célban kiemelt feladat „a zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése”. Az ITS-ben a T7: Települési környezet védelme, településkép javítása, szociális városrehabilitáció célkitűzéshez illeszkedik.

A közlekedési és közmű infrastruktúra fejlesztés alapelvei, követelményei:

Gazdasági program 2014-2020

Kunhegyes közlekedés- és közműfejlesztését alapvetően a területrendezési tervekben meghatározottak és a koncepcióban rögzített tematikus célok határozzák meg, utóbbiak:

KC1. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, amely az ITS-ben a T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés tematikus célkitűzésben jelenik meg.

KC2. A térségi szerepkör erősítése az ITS-ben a Kunhegyes városnak, a térségi szerepének, valamint a kapcsolatrendszerének az erősítése átfogó célhoz, és a VA1: A Belváros város- és járásközponti szerepének erősítése területi célhoz kapcsolódik.

A TSZT a koncepcióban foglaltak szerint tartalmazza a meglévő és tervezett fő közlekedéshálózati és közműhálózati elemeket.

Tájrendezés, külterületi területfelhasználás alapelvei, követelményei

Kunhegyes Tájrendezésének, külterületi területfelhasználás alapelveit, követelményeit alapvetően a területrendezési tervekben meghatározott (már ismertetett) ajánlások és a koncepcióban rögzített tematikus célok határozzák meg, utóbbiak:

KC4. A fenntartható turizmus kialakítása

KC5. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme KC6. A természeti és környezeti állapot javítása

Az ITS-ben A helyi természeti, gazdasági, kulturális és táji örökség felhasználása fenntartható klíma-, környezet és energiatudatos gazdaság fejlesztése átfogó cél alapozza meg a területfelhasználás alapelveit.

Az ITS-ben a hosszú távú átfogó célok, a középtávú tematikus és területi célok összhangban vannak a településrendezési eszközök megalapozására szolgáló területfejlesztési koncepcióban meghatározott jövőképpel, átfogó céllal, és a területrendezési eszközök tervezésének elveivel.

6.1.3.2 Illeszkedés az önkormányzat gazdasági programjához

Kunhegyes Város Önkormányzatának Gazdasági Programja a 2014-2020 tervezési időszakra készült el. A dokumentumban a Kunhegyes jövőképe az alábbi mondattal került összefoglalásra:

A fejlesztés alapcélja kettős:

Törekedni kell arra, hogy a város a lehető legteljesebb mértékben feltárja és kihasználja az adottságaiban rejlő lehetőségeket, minél szélesebb talajt biztosítva a jövedelemszerzésre, - és ezt tegye úgy, hogy az épített, természeti és táji környezeti értékek fenntartható módon kerüljenek felhasználásra.

Kunhegyes olyan várossá váljon, amely hosszú távon megerősíti a kistérségben betöltött szerepét, a versenyképes gazdaság és minőségi életkörülmények feltételét megteremtve, tudatosan és fenntartható módon javítson a természeti és az épített környezet minőségén.

A város számára jelentős kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva együttműködik a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel.

A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyságelvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése – ebbe kiemelten beleértve a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a mikro-térségi centrum - és híd szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon.

Környezetvédelmi program

A jövőképben megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre:

1. Kunhegyes mikro-térségi centrum szerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése.

2. A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása.

3. „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható település-fejlesztési akciókkal.

Kunhegyes város ITS programjának tematikus és területi célkitűzései összhangban vannak a korábban meghatározott stratégiai célokkal, némiképp fókuszáltabbak a munkahelyteremtés, gazdaságélénkítés, az energiahatékonyság növelése és szegénység kezelése témakörére.

T1: A munkahelyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás elősegítése

T2: Vállalkozásfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése a gazdaság megerősítésére

T3: Zöld Kunhegyes program - az energiahatékonyság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése

T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés

T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése az életminőség javítására T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése

T7: Települési környezet védelme, a településkép javítása, szociális városrehabilitáció

6.1.3.3 A települési környezetvédelmi programmal való összhang

Kunhegyes Város Környezetvédelmi Program és Akcióterv 2011-2014 13 programot határozott meg:

I. Települési Környezetvédelmi Információs Rendszer (TEKIR) létrehozása

II. A környezeti levegő minőségének javítása

III. Közműellátás javítása

IV. Felszíni vizek rendezése

V. A talaj védelme

VI. A korszerű hulladékgazdálkodás feltételeinek a megteremtése

VII. Épített környezet védelme

VIII. Kül- és belterületi zöldfelület-fejlesztés

IX. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése

X. Az energiagazdálkodás racionalizálása

XI. Természet- és tájvédelem

XII. A zajártalom és a rezgések elleni védelem

XIII. Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód, környezeti nevelés Az akcióterv a programokat az alábbi célokhoz rendelte:

Cél–I. Levegőtisztaság-védelem Cél–II. Vízvédelem

Cél-III. Földvédelem

Cél-IV. Települési és épített környezet védelme Cél-V. Emberi egészség védelme

Cél-VI. Természetvédelem Cél-VII. Hulladékgazdálkodás

Cél-VIII. Zaj- és rezgés elleni védelem

Cél-IX. Lakossági környezeti tudat és szemlélet Cél-X. Környezetbiztonság

Kunhegyes város ITS célrendszerének és beavatkozásainak alapelvei között szerepel az erőforrások fenntartható használata, a természeti környezet túlhasználatának elkerülése. A

környezeti fenntarthatóság biztosítása minden megjelölt cél és akció korlátja. Az ITS a tevékenységek teljes ciklusára érvényesített klíma-, környezet- és energiatudatos szemléletmód alkalmazásával készül.

Az ITS tematikus céljai közül a

T3: Zöld Kunhegyes program - az energiahatékonyság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése a Cél I-gyel, a Cél VI-tal és a Cél VII-tel áll kapcsolatban.

T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés a környezetvédelmi akcióterv IX.: A közlekedési infrastruktúra fejlesztése programmal hozható összefüggésbe

T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése az életminőség javítására az energiahatékonyság növelésére irányul, ezért a X. Az energiagazdálkodás racionalizálása programhoz társítható.

T7: Települési környezet védelme, a településkép javítása, szociális városrehabilitáció illeszkedik legszorosabban a Cél IV-hez illeszkedik.

A T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése tematikus célkitűzés a fenntartható, klíma-, környezet és energiatudatos szemléletre épül, ami a Xxx XX-nek felel meg.

Kunhegyesen kiépültek a vonalas infrastruktúrák, amelyek lehetővé teszik a talaj, a talajvíz és a felszíni vizek szennyezésének megszüntetését. Megépült a regionális hulladéklerakó, ahol a szelektív és kommunális hulladékgyűjtés és deponálás rendszere megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, a felhagyott hulladéklerakó rekultivációja is befejeződött.

Célok és problémák kapcsolata

6.2 Belső összefüggések

6.2.1 A célok és a helyzetértékelésben bemutatott problémák kapcsolata

Jelen fejezet célja, hogy bemutassa, hogy a stratégiában meghatározott célok teljesülése hogyan és milyen mértékben segíti elő a helyzetfeltáró fejezetekben meghatározott városi és városrészi problémák mérséklődését, illetve hogy a célok milyen mértékben építenek a különböző területi szinteken definiált adottságokra. Az alábbi táblázatokban összefoglalva azonosítottuk a tematikus és területi célok, valamint a problémák és adottságok közötti összefüggések, erősségét egy 0-3 skálán, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli.

Ahogy a lenti 17. összefoglaló-értékelő táblából látszik, a problémák mérséklése szempontjából a város legfontosabb célkitűzése a munkahelyteremtés és vállalkozásfejlesztés. A város gazdaságának és foglalkoztató képességének megerősítése beindíthat egy emelkedő spirált, ami munkához, jövedelemhez, megbecsüléshez juttatja a város és környékének lakosait, javítja a lakosság élet- és lakáskörülményeit. A leszakadó társadalmi csoportok integrációja, a társadalmi kohézió javítása, a szegénység mérséklése, a helyi hagyományőrző, hobbi, sport és önsegítő közösségek aktivizálódása élhetőbbé, színesebbé, érdekesebbé teszi a várost. A gazdasági és társadalmi javulások vonzóbbá teszik a várost a fiataljainak is, és ez fékezheti a népességcsökkenést és elöregedést, vonzóbbá teszi a várost a lehetséges betelepülők számára. A vonzó, rendezett településkép, a színesebb közösségi élet és a turisztikai termékkínálat növekedése a várost turisztikai termékké formálja, amely alapja a vidéki turizmus sikerének.

