Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása
Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása
Kiegészítő biztosítási feltételek
Fogalom meghatározások
Felszámoló biztos: a felszámoló szervezet által az fizetésképtelen gazdálkodó szervezet felszámolásának lefolytatására kijelölt természetes személy, aki büntetlen előéletű, nem áll felszámoló biztosi vagy felszámolói tevékenységben való közreműködést kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Felszámoló biztosnak csak szakirányú szakképzettséggel rendelkező személy nevezhető ki. A felszámoló biztos a felszámoló szervezettel létesített munkaviszonya, tagsági viszonya vagy megbízási jogviszonya alapján, annak nevében jár el.
Felszámolói tevékenység: a hatályos csődtörvényben rögzített tevékenység, amelynek az a célja, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Ide tartozik:
a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetének felmérése és a vele szemben támasztott követelélések nyilvántartásba vétele,
b) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet követeléseinek behajtása esedékességkor, igényei érvényesítése és vagyonának értékesítése,
c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonának megóvása, megőrzése, szükség szerinti kezelése,
d) a közbenső és a zárómérleg (záró egyszerűsített mérleg), a bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás, a záró adóbevallás, a zárójelentés és a vagonfelosztás javaslat elkészítése és tartozások kiegyenlítése.
Ideiglenes vagyonfelügyelői tevékenység: a hatályos csődtörvényben rögzített tevékenység, melynek keretében az ideiglenes vagyonfelügyelő a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával figyelemmel kíséri a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő gazdálkodó szervezet tevékenységét, áttekinti az adós vagyoni helyzetét. A bíróság a felszámoló kijelölésével egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a kijelölt felszámoló a felszámolás kezdő időpontjáig ideiglenes vagyonfelügyelőként jár el, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően a felszámolást elrendelő végzés meghozataláig ezt kezdeményezi.
Vagyonrendezési eljárás: a hatályos cégeljárásról szóló törvény értelmében az a nem peres eljárás, amelyet akkor kell - kérelemre vagy hivatalból - lefolytatni, ha cég megszüntetési eljárás lefolytatása után, a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amelynek a törölt cég volt a tulajdonosa.
Végelszámolás: a hatályos cégeljárásról szóló törvény értelmében a cég jogutód nélkül történő megszűnése abban az esetben, ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott határozata alapján (kényszer-végelszámolás) kerülhet sor.
1. Biztosítási esemény
1.1. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek vonatkozásában biztosítási esemény a különös biztosítási feltételek 1.1 pontjában meghatározottak szerinti azzal, hogy a nem vagyoni sérelem bekövetkezése nem biztosítási esemény.
1.2. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek szempontjából a biztosított tevékenységgel kapcsolatosan nem alkalmazható az általános biztosítási feltételek különös kizárásaként megfogalmazott rendelkezés: „A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a tisztán pénzügyi veszteségre”.
2. Biztosított tevékenység
A jelen kiegészítő biztosítási feltételek
alkalmazásában biztosított tevékenységnek minősül:
a) az ideiglenes vagyonfelügyelői tevékenység;
b) a felszámolói tevékenység;
c) a végelszámolói tevékenység;
d) a vagyonrendezői tevékenység.
3. A biztosítási szerződés alanyai
3.1. A jelen kiegészítő feltételek alkalmazásában biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett felszámoló szervezet, amely az általa végzett biztosított tevékenység folytatására a hatályos magyar anyagi jogszabályok szerint jogosult, és szerepel a felszámolók névjegyzékében (a továbbiakban: felszámoló szervezet).
3.2. Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítási fedezet kiterjed a felszámoló szervezet által foglalkoztatott felszámoló biztosra, valamint a biztosított tevékenység ellátása érdekében a jogszabályok alapján kötelezően foglalkoztatott természetes személy közreműködőkre (a továbbiakban: teljesítési segédek), akiknek magatartásáért a biztosított a magyar jog szerint felelősséggel tartozik.
3.3. A jelen kiegészítő biztosítási feltételek szempontjából a biztosított tevékenységgel kapcsolatosan nem alkalmazható az általános biztosítási feltételek különös kizárásaként megfogalmazott rendelkezés: „ A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki a biztosított teljesítési segédje/alvállalkozója által okozott károkra”.
4. A biztosítási fedezetből kizárt károk
Az általános és különös biztosítási feltételekben felsorolt kizárásokon túlmenően a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki
4.1. a hatályos csődtörvényben rögzített összeférhetetlenségi szabályok megsértésével összefüggő károkra;
4.2. arra a kárra, amelyet az okozott, hogy a felszámolási eljárás során a bíróság, más hatóság, vagy bármely érdekelt személy valamely eljárási, vagy egyéb jogcselekmény, vagy nyilatkozat megtételével késedelmeskedett, feltéve, hogy a biztosított a részére irányadó eljárási határidőket betartotta,
4.3. arra a kárra, amely a biztosított által a közbizalom
megzavarására alkalmas tevékenységből származott;
4.4. munkaszerződések jogellenes megszűntetéséből
fakadó kártérítési igényekre,
4.5. biztosítottra személyesen kiszabott bírságra és büntetésre;
4.6. azokra a károkra, melyeket nem a tevékenységet szabályozó jogszabályon alapuló szakmai kötelezettségek megszegésével okoztak;
4.7. biztosítási szerződések nem kellő időben történő megkötése, meghosszabbítása vagy megújítása, a nem megfelelő biztosítási fedezet, valamint a biztosítási díjak késedelmes kifizetése miatti károkra;
4.8. arra a kárra,, amelyért a biztosítottat, mint a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjét a társasággal szemben terheli a felelősség.
5. Biztosítási díj
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosított tevékenységből származó éves bruttó árbevétel és a biztosított által foglalkoztatott teljesítési segédek létszáma.
6. A biztosítási esemény bejelentése
Az általános biztosítási feltételekben meghatározottakon túlmenően a kárbejelentéshez mellékelni szükséges:
• a biztosított kirendelését tartalmazó bírósági végzés másolatát,
• a teljesítési segédekkel megkötött szerződések másolatát, azok valamennyi mellékletével együtt.
7. A biztosító mentesülése
Jelen kiegészítő biztosítási feltételek szerint – a különös biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően - súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha
a) a biztosított a felszámolóként való kijelölését tartalmazó végzés kézhezvételét követően a törvényes határidőn belül nem jelentette be a bíróságnak, hogy vele szemben kizáró ok áll fenn és a kár ennek következménye,
b) a biztosított a tudomására jutott bűncselekményt a hatóságnak bejelenteni elmulasztotta és a kár ennek következménye.
8. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
8.1. Jelen kiegészítő biztosítási feltételek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerint, illetve a jobb átláthatóság érdekében – az Általános biztosítási feltételek - Felelősségbiztosítások, és az Allianz Szakmavédelem különös biztosítási feltételek felépítését követve - strukturálisan került átdolgozásra.
8.2. A biztosítási fedezet terjedelme, és a biztosítási szerződés a Ptk. megváltozott/új rendelkezéseivel nem érintett részei változatlanul maradtak
8.3. A mentesülési okok közül az alábbi rendelkezés átkerült a különös feltételek kizárásai közé:
„súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosítottat a felszámolói névjegyzékből a folyamatban lévő felszámolás alatt törölték, és ezt a körülményt a bíróságnak bejelenteni elmulasztotta,
vagy ugyan bejelentette, de az új felszámoló kijelöléséig hatáskörét túllépte és a kár ennek következménye.”