A L A P S Z A B Á L Y
A 2010. május 8-án megtartott 9/2010. sz. közgyűlési határozattal elfogadott alapszabály egységes szerkezetbe foglalva.
Zalahalápi Polgárőr Egyesület
0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxx xxx 0.
A L A P S Z A B Á L Y
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az egyesület neve: Zalahalápi Polgárőr Egyesület
2. Székhelye: 8308 Zalahaláp, Xxxxxx xxx 0.
3. Levelezési címe: 0000 Xxxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 39.
4. Működési területe: Zalahaláp község közigazgatási területe
5. Alapítás éve: 2006
6. Jogállása: Önkéntes, nyílt, önkormányzati elven alapuló egyesület, amely működését a Magyar Köztársaság 1989. évi II. törvénye és ezen Alapszabály alapján fejti ki. Az egyesület tagja a Magyar Polgárőr Szövetségének, ahol 5.000.-Ft/év tagdíjat fizet. Az egyesület közhasznú szervezet, mely jogállását a bírósági nyilvántartásba vétellel nyeri el.
Tevékenysége megfelel az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) bek. 15. pontjában meghatározott közrend védelme tevékenységének.
Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznú célja megvalósítására használja.
Politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
7. Képviselői: Elnök, két alelnök.
8. Célja, feladatai:
a.) A közrend, a közbiztonság védelmében és rendjének fenntartásában, a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzésében és elhárításában, következményeinek felszámolásában való közreműködés,
b.) A bűn- és baleset megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedés biztonsági és a környezetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és a települési önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése,
c.) A rendőrségről szóló törvény alapján a rendőrkapitányok és az illetékességi
területen működő önkormányzatok által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel.
d.) Folyamatos kapcsolattartás az együttműködő helyi, területi, országos hatáskörű szervekkel, kölcsönös segítségnyújtás egymásnak a feladatok ellátásában,
e.) Közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában,
f.) Önálló, illetve közös szolgálat vagy feladat teljesítésével való részvétel az együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítésében,
g.) Közreműködés az állampolgárok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában,
h.) A közrend és közbiztonság erősítését célzó figyelő-jelző szolgálat ellátása a község területén. A bűncselekmények megelőzése, a bűnelkövetési alkalmak csökkentése.
i.) A rendőri szervek biztosítási tevékenységének segítése.
j.) Önvédelmi, vagyonvédelmi tevékenység népszerűsítése, a rendőrség által szervezett bűn- és baleset megelőzési akciókban való részvétel.
k.) A lakosság biztonságérzetének növelése.
1.) A lakosság és a bűnüldöző szervek közötti bizalom és az együttműködés erősítése,
m.) A gyermek- és ifjúságvédelem erősítése. n.) Önálló prevenciós tevékenység.
A célkitűzéseket és feladatokat az egyesület különösen a következő tevékenységeken keresztül valósítja meg:
Jelzéseket ad a községnek, az illetékes hatóságoknak, a közösség nyugalmát súlyosan veszélyeztető észlelt magatartásokról, melyek esetében szükséges a bűnmegelőző jellegű védő, vagy óvintézkedéseket tenni.
A bűncselekmények elkövetését elősegítő körülményekről tájékoztatja a Tapolcai Rendőrkapitányság illetékesét.
A községben az ingó és ingatlan vagyontárgyak védelme és a károkozások megelőzése érdekében járőr szolgálatot végez. A tetten ért bűnelkövetőt átadják a Tapolcai Rendőrkapitányság illetékesének, vagy a körzeti megbízottnak.
A bűnmegelőzés érdekében felvilágosító és tanácsadó tevékenységet folytat az egyesület, melynek során együttműködik a körzeti megbízottal, szükség szerint a Tapolcai
Rendőrkapitányság illetékesével.
9. Az Egyesület bélyegző lenyomata:
Kör alakú, benne kör alakban a ’Zalahalápi Polgárőr Egyesület 2006.’ felirat, középen Zalahaláp község címere.
10. Az emblémája (lógója):
Zalahaláp község címerét kör alakban a Zalahalápi Polgárőr Egyesület 2006. felirat határolja.
I. AZ EGYESÜLET SZERVEZETI RENDJE A./ Közgyűlés
A/l. Az egyesület legfelsőbb szerve a Közgyűlés A közgyűlés kizárólagos hatásköre
- alapszabály elfogadása, módosítása, kiegészítése
- az egyesület vezetősége, és az ellenőrző bizottság megválasztása
- tagsági viszonnyal összefüggő fellebbezések elfogadása
- az egyesület feloszlása, más szervezettel történő egyesülése
- az éves költségvetés elfogadása
- a vezetőség éves beszámolójának elfogadása
- az Ellenőrző Bizottság beszámolójának elfogadása
- közhasznúsági jelentést készít.