A városnak és a lakosságnak jelenleg az alacsony energiahatékonyságú épületek fenntartása lehetőségeken felüli erőfeszítéseket követel, a város épületállományának szigetelése részben megtakarításokat eredményez, részben piacot jelent a helyi vállalkozóknak, akik a munkákat elvégzik. A közszolgáltatások fejlesztése kevés közvetlenül kimutatható hatással rendelkezik a város és a lakosok gazdasági problémáinak megoldásában, mégis kulcsfontosságú a társadalmi problémává összegződő elöregedés kezelésében, a munkanélküliséget és a társadalmi státuszvesztést gyakran kísérő depresszív állapotok megfelelő kezelésében, az aktív korúak foglalkoztathatóságának megtartásában.

A középtávú tematikus célok a város problémáira reagálnak, ugyanakkor a problémák megoldásában a város és lakosai külső szakmai és pénzügyi erőforrások nélkül nehezen léphetnek előre. Jelenleg a város még nem érte el azt a pontot, hogy önerejéből megoldja a problémáit.

A 18. táblázat szerint a tematikus célok alapvetően a helyi erőforrásokra épülnek, a leginkább a munkahelyteremtés, a turizmus és a zöld gazdaság fejlesztése. A periférikus elhelyezkedés folytán sok választása nincs a városnak, abból kell gazdálkodniuk, ami van, mivel – ha javul is a város kapcsolatrendszerét biztosító úthálózat minősége – az elérési idők lényegesen nem lesznek rövidebbek. Az adottságok kihasználásának lehetőségét azonban a belső erőforrások nem teszik lehetővé, külső forrásbevonásra is szükség van. Nagy előnyöket hordoz a város számára a megfelelő kapacitású és képzési struktúrájú oktatási intézményrendszer kiépítettsége.

A városrészekhez rendelt területi célok a városrész speciális vonásait célozta meg. A 19. táblázatban láthatjuk, hogy az egyes városrészi problémák olykor mégsem teljesen specifikusak, bár a mértékek különbözők. A Belváros az ott sűrűsödő funkciók következtében a problémák szinte mindegyikében érintett, azonban a mértékek különbözők. A Turisztikai kínálat fejlesztése a Turisztikai övben szintén a problémák zömével szembesül, mivel a kisvárosi-falusi turizmus magát a települést adja el, nem pusztán az attrakciót, és az alapvető turisztikai kínálati elemek is csak részben állnak rendelkezésre. A szegregátumok rehabilitációja hasonlóképpen számottevő mértékben hozzájárul a városrészekben azonosított problémák felszámolásához.

A 20. táblázatban látható, hogy a városban a területek adottságai csak néhány vonatkozásban specifikusak, de erre szilárdan lehet építeni, mint a Belvárosban a központi funkciók fejlesztése vagy az Ipari övben a gazdaságfejlesztési elképzelések. A többi terület esetében ennyire markáns sajátosságok nem határozhatók meg, ugyanakkor ugyanazon adottságokra építve némiképp eltérő célok is elérhetőnek tűnnek, mint a mini városrészi központok kialakítása, a turizmusfejlesztés és a szociális városrehabilitáció, bár ez utóbbi inkább az azonosított problémákra válaszol, és nem adottságokra épül.

17. táblázat A városi szintű középtávú tematikus célok és problémák kapcsolatai

Városi szintű problémák	Városi szintű középtávú tematikus célok
Városi szintű problémák	T1: A munkahelyte- remtés, az értékteremtő közfoglalkoztatás és az önfoglalkoztatás elősegítése	T2: Vállalkozás- fejlesztés, vállalkozói infrastruktúr a és a turizmus fejlesztése	T3: Zöld Kunhegyes program – az energia- hatékonyság növelése és a szennyezőanyag ki- bocsátás csökkentése	T4: Biztonságos elérhetőség, környezetba- rát közlekedés	T5: A közszolgálta tások és a közintézmén yek fejlesztése	T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése	T7: Települési környezet vé- delme a telepü- léskép javítása, szociális város- rehabilitáció	A kapcsoló- dások összesített erőssége
Állandósult magas munkanélküliség miatt növekvő elszegényedés, gyenge vásárlóerő és alulfejlett helyi gazdaság	3	3	3	1	2	3	3	18
Jelentős munkanélküliséggel sújtott település	3	3	1	2	1	3	3	16
Alacsony vállalkozói aktivitás, kis adóerő, gazdaság foglalkoztató képessége kevés, a tőkeellátottság hiányos	3	3	2	2	1	3	1	15
A munkaerő képzettségi szintje alacsony, szakképzettség hiánya	3	2	2	1	1	2	2	14
Kunhegyes közlekedési árnyékhelyzetben fekszik, a megye belső perifériáján, távol a fejlődési gócpontoktól	3	3	1	2	1	2	1	13
Munkalehetőségek hiányában a képzett, fiatal munkaerő elvándorlása	3	3	2	1	1	1	2	13
A városban és vonzáskörzetében az úthálózat minőség nem megfelelő	1	1	1	3	0	1	1	8
Az intézmények és a lakóépületek energiahatékonysága nem megfelelő	0	0	2	0	3	0	1	6
A szociális és egészségügyi szolgáltatások részben nem fedik le a város igényeit	0	0	0	0	3	2	2	7
A kapcsolódások összesített erőssége	19	18	12	11	6	14	13	95

18. táblázat: A városi szintű középtávú tematikus célok és adottságok kapcsolatai

Városi szintű adottságok	Városi szintű középtávú tematikus célok
Városi szintű adottságok	T1: A munka- helyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztat ás és az önfoglalkoztatá s elősegítése	T2: Vállalkozás- fejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése	T3: Zöld Kunhe- gyes program – az energiahatékony- ság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése	T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés	T5: A közszolgáltatá- sok és a közintézmények fejlesztése	T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése	T7: Települési környezet vé- delme a telepü- léskép javítása, szociális város- rehabilitáció	A kapcsolódások összesített erőssége
Magas munkanélküliség, szabad munkaerő	3	2	3	2	1	1	2	14
Fejlett alap- és középfokú oktatási intézményrendszer	2	1	1	1	3	1	1	10
Gyógy- és termálvízkincs	2	3	2	0	2	1	1	12
Kiváló termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek	1	1	3	0	0	2	1	7
Országos és helyi védettségű műemlékek	0	2	0	1	1	1	1	6
A kapcsolódások összesített erőssége	8	9	9	4	7	6	5	48

19. táblázat: A városrészi szintű területi célok és problémák kapcsolatai

Városrészi problémák	Városrészi szintű középtávú tematikus célok
Városrészi problémák	VA1: A Belváros város- és járásközponti szerepének erősítése	VBCD2: Az energiahaté- konyság és a megújuló ener- giaforrások használatának növelése	VBCD3: Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel	VBCD4. Szociális városrehabilitáció a Margaréta és Kamilla utca által határolt szegregátumban	VE5: Turisztikai kínálat fejlesztése	VE6: Elérhető- ség javítása	VF7: A barname- zős területek hasznosí- tása	VF8: A klíma-, környezet- és energiatudatos gazdálkodás fejlesztése	A kapcsoló- dások összesített erőssége
Hiányzó közösségi terület	3	0	3	3	0	0	0	0	9
Közintézmények felújításra érett ingatlan állománya	3	1	0	0	0	0	0	0	4
Kevés rekreációs terület	2	0	3	3	3	0	0	0	11
Kevés parkoló	3	0	0	0	3	0	0	0	6
Növekvő szegregátumok	0	0	0	3	3	0	0	0	6
Nagyarányú munkanélküliség és szegénység	2	0	0	3	0	0	0	0	5
Turisztikai kínálat gyenge, felújításra szoruló műemlékek	3	0	0	0	3	0	0	0	6
Biztonságos kerékpáros közlekedés	3	0	3	0	3	3	0	0	12
Alacsony energiahatékonyság	3	3	0	3	3	0	3	3	18
Vállalkozások alacsony forrásabrszorpciós képesség	0	0	0	0	3	0	3	3	9
A kapcsolódások összesített erőssége	22	4	9	15	21	3	6	6	80

20. táblázat: A városrészi szintű területi célok és az adottságok kapcsolatai

Városrészi adottságok		Városrészi szintű középtávú tematikus célok
Városrészi adottságok		VA1: A Belváros vá- ros- és já- rásközponti szerepének erősítése	VBCD2: Az energiahatékon yság és a megújuló energiaforrások használatának növelése	VBCD3: Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel	VBCD4. Szociális városrehabilitáció a Margaréta és Kamilla utca által határolt szegregátumban	VE5: Turisztikai kínálat fejlesztése	VE6: Elérhetőség javítása	VF7: A barnamezős területek hasznosítása	VF8: A klíma-, környezet- és energiatudatos gazdálkodás fejlesztése	A kapcsolódások összesített erőssége
A	Központi szerep- kör, intézmények, közlekedés	3	0	0	0	0	0	0	0	3
	Reprezentatív zöldfelület	3	0	0	0	0	0	0	0	3
	Teljes közmű- vesítés	3	3	3	3	3	0	3	3	21
BCDE	Lakófunkció dominanciája	0	3	3	3	0	0	0	0	9
	Nagy kerékpáros forgalom	3	0	3	3	3	3	3	0	18
	Fejleszthető közterületek	3	0	3	3	3	0	0	0	12
F	Fejlesztésre kijelölt területek	0	0	0	0	3	0	3	3	9
A kapcsolódások összesített erőssége		15	6	12	12	12	3	9	6	75

Kunhegyes Város Integrált Településfejlesztési Stratégia II. Stratégia 77

A célok logikai összefüggései

6.2.2 A célok logikai összefüggései

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott városi és városrészi célok között azonosítható összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes területi/városrészi célok teljesülése milyen mértékben segíti elő települési léptékű célok megvalósulását. Az alábbi táblázatban a tematikus és területi célok közötti összefüggések erősségét egy 0-3 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, míg a „3” érték az erős kapcsolódást jelöli.

A 21. táblázat különböző célok logikai összefüggéseit összesíti, ez alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük:

A Belváros központi funkcióinak fejlesztése összességében jelentősen hozzájárulnak a város fejlődéséhez.

Az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák használatának kiterjesztése a következő fejlesztési ciklus központi eleme, amely a legnagyobb hatást gyakorolja a városi célok elérésére.

A fenntarthatóságra építő, a klíma-, környezet és energiatudatosságot középpontba állító városrehabilitáció és ehhez kapcsolódó társadalmi integrációs tevékenységek együttesen nagyon jelentős hatást fejthetnek ki a város életére.

A szegénység nyomásának enyhítést célzó projektek a takarékos erőforrás felhasználásra, a közösségi cselekvésekre, ugyanakkor az autonómia fejlesztésére épülnek. A tradíciót és legmodernebb szemléletet ötvöző, az egyszerűen használható megújuló energiát alkalmazó megoldások elterjesztése szinte az összes városrészi cél hatását erősíti.

A legfontosabb, gazdaságfejlesztési tematikus célok (T1, T2, T3) a város egészére vonatkozóan fogalmazódtak meg, a gazdasági funkciók minden városrészben jelen vannak, ezért városrészi célként csak speciális felhasználás esetén jelentek meg.

Az út- és kerékpáros közlekedési fejlesztések a város egészének mindennapi életére hatással vannak, ebben a témakörben városrészi célok megfogalmazása nem történt. Az elérhetőség általános fejlesztése, illetve a hivatásforgalmi és a turisztikai célú kerékpárút fejlesztés alapvető háttérsinfrastruktúra fejlesztés, amely javítja a közlekedés biztonságát és az életkörülményeket.

Kunhegyes Város Integrált Településfejlesztési Stratégia II. Stratégia 78

21. táblázat: A települési tematikus és területi célok logikai összefüggései

Városrészi területi célok	Városi szintű középtávú tematikus célok
Városrészi területi célok	T1: A munka- helyteremtés, az értékteremtő közfoglalkoztat ás és az önfoglalkoztatá s elősegítése	T2: Vállalkozás- fejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése	T3: Zöld Kunhe- gyes program – az energiahatékony- ság növelése és a szennyezőanyag kibocsátás csökkentése	T4: Biztonságos elérhetőség, környezetbarát közlekedés	T5: A közszolgáltatá- sok és a közintézmények fejlesztése	T6: Társadalmi megújulás és a szegénység mérséklése	T7: Települési környezet vé- delme a telepü- léskép javítása, szociális város- rehabilitáció	A kapcsolódások összesített erőssége
VA1: A Belváros város- és járásközponti szerepének erősítése	0	3	0	3	2	2	3	13
VBCD2: Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használatának növelése	1	2	3	0	3	3	3	15
VBCD3: Mini városrészi központok kialakítása játszótérrel	0	0	0	0	0	3	3	6
VBCD4. Szociális városrehabilitáció a Margaréta és Kamilla utca által határolt szegregátumban	2	0	2	0	1	3	3	11
VE5: Turisztikai kínálat fejlesztése	2	3	1	3	0	2	2	13
VE6: Elérhetőség javítása	0	2	0	3	0	0	0	5
VF7: A barnamezős területek hasznosítása	2	2	2	0	0	0	1	7
VF8: A klíma-, környezet- és energiatudatos gazdálkodás fejlesztése	2	2	3	0	2	2	2	13
A kapcsolódások összesített erőssége	9	12	11	9	8	13	14	76

A stratégia megvalósíthatósága

A beavatkozások egymásra gyakorolt hatása

6.2.3 A stratégia megvalósíthatósága

A stratégia megvalósíthatósága számos külső és belső tényezőtől függ; ezek egy részét az önkormányzat közvetlenül biztosíthatja, más részére jelentős befolyása van, míg a tényezők jelentős része az önkormányzat tevékenységétől részben vagy egészben független külső adottságként jelentkezik. A legtöbb ilyen tényezővel kapcsolatban kockázatokat is azonosíthatunk, ezeket lásd részletesen a 7. „A stratégia megvalósításának főbb kockázatai” fejezetben. A megvalósítást befolyásoló legfontosabb tényezők:

Partnerségi viszonyok: a megvalósítás alapfeltétele, hogy a város az összes érdekelt fél támogatását élvezze, és mind saját polgáraival, mind pedig járási, megyei és központi kormányzati partnereivel kölcsönös előnyökön nyugvó, a problémák megoldására koncentráló, kreatív párbeszédet folytasson. A partnerség kiépítése már a tervezés során megkezdődik, és a végrehajtás során a különböző ágazati partnerek bevonásával teljesedik ki. A partnerségi kérdéseket a 8.2 „Az ITS megvalósításának szervezeti keretei” című fejezet fejti ki.

Felelős vezetés: a stratégia megvalósításához – tekintettel a döntéshozói és operatív feladatok számosságára – felelős és aktív városvezetésre, és jól képzett, tájékozott operatív munkatársakra van szükség. A megfelelő szervezet és személyi állomány a biztosítéka annak, hogy a szükséges döntések megfelelő időben és megfelelő tartalommal megszülessenek, és a döntések alapján az operatív végrehajtó szervezet világos hatáskörökkel dolgozzon a megvalósításon.

Nyomon követés, rugalmas tervezés: a változó társadalmi-gazdasági körülményekhez történő alkalmazkodás követelménye szükségessé teszi, hogy a stratégia elfogadása után is lehetséges rugalmasan tudjon alkalmazkodni a lehetőségekhez, külső adottságokhoz. Ehhez monitoring és kontrolling rendszer működtetése szükséges, amely lehetővé teszi a megvalósulás nyomon követését, az akadályozó tényezők azonosítását és megfelelő intézkedések meghozatalát.

Pénzügyi tervezés, pénzügyi források: a megvalósítás alapvető feltétele a pénzügyi források megfelelő időben történő rendelkezésre állása. Míg az előkészítés feladatai során ezek elsősorban önkormányzati források, addig a megvalósítás – tekintettel a szűkös belső anyagi lehetőségekre – elsősorban külső forrásokra támaszkodhat. A források biztosításának körülményeit, ütemezését és azok nagyságrendjét a 4.5 „A fejlesztések ütemezés”, valamint a 4.6 „A fejlesztések összehangolt, vázlatos pénzügyi terve” című fejezet tartalmazza.

6.2.4 A célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása

Jelen fejezetben a stratégiában meghatározott beavatkozások között azonosítható logikai összefüggéseit mutatjuk be. Az alábbi összesítő táblában azt vizsgáljuk, hogy az egyes beavatkozások milyen mértékben kapcsolódnak más beavatkozásokhoz, mennyiben segítik, vagy éppen rontják azok eredményességét. Az alábbi táblázatban a beavatkozások közötti összefüggések erősségét egy -2 – 0 - +2 skálán azonosítottuk, ahol a „0” a kapcsolódás hiányát, a -2 az erős negatív hatást, míg a „+2” érték az erős pozitív kapcsolódást jelöli.

Az alábbi, a beavatkozások logikai összefüggéseit összesítő 22. táblázat alapján a következő főbb megállapításokat tehetjük:

A tervezet beavatkozások között negatív kapcsolat nem mutatható ki. A vállalkozásfejlesztési elképzelések és a települési környezet védelme közötti konfliktus két csatornán keresztül tompított, egyfelől a városfejlesztés alapelve a természeti erőforrások fenntartható használata természet és környezetkárosító tevékenységeket nem engedélyezi, másfelől a vállalkozásfejlesztés célterületei a zöld gazdaság fejlesztése és a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése irányába mutatnak.

Az alapvető infrastruktúrák felújítása és kiépítése, a közintézmények fejlesztése és a többi beavatkozás közötti közvetlen kapcsolat nehezen kimutatható. Amennyiben ezek tervezési, kivitelezési és projekt menedzsment feladatait helyi vállalkozások végzik, akkor a vállalkozásfejlesztéssel közvetlen és szoros kapcsolat alakulhat ki. A közintézmények fejlesztése jelentős részben energiahatékonysági beruházásokat és megújuló energiák hasznosítását célozzák, a Zöld Kunhegyes Programmal szoros az összefüggés.

A közmunkások értékteremtő foglakoztatásának vázolt irányai a helyi és a zöld gazdaság fejlesztése, a szegénység mérséklése, piacképes termékek előállítása felé mozdulnak el. A remény az, hogy piacképessé válik a közmunkások tevékenysége, így a munkaerőpiacon találnak munkát, illetve a közmunkaprogramban ideiglenesen végzett tevékenységek kiszélesítésével, az együttműködések résztvevőjeként önálló vagy részben önálló egzisztenciára tesznek szert. Emiatt a vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatba hozható a beavatkozás.

22. táblázat: A beavatkozások logikai kapcsolatai

Beavatkozások	AT 1: Holt-Kakat rehabilitációja	AT2: Szociális városrehabilitáció a 2. szegregátumban	Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése	Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése	Kunhegyes társadalmi megújulási programja	Szegénység mérséklése	Települési környezet védelme, a településkép javítása	Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése	Zöld Kunhegyes Program
A közmunkások értékte- remtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása	1	2	0	0	1	2	2	1	2
AT 1: Holt-Kakat rehabilitációja		0	1	0	2	0	2	1	0
AT2: Szociális városrehabilitáció a 2. szegregátumban			0	1	2	2	1	2	1
Az elérhetőség javítása, a kerékpáros közlekedés fejlesztése				1	1	0	1	1	1
Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése					1	0	1	2	2
Kunhegyes társadalmi megújulási programja						2	2	1	2
Szegénység mérséklése – a társadalmi befogadás, önellátás							0	2	2
Települési környezet védelme, a településkép javítása								1	1
Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése									2

Kunhegyes társadalmi megújulási programja a fenntartható életmód, a helyi közösségek klíma-, környezet- és energiatudatos szemléletváltására épül, egyben csatornája a háztartások önellátását elősegítő elméleti és gyakorlati képzéseknek.

A társadalmi befogadás és szegénység mérséklése az együtt érző, az egyéni képességek fejlesztésére hangsúlyt helyező, az autonóm problémamegoldást és az önmenedzselést segítő készségek elméleti és gyakorlati elsajátítására, időszakos törődés szolgáltatásainak biztosítására épül. A közvetítő csatorna részben a közfoglalkoztatás, a közfoglalkoztatás kertében működő integrációs tevékenységek, részben a helyi társadalom megújításának keretében kialakuló civil szolgáltatások.

7 A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

Kockázatok

A stratégia megvalósításának az esélyeit mind a város, mind az érdekeltek hozzájárulása, mind külsődleges tényezők jelentősen befolyásolhatják. Kockázatnak tekintünk minden olyan hatást, amely veszélyezteti a stratégia megvalósulását.

A kockázatok keletkezhetnek:

az ITS tervezési folyamatában: információs hiányok vagy aszimmetriák következtében,

a megvalósítás szervezeti rendszerében: folyamatszervezési, szabályozás vagy kompetencia problémák adódhatnak

jelentős pénzügyi kockázatok kísérik a teljes programot

a projekt előkészítés során jogi, közbeszerzési akadályok merülhetnek fel a megvalósítás, kivitelezés és fenntartás számos buktatót rejthet

az ITS megvalósításában közreműködő partnerek együttműködésében kisebb-nagyobb diszharmóniák léphetnek fel.

A tervezési folyamat során azonosítani szükséges a nagy valószínűséggel bekövetkező és nagy hatású kockázatokat, amelyek semlegesítésére előzetes intézkedések szükségesek, illetve kockázatkezelési eljárás kidolgozása szükséges.

23. táblázat: A stratégia megvalósíthatóságának főbb kockázatai

Kockázat megnevezése

Valószínűs ég (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes;

alacsony)

Kockázatkezelés módja

A jogszabályi környezet kedvezőtlen irányú változása (az önkormányzatokra vonatkozó szabályok gyakori változása)

magas

jelentős

Az jogszabályi változások folyamatos figyelemmel kísérése

Rugalmas, gyors reagálás a megvá- ltozó jogszabályi körülményekhez

Közbeszerzési eljárásokból adódó kockázatok (helyi szakember hiány, időbeli elhúzódások)

közepes

Az eljárásrend szigorú betartása minden érintett részéről

A közbeszerzési dokumentumok megfelelő szakmai előkészítettsé- gének biztosítása

A közigazgatás átszervezéséből fakadó kockázatok, a hatósági dokumentumok hiánya, késése

közepes

A hatsági dokumentumok ügyintézési időkereteinek figyelembe vétele

Esetleges késésre, csúszásra előre felkészülés már az előkészítés során

Saját forrás előteremtésének kockázata (a vállalkozások alulfinanszírozottak, az önkor- mányzatnak a pályázatok

önrészéhez is támogatásra volt szüksége, kevés a saját forrás)

közepes

jelentős

Alternatív forráslehetőségek felkutatása, amit az önkormányzati gazdálkodás szigorítása jelentősen megnehezít

Hazai illetve Európai Uniós

fejlesztési források elmaradása

alacsony /

közepes

jelentős

A forrás lehívás késedelmére való

felkészülés

A projektek megvalósítási költsége jóval meghaladja a tervezett mérté- ket (a területek rehabilitációja, az épületek, infrastruktúrák felújítá-

sánál váratlan többletköltségek jelentkeznek)

közepes

Részletes projekttervek, átgondolt műszaki tervek, költségvetések készítése

Tartalékkeret meghatározása

A megvalósításhoz szükséges

szakemberek hiánya helyben

alacsony

közepes

Az Önkormányzat feladata, hogy

megfelelő szakmai hátteret biztosítson

Kockázat megnevezése

Valószínűs ég (magas; közepes; alacsony)

Hatás mértéke (jelentős; közepes;

alacsony)

Kockázatkezelés módja

Előre nem látható műszaki

problémák

magas

jelentős

Részletes tanulmánytervek készítése,

alapos helyzetfelmérés

Nem megfelelő műszaki tervek vagy kivitelezés

alacsony

közepes

A tervezők és kivitelezők kiválasztása során kiemelt figyelem fordítása a

szakmai alkalmasság, megfelelő referenciák meglétére.

Többletmunka felmerülése

közepes

Esetleges többletmunkára felkészülés

már az előkészítés során

Az indikátorok teljesítése nem lehetséges

alacsony

jelentős

Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása

Kunhegyes befektetési szempont- ból diszpreferált város, a fejleszté- sekhez szükséges befektetők, partnerek hiánya

magas

Megfelelő marketing és promóciós tevékenységek, a befektetési lehetőségek kapcsán, a szabad

vállalkozási övezetek lehetőségeinek kiszélesítésére lobbi tevékenység

Társadalmi szempontok kockázatai: lakossági ellenállás, negatív közvélemény

közepes

Magas szintű partnerség biztosítása Folyamatos kommunikáció a lakossággal, helyi fórumok

szervezése

8 A megvalósítás eszközei és nyomon követése

A megvalósítás eszközei

8.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek

Az alábbi fejezetben azokat a lehetséges, de nem beruházási jellegű eszközöket tekintjük át, melyeket a településnek – az önkormányzatnak – alkalmazni érdemes a stratégiában megvalósítandó célok teljesülése érdekében.

A szabályozási környezet kiszámíthatóvá és megismerhetővé tétele:

A stratégia sikeres megvalósításához szükség van az önkormányzat megfelelő jogalkotói és jogalkalmazói magatartására, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítására és fenntartására.

Az önkormányzat a szabályozásban is egyértelművé teszi azokat a célokat és prioritásokat, melyek a település hosszú távú érdekeit szolgálják.

A szabályozás a helyi gazdasági és társadalmi környezet megfelelő irányú fejlődésének elősegítésére koncentrál, meghatározza a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és végre is hajtja azokat.

Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot és a befektetések kockázatát.