A/2. A Közgyűlést össze kell hívni:
- szükség szerint, de legalább évente egyszer (rendes Közgyűlés)
- a tagok egyharmadának írásbeli kezdeményezésére, ha azok a cél megjelölésével kérik
- a bíróság kezdeményezésére
A/3. Határozatképes a Közgyűlés, ha a tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnök kezdeményezheti a közgyűlés egy órán belüli összehívását.
A/4. A Közgyűlést az elnök hívja össze, a napirendi pontokat tartalmazó írásbeli meghívóval a közgyűlést 15 nappal megelőzően. A közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A közgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet. Titkos szavazást kell elrendelni a jelenlévők legalább egyharmadának írásban benyújtott indítványára. Minősített, a jelenlévők kétharmados szavazati aránya szükséges az egyesület alapszabályának elfogadásához és módosításához, a vezetőség, az ellenőrző bizottság megválasztásához, az egyesület feloszlásához, az éves költségvetés és a beszámoló elfogadásához.
A/5. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza jelenlévők nevét, a napirendi pontokat, a szavazatok pontos számszerű arányát és a hozzászólások lényegét, a hozott határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a titkár, valamint a jelenlévő tagok közül választott két személy írja alá.
A/6. Az egyesület működése során keletkezett iratokba az elnökkel történt időpont egyeztetést követően bárki betekinthet. A Közgyűlés döntéseit az érintettekkel az elnök írásban közli.
A/7. A Közgyűlési döntéseket az elnök útján az egyesület a helyi sajtó (Halápi Hírlevél), útján hozza nyilvánosságra.
B./ A Vezetőség
B/l. A Vezetőség három tagú:
- elnök
- alelnök
- alelnök
B/2. A Vezetőség feladata: Két Közgyűlés között az egyesület tevékenységének operatív irányítása, az egyesület vagyonával való gazdálkodás. A vezetőség mindazon kérdésekben dönt, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe. Döntéseiről, tevékenységéről köteles a közgyűlésen beszámolni. A vezetőség irányítja a titkár munkáját. Dönt a felvételi kérelmek elfogadásáról vagy elutasításáról. Tagjait az egyesület vagyonával való gazdálkodás terén fokozott felelősség terheli. A vezetőség tagjai tevékenységüket díjazás nélkül végzik. A közgyűlés a vezetőség tagjait 4 évre választja. A vezetőséget, illetve annak bármely tagját az összes tag egyharmadának indítványára vissza lehet hívni.
B/3. A vezetőség az üléseit negyedévenként, vagy szükség szerint tartja, azt az elnök vagy felkérés esetén a titkár hívhatják össze a napirendi pontokat tartalmazó írásbeli meghívóval a vezetőség üléseit 8 nappal megelőzően. A Vezetőség határozatképes, ha tagjainak 50%-a jelen van az ülésen. A vezetőség ülései nyilvánosak, azon bárki részt vehet. Kötelező a vezetőség
összehívása, ha a vezetőség tagjainak legalább egyharmada kéri. A vezetőség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből a határozatok tartalma, időpontja és hatály, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. A Vezetőség döntéseit az érintettekkel írásban közli. A működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki az elnökkel való előzetes időpont egyeztetést követően betekinthet. A Vezetőség döntéseit a helyi sajtó útján, a Halápi Hírlevélben nyilvánosságra hozza.
B/4. A Vezetőség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Operatív döntésekre a vezetőség ülései közötti időszakban az elnök, a két alelnök és a vezetőség által erre külön megbízott személy jogosult. Az elnök önálló aláírási joggal rendelkezik, aki az egyesület nevének előírt, előnyomott neve alá nevét az aláírási címpéldány szerint írja. Aláírása mellett használni köteles az egyesület bélyegző lenyomatát. Az elnök átmeneti akadályoztatása esetén a két alelnök egyike jogosult, az egyesület képviseletére. Bankszámla feletti rendelkezéshez az elnök, vagy a két alelnök egyikének aláírására van szükség.
B/5. A Vezetőség Etikai Bizottságot választhat. Az Etikai Bizottság a Vezetőség elé terjeszti az általa vizsgált ügyben tett megállapításairól kialakult véleményét és javaslatait.
B/6. A Vezetőség hatáskörében dönt az egyszerűsített mérleg, vagy az egyszerűsített beszámoló elfogadásáról.
C./ Ellenőrző Bizottság
C/l. A közgyűlés Ellenőrző Bizottságot választ az egyesület alapszabályszerű működésének és vagyonával való gazdálkodásának ellenőrzése érdekében.
C/2. Az Ellenőrző Bizottság háromtagú. Tagjait a közgyűlés minősített többséggel választja meg. A tagok maguk közül elnököt választanak. Az Ellenőrző Bizottság elnöke tanácskozási joggal vesz részt a vezetőség ülésein, meghívása kötelező.
C/3. Az Ellenőrző bizottság - tapasztalatairól - köteles a közgyűlésnek beszámolni.
D./ Összeférhetetlenség
A Vezetőség, az Ellenőrző Bizottság tagjai összeférhetetlenségére a PTK., az egyesületekről és a közhasznú szervezetekről szóló törvények előírásai az irányadók.
A vezetőszerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b.) pontja alapján közeli hozzátartozónak minősül (a házastárs, az egyeneságbeli rokon az örökbefogadott-, a mostoha-, és neveltgycrmek, az örökbefogadó-, a mostoha-, és nevelőszülő, valamint a testvér, hozzátartozó továbbá az élettárs, az cgyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint testvér házastársa)
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki
a.) a vezetőszerv elnöke vagy tagja,
b.) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c.) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott,
létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást-, illetve d.) az a.)-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A Khsztv. 9. §. (1) bekezdése alapján a közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
(2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
E./ Az egyesület működése
Az egyesület céljának megvalósítása, feladatának ellátása érdekében a működési területen járőr tevékenységet végez.
A járőrök kétfős egységben járőröznek. Tárgyhavi vezénylésüket az egyesület titkára készíti el, aki a rendőrségi körzeti megbízottal a havi beosztásról előre egyeztetni köteles.
A vezénylést ennek megfelelően tárgyhót megelőző hónap 25-ig a vezénylettek felé írásban kell megadni.
Amennyiben tevékenységük során rendőri intézkedést igénylő cselekményt tapasztalnak, kötelesek a rendőrség 107-es segélyszámán telefonon segítséget kérni.
A járőrök bűncselekmények elkövetésének alapos gyanúja és tettenérés esetén a feltételezett elkövetőt kényszer alkalmazása nélkül feltartóztatni jogosultak.
A járőr tevékenysége során köteles láthatósági mellényén viselni az egyesület kitűzőjét, az Országos Szövetség által kiállított igazolványt pedig maguknál tartani kötelesek. A járőrök feladatuk ellátása során egymáshoz képest mellérendelten végzik tevékenységüket.
A járőrök a tevékenységük során tapasztalt hatósági intézkedést igénylő magatartásokról a szolgálatuk befejezésekor a szolgálati naplóba kötelesek észleléseiket bevezetni.
Az egyesület kinyilvánítja, hogy az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.
II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA
1. A tagsági viszony: a tagsági viszony önkéntes
Az Egyesületnek lehet: - rendes tagja vagy
- pártoló tagja.
Az Egyesület rendes tagja lehet:
- minden büntetlen előéletű természetes személy, ha elfogadja az Egyesület Alapszabályát és támogatja az Egyesület tevékenységét.
A rendes tagsági viszony a vezetőség döntésével és nyilvántartásba vételével keletkezik. A felvételt nyert rendes tagok belépési nyilatkozatot írnak alá és átveszik igazolványukat. A rendes tagok személyenként 100,-Ft/hó tagdíjat fizetnek. Az éves esedékes tagdíjat egy összegben tárgyév január 3 l-ig fizetik be az Egyesület folyószámlájára.
Az egyesület pártoló tagjai lehetnek:
- azok a természetes és jogi személyek, akik anyagi támogatásukkal az Alapszabály szerinti célok elérését segítik, de nem kívánnak az Egyesület rendes tagjai lenni. A pártoló tagdíj minimális összege a rendes tagdíjjal megegyező, illetve ennél több önként vállalás alapján. A pártoló tagok tanácskozási joggal vehetnek részt az
Egyesület rendezvényein.
Az Egyesület vezetősége a tagokról vezetett nyilvántartás során köteles a személyiségi jogok betartásáról gondoskodni.
Az egyesület ügyintéző-, és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési-, bevándorlási-, vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.
2. Megszűnik a tagság: - a tag halálával,
- a tag kilépésével,
- a tag kizárásával,
- a tag törlésével.