Befektetés ösztönzés

Az infrastruktúra korszerűsítésén felül kiemelten fontos a település meglévő és a későbbiekben fejlesztésre kerülő, gazdaságilag hasznosítható területeinek megfelelő kihasználása.

A 2009-ben készült befektetés ösztönzési stratégiának megfelelően az önkormányzat aktív, proaktív befektetés-ösztönzési tevékenységet folytat.

A vállalkozói igények felmérése és a potenciális beruházók rendelkezésre álló, önkormányzati és nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok nyilvántartása.

A befektetés ösztönzés részeként elkészült stratégia és a kapcsolódó kiadvány elektronikus nyilvánosságát a város biztosítja, emellett további marketing tevékenység folytatása javasolt. A helyi adótörvényben a megtelepedést ösztönző adókedvezmények kialakítása.

Kunhegyes szabad vállalkozási övezet, így az itt fejlesztő, a városba betelepülő vállalkozások 70%-os támogatási intenzitású finanszírozásban részesülhetnek az EU-s pályázatokon.

Az önkormányzat az érdeklődő befektetőkkel tárgyal, nyitott a befektetési szándékok és lehetőségek mérlegelésére.

Az ITS beavatkozásai közül több megvalósítása feltételezi a vállalkozásokkal kialakított együttműködést.

a Zöld Kunhegyes Program energetikai fejlesztései igényelnek nagy összegű befektetéseket. A korábbi tervekben is szereplő programpont megvalósítása jelentős támogatás és jelentős befektetés mellett valósulhat meg. A térségi és szakmai kapcsolatrendszerek kiépítése folyamatban van.

A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása legegyszerűbben vállalkozásokkal folytatott együttműködéseken keresztül valósíthatók meg. A zöldségfeldolgozás, a nádpallók gyártása, a gyümölcstermesztés, a kertészeti termékek termelése, a kisállat tenyésztés integrációja egyaránt igényel szakmai és piaci együttműködéseket.

A turisztikai szálláshely- és programkínálat helyi és térségi összefogása.

Településmarketing tevékenység

A városmarketing tevékenység elsődleges célja a település „láthatóvá tétele”. Ez egyaránt fontos a lakosság és a lehetséges beruházók, vállalkozók szempontjából. A településmarketing tevékenység részeként – kapcsolódva a befektetés ösztönzés gyakorlatához – a város honlapján szabadon elérhetők a településfejlesztési dokumentumok, a legfontosabb társadalmi és gazdasági adatok, a vállalkozások számára kiemelten érdekes ingatlanokra, területekre vonatkozó közművesítettségi információk.

A tevékenység egyik célja az integrált városfejlesztési stratégia egyes elemeinek megismertetése és elfogadtatása a célközönséggel. Az ehhez kapcsolódó kommunikáció már az előkészítés időszakában elindult az egyeztetésekkel. Ekkor a kétirányú kommunikáció formálta magát a stratégiát is, hisz az észrevételek figyelembevételével készültek el a végleges tervek. A kommunikáció révén ismerhetik meg a helybéliek a rekonstrukció tartalmát és ütemezését. Az építési tevékenységek együtt járnak a területhasználat korlátozásával, amelyhez a lakosság türelmének megnyerése fontos. A városfejlesztési elképzelések elfogadásával kapcsolatos célcsoportok közül elsődleges a lakosság. A városban működő civil szervezetek, vállalkozások, intézmények érdeklődése speciálisabb, ezért ezeket a célcsoportokat egyedi kommunikációs eszközök segítségével lehet hatékonyan tájékoztatni. A hatóságokkal és az infrastruktúraszolgáltatókkal tervezett rendszeres egyeztetés a zökkenőmentes megvalósítást segíti elő.

A városmarketing tevékenység során célszerű felhasználni azokat a lehetőségeket, melyek a városban rendelkezésre állnak. Kunhegyes honlapja naprakész és informatív, bemutatja a város fejlesztéseit, eseményeit. A városi honlap az ITS tervezése és a megvalósítás során egyaránt szolgálni fogja ezt a célt. Kunhegyes lakossága a helyi nyomtatott újságból, a Kunhegyesi Híradóból is rendszeresen tájékozódhat a fontosabb, fejlesztéseket érintő eseményekről.

Az ITS

megvalósításának szervezeti keretei

8.2 Az ITS megvalósításának szervezeti keretei

Az ITS egy stratégiai tervezési dokumentum, amihez nem társul sem működési, sem fejlesztési támogatás, ezért semmilyen specifikus forrás nem áll rendelkezésre a stratégia megvalósítására vagy operatív menedzsment szervezet fenntartására. Kunhegyesen az ITS megvalósítása a településfejlesztési tevékenység részeként történik. Az ITS megvalósításának intézményi hátterét a településfejlesztés jelenlegi rendszere képezi.

Az Önkormányzat településfejlesztési tevékenysége a jogszabályokban meghatározott módon történik. A döntéshozatal szintjén a település fejlesztésével kapcsolatos elképzelések és dokumentumok előterjesztése a Pénzügyi, Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság kompetenciája. A fejlesztési elképzelésekről a képviselő testület dönt. A képviselő testületi döntések megvalósításának fő felelőse a polgármester.

A településfejlesztési feladatokat a Kunhegyesi Polgármesteri Hivatal törzskari szervezeti egysége végzi el a polgármester és a jegyző irányítása mellett a hivatali utasítási rendnek megfelelően.

Kunhegyesnek nem áll rendelkezésre saját forrás már a kisebb lépétkű fejlesztések elvégzésére sem, a városfejlesztés alapvetően külső forrásokra támaszkodik, ezért Kunhegyesen már másfél évtizede egy munkatárs fő felelőssége a pályázatok figyelése és készítése a Polgármesteri Hivatalban.

A településfejlesztési tevékenység pályázatok révén valósul meg. Az Önkormányzat a pályázatok menedzselésére megfelelő szakirányú végzettséggel és tapasztalattal rendelkező munkatársakat alkalmaz, akik már minimum 5 éves pályázati és projekt menedzselési gyakorlattal rendelkeznek:

Xxxxxxxx Xxxxxxxxx vezető-főtanácsos, pályázati és projekt menedzser: végzettsége tanítóképző főiskola, 18 éves közigazgatási és pályázat menedzselési és projekt menedzsment gyakorlattal rendelkezik. Fő feladatok: Koordinálja a projektet, a beruházás teljes menetét, kapcsolatot tart a beruházóval, a projektgazdával, valamint a beruházásban részt vevő valamennyi érdekelttel, kivitelezőkkel, partnerekkel. A partnerek közötti együttműködést erősíti megfelelő információcsere biztosításával. A pályázati és elszámolási anyagokat, időközi beszámolókat összeállítja, nyomon követi a projektmegvalósítást, jelentéseket készít, feladata a döntés-előkészítésben részvétel (előterjesztések készítése), beszámol a döntéshozók felé, részt vesz a projekt monitoring tevékenységében, nyilvánosságához kötődő feladatok ellátásában.

Xxxxxxx Xxxxxxx pénzügyi menedzser, általános pályázati és projekt menedzsment feladatok: végzettsége pénzügyi- és számviteli ügyintéző, közbeszerzési referens, 4 éves közigazgatási, 5 éves pályázat menedzselési gyakorlat. Fő feladatok: a projektek pénzügyi, számviteli nyilvántartásainak kezelése, a felmerült számlák és kapcsolódó pénzügyi bizonylatok előkészítése, befogadása, megfelelő tárolása, számlák kifizetésével kapcsolatos feladatok ellátása. Továbbá a pénzügyi elszámolások előkészítésének segítése, projektmenedzsment munkájának segítése. Részt vesz a pályázati és elszámolási anyagok összeállításában, a projektek megvalósítást nyomon követi, közreműködik a jelentések és beszámolók elkészítésében, adatgyűjtést végez a projekt monitoring tevékenységhez, részt vesz a nyilvánosságához kötődő feladatok ellátásában.

A Hivatalon belül folyik a pályázatok előkészítése, benyújtása és nyomon követése, valamint az önkormányzat saját kivitelezésű beruházásainak lebonyolítása. A pályázatok menedzselése mellett a nyertes pályázatok esetében projekt menedzsment feladatokat is ellátnak a munkatársak. A nyertes pályázatok szükségleteihez és feltételeihez igazodóan von be a Polgármesteri Hivatal külső szakértőket és szakembereket. A tervezési, műszaki ellenőrzési, közbeszerzési, nyilvánossági tevékenységek ellátása és a könyvvizsgálat elvégzése külső szakértők megbízásával történik.

Külső szakértők feladata:

A projekt előkészítése: a földmérést, geodéziai bemérés, megvalósíthatósági tanulmány, környezeti hatástanulmány, kiviteli és engedélyes tervek készítését külső szakértők végzik.

Műszaki ellenőr: Az építtető megbízásából a kivitelezést ellenőrzi az előírásoknak való megfelelőség mellett az építkezés minőségét vizsgálja.

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó: A közbeszerzési eljárások szakszerű és jogszabályi előírásoknak megfelelő lefolytatását segíti elő.

Könyvvizsgáló: Feladata a projekt sikeres pénzügyi megvalósításának, a pályázati támogatás elszámolásainak és számviteli nyilvántartásainak ellenőrzése.

Marketing és PR szervezet: A projekt nyilvánosságát és kommunikációját végzik a kötelező arculati elemek betartásával.

A megvalósítás és kivitelezés konkrét esettől függően vagy saját szakemberekkel történik vagy a pályázati és az önkormányzati gazdálkodási szabályoknak megfelelően kiválasztott szakemberek/ cégek bevonásával.

A nyertes pályázatok nagyobb projektjeinek lebonyolításához a pályázatok megfelelő elszámolható költségkeretek terhére projekt menedzsereket vesz igénybe. Több települést érintő fejlesztéseknél projekt társulásokat hoztak létre, amelyek működési kiadásait csak a szükséges ideig több település hozzájárulása, de alapvetően maga a projekt finanszírozta.

Kunhegyesen a településfejlesztési döntések eddigi végrehajtási rendszere rendkívül sikeresnek, és kivételesen hatékonynak tekinthető, mivel a város egyike a legtöbb fejlesztési forrást elnyerő és a pályázatokat sikeresen menedzselő településeknek a megyében. Több nagy összegű pályázat valósult meg, és több településen megvalósult infrastrukturális fejlesztés gesztor szervezete is volt az Önkormányzat, ezért nagy rutinnal, szabályszerűen képesek felhasználni a forrásokat, együttműködni a szakhatóságokkal és településekkel.

A Polgármesteri Xxxxxxx berkein belül, a hivatali rendnek megfelelően szabályozott, jól működő rendszer alapvető megváltoztatása nem indokolt. A fejlesztési tevékenységek emberi erőforrás igénye hektikusan változó, a város gazdálkodását szabályozó szigorú költségvetési és létszámkorlátok, valamint a feladatok ellátásához szükséges készségek és ismeretek összetettsége nem teszi lehetővé a rugalmas létszámgazdálkodást ezen a munkaterületen Kunhegyesen. A Hivatalon belül ugyanakkor lehetőség van a dolgozók ideiglenes átcsoportosítására fejlesztési feladatok dömpingje esetén.

A nagyobb projektek megvalósításához külső projekt menedzsment szervezetek szolgáltatásait is igénybe vette a város, ugyanakkor a mindennapi feladatok egy része mégis az Önkormányzat munkatársait terhelték, mert a főbb városi információk birtokosa és a beruházások megvalósítása során felmerült rendkívüli események esetében a problémagazda az Önkormányzat volt. Az utóbbi öt év tapasztalata alapján Xxxxxxxxx nagyon sikeres városfejlesztési tevékenységet végez, a várható élénk pályázati tevékenység mellett hamarosan nyugdíjba vonuló munkatárs utódjának kinevelése érdekében megfontolásra érdemes a Polgármesteri Hivatalon belül további egy fő alkalmazása.

Településközi együttműködés

8.3 A településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok

Kunhegyes város járási székhelyként hét települést fog össze: Abádszalók, Tiszabő, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff és Tomajmonostora, amelyek közül a városhatárral szomszédos települések közvetlenül érintettek az ITS tervezési és végrehajtási folyamatában: Abádszalók, Tiszabura és Tiszagyenda. A további szomszédos települések: Kenderes, Karcag, Kisújszállás és Kunmadaras, amely településekkel Kunhegyes több vonatkozásban intenzív kapcsolatban áll.

A város az ITS készítéséhez kapcsolódó egyeztetési folyamatokat a partnerségi tervben határozta meg.

A kunhegyesi Önkormányzat nagy tapasztalattal rendelkezik a településközi, intézményi és fejlesztési együttműködések terén, amely rutinra nagy szükség lesz az ITS végrehajtása során is.

A településközi együttműködés és a koordináció kiemelten fontos a vonalas infrastruktúrák fejlesztésében, a közszolgáltatások biztosításában, a gazdaság, különösen a turisztikai kínálat fejlesztésében.

Kunhegyes nagyon sok települési együttműködésben vett részt, amelyek projektekhez vagy finanszírozás lehetőségekhez kötődtek. A finanszírozási előnyök azonban megszűntek, ezért az együttműködések jelentősen visszaszorultak.

Kunhegyes a környező településekkel folytatott együttműködésben központi szerepet játszik, mivel a Polgármesteri Hivatalban és az önkormányzati intézményekben megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkező munkatársai képesek olyan feladatokat is ellátni, amihez nincs megfelelő szakember a kisebb településeken. Szélesebb együttműködésekben tagként, illetve funkciójának megfelelően vesz részt a város. Xxxxxxxxx jelenleg az alábbi együttműködésekben vesz részt:

Mikro-térségi Szociális Társulás: Tiszagyenda és Tiszaroff településekkel létrehozott társulás a szociális szolgáltatások ellátására, amelyben a központ Kunhegyes.

Abádszalók-Kunhegyes Közös Szennyvízkezelő Társulás: A társulás elnöke Xxxxx Xxxxxx, Kunhegyes polgármestere. A szennyvíz szolgáltatást a TRV Zrt. biztosítja.

Tiszavölgyi Közműfejlesztő Beruházási Társulás: A Jász-Nagykun-Szolnok Vásárhelyi terv második ütemében 6 településen (Abádszalók, Jászkisér, Kunhegyes Tiszabura Tiszasüly Vezseny) a bel- és csapadékvíz elvezető rendszer kiépítésére létrejött beruházási társulás. A projekt Xxxxxxxxx gesztorságával valósult meg, a társulás vezetője Xxxxx Xxxxxx, Kunhegyes polgármestere.

Xxxxxxxx Xxxxxx Városi Könyvtár: Mozgókönyvtári feladatokat lát el hat településen

Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület: A vidékfejlesztési helyi akciócsoportban tagként vesz részt Kunhegyes.

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Xxxxxx Xxxxxxxx: A strandberuházások sikeresebb megvalósítása érdekében vesz részt benne a város.

A partnerség biztosítása

8.4 A partnerség biztosítása az ITS készítése és megvalósítása során

Kunhegyes város Önkormányzata 2015 januárjában készítette el az integrált településfejlesztési stratégiájának (ITS) – társadalmasításához kapcsolódó Partnerségi egyeztetési tervét, összhangban a képviselőtestület által elfogadott partnerségi egyeztetési szabályzattal.

A partnerségi egyeztetési terv az alábbi jogszabály és útmutatók figyelembe vételével került kidolgozásra:

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

Útmutató a kis- és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia 2014

– 2020 elkészítéséhez (Munkaanyag) (Belügyminisztérium, 2014. december 11.)

Városfejlesztési Kézikönyv (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkárság, második, javított kiadás, 2009. január 28.)

A partnerség megvalósításának a jogszabályi kötelezettségen túl is fontos szerepe van a tervezési folyamatban: egyrészt lehetőséget ad a partnerek fejlesztési elképzeléseinek megismerésérére, másrészt lényeges szerepe van az elkészülő integrált településfejlesztési

Partneri csoportok

Megvalósult egyeztetések

Vélemények kezelése

Partnerség a megvalósítás időszakában

stratégia társadalmi elfogadtatásában annak, hogy a partnerek már a tervezés során széles körben bevonásra kerülnek, véleményt nyilváníthatnak.

A partnerségi együttműködés folyamata a fenntartható településfejlesztés tervezési, megvalósítási és fenntartási szakaszaira is kiterjed.

A településfejlesztési dokumentumok egyeztetésének folyamatába az alábbi partneri csoportok

kerülnek bevonásra:

Az Önkormányzati egyeztetési csoport a Polgármesteri Hivatal szakembereiből, az önkormányzati képviselőkből és az önkormányzati bizottságok tagjaiból, valamint a cigány nemzetiségi önkormányzat tagjaiból áll. Az egyeztetési csoport átfogja a településirányítás és működtetés minden területét.

Kibővített önkormányzati egyeztetési csoportban az Önkormányzati egyeztetési csoport tagjai kiegészülnek a városban működő oktatási-nevelési, egészségügyi, kulturális, szociális szolgáltató és sport intézmények, más önkormányzati szolgáltató cégek vezetőivel és szakembereikkel.

A szomszédos települések vezetői és szakemberei is ebbe az egyeztetési csoportban vehetnek részt a tervezési folyamatban.

A Városi egyeztetési csoport tagjai a város életének meghatározó gazdasági szereplői, vállalkozói szervezetek (kamarák, ipartestület, gazdakör,) civil és vallási szervezetek. Ebbe a körbe meghívottak a lakossági véleményformálók is, így a városi egyeztetési csoport munkájában részt vehet közvetlenül az érdeklődő lakosság is.

A megvalósult egyeztetésekre írásban és egyeztetési csoport üléseken került sor.

A Kibővített önkormányzati egyeztetési csoport és a városi egyeztetési csoport együttes meghívásával került sor egyeztetési csoport összejövetelre két időpontban:

2015. március 12.

A megalapozó dokumentum főbb megállapításainak ismertetése és a SWOT elemzések elkészítése

2015. április 22.

A városfejlesztési lehetőségek ismertetése, a célok meghatározása, egyeztetése Az akcióterületek kijelölése

2015. április 18 – április 27. A megalapozó dokumentum írásbeli véleményezése az ITS készítés minden partnere számára

2015. május 7-11. A fejlesztési célok, beavatkozások és projektek munkaverziójának egyeztetése az önkormányzattal

2015. május 27-től kezdődik az ITS közigazgatási és társadalmi egyeztetése

A megvalósult egyeztetések dokumentációja (jelenéti ívek, emlékeztetők, prezentációk), valamint a kötelező államigazgatási egyeztetés keretében beérkezett észrevételek kezelésének dokumentációja elérhető az önkormányzatnál.

A partnerségi egyeztetési folyamat során beérkező vélemények kezelése egységes, előre rögzített módon történt, megtörtént a javaslatok, vélemények dokumentálása, nyilvántartása, majd szakmai feldolgozása. A vélemények beépültek a megfelelő dokumentumokba, minden véleményre írásban válaszoltak mind a tervezők, mind az Önkormányzat. A véleményezési folyamat dokumentációja az Önkormányzatnál elérhető.

Megvalósultak az elfogadott koncepció és stratégia nyilvánosságát biztosító intézkedések, a dokumentumok a város honlapján elérhetőek.

Az ITS monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn.

Kunhegyesen tradíció, hogy minden nagyobb változást társadalmi párbeszéd vezet be. Általában lakossági fórumokat tartanak minden nagyobb projekt megvalósítása előtt, amelyen bemutatják a lakosság számára a projekteket, ismertetik, hogy mivel jár, és lehetőség van kérdéseket feltenni, mód nyílik a közvetlen párbeszédre.

A tradíció folytatódik az ITS-ben szereplő fejlesztések megvalósítása során is, így az évente készülő monitoring jelentés mellett a fejlesztésekhez kapcsolódó lakossági fórumokon, valamint a közmeghallgatásokon is terítékre kerülnek az ITS-ben szereplő fejlesztések.

A Kunhegyesi Híradó beszámol a lakosságot érintő minden fontos változásról és lehetőségről, a városban tervezett és megvalósult fejlesztések egyaránt megjelennek a helyi lapban nyomtatásban és a honlapon keresztül is.

A fejlesztésekkel kapcsolatos előterjesztések, képviselő testületi határozatok és jegyzőkönyvek, valamint a közmeghallgatások jegyzőkönyvei a város honlapján korlátozás nélkül elérhetők.

A monitoring

rendszer kialakítása

8.5 Monitoring rendszer kialakítása

8.5.1 Az ITS intézkedéseihez kapcsolódó output és eredményindikátorok meghatározása

Az output és eredmény indikátorok meghatározása szükséges az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az ITS intézkedéseire, illetve az indikátorok mérési módjának, gyakoriságának rögzítését tartalmazza.

Az output indikátor a megvalósult fejlesztés fizikai vagy pénzbeli paramétereire vonatkozó mutató. Eredmény indikátor a fejlesztés révén elért változás paraméterezésére szolgál.

A táblázat becsléseket tartalmaz a célértékekre vonatkozóan, amelyek a fejlesztési elképzelések alapján készültek, az akciótervek, illetve projekt dokumentációk kidolgozását követően a teljes műszaki és tevékenység tartalmak ismeretében válnak véglegessé. Az elérhető energia megtakarítás és a megújuló energiatermelés nagyságrendi becslése a tervezés jelen állapotában nem lehetséges. Az indikátorok bázis és célértékeinek a meghatározása az első monitoring értékelés alkalmával magalapozottabban elvégezhető. A célértékek esetében viszont az elvárt változás iránya meghatározható.

A célok eredményindikátorainak zömét a városban megvalósult fejlesztések monitoring jelentéseiből, további adatgyűjtésekből és az önkormányzat által készített felmérésekből lehet előállítani, ezek esetében az indikátor forrásaként az önkormányzati adatszolgáltatás jelenik meg.

Az ITS monitoring eredmény és output indikátorai alapvetően az érintett operatív programok eredmény és output indikátorai, néhány speciális esetben egyedi, az adott projektre vonatkozó output indikátor található a táblázatokban. A Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó fejlesztések esetében nem állnak rendelkezésre eredmény indikátorok. Azokat az output indikátorokat, amelyek nem a kapcsolódó operatív programokból származnak dőlt betűvel szedettek.

24. táblázat: Tematikus célok eredményindikátorai

Tematikus cél

Eredmény indikátor

Mérték- egység

Célérték 2015-22

Indikátor forrása

Mérés gyakori

sága

T1: A munkahelyteremtés, az értékteremtő közfoglal- koztatás és az önfoglalkoz- tatás elősegítése

NEC 13.1 A képzés során tanúsítványt, vagy bizonyít- ványt szerző résztvevők közül, a programba lépéskor legfeljebb alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező

résztvevők száma

fő

nő

Önkormány- zati adat- szolgáltatás

Évente

A KMR és a kevésbé fejlett régiók közszféra adatai nélkül számított foglalkoztatási rátáinak (20-64 évesek)

különbsége

csökken

KSH

T2: Vállalkozásfejlesztés, vállalkozói infrastruktúra és a turizmus fejlesztése

Külföldi és belföldi turisták költése

md Ft

0,09

Magyar

Turizmus Zrt. és KSH

Évente

NEC 1.1 A kkv-k 3 éves túlélési rátája

javul

Önkormány zati adat- gyűjtés,

KSH

Évente

T3: Zöld Kunhegyes prog- ram: az energiahatékonyság növelése és a szennyezőa- nyag kibocsátás csökkenté-

Primer energia felhasználás

csökken

Önkormány zati adat- szolgáltatás

Évente

T4: Biztonságos elérhető- ség, környezetbarát közle- kedés

Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot

választók részaránya

növekszik

Önkormány- zati adat- szolgáltatás

Évente

T5: A közszolgáltatások és a közintézmények fejlesztése

Primer energia felhasználás

csökken

Önkormány- zati adat-

szolgáltatás

Évente

T6: Társadalmi megújulás

és a szegénység mérsék- lése

Periférikus élethelyzetből

pozitív eredménnyel kikerült személyek száma

fő

nő

Önkormány-

zati adat- szolgáltatás

Évente

T7: Települési környezet védelme, a településkép

javítása, szociális városre- habilitáció

Elégedettség a települési környezet minőségével, pontérték (0-10)

pont

6,5

Önkormány- zati felmé- rés

Évente

25. táblázat: Területi (városrészi célok) eredményindikátorai

Területi (városrészi) cél

Eredmény indikátor

Mérték- egység

Célérté k 2015-

Indikátor forrása

Mérés gyakori-

sága

VA1: A Belváros város- és járásközponti szerepének

erősítése

Primer energia felhasználás

csökken

Önkormány- zati adatköz-

lés

Évente

VBCD2: Az energiahaté- konyság és a megújuló energiaforrások

használatának növelése

Primer energia felhasználás

csökken

Önkormány- zati adatköz- lés

Évente

VBCD3: Mini városrészi

központok kialakítása játszótérrel

Elégedettség a települési

környezet minőségével, pontérték (0-10)

pont

Önkormány- zati felmérés

Évente

VBCD4. Szociális városre- habilitáció a Margaréta és

Kamilla utca által határolt szegregátumban

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

100

Önkormány- zati adatszol- gáltatás

Évente

VE5: Turisztikai kínálat

fejlesztése

Külföldi és belföldi turisták

költése

md Ft

0,09

Magyar Turiz-

mus Rt, KSH

Évente

VE6: Elérhetőség javítása

Napi utazások esetén fő köz- lekedési eszközként gyalogos, kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók

részaránya

növeke- dés

Önkormány- zati adatszol- gáltatás

Évente

VF7: A barnamezős területek hasznosítása

Elégedettség a települési környezet minőségével,

pontérték (0-10)

pont

Önkormány- zati felmérés

Évente

VF8: A klíma-, környezet- és energiatudatos gazdál-

kodás fejlesztése

Vállalkozási aktivitás a kevésbé fejlett régiókban

db/ezer lakos

növeke- dés

KSH

Évente

26. táblázat: Az akcióterületi projektek output indikátorai

Projektek

Output indikátor

Mérték- egység

Célér- ték

2015-22

Indikátor forrása

Mérés gyakori

sága

Akcióterület 1: Holt-Kakat rehabilitációja

A Holt-Kakat rehabilitációja

A rehabilitált terület összkiter- jedése

3,4

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt befeje-

zése

A kapcsolódó terület rende-

zése: sétányok, játszóterek, kialakítása

Városfejlesztés: Városi te-

rületeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

10.000

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt

befeje- zése

Parkosítás

Megújult vagy újonnan kia- lakított zöldfelület nagysága

10.000

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt

befeje- zése

A közúti kapcsolatok kialakítása, felújítása

(rekreációs célokhoz kapcsolódik)

Városfejlesztés: Városi terüle- teken létrehozott vagy helyre- állított nyitott terek

5.000

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt befeje- zése

Akcióterület 2: A 2. szegregátum szociális városrehabilitációja

Akcióterületi terv

elkészítése, tervek elkészítése, pályázatok benyújtása

Elkészült tervek

Önkormány- zati adatszol-

gáltatás

Évente

Benyújtott pályázatok száma

Önkormány- zati adatszol-

gáltatás

Évente

A szegregátum területének és az ingatlanok állapotának rendezéséhez kapcsolódó beruházások lebonyolítása

Városfejlesztés: Helyreállított lakóegységek városi területe-

ken, lakóegység

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt befeje-

zése

Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terek

4.000

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt befeje-

zése

Szociális célú városrehabilitá- cióval érintett akcióterületen

élő lakosság száma

fő

250

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt befeje-

zése

Sportjátéktér kialakítása

Városfejlesztés: Városi

területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

800

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt

befeje- zése

Társadalmi felzárkózási program, önellátás és klíma-

, környezet- és energiatuda- tos gazdálkodási ismeretek elsajátítása, gyakorlati képzés és tapasztalatcsere

Szociális városrehabilitációs programmal elért hátrányos helyzetű lakosság száma

fő

100

Projekt előre- haladási és

monitoring jelentések

Évente

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hát-

rányos helyzetű személyek száma

fő

200

Projekt előre- haladási és

monitoring jelentések

Évente

Komlóssy-féle szélmalom felújítása

Városfejlesztés: Városi terüle-

teken létrehozott vagy helyre- állított nyitott terek

500

Műszaki

átadás-átvétel

Projekt

befeje- zése

Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványos- ságnak minősülő támogatott

helyszíneken tett látogatások várható száma

látoga- tások száma

nő

Projekt előrehaladási és monitoring jelentések

Évente

27. táblázat: Az ITS keretében tervezett nem akcióterületi projektek output indikátorai

Projektek

Output indikátor

Mérték- egység

Célérték

Indikátor forrása

Mérés gyakori-

sága

Vállalkozásfejlesztés, a vállalkozások letelepedésének ösztönzése

Vállalkozói projektek, telephely fejlesztések, energetikai beruházások, gépbeszerzés

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

növek- szik

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések,

NGM

Évente

A vállalkozások épületeinek éves elsődleges energiafo- gyasztásának csökkenése

csökken

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések, Energia

szolgáltatók

Évente

Vállalkozói inkubáció kiépítése Kunhegyesen

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

növek- szik

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések,

NGM

Évente

A támogatott új vállalkozások száma

növek- szik

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések,

NGM

Évente

Ipari terület II. kiépítése

A fejlesztett vagy újonnan létesített iparterületek és ipari

parkok területe

Műszaki átadás- átvételi

Projekt befeje-

zése

Városi Strandfürdő fejlesztése, új, fedett medencék építése, szolgáltatásfejlesztés

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványos- ságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások

száma

látogatá- sok száma

növek- szik

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések, Önkormányzat

Évente

Szálláshelyek kialakítása

Új szálláshelyek száma

Műszaki átadás- átvételi

Projekt befeje-

zése

Turisztikai szolgáltatás és attrakciófejlesztés

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványos- ságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások

száma

látogatá- sok száma

növek- szik

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések, Önkormányzat

Évente

Vállalkozói ismeretek és kompetenciák fejlesztése

Gyakornoki, illetve vállalkozó- vá válást segítő programban résztvevők száma

fő

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések,

Önkormányzat

Évente

Szociális szövetkezetek fejlesztései

Támogatott társadalmi vállalkozások száma

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések,

NGM

Évente

A közmunkások értékteremtő foglalkoztatási rendszerének kialakítása

Zöldségfeldolgozó építése

Létrehozott feldolgozó üzemek száma

Műszaki átadás- átvétel

Projekt befeje-

zése

Közmunkások építőipari képzése

Képzésben résztvevő közfoglalkoztatottak száma

fő

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések,

Önkormányzat

Évente

Közmunkások gyümölcstermesztői képzése

Képzésben résztvevő közfoglalkoztatottak száma

fő

Projekt előreha- ladási és moni-

toring jelentések, Önkormányzat

Évente

Projektek

Output indikátor

Mérték- egység

Célérték

Indikátor forrása

Mérés

gyakori- sága

Közmunkások kisállat tenyésztési képzése

Képzésben résztvevő közfoglalkoztatottak száma

fő

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések,

Önkormányzat

Évente

Nádpanel gyártás integrá- ciója, üzleti és műszaki tervének elkészítése, az

üzem felépítése

Létrehozott feldolgozó üzemek száma

Műszaki átadás- átvétel

Projekt befeje- zése

Gyümölcsös és szőlő telepítése

Telepített gyümölcsös területe

Megvalósulási dokumentum

Projekt

befeje- zése

Kecsketartás integrációja, állattartó telep kialakítása, tejfeldolgozó, szúrópont

Létrehozott férőhelyek száma

100

Műszaki átadás- átvétel

Projekt befeje-

zése

Állatállomány

100

Önkormányzati adatszolgáltatás

Projekt

befeje- zése

Kecske helyi termékskála kidolgozása, piackutatás

Helyi termékek száma

Önkormányzati adatszolgáltatás

Projekt befeje-

zése

Kunhegyes közintézményeinek és közszolgáltatásainak fejlesztése

Kormányhivatali ingatlanok rekonstrukciója, akadály- mentesítése, energetikai

felújítása*

Energiahatékonysági fejlesz- tések által elért primer energia felhasználás csökkenés

csökken

NGM

Évente

Bölcsőde felújítása

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek száma

férőhely

Műszaki átadás- átvétel

Projekt befeje-

zése

Óvodák felújítása

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését

biztosító férőhelyek száma

férőhely

260

Műszaki átadás- átvétel

Projekt befeje-

zése

Polgármesteri Hivatal energiaracionalizálása és

bővítése összevontan

Energiahatékonyság: A közé- pületek éves primerenergia-

fogyasztásának csökkenése

kWh

csökken

Önkormányzati adatszolgáltatás

Évente

Művelődési Ház felújítása

Energiahatékonyság: A közé- pületek éves primerenergia-

fogyasztásának csökkenése

kWh

csökken

Önkormányzati adatszolgáltatás

Évente

Közösségi rendezvénytér kialakítása

Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy

helyreállított nyitott terek

csökken

Műszaki átadás- átvétel

Projekt befeje-

zése

Új Ápolási Intézet

Fejlesztett egészségügyi infra- struktúra férőhely kapacitás

Műszaki átadás- átvétel

Projekt befeje-

zése

A Rendőrség épületének felújítása

Energiahatékonyság: A közé- pületek éves primerenergia-

fogyasztásának csökkenése

kWh

csökken

Önkormányzati adatszolgáltatás

Évente

Szegénység mérséklése – társadalmi befogadás, önellátás

Fenntartható háztartásgazdálkodás – elméletben és gyakorlatban

A helyi társadalmi akciókba bevonás érdekében elért hát-

rányos helyzetű személyek száma

fő

Projekt előreha- ladási és moni- toring jelentések, Önkormányzat

Évente

A helyi társadalmi akcióba

bevont személyek száma

fő

Önellátás – kertészet,

kisállattenyésztés, tárolás,

A helyi társadalmi akciókba

bevonás érdekében elért

fő

Évente

Document Metadata

Table of Contents

ITS Konzorcium

Document Metadata