3. A tagok jogai és kötelezettségei:
a./ A tagok jogai egyenlők, ezen belül: - részt vehetnek az Egyesület működésében,
- betekinthetnek az Egyesület irataiba,
-javaslattal élhetnek az egyesület életére vonatkozóan.
b./ kötelesek a tagok a jogszabályokban, és az Egyesület alapszabályában előírtakat betartani, ezen belül:
- folyamatosan részt venni az egyesület munkájában, tevékenységében, feladatait a tőle elvárható módon teljesíteni.,
- a birtokában lévő egyesületi vagyontárgyakat a jó gazda gondosságával óvni és lehetőség szerint gyarapítani. E vagyontárgyak használatával kapcsolatban anyagi és jogi felelősség terheli.
- az egyesület tagjához méltó magatartást tanúsítani,
- a tagdíjat a III. 1. pontban foglaltak szerint befizetni, ennek elmulasztása esetén - kétszeri írásbeli felszólítást követően - a vezetőség a tag törlését kezdeményezheti.
IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA
1. Az Egyesület költségvetés alapján gazdálkodik a rendelkezésre álló anyagi eszközökkel, amit a közgyűlés hagy jóvá.
2. Az Egyesület bevételei:
- tagdíjak
- felajánlások és egyéb hozzájárulások
- adományok
- rendezvények bevételei
- meghatározott célú gyűjtések bevételei
- önkormányzati támogatás
- szervezetek, intézmények, vállalkozások támogatása
- egyéb bevételek
3. Az Egyesület vagyona lehet:
- készpénz (folyószámlás elhelyezett összeg)
- tárgyi eszköz
- ingó és ingatlan vagyon,
- tartós használatra, vagy üzemeltetésre átadott eszköz.
4. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
Tagjai az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
5. Megszűnése esetén az Egyesület tartozásainak kiegyenlítése után fennmaradt vagyont a Zalahalápért Közalapítvány -annak megszűnése esetén Zalahaláp község Önkormányzata- részére kell átadni.
6. A közgyűlés egy fő pénztárost választ tagjai közül 4 év időtartamra, akinek feladatai: a./ Az egyesület pénzügyi vonatkozású ügyeinek intézése, például a tagdíjak beszedése, nyilvántartása, kifizetések bonyolítása.
b./ A kézi pénztár kezelése, a pénztárkönyv vezetése.
c./ A kifizetéseknél részletesen vizsgálni, hogy az utalványozás megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, hiányosság esetén köteles a kifizetést megtagadni. A szabálytalan utalványozás kifizetéséért egyszemélyi felelősséggel tartozik.
d./ A kifizetésekről legalább havonta tájékoztatni a vezetőséget.
e./ Köteles a kifizetéseknél a jogszabályokban előírt valamennyi okiratot megőrizni
f./ Az egyesületet érintő jogszabályi változásokról köteles tájékoztatni a vezetőséget
és a szükséges javaslatokat megtenni.
7. a./ Az egyesület pénzeszközeit a KINIZSI BANK Zrt. Tapolcai Fiókjánál nyitott számlán kell kezelni, melynek száma: 73200079-11281568
b./ Az egyesület pénzeszközeinek terhére 100.000.-Ft ( százezer forint) értékhatárig a vezetőség, ezt meghaladóan a közgyűlés döntése alapján lehet kifizetést eszközölni..
c./ Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel.
Tagjai az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
d./ A pénztáros a havi pénztárt egy időben, esetenként 20.000.-Ft ( húszezer forint) keretén belüli összegben kezelheti.
e./ A KINIZSI BANK Zrt.-nél vezetett számlán elhelyezett egyesületi pénzeszköz egy részét a Vezetőség döntése alapján, évente maximum 90 %-át lehet forgatni, azaz a legkedvezőbb kamatozású lekötésben elhelyezni.
V. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE
1. Az egyesület megszűnik, ha
- a feloszlását a közgyűlés kimondja
- más társadalmi szervezettel egyesül
- a bíróság megállapítja megszűnést, mert legalább egy éve már nem működik, illetőleg tagjainak száma tartósan tíz alá csökken
- a bíróság feloszlatja, mert működése büntető jogszabályokba ütközik, vagy mások jogait és szabadságát sért.
Az Egyesület megszűnése esetén az Alapszabály IV. fejezet 5. pontjában előírtak szerint kell eljárni.
Az Alapszabályban nem részletezett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló 1989. évi 11. sz. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, valamint a hatályos pénzügyi, számviteli, vagyonkezelési jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Zalahaláp, 2010. május 08
……………………………